Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Mőemléki Tanszék

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Mőemléki Tanszék

Büntetı és/vagy nevelı Büntetés-végrehajtási intézetek építészeti fejlıdéstörténete

Szöllösi Beáta Konzulens: Dr. Vukoszávlyev Zorán

Budapest, 2012. október 27.

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı

Tartalomjegyzék

1. Büntetı majd nevelı............................................................................................... 3 2. Bibliográfiai áttekintés............................................................................................. 4 3. Vizsgálati módszerek.............................................................................................. 7 4. Kezdetek kezdete az ıskor és az ókor ................................................................... 9 5. A középkor kezdetleges megoldásai .................................................................... 10 6. A börtönök kialakulása, börtönreform ................................................................... 15 6.1. Az elsı cellarendszerő börtönök .................................................................... 17 6.2. A panoptikus rendszer ................................................................................... 18 6.3. Auburni rendszer............................................................................................ 18 6.4. A panoptikus rendszer további változatai....................................................... 25 7. XX. század eleje................................................................................................... 27 8. A II. világháború után............................................................................................ 32 9. Magyarország a századfordulótól, a rendszerváltozáson át napjainkig................ 40 10. Speciális rendszerő börtönök ............................................................................. 48 10.1. A telefonpózna rendszer .............................................................................. 48 10.2. A felhıkarcoló .............................................................................................. 48 10.3. A maximális biztonságú ............................................................................... 48 11. Régi börtönök korszerősítése ............................................................................. 49 11.1. Felújítások és korszerősítések ..................................................................... 49 11.2. Átalakítások funkcióváltással ....................................................................... 51 12. Mai utópiák - kitekintés ....................................................................................... 53 13. Büntetı és/vagy nevelı ...................................................................................... 55 14. Hivatkozások ...................................................................................................................57 15. Függelék............................................................................................................. F1 15. 1. Newgate, London 1118 ............................................................................... F1 15.2. Birmingham, Anglia 1776 ............................................................................. F2 15.3. St. Michael, Róma 1704............................................................................... F2 15.3. St. Michael, Róma 1704............................................................................... F3 15.4. Maison de Force, Ghent 1773...................................................................... F4 15.5. Prison de la Force/ Mazas, Francia 1843..................................................... F5 15.6. Stateville Correctional Center, USA 1919 .................................................... F6 15.7. Koepel Prison, Arnhem 1979 ....................................................................... F7

1

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı 15.8. Millbank Pentonville, London 1840............................................................... F8 15.9. Eastern State Penitatiary /Chery Hill, USA 1829.......................................... F9 15.10. Sing Sing Prison, USA 1825 .................................................................... F10 15.11. Prison de la Sante, Francia 1861 ............................................................. F11 15.12. Doggershoek Fiatalkorúak Börtöne, Hollandia 2005 ................................ F12 15.13. Halden Prison, Hollandia 2012................................................................. F13 15.14. Cook Country Correctional Center, Leoben 2005 .................................... F14 15.15. New Danish State Prison terv, Dánia ....................................................... F15 15.16. Tiszalöki Büntetés-végrehajtási Intézet, 2007.......................................... F16 15.17. Szegedi Fegyház és Börtön, 1880 ........................................................... F18 15.18. Fresnes Börtön, Francia 1895.................................................................. F22 15.19. Metropolitan Javító Intézet, Chicago 1972 ............................................... F23 15.20. Adx Florence Maximum Security Prison, Colorado 1994 ......................... F24 15.21. Monolithis Domes iroda tervrajzai ............................................................ F25 15.22. Balassagyarmati Büntetés-végrehajtási Intézet, 1842 ............................. F26 15.23. Liberty Hotel, USA 1851/2007.................................................................. F29 15.24. Mt Gambiel Hotel, Ausztrália 1995........................................................... F30 15.25. Luzern Börtönhotel, Svájc ........................................................................ F31 15.26. Malmaison Hotel Oxford........................................................................... F32 15.27. Korszerősítés Magyarországon................................................................ F33 15.28. Büntetés-végrehajtási intézetek kronológiája ................................................. 15.29. Büntetés-végrehajtási intézetek építészeti fejlıdése .....................................

