Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet
Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban („K” képzés)
4. előadás Közepes és nagy nyomdaüzemek karbantartásának célszerű kialakítása
ELÖADÁS TARTALMA
TERVSZERÜ
KARBANTARTÁS
ÜZEMFENNTARTÁS KARBANTARTÁSI
SZERVEZET
Karbantartási rendszerek
TPM megfogalmazásában: Cél: a terven kívüli leállások minimalizálása. A cél elérése: "Ismerd fel és szüntesd meg az apró zizzenéseket, és így elkerülöd a nagy robbanásokat" Változás a gondolkodásmódban: "Én termelek, Te javítasz" helyett "Mi együtt vagyunk felelösek a berendezésért, amit javítunk"
Karbantartás tervezés - a tipikus modell Összes 100 %
Tervezett 30 %
Idő/állapot alapú 25 %
Javító 5 %
Nem tervezett 70 %
Javító 5 %
Vészhelyzet 25 %
Kényszer 65 % Nem vészhelyzet 40 %
Karbantartás tervezés - “magas szint” Összes 100 % Tervezett 70 % (30%) Idő/állap. alapú 45 % (25%)
Nem tervezett 30 % (70%) Javító 25 % (5%)
Javító 20% (5 %) Vészhelyzet 1% (25 %)
Kényszer 10% (65 %) Nem vészhelyzet 9% (40 %)
Milyen arányt képviselnek a különbözö karbantartási igények a nyomdaiparban?
A magyar nyomdaiparban a karbantartási események kiváltó oka 60 %-ban váratlan meghibásodás.
●
●
A karbantartási kapacitás tervezésénél
mindössze a fennmaradó 40% tervezhetö elöre.
Tervszerü karbantartás célja: ●
csökken a "tüzoltások" száma
●
nagyságrenddel csökkenthetö a hibaszám
●
nö a berendezések élettartama
●
javul a gyártási folyamat minösége és
termelékenysége ●
csökken a gyártáskiesés miatt fellépö költség
●
csökken a karbantartási ráfordítási költség
Tervezett javítások A meghatározó nyomdaipari gépsorok tervezési élettartam ciklusa kb. 20 év, két müszakos munkarendet feltételezve. Általános felújítás, korszerüsítés az élettartam felénél történik, így a javítási ciklusszerkezet: Á - F - J - F - K - F - J - F - Á 2. 3. 4. 5. 7. 8. 9. 10. Évek sorrendje
ahol: Á: általános javítás, nagyjavítás, korszerüsítés F: felülvizsgálat, futó javítás J: javítás K: közepes javítás
Tervezett karbantartás lehet: merev ciklusú: meghatározott idöközönként, vagy meghatározott teljesítmény után, függetlenül a berendezés elhasználódásától végzik a javítást (ebbe a körbe tartozik a szabványos karbantartás is, pl. nyomástartó edények, kazánok, stb.) ●
●
rugalmas ciklusú: karbantartási ciklus
meghatározása, müszeres állapotvizsgálattal, hibaelemzéssel, megbízhatóság alapú elemzéssel (RCM), stb.
