BWM - Meggyızıen Kockázatos Származtatott Befektetési Alap Kezelési Szabályzata

BRIDGE WEALTH MANAGEMENT ZRT CÍM: H-1027, BUDAPEST TÖLGYFA UTCA 24 WEB: WWW.BWM.HU EMAIL: [email protected] TEL: (+361) 336 05 24 FAX: (+361) 336 05 26

BWM - Meggyızıen Kockázatos Származtatott Befektetési Alap Kezelési Szabályzata 2008. február A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyó határozatának száma, kelte: E-III/110.634/2008. (2008. március 13.)

AZ ALAP A SZOKÁSOSTÓL ELTÉRİ KOCKÁZATI SZINTŐ. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK RÉVÉN FELVEHETİ NETTÓ POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKE ÉS AZ ALAP SAJÁT TİKÉJE HÁNYADOSÁNAK MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MÉRTÉKE KETTİ A TPT. 278. § (4) a) PONTJA ALAPJÁN SZÁMÍTVA.

BWM - Meggyızıen Kockázatos Alap

Kezelési Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK 1.

AZ ALAP FİBB ADATAI ......................................................................................................................... 3

2.

AZ ALAPKEZELİ ..................................................................................................................................... 4 2.1 2.2

3.

AZ ALAPKEZELİ FİBB ADATAI ............................................................................................................. 4 GAZDÁLKODÁSI ADATOK ...................................................................................................................... 4

A LETÉTKEZELİ ..................................................................................................................................... 4 3.1

4.

GAZDÁLKODÁSI ADATOK ...................................................................................................................... 5

AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ............................................................................................... 5 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7

ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK................................................................................................. 5 HITELFELVÉTEL, ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ........................................................................................ 6 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................................................................... 7 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKBE BEFEKTETİ BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ELTÉRİ SZABÁLYOK 8 RÉSZLETES BEFEKTETÉSI STRATÉGIA .................................................................................................... 8 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI, TERVEZETT ARÁNYAI .................................................................. 10 AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍRFAJTÁK ARÁNYAI............................................................................................. 10

5.

A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŐZİDİ JOGOK........................................................................... 10

6.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA.................................................... 12 6.1 6.2 6.2.1 6.2.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.3.3 6.4

AZ EGYES FORGALMAZÁSI HELYEK ELTÉRİ FELTÉTELEI..................................................................... 12 A BEFEKTETÉSI JEGY VÉTELI ÁRFOLYAMA .......................................................................................... 13 A vételi megbízás legkisebb mértéke.............................................................................................. 13 Kedvezmények a jegyzési idıszakban!........................................................................................... 13 A BEFEKTETÉSI JEGY VISSZAVÁLTÁSI ÁRFOLYAMA ............................................................................ 13 Visszaváltás a vételtıl számított 365. naptári napon vagy azon túl............................................... 13 Visszaváltás a vételtıl számított 365 naptári napon belül............................................................. 13 Jegyzés során megszerzett befektetési jegy visszaváltása .............................................................. 14 A FOLYAMATOS FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE ............................................................................. 14

7.

TİKENÖVEKMÉNY, HOZAM.............................................................................................................. 14

8.

A BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELİ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK .................................................. 14 8.1 8.2 8.3 8.4 8.4.1 8.4.2

AZ ALAPRA ÁT NEM HÁRÍTHATÓ KÖLTSÉGEK ..................................................................................... 14 AZ ALAPKEZELİ DÍJAZÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁS .................................................................. 14 AZ ALAPKEZELİ ÁLTAL VISELT KÖLTSÉGEK ...................................................................................... 15 AZ ALAP ÁLTAL VISELT KÖLTSÉGEK ................................................................................................... 15 Az Alapkezelı díjazása .................................................................................................................. 15 Az Alapot terhelı egyéb költségek ................................................................................................. 16

9.

A BEFEKTETİKET KÖZVETLENÜL TERHELİ KÖLTSÉGEK .................................................. 16

10.

A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSA............................................................................................ 16

11.

A PORTFÓLIÓELEMEK ÉRTÉKELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI.................................... 17

11.1 DEVIZÁK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................ 17 11.2 KÉSZPÉNZ ÉS LEKÖTÖTT BETÉT ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................... 17 11.3 TİZSDÉRE BEVEZETETT HAZAI ÁLLAMPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE ............................................................. 17 11.4 KÜLFÖLDI ÁLLAMPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................. 18 11.5 KÜLFÖLDI RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................. 18 11.6 KÜLFÖLDI KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE ...................................................... 18 11.7 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK NYITOTT POZÍCIÓINAK ÉRTÉKELÉSE ...................................................... 18 11.7.1 Külföldi futures ügyletek ........................................................................................................... 18 11.7.2 Külföldi tızsdei opciós ügyletek................................................................................................ 18 11.8 VISSZAVÁSÁRLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK ÉRTÉKELÉSE .......................................................................... 19

1



11.8.1 Repó ügylet ............................................................................................................................... 19 11.8.2 Fordított repó ügylet................................................................................................................. 19 11.9 RÖVID POZÍCIÓ ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................... 19 12.

A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA.................................................................................................. 19

13.

AZ ALAP MEGSZŐNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA..................................................... 20

13.1 13.2 13.3 13.4

AZ ALAP MEGSZŐNÉSE ....................................................................................................................... 20 AZ ALAPKEZELİ FELSZÁMOLÁSA ....................................................................................................... 21 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ..................................................................................................................... 21 AZ ALAP BEOLVADÁSA ....................................................................................................................... 21

14. A BEFEKTETÉSI ALAP TULAJDONÁBAN LÉVİ BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSE, TERHELHETİSÉGE ........................................................................................................ 22 15.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁT BIZTOSÍTÓ LIKVID ESZKÖZÖK ARÁNYA23

FELHÍVJUK

FIGYELMÉT ARRA, HOGY AZ ALAPKEZELİ ILLETVE JOGELİDJE TÖBB ÉVRE VISSZATEKINTİ ELEMZÉSI ÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁSI SIKEREI ELLENÉRE KORÁBBAN BEFEKTETÉSI ALAPOT NEM KEZELT. EMIATT ÉS A SZÁRMAZÉKOS ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁVAL MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT, AZ ALAP SAJÁT TİKÉJÉRE VETÍTETT MAXIMUM KÉTSZERES TİKEÁTTÉTEL MIATT AZ ALAP A SZOKÁSOSNÁL MAGASABB KOCKÁZATI SZINTŐ.