2


1. Büntetı majd nevelı A büntetés végrehajtására szolgáló módszerek és annak kezdetleges építészeti megjelenései több ezer évre is visszanyúlnak a történelemben. Már az ókori görög társadalomban is mőködött az úgynevezett többtagú tanács, akik ítéleteket hoztak, és büntetéseket szabtak ki. Viszont építészetileg igényes börtön rendszerek csak két-háromszáz éves múlttal rendelkeznek. A dolgozat azt kutatja miként alakultak ki a börtönök egyesített intézményes rendszerei, és hogyan fejlıdtek tovább. Ezt milyen szociológiai és társadalmi tényezık befolyásolták, és milyen építészeti vonatkozásokat vontak maguk után. Egészen az ısi idıktıl fogva a mai korig vizsgálja a változást okozó tényezıket, így végül összefogó képet ad ezek fejlıdéstörténetérıl. Hiszen a kor szelleme és a megjelenı büntetı intézet mindig is szorosan egybefonódnak. Az építészet egy meghatározott ideológia kövekre és falakra lebontható eleme, mely mindig az adott kor politikai nézeteihez kapcsolható. Ezért nem csak építészeti változásokat, és megjelenéseket vizsgál, hanem törekszik azok kulturális hátterének megismerésére. Viszont a büntetést nem lehet csak a kor szellemiségével alátámasztani, hiszen ez egy következmény, a bőn következménye. A bőnös büntetést érdemel, és ez az állítás egyik történelmi korszakban sem változik. A társadalom és az emberek békés körülmények között élése ezt mindig megkívánja. A büntetés módszere az, ami változik. A változással szemben viszont rengeteg régi építészeti eszköz és ideológia még ma is használatos. Ez azért lehetséges, mert ideológiák és rendszerek buktak meg a felvilágosodás óta, de ez mégsem számottevıen befolyásolta a változásokat. Nem csak a korszakot alkotó szellemi eszméket kell megvizsgálni, hanem a börtönök belsejében folyó szociális megoldásokat is, valamint a büntetés társadalomra tett hatását. Az a szociális eszme, mely szerint a bőnösnek bőnhıdnie kell az elkövetett büntette mértékében, és hogy a börtön, mint elrettentı példa kell, hogy szolgáljon a társadalom számára, nem változott. Viszont a büntetés eszköze oly mértékben változott, hogy a büntetés fogalma összefonódott és sok esetben kicserélıdött a neveléssel. Fontossá vált az a szemlélet is, hogy miként nevelhetjük át a bőnözıket, hogyan lehetnek ık is hasznos tagjai a társadalomnak, miként tarthatjuk fenn ıket, és hogyan integrálhatjuk vissza a társadalom megszokott légkörébe. A dolgozat ezt a több tudomány felé ágazó és számos tényezıvel egybefonódó rendszert vizsgálja. Mert mindezek összességébıl érthetjük csak meg a kialakult és a kialakítani kívánt létesítmény felépítését és változását. Emellett választ keres arra, hogy a felépített büntetı intézményekben mi az, ami ma is tanulságul szolgálhat, vajon szolgálhat-e ma is alapkıül, vagy vessük el a régi rendszereket és hozzunk létre valami teljesen újat, ami a mai szellemiségnek megfelelı? A régi intézmények ma hogyan mőködnek, mőködnek-e egyáltalán, és ha igen akkor hogyan, milyen átalakítások történtek, és milyen további átalakítás lenne szükséges?