Tervezett karbantartás, a müszaki tartalomtól, a ráfordított idötöl és költségtöl függöen lehet:
●
Felülvizsgálat (állapotvizsgálat)
●
Kisjavítás
●
Közepes javítás
●
Felújítás, rekonstrukció
Felülvizsgálat: A berendezés elemeinek szétszerelése nélkül, szemrevételezéssel, vagy diagnosztikai vizsgálattal, a berendezés elemeinek állapotvizsgálata (üzemképesség, elhasználódás)
●
"Gyengepontok"(károsodás kialakulására hajlamos hely) meghatározása
●
A gyakori meghibásodások okainak elemzése (TPM-ben az "5 miért" technika)
● ●
Hibalista, alkatrészlista összeállítása
●
Utánállítások, kisebb javítások elvégzése
Felülvizsgálat után döntés:
A berendezés meghibásodásig üzemelhet, de a hatások csökkentése érdekében tartalék alkatrész beszerzése szükséges
●
Felkészülés a merev ciklusrend szerinti kis, vagy közepes javításra
●
Állapotvizsgálattal, meghibásodási gyakoriság elemzésével, rugalmas tervezett karbantartási idöpont meghatározása
●
Kisjavítás: A gép, berendezés egyes részegységeinek részleges szétszerelése
● ●
A felülvizsgálat során feltárt hibalista
legsúlyosabb hibáinak javítása ●
"Gyengepontok" kiküszöbölése
●
Hibás alkatrészek javítása, cseréje
●
Beállítások, a gép müködési pontosságának
ellenörzése
Közepes javítás:
●
A gép több részegységének teljes szétszerelése
●
Több kapcsolódó alkatrész javítása, cseréje
eredeti gyári alkatrészekkel ●
Pneumatikus, hidraulikus elemek, villamos
szerkezeti elemek javítása ●
Hosszabb javítási idö, és nagyobb költség
Nagyjavítás, felújítás, rekonstrukció:
●
A gép eredeti, újszerü állapotát igyekszik elérni
●
Felújítás esetén korszerüsítés is végezhetö
●
Jelentös alkatrészigény, és munkaidö ráfordítás
●
Nagy munkaidö kiesés, de javítás után az eredeti
állapotot megközelítö müszaki állapot, gyártási pontosság
Az újkori állapot ismétlödö helyreállítása, vagy annak csekély mértékü vesztése.
Vállalati stratégia – karbantartási stratégia kapcsolata A technológiai rendszer életciklusának elörehaladtával a karbantartási tevékenység szerepe felértékelödik. ●
Felmerül a technológiai váltás kérdése, ha egy tervezési cikluson belül a fenntartáshoz szükséges költség meghaladja az újabb technológia bevezetésének költségeit, és az újabb technológiával magasabb müszaki teljesítöképesség érhetö el. ●
Technológia-életciklus
Karbantartás elökészítése Az adatok felvétele és kezelése A karbantartás tervezése Az A célkitu- Folyamat zések ter- -tervezés eszközök vezése tervezése
A karbantartás irányítása Munkakiadás
Felügyelet
Megvalósítás A karbantartás végrehajtása Ellenorzés
A helyreállítás elemzése Karbantartás-elemzés
Javítások, felújítások tervezése (karbantartás tervezése) Az elvégzendö munka karbantartás technológiai tartalmának meghatározása ● Munkafolyamatok meghatározása ● Szükséges munkaerö létszáma, képzettsége ● A javításhoz szükséges munkaeszközök (és alvállalkozói igény) meghatározása ● Szükséges anyagok és alkatrészek meghatározása ● Tervezett költségek meghatározása ● Dokumentumok, gépkönyvek biztosítása ● Munkavédelmi, tüz-, és környezetvédelmi intézkedések meghatározása ●
Javítások, felújítások irányítása (karbantartás irányítás)
●
A tervezés során rögzített célok megvalósítása
●
Határidök betartása
●
A rendelkezésre álló kapacitás (javításhoz szük-
séges munkaeszköz, munkaerö, stb.) optimális kihasználása ●
Költségkeretek betartása
Javítások munkaigényének meghatározása
●
az idöértékek becsléssel történö meghatározása (becsült normák);
●
statisztikai módszerekkel képzett normák;
●
munka- és idötanulmányokkal meghatározott normák;
●
mozdulatelemzési módszerekkel meghatározott normák.
A karbantartási stratégia optimalizálása
Üzemfenntartás és a karbantartás kapcsolata
Üzemfenntartás értelmezése: ●
tágabb fogalom, mint a karbantartás
●
összetettebb müszaki tevékenység
Üzemfenntartás és a karbantartás kapcsolata Az üzemfenntartás összetett müszaki tevékenység melynek során: a cégnél lévö valamennyi tárgyi eszköz rendeltetésszerü használatát biztosítják; ● elvégzik az ezzel kapcsolatos szervezési, nyilvántartási, ügykezelési feladatokat; ● üzembe helyezik az új berendezéseket; ● az elavult berendezéseket leselejtezik; ● biztosítják a technológiai berendezések müködéséhez szükséges infrastruktúrát (villamos eröátvitel, sürített levegö ellátás, hütöfolyadék, légtechnikai berendezések üzemeltetése, gázellátás, fütési rendszerek, vízellátás); ● gondoskodnak az épületek fenntartásáról. ●
Épületek, mint müszaki berendezések kezelése Jellemzöik: Kevésbé állnak a figyelem középpontjában, mint a gépek és berendezések
●
Meghibásodások, müködési zavarok tágabb idöintervallumon belül jelentkeznek
●
Meglévü tartalékok, és azok kihatásai alapján könnyebben kézben tarthatóak
●
Kevésbé figyelik a költségeket, mivel ezek elrejtödnek az általános "fix" költségek között
●
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (1)
1. Épület szerkezet 2. Épületgépészeti rendszer: ●
Vízellátás, szennyvízelvezetés
●
gázellátás
●
höellátás, klima és szellözéstechnikai
berendezések
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (2)
3. Elektromos (elektronikai) rendszer: ●
eröátviteli áramellátás
●
világítási rendszer
●
információs és adatfeldolgozó rendszer
●
telekomminikációs berendezés
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (3)
4. Biztonságtechnikai rendszer: ●
veszélyjelzö és riasztóberendezés
●
épületbiztonsági rendszer
5. Személyi és áruszállító rendszer (liftek) 6. Épületfelszerelés: bútorok, mobil berendezések 7. Külsö építmények: utak, kapuk, kerítések
Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy karbantartási szervezet létrehozásakor? A termelö berendezések fajtáit és mennyiségét; ● Az egyes üzemi területek méretét; ● A különleges karbantartási igényeket; ● A munkaerö kihasználhatóságát; ● Döntések elökészítésének és meghozatalának módját (gyors reagálási idö miatt); ● Az ellenörzési tevékenység ellátását; ● Célszerü szervezeti felépítés meghatározását; ● Megfelelö csúcsvezetö kiválasztását; ● Gazdaságos müködtetést. ●
Egy szervezet merevsége és rugalmassága
A szervezet mindent szabályoz (közüzemi szolgáltatók)
Stabilitás
Magas
Alacsony
Improvizáció, kevés szervezeti szabály (egyszemélyes üzem)
Változékonyság
Magas
Karbantartási szervezet felépítésének lehetséges szerkezetei
●
Központi szervezeti felépítés
●
Decentralizált szervezeti felépítés
●
Integrált karbantartás
●
Kombinált szervezeti struktúra
●
Karbantartás külsö szolgáltató szervezettel
Központi szervezeti felépítés Organogram Vállalatvezetés
Kereskedelem
Termelés
Karbantartás
Személyzeti és szociális feladatok
Villamos mérési és szabályozási technika
Energetika
Épülettechnika
Gépipari mühely
Decentralizált szervezeti felépítés Organogram Vállalatvezetés
Kereskedelem
1. sz. üzleti tevékenység
Termelés
Termelés
2. sz. Üzleti tevékenység
3. sz. üzleti tevékenység
Karbantartás
Személyzeti és szociális feladatok
4. sz. üzleti tevékenység
Személyi és szakmai feltételek meghatározása A karbantartási dolgozók munkaidejének megoszlása Éves munkaidö alap
Oktatás, személyi szükséglet, adminisztráció, kihasználatlan idö 30%
Teljes munkaidö 60%
Váratlan meghibásodás elhárítás 50%
Elökészítés (szerszám, anyag, információ)
Ünnepek, szabadság, betegség 10%
Tervezett javítás 50%
Gépen végzett munka
Karbantartók munkaidejének megoszlása
Karbantartási létszám meghatározása Hibaelhárításhoz: ●
számottevö nyomdagépek száma;
●
meghibásodások várható száma (gépenként, évente);
●
egy meghibásodás várható javítási ideje;
●
átlagos muszakszám.
A tervezett javításokhoz: ●
külön létszám.
Irányító vezetö: 1 fö 10-12 fö karbantartási dolgozónként.
Szakmai megoszlás célszerü arányai
50% mechanikus alapszakmájú gépszerelö, 30% villamos szerelö: ebböl 50% elektronikus, 50% erösáramú; 20% gépi forgácsoló.
Karbantartás belsö vagy külsö kapacitással?
Belsö karbantartó szervezet elonyei: ●
saját szakemberek jobban ismerik az üzemek
igényeit; ●
gyorsabban átirányíthatók;
●
jobban ösztönözhetök;
●
kipróbált szakmai képességüek.
Karbantartás belsö vagy külsö kapacitással?
Külsö karbantartó szervezet elönyei: ●
Rugalmas alkalmazkodás a megoldandó
feladatokhoz; ●
speciális felkészültségü szakemberek oldják meg a feladatot;
●
gazdaságosabb müködtetés;
●
piaci alapon müködik – meg lehet válni töle.
Külsö szolgáltatók aránya
1992.
12%
12%
s a já t karba nta rtó s z e rve ze t küls ő nyomdaipa ri s z e rviz
76%
2004.
küls ő s zolgá lta tó
12% 42%
46%
A karbantartás menedzsment szerepváltozása
Gyors hibakeresés, Alkatrészek biztosítása
Funkció megorzése
Tudás, szakmai hozzáértés stratégiai tényezové válik
Karbantartás menedzsment szerepváltozása (1)
Tudásközpontú stratégiai gondolkodás megjelenése a vállalati racionalizálási folyamatokban: Kreatív, hatékony, kis létszámú belsö szervezeti egységek létrejötte
●
Új típusú, önálló karbantartó szolgáltató egységek jönnek létre
●
Karbantartás menedzsment szerepváltozása (2)
Irányításuk ●
körültekintöbb elokészítést,
●
részletesebb terveket,
●
pénzügyi, kockázati elemzéseket,
●
összetettebb döntéseket igényel.
Projektmenedzsment a karbantartásban (1)
Jellemzöi: ●
A karbantartási feladatok projektként kezelése;
A karbantartási tervezés (projektek) a vállalati tervezés nélkülözhetetlen eleme(i);
●
A projektek eredményessége kihat az egész vállalati gazdálkodásra.
●
Projektmenedzsment a karbantartásban (2) Projektnek tekintünk tehát minden olyan feladatot, amelynek a következö ismérvei vannak: egyszeri, nem ismétlödö; ● összetett, komplex feladat; ● egyértelmüen, világosan meghatározott célja (célrendszere) van; ● adott költségvetési és idökerete van; ● hozzárendelt eröforrásai vannak; ● a feladat mérete, bonyolultsága, jelentösége vagy egyedisége meghatározó; ● meghatározott kezdö és befejezési idöpontja van (a projekt csak idölegesen létezik). ●
A projekt menedzser kapcsolatrendszere
Projektmenedzser
Szerepe, feladatai: ●
Összetett, bonyolult rendszerek irányítása;
●
Integrált szemléletmód;
Egyszemélyi és teljeskörü felelosség vállalása a projekt sikeréért.
●
Projektorientált karbantartási szerzödések
Célrendszer: Költségvetés betartása, illetve az elöirányzottnál kisebb költségü megvalósítás.
●
●
Határidöre, illetve határidö elötti befejezés.
A karbantartott gép vagy berendezésnek az elöírt minimális, vagy ennél jobb minöségi szintjének biztosítása.
●
Költségcél típusú elszámolási mód
Határidöcél típusú elszámolási mód
Paramétercél típusú elszámolási mód
Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra a következö elöadáson!
