Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland e.V. Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége Mitglied im Bund Ungarischer Landesverbände in Westeuropa A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének tagja
JEGYZŐKÖNYV „Magyar Iskolák Németországban” Időpont:: 2008. március 8 (10.00-18.00) Hely: Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (Haußmannstraße 22, D-70188 Stuttgart) Tárgy: Magyar iskolák Németországban – szakmai találkozó és workshop Jelen vannak:
Keresztury Tibor igazgató, Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet Gaál Tekla intézeti referens, Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet Illés-Molnár Márta oktatási referens, BUOD elnökségi tag Rab Irén nyelvi lektor, Finnisch-Ugrisches Seminar der Georg August Universität Göttingen Szávai Ilona a „Fordulópont“ c. kiadvány főszerkesztője, Pont Kiadó Gállné Gróh Ilona a „Ringató” foglalkozások szervezője Baczur Magdolna jegyzőkönyvvezető, BUOD elnökségi tag valamint a mellékelt jelenléti íven felsorolt, a magyarnyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok és érdeklődők, összesen 38 személy
Keresztury Tibor: Köszönti a megjelenteket, és örömét fejezi ki, hogy a konferencián ilyen sokan vannak jelen. Elmondja, hogy ezt a találkozást egy kétéves előkészítési munka előzte meg. Nagyon fontosnak tartja a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (továbbiakban UKI – Ung. Kulturinstitut), a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (továbbiakban BUOD), valamint az egyes oktatási csoportok szoros együttműködését. Az UKI részéről felajánlja személyes támogatását az államközi (Magyarország – Németország) koordinációval kapcsolatban. Megköszöni Gaál Teklának és Illés-Molnár Mártának a lelkes előkészítési munkát, és a tervek megvalósításához sok sikert kíván. Gaál Tekla: Köszönti a Magyarországról érkezett vendégeket: Szávai Ilonát, Gállné Gróh Ilonát, valamint a németországi oktatási csoportok képviselőit. Illés-Molnár Márta: Köszönti a résztvevőket, és nagyon örül, hogy ilyen szép számban megjelentek a konferencián. Ismerteti a találkozó céljait: minél több magyar pedagógus megismerkedjen egymással; a rövid tapasztalatcsere után az „akkreditált magyar oktatás” helyzetének megvitatása, valamint a „Magyar Oktatási Munkacsoport” kialakítása. Ezek után kéri, hogy mindenki mutatkozzon be annak ellenére, hogy sokan már ismerősként üdvözölték egymást. Ő maga is sok jelenlévőt már megismert az előkészítő munka során. Az egyes oktatási csoportok képviselői mutassák be a tevékenységüket is. Kibili Angela - Augsburg: Iskolai szintű oktatás több mint 10 éve, óvodai foglalkozás pedig kb. 3 éve folyik – utánpótlás. Kéthetenként, 2-2 csoportban: 1 alsó tagozat (1-4. osztály) – 5 gyerek, 1 felső tagozat (5-9. osztály) – 5 gyerek. Óvoda-bölcsödében 10 gyermek van (2 évestől 6 évesig). Az Augsburgi Katolikus Magyar Misszió támogatásával működik. BUOD-Infos im Internet: http://www.buod.de BUOD-Vereinskonto: 01 881 784 00; Dresdner Bank - BLZ: 510 800 60 IBAN: DE 21 510 800 60 0188 178 400 SWIFT BIC: DRES DE FF
Galai Mária – Darmstadt: (7 személlyel képviseltetik magukat.) 2002-től van oktatás, ekkor még csak 5-6 gyermekkel foglalkoztak. 2007-2008-ban már 52 volt a gyerekek száma. Van mászócsoport (7 gyerek), óvodás (18), iskolai előkészítő (5) és iskolai csoport (28 gyerek: 1. oszt. 13 fő, 2. oszt. – 8 fő, 3. oszt: 4 fő, 4. oszt. – 2 fő). A foglalkozás hetenként egyszer: mászócsoport 1 órában történik, pedagógusok, valamint a szülők részvételével (tanítónő végzi a munkát). Az óvodában zenepedagógus és óvónő foglalkozik a gyerekekkel hetente két órában. Az iskolásoknál gimnáziumi tanárnő és tanítónő. Az iskolásoknak az első osztályban 2 óra, második osztálytól 3 tanóra hetente. 