Az ING Kötvény Befektetési Alap ING Pénzpiaci Befektetési Alap ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap ING Globális Részvény Befektetési Alap elnevezésű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapok határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és forgalmazása érdekében készített
ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 2008. február 22. Befektetési Alapkezelő: ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) Vezető Forgalmazó: ING Bank Zrt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) Letétkezelő: ING Bank Zrt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) Külföldi tanácsadó: ING Asset Management B.V. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély számai: ING Kötvény Befektetési Alap: E-III/110.205-5/2008, ING Pénzpiaci Befektetési Alap: E-III/110.186-6/2008 ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: E-III/110.206-5/2008 ING Globális Részvény Befektetési Alap: E-III/110.147-10/2008
1
Tartalomjegyzék
ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL ___________________________________________________4 I. A forgalomba hozatal főbb adatai_____________________________________________6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Az Alapok általános adatai __________________________________________________ 6 Az Alapok típusa, fajtája, jellemzői ___________________________________________ 6 Az Alapok futamideje ______________________________________________________ 6 Az Alapok saját tőkéjének meghatározása _____________________________________ 6 Az Alapok Befektetési politikája _____________________________________________ 6 A Befektetési jegyek________________________________________________________ 9 A Befektetési jegyek vásárlására jogosultak ____________________________________ 9 A Befektetési jegyek előállítása, sorszámozása, kódja ____________________________ 9 Folyamatos forgalmazás ___________________________________________________ 10 Értékpapírszámla-vezetés __________________________________________________ 10 A befektetők tájékoztatása _________________________________________________ 10 A Befektetési jegyekhez fűződő jogok ________________________________________ 11
II. Kockázati tényezők _______________________________________________________12 III. Tájékoztató adatok ______________________________________________________15 1.
Az Alapkezelő ____________________________________________________________ 15
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 2.
Az Alapkezelő főbb adatai: _________________________________________15 Az Alapkezelő tevékenységi köre, feladatai ____________________________15 Az Alapkezelő felelőssége __________________________________________16 Összeférhetetlenségi szabályok ______________________________________16 Az Alapkezelő tulajdonosai _________________________________________16 Az Alapkezelő szervezeti felépítése___________________________________16 Az Alapkezelő tanácsadója _________________________________________17 Az Alapkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai17 Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása___________17 Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei _______________________18
A Letétkezelő ____________________________________________________________ 18
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3.
A Letétkezelő főbb adatai __________________________________________18 A Letétkezelő tevékenységi köre, feladatai _____________________________18 A Letétkezelő tulajdonosai, munkaszervezete ___________________________19 A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 20 Az Alapok könyvvizsgálója _________________________________________________ 20
3.1. 3.2. 4.
A Könyvvizsgáló neve és székhelye __________________________________20 A Könyvvizsgáló feladata __________________________________________21 A Forgalmazók, forgalmazási helyek_________________________________________ 21
4.1. 5. 5.1
A Forgalmazók tevékenységi köre, feladatai ____________________________21 Ügynökök _______________________________________________________________ 21 A Vezető Forgalmazó ügynöke ______________________________________________ 21
IV. Összevont Kezelési Szabályzat _____________________________________________22 1.
Az Alapok jellemzői _______________________________________________________ 22
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2.
Az Alapok neve, határozatai ________________________________________22 Az Alapok típusa, fajtája ___________________________________________22 Az Alapok saját tőkéjének meghatározása______________________________22 Az Alapok futamideje _____________________________________________22 A Befektetési jegyek_______________________________________________________ 22
2.1. 2.2.
A Befektetési jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége______22 A Befektetési jegyek előállítása és átruházásának módja __________________23 2
2.3. 2.4. 2.5. 3.
A Befektetési jegyek sorszámozása és kódja ____________________________23 A Befektetési jegyekhez fűződő jogok_________________________________23 A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során vásárlására jogosultak 23 A forgalmazás részletes szabályai ___________________________________________ 23
3.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere___________________________24 3.2. Forgalmazási jutalékok, ügyfelet terhelő egyéb költségek__________________29 3.3. Forgalmazási limitek ______________________________________________30 3.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése_____________________32 3.5. A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret 32 4. A Befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika _____________________________________________________________ 33
4.1. 4.2. 4.3.
A tőke felhasználásának célja _______________________________________33 Az Alapok befektetési politikája _____________________________________34 Az Alapok befektetési politikájának különös kockázatai __________________41
5. A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alapok tőkenövekményének újrabefektetésére vonatkozó szabályok _________________ 42 6. Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása__________________________ 42
6.1. 6.2. 7.
Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek_________________________42 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek _________________________42 A nettó eszközérték számításának szabályai ___________________________________ 42
7.1. 7.2. 7.3.
A piaci érték megállapításának szabályai_______________________________43 A portfólió-elemek értékelésének szabályai_____________________________43 A nettó eszközérték közzététele ______________________________________46
8. A befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai______________________________________________________ 47 9. A befektetők tájékoztatása _________________________________________________ 47 10. Az Alapok kezelésének átadása _____________________________________________ 48 11. Az Alapok megszűnése, beolvadása, átalakítása________________________________ 49
11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12.
Az Alapok átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása ____________49 Pozitív saját tőkéjű alap megszüntetése ________________________________49 Negatív saját tőkéjű alap megszüntetése_______________________________49 Alapkezelő megszűnése ____________________________________________50
A Kezelési Szabályzat módosítása ___________________________________________ 50
V. További ING befektetési alap kibocsátások felsorolása, még forgalomban lévő más ING befektetési alap értékpapírok adatai ____________________________________51 VI. Háttér szabályok ________________________________________________________52 VII. Adózás _______________________________________________________________52 1. Társasági adó, osztalékadó ______________________________________________52 2. Személyi jövedelemadó_________________________________________________52 3. Külföldiek adózása ____________________________________________________52 VIII. Jogviták rendezése _____________________________________________________52 1. melléklet________________________________________________________________54 2. melléklet________________________________________________________________55 3. melléklet________________________________________________________________56 4. melléklet________________________________________________________________60
3
ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B) (a továbbiakban: Alapkezelő) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló 2008 január 9-én kelt E-III/110.205-5/2008. számú engedélye,, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.186-6/2008. számú engedélye, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.2065/2008. számú engedélye, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.147-10/2008. számú engedélye alapján, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) rendelkezései alapján, elkészítette Összevont Tájékoztatóját és ennek részeként Összevont Kezelési Szabályzatát az Alapkezelő által kezelt nyilvános kibocsátás útján forgalomba hozott, határozatlan futamidejű befektetési alapokról (továbbiakban együtt: Alapok), melyek névre szóló, visszaváltható, egyenként 1,- forint névértékű, dematerializált befektetési jegyeket (a továbbiakban: Befektetési jegy) bocsátanak ki. ING Pénzpiaci
ING Kötvény
Kibocsátásról 1./2002. (VI.1.) 2/2003. (IX.25.) szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 vételről szóló (2002.XI.13) (2004. III.23.) Felügyeleti határozat Nyilvántartásba 1111-124 1111-132 vételi szám
ING Indexkövető Részvény 3/2003. (IX.25)
ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)
III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)
110.147-1/99. (1999. XII.7)
1111-133
1111-97
Az Alapkezelő feladata az Alapok befektetési portfólióinak kialakítása, kezelése illetve az Alapokba történő befektetések lebonyolítása. Az Alapkezelő alapkezelői tevékenység végzésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1999. október 21. napján kelt, 100 050/1999. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. október 14. napján kelt III/100.050-3/2003. számú engedélye alapján jogosult. Az Alapok által igénybevett letétkezelő az ING Bank Zrt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) (továbbiakban: Letétkezelő). A Letétkezelő a letétkezelésre az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 967/1997./F., 41024-1/1998., és 41024/1998. számú engedélye alapján jogosult. Az Alapok által igénybevett vezető forgalmazó az ING Bank Zrt. (a továbbiakban: Vezető Forgalmazó). A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. június 20. napján kelt I-1120/2002. számú határozata alapján jogosult. Az Alapok könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. valamint az az N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft (a továbbiakban: Könyvvizsgáló). Az Alapok kijelölt könyvvizsgálói rendelkeznek a Tőkepiaci törvény által előírt pénzintézeti szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint a Könyvvizsgáló megfelel a Tőkepiaci törvény összeférhetetlenségi szabályainak. Az Alapkezelő az ING Globális Részvény Befektetési Alap külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési döntéseinek kialakításához a nemzetközi vagyonkezelési piacon jártassággal rendelkező ING Asset Management B.V.-t tanácsadóként igénybe veszi.
4
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, és azokért felelősséget nem vállal. JELEN TÁJÉKOZTATÓVAL ÉRINTETT ÉRTÉKPAPÍR-KIBOCSÁTÁS A MAGYAR JOG SZERINTI NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁS, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE VONATKOZIK. JELEN TÁJÉKOZTATÓHOZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTELRE KÜLFÖLDI ÉRTÉKPAPÍR FELÜGYELETI HATÓSÁG ENGEDÉLYÉT NEM KÉRTÉK MEG, ÍGY A KIBOCSÁTÁS SEM KÖZVETLENÜL, SEM KÖZVETVE NEM MINŐSÍTHETŐ KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁSNAK Az összefoglaló a Tájékoztató bevezető része; és elengedhetetlen, hogy a leendő befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat, különös tekintettel a „Kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra. Befektetési döntésük meghozatala során a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. Az egyes befektetési alapokra jellemző legfontosabb egyedi kockázatokat a Tájékoztató sorolja fel
A leendő befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként. Az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó felhívja a figyelmet arra, hogy ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy az EU tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit.
Az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és egyetemleges felelősséget vállalnak az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.
5
I. A forgalomba hozatal főbb adatai Jelen Összevont Tájékoztatót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló 2008 január 9-én kelt E-III/110.205-5/2008. számú határoztával, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.186-6/2008. számú határoztával, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.2065/2008. számú határoztával, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9én kelt E-III/110.147-10/2008. számú határoztával hagyta jóvá. 1.
Az Alapok általános adatai
Az Alapok kibocsátásáról szóló Alapkezelői határozatok, az Alapok nyilvántartásba vételéről szóló Felügyeleti határozatok adatai: ING Pénzpiaci Kibocsátásról szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat Nyilvántartásba vételi szám 2.
ING Indexkövető Részvény 3/2003. (IX.25)
ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)
III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 (2002.XI.13) (2004. III.23.)
III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)
110.147-1/99. (1999. XII.7)
1111-124
1111-133
1111-97
1./2002. (VI.1.)
ING Kötvény 2/2003. (IX.25.)
1111-132
Az Alapok típusa, fajtája, jellemzői
Az Alapok névre szóló befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapok. 3.
Az Alapok futamideje
Az Alapok határozatlan futamidejűek. 4.
Az Alapok saját tőkéjének meghatározása
Az Alapok működése során a saját tőke az összesített nettó eszközértékkel azonos. 5.
Az Alapok Befektetési politikája
ING Kötvény Befektetési Alap Az alap célja, hogy közép-, illetve hosszú távon versenyképes kötvénypiaci megtérülést biztosítson, elsősorban forintban denominált közép- és hosszú lejáratú kötvény-befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjének túlnyomó részét közepes, illetve magas kamatkockázatú, forintban denominált államkötvényekbe fekteti; figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a MAX Composite CA-IB Értékpapír Rt. – Profitvadász Magyar Állampapír Index (MAXC).
6
Az Alapkezelő az alap eszközeit forintban és kisebb mértékben euróban denominált fix és változó kamatozású kötvényekbe és egyéb kötvényszerű tőkepiaci eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe fektetheti azzal a céllal, hogy közép-, illetve hosszú távon versenyképes hozamot nyújtson. Figyelembe véve, hogy a fent említett eszközök kamatláb-érzékenysége közepes, illetve magas lehet, a piaci kamatláb ingadozása erőteljesen befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő elsődleges célja a hozam közép-, illetve hosszú távú maximalizálása, ezért az alap rövid távú árfolyam-ingadozása magas lehet. Az alap túlnyomórészt forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat csak korlátozott mértékben terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfolióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. Az alap folyamatos forgalmazása 2004. áprilisában indult, az alapban 2007. szeptember végén 1,26 milliárd Ft tőke volt. ING Pénzpiaci Befektetési Alap Az alap célja, hogy folyamatosan versenyképes pénzpiaci megtérülést biztosítson magas likviditású, forint alapú rövid lejáratú befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjét alacsony kamatkockázatú, forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a CA-IB Értékpapír Rt. – Profitvadász Rövid Lejáratú Magyar Állampapír Index (RMAX). Az Alapkezelő az alap eszközeit az egy évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű (a változó kamatozású kötvények is ilyennek tekintettek), forintban denominált pénzpiaci eszközökön kívül kizárólag az egyéves futamidőt meghaladó, de ahhoz legközelebb eső két fix kamatozású magyar államkötvénybe fektetheti azzal a céllal, hogy egy viszonylag alacsony kockázatú pénzpiaci hozamot érjen el. A pénzpiaci eszközök nemzetközi értelmezés szerint az éven belül lejáró, illetve változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a rövidtávra lekötött, illetve nem lekötött banki betétek. Ezen eszközök kamatláb-érzékenysége alacsony, azaz a piaci kamatláb ingadozása kevésbé befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő pénzpiaci eszközök választásával stabil piaci hozamot kíván nyújtani a befektetőknek, aminek ingadozása mind pozitív, mind pedig negatív irányba alacsony. Az alap kizárólag forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat nem terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfolióba kerülése a kockázat eseti elbírálása alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. Az alap mérete 2007. szeptember végén 5,58 milliárd forint volt. ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap Az alap célja, hogy egy – a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX index összetételét megközelítő – részvényportfolió kialakításával hosszú távú tőkenövekedést érjen el. A Budapesti Értéktőzsde által publikált BUX indexben a magyar tőzsde legjelentősebb társaságai kapnak helyet. Az indexben szereplő vállalatok súlya – bizonyos korrekciós tényezőktől eltekintve – arányos azok tőzsdei kapitalizációjával. Jelenleg az index 13 részvényből áll. 7
Mivel a BUX index összetételének reprodukálása a cél, az alap törekszik arra, hogy portfoliójának közel 100 %-a a BUX indexet alkotó magyar „blue chip” részvényekből álljon. Ezen kívül az alap eszközeinek maximum 5 %-át rövid lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tarthatja. A BUX index összetételét 2007. október 11-én az alábbi táblázat mutatja: Részvény OTP MOL Richter Magyar Telekom FHB EGIS Fotex Danubius Hotel
Indexsúly (%) 33,33% 30,87% 15,40% 11,62% 2,41% 1,97% 1,05% 0,62%
Részvény TVK Pannonplast ÉMÁSZ Synergon Raba Állami Nyomda Econet Phylaxia
Indexsúly (%) 0,29% 0,64% 0,41% 0,35% 0,54% 0,30% 0,14% 0,06%
A Budapest Értéktőzsde az index kosarát évente két alkalommal felülvizsgálja, és ha szükséges, megváltoztatja. Az új összetételű kosár életbelépésének időpontja október 1. illetve április 1., vagy az ezeket követő első kereskedési nap. Az egyes vállalatok részvényeinek az indexbe be-, illetve onnan kikerülésének szempontjai között szerepel: a vállalat részvényeinek összértéke, illetve azok részesedése az összes részvény értékéhez viszonyítva, a kötések gyakorisága és árfolyamértéke, illetve azok részesedése az összes tőzsdei kötés gyakoriságához és értékéhez viszonyítva. Az alap folyamatos forgalmazása 2004. áprilisában indult, az alapban 2007. szeptember végén 26,3 milliárd Ft tőke volt. ING Globális Részvény Befektetési Alap Az alap célja, hogy egy országonként és iparáganként nagymértékben diverzifikált nemzetközi részvényportfoliót hozzon létre, amelynek segítségével hosszú távon az alap referenciahozamánál magasabb hozamot biztosítson befektetőinek. Az alap referenciahozama 80 %-ban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) World Indexből, 20 %-ban pedig a rövid állampapírok teljesítményét mérő RMAX Indexből áll. Az Alapkezelő az alap eszközeinek beszerzéskor a portfolió piaci értékén számított legalább 75 %-át, de legfeljebb 85 %-át a világ országaiban székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott, tőzsdén forgalmazott részvényekbe kívánja fektetni. Az alap 15-25 %-át kitevő eszközöket az Alapkezelő likviditási célokból készpénzben, látra szóló betétben, legfeljebb három hónapra lekötött betétben vagy jegybankképes értékpapírokban tartja.
