c. fszt. 4

8000 Székesfehérvár, Palotai út 8/c. fszt. 4. [email protected]

Az új törvény alapján bevezetésre kerülő főbb változások a közbeszerzési eljárásokban

A bemutató témái:

- 2012.

január 1-től hatályba lépő rendelkezések. Változik az ajánlattétel intézményes formája és módjai?

-A

szerződéskötéssel kapcsolatos rendelkezések, jogorvoslati lehetőség változása.

-A

régióban kiírt/kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségeket ez hogyan érinti?

2012. január 1-től hatályba lépő rendelkezések.

Változik az ajánlattétel intézményes formája és módjai?

Alkalmazható eljárásrendek Az új törvény változatlanul két eljárásrendet különböztet meg.

 Uniós eljárásrend  Nemzeti eljárásrend A két eljárásrend közül az adott közbeszerzés során alkalmazandót továbbra is az adott beszerzés becsült értékére figyelemmel kell megállapítani – figyelemmel az egybeszámítás szabályaira is.

Becsült érték megállapítása:

-

Továbbra is a megállapítani.

-

Szolgáltatás és árubeszerzés becsült értéke határozatlan idejű szerződésnél a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa;

-

Amennyiben a szerződés szolgáltatást és árubeszerzést is tartalmaz, azokat egybe kell számítani.

-

Építési beruházás esetén a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni, és ez alapján kell meghatározni az alkalmazandó eljárásrendet (uniós vagy nemzeti).

nettó

ellenszolgáltatás

alapján

kell

-

Építési beruházás esetén nem kell egybeszámítani azon beruházásokat, melyek értéke külön-külön nem haladja meg a nettó 262.890.000,- Ft-ot, míg árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél a 21.031.200,- Ft-ot.

Közös ajánlattevők, alvállalkozók:

- Azon gazdasági szereplő, aki a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben vesz részt közvetlenül a teljesítésben közös ajánlattevőnek minősül (nem lehet alvállalkozóként feltüntetni az ajánlattétel során);

- Az

új kbt. értelmében a közös ajánlattevők az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek a szerződésszerű teljesítésért.

-

Az új törvény nem tesz különbséget a 10%-ot meghaladó, és meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók között;

Az uniós eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai:

- Változatlanul

megmaradnak az eddig is alkalmazott eljárásfajták (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos, tervpályázati elj., versenypárbeszéd); - Továbbra is módot kell adni lehetőleg a részajánlat-tételre, amennyiben ez a beszerzés tárgya alapján biztosítható; - Építési beruházás esetén árazatlan költségvetést minden eljárásfajta esetében az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani; - Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető; - A jogszabály a kizáró okokat felsorolja (melyek közül van amelyik kötelezendően alkalmazandó, és van amelyik nem);

- Az

alkalmasságra vonatkozó követelményeket az új Kbt. nem tartalmazza (ettől függetlenül egy-egy műszaki, illetve szakmai, továbbá pénzügyi alkalmassági követelmény előírása kötelező); - Az ajánlat továbbra is írásban, zártan – közvetlenül vagy postai úton nyújtható be (fő szabályként); - Megszűnik az un. „erőforrásnyújtó szervezet” intézménye. Ettől függetlenül továbbra is fennmarad azon lehetőség, hogy az ajánlattevők az alkalmasság igazolása terén más szervezetek kapacitásaira támaszkodjanak; - Az ajánlatok felbontása előtt az ajánlatkérő köteles ismertetni a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét; - Lehetőség van az ajánlati kötöttség határidejének a meghosszabbítására; - Aránytalanul alacsony ár meghatározása a jövőben elsősorban az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezethez, és az esetleges előzetes tapasztalataihoz igazodik (és nem a más ajánlattevők által megadott árakhoz);

-A

jövőben nem kell megadni az eredményhirdetés és a szerződéskötés napra pontos időpontját;

- Megszűnik az eredményhirdetés intézménye;

A nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai: a) Szabadon kialakított eljárás:

- Árubeszerzés

és szolgáltatás megrendelés esetén – választása szerint - „szabad kezet kap” az ajánlatkérő az eljárás szabályainak a kialakítására.

- Ez az eljárásfajta építési beruházások esetén nem alkalmazható; - A saját szabályozás megalkotása során is figyelemmel kell lenni a Kbt. alapelveire, alapvető garanciális szabályokra;

- Az

eljárás mindig hirdetménnyel indul, amelynek tartalmaznia kell az eljárás szabályait – ajánlatkérő felelőssége.

b) Az uniós eljárás könnyített szabályai szerinti eljárás:

- Építési beruházás során kötelezendően alkalmazandó; - Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

és

versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható;

- Hirdetmény

közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lehetőségei bővebb körben lehetséges – ez esetben legalább 3 ajánlattevő részére kell küldeni ajánlattételi felhívást.

- Csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készítenie az ajánlatkérőnek;

- Nem kötelező kizáró okokat előírni az eljárás során.

