Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék
Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 2007. április 25.
KÖRNYEZETVÉDELEM A NYOMDAIPARBAN
Környezetvédelmi jogi alapelvek: z A környezethez való jog mint alapvető emberi jog, z
A megelőzés és elővigyázatosság,
z
"A szennyező fizet",
z
z
Az együttműködés elve az állam és a környezethasználók között, Az információhoz való hozzájutás, nyilvánosság, társadalmi részvétel.
KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME
1. A föld védelme. 2. Vízvédelem. 3. A levegő tisztaságának védelme. 4. A veszélyes anyagok és technológiák, kémiai biztonság. 5. Hulladékok és hulladékgazdálkodás. 6. Zaj- és rezgésvédelem. 7. A rádióaktivitás és sugárzás elleni védelem. 8. Természetvédelem.
A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME
Alapfogalmak: z Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét befolyásoló anyag, z Levegő terhelés (emisszió): valamely légszennyező anyag levegőbe jutása, z Levegőszennyezés: a légszennyező anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe jutása, z Légszennyezettség (imisszió): a levegőben, a levegő terhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, z Elérhető legjobb technika.
Elérhető legjobb technika
Technika: alkalmazott technológia, amely alapján a berendezést tervezik, építik, karbantartják, üzemel-tetik. Elérhető technika: a berendezés vagy technológia fejlesztési szintje lehetővé teszi az alkalmazását, elfogadható műszaki-gazdasági feltételek mellett (ésszerű módon hozzáférhető). Legjobb technika: leghatékonyabb a környezet egészének védelme érdekében.
Helyhez kötött pontforrás: kémény, kürtő, melynek légszennyező anyag kibocsátása méréssel egyértel-műen meghatározható. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrás: pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felület (nyílás, ajtó, ablak, ventillátor, hulladéktároló, stb). Követelmény: az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell kialakítani, működtetni és a karban-tartásáról gondoskodni, hogy a lehető legkevesebb levegőterhelést okozzák.
Illékony szerves vegyület - VOC (Volatile Organic Compound): olyan szerves vegyület, amely napfény jelenlétében képes reakcióba lépni a nitrogénoxidokkal, és ennek eredményeképpen talaj közeli ózon keletkezik (toxikus, rákkeltő)
Melyek azok a nyomdaipari tevékenységek, ahol VOC kibocsátás történhet? Tekercses ofszet nyomás forró levegős szárítással, zRotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére (toluol alapú festék), zRotációs mélynyomás, zFlexonyomtatás, zRotációs szitanyomás, zNyomtatási tevékenységgel összefüggő kasírozás, zLakkozás. z
Szennyező forrás: Rotoman 45 ofszet tekercsnyomógép
Szennyező forrás: SOLOFLEX flexonyomógép
Oldószer-felhasználási küszöbértékek, kibocsátási határértékek
A VOC szennyezés csökkentésének lehetőségei a nyomtatásnál: Az IPA (izopropilalkohol) koncentrációjának csökkentése a nedvesítő oldatban, az IPA hűtése a párolgási veszteség csökkentése érdekében, zA nedvesítő oldat pH értékének beállítása, vezetőképesség ellenőrzése, zA festékfelhasználás optimalizálása, zA használt nedvesítő oldathoz megfelelő felhordó hengerek alkalmazása, gumihengerek karbantartása. z
Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok: z
Nitrogénoxidok,
z
Szénmonoxid,
z
Ólom,
z
Kéndioxid.
KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE:
z
z
z
z
Kevés hulladékot termelő - lehetőség szerint zárt -technológia alkalmazása, Kevésbé veszélyes anyagok használata, A technológiai folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok újrahasznosítása, Véggázok összegyűjtése, leválasztó berendezések, véggáz égető berendezések alkalmazása,
Termikus oxidáció (utánégetés)
CnHm + O2
→
CO2 + H2O
exoterm (hőtermelő) reakció reakció hőmérséklet: 750 C° felett katalizátor alkalmazásával: 350-400 C°
Rekuperatív termikus utánégető működése
1 – Folyamat ventilátor 2 – Hőcserélő 3 – Gázégő 4 – Égetőkamra 5 – Energiahasznosító hőcserélő 6 – Kémény
Rekuperatív termikus utánégető
A legkorszerűbb termikus utánégetőkre jellemző kibocsátási határértékek
Katalitikus utánégető működése
1 – Folyamat ventilátor 2 – Hőcserélő 3 – Gázégő 4 – Égetőkamra 5 – Katalizátor 6 – Energiahasznosító hőcserélő 7 – Kémény
Regeneratív termikus utánégető működése
RTO – regeneratív – utánégetők
HULLADÉKOK ÉS HULLADÉGGAZDÁLKODÁS
Definíció: A hulladékok és emissziók megvásárolt alap és segédanyagok, amelyekből nem lett eladható termék. Alapelv: Hulladékot termelni drágább, mint ártalmatlanítani. zMegelőzés (hulladékkeletkezés megakadályo-zása, csökkentése), zHasznosítás (újrafelhasználás, alapanyag kinyerés, fűtőanyagként energetikai hasznosítás), zÁrtalmatlanítás, végső elhelyezés (fizikai-biológiai-kémiai kezelés, termikus ártalmatlanítás, lerakás).