8
A nemzetközi részvény modellportfólió országonkénti megoszlása 2007. szeptember 28-án Ország Megoszlás USA 27,21% Egyesült Királyság 18,95% Olaszország 8,56% Ausztrália 8,71% Franciaország 4,77% Kanada 4,16% Taiwan 2,91% Belgium 2,37% Egyéb 22,35%
A nemzetközi részvény modellportfólió iparági megoszlása 2007. szeptember 28-án Iparág Megoszlás Pénzügyi 35,53% Telekommunikációs szolg. 12,86% Energia 11,12% Közmű szolgáltatások 11,64% Alapvető fogyasztási javak 9,98% Diszkrecionális fogyasztási javak 6,2% Egészségügy 5,27% Ásványi és feldolgozott anyagok 3,89% Ipari vállalatok 1,56% Információtechnológia 1,95%
Az alap mérete 2007. szeptember végén: 33,2 milliárd Ft tőke volt. Az Alapok részletes befektetési politikáját a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzat tartalmazza. 6.
A Befektetési jegyek
Az Alapkezelő az egyes Alapok nevében a befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft névértékű befektetési jegyet hoz forgalomba. Az Alapok tőkenövekményük terhére nem fizetnek hozamot. Az Alapok a befektetései hozamát (kamat, árfolyamnyereség, stb.) folyamatosan újra befektetik. Ennek eredményeképpen a befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési jegyek visszaváltásakor, illetve az Alapok megszűnésekor juthatnak hozzá. 7.
A Befektetési jegyek vásárlására jogosultak
A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatal során történő vásárlására bármely devizabelföldi illetve devizakülföldi személy jogosult (a továbbiakban: befektetők). Tekintettel arra, hogy a Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a befektető a dematerializált Befektetési jegyek nyilvántartására az adott forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 8.
A Befektetési jegyek előállítása, sorszámozása, kódja
A Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A Befektetési jegyek sorozatszáma: A; sorszám nem alkalmazandó. A Befektetési jegyek ISIN száma: ING Kötvény Befektetési Alap: HU0000703137 ING Pénzpiaci Befektetési Alap: HU0000702535 ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: HU0000703129 ING Globális Részvény Befektetési Alap: HU0000702519
9
9.
Folyamatos forgalmazás
Az Alapkezelő a Befektetési jegyek értékesítésével, visszaváltásával és más befektetési alapba történő átváltásával (együttesen: forgalmazás) a forgalmazókat bízza meg. Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank Zrt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-10-041684) mint vezető forgalmazó (a továbbiakban „Vezető Forgalmazó”) továbbá a Citibank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-10-041029, Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság) az Erste Bank Befektetési Zrt (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszám: 01-10041373), valamint a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042) (a továbbiakban egyenként „Független Forgalmazó” együtt: „Független Forgalmazók”) végzik (a Vezető Forgalmazó és a Független Forgalmazók továbbiakban egyenként „Forgalmazó”, együttesen: „Forgalmazók”). A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a jelen Tájékoztató valamint Kezelési Szabályzat keretein belül – saját maguk határozzák meg, a forgalmazási rend, valamint az egyes Forgalmazó által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, és a befektető kötelessége ezekről az érintett Forgalmazónál tájékozódni. A Forgalmazók a Befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehetnek igénybe, amelynek tevékenységéért úgy felelnek, mintha maguk jártak volna el. A Vezető Forgalmazó ügynökként az ING Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-10-041-574, a továbbiakban: Teljes-jogú-Ügynök) veszi igénybe. Az Erste Bank Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszám: 01-10-041054) veszi igénybe. Az értékesítés, visszaváltás és átváltás általános szabályai (különösen a forgalmazási jutalékok és egyéb költségek illetve a forgalmazási limitek), valamint a nettó eszközérték számítás szabályai a Kezelési Szabályzatban kerülnek részletesen szabályozásra. 10.
Értékpapírszámla-vezetés
A befektetők a folyamatos forgalmazáskor a vételi szerződés megkötésével egyidejűleg értékpapírszámla vezetési szerződést kötelesek kötni az adott Forgalmazóval, tekintettel arra, hogy a Forgalmazók a Befektetési jegyeket az általuk kezelt értékpapírszámlán írják jóvá. A visszaváltási és átváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó illetve átváltandó Befektetési jegyeket az adott Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Forgalmazók által az Alapok tekintetében végzett értékpapírszámla vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások befektetőt érintő díjtételeit – amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik az adott Forgalmazó tekintetében – a Forgalmazó mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. 11.
A befektetők tájékoztatása
Lásd részletesen a Kezelési Szabályzatban.
10
12.
A Befektetési jegyekhez fűződő jogok
A Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint visszaváltsa a Befektetési jegyeket, vagy azok egy részét; • az Alapok megszűnése esetén az Alapok felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; • havi portfólió jelentést, auditálatlan féléves és auditált éves jelentést kérjen az Alapkezelőtől az Alapok teljesítményéről és működéséről. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak www.ing.hu honlapon, továbbá az Alapkezelő, a Forgalmazók és a Letétkezelő irodáiban; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelőtől az Alapok Összevont Tájékoztatóját illetve Rövidített Tájékoztatóját átvegye; • az Alapkezelőtől a jelen Kezelési Szabályzat illetve az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát átvegye; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait érvényesítse. Az Alapok működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kezelési Szabályzat tartalmazza.
11
II. Kockázati tényezők A Befektetési jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapokba való befektetés során a befektetőknek az alábbi kockázatokkal kell számolniuk: Politikai kockázat - Az egyes alapok befektetési politikájának értelmében az alapok eszközeinek túlnyomó része – az ING Globális Részvényalap kivételével – Magyarországon, Magyarország hivatalos fizetőeszközében, magyar forintban kerülnek befektetésre. Ebből fakadóan a befektetések eredménye elsősorban Magyarország politikai kockázatának van kitéve. Magyarország, mint OECD ország politikai rendszere stabil, jellemzően demokratikus berendezkedésű. Magyarország közelgő Európai Monetáris Uniós csatlakozása a középtávon várható politikai kockázatot az Európai Unió politikai kockázata felé tolja el. Az ING Pénzpiaci- és Kötvényalap esetében a szóba jöhető befektetések köre tartalmazhat külföldi (OECD) kibocsátók által kibocsátott magyar forintban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, kiszélesítve és egyben diverzifikálva ezzel a politikai kockázat kategóriáját. Az ING Globális Részvényalap befektetési politikájának gerincét adó OECD országok politikai rendszere stabil, jellemzően demokratikus berendezésű. Ugyanakkor a szóba jöhető országok köre igen széles, ami megnöveli annak lehetőségét, hogy az egyes célterületeken olyan politikai instabilitást okozó tényezők lépjenek fel, amelyek ronthatják az oda történő befektetések eredményességét. Makrogazdasági kockázat - Magyarország makrogazdasági helyzetében bekövetkező esetleges kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét tükröző tőkepiacra, amely a hazai részvény- illetve kötvényárfolyamok csökkenését, a pénzpiaci kamatszint változását vonhatja maga után. Az ING Pénzpiaci- és Kötvényalap az OECD kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjain keresztül ezek az alapok elvileg más OECD országok makrogazdasági kockázatát is felvállalhatják. Az ING Globális Részvényalap esetében az egyes országok makrogazdasági helyzetében bekövetkező esetleges kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét jellemző tőkepiacra, amely ott a részvény- illetve kötvényárfolyamok csökkenését vonhatja maga után. Inflációs kockázat - A magyar gazdaságban az elmúlt évek során végbement jelentős inflációcsökkenés az egyszámjegyűvé válással erőteljesen lelassult, így az átmeneti szezonális hatások igen gyakran jelentős ingadozásokat okoznak az inflációs indexben. Az infláció esetleges felpörgésével együtt járó kamatemelések negatívan befolyásolhatják a részvénypiacok megítélését, például azáltal, hogy a nemzetközi inflációs tendenciák az elmúlt évek mélypontja után növekedésbe fordultak. Piaci kamatszint - Az eszközök értékeléséhez használt irányadó piaci kamatszint megváltozása jelentősen megváltoztathatja a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét, továbbá a részvények értékeléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befolyásolhatja a részvénypiacok állapotát. Az elkövetkező évek során Magyarországon a kamatszint lassú csökkenése várható, ami kedvezően befolyásolhatja az ING Kötvény és Pénzpiaci alap teljesítményét, míg a világ legjelentősebb gazdasági centrumaiban a kamatszint lassú emelkedésére vagy stagnálására lehet számítani. Részvényárfolyam kockázat - A részvényalapok esetében Alapkezelő fundamentális alapon választja ki a portfolió elemeit, de a piacok átmenetileg a jó mutatókkal jellemezhető vállalatok részvényeit is kedvezőtlenül értékelhetik, és jelentős áringadozások léphetnek fel az egyes papírok esetében.
12
Társaságok kockázata - A hazai- illetve a külföldi részvénybefektetések esetében az egyes vállalatok kombinációjából kialakított portfolió egyedi elemeinek kockázata az iparági, földrajzi kitettség következtében jelentős lehet, ami elsődlegesen az adott vállalatra jellemző gazdálkodási környezet változásaiból fakad. A nemzetközi tőzsdei hangulat begyűrűzése - A magyar részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek hatása időnként erőteljesebb lehet az egyes részvények árfolyamára, mint az a részvények fundamentumaiból következne. Eszközök likviditása - A részvényalapok esetében az Alapkezelő igyekszik a legjelentősebb vállalatok részvényeibe történő befektetéseket kiválasztani. Előfordulhatnak azonban olyan szituációk, amikor az éppen értékesíteni kívánt eszközök nem megfelelő hatékonysággal likvidálhatóak. Ebből fakadóan az alapok likviditási kockázattal szembesülnek. Devizaárfolyam-kockázat - Az ING Kötvényalap eszközeit korlátozott mértékben euróban denominált eszközökben is elhelyezheti. A forint euróban kifejezett árfolyamának ingadozása ezért kockázatot jelenthet ezen alap tekintetében. Az ING Globális Részvényalap befektetési politikájában a kockázat minél tökéletesebb megosztása érdekében nem törekszik a devizaárfolyamok változékonyságának kivédésére, ami a befektetések forintban mért hozamát a forint devizakosarának összetétele következtében jelentősen befolyásolhatja. Külföldi tanácsadó igénybevétele - Az ING Globális Részvényalap esetében az Alapkezelő által igénybe vett külföldi tanácsadó – bár szorosan kapcsolódik az ING Csoporthoz – alkalmazásakor a földrajzi távolság, az eltérő elszámolási metódusok, valamint az eltérő befektetői megítélés okozhat a magyar tőkepiaci szokványoktól eltérő szituációkat. Adópolitikai kockázat - Jelenleg a hazai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, illetve árfolyamnyeresége adómentes, a hazai tőzsdei részvényeken elért árfolyamnyereség is adómentes, míg az osztalékadó mértéke 20 %. Az ING Globális Részvényalap ki van téve az adószabályok egyes külföldi országokban történő esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a befektetőket. Az árfolyam nem ismeretéből adódó kockázat - Az Alapok nettó eszközérték számítási módszere a befektetők számára nem teszi lehetővé, hogy a pontos nettó eszközérték alapján döntsenek befektetésükről (csak másnap kerül meghatározásra a nettó eszközérték). Így előfordulhat, hogy az előző napi piaci helyzethez képest, amelyre esetleg a befektetők a befektetési döntésüket alapozták, a piaci tendenciák jelentősen megváltoznak, amely lényegesen eltérő befektetési-jegyárfolyamot is eredményezhet. Befektetési jegy forgalmazásának felfüggesztése - Az Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben függesztheti fel: (a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg; (b) a forgalmazás technikai feltételei nem adottak. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. Ebben az esetben a nyílt végű befektetési jegyeket jellemző likviditási feltételek nem teljesülnek, a befektetők átmenetileg nem juthatnak pénzükhöz. Az Alapok esetleges határozott futamidejűvé való átalakítása - Bár az Alapkezelő törekszik arra, hogy a hatékony portfolió kialakításához szükséges tőke folyamatosan rendelkezésre álljon, abban az esetben, ha ez a feltétel tartósan nem áll fenn, dönthet a befektetők érdekében az alap határozott futamidejűvé alakításáról vagy megszüntetéséről. Eltérő forgalmazási feltételek és költségek: A forgalmazás feltételeit a jelen Tájékoztató és Kezelési Szabályzat keretein belül az egyes Forgalmazók határozzák meg, és azok a Forgalmazó döntése szerint időről, időre változhatnak.
13
Az egyes Alapok esetében jelentkező kockázatok: ING ING Kötvény Pénzpiaci Politikai kockázat Makrogazdasági kockázat Inflációs kockázat Piaci kamatszint Részvényárfolyam-kockázat Társaságok kockázata Nemzetközi tőzsdei hangulat begyűrűzése Eszközök likviditása Devizaárfolyam-kockázat Külföldi tanácsadó Adópolitikai kockázat Árfolyam nem ismerete Forgalmazás felfüggesztése Határozott futamidejű alap Forgalmazás
* * * *
* * * *
* * * * * *
* * * * *
14
ING Globális Részvény * * * * * *
* * * * * * * *
ING Indexkövető Részvény * * * * * * * *
* * * * *
III. Tájékoztató adatok 1.
Az Alapkezelő
1.1.
Az Alapkezelő főbb adatai: Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: A működés időtartama: Alaptőkéje: Üzleti éve: Tevékenységi kör:
A cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Alkalmazottak száma:
ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B. 1999. augusztus 26. határozatlan idejű 1.000.000.000 Ft. A társaság első éve a társaság megalakulásától 1999. december 31-ig tart. 2000-től a társaság üzleti éve azonos a naptári évvel. fő tevékenység a TEÁOR 2003 alapján: 67.12 értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés A Társaság 2002. március 26-i közgyűlésén tevékenységi köréhez felvette a Tőkepiaci törvény alapján a befektetési alapkezelők által végezhető valamennyi tevékenységet. Cg. 01-10-044173 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1999. október 5. 18 fő
Az Alapkezelő az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt. beolvadására tekintettel, 2003. szeptember 9-től annak általános jogutódja. 1.2.
Az Alapkezelő tevékenységi köre, feladatai
Az Alapkezelő: a) b) c) d) e)
kezeli az Alapokat azzal a céllal, hogy elérje az Alapok befektetési célját; megvalósítja az Alapok befektetési politikáját; kereskedik az Alapok befektetéseivel és befekteti az Alapok pénzeszközeit; rendelkezéseket és utasításokat ad az Alapok pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban; olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alapok befektetési célkitűzéseivel és politikájával; f) mérlegeli, hogy gyakorolja-e - és milyen módon és mértékben - az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat; g) megállapodásokat köt és végrehajtja azokat, ahogy szükségesnek, tanácsosnak vagy az Alapok célkitűzései megvalósítása szempontjából indokoltnak tartja; h) elkészíti és kiadja a jogszabályok által megkívánt Összevont Tájékoztatót, Rövidített Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot; i) elkészíti és kiadja a jogszabályok és a Kezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi beszámolót, az Alapok havi portfólió jelentését, féléves és éves jelentését; j) intézi az Alapok általános adminisztrációját; k) az Alapok részére Letétkezelőt, Forgalmazókat és Könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá fenntartja velük a szükséges kapcsolatokat; l) gondoskodik az Alapok megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alapok nevében; m) a Tőkepiaci törvénynek és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alapok számláit; n) fenntartja a Felügyelettel a szükséges kapcsolatokat.