3


2. Bibliográfiai áttekintés A különbözı történeti korok kutatásában fontos végigkövetni a korszakot alkotó eszméket és az intézetet alakító szemléleteket. Ehhez nyújt segítségest Lewis Lyons1 aki egészen a civilizáció kialakulásától, a világ megannyi területén tárja fel elıttünk a büntetések kialakulását és változását, hiszen a büntetés egyidıs az emberi társadalommal, és szorosan összefügg az állam törvényeivel és intézkedéseivel. Hammurápi idején létezı törvények a késıbbi törvénykönyvek alapját képezték, kezdve az ókori görög és római jogon keresztül az európai törvénykönyvekig. Részletesen mutatja be a különbözı kínzási módokat, testi fenyítéseket és kivégzési módokat végigvezetve a történelem és világnézet változásain, az ókortól egészen napjainkig. A szerzı a börtön intézményének kialakulását a 18. század elején határozza meg. Ezt a felvilágosult gondolkodás kialakulásához, és az emberi jogok elképzelésének kialakulásához vezeti vissza. Említi Voltaire-t, Rousseau-t és John Locke-t az emberi lehetıségekbe és szabad akaratba és az ember eredendı jóságába vetett hitükkel, melyekkel társadalmi változást indítottak el. Minden új eszme új büntetı rendszert szül, mert a kor szellemét és a büntetést sosem lehet elválasztani egymástól. Ezeket az eszméket és rendszereket vezeti végig egészen a mai napok nyitott börtöneinek kialakulásáig. Michael Foucault francia filozófus, történész és kritikus a Felügyelet és büntetés címő könyvében2 az európai börtönrendszerekrıl ír, valamint a 18. században kialakult börtönöket és azok kialakulását elemzi. Részletesen kitér a csendes rendszer és a panoptikus rendszer kialakulására. Kutatásaiban figyelembe veszi a világkép kialakulását és változását, a politikát, a büntetés emberekre gyakorolt hatását. Összehasonlítja a középkori és a modern 18. századi büntetésrendszert, börtönöket, és jogokat és ezt követıen következtetéseket von le a középkor és az új börtönrendszerek jó és rossz hatásairól. Részletesen leírja minként váltotta fel a nyilvános kínzást a börtönrend keménysége, s miként tevıdött át a hangsúly a testrıl a szellemre. Mert ahogyan a középkor a testet büntette, úgy változott át a mai kor szemlélete, amely a lelket bünteti, de nem csak bünteti, hanem átformálja. Ez a két szemlélet pedig sokszor az átalakulás határán van a börtönrendszerek kialakulásakor. Lukács Tibor mővében3 ugyan így a börtönrendszerek kialakulásának folyamatát követi végig, John Howard munkásságán keresztül, mely a polgári börtönügyi program alapjává vált. A közös rendszert felváltotta az elkülönítési rendszer. Kialakult a magánelzárás rendszere, a philadelphiai rendszer, amely számos intézmény alapjául szolgált a világ különbözı pontjain. Ezzel párhuzamosan fejlıdött ki a pennsylvaniai rendszer a philadelphiai mintára, és az auburni hallgatási rendszer. Ezután az osztályozási, a fokozatos rendszer, és a mai korszak nyílt börtönei. Részletesen fejti ki mindezen börtönök használhatóságát, elınyeit és hátrányait, a megannyi börtönártalommal együtt, és az ebbıl való kiút lehetıségével. A börtön ártalmak fontosak, mert ezek kialakulása elkerülhetetlen egy mesterségesen létrehozott világban, egy olyan téri rendszerben ahol minden szabályokhoz kötött és ahol felügyelık figyelik a rabok minden egyes mozdulatát, ahol mások határozzák 1