2



1. AZ ALAP FİBB ADATAI Az Alap teljes neve:

BWM - Meggyızıen Befektetési Alap

Kockázatos

Az Alap rövid neve:


Az Alap fajtája:

nyíltvégő

Az Alap típusa:

nyilvános

Az Alap futamideje:

az Alap határozatlan idıre jön létre

Az Alap jegyeinek névértéke:

1 forint

Az Alap jegyeinek ISIN kódja:

HU0000706437

Az Alap üzleti éve:

a naptári évvel megegyezik

Származtatott

Az Alapkezelı igazgatósága az Alap létrehozataláról az 1/2008 (1. 15.) számú határozatában döntött. Az Alapkezelı igazgatósága a Tájékoztató mellékletét képezı Kezelési Szabályzatot a 3/2008 (2. 6.) számú határozatával hagyta jóvá. A Felügyelet a Tájékoztató mellékletét képezı Kezelési Szabályzatot az E-III/110.634/2008 számú, 2008. március 13-án kelt határozatával hagyta jóvá. Az Alap minimális tıkéjének a lejegyzésére garanciát harmadik személy nem vállalt. Az Alapkezelı tıke- illetve hozamígéretet az Alap spekulatív jellegére tekintettel nem tesz.

3



2. AZ ALAPKEZELİ 2.1 Az Alapkezelı fıbb adatai Név:

Bridge Wealth Management Zrt.

Székhely:

1027 Budapest, Tölgyfa u. 24.

Levelezési cím:

1027 Budapest, Tölgyfa u. 24.

Központi telefonszám:

(1) 336-0524

Központi faxszám:

(1) 336-0526

Alaptıke:

100 000 000 Ft

Cégjegyzék szám:

01-10-045627

Adószám:

13932655-2-41

Bankszámlaszám:

11711041-29909764

Tevékenységi kör:

befektetési tanácsadás a Felügyelet III/45.027/2004. számú, 2004. június 2-án kelt határozata alapján, befektetési alapkezelés a Felügyelet E-III / 1135 / 2007. számú, 2007. november 27-én kelt határozata alapján, portfoliókezelés a Felügyelet E-III / 1135 / 2007. számú, 2007. november 27-én kelt határozata alapján, az Alapkezelı által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek eladása és visszaváltása ügynökként a Felügyelet a Felügyelet E-III / 1135 / 2007. számú, 2007. november 27-én kelt határozata alapján.

Az Alapkezelı üzleti éve:

a naptári évvel megegyezik.

2.2 Gazdálkodási adatok A Zrt-vé történt 2007. április 11-i átalakulástól és tıkeemeléstıl kezdıdı és az Alap bejegyzésével záruló idıszak alatt az Alapkezelı alapkezelési tevékenységet nem folytatott, újonnan engedélyezett befektetési alapkezelıként e tevékenységre vonatkozó múltbeli gazdálkodási adatokkal emiatt nem is rendelkezik.

3. A LETÉTKEZELİ A Letétkezelı neve:

ERSTE BANK HUNGARY NYRT.

A Letétkezelı székhelye:

1138 Budapest, Népfürdı utca 24-26.

Alapítás idıpontja:

1986. december 17. (Mezıbank)

Tevékenységi kör (TEÁOR):

65.12 Egyéb monetáris tevékenység 65.21 Pénzügyi lízing 65.22 Egyéb hitelnyújtás 65.23 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység

4



67.12 Értékpapír ügynöki tevékenység 67.13 Egyéb pénzügyi kiegészítı tevékenység PSZÁF engedély száma: 979/1997/F 67.20 Biztosítást kiegészítı tevékenység PSZÁF engedély száma: I-1235/2001 Mőködés idıtartama:

határozatlan idejő

Alaptıke:

53 409 541 971 Ft

Üzleti évek:

megegyeznek a naptári évekkel

Alkalmazotti létszám:

2729 fı

Cégbejegyzés száma, helye, ideje:

Cg. 01-10-041054 szám alatt, a Fıvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 1988. április 12 –én.

3.1 Gazdálkodási adatok 2007 elsı félévében az Erste Bank Hungary mérlegfıösszege az elızı év azonos idıszakához képest 9,4 százalékkal növekedve 1 803 milliárd forinton zárt. Az adózott eredmény 9,6 milliárd forint volt a félév végén, ami egy év alatt 21,9 százalékos növekedésnek felelt meg. A bank piaci részesedése a hitelek területén 10,6 százalék, a betéti oldalon pedig 6,13 százalék volt az idıszak végén. A hitelezési oldalon az átlagot meghaladó volt a növekedés, különösen a lakossági lakáshitelek területén, ahol 338 milliárd forintot meghaladó állománnyal a piaci részesedés a félév végére megközelítette a 12 százalékot. A betéti oldalon az állomány bıvülése a vártnál lassabb volt, ezt az elmaradást azonban a befektetési jegyek állományának növekedése továbbra is ellensúlyozza. A bankcsoport 2008-ban – a magas profitabilitás fenntartása mellett – piaci pozícióit kívánja tovább erısíteni.

4. AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 4.1 Általános befektetési szabályok A Tpt. elıírásai szerint: 267. § (1) A befektetési alap saját tıkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) befektetési eszköz; b) bankbetét; c) deviza; d) ingatlan. (2) Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet. 268. § (1) A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetıleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítı értékpapírt. (2) E törvény eltérı rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tıkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt. (3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt.

5



(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok saját tıkére vetített összértéke - a 285/A. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési alap saját tıkéjének harmincöt százalékát. 269. § (1) Az e törvényben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tıkéjére vetített aránya alapján. (2) Az alapkezelı köteles a befektetési korlátoknak megfelelı helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha e törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt elıre nem látható okból nem évényesíthetık. (3) Ha nyíltvégő befektetési alap esetében az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentısen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi elıírást, az alapkezelı köteles értékpapírok esetében harminc napon belül, ingatlanok esetében egy éven belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. 270. § (1) Az alapkezelı az alap saját tıkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. (2) Ha a befektetési alap saját tıkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelıje, vagy azzal szoros kapcsolatban lévı másik alapkezelı kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelı alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhetı. 270/A. § (1) Az alapkezelı az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelı kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezı értékpapírok kivételével, ideértve a tızsdére bevezetendı értékpapírokat. (2) Az alapkezelı a tulajdonában lévı befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. (3) Az alapkezelı a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévı befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezı értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplı befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelı által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévı piaci árat dokumentálni kell.