15
Az Alapkezelő tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által 1999. október 21-én kiadott 100.050/1999. számú engedély illetve a Felügyelet által 2003. október 14-én kiadott III/100.050-3/2003. számú engedély alapján végzi. 1.3.
Az Alapkezelő felelőssége
Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles feladatait ellátni. Egyéb tekintetben lásd az Alapkezelő Üzletszabályzatában foglaltakat. 1.4.
Összeférhetetlenségi szabályok
Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem alkalmazottja a letétkezelőnek, a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, valamint az Alapkezelő ügyfelének. Az Alapkezelő egymástól elkülönítetten több alapot illetve portfóliót is kezelhet. Az Alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. 1.5. Az Alapkezelő tulajdonosai 2005. január 12-től az Alapkezelő 99,95%-os tulajdonosa az ING Investment Management Europe B.V és 0,05%-os tulajdonosa a Nationale-Nederlanden Interfinance B.V. 1.6.
Az Alapkezelő szervezeti felépítése
Az Alapkezelő legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Az Alapkezelőnél négytagú Igazgatóság működik. Az Alapkezelő Igazgatóságának tagjai:
Benczédi Balázs:
1971-ben született. 1995-ben közgazdász diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1998-ban ACI diplomát szerzett. 1990-től pénzügyi vezető a Genius Kft-nél, 1992-től treasury back office munkatárs a Credit Lyonnais Hungária Rt-nél, 1994-től a Westdeutsche Landesbank Rt-nél treasury back office vezető, majd senior kötvény- és pénzpiaci üzletkötő. 1999-ben csatlakozott az ING csoporthoz, ahol először vezető értékpapír kereskedő, majd treasury vezető munkakört tölt be, igazgató pozícióban és 2001-től a bank igazgatóságának tagja. 2005-től az ING kelet európai kereskedését igazgatja. A 2006 július és 2007 március között kis kitérőt tesz a Raiffeisen Banknál ahol a befektetési banki terület kiépítését és működtetésért felel. 2007. március 1-től az az ING Alapkezelő vezérigazgatója
Palástiné Szabó Krisztina: 1969-ben született. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát 1991-ben. 7 évig a Coopers&Lybrand Kft-nél (majd PriceWaterhouseCoopers), a könyvvizsgáló csoport munkatársaként dolgozott. 1997 novemberétől az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt. belső ellenőre, az egyesülést követően 2003 szeptemberétől az Alapkezelő kontrolling vezetője. Csörgits Andrea
1974-ben született. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási karán, Pénzügy szakon szerzett diplomát 1997-ben. 5 évig a ING Nationale-Nederlanden Biztosító Rt.-nél pénzügyi munkatársként majd befektetési kontrollerként dolgozott. 2003 márciusától az Alapkezelő portfolió menedzsere, 2007. márciusától üzletfejlesztési igazgatója.
16
Pájer Tamás
1972-ben született. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán szerzett diplomát 1996-ban. 1996-ban kezdte szakmai pályafutását az ABN-Amro Hoare Govettnél. 1997 áprilisától az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt., majd a későbbiekben az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvénypiaci vagyonkezelője, 2006. májusa óta pedig befektetési igazgatója is. Képzettségét tekintve EFFAS, illetve CFA diplomával rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság tagjai: dr. Bordás György: 1947-ben született. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Jogi karán szerzett diplomát. 1971-től 1987-ig az Állami Biztosítónál dolgozott. 1987től a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatója. Ezt követően, 1988-tól az Atlasz Biztosító Rt. vezérigazgatója. 1991-től a Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. Gerard Hendrik Bergsma: 1956-ban született. Az Amszterdami Egyetem pénzügyi elemző szakán végzett 1987-ben. 1984-től befektetési igazgató a Nationale Nederlanden N.V-nél, 1990-től az ING Insurance The Hague treasury vezetője, 1993-tól az ING Investment Center Atalanta alelnöke.1996-tól alelnök és pénzügyi igazgató az ING Life Insurance Co. Ltd-nél. Jelenleg az ING Investment Management Europe igazgatóságának tagja. Gregor Smeets:
1.7.
1969-ben született. Az Amszterdami Egyetem ökonometria szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1997-98 az ING Financial Services International Magyarországért felelős country manager-e, 2000 és 2003 között az ING Investment Management Regional Management Europe senior portfolio manager-e. Jelenleg az ING Investment Management Europe közép-európai régióért felelős vezérigazgatója.
Az Alapkezelő tanácsadója
Az Alapkezelő az ING Globális Részvény Befektetési Alap külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési döntéseinek kialakításához a nemzetközi vagyonkezelési tevékenysége során szerzett nemzetközi értékpapírpiaci tapasztalata miatt az ING Asset Management B.V.-t alkalmazza tanácsadóként. Az 1977-ben alapított, Hágában működő cég jegyzett tőkéje 22.750 euro, 100%-os tulajdonosa az ING Investment Management (Europe) B.V. A tanácsadó a Duch Pension holland nyugdíjpénztári portfoliók és más intézményi ügyfelek befektetési eszközeinek vagyonkezelője, e tevékenységét a Securities Board of Netherlands engedélye alapján végzi. 1.8.
Az Alapkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai
Az Alapkezelő könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft., amelynek székhelye 1132 Budapest, Váci út 20. Az Alapkezelő kijelölt könyvvizsgálója Szarvas Hajnalka, kamarai nyilvántartási száma: 005105. 1.9.
Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása
Az Alapkezelő 1999. augusztus 26-án befektetési alapok kezelésére alakult. Az Alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyét 1999. október 21-én kapta meg, befektetési alapok kezelését ettől az időponttól jogosult végezni. Az Alapkezelő pénzügyi adatai a 3. sz. mellékletben találhatók. Az Alapkezelő által a tájékoztató elkészítésének időpontjában az Alapokban kezelt vagyon 67,7 milliárd forint volt. Ezzel az Alapkezelő 2006 évvégi adatok alapján a BAMOSZ összesítésére 17
alapozott saját becslése szerint a tájékoztató készítésének az időpontjában az alapkezelési piacon az első 10 szereplő között van, míg a nemzetközi befektetésekből közel 10%-kal részesedik. 1.10.
Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei
Az Alapkezelő a Tőkepiaci törvény szerinti hirdetményeit a Magyar Tőkepiac című országos napilap nyomtatott változatában vagy a www.ing.hu honlapon teszi közzé.
2.
A Letétkezelő
2.1. A Letétkezelő főbb adatai Neve: Székhelye: Alapításának időpontja: A működés időtartama: Alaptőkéje: A cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Alkalmazottak száma: Tevékenységi kör:
2.2.
ING Bank Zrt. 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B. 1991. július 19. határozatlan 18.588.600.000,- Ft Cg: 01-10-041684 Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1991. szeptember 3. 229 fő (a Tájékozató elkészítésének időpontjában) TEÁOR 2003 szerint: 6521 ’03 Pénzügyi lízing 6712 ’03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 6713 ’03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6720 ’03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 6512 ’03 Egyéb monetáris közvetítés 6523 ’03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés. 7414’03 Üzletviteli tanácsadás
A Letétkezelő tevékenységi köre, feladatai
A Letétkezelő ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Tőkepiaci törvény előír, így az Alapok nevében a Letétkezelő egyebek között: • letétbe veszi és őrzi az Alapok portfóliójában lévő értékpapírokat vagy azok tulajdonjogát igazoló összes okmányt; • beszed minden olyan összeget, amely az értékpapírokkal kapcsolatban az Alapoknak jár; • elvégzi a befektetések lebonyolításával kapcsolatos banki és technikai teendőket; • összevont értékpapír-nyilvántartási számlát és pénzszámlát vezet a kezelésében lévő összes értékpapírról és az azok tulajdonjogát igazoló összes okmányról, illetve pénzeszközről; • ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; • biztosítja, hogy az Alapok eszközeit érintő ügyletekből származó, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alapokhoz kerüljön; • a Tőkepiaci törvény és a Kezelési Szabályzat előírásaival összhangban kiszámítja az Alapok összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét; • gondoskodik az Alapok összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; • értesíti a Felügyeletet és az Alapkezelőt az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alapok saját tőkéjének negatívvá válásáról; 18
•
visszautasítja az Alapkezelő által adott olyan megbízásokat, amely ellentétesek a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és felszólítja az Alapkezelőt a törvényes állapot helyrehozására.
Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alapok letétkezelését, az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásával jogosult a Letétkezelő helyett új Letétkezelőt megbízni. 2.3.
A Letétkezelő tulajdonosai, munkaszervezete
Az ING Bank Zrt. 100%-ban az ING Bank N.V. Amsterdam tulajdonában van. Az Igazgatótanács tagjai: Dr. Salgó István: 1952-ben Budapesten született. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1978-ban egyetemi doktorrá avatták és ugyan abban az évben az MTA közgazdaságtudományok kandidátusává választották. Ezt követően a Nemzetközi Bankárképző Intézeten előbb Brókervizsgát, majd Befektetéskezelői vizsgát tett. 1985-ig egyetemi adjunktus, majd 1985-től 1990-ig az OT Tervgazdasági Intézet osztályvezető helyetteseként foglalkoztatták. Ügyvezető igazgatói pozíciót töltött be előbb a BNP-KH-Dresner Bank Rt.-nél, majd az Indosuez Capital Budapestnél. 1995-től két évig a MeesPierson EurAmerica Kft. igazgatója. Pályafutását az ING-nél 2002-ben kezdte, mikor az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelői Rt. elnök- vezérigazgatója lett. 2002 és 2006 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkár. 2006-tól az ING Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese, 2007 márciusától vezérigazgatója. Diófási Zoltán:
1962-ben, Budapesten született. 1983-ban kitűnő minősítést szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola vállalkozásgazdálkodási szakán. Ezt követően a Budapesti Közgazdasági Egyetem ipar szakán folytatta tanulmányait, ahol 1987-ben szerzett diplomát. 1991 és 1993 között az Általános Vállalkozási Bank Rt.-nél főosztályvezetőként vállalati befektetési menedzseri pozíciót töltött be. Ezt követően a WestLB Bank Rt.-nél helyezkedett el, 2000-2002 között, mint igazgató a bank hitel- és kockázatkezelésének vezetője volt. Pályafutását az ING Bank Zrt.-nél 2002-ben kezdte, mint a banki kockázatkezelés vezetője. 2002-2004 között igazgató, 2004-től pedig az ING Bank ügyvezető igazgatója.
Turcsányi Andrea: 1973-ban, Egerben született. 1996-ban közgazdász és közgazdász tanár diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1997-ben Okleveles Könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjává vált, majd 2005-től a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénzintézeti Tagozatának tagja. Szakmai tapasztalatot elsőként 1996-ban az ING Barings Rt.-nél, mint pénzügyi elemző szerzett. Ezt követően, 1997 és 2000 között az ABN AMRO Bank Rt.-nél előbb a Pénzügyi Folyamatszervezés Osztályvezető, majd az Üzleti Tervezés és Elemzés Főosztályvezetői pozíciót töltötte be. 2000-től két éven keresztül az ABN AMRO Bank N.V.-nél controlling osztályvezető volt Belgiumban. 2003-2004 között az ING Bank Zrt.-nél Relationship Support főosztályvezetőként szerzett tapasztalatot, majd 2004-től 2005-ig az ING Regionális Ügyviteli Központ Kft.-nél pénzügyi igazgató, majd 2006-tól az ING Bank Zrt.-nél vette át a pénzügyi igazgatói széket. Kosárszky Gábor: 1969-ben született Budapesten. 1996-ban a Nemzetközi Bankárképző Intézetben szerzett diplomát, majd tanulmányait a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folytatta, ahol 2003-ban okleveles közgazdász képesítést szerzett. Szakmai tapasztalatot a Treasury területén többek között a Creditanstalt Bank Rt.-nél, az MHB-Daewoo Bank Rt.-nél a Credit Lyonnais Bank Rt.-nél szerzett. 1996-tól a Daewoo Bank Rt.-nél vezető üzletkötő, 1997-ben pedig a Rabobank Rt.-nél vezető származékos üzletkötő volt. Pályafutását az ING Bank Zrt.-nél 1999-ben kezdte, mint osztályvezető a Treasury sales munkatársaként. 2001-től, mint főosztályvezető, a Treasury részleg vezetője lett, 2005-től pedig igazgató. Lorenzo Tassan Bassut: A Holland Antillákhoz tartozó Curacaon született 1969-ben, és Hollandiában tanult. Diploma után az Infrastruktúra és Kommunikációs Terület vezetőjeként csatlakozott az ABN AMRO Bankhoz Curacaoban, ahol több mint 7 évet töltött, majd 1998-ban az ING Bank N.V. Curacao fiókjához került. Itt az Információtechnológia Terület vezetőjeként és egyben operációs vezérigazgató-helyettesként a teljes operációs hálózatot és a működési folyamatokat irányította. Olyan kiemelkedő projekteket irányított, mint az Euro konverzió és a híres Y2000 projekt az ING Curacao-hoz kapcsolódó dél-amerikai ING fiókok számára. 2000-ben az ING hongkongi 19
irodájánál vállalt feladatot és rövidesen átvette a Regionális IT Infrastruktúra vezetését Ázsiában. A regionális iroda átszervezését követően egy új feladatkört töltött be, mint az ING hongkongi és kínai tevékenységért felelős operációs vezetője. A hongkongi regionális iroda Szingapúrba történő áthelyezésekor részt vett egy új regionális OPS/IT szervezet kialakításában. Ezt követően vállalta el új pozícióját az ING Bank Zrt,-nél, ahol 2007. november óta a teljes operációt és az ITt vezető vezérigazgató-helyettesként tevékenykedik. A Felügyelő Bizottság tagjai: Igaz Zoltán: 1957-ben születet Budapesten. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, 1983-ban okleveles közgazda képesítést szerzett. 1983-tól az MNB munkatársa, ahol 1985-1989 között a Nemzetközi Fejlesztési Intézmények Főosztályán főelőadó. Ezt követően tapasztalatot a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél majd a PROVIDENCIA Osztrák- Magyar Biztosító Rt.-nél, mint igazgató helyettes szerzett. Az ING Bank Zrt.-nél 1992 óta dolgozik. Főosztályvezető először a projektfinanszírozás majd a vállaltfinanszírozás területén. 1996-tól ügyvezető igazgató. 2000-től az elektronikus bankszolgáltatások, majd a munkavállalói juttatások projekt élén áll. 2001-2004 között stratégiai igazgató. 2004-től a Business Management területén feladatkörébe a stratégiai és PR/Kommunikációs feladatok tartoznak. 2006. márciusától az ING Bank Zrt. felügyelő-bizottságának tagja. Remco Nieland: Amszterdamban született 1959-ben. Egyetemi és posztgraduális tanulmányait az amszterdami Vrij Egyetemen végezte. Diploma után az ING Banknál (akkor MNB) helyezkedett el, ahol jelenleg is dolgozik. 1986-tól számos feladatkört látott el, kezdetben a kontrolling iroda munkatársaként, majd a Tervezés és Ellenőrzés vezetőjeként felelős volt a Külföld Részleg menedzsment beszámolóiért, tervezéseiért és költségvetéseiért. 1992 és 1997 között az Üzemgazdasági Ügyek vezetője, majd az ING Barings-nél a Pénzügykutatás vezetője lesz. 1999-ben kinevezik az ING Barings pénzügyi beszámolókért felelős általános vezetőjévé. 2001-től napjainkig a Wholesale International Financial Reporting általános vezetője tisztséget tölti be, emellett 2005-től a Wholesale üzletág Kelet- és Közép-Európai régiójának pénzügyi igazgatója (CFO). 2007. novemberétől az ING Bank Zrt. felügyelő-bizottságának tagja. Ignace van Waesberghe: 1946-ban Hágában (Hollandia) született. Jogi diplomáját 1970-ben szerezte a Leydeni Egyetemen. Pályafutását a Hambros Bank Ltd.-nél kezdte, 1975-től pedig az ABN AMRO Bank NV-nél folytatta egészen 2001-ig. 2002-től az ING Groep NV elnök-vezérigazgatója NagyBritanniában és Írországban. Az ING Bank Zrt. felügyelő bizottságának 2005. júniusától tagja.