45 perces szolfézs óra is van a második osztálytól, ami a magyar népdalokra épül. Ifland Andrea – Erding: A bölcsödében 15 – az édesanyák foglalkoznak a babákkal -, az óvodában 18 gyermek van, akikkel óvónő foglalkozik. Az iskolában 9 gyermek van – 5. oszt. 1 fő, 3. 4. 2. 4, akiket Ifland Andrea tanít egyedül differenciált órai munkában egyszerre heti 1 alkalommal 90 percben. Ősztől egy tanárnő átveszi a gimnáziumban és reáliskolában történő tanítást. A Müncheni Katolikus Misszió támogatja, a termet is ők bérlik. Smajdli-Laskai Julianna, Fecske Dóra – Frankfurt: az 1. csoportban (miniklub) jelenleg 15 gyerekkel foglalkozik Smajdi-L. Júlia. Nem pedagógus, a csoport a szülők kérésére alakult meg, a gyerekek óvodás korúak. A 2. (első) óvodai csoport 8 évvel ezelőtt alakult meg – ezt zenepedagógus vezeti. Az iskolacsoportban (és a zenebölcsiben, zeneoviban) hetente 1 délután a Cserkészotthonban történik a foglalkozás. Itt összesen kb. 40 gyermek van, a zenei oktatás a Kodály-módszerrel történik. A 3. csoportban 12 óvodás korú gyermek van, péntekenként vannak a foglalkozások pedagógus és 2-3 kisegítő közreműködésével; a foglalkoztatás egész napos. Molnár Edina – Hannover: 1 óvoda-bölcsőde csoport van kb. 10-12 gyerekkel (1-6 évig). A foglalkozás a szülőkkel együtt történik. A gimnáziumi korú gyerekek részére magyar irodalom tanítása indul 2008 áprilisától. A Hannoveri Magyar Egyesület támogatja őket. Gascho Erika – Ingolstadt: 4 évvel ezelőtt alakult kulturális egyesület formájában, amelyben mindenki társadalmi munkában dolgozik. A csoportban résztvevők száma állandóan változik. A foglalkozások hetente vagy kéthetente vannak, a részvétel ingyenes. A helyiséget a város adja. A bölcsődések hetente találkoznak, egy anyuka vezeti a foglalkozásokat, aki nem pedagógus. Az óvodai csoportban a foglalkozások kéthetente történnek egy német-magyar szakos tanár vezetésével. Két iskolai csoport van: 1. az iskola-előkészítőtől a 4. osztályig (kb. 7 gyerek), a 2. csoportot egy nevelői végzettségű anyuka vezeti az 5.osztálytól. Veszelka Zsolné Anita (Kocsis Marianna, Illés-Molnár Márta) – Karlsruhe: 3 évvel ezelőtt kezdték el a munkát a Csodaszarvas Magyar Kulturális Egyesületben; oktatási csoportjuk a BAWÜMANO (Baden-Württembergi Magyarok Napközi Otthona), most 43 gyermekkel foglalkoznak. A bölcsődei foglalkozásokat (14 gyerek) egy diplomás teológus vezeti. Az óvodában 7 gyerek – hetente 2 óra, iskola-előkészítőben 5 gyerek van – hetente 1,5 óra. Az óvodát és a kisiskolát egy tanítónő vezeti, aki az óvónői főiskolán is végzett két évet. A kisiskolások 6-an vannak, a felső tagozatban - 11 évtől - 8 gyermek jár. A felső tagozaton egy magyar nyelv és irodalom szakos általános és középiskolai tanár tanít. Az iskolai foglalkozások hetenként 2-2 órában vannak. Nagy Miklós – Stuttgart: a „MISKA” vezetője. A cserkészet és a magyar iskola szorosan összekapcsolódik, az iskola a cserkészetből nőtt ki, de nem csak cserkészek járnak. 26 gyermekkel foglalkoznak, az egyes foglalkozásokon 17-23 gyerek van jelen. Kéthetente háromszor 45 perces foglakozások vannak. Matis Zsuzsanna - Stuttgart: A MISKÁ-ban 2 pedagógus és 3 szülő foglalkozik a gyerekekkel. 5 csoportban folyik a tanítás. Két-két csoport: kicsik - nyelvileg erősebbek és gyengébbek, nagyobbak - nyelvileg erősebbek és gyengébbek, az ötödik csoport a magyarul tanulók csoportja. Eberling Timea - Stuttgart: A MISKA alapító tanára. Tanítónő, 2001-ben januárban kezdte Stuttgartban a foglalkozásokat. Szeptemberben elköltözött, már nem tanít, de segítségét mindenben felajánlja.