Lyons (2005) Foucault (1990) 3 Lukács (1987) 2

4

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı meg az életmódot. Ezek az ártalmak kialakulnak mindenhol, ahol mesterséges környezetet és életkörülményeket teremtünk az ott tartózkodóknak. Ezek elemzése viszont csökkenti a negatív hatásokat. Más szemléletet nyújt csordás Dóra és Csordás Sándor tanulmánya ami, a modern büntetés-végrehajtási rendszerek alapvetı rendeltetésérıl, valamint az emberközpontú és közösségi irányultságú börtönök tulajdonságairól szól.4 Ír a társadalom védelmérıl a bőnözéssel szemben azáltal, hogy a szabadságelvonással járó büntetések és intézkedések végrehajtása során elısegítik a fogvatartottak társadalomba való beilleszkedését. Szerinte ezt a rendeltetést leghatékonyabban az olyan emberközpontú és közösségi irányultságú börtönrendszerek képesek betölteni, amelyek egyaránt szolgálják a fogvatartott, mint ember és a társadalom, mint közösség érdekeit. A büntetés-végrehajtási rendszer, mint a társadalom egyik szervezeti és mőködési rendszerének hatásmechanizmusa a fogvatartottak beilleszkedésének elısegítésére irányul. Az egész rendszer ennek megfelelıen épül fel, egyes elemei az ezt szolgáló alapelvek szerint mőködnek. Ezekrıl az alapelvekrıl részletes leírást kapunk a modern rendszerben. És szó esik a fokozatos rendszerrıl is, mint egy kiváló példáról, ahol már nem az átnevelés a cél, hanem az erre való segítségnyújtás. A végsı cél, hogy a rab késıbb be tudjon illeszkedni a társadalomba. Erre való a fokozatos rendszer megannyi törvénye és intézkedése, oktatási programjai és nevelı szándékaik, valamint a börtön ártalmak csökkentése. A magyar börtöntörténeti kutatásban kiindulásul szolgál Mezey Barna tudományos kutatása5 melyben Magyarországon a századforduló idején épült börtönök és igazságszolgáltatási épületeirıl ír. Ezek jól tükrözik az akkori szemléleteket, a gazdasági és politikai törekvéseket. Ebben a korban épültek ki hazánkban a mai értelemben vett börtön épületek, hiszen a polgári átalakulást megelızıen csak tömlöcök és középkori módszerek mőködtek. Az új rendszerek sajátos hazai kialakulásáról ír, valamint azokról a politikai, gazdasági, jogi és építészeti hatásokról, amelyek ezt befolyásolták. Kiemeli Graefl Károly, Cassano József és Zitterbach Mátyás tervezı munkáit, akik az akkori kornak megfelelıen, a legújabb európai elképzeléseket tudták megvalósítani a magyar börtönökben. Átfogó képet ad a börtönök összetettségérıl is, az új igazságszolgáltatási épületek tömeges megjelenésérıl, a bírósági épületek, a törvényszék és a börtönök együttesérıl. Kiemeli a legjellegzetesebb magyar példákat, és értékeli ezeket az adott kornak megfelelıen. A szegedi várbörtön kronológiája6 végigköveti a börtön részletes történetét egészen 1763-tól 1996-ig. Így, egy példán keresztül részletes és átfogó képet ad a magyar börtön fejlıdésérıl. A kronológia a kazamata büntetésre való használatától, a várbörtön kialakulásától kezdıdik. Végigköveti az átalakulásokat, és a büntetési módszerek változását. Majd 1883-ban megépült a szegedi csillagbörtön a Bentham féle panoptikus rendszert követve, és a büntetı törvényszéki palota. Pontos leírást ad a börtön kialakításáról és mőködésérıl, a rabmunkáltatás megjelenésérıl és növekedésérıl a börtön területeinek kiterjedésérıl és a gazdasági munkáltatás szervezésérıl. Több szempontból is fontos az 1945-ös újjászervezés és felújítás, valamint a fokozatos rendszer bevezetése, és továbbfejlıdése. Az 1840-es évekbıl, Résı Ensel Sándor, megyei tiszti ügyész, különbözı külhoni fogházak börtönrendszereirıl számol be külföldi utazásai során,7 amelyekben 4

