MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2
Foglalkozási bőrgyulladások gyakorisága a brit nyomdaiparban Tárgyszavak: foglalkozási betegség; bőrgyulladás; nyomdaipar; Nagy-Britannia.
A nyomdaipar Nagy-Britannia egyik legnagyobb iparága, kb. 170 000 embert foglalkoztat, több mint 12 000 vállalatnál. Számos nyomdász betegszik meg a munka következtében, az egészségügyi és biztonsági törvények ellenére. A bőrgyulladás a népesség 15–20%-át érinti Nagy-Britanniában. Becslések szerint mintegy 4 millió munkanap kiesést okoznak évente a bőrbetegségek. A nyomdaipar jelentős kockázatot képvisel a bőrgyulladások szempontjából. Megfigyelések szerint 100 000 dolgozóra 85,8 bőrmegbetegedés jut évente a nyomdaiparban. Potenciális bőrizgatók az alkoholok, lúgok, előhívók, maratószerek, zsírok, viaszok és tinták, valamint a kontakt allergének mint a kálium-dikromát, a festékek, a formaldehid, a hidrokinon ragasztók és gumik. A vegyszerek dermatológiai hatásáról a nyomdaiparban sok tanulmány jelent meg, a litográfiás nyomásnál a dolgozók 67%-a allergiás kontakt dermatitiszban szenved, az UI-fénnyel térhálósított tintakomponensek pedig 29%-nál okoztak kontakt dermatitiszt. Az aziridin térhálósító is okozott bőrgyulladást, valamint a műanyag monomerek, a fényérzékeny akrilátok, a poliuretán. Mindezen ismeretek ellenére nincs olyan tanulmány, amely rendszeresen, mérhető módon meghatározta volna a foglalkozási bőrbetegségeket és azok típusait a nyomdaiparban.
Vizsgálati módszerek Kérdőíveket küldtek ki postai úton, amelyek az alkalmazás történetére, a foglalkozásra, a bőrpanaszokra és allergiára vonatkoztak. A kérdőívet jelenleg alkalmazásban álló 2674 dolgozó kapta meg. Akik nem válaszoltak, még kétszer kaptak kérdőívet. A válaszadók aránya 47% volt. Azokhoz a vállalatokhoz, ahol legalább 10 nem válaszoló volt, a kérdőíveket személyesen kézbesítették, és gyűjtötték be a kitöltés után.
Eredmények Válaszok Összesen 1500 (62%) kérdőívet kaptak vissza, de csak 1495 érkezett időben. 121 kérdőív üresen érkezett, és 185 nem volt érintett a nyomdaiparban. A vizsgálatokat így 1189 kérdőív alapján végezték. 80% férfi volt, többségük 30–50 év közötti (59%), 31% 50 év feletti, és csak 10% 30 év alatti. Foglalkozási jellemzők Az 1189 résztvevő 25%-a az előkészítésben vett részt, 47% a nyomtatásban és 42% a kikészítésben. A dolgozók kis része egynél több műveletben is tevékenykedett. A fenti három kategórián kívül létezik még az „egyéb” kategória, ahová a korrektorok, technikusok, raktári dolgozók és a menedzserek tartoznak. A válaszadók 81%-a (960) több mint három éve dolgozik a vállalatnál, és 59%-nak (700) az előző munkahelye is ebben az iparágban volt. Ebből 653 válaszadó – akik előzőleg is a nyomdaiparban dolgoztak – 25%-a (172) több mint 25 évet töltött az iparágban. A bőrpanaszok gyakorisága Az 1189 válaszadó 41%-a (490) állította, hogy bőrpanaszai voltak, a férfiak aránya nagyobb volt (43%), mint a nőké (30%). A 20–40 év közöttiek érintettsége volt a legnagyobb, és nagyobb volt a nyomtatásnál (49%), mint az előnyomásnál vagy a kikészítésnél (38%). Mivel a dolgozók nagy része több műveletet is végzett, az előfordulási számok nem tükröznek csupán egyetlen műveletet. Pl. 30 dolgozó (47%), akik UI-fény hatására térhálósodó nyomdafestékkel vagy oldószert tartalmazó festékkel dolgoztak, bőrproblémákról számolt be. A kéz, arc vagy alsókar leginkább érintett részei az ujjak, vagy az ujjak közötti szövetek voltak, a 490 válaszadó közül több mint a fele (261) nyilatkozott így. Ezt közvetlenül követték a kézfejpanaszok (220). A könyök, a szemhéj és az arc ritkábban szerepelt az érintett testrészek között (54, 33, 55). A legjobban érintett testrész az ujj volt, különösen azoknál, akik izocianáttartalmú anyagot használtak (60%), és akik a vágásnál dolgoztak (59%). Kb. 40% kézfeje károsodott, különösen azoké, akik nyomdafestékpasztát használtak. Azok, akik naponta dolgoztak UI-fénnyel térhálósított festékkel, festékpasztákkal, vizes alapú festékekkel és a hengereket tisztították, kézfejproblémákról számoltak be. Vizsgálták a bőrproblémák előfordulási gyakoriságát, az első előfordulás időpontját, és azt, hogy a panaszok elmúltak-e, amikor nem dolgoztak.
