Buskó Tibor László. A szerzınek a doktori disszertáció témakörében megjelent eddigi publikációi:

A szerzınek a doktori disszertáció témakörében

A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

megjelent eddigi publikációi: A történeti hivatkozások szerepe a kistérségi önszervezıdések kialakulásában Magyarországon •

BUSKÓ Tibor László (2008): Egy mőködésképtelen önkormányzati társulás Zala megyében: a Zalaapáti-Háti Kistérségi Társulás. Kísérlet egy kistérségi konfliktus társadalomtörténeti dimenziójának megragadására. In: Atelier-iskola. Granasztói György tiszteletére. Atelier, Budapest. 175-194. o. • BUSKÓ Tibor László (2008): Gellénháza házasodási vonzáskörzete 1870-1980. Fikció avagy a kistérségi identitás reprezentációja? Comitatus 18. évf. 1. sz. 6682. o.

(1990-2004) - különös tekintettel Zala megyére –

Buskó Tibor László

• BUSKÓ Tibor László (2007): Magyarország közigazgatás-története a XX. században. In: Benkı Péter – Buskó Tibor László: Magyarország közigazgatás- és gazdaságtörténete a XX. században. ÁVF, Budapest • BUSKÓ Tibor László (2006): A kistérségi szint fejlıdése Magyarországon 1990-tıl napjainkig. In: ÁVF Tudományos Közlemények 14-15, április. 107-114. o. • BUSKÓ Tibor László (2006): A „Göcsejhez” tartozni. A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkontinuitás-modelljének tanulságai. Rendi társadalom – Polgári társadalom 17. Szombathely 2006. 113-132. o.

36

2008

(A problémafelvetés)

A kistérséget a vonatkozó szakirodalom általában egy, a településeknél nagyobb, de a megye méretét el nem érı területi egységgel azonosítja. Magyarországon alapvetıen két formáját különböztettük meg ezeknek a kilencvenes évek elejétıl kezdve megjelenı területi egységeknek:

(i) a „felülrıl”, központilag definiált és lehatárolt kistérségek szintje (ii) az „alulról”, helyi kezdeményezés alapján szervezıdı (bottom-up) kistérségek szintje A központilag definiált és lehatárolt kistérségi szint legfontosabb elızménye a Központi Statisztikai Hivatal 1994. január 1-jén hatályba léptetett statisztikai kistérségi rendszere, amely a kistérséget a „települések közötti valós munka -, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapuló” városi vonzáskörzetként határozta meg. Ez a gondolkodásmód az 1996. évi XXI. tv.-t (a terület-

2

35

zációs hullámát – ma is változatlan formában hatnak-

fejlesztési törvényt) követıen meghatározó szerephez

érvényesülnek az említett kistérségek területén.

jutott a hazai közigazgatási-területfejlesztési diskurzus-

(ad 5) Végül a korrekció harmadik iránya – Újud-

ban. A folyamat végül a 2004. évi CVII. törvényben tel-

var és Gelse községek történeti dimenziókba nyúló konf-

jesedett ki, amely a kistérségi szintő támogatási rendszer

liktusát bemutatva – arra mutatott rá, hogy még a tartó-

privilegizált elemének tekinthetı „többcélú kistérségi

sabb struktúrákba nem illeszkedı, „rendellenes” vonáso-

társulások” határait a statisztikai kistérségek rendszere

kat mutató kistérségi önszervezıdések és/vagy települé-

alapján alakította ki.

sek esetében sem lehetetlen a történeti magyarázat. Csak-

Pedig a rendszerváltást követıen a kistérségi szint

hogy ezekben az esetekben az eseti történeti leírás mód-

egy másik, helyi kezdeményezés alapján szervezıdı for-

szerével kell kiegészítenünk általános történeti magyará-

mája is megjelent hazánk területén. Már az 1990. évi

zó sémánkat.

LXV. tv. (az önkormányzati törvény) lehetıvé tette, illetve részletezte a helyi önkormányzatok különféle társulási

A kutatás további irányait elsısorban az esetta-

formáit. Az „alulról” szervezıdı kistérségek szintjének

nulmányok segítségével szemléltetett korrekciós irányok

kialakulása – különösen a komplex célkitőzéseket meg-

elmélyítése jelentheti. Így: a „természetes közösség” fo-

fogalmazó együttmőködési formák esetében – kezdetben

galmára hivatkozó különféle narratívák feltárása, rend-

meglehetısen vontatottan haladt. A tanácsrendszer kény-

szerezése és igazolása; a történeti örökséget egyfajta tı-

szertársulásainak örökségétıl aligha függetleníthetı bi-

kének tekintı különféle stratégiák elhelyezése a történeti

zalmatlanság azonban rövidesen oldódni kezdett, s az

örökségre vonatkozó fogalomhasználat diszkontinuitás-

ezredforduló környékére az alulról építkezı kistérségek

modelljében; történeti magyarázat a „rendellenes” voná-

lényegében általánossá váltak. Ebben komoly szerephez

sokat mutató egyéb kistérségi önszervezıdések és/vagy

jutottak bizonyos országos, illetve uniós szintő kezdemé-

települések esetében is.

nyezések. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, ilyen 34

3

volt Országos Környezetvédelmi és Területfejlesztési

zott struktúrák állnak. A felhasznált források bizonyos

Minisztérium PHARE-program keretén belül a hazai kis-

sajátosságai (fıleg a túlságosan is erıs kötıdés a minden-

térségi együttmőködések számára kiírt 1993-94-es pályá-

kori közigazgatási-területfejlesztési diskurzus perspektí-

zat, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

vájához) azonban különféle korrekciókat tettek szüksé-

által a SAPARD programban való részvételre kiírt 1999-

gessé.

es pályázat, vagy a fıfoglalkozású kistérségi menedzserek alkalmazását lehetıvé tévı egyéb pályázatok.

