BULGARIA NÉPESSÉGE SZÜ LETÉSGYAKORISÁGANAK KÉRDÉSÉHEZ VLADIMIR SZT. KASZABOV

BULGARIA NÉPESSÉGE SZÜ LETÉSGYAKORISÁGANAK KÉRDÉSÉHEZ VLADIMIR SZT. KASZABOV A BKM K özponti B izottságának 1972. évi decem beri plénum a kiem elte a n é p ­ szaporulat növelésének fontosságát. Ebben a cikkben röviden k ife jtü n k néhány olyan g o n d o la to t, am elyek összefüggnek a decem beri plénum h a tá ro z a ta in a k o p ti­ m ális teljesítésével. I.

FOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK

összegezett valószínűség ; ez a la tt azt a valószínűséget értem, hogy egy nő m e g határozott sorrendben szüljön gyerm eket; ez az é letének egy bizonyos szaka­ szában valósul meg. A változások, am elyek ez esetben bekövetkezhetnek, a kö­ vetkezők: a) Az összegezett valószínűség változása. b) Az anya szülési é le tk o rá n a k változása. M ilyen m ódosításo ka t okoznak e változások a népesség szaporodásában? ,,a " eset. Az összegezett valószínűség változása a n é p sza p o ru la t m egfelelő növekedését vagy csökkenését je le n ti és ezek id ő ta rta m a megegyezik a változás id ő ta rta m á va l. Pl. tételezzük fel a következő összegezett valószínűséget: az a n yá k­ nak legyen m ásodik gyerm ekük, am i 5 éves potenciális időszakon b e lül valósul meg és ez egyenlő 80 % -ka l. (Pl. ez a p o te n ciá lis időszak kezdődhet akkor, a m ikor az első gyerm ek b e tö lti a m ásodik életévét és befejeződhet, am iko r b e lé p a 8. életévébe.) Ha e lfo g a d u n k néhány leegyszerűsített fe lté te lt, akkor azt m o n d h a tju k, hogy m inden évben egy bizonyos é le tk o rt e lé rt nők belé p n e k a fe n t e m líte tt po­ te n ciá lis időszakban levő anyák cso p o rtjá b a , egy másik csoport viszont ebből a ko rh a tá rb ó l kilép. Az így á lla n d ó a n m e g ú jíto tt cso p o rtn a k az össz-száma egyenlő 5 egym ást követő év a n yá in a k összességével. Tegyük fel tová b b á , hogy az a d o tt p illa n a tb a n érvénybe lépnek olyan intézkedések, am elyek az összegezett valószí­ nűség 5% -os h irtelen növekedését eredm ényezik. M ilyen változásoka t o kozhatnak ezek az intézkedések az évente született m á­ sodik gyerm ekek szám ában? Első látásra azt m o n d h a tju k, hogy olyan növekedést kapunk, amely arányos az 5 % -k a l növekedett összegezett valószínűséggel. Ez így is lenne, ha az itt használt „összegezett valószínűség” szakkifejezésnek a ta rta lm a megegyezne a m a tem a tiká b a n h asznált „va ló szín ű sé g ” fo g a lm á va l. Ilyen m egegye­ zés azonban nincsen. A lényeges különbség a b b ó l a tényből a dódik, hogy az ese­ tek többségénél (a p o te n ciá lis időszak a la tt) az anyák nem bízzák a sorsra, hogy legyen vagy ne legyen m e g h a tá ro zo tt sorrendben gyerm ekük, hanem az e m líte tt időszak vége e lő tt hatá ro zn a k e kérdésben. Ez azt je le n ti, hogy a mi p é ld á n kb a n szereplő összegezett valószínűség nagysága — a (80% ) — és a fe lté te le z e tt 5% -os

170

VLADIM IR SZT. KASZABOV

növekedése is lényegében m egközelíti az anyák fe n te m líte tt döntésének va ló szín ű ­ ségét (m atem atikai értelem ben). De az anyák á lta lá b a n a m egfelelő po te n ciá lis időszak megkezdése e lő tt vagy az időszak kezdetén h a tá ro zn a k a rról, hogy legyen vagy ne legyen m e gh a tá ro zo tt sorrendben gyerm ekük. Ebből következik, hogy az összegezett valószínűségnek fe n te m líte tt 5% -os növekedése azt eredm ényezheti, hogy ugyanilyen % -b a n nő azon anyák száma, a kik a m ásodik gyerm ek m ellett döntenek és ez a növekedés m agába fo g la lja m indazon anyák csoportját, akik a megfelelő p o tenciális időszakban vannak. 5 m inthogy ez a csoport 5 egym ást követő é letkor cso p o rto t fo g la l m agában, akkor rögtön az e m líte tt intézkedések életbelépése után, a született m ásodik gyerm ekek évi száma nem 5 % -k a l nő, hanem valam ivel tö b b lesz (max. 5-ször). A következő években ez a növekedés le ­ csökkenhet 5 % -ra , m ert az összegezett valószínűség növekedése már csak egy bizonyos korcsoportú anyákra h a t - m égpedig azokra, a kik a b b a n az évben lé p ­ nek be. Ebben az esetben ezt a bizonyos k o rh a tá rt e lé rt nők szülésének növekedését az éves aktivizált ta rta lé k belépésének nevezzük. Az 5 éves p o te n ciá lis p eriódusból m egm aradt 4 év a la tt összegyűlt a ktivizá lt ta rta lé k o t egyszeri hatása miatt, aktivizált egyszeri ta rta lé kn a k hívjuk. Az összege­ zett valószínűség csökkenése esetén arányosan csökken a születések m egfelelő évi száma. Itt hívjuk fel a fig ye lm e t a p é ld á n k illu sztra tív je lle g é re és a fe la d a t leegy­ szerűsített fe lté te le ire . V a ló já b a n ezek a fe lté te le k nem ilyen egyszerűek és az egy­ szeri ta rta lé ko k kiszám ítása nehezebb. ,,b " eset. Az anyák szülési é le tko rá n a k a csökkenése (növekedése) esetében gyorsulás (lassulás) je le n tke zik a szüléseknél, am i a n é p sza p o ru la t egyszeri emel­ kedéséhez (csökkenéséhez) vezet. Tételezzük fel, hogy az év elején olyan intézkedéseket hoznak, am elyek h irte ­ len egy hóna p p a l csökkentik az anyák szülési é letkorát. Ez azt je le n ti, hogy kö rü l­ belül októberben kétszeresére növekszik az újszülöttek száma, mert ebben a hó­ napban kell m egszületniök azoknak a gyerm ekeknek is, am elyek m ásképpen n o ­ vem berben születnének meg. Ez a születések 8,3% -os növekedését eredm ényezné éves viszonylatban. Itt két eset lehetséges: 1. Ha az anyák szülési életkora a csökkenés után m egm arad az új szinten, akkor az első évben m egnövekedett népszaporulat, a következő években visszatér a régi szintre. 2. Ha az anyák szülési életkora a csökkenés után nem m arad meg, hanem valam ely következő évben, a csökkenés e lő tti szinthez képest ismét m egnő. Ebben az esetben a n é pszap o ru la t változása egyszeri növekedést okoz (a szülésnél az anyák é le tko rá n a k csökkenése esetében) a m it később egyenlő értékű egyszeri csökkenés követ (az éle tko r visszatérése a régi szintre). A szem léltető p é ld á b a n nagyon egyszerű fe lté te le k szerepelnek, de elég jó l m utatják, hogy az anyák szülési é le tko rá n a k változása je le n tő s in g a d o zá so ka t okoz az évi születések szám ában. De az egyszeri je lle g m ia tt ezek az ingadozások nem jelentkeznek úgy m in t a né p sza p o ru la t növekedés á lla n d ó fo rrá sa i. (Az a nyák szü­ lési életko rá b a n bekövetkező stabil csökkenés, más egyenlő fe lté te le k m ellett, 20— 30 év után vezet az évi születések változásának arányos növekedéséhez.)

