Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet
Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban (“K” képzés) 1/31
Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék
2. előadás Karbantartási alapfogalmak, karbantartási rendszerek 2/31
Megbízhatóság A megbízhatóság jelenti: · a hibamentességet, · a karbantarthatóságot, · a karbantartási ellátást.
Nem tekinthető megbízhatónak a berendezés: · bár alacsony a meghibásodások száma, · bár könnyen javítható, · de rosszul szervezett a javítása és az alkatrészellátása 3/31
Alapfogalmak, meghatározások Fenntartás A fogalom magában foglalja mindazokat a műszaki és szervezési tevékenységeket, amelyek a gépek, berendezések előírt megbízhatóságú üzemeltetését lehetővé teszik. (A szóösszetétel utal a tárgyra)
Üzemfenntartás Azon tevékenységek összessége, amelyekkel valamely üzem (vállalat, gyár) valamennyi állóeszközének állandó, rendeltetésszerű használatát biztosítják. Ebbe az állóeszközállományba tartoznak többek között az épületek, épületgépészeti berendezések, az energiaellátás eszközei, a termelőberendezések, Az üzemfenntartás, mint komplex tevékenység magában foglalja a karbantartást és javítást is. Ezen kívül egyéb feladatai is vannak (állóeszközgazdálkodás, energiagazdálkodás, biztonság-, környezetvédelmi feladatok, stb.). 4/31 A nyomdákban ez a jellemző szemlélet és szervezési kialakítás.
Alapfogalmak, meghatározások Karbantartás Feladata a fizikai elhasználódási folyamat késleltetése, a megbízható működés szinten tartása. Ez alapvetően az üzemeltetéshez kapcsolódó, a gazdaságos üzemeltetés feltételeit megteremtő: · kezelés, gondozás, · felügyelet, vizsgálat, a szükséges beállítások, · javítások összessége. Jellemzője, hogy a javításokat kivéve, általában a gép szétszerelése nélkül végzik. 5/31
Alapfogalmak, meghatározások Kezelés A kezelés, a napi gondozás elsősorban a gépen dolgozó munkás feladata. A kezelés magában foglalja a rendeltetésszerű használatot, a csúszó alkatrészek gyakori kenését, a berendezések tisztántartását az ún. napi karbantartást.
Gondozás A gondozás (ápolás) a gépek megbízható működése érdekében rendszeresen elvégzendő tevékenységeket, a tisztítást, és a kenést jelenti, amit az előírás alapján a kezelő és a karbantartó személyzet végez. 6/31
Mi a karbantartás célja? Az újkori állapot ismélődő helyreállítása, vagy annak csekély mértékű vesztése.
7/31
Karbantartás - termelés: tudjuk, hogy kiválóan szeretnénk csinálni
, ehhez stratégia kell. 8/31
Alapfogalmak, meghatározások Karbantartási stratégia Hosszabb távú elgondolás arra nézve, hogy a karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét milyen karbantartási rendszerek és módszerek alkalmazásával fogják biztosítani.
Karbantartási rendszer Összefogja, hogy milyen kezdeményezés alapján, mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen intézkedéseket kell végrehajtani. Négy hagyományosnak nevezhető és két újabb formája ismert. 9/31
Hagyományos karbantartási rendszerek Egyszerű karbantartás – hibáig üzemelés rendszere A berendezéseket addig használják, üzemeltetik, amíg meghibásodik. Előnye, hogy az alkatrészek kihasználtsága nagy. Alacsony a termelés megbízhatósága és tervezhetősége.
Időszakos karbantartás – merev cikluson alapuló rendszer
10/31
Mint tervszerű megelőző karbantartás lényege, hogy a berendezésen – nagyrészt függetlenül annak elhasználódásától – előre meghatározott időközönként, előre megtervezett karbantartási, javítási műveleteket végeznek. A ciklusrendet hibaelemzéssel, az alkatrészek várható élettartama szerint alakítják ki. A fenntartási rend lehet időtől vagy teljesítménytől függő. Előnye a megbízhatóság és a tervezhetőség, de az alkatrészek kihasználtsága lényegesen alacsonyabb.
Hagyományos karbantartási rendszerek
Szabványos karbantartás Olyan javítási munkákból áll, amelyeket (adott esetben hatóságilag) meghatározott sorrendben és időközönként végeznek el . Minden alkatrésznek meghatározott az elhasználódási időtartama, amelynek elteltével az alkatrészt akkor is kicserélik, ha azon repedés, törés, kopás nem észlelhető. Elsősorban olyan gépeknél alkalmazzák, amelyek meghibásodása életveszéllyel vagy nagy anyagi kárral jár. Pl. repülőgépek, kazánok, liftek, nyomástartó edények, haditechnikai eszközök. 11/31
Hagyományos karbantartási rendszerek
Állapotfüggő karbantartás Ez esetben a gépen, berendezésen időszakosan vagy folyamatosan műszeres műszaki állapotvizsgálatot végeznek. Az így kapott információkat használják fel a javítási munkákhoz. A javítás várható időpontját, annak mértékét a gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, illetve az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg. Jellemző állapotfigyelési technika a rezgésdiagnosztika.