(ad 3) A korrekció elsı iránya rámutatott, hogy a „mindennapi tapasztalatának” világára visszavezethetı

A hazai közigazgatási-területfejlesztési politika

kohézióból kiindulva, a „természetes közösség” fogalmá-

már a kezdetektıl igyekezett, hogy az alulról építkezı

nak felhasználásával (itt: Gellénháza házasodási vonzás-

szervezıdéseket hozzáigazítsa a statisztikai kistérségek

körzetének feltárása útján) a problematikusnak tőnı kis-

rendszeréhez. A 2004. évi CVII. tv. végül elérte a célját.

térségi önszervezıdések egy részének esetében történeti

Mivel azonban a törvény a központi támogatásokat a

magyarázat adható.

„többcélú kistérségi társulások”-ban való részvételhez

(ad 4) A korrekció második iránya arra mutatott

köti, az alulról építkezı kistérségek statisztikai kistérsé-

rá, hogy néhány társulás számára valamely homogén tör-

gekhez igazítása a többcélú kistérségi társulásoktól füg-

téneti-néprajzi tájegységhez (kistájhoz) tartozás jelenti a

getlen támogatási formák többségének eltőnéséhez, ezál-

történeti hivatkozások referenciaalapját. Mivel azonban a

tal pedig a helyi kezdeményezés alapján szervezıdı kis-

valamely kistájhoz tartozásra építı narratívák nagymér-

térségek szintjének súlytalanná válásához vezethet.

tékben idealizáltak, a kistáj fogalmával kapcsolatos törté-

A statisztikai kistérségek privilegizálása nem

neti hivatkozásokat inkább magyaráztuk a kortárs vidék-

könnyíti meg a kistérség kifejezés tisztázására irányuló

fejlesztési diskurzus sajátosságaival, mint azzal, hogy a

elméleti reflexiókat. A közigazgatási-területfejlesztési

távolabbi múlt struktúrái – túlélve a közelmúlt moderni-

diskurzus fıáramához kapcsolódó kutatások általában 4

33

zötti konfliktus történeti gyökereinek megismerése – még

kritika nélkül veszik át az 1994-es KSH-definíciót, illetve

az efféle anomáliákat is érthetıvé tudja tenni.

az éppen aktuális statisztikai kistérség-lehatárolást. Mások felismerték ugyan a statisztikai kistérségek rendsze-

(Következtetések, a kutatás további lehetséges irányai)

réhez köthetı megközelítés korlátjait, de a privilegizált megközelítés eleve kizárásával legalább annyi új problé-

Kutatásunk eredményei közül elsısorban a következı

mát teremtenek, mint amennyit meg kívánnak oldani. A

felismerések járulhatnak hozzá a kistérség meghatározá-

kistérségi diskurzusban tehát nagyfokú bizonytalanság

sához, tartalmának egységes felfogásához, az egyértelmő

uralkodik, s ez sürgetı igénnyel vetette fel kutatásunk

szakmai nyelvhasználat kialakulásához:

voltaképpeni célját, hozzájárulást a kistérség meghatározásához, tartalmának egységes felfogásához, az egyértel-

(ad 1) A kései államszocializmus közigazgatási-

mő szakmai nyelvhasználat kialakulásához.

területfejlesztési diskurzusa által intézményesített alapka-

Elsısorban az alulról építkezı kistérségekre kon-

tegóriáinak (a városi vonzáskörzet szintjének esetében: a

centráltunk, hiszen – ellentétben a felülrıl defininiált kis-

városkörnyékek/járások; a mikrokörzet szintjének eseté-

térségi formákkal – a kistérség egysége szempontjából

ben: közös községi tanácsok/kiemelt alsófokú vonzáskör-

kulcsfontosságú regionális identitás a priori szükségsze-

zetek) ugyan jelentıs segítséget adhatnak a kistérség fo-

rőséggel mutatkozik meg ezek keretei között. Kutatásunk

galmának kidolgozásához, a kortárs kistérségi önszerve-

terepéül pedig azt a Zala megyét választottuk, ahol a

zıdések történeti gyökereinek feltárásának azonban fel-

rendszerváltást követı bı évtizedben talán a legtöbb ha-

tétlenül túl kell lépnie ezen a ponton.

zai kistérségi önszervezıdés alakult meg, közöttük a leg-

(ad 2) Általános történeti magyarázó sémánk be-

professzionálisabban mőködık.

bizonyította, hogy a városi vonzáskörzetek, illetve mikrokörzetek mögött tartósabb, történetileg meghatáro32

5

(A kutatás módszertana)

nális értelemben Gelse felé orientálódó Gelsesziget község 1970-ben mereven elutasította, hogy egy Újudvar

A kistérségi diskurzusban eluralkodó bizonytalan-

vezetése alatt álló közös községi tanácshoz csatolják, Új-

ságok feloldása csakis úgy volt lehetséges, hogy nem

udvar központtá fejlesztése lekerült a napirendrıl, s hosz-

köteleztük el magunkat eleve valamilyen forgalomban

szas huzavona után, 1977-ben végül Újudvart tették a

lévı meghatározás mellett, inkább „belülrıl”, a „résztve-

Gelse vezetése alatt álló közös községi tanács részévé. S

vık perspektívájából” próbáltuk megközelíteni a kistérség

a magukat többre hivatottnak érzı újudvariak sértettsége

fogalmát. A regionális diskurzus felé közelítve a problé-

egy idült Gelse-ellenességig vezetett el.