2.4.
A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai
A Letétkezelő könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft. A kijelölt könyvvizsgáló Nagy Zsuzsanna, igazolványának száma: 005421. A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai a 4. sz. mellékletben találhatók. 3.
Az Alapok könyvvizsgálója
3.1. A Könyvvizsgáló neve és székhelye Az Alapok könyvvizsgálója 2007. május 31-ig az Ernst & Young Kft (székhelye 1132 Budapest, Váci út 20), 2007. június 1-től az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap könyvvizsgálatát az N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft (székhely 1077 Budapest, VII. Király u. 43-45 I/14 cégjegyzékszáma: 01-09-169463) vette át, a további alapok könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. . Az egyes alapok részére kijelölt könyvvizsgálók adatait az alábbi táblázat foglalja össze: ING Pénzpiaci Könyvvizsgáló
Szarvas Hajnalka
Nyilvántartási száma
005105
ING Kötvény Havas István Ernst & Young Kft 003395
ING Globális Részvény Tremmel Zoltán
005210
20
ING Indexkövető Részvény Dr. Nagy Lajos N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 003761
3.2.
A Könyvvizsgáló feladata
A könyvvizsgáló feladata a) az Alapok éves pénzügyi beszámolójának auditálása; b) annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapokat a Tőkepiaci törvényeknek megfelelően kezeli; c) a Tőkepiaci törvényben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről. 4.
A Forgalmazók, forgalmazási helyek
Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank Zrt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-10-041684) mint Vezető Forgalmazó és a Citibank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-10-041029, Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság), az Erste Bank Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszáma: 01-10-041373) valamint a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042) végzi. A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. 4.1.
A Forgalmazók tevékenységi köre, feladatai
A Forgalmazók többek között az alábbi feladatokat látják el: a) az Alapkezelő megbízása alapján lebonyolítják az Alapok Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, amelyen belül a befektetők részére – közvetlenül vagy ügynök közreműködésével eladják, illetve tőlük visszavásárolják a Befektetetési jegyeket, ellátják a Befektetési jegyek eladásával és visszaváltásával kapcsolatos fizetési feladatokat, b) a befektetők számára értékpapírszámlát vezetnek, és ezzel kapcsolatosan kiadják a befektetők számára a megfelelő igazolásokat. . Ügynökök 5.1
A Vezető Forgalmazó ügynöke
A Vezető Forgalmazó ügynöke az ING Biztosító Zrt., (székhelye 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B cégbejegyzés száma: 01-10-041-574). Az ING Biztosító Zrt. 1991. január 17.-én határozatlan időre alakult, tulajdonosa az ING Continental Europe B.V. Az ING Biztosító Zrt. fő tevékenységi köre életbiztosítás, emellett a Befektetési jegyek értékesítésében a Vezető Forgalmazó ügynökeként való közreműködési tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004. január 29. napján kelt, III/42.084/2004. számú engedélye alapján végzi. 5.2
Az Erste Bank Befektetési Zrt. ügynöke
Az Erste Bank Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26), cégjegyzékszáma: 01-10-041054) veszi igénybe.
21
IV. Összevont Kezelési Szabályzat
Jelen Összevont Kezelési Szabályzatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló 2008 január 9-én kelt E-III/110.205-5/2008. számú határoztával, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.186-6/2008. számú határoztával, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt EIII/110.206-5/2008. számú határoztával, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló 2008. január 9-én kelt E-III/110.147-10/2008. számú határoztával hagyta jóvá. 1.
Az Alapok jellemzői
1.1.
Az Alapok neve, határozatai
Az Alapok neve: ING Kötvény Befektetési Alap, ING Pénzpiaci Befektetési Alap, ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap és ING Globális Részvény Befektetési Alap. Az Alapok kibocsátásáról szóló Alapkezelői határozatok, az Alapok nyilvántartásba vételéről szóló Felügyeleti határozatok adatai: ING Pénzpiaci Kibocsátásról szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat Nyilvántartásba vételi szám 1.2.
ING Indexkövető Részvény 2/2003. (IX.25)
ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)
III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 (2002.XI.13) (2004. III.23.)
III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)
110.147-1/99. (1999. XII.7)
1111-124
1111-133
1111-97
1./2002. (VI.1.)
ING Kötvény 2/2003. (IX.25.)
1111-132
Az Alapok típusa, fajtája
Az Alapok névre szóló, dematerializált Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapok. 1.3.
Az Alapok saját tőkéjének meghatározása
Az Alapok működése során a saját tőke a nettó eszközértékkel azonos. 1.4.
Az Alapok futamideje
Az Alapok határozatlan időre jöttek létre. 2.
A Befektetési jegyek
2.1.
A Befektetési jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége
Az Alapkezelő az Alapok nevében a befektetők részére névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft névértékű befektetési jegyeket hoz forgalomba. A Befektetési jegyek korlátozás nélkül átruházhatók.
22
2.2.
A Befektetési jegyek előállítása és átruházásának módja
A Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek a befektetők részére engedéllyel rendelkező értékpapírszámlavezető társaság által vezetett értékpapír számlán történő terheléssel és jóváírással ruházhatók át. 2.3.
A Befektetési jegyek sorszámozása és kódja
A Befektetési jegyek sorozatszáma:
A, sorszám nem alkalmazandó.
A Befektetési jegyek ISIN száma: ING Kötvény Befektetési Alap: ING Pénzpiaci Befektetési Alap: ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: ING Globális Részvény Befektetési Alap: 2.4.
HU0000703137 HU0000702535 HU0000703129 HU0000702519
A Befektetési jegyekhez fűződő jogok
A Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint visszaváltsa a Befektetési jegyeket, vagy azok egy részét; • az Alapok megszűnése esetén az Alapok felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; • havi portfólió jelentést, auditálatlan féléves és auditált éves jelentést kérjen az Alapkezelőtől az Alapok teljesítményéről és működéséről. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók és a Letétkezelő irodáiban; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelőtől az Alapok Összevont Tájékoztatóját illetve Rövidített Tájékoztatóját átvegye; • az Alapkezelőtől a jelen Kezelési Szabályzat illetve az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát átvegye; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait érvényesítse. 2.5.
A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során vásárlására jogosultak
A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlására bármely devizabelföldi illetve devizakülföldi személy jogosult. 3.
A forgalmazás részletes szabályai
Az Alapkezelő a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának, visszaváltásának illetve más befektetési alapokba történő átváltásának lebonyolításával a Forgalmazókat bízza meg. Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank Zrt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-10-041684) mint vezető forgalmazó (a továbbiakban „Vezető Forgalmazó”) továbbá a Citibank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-10-041029, Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság), az Erste Bank Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26 -cégjegyzékszám:01-10041373, Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság) valamint a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042) (a továbbiakban egyenként „Független Forgalmazó”, együttesen „Független Forgalmazók”) végzik (továbbiakban a Vezető Forgalmazó és a Független Forgalmazók egyenkánt: „Forgalmazó” illetve együttesen: „Forgalmazók”). A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.
23
A Forgalmazók a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehetnek igénybe, amelynek tevékenységéért úgy felelnek, mintha saját maguk jártak volna el. A Vezető Forgalmazó ügynökként az ING Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-10-041-574, a továbbiakban: Teljes-jogú-Ügynök) veszi igénybe. A Teljes-jogú-Ügynök tevékenysége a továbbiakban Ügynöki Tevékenység): A Vezető Forgalmazó megbízására a Vezető Forgalmazó nevében, felelősségére és kockázatára a Befektetési jegyek értékesítésével kapcsolatos tájékoztató anyagokat és egyéb dokumentumokat eljuttatja a befektetőkhöz, a befektetők által tett ajánlatokat eljuttatja a Vezető Forgalmazóhoz. A Teljes-jogúÜgynök nem jogosult arra, hogy a Vezető Forgalmazó képviseletében a szerződést megkösse, valamint arra, hogy befizetéseket készpénzben elfogadjon. A Teljes-jogú Ügynök az ügyfelek postai befizetéssel vagy átutalással teljesített pénzbefizetéseit az ING Bank Zrt.-nél vezetett 1370001600053228 számú számláján jogosult kezelni, és köteles a befektetők által a Befektetési jegyek ellenértékeként postai vagy hitelintézeti átutalási megbízással megfizetett vételárat összegyűjteni és átadni a Vezető Forgalmazónak. A Teljes-jogú-Ügynök a Vezető Forgalmazót kizárólag az Ügynöki Tevékenység körében képviselheti, ezen kívül a Befektetési jegyek tekintetében a Vezető Forgalmazó helyett és nevében semmilyen jognyilatkozatot, jogcselekményt nem tehet. Az Erste Bank Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszáma: 01-10-041054) veszi igénybe. A befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi, visszaváltási illetve átváltási szerződést. A Forgalmazók minden banki napon kötelesek a befektetők forgalmazási helyen személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint postai vagy fax útján elküldött ügyleti megbízási (pl. vételi, visszaváltási és átváltási) szerződéseit, illetve az ügynökei közreműködése által hozzá eljuttatott vételi szerződéseket – amennyiben jelen Kezelési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – fogadni. A befektetők illetve a meghatalmazottak a Forgalmazók Üzletszabályzata szerint kötelesek magukat azonosítani. 3.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere 3.1.1. Befektetési jegyek értékesítése A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a jelen Tájékoztató valamint Kezelési Szabályzat keretein belül – saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint az egyes Forgalmazók által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, és a befektető kötelessége ezekről az egyes Forgalmazóknál tájékozódni. 3.1.1.1 Befektetési jegyek értékesítésének általános szabályai A Befektetési jegyek vétele a folyamatos forgalmazás során a vételi szerződés megkötésén és az ellenérték megfizetésén alapul. A szerződéskötés előfeltétele, hogy a befektető a Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre szerződést kössön. A befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt befektetési jegyek forint értékét illetve darabszámát az egyes Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott vételi megbízásokat – a teljes vételárnak az adott Forgalmazó által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik, és a megvásárolt befektetési jegyeket T+1 nap írják jóvá a befektető értékpapír-számláján, az egyes 24
Forgalmazók üzletszabályzata rendelkezései alapján. A vásárolt Befektetési jegyek darabszámát a Forgalmazók által meghatározott bankszámlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T napon érvényes egy Befektetési jegyre jutó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. 3.1.1.2. A Vezető Forgalmazónál történő értékesítésre vonatkozó speciális szabályok A befektető a vételi szerződésben a vásárlandó Befektetési jegyek és az eladási jutalék együttes összegét – a befizetendő összeget - adja meg. Teljes-jogú-Ügynök közreműködésével történő forgalmazás esetén: A befektető a vételi szerződésben megjelölt befizetendő összeget az Teljes-jogú-Ügynök ING Banknál vezetett 13700016-00053228 számlájára történő postai átutalással vagy banki átutalással, vagy a Vezető Forgalmazó ING Banknál az ING Kötvény Befektetési Alap 13700016-00532042 számú forgalmazási számlájára, az ING Pénzpiaci Befektetési Alap 13700016-00532028 számú forgalmazási számlájára, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap 13700016-00532059 számú forgalmazási számlájára illetve az ING Globális Részvény Befektetési Alap 13700016-00532011 számú forgalmazási számlájára történő banki átutalással illetve e forgalmazási számlákra a forgalmazási helyen történő pénztári befizetéssel teljesítheti. A Teljes-jogú-Ügynök közreműködése nélküli Vezető Forgalmazó általi forgalmazás esetén: A befektető a vételi szerződésben megjelölt befizetendő összeget a Vezető Forgalmazó ING Banknál vezetett 13700016-00532066 számú gyűjtőszámlájára történő banki átutalással; vagy a Vezető Forgalmazó ING Banknál vezetett az ING Kötvény Befektetési Alap 13700016-00532042 számú forgalmazási számlájára, az ING Pénzpiaci Befektetési Alap 13700016-00532028 számú forgalmazási számlájára, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap 13700016-00532059 számú forgalmazási számlájára illetve az ING Globális Részvény Befektetési Alap 13700016-00532011 számú forgalmazási számlájára történő banki átutalással illetve e számlára a forgalmazási helyen történő pénztári befizetéssel teljesítheti. A vételi szerződés hatályba lépésének napja (T-1) az a nap, amikor mind a vételi szerződés a Vezető Forgalmazó rendelkezésére áll, mind a – Befektetési jegy vételárára és az eladási jutalékra együttesen fedezetet nyújtó - befizetett összeg a Vezető Forgalmazó, illetve a Teljes-jogú-Ügynök fent megjelölt pénzforgalmi számláján jóváírásra került. Amennyiben a befizetendő összeg jóváírásra kerül a Vezető Forgalmazó vagy a Teljes-jogú-Ügynök fent megjelölt pénzforgalmi számláján, és a vételi szerződés 10 banki napon belül nem érkezik meg a Vezető Forgalmazóhoz, a Vezető Forgalmazó a 10 banki nap elteltével visszautalja a befizetett összeget arra a számlára, ahonnan az banki átutalással érkezett; illetve a postai átutalással és a pénztári befizetéssel érkezett összegeket a forgalmazási helyen a pénztári órák alatt a befektetőnek kifizeti. Amennyiben a befektető által a Vezető Forgalmazó rendelkezésére bocsátott összeg kevesebb, mint a befektető által a vételi szerződésben megjelölt befizetendő összeg, akkor a Vezető Forgalmazó az átutalt összeg erejéig teljesíti a szerződést – az értékesítésre vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével - és az átutalt összeg eladási jutalékkal csökkentett értéke tekintendő vételárnak. Amennyiben azonban a vételi szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésétől számított 10 banki napon belül befizetendő összeg részben sem kerül megfizetésre, a vételi szerződés nem lép hatályba. A Vezető Forgalmazó a befektető vételi szerződését a vételi szerződés hatályba lépésének napját követő banki napon (T nap) érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken teljesíti. A Befektetési jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó illetve az Teljes-jogú-Ügynök fent megjelölt 25
pénzforgalmi számláin jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T napon érvényes egy Befektetési jegyre jutó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a Befektetési jegyek számát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Vezető Forgalmazó a Befektetési jegyeket a vételi szerződés hatályba lépését követő második banki napon (T+1 nap) jóváírja a befektetőnek a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, és a vételi szerződés teljesítéséről igazolást küld a befektetőnek a szerződésben meghatározott levelezési címre. 3.1.2. Befektetési jegyek visszaváltása 3.1.2.1 Befektetési jegyek visszaváltásának általános szabályai A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a tulajdonukban álló Befektetési jegyeket visszaváltási szerződés kiállításával válthatják vissza. A befektető a visszaváltási szerződésben a visszaváltani kívánt forint összeget vagy a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszámát határozhatja meg, az egyes Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A visszaváltási szerződés hatályba lépésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó Befektetési jegyeket a Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott visszaváltási megbízásokat – a teljes értékpapírfedezetnek a Forgalmazó által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A visszaváltási ár a T napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorozva a Befektetési jegyek darabszámával. Visszaváltási megbízás esetén a Forgalmazók a visszaváltott befektetési jegyek forgalmazási jutalékkal csökkentett ellenértékét – az adott Forgalmazó által meghatározott határidőn belül, de legkésőbb T+2 nap a Forgalmazóknál vezetett ügyfélszámlán írják jóvá.