BULGARIA NÉPESEDÉSE

II.

171

TÉNYLEGES ADATOK, NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS

A d e m o g rá fia i m ú ltu n k tényleges a d a ta it az 1. tá b lá z a tb a n fo g la ltu k össze.1 Az összehasonlításnál olyan szakaszok szerepelnek, am elyek messze esnek a rep ro d ukció fo lya m a tá b a n zavarokat okozó háborús időszakoktól. A tá b lá z a tb ó l a következő következtetések vonhatók le: — 1961 óta a nettó reprodukciós arányszám az egység alá esik és 1961 — 1969 között á tla g o sa n kisebb 1-nél. 1970— 1971 között e te n d e n c ia változik. Ha fig y e ­ lem be vesszük azoknak a tényezőknek az arányát, am elyek a n é p sza p o ru la to t a d ­ ják, az a lá b b i következtetéshez ju tu n k : kb. 75 év ó ta n é pszaporulatunk szintje nem képes biztosítani még az egyszerű re p ro d u k ció já t sem a b o lg á r népnek. (Ebben az időszakban észlelt szaporodás az á tla g o s é le tko r növekedésének kö­ szönhető.) — 1961— 71. évek között, m ind a házasságot kö tö tt nőknek, m ind a le g a lá b b egy, illetve két élveszületett gyerm ekkel rendelkező nőknek a száma az 1926— 40. évek időszakához képest m egnövekedett. U g ya n akko r azonban a két gyerm ekesek­ nek az egy gyerm ekesekhez viszonyított aránya már csökkent. — 1956— 1960., de különösen az 1961— 1971. évek között jelentős csökkenés ta ­ pasztalható a h a rm a d ik és to vá b b i gyerm ekek születésénél. Ha fig ye le m b e veszszük az előzőekben összefoglalt következtetéseket, a kko r azt m o n d h a tju k, hogy 1956— 71. évek között tö rté n ő roham os népsza p o ru la ti visszaesés ezzel a csökke­ néssel m agyarázható. Iro d a lm u n kb a n , mely az ország d e m o g rá fia i m ú ltjával fo g la lko zik, m egvizsgál­ ták azokat az okokat, am elyek a 4— 5 évtized e lő tti m agas n é p s za p o ru la to t e re d ­ ményezték, v a la m in t az 1945— 1950. évek közötti növekedést és az 1950. év utá n i csökkenést. R ám utattak a m ezőgazdaság kolle ktivizá lá sá n a k, az u rb a n izá ció n a k, a nőknek a term elésbe való b e ka p cso ló d á sá n a k és az o ktatási rendszer fe jlő d é s é ­ nek a jelentőségére. M egkíséreltük elem ezni az o kta tá sb a n részt vevő ifjú s á g n a k a népsza p o ru la tra g ya ko ro lt h a tá sá t is, figyelem be véve a reprodukciós p eriódusban okozott időleges kiesésüket. A vizsgála t azt m utatta, hogy a születések csökkennek a b b a n az id ő ­ szakban, am ikor a ta n u ló k száma növekszik, Vagyis egyszeri n é p sza p o ru la ti csök­ kenés m utatkozik. Ha azonban a ta n u ló k szám ának a változása kilé p a fe jlődési szakaszból és a végzettek száma közeledik a kezdő ta nulókéhoz, a né p sza p o ru la t növekszik. Az utolsó szakasz hazánkban lényegében végéhez közeledik. H azánkban a le g je le n tő se b b intézkedések a n é p sza p o ru la t ösztönzésére 1968 és 1969 e le jé tő l lépte k életbe a M in iszte rta n á cs 61. sz. h a tá ro z a tá n a k a la p já n . A lényegesebb intézkedések a következők: — 1968 e le jé tő l kezdve a szülési segély az első gyerm eknél 20 leva, a m ásodik gyerm eknél 200 leva, a h a rm a d ik gyerm eknél 500 leva és m inden következő g yer­ meknél 20 leva lett. — 1968 e le jé tő l kezdve kiegészítették a h a rm a d ik gyerm ek után já ró p ótlékot 10 levával. — 1968 ele jé tő l kezdve a fize te tt szülési szabadságot az első gyerm eknél 120 napban, a m ásodik gyerm eknél 150 na p b a n , a h arm adik gyerm eknél 180 napban és m inden következő gyerm eknél 120 na p b a n á lla p íto ttá k meg. — 1969 e le jé tő l kezdve egységes havi p ó tlé ko t vezettek be, m égpedig az első gyerm eknél 5 leva, a m ásodik gyerm eknél 15 leva, a h a rm a d ik gyerm eknél 35 leva és m inden következő gyerm eknél 5 leva. 1 A d e m o g r á f ia i e s e m é n y e k é le t k o r i p a r a m é t e r e in e k e le m z é s e a 30—50 é v v e l e z e lő t t a d a t o k b ó l n e h é z s é g e k b e ü t k ö z ik , m e r t a r é g e b b i a d a t o k n e m m in d ig m e g b í z h a t ó a k .

k é s z ü lt s t a t is z t ik a i

172 V L A D I M IR SZT. K A S Z A B O V

Горизонтальная граф а: (0) Год, п е р и о д ; (I)— (4) Ж и в о р о ж д е н н ы е ребята; (4) У де льн ы й вес со о тно ш е ни е первы х ж и в о р о ж д е н ­ ных относительно всех ж и в о р о ж д е н н ы х детей; (5)-— (6)— (7) С о о тн о ш е н и е родов в п о р я д ке р о ж д е н и я д етей; (8) У де л ьн ы й вес р о ­ дов в п о р яд ке р о ж д е н и я детей (то лько из бр а ка ); (9) Н е тто -ко эф ф иц ие нт воспоизвод ства. H e a d in g : (0) Y e a r , p e r io d ; (1) —(4) C h ild r e n b o r n a l i v e : ; (1) T o t a l ; (2 ) P e r 1000 p o p u la t io n ; (3) F ir s t c h i ld b ir t h s ; (5) — (6) — (7) R a tio o f d e liv e r ie s b y b ir t h s o r d e r o f c h i ld r e n ; (8 ) R a tio o f b ir t h s b y b ir t h o r d e r o f c h i ld r e n

b o r n a l i v e ; (4) R a t io o f f ir s t liv e b ir t h s in t o t a l ( o n ly in w e d lo c k ) ; (9 ) N e t r e p r o d u c t io n r a te .