2
Raiser Boglárka (Koltai Erika, Lindauer Judit, Parditka Gabriella) – Stuttgart: A Stuttgarti Magyar Játszóház 2006ban a szülők kezdeményezésére alakult meg. Kb. 40 tagot számlálnak, a foglalkozások – ahol általában 25 gyerek van jelen – a szülők közreműködésével történnek, hetente egyszer 2 órában. 0-tól 6 éve korig járnak hozzájuk a gyerekek; most tervezik a csoportbontást: bölcsőde, óvoda. Mint egy német mászó csoport, a szülők is aktívan részt vesznek, sokszor a szülők tartják a foglalkozásokat. Mindenki társadalmi munkában dolgozik, a Magyar Katolikus Misszió támogatja őket, a helyiséget Stuttgart város bocsátja rendelkezésre. Brandt Rita – Ulm: 2 hónapja alakult meg az egyesület „Tulipán Magyar Iskolaegyesület” néven. Nagyon sokan jelentkeztek, még nem tudja, hogy hány csoport lesz. Az egyesületben 7 vezetőségi tag van, 4 szakmai és 3 szervező tag. Ulm városa nagyon sokat segít, termeket ajánlottak fel. Minden korosztályt tudnak foglalkoztatni. Felmérő foglalkozásokkal kezdenének. A szülőknek való tanácsadást is beveszik a programba. (Nem tagja az Ulmi Magyar Kultúregyesületnek.) Steibel Gabriella - Stuttgart: pszichológus, iskolai központban dolgozik – halláskárosult és beszédhibás gyermekekkel foglalkozik. Sostorics Zsuzsa: Az UKI-ban tanít 1987 óta magyart mint idegen nyelvet. Az intézetben is volt már több kezdeményezés gyermekcsoportok indítására. Ha el is indult, hamar kudarcba fulladt. Elismerését fejezi ki, s reméli, ez a kezdeményezés most végre sikerül. Kottsieper Mária – Ulm: Elismerését fejezi ki a lelkes előkészítési munkáért és a nagy érdeklődésért. 30 éve az Ulmi Volkshochschule-ban tanítja a magyar nyelvet. Darányi Magdi – Ulm: Az Ulmi Magyar Kultúregyesület rádióműsorát szerkeszti, ahol sok verset és mesét mond a gyerekeknek. Karsai Anni – Ulm: A kis unokája érdekében reméli, hogy Ulmban megvalósul a magyar óvoda és iskola. Baczur Magdolna – Ulm: Az Ulmi Magyar Kultúregyesületben az egyesület kéthavonta megjelenő kiadványát szerkeszti, ezen kívül pénztárosi feladatokat lát el a BOUD-ban. A mai konferencián mint jegyzőkönyvvezető, a BUOD megbízásából vesz részt. Felajánlja segítségét az újonnan alakult ulmi iskolaegyesületnek. Varjasi Csilla - Speyer: Debrecenben végzett tanárként. Főként az érdekli, hogyan lehet a külföldről származó gyerekeket a német társadalomba integrálni. Molnár Róbert - Stuttgart: Művészettörténet, képzőművészeti szakon végzett, azaz festő szakon. Nagyon szívesen segítene a gyermekek művészeti foglalkoztatásában. Váczi Anikó – Stuttgart: A stuttgarti népfőiskolán tanít magyart. Lukas Éva – Langenlousheim: A népfőiskolán tanít magyart mint idegen nyelvet. Rab Irén: A Göttingeni Egyetem magyar nyelvi lektora. Megemlíti, hogy már régen szó volt egy tanterv készítéséről. Lenyűgözi a nagy számban jelen lévő pedagógusközösség, valamint Illés-Molnár Márta és Gaál Tekla lelkesedése, teljesítménye. Megtalálták mindazokat a személyeket, akik a jövőben munkájukat támogatják. Nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar nyelv oktatását ne csak a német állam, hanem a magyar állam is támogassa. Illés-Molnár Márta: 15 adatlap érkezett be, amelyből 11 csoport van jelen. Ez nagyon jó arány a 2007 augusztusában a Balassi Bálint Intézetben (továbbiakban BBI) lezajlott tanártovábbképzéshez viszonyítva. A BBI 178 kérdőívet küldött ki a nyugat-európai szórványba, amiből 29 %-ot, azaz 51 db-ot kapott vissza. Ebből az 51-ből 10 nem folytatott pedagógiai
3
tevékenységet. Németországban 18 szervezetet kerestek fel, amiből 6 válaszolt (ezekből 2 nem folytat pedagógiai tevékenységet). A BBI-be végül 4 szervezet ment, amiből kettőt Illés-Molnár Márta közvetített, ugyanis őket nem kereste fel az intézet. Ők a határidő után nyújtották be a jelentkezést, de mehettek. A kitöltött adatlapokat nagyon köszöni; nagyon fontosak az adatok feldolgozása miatt, ezt a közlejövőben összesíti és elektronikus formában továbbítja a jelenlévőknek. Mint már említette, sokakkal találkozott már a „magyar mint idegen nyelv” továbbképzéseken. Nagyon lényeges, hogy legtöbben a magyart idegen nyelvként is oktatják, hiszen a magyar származású gyerekek esetében – a német oktatási nyelv mellett – sokszor úgy is kell kezelni. Mi a cél? – Megtartani nyelvünket a világ kulturális szivárványában, tudatos „utánpótlás nevelés”, az oktatásügy szervezettebb keretek között történő továbbvitele (bölcsőde, óvoda, iskola). A jövő stratégiaképe, szerveződési kérdések és lehetőségek: Itt kell megemlíteni a Balassi Intézetet, aki a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban. Az intézet célja megerősíteni a magyar kultúra pozícióit az egész világon. Tevékenységi köre már nem csak a magyar kultúra bemutatása és a magyar mint idegennyelv-tanítás. Helyet ad a nyugati szórványban dolgozó, így a németországi magyar gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak, továbbképzéseket, előadásokat stb. szervez. A NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) 2007. szeptemberi finnországi közgyűlésén fogalmazta meg „az oktatásügy szervezettebb keretek között történő továbbvitelét”. A BUOD 2007. november 17-18-ai közgyűlésén megválasztotta az oktatási felelőst, aki felveszi a kapcsolatot az egyes gyermekcsoportok vezetőivel, kiépíti az „oktatási hálózatot”. A munkát mindenki érzelmi (és szakmai) elkötelezettségből kezdte el. Hivatástudatból, már hosszabb-rövidebb ideje tanítanak, ám mint hivatásos pedagógusok úgy érzik, most tovább kell lépni. A magyar nyelv érték, az Európai Unió hivatalos nyelve. A megoldást a nyelvpolitika (és az oktatáspolitika) szférájában kell keresni. Sajnos szakmai alapok még nincsenek, azt is meg kell még teremtenünk. Itt Németországban a magyar nyelvet származási nyelvként lehet elismertetni. Erre több EU jogszabály is van „...da die Wahrung der Sprachenvielfalt einer der Grundwerte der Europäischen Union ist, sollte sich der Indikator aus Daten über die Kenntnisse aller in der Union als Fremdsprache unterrichteten Amtssprachen der Europäischen Union stützen.” (Ez nem a leginkább találó, ám ha úgy nézzük, hogy a német oktatási nyelv mellett a magyar származási nyelv idegen nyelv, idevág ez a kijelentés is.) Magyarországon a „magyar mint származási nyelv” fogalma egyszerűen még nem tudatosult a szakmában. Jóllehet számos kiindulópont van: UNIO, Konzulátus Modell, „Sonderfremdsprache”. Konzulátusi modell: A modell azt jelenti, hogy az adott ország konzulátusa anyanyelvi tanárokat hoz Németországba (avagy elismeri a már itt élő tanárok munkáját). A konzulátus a német Kultuszminisztériummal „dolgozik együtt”. A gyerekek a konzulátuson vizsgáznak, vagy a konzulátus elismeri az anyanyelvi tanár által adott érdemjegyet, s azt megküldi az iskolákban, ahol felveszik a bizonyítványba. A tanárok általában olyan iskolákban tanítanak, ahol több gyerek van. Létezik olyan megoldás is, hogy a gyerekek délutáni iskolába járnak, s ezt a munkát ismeri el a konzulátus. Magyarország ezzel a lehetőséggel nem él. „Sonderfremdsprache”: A Kultuszminiszter Konferencia határozata alapján a származási nyelveket az alsóbb iskolákban elismerhetik az oktatási intézmények. Baden-Württembergben a 2000/2001-es tanévtől működik ez a modell. A hivatalos meghatározás alapján minden olyan „hauptschule”-s gyerek tehet nyelvi vizsgát (záróvizsgát) az anyanyelvén, aki két vagy két évnél rövidebb ideje tartózkodik Németországban és látogatja az oktatási intézményt. A tartományban néhány általános iskola szintén elismeri a származási nyelven. (lásd. Darmstadt) Az Baden-Württembergi Oktatási Minisztérium minden évben kiküldi a „Hauptschule”-knak magyarból is a vizsgalapot. Az angol nyelvi vizsga mintájára van szerkesztve. A gyerekek tantervet, kötelező irodalmat és a vizsgára való felkészüléshez segítséget nem kapnak.
4
A magyar mint származási nyelv: Az oktatásban manapság 1., 2., 3. nyelvről beszélünk. A német oktatási rendszerben tanuló gyerekek esetében az első nyelv a német. A származási nyelvet, az anyanyelvet szintén ápolni kell. A németországi gyerekeknél már azért sem lehet az „anyanyelv” kijelentést használni, mert sokszor az apa nyelve a magyar. Amíg a magyarországi gyermekek minden tantárgyukat – kivéve az idegen nyelveket – magyarul hallgatják, a németországi magyar származású gyerekek semmit! Sokan azt hiszik, hogy ártanak a gyereknek, ha a magyart is tanulja – sok német pedagógus egyszerűen „tudatlanságból” javasolja, hogy a család otthon németül beszéljen; a szülők németül nem beszélnek jól, a magyart elhagyják. A nyelvi készség kialakulásakor azonban nagyon hasznos, ha a gyerekek célzottan kétnyelvűként nőnek fel, s mindkét nyelvet tudatosan ápolják. Jövőbeni feladatok: -
A magyar nyelv helyének meghatározása,
-
Elismertetni a „magyar munkát” (Svájc, Finnország, Svédország példája),
-
Az anyaország képviseletének, támogatásának az elnyerése,
-
Szakemberek, szaktudás, tapasztalatcsere, továbbképzések,
-
Szakmai, tudományos megalapozottság,
-
Követelmények, koncepció, tanterv, tanmenet, segédanyagok, óraterv, tankönyvek,
-
Az oktatási anyag „befogadónyelv-specifikus” (pl. tankönyv a nyugati magyarság diákjainak, össze kell hasonlítani a magyart a német nyelvvel),
-
Szakirodalom írása,
-
Segédanyagok, útmutatók összeállítása,
-
Felmérni (kidolgozni) a lehetőségeket: záróvizsga, nyelvvizsga.