mát úgy tőnik, hogy a „résztvevık perspektívájának”, az

A közös községi idıszakot az egykori társközsé-

„antiredukcionizmusnak” juttatott megkülönböztetett fi-

gek gyakran élték meg úgy, mint a gesztortelepülések

gyelem sok tekintetben összeegyeztethetı az 1970-es

kísérletét településük elsorvasztására. Az ilyesfajta ellen-

évek elejétıl, angolszász területen kibontakozó, legin-

érzések a rendszerváltást közvetlenül követı idıszakban

kább Anne Buttimer és Yi-Fu Tuan nevével fémjelezhetı

nem ritkán akadályozták a kistérségi önszervezıdések

humanista földrajz módszertanával.

kialakulását. A legtöbb esetben az ellenérzéseket elıbb-

A humanista földrajz alapkategóriája a „hely”,

utóbb oldani tudta az a felismerés, hogy az önmagukban

azaz a szubjektív módon megtapasztalt egyéni és/vagy

túlságosan is gyenge helyi önkormányzatoknak szüksége

közösségi jellegő tér, amelyhez a résztvevık perspektívá-

van egy kistérségi léptékő összefogásra. Újudvar azonban

jának minél gondosabb megfigyelésén és leírásán keresz-

idült Gelse-ellenessége miatt képtelen volt megszabadulni

tül vezet az út. A hely fogalma a „kistérség” kifejezés

ettıl a kellemetlen örökségtıl. Egy általános történeti

mögött álló jelentéstartalmak sokkal összetettebb megra-

magyarázó séma keretei között maradva ez persze csak

gadását teszi lehetıvé, mintha egy önkényesen definiált

egyszerő anomália, de az egyediségre koncentráló törté-

megközelítésbıl, például a város és tágabb környezete

neti leírás – esettanulmányunkban: Újudvar és Gelse kö-

6

31

csupán papíron létezett, s Újudvar számára – figyelembe

közötti funkcionális kapcsolatok privilegizálásából indul-

véve Nagykanizsa városának a kistérségi ügyek iránt ak-

nánk ki. Mindazonáltal a humanista földrajz mégsem

koriban tanúsított passzivitását – a szomszédos, Gelse

tekinthetı egy husserli értelemben vett „szigorú tudo-

központú Principális-mente Térségi Területfejlesztési

mánynak”, vagyis többnyire el szokott érkezni egy olyan

Társuláshoz való csatlakozás tőnt volna a leginkább raci-

pontig, amelyen túl rászorul az objektív tudományok kül-

onális megoldásnak. Újudvar azonban mégsem kívánt

sı magyarázati sémáira.

részt venni a Gelse központú társulás munkájában. Az

Buttimer

a

pozitív

tudományok

egyfajta

általunk rögzített interjúk alapján ennek legfontosabb oka

preambulumának tekinti a humanista módszert. Igen ám,

egy Újudvar és Gelse közötti, az önkormányzati törvény

de milyen típusú objektív magyarázati sémák egyeztethe-

elfogadását követı évek forrásmegosztási vitái által mo-

tık össze a humanista preambulummal? A magunk részé-

tivált településközi konfliktus. Esettanulmányunk azon-

rıl egyfajta strukturalista értelmezési keret mellett dön-

ban nem állt meg a konfliktus tényének egyszerő rögzíté-

töttünk. Az általunk idézett francia (Armand Frémont,

sénél: számunkra a konfliktus történeti gyökereinek a

Charles Ricq, Bernard Poche), és angolszász (Allan

feltárása

az

Pred, Nigel Thrift) szerzık, valamint a finn Anssi Paasi

államszocialista rendszer közigazgatási-területfejlesztési

kutatásaiban Pierre Bourdieu, illetve Anthony Giddens

politikájának sajátos logikája húzódik meg. Az ide vonat-

szociológiája, konkrétabban: az emberi tényezı, illetve a

kozó levéltári források arról tanúskodnak, hogy a gáztöltı

társadalmi struktúrák dialektikája köszön vissza. A struk-

állomása miatt helyi jelentıségő ipari központnak tekint-

turalista értelmezési keretek között mozogva tehát úgy

hetı Újudvart a szocialista közigazgatási-területfejlesztési

válik lehetıvé az objektív tudományok külsı magyarázati

politika az 1960-as években termelıszövetkezeti, majd

sémáira való hivatkozás, hogy nem kell feladnunk huma-

közös tanácsi székhellyé igyekezett fejleszteni. Mivel

nista kiindulópontunk kitüntetett szerepét.

volt

igazán

fontos,

amely

mögött

azonban az Újudvar szomszédságában fekvı, de funkcio30

7

A strukturalista értelmezési keret alapkategóriája a régió. Maga a kistérség felfogható egyfajta regionális

ha úgy tetszik, racionális módon – válasszák ki partnereiket, illetve fogalmazzák meg közös céljaikat

szintként, amely valahol településszint, illetve a megyei

Mi az Újudvar köré szervezıdı Zalaapáti-Háti

szint között helyezkedik el. Nagymértékben támaszkod-

Kistérségi Társulás példáján keresztül szemléltettük az

tunk a finn Anssi Paasi régió-definíciójára, aki a régiót „a

efféle rendellenes vonásokat mutató települések és/vagy

’longue durée’ egy intézményes szférája”-ként definiálva

kistérségek esetét. A mindössze három településbıl (Új-

rámutatott arra, hogy a különféle regionális egységek

udvar, Nagybakónak, Zalaújlak) álló társulás sem az

(köztük a kistérség) definícióiban a történeti dimenzió

1925-ös községi közigazgatási tájékoztató lapok, sem

esszenciális szerepet játszik.