BULGARIA NÉPESEDÉSE

173

- 1968 e le jé tő l kezdve a gyerm ek n é lkü li an yá kn á l bevezették az abortusz korlátozását, az egy gyerm ekkel rendelkező an yá kn á l pedig bizonyos feltételekhez kötötték. Az I., II., III., IV. és V. á bra olyan időszakban szem lélteti n é p sza p o ru la tu n k je lle g é t, am elyben az az időszak is szerepel, a hol a M. T. 61. sz. h a tá ro za ta á lta l okozott hatás már m egfigyelhető, és b e m u ta tja az 1990-ig elkészített prognózist is. A g ra fik o n o k elem zéséből a következőket á lla p íth a tju k meg. Az első gyermekre vonatkozóan (II. á b ra ) Az abortusz korlátozása az első gyerm ek megszületésében, az u tó d o kró l való természetes törekvés következtében, g y a k o rla tila g csak a születések gyorsulását, és ezzel — a nép sza p o ru la t egyszeri növekedését eredm ényezi. V a ló b a n , az 1968. és 1969. évek a la tt kb. 3500-al tö b b első gyerm ek született a В. I. g ra fik o n o n kiszám í­ tottakhoz viszonyítva. Ez azt je le n ti, hogy az első gyerm eknél az anyák szülési é le t­ kora kb. 20 nap p a l csökken 1965. évhez képest. 1970 után az első gyerm ekek té n y­ leges száma a В I. g ra fik o n a lá esik, am ib ő l feltételezhető, hogy egy fo rd íto tt fo lya m a t kezdődött e l: a szülések lelassulása és egy egyszeri népsza p o ru la ti csökkenés. Az egyszeri (á tm e n e ti) növekedést és csökkenést figyelm en kívül hagyva nem várható, hogy a h a tá ro za t lényeges változásokat hozzon az első gyerm ek m eg­ szülésében, mivel g ya k o rla tila g je le n tő s ta rta lé k , am elyik évenként beléphetne nincsen. A második gyermekre vonatkozóan (III. á b ra) Az első gyerm ek esetével szemben a m ásodiknál bizonyos ta rta lé k o k lépnek be. Az anyaság ösztönzése, a m eghosszabbodott szülési szabadság, továbbá az abortusz b o n yo lu lt e ljá rá s a in a k a bevezetése az egy gyermekes csa lá d o kn á l, nem csak a születések m eggyorsulását okozták, hanem a ta rta lé k o k egy részének a k tiv iz á ló d á ­ sát is. 1968-tól 1971-ig kb. 14 000-el volt tö b b a m ásodik élveszületett gyerm ekek száma a В II. g ra fiko n a d a tá h o z képest. Figyelem be véve a m ásodik élveszületett gyerm ekek éves szám ában tö rté n ő változásoknál az anyák é le tko rá t, az a véle­ ményünk, hogy ezekből kb. 9000 gyerm ek született a szülések m eggyorsulásának következtében (a m ásodik gyerm ek szülésénél az anya szülési kora kb. 2 h ó n a p ­ pal csökkent). A to vá b b i 5000 gyerm ek szülését az évi b e lé p e tt ta rta lé k o k egy része és az egyszeri ta rta lé k a ktivizálása eredm ényezte. Az F II. és В II. g ra fik o ­ nok közeledéséből ítélve az egyszeri ta rta lé k aktivizá lá sa és a szülési kor csök­ kenése lényegében befejeződött, és a következő 2 - 4 évben kb. 1500 egyszeri csökkenést okoz a m ásodik élveszületett gyerm ekek évi szám ában. E csökkenés után ez a szám (P II. g ra fik o n ) elér egy olyan szintet, am ely kb. 1000-el h a la d ja meg a В II. g ra fiko n t. Ebben fe je ző d h e t ki a MT 61. sz. h a tá ro za tn a k hatása a m ásodik élveszületett gyerm ekre vona tko zó a n .2 A ha rm a d ik gyermekre vonatkozóan (IV. á b ra ) A ha tá ro za t hatása következtében a h a rm a d ik élveszületett gyerm ekek szám ában lényeges változások m utatkoztak. 1968-tól 1971-ig k ö rü lb e lü l több, m in t 15 000 harm adik gyerm ek született az A III. g ra fiko n h o z képest. Itt kell m egem líteni azt a tényt, hogy az élveszületett h a rm adik gyerm ekek je le n tő s része v a ló já b a n a m ásodik élő gyerm ek; egyes c s a lá d o kb a n az első két gyerm ek egyikének elvesz­ tése m ia tt születik meg. (H a so n ló a helyzet a m ásodik gyerm eknél is, de ez lé­ nyegesen elenyészőbb.) A rra le h e t következtetni, hogy azoknak a h a rm a d ik élve­ született gyerm ekek szám ának növekedése, akik m int a h a rm a d ik m eglevő gyér2 A z F II. g r a f ik o n a z A II. g r a f ik o n a l á e s é s e 1965—1967. id ő s z a k k ö z ö tt t ü k r ö z i a z t ö r t é n t h á z a s s á g k ö té s e k a la c s o n y s z á m á t, a m i v a ló s z ín ű le g 1968—1 9 6 9 -ig h a t .

1962. é v f o ly a m á n

VLADIM IR SZT. KASZABОV

BULGARIA NÉPESEDÉSE

175

„F " grafikonok - az élveszületett gyermekek tényleges száma. ' „ A " grafikon - az élveszületett gyermekek száma, kiszámítva az 1965. évi korszerinti élveszületési együtthatónak bázisa alapján, valamint figyelembe véve az 1965-1967. évi idő­ szak alatti átlagos életkort. f „B " grafikon - az élveszületett gyermekek száma, mint az ,,A" grafikon, de figyelembe véve az ifjúságnak az oktatási rendszerben történő elfoglaltságának ráhatását. ,,G"grafikon - olyan harmadik élveszületett gyermek, amely ténylegesen az anya har­ madik gyermeke volt. ,,P" grafikon - élveszületett gyermekek száma - saját prognózis. A diagramok indexe a szülések sorrendjét jelzi. гр а ф и к «F» ф а кти че ско е читло ж и в о р о ж д е н н ы х детей. гр а ф и к « А » -—■ число ж и в о р о ж д е н н ы х детей, вы численное на базе коэф ф ициента ж и в о р о ж д е н и й 1965 г. с уче том ср е д н е го возраста периода 1965— 1967 г. г. гр а ф и к «В» — число ж и в о р о ж д е н н ы х детей ка к в гра ф ике «А», но с уч е то м влия­ ния занятости м о л о д е ж и в системе образования. гр а ф и к «G» та ко й третий ж и в о р о ж д е н н ы й р е б е н о к, ко то р ы й ф а кти че ски являлся тр е тьим р е б е н ко м м атер и ; гр а ф и к «Р» — число ж и в о р о ж д е н н ы х детей — собственны й п р о гн о з И нд е кс д и а гр а м м означает п о р я д ко в ы й н о м е р р о ж д е н н и й G ra p h G ra p h b ir t h r a t e , w G ra p h p a r t ic ip a t i o n G ra p h G ra p h p a r it y .