Csordás (2007) Mezey (2006) 6 Oláh (1999) 7 Résı (1865) 5

5

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı a börtön rendszereket tanulmányozza. Részletesen tárgyalja mi a fogház és a börtön közötti különbség. Több külföldi példát mutat be, többek között a párizsi Prison de Mazast, valamint egy-egy példát hoz a hallgatás és a panoptikus rendszerre. Börtönleírásaiban, építészeti szempontból is részletes képet ad, ugyanakkor az ott mőködı rendszerrıl is átfogó képet nyújt. Tapasztalatai alapján tárgyalja azt, hogy milyen példát lehetne Magyarországon meghonosítani, ezért ezt a mővet a dolgozat alapkıül tekinti a hazai börtönök kialakulásában. Rövid áttekintés szolgál alapul abban, hogy hogyan zajlottak a büntetések és az ezekkel kapcsolatos végrehajtási folyamatok Gyarmati kutatásaiban.8 A munkáltatás és a szabadságvesztés kialakulásától kezdve pontosan határozza meg a börtönökben és dologházakban kialakult helyzeteket és magának a munkáltatásnak a hasznát, és a szükségességét az adott korban, az ókortól kezdve a modern mai európai börtönmodellekig, de fıként a magyar büntetıjogon és a magyarországi büntetı módszereken keresztül vezetve. A munkáltatás története végigkíséri a rendszereket napjainkig, ez fontos magának a rendszernek a fenntartása miatt, és ma már az átnevelési folyamatok alapjául szolgál. Csemegei Károlynak és a kódex megalkotásának rendkívüli jelentısége volt a magyar büntetıjog kialakulásában.9 Fontos a magyar büntetıjog, a Csemegei Kódex törvényei és értékelései. Horváth Tibor párhuzamot von az 1843-as törvényjavaslatokkal. Kifejti a Kódexben leírt büntetı intézkedéseket, azt hogy mikor jelent meg és ennek milyen hatásai voltak. A nyugati országokhoz képest késıbb jelent meg, de így az akkori modern törvényeket tudta meghonosítani hazánkban, mely nagy elırelépést jelentett, és még 70 évig nagy hatást gyakorolt a magyar törvénykezésekre. A fokozatosság Európában tőntek fel elıször a XIX. század közepén. Ebben a szisztémában a fogvatartottak éjjeli elkülönítése és nappali közös munkáltatása mellett megjelent az elítéltek osztályozása. A különbözı osztályokba az elítéltek magatartásuk és munkateljesítményük alapján kerülhettek. Ezt a rendszert fejlesztették tovább és a mai napig is alkalmazzák. Hazánkban ezt a Csemegei Kódex honosította meg. Ez meghatározó ma is a magyar büntetıjogban és büntetésben valamint modern börtönök építészeti kialakításában is.10 A mai modern börtönök intézetérıl ír építészeti szemmel Lendvay István.11 A korszerő börtönrendszerek igen bonyolulttá váltak. Ezeknek írja le a részletes mőködését, és a használatból következı bonyolult mozgatási rendszereket. Emellett széleskörő leírást ad a tágabb értelemben vett használókról, a rabokról, személyzetrıl, beszerzıkrıl, szállítókról és látogatókról. Nem könnyő egyeztetni a tervezésben résztvevı számos szakágat és szempontokat, a személyzetet és a közösségi funkciókat, a politikusok és a beruházók akaratait. Az épület mindezen követelményeknek meg kell feleljen, de nincs pontosan meghatározott követelmény rendszer és olyan szervezet aki mindezt átfogóan kezelné. Ez a probléma pedig még ma is aktuális.

8

Gyarmati (2006) Horváth (2001) 10 Szőcs (2009) 11 Lendvay (1994) 9

6


3. Vizsgálati módszerek A tanulmány idırendi sorrendben követi végig a büntetı intézmények fejlıdését, az ókortól kezdve, a 20. századon át a mai korszakig. Több mint 50 példán keresztül vizsgálja a kialakulás és változás okait (lásd függelék: 15.28. Büntetés-végrehajtási intézetek kronológiája). Ezek a világ számos területérıl és országunkból vett intézmények. A példák több mint egy éves elıkutatási anyag eredményei. Ezekhez szolgáltak kiindulási adatként a fent említett könyvek és szakdolgozatok, melyek többnyire csak említést tesznek ezekrıl, de részletesen nem tárgyalják. További kutatásban az internet anyagait, régi épületleírásokat és dokumentációkat használt fel egy-egy intézet bıvebb adataiért, valamint egy-egy példához kronológiai könyv állt kiindulási adatként. Ehhez a kutatáshoz tartozott a Balassagyarmati Börtön és Fegyház Intézetének látogatása, és egy beszélgetés az intézmény parancsnokával. Továbbá szintén sokat segített a Tiszalöki Börtön és Fegyház épületének fıépítésze is, aki rövid beszélgetés során rávilágított a mai börtöntervezés lényegi kérdéseire, és ehhez több adattal is szolgált. Az kutatás nem csak az intézmények felkutatásáról, és alaprajzi alakulásáról szól, hanem ezek miértjérıl is. Ahhoz, hogy ez érthetıvé váljon, rengeteg szakirodalmi könyvet, szakdolgozatot, értekezést és tanulmányt használ. Vannak olyan példák, amelyek a jogi háttérrel foglalkoznak, vannak olyanok, amelyek az akkori kor szemléltével, és ezzel együtt a büntetési módszer eszközeivel. Egyaránt fontos a társadalom gondolkodása és a büntetés pszichológiai hatása is. Mindezen szempontok idırendi korszakokra bontása igen sok kutatást igényelt. A dolgozat minden korszakban kutatja az akkori értékeket, ami pozitív példaként hatott késıbb, amit esetleg ma is érdemes lenne felhasználni, vagy alapszempontként venni. Ugyanekkor kitér a negatív hatásokra is, amit a különbözı módszerