ING Kötvény Befektetési Alap ING Pénzpiaci Befektetési Alap ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap ING Globális Részvény Befektetési Alap*

Az ING Kötvény Befektetési Alap ING Pénzpiaci Befektetési Alap ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap ING Globális Részvény Befektetési Alap* elnevezésű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapok határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és forgalmazása érdekében készített

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ Hatályos: 2009. április 20.-tól Befektetési Alapkezelő: ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) Vezető Forgalmazó: ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.) Letétkezelő: ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély számai: ING Kötvény Befektetési Alap: E-III/110.205-6/2009., ING Pénzpiaci Befektetési Alap: E-III/110.186-7./2009 ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: E-III/110.206-6/2009 ING Globális Részvény Befektetési Alap: E-III/110.147-12/2009-03-20 * Az ING Globális Részvény Befektetési Alap 2009. április 20-tól alapokba befektető befektetési alapként működik.

1

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL ______________________________________________________ 4 I. A forgalomba hozatal főbb adatai _______________________________________________ 7 1. Az Alapok általános adatai _______________________________________________ 7 2. Az Alapok típusa, fajtája, jellemzői________________________________________ 7 3. Az Alapok futamideje ___________________________________________________ 7 4. Az Alapok saját tőkéjének meghatározása __________________________________ 7 5. Az Alapok Befektetési politikája __________________________________________ 8 6. A Befektetési jegyek ___________________________________________________ 10 7. A Befektetési jegyek vásárlására jogosultak________________________________ 10 8. A Befektetési jegyek előállítása, sorszámozása, kódja ________________________ 10 9. Folyamatos forgalmazás ________________________________________________ 11 10. Értékpapírszámla-vezetés_______________________________________________ 11 11. A befektetők tájékoztatása ______________________________________________ 11 12. A Befektetési jegyekhez fűződő jogok _____________________________________ 12 II. Kockázati tényezők _________________________________________________________ 13 III. Tájékoztató adatok _________________________________________________________ 16 1. Az Alapkezelő_________________________________________________________ 16 1.1. Az Alapkezelő főbb adatai: ___________________________________________ 16 1.2. Az Alapkezelő tevékenységi köre, feladatai ______________________________ 16 1.3. Az Alapkezelő felelőssége ____________________________________________ 17 1.4. Összeférhetetlenségi szabályok ________________________________________ 17 1.5. Az Alapkezelő tulajdonosai ___________________________________________ 17 1.6. Az Alapkezelő szervezeti felépítése_____________________________________ 17 1.7. Az Alapkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai _ 18 1.8. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása_____________ 18 1.10. Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei _________________________ 18 2. A Letétkezelő_________________________________________________________ 19 2.1. A Letétkezelő főbb adatai_____________________________________________ 19 2.2. A Letétkezelő tevékenységi köre, feladatai _______________________________ 19 2.3. A Letétkezelő tulajdonosai, munkaszervezete _____________________________ 20 2.4. A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai __ 24 3. Az Alapok könyvvizsgálója______________________________________________ 25 3.1. A Könyvvizsgáló neve és székhelye_____________________________________ 25 3.2. A Könyvvizsgáló feladata ____________________________________________ 25 4. A Forgalmazók, forgalmazási helyek _____________________________________ 25 4.1. A Forgalmazók tevékenységi köre, feladatai ______________________________ 26 5. Ügynökök ____________________________________________________________ 26 IV. Összevont Kezelési Szabályzat ________________________________________________ 27 1. Az Alapok jellemzői____________________________________________________ 27 1.1. Az Alapok neve, határozatai __________________________________________ 27 1.2. Az Alapok típusa, fajtája _____________________________________________ 27 1.3. Az Alapok saját tőkéjének meghatározása________________________________ 27 1.4. Az Alapok futamideje _______________________________________________ 27 2. A Befektetési jegyek ___________________________________________________ 28 2.1. A Befektetési jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége________ 28 2.2. A Befektetési jegyek előállítása és átruházásának módja ____________________ 28 2.3. A Befektetési jegyek sorszámozása és kódja ______________________________ 28 2.4. A Befektetési jegyekhez fűződő jogok___________________________________ 28 2

2.5.

A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során vásárlására jogosultak 28 A forgalmazás részletes szabályai ________________________________________ 28 3.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere __________________________________________ 29 3.2. Forgalmazási jutalékok, ügyfelet terhelő egyéb költségek____________________ 34 3.3. Forgalmazási limitek ________________________________________________ 36 3.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése_______________________ 37 3.5. A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret 38 4. A Befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika __________________________________________________________ 39 4.1. A tőke felhasználásának célja _________________________________________ 39 4.2. Az Alapok befektetési politikája _______________________________________ 41 4.3. Az Alapok befektetési politikájának különös kockázatai ____________________ 48 5. A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alapok tőkenövekményének újrabefektetésére vonatkozó szabályok _________ 49 6. Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása_______________________ 49 6.1. Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek___________________________ 49 6.2. Az Alapok működésével kapcsolatos költségek ___________________________ 49 6.3. Az ING (L) Invest Global High Dividend mögöttes befektetési alapot terhelő költségek és befektetési limitek ________________________________________ 50 7. A nettó eszközérték számításának szabályai________________________________ 50 7.1. A piaci érték megállapításának szabályai_________________________________ 50 7.2. A portfólió-elemek értékelésének szabályai ______________________________ 51 7.3. A nettó eszközérték közzététele ________________________________________ 55 8. A befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai _____________________________________________ 55 9. A befektetők tájékoztatása ______________________________________________ 56 10. Az Alapok kezelésének átadása __________________________________________ 57 11. Az Alapok megszűnése, beolvadása, átalakítása_____________________________ 57 11.1. Az Alapok átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása ______________ 57 11.2. Pozitív saját tőkéjű alap megszüntetése __________________________________ 57 11.3. Negatív saját tőkéjű alap megszüntetése _________________________________ 58 11.4. Alapkezelő megszűnése ______________________________________________ 58 12. A Kezelési Szabályzat módosítása ________________________________________ 59 V. További ING befektetési alap kibocsátások felsorolása, még forgalomban lévő más ING befektetési alap értékpapírok adatai ________________________________________ 60 VI. Háttér szabályok ___________________________________________________________ 61 VII. Adózás __________________________________________________________________ 61 1. Társasági adó, osztalékadó_________________________________________________ 61 2. Személyi jövedelemadó ___________________________________________________ 61 3. Külföldiek adózása_______________________________________________________ 61 VIII. Jogviták rendezése________________________________________________________ 61 1. melléklet __________________________________________________________________ 63 2. melléklet __________________________________________________________________ 64 3. melléklet __________________________________________________________________ 66 4. melléklet __________________________________________________________________ 69 3.

3

ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B) (a továbbiakban: Alapkezelő) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. március 12én kelt az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.205-6./2009. számú engedélye,, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló E-III/110.186-7./2009. számú engedélye, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.206-6/2009. számú engedélye, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.147-12/2009. számú engedélye alapján, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) rendelkezései alapján, elkészítette Összevont Tájékoztatóját és ennek részeként Összevont Kezelési Szabályzatát az Alapkezelő által kezelt nyilvános kibocsátás útján forgalomba hozott, határozatlan futamidejű befektetési alapokról (továbbiakban együtt: Alapok), melyek névre szóló, visszaváltható, egyenként 1,- forint névértékű, dematerializált befektetési jegyeket (a továbbiakban: Befektetési jegy) bocsátanak ki. ING Pénzpiaci

ING Kötvény

Kibocsátásról 1./2002. (VI.1.) 2/2003. (IX.25.) szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 vételről szóló (2002.XI.13) (2004. III.23.) Felügyeleti határozat Nyilvántartásba 1111-124 1111-132 vételi szám

ING Indexkövető Részvény 3/2003. (IX.25)

ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)

III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)

110.147-1/99. (1999. XII.7)

1111-133

1111-97

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetési politikája a PSZAF 2009. március 12--én kelt E-III/110.147-12/2009. számú határozata alapján 2009. április 20.-tól megváltozik, ettől a naptól az alap alapokba befektető befektetési alapként működik tovább. Az Alapkezelő feladata az Alapok befektetési portfólióinak kialakítása, kezelése illetve az Alapokba történő befektetések lebonyolítása. Az Alapkezelő alapkezelői tevékenység végzésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1999. október 21. napján kelt, 100 050/1999. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. október 14. napján kelt III/100.050-3/2003. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybevett letétkezelő az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, az ING Bank N.V. (amely a holland jogszabályok alapján létrejött és létező társaság, amelynek székhelye Bijlmerplein 888, 1102 MG, Amszterdam, cégbejegyzés helye és száma: Amszterdami Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Nyilvántartása, no. 33031431) magyar jogszabályok alapján létrehozott fióktelepe, (amelynek székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B, cégbejegyzés helye és száma: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg.: 01-17-000547, a Budapesti Értéktőzsde tagja) tekintettel arra, hogy a korábban letékezelőként eljáró ING Bank Zrt. 2008. szeptember 30. napjával beolvadt az ING Bank N.V.-be, amelynek nevében, képviseletében a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 24. § (3) bekezdése alapján az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe jár el, (a továbbiakban: „Letétkezelő”). Az ING Bank N.V. részére a De Nederlandsche Bank a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv 1. Melléklete 1.-14. 4

pontja szerinti valamennyi tevékenység végzésére engedélyt adott. A 2006/48/EK irányelvben és a Hpt.-ben foglaltak alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott 40468/4/2208. számú értesítésben foglaltak szerint az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének tevékenysége a fentiek alapján valamennyi engedélyezhető tevékenységre kiterjed, ideértve az „Értékpapírok letéti őrzése és kezelése” c. tevékenységet is. Az Alap által igénybevett vezető forgalmazó ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, az ING Bank N.V. (amely a holland jogszabályok alapján létrejött és létező társaság, amelynek székhelye Bijlmerplein 888, 1102 MG, Amszterdam, cégbejegyzés helye és száma: Amszterdami Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Nyilvántartása, no. 33031431) magyar jogszabályok alapján létrehozott fióktelepe, (amelynek székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B, cégbejegyzés helye és száma: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg.: 01-17-000547, a Budapesti Értéktőzsde tagja), tekintettel arra, hogy a korábban vezető forgalmazóként eljáró ING Bank Zrt. 2008. szeptember 30. napjával beolvadt az ING Bank N.V.-be, amelynek nevében, képviseletében a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 24. § (3) bekezdése alapján az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe jár el (a továbbiakban: „Vezető Forgalmazó”). Az ING Bank N.V. részére a De Nederlandsche Bank a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv 1. Melléklete 1.-14. pontja szerinti valamennyi tevékenység végzésére engedélyt adott. A 2006/48/EK irányelvben és a Hpt.-ben foglaltak alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott 40468/4/2208. számú értesítésben foglaltak szerint az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének tevékenysége a fentiek alapján valamennyi engedélyezhető tevékenységre kiterjed. Az Alapok könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. valamint az az N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft (a továbbiakban: Könyvvizsgáló). Az Alapok kijelölt könyvvizsgálói rendelkeznek a Tőkepiaci törvény által előírt pénzintézeti szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint a Könyvvizsgáló megfelel a Tőkepiaci törvény összeférhetetlenségi szabályainak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, és azokért felelősséget nem vállal. JELEN TÁJÉKOZTATÓVAL ÉRINTETT ÉRTÉKPAPÍR-KIBOCSÁTÁS A MAGYAR JOG SZERINTI NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁS, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE VONATKOZIK. JELEN TÁJÉKOZTATÓHOZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTELRE KÜLFÖLDI ÉRTÉKPAPÍR FELÜGYELETI HATÓSÁG ENGEDÉLYÉT NEM KÉRTÉK MEG, ÍGY A KIBOCSÁTÁS SEM KÖZVETLENÜL, SEM KÖZVETVE NEM MINŐSÍTHETŐ KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁSNAK Az összefoglaló a Tájékoztató bevezető része; és elengedhetetlen, hogy a leendő befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat, különös tekintettel a „Kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra. Befektetési döntésük meghozatala során a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. Az egyes befektetési alapokra jellemző legfontosabb egyedi kockázatokat a Tájékoztató sorolja fel

A leendő befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként. Az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó felhívja a figyelmet arra, hogy ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy az EU tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit.

5

Az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és egyetemleges felelősséget vállalnak az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.

6

I. A forgalomba hozatal főbb adatai Jelen Összevont Tájékoztatót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. március 12-én kelt az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.205-6/2009. számú határoztával, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló E-III/110.186-7/2009. számú határoztával, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.206-6/2009. számú határoztával, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.147-12/2009. számú határoztával hagyta jóvá. 1.

Az Alapok általános adatai

Az Alapok kibocsátásáról szóló Alapkezelői határozatok, az Alapok nyilvántartásba vételéről szóló Felügyeleti határozatok adatai: ING Pénzpiaci Kibocsátásról szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat Nyilvántartásba vételi szám

ING Indexkövető Részvény 3/2003. (IX.25)

ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)

III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 (2002.XI.13) (2004. III.23.)

III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)

110.147-1/99. (1999. XII.7)

1111-124

1111-133

1111-97

1./2002. (VI.1.)

ING Kötvény 2/2003. (IX.25.)

1111-132

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetési politikája a PSZAF 2009. március 12-én kelt E-III/110.147-12/2009. számú határozata alapján 2009. április 20.-tól megváltozik, ettől a naptól az alap alapokba befektető befektetési alapként működik tovább. 2.

Az Alapok típusa, fajtája, jellemzői

Az Alapok névre szóló befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapok. 3.

Az Alapok futamideje

Az Alapok határozatlan futamidejűek. 4.

Az Alapok saját tőkéjének meghatározása

Az Alapok működése során a saját tőke az összesített nettó eszközértékkel azonos.

7

5.

Az Alapok Befektetési politikája

ING Kötvény Befektetési Alap Az alap célja, hogy közép-, illetve hosszú távon versenyképes kötvénypiaci megtérülést biztosítson, elsősorban forintban denominált közép- és hosszú lejáratú kötvény-befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjének túlnyomó részét közepes, illetve magas kamatkockázatú, forintban denominált államkötvényekbe fekteti; figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a MAX Composite (a továbbiakban: MAXC). Az Alapkezelő az alap eszközeit forintban és kisebb mértékben euróban denominált fix és változó kamatozású kötvényekbe és egyéb kötvényszerű tőkepiaci eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe fektetheti azzal a céllal, hogy közép-, illetve hosszú távon versenyképes hozamot nyújtson. Figyelembe véve, hogy a fent említett eszközök kamatláb-érzékenysége közepes, illetve magas lehet, a piaci kamatláb ingadozása erőteljesen befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő elsődleges célja a hozam közép-, illetve hosszú távú maximalizálása, ezért az alap rövid távú árfolyam-ingadozása magas lehet. Az alap túlnyomórészt forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat csak korlátozott mértékben terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfolióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. Az alap folyamatos forgalmazása 2004. áprilisában indult, az alapban 2008. december végén 1,26 milliárd Ft tőke volt. ING Pénzpiaci Befektetési Alap Az alap célja, hogy folyamatosan versenyképes pénzpiaci megtérülést biztosítson magas likviditású, forint alapú rövid lejáratú befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjét alacsony kamatkockázatú, forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és a befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe az RMAX Index. Az Alapkezelő az alap eszközeit két évnél rövidebb lejáratú fix vagy lejárati korlátozás nélkül változó kamatozású forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fektetheti, azzal a céllal, hogy egy viszonylag alacsony kockázatú pénzpiaci hozamot érjen el. A pénzpiaci eszközök két éven belül lejáró, illetve változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a rövidtávra lekötött, illetve nem lekötött banki betétek. Ezen eszközök kamatláb-érzékenysége alacsony, azaz a piaci kamatláb ingadozása kevésbé befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő pénzpiaci eszközök választásával stabil piaci hozamot kíván nyújtani a befektetőknek, aminek ingadozása mind pozitív, mind pedig negatív irányba alacsony. Az alap kizárólag forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat nem terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfolióba kerülése a kockázat eseti elbírálása alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. Az alap mérete 2008. december végén 5,48 milliárd forint volt.

8

ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap Az alap célja, hogy egy – a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX index összetételét megközelítő – részvényportfolió kialakításával hosszú távú tőkenövekedést érjen el, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat (különös tekintettel az indexkövető befektetési alapokra vonatkozó rendelkezésekre). A Budapesti Értéktőzsde által publikált BUX indexben a magyar tőzsde legjelentősebb társaságai kapnak helyet. Az indexben szereplő vállalatok súlya – bizonyos korrekciós tényezőktől eltekintve – arányos azok tőzsdei kapitalizációjával. Jelenleg az index 14 részvényből áll. Mivel a BUX index összetételének reprodukálása a cél, az alap törekszik arra, hogy portfoliójának közel 100 %-a a BUX indexet alkotó magyar „blue chip” részvényekből álljon. Ezen kívül az alap eszközeinek maximum 5 %-át rövid lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tarthatja. A BUX index összetételét 2009. január 26-án az alábbi táblázat mutatja: Részvény OTP MOL Richter Magyar Telekom FHB EGIS Fotex

Indexsúly (%) 18,46% 25,84% 28,22% 19,03% 1,84% 2,81% 0,85%

Részvény TVK PannErgy ÉMÁSZ Synergon Raba Econet Phylaxia

Indexsúly (%) 0,22% 0,69% 0,99% 0,18% 0,57% 0,19% 0,10%

A Budapest Értéktőzsde az index kosarát évente két alkalommal felülvizsgálja, és ha szükséges, megváltoztatja. Az új összetételű kosár életbelépésének időpontja október 1. illetve április 1., vagy az ezeket követő első kereskedési nap. Az egyes vállalatok részvényeinek az indexbe be-, illetve onnan kikerülésének szempontjai között szerepel: a vállalat részvényeinek összértéke, illetve azok részesedése az összes részvény értékéhez viszonyítva, a kötések gyakorisága és árfolyamértéke, illetve azok részesedése az összes tőzsdei kötés gyakoriságához és értékéhez viszonyítva.

Az alap folyamatos forgalmazása 2004. áprilisában indult, az alapban 2008. december végén 818,8 millió Ft tőke volt. ING Globális Részvény Befektetési Alap Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az alap 2009. április 20.-tól közvetlen részvénybefektetéseit alapok alapja megoldással váltotta fel, így ettől a napról alapokba befektető befektetési alapként működik. Az alap célja, hogy – alapok alapja megoldással – áttételesen egy országonként és iparáganként nagymértékben diverzifikált nemzetközi részvényportfoliót hozzon létre, amelynek segítségével hosszú távon az alap referenciahozamánál magasabb hozamot biztosítson befektetőinek. Az alap referenciahozama 100 %-ban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) World Index. Az Alapkezelő az alap eszközeinek beszerzéskor a portfolió piaci értékén számított legalább 95 %-át – közvetetten, befektetési alapokba és kollektív befektetési értékpapírokba történő befektetés révén a világ országaiban székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott, tőzsdén forgalmazott részvényekbe kívánja fektetni. Az Alap befektetési alapokba történő befektetéseinek körét az alábbi befektetési alapok alkotják: ING (L) Invest Global High Dividend alap, valamint globális, magas osztalékhozamú részvénystratégiát követő befektetési alapok és kollektív befektetési értékpapírok. Emellett az alap maximum 5%-át kitevő eszközöket az Alapkezelő likviditási célokból készpénzben, folyószámlán, látra szóló betétben, vagy legfeljebb három hónapra lekötött betétben, illetve hazai diszkont kincstárjegyekben tarthatja.

9

A nemzetközi részvény modellportfólió országonkénti megoszlása 2008. december 31-én Ország Megoszlás USA 35,77% Egyesült Királyság 11,55% Olaszország 7,16% Ausztrália 6,28% Franciaország 8,64% Japán 4,55% Kanada 4,17% Spanyolország 3,73% Luxemburg 3,11% Egyéb 15,04%

A nemzetközi részvény modellportfólió iparági megoszlása 2008. december 31-én Iparág Megoszlás Pénzügyi 19,34% Telekommunikációs szolg. 9,51% Energia 12,28% Közmű szolgáltatások 10,22% Alapvető fogyasztási javak 12,56% Diszkrecionális fogyasztási javak 9,51% Egészségügy 10,65% Ásványi és feldolgozott anyagok 4,96% Ipari vállalatok 6,52% Információtechnológia 5,17%

Az alap mérete 2008. december végén 32,49 milliárd Ft tőke volt. Az Alapok részletes befektetési politikáját a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzat tartalmazza. 6.

A Befektetési jegyek

Az Alapkezelő az egyes Alapok nevében a befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft névértékű befektetési jegyet hoz forgalomba. Az Alapok tőkenövekményük terhére nem fizetnek hozamot. Az Alapok a befektetései hozamát (kamat, árfolyamnyereség, stb.) folyamatosan újra befektetik. Ennek eredményeképpen a befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési jegyek visszaváltásakor, illetve az Alapok megszűnésekor juthatnak hozzá. 7.

A Befektetési jegyek vásárlására jogosultak

A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatal során történő vásárlására bármely devizabelföldi illetve devizakülföldi személy jogosult (a továbbiakban: befektetők). Tekintettel arra, hogy a Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a befektető a dematerializált Befektetési jegyek nyilvántartására az adott forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 8.

A Befektetési jegyek előállítása, sorszámozása, kódja

A Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A Befektetési jegyek sorozatszáma: A; sorszám nem alkalmazandó. A Befektetési jegyek ISIN száma: ING Kötvény Befektetési Alap: HU0000703137 ING Pénzpiaci Befektetési Alap: HU0000702535 ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: HU0000703129 ING Globális Részvény Befektetési Alap: HU0000702519

10

9.

Folyamatos forgalmazás

Az Alapkezelő a Befektetési jegyek értékesítésével, visszaváltásával és más befektetési alapba történő átváltásával (együttesen: forgalmazás) a forgalmazókat bízza meg. Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-17000547 tevékenységi köreit, és legfontosabb gazdasági adatait a Tájékoztató tartalmazza) mint vezető forgalmazó (a továbbiakban „Vezető Forgalmazó”) továbbá a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-17-000560, Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság) az Erste Befektetési Zrt (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszám: 01-10-041373), a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042) valamint a CIB Bank Zrt (székhely 1027 Budapest, Medve u. 414., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041004 (a továbbiakban egyenként „Független Forgalmazó” együtt: „Független Forgalmazók”) végzik (a Vezető Forgalmazó és a Független Forgalmazók továbbiakban egyenként „Forgalmazó”, együttesen: „Forgalmazók”). A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a jelen Tájékoztató valamint Kezelési Szabályzat keretein belül – saját maguk határozzák meg, a forgalmazási rend, valamint az egyes Forgalmazó által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, és a befektető kötelessége ezekről az érintett Forgalmazónál tájékozódni. A Forgalmazók a Befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehetnek igénybe, amelynek tevékenységéért úgy felelnek, mintha maguk jártak volna el. Az Erste Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszám: 01-10-041054) veszi igénybe. Az értékesítés, visszaváltás és átváltás általános szabályai (különösen a forgalmazási jutalékok és egyéb költségek illetve a forgalmazási limitek), valamint a nettó eszközérték számítás szabályai a Kezelési Szabályzatban kerülnek részletesen szabályozásra. 10.

Értékpapírszámla-vezetés

A befektetők a folyamatos forgalmazáskor a vételi szerződés megkötésével egyidejűleg értékpapírszámla vezetési szerződést kötelesek kötni az adott Forgalmazóval, tekintettel arra, hogy a Forgalmazók a Befektetési jegyeket az általuk kezelt értékpapírszámlán írják jóvá. A visszaváltási és átváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó illetve átváltandó Befektetési jegyeket az adott Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Forgalmazók által az Alapok tekintetében végzett értékpapírszámla vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások befektetőt érintő díjtételeit – amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik az adott Forgalmazó tekintetében – a Forgalmazó mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. 11.

A befektetők tájékoztatása

Lásd részletesen a Kezelési Szabályzatban.

11

12.

A Befektetési jegyekhez fűződő jogok

A Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint visszaváltsa a Befektetési jegyeket, vagy azok egy részét; • az Alapok megszűnése esetén az Alapok felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; • havi portfólió jelentést, auditálatlan féléves és auditált éves jelentést kérjen az Alapkezelőtől az Alapok teljesítményéről és működéséről. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak www.ing.hu honlapon, továbbá az Alapkezelő, a Forgalmazók és a Letétkezelő irodáiban; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelőtől az Alapok Összevont Tájékoztatóját illetve Rövidített Tájékoztatóját átvegye; • az Alapkezelőtől a jelen Kezelési Szabályzat illetve az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát átvegye; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait érvényesítse. Az Alapok működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kezelési Szabályzat tartalmazza.

12

II. Kockázati tényezők A Befektetési jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapokba való befektetés során a befektetőknek az alábbi kockázatokkal kell számolniuk: Politikai kockázat - Az egyes alapok befektetési politikájának értelmében az alapok eszközeinek túlnyomó része – az ING Globális Részvényalap kivételével – Magyarországon, Magyarország hivatalos fizetőeszközében, magyar forintban kerülnek befektetésre. Ebből fakadóan a befektetések eredménye elsősorban Magyarország politikai kockázatának van kitéve. Magyarország, mint OECD ország politikai rendszere stabil, jellemzően demokratikus berendezkedésű. Magyarország közelgő Európai Monetáris Uniós csatlakozása a középtávon várható politikai kockázatot az Európai Unió politikai kockázata felé tolja el. Az ING Pénzpiaci- és Kötvényalap esetében a szóba jöhető befektetések köre tartalmazhat külföldi (OECD) kibocsátók által kibocsátott magyar forintban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, kiszélesítve és egyben diverzifikálva ezzel a politikai kockázat kategóriáját. Az ING Globális Részvényalap befektetési politikájának gerincét adó OECD országok politikai rendszere stabil, jellemzően demokratikus berendezésű. Ugyanakkor a szóba jöhető országok köre igen széles, ami megnöveli annak lehetőségét, hogy az egyes célterületeken olyan politikai instabilitást okozó tényezők lépjenek fel, amelyek ronthatják az oda történő befektetések eredményességét. Makrogazdasági kockázat - Magyarország makrogazdasági helyzetében bekövetkező esetleges kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét tükröző tőkepiacra, amely a hazai részvény- illetve kötvényárfolyamok csökkenését, a pénzpiaci kamatszint változását vonhatja maga után. Az ING Pénzpiaci- és Kötvényalap az OECD kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjain keresztül ezek az alapok elvileg más OECD országok makrogazdasági kockázatát is felvállalhatják. Az ING Globális Részvényalap esetében az egyes országok makrogazdasági helyzetében bekövetkező esetleges kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét jellemző tőkepiacra, amely ott a részvény- illetve kötvényárfolyamok csökkenését vonhatja maga után. Inflációs kockázat - A magyar gazdaságban az elmúlt évek során végbement jelentős inflációcsökkenés az egyszámjegyűvé válással erőteljesen lelassult, így az átmeneti szezonális hatások igen gyakran jelentős ingadozásokat okoznak az inflációs indexben. Az infláció esetleges felpörgésével együtt járó kamatemelések negatívan befolyásolhatják a részvénypiacok megítélését, például azáltal, hogy a nemzetközi inflációs tendenciák az elmúlt évek mélypontja után növekedésbe fordultak. Piaci kamatszint - Az eszközök értékeléséhez használt irányadó piaci kamatszint megváltozása jelentősen megváltoztathatja a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét, továbbá a részvények értékeléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befolyásolhatja a részvénypiacok állapotát. Az elkövetkező évek során Magyarországon a kamatszint lassú csökkenése várható, ami kedvezően befolyásolhatja az ING Kötvény és Pénzpiaci alap teljesítményét, míg a világ legjelentősebb gazdasági centrumaiban a kamatszint lassú emelkedésére vagy stagnálására lehet számítani. Részvényárfolyam kockázat – Az ING Indexkövető Részvényalap esetében Alapkezelő fundamentális alapon választja ki a portfolió elemeit, de a piacok átmenetileg a jó mutatókkal jellemezhető vállalatok részvényeit is kedvezőtlenül értékelhetik, és jelentős áringadozások léphetnek fel az egyes papírok esetében. Az ING Globális Részvényalap esetében a részvényárfolyam kockázat közvetetten, az alkalmazott befektetési alapok, kollektív befektetési értékpapírok mögöttes részvénybefektetései tekintetében jelentkezhet. Társaságok kockázata - A hazai- illetve a külföldi részvénybefektetések esetében az egyes vállalatok 13

kombinációjából kialakított portfolió egyedi elemeinek kockázata az iparági, földrajzi kitettség következtében jelentős lehet, ami elsődlegesen az adott vállalatra jellemző gazdálkodási környezet változásaiból fakad. Az ING Globális Részvényalap esetében a társaságok kockázata közvetetten, az alkalmazott befektetési alapok, kollektív befektetési értékpapírok mögöttes részvénybefektetései tekintetében jelentkezhet. A nemzetközi tőzsdei hangulat begyűrűzése - A magyar részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek hatása időnként erőteljesebb lehet az egyes részvények árfolyamára, mint az a részvények fundamentumaiból következne. Eszközök likviditása - A részvényalapok esetében az Alapkezelő igyekszik a legjelentősebb vállalatok részvényeibe történő befektetéseket kiválasztani. Előfordulhatnak azonban olyan szituációk, amikor az éppen értékesíteni kívánt eszközök nem megfelelő hatékonysággal likvidálhatóak. Ebből fakadóan az ING Indexkövető részvényalap likviditási kockázattal szembesül. Az ING Globális Részvényalap esetében a likvidálási kockázat az alkalmazott befektetési alapok, kollektív befektetési értékpapírok likviditásától függ. Devizaárfolyam-kockázat - Az ING Kötvényalap eszközeit korlátozott mértékben euróban denominált eszközökben is elhelyezheti. A forint euróban kifejezett árfolyamának ingadozása ezért kockázatot jelenthet ezen alap tekintetében. Az ING Globális Részvényalap befektetési politikájában a kockázat minél tökéletesebb megosztása érdekében - a mögöttes befektetések tekintetében - nem törekszik a devizaárfolyamok változékonyságának kivédésére, ami a befektetések forintban mért hozamát a forint devizakosarának összetétele következtében jelentősen befolyásolhatja. Adópolitikai kockázat - Jelenleg a hazai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, illetve árfolyamnyeresége adómentes, a hazai tőzsdei részvényeken elért árfolyamnyereség is adómentes, míg az osztalékadó mértéke 20 %. Az ING Globális Részvényalap –az alkalmazott külföldi befektetési alapok és kollektív befektetési értékpapírok révén - ki van téve az adószabályok érintett külföldi országokban (így például Luxemburgban) történő esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a befektetőket. Az árfolyam nem ismeretéből adódó kockázat - Az Alapok nettó eszközérték számítási módszere a befektetők számára nem teszi lehetővé, hogy a pontos nettó eszközérték alapján döntsenek befektetésükről (csak másnap kerül meghatározásra a nettó eszközérték). Így előfordulhat, hogy az előző napi piaci helyzethez képest, amelyre esetleg a befektetők a befektetési döntésüket alapozták, a piaci tendenciák jelentősen megváltoznak, amely lényegesen eltérő befektetési-jegy árfolyamot is eredményezhet. Befektetési jegy forgalmazásának felfüggesztése - Az Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben függesztheti fel: (a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg; (b) a forgalmazás technikai feltételei nem adottak. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. Ebben az esetben a nyílt végű befektetési jegyeket jellemző likviditási feltételek nem teljesülnek, a befektetők átmenetileg nem juthatnak pénzükhöz. Az Alapok esetleges határozott futamidejűvé való átalakítása - Bár az Alapkezelő törekszik arra, hogy a hatékony portfolió kialakításához szükséges tőke folyamatosan rendelkezésre álljon, abban az esetben, ha ez a feltétel tartósan nem áll fenn, dönthet a befektetők érdekében az alap határozott futamidejűvé alakításáról vagy megszüntetéséről. Eltérő forgalmazási feltételek és költségek: A forgalmazás feltételeit a jelen Tájékoztató és Kezelési Szabályzat keretein belül az egyes Forgalmazók határozzák meg, és azok a Forgalmazó döntése szerint időről, időre változhatnak. 14

Mögöttes alapok kockázata - Az ING Globális Részvényalap befektetési politikájának megváltoztatása következtében befektetési alapba fektető befektetési alap, ezért az összes olyan kockázat, amely azokra a befektetési alapokra és kollektív befektetési értékpapírokra jellemző, amelyekbe az alap fektet (globális részvény alapok) jelen alap befektetőit is érintik. Az egyes Alapok esetében jelentkező kockázatok: ING ING Kötvény Pénzpiaci Politikai kockázat Makrogazdasági kockázat Inflációs kockázat Piaci kamatszint Részvényárfolyam-kockázat Társaságok kockázata Nemzetközi tőzsdei hangulat begyűrűzése Eszközök likviditása Devizaárfolyam-kockázat Adópolitikai kockázat Árfolyam nem ismerete Forgalmazás felfüggesztése Határozott futamidejű alap Forgalmazás Mögöttes alapok kockázata

* * * *

* * * *

* * * * *

* * * * * *

15

ING Globális Részvény * * * * * *

* * * * * * * *

ING Indexkövető Részvény * * * * * * * * * * * * *

III. Tájékoztató adatok 1.

Az Alapkezelő

1.1.

Az Alapkezelő főbb adatai: Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: A működés időtartama: Alaptőkéje: Üzleti éve: Tevékenységi kör:

A cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Alkalmazottak száma:

ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B. 1999. augusztus 26. határozatlan idejű 1.000.000.000 Ft. A társaság első éve a társaság megalakulásától 1999. december 31-ig tart. 2000-től a társaság üzleti éve azonos a naptári évvel. fő tevékenység a TEÁOR 2008 megfeleltetés alapján: 66.30 alapkezelés A Társaság ezen túl tevékenységi köréhez felvettea Tőkepiaci törvény alapján a befektetési alapkezelők által végezhető valamennyi tevékenységet. Cg. 01-10-044173 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1999. október 5. 18 fő

Az Alapkezelő az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt. beolvadására tekintettel, 2003. szeptember 9-től annak általános jogutódja. 1.2.

Az Alapkezelő tevékenységi köre, feladatai

Az Alapkezelő: a) b) c) d) e)

kezeli az Alapokat azzal a céllal, hogy elérje az Alapok befektetési célját; megvalósítja az Alapok befektetési politikáját; kereskedik az Alapok befektetéseivel és befekteti az Alapok pénzeszközeit; rendelkezéseket és utasításokat ad az Alapok pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban; olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alapok befektetési célkitűzéseivel és politikájával; f) mérlegeli, hogy gyakorolja-e - és milyen módon és mértékben - az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat; g) megállapodásokat köt és végrehajtja azokat, ahogy szükségesnek, tanácsosnak vagy az Alapok célkitűzései megvalósítása szempontjából indokoltnak tartja; h) elkészíti és kiadja a jogszabályok által megkívánt Összevont Tájékoztatót, Rövidített Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot; i) elkészíti és kiadja a jogszabályok és a Kezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi beszámolót, az Alapok havi portfólió jelentését, féléves és éves jelentését; j) intézi az Alapok általános adminisztrációját; k) az Alapok részére Letétkezelőt, Forgalmazókat és Könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá fenntartja velük a szükséges kapcsolatokat; l) gondoskodik az Alapok megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alapok nevében; m) a Tőkepiaci törvénynek és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alapok számláit; n) fenntartja a Felügyelettel a szükséges kapcsolatokat.

16

Az Alapkezelő tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által 1999. október 21-én kiadott 100.050/1999. számú engedély illetve a Felügyelet által 2003. október 14-én kiadott III/100.050-3/2003. számú engedély alapján végzi. 1.3.

Az Alapkezelő felelőssége

Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles feladatait ellátni. Egyéb tekintetben lásd az Alapkezelő Üzletszabályzatában foglaltakat. 1.4.

Összeférhetetlenségi szabályok

Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem alkalmazottja a letétkezelőnek, a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, valamint az Alapkezelő ügyfelének. Az Alapkezelő egymástól elkülönítetten több alapot illetve portfóliót is kezelhet. Az Alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. 1.5. Az Alapkezelő tulajdonosai 2008. január 10.-től az Alapkezelő 100%-os tulajdonosa az ING Investment Management Europe B.V 1.6.

Az Alapkezelő szervezeti felépítése

Az Alapkezelő legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Az Alapkezelőnél négytagú Igazgatóság működik. Az Alapkezelő Igazgatóságának tagjai:

Benczédi Balázs:

1971-ben született. 1995-ben közgazdász diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1998-ban ACI diplomát szerzett. 1990-től pénzügyi vezető a Genius Kft-nél, 1992-től treasury back office munkatárs a Credit Lyonnais Hungária Rt-nél, 1994-től a Westdeutsche Landesbank Rt-nél treasury back office vezető, majd senior kötvény- és pénzpiaci üzletkötő. 1999-ben csatlakozott az ING csoporthoz, ahol először vezető értékpapír kereskedő, majd treasury vezető munkakört tölt be, igazgató pozícióban és 2001-től a bank igazgatóságának tagja. 2005-től az ING kelet európai kereskedését igazgatja. A 2006 július és 2007 március között kis kitérőt tesz a Raiffeisen Banknál ahol a befektetési banki terület kiépítését és működtetésért felel. 2007. március 1-től az az ING Alapkezelő vezérigazgatója

Palástiné Szabó Krisztina: 1969-ben született. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát 1991-ben. 7 évig a Coopers&Lybrand Kft-nél (majd PriceWaterhouseCoopers), a könyvvizsgáló csoport munkatársaként dolgozott. 1997 novemberétől az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt. belső ellenőre, az egyesülést követően 2003 szeptemberétől az Alapkezelő kontrolling vezetője. Csörgits Andrea

1974-ben született. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási karán, Pénzügy szakon szerzett diplomát 1997-ben. 5 évig a ING Nationale-Nederlanden Biztosító Rt.-nél pénzügyi munkatársként majd befektetési kontrollerként dolgozott. 2003 márciusától az Alapkezelő portfolió menedzsere, 2007. márciusától üzletfejlesztési igazgatója.

17

Pájer Tamás

1972-ben született. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán szerzett diplomát 1996-ban. 1996-ban kezdte szakmai pályafutását az ABN-Amro Hoare Govettnél. 1997 áprilisától az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelő Rt., majd a későbbiekben az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvénypiaci vagyonkezelője, 2006. májusa óta pedig befektetési igazgatója is. Képzettségét tekintve EFFAS, illetve CFA diplomával rendelkezik.

A Felügyelő Bizottság tagjai: Henk Brink

1960-ban született, 1980-ban kezdte karrierjét a Nationale-Nederlanden holland biztosító nem élet üzletágában, 1991-től az ING Insurance országfelelőse, 1996-tól ugyanezt a pozíciót tölti be az ING Investment Managementnél, 2001-től az ING Investment Management Regional Management Europe szenior üzleti igazgatója.

Ad Dashorst

1951-ben született, az Amszterdami Egyetem jogi szakán szerzett diplomát. 1989-től az NMB bank HAndlowy Consultants igazgatója, 1994-től az ING Bank International nemzetközi vagyonkezelési területén dolgozik projectvezetőként, 2000-től az ING Investment Management Regional Management Europe kelet európai irodák vagyonkezelési tevékenységének felügyeletéért és támogatásáért felelős menedzsere.

Martin Nijkamp

a Groningeni Egyetemen szerzett MBA diplomát, majd 4 évig a Tilburg-i Egyetem makroökonónia tanszékének segédprofesszora volt. 1987-ben csatlakozott az ING Csoporthoz, ahol vezető nemzetközi elemzőként, portfoliókezelőként, az európai és fejlődő piaci térség igazgatójaként dolgozott, ezt követően a Nemzetközi Intézményi Üzletfejlesztési igazgatóság vezetője volt. 2008-tól az ING Investment Management Europe üzleti stratégiáért felelős igazgatósági tagja.

1.7.

Az Alapkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai

Az Alapkezelő könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft., amelynek székhelye 1132 Budapest, Váci út 20. Az Alapkezelő kijelölt könyvvizsgálója Szabó Gergely, kamarai nyilvántartási száma: 005676. 1.8. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása Az Alapkezelő 1999. augusztus 26-án befektetési alapok kezelésére alakult. Az Alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyét 1999. október 21-én kapta meg, befektetési alapok kezelését ettől az időponttól jogosult végezni. Az Alapkezelő pénzügyi adatai a 3. sz. mellékletben találhatók. Az Alapkezelő által 2008. december végén az Alapokban kezelt vagyon 40,7 milliárd forint volt. Ezzel az Alapkezelő 2008. évvégi adatok alapján a BAMOSZ összesítésére alapozott saját becslése szerint a tájékoztató készítésének az időpontjában az alapkezelési piacon az első 10 szereplő között van, míg a nemzetközi befektetésekből közel 10%-kal részesedik. 1.10.

Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei

Az Alapkezelő a Tőkepiaci törvény szerinti hirdetményeit a www.ing.hu honlapon teszi közzé.

18

2.

A Letétkezelő

2.1. A Letétkezelő főbb adatai Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: Cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés időpontja:

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. 2008. augusztus 8. 01-17-000547 Fővárosi Bíróság Cégbírósága 2008. szeptember 5.

Tevékenységi kör:

6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés Főtevékenység 6430 '08 Befektetési alapok és hasonlók 6491 '08 Pénzügyi lízing 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6629 '08 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Tevékenységi engedély kibocsátója: De Nederlandsche Bank, az engedélyezett tevékenységek felsorolását továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott 40468/4/2208. számú értesítés tartalmazza. Működés időtartama: Üzleti év: Alaptőke:

Statisztikai számjele: Alkalmazottak száma: 2.2.

A Letétkezelő határozatlan időtartamra jött létre. A Letétkezelő üzleti éve megegyezik az alapító (ING Bank N.V.) üzleti évével. 2009. január 30-i cégkivonat szerint az ING Bank N.V. - engedélyezett (társasági) tőkéje: 1.808.000.000,00 EUR - kibocsátott tőkéje: 525.489.557,91 EUR - befizetett tőkéje: 525.489.557,91 EUR Az ING Bank N.V Magyarországi Fióktelepe jegyzett tőkéje 2.000.000 Ft 22567671-6419-226-01 231 fő (2008. október 1-i állapot szerint.)

A Letétkezelő tevékenységi köre, feladatai

A Letétkezelő ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Tőkepiaci törvény előír, így az Alapok nevében a Letétkezelő egyebek között: • letétbe veszi és őrzi az Alapok portfóliójában lévő értékpapírokat vagy azok tulajdonjogát igazoló összes okmányt; • beszed minden olyan összeget, amely az értékpapírokkal kapcsolatban az Alapoknak jár; • elvégzi a befektetések lebonyolításával kapcsolatos banki és technikai teendőket; • összevont értékpapír-nyilvántartási számlát és pénzszámlát vezet a kezelésében lévő összes értékpapírról és az azok tulajdonjogát igazoló összes okmányról, illetve pénzeszközről; • ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; 19

•

• • • •

biztosítja, hogy az Alapok eszközeit érintő ügyletekből származó, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alapokhoz kerüljön; a Tőkepiaci törvény és a Kezelési Szabályzat előírásaival összhangban kiszámítja az Alapok összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét; gondoskodik az Alapok összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; értesíti a Felügyeletet és az Alapkezelőt az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alapok saját tőkéjének negatívvá válásáról; visszautasítja az Alapkezelő által adott olyan megbízásokat, amely ellentétesek a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és felszólítja az Alapkezelőt a törvényes állapot helyrehozására.

Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alapok letétkezelését, az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásával jogosult a Letétkezelő helyett új Letétkezelőt megbízni. 2.3.

A Letétkezelő tulajdonosai, munkaszervezete

Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe alapítója az ING Bank N.V. (székhelye: 1102 MG Amsterdam Zuidoost, Bijlmerplein 888, Netherlands). Az ING Bank N.V. tulajdonosa az ING Groep N.V. (ING House, Amstelveenseweg 500, 1081 KL Amsterdam, the Netherlands); az ING Groep N.V. részesedése és szavazati aránya az ING Bank N.V.-ben 100 %. Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe képviselői: Dr. Salgó István: 1952-ben Budapesten született. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1978-ban egyetemi doktorrá avatták és ugyanabban az évben az MTA közgazdaságtudományok kandidátusává választották. Ezt követően a Nemzetközi Bankárképző Intézetben előbb Brókervizsgát, majd Befektetés-kezelői vizsgát tett. 1985-ig egyetemi adjunktus, majd 1985-től 1990-ig az OT Tervgazdasági Intézet osztályvezető helyetteseként foglalkoztatták. Ügyvezető igazgatói pozíciót töltött be előbb a BNP-KH-Dresner Bank Rt.-nél, majd az Indosuez Capital Budapestnél. 1995től két évig a MeesPierson EurAmerica Kft. igazgatója. Pályafutását az ING-nél 2002-ben kezdte, mikor az ING Investment Management Magyarországi Vagyonkezelői Rt. elnök-vezérigazgatója lett. 2002 és 2006 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkár. 2006-tól az ING Bank Zrt. vezérigazgatóhelyettese, 2007 márciusától vezérigazgatója. 2007-től az ING Bank Zrt.-nél az Igazgatóság tagja. 2008. augusztus 8-tól az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének képviselője. Lorenzo Tassan-Bassut: 1967-ben Curacao-ban született. Számítástechnikai mérnöki diplomáját 1992ben szerezte meg a Hogeschool Enschede Egyetemen. Banki pályafutását 1992-ben Informatikai Vezetőként kezdte az ABN Amro Bank Curacao-nál. 1998-ban kezdte pályafutását az ING Banknál, 1998-2000 között a Curacao iroda Helyettes Operációs és Informatikai Vezetőjeként, majd 2000-2004 között az ING Ázsiánál Regionális Informatikai és Infrastrukturális Vezetőként, ezt követően 2007-ig az ING Bank Hong Kongnál Operációs és Informatikai Vezető. 2007-ben csatlakozott az ING Bank Zrt.-hez mint Operációs és Informatikai Vezető és az Igazgatóság tagja. 2008. augusztus 8-tól az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének képviselője. Bodor Tibor: 1968-ban született Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, majd posztgraduális tanulmányokat folytatott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a University of Hertfordshire egyetemén (Egyesült Királyság). Karrierjét a Citibankban kezdte 1994-ben. A Belső Ellenőrzés, Minőség Biztosítás, Cash Management és ügyfélkapcsolat-tartás területén szerzett tapasztalatait követően az International Relationship terület helyi vezetőjévé nevezték ki. Később a Financial Institutions majd a Corporate Sales terület vezetője. 2008-ban csatlakozott az ING-hez, mint a Clients terület vezetője, vezérigazgató-helyettes. 2008. november 17-től az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének képviselője. 20

Bohdan R. Stepkowski: 1965-ben Varsóban született. A Varsói Egyetemen szerezte meg diplomáját közgazdaságtan, bank és pénzügy szakirányon. 1988-ban a Pekao S.A. kereskedelmi banknál kezdte karrierjét, Lengyelországban. 1991-től a Lengyel Nemzeti Bank Treasury részlegénél folytatta karrierjét. 1995-ben csatlakozott az ING-hez, ahol több vezetői pozíciót töltött be, különböző országokban: az ING Varsói Fióktelepénél assistant treasurer; az ING Bank Slaski S.A.-nál vezérigazgatói tanácsadó; 1999-től 2001-ig a Cseh Köztársaságban: az ING Prágai Fióktelepénél a Financial Markets terület vezetője; 2002-től 2004-ig: a Treasury and Trading terület vezetője a BZWBK-nál (AIB leányvállalata); 2004-től 2005-ig az ING Central and Eastern Europe Financial Markets területen business manager; 2005-től 2008-ig Romániában a Bukaresti Fióktelepnél az Financial Markets terület vezetője, ügyvezető igazgató. Bohdan Stepkowski jelenleg a Financial Markets területen az értékesítés, treasury és kereskedési tevékenységért felelős ügyvezető igazgató, 2008. november 17-től az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének képviselője. Az ING Bank N.V. Igazgató Tanácsának tagjai (2009. január 30-i cégkivonat szerint): Boyer de la Giroday, Eric Fred Clement Benjamin (született:1952, belga állampolgár, kinevezés éve: 2004) Miután kereskedelmi mérnöki diplomát szerzett a Free University-n, Brüsszelben és elvégezte a University of Pennsylvania (Warton School) üzleti gazdálkodás mesterképzését, a Citibanknál kezdte karrierjét 1978-ban. 1984-ben csatlakozott a Bank Brussels Lamberthez, amelyet 1998-ban megszerzett az ING Group, itt különböző vezetői tisztségeket töltött be a capital markets, treasury és a corporate and investment banking területén. 2004 áprilisában kinevezték az ING Group Igazgatóság Tanácsának tagjává, a Wholesale Banking-ért és az ING Real Estate-ért felelős. Harrijvan, Dirk Herman (született:1953 , holland állampolgár, kinevezés éve: 2006) Tanulmányait a rotterdami Erasmus University-n végezte, ahol mester fokozatot szerzett üzleti közgazdaságtanból pénzügyi szakirányon. 1979-ben csatlakozott az ING-hez, mint menedzsment gyakornok a Nationale-Nederlandennél. Mielőtt 2006-ban az Igazgató Tanács tagjává nevezték ki, számos vezetői pozíciót töltött be az Egyesült Államokban, Kanadában és Hollandiában, ahol végül mint pénzügyi igazgató / kockázatkezelési igazgató és az ING Direct Global Management Team tagjaként dolgozott, jelenleg, az ING Direct területért felelős. Hele, John Carroll Ramsey (született: 1958, kanadai állampolgár, kinevezés éve: 2007) John Hele a kanadai University of Waterloo-n 1980-ban szerezte meg diplomáját, matematika szak alapképzésen (bachelor). 2003-ban csatlakozott az ING-hez. Mielőtt csatlakozott az Igazgató Tanácshoz, John Hele 2006-tól az ING Group helyettes pénzügyi igazgatója. E feladatokat megelőzően, mint general manager és, mint chief insurance risk manager tevékenykedett a globális biztosítási kockázat menedzsment felelőseként, továbbá az ING Group aktuáriusa volt. Mielőtt az ING-hez csatlakozott, számos pozícióban dolgozott, a kanadai Crown Life-nál, az Egyesült Államokban a Merill Lynch-nél és a Bermudákon a Worldinsure-nál. Jelenleg a Group Capital Management, a Group Tax, a Group Finance and Control, a Group Finance Bank és a Group Finance Insurance felelőse. Leenaars, Cornelis Petrus Adrianus Joseph (1961-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve 2004) Polgári jogi tanulmányokat folytatott a Catholic University of Nijmegen egyetemén, LLM fokozatát Firenzében, Olaszországban szerezte meg a European University Institute képzésében. Továbbá részt vett a Harvard Graduate School of Business képzésében Bostonban. Az ABN AMRO-nál töltött szakmai gyakorlatot követően 1991-ben csatlakozott az ING-hez, ahol számos vezetői munkakört töltött be, többek között elnöke a lengyelországi és latin-amerikai ING-nek. 2004 áprilisában nevezték ki az ING Group Igazgató Tanácsának tagjává. A Retail Banking és a Private Banking továbbá az Operations/IT, Corporate Operations és az Information Services felelőse. 21

Mc Inerney, Thomas Joseph (1956-ban született, amerikai állampolgár, kinevezés éve: 2006) Alapképzésben (bachelor) vett részt a Colgate University-n (Hamilton, New York). MBA fokozatot a Tuck School of Business, Dartmouth College-ban szerzett (Hanover, New Hampshire). Karrierjét 1978ban az Aetna Financial Services-nél kezdte, melyet 2000-ben megszerzett az ING. Az Egyesült Államokban az ING biztosítási területének ügyvezető igazgatója volt, mely magában foglalta az ING Mexico-ért való felelősséget is. Jelenleg az Insurance Americas, az ING Investment Management Americas területekért, és az ING Investment Management globális koordinációjáért felelős. van der Noordaa, Hans (1961-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2006) Közigazgatásból szerzett diplomát a University of Twente-én Hollandiában. A lakossági banki szolgáltatások terén elért ABN AMBRO-beli karrierjét követően, 1991-ben csatlakozott az ING-hez, ahol számos vezető munkakört látott el. 2006-os kinevezése előtt az Igazgató Tanácsba a holland ING lakossági részlegének ügyvezető igazgatója volt, ahol a Postbankért, ING Bankért és RVS-ért volt felelős. Jelenleg az Insurance Asia/Pacific és az ING Investment Management Asia/Pacific területekért felelős. Timmermans, Jacobus Vincentius (1960-ban született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2007) 1986-ban közgazdaságtanból szerzett mester fokozatot az Erasmus University-n Rotterdamban. 1991-ig az ABN AMRO-nál dolgozott a származékos ügyletek területen, majd mielőtt 1996-ban csatlakozott az INGhez, Írországban állomásozott az IBM európai treasury-jénél. 2006 márciusa óta az ING Group kockázatkezelési igazgató helyettese. Ezt megelőzően a Corporate Market Risk Management terület vezetője volt. Az ING kockázatkezelési részlegeiért felelős, ideértve a compliance területet is. de Vaucleroy, Jacques Marie Georges Jean (1961-ben született, belga állampolgár, kinevezés éve: 2006) A Louvain University-n szerzett jogi diplomát. A belgiumi Free University-n, Brüsszelben mester fokozatot szerzet üzleti jogból. 1986-ban csatlakozott a Bank Brussels Lamberthez, amit 1998-ban megszerzett az ING. Mielőtt 2006-ban kinevezték az Igazgató tanács tagjává, Group President ING Retail pozíciót töltött be a US Financial Servicesnél. Jelenleg az ING Insurance Europe és az ING Investement Management Europe területekért felelős. Az ING Bank N.V. Felügyelő Bizottságának tagjai (2009. január 30-i cégkivonat szerint): Hoffmann, Claus Dieter (1942-ben született, német állampolgár, kinevezés éve: 2003) Az Audit Bizottság tagja 2008. január 24-ig. A Vállalat Irányítási Bizottság tagja 2008. január 24.-től. A Robert Bosch GmbH. korábbi pénzügyi igazgatója. Egyéb üzleti tevékenységek: a H+H Senior Advisors Stuttgart vezető partnere. Az EnBW AG (tőzsdére bevezetett cég) Felügyelő Bizottságának elnöke. A Bauerfeind AG és de Boer Structures Holding B.V. Felügyelő Bizottságának a tagja. A Charlottenklinik (kórház) Foundation elnöke. A Stuttgart University kuratóriumának elnöke. Hommen, Johannes Henricus Maria (1943-ban született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2005) 2008. január 1.-ig elnöke, 2008. január 24.-ig tagja az Audit Bizottságnak. 2008. január 1.-től elnöke a Javadalmazási és Kinevezési Bizottságnak továbbá a Vállalat Irányítás Bizottságnak. Korábbi alelnöke és pénzügyi igazgatója a Royal Philips Electronics Board of Management testületének. Egyéb üzleti tevékenységek: a Felügyelő Bizottság elnöke a Reed Elsevier-nél és a TNT N.V.-nél (tőzsdére bevezetett cégek). Felügyelő Bizottság elnöke az Academisch Ziekenhuis Maastricht (kórház) és a TiasNimbas Business School-nál. Tagja a Campina B.V. Felügyelő Bizottságának.

22

van der Lugt, Godefridus Joannes Antonius (1940-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve 2001) Az Audit Bizottság tagja. Az ING Group Igazgató Tanácsának korábbi elnöke (2000. májusáig).Egyéb üzleti tevékenység: A Siemens Nederland N.V. és a Stadsherstel Amsterdam N.V. Felügyelő Bizottságának az elnöke. Az Universitair Medisch Centrum Groningen Kórház Felügyelő Bizottságának alelnöke. A Vereniging Natuurmonumenten (holland környezetvédő alapítvány) treasurer-je. A Siemens Group Pension Advisory Board München testület tagja. Kok, Willem (1938-ban született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2003) Az Audit Bizottság tagja, 2008. január 1.-től az Audit Bizottság elnöke. Hollandia korábbi pénzügyminisztere és miniszterelnöke. Egyéb üzleti tevékenységek: A Royal Dutch Shell plc Igazgató Tanácsának non-executive tagja, a TNT N.V. Felügyelő Bizottságának tagja (tőzsdére bevezetett cégek). A KLM Royal Dutch Airlines Felügyelő bizottságának tagja. Az Anna Frank Foundation, Amsterdam Felügyelő Bizottságának az elnöke. Az amszterdami Nationale Ballet Felügyelő Bizottságának az elnöke. Az amszterdami Het Muziektheater továbbá a Rijksmuseum Felügyelő Bizottságának tagja. A Netherlands Cancer Institute (Antoni van Leeuwenhoek Hospital) Felügyelő Bizottságának az elnöke és a Start Foundation kuratóriumának tagja. Vuursteen, Karel (1941-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2002) A Javadalmazási és Kinevezési Bizottság tagja 2008 január 24.-től. A Heineken N.V. Igazgató Tanácsának korábbi elnöke. Egyéb üzleti tevékenységek: Az Akzo Nobel N.V., a TomTom N.V. és a Henkel KGaA Felügyelő Bizottságainak tagja (tőzsdére bevezetett cégek). A Heineken Holding N.V. Igazgatói Testületének tagja. A CVC Capital Partners Tanácsadó Testületének a tagja. A World Wild Life Fund Netherlands és a The Concertgebuow Fund Foundation elnöke. A Nyenrode Foundation Felügyelő Bizottságának a tagja. Bourdais de Charbonnière, Eric Bernard Marie (1939-ben, francia állampolgár, kinevezés éve : 2004) Tagja a Javadalmazási és Kinevezési Bizottságnak és a Vállalati Irányítási Bizottságnak. Korábbi ügyvezető igazgatója a JP Morgan France-nak és pénzügyi igazgatója a Michelinnek. Egyéb üzleti tevékenységek: A Michelin Felügyelő Bizottságának elnöke, a Thomson Felügyelő Bizottságának a tagja (tőzsdére bevezetett cégek). Felügyelő Bizottsági tag továbba az Oddo et Cie-nél, az American Hospital of Paris-nál és az Associés en Finance-nál. Klaver, Petrus Cornelis (1945-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2006) 2008. január 24.-től a Javadalmazási és Kinevezési Bizottság tagja. Az SHV Holdings Igazgató Tanácsának korábbi elnöke. Egyéb üzleti tevékenységek: Az SHV. Holdings N.V., Jaarbeurs Holding B.V. és a Dura Vermeer Groep N.V. Felügyelő Bizottságának tagja. A Dekker Hout Groep B.V. Felügyelő Bizottságának az elnöke. Az African Parks Foundation kuratóriumának az elnöke. Az Utrecht School of the Arts Felügyelő Bizottságának az elnöke. Hoogendoorn, Pieter (1945-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve: 2007) Az Audit Bizottság tagja 2008. január 24.-től. A Deloitte Touche Tohmatsu Igazgató Tanácsának a korábbi elnöke, és Deloitte korábbi vezérigazgatója Hollandiában. A Royal Nivra (Netherlands Institute of Chartered Accountants) korábbi elnöke. Elverding, Peter Albert Franciscus Wilhelmus (1948-ban született, holland állampolgár, kinevezés éve 2007) 2008. január 24.-től tagja az Audit Bizottságnak. A Royal DSM N.V.-nél a Managing Board of Directors testület korábbi elnöke, a De Nederlandsche Bank N.V. (Holland Központi Bank) Felügyelő Bizottságának a korábbi alelnöke. Egyéb üzleti tevékenységek: Az Océ N.V. (tőzsdére bevezetett cég) 23

Felügyelő Bizottságának az elnöke. Az SHV Holdings N.V. Felügyelő Bizottságának a tagja. A Maastricht University Felügyelő Bizottságának az elnöke és a cross border University of Limburg Felügyelő Bizottságának tagja. Breukink, Hendrik Willem (1950-ben született, holland állampolgár, kinevezés éve 2007) 2008 január 24.-től tagja a Vállalati Irányítás Bizottságnak. Korábban az F&C vezérigazgatói és az F&C Netherlands Country Head (vagyonkezelő cég) pozícióját töltötte be. A VastNed Offices/Industrial (ingatlan-alap) alelnöke és az F&C hedge fundok non-executive igazgatója (Írország) (tőzsdére bevezetett cégek). Egyéb üzleti tevékenységek: a Heembouw Holding B.V. és a B&S Vastgoed Nederland N.V. nonexecutive igazgatója. Mehta, Aman (1946-ban született, indiai állampolgár, kinevezés éve: 2008) Aman Mehta korábban a Hong Kong & Shanghai Banking Corporation ügyvezető igazgatója Hong Kongban. Egyéb igazgatósági posztok: a Tata Consultancy Services, a Jet Airways Ltd. és a PCCW Ltd. non-executive igazgatója. Egyéb jelentősebb pozíciók: az Indian School of Business Governing board tagja, az Indian Centre for International Economic Relations Governing board tagja, az International Advisory Council INSEAD tagja. Spero, Joan Edelman (1944-ben született, amerikai állampolgár, kinevezés éve: 2008) Joan Spero a Doris Duke Charitable Foundation elnöke. Mrs. Spero korábban az American Express Company-nél Executive Vice-President Corporate Affairs and Communications pozíciót, és a US State Departmentnél Under Secretary Economic Business & Agricultural Affairs pozíciót töltött be. Egyéb igazgatósági posztok: az IBM Corporation non-executive igazgatója. Egyéb jelentősebb pozíciók: az International Advisory Board of Toyota Motor Corporation tagja, trustee of Columbia University Council on Foreign Relations, trustee of Wisconsin Alumni Research Foundation. Manwani, Harish (1953-ban született, indiai állampolgár, kinevezés éve: 2008) Harish Manwani az Asia, Africa and Central & Eastern Europe of Unilever elnöke. Egyéb igazgatósági posztok:a Hindustan Unilever Ltd. non-executive elnöke. Egyéb jelentősebb pozíciók: az Indian School of Business Igazgató Tanácsának tagja. Tai, Jackson (1950-ben született, amerikai állampolgár, kinevezés éve: 2008) Jackson Tai a DBS Group Holdings korábbi alelnöke, és vezérigazgatója, valamint a JP Morgan Investment Banking Divíziójának ügyvezető igazgatója, ahol szenior menedzseri pozíciókat töltött be New Yorkban, Tokióban és San Franciscóban. Egyéb igazgatósági posztok: a MasterCard Incorporated, a CapitaLand és a Brookstone, Inc. non-executive igazgatója. Egyéb jelentősebb pozíciók: a Bloomberg Asia Pacific Advisory Board tagja, a Harvard Business School Asia Pacific Advisory Board tagja, trustee of Rensselaer Polytechnic Institute.

2.4.

A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai

Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe könyvvizsgálója az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft. (székhely: 1132 Budapest, Váci út 20.; cégbejegyzési szám: 01-09-267553, kamarai nyilvántartási száma: 001165), a könyvvizsgálói feladatokat az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft.-nél Szabó Gergely (kamarai igazolvány száma: 005676) látja el. A jelen Tájékoztató 4. számú melléklete tartalmazza az ING Bank N.V. 2007. évi mérlegét. A jelen Tájékoztató 4. számú melléklete továbbá az Alapok 2008. szeptember 30-ig hatályos letétkezelőjének, az ING Bank Zrt-nek előző 3 évi mérlegét és 2008. szeptember 30-i zárómérlegét is tartalmazza. Az ING Bank Zrt könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft volt. A kijelölt könyvvizsgáló Nagy Zsuzsanna, igazolványának száma: 005421. 24

3.

Az Alapok könyvvizsgálója

3.1.

A Könyvvizsgáló neve és székhelye

Az Alapok könyvvizsgálója az ING Pénzpiaci-, ING Kötvény- és ING Globális Részvény befektetési alapok esetében az Ernst & Young Kft (székhelye 1132 Budapest, Váci út 20), az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap könyvvizsgálatát az N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft (székhely 1077 Budapest, VII. Király u. 43-45 I/14 cégjegyzékszáma: 01-09-169463) vette át. Az egyes alapok részére kijelölt könyvvizsgálók adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

Könyvvizsgáló

ING Pénzpiaci

ING Kötvény

Szarvas Hajnalka

Havas István

ING Globális Részvény Ispánovity Mártonné

Ernst & Young Kft Nyilvántartási száma 3.2.

005105

003395

003472

ING Indexkövető Részvény Dr. Nagy Lajos N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 003761

A Könyvvizsgáló feladata

A könyvvizsgáló feladata a) az Alapok éves pénzügyi beszámolójának auditálása; b) annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapokat a Tőkepiaci törvényeknek megfelelően kezeli; c) a Tőkepiaci törvényben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről. 4.

A Forgalmazók, forgalmazási helyek

Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-17000547) mint Vezető Forgalmazó, és a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-17-000560 Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság), az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszáma: 01-10041373), a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.0110-041042) valamint a CIB Bank Zrt (székhely 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041004) végzi. A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.

25

4.1.

A Forgalmazók tevékenységi köre, feladatai

A Forgalmazók többek között az alábbi feladatokat látják el: a) az Alapkezelő megbízása alapján lebonyolítják az Alapok Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, amelyen belül a befektetők részére – közvetlenül vagy ügynök közreműködésével - eladják, illetve tőlük visszavásárolják a Befektetetési jegyeket, ellátják a Befektetési jegyek eladásával és visszaváltásával kapcsolatos fizetési feladatokat, b) a befektetők számára értékpapírszámlát vezetnek, és ezzel kapcsolatosan kiadják a befektetők számára a megfelelő igazolásokat. 5.

Ügynökök

5.1.

Az Erste Befektetési Zrt. ügynöke

Az Erste Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26), cégjegyzékszáma: 01-10-041054) veszi igénybe.

26

IV. Összevont Kezelési Szabályzat Jelen Összevont Kezelési Szabályzatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. március 12én kelt az ING Kötvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.205-6/2009. számú határoztával, az ING Pénzpiaci Befektetési Alapról szóló E-III/110.186-7/2009. számú határoztával, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.206-6/2009. számú határoztával, és az ING Globális Részvény Befektetési Alapról szóló E-III/110.147-12/2009. számú határoztával hagyta jóvá. 1.

Az Alapok jellemzői

1.1.

Az Alapok neve, határozatai

Az Alapok neve: ING Kötvény Befektetési Alap, ING Pénzpiaci Befektetési Alap, ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap és ING Globális Részvény Befektetési Alap. Az Alapok kibocsátásáról szóló Alapkezelői határozatok, az Alapok nyilvántartásba vételéről szóló Felügyeleti határozatok adatai: ING Pénzpiaci Kibocsátásról szóló vezérigazgatói határozat Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat Nyilvántartásba vételi szám

ING Indexkövető Részvény 2/2003. (IX.25)

ING Globális Részvény 2/1999. (X.1.)

III/110.186-1/2002. III/110.205-1/2004 (2002.XI.13) (2004. III.23.)

III/110.206-1/2004 (2004.III.23.)

110.147-1/99. (1999. XII.7)

1111-124

1111-133

1111-97

1./2002. (VI.1.)

ING Kötvény 2/2003. (IX.25.)

1111-132

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetési politikája a PSZAF 2009, március 12-én kelt E-III/110.147-12/2009. számú határozata alapján 2009. április 20.-tól megváltozik, ettől a naptól az alap alapokba befektető befektetési alapként működik tovább. 1.2.

Az Alapok típusa, fajtája

Az Alapok névre szóló, dematerializált Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott nyíltvégű értékpapír befektetési alapok. 1.3.

Az Alapok saját tőkéjének meghatározása

Az Alapok működése során a saját tőke a nettó eszközértékkel azonos. 1.4.

Az Alapok futamideje

Az Alapok határozatlan időre jöttek létre.

27

2.

A Befektetési jegyek

2.1.

A Befektetési jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége

Az Alapkezelő az Alapok nevében a befektetők részére névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft névértékű befektetési jegyeket hoz forgalomba. A Befektetési jegyek korlátozás nélkül átruházhatók. 2.2.

A Befektetési jegyek előállítása és átruházásának módja

A Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek a befektetők részére engedéllyel rendelkező értékpapírszámlavezető társaság által vezetett értékpapír számlán történő terheléssel és jóváírással ruházhatók át. 2.3.

A Befektetési jegyek sorszámozása és kódja

A Befektetési jegyek sorozatszáma:

A, sorszám nem alkalmazandó.

A Befektetési jegyek ISIN száma: ING Kötvény Befektetési Alap: ING Pénzpiaci Befektetési Alap: ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap: ING Globális Részvény Befektetési Alap: 2.4.

HU0000703137 HU0000702535 HU0000703129 HU0000702519

A Befektetési jegyekhez fűződő jogok

A Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint visszaváltsa a Befektetési jegyeket, vagy azok egy részét; • az Alapok megszűnése esetén az Alapok felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; • havi portfólió jelentést, auditálatlan féléves és auditált éves jelentést kérjen az Alapkezelőtől az Alapok teljesítményéről és működéséről. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók és a Letétkezelő irodáiban; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelőtől az Alapok Összevont Tájékoztatóját illetve Rövidített Tájékoztatóját átvegye; • az Alapkezelőtől a jelen Kezelési Szabályzat illetve az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát átvegye; • a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait érvényesítse. 2.5.

A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során vásárlására jogosultak

A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlására bármely devizabelföldi illetve devizakülföldi személy jogosult. 3.

A forgalmazás részletes szabályai

Az Alapkezelő a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának, visszaváltásának illetve más befektetési alapokba történő átváltásának lebonyolításával a Forgalmazókat bízza meg.

28

Az ING Befektetési Alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B, cégjegyzékszáma: 01-17000547 tevékenységi köreit, és legfontosabb gazdasági adatait az Összevont Tájékoztató tartalmazza) mint vezető forgalmazó (a továbbiakban „Vezető Forgalmazó”) továbbá a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe (székhely: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., cégjegyzékszám: 01-17000560 Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság), az Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26 -cégjegyzékszám:01-10-041373, Fővárosí Bíróság mint Cégbíróság), a Raiffeisen Bank Zrt (székhely 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041042) valamint a CIB Bank Zrt (székhely 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzékszám: Cg.01-10-041004) (a továbbiakban egyenként „Független Forgalmazó”, együttesen „Független Forgalmazók”) végzik (továbbiakban a Vezető Forgalmazó és a Független Forgalmazók egyenkánt: „Forgalmazó” illetve együttesen: „Forgalmazók”). A forgalmazási helyek felsorolását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. A Forgalmazók a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehetnek igénybe, amelynek tevékenységéért úgy felelnek, mintha saját maguk jártak volna el. Az Erste Befektetési Zrt. ügynökként az Erste Bank Hungary Nyrt-t (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26, cégjegyzékszáma: 01-10-041054) veszi igénybe. A befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi, visszaváltási illetve átváltási szerződést. A Forgalmazók minden banki napon kötelesek a befektetők forgalmazási helyen személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint postai vagy fax útján elküldött ügyleti megbízási (pl. vételi, visszaváltási és átváltási) szerződéseit, illetve az ügynökei közreműködése által hozzá eljuttatott vételi szerződéseket – amennyiben jelen Kezelési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – fogadni. A befektetők illetve a meghatalmazottak a Forgalmazók Üzletszabályzata szerint kötelesek magukat azonosítani. 3.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere 3.1.1. Befektetési jegyek értékesítése A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a jelen Tájékoztató valamint Kezelési Szabályzat keretein belül – saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint az egyes Forgalmazók által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, és a befektető kötelessége ezekről az egyes Forgalmazóknál tájékozódni. 3.1.1.1 Befektetési jegyek értékesítésének általános szabályai A Befektetési jegyek vétele a folyamatos forgalmazás során a vételi szerződés megkötésén és az ellenérték megfizetésén alapul. A szerződéskötés előfeltétele, hogy a befektető a Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre szerződést kössön. A befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt befektetési jegyek forint értékét illetve darabszámát az egyes Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott vételi megbízásokat – a teljes vételárnak az adott Forgalmazó által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik, és a megvásárolt befektetési jegyeket T+1 nap írják jóvá a befektető értékpapír-számláján, az egyes Forgalmazók üzletszabályzata rendelkezései alapján.

29

A vásárolt Befektetési jegyek darabszámát a Forgalmazók által meghatározott bankszámlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T napon érvényes egy Befektetési jegyre jutó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. 3.1.1.2. A Vezető Forgalmazónál történő értékesítésre vonatkozó speciális szabályok A befektető a vételi szerződésben a vásárlandó Befektetési jegyek és az eladási jutalék együttes összegét – a befizetendő összeget - adja meg. A befektető a vételi szerződésben megjelölt befizetendő összeget a Vezető Forgalmazó ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél vezetett 13700016-00532066 számú gyűjtőszámlájára történő banki átutalással; vagy a Vezető Forgalmazó ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél vezetett az ING Kötvény Befektetési Alap 13700016-00532042 számú forgalmazási számlájára, az ING Pénzpiaci Befektetési Alap 13700016-00532028 számú forgalmazási számlájára, az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap 13700016-00532059 számú forgalmazási számlájára illetve az ING Globális Részvény Befektetési Alap 13700016-00532011 számú forgalmazási számlájára történő banki átutalással illetve e számlára a forgalmazási helyen történő pénztári befizetéssel teljesítheti. A vételi szerződés hatályba lépésének napja (T-1) az a nap, amikor mind a vételi szerződés a Vezető Forgalmazó rendelkezésére áll, mind a – Befektetési jegy vételárára és az eladási jutalékra együttesen fedezetet nyújtó - befizetett összeg a Vezető Forgalmazó fent megjelölt pénzforgalmi számláján jóváírásra került. Amennyiben a befizetendő összeg jóváírásra kerül a Vezető Forgalmazó fent megjelölt pénzforgalmi számláján, és a vételi szerződés 10 banki napon belül nem érkezik meg a Vezető Forgalmazóhoz, a Vezető Forgalmazó a 10 banki nap elteltével visszautalja a befizetett összeget arra a számlára, ahonnan az banki átutalással érkezett; illetve a postai átutalással és a pénztári befizetéssel érkezett összegeket a forgalmazási helyen a pénztári órák alatt a befektetőnek kifizeti. Amennyiben a befektető által a Vezető Forgalmazó rendelkezésére bocsátott összeg kevesebb, mint a befektető által a vételi szerződésben megjelölt befizetendő összeg, akkor a Vezető Forgalmazó az átutalt összeg erejéig teljesíti a szerződést – az értékesítésre vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével - és az átutalt összeg eladási jutalékkal csökkentett értéke tekintendő vételárnak. Amennyiben azonban a vételi szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésétől számított 10 banki napon belül befizetendő összeg részben sem kerül megfizetésre, a vételi szerződés nem lép hatályba. A Vezető Forgalmazó a befektető vételi szerződését a vételi szerződés hatályba lépésének napját követő banki napon (T nap) érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken teljesíti. A Befektetési jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó fent megjelölt pénzforgalmi számláin jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T napon érvényes egy Befektetési jegyre jutó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a Befektetési jegyek számát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Vezető Forgalmazó a Befektetési jegyeket a vételi szerződés hatályba lépését követő második banki napon (T+1 nap) jóváírja a befektetőnek a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, és a vételi szerződés teljesítéséről igazolást küld a befektetőnek a szerződésben meghatározott levelezési címre.

30

3.1.2. Befektetési jegyek visszaváltása 3.1.2.1 Befektetési jegyek visszaváltásának általános szabályai A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a tulajdonukban álló Befektetési jegyeket visszaváltási szerződés kiállításával válthatják vissza. A befektető a visszaváltási szerződésben a visszaváltani kívánt forint összeget vagy a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszámát határozhatja meg, az egyes Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A visszaváltási szerződés hatályba lépésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó Befektetési jegyeket a Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott visszaváltási megbízásokat – 3.1.2.3 pontban meghatározott eset kivételével – a teljes értékpapírfedezetnek a Forgalmazó által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén, a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A visszaváltási ár a T napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorozva a Befektetési jegyek darabszámával. Visszaváltási megbízás esetén a Forgalmazók a visszaváltott befektetési jegyek forgalmazási jutalékkal csökkentett ellenértékét – az adott Forgalmazó által meghatározott határidőn belül, de legkésőbb T+2 nap a Forgalmazóknál vezetett ügyfélszámlán írják jóvá. 3.1.2.2. A Vezető Forgalmazónál történő visszaváltásra vonatkozó speciális szabályok A Vezető Forgalmazó a visszaváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezése napján, illetve amennyiben ekkor az értékpapírszámlán a visszaváltandó Befektetési jegy nem áll rendelkezésre azt követően akkor, amikor a Befektetési jegy a befektető Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján rendelkezésre áll, zárolja a visszaváltandó Befektetési jegyeket. A zárolás napja a visszaváltási szerződés hatályba lépésének napja (T-1). Amennyiben a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezett Befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a befektető által a visszaváltási szerződésben megjelölt visszaváltani kívánt Befektetési jegy mennyiség, akkor a visszaváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló Befektetési jegyek maximális mennyiségéig kerül teljesítésre, a visszaváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben a visszaváltási szerződésben megjelölt visszavonandó összeg magasabb, mint a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezett Befektetési jegyek mennyisége alapján visszavonható összeg, akkor a visszaváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló Befektetési jegyeknek megfelelő maximálisan visszavonható összeg erejéig kerül teljesítésre, a visszaváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben a visszaváltási szerződés Vezető Forgalmazó által történt átvételétől számított 10 banki napon belül a visszaváltandó Befektetési jegyeket részben sem helyezi el a befektető a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, a visszaváltási szerződés nem lép hatályba. A Befektetési jegyek visszaváltása a szerződés hatályba lépését követő banki napon (T nap) érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A visszaváltási ár a T napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorozva a Befektetési jegyek darabszámával. Amennyiben a visszaváltani kívánt összeg és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a Befektetési jegyek számát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. Amennyiben a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszáma és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorzata tört számot ad, a befektetőt illető visszaváltási árat a kerekítés szabályai szerint számítják ki.

31

A visszaváltási szerződés hatályba lépését követő második banki napon (T+1) a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési jegyekkel a befektető zárolt értékpapírszámláját megterheli. A visszaváltási árnak a visszaváltási jutalékkal csökkentett összegét a Vezető Forgalmazó a visszaváltási szerződés hatályba lépését követő harmadik banki napon (T+2) a befektető részére a befektető által a szerződésben meghatározott bankszámlára átutalja, valamint a befektető részére igazolást küld a szerződés teljesítéséről a befektető által a szerződésben meghatározott levelezési címre. Amennyiben a befektető a szerződésben bankszámlát nem határozott meg, a Vezető Forgalmazó a T+2 naptól kezdve köteles a visszafizetendő összeget a forgalmazási helyen a pénztári órák alatt a befektetőknek kiadni. 3.1.2.3 Az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek visszaváltása esetén alkalmazható speciális szabályok Abban a kivételes esetben, amikor az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során közvetlenül a Vezető Forgalmazónál leadott visszaváltási megbízás esetében az érintett alap méretéhez képest aránytalanul nagy visszaváltási tranzakciót tapasztal (minimum 1 milliárd forint értékű visszaváltási megbízás, a továbbiakban Elkülönített Visszaváltási Megbízás) a Vezető Forgalmazó haladéktalanul, de minimum az adott napon belül (T-1. nap), értesíti az Alapkezelőt. Ilyen kivételes esetben a felek az Alapkezelő rendelkezése alapján a Vezető Forgalmazó, az Alapkezelő és a Letétkezelő között fennálló Eljárási Rend, Kivételes Forgalmazási Eljárás előírásai szerint is eljárhatnak az alábbiak szerint: •

A befektető által visszavonhatatlan formában T-1 napon leadott Elkülönített Visszaváltási Megbízást – a teljes adott értékpapírfedezetnek a Vezető Forgalmazó által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Vezető Forgalmazó T. banki napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Elkülönített Visszaváltási Megbízás esetén a visszaváltási ár a T. banki napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték szorozva a Befektetési jegyek darabszámával.

•

Elkülönített Visszaváltási Megbízás esetén a Vezető Forgalmazó a visszaváltott befektetési jegyek forgalmazási jutalékkal csökkentett ellenértékét legkésőbb T+5. banki napon a Vezető Forgalmazónál vezetett ügyfélszámlán írja jóvá üzletszabályzata alapján.

A Független Forgalmazók által leadott visszaváltási megbízások esetében – azok volumenére való tekintet nélkül - ez a Kivételes Forgalmazási Eljárás nem alkalmazható. 3.1.3. Befektetési jegyek átváltása 3.1.3.1 Befektetési jegyek átváltásának általános szabályai Amennyiben az adott Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltását biztosítja, a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a tulajdonukban álló Befektetési jegyeket átváltási szerződéssel válthatják át. Befektetési alapok közti átváltásra csak azon jelen Összevont Kezelési Szabályzatban meghatározott, az Alapkezelő által kibocsátott befektetetési alapok között van lehetőség, amelyek befektetési jegyeit az adott Forgalmazó forgalmazza. Amennyiben az adott Forgalmazó átváltási ügyleti megbízást nem fogad el, az átváltási ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető. A befektetőnek az átváltási szerződésben visszaváltandó befektetési jegyek darabszámát vagy a visszaváltandó összeget kell meghatároznia, továbbá azt a befektetési alapot kell meghatároznia, amely alapból a befektetési jegyeket visszaváltani kívánja, valamint azt a befektetési alapot kell meghatároznia, amely befektetési jegyét a visszaváltott összegből meg kívánja vásárolni, a Forgalmazók üzletszabályzata szerint. Az átváltási szerződés teljesítésének előfeltétele, hogy a befektető a visszaváltandó Befektetési jegyeket a forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. 32

A befektetők által visszavonhatatlan formában T-1 napon adott átváltási megbízásokat - a visszaváltandó befektetési jegy fedezetnek az adott Forgalmazó által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A megbízás teljesítésére legkésőbb T+1 nap kerül sor, a Forgalmazók üzletszabályzata alapján. A Forgalmazók a megbízás adott napi teljesítésekor az üzletszabályzatuk alapján megterhelik a visszaváltott befektetési jegyekkel a befektető értékpapírszámláját, és jóváírják a megvásárolt befektetési jegyeket a befektető értékpapírszámláján. 3.1.3.2. A Vezető Forgalmazónál történő átváltásra vonatkozó speciális szabályok A befektetőnek az átváltási szerződésben az átváltás során visszavonandó befektetési jegyek darabszámát vagy a visszavonandó összeget kell meghatároznia, valamint azokat a befektetési alapokat kell megjelölnie, amelyek által kibocsátott befektetési jegyeket vissza akarja váltani, valamint azt a befektetési alapot kell megjelölnie, amely által kibocsátott befektetési jegyből a visszaváltott befektetési jegyek értékéig vásárolni akar. Az átváltási szerződés hatályba lépésének előfeltétele, hogy a befektető a tulajdonában álló, visszaváltani kívánt befektetési jegyeket a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Vezető Forgalmazó az átváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésének napján, illetve amennyiben ekkor az értékpapírszámlán az átváltandó befektetési jegy nem áll rendelkezésre azt követően akkor, amikor a befektetési jegy a befektető Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján rendelkezésre áll, zárolja a befektető által átváltani kívánt befektetési jegyeket. A zárolás napja az átváltási szerződés hatályba lépésének napja (T-1). Amennyiben a befektető tulajdonában álló és a Vezető Forgalmazó által zárolt befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a befektető által az átváltási szerződésben megjelölt befektetési jegy mennyiség, akkor az átváltás a Vezető Forgalmazó rendelkezésére álló befektetési jegy maximális mennyiségéig kerül teljesítésre, az átváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben az átváltási szerződésben megjelölt átváltandó összeg magasabb, mint a Vezető Forgalmazó által zárolt befektetési jegyek mennyisége alapján átváltható összeg, akkor a Vezető Forgalmazó a rendelkezésére álló befektetési jegyeknek megfelelő maximálisan átváltható összeg erejéig teljesíti a szerződést, az átváltásra vonatkozó forgalmazási limitek figyelembe vételével. Amennyiben az átváltási szerződés Vezető Forgalmazóhoz érkezésétől számított 10 banki napon belül az átváltandó befektetési jegyeket részben sem helyezi el a befektető a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján, az átváltási szerződés nem lép hatályba. Az átváltási szerződés a szerződés hatályba lépése napját követő banki napon (T nap) érvényes nettó eszközértéken teljesül. Az átváltási szerződés teljesítése során a Vezető Forgalmazó az ügyfél által megjelölt befektetési alapból a befektetési jegyeket vagy a megjelölt összeget visszaváltja a T napon érvényes nettó eszközértéken, és a T napon érvényes nettó eszközértéken megvásárolja az átváltási szerződésben megjelölt alap befektetési jegyeit a visszaváltás ellenértékéből a tranzakciót érintő jutalék levonása után maradó összeg erejéig. Az átváltási szerződés teljesítése során a Forgalmazó az ügyfél által megjelölt befektetési alapból a befektetési jegyeket vagy a megjelölt összeget visszaváltja a T napon érvényes nettó eszközértéken, és a T napon érvényes nettó eszközértéken megvásárolja az átváltási szerződésben megjelölt alap befektetési jegyeit a visszaváltás ellenértékéből a tranzakciót érintő jutalék levonása után maradó összeg erejéig.

33

A Vezető Forgalmazó a visszaváltott befektetési jegyekkel a T+1 napon megterheli a befektető értékpapírszámláját, illetve a megvásárolt befektetési jegyeket jóváírja a befektető értékpapírszámláján, és az átváltás teljesítéséről szóló igazolást megküldi a befektetőnek a szerződésben meghatározott levelezési címre. 3.1.4. Folyamatos forgalmazás egyéb szabályai A folyamatos forgalmazás során értékesítésre, átváltásra illetve visszaváltásra kerülő Befektetési jegyeket a Vezető Forgalmazó utasítása alapján a Keler Zrt. naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját a Kezelési Szabályzat „A nettó eszközérték számításának szabályai” című fejezete tartalmazza. 3.2.

Forgalmazási jutalékok, ügyfelet terhelő egyéb költségek

A Forgalmazók által az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámlavezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - a 3.2.1 - 3.2.5 pontokban meghatározott kereteken belül – az adott Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. A Forgalmazók által alkalmazott eladási- visszaváltásiés átváltási jutalékból az Alapot vagy az Alapkezelőt részesedés nem illeti meg. 3.2.1 Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe által alkalmazott forgalmazási jutalék Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, mint Vezető Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a befektetők felé eladási-, visszaváltási- és átváltási jutalékot számít fel, amelynek mértéke: Az eladási jutalék: 500 Ft vételenként. A visszaváltási jutalék: a vételtől számított 1 éven belüli visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 3%-a, a vételtől számított 1 év elteltével történő visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 2%-a, a vételtől számított 2 év elteltével történő visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 1%-a. A vételtől számított 3 év elteltével történő visszaváltás esetén a Vezető Forgalmazó visszaváltási jutalékot nem számít fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Vezető Forgalmazó kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési jegyek után tudja a befektetés idejét mérni, így amennyiben a Befektetési jegy az értékpapírszámláról eltranszferálásra kerül, a fenti kedvezmény megszűnik, és a Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára történő visszautaláskor kezdődik újra a visszaváltási jutalék számítási alapját képező 3 éves időszak. - Az átváltási jutalék: azon alapok tekintetében, amelyekbe befektetési jegyek átváltása történik alaponként 500 Ft átváltásonként. - Az eladási-, a visszaváltási- és az átváltási jutalék mértékét a Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja. Olyan intézményi ügyfelek esetében, akik a Vezető Forgalmazóval, értékpapír bizományosi illetve értékpapír kereskedelmi tevékenységre kötött „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Belföldi illetőségű intézményi befektetők részére)”, „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Külföldi illetőségű intézményi befektetők részére)”, illetve „Keretszerződés befektetési szolgáltatások nyújtására (Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére)” keretszerződésük részeként vásárolnak, illetve váltanak vissza Befektetési jegyeket, a Vezető Forgalmazó a meglévő szerződéses kapcsolatra tekintettel az alábbi kedvezményt biztosíthatja:

34

- Az eladási jutalék: a vételár 0,15%-a, de minimum 1.500 Ft és maximum 2.500 Ft. vételenként. - A visszaváltási jutalék: visszaváltási jutalékkal csökkentett visszaváltási ár 0,15%-a, de minimum 1.500 Ft és maximum 2.500 Ft. visszaváltásonként. - Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét a Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja. . Az Alapkezelő által kibocsátott és a Vezető Forgalmazó által forgalmazott befektetési jegyek nyilvántartása tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetés valamint a befektetési jegyek más értékpapírszámla-vezetőhöz történő transzferálását érintő ügyleti díjak és egyéb forgalmazási költségek tekintetében a Vezető Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. 3.2.2 A Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe által alkalmazott forgalmazási jutalék A Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -

Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, de minimum 15.000,- Ft. Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, de minimum 15.000,- Ft. Átváltási jutalék: a Befektetési jegyek átváltásakor az átváltandó összeg százalékában meghatározott, maximum 5%, de minimum 15.000,- Ft. Az eladási-, a visszaváltási- és az átváltási jutalék mértékét az érintett Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

3.2.3 Az Erste Befektetési Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék Az Erste Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -

Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az Erste Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

3.2.4 A Raiffeisen Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék A Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: -

Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

3.2.5 A CIB Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási jutalék A CIB Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási jutalékokat számítja fel: 35

3.3.

Eladási jutalék: a Befektetési jegyek eladásakor az eladandó összeg százalékában meghatározott maximum 5%, minimum 10.000 Ft, Visszaváltási jutalék: a Befektetési jegyek visszaváltásakor, a visszaváltandó összeg százalékában meghatározott maximum 6%, minimum 10.000 Ft, Az eladási-, és a visszaváltási jutalék mértékét az CIB Bank Zrt., mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

Forgalmazási limitek

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása esetében a Forgalmazók által alkalmazott a vételi-, eladási- és átváltási limitekre - 3.3.1 - 3.3.5 pontokban meghatározott kereteken belül - Forgalmazó üzletszabályzata és kondíciós listája az irányadó. 3.3.1 Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe által alkalmazott forgalmazási limitek A Befektetési jegyek ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, mint Vezető Forgalmazó által történő értékesítésekor a vételárra és az eladási jutalékra együttesen fedezetet nyújtó befizetendő összeg: - új ügyfelek esetén, az első alkalommal történő vásárláskor az Alapkezelő Vezető Forgalmazó által forgalmazott alapjaiból összesen minimum 500.000 Ft, de alaponként minimum 50.000 Ft, - minden további vásárlás esetén az Alapkezelő Vezető Forgalmazó által forgalmazott alapjaiból összesen minimum 200.000 Ft, de alaponként minimum 50.000 Ft. -

-

-

A Befektetési jegyek Vezető Forgalmazó által történő visszaváltásakor a visszaváltható összeg alaponként minimum 50.000 Ft, vagy az adott alapba befektetett teljes befektetési állomány, ha az kevesebb, mint 50.000 Ft. A visszaváltási szerződésben a visszaváltandó Befektetési jegyek darabszámát is a minimális visszaváltható összeg figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a visszaváltás végrehajtása következtében, a befektető Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámláján nyilvántartott befektetési jegyek tekintetében, az adott alapban a befektetési jegyek állományának nettó eszközértéke 10.000 Ft alá esne, a Vezető Forgalmazó jogosult – a befektető további tájékoztatása nélkül – a visszaváltási szerződést úgy kezelni, hogy az a befektető adott alapba tartozó befektetési jegyei teljes állományának visszaváltására vonatkozik. Befektetési jegyek Vezető Forgalmazó által történő átváltásakor az átváltandó (az adott alapból kivonandó) összeg alaponként minimum 50.000 Ft, vagy az adott alapba befektetett teljes befektetési állomány, ha annak értéke kevesebb, mint 50.000 Ft. Az átváltási szerződésben az átváltandó befektetési jegyek darabszámát is a minimális átváltandó összeg figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben az átváltás végrehajtása következtében, a befektető Vezető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámláján nyilvántartott befektetési jegyek tekintetében, abban az alapban amelyből a befektetési jegyek kivonása történik a befektetési jegyek állományának nettó eszközértéke 10.000 Ft alá esne, a Vezető Forgalmazó jogosult – a befektető további tájékoztatása nélkül – az átváltási szerződést úgy kezelni, hogy az a befektető adott alapba tartozó befektetési jegyei teljes állományának adott alapból történő átváltására vonatkozik. A Befektetési Jegyek értékesítésekor, visszaváltásakor és átváltásakor érvényes forgalmazási limitek mértékét a Vezető Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

3.3.2 A Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe által alkalmazott forgalmazási limitek A Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -

Az egyedi vételi megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. Az egyedi visszaváltási megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. 36

-

Az egyedi átváltási megbízás minimumösszege: 500 000,- Ft. Az egyedi vételi-, visszaváltási- illetve átváltási megbízás minimumösszegét a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is megállapíthatja.

3.3.3 Az Erste Befektetési Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek Az Erste Befektetési Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -

Az egyedi vételi megbízások valamint az egyedi visszaváltási megbízások esetében nincs minimális forgalmazási limit. Egyedi átváltási megbízás nem adható, ilyen ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető.

3.3.4 A Raiffeisen Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek A Raiffeisen Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -

Az egyedi vételi megbízások valamint az egyedi visszaváltási megbízások esetében nincs minimális forgalmazási limit. Egyedi átváltási megbízás nem adható, ilyen ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető. Az egyedi vételi-, illetve visszaváltási megbízás minimum összegét a Raiffeisen Bank Zrt, mint Független Forgalmazó a befektető számára kedvezőbben is

megállapíthatja. 3.3.5 A CIB Bank Zrt. által alkalmazott forgalmazási limitek

A CIB Bank Zrt., mint Független Forgalmazó az Alapok Befektetési jegyei folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesíti:. -

-

3.4.

Az egyedi vételi megbízások esetén a minimum forgalmazási limit 1.000.000 Ft, azaz egymillió forint, az egyedi visszaváltási megbízások esetében nincs minimális forgalmazási limit. Egyedi átváltási megbízás nem adható, ilyen ügylet egy vétel és egy visszaváltási ügyletpárral helyettesíthető.

A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tőkepiaci törvény 249.§-a alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel: (a) az egyes Alapok nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az egyes Alapok saját tőkéje több, mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy (b) a forgalmazás technikai feltételei a forgalmazási helyen, több forgalmazás hely esetén a forgalmazási helyek legalább felén nem adottak. A forgalmazást az Alapkezelő a kiváltó ok megszűnését vagy a Felügyelet felhívását követően haladéktalanul folytatja.

37

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő ezen kívül akkor függesztheti fel, ha az egyes Alapok megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt lehetővé teszi. Emellett a a Tőkepiaci törvény 251.§-a alapján: - Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. - az alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra felfüggesztheti az alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha: i) 10 egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap - adott időszak első napján érvényes - nettó eszközértékének 10%-át, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott befektetési jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni, ii) 20 egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő befektetési jegyek darabszáma 10%-kal csökkent, vagy iii) a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének 15%-a alá csökkent. Az alapkezelő a befektetési jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az i)iii) pontban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő 5 forgalmazási napon belül kezdeményezheti. A Felügyelet a befektetők érdekében az alábbiakban meghatározott határidőn belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha a felfüggesztés megszüntetését az alapkezelő az alábbiakban meghatározott határidőn belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli. Ha az i)-iii) pontban meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a 180 napot, a Felügyelet határozatban elrendeli a befektetési alap megszüntetését. 3.5.