, , F " - A c t u a l n u m b e r o f c h ild r e n b o r n a liv e . , , A ” — N u m b e r o f c h i ld r e n b o r n a l iv e c a l c u la t e d o n t h e b a s is o f t h e 1965 a g e - s p e c if ic liv e i t h r e g a r d to t h e a v e r a g e a g e in t h e 1 9 6 5 -1 9 6 7 p e r io d . , , B " — N u m b e r o f c h i ld r e n b o r n a liv e , a s in G r a p h , , A ” , b u t w i t h r e g a r d t o t h e im p a c t o f o f t h e y o u t h i n t h e e d u c a t i o n a l s y s te m . „ G " — T h ir d c h i l d b o r n a liv e w h o w a s r e a ll y t h e t h i r d c h i l d o f t h e m o th e r. , , P " — N u m b e r o f c h i ld r e n b o r n a l iv e — o w n f o r e c a s t. T h e in d e x o f d ia g r a m s s h o w s th e

mekek jelentkeznek (,,G ” g ra fik o n ) elsősorban az évi ta rta lé k részleges a k tiv i­ zálásának köszönhető. Prognózisunk szerint (P III. g ra fik o n ) a h a rm a d ik élveszü­ le te tt gyerm ekek száma 1972-ben kb. 12 500-ra csökken. V égül a következőt szeretnénk h angsúlyozni; 1. Ha a MT 61. sz. h a tá ro z a tá n a k az intézkedéseit nem vették volna be, az élveszületett gyerm ekek évi száma a В !., В II. és a III. g ra fik o n o k szintje körül ingadozna (vagy valam ivel a la tta ). 2. Eme intézkedések hatása következtében 1968. év után a n é p sza p o ru la t lényegesen m egh a la d ta a fenti szintet. De a hatás m echanizm usa (p o n to sa b b a n a szülések gyorsulása és lassulása és az egyszeri ta rta lé k a ktivizá lá sa ) előre m eghatároz egy ugrásszerű növekedést az első 2— 3 évben, am elyet azonban egy lényeges csökkenés követ. Ennek figyelm en kívül hagyása m ár nem egyszer néhány a la p ta la n optim ista népszaporulati prognózishoz vezetett és helytelen nézetek k ia la k u lá s á t segítette elő.

III.

N É P S Z A P O R U L A T I P R O G N Ó Z IS A Z

1 9 7 2 -1 9 9 0 . É V EK K Ö Z Ö T T I

ID Ő S Z A K R A

M e g a la p o z o tt népesedési p o litik a kidolgozásához olyan n é p sza p o ru la ti p ro g ­ nózisra van szükség, am elyet azzal a fe lté te lle l készítenek el, hogy a tervbe vett tá rsa d a lm i intézkedésekben az előrebecslés időszaka a la tt, lényeges változások nem következnek be. A prognózis p e rió d u sá n a k kezdete az MT 61. h a tá ro za ta hatásának utolsó szakasza, vagyis am elyben a n é p sza p o ru la t egyszeri változásai jelentkeznek. A fe n t e m líte tt időszakra vonatkozó prognózisunk szerint az ország népszapo­ ru la ta a következő lesz:

VLADIM IR SZT. KASZABOV

176

Első élveszületett gyermekek évi száma (P I. g ra fik o n /ll. áb ra és 2. tá b lá z a t) 1973-ban kilé p az egyszeri csökkenés p e rió ­ dusából és a В I. g ra fik o n n a l lesz azonos.

2. Táblázat

Горизонтальная граф а: (I) Граф ики; (2) Годы; (3) Число в тысячах; H e a d in g :

(1)

G ra p h s ;

(2 ) Y e a r ;

(3)

Y e a r ly n u m b e r

( in

th o u s a n d )

M á so d ik élveszületett gyermekek évi száma (P II. g ráfi kon/l 11. ábra és 2. tá b lá z a t) 1975-ben kilé p az egyszeri- p e rió d u sá b ó l és m e g h a la d ja a В II. g ra fik o n t kb. 1000-el. H a rm a d ik élveszületett gyermekek (IV. ábra és 2. tá b lá z a t) 1955— 1967. között a h a rm adik élveszületett gyerm ekek évi száma á lla n d ó a n csökken. Az MT 61. h a tá ro za tá n a k hatása következtében 1968-tól ez a szám m eg­ növekedett. V élem ényünk szerint a h a tá ro za t hatása 1975 után a b b a n nyilvánul meg, hogy a fe n t e m líte tt csökkenés m egszűnik és az A III. g ra fiko n o n á lla p o d ik meg. (A P 111. g ra fiko n egybeesése az A III. g ra fik o n n a l.) A negyedik és minden to vá b b i élveszületett gyerm ekek évi száma (V. ábra és 2. tá b lá z a t) 1955— 1971 között á lla n d ó a n csökkent és 1971-ben 8499 volt. Úgy g o n d o lju k, hogy 1990-ig ez a szám lecsökken kb. 5000-re. Az I., II., III., IV. és az utána élveszületett gyerm ekekre vonatkozó a d a to k összeadásával m egka p ju k a közös évi számukra vonatkozó prognózist (P g ra fiko n az I. számú ábrán). IV .

A

NÉPESSÉG

SZAPORODÁSÁNÁL

O P T IM Á L IS Á N

FELHASZN ÁLHATÓ

TAR TALÉKO K

Első gyermek. Az utódokra való törekvés olyan erős, hogy az em ber le g a lá b b egy gyerm eket szeretne, még nagy nehézségek elle n é re is. Vélem ényünk szerint azoknak, a kik tu d a to sa n nem a k a rn a k gyerm ekeket, meg van rá a kom oly okuk. Az olyan eseteknek az aránya, am elyekben az egészségvédelm ünk tö ké le te síté sé ­ vel lehet (és kell) segíteni, igen kicsi. Éppen ezért, hazánkban az első gyermek szülésében lényegesen fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k nincs. M á so d ik gyermek. 1—2 évvel ezelőtt, de most is, sokan azon a vélem ényen vannak, hogy hazánkban nagy ta rta lé k o k vannak a m ásodik gyerm ek szülésénél.

BULGARIA NÉPESEDÉSE

177

Fő érvként a KSH a d a ta i szerepelnek, am elyek szerint a m egszám lált c sa lá d o k­ nál, 30,3% -nál nincs gyerm ek, 3 1,8% -nál egy, a m egm aradó 3 7 ,9 % -n á l 2, vagy ennél tö b b gyerm ek van. V élem ényünk szerint itt a fő kritérium ot, a gyerm ekek születési so rre n d jé b e n tö rté n ő arányokra vonatkozó a d a to k b a n kell keresni. (8. oszlop és 5. oszlop az 1. tá b lá z a tn á l). Ezek az a rá n yo k a reprodukciós fo lya m a tn a k nem egy közbeeső fázisát, hanem a végső eredm ényét a d já k meg.3 D e m o g rá fia i m ú ltu n k elemzésé3. Táblázat

Горизонтальная граф а: (I) Страна; (2) П е р ио д ; (3) Ж и в о р о ж д е н н ы е на 1000 ж и ­ телей; (4) С о о тно ш е ни е р о д о в в п о р я д ке р о ж д е н и я д етей; (5) С о о тно ш е ни е первы х р о ж д е н и й о тносител ьно всех р о ж д е н и й ; Вертикальная граф а: 1. А встралия; 2. А в стр ия ; 3. Великобритания; 4. Ф РГ; 5. Гре­ ция; 6. Д а ния ; 7. Италия; 8. Канада; 9. Новайя З ела нд ия ; 10. С Ш А ; 11. Ф и н л я н д и я ; 12. Ф р а н ц и я ; 13. Ш в е й ц а р и я ; 14. ГДР; 15. Польш а; 16. Рум ыния; 17. С оветский С о ю з ; 18. У кр а н и н с ка я С оветская С оциалистическая Р еспублика; 19. В е н гр и я ; 20. Ч ехословакия; 21. Ю гославия; 22. Болгария. * Т ол чко роды из брака. H e a d i n g : (1) C o u n t r y : (2 ) P e r io d ; (3 ) C h ild r e n b o r n a liv e p e r 1000 p o p u la t io n : (4) R a t io o f d e l iv ­ e r ie s b y b i r t h o r d e r o f c h i l d r e n ; (5) R a tio o f f ir s t d e liv e r ie s in t o t a l b ir t h s . L a t e r a l t e x t : 1. A u s t r a l i a ; 2 . A u s t r ia ; 3. G r e a t B r i t a i n ; 4. F e d e r a l R e p u b lic o f G e r m a n y ; 5. G r e e c e ; 6. D e n m a r k ; 7 . I t a l y ; 8. C a n a d a ; 9 . N e w Z e l a n d ; 10. U . S . A . ; 11. F i n la n d ; 12. F r a n c e ; 1 3 .. S w it z e r la n d ; 14. G e r m a n D e m o c r a t ic R e p u b lic ; 15. P o la n d ; 16. R o u m a n ia ; 17. U . S . S . R. ; 18. U k r a i n ia n S . S . R. 19. H u n g a r y ; 2 0. C z e c h o s lo v a k ia ; 21. J u g o s la v ia ; 22. B u lg a r ia . 2 D e m o g r á f ia

178

VLADIM IR SZT. KASZABOV

bői kitűnik, hogy hazánkban a 3 5 -5 0 év e lő tti helyzethez képest, a m ásodik gyer­ mek szülése m egnövekedett. Itt érdem es összehasonlítást végezni a fe jle tt és szomszédos országok a d a ta iv a l (3. tá b lá z a t). A m ásodik szülések a rá n yá n a k a d a ta i az elsőkhöz képest a következőket m u ta tjá k : 7. Az e u ró p a i szocialista országok között a m ásodik gyerm ek szülési szintje, B u lg á riá b a n egyike a le g m a g a sa b b n a k. (M a g a s a b b színvonal csak R om ániában van, ami az abortuszok b e tiltá sá va l m agyarázható 1967-től). 2. A k a p ita lista országok tö b b sé g é n é l csak a házasságon b e lü li születések a d a ta i á llo tta k rendelkezésre. Ha fig ye le m b e vesszük, hogy a kérdéses a rá n y a szüléseknél a házasságon kívülieknél kisebb 3— 7 % -k a l a házasságon belüliekéhez képest, az a következtetés vonható le, hogy a m ásodik gyerm ek szülése hazánk­ ban az e m líte tt országok á tla g o s színvonala fö lö tt va n ; csak az e u ró p a i orszá­ gokkal összehasonlítva — egyike a legm a g a sa b b a kn a k. Vélem ényünk szerint a lakás- és ó vo d a -problém a folyam atos m egoldása és a szülési szabadság növekedése vezethetne oda, hogy a m ásodik élveszületett gyer­ mekek ará n yá n a k a növekedése e lé rje m axim álisan a 82— 8 3 % -ot az elsőhöz képest. O lyan fe lté te le k m ellett, m in t az u rb a n iz á c ió fe jlő d é se és a nők egyre nagyobb bekapcsolódása a term elésbe, a fe n te m líte tt % közel á ll a szociális­ b io ló g ia i m aximumhoz. A legrosszabb esetben, ha fe lté te le zü n k egy olyan te n ­ denciát, hogy a m ásodik élveszületett gyerm ekek aránya az elsőkhöz képest á tla ­ gosan 78% -ig csökkenne, a növekedés 5 % lenne, am i évente 3000 tö b b élve­ született m ásodik gyerm eket je le n t. Szerintünk ez a szám je le n ti m axim álisan az évi op tim á lisa n fe lh a s z n á lh a tó ta rta lé k o t a m ásodik gyerm ek megszülésében 1990-ig. A fe n te m líte tt évi belépés és az első gyerm ek szülése után 2-től 7 évig ta rtó po te n ciá lis periódus esetében az egyszeri o p tim á lisa n fe lh a s z n á lt ta r­ ta lé k max. 12 000-re becsülhető. H a rm a d ik gyermek. A h a rm a d ik gyerm ek szülésénél a ta rta lé k o t g y a k o rla ti­ lag azok a nők je le n tik , akikn e k csak két élveszületett gyerm ekük van. Figyelembevéve d e m o g rá fia i m ú ltu n k és más országok m utatóit, vélem ényünk szerint a h arm adik élveszületett gyerm ekek aránya a m ásodikhoz képest o p tim á lisa n 75% -ig növekedhet. 1972— 1990 között prognózisunk szerint a m ásodik élveszületett gyer­ mekek évi á tla g o s száma 49 500, a h a rm a d ik élveszületett gyerm ekeké 12 300 lesz. A fe n t e m líte tt növekedés esetében a h a rm a d ik élveszületett gyerm ekek száma 37 000 lesz, ami 24 700 növekedést je le n t. így a h a rm a d ik élveszületett gyerm ekek szülésében o p tim á lisa n fe lh a s z n á lt ta rta lé k o k évi belépése á tla g o sa n 24 700 lesz 1990-ig. Feltételezve, hogy a m ásodik után a h a rm a d ik gyerm ek m egjelenésének p o ­ te n ciá lis periódusa 2-től 7 évig ta rt, az egyszeri ta rta lé k kb. 100 000-re becsülhető. Negyedik gyermek. Ha a negyedik élveszületett gyerm ekek száma a h a rm a­ d ikn a k 7 5 % -á t teszik ki és a p o te n ciá lis periódus 4 év, a kko r az o p tim á lis a n fe l­ használható ta rta lé k o k évi belépése kb. 24 ezer és az egyszeri o p tim á lis a n fe l­ használható ta rta lé k 18 ezer lesz. ö t ö d i k gyermek. Ha az ö tö d ik élveszületett gyerm ekek száma a negyediknek a 6 0 % -á t teszik ki és a po te n ciá lis periódus 3 év, a kko r az o p tim á lis a n felhasz­ n á lh a tó ta rta lé ko k évi belépése 14 ezer az egyszeri o p tim á lis a n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k 3 ezer.3 3 E zen t ú lm e n ő e n f ig y e le m b e k e ll v e n n i, h o g y a n é p s z á m lá lá s k o r c s a k a k ö z ö s h á z t a r t á s b a n é lő g y e r ­ m e k e k e t s z á m o ljá k a c s a lá d h o z . F e ln ő t t, k ü lö n é lő ( h á z a s ) g y e r m e k e k s z ü lő i „ g y e r m e k t e l e n n e k " m in ő s ü ln e k . (S z e rk . m e g j. )

BULGARIA NÉPESEDÉSE

179

A 4. tá b lá za tb a n ta lá lh a tó az élveszületett gyerm ekek évi száma 1990-ig, a m it a prognosztizált (2. tá b lá z a t) és az évi belépés o p tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta r ta ­ lékának összessége a harm adik, negyedik és az ö tö d ik gyerm ek figyelem bevétele mellett.