Hogyan lesz a nyersanyagból hulladék?
Hulladék = Nyersanyag - Termék Fel nem használt nyersanyag, elhasznált segédanyag,
z
Gépindulásnál, a folyamat közben és leállásnál keletkezett hulladék,
z
Selejt, tárolási veszteség, zMeghibásodások, karbantartások hulladékai. z
Anyagáramlási mérleg (input-output tételek) Anyagok − Nyersanyagok − Félkésztermékek − Csomagoló anyagok − Segédanyagok − Karbantartási, üzemeltetési anyagok Energiahordozók − Földgáz, kőolaj, szén Energia, egyéb erőforrások − Hő és villamos energia − Víz − Levegő
Termékek − Késztermékek − Melléktermékek Anyagi emissziók − Hulladékok − Légszennyezés − Szennyvíz Energia és egyéb emisszió − Hulladékhő − Zaj és rezgés − Egyéb (pl. Szaghatás, sugárzás, stb.)
Hulladékok csoportosítása (EU által meghatározott hulladékjegyzék, EWC kóddal ellátva)
1. Hulladékok: z Technológiai folyamat során keletkezett papírhulladék (vágási hulladék, dudapapír, csomagoló anyagok, stb.), z
z
z
Fémhulladék (szerelési anyagok, hibás gépalkatrészek, selejtezett gépek), Fahulladék (raklapok), Műanyag hulladék (fólia csomagolóanyag, pántszalag, stb.)
2. Veszélyes hulladékok (EWC *): z z
z z z
z z
Használt előhívó és fixir, Nyomdafesték maradék, göngyöleg és nyomdafestékes rongy, Hengermosó folyadék, Ragasztó maradék, Fáradt olaj (hidraulika-, kenő-, hajtómű-, motor olaj), olajos rongy, Hűtőfolyadék és annak iszapja, Akkumulátor, fénycső, irodai hulladék (printer szalag, másológép toner, stb.).
Lehet így dolgozni?
... és lehet így is dolgozni!
Papírhulladék elszívó rendszer működési vázlata
Papírhulladék-elszívó rendszerek
ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM
Zajterhelés: a jelen lévő zaj hangnyomás szintje. Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a zajterhelési határértéket. Veszélyes mértékű rezgés: A szilárd testek olyan mértékű és minőségű rugalmas alakváltozása, amely meghaladja a megengedett rezgés kibocsátási határértéket.
Zaj és rezgésvédelem csoportosítása
1. A munkavállalókat munka közben ért zajterhelés. 2. Üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától (valamint vendéglátó, sport, stb.) vagy egyéb, helyhez kötött külső zajforrástól eredő zaj. 3. Építőipari kivitelezési tevékenységből eredő zaj. 4. Közlekedésből eredő zaj.
Munkavállalókat munka közben ért zajterhelés A munkahelyet, munkaeszközt úgy kell tervezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a megítélési A-hangnyomásszint ne legyen nagyobb 85 dB-nél. Feladatok: 1. Új munkaeszköz beszerzésénél, új technológia bevezetésénél alkalmazni kell. 2. Meglévő létesítmények, munkaeszközök esetén: - műszaki intézkedések (zajvédő burkolat, gépek alapozása), - megfelelő karbantartási feladatok, - munkafolyamatok szervezése, - a zajterhelés intenzitásának és időtartamának minimalizálása, - megfelelő védőeszköz biztosítása, - a zajterhelésnek kitett munkavállalók számának minimumra csökkentése.
Üzemi telephelytől, építőipari kivitelezési munkából, közlekedésből eredő zajterhelés
Megengedett mértékét a zajtól védendő terület besorolása határozza meg (határérték 35-60 dB között) A besorolás szempontjai: - a védendő terület funkciója (egészségügyi terület, lakóterület, gazdasági terület, stb.), - zajterhelés időpontja (nappal-éjjel).
Zajvédelmi kerítés
Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra a következő előadáson!