Mindezek feltétele a belső szervezettség, az oktatási hálózat kiépítése. A „Fordulópont” című folyóirat lehetne az a fórum, amely képviselné, elindítaná kezdeményezésünket. Amikor IllésMolnár Márta elkezdte a „magyar kultúra közvetítésének” programját Magyarországon hirdetni, neki is ez a folyóirat adott lehetőséget a publikálásra. Illés-Molnár Márta átadja a szót Szávai Ilonának, hogy ismertesse a Pont Kiadó munkáját, a „GyermekekrőlGyermekekért” programot, s magát a „Fordulópont” folyóiratot. Szávai Ilona: Nagyon örül a meghívásnak, és segítségét ajánlja fel ennek a fantasztikus kezdeményezésnek. A „Fordulópont” 10 éve jelenik meg, anyagi támogatást nem kap. Negyed-évenként jelenik meg, kb. 112 oldal. Egy-egy kiadvány egy-egy kérdést fogalmaz meg címében. A különböző városok, csoportok tapasztalatait nagyon szívesen megjelenteti a kiadványban. Segíteni szeretnének szakmai és didaktikai anyagok leközlésével. A cikkeket Illés-Molnár Márta gyűjtené össze és elküldene Szávai Ilonának. Határidő 2008. május 31. Nem csak magyarul, hanem pl. román nyelven is megjelenik a „Fordulópont” bizonyos száma, nagyon jó lenne német nyelven is. Idegen nyelvi környezetben a magyar nyelv tanítása érdekes téma; erdélyiként ö másképp élte ezt meg. Véleménye szerint csak akkor tudjuk fejleszteni a gyerekeket, ha mi is fejlődünk. Amilyen gyermeket nevelünk mi, olyan felnőtt lesz. Ha gyermekként a magyar nyelvet megtanulja, ő is meg fogja tanítani a gyerekeivel. Egy idegen környezetben felnövő gyerek sokkal több problémával találkozik, mint egy saját anyanyelvi környezetben felnövő – önmegerősítés igénye. A mai konferencián elhangzottak a magyar állam támogatását megérdemelnék. Más európai államok ebben a témában sokkal gyorsabban reagáltak. Fontos kérdésnek tartja, hogy integrálni vagy szegregálni akarunk! Vigyázni kell, nehogy kiszorítsuk a gyerekeket abból a környezetből, ahova tulajdonképpen integrálni kellene. Illés-Molnár Márta: A szegregáció veszélye szerinte nem áll fenn, nem is állhat fenn. Éppen az a kérdés, hogy a gyerekek egyáltalán megismerjék a magyar kultúrát, hogy magyarnak (is) érezzék magukat.
5
A magyar oktatási hálózat lehetséges kapcsolatrendszere az UKI-ra és a BUOD-ra épül. (Két támpontos összefogás) UKI: helyet ad a találkozóknak, rendezvényeknek, valamint képvisel a magyar oktatásügyben (Balassi Intézet, Oktatási Minisztérium). BUOD: összefogja a magyar pedagógiai egyesületeket, csoportokat, valamint képvisel Németországban, ún. „ernyőszervezet”. Legfontosabb kérdések, teendők: -
Hogy válhatunk hivatalossá és szervezetté?,
-
Mi szükséges a képviselethez?,
-
Hogy juthatunk el a német oktatásügyig, mint „részesek”?,
-
Az Oktatási Munkacsoport felállítása,
-
Az Oktatási Munkacsoport a BUOD alá tartozik, így válhat jogi személlyé,
-
A BUOD-tagok az egyesületek vagy magánszemélyek (ún. támogató tagok),
-
Az oktatási csoportoknak hasznos, ha idővel ők is önálló jogi személyekké válnak (támogatás a saját várostól, kapcsolat a város iskolahivatalával, az egyes iskolákkal),
-
Az UKI az Oktatási Munkacsoportot képviseli, a munkacsoport képviseli az egyes oktatási csoportokat (az intézet egy előadója szintén a munkacsoport tagja).
A jövőbeli közös munka projektek meghatározása: -
Az Oktatási Munkacsoporthoz tartozó személyek kijelölése – egy szerveződésből két személy,
-
A munkacsoportot a BUOD mindenkori oktatási előadója irányítja,
-
Alcsoportok létrehozása: iskolás kor előttiek, iskoláskorúak,
-
Az alcsoportok szakmai felelőseinek megnevezése,
-
A BUOD felkéri Rab Irént szakmai rektornak,
-
2008. június 22-én lesz az első szakmai összejövetel.