12/31
Hagyományos karbantartási rendszerek Hátrányok: · Egyik sem veszi figyelembe az emberi tényezőt. Csak tisztán műszaki kérdésekre koncentrál. · Nem foglalkozik azzal ki a felhasználó és milyenek az igényei. · A karbantartási információk áramlását nem tekintik fontos elemnek. · Csak karbantartási szemszögből ad választ a kérdésekre.
Továbblépési irányok
13/31
• Emberi tényező
TPM
• Információáramlás
CMMS
• Felhasználó igényeinek elemzése
RCM
TPM Világszínvonal TQM
TPM RCM Állapotfüggő karb. Megelőző karb.
Hibáig üzemelés 1950 14/31
1970
1980
1990
RCM cél/módszer/irányultság
15/31
Cél: A tervezett megbízhatóság elérése
Módszer: A karbantartási taktikákat strukturált logika segítségével a hibamechanizmushoz kell igazítani
Irányultság: a termelést nem zavaró diagnosztikai módszerek alkalmazása javasolt
RCM alapelvek
A berendezés teljesítményjellemzőinek meghatározása segít a hiba felismerésében
A hibák következményekkel járnak. A következmények megértése segít a hibák megelőzésében
A legtöbb berendezés véletlen hatások következtében hibásodik meg. Ezért javasolt az állapotfüggő karbantartási taktika.
16/31
RCM alapelvek
A hibák különbözőek, egyesek következményei súlyosabbak.
A hiba következményének vagy hatásának, továbbá a kiváltó okoknak az ismerete segít a következmények elkerülése érdekében történő akciók meghatározásában.
A team megközelítés, különböző hátterű tagokkal a legjobb a karbantartási program kialakításához.
17/31
Karbantartási taktikák az RCM-nél Ú jra te rve zé s 5%
E lle nõ rzé s 10%
H ib á ig 25%
Á lla p o t 35% C se re 10% N a g yja vítá s 15%
18/31
TPM
19/31
Total Productive Maintenance
Teljeskörű Hatékony Karbantartás
TPM
20/31
Teljes körű:
hatékonyság: gazdaságosság, nyereség
karbantartói rendszer: autonóm, megelőző, előretekintő
részvétel: minden alkalmazott bevonása
TPM
21/31
A berendezések hatékony alkalmazása elsősorban a termelés és a karbantartás munkatársaitól függ, de jelentős a beszerzők, a termékek és technológiák tervezőinek is a szerepe.
TPM
22/31
A siker a vállalat egészétől függ, a TPM bevezetésébe széles dolgozói rétegeket kell bevonni.
Kulcsterületei:
berendezések
dolgozók
információs rendszer
vállalati szervezet
‘70 Seiici Nakajima - TPM 5 alap pillére
23/31
Hat veszteségforrás eliminálása
TMK és állapotvizsgálat
Kezelők: gondozás, ápolás, kisjavítás
Egyéni és csoportos motiváció
Megelőző technikák bevezetése
A hat veszteségforrás
24/31
Kényszerleállások
Kisebb leállások
Termékhibák: selejt és újramegmunkálás
Beállítások és átállások
Csökkentett termelési sebesség
Indulási veszteségek
Computerised Maintenance Management Systems
25/31
CMM-rendszerek
Számítógépes karbantartási rendszerek 1520 éve léteznek
Jelenleg több, mint 1000 CMMS-eladó csak az Egyesült Államokban
Különböző kiépítések - igen eltérő árak
26/31
(1000 USD - 1 millió USD)
CMM-rendszerek céljai (1) Korábbi célok: kezelje és jobban szervezze, kövesse a munkát Jelenlegi célok:
27/31
egységesítse a karbantartási rendszert
automatizálja a folyamatokat
optimalizálja a forrásokat
kezelje a szerződéseket
CMM-rendszerek céljai (2)
28/31
a kézzel írott anyagokat gépesítse
pontos esemény-nyilvántartást végezzen
folyamatosan ellenőrizze és elemezze a költségeket
maximális rendelkezésre állást érjen el minimális ráfordítással
hatékonyságnövelést érjen el a munka előkészítésével
CMM-rendszerek céljai (3)
29/31
optimalizálja a fő kiadásokat és szűrje ki a kiadási súlypontokat
növelje a berendezések megbízhatóságát és élettartamát
csökkentse az energiafelhasználást
mérhető termelékenység-növekedést eredményezzen
a karbantartási adatok tengerét könnyen alkalmazható információvá alakítsa stb.
A CMM-rendszerek által nyújtott előnyök
Fejlett munkaellenőrzés
Fokozott megelőző karbantartás (segít figyelni a hibatrendeket és a berendezések leállásának fő okait és a nem tervezett leállásokat)
30/31
Javított rendelkezésre állás (megfelelő darab a megfelelő időben ⇒ hatékonyságnövelés az állásidö csökkenésével)
Csökkentett raktárkészlet
Növekvő képesség a teljesítmény mérésére
Köszönjük a figyelmet!
Viszontlátásra a következő előadáson!
31/31