pedig az 1960-as helyzetképstatisztikai felmérés adatai

A történeti dimenzió feltárása során különös

alapján nem volt általános történeti magyarázó sémánkba

hangsúlyt fektettünk az úgynevezett „történeti hivatkozá-

illeszthetı. A Zalaapáti-Háti Kistérségi Társulás elnöké-

sok”-ra. Történeti hivatkozásoknak neveztük azokat a

vel,

regionális identitásformákat, amelyek felhasználásával a

mőködtetıivel készített interjúk tanúsága alapján az

helyi szereplık (elsı megközelítésben: az általunk vizs-

1996-ben megalapított társulás legfontosabb célja a

gált kistérségi önszervezıdések irányítói-mőködtetıi)

szomszédos, Zalakaros központú társulással való kapcso-

történetileg indokolják az illetı kistérségek egységét.

lat

Ami a történeti hivatkozásokat pontosító külsı magyará-

Zalakarossal összekötı út megépítésének szándéka volt.

zati sémákat illeti, az idıbeliségek pluralitásának problé-

Az útépítés azonban túlságosan magas költségekkel járt

májára hívtuk fel a figyelmet. Bár Paasi számára mintha

volna, s Nagybakónak és Zalaújlak egyre inkább úgy

kizárólag a „longue durée” leginkább tartós struktúrái

érezte, semmi érdeke nem főzıdik ahhoz, hogy részben a

lehetnének relevánsak, mi – csatlakozva Bernard Lepetit,

saját költségén közelebb hozza Újudvart a zalakarosi ide-

illetve Jean-Luc Piveteau felfogásához – inkább arra hív-

genforgalom áldásaihoz. A társulás ezért 2001-ben már

8

29

illetve

a

környezı

megteremtése,

kistérségek

konkrétabban:

egy

irányítóival-

Újudvart

történeti örökségre vonatkozó fogalomhasználat imént

tuk fel a figyelmet, hogy néha a „rövid idıtartamhoz”

bemutatott diszkontinuitás-modelljének felhasználásával

kötıdı struktúrák is döntıen tudják befolyásolni (átfor-

közelíthetık meg helyesen.

málni) a regionális egységek alapvetı sajátosságait. S ha ez így van, ezekben az esetekben csupán az eseti történeti

(A kutatás eredményei 5. – a tartósabb struktúrákba nem illeszkedı anomáliák)

Végül a harmadik esettanulmány annak a prekon-

leírás módszerét igénybe véve adható kielégítı magyarázat.

(A kutatás forrásai)

cepciónak a kritikai elemzését tőzte ki célul, mely szerint a tartósabb struktúrákra építı magyarázó sémák (a „von-

A humanista kiindulóponthoz köthetı forrásokat

záskörzet”, a „természetes közösség” vagy a „kistáj” fo-

alapvetıen kétfajta típusra, személyes interjúkra, illetve

galmai) minden esetben kielégítı magyarázatot adnak a

különféle pályázati anyagokra osztottuk fel:

kistérségi szint kialakulására, területi szerkezetére és mőködésének sajátosságaira. Léteznek azonban olyan társu-

(i) A személyes interjúkat mi magunk készítettük

lások és/vagy települések, amelyek esetében csupán az

Zala megye kistérségi önszervezıdéseinek irányítóival-

eseti történeti leírás jelenthet kielégítı magyarázatot. A

mőködtetıivel 2001 és 2003 között. A történeti hivatko-

tartósabb struktúrák hatását-érvényesülését gátló „rendel-

zásokat a „Mi teszi az Önök kistérségét egy kistérséggé?”

lenességek” között kiemelt hely illeti meg azokat a sze-

típusú kérdésekkel igyekeztünk elıhívni, illetve a „Vissza

mélyes és/vagy településközi konfliktusokat, amelyek

tudna emlékezni a kistérség megalakulásának konkrét

megakadályozzák helyi szereplıket abban, hogy a kistér-

körülményeire?”, Mikor alakult a kistérség és miért ek-

ség egységét kialakító tartósabb struktúrákhoz igazodva –

kor?”, Milyen fı célkitőzéseket fogalmazott meg a kistér-

28

9

ség a megalakulásakor?” típusú kérdésekkel elmélyíteni

mei a modernizációt, hanem inkább azt, hogy mi célból

és/vagy pontosítani.

állították ezt bizonyos 1990 utáni kistérségi önszervezı-

(ii) A pályázati anyagok közül a két legfontosabb-

dések. Elsısorban az Európai Unió vidékfejlesztési poli-

ra: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

tikájának a szerepére mutattunk rá. Magyarország

(KTM) – PHARE Területfejlesztési Program által kiírt

SAPARD-tervében ugyanis hangsúlyos szerepet kapott

1993-94-es pályázatra (megtalálható: a Magyar Tudomá-

„a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek

nyos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi

helyrehozatala, védelme, revitalizációja”, a „vidéki tu-

Tudományos Intézetében), illetve a Földmővelésügyi és

rizmus” anyagi támogatása, s ebbıl következıen egyálta-

Vidékfejlesztési Minisztérium által a SAPARD program-

lán nem meglepı, hogy a történeti-néprajzi értelemben

ban való részvételre kiírt 1999-es pályázatra (megtalálha-

vett Göcsej területén fekvı kistérségek a „Göcsejhez tar-

tó: a VÁTI Kht. Vidékfejlesztési Fıosztály irattárában)

tozás” fogalmára építették vidékfejlesztési stratégiájukat.

koncentráltunk. Ezekben a dokumentumokban történeti

Egyesek - ha kell, a valóság megszépítésén keresztül is –

hivatkozások leginkább a SWOT-analízis alapkategóriái-

arról kívánták meggyızni a pályázatok elbírálóit, a törté-

val („erısségek”, „gyengeségek”, „lehetıségek”, „veszé-

neti örökség még nem annyira erodált, hogy kellı anyagi

lyek”) kapcsolatosan bukkantak fel.

segítséggel ne lehessen azt fenntartani, esetleg még teljesebbé tenni. Mások viszont elismerték a történeti örökség

A strukturalista értelmezési kerethez köthetı for-

erodált voltát, s csupán annak „revitalizációjához” kérték

rások a történeti hivatkozások teszteléséhez nyújtottak

a pályázat elbírálóinak segítségét. Akárhogy is van, a

segítséget. A vonzáskörzet-alapú diskurzushoz köthetı

kistáj-alapú megközelítés fontos adalékokkal szolgálhat a

tartósabb struktúrákat az 1925-ös községi közigazgatási

kistérség fogalmának kidolgozásához. Arra azonban ok-

tájékoztató lapok (megtalálható: a Néprajzi Múzeum

vetlenül fel kellett hívni a figyelmet, hogy a valamely

Ethnológiai Adattárában), illetve az 1960-as községi

kistájhoz tartozás mögött álló jelentéstartalmak csupán a

10

27

lényege ezzel a kérdéssel adható vissza. Egy leegyszerő-

helyzetképstatisztikai adatgyőjtés (megtalálható: a Köz-

sített, de a hazai regionális diskurzus számára egyáltalán

ponti Statisztikai Hivatal Irattárában) felhasználásával,

nem idegen megközelítés a múlt közvetlen hatását emeli

egy általános történeti magyarázó séma keretei között

ki, vagyis azt állítja, hogy a régi gazdálkodási formák, a

teszteltük. Mivel azonban ez csupán részleges magyará-

hagyományos életmód és a szokások, a népmővészet bi-

zatot adott az aktuális kistérségi szint alapvetı jellemzıi-

zonyos elemei túlélhetik a modernizációt és valamilyen

re, bizonyos korrekciók is szükségessé váltak.

módon relevánsakká válhatnak a jelenlegi kistérségek léte

A korrekció lehetséges irányait három esettanul-

szempontjából („a történeti örökségre vonatkozó foga-

mány segítségével szemléltettük. A Gellénháza Térsége

lomhasználat kontinuitás-modellje”). A Zala megyére

Kistérségi Társulás kohézióját vizsgáló esettanulmányhoz

vonatkozó helytörténeti adattár tanúsága szerint azonban

Gellénháza házassági anyakönyvei, a Göcsejhez tartozás

a Göcsej területén fekvı települések döntı többsége már

problémáit vizsgáló esettanulmányhoz a Zala megyére

1967-ben a hagyományos népi kultúra erıteljes eróziójá-

vonatkozó helytörténeti adattár egyes adatai, míg a tartó-

ról számolt be, s ezt a szocialista korszak népszámlálásai-

sabb struktúrákba nem illeszkedı anomáliákat (példánk-

nak eredményei, így a jelentıs mértékő foglalkoztatási

ban Újudvar és Gelse községek konfliktusát) vizsgáló

átrétegzıdés is igazolta.

esettanulmányhoz elsısorban a különféle (megyei, járási,

Ezért mi egy teljesen másfajta megközelítés – „a

községi) szocialista korszakbéli tanácsülés-jegyzıkönyvek

történeti örökségre vonatkozó fogalomhasználat diszkon-

szolgáltak alapvetı forrásul. Az esettanulmányok alapve-

tinuitás-modellje” – mellett érveltünk. Eszerint a „Gö-

tı forrásai a Zala Megyei levéltárban kutathatók.

csejhez tartozás” fogalma csupán annak folytonosan változó használati módjaiból kiindulva érthetı meg. Vagyis nem azt tekintettük a legfontosabb kérdésnek, hogy valóban túlélték-e a hagyományos népi kultúra bizonyos ele26

11

(A kutatás eredményei 1. – A kései államszocializmus

(A kutatás eredményei 4. – a kistáj)

öröksége) A második esettanulmány már magát a vonzásKutatásunk elsı szakaszában a „kistérség = von-

körzet-alapú megközelítést vette célba, ugyanis az 1990

záskörzet” definíció relevanciáját teszteltük a kései ál-

után kialakuló kistérségek között számos „homogén” jel-

lamszocializmus közigazgatási-területfejlesztési diskur-

legő önszervezıdés is található. Az interjúszövegek

zusa által intézményesített alapkategóriák örökségén ke-

és/vagy pályázati anyagok tanúsága szerint ezek identitá-

resztül.

sát általában valamely „kistájhoz” tartozás határozza meg. Számunkra elsısorban azok a kistérségi önszervezıdések