Az Alapkezelı kizárja, hogy az Alap és az Alapkezelı által kezelt más alapok, portfoliók egymás eszközeibıl vásároljanak, vagy bármilyen instrumentumból ellentétes pozíciót nyissanak. Ez alól alapok esetében – továbbá kizárólag nyilvános árjegyzéső instrumentumok körében – csak akkor lehet kivételt tenni, ha az Alap másik alappal a likviditási helyzetük és tranzakciós költségeik optimalizálása miatt megkötendı ügyletét ugyanolyan áron mindegyikük harmadik féllel is megkötné.

4.2 Hitelfelvétel, eszközök megterhelése 271. § (1) Az alapkezelı a befektetési alap portfóliójában lévı eszközöket - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) Az alapkezelı a nyílt végő befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tıkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati idıszakra. Az alapkezelı jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. (3) Az alapkezelı az e törvényben elıírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tıke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. (4) Az alapkezelı a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésıbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejőleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.

6



(5) Az alapkezelı kizárólag a származtatott termékekbe befektetı alap, illetve zártkörő alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelı jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani. (9) A hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelı az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. (10) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minısülı - értékpapír nem minısül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. (11) Az egyes értékpapírok saját tıkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehetı figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. (12) Az alapkezelı nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában.

4.3 Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 272. § (1) Az alapkezelı a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. (5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidıs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerzıdéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezıjének szorzatán kell figyelembe venni. (6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tızsdei határidıs ügyleteket és a tızsdén kívüli határidıs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítı értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidıs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. (2) A befektetési alapkezelı az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévı nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévı - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévı pozíciók az alábbi feltételek egyidejő teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idıpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következı elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekbıl eredı pozíció, b) a nettó határidıs pozíció (a határidıs devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tızsdei határidıs devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tıkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövıbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezıjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplı értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

7



4.4 Származtatott ügyletekbe befektetı befektetési alapra vonatkozó eltérı szabályok 278. § (2) Származtatott ügyletekbe fektetı befektetési alap javára és terhére az alapkezelı a 267. §-ban felsorolt eszközökön túl tızsdei árualapú származtatott ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkor nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával. (4) A származtatott ügyletekbe fektetı befektetési alap esetén a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem: a) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az alap saját tıkéjének kétszeresét, b) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az alap saját tıkéjének nyolcszorosát. (5) A származtatott ügyletekbe fektetı befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel. (6) Ha a származtatott ügyletekbe fektetı befektetési alap esetén az értékelési árak változása vagy a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentısen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi elıírást, az alapkezelı köteles három napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. (7) Az e törvényben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell.

4.5 Részletes befektetési stratégia Az Alap származtatott alapként mind a maximális tıkeáttétel, mind a short pozíciók nyításának lehetıségével élni kíván, hogy piaci szituációtól függetlenül jelentıs hozamot biztosítson, megvalósítsa az abszolút hozam koncepcióját. Az alábbi táblázat az Alapkezelı szubjektív, de legjobb szakmai meggyızıdését tükrözı értékítélete alapján sorolja be az egyes kockázatokat: kockázati tényezı

kockázati kitettség

Politikai, szabályozási környezetbıl fakadó kockázat

+++

Makrogazdasági kockázat

++++

Ágazati kockázat

+++

Devizakockázat

+++

Egyedi értékpapír kockázata

++++

Kamatkockázat

++

Adózási szabályok változásának kockázata

++

Likviditási kockázat

++

Származtatott termékek kockázata

+++++

Árfolyamkockázat

+++++

Értékelésbıl eredı kockázat

+

Partnerkockázat

+

A forgalmazásból adódó kockázat

+++

A forgalmazás felfüggesztése

+

8



Jelmagyarázat: +++++

erıteljes kitettség

++++

számottevı kitettség

+++

említésre érdemes, közepes kitettség

++

megemlítendı, hatásaiban kevésbé lényeges kitettség

+

alacsony mértékő kitettség

Az Alap befektetési döntései 80%-ban automatizáltak, és teljes mértékben az árfolyamelemzésen alapuló technikai elemzésre és kvantitatív módszerekre építenek. A szoftveres megoldással megerısített kockázatkezelés fı feladata a veszteségminimalizáló stop-loss megbízások szintjének a meghatározása. A szoftver által generált (pozíciónyitásra vagy -zárásra vonatkozó) jelzések megbízásként soha nem kerülnek át közvetlenül a befektetési szolgáltatóhoz, mivel az: •

Alapkezelı által kifejlesztett,

•

éveken keresztül különbözı kockázati szintő modell-portfoliókon valamint az Alapkezelı saját kereskedése által tesztelt és tökéletesített,

•

Alap befektetési döntéseit mindezek alapján nem csak elıkészíteni, támogatni, de meghatározni is képes,

•

az Alapkezelı szellemi termékét képezı

egyedi szoftver-alkalmazás a befektetési szolgáltató által biztosított kereskedési platformmal sem szoftver, sem hardver oldalról nincs közvetlenül összekapcsolva. Az Alapkezelınél minden vételi vagy eladási jelzés emberi ellenırzésen esik át, majd jóváhagyást követıen kerül sor a megbízás manuális bevitelére. Ezzel kiszőrhetıek egyrészt az emberi hibák, téves értékelések – hiszen a jelzéseket eleve a szoftver adja, másrészt kiszőrhetıek a szoftver esetleges hibái – mivel annak valamennyi jelzését egyenként ellenırzi az Alapkezelı. A befektetık biztonságát szem elıtt tartó további szabály, hogy a szoftver által generált kockázatcsökkentési jelzéseket (amelyek jellemzıen pozíciócsökkentési jelzések, kivéve a fedezeti jellegő ügyletek esetét) az Alapkezelı nem bírálja felül ha az emberi ellenırzés magában az algoritmusban hibát nem tárt föl. Felülbírálhatóak viszont a kockázatok bármilyen mértékő növelésére (jellemzıen új, nem fedezeti jellegő pozíciók nyitására, vagy pozíciók növelésére) irányuló jelzések, ha az Alapkezelı úgy értékeli, hogy az adott piacon olyan rendkívüli események történtek, amelyeket éppen ezek eddigi kivételessége miatt a szoftver Alapkezelı által definiált algoritmusai vélhetıen nem kezelnek megfelelıen. Az Alapkezelı valamennyi nyitott pozíció esetében szigorúan betartott stop-loss megbízásokat ad, behatárolva az árfolyamveszteségek maximumát. Extrém piaci körülmények között az árfolyam átugorhatja a stop-loss szintet, így a veszteség az elıre kalkulált legrosszabb esetnél nagyobb is lehet, de ez ellen az Alapkezelı szigorúan betartott money management szabályokkal védekezik, amely magában foglalja a diverzifikációt és a likvid, overnight gap-eket ritkán vagy minimális mértékben létrehozó, alacsony vagy közepes volatilitású eszközökben felvett pozíciókat.