Mivel még az oktatási munkacsoportnak nem áll külön honlap a rendelkezésre, ideiglenesen Illés-Molnár Márta honlapját használhatják (www.ungarischunterricht-karlsruhe.de). A jövőben a BUOD-infohoz hasonlóan lehetne megszervezni a csoportok tájékoztatását. Galai Mária: „Muttersprachlicher Unterricht”-tel kapcsolatban megemlíti, hogy a vendég-munkások esetében az állam megállapodást kötött a saját nyelv oktatására. Akceptálja-e a német állam a „Herkunftssprachlicher Unterricht” megnevezést? Az iskolatörvény Hessen tartományban lehetővé teszi, hogy minden bejegyzett egyesület, aminek a szabályzata kimondja, hogy oktatással foglalkozik és szakképzett tanerővel rendelkezik, kiállíthasson tanulóinak egy igazolást. Ezt az igazolást megkapva minden iskola maga dönti el, hogy milyen formában írja be a német bizonyítványba ( pl. a megjegyzés részbe vagy esetleg választható tantárgyként). Úgy is dönthetnek, hogy esetleg nem írják be, de ilyen még nem fordult elő nálunk. Három tanéven keresztül állítottunk már ki ilyen igazolásokat. Az igazolásban a magyar nyelvet, mint származási nyelvet kell hivatalosan feltüntetni. Tehát Hessenben elvileg eleve ebbe a kategóriába sorolják a "magyar anyanyelvi jellegű" nyelvoktatást. Ez is amellett szól, hogy egész Németországra kiterjesztve a "Herkunftssprache" kifejezés tűnik a legmegfelelőbbnek a magyar nyelvet illetően. Az igazolásnak többek között tartalmaznia kell, hogy a gyermek az adott félévben milyen ismereteket sajátított el. Jegyet nem írhatunk be, de értékelést igen (pl. mit gutem Erfolg). Illés-Molnár Márta: A „Herkunftssprachlicher Unterricht” megnevezés az illetékesekkel már le van tisztázva. A fogalom a német oktatásügyben ismert és elismert. Az EU szabályzatában ez benne van. Rab Irén: Ha itt élnek, németet kell tanulni, a magyart csak a származás után lehet megindokolni. Fel kell mérni, hogy hány magyar él Németországban és hányan igénylik a magyar nyelv oktatását. Elég nehéz feladat, hiszen sokan rendelkeznek már német állampolgársággal.
6
A jelenlévők egyhangúan megszavazták a „származási nyelv” elnevezést. Gascho Erika: Az anyaország támogatása feltétlenül szükséges. Van-e erre személyi kompetens, van-e az államnak egyáltalán erre igénye? Illés-Molnár Márta: A fentiekben az UKI és a BUOD tud lobbizni, ezért nagyon fontos e két szervezet támogatása, a szervezetbe (BUOD) való tartozás. Gaál Tekla: Az UKI-val és a BUOD-val való egyeztetés, együttműködés nagyon fontos. Nem kötelező a BUOD tagság, de figyelembe kell venni azt is, hogy az UKI-nál 4-5 évig vannak a dolgozók. Ők személyesen támogatják a kezdeményezést, de nem lehet garantálni azt, hogy az utánuk következő UKI dolgozók is így gondolkodnak. A BUOD Németországban egy biztos pont. Az iskolák először egységként kell, hogy összeálljanak, utána tud az UKI a magyar állammal és a BBI-vel tárgyalni. Már történtek ez ügyben tárgyalások; Keresztury Tibor, az intézet igazgatója Manherz Károllyal tárgyalni fog, Gaál Tekla a húsvéti szünetben beszámol a találkozóról a Balassi Intézetben. Eberling Timea: Abban az időben, amikor ő próbálta ezt a tervet megvalósítani, a német állam felajánlotta a segítséget, de sajnos semmilyen magyar intézmény nem támogatta. Ha most nem történik konkrét elhatározás, már késő lehet. Rab Irén: Az Oktatási Minisztériumot és a Külügyminisztériumot egyaránt fel kell keresni. Gaál Tekla: Ebben az esetben – mint kiindulási pontnak - a BUOD-nak van a legnagyobb szava. Illés-Molnár Márta: A BUOD tagság nem kötelező, vagy későbbi belépés is lehet. A BUOD csak azokat a csoportokat, egyesületeket tudja támogatni, akik tagjai lesznek. Pontosan meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk. Akik még terveinkről, céljainkról nem tudnak, tájékoztatni kell őket. Felkéri Rab Irént az Oktatási Munkacsoport szakmai vezetőjének. Rab Irén a kinevezést elfogadja. Gaál Tekla: Június 22-én találkozó a megalakult Oktatási Munkacsoport szakembereinek. Meg kell szervezni az oktatók továbbképzését is (esetleg Magyarországról előadók meghívása). Ez nem kell, hogy Stuttgartban legyen, bármelyik városban megrendezhető. Illés-Molnár Márta: A június 22-i megbeszélésen fő feladat a koncepciók kidolgozása. Kiosztott egy kerettantervváltozatot magyar mint származási nyelvre. A tantervet másfél évvel ezelőtt Rab Irén magyar mint idegen nyelv (származási nyelv) tanterve alapján, valamint a NAT és az Európai Gimnáziumok második nyelv tantervei alapján dolgozta ki. Kéri, hogy június 22-ére az iskolapedagógusok nézzék át, dolgozzák felül, egészítsék ki. Ez az, amivel el lehetne indulni, hiszen ennek az alapja már kész. A tanterv 3. osztálytól kezdődik: nyelvpolitika – akkor kezdünk hivatalosan oktatni, írást-olvasást. 3.-tól kérjük az elismerést, de előtte iskola-előkészítő (az előtt meg óvoda)! Rab Irén: Meg kell határozni az oktatási óraszámot, korosztályt. Meg kell vizsgálni, hogy megelégedjünk-e a magyar nyelv tanításával, vagy pedig a magyar kultúra ismerete is fontos lenne. Az elfogadtatási eljárás sok időt fog igénybe venni. Még június 22. előtt megbeszélést kellene tartani, mert rövid a rendelkezésre álló idő. Kerettanterveket kell készíteni, hogy ezzel a csoport rugalmasan tudjon dolgozni. Szávai Ilona: 2008 augusztus közepén lesz Magyarországon a 8. Nevelési kongresszus. Javasolja, hogy oda menjünk el – előadóként. Keresztury Tibor: Hangsúlyozza az időtényező jelentőségét: 2010-ben választások lesznek Magyarországon, így 2009ig be kell nyújtani a magyar kormányhoz a kérelmet.