(a) A városi vonzáskörzet szintjéhez köthetı kis-

bírtak különös jelentıséggel, amelyek a kistájhoz tarto-

térségi önszervezıdések esetében leginkább az 1984 és

zásra a történeti örökség fogalomkörével kapcsolatosan –

1990 között létezı „városkörnyéki igazgatási rendszer”

például hagyományok, a népi kultúra és más hasonlók

(az 1984-ben megszüntetett járások utódainak) hatását

segítségével – utaltak. A történeti-néprajzi alapon szerve-

tőnt célszerőnek megvizsgálni. Azonban meglehetısen

zıdı kistájak közül Zala megye területén a Göcsej a leg-

gyenge kontinuitást tudtunk csak kimutatni az egykori

ismertebb. Ezért a „kistáj” fogalmával kapcsolatos prob-

városkörnyék-központok által vezetett Zala megyei kis-

lémákat néhány göcseji kistérség, kiemelten: az İrség-

térségi önszervezıdések, illetve az egykori városkörnyé-

Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás, illetve a

kek között: mindössze a Letenye központú Dél-Zala Mu-

Göcsej Térsége vidékfejlesztési társulás területén belül

rahíd Kistérség fedte le az 1984 és 1990 közötti város-

található társulások példáján keresztül szemléltettük.

környék településeinek legalább 50%-át, a többi esetben

Milyen módon határozza meg a múlt a Göcsejhez

ezek az arányok jóval szerényebbek voltak. Sıt, az egyik

tartozó kistérségi önszervezıdések legfontosabb sajátos-

hajdani városkörnyék-központ (Lenti) az 1990 és 2004

ságait? A „kistáj” fogalmával kapcsolatos problémák

12

25

Így a „mindennapi tapasztalat” világából kiindul-

közötti idıszakban egyáltalában nem állt kistérségi ön-

va nem csupán a nagyváros vonzerejét, de talán a

szervezıdés élén.

statisztikai kistérségek létjogosultságát is igazol•

1990 és 1996 között elsısorban a városok passzi-

tuk.

vitása miatt nem szervezıdtek újra az egykori városkör-

A „súlyozott” modell segítségével viszont a

nyékek: a rendszerváltás környékékének válságos idısza-

Gellénháza Térsége Kistérségi Társulás belsı ko-

kában a városok nem engedhették meg magának a kistér-

héziójának történeti gyökereire mutattunk rá. A

ségi társulások menedzselésével együtt járó, csupán hosz-

Gellénházához leginkább vonzódó hat település

szabb távon megtérülı áldozatvállalást, a közigazgatási-

ugyanis az 1870 és 1980 közötti idıszakban

területfejlesztési politika pedig nemigen nyújtott ösztön-

egyetlen település, Petrikeresztúr kivételével,

zést ehhez. Mindennek következtében a rendszerváltást

1942 és 1980 között pedig már teljes mértékben

követıen két „város nélküli városkörnyék” alakult: a

megegyezett a Gellénháza központú társulás to-

Türje központú ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás

vábbi

településével,

Gombosszeggel,

az egykori Zalaszentgrót városkörnyék, míg a Csesztreg

Lickóvadamossal,

Nagylengyellel,

központú İrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési

Ormándlakkal és Petrikeresztúrral. Ezzel a városi

Társulás az egykori Lenti városkörnyék hátrányos helyze-

vonzáskörzeteken belüli, a Gellénházához hasonló

tő településeinek többségét fogta össze. Lenti csupán

alközpontok köré szervezıdı társulások létjogo-

megkésve, az 1994-es önkormányzati választások után,

sultsága is igazolást nyert.

egyszerő tagként csatlakozott a Csesztreg központú társu-

hat

Iborfiával,

láshoz, míg Zalaszentgrót mindvégig távol maradt a ZalA-KAR-tól, s 1995-ben inkább saját társulást alapított Zalavölgye Kistérségi Társulás néven.

24

13

A helyzet 1996-ban változott meg, amikor a területfejlesztési törvényben kilátásba helyezett támogatások

(i) Az elsı, „súlyozatlan” modell kialakítása során

hatására még a két megyei jogú város, Zalaegerszeg és

a Gellénháza házasodási vonzáskörzetébe tartozó telepü-

Nagykanizsa is eljutott saját kistérségi társulásainak (az

lések rangsorolását a gellénházaikkal kötött exogám há-

Észak-Zalai Területfejlesztési Önkormányzati Társulás-

zasságok abszolút száma segítségével oldottuk meg, s így

nak, illetve a Nagykanizsa és a környezı települések Te-

lehetıvé vált azoknak a településeknek a meghatározása,

rületfejlesztési Társulásának) megszervezéséig. A támo-

amelyekhez a vizsgált idıszakban Gellénháza vonzódott

gatások elmaradozása miatt 1996 és 2004 között azonban

a leginkább.

az egykori városkörnyékek örökösei továbbra sem fejtet-

(ii) A második, „súlyozott” modell keretei között

tek ki érdemi tevékenységet. Pedig „a minden települést

viszont már nem a házasságkötések abszolút számait,

egyformán érintı ügyek” iránt még azoknak a társulások-

hanem ezeknek az 1870 és 1980 közötti átlagos település-

nak esetében is komoly érdeklıdés mutatkozott, ame-

lélekszámokkal alkotott hányadosait rangsoroltuk. Így

lyeknek az irányítói-mőködtetıi az interjúkban igen

vált lehetségessé a Gellénházához leginkább vonzódó

szkeptikusan nyilatkoztak az illetı kistérségek jövıképé-

települések sorrendbe állítása.

rıl. Vagyis tőnjenek bármilyen ellentmondásosnak is az egykori városkörnyékek örököseinek 1990 és 2004 között elért eredményei, könnyen meglehet, hogy egy megfele-

Az eredmények nagyjából-egészében igazolták Batha Zoltánné narratíváját:

lıen mőködı közigazgatási-területfejlesztési politikának a segítségével a jövıben mégis a kistérségi szint alapvetı fontosságú elemévé tudnak válni.