3.1.2.2. A Vezető Forgalmazónál történő visszaváltásra vonatkozó speciális szabályok A Vezető Forgalmazó a visszaváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezése napján, illetve amennyiben ekkor az értékpapírszámlán a visszaváltandó Befektetési jegy nem áll rendelkezésre azt követően akkor, amikor a Befektetési jegy a befektető Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján rendelkezésre áll, zárolja a visszaváltandó Befektetési jegyeket. A zárolás napja a visszaváltási szerződés hatályba lépésének napja (T-1). Amennyiben a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezett Befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a befektető által a visszaváltási szerződésben megjelölt visszaváltani kívánt Befektetési jegy mennyiség, akkor a visszaváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló Befektetési jegyek maximális mennyiségéig kerül teljesítésre, a visszaváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben a visszaváltási szerződésben megjelölt visszavonandó összeg magasabb, mint a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezett Befektetési jegyek mennyisége alapján visszavonható összeg, akkor a visszaváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló Befektetési jegyeknek megfelelő maximálisan visszavonható összeg erejéig kerül teljesítésre, a visszaváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben a visszaváltási szerződés Vezető Forgalmazó által történt átvételétől számított 10 banki napon belül a visszaváltandó Befektetési jegyeket részben sem helyezi el a befektető a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, a visszaváltási szerződés nem lép hatályba. 26
A Befektetési jegyek visszaváltása a szerződés hatályba lépését követő banki napon (T nap) érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A visszaváltási ár a T napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorozva a Befektetési jegyek darabszámával. Amennyiben a visszaváltani kívánt összeg és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a Befektetési jegyek számát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. Amennyiben a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszáma és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorzata tört számot ad, a befektetőt illető visszaváltási árat a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A visszaváltási szerződés hatályba lépését követő második banki napon (T+1) a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési jegyekkel a befektető zárolt értékpapírszámláját megterheli. A visszaváltási árnak a visszaváltási jutalékkal csökkentett összegét a Vezető Forgalmazó a visszaváltási szerződés hatályba lépését követő harmadik banki napon (T+2) a befektető részére a befektető által a szerződésben meghatározott bankszámlára átutalja, valamint a befektető részére igazolást küld a szerződés teljesítéséről a befektető által a szerződésben meghatározott levelezési címre. Amennyiben a befektető a szerződésben bankszámlát nem határozott meg, a Vezető Forgalmazó a T+2 naptól kezdve köteles a visszafizetendő összeget a forgalmazási helyen a pénztári órák alatt a befektetőknek kiadni. 3.1.3. Befektetési jegyek átváltása 3.1.3.1 Befektetési jegyek átváltásának általános szabályai Amennyiben az adott Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltását biztosítja, a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a tulajdonukban álló Befektetési jegyeket átváltási szerződéssel válthatják át. Befektetési alapok közti átváltásra csak azon jelen Összevont Kezelési Szabályzatban meghatározott, az Alapkezelő által kibocsátott befektetetési alapok között van lehetőség, amelyek befektetési jegyeit az adott Forgalmazó forgalmazza. Amennyiben az adott Forgalmazó átváltási ügyleti megbízást nem fogad el, az átváltási ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető. A befektetőnek az átváltási szerződésben visszaváltandó befektetési jegyek darabszámát vagy a visszaváltandó összeget kell meghatároznia, továbbá azt a befektetési alapot kell meghatároznia, amely alapból a befektetési jegyeket visszaváltani kívánja, valamint azt a befektetési alapot kell meghatároznia, amely befektetési jegyét a visszaváltott összegből meg kívánja vásárolni, a Forgalmazók üzletszabályzata szerint. Az átváltási szerződés teljesítésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó Befektetési jegyeket a forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott átváltási megbízásokat - a visszaváltandó befektetési jegy fedezetnek az adott Forgalmazó által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A megbízás teljesítésére legkésőbb T+1 nap kerül sor, a Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A Forgalmazók a megbízás adott napi teljesítésekor az üzletszabályzatuk alapján megterhelik a visszaváltott befektetési jegyekkel a befektető értékpapírszámláját, és jóváírják a megvásárolt befektetési jegyeket a befektető értékpapírszámláján.
27
3.1.3.2. A Vezető Forgalmazónál történő átváltásra vonatkozó speciális szabályok A befektetőnek az átváltási szerződésben az átváltás során visszavonandó befektetési jegyek darabszámát vagy a visszavonandó összeget kell meghatároznia, valamint azokat a befektetési alapokat kell megjelölnie, amelyek által kibocsátott befektetési jegyeket vissza akarja váltani, valamint azt a befektetési alapot kell megjelölnie, amely által kibocsátott befektetési jegyből a visszaváltott befektetési jegyek értékéig vásárolni akar. Az átváltási szerződés hatályba lépésének előfeltétele, hogy a befektető a tulajdonában álló, visszaváltani kívánt befektetési jegyeket a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Vezető Forgalmazó az átváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésének napján, illetve amennyiben ekkor az értékpapírszámlán az átváltandó befektetési jegy nem áll rendelkezésre azt követően akkor, amikor a befektetési jegy a befektető Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján rendelkezésre áll, zárolja a befektető által átváltani kívánt befektetési jegyeket. A zárolás napja az átváltási szerződés hatályba lépésének napja (T-1). Amennyiben a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által zárolt befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a befektető által az átváltási szerződésben megjelölt befektetési jegy mennyiség, akkor az átváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló befektetési jegy maximális mennyiségéig kerül teljesítésre, az átváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben az átváltási szerződésben megjelölt átváltandó összeg magasabb, mint a Vezető Forgalmazó által zárolt befektetési jegyek mennyisége alapján átváltható összeg, akkor a Vezető Forgalmazó a rendelkezésére álló befektetési jegyeknek megfelelő maximálisan átváltható összeg erejéig teljesíti a szerződést, az átváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben az átváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésétől számított 10 banki napon belül az átváltandó befektetési jegyeket részben sem helyezi el a befektető a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, az átváltási szerződés nem lép hatályba. Az átváltási szerződés a szerződés hatályba lépése napját követő banki napon (T nap) érvényes nettó eszközértéken teljesül. Az átváltási szerződés teljesítése során a Vezető Forgalmazó az ügyfél által megjelölt befektetési alapból a befektetési jegyeket vagy a megjelölt összeget visszaváltja a T napon érvényes nettó eszközértéken, és a T napon érvényes nettó eszközértéken megvásárolja az átváltási szerződésben megjelölt alap befektetési jegyeit a visszaváltás ellenértékéből a tranzakciót érintő jutalék levonása után maradó összeg erejéig. Az átváltási szerződés teljesítése során a Forgalmazó az ügyfél által megjelölt befektetési alapból a befektetési jegyeket vagy a megjelölt összeget visszaváltja a T napon érvényes nettó eszközértéken, és a T napon érvényes nettó eszközértéken megvásárolja az átváltási szerződésben megjelölt alap befektetési jegyeit a visszaváltás ellenértékéből a tranzakciót érintő jutalék levonása után maradó összeg erejéig. A Vezető Forgalmazó a visszaváltott befektetési jegyekkel a T+1 napon megterheli a befektető értékpapírszámláját, illetve a megvásárolt befektetési jegyeket jóváírja a befektető értékpapírszámláján, és az átváltás teljesítéséről szóló igazolást megküldi a befektetőnek a szerződésben meghatározott levelezési címre. 3.1.4. Folyamatos forgalmazás egyéb szabályai A folyamatos forgalmazás során értékesítésre, átváltásra illetve visszaváltásra kerülő Befektetési jegyeket a Vezető Forgalmazó utasítása alapján a Keler Zrt. naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját a Kezelési Szabályzat „A nettó eszközérték számításának szabályai” című fejezete tartalmazza. 28
3.2.
Forgalmazási jutalékok, ügyfelet terhelő egyéb költségek
A Forgalmazók által az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámlavezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - a 3.2.1 - 3.2.4 pontokban meghatározott kereteken belül – az adott Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. A Forgalmazók által alkalmazott eladási- visszaváltásiés átváltási jutalékból az Alapot vagy az Alapkezelőt részesedés nem illeti meg. 3.2.1 Az ING Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék Az ING Bank Rt, mint Vezető Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a befektetők felé eladási-, visszaváltási- és átváltási jutalékot számít fel, amelynek mértéke: Az eladási jutalék: 500 Ft vételenként. A visszaváltási jutalék: a vételtől számított 1 éven belüli visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 3%-a, a vételtől számított 1 év elteltével történő visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 2%-a, a vételtől számított 2 év elteltével történő visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 1%-a. A vételtől számított 3 év elteltével történő visszaváltás esetén a Vezető Forgalmazó visszaváltási jutalékot nem számít fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Vezető Forgalmazó kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési jegyek után tudja a befektetés idejét mérni, így amennyiben a Befektetési jegy az értékpapírszámláról eltranszferálásra kerül, a fenti kedvezmény megszűnik, és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára történő visszautaláskor kezdődik újra a visszaváltási jutalék számítási alapját képező 3 éves időszak. - Az átváltási jutalék: azon alapok tekintetében, amelyekbe befektetési jegyek átváltása történik alaponként 500 Ft átváltásonként. - Az eladási-, a visszaváltási- és az átváltási jutalék mértékét a ING Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja. Olyan intézményi ügyfelek esetében, akik a Vezető Forgalmazóval, értékpapír bizományosi illetve értékpapír kereskedelmi tevékenységre kötött „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Belföldi illetőségű intézményi befektetők részére)”, „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Külföldi illetőségű intézményi befektetők részére)”, illetve „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére)” keretszerződésük részeként vásárolnak, illetve váltanak vissza Befektetési jegyeket, a Vezető Forgalmazó a meglévő szerződéses kapcsolatra tekintettel az alábbi kedvezményt biztosíthatja: - Az eladási jutalék: a vételár 0,15%-a, de minimum 1.500 Ft és maximum 2.500 Ft. vételenként. - A visszaváltási jutalék: visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 0,15%-a, de minimum 1.500 Ft és maximum 2.500 Ft. visszaváltásonként. - Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az ING Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja. . Az Alapkezelő által kibocsátott és a Vezető Forgalmazó által forgalmazott befektetési jegyek nyilvántartása tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetés valamint a befektetési jegyek más értékpapírszámla-vezetőhöz történő transzferálását érintő ügyleti díjak és egyéb forgalmazási költségek tekintetében az ING Bank Zrt. mint Vezető Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó.
29
3.2.2 A Citibank Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék A Citibank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -
Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, de minimum 15.000,- Ft. Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, de minimum 15.000,- Ft. Átváltási jutalék: a Befektetési jegyek átváltásakor az átváltandó összeg százalékában meghatározott, maximum 5%, de minimum 15.000,- Ft. Az eladási-, a visszaváltási- és az átváltási jutalék mértékét a Citibank Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
3.2.3 Az Erste Bank Befektetési Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék Az Erste Bank Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -
Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az Erste Bank Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
3.2.4 A Raiffeisen Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék A Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -
3.3.
Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
Forgalmazási limitek
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása esetében a Forgalmazók által alkalmazott a vételi-, eladási- és átváltási limitekre - 3.3.1 3.3.2 és - 3.3.4 pontokban meghatározott kereteken belül Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája az irányadó. 3.3.1 Az ING Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek A Befektetési jegyek ING Bank Rt, mint Vezető Forgalmazó által történő értékesítésekor a vételárra és az eladási jutalékra együttesen fedezetet nyújtó befizetendő összeg: - új ügyfelek esetén, az első alkalommal történő vásárláskor az Alapkezelő Vezető Forgalmazó által forgalmazott alapjaiból összesen minimum 500.000 Ft, de alaponként minimum 50.000 Ft, - minden további vásárlás esetén az Alapkezelő Vezető Forgalmazó által forgalmazott alapjaiból összesen minimum 200.000 Ft, de alaponként minimum 50.000 Ft.
30
-
-
-
A Befektetési jegyek Vezető Forgalmazó által történő visszaváltásakor a visszaváltható összeg alaponként minimum 50.000 Ft, vagy az adott alapba befektetett teljes befektetési állomány, ha az kevesebb, mint 50.000 Ft. A visszaváltási szerződésben a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszámát is a minimális visszaváltható összeg figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a visszaváltás végrehajtása következtében, a befektető Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámláján nyilvántartott befektetési jegyek tekintetében, az adott alapban a befektetési jegyek állományának nettó eszközértéke 10.000 Ft alá esne, a Vezető Forgalmazó jogosult – a befektető további tájékoztatása nélkül – a visszaváltási szerződést úgy kezelni, hogy az a befektető adott alapba tartozó befektetési jegyei teljes állományának visszaváltására vonatkozik. Befektetési jegyek Vezető Forgalmazó által történő átváltásakor az átváltandó (az adott alapból kivonandó) összeg alaponként minimum 50.000 Ft, vagy az adott alapba befektetett teljes befektetési állomány, ha annak értéke kevesebb, mint 50.000 Ft. Az átváltási szerződésben az átváltandó befektetési jegyek darabszámát is a minimális átváltandó összeg figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben az átváltás végrehajtása következtében, a befektető Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámláján nyilvántartott befektetési jegyek tekintetében, abban az alapban amelyből a befektetési jegyek kivonása történik a befektetési jegyek állományának nettó eszközértéke 10.000 Ft alá esne, a Vezető Forgalmazó jogosult – a befektető további tájékoztatása nélkül – az átváltási szerződést úgy kezelni, hogy az a befektető adott alapba tartozó befektetési jegyei teljes állományának adott alapból történő átváltására vonatkozik. A Befektetési Jegyek értékesítésekor, visszaváltásakor és átváltásakor érvényes forgalmazási limitek mértékét a ING Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
3.3.2 A Citibank Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek A Citibank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -
Az egyedi vételi megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. Az egyedi visszaváltási megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. Az egyedi átváltási megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. Az egyedi vételi-, visszaváltási- illetve átváltási megbízás minimumösszegét a Citibank Zrt, mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
3.3.3 Az Erste Bank Befektetési Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek A Erste Bank Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -
Az egyedi vételi megbízások valamint az egyedi visszaváltási megbízások esetében nincs minimális forgalmazási limit. Egyedi átváltási megbízás nem adható, ilyen ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető.
3.3.4 A Raiffeisen Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek A Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:.
31
-
Az egyedi vételi megbízások valamint az egyedi visszaváltási megbízások esetében nincs minimális forgalmazási limit. Egyedi átváltási megbízás nem adható, ilyen ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető. Az egyedi vételi-, illetve visszaváltási megbízás minimum összegét a Raiffeisen Bank Zrt, mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.
3.4.
A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tőkepiaci törvény 249.§-a alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel: (a) az egyes Alapok nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az egyes Alapok saját tőkéje több, mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy (b) a forgalmazás technikai feltételei a forgalmazási helyen, több forgalmazás hely esetén a forgalmazási helyek legalább felén nem adottak. A forgalmazást az Alapkezelő a kiváltó ok megszűnését vagy a Felügyelet felhívását követően haladéktalanul folytatja. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő ezen kívül akkor függesztheti fel, ha az egyes Alapok megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt lehetővé teszi. A Felügyelet a befektetők érdekében - határozott időre, de legfeljebb tíz munkanapra - felfüggesztheti a Befektetési jegyek eladását és visszaváltását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 3.5.