9



4.6 A portfolió lehetséges elemei, tervezett arányai eszköz típusa

minimális arány (%)

tervezett arány (%)

maximális arány (%)

visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök készpénz és más likvid eszközök lekötött betét, visszavásárlási ügyletek állampapírok

5

nincs meghatározva

100

0

nincs meghatározva

95

0

nincs meghatározva

95

0

nincs meghatározva

95

kollektív befektetési eszközök részvények

-80

nincs meghatározva

80

-95

nincs meghatározva

95

tızsdei határidıs ügyletek tızsdei opciók

-190

nincs meghatározva

190

-190

nincs meghatározva

190

devizapozíciók

-380

nincs meghatározva

380

Az Alapkezelı az Alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni és a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az Alap nevében az Alap vagyona terhére óvadékot nyújtani. Az Alapkezelı az Alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából legfeljebb harmincnapos lejárati idıszakra jogosult az Alap saját tıkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig hitelt felvenni az Alap nevében és a hitel fedezeteként az Alap nevében az Alap eszközei terhére az óvadékot nyújtani.

4.7 Az egyes értékpapírfajták arányai A befektetések célpiacát nem egyszerően nyilvános árjegyzéssel rendelkezı, többé-kevésbé likvid eszközök jelentik, hanem olyan – külföldi kibocsátású – részvények, ETF-ek stb., amelyek a legnagyobb forgalmú nemzetközi tızsdék elektronikus piacain kiemelkedı forgalommal, likviditással rendelkeznek, azaz amelyekre nézve a hatékony tıkepiac feltételei leginkább teljesülnek. EZEN ESZKÖZÖKBİL AZOK, AMELYEK AZONOS (DOLLÁR, EURÓ VAGY MÁS LIKVID) DEVIZÁBAN DENOMINÁLT ÉRTÉKPAPÍROK, ELÉRHETIK ÉS MEG IS HALADHATJÁK AZ ALAP TİKÉJÉNEK HARMINC SZÁZALÉKÁT.

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŐZİDİ JOGOK Az Alap Befektetési Jegyeinek tulajdonosa: •

a Befektetési Jegyeknek a számára elsı alkalommal történı értékesítésekor a Kezelési Szabályzatot és a rövidített tájékoztatót térítésmentesen megkapja,

10



•

jogosult arra, hogy kérésére a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését, portfoliójelentését térítésmentesen rendelkezésére bocsássák a forgalmazási helyeken,

•

jogosult a Forgalmazási helyek pénztári órái alatt Befektetési Jegyeinek vagy azok egy részének visszaváltására szóló megbízást adni,

•

jogosult rendkívüli tájékoztatásra a Tpt. 290. §-ában felsorolt esetekben, különösen: a) átalakulási, beolvadási hirdetmény formájában, legkésıbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése elıtt, b) a befektetési szabályok hatálybalépés elıtt,

változásáról:

legkésıbb

harminc

nappal

a

c) a futamidınek határozottá alakításáról: legkésıbb harminc nappal a hatálybalépés elıtt, d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változásáról: legkésıbb öt nappal a hatálybalépés elıtt, e) a kezelési szabályzat egyéb módosításáról: legkésıbb a hatálybalépés napján, f)

az Alapkezelıvel szembeni felszámolás megindításáról vagy az Alapkezelı engedélyének visszavonásáról: két munkanapon belül,

g) az alapkezelési tevékenység átadásáról: legkésıbb tizenöt nappal a hatálybalépés elıtt, h) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztésérıl, illetve a forgalmazás újraindításáról: két munkanapon belül, i) az Alap megszőnésekor a megszőnési jelentés formájában: annak a Felügyelet részére történı benyújtásával egyidejőleg, j) az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek a három értékelési napon belül bekövetkezett húsz százalékot meghaladó mértékő csökkenésének okáról: legkésıbb a felmerülést követı két munkanapon belül, k) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyekrıl: két munkanapon belül, l) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változásról: legkésıbb a változás napját megelızı munkanapon, m) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változásról: a felsorolás bıvülése esetén legkésıbb a változás napját megelızı munkanapon, a felsorolás szőkülése esetén a legkésıbb a változás napját követı két munkanapon belül, n) a Befektetési Jegyek visszaváltását érintı forgalmazási szabályok azon változásairól, amelyek a Tpt. 247. § (4) bekezdése szerinti idıtartam növekedésével járnak: a változás hatálybalépését megelızıen legalább 30 nappal. •

az Alap megszőnése esetén az Alap eszközeinek értékesítésébıl befolyt ellenértékbıl az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követıen rendelkezésre álló (pozitív összegő) tıkére jogosult: olyan arányban, mint ahogy befektetési jegyeinek névértéke az összes forgalomban lévı befektetési jegy névértékéhez aránylik,

11

BWM - Meggyızıen Kockázatos Alap •


jogosult a Tpt-ben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Tpt. elıírásai szerint: 247. § (1) A nyilvános nyílt végő alapok esetében az alap futamideje alatt az alapkezelı - a forgalmazó útján - minden forgalmazási napon köteles elfogadni és a kezelési szabályzatban meghatározott értéknapra megállapított egy jegyre jutó eszközértéken elszámolni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat (e fejezet alkalmazásában elıbbiek együttesen: befektetési jegyek folyamatos forgalmazása), kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek idıtartamába tartozó napok nem minısülnek forgalmazási napnak. Az engedélyezett zárva tartás vagy a forgalmazás felfüggesztése vagy a forgalmazás szünetelése elıtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzata szerint irányadó határidı számításakor az elıbbiek idıtartama figyelmen kívül marad. (...) (2) Az alap adott sorozata forgalmazási napjának tekintendı minden olyan nap, amely az alap adott sorozata forgalmazási helyén munkanapnak minısül, kivéve az (1) és (4) bekezdésben meghatározott eseteket. (3) A nyilvános nyílt végő alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz - értékpapíralap tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza. (4) A befektetési alapba befektetı, a származtatott ügyletekbe fektetı, továbbá a tıkegaranciát vagy tıkevédelmet kínáló nyilvános, nyílt végő alap és a zártkörő, nyílt végő alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti idıköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott idıszakon, de legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az idıszak egy, elıre meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. Eltérı meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az idıszak utolsó forgalmazási napja. ... (6) A nyílt végő befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektetı terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelıt illetheti. A jutalék mértékérıl a befektetıt elızetesen tájékoztatni kell. (7) A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel.