•

A „súlyozatlan” modell segítségével a Gellénháza Térsége Kistérségi Társulás (Gellénháza, illetve az egyéb települések) Zalaegerszeg felé irányuló vonzódásának történeti gyökereire mutattunk rá.

14

23

teszi érthetıvé az 1990 után megjelenı kistérségi szint

(b) Funkcionális kapcsolatok nem csupán a város

legfontosabb sajátosságait. A korrekció elsı esettanulmá-

és vonzáskörzete között léteznek, hanem ennél jóval sze-

nya ezért általános történeti magyarázó sémánk kiszélesí-

rényebb léptékben, a társadalmi cselekvık mindennapi

tésére tett kísérletet, mégpedig a helyi társadalom egésze

mozgásformáihoz köthetı mikrokörzet szintjén is. Zala

által megélt kapcsolatok szem elıtt tartásával. Ezeket a

megyében

kapcsolatokat azokból a történeti hivatkozásokból kiin-

mikrokörzet szintjéhez köthetı önszervezıdésekre. Leg-

dulva próbáltuk megragadni, amelyeket az önszervezıdé-

inkább az egykori közös községi tanácsok, illetve a ki-

sek

közigazgatási-

emelt alsófokú vonzáskörzetek örökségére hivatkozó kis-

területfejlesztési diskurzus szereplıiként, hanem a helyi

térségi önszervezıdéseket (a Csonkahegyhát központú

társadalom egyik tagjaként alkották meg.

Felsı-Göcsej Kistérségi Társulást, a Gellénháza közpon-

irányítói-mőködtetıi

nem

a

számos

példát

találhatunk

ezekre

a

Az esettanulmány tárgyául egy olyan kistérségi

tú Gellénháza Térsége Kistérségi Társulást, illetve a Bak

önszervezıdést, a Gellénháza Térsége Kistérségi Társu-

központú Válicka-völgye és Térsége Területfejlesztési és

lást választottunk, amelynek esetében általános történeti

Idegenforgalmi Társulást) soroltuk ebbe a kategóriába.

magyarázó sémánk egyértelmő kudarcot vallott: 1925-

Elıfordult továbbá olyan kistérségi önszervezıdés is (a

ben a jelenlegi társulás területén egyetlen mikrokörzet-

Zalalövı központú Göcsej és İrség Közös Határvidéke

központot sem sikerült kimutatnunk. A kistérség elnöke,

Zalalövı vidékfejlesztési társulás), amelynek öndefiníció-

Batha Zoltánné szerint a Gellénháza Térsége Kistérségi

ja

Társulás viszont mégis egyfajta „természetes közösség”,

területfejlesztési diskurzusa által intézményesített alapka-

amelyen belül a kohézió a települések közötti házasodási

tegóriák helyett már inkább a funkcionális kapcsolatok

kapcsolatok szorosságával magyarázható. Batha Zoltánné

eredendı sokféleségére helyezte a hangsúlyt.

a

kései

államszocializmus

narratíváját Gellénháza 1870 és 1980 közötti házassági anyakönyveinek segítségével, két lépésben teszteltük: 22

15

közigazgatási-

A

kései

államszocializmus

közigazgatási-

telmő meghatározása sem volt lehetséges: a Sármellék

területfejlesztési diskurzusa által intézményesített alapka-

központú a Kis-Balaton Térség területén két mikrokörzet-

tegóriák magyarázóereje tehát igencsak behatároltnak

központot mutathattunk ki 1925-ben, a Szepetnek közpon-

bizonyult. A mikrokörzet szintjéhez köthetı kistérségi

tú Dél-Nyugat Zala – Muramente Vidékfejlesztési Társu-

önszervezıdések esetében az egykori közös községi taná-

lás, illetve a Becsvölgye központú Göcsej Térsége Vidék-

csokra és/vagy a kiemelt alsófokú vonzáskörzetekre vo-

fejlesztési Társulás területén viszont egyetlenegyet sem.

natkozó hivatkozások meglehetısen csekély számban

Mindezek nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy általános

fordultak elı. A városi vonzáskörzet szintjéhez köthetı

történeti magyarázó sémánkat korrigálnunk kell. Azon-

kistérségi önszervezıdések esetében az egykori városkör-

ban aligha létezik egy minden esetre alkalmazható, „uni-

nyékekre és/vagy járásokra vonatkozó utalások ugyan

verzális” korrekció. Ezért kutatásunk második szakaszá-

jóval gyakrabban kerültek elı, de településszinten ko-

ban fel kellett adnunk az általános történeti magyarázó

moly anomáliák mutatkoztak: még a hajdani városkör-

séma megalkotására vonatkozó igényünket, s meg kellett

nyékekkel leginkább kontinuus kistérségi önszervezıdés,

elégednünk néhány egyedi példa bemutatásával.

a Letenye központú Dél-Zalai Murahíd Térségi Településfejlesztési Társulás is csupán 50%-át fedte le az egyko-

(A kutatás eredményei 3. – a természetes közösség)

ri Letenye központú városi jogú nagyközségkörnyék településeinek. S éppen ezek a problémák tették szükségessé