A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret
Tekintettel arra, hogy az ING Pénzpiaci Befektetési Alapban – a befektetési politikájában meghatározottak alapján – túlnyomó részben likvid eszközök szerepelnek, ezért a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése illetve hitelkeret biztosítása nem szükséges. Tekintettel arra, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alapban – befektetési politikájában meghatározottak alapján – minimum 15%-ban likvid eszközök szerepelnek, ezért a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése illetve hitelkeret biztosítása nem szükséges. A visszaváltási igények teljesítésére szolgáló likvid eszközök aránya legfeljebb az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap eszközértékének 5%-át teszi ki. Ezen felül – szükség esetén – az alap hitelfelvétellel is biztosíthatja a visszaváltási igények kielégítését, azonban a hitelkeret nagysága nem haladhatja meg az alap eszközértékének 10%-át valamint a hitelfelvétel futamideje nem haladhatja meg a 30 naptári napot. Mivel az ING Kötvény Befektetési Alapban túlnyomó részben likvid eszközök szerepelnek, a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése, illetve hitelkeret biztosítása válhat szükségessé. Ezért az Alapkezelő az ING Kötvényalap és az ING Indexkövető Részvényalap esetében a befektetési jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az egyes alapok nevében, az egyes alapok saját tőkéjének legfeljebb 10%-a erejéig, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az érintett alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.
32
4.
A Befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika
4.1.
A tőke felhasználásának célja
ING Kötvény Befektetési Alap Az ING Kötvény Befektetési Alap célja, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes kötvénypiaci megtérülést biztosítson, elsősorban forintban denominált közép és hosszú lejáratú kötvénybefektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjének túlnyomó részét közepes, illetve magas kamatkockázatú, forintban denominált államkötvényekbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályban előírt szabályokat és az alábbiakban ismertetendő befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a MAX Composite CA-IB Értékpapír Rt. – Profitvadász Magyar Állampapír Index (MAXC). Az Alapkezelő az alap eszközeit forintban és kisebb mértékben euro-ban denominált fix- és változó kamatozású kötvényekbe és egyéb kötvényszerű tőkepiaci eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe fektetheti azzal a céllal, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes hozamot nyújtson. Figyelembe véve, hogy a fent említett eszközök kamatláb-érzékenysége közepes, illetve magas lehet, a piaci kamatláb ingadozása erőteljesen befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő elsődleges célja a hozam közép, illetve hosszú távú maximalizálása, ezért az alap rövid távú árfolyam-ingadozása magas lehet. Az alap túlnyomórészt forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat csak korlátozott mértékben terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az Alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfólióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. ING Pénzpiaci Befektetési Alap Az ING Pénzpiaci Befektetési Alap célja, hogy folyamatosan versenyképes pénzpiaci megtérülést biztosítson magas likviditású, forintban denominált rövid lejáratú befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjét alacsony kamatkockázatú, forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályban előírt szabályokat és az alábbiakban ismertetendő befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a CA-IB Értékpapír Rt. – Profitvadász Rövid Lejáratú Magyar Állampapír Index (RMAX). Az Alapkezelő az alap eszközeit az egy évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű (a változó kamatozású kötvények is ilyennek tekintettek), forintban denominált pénzpiaci eszközökön kívül kizárólag az egy éves futamidőt meghaladó, de ahhoz legközelebb eső két fix kamatozású magyar államkötvénybe fektetheti azzal a céllal, hogy egy viszonylag alacsony kockázatú pénzpiaci hozamot nyújtson. A pénzpiaci eszközök nemzetközi értelmezés szerint az éven belül lejáró, illetve változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a rövidtávra lekötött, illetve nem lekötött banki betétek. Ezen eszközök kamatláb-érzékenysége alacsony, azaz a piaci kamatláb ingadozása kevésbé befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő a pénzpiaci eszközök választásával stabil piaci hozamot kíván nyújtani a befektetőknek, aminek ingadozása mind pozitív, mind pedig negatív irányba alacsony. Az alap kizárólag forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat nem terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, 33
mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfólióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap Az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap célja, hogy egy, a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX index összetételét megközelítő részvényportfolió kialakításával, hosszú távú tőkenövekedést érjen el. A Budapesti Értéktőzsde által publikált BUX indexben a magyar tőzsde legjelentősebb társaságai kapnak helyet. Az indexben szereplő vállalatok súlya – bizonyos korrekciós tényezőktől eltekintve - arányos azok tőzsdei kapitalizációjával. Jelenleg az index 13 részvényből áll. Mivel a BUX index összetételének reprodukálása a cél, az alap törekszik arra, hogy portfoliójának közel 100%-a a BUX indexet alkotó magyar „blue chip” részvényekből álljon. Ezen kívül az alap eszközeinek maximum 5%-át rövid lejáratú magyar állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tarthatja. ING Globális Részvény Befektetési Alap Az ING Globális Részvény Befektetési Alap célja, hogy egy országonként és iparáganként nagymértékben diverzifikált globális nemzetközi részvényportfóliót hozzon létre, amelynek segítségével hosszú távon az alap referenciahozamánál magasabb hozamot biztosítson befektetőinek. Az alap referencia-hozama 80%-ban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) World Free Indexből, 20%-ban pedig a rövid állampapírok teljesítményét mérő MAX Indexből (MAX-S) áll. Az alap közép- és hosszú távú stratégiájával összhangban a portfólió forgási sebességének, és ezáltal költségeinek csökkentésére törekszik. Az alap a kiegyensúlyozott árfolyam-növekedés elérése érdekében tőkéjét a világ országaiban székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott, tőzsdén forgalmazott, ígéretes fundamentumokkal rendelkező társaságok részvényeibe fekteti, figyelembe véve a jogszabályban előírt szabályokat és az alábbiakban ismertetendő befektetési korlátokat. 4.2.
Az Alapok befektetési politikája
4.2.1 Az ING Kötvény, ING Pénzpiaci és az ING Globális Részvény Befektetési alapokra vonatkozó közös törvényi befektetési szabályok Az ING Kötvény, ING Pénzpiaci és az ING Globális Részvény Befektetési alapok tőkéje az alábbi eszközökben tartható: • befektetési eszköz • bankbetét • deviza Ezen alapok saját tőkéje a fenti elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható: 1) a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) kollektív befektetési értékpapír; 34
g) bankbetét; h) deviza; i) származtatott termék j) pénzpiaci eszköz. Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok 15% b) egyéb tőzsdei értékpapírok, illetve olyan értékpapír, amelynek 10% kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely elismert piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 2% Saját tőkére vetített, összesített limit d) "b" sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei 40% értékpapírok e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 10% f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű 5% kollektív befektetési értékpapírokat Saját tőkére vetített, egyéb limit g) azonos sorozatba tartozó állampapírok 35% 2) a) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve az 1/b) pont szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "b" sorában meghatározott értéket, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a h) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a b) bekezdésben foglalt esetet. b) Az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a h) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "a" sorában meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó b) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "d" sorában meghatározott értéket. d) Az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "c" sorában meghatározott értéket. e) A d) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázata "e" sorában meghatározott értéket. f) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti 35
táblázat "f" sorában meghatározott értéket. g) Az Európai Unió vagy az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázata "g" sorában meghatározott értéket. h) Az alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk 4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. i) Az a)-f) bekezdésben foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni. j) Az 1/b) pont szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet. k) Az 1/b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő egy éven belül az értékpapírnak az 1/a) pont szerinti piacra történő bevezetése. l) Az alapban lévő nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetén az a)-e) és g)-h) bekezdésben meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapban, illetőleg a kollektív befektetési formában lévő értékpapírokat. •
•
•
•
•
•
• • •
Az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az alap saját tőkéjének 20%-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Az alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint 20%-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Az Európai Unió vagy az OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 35%-át. Az itt meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül helyreállítani, ha a befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint 25%-kal) meghaladja a törvényi előírást, az Alapkezelő köteles 30 napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. Az alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható. Az Alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a 36
• •
•
•
• •
• •
•
• • •
nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. A nyilvános árjegyzéssel rendelkező alapkezelő kapcsolt vállalkozásai álatal kibocsátott értékpapír, illetve a fenti bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a kölcsönadott értékpapírokat kivéve az Alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. A kölcsönbe adott egyébként likvid eszköznek minősülő értékpapír nem minősül a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában. Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a lenn meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. Az alapkezelő az alap származtatott jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.
4.2.2 Az ING Kötvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok • Az alap hátralévő átlagos futamideje (duration-je) maximum 1,5 évvel térhet el lefelé, vagy felfelé a benchmarknak használt MAXC index duration-jétől. • Az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírok aránya legalább 80% kell legyen az alap saját tőkéjére vetítve. • A forintban denominált eszközök aránya legalább 92,5% kell legyen az alap saját tőkéjére vetítve. • Az alap kizárólag magyar forintban, illetve euro-ban denominált eszközökbe fektethet. Az euro-ban denominált eszközök között csak az EU tagállamai által kibocsátott állampapírok szerepelhetnek. • Az alap eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti változó kamatozású államkötvénybe. Ezen belül a 3 és 5 év közötti futamidejű változó kamatozású államkötvények aránya nem 37
•
•
• • • • • • •
haladhatja meg a 15%-ot, az 5 évnél hosszabb változó kötvény aránya pedig az 5%-ot. Az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az alap saját tőkéjének 10%-át, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az alap az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök maximum 5%-át szerezheti meg, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az alap köthet repo ügyleteket. Az alap nem használhat tőkeáttételt. Az alap nem vehet kölcsön értékpapírt. Az alap nem fektethet részvénybe, illetve tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba. Az alap nem használhat származtatott ügyletet. Az alap nem fektethet ingatlanba, illetve ingatlanalap befektetési jegyébe. Az alap által folyószámlán vagy pénzforgalmi számlán tartott lekötés nélküli pénzeszközök aránya nem lehet több, mint az alap tőkéjének 10%-a.
4.2.3 Az ING Pénzpiaci Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok • • • •
•
•
• • • • • • •
Az alap eszközeinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az egy évet. Az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírok aránya legalább 80% kell, hogy legyen az alap saját tőkéjére vetítve. Az alap kizárólag magyar forintban denominált eszközökbe fektethet. Az Alapkezelő az alap eszközeit az egy évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű (a változó kamatozású kötvények is ilyennek tekintettek), forintban denominált pénzpiaci eszközökön kívül kizárólag az egy éves futamidőt meghaladó, de ahhoz legközelebb eső két fix kamatozású magyar államkötvénybe fektetheti. Az Alapkezelő csak olyan változó kamatozású kötvényekbe fektethet, amelyeknél évente legalább egyszer van kamatmegállapítás és amelyeknél a kamatperiódus nem hosszabb mint egy év. Az alap eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti változó kamatozású államkötvénybe. Ezen belül a 3 és 5 év közötti futamidejű változó kamatozású államkötvények aránya nem haladhatja meg a 15%-ot, az 5 évnél hosszabb változó kötvény aránya pedig az 5%-ot. Az alap az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök maximum 5%-át szerezheti meg, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az alap köthet repo ügyleteket. Az alap nem használhat tőkeáttételt. Az alap nem vehet kölcsön értékpapírt. Az alap nem fektethet részvénybe, illetve tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba. Az alap nem használhat származtatott ügyletet. Az alap nem fektethet ingatlanba, illetve ingatlanalap befektetési jegyébe. Az alap által folyószámlán vagy pénzforgalmi számlán tartott lekötés nélküli pénzeszközök aránya nem lehet több, mint az alap tőkéjének 10%-a.
4.2.4 Az ING Globális Részvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok •
•
Az alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetõleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítõ értékpapírt. Az Alapkezelő az alap eszközeinek beszerzéskor a portfólió piaci értékén számított legalább 75%-át, de legfeljebb 85%-át a világ bármely országában székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott, tőzsdén forgalmazott részvényekbe fekteti. Az alap 15-25%-át 38
• •
•
• •
kitevő eszközöket az Alapkezelő likviditási célokból készpénzben, látra szóló betétben, legfeljebb három hónapra lekötött betétben, magyar állampapírban vagy a magyar állam által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban tartja. A változó kamatozású állampapírok kivételével az alap nem vásárol egy évnél hosszabb lejáratú magyar állampapírokat. Az alap eszközeinek beszerzéskor legfeljebb 5%-át helyezheti el ugyanazon kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, azonos fajtájú értékpapírokba, és legfeljebb 10%-át az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapírokba. Ezen korlátozások alól a magyar állampapírok kivételt képeznek. Az alap eszközeinek beszerzéskor legfeljebb 2%-át helyezheti el ugyanazon kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírokba. Az ilyen befektetések összértéke nem haladhatja meg a portfólió tőkéjének 10%-át. Ezen korlátozások alól a magyar állampapírok kivételt képeznek. Az alap csak tőzsdei vagy OTC értékpapírokat vásárolhat. Az alap részvény portfóliójának átlagos országonkénti illetve iparági részvénykitettségének megoszlását 2007. április 30-án az alábbi két táblázat mutatja:
A nemzetközi részvény modellportfólió országonkénti megoszlása 2007. szeptember 28-án Ország Megoszlás USA 27,21% Egyesült Királyság 18,95% Olaszország 8,56% Ausztrália 8,71% Franciaország 4,77% Kanada 4,16% Taiwan 2,91% Belgium 2,37% Egyéb 22,35%
A nemzetközi részvény modellportfólió iparági megoszlása 2007. szeptember 28-án Iparág Megoszlás Pénzügyi 35,53% Telekommunikációs szolg. 12,86% Energia 11,12% Közmű szolgáltatások 11,64% Alapvető fogyasztási javak 9,98% Diszkrecionális fogyasztási javak 6,20% Egészségügy 5,27% Ásványi és feldolgozott anyagok 3,89% Ipari vállalatok 1,56% Információtechnológia 1,95%
•
Az alap nem zárja ki magyar részvények vásárlását sem.
•
Az alap devizakockázatának fedezésére az Alapkezelő, kizárólag fedezeti jelleggel tőzsdei illetve tőzsdén kívüli határidős devizapozíciókat nyithat. Mivel az alap célja az eszközeinek minél teljesebb nemzetközi diverzifikációja, beleértve a nyitott devizapozíciókból adódó diverzifikációt, az alap csak rendkívüli esetben nyit devizafedezeti ügyleteket.
•
Az Alapkezelő az alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet devizára. Az Alapkezelő az alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet). A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata legfeljebb hat hónap lehet. A tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. A nem forintban denominált pozíciókat a kezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni.
•
A devizák, valamint az azonos devizára és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. Az Alapkezelő az alap devizában meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán alapuló rövid (hosszú)
39
származtatott – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósítja. •
Az alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős deviza ügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség), c) a felmerült – teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.
•
Az alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb 30 napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével, egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.