7
Illés-Molnár Márta: 2009. a Magyar Nyelv Éve: érdemes volna ezzel is számolni. Az Oktatási Munkacsoportban két alcsoportot kell megnevezni: iskola előtti és iskoláskorúak. Minden oktatási csoportból (egyesületből) 2-2 ember vegyen részt a munkacsoport tevékenységében, lehetőség szerint 1 az iskola előtti alcsoportban, 1 az iskoláskorúakéban. Az oktatási csoportok vezetői okvetlenül szakemberek legyenek; mivel az 5. osztálytól Németországban már gimnáziumról beszélünk, az iskolai csoport vezetője lehetőség szerint egyetemi diplomával rendelkező humán értelmiségi legyen. A csoportok működése a cserkészet vagy misszió égisze alatt elvileg mehet, a jövőbeli hivatalos munkához azonban ajánlatos, ha önálló iskolaegyesületekké válnak. Ugyanígy érvényes ez az egyes kulturális egyesületek oktatási csoportjaira is. Önálló egyesületként kaphat egy oktatási csoport a városától támogatást, így tud tárgyalni a város iskolahivatalával, az egyes iskolákkal. A hatásos munka eléréséhez a BUOD tagságot szükségesnek tartja (az Oktatási Munkacsoportba is csak BUOD-tagok tartozhatnak). A BUOD és az UKI elsősorban a szakmai képviseletet vállalja, az anyagi forrásokat az egyes egyesületeknek maguknak kell előteremteniük. Bárminemű anyagi támogatásról csak akkor beszélhetünk – a BUOD részéről – ha az egy kialakult szerveződést tud felmutatni, és az alapján pályázni az arra hivatott szervezeteknél. Mint ahogy azt az előzőekben már említette, a pedagógiai egyesületeknek sokkal nagyobb súlya van - mint szakmai, mint támogatottsági szempontból -, mint egy kulturális egyesület a sok közül egy tevékenységét felölelő pedagógiai munkájának. A magyar állam részéről való elismerés is így biztosított. A BUOD azt nem tudja garantálni, hogy egy nem iskolaegyesületben folyó pedagógiai munkát a jövőben el tud ismertetni. A BUOD az iskolaegyesületek alapítását támogatja. Az Oktatási Munkacsoportba tartozó emberek kijelölése: Az iskola-csoport vezetését Galai Mária, az óvodai csoportét Miklósi-Gagyi Andrea vállalják el. Az egyes egyesületekből jelentkeznek a pedagógusok a munkacsoportokba. Kibili Angéla: Jónak tartja az ötletet, szakembereket kell keresni. Végleges választ nem tud adni. Felmérést kell végezni, meg kell próbálni a megfelelő pedagógusokat megtalálni. BUOD tagság vagy pártoló tagként való belépés ellen nincs kifogása. Valószínűleg ő személyesen, mint pártoló tag fog belépni (óvodai és iskolai csoport, kapcsolattartó). Galai Mária: Elvállalja az iskolai csoport vezetését. A BUOD tagságot meg fogja beszélni a többiekkel, de szerinte be fognak lépni. Miklósi-Gagyi Andrea: az óvodai csoport vezetője. Ifland Andrea: Igen mond a BUOD tagságra (iskolai csoport). Smajdli-Laskai Julianna: A BUOD tagságot meg kell beszélnie, később döntenek. Molnár Edina: A hannoveri egyesület már BUOD tag (óvodai csoport). Gascho Erika: Gondolkodnak még rajta, meg kell beszélnie, de ő személy szerint vállalja a képviseletet vagy egyénileg vagy csoportként. Kocsis Marianna: Karlsruhe már BUOD tag (iskolai csoport). Nagy Miklós: A BUOD tagságot még meg kell beszélnie. Raiser Boglárka, Lindauer Judit: Támogató tagként belépnek (óvodai csoport, iskolai csoport). Brandt Rita: Az egyesület be fog lépni a BUOD-ba (iskolai csoport). Eberling Timea: Támogató tagként belép a BUOD-ba.