A Letétkezelı az árfolyam keletkezés Á napjának árai alapján Á+1 napon számítja ki az összesített nettó eszközértéket és az egy jegyre esı nettó eszközértéket, amelyet Á+2 napon tesz közzé. Az Á+2 napon közzétett egy jegyre esı nettó eszközérték az alapja azon befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamának, amelyekre vonatkozóan a befektetı Á napon adott megbízást. Az Á napon adott vételi és eladási megbízások Á+5 napon teljesülnek.

6.1 Az egyes forgalmazási helyek eltérı feltételei Amennyiben a forgalmazási helyeken lehetıség van elektronikus úton adott megbízás elfogadására, úgy minden olyan megbízás esetében, amely a Befektetıtıl a forgalmazó által meghirdetett forgalmazási idın túl érkezett, a megbízás Á napjának a következı banki munkanap tekintendı. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a megbízás nem banki munkanapon érkezik a forgalmazási helyre. Az Alap befektetési jegyeinek nyilvántartására szolgáló számlával nem rendelkezı befektetık számára a Vezetı Forgalmazó illetve forgalmazó értékpapírszámlát és a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló, az értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlát nyit. 12



Az egyes forgalmazási helyek e pontban leírt feltételei üzletszabályzatuk különbözısége miatt eltérhetnek, ezért kérjük Befektetıinket, hogy Befektetési Jegy vásárlása elıtt az adott forgalmazási helyen tájékozódjanak.

6.2 A befektetési jegy vételi árfolyama A Befektetési Jegy vásárlásakor a Befektetı a vásárlásra fordítandó összeget határozhatja meg. Ehhez figyelembe kell vennie, hogy a befektetésre kerülı összeget 2% belépési díj terheli, amely a forgalmazót és az Alapkezelıt illeti.

6.2.1 A vételi megbízás legkisebb mértéke A megvásárolni kívánt befektetési jegy mennyiség értéke a jegyenkénti nettó eszközértéken számítva nem lehet kevesebb, mint 100.000 Ft (azaz x Á + 5 • neé Á ≥ 100.000 ). Amennyiben a Befektetınek az Alap befektetési jegyeibıl az adott forgalmazónál vezetett ügyfélszámláján már van nyilvántartott mennyiség, úgy a legkisebb mértékő vásárlás összege 50.000 Ft a jegyenkénti nettó eszközértéken számítva (azaz x Á + 5 • neé Á ≥ 50.000 ).

6.2.2 Kedvezmények a jegyzési idıszakban! A jegyzési idıszak alatt az alábbi kedvezményes belépési díjak kerülnek felszámításra: • • • •

március 17-tıl március 28-ig március 31-tıl április 11-ig április 14-tıl április 25-ig április 28-tól május 9-ig

0%, 0,5%, 1%, 1,5%.

A kedvezmény feltétele, hogy a belépési díjat is magában foglaló teljes vételár a Vezetı Forgalmazó illetve forgalmazó által pénzügyi teljesítésre kijelölt számlán legkésıbb az adott kedvezményre jogosító utolsó banki napon jóváírásra kerüljön!

6.3 A befektetési jegy visszaváltási árfolyama A befektetési jegyek visszaváltásakor a Befektetı a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát adhatja meg.

6.3.1 Visszaváltás a vételtıl számított 365. naptári napon vagy azon túl Az Á napon adott, Á+5 napon teljesülı visszaváltási megbízáskor az árfolyam megegyezik az Á napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértékkel.

6.3.2 Visszaváltás a vételtıl számított 365 naptári napon belül 365 naptári napon belüli visszaváltási megbízásnál a befektetésbıl kivonni tervezett összegbıl levonásra kerül 5% büntetı jutalék, amely teljes egészében az Alapot, azon keresztül pedig a befektetéseiket továbbra is tartó Befektetık összességét illeti.

13



6.3.3 Jegyzés során megszerzett befektetési jegy visszaváltása A jegyzési eljárás során megszerzett befektetési jegyek visszaváltásakor büntetıjutalék levonására nem kerül sor.

6.4 A folyamatos forgalmazás felfüggesztése A Tpt. rendelkezései szerint: 249. § (1) A nyílt végő befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelı kizárólag elháríthatatlan külsı ok miatt, a befektetık érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tıkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. (2) A forgalmazást a kiváltó ok megszőnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. (3) Az alapkezelı az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésrıl haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam hatáskörrel rendelkezı hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák. 250. § A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza.

Az Alapkezelı az Alap portfoliójának szükséges diverzifikációját is szem elıtt tartó befektetési politikája miatt nem számol azzal, de ki nem zárhatja, hogy az Alap saját tıkéjének több mint tíz százalékára vonatkozóan sor kerülhet egy adott értékpapír felfüggesztésére. Ha viszont az Alap eszközeinek vezetı piacát jelentı tızsde egészét érintı felfüggesztésre kerülne sor rendkívüli helyzetben (természeti katasztrófa, terrortámadás), akkor a nettó eszközérték megállapíthatatlansága miatt az Alapkezelı is felfüggeszti a befektetési jegy forgalmazását. 251. § A Felügyelet meghatározott idıre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelı nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetık érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.

7. TİKENÖVEKMÉNY, HOZAM Az alap tıkenövekménye a futamidı alatt nem kerül kifizetésre, hanem folyamatosan újrabefektetésre kerül. A befektetık a tıkenövekményt a befektetési jegy visszavásárlásakor a visszavásárlási ár és a korábbi vételi áruk közötti árfolyamkülönbözet formájában realizálhatják.

8. A BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELİ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 8.1 Az Alapra át nem hárítható költségek Az Alapkezelı nem terhelheti az Alapra azokat a költségeket, amelyeket saját felróható magatartásával okozott. Nem terhelhet továbbá olyan költségeket az Alapra, amelynek továbbterhelését jogszabály zárja ki.