4.2.4 Az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok Az alap tőkéje az alábbi eszközökben tartható: • •
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, a BUX index kosarában szereplő részvény, Állampapír
A BUX index összetételét 2007. október 11-én az alábbi táblázat mutatja: Részvény OTP MOL Richter Magyar Telekom FHB EGIS Fotex Danubius Hotel
Indexsúly (%) 33,33% 30,87% 15,40% 11,62% 2,41% 1,97% 1,05% 0,62%
Részvény TVK Pannonplast ÉMÁSZ Synergon Raba Állami Nyomda Econet Phylaxia
Indexsúly (%) 0,29% 0,64% 0,41% 0,35% 0,54% 0,30% 0,14% 0,06%
A Budapest Értéktőzsde az index kosarát évente két alkalommal felülvizsgálja, és ha szükséges, megváltoztatja. Az új összetételű kosár életbe lépésének időpontja október 1. illetve április 1., vagy az ezeket követő első kereskedési nap. Az egyes vállalatok részvényeinek az indexbe be- illetve onnan kikerülésének szempontjai között szerepel: a vállalat részvényeinek összértéke, illetve azok részesedése az összes részvény értékéhez viszonyítva, a kötések gyakorisága és árfolyamértéke illetve azok részesedése az összes tőzsdei kötés gyakoriságához és értékéhez viszonyítva. Az alap befektetéseinek az alábbi szabályoknak kell megfelelniük: • Az alap portfoliójában szereplő részvények súlya az egyes részvények indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal térhet el. • Az alap eszközeinek maximum 5%-át magyar állampapírba fektetheti. • Az alap állampapír eszközeinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az egy évet. • A befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek üzletkötéskori piaci értékének az alap üzletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. • Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül 40
•
•
• •
• •
•
•
• • •
•
• • •
helyreállítani, ha a befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az alapban valamely portfólió elem aránya jelentősen (több mint 25%-kal) meghaladja a fenti befektetési arányokat, az Alapkezelő köteles 30 napon belül legalább a fentiekben meghatározott szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. Az Alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. Az Alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az általa kezelt másik befektetési alap által kibocsátott befektetési jegybe. Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. A nyilvános árjegyzéssel rendelkező alapkezelő kapcsolt vállalkozásai álatal kibocsátott értékpapír, illetve a fenti bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és az értékpapír kölcsönzést kivéve az Alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. A kölcsönbe adott, egyébként likvid eszköznek minősülő értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában. Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a lenn meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. Az alapkezelő az alap származtatott jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.
4.3. Az Alapok befektetési politikájának különös kockázatai Az Összevont Tájékoztató II., az Alapok kockázatáról szóló pontjában felsorolt kockázatokon kívül az Alapkezelő más kockázatokat nem valószínűsít. 41
5.
A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alapok tőkenövekményének újrabefektetésére vonatkozó szabályok
Az Alapok nem fizetnek hozamot, a befektetéseik hozamát (kamat, árfolyamnyereség, stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési jegyek visszaváltásakor, illetve az Alapok megszűnésekor juthatnak hozzá. 6.
Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása
6.1.
Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek
Az ING Kötvény Befektetési Alap és az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket (ezen alapok létrehozatalával kapcsolatos felügyeleti díjat (500.000 Ft/alap), a nyilvános ajánlattétel költségeit illetve az alapok Befektetési jegyei megkeletkeztetésének költségeit) az Alapkezelő az érintett alapra terheli. 6.2.
Az Alapok működésével kapcsolatos költségek
Az Alapokat folyamatos működésük során a következő költségek terhelik: • Alapkezelői díj, amelynek mértéke naponta az adott alap aznapi, az alapkezelői és letétkezelői díj levonása előtti nettó eszközértéknek az alábbi táblázatban meghatározott százaléka/365. Az alapkezelői díj naponta kerül elhatárolásra és a hónap utolsó napját követő második banki napon kerül kifizetésre.
Alapkezelési díj •
• • • • •
ING Pénzpiaci
ING Kötvény
1,25 %
1,30 %
ING Indexkövető Részvény 1,75 %
ING Globális Részvény 1,8 %
A Letétkezelő szolgáltatásainak díja naponta az alapkezelői és letétkezelői díj levonása előtti nettó eszközérték maximum 0,15/365%-a*. A letétkezelői díj naponta kerül elhatárolásra és a hónap utolsó napját követő második banki nap kerül kifizetésre. Az egyes Alapok pénzforgalmi számlavezetési és kapcsolódó szolgáltatásainak díja. Az Alapok könyvvizsgálójának fizetendő díjak. Az Alapok ügyletei során felmerülő tranzakciós költségek. A közzététellel, a Befektetési jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek. Az Alapok működésével közvetlenül összefüggő egyéb költségek (pl. felügyeleti díj, fenti díjak esetleges ÁFA vonzata, a befektetésekhez kapcsolódó esetleges adófizetési kötelezettség, stb.).
*A letétkezelési díj mértékéről annak változásásakor az Alapkezelő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapokra. A költségek tételesen a havi portfolió-jelentésben, a féléves és éves jelentésben kerülnek felsorolásra. 7.
A nettó eszközérték számításának szabályai
Az Alapok nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, mind az egyes Alapok teljes befektetési állományára, mind egy Befektetési jegyre vetítve. Az egyes Alapok nettó eszközértéke az adott alap tulajdonában lévő eszközök értékelési napon érvényes piaci értékének és az értékelési napon fennálló kötelezettségeinek különbsége, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték az adott alap értékelési napra számított nettó eszközértékének és a adott alap forgalomban lévő Befektetési jegyei darabszámának hányadosa.
42
7.1.
A piaci érték megállapításának szabályai
Az egyes Alapok egy jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T. napra vonatkozóan a T+1. napon állapítja meg az alábbi alapelvek figyelembevételével: • • •
• • •
7.2.
T. napi árfolyamadatokkal az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározza az egyes Alapok T. napi eszközeinek piaci értékét. A piaci értékhez hozzáadja a T. napig az egyes Alapoknak járó követeléseket, és levonja a T. napig az egyes Alapokat terhelő kötelezettségeket. A Letétkezelő a piaci értékből levonja a T. napig ismertté vált, az adott alapot terhelő, a tranzakcióhoz kapcsolódó bankforgalmi jutalék összegét a teljesítés időpontjában, illetve a brókercégnek fizetett jutalék összegét a felmerülés időpontjában. Az adott alap kötelezettségeit növelik az alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj) T. napig kalkulált időarányos része. A Letétkezelő a portfólióba be/kikerülés napjának a kötés napját – külföldi kötvények esetében a visszaigazolás megérkezésének napját - tekinti. Az egyes Alapok eszközértékét az egyes értékpapírok kiszámított árfolyama és az adott alapban lévő darabszámuk szorzata adja. A Letétkezelő az egyes Alapok egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét úgy állapítja meg, hogy a fent leírt alapelvek és az alábbiakban részletezendő számítási eljárások alapján kiszámított T. napi piaci értéket elosztja az adott alap T. napon forgalomban lévő Befektetési jegyeinek számával.
A portfólió-elemek értékelésének szabályai
•
Folyószámla, bankbetét, kamatozó folyószámla: A folyószámlán lévő eszközök T. napig megszolgált időarányos kamata és az aznapi záró állománya kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekciókra.
•
Repo ügyletek: A repoügyletek értékelése során a repoügyletben szereplő értékpapír azonnali bruttó vételárát a határidős bruttó eladási ár és az azonnali vételár közötti különbség T. napra eső időarányos részével kell megnövelni.
•
Inverz repo ügyletek: Az értékelés során a fordított repoügyletben szereplő értékpapír azonnali eladási árának mínusz egyszeresét a határidős vételár és az azonnali eladási ár közötti differencia T. napra eső időarányos részével kell csökkenteni.
•
Diszkont kincstárjegyek: A diszkont kincstárjegyek T napra vonatkozó piaci árfolyama az Államadósság Kezelő Központ 2002. március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámítása azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett diszkont kincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) árjegyzői középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam, b) 1-3 hónap hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek esetén az MNB által 43
meghirdetett mindenkori kéthetes passzív repo kamat. d) A Diszkont-kincstárjegyeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni. •
Államkötvények: A T napi bruttó piaci árfolyam az Államadósság Kezelő Központ 2002. március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámításra azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett fix kamatozású államkötvények esetén az ÁKK árjegyzés középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam, b) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1-3 hónapos hátralévő futamidejű államkötvények (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények esetén az MNB által meghirdetett mindenkor kéthetes passzív repo kamat. •
ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett változó kamatozású államkötvények T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK árjegyzés nettó középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) növelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás szerint történik.)
•
Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott fix kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK állásfoglalás alapján kerül kiszámításra, azzal, hogy a képletben szereplő hozam a hozzá legközelebb eső futamidejű, ÁKK által jegyzett állampapír középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam.
•
Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott változó kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás alapján történik.)
•
Tőzsdére be nem vezetett államkötvény T napi árfolyamának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti.
•
Az államkötvényeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni.
•
Kereskedelmi kötvények: • Tőzsdén jegyzett kereskedelmi kötvények T napra vonatkozó bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. •
Tőzsdére be nem vezetett kereskedelmi kötvény T napra vonatkozó árának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti.
44
•
Külföldi állampapírok: • Az euro-ban denominált államkötvények értékelése az adott állampapír T napra vonatkozó Bloomberg nyilvántartásban szereplő bruttó piaci záróára alapján történik. Ha a legutolsó rendelkezésre álló piaci záróár értéknapja T napnál korábbi, akkor a legutolsó jegyzett ár hozamát figyelembe véve kell kiszámítani a T napra vonatkozó bruttó piaci záróárat.
•
Befektetési jegyek: • Tőzsdére bevezetett befektetési jegyek: Az alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a T. napi tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárfolyam szerint kell értékelni, ennek hiányában a legutolsó átlagárfolyamot, vagy az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell alkalmazni. •
•
Tőzsdén kívüli befektetési jegyek: A befektetési jegyeket az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.
Részvények: • Tőzsdére bevezetett részvény: Az Alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a forgalmazó tőzsde T. napi tőzsdei záróárfolyama szerint kell értékelni. Ha az adott napon nem történt üzletkötés, a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha az adat 30 napnál nem régebbi. Ha nincs az értékelés szempontjából elérhető 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyam, úgy a tőzsdén kívüli kereskedelemben regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam alapján kell az eszközt értékelni. Ha ez az adat 30 napnál régebbi, az utolsó tőzsdei/tőzsdén kívüli átlagárfolyamot kell alkalmazni. •
• •
•
Tőzsdére be nem vezetett részvény: A tőzsdén kívüli kereskedelemben forgó részvények értékelése a regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam felhasználásával történik. Ha ez az árfolyam 30 napnál régebbi, az árjegyzés keretében brókercégek által közzétett legjobb vételi árfolyam, ennek hiányában a beszerzési árfolyam alkalmazandó.
Határidős ügyletek: Szabványosított tőzsdei határidős ügyletek: Az értékelés napján az összes tőzsdei pozíció értékelésre kerül. Határidős vásárlás esetén a fordulónapi piaci árfolyam és a határidős árfolyamnak a fordulónapi és a teljesítési időpont közötti idő függvényében kiválasztott diszkontrátával kiszámolt jelenértéke kerül összevetésre. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának szorzata adja a pozíció értékét (nyereségét/veszteségét). Határidős eladás esetén a határidős árfolyamnak a fordulónapi és a teljesítési időpont közötti idő függvényében kiválasztott diszkontrátával kiszámolt jelenértéke és a fordulónapi piaci árfolyam kerül összevetésre. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának szorzata adja a pozíció értékét (nyereségét/veszteségét). A nem szabványosított, tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a forward vételi megállapodások T. napi eszközértéke az azonnali termék T. napi piaci értékének és a forward ügyletben szereplő vételi árfolyam T. napra vonatkozó jelenértékének különbözetével egyezik meg. A forward eladási megállapodások T. napi eszközértéke a forward ügyletben szereplő eladási árfolyam T. napra számított jelenértékének és az azonnali termék T. napra vonatkozó piaci értékének különbözetével egyezik meg. Az így kapott árfolyam-különbözetnek és a kötés névértékének szorzata adja a pozíció értékét (nyereség/veszteség). A devizák esetén a T. napi piaci érték az MNB által T. napon közzétett, T. napra vonatkozó deviza középárfolyam. A jelenérték-számítást az értékelés napja és a teljesítési időpont közötti időhöz lejáratban legközelebb álló, 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyammal rendelkező, az értékelt termék devizanemében denominált állampapír árfolyamából számított diszkontrátával kell elvégezni.
45
•
Követelés, kötelezettség: • A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódó úton lévő pénz kerül elszámolásra.
•
Eszközök és források forintra történő átértékelésének szabályai: Az egyes Alapok a devizában meghatározott eszközeinek T napi értékét, illetve a T napon devizában fennálló követeléseit és kötelezettségeit az alábbiak szerint kell meghatározni: -
-
-
• 7.3.
amennyiben a Magyar Nemzeti Bank jegyez árfolyamot az adott devizára: a Magyar Nemzeti Bank T. napra érvényes hivatalos deviza középárfolyamán kell átszámítani forintra. Amennyiben T. napra vonatkozóan MNB hivatalos deviza középárfolyam nem áll rendelkezésre, az utolsó hivatalosan közzétett MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem, de az adott ország központi bankja jegyez árfolyamot az adott devizára euróban (vagy dollárban): az adott ország központi bankja által közzétett adatok alapján a T napra vonatkozó elsősorban EUR, másodsorban USD középárfolyam és az MNB által közzétett HUF/EUR illetve HUF/USD deviza középárfolyam alapján kell az értékelést elvégezni. (Amennyiben az adott ország központi bankja vételi és eladási árfolyamot jegyez az adott devizára ezek számtani átlagaként kell a középárfolyamot meghatározni.) Amennyiben az adott ország központi bankja által közzétett deviza/EUR illetve adott deviza/USD árfolyam T napra vonatkozóan nem áll rendelkezésre az utolsó elérhető, közzétett árfolyamo(ka)t kell figyelembe venni. amennyiben az adott ország központi bankja nem jegyez árfolyamot: a Reuters révén elérhető T napra vonatkozó adott deviza/EUR illetve deviza/USD piaci árfolyamot kell az értékelés alapjául venni, és ezt a megfelelő MNB deviza közép árfolyamon átszámítani forintra.
Költségek, jutalékok: A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. A nettó eszközérték közzététele
A Letétkezelő az általa T+1. napon kiszámított, az egyes Alapok T. napra vonatkozó nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a T+2. napon megjelenő Magyar Tőkepiac című országos napilap nyomtatott változatában vagy a www.ing.hu honlapon naponta közzéteszi. 7.4
Hibás nettó eszközértéken történt befektetési jegy forgalmazás esetén követendő eljárás
Az egyes Alapok nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás eszközértéket, a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor, a bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.
nettó hiba nettó nettó
Az Alapkezelő kijelenti, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint. Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési jegyek forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha 46
a) b) c)
8.
a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, vagy a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot, vagy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettség merülne fel.
A befektető tulajdonában terhelhetőségének szabályai
lévő
befektetési
eszközök
kölcsönzésének,
az
eszközök
Az Alapkezelő a Befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából az egyes Alapok nevében jogosult hitelszerződést kötni, és legfeljebb 30 napra, az egyes Alapok saját tőkéjének maximum 10%-a erejéig kölcsönt felvenni. Az Alapkezelő a hitel fedezeteként jogosult az egyes Alapok eszközei terhére az egyes Alapok nevében óvadékot nyújtani. Az Alapkezelő az Alapok eszközeit a fentieken kívül más esetben nem terhelheti meg. Az Alapkezelő az Alapok nevében egyéb esetben kölcsönt nem vehet fel. Az Alapkezelő az Alapok nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapkezelő az egyes Alapok értékpapírjait az egyes Alapok nevében maximum a saját tőke 30%-a erejéig kölcsönadhatja. Az értékpapír kölcsönzés során az Alapkezelő, díjfizetés ellenében, az értékpapír tulajdonjogát azzal a feltétellel ruházza át, hogy az értékpapír-kölcsön felvevője a meghatározott – maximum egy éves - időtartam lejártakor azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt köteles visszaadni. Értékpapír-kölcsönt az Alapkezelő csak óvadék mellett ad. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor a kölcsönadott értékpapírokat figyelembe kell venni. Az Alapkezelő nem jogosult az Alapok nevében értékpapírt kölcsönbe venni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlása nem minősül hitelnyújtásnak. 9.