8
OKTATÁSI – ISKOLA ELŐTTI – CSOPORT
OKTATÁSI - ISKOLAI - CSOPORT
Kibili Angela, Augsburg, kapcsolattartó Miklósi-Gagyi Andrea, Darmsadt Molnár Edina, Hannover Raiser Boglárka, Stuttgart
Brandt Rita, Ulm Eberling Timea, Stuttgart, egyéni támogató tag Galai Mária, Darmstadt Gascho Erika, Ingolstadt Ifland Andrea, Erding Illés-Molnár Márta, Karlsruhe Kibili Angela, Augsburg, kapcsolattartó Kocsis Mariann, Karlsruhe Matis Zsuzsanna, Stuttgart Steibel Gabriella, Stuttgart, egyéni támogató tag (pszichológus) Tömösvári Emese, Stuttgart
Gállné Gróh Ilona: Nagy örömét fejezi ki látva a lelkesedést, amely a konferenciát jellemzi. "Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Szakmai körökben jól ismert a fent idézett néhány sor, amelyet Kodály Zoltán mondott el 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián. Természetesen Kodály akkor még nem a modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, hogy minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött számára is énekelni, mondókázni, fontos az édesanya zenei műveltsége. Minden szülő részt vehet a helyes zenei nevelésben, akiben megvan a jó szándék arra, hogy a gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje, megóvja a zenei selejttől, és figyelmét az időtálló, szép zene, a művészet felé fordítsa. TMi a Ringató foglalkozások célja?T A cél, hogy a kismamák megtanuljanak egy könnyen énekelhető, de a kodályi elvekhez híven, zeneileg értékes dalanyagot. Ismerkedjenek meg magyar mondókákkal, mozgásos, ölbeli játékokkal. A tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a felnőtteknek. A gyerekek tehát semmiféle feladatot nem kapnak a foglalkozásokon. Nem kell, nem kötelező csinálniuk semmit, nem várjuk azt, hogy valamit teljesítsenek. Ha akarnak, játszanak az édesanyjukkal, ha akarnak vagy tudnak, akkor pedig néha odafigyelnek. Alsó korhatár tulajdonképpen nincs, várandós mamák is jöhetnek, hiszen a felnőtteknek szól a tanítás, nem a piciknek. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar néphagyományból merítjük. Ezek mindig „kétszemélyes” játékok, a felnőtt és a kisgyermek bensőséges kapcsolatát tükrözik, még a kisebb óvodások is szívesen játsszák az ilyeneket. Ide tartoznak a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb-játékok stb. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr "dráma". Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanója, örömteli oldódása. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása hozza számukra azt a katarzist, amit a felnőttnek egy színdarab, vers, regény, egy festmény, zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermeknek fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel, szülővel, nagyszülővel élje át ezt az örömet. Jelenleg harminckét foglalkozásvezető országszerte több mint hatvan helyszínen tart Ringató foglalkozásokat. Nagyon szívesen elvállalja a németországi csoportok vezetőinek a kiképzését. Illés-Molnár Márta: Őszre egy „Ringató-körút” megszervezését javasolja, esetleg egy ún. BUOD-körút formájában. Konzepció, keret-tanterv, saját tantervek kidolgozása. Az óraszám a keret-tantervben benne van, ezen kívül minden csoport – a helyi adottságoknak figyelembevételével – külön-külön tantervet írhat. Minimális óraszám 17 x 2 = 34 óra. Gaál Tekla: Június 21-én felnőtt továbbképzés lesz, aki akar, már ezen is részt vehet. Illés-Molnár Márta: Megköszöni a részvételt és a hozzászólásokat is, a következő találkozási mindenkinek jó munkát kíván. Ha időközben felmerülnek kérdések, nagyon szívesen megválaszolja.
9
MELLÉKLET U
U
Jelenlévő pedagógusok és érdeklődők a „Magyar Iskolák Németországban” – Szakmai Találkozón (Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet, 2008. március 08.)
Andruk Babette
Darmstadt
Bálint Bernadett
Bad Mergentheim
Brandt Rita
Ulm
Darányi Magdolna
Ulm
Eberling Tímea
Stuttgart
Fecske Dorottya
Frankfurt
Galai Mária
Darmstadt
Gascho Erika
Ingolstadt
Halag Gabriella
Darmstadt
Hollstein Barbara
Darmstadt
Ifland Andrea
Erding
Karsai Anni
Ulm
Kibili Angela
Augsburg
Kocsis Marianna
Karlsruhe
Koltai Erika
Stuttgart
Kottsieper Mária
Ulm
Kriván Ramona
Ulm
Liliom Károly
Stuttgart
Lindauer Judit
Stuttgart
Lukas Éva
Langenlousheim
Matis Zsuzsanna
Stuttgart
Miklósi-Gagyi-Andrea
Darmstadt
Molnár Edina
Hannover
Molnár Róbert
Stuttgart
Nagy Miklós
Stuttgart
Parditka Gabriella
Stuttgart
Raiser Boglárka
Stuttgart
Schrauder Anna Mária
Biberach/Ulm
Smajdi-L Julianna
Frankfurt
Sostorics Zsuzsa
Stuttgart
Steibel Gabriella
Stuttgart
Sürek Lívia
Darmstadt
Szántó Zita
Darmstadt
Tömösvári Emese
Stuttgart
Váczi Anikó
Stuttgart
Várady András
Stuttgart
Varjasi Csilla
Speyer
Veszelka Zsoltné
Karlsruhe
10