8.2 Az Alapkezelı díjazására vonatkozó korlátozás Az Alapkezelı az Alapkezelési tevékenységéért díjat számíthat fel, ugyanakkor a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha annak átlagos saját tıkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A kezelési díj nem terhelhetı az Alapra mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tıke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 14



ötven százalékát, azonban e mentes idıszakban felmerülı kezelési díj utólagosan sem terhelhetı az Alapra.

8.3 Az Alapkezelı által viselt költségek Az Alapkezelı vállalta az alap létrehozásával és folyamatos mőködésével kapcsolatos alábbi költségek viselését: •

a befektetési jegyek keletkeztetésének a KELER díjszabályzata szerinti díja az Alap indulásakor,

•

a Letétkezelı díjazása,

•

a forgalmazás költségei,

•

értékesítéssel, marketinggel összefüggı díjak,

•

könyvelés,

•

könyvvizsgálat,

•

a kötelezı hirdetményeknek, közzétételeknek, valamint a befektetık tájékoztatásának díjai,

•

az Alap engedélyezéséért fizetendı felügyeleti díj.

8.4 Az Alap által viselt költségek Az Alapot a következı díjak terhelik:

8.4.1 Az Alapkezelı díjazása Az Alapkezelı ú.n. High Water Mark elven számított, az összesített nettó eszközérték növekményének 20 százalékát kitevı sikerdíjra, de évente minimum az Alap összesített nettó eszközértékének 1,2 százalékára jogosult (utóbbiból az Alapkezelı a napi mőködési költségeit továbbá az Alapnak az Alapkezelı által átvállalt költségeit fedezi). Nem illeti meg azonban az Alapkezelıt díjazás a 8.2 pont szerinti mentes idıszakban. Á neé Á − neéCS 1,2% ⋅ n ⋅ x Á ⋅ neé Á  Dalapkezelés Á +1 = MAX  20% • • ∑ xi , 365 Á − CS i = CS 

  

(de Dalapkezelı Á +1 = 0 a mentes idıszakban), ahol: • Dalapkezelı Á +1 az Á+1 napi nettóeszközérték megállapítása során figyelembe vett díjazása az Alapkezelınek, • neéÁ az Á napi egy jegyre jutó nettó eszközérték, • neéCS az egy jegyre jutó nettó eszközérték Á-1 nappal záruló idıszaki történeti csúcsa (de mentes idıszakban neéCS-1 és neéÁ közül a magasabb érték), •

neéCS-1 a neéCS–t megelızı történeti csúcs,

15



• CS a történeti csúcs napja (de mentes idıszakban neéCS-1 és neéÁ közül a magasabb egy jegyre jutó nettó eszközértéknek a napja), • xi a forgalomban lévı befektetési jegyek száma CS és Á-1 közötti bámely i napon, • xÁ a forgalomban lévı befektetési jegyek száma Á napon, • n az elızı nettó eszközérték számítás óta eltelt naptári napok száma, • 365 az év naptári napjainak száma (szökıévben 366).

8.4.2 Az Alapot terhelı egyéb költségek •

felügyeleti díj (a változó díj éves mértéke a Kezelési Szabályzat jóváhagyásakor az Alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke),

•

a befektetési szolgáltató mint a Letétkezelı alletétkezelıje által felszámított díj,

•

az alap értékpapír és pénzszámlái után felszámított számlavezetési díj a Letétkezelı és az Alap tranzakcióit végrehajtó befektetési szolgáltató mindenkori kondíciós listájának megfelelıen,

•

az alap értékpapírjainak transzferálása, pénzeszközeinek átutalása miatt felszámított díjak,

•

a befektetési szolgáltató üzletszabályazata szerinti mindenkori tranzakciós jutaléka, egyéb díjai,

•

a befektetési jegyek folyamatos (napi) keletkeztetésének és törlésének a KELER mindenkori Díjszabályzata szerinti díja,

•

az alap részére a visszaváltási igények teljesítése céljából igénybevett hitel díjai, a rendelkezésre tartás költségeit is beleértve a Letétkezelı mindenkori kondíciós listájának – vagy ha az kedvezıbb – egyedi megállapodásnak megfelelıen.

9. A BEFEKTETİKET KÖZVETLENÜL TERHELİ KÖLTSÉGEK •

2 % (jegyzési idıszakban max. 2%) belépési díj, esetleges 5% büntetı jutalék,

•

az értékpapírszámla vezetésével a forgalmazási helyeken felmerülı díj a forgalmazási helyek üzletszabályzata szerint,

•

a visszaváltott befektetési jegyek ellenértékeként kapott összeg átutalásával vagy készpénzben történı felvételével összefüggı díj a forgalmazási helyek üzletszabályzata szerint.

10. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSA Az alap nettó eszközértékét, egy jegyre jutó nettó eszközértékét naponta kell megállapítani. Az egy jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelı 6 tizedesjegy pontossággal úgy állapítja meg, hogy a tárgynapi összesített nettó eszközértéket elosztja a tárgynapon forgalomban lévı befektetési jegyek darabszámával. Tekintettel arra, hogy az alap befektetéseivel a kiemelkedı forgalmú tızsdei eszközöket célozza meg, így nagy biztonsággal várható, hogy bármely napra vonatkozó nettó eszközérték

16



számításához az adott nap tızsdei árfolyamai rendelkezésre állnak. Ennek megfelelıen a Letétkezelı az árfolyam keletkezés Á napjának árai alapján Á+1 napon számítja ki az Á napra vonatkozó nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, amelyeket Á+2 napon jelentet meg a forgalmazási helyeken (A nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelı is közzéteszi a saját honlapján.). A Letétkezelı a nettó eszközérték megállapításánál a hosszabb idıszakot érintı, elıre ismert költségeket lehetıség szerint idıben elhatárolja és fokozatosan, egyenletesen terheli az Alapra. A nettó eszközérték számításánál bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a Letétkezelı a hiba idıpontjára visszamenıleges hatállyal javítja a hiba feltárását követı legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor. A javítás során a hiba által érintett valamennyi nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani. Ha hibás nettó eszközértéken forgalmazás is történt, akkor a forgalmazó a hibás és a helyes nettó eszközértékkel számolt forgalmazási árak közti különbséget legfeljebb harminc napon belül elszámolja a befektetıvel, kivéve ha: a) a forgalmazási ár különbsége nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a forgalmazási ár különbségébıl származó elszámolási kötelezettség összegszerően nem haladja meg befektetınként az ezer forintot.