A 490 válaszadó háromnegyed része (356) azt választolta, hogy a bőrprobléma megszűnt, amint nem dolgoztak. A legjobban érintett munkaterület a nyomtatás (57%) és a kikészítés (39%), az alkalmazott védőfelszerelés (kesztyű, munkaruha, bőrvédő termékek) ellenére. A tünetek általában 16 éves kor után jelentkeztek. A tünetek: viszketés (61%), érdes bőr vagy kiütés (58%), száraz bőr hámlással (56%), vörösség (55%), repedés vagy kérgesedés (51%). A 490 válaszoló közül 50% arra panaszkodott, hogy a meglévő bőrpanaszokat bizonyos anyagokkal való érintkezés súlyosbította (lemosó folyadékok, festékek, UV lakkok, előhívók stb.). A felsorolt anyagok száma több mint 50. A munkán kívül eltöltött idő, amely a panaszok megszűnéséig szükséges, széles skálán mozgott, 1 naptól 25 hétig terjedt. Az utolsó kérdés az allergiára vonatkozott. A 490 megkérdezett személy közül 47%-nak voltak bőrpanaszai és 29% jelentett szénanáthát és 20% asztmát. Az alkalmazott védőintézkedések Az 1189 válaszadó 67%-a viselt kesztyűt, és közel 60%-a védőruhát. Az 550 nyomdász 91%-a és a 281 előnyomó munkás 68%-a hordott kesztyűt, de a 497 kikészítőnek csak 44%-a. Bár a nyomó munkások viselték leggyakrabban a védőfelszerelést és a legtöbbször mostak kezet, mégis ebben a kategóriában volt a legtöbb probléma. A 129 jelenleg is problémával küzdő dolgozó 70%-a háromnál többször mosott kezet naponta, kesztyűt hordott (68%) és védőkrémet használt (38%). Sőt, annak a 356 dolgozónak közel háromnegyed része, akiknél a munka nélkül a problémák megszűntek, szintén gondosan jártak el, naponta háromszor mostak kezet, és több mint 50%-uk használt védőkrémet vagy üzemi tisztítószert. A válaszadók egyéb megjegyzései A kérdőív megjegyzések rovatára több mint 180-an válaszoltak. Ezek a bőrproblémákkal kapcsolatos egyéb részletek voltak, lehetséges okaik, egyéb, nem bőrpanaszok, általános munkakörülmények és a védőeszközök használata. Bár sokan hordták a védőkesztyűt, volt, aki a latex allergén hatásáról panaszkodott, vagy arról, hogy a kesztyű alatt a kéz nagyon melegszik és kényelmetlen, ill. hogy kesztyűben egyes feladatok nehezen végezhetők el. Egyes dolgozók a szellőzésről és a hőmérsékleti körülményekről panaszkodtak. A por és füst nem bőrpanaszokat okoztak (szem, orr, torok izgatás). Érdekes módon ketten a bőrpanaszok megelőzését célzó intézkedéseket dicsérték, különösen a megelőző és munka utáni krémeket, és az állandó ápolónőt, aki rendszeresen ellenőrizte bőrüket.
Klinikai vizsgálatok 45 olyan személyt vizsgáltak, akik bőrgyulladásukról nyilatkoztak, és 60 kontroll személyt, akik panaszmentesek voltak. A klinikai vizsgálatok a 45 esetben megerősítették a diagnózist, 20 esetben kontakt dermatitiszt állapítottak meg, amiből háromnak psoriasisa (pikkelysömör) is volt. Tíz esetben a betegség enyhe volt, és kilenc esetben mérsékelt. A 45 panaszostól a szakorvos 26 esetben állapította meg, hogy a betegség foglalkozási eredetű. A többi betegség enyhe bőrkiütés, rosacea, ekcéma, és poikiloderma (bőrfoltosság) volt, de ezeket nem lehetett összefüggésbe hozni a munkával. A kontrollszemélyeknél 21 esetben találtak bőrproblémákat, amit 17 esetben lehetett összefüggésbe hozni a foglalkozással, de mindegyik mérsékelten volt súlyos.