( 1000 )

4. Táblázat

Горизонтальная граф а: (1) А кти в и зи р о в а н н ы е р е зе р вы ; (2) Год. Вертикальная граф а: 1. Д о тр е ть е го р е б е н ка ; 2. Д о ч е тве р то го р е б е н ка ; 3. Д о пято го р е б е н ка ; H e a d i n g : (1) A c t iv it e d L a t e r a l t e x t : 1. U p t o

re s e rv e s ; t h e t h ir d

(2 ) Y e a r . c h ild ; 2.

Up

to

th e

fo u r th

c h ild ;

3.

Up

to th e f if t h

c h ild .

Úgy véljük, hogy ötgyerm ekes család a la p ítá s á n a k terve irre á lis lenne h a ­ zánkban. A népszapo ru la t összes olyan prognózisát, am ely a 4. tá b lá z a tb a n sze­ replő szám okat tú lh a la d ja , m e g a la p o z a tla n n a k te k in tjü k .

V.

A

NÉPESSÉG

SZAPORODÁSÁVAL

SZEM BEN TÁM ASZTO TT ÉS A Z O K ELÉRÉSE

TÁRSADALM I

KÖ VETELM ÉN YEK

Az á tla g o s élettarta m (Á) és az élveszületett gyerm ekek á lla n d ó évi száma (N) m ellett a lakosság re p ro d u kció ja fokozatosan stacioner je lle g e t kap — ez az egy­ szerű reprodukcióra jellem ző rendszer. Ilyen rendszer m e lle tt a lakosság száma egy á lla n d ó értékhez közelít (Lá ). Az é le tko ri halálozás egy szinten való m egm a­ radása esetében az egyes é le tko ri csoportok L(X|_X,) ugyancsak egy á lla n d ó (x i— :X2 ) értékhez közelítenek Lá(x,—x,) ■ ^ a következő összefüggések érvényesek:

ahol (x i— X2 )-vel az éle tko ri in te rva llu m o t, U -e l pedig az élők szám át az ,,x” é le t­ korban je lö ltü k. (Táblázatokban ta lá lh a tó vá rh a tó á tla g o s életkor.) Az 1961— 71. időszakban N = 133 ezer évi á tla g b a n = 9.400 ezer, a m un­ kaképes korú (ffi 16— 59, nő 16— 54 évesek) lakosság 5.100 ezer. Az 1972— 1990 id ő ­ szakban N + 129 ezer — ebből leány 48,6% — Lá = 9,110 ezer, a m unkaképes korú lakosság pedig 4,940 ezer (m ajdnem ugyanaz m int 1969-ben) . . Az e lm ú lt évek nagylétszám ú ko rc s o p o rtja in a k belépése m ia tt 1979-ig a m un­ kaképes korú lakosság növekedni fog, és eléri az 5,205 ezer-t. Ezt követően csök­ ken. Az a d a to k azt m utatják, hogy h azánkban a lakosság reprodukciós folyam ata hanyatló jellegű. Ez az á lla p o t fo ko zo tta b b a n je le n tke zik az á tla g o s k u ltu rá lis ­ oktatási színvonalú tá rs a d a lm i cso p o rto kn á l és különösen erős, ahol ez a színvo­ nal magas. M. M in ko v szerint ,,. . . szemmel lá th a tó a n a jövőben, különösen 1976— 1990 2

*

180

VLADIM IR SZT. KASZABOV

között, az extenzív fe jlő d é s fe lté te le i erősen ko rlá to zo tta k lesznek, a munkaképes korú lakosság negatív szaporulata m i a t t . . . Az a la p ve tő források ko rlá to zo tt mé­ retei azonban nem a d n a k oko t a rra a következtetésre, hogy a m unkaerő k ia la k í­ tá s á t más országokban kell keresni". M e g e m lítjü k itt, hogy az in te g rá ció s fo lya m a to k fe jlődése a KGST-n belül öszszefügg új természeti kincsek fe ltá rá sá va l, új városok kiépítésével és nagyobb tö ­ megek elhelyezésével a gyenge népsűrűségű terü le te kre . Ezek az intézkedések 20— 30 év múlva fe jlő d n e k ki igazán. Így nem csak arról van szó, hogy a g a zd a sá ­ g u n k szám ára lesz-e e le g e n d ő m unkaerőforrás, hanem arró l is, hogy a KGST fe n te m líte tt jö vő b e li intézkedéseibe mi is b e ka p cso ló d u n k lehetőségeink szerint. A fe n ti elemzések a la p já n h a tá ro zo tta n ki kell m ondani azt, hogy a m ásodik gyerm ek születésénél o p tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k n a k hazánkban nincs lényeges szerepe (szám ítások a la p já n — évi belépés 3000 és az egyszeri belépés 12 ezer). A harm adik élveszületett gyerm ekeknél a ta rta lé k o k a következők: évi belépés 24 700 és egyszeri 100 000. Ilyen fe lté te le k m e lle tt a szülések növekedé­ sére két variáns adódik. í. variáns. Először a m ásodik gyerm ek szülésére o p tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé ko k te lje s aktivizálásával kell kezdeni és csak aztán á tté rn i a harm adikra. 2. variáns. Elejétől kezdve a fig ye lm e t és a fe lh a szn á lh a tó eszközöket első­ sorban a harm adik gyerm ekre kell összpontosítani. A m ásodik gyerm eknél az o p ­ tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k fokozatos aktivizálása, a lakás- és ó v o d a -p ro b ­ lém ák m egoldásával és a szülési szabadság növelésével o ld h a tó meg. E variánsoknál az á lta lu n k végzett szociális-gazdasági elem zések a követke­ zőket m u ta tjá k : 1. A m ásodik gyerm ek szülésében o p tim á lis a n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k lé ­ nyeges aktivizá lá sá t nem eredm ényezi a havi pótlékok 5 — 10 levával való növelése. 2. A m ásodik gyerm ek szülésében o p tim á lis a n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k gyors aktivizá lá sá t csak az abortuszok b e tiltá sa eredm ényezheti, am inek a szülések m eg­ gyorsulása és a n épsza p o ru la t egyszeri növekedése lesz az eredm énye. A szám í­ tások azt m utatják, hogy ilyen b e tiltá s után az első évben 21 ezerrel, a m ásodik évben 14 ezerrel, a h a rm a d ik évben 7 ezerrel több, a negyedik évben — u g ya n ­ annyi, az ö tö d ik évben — 4 ezerrel kevesebb, a h a to d ik évben — ugyanannyi g yer­ mek születik és aztán évente 2 ezer élveszületett gyerm ekkel növekszik a lakosság száma. A prognosztizált fe lfe lé u g rá st egy hirte le n csökkenés követi, am i az ilyen intézkedéseknek a m űködési m echanizm usából a d ó d ik. Ha az abortuszok betiltása megszűnik, még egy u tólagos egyszeri csökkenés keletkezik, am elynek mértéke kb. 8000 lesz és a 2000 élveszületett gyermekszám stabil évi növekedése eltűnik. M in d ­ ezek és más szociális je lle g ű okok m ia tt nem helyeseljük ezt a variánst. T ekintettel az elm o n d o tta kra és a m ásodik és a h a rm a d ik gyerm ek szülésére op tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k a rá n yá ra, tová b b á , hogy m ajdnem minden országban, ahol á lta lá b a n m agasabb a népszaporulat, a m ásodik gyerm ek sza­ p o rulata kisebb, m int a miénk, de lényegesen m agasabb a h a rm a d ik gyerm ek­ nél, a m ásodik varián st helyeseljük. A m ásodik variáns szerint je le n le g fig ye lm ü n ke t a h a rm a d ik gyerm ek szülé­ sében o p tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k aktivizá lá sá ra kell fo rd íta n u n k . A m e l­ le tt úgy véljük, hogy a kérdéses a ktivizá lá sn a k szociális je lle g ű n e k kell lennie, hogy na g yjá b ó l kie g ye n lítő d jé k a lakosság különböző ré tegeinél a h a rm adik gyer­ mek születése. Itt egyetértünk azzal a vélem énnyel, hogy a „szocialista társadalom á lta lá b a n nem magas né p sza p o ru la tra törekszik, hanem a lakosság m inden cso­ p o rtjá b a n egyenletesen m egnyilvánuló szaporulatra . . .” .

BULGARIA NÉPESEDÉSE

181

A fe n ti fe la d a t teljesítése m indig nehézségekbe ütközik. E nehézségek a b b ó l a tényből ad ó d n a k, hogy am íg az első gyerm ek és nagym értékben a m ásodik gyerm ek m egjelenésében is d ö n tő szerepet já tszik az u tódokra való természetes törekvés, a d d ig a harm a d ik gyerm ek g o n d o la tá b a n , az esetek tö b b sé g é n é l, ez a törekvés g ya k o rla tila g m egszűnik és a szülők elsősorban a csa lá d i é le tre g yako­ rolt anyagi h a tá sá t m érlegelik. Ez azt je le n ti, hogy az első és m ásodik gyerm ek esetével szemben, a „h a rm a d ik ” gyerm ek p ro b lé m á já n á l a g azdasági je lle g ke­ rül előtérbe, főleg azok a különbségek, am elyek ob je ktíve a ga zd a sá g i valóság kü lönbségeiből ad ó d n a k. Ahhoz, hogy a h a rm a d ik gyerm ek születése n a g y já b ó l kie g y e n lítő d jé k a la ­ kosság különböző rétegeiben, az szükséges, hogy a m egfelelő intézkedéseknek azonos legyen a hatékonyságuk m inden rétegnél. Különös fig ye lm e t érdem el az a tény, hogy végeredm ényben a csa lá d i jövedelem növekedésével csökken azoknak az intézkedéseknek a vonzó és b u zd ító hatása, am elyek a jövedelm ek változását okozhatják. Innen szükségszerűen következik, hogy a h a rm a d ik gyerm ek születé­ sének kiegyenlítődéséhez a lakosság különböző rétegeiben az szükséges, hogy a m egfelelő intézkedések hatásával párhuzam osan növekedjék a szülők jövedelm e is. Félreértés elkerülése végett, itt e m lítjü k meg, hogy azok az intézkedések, am e­ lyek a családi jövedelem változását eredm ényezhetik, je le n th e tn e k p ó tlé k o t gyer­ mekszülés esetén, de a d ó t is, ha nincs gyerm ek, vagy p ó tlé ko k és a d ó k ko m b i­ n á ció já t. Az intézkedések h a tá sá n a k növekedése elé rh e tő progresszív a d ó kka l is, am elyet a kkor kellene fizetni, ha nincs h a rm a d ik gyermek. A harm a d ik gyerm ek m egszülésére ható intézkedések elvi kérdéséhez a kö­ vetkezőt tesszük hozzá. A szülők jö ve d e lm é t b e fo lyá so ljá k és a szülésre ható intézkedéseknél van egy sajátos kölcsönhatás az ösztönzési és a szociális segély fu n kció i között. G yerm ek­ születés esetében a c sa lá d i jövedelem növekedésének csak a kko r van szociális segély je lle g e , a m iko r nem az intézkedések je le n tik a gyerm ek m egjelenésének a fő okát. Ez áll pl. az első és m ásodik gyerm ek esetében. A h a rm a d ik gyerm eknél viszont ezek az intézkedések je le n tik a fő eszközt a gyerm ekszülés ösztönzésére és így az ösztönzés fu n k c ió i kerülnek előtérbe. U gyanekkor, az intézkedésekből e ltű n ik a szociális szülési segély je lle g , m ert az a fe la d a ta , hogy ki kell e g y e n lí­ te n ie a ha rm a d ik gyerm ek v á lla lá s á n á l a csa lá d ra h á ru ló nehézségeket, (rla ez az á tvá lla lá s nem teljes, a h a rm a d ik gyerm ek nem je le n ik meg és így a kérdéses intézkedések nem hatn a k.) A ha rm a d ik gyerm ek szülésében o p tim á lisa n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k a k tiv i­ zálását három tény könnyíti m eg: 7. Jelentős azoknak a csa lá d o kn a k a száma, a hol két lánygyerm ek van és am elyek intézkedésekkel könnyen befolyásolhatók. 2. V iszonylag nem nagy a száma azoknak a családoknak, m elyeknek három 16 év a la tti gyerm ekük van, (kb. 5-ször kisebb, m int a két 16 év a la tti gyerm ekkel rendelkező csa lá d o kn á l). 3. Jelentős az o p tim á lisa n fe lh a s z n á lh a tó egyszeri ta rta lé k nagysága és ez lehetővé teszi a fokozatos aktivizá lá su ka t, ami a k ia d á so ka t lényegesen csökkenti. Ennek ellenére a szám ítások azt m u ta tjá k, hogy e célra je le n tő s eszközök ke lle ­ nek (az első 3— 4 évben évente kb. 50 m illió leva). A ha rm a d ik gyerm ek szülésében o p tim á lisa n , fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k kez­ deti aktivizá lá sá n á l, viszonylag nagy szerepet fog já tsza n i a fize te tt szülési sza­ badság növekedése. V élem ényünk szerint itt helyén való lenne, ha a p ó tló la g o s

182

VLADIM IR SZT. KASZABOV

szülési szabadságnak a lehetőségei elsősorban a h a rm a d ik gyerm eknél lennének koncentrálva. Pl. ha az 1970-ben kih ird e te tt, az első gyerm eknél já ró 6 hónapos pótló la g o s szülési szabadságot, am elyet a B u lg á riá b a n m e g á lla p íto tt le g a la cso n ya b b fize ­ tés szerint kapnak meg — áttesszük a h a rm a d ik gyerm ek szülésére, a kko r ez 10 hó­ n a p o t jele n te n e . E m ellett a kihasználtság hatása jelentősen növekszik, mert az anya nem egy, hanem 3 gyerm eket nevel fel. Ez az óvodák és bölcsődék helyzetén lényegesen ja vít. Az egy gyerm ekkel rendelkező csa lá d o kn a k a helyzete is m e g ja ­ vul, mert könnyebb lesz helyet ta lá ln iu k a gyerm ekintézm ényekben. A BKP K özponti B izottságának decem beri plénum a m egerősítette azt a p ro g ­ ram ot, am ely szerint m inden gyerm eknek, fü g g e tle n ü l attó l, hogy h á n ya d ikn a k születik, teljes á lla m i ta rtá s d íjb a n kell részesülnie. A népszaporulat n o rm a liz á lá ­ sát szolgáló p ro g ra m megvalósítását a ha rm a d ik gyermekkel kell kezdeni, ahogy azt a p á rtd o k u m e n tu m o k is hangsúlyozzák. M é rle g e ln i kell a h a rm a d ik gyermek á lla m i e lta rtá sá n a k a le hetőségeit és a rászoruló csa lá d o kn a k az eszközök biz­ tosítását. A harm a d ik gyerm ek szülésében o p tim á lis a n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k a k ti­ vizálása után az évente ú jo n n a n születettek száma a 4. tá b lá z a tb a n szereplő é r­ tékekhez kell, hogy közeledjen (PR III. g ra fik o n az I. á b rá n ), fgy a lakosság re p ­ ro d u kció ja a ha n ya tló á lla p o tb ó l á tlé p egy progresszív rendszerbe, am ely 25— 30 évre kb. 12% - ° s népe ssé g -sza p o ru la to t biztosít. Nem zá rju k ki, hogy a harm adik gyerm ekek % -a a m ásodikhoz képest m agasabb lesz az e lő irá n yzo ttn á l és így a n é pszaporulat m ag a sa b b lesz. Itt nem a ka ru n k á llá s p o n to t fo g la ln i azzal a kérdéssel k a p cso la tb a n , hogy a negyedik gyerm ek szülésében o p tim á lis a n fe lh a szn á lh a tó ta rta lé k o k aktivizálása szükséges lesz-e. Erről m e g a la p o zo tta n csak a közvetlen e lő ttü n k á lló szakasz le ­ küzdése után lehetne beszélni — elő b b a h a rm ad ik gyerm ek ka p jo n ú jból sze­ repet népünk életében.

К ВО П РО С У Р О Ж Д А Е М О С Т И НАСЕЛЕНИЯ БОЛГАРИИ РЕЗЮМЕ В о сно вн ом , излагается явление влияния м е р о п р и я ти й по д е м о гр а ф и ч е с ко й п о л и­ тике на р о ж д е н и е п е р во го , вто р о го, тр е тье го , . . ,, пято го р е б е нка в Н а р о д н о й Болга­ рии. В начале объ ясняется с о д е р ж а н и е новы х понятий, п р и м е н я е м ы х в д ан но й статье, в т.ч. сум м а р на я ве р о ятно сть: п о д этим поним ается то, что ж е нщ и н а в о п р е д е л е н н о м п о р я д ке р о ж а е т р е б е н ка ; потенциальны й п е р и о д : п е р и о д в ж и зн и ж е н щ и н ы , в к о т о ­ р о м о сущ ествляется сум м а р на я вероятность; а ктив изир о ва н ны е р е сур сы : число ж е н ­ щин в ф е р тил ьн о м возрасте, вступаю щ их в потенциальны й п е р ио д . У тве р ж д а е тся , что ум ен ьш е ни е (увеличение) возраста м атерей при р о ж д е н и и вы зы вает у с ко р е н и е (за м е д ­ ление) р о ж д е н и й , что и п р иво д ит к е д и н о в р е м е н н о м у уве л и ч е ни ю (ум е н ь ш е н и ю ) п р и ­ роста насоления, это доказы вается числовы м п р и м е р о м . Из следствий ф а кти че ски х д анны х ясно, что п р и м е р н о 15 лет ур о ве н ь прироста населения не обеспечивает д аж е п р о сто е воспяоихвоство б о л га р с к о го народа. Вычисления, п р о в о д и м ы е с уч е то м изм е не ни й п о р я д ка р о ж д е н и й , по ка зы в аю т, что, сравнивая 1961— 1971 гг. с 1926— 1940 гг., р о ж д а е м о сть относительно 1— 2 ре бе нка сущ ественно не изм енилась. Это означает, что в последние год ы зна чите льн ое у м е н ь ­ ш ение р о ж д е н и й вы зывается, в п е р в у ю о ч ер е д ь, р о ж д е н и е м тр е тье го и сле дую щ их детей. М е р о п р и я ти я , приняты е в р еш ении н. 61. Совета М и н и стр о в сти м у л и р у ю у т р о ж ­ дения тр е тье го р е б е н ка , то есть н у ж н о а ктивизировать р е сур сы , о п тим а льно исполь­ зу е м ы е при р о ж д е н и и тр е тье го р е бе нка . А в то р , с у ч е то м вы ш е ука за нны х исследований, составляет и со о б щ а е т п р о гн о з населения на п е р и о д 1972— 1990 г. г.

BULGARIA NÉPESEDÉSE

183

TO THE QUESTION OF THE INCIDENCE OF BIRTHS IN THE POPULATION OF BULGARIA . Summary The a rtic le deals firs t of a ll w ith th e im p a ct o f p o p u la tio n p o licy m easures on th e b irth o f th e first, second, th ird , . . . fifth ch ild in th e B u lg a ria n People's Republic. By w ay of in tro d u c tio n it e xp la in s th e co n te n t of new concepts used in th e paper. These are th e f o l­ lo w in g : summarized probability u n d er w hich th e a u th o r means th a t a wom an should give b irth to a c h ild in a de term in e d o rd e r; potential period in such a p e riod in th e life o f the w om an when th e sum m arized p ro b a b ility is re a lize d ; activated reserves = n u m ber o f wom en o f re p ro d u ctive a g e e n terin g the p o te n tia l p e rio d ; his statem ent th a t in case o f a decrease (increase) in the child-bearing age ol mothers an acceleration (slow ing dow n) in births can be observed which results in a single growth (d e clin e ) in population increase, is proved w ith figures. From th e conclusions dra w n from th e a c tu a l d a ta it can be seen th a t for about 15 years

the level of population increase could not ensure even the simple reproduction of the Bulgarian population. C a lc u la tio n s m ade on th e basis o f th e ch a n ge in p a rity show th a t in th e years 1961 — 1971 no s ig n ific a n t ch a n g e to o k p la ce in b irth rate refe rring to th e firs t and second ch ild ren as co m p a re d to th e 1926-1940 p e rio d . This means th a t in th e recent years th e s ig n ific a n t decrease in th e num ber o f births is d ue to the births of th ird c h ild re n and ch ild re n w ith a h ig h e r b irth order. The D ecision No 61 o f th e C o u n cil o f M in isters to o k m easures to s tim u la te th e b irth of the th ird c h ild th a t m eans reserves w hich can be used in an o p tim a l way should be a ctiva ted in case o f th e th ird c h ild . _ O n th e basis o f th e above analyses a u th o r p repares and in d ica te s a p ro je c tio n fo r the 1972-1990 p e rio d .