A befektetők tájékoztatása
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a Forgalmazók a Rövidített tájékoztatót, az Összevont Tájékoztatót, az Összevont Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfólió-jelentést, a befektető kérésére a forgalmazási helyeken a befektető részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátják. Az Teljes-jogú-Ügynök közreműködésével történő értékesítés során a Vezető Forgalmazó a Teljes-jogú-Ügynök közreműködésével tájékoztatja a befektetőket az érintett dokumentumok elérhetőségéről. Az Alapkezelő az Alapok működésének minden évében féléves és éves jelentést készít az egyes Alapok működéséről és teljesítményéről. A féléves jelentést az Alapok működésének minden évében június 30-tól számított 45 napon belül, míg az éves jelentést az Alapok működésének minden évében az üzleti év befejezésétől számított 120 napon belül készíti és hozza nyilvánosságra, a közzététel helye a www.ing.hu honlap, mint az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó közös honlapja. Az Alapkezelő az Alapoknak az adott hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközértéke alapján alaponként havi portfólió-jelentést készít. A jelentés tartalmazza az Alapok eszközeinek az egyes portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az Alapok hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, az Alapok saját tőkéjének értékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket. A jelentés a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól kezdve a Forgalmazóknál és az Alapkezelő székhelyén a befektetők részére 47
hozzáférhető. Az Alapkezelő az általa kezelt Alapokkal kapcsolatosan az alábbiakban meghatározott esetekben és határidőkkel a rendkívüli tájékoztatásokat, valamint hirdetményeket a www.ing.hu honlapon mint közzétételi helyen jelenteti meg, továbbá a forgalmazási helyeken teszi elérhetővé a befektetők számára: • • • • • • • • • • • •
•
az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése az alapkezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; az egyes Alapok megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül, a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzététéeli helyet két munkanapon belül.
Az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: • telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását, a döntést követő két napon belül; • egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő két napon belül; • a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított két napon belül; Továbbá, az Alapkezelő a fentieken kívül haladéktalanul köteles a Felügyeletnek bejelenteni: • az Alapkezelő által az egyes Alapok javára történő hitelfelvételt; és • a Befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. 10.
Az Alapok kezelésének átadása
Az Alapkezelő az egyes Alapok kezelését elháríthatatlan külső ok (vis maior), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az Alapkezelő végelszámolása esetén a Tőkepiaci törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket az Alapkezelő a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiac nyomtatott változatában, mint közzétételi helyeken rendkívüli tájékoztatóban értesíti.
48
11.
Az Alapok megszűnése, beolvadása, átalakítása
11.1. Az Alapok átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása Átalakulásnak minősül az Alapok fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiac nyomtatott változatában az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A Felügyelet jóváhagyásával az Alapkezelő jogosult az Alapokat határozott futamidejűvé átalakítani, és az Alapokat végelszámolással a futamidő lejártakor megszüntetni. 11.2.
Pozitív saját tőkéjű alap megszüntetése
Az egyes Alapokat az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Egyéb esetekben a pozitív saját tőkéjű alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével szüntetheti meg. Az egyes Alapok megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő közzéteszi. A közzététel napjától a nyílt végű befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. A döntéstől számított egy hónapon belül az érintett alap tulajdonában álló értékpapírokat értékesíteni kell. Az értékesítési határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. A befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga végzi, vagy ezzel befektetési szolgáltatót bíz meg, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az alapot terheli. Az alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, illetve a határidő elteltét követő öt napon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít, és nyújt be a Felügyelethez. A Felügyelet az alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Letétkezelő a jelentés elkészítését követő tíz napon belül megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről a Letétkezelő rendkívüli közleményt tesz közzé. A befektetőknek a követelése öt év alatt évül el. A ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. 11.3.
Negatív saját tőkéjű alap megszüntetése
Az egyes Alapok megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tőkéje negatív. Az alap felszámolása esetén az alap tulajdonában álló értékpapírokat egy hónapon belül értékesíteni kell. A Felügyelet engedélye esetén ez a határidő egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. A vagyon értékesítését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. Az alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, illetve a határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet az alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő napon, a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésének hatályával törli a nyilvántartásból. Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
49
A Letétkezelő a jelentés elkészültét követő tíz napon belül megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről a Letétkezelő rendkívüli közleményt tesz közzé. A befektetőknek a követelése öt év alatt évül el. A ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. 11.4.
Alapkezelő megszűnése
Az Alapok megszűnnek az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor is, amennyiben az egyes Alapok kezelésének átvételére nincsen lehetőség. Az Alapok megszüntetésére a fenti szabályok megfelelően irányadók. 11.5
Az Alapok beolvadása
Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az egyes Alapok beolvadását hasonló befektetési politikával rendelkező, azonos fajtájú és típusú alapba. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Az átvevő alap a beolvadó alap jogutódjának minősül. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosainak értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról a beolvadás napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc banki napon belül megküld a Felügyeletnek, valamint mind az átvevő, mind a beolvadó befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsát. 12.
A Kezelési Szabályzat módosítása
A Kezelési Szabályzat az Alapkezelő döntése szerint, az alábbi kivételekkel kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható. Az Összevont Tájékoztatóban és az Összevont Kezelési Szabályzatában foglalt feltételeket az Alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül módosíthatja, amennyiben az a) a befektetőket terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alapok befektetési politikáját, kockázati jellegét, d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, e) az Alapkezelő, illetőleg Letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.
50
V. További ING befektetési alap kibocsátások felsorolása, még forgalomban lévő más ING befektetési alap értékpapírok adatai
ING Kiegyensúlyozott Vegyes Alapokba Befektető Befektetési Alap 2005.november 22. nyílt végű befektetési alap, alapok alapja határozatlan
Az alapnyilvántartásba vétele: Az alap típusa: Az alap futamideje:
Az alap célja, befektetési politikája: Az alap célja, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes, reálmegtérülést biztosítson. Az alap befektetéseit a hazai- és a külföldi részvénypiacokon befektető befektetési alapok mellett, különböző kockázatú hitelviszonyt megtestesítő (pénzpiaci- és kötvényjellegű) értékpapírokat vásárló befektetési alapokban, valamint devizakockázatot fedező, közvetetten külföldi ingatlanalapban lévő kitettséggel rendelkező befektetési alapban tartja. Az alap befektetési alapokba történő befektetéseinek lehetséges körét az alábbi befektetési alapok alkotják: ING Kötvény Befektetési Alap, ING Pénzpiaci Befektetési Alap, ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap, ING Globális Részvény Befektetési Alap, Credit Suisse Ingatlan Alapokba Befektető Befektetési Alap. Emellett a likviditás fenntartásának érdekében az alap készpénz jellegű instrumentumokat - folyószámla, betét, diszkont-kincstárjegy - is tarthat. Az alap befektetési szerkezetét jellemző referencia index (benchmark) összetétele az alábbi: 30% RMAX, 20% MAXC, 20% BUX, 10% MSCI World, 20% BIX. Az alap a törvényileg előírt minimális induló tőkével - 200 millió forint - indult 2005 végén, mérete 2007. szeptember végén 1,38 milliárd forint volt. Naptári éves (nettó*) illetve 2007.09.30-tól indulásig visszatekintő hozamok (forgalmazási költségek levonása előtt, forintban) % Alap Benchmark
2006 8,83 9,85
Indulástól 8,23 10,01
Kamatadó, forgalmazási költségek, vételi eladási, átváltási jutalék számlavezetési és egyéb költségek levonása előtti hozam. Éven belül időszaki, éven túl évesített hozamértékek. A hozamszámítási időszakok egyikében sem tartalmazott az alap származékos termékeket valamint tőkeáttételt. A múltbeli teljesítmények, hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítényre hozamra.
Naptári éves illetve indulásig visszatekintő évesített szórásadatok % 2006 Indulástól Szórás 5,39 4,98 Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a befektetési alap hozama magasabb és alacsonyabb is lehet a referencia index hozamánál, továbbá a befektetés alapok értéke ingadozik, ami által a visszaváltáskor kapott ellenérték magasabb vagy alacsonyabb is lehet, mint a befektetett összeg. A fentiekben bemutatott hozamok a befektetési alap forgalmazásával kapcsolatos költségeket (vételi, eladási, átváltási jutalék valamint számlavezetési és egyéb költségek) nem veszik figyelembe, ezen költségek az egyes forgalmazóknál eltérhetnek. Kérjük, a forgalmazási költségekről, az alap működésével kapcsolatos költségekről és a befektetés lehetséges kockázatairól tájékozódjon az alap Tájékoztatójából - különös tekintettel a "Kockázati tényezők" és a "Forgalmazás részletes szabályai" és az „Az alapot terhelő díjak és költségek” fejezetekre -, amely a forgalmazási helyeken hozzáférhető. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a befektetési alapokon elért hozam – a befektetés időpontjától függően – a kamatadó hatálya alá tartozik, így a 2006. szeptember 1. után vásárolt befektetési jegyek hozamát 20% kamatadó terheli.
51
VI. Háttér szabályok A befektetési alapok kibocsátását és nyilvános folyamatos forgalmazását a tőkepiacról szóló 2001. év CXX. törvény szabályozza. A kibocsátás és a folyamatos forgalmazás konkrét szabályait az Alapok tekintetében az Alapok Összevont Tájékoztatója és Összevont Kezelési Szabályzata, az Alapkezelő és a Forgalmazók Üzletszabályzata szabályozza. Az előbbiekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvényről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. A Összevont Tájékoztató egésze a Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos jogszabályokra épül. A Tájékoztatónak nem feladata a jogszabályok teljes körű ismertetése, a Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok figyelemfelhívásra szolgálnak, nem minősíthetők jogi tanácsnak, adótanácsnak. Minden befektető saját maga felelős azért, hogy az irányadó jogszabályokat részleteiben megismerje, és annak függvényében döntsön. VII. Adózás 1. Társasági adó, osztalékadó A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után a rájuk érvényes társasági adókulcsnak megfelelően kötelesen adózni. 2. Személyi jövedelemadó A magánszemélyek befektetési jegyekkel kapcsolatos tranzakcióinak adózására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban SZJA törvény) az irányadó. Az SZJA törvény szerint kamatnak minősül többek között a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereség is. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 2006. augusztus 31-ig 0 százalék, ezt követően 20 százalék. Az SZJA törvény szerint árfolyamnyereségnek minősül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás. Az árfolyamnyereségből származó bevétel - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - egésze jövedelem. A magánszemélyt az 1998. évi LXVI törvény alapján egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terhelheti az árfolyamnyereség után. 3. Külföldiek adózása Külföldi személyek saját joguk alapján is lehet adófizetési kötelezettségük. A magyar adószabályok alkalmazását az esetlegesen alkalmazandó kettős adóztatás kizárására vonatkozó egyezmények módosíthatják. VIII. Jogviták rendezése Minden, a Befektetési jegyek jegyzésével, folyamatos forgalmazásával és annak alapján létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a befektetők, az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni. Ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Budapesti Értéktőzsde mellett működő Állandó Választottbíróság kizárólagos eljárásának. 52
* * * Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B) és az ING Bank Zrt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy az Összevont Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és tőkepiacról szóló egyetemleges felelősséget vállalnak az értékpapír tulajdonosának az Összevont Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért. Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt., továbbá az ING Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó a jelen Összevont Tájékoztatót 2008. február 22-én cégszerűen aláírták:
ING Bank Zrt.
ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.
Mellékletek: 1. 2. 3. 4.
Forgalmazási helyek Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Alapkezelő pénzügyi adatai A Letétkezelő pénzügyi adatai
53
1. melléklet FORGALMAZÁSI HELYEK ING Bank Zrt. Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.
Nyitva tartás: H-P 9-16
Tel: 06-40-464-464
Citibank Zrt. Békéscsaba, Munkácsy Mihály u. 3 Nyitva tartás: H-P 8-16 Budapest XI. Kerület, Hegyalja út 713. Nyitva tartás: H-P 8-16 Budapest III. kerület, Lajos u. 76-80. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest V. kerület, Báthory u. 12. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest V. kerület, Vörösmarty tér. 4. Nyitva tartás: H-CS: 9-17 P: 9-16 Budapest XIII. kerület, Váci út 35. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest 1123 Alkotás út 11. Nyitva tartás: H-P 8-16 Debrecen, Piac u. 51. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Eger, Deák Ferenc u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-16 Győr, Király u. 14. Nyitva tartás: H-P 8-17 Kaposvár, Fő u. 7 Nyitva tartás: H-P 8-16 Kecskemét, Petőfi S. u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-17 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 1-3. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-17 Pécs, Jókai tér 2. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Szeged, Nagy Jenő u. 1. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szekszárd, Bezerédj u. 2. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szolnok, Kossuth Lajos u. 7. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szombathely, Kossuth Lajos u. 10. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Vác, Káptalan u. 6. Nyitva tartás: H-P 8-16 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 6. Nyitva tartás: H-P 8-16 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 25-27. Nyitva tartás: H-P 8-16
Tel: 06/66-549-650 Tel: 489-7660 Tel: 453-1010 Tel: 301-2700 Tel: 288-2351 Tel: 288-2700 Tel: 224-7340 Tel: 06/52-520-770 Tel: 06/36-511-500 Tel: 06/96-513-240/245 Tel: 06/82-528-170 Tel: 06/76-570-020 Tel: 06/46-501-230 Tel: 06/42-508-840 Tel: 06/72-512-410 Tel: 06/62-554-770 Tel: 06/22-511-640 Tel: 06/74-528-430 Tel: 06/56-516-120 Tel: 06/94-514-460 Tel: 06/27-512-200 Tel: 06/88-590-420 Tel: 06/92-324-835
Erste Bank Befektetési Zrt. Forgalmazási helyek: Az Erste Bank Befektetési Zrt által meghatározott www.hozamplaza.hu webcimen az Erste Bank Befektetési Zrt internetes kereskedési rendszere valamint az Erste Bank Befektetési Zrt. székhelye Nyitva tartás: H-P. 8.30 – 16.30 Tel: 06/1-235-5100 A székhely címe: 1075 Budapest, Madách I. út 13-15. 2006. szeptember 11-től: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. .
Raiffeisen Bank Zrt. Forgalmazási hely: Budapest, 1054 Akadémia u. 6. Értékpapír főosztály Forgalmazási órák: munkanapokon 10.00-15.00
54
2. melléklet AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA Az Alapkezelő üzletszabályzata meghatározza a társaság és ügyfelei között létrejött szerződések általános feltételeit. Az Ügyfél a konkrét szerződés aláírásával elismeri, hogy az Üzletszabályzatot ismeri és elfogadja. Az Üzletszabályzatban foglalt rendelkezések mind a társaságra, mind az ügyfélre nézve kötelezőek, de azoktól kölcsönös egyeztetéssel, a jogszabályok keretein belül az egyes szerződések esetében el lehet térni. A társaság az Üzletszabályzat módosításairól az ügyfeleit az Üzletszabályzatnak az értékpapírforgalmazó, a letétkezelő, illetve a társaság ügyfélforgalmi helyiségeiben való kifüggesztés útján, illetve hirdetmény útján - legalább 30 napos határidővel - tájékoztatja. Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló határidő alatt nem kezdeményezi a befektetési alap Kezelési Szabályzatában foglaltak szerint a befektetési jegyének visszaváltását, úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél elfogadja a módosítást, és az Üzletszabályzat a határidő leteltét követően módosul. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az értékpapír forgalmazónak, a letétkezelőnek és a társaságnak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében hozzáférhetőek. A társaság az ügyfél kérésére díjmentesen átadja az Üzletszabályzat egy példányát. Az Üzletszabályzat szabályozza az Alapkezelő felelősségét. Az Üzletszabályzat ismerteti az Alapkezelő és a Letétkezelő tevékenységét, az Alapkezelő által a tevékenységéért felszámított díjakat, valamint a Befektetési jegyek kibocsátásának és folyamatos forgalmazásának általános szabályait. Az Üzletszabályzat meghatározza a befektetők tájékoztatásának idejét, módját és körülményeit.
55
3. melléklet
AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI
56
57
58
59
4. melléklet
A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI
60
61
62
63
64
65
66
67
68