A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret

Az ING Pénzpiaci Befektetési Alapban túlnyomó részben likvid eszközök szerepelnek, ennek ellenére a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése illetve hitelkeret biztosítása válhat szükségessé. Az ING Kötvény Befektetési Alapban túlnyomó részben likvid eszközök szerepelnek, ennek ellenére a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése, illetve hitelkeret biztosítása válhat szükségessé. Tekintettel arra, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alapban – befektetési politikájában meghatározottak alapján – túlnyomó részben befektetési alapok és kollektív befektetési értékpapírok révén likvid eszközök szerepelnek, és arra hogy ezen mögöttes befektetési alapok, kollektív befektetési értékpapírok visszaváltása általában néhány munkanapot vesz igénybe, a visszaváltási igények teljesítésére külön likvid eszközök elkülönítése illetve hitelkeret biztosítása válhat szükségessé. A visszaváltási igények teljesítésére szolgáló likvid eszközök aránya legfeljebb az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap eszközértékének 5%-át teszi ki. Ezen felül – szükség esetén – az alap hitelfelvétellel is biztosíthatja a visszaváltási igények kielégítését.

38

Ezért az Alapkezelő az az ING Pénzpiaci-, ING Kötvény-, az ING Indexkövető Részvény- és az ING Globális Részvény befektetési alapok esetében a befektetési jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az egyes alapok nevében, az egyes alapok saját tőkéjének legfeljebb 10%-a erejéig, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az érintett alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. 4.

A Befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika

4.1.

A tőke felhasználásának célja

ING Kötvény Befektetési Alap Az ING Kötvény Befektetési Alap célja, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes kötvénypiaci megtérülést biztosítson, elsősorban forintban denominált közép és hosszú lejáratú kötvénybefektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjének túlnyomó részét közepes, illetve magas kamatkockázatú, forintban denominált államkötvényekbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályban előírt szabályokat és az alábbiakban ismertetendő befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe a MAX Composite Index (a továbbiakban: MAXC). Az Alapkezelő az alap eszközeit forintban és kisebb mértékben euro-ban denominált fix- és változó kamatozású kötvényekbe és egyéb kötvényszerű tőkepiaci eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe fektetheti azzal a céllal, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes hozamot nyújtson. Figyelembe véve, hogy a fent említett eszközök kamatláb-érzékenysége közepes, illetve magas lehet, a piaci kamatláb ingadozása erőteljesen befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő elsődleges célja a hozam közép, illetve hosszú távú maximalizálása, ezért az alap rövid távú árfolyam-ingadozása magas lehet. Az alap túlnyomórészt forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat csak korlátozott mértékben terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az Alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfólióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. ING Pénzpiaci Befektetési Alap Az ING Pénzpiaci Befektetési Alap célja, hogy folyamatosan versenyképes pénzpiaci megtérülést biztosítson magas likviditású, forintban denominált rövid lejáratú befektetéseken keresztül. Ennek érdekében az alap tőkéjét alacsony kamatkockázatú, forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fekteti, figyelembe véve a jogszabályban előírt szabályokat és az alábbiakban ismertetendő befektetési korlátokat. Az alap referencia indexe az RMAX Index. Az Alapkezelő az alap eszközeit két évnél rövidebb lejáratú fix vagy lejárati korlátozás nélkül változó kamatozású, forintban denominált pénzpiaci eszközökbe fektetheti, azzal a céllal, hogy egy alacsony kockázatú pénzpiaci hozamot nyújtson. A pénzpiaci eszközök a két éven belül lejáró, illetve változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a rövidtávra lekötött, illetve nem lekötött banki betétek. Ezen eszközök kamatláb-érzékenysége alacsony, azaz a piaci kamatláb ingadozása kevésbé befolyásolja árfolyamuk alakulását. Az Alapkezelő a pénzpiaci eszközök választásával stabil piaci hozamot kíván nyújtani a befektetőknek, aminek ingadozása mind pozitív, mind pedig negatív irányba alacsony. Az alap kizárólag forint eszközöket tartalmazhat, tehát a különböző devizaárfolyamokból származó árfolyamkockázat nem terheli az alapot. Az Alapkezelő rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy csak a legbiztonságosabb eszközökbe fektesse az alap 39

pénzeszközeit, és ezzel minimális szintre csökkentse a vissza nem fizetési kockázatot. Ez magyarázza az alapban a magyar állampapír-befektetések magas arányát, mivel a magyar befektetők számára a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a legbiztonságosabb, mind a tőke visszafizetését, mind pedig a kamatok kifizetését illetően. Az egyéb kibocsátók megítélése, illetve portfólióba kerülése eseti kockázat-elbírálás alapján történik, mivel a hazai kibocsátók adóssága jellemzően nincs minősítve. ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap Az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap célja, hogy egy, a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX index összetételét megközelítő részvényportfolió kialakításával, hosszú távú tőkenövekedést érjen el, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat (különös tekintettel az indexkövető befektetési alapokra vonatkozó rendelkezésekre). A Budapesti Értéktőzsde által publikált BUX indexben a magyar tőzsde legjelentősebb társaságai kapnak helyet. Az indexben szereplő vállalatok súlya – bizonyos korrekciós tényezőktől eltekintve arányos azok tőzsdei kapitalizációjával. Jelenleg az index 14 részvényből áll. Mivel a BUX index összetételének reprodukálása a cél, az alap törekszik arra, hogy portfoliójának közel 100%-a a BUX indexet alkotó magyar „blue chip” részvényekből álljon. Ezen kívül az alap eszközeinek maximum 5%-át rövid lejáratú magyar állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tarthatja. ING Globális Részvény Befektetési Alap Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az alap 2009. április 20.. dátumtól közvetlen részvénybefektetéseit alapok alapja megoldással váltotta fel, így ettől a napról alapokba befektető befektetési alapként működik. Tájékoztatjuk a befektetőket, hogy az ING Globális Részvény Befektetési Alap alapok alapja megoldás formájában történő átdolgozása során az Alapkezelő a Befektetők érdekeinek maximális figyelembevételével jár el, az alábbiak szerint: - a mögöttes alapként választott ING (L) Invest Global High Dividend alap befektetési politikája összhangban van az ING Globális Befektetési Alap korábban alkalmazott befektetési politikájával, mindkettő az ING Investment Management Europe globális magas osztalékhozamú részvény stratégiáját követi. - Az alapok alapja megoldással az Alap mentesül az egyedi részvénybefektetések ügyleti kockázataitól, csökken az operációs kockázat. - Az alapok alapja megoldással ugyanaz a befektetési univerzum, megfelelő kockázatporlasztással, méretgazdaságosan, és hatékonyabban érhető el. - Az alapok alapja megoldás alkalmazása révén az Alap alapkezelési díjának csökkentése és a mögöttes alap díjvisszatérítése révén a befektetők vagyonarányos költsége nem emelkedik. Az ING Globális Részvény Befektetési Alap célja, hogy -– alapok alapja megoldással – áttételesen egy országonként és iparáganként nagymértékben diverzifikált globális nemzetközi részvényportfóliót hozzon létre, amelynek segítségével hosszú távon az alap referenciahozamánál magasabb hozamot biztosítson befektetőinek. Az alap referencia-hozama 100%-ban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) World Index. Az alap a kiegyensúlyozott árfolyam-növekedés elérése érdekében tőkéjét – befektetési alapokon és kollektív befektetési értékpapírokon keresztül - áttételesen a világ országaiban székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott, tőzsdén forgalmazott, ígéretes fundamentumokkal rendelkező társaságok részvényeibe fekteti, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat (különös tekintettel az alapokba fektető alapokra vonatkozó rendelkezésekre).

40

4.2.

Az Alapok befektetési politikája

4.2.1 Az ING Kötvény, és az ING Pénzpiaci Befektetési alapokra vonatkozó közös törvényi befektetési szabályok Az ING Kötvény, és az ING Pénzpiaci Befektetési alapok tőkéje az alábbi eszközökben tartható: • befektetési eszköz • bankbetét • deviza Ezen alapok saját tőkéje a fenti elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható: 1) a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) kollektív befektetési értékpapír; g) bankbetét; h) deviza; i) származtatott termék j) pénzpiaci eszköz. Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok 15% b) egyéb tőzsdei értékpapírok, illetve olyan értékpapír, amelynek 10% kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely elismert piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 2% Saját tőkére vetített, összesített limit d) "b" sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei 40% értékpapírok e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 10% f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű 5% kollektív befektetési értékpapírokat Saját tőkére vetített, egyéb limit g) azonos sorozatba tartozó állampapírok 35%

41

2) a) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve az 1/b) pont szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "b" sorában meghatározott értéket, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a h) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a b) bekezdésben foglalt esetet. b) Az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a h) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "a" sorában meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó b) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "d" sorában meghatározott értéket. d) Az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "c" sorában meghatározott értéket. e) A d) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázata "e" sorában meghatározott értéket. f) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázat "f" sorában meghatározott értéket. g) Az Európai Unió vagy az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a fenti táblázata "g" sorában meghatározott értéket. h) Az alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk 4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. i) Az a)-f) bekezdésben foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni. j) Az 1/b) pont szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet. k) Az 1/b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő egy éven belül az értékpapírnak az 1/a) pont szerinti piacra történő bevezetése. l) Az alapban lévő nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetén az a)-e) és g)-h) bekezdésben meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapban, illetőleg a kollektív befektetési formában lévő értékpapírokat. •

Az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az alap saját tőkéjének 20%-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. 42

•

•

Az alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint 20%-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Az Európai Unió vagy az OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 35%-át.

•

Az Alapkezelő az alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet befektetési eszközre, devizára.

•

Az Alapkezelő az alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása), kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.

•

A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata legfeljebb egy év lehet.

•

A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni.

•

Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.

•

A tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni.

•

A nem forintban denominált pozíciókat a kezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni.

A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok nettó pozíciójára kell vonatkoztatni az alábbiak szerint: • A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára illetve illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. •

Az Alapkezelő az alap devizában illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósítja.

•

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: o az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és o az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

•

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

•

Az alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: o a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, 43

o a nettó határidős pozíció (a határidős deviza ügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség ideértve a tőzsdei hatéridős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét), o a felmerült – teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, o az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), o egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. •

A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval.

•

A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

•

Amennyiben az alap nem minősül származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapnak, az Alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az alábbi eset szerint vállalt rövid nettó pozíciót: o az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

•

Az alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb 30 napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével, egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

•

Az Alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló a portfolió hatékony kialakítását célzó, vagy arbiztázs célú származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket.

•

A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát úgy, hogy e korlátba nem számítandó bele o az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; o a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

4.2.2 Az ING Kötvény, ING Pénzpiaci- ING Indexkövető Részvény és ING Globális Részvény Befektetési alapokra vonatkozó közös törvényi befektetési szabályok Az ING Kötvény, ING Pénzpiaci-, ING Indexkövető és az ING Globális Részvény Befektetési alapok tőkéje az alábbi eszközökben tartható: • befektetési eszköz • bankbetét • deviza 44

• • •

•

• •

• •

•

•

• •

• •

•

• •

Az alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható. A befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül helyreállítani, ha a befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint 25%-kal) meghaladja a törvényi előírást, az Alapkezelő köteles 30 napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. Az Alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. A nyilvános árjegyzéssel rendelkező alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapír, illetve a fenti bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a kölcsönadott értékpapírokat kivéve az Alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. A kölcsönbe adott egyébként likvid eszköznek minősülő értékpapír nem minősül a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában. Az Alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a lenn meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az Alapkezelő az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. Az Alapkezelő az alap származtatott ügyleteihez jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. 45

•

Az Alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.

4.2.3 Az ING Kötvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok • • • • • • • • • • • • •

Az Alap kizárólag magyar forintban, illetve euro-ban denominált eszközökbe fektethet.. A forintban denominált eszközök befektetési arányának legalább 92,5%-nak kell lennie az Alap saját tőkéjére vetítve. Az Alap hátralévő átlagos futamideje maximum ±1,5 évvel terhet el a MAXC index hátralévő átlagos futamidejétől. A magyar államkötvények aránya legalább 60% kell, hogy legyen az Alap saját tőkéjére vetítve. Az azonos sorozatba tartozó állampapírok aránya maximum 35% lehet az Alapban. A bankbetétek aránya maximum 20% lehet az Alapban. Az Alap által folyószámlán vagy pénzforgalmi számlán tartott lekötés nélkül pénzeszközök aránya nem lehet több, mint az Alap tőkéjének 10%-a. A nem állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya az Alapban maximum 20% lehet. Az Alap az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök maximum 5%-át szerezheti meg a vállalati kötvények esetében. Az alap köthet repo ügyleteket. Az alap nem vehet kölcsön értékpapírt. Az alap nem fektethet részvénybe, illetve tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba. Az alap nem fektethet ingatlanba, illetve ingatlanalap befektetési jegyébe.

4.2.4 Az ING Pénzpiaci Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok

• • • •

• • • • • •

Az alap kizárólag magyar forintban denominált eszközökbe fektethet. Az alap hátralévő átlagos futamideje maximum 1 év lehet. A magyar államkötvények aránya legalább 70% kell, hogy legyen az alap saját tőkéjére vetítve. Az Alapba kerülő kötvények lejárata (változó kamatozású kötvények kivételével) maximum 2 év lehet. A bankbetétek aránya maximum 20% lehet az Alapban. Az alap által folyószámlán vagy pénzforgalmi számlán tartott lekötés nélküli pénzeszközök aránya nem lehet több, mint az Alap tőkéjének 10%-a. Az alap köthet repo ügyleteket. Az alap nem vehet kölcsön értékpapírt. Az alap nem fektethet részvénybe, illetve tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba. Az alap nem fektethet ingatlanba, illetve ingatlanalap befektetési jegyébe.

4.2.5 Az ING Globális Részvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok

A tőke felhasználásának célja Az Alap célja, hogy közép, illetve hosszú távon tőkenövekményt biztosítson a világ tőzsdéin jegyzett vállalatokba történő közvetett részvénybefektetésein keresztül. Az Alap a globális értékalapú (magas osztalékhozamú) részvénypiacok és befektetési stratégiák portfolió-összetételét célozza meg Az Alap befektetéseinek lehetséges körét a hazai- és a külföldi részvénypiacokon befektető befektetési alapok valamint kollektív befektetési értékpapírok alkotják, ezek közül az Alapkezelő az euróban denominált befektetési instrumentumokat részesíti előnyben. Emellett a likviditás fenntartásának 46

érdekében az Alap készpénz jellegű instrumentumokat - folyószámla, maximum 3 hónapos bankbetét, valamint hazai diszkont-kincstárjegyek - is tarthat, ugyanakkor e likvid eszközök együttes aránya nem lehet nagyobb, mint az Alap portfoliójának 5%-a. A likvid eszközök esetében az Alapkezelő a forintban denominált megoldásokat preferálja.

Az Alap befektetési politikája Az Alap befektetései kiválasztásakor köteles eleget tenni a befektetési alapok, ezen belül is a befektetési alapba befektető alapok befektetési tevékenységét szabályozó jogszabályok korlátozásainak, elsősorban annak, hogy a Tőkepiaci törvény alapján: befektetési alapokba fektető alap portfoliójában kizárólag kollektív befektetési értékpapírok és a befektetési jegyek folyamatos visszaváltása teljesítését biztosító likvid eszközök, illetve származékos ügyletek lehetnek. Az Alap befektetéseit a globális részvénypiaci befektetéseket megcélzó mögöttes befektetési alapokba, kollektív befektetési értékpapírokba helyezi különös tekintettel az értékalapú befektetési stílus követésére. Ezen belül saját tőkéjének akár 25%-át meghaladó mértékben is kíván az alábbi befektetési alapokba, kollektív befektetési értékpapírokba fektetni: ING (L) Invest Global High Dividend.

Az Alap forintban denominált, így a likvid eszközök esetében is preferált az forintban denominált megoldás. A kollektív befektetési értékpapírok esetében az Alapkezelő az euróban denominált befektetési instrumentumokat részesíti előnyben, ugyanakkor az Alap a forinttól eltérő devizaában kibocsátott befektetési instrumentumok esetében a devizakockázatot nem fedezi. Az Alap eszközeinek legalább 95%-a befektetési jegyekbe, kollektív befektetési értékpapírokba kerül befektetésre, a maradék maximum 5% likvid eszközökben: folyószámla, 3 hónapos bankbetét, OECD államok által kibocsátott diszkont-kincstárjegy tartható. Az Alap tőkeáttételt, származékos ügyleteket nem alkalmaz. Referenciaindex Az Alap referencia index (benchmark) összetétele: 100% Morgan Stanley Capital International (MSCI) World Index (Bloomberg kód: MXWO ). Az ING Globális Részvény Befektetési Alap befektetéseit kitevő mögöttes alapok, kollektív befektetési értékpapírok bemutatása: ING (L) Invest Global High Dividend befektetési politikája Az ING (L) Invest Global High Dividend az ING (L) Invest Átruházható Értékpapírokba Kollektív Alapon Befektető Vállalkozás (SICAV) által kibocsátott részalap. Az alap vagyonának nagy részét attraktív osztalékhozammal rendelkező, a világ bármely országában alapított, vagy ezen országok tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átváltható értékpapírjainak diverzifikált portfoliójába fekteti. Az alap részvényeket és átruházható értékpapírokat (átruházható értékpapírokra vonatkozó warrantok maximum a portfolió 10%-áig) és átváltható kötvényeket is tartalmazhat. Az ING (L) Invest Global High Dividend alap 2002. április 15-én indult, referenciahozama a MSCI World Index. Az alap részletes befektetési politikáját az ING (L) Invest SICAV tájékoztatója tartalmazza, amely elérhető a www.ingalapok.hu honlapon. Az ING (L) Invest Global High Dividend alap mögöttes globális részvény portfóliójának átlagos országonkénti illetve iparági kitettségének megoszlását 2008. december 31-én az alábbi két táblázat mutatja:

47

A nemzetközi részvény modellportfólió országonkénti megoszlása 2008. december 31-én Ország Megoszlás USA 35,77% Egyesült Királyság 11,55% Olaszország 7,16% Ausztrália 6,28% Franciaország 8,64% Japán 4,55% Kanada 4,17% Spanyolország 3,73% Luxemburg 3,11% Egyéb 15,04%

A nemzetközi részvény modellportfólió iparági megoszlása 2008. december 31-én Iparág Megoszlás Pénzügyi 19,34% Telekommunikációs szolg. 9,51% Energia 12,28% Közmű szolgáltatások 10,22% Alapvető fogyasztási javak 12,56% Diszkrecionális fogyasztási javak 9,51% Egészségügy 10,65% Ásványi és feldolgozott anyagok 4,96% Ipari vállalatok 6,52% Információtechnológia 5,17%

4.2.5 Az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alapra vonatkozó befektetési szabályok Az alap tőkéje az alábbi eszközökben tartható: • •

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, a BUX index kosarában szereplő részvény, Állampapír

A BUX index összetételét 2009. január 26-án az alábbi táblázat mutatja: Részvény OTP MOL Richter Magyar Telekom FHB EGIS Fotex

Indexsúly (%) 18,46% 25,84% 28,22% 19,03% 1,84% 2,81% 0,85%

Részvény TVK PannErgy ÉMÁSZ Synergon Raba Econet Phylaxia

Indexsúly (%) 0,22% 0,69% 0,99% 0,18% 0,57% 0,19% 0,10%

A Budapest Értéktőzsde az index kosarát évente két alkalommal felülvizsgálja, és ha szükséges, megváltoztatja. Az új összetételű kosár életbe lépésének időpontja október 1. illetve április 1., vagy az ezeket követő első kereskedési nap. Az egyes vállalatok részvényeinek az indexbe be- illetve onnan kikerülésének szempontjai között szerepel: a vállalat részvényeinek összértéke, illetve azok részesedése az összes részvény értékéhez viszonyítva, a kötések gyakorisága és árfolyamértéke illetve azok részesedése az összes tőzsdei kötés gyakoriságához és értékéhez viszonyítva.