11. A PORTFÓLIÓELEMEK ÉRTÉKELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI 11.1 Devizák értékelése A devizában denominált eszközök forintban az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kerülnek értékelésre.

11.2 Készpénz és lekötött betét értékelése A készpénzállomány a folyószámla Á napi pozitív egyenlegének az Á napig megszolgált idıarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre. A lekötött betét a lekötött összegnek az Á napig járó idıarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított idıarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napjának nettó eszközértékében kerül elismerésre.

11.3 Tızsdére bevezetett hazai állampapírok értékelése A fix kamatozású államkötvények és diszkont kincstárjegyek az Á napon az elsıdleges forgalmazók által Á+2 teljesítési napra vonatkozóan jegyzett és az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási hozamnak a középértékével Á napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben Á napon az elsıdleges forgalmazók nem jegyeztek árat, úgy az ÁKK által közzétett legutolsó árak alapján kell az elızıekben ismertetett számítási módszerrel az Á napi értéket megállapítani.

17



11.4 Külföldi állampapírok értékelése Az egy évnél rövidebb futamidejő, zérókupon külföldi állampapírokat a Bloomberg vagy Reuters professzionális adatszolgáltatók által Á napra közölt piaci záró árfolyamukon kell értékelni (az adatszolgáltató választást a Letétkezelı dokumentálja). Amennyiben Á napra vonatkozóan árfolyam nem áll rendelkezésre, úgy az Á napot megelızı legfrissebb záróárból számított hozammal Á napra kalkulált fiktív árfolyamon kell az állampapírt értékelni. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

11.5 Külföldi részvények értékelése Külföldi részvények az Á napi záró árfolyamon kerülnek értékelésre. Ha az adott napon nem történt volna kötés, nem áll rendelkezésre záró ár, a részvények a legutolsó záróárfolyamon kerülnek értékelésre. A részvények árazása a vezetı piacukon kialakult árak alapján történik. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

11.6 Külföldi kollektív befektetési értékpapírok értékelése Az ETF-ek az Á napi záró árfolyamon kerülnek értékelésre. Ha az adott napon nem történt volna kötés, nem áll rendelkezésre záró ár, az ETF-ek a legutolsó záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Az ETF-ek árazása a vezetı piacukon kialakult árak alapján történik. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

11.7 Származtatott ügyletek nyitott pozícióinak értékelése 11.7.1 Külföldi futures ügyletek Az Á nap végén meglévı nyitott kötésállományt az instrumentum vezetı piacának szabályai által meghatározott – Á napi – hivatalos árfolyamon (elszámoló ár, záró árfolyam, stb.) kell értékelni. Amennyiben Á napi ár nem áll rendelkezésre, úgy a legutolsó árfolyamot kell alkalmazni. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

11.7.2 Külföldi tızsdei opciós ügyletek Az Á nap végén meglévı nyitott kötésállományt az instrumentum vezetı piacának szabályai által meghatározott – Á napi – hivatalos árfolyamon (elszámoló ár, záró árfolyam, stb.) kell

*

A devizában történı értékeléshez közvetlenül az Interactive Brokers (UK) Ltd által a napi számlakivonatokban feltüntetett Closing Price is használható mindaddig, amíg az összhangban van a jelen Kezelési Szabályzatban leírt értékelési szabályokkal.

18



értékelni. Amennyiben Á napi ár nem áll rendelkezésre, úgy Á-1 napi árfolyamot kell alkalmazni. Ha az árfolyam Á-1 napnál korábbi, akkor: •

az európai opció értékét a legutolsó elérhetı árfolyam alapján számított implikált volatilitás (implied volatility) felhasználásával a Black-Scholes modell szerint kell kiszámítani,

•

az amerikai vételi opció értéke az alaptermék Á-1 napi prompt árfolyamának és a kötési árnak a különbsége, feltéve, hogy a különbözet pozítív, ellenkezı esetben az opció értéke nulla,

•

az amerikai eladási opció értéke a kötési árnak és az alaptermék Á-1 napi prompt árfolyamának különbsége, feltéve, hogy a különbözet pozitív, ellenkezı esetben az opció értéke nulla.

A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett Á napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

11.8 Visszavásárlási megállapodások értékelése 11.8.1 Repó ügylet A tranzakcióval érintett értékpapír azonnali bruttó vételárához hozzá kell adni a határidıs bruttó eladási ár és az azonnali bruttó vételár közötti különbség Á napig lineárisan idıarányosított értékét.

11.8.2 Fordított repó ügylet A tranzakcióval érintett értékpapír a fordított repó futamideje alatt nem képezi az alap portfoliójának részét. Az ügylet értékeke az azonnali bruttó eladási ár és a határidıs bruttó vételár közötti (negatív) különbség Á napig lineárisan idıarányosított értékének felel meg.

11.9 Rövid pozíció értékelése Alaptermékek (nem származtatott termékek) short pozíciójának Á napi értéke a kölcsönvett eszköz Á napi értékének mínusz egyszerese.

12. A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA Az Alap befektetési jegyeinek tulajdonosa: •

a befektetési jegyeknek a számára elsı alkalommal történı értékesítésekor a Kezelési Szabályzatot és a rövidített tájékoztatót térítésmentesen megkapja,

•

jogosult arra, hogy kérésére a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését, portfoliójelentését térítésmentesen rendelkezésére bocsássák a forgalmazási helyeken.

19



Az Alapkezelı minden rendes és rendkívüli tájékoztatását valamint az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét közzéteszi az Alapkezelı (www.bwm.hu) és a Vezetı Forgalmazó (www.ertektar.hu) honlapján. A Letétkezelı minden banki munkanapon közzéteszi az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alapkezelı hirdetményeit a honlapján, valamint a Magyar Tıkepiac elektronikus kiadványaiban teszi közzé. Az Alapkezelı az Alap havi portfoliójelentését legkésıbb a tárgyhónapot követı 10. forgalmazási napon teszi közzé. Az Alapkezelı az üzleti év elsı felére vonatkozóan minden év június 30-át követı 45 napon belül nem auditált, az év végét követıen pedig minden üzleti év végét követı 120 napon belül könyvvizsgáló által hitelesített tájékoztatót tesz közzé az Alap mőködésérıl.