Az 1925/60-as adatlapok elsısorban a mindenko-

a városi vonzáskörzet, illetve a mikrokörzet szintjének

ri közigazgatási-területfejlesztési diskurzus számára rele-

árnyaltabb, a funkcionális kapcsolatok eredendı sokféle-

vánsnak tartott funkcionális kapcsolatokat rögzítették. Az

ségébıl kiinduló, s egyidejőleg a közvetlen elızménye-

általános történeti magyarázó séma problémái azonban

ken is túllépı meghatározását. Általános történeti magya-

bebizonyították,

a

mindenkori

közigazgatási-

területfejlesztési diskurzus perspektívája önmagában nem 16

21

elvének megfelelıen szervezte újjá Magyarország köz-

rázó sémánk kidolgozása során ebbıl a meggondolásból

igazgatását – inkább a lokális, mint a kistérségi szintet

indultunk ki.

reprodukálják. Figyelmünket ezért a mikrokörzeti szint örökségéhez kapcsolható kistérségi önszervezıdések

(A kutatás eredményei 2. – Egy általános történeti ma-

központjainak, illetve az 1925-ös adatok segítségével

gyarázó séma)

nyert mikrokörzet-központok kontinuitására korlátoztuk, feltételezve, hogy a kontinuus módon létezı központok

Célunk Zala megye kistérségi vonzáskörzeteinek

mögött kontinuus módon létezı mikrokörzetek rejtıznek.

(a városi vonzáskörzetek és a mikrokörzetek) rekonstruk-

S valóban, az Egervár központú Észak-Nyugat Zalai Kis-

ciója volt az 1925-ös, illetve az 1960-as évekre vonatko-

térségi Társulás, a Gelse központú Principális-mente Tér-

zóan. Az egyes városi vonzáskörzet-központokat és

ségi Területfejlesztési Társulás, valamint a Zalalövı köz-

mikrokörzet-központokat, illetve a hozzájuk tartozó von-

pontú Göcsej és İrség Közös Határvidéke Kistérségi

záskörzeteket az egyes települések központi funkcióinak

Társulás területén belül a központi település már 1925-

létérıl vagy nemlétérıl tanúskodó információk alapján, a

ben is az illetı mikrokörzet központjának szerepét töltötte

faktoranalízis módszerének segítségével határoztuk meg.

be. Nem zárhatunk ki bizonyos kontinuitást a Kerkamenti Kistérség, a Válicka Völgye és Térsége Területfejlesztési

•

elsıként egy-egy „városi vonzáskörzet-központ

Társulás, illetve a Zalakaros Környéki Települések Terü-

faktort”, illetve „mikrokörzet-központ faktort”

letfejlesztési Társulásának területén sem, noha a központi

hoztunk létre,

települések ez utóbbi esetekben (Lenti → Lovászi; Söjtör

•

majd pedig a rotált faktormátrixokban szereplı

→Bak; Zalakomár → Zalakaros) nem maradtak változat-

faktorsúlyok összegzésével településrıl település-

lanok. Azonban olyan esetek is jócskán elıfordultak,

re meghatároztuk a hozzájuk tartozó városi von-

amikor még a kontinuus mikrokörzet-központok egyér20

17

záskörzet-központokat,

illetve

mikrokörzet-

központokat.

1960-ban egyaránt Lenti városi vonzáskörzetének belsı magjához tartozott. Az egykori Zalaszentgrót városkörnyék területe kettéosztottságának gyökereit egészen az

(a) Az így megalkotott általános történeti magya-

1925-ös évig sikerült visszavezetnünk. A ZalA-KAR Tér-

rázó séma különösen a városi vonzáskörzet-központ fak-

ségi Innovációs Társulás jelenlegi területén található tele-

tor esetében bizonyult sikeresnek. Az egykori városkör-

pülések ugyanis az 1925-ös községi közigazgatási tájé-

nyéki igazgatási rendszer örökösei, illetve az 1925-as

koztató lapok tanúsága szerint inkább Sümeg, a

és/vagy az 1960-as adatok alapján reprodukált városi

Zalavölgye Kistérségi Társulás jelenlegi területén találha-

vonzáskörzetek között ugyanis a legtöbb esetben jelentıs

tó települések pedig inkább Zalaszentgrót felé orientálód-

mértékő kontinuitás volt kimutatható. A Pacsa központú

tak. Általános történeti magyarázó sémánk egyedül a két

Közép-Zalai Kistérségi Társulás esetében az 1949-ben

nagyváros, Zalaegerszeg és Nagykanizsa által vezetett

megszüntetett Pacsai járás öröksége bizonyult fontosabb-

kistérségi önszervezıdések esetében vallott kudarcot: az

nak, míg a Letenye központú Dél-Zala Murahíd Kistérsé-

1925-as, és az 1960-as adatok alapján reprodukált városi

gi Társulás, a Keszthely központú Keszthely-Hévíz Kis-

vonzáskörzetek mindkét esetben messze túlterjedtek az

térségi Fejlesztési Társulás és a Zalaszántó központú

illetı önszervezıdések határain.

Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás esetében a második világháború elıtti, és az azt követı korszak örökségét egyaránt hangsúlyosnak tekinthetjük.

(b) A mikrokörzet-központ faktor esetében már jóval több probléma merült fel. Már az 1925-ös községi

Bizonyos fokú kontinuitást még a „város nélküli

közigazgatási tájékoztató lapok is egy meglehetısen rosz-

városkörnyékek” esetében is kimutattunk. Az İrség-

szul strukturált mikrokörzeti szintrıl tanúskodnak, az

Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás jelenlegi

1960-as adatok pedig – szoros összefüggésben azzal,

területén található települések többsége 1925-ben és

hogy az 1950. évi I. tv. az „egy település – egy tanács”

18

19