Értékelés A vizsgálat sikeres volt, amennyiben megállapította a bőrgyulladás gyakoriságát a Nottinghamshire-i nyomdászok között. 51 személy számolt be bőrgyulladásról, amit a klinikai vizsgálatok is igazoltak, és 44%-uk foglalkozási eredetű volt. A vizsgálatba bevont személyeket a GPMU adatbázisából válogatták ki, mivel feltehetően a Nottinghamhire-i nyomdaipar az egész országra jellemző. A bőrgyulladás 11%-os előfordulása a kézen sokkal magasabb, mint az EPIDERM ellenőrző rendszer közlése, amely 85,8 esetet talált 100 000 nyomdásznál. Az EPIDERM esetében meg kell jegyezni, hogy bár a bőrgyógyászok által becsült érték a második legnagyobb 100 000 dolgozónként, a foglalkozás-egészségügyi orvosok besorolásában nem szerepel, ami a foglalkozásegészségügyi ellátás hiányosságát bizonyítja a nyomdaiparban. A vizsgálat során kiderült a klinikai ellenőrzés fontossága is, mivel a bőrpanaszosok 58%-ánál, a kontrollszemélyek 28%-nál diagnosztizáltak foglalkozási károsodást. A tanulmány szerint a védőkesztyűk elterjedt használata ellenére a kar hiányos védelme is okozhat problémákat, így erre fokozottan kell figyelni. A válaszadók felhívták a figyelmet arra, hogy a tisztítószerek maguk is okozhatnak bőrproblémákat, ugyanúgy, mint az állandó, vízzel való érintkezés. Sokan utaltak arra, hogy a védőkesztyűk is okozhatnak problémákat, amellett gátolhatják a munkát.
Következtetések A tanulmány a bőrgyulladások nagy előfordulási arányát igazolta a nyomdászok között Nottinghamshire körzetében (kb.40%), a jelenleg is bőrpanaszokkal élők kb. 26%-ot tettek ki. A panaszok és a tevékenységek jól
fedték egymást az egész iparágban, és rávilágítottak arra, hogy a bőrproblémák jelentősek a nyomdaiparban. A tanulmány azt igazolta, hogy a bőrproblémák legnagyobb részét a nyomdaipari gépek tisztítása okozza. Figyelmet kell fordítani a nem kémiai tényezőkre, így a súrlódásra és irritációra, amit az ismételt kézmosás okoz. A cél a nedves munka csökkentése, mivel az sok dolgozót érint. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a témában rendelkezésre álló irodalom jelenleg nem kielégítő. Folyamatban van egy tanulmány, amelynek célja hatékony és elfogadható stratégia kidolgozása a nyomdaipari bőrgyulladások kockázatának csökkentésére. (Szobor Albertné) Livesley, E.; Rushton, L. stb.: The prevalence of occupational dermatitis in the UK printing industry. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 7. sz. 2002. p. 487–492. Meyer, J. D.; Chen, Y. stb.: Occupational contact dermatitis in the UK: a surveillance report from EPIDERM and OPRA. = Occupational and Environmental Medicine, 50. k. 3. sz. 2000. p. 265–273.
HÍREK Füstgáz okozta életveszély Az égetésnél a leggyakoribb baleseti ok a füstgázmérgezés (kb. 73%) egy Németországban nyilvánosságra hozott statisztika szerint, amely 2600 sajtójelentés alapján készült. A jelentés szerint a füstgázmérgezések nagyobb veszélyt képviselnek, mint a lángok. Az égési gázok okozta veszélyt rendszerint alábecsülik. Füstelvezetés nélkül a tűz kitörése után csak három perc áll a menekülők rendelkezésére, mivel a füst korlátozza a látást, és a növekvő szén-monoxidkoncentráció életveszélyt jelent. Tűz ellen a legjobb védelem a korai felismerés, és a füstgázok célzott elvezetése, a személyek, az épületek, az értékek és a környezet számára. (Technische Überwachung, 43. k. 9. sz. 2002. p. 6.)
Zajcsökkentett építkezés A brémai Szent József kórház területén egy II. világháborús, föld feletti bunkert újjáépítettek. A betontömb csak 10 méterre van a klinika épületeitől, és a környező villákat csak egy utca választja el az építési területtől. A város ezért pályázatot írt ki a terület leárnyékolására, hogy a betonmarást a környe
zetben ne lehessen hallani. Az STE-BA cég 20 dB-es zajvédelmet tudott vállalni védőkazettákkal, amelyek zajcsökkentése kb. 75%-os, és ezenfelül a bunker körül U alakú, 12 m magas állványt épített, amelyre 800 m2 védőkazettát szerelt. A zajvédelem elérte célját, a klinika dolgozói, betegei és a környék lakói nyugodtan élnek, mialatt az építkezés folyik. (Technische Überwachung, 43. k. 9. sz. 2002. p. 9.)
EGYÉB IRODALOM Mathur, V.; Bhatnagar, P. stb.: Breast cancer incidence and exposure to pesticides among women originating from Jaipur. (Jaipuri asszonyok között a mellrák-előfordulás és a növényvédőszer-expozíció kapcsolata.) = Environmental International, 28. k. 5. sz. nov. 2002. p. 331–336. Tátrai E.: Az azbeszt pótlására szolgáló anyagok pulmonális toxicitása. = Foglalkozásegészségügy, 6. k. 3. sz. 2002. p. 19–20. Berényi M.; Kiss B.: Dohányzási szokások foglalkoztatottak körében – Baranya megye, 2000. = Foglalkozás-egészségügy, 6. k. 3. sz. 2002. p. 35–38. Soós T.: A munkáltató munkavédelmi kötelességei a képernyős munkahelyek kialakításában. = Foglalkozás-egészségügy, 6. k. 3. sz. 2002. p. 39–42.