Az alap befektetéseinek az alábbi szabályoknak kell megfelelniük: • • •

Az Alap portfoliójában szereplő részvények súlya az egyes részvények indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal térhet el. Az Alap eszközeinek maximum 5%-át magyar állampapírba fektetheti. Az Alap állampapír eszközeinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az egy évet.

4.3. Az Alapok befektetési politikájának különös kockázatai Az Összevont Tájékoztató II., az Alapok kockázatáról szóló pontjában felsorolt kockázatokon kívül az Alapkezelő más kockázatokat nem valószínűsít.

48

5.

A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alapok tőkenövekményének újrabefektetésére vonatkozó szabályok

Az Alapok nem fizetnek hozamot, a befektetéseik hozamát (kamat, árfolyamnyereség, stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési jegyek visszaváltásakor, illetve az Alapok megszűnésekor juthatnak hozzá. 6.

Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása

6.1.

Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek

Az ING Kötvény Befektetési Alap és az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket (ezen alapok létrehozatalával kapcsolatos felügyeleti díjat (500.000 Ft/alap), a nyilvános ajánlattétel költségeit illetve az alapok Befektetési jegyei megkeletkeztetésének költségeit) az Alapkezelő az érintett alapra terheli. 6.2.

Az Alapok működésével kapcsolatos költségek

Az Alapokat folyamatos működésük során a következő költségek terhelik: • Alapkezelői díj, amelynek mértéke naponta az adott alap aznapi, az alapkezelői és letétkezelői díj levonása előtti nettó eszközértéknek az alábbi táblázatban meghatározott százaléka/365. Az alapkezelői díj naponta kerül elhatárolásra és a hónap utolsó napját követő második banki napon kerül kifizetésre.

Alapkezelési díj évente •

• • • • •

ING Pénzpiaci

ING Kötvény

1,25 %

1,30%

ING Indexkövető Részvény 1,75 %

ING Globális Részvény 1,60 %

A Letétkezelő szolgáltatásainak díja naponta az alapkezelői és letétkezelői díj levonása előtti nettó eszközérték maximum 0,15/365%-a*. A letétkezelői díj naponta kerül elhatárolásra és a hónap utolsó napját követő második banki nap kerül kifizetésre. Az egyes Alapok pénzforgalmi számlavezetési és kapcsolódó szolgáltatásainak díja. Az Alapok könyvvizsgálójának fizetendő díjak. Az Alapok ügyletei során felmerülő tranzakciós költségek. A közzététellel, a Befektetési jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek. Az Alapok működésével közvetlenül összefüggő egyéb költségek (pl. felügyeleti díj, fenti díjak esetleges ÁFA vonzata, a befektetésekhez kapcsolódó esetleges adófizetési kötelezettség, stb.).

*A letétkezelési díj mértékéről annak változásakor az Alapkezelő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget illetve jövőbeli bevételt lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel illetve ír jóvá az Alapokra. A költségek tételesen a havi portfolió-jelentésben, a féléves és éves jelentésben kerülnek felsorolásra.

49

6.3. Az ING (L) Invest Global High Dividend mögöttes befektetési alapot terhelő költségek és befektetési limitek Az ING (L) Invest Global High Dividend alapot folyamatos működése során a következő költségek terhelik: • Alapkezelési díj, letétkezelési díj, adminisztrációs díj, amelyeknek mértéke naponta az adott alap aznapi, díjak levonása előtti nettó eszközértékének az alábbi táblázatban meghatározott százaléka 365-öd része. ING (L) Invest Global High Dividend Devizanem EUR Befektetési jegy osztály S Befektetési jegy típus Capitalization (hozamtőkésítő) Alapkezelési díj éves mértéke* 0,60% Letétkezelési díj éves mértéke* 0,06% Adminisztrációs díj éves mértéke* 0,05% Befektetési limit Min. 1 millió EUR első befektetéskor * A táblázatban szereplő adatok tájékoztató jellegűek, jelen Kezelési szabályzat készítésekor hatályos költségek és limitek.

•

•

Az ING (L) Invest Global High Dividend mögöttes alap pénzforgalmi számlavezetési és kapcsolódó szolgáltatásainak díja, az alap könyvvizsgálatával kapcsolatosan fizetendő közjegyzői díjak, közzétételi költségek, az alap ügyletei során felmerülő tranzakciós költségek, valamint a mögöttes alap működésével közvetlenül összefüggő egyéb költségek (pl. felügyeleti díjak, a befektetésekhez kapcsolódó esetleges adófizetési kötelezettség, stb.) a mögöttes alap nettó eszközértékében kerülnek felszámításra Ügyleti költségek: a mögöttes alap forgalmazási díja adott befektetési jegy osztály esetében maximum 2%, a mögöttes alap adott befektetési jegy osztálya esetében a vételi ügyletet 0,05% jegyzési adó terheli, melyet az alapkezelő a mögöttes alap nettó eszközértékében érvényesít.

Az ING (L) Invest Global High Dividend alap költségeinek részletezését ING (L) Invest SICAV tájékoztatója tartalmazza, amely elérhető a www.ingalapok.hu honlapon Az ING Investment Management Belgium (mint az ING (L) Invest SICAV által kibocsátott értékpapírok globális forgalmazója) és az ING Globális Részvény Befektetési Alap között kötendő megállapodás alapján az ING (L) Invest SICAV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba történő befektetés alapján, az ING Globális Részvény Befektetési Alap a mögöttes befektetési alapok alapkezelési díjának minimum 50%-a mértékéig díjvisszatérítésre jogosult, a díjvisszatérítésre negyedévente utólag kerül sor.

7.

A nettó eszközérték számításának szabályai

Az Alapok nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, mind az egyes Alapok teljes befektetési állományára, mind egy Befektetési jegyre vetítve. Az egyes Alapok nettó eszközértéke az adott alap tulajdonában lévő eszközök értékelési napon érvényes piaci értékének és az értékelési napon fennálló kötelezettségeinek különbsége, beleértve a passzív és aktív időbeli elhatárolásokat is. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték az adott alap értékelési napra számított nettó eszközértékének és az adott alap forgalomban lévő Befektetési jegyei darabszámának hányadosa. 7.1.

A piaci érték megállapításának szabályai

Az egyes Alapok egy jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T. napra vonatkozóan a T+1. napon állapítja meg az alábbi alapelvek figyelembevételével: •

T. napi árfolyamadatokkal az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározza az egyes Alapok T. napi eszközeinek piaci értékét. 50

•

A piaci értékhez hozzáadja a T. napig az egyes Alapoknak járó követeléseket, és levonja a T. napig az egyes Alapokat terhelő kötelezettségeket.

•

A Letétkezelő a piaci értékből levonja a T. napig ismertté vált, az adott alapot terhelő, a tranzakcióhoz kapcsolódó bankforgalmi jutalék összegét a teljesítés időpontjában, illetve a brókercégnek fizetett jutalék összegét a felmerülés időpontjában. Az adott alap kötelezettségeit növelik az alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj) T. napig kalkulált időarányos része. A Letétkezelő a portfólióba be/kikerülés napjának a kötés napját – külföldi kötvények esetében a visszaigazolás megérkezésének napját - tekinti. Az egyes Alapok eszközértékét az egyes értékpapírok kiszámított árfolyama és az adott alapban lévő darabszámuk szorzata adja. A Letétkezelő az egyes Alapok egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét úgy állapítja meg, hogy a fent leírt alapelvek és az alábbiakban részletezendő számítási eljárások alapján kiszámított T. napi piaci értéket elosztja az adott alap T. napon forgalomban lévő Befektetési jegyeinek számával.

• • •

7.2.

A portfólió-elemek értékelésének szabályai

•

Folyószámla, bankbetét, kamatozó folyószámla: A folyószámlán lévő eszközök T. napig megszolgált időarányos kamata és az aznapi záró állománya kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekciókra.

•

Óvadéki repo ügyletek: A repoügyletek értékelése során a repoügyletben szereplő értékpapír azonnali bruttó vételárát a határidős bruttó eladási ár és az azonnali vételár közötti különbség T. napra eső időarányos részével kell megnövelni.

•

Inverz óvadéki repo ügyletek: Az értékelés során a fordított repoügyletben szereplő értékpapír azonnali eladási árának mínusz egyszeresét a határidős vételár és az azonnali eladási ár közötti differencia T. napra eső időarányos részével kell csökkenteni.

•

Szállításos repo ügyletek: A szállításos repo ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként/vételként és határidős visszavásárlásként illetve viszonteladásként kell elszámolni. Az értékeléskor az azonnali és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni. azonnali vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken kell szerepeltetni a nettó eszközértékben, egyúttal követelésként kell beállítani a határidős eladás piaci értékét (=vételi ár+ határidős bruttó eladási ár és az azonnali vételár közötti különbség T. napra eső időarányos része - megvásárolt papír T napi piaci értéke) azonnlai eladás - határidős vétel: a készletből ki kell vezetni az eladott értékpapírt és egyúttal kötelezettségként kell beállítani a határidős vétel értékét (= eladási ár + határidős vételi ár és az azonnali eladási ár közötti különbség T. napra eső időarányos része – az eladott értékpapír T napi piaci értéke)

•

Diszkont kincstárjegyek: A diszkont kincstárjegyek T napra vonatkozó piaci árfolyama az Államadósság Kezelő Központ 2002. március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámítása azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett diszkont kincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) árjegyzői középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam,

51

b) 1-3 hónap hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek esetén az MNB által meghirdetett mindenkori kéthetes passzív repo kamat. d) A Diszkont-kincstárjegyeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni. •

Államkötvények: A T napi bruttó piaci árfolyam az Államadósság Kezelő Központ 2002. március 1-től hatályba lépett állásfoglalása alapján kerül kiszámításra azzal, hogy a képletben használt hozam az értékpapír hátralévő futamidejétől függően: a) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett fix kamatozású államkötvények esetén az ÁKK árjegyzés középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam, b) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1-3 hónapos hátralévő futamidejű államkötvények (ideértve az ÁKK árjegyzésből a lejárati dátum miatt már kikerült értékpapírokat is) esetén a legrövidebb futamidejű, ÁKK által jegyzett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam. Amennyiben azonos lejárattal áll rendelkezésre az értékelés napjára vonatkozóan diszkont kincstárjegy és államkötvény ár is, úgy az értékeléskor a diszkont kincstárjegy árát kell figyelembe venni a hozam meghatározásakor. c) ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett, fix és változó kamatozású, 1 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények esetén az MNB által meghirdetett mindenkor kéthetes passzív repo kamat.

•

•

ÁKK elsődleges forgalmazási körben jegyzett változó kamatozású államkötvények T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK árjegyzés nettó középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) növelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás szerint történik.)

•

Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott fix kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az ÁKK állásfoglalás alapján kerül kiszámításra, azzal, hogy a képletben szereplő hozam a hozzá legközelebb eső futamidejű, ÁKK által jegyzett állampapír középárfolyama (legjobb vételi ajánlat és legjobb eladási ajánlat átlaga) alapján számított, T+2 napra vonatkozó hozam.

•

Tőzsdén jegyzett, nem elsődleges forgalmazási körben kibocsátott változó kamatozású államkötvény T napi bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. (A felhalmozott kamat számítása az ÁKK által kiadott állásfoglalás alapján történik.)

•

Tőzsdére be nem vezetett államkötvény T napi árfolyamának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti. Az államkötvényeket az aukció napja és a kibocsátás napja közötti időszakban beszerzési értéken kell értékelni.

52

•

Kereskedelmi kötvények: • Tőzsdén jegyzett kereskedelmi kötvények T napra vonatkozó bruttó piaci árfolyama az értékelés napjának tőzsdei nettó záróárfolyama, vagy annak hiányában az utolsó kötés ára megnövelve az időarányos felhalmozott kamattal. •

Tőzsdére be nem vezetett kereskedelmi kötvény T napra vonatkozó árának meghatározása a beszerzési ár ± amortizáció + felhalmozott kamat összefüggés alapján történik. Az amortizáció az árfolyamnyereség illetve veszteség időarányosan elszámolt részét jelenti.

•

Külföldi állampapírok: • Az euro-ban denominált államkötvények értékelése az adott állampapír T napra vonatkozó Bloomberg nyilvántartásban szereplő bruttó piaci záróára alapján történik. Ha a legutolsó rendelkezésre álló piaci záróár értéknapja T napnál korábbi, akkor a legutolsó jegyzett ár hozamát figyelembe véve kell kiszámítani a T napra vonatkozó bruttó piaci záróárat.

•

Befektetési jegyek: • Az ING (L) Invest Global High Dividend (a továbbiakban „mögöttes luxemburgi alap”) befektetési jegyeinek T. napi ára ezen befektetési alap portfolió adminisztrátorától (BNP Paribas Securities Services Luxemburg) származik, melyet a portfolióadminisztrátor e-mailen küld el T+1 napon az ING Globális Részvény Befektetési Alap Letétkezelőjének és az Alapkezelőnek. • Amennyiben a mögöttes luxemburgi alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke az értékelés napján (T+1 napon) 16:30-ig a fentiek szerint nem áll rendelkezésre a www.ingim.lu honlapon vagy a Bloombergben közzétett előző napi egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Amennyiben az előző napi nettó eszközérték sem áll rendelkezésre, akkor a www.ingim.lu honlapon vagy a Bloombergben közzétett utolsó rendelkezésre álló egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell használni. • Amennyiben a www.ingim.lu honlapon és a Bloombergben közzétett egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték eltér, akkor a Bloombergben közzétett árfolyamot kell figyelembe venni.

•

•

Tőzsdére bevezetett befektetési jegyek: Az alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a T. napi tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárfolyam szerint kell értékelni, ennek hiányában a legutolsó átlagárfolyamot, vagy az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell alkalmazni.

•

Tőzsdén kívüli befektetési jegyek: A befektetési jegyeket az alap alapkezelője által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

Részvények: • Tőzsdére bevezetett részvény: Az Alap tulajdonában lévő ilyen értékpapírokat a forgalmazó tőzsde T. napi tőzsdei záróárfolyama szerint kell értékelni. Ha az adott napon nem történt üzletkötés, a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha az adat 30 napnál nem régebbi. Ha nincs az értékelés szempontjából elérhető 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyam, úgy a tőzsdén kívüli kereskedelemben regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam alapján kell az eszközt értékelni. Ha ez az adat 30 napnál régebbi, az utolsó tőzsdei/tőzsdén kívüli átlagárfolyamot kell alkalmazni. •

Tőzsdére be nem vezetett részvény: A tőzsdén kívüli kereskedelemben forgó részvények értékelése a regisztrált és közzétett OTC átlagárfolyam felhasználásával történik. Ha ez az árfolyam 30 napnál régebbi, az árjegyzés keretében brókercégek által közzétett legjobb vételi árfolyam, ennek hiányában a beszerzési árfolyam alkalmazandó.

53

•

•

Határidős ügyletek: • Szabványosított tőzsdei határidős ügyletek: Az értékelés napján az összes tőzsdei pozíció értékelésre kerül. . A T napi eszközérték kiszámítása során a T napi nyitott határidős pozíciókat kell z adott instrumentumra közzétett T napi hivatlos elszámolóár alapján értékelni. •

A nem szabványosított, tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a forward vételi megállapodások T. napi eszközértéke az azonnali termék T. napi piaci értékének és a forward ügyletben szereplő vételi árfolyam T. napra vonatkozó jelenértékének különbözetével egyezik meg. A forward eladási megállapodások T. napi eszközértéke a forward ügyletben szereplő eladási árfolyam T. napra számított jelenértékének és az azonnali termék T. napra vonatkozó piaci értékének különbözetével egyezik meg. Az így kapott árfolyam-különbözetnek és a kötés névértékének szorzata adja a pozíció értékét (nyereség/veszteség). A devizák esetén a T. napi piaci érték az MNB által T. napon közzétett, T. napra vonatkozó deviza középárfolyam. A jelenérték-számítást az értékelés napja és a teljesítési időpont közötti időhöz lejáratban legközelebb álló, 30 napnál nem régebbi tőzsdei árfolyammal rendelkező, az értékelt termék devizanemében denominált állampapír árfolyamából számított diszkontrátával kell elvégezni.

•

Határidős devizapozíciókat (deviza forwardok) a kötési árfolyamnak a vonatkozó devizák pénzpiaci kamatával diszkontált T napi értékének (jelentérték), valamint a devizapár azonnali árfolyamának (MNB által T. napon közzétett, T. napra vonatkozó deviza középárfolyam) különbségeként kell értékelni. Követelés, kötelezettség: • A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódó úton lévő pénz kerül elszámolásra.

• Alapkezelési díjvisszatérítés: • A 6.3. pont szerint az ING (L) Invest SICAV által kibocsátott értékpapírokba történő befektetés alapján az ING Globális Részvény Befektetési Alap a mögöttes alap alapkezelési díjának minimum 50%-a mértékéig díjvisszatérítésre jogosult, a díjvisszatérítésre negyedévente utólag kerül sor. A mögöttes alapba történő befektetések után járó havi időarányos díjat az Alapkezelő és a Letétkezelő a rendelkezésére álló információk szerint az ING Globális Részvény Befektetési Alap nettó eszközértékében legalább havonta, de amennyiben lehetőség van rá naponta, aktív elhatárolásként szerepelteti. A negyedév végét követően a díjvisszatérítés kifizetőjével (ING Luxemburg S.A.) történő egyeztetése alapján kerül sor az elhatárolások korrekciójára, és a díjvisszatérítés tényleges pénzügyi elszámolását követően a képzett elhatárolások feloldására. •

Eszközök és források forintra történő átértékelésének szabályai: Az egyes Alapok a devizában meghatározott eszközeinek T napi értékét, illetve a T napon devizában fennálló követeléseit és kötelezettségeit az alábbiak szerint kell meghatározni: - amennyiben a Magyar Nemzeti Bank jegyez árfolyamot az adott devizára: a Magyar Nemzeti Bank T. napra érvényes hivatalos deviza középárfolyamán kell átszámítani forintra. Amennyiben T. napra vonatkozóan MNB hivatalos deviza középárfolyam nem áll rendelkezésre, az utolsó hivatalosan közzétett MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. - amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem, de az adott ország központi bankja jegyez árfolyamot az adott devizára euróban (vagy dollárban): az adott ország központi bankja által közzétett adatok alapján a T napra vonatkozó elsősorban EUR, másodsorban USD középárfolyam és az MNB által közzétett HUF/EUR illetve HUF/USD deviza középárfolyam alapján kell az értékelést elvégezni. (Amennyiben az adott ország központi bankja vételi és eladási árfolyamot jegyez az adott devizára ezek számtani átlagaként kell a középárfolyamot meghatározni.) Amennyiben az adott ország központi bankja által közzétett deviza/EUR illetve adott deviza/USD árfolyam T napra vonatkozóan nem áll rendelkezésre az utolsó 54

-

• 7.3.

elérhető, közzétett árfolyamo(ka)t kell figyelembe venni. amennyiben az adott ország központi bankja nem jegyez árfolyamot: a Reuters révén elérhető T napra vonatkozó adott deviza/EUR illetve deviza/USD piaci árfolyamot kell az értékelés alapjául venni, és ezt a megfelelő MNB deviza közép árfolyamon átszámítani forintra.