13. AZ ALAP MEGSZŐNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA 13.1 Az Alap megszőnése Az Alap megszőnésére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni: 255. § A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szőnik meg. A Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból a) a pozitív saját tıkéjő, határozott futamidejő alap futamidejének lejáratakor a megszőnési jelentés Felügyelethez történı benyújtását követı nappal; b) a pozitív saját tıkéjő alap megszüntetésekor a megszőnési jelentés Felügyelethez történı benyújtását követı nappal; c) a negatív saját tıkéjő alap megszüntetésekor a vagyon értékesítésébıl származó ellenérték teljes kifizetésekor; d) más befektetési alapba történı beolvadás esetén a beolvadás napjával; e) a nyílt végő befektetési alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követı nappal. 256. § (1) Az alapkezelı jogutód nélküli megszőnésekor, illetıleg az alapkezelı tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az alapkezelést másik alapkezelı nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni. ... (3) A nyilvános nyílt végő befektetési alapot az alapkezelı köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tıkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. (4) Az alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tıkéje negatív. (5) A befektetési alap (1)-(4) bekezdés szerinti megszüntetését az alapkezelı, illetıleg a letétkezelı a megszüntetésrıl szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a (3) bekezdésben foglalt idıszak elteltét követı kettı munkanapon belül köteles közzétenni. (6) Az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától a nyílt végő befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. (7) Az alap hitelezıi az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztı határidın belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelınél. (8) Amennyiben a megszüntetési eljárás során az alap saját tıkéje a (7) bekezdés szerint bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a letétkezelı köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. 257. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az alap megszőnésekor felmerülı feladatokat az alapkezelı, az alapkezelı akadályoztatása, illetve felszámolása esetén pedig a letétkezelı köteles elvégezni. (2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévı befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat hat hónapon belül értékesíteni kell.

20



(3) Pozitív saját tıkével rendelkezı befektetési alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az alapkezelı maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszőnési költségként az alapot terheli. (4) Pozitív saját tıkével rendelkezı ingatlanalap megszőnésekor az ingatlanok értékesítését az alapkezelı maga is elvégezheti. Ennek hiányában az értékesítéssel ingatlanforgalmazó céget kell megbízni. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj megszőnési költségként az alapot terheli. (5) A (2) bekezdésben meghatározott határidı a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. ... (7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbıl származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (7) bekezdésében foglalt határidı elteltét követıen öt, ingatlanalap esetében tizenöt napon belül megszőnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejőleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetık rendelkezésére bocsátani. A letétkezelı ezt követıen tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetık részére. A megszőnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenıen - legalább az éves jelentés kötelezı tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdésérıl rendkívüli közleményt kell közzétenni. (8) A befektetési alap eszközei értékesítésébıl befolyt ellenértékbıl az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követıen rendelkezésre álló (pozitív összegő) tıke a befektetıket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévı befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. (9) A befektetık részére kifizetendı összeget a letétkezelı elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetık részére történı kifizetésig, illetve az elévülési idı elteltéig. 258. § (1) Negatív saját tıkével rendelkezı alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. (2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbıl származó ellenérték befolyását követıen a közhasznú társaság a hitelezık követeléseit a Cstv. elıírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.

13.2 Az Alapkezelı felszámolása Az Alapkezelı felszámolására a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni: 259. § (1) A befektetési alapkezelı felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelı társaság felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. (2) A befektetési alapkezelı által kezelt portfóliókban lévı eszközök nem képezik a befektetési alapkezelı tulajdonát, az a befektetési alapkezelı hitelezıinek kielégítésére nem vehetı igénybe.

13.3 Az Alap átalakulása Az Alap átalakulására a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni: 260. § (1) Átalakulásnak minısül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. (2) Nyílt végő nyilvános befektetési alap nem alakulhat zárt végő nyilvános befektetési alappá. (3) Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektetı hozzájárulásával alakulhat át zártkörő befektetési alappá. ... (6) Az alapkezelı az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelı a Felügyeleti engedély megszerzését követıen köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelızıen közzétenni. (7) A Felügyelet a befektetık érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. ...

13.4 Az Alap beolvadása Az Alap beolvadására a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni:

21



261. § (1) Az alapkezelı nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. (2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkezı, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minısül, amennyiben az alapok azonos, a 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfóliójának összetétele. (3) A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyílt végő nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zárt végő befektetési alap. (4) Ha a jogutód alap határozott futamidejő, akkor a beolvadás napjától számított hátralévı futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. ... 262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetésijegy-tulajdonosok teendıit, valamint - befektetésijegy-sorozatonként - az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát. (2) A jogutód befektetési alap alapkezelıje a felügyeleti engedély megszerzését követıen a beolvadás napját legalább harminc nappal megelızıen köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. (3) A beolvadás értéknapján befektetésijegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelı és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelı átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetésijegy-tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. (4) A jogutód alapkezelı a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követı nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetık rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelıd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévı eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelıje és könyvvizsgálója is aláírja.

14. A BEFEKTETÉSI ALAP TULAJDONÁBAN LÉVİ BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSE, TERHELHETİSÉGE Az Alapkezelı az Alap portfóliójában lévı eszközöket zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. Ez alól az Alap származtatott, nyíltvégő volta miatt kivételt képeznek a következı esetek: •

Az Alapkezelı a Befektetési Jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tıkéjének legfeljebb 10 százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati idıszakra. A hitel fedezeteként az Alapkezelı jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani.

•

Az alapkezelı a Tpt-ben elıírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tıke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja.

•

Az Alapkezelı az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.

•

Az Alapkezelı kizárólag az Alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni és jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az Alap nevében az Alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.

22



•

Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minısülı értékpapír nem minısül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.

•

Az egyes értékpapírok saját tıkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehetı figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.

15. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁT BIZTOSÍTÓ LIKVID ESZKÖZÖK ARÁNYA A visszaváltási igények tejesítése céljára elkülönített likvid eszközök a nettó eszközértéknek maximum 5 százalékát tehetik ki. Az Alapkezelı emellett jogosult az Alap rendelkezésére bocsátandó olyan hitelkeretre megállapodást kötni, amelynek mértéke nem haladja meg a nettó eszközérték 10 százalékát.

23

BWM - Meggyızıen Kockázatos Származtatott Befektetési Alap Kezelési Szabályzata

Recommend Documents