A szerződéskötéssel kapcsolatos rendelkezések

Az ajánlati kötöttség időtartama, szerződés megkötésének kötelezettsége

- Az

ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától számítva árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 30 napnál, míg építési beruházás esetén 60 napnál hosszabb időtartam nem lehet.

-A

nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati kötöttsége az írásbeli összegezés megküldés napjától számítva további 30 nappal meghosszabbodik.

-A

szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt meg kell kötni.

A szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezések: - Legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés teljesítésének elmaradása esetére; - Szintén legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatosan is (jótállási és szavatossági igényekre); - Építési beruházás esetén tartalékkeret legfeljebb a szerződésben foglalt ellenérték 5 %-áig köthető ki. - Építési beruházás esetén, ha az ajánlatkérő 15 nappal elmulasztja az átadás-átvételi eljárás megkezdésének a határidejét, vagy azt a szerződés szerinti időtartamon belül nem folytatja le, az ajánlattevő (vállalkozó) kérheti a teljesítésigazolás kiállítását;

Alvállalkozók az ajánlatban, kifizetések teljesítése:

- Az

ajánlatban minden, az ajánlattétel időpontjában ismert alvállalkozót meg kell jelölni; - Fő szabályként új alvállalkozó az ajánlattételt követően is bevonható a teljesítésbe – ez esetben nyilatkozni kell, hogy nem esik kizáró okok hatálya alá az új alvállalkozó; - Vannak esetek, amikor az alvállalkozó bevonásához kell az ajánlatkérő hozzájárulása is; - Az ajánlattevői számla fizetési határideje nem lehet későbbi, mint az ajánlatkérő általi kézhezvételt követő 30 nap; - Építési beruházás esetén, ha szerződés tartama a 2 hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenérték 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti.

- építési

beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő a Kbt., amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak;

- az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben

foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága;

- Ajánlattevő

felszámolása esetén az ellenértéknek az alvállalkozót közvetlenül megillető összege nem része a felszámolási vagyonnak.

Szerződés módosítása: Nem módosítható a szerződés, ha:

-a

módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé, vagy más ajánlattevők is indulhattak volna az eljárásban

-a

módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg;

-a

módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

Jogorvoslati lehetőség változása:

-

Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tízedik napig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.

-

Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara is.

A régióban kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségek

- Nemzeti eljárásrendben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

során, ha az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés becsült értéke nem éri el a nettó 25 millió forintot építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 150 millió forintot az ajánlattételi felhívást mikro-, kis- vagy középvállalkozások részére kell megküldeni;

- Az ajánlatkérők továbbra is fenntarthatják a részvételi jogot a közbeszerzésekben az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 100 millió forint, építési beruházás megvalósítására kiírt eljárás esetén az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára.

- Egyebekben az új jogszabály nem tartalmaz könnyítéseket a

helyi vállalkozók előnyben részesítése terén – ami az előzőek alapján is megállapítható, hiszen a legtöbb eljárás továbbra is hirdetmény közzétételével indul meg.

Az előadás kapcsán előzetesen érkezett kérdések

 Mit

jelent a közös ajánlattevők egyetemleges felelősség?

tekintetében

az

A Ptk.337. § (1) bekezdése alapján egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlatkérő, amennyiben a közös ajánlattevők nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, bármelyik ajánlattevővel szemben felléphet a teljes igénye (pl.: kötbér követelése) megfizetése iránt, és nem kell figyelemmel lennie az egyes ajánlattevőknek a szerződésben való közreműködésük mértékére.

Emiatt fontos, hogy az adott vállalkozás csak megbízható partnerrel tegyen közös ajánlatot, és a közös ajánlattevők egymás között a felelősségi kérdéseket pontosan tisztázzák.

 Hogyan

lehet biztosítékot?

-

teljesíteni

a

jótállási,

szavatossági

készpénzben;

bankgarancia nyújtásával; biztosítási szerződés alapján kiállított – kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel;

készfizető

Ajánlatkérő lehetővé teheti a jótállási és szavatossági biztosítékok egy részének a nyújtását úgy, hogy az az ajánlattevőt megillető, az elvégzett feladatokért járó ellenértékből kerüljön levonásra;

 Rendelkezhet-e

úgy az ajánlatkérő (pl. a szerződésben), hogy a jogszabály szerinti előleg kifizetését feltételhez köti, vagy kizárja (építési beruházásoknál merülhet fel)?

Ilyen rendelkezést az ajánlatkérő nem tehet, amennyiben tehát a jogszabály szerinti előleg (teljes ellenérték 5%-os mértékéig, de legfeljebb 10.000.000,- Ft-ig terjedő összeg) kifizetésére igényt jelent be az ajánlattevő, ezt az ajánlatkérő köteles teljesíteni a részére.

 Milyen

szabályok vonatkoznak a közbeszerzések kapcsán létrehozott projekttársaságokra?

-

A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő(k) egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért;

-

A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, és nem alakulhat át;

-

A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést;

-

A projekttársaság vagyonát - az osztalék kivételével - az alapítók nem vonhatják el;