Költségek, jutalékok: A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. A nettó eszközérték közzététele

A Letétkezelő az általa T+1. napon kiszámított, az egyes Alapok T. napra vonatkozó nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a T+2. napon a www.ing.hu honlapon naponta közzéteszi, (emellett a befektetők szélesebb körű tájékoztatása céljából lehetőség szerint a www.bamosz.hu honlapon is naponta közzéteszi). 7.4 Hibás nettó eszközértéken történt befektetési jegy forgalmazás esetén követendő eljárás Az egyes Alapok nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás eszközértéket, a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor, a bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

nettó hiba nettó nettó

Az Alapkezelő kijelenti, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint. Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési jegyek forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, vagy b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot, vagy c) a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettség merülne fel. 8.

A befektető tulajdonában terhelhetőségének szabályai

lévő

befektetési

eszközök

kölcsönzésének,

az

eszközök

Az Alapkezelő a Befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából az egyes Alapok nevében jogosult hitelszerződést kötni, és legfeljebb 30 napra, az egyes Alapok saját tőkéjének maximum 10%-a erejéig kölcsönt felvenni. Az Alapkezelő a hitel fedezeteként jogosult az egyes Alapok eszközei terhére az egyes Alapok nevében óvadékot nyújtani. Az Alapkezelő az Alapok eszközeit a fentieken kívül más esetben nem terhelheti meg. Az Alapkezelő az Alapok nevében egyéb esetben kölcsönt nem vehet fel. Az Alapkezelő az Alapok nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapkezelő az egyes Alapok értékpapírjait az egyes Alapok nevében maximum a saját tőke 30%-a erejéig kölcsönadhatja. Az értékpapír kölcsönzés során az Alapkezelő, díjfizetés ellenében, az értékpapír tulajdonjogát azzal a feltétellel ruházza át, hogy az értékpapír-kölcsön felvevője a meghatározott – maximum egy éves - időtartam lejártakor azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt köteles visszaadni. Értékpapír-kölcsönt az Alapkezelő csak óvadék mellett ad. 55

Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor a kölcsönadott értékpapírokat figyelembe kell venni. Az Alapkezelő nem jogosult az Alapok nevében értékpapírt kölcsönbe venni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlása nem minősül hitelnyújtásnak. 9.

A befektetők tájékoztatása

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a Forgalmazók a Rövidített tájékoztatót, az Összevont Tájékoztatót, az Összevont Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfólió-jelentést, a befektető kérésére a forgalmazási helyeken a befektető részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátják. Az Alapkezelő az Alapok működésének minden évében féléves és éves jelentést készít az egyes Alapok működéséről és teljesítményéről. A féléves jelentést az Alapok működésének minden évében június 30-tól számított 45 napon belül, míg az éves jelentést az Alapok működésének minden évében az üzleti év befejezésétől számított 120 napon belül készíti és hozza nyilvánosságra, a közzététel helye a www.ing.hu honlap, mint az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó közös honlapja. Az Alapkezelő az Alapoknak az adott hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközértéke alapján alaponként havi portfólió-jelentést készít. A jelentés tartalmazza az Alapok eszközeinek az egyes portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az Alapok hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, az Alapok saját tőkéjének értékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket. A jelentés a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól kezdve a Forgalmazóknál és az Alapkezelő székhelyén a befektetők részére hozzáférhető. Az Alapkezelő az általa kezelt Alapokkal kapcsolatosan az alábbiakban meghatározott esetekben és határidőkkel a rendkívüli tájékoztatásokat, valamint hirdetményeket a www.ing.hu honlapon, mint közzétételi helyen jelenteti meg, továbbá a forgalmazási helyeken teszi elérhetővé a befektetők számára: • • • • • • • • • • •

•

az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése az alapkezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; az egyes Alapok megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül, a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzététéeli helyet két munkanapon belül. 56

Az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: • telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását, a döntést követő két napon belül; • egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő két napon belül; • a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított két napon belül; Továbbá, az Alapkezelő a fentieken kívül haladéktalanul köteles a Felügyeletnek bejelenteni: • az Alapkezelő által az egyes Alapok javára történő hitelfelvételt; és • a Befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. 10.

Az Alapok kezelésének átadása

Az Alapkezelő az egyes Alapok kezelését elháríthatatlan külső ok (vis maior), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az Alapkezelő végelszámolása esetén a Tőkepiaci törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket az Alapkezelő a www.ing.hu honlapon rendkívüli tájékoztatóban értesíti. 11.

Az Alapok megszűnése, beolvadása, átalakítása

11.1. Az Alapok átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása Átalakulásnak minősül az Alapok fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a www.ing.hu honlapon az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni.

A Felügyelet jóváhagyásával az Alapkezelő jogosult az Alapokat határozott futamidejűvé átalakítani, és az Alapokat végelszámolással a futamidő lejártakor megszüntetni. 11.2.

Pozitív saját tőkéjű alap megszüntetése

Az egyes Alapokat az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Egyéb esetekben a pozitív saját tőkéjű alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével szüntetheti meg. Az egyes Alapok megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő közzéteszi. A közzététel napjától a nyílt végű befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. A döntéstől számított egy hónapon belül az érintett alap tulajdonában álló értékpapírokat értékesíteni kell. Az értékesítési határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. A befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga végzi, vagy ezzel befektetési szolgáltatót bíz meg, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az alapot terheli. Az alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, illetve a határidő elteltét követő öt napon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít, és nyújt be a Felügyelethez. A Felügyelet az 57

alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Letétkezelő a jelentés elkészítését követő tíz napon belül megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről a Letétkezelő rendkívüli közleményt tesz közzé. A befektetőknek a követelése öt év alatt évül el. A ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. 11.3.

Negatív saját tőkéjű alap megszüntetése

Az egyes Alapok megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tőkéje negatív. Az alap felszámolása esetén az alap tulajdonában álló értékpapírokat egy hónapon belül értékesíteni kell. A Felügyelet engedélye esetén ez a határidő egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. A vagyon értékesítését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. Az alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, illetve a határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet az alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő napon, a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésének hatályával törli a nyilvántartásból. Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Letétkezelő a jelentés elkészültét követő tíz napon belül megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről a Letétkezelő rendkívüli közleményt tesz közzé. A befektetőknek a követelése öt év alatt évül el. A ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. 11.4.

Alapkezelő megszűnése

Az Alapok megszűnnek az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor is, amennyiben az egyes Alapok kezelésének átvételére nincsen lehetőség. Az Alapok megszüntetésére a fenti szabályok megfelelően irányadók. 11.5

Az Alapok beolvadása

Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az egyes Alapok beolvadását hasonló befektetési politikával rendelkező, azonos fajtájú és típusú alapba. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Az átvevő alap a beolvadó alap jogutódjának minősül. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosainak értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról a beolvadás napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc banki napon belül megküld a Felügyeletnek, valamint mind az átvevő, mind a beolvadó befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsát.

58

12.

A Kezelési Szabályzat módosítása

A Kezelési Szabályzat az Alapkezelő döntése szerint, az alábbi kivételekkel kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható. Az Összevont Tájékoztatóban és az Összevont Kezelési Szabályzatában foglalt feltételeket az Alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül módosíthatja, amennyiben az a) a befektetőket terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alapok befektetési politikáját, kockázati jellegét, d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, e) az Alapkezelő, illetőleg Letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.

59

V. További ING befektetési alap kibocsátások felsorolása, még forgalomban lévő más ING befektetési alap értékpapírok adatai ING Kiegyensúlyozott Vegyes Alapokba Befektető Befektetési Alap Az alapnyilvántartásba vétele: Az alap típusa: Az alap futamideje:

2005.november 22. nyílt végű befektetési alap, alapok alapja határozatlan

Az alap célja, befektetési politikája (hatályos 2009. február 22-től): Az alap célja, hogy közép, illetve hosszú távon versenyképes, reálmegtérülést biztosítson. Az alap befektetéseit a hazai- és a külföldi részvénypiacokon befektető befektetési alapok alapok vagy kollektív befektetési értékpapírok mellett, különböző kockázatú hitelviszonyt megtestesítő (pénzpiaci- és kötvényjellegű) értékpapírokat vásárló befektetési alapokban agy kollektív befektetési értékpapírokban, valamint devizakockázatot fedező, közvetetten külföldi ingatlanalapban lévő kitettséggel rendelkező befektetési alapban tartja. Az alap befektetési alapokba történő befektetéseinek lehetséges körét az alábbi befektetési alapok alkotják: ING Kötvény Befektetési Alap, ING Pénzpiaci Befektetési Alap, ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap, ING Globális Részvény Befektetési Alap, Credit Suisse Ingatlan Alapokba Befektető Befektetési Alap, valamint maximum együttesen az Alap befektetéseinek 20%-a mértékéig az Alap befektetési politikájával összhangban álló, előre nem nevesített, hazai- és külföldi befektetési alapok, kollektív befektetési értékpapírok. Emellett a likviditás fenntartásának érdekében az alap pénzpiaci jellegű instrumentumokat - folyószámla, bankbetét, hazai diszkont-kincstárjegy - is tarthat. Az Alap származtatott ügyleteket nem alkalmaz. Az Alap a követett befektetési politikája alapján befektetési alapokba befektető alapnak minősül. Az alap befektetési szerkezetét jellemző referencia index (benchmark) összetétele az alábbi: 30% RMAX, 20% MAXC, 20% BUX, 10% MSCI World, 20% BIX. Az alap a törvényileg előírt minimális induló tőkével - 200 millió forint - indult 2005 végén, mérete 2008. december végén 680.millió forint volt. Naptári éves (nettó*) illetve 2008.12.31-től indulásig visszatekintő hozamok (forgalmazási költségek levonása előtt, forintban) % Alap Benchmark

2006 8,83 9,85

2007 3,76 6,21

2008 -14,57 -13,92

Kamatadó, forgalmazási költségek, vételi eladási, átváltási jutalék számlavezetési és egyéb költségek levonása előtti hozam. Éven belül időszaki, éven túl évesített hozamértékek. A hozamszámítási időszakok egyikében sem tartalmazott az alap származékos termékeket valamint tőkeáttételt. A múltbeli teljesítmények, hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítényre hozamra.

Naptári éves illetve indulásig visszatekintő évesített szórásadatok % 2006 2007 2008 Szórás (évesített) 5,39 4,37 10,66 Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a befektetési alap hozama magasabb és alacsonyabb is lehet a referencia index hozamánál, továbbá a befektetés alapok értéke ingadozik, ami által a visszaváltáskor kapott ellenérték magasabb vagy alacsonyabb is lehet, mint a befektetett összeg. A fentiekben bemutatott hozamok a befektetési alap forgalmazásával kapcsolatos költségeket (vételi, eladási, átváltási jutalék valamint számlavezetési és egyéb költségek) nem veszik figyelembe, ezen költségek az egyes forgalmazóknál eltérhetnek. Kérjük, a forgalmazási költségekről, az alap működésével kapcsolatos költségekről és a befektetés lehetséges kockázatairól tájékozódjon az alap Tájékoztatójából - különös tekintettel a "Kockázati tényezők" és a "Forgalmazás részletes szabályai" és az „Az alapot terhelő díjak és költségek” fejezetekre -, amely a forgalmazási helyeken hozzáférhető. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a befektetési alapokon elért hozam – a befektetés időpontjától függően – a kamatadó hatálya alá tartozik, így a 2006. szeptember 1. után vásárolt befektetési jegyek hozamát 20% kamatadó terheli.

60

VI. Háttér szabályok A befektetési alapok kibocsátását és nyilvános folyamatos forgalmazását a tőkepiacról szóló 2001. év CXX. törvény szabályozza. A kibocsátás és a folyamatos forgalmazás konkrét szabályait az Alapok tekintetében az Alapok Összevont Tájékoztatója és Összevont Kezelési Szabályzata, az Alapkezelő és a Forgalmazók Üzletszabályzata szabályozza. Az előbbiekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvényről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. A Összevont Tájékoztató egésze a Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos jogszabályokra épül. A Tájékoztatónak nem feladata a jogszabályok teljes körű ismertetése, a Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok figyelemfelhívásra szolgálnak, nem minősíthetők jogi tanácsnak, adótanácsnak. Minden befektető saját maga felelős azért, hogy az irányadó jogszabályokat részleteiben megismerje, és annak függvényében döntsön. VII. Adózás 1. Társasági adó, osztalékadó A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után a rájuk érvényes társasági adókulcsnak megfelelően kötelesen adózni. 2. Személyi jövedelemadó A magánszemélyek befektetési jegyekkel kapcsolatos tranzakcióinak adózására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban SZJA törvény) az irányadó. Az SZJA törvény szerint kamatnak minősül többek között a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereség is. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 2006. augusztus 31-ig 0 százalék, ezt követően 20 százalék. Az SZJA törvény szerint árfolyamnyereségnek minősül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás. Az árfolyamnyereségből származó bevétel - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - egésze jövedelem. A magánszemélyt az 1998. évi LXVI törvény alapján egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terhelheti az árfolyamnyereség után. 3. Külföldiek adózása Külföldi személyek saját joguk alapján is lehet adófizetési kötelezettségük. A magyar adószabályok alkalmazását az esetlegesen alkalmazandó kettős adóztatás kizárására vonatkozó egyezmények módosíthatják. VIII. Jogviták rendezése Minden, a Befektetési jegyek jegyzésével, folyamatos forgalmazásával és annak alapján létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a befektetők, az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni. Ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Budapesti Értéktőzsde mellett működő Állandó Választottbíróság kizárólagos eljárásának. 61

* * * Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B) és az ING Bank N.V Magyarországi Fióktelepe (1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/B), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy az Összevont Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és egyetemleges felelősséget vállalnak az értékpapír tulajdonosának az Összevont Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért. Az ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt., továbbá az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, mint Vezető Forgalmazó a jelen Összevont Tájékoztatót 2009. március 20-án cégszerűen aláírták:

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe.

ING Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.

Mellékletek: 1. 2. 3. 4.

Forgalmazási helyek Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Alapkezelő pénzügyi adatai A Letétkezelő pénzügyi adatai

62

1. melléklet FORGALMAZÁSI HELYEK ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Budapest, Dózsa Gy. út 84/B. Nyitva tartás: H-P 9-16 Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe Békéscsaba, Munkácsy Mihály u. 3 Nyitva tartás: H-P 8-16 Budapest XI. Kerület, Hegyalja út 7-13. Nyitva tartás: H-P 8-16 Budapest III. kerület, Lajos u. 76-80. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest V. kerület, Báthory u. 12. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest V. kerület, Vörösmarty tér. 4. Nyitva tartás: H-CS: 9-17 P: 9-16 Budapest XIII. kerület, Váci út 35. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Budapest 1123 Alkotás út 11. Nyitva tartás: H-P 8-16 Debrecen, Piac u. 51. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Eger, Deák Ferenc u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-16 Győr, Király u. 14. Nyitva tartás: H-P 8-17 Kaposvár, Fő u. 7 Nyitva tartás: H-P 8-16 Kecskemét, Petőfi S. u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-17 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 1-3. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-17 Pécs, Jókai tér 2. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Szeged, Nagy Jenő u. 1. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szekszárd, Bezerédj u. 2. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szolnok, Kossuth Lajos u. 7. Nyitva tartás: H-P 8-16 Szombathely, Kossuth Lajos u. 10. Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16 Vác, Káptalan u. 6. Nyitva tartás: H-P 8-16 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 6. Nyitva tartás: H-P 8-16 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 25-27. Nyitva tartás: H-P 8-16 Budapest, 1066 Oktogon tér 1 Nyitva tartás: H,SZ: 8-17.30 K,CS,P: 8-16

Tel: 06-40-464-464

Tel: 06/66-549-650 Tel: 489-7660 Tel: 453-1010 Tel: 301-2700 Tel: 288-2351 Tel: 288-2700 Tel: 224-7340 Tel: 06/52-520-770 Tel: 06/36-511-500 Tel: 06/96-513-240/245 Tel: 06/82-528-170 Tel: 06/76-570-020 Tel: 06/46-501-230 Tel: 06/42-508-840 Tel: 06/72-512-410 Tel: 06/62-554-770 Tel: 06/22-511-640 Tel: 06/74-528-430 Tel: 06/56-516-120 Tel: 06/94-514-460 Tel: 06/27-512-200 Tel: 06/88-590-420 Tel: 06/92-324-835 Tel: 354-2400

Erste Befektetési Zrt. Forgalmazási helyek: Az Erste Befektetési Zrt által meghatározott www.hozamplaza.hu webcimen az Erste Bank Befektetési Zrt internetes kereskedési rendszere valamint az Erste Befektetési Zrt. székhelye Nyitva tartás: H-P. 8.30 – 16.30 Tel: 06/1-235-5100 A székhely címe: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Raiffeisen Bank Zrt. Forgalmazási hely: Budapest, 1054 Akadémia u. 6. Értékpapír főosztály Forgalmazási órák: munkanapokon 10.00-15.00 CIB Bank Zrt. Forgalmazási hely: A CIB Bank Zrt székhelye Nyitva tartás: H-P. 9:00. – 15:00 A székhely címe: 1027 Budapest, Medve u 4-14.

63

2. melléklet AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA Az Alapkezelő üzletszabályzata meghatározza a társaság és ügyfelei között létrejött szerződések általános feltételeit. Az Ügyfél a konkrét szerződés aláírásával elismeri, hogy az Üzletszabályzatot ismeri és elfogadja. Az Üzletszabályzatban foglalt rendelkezések mind a társaságra, mind az ügyfélre nézve kötelezőek, de azoktól kölcsönös egyeztetéssel, a jogszabályok keretein belül az egyes szerződések esetében el lehet térni. A társaság az Üzletszabályzat módosításairól az ügyfeleit az Üzletszabályzatnak az értékpapírforgalmazó, a letétkezelő, illetve a társaság ügyfélforgalmi helyiségeiben való kifüggesztés útján, illetve hirdetmény útján - legalább 30 napos határidővel - tájékoztatja. Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló határidő alatt nem kezdeményezi a befektetési alap Kezelési Szabályzatában foglaltak szerint a befektetési jegyének visszaváltását, úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél elfogadja a módosítást, és az Üzletszabályzat a határidő leteltét követően módosul. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az értékpapír forgalmazónak, a letétkezelőnek és a társaságnak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében hozzáférhetőek. A társaság az ügyfél kérésére díjmentesen átadja az Üzletszabályzat egy példányát. Az Üzletszabályzat szabályozza az Alapkezelő felelősségét. Az Üzletszabályzat ismerteti az Alapkezelő és a Letétkezelő tevékenységét, az Alapkezelő által a tevékenységéért felszámított díjakat, valamint a Befektetési jegyek kibocsátásának és folyamatos forgalmazásának általános szabályait. Az Üzletszabályzat meghatározza a befektetők tájékoztatásának idejét, módját és körülményeit.

64

65

3. melléklet

AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI

66

67

68

4. melléklet

A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI Az ING Bank Zrt. pénzügyi adatai 2005.12.31, 2006.12.31, 2007.12.31, és 2008.09.30

69

70

71

72

73

74

75

76

77

Az ING Bank N.V. mérlege 2007.12.31.

78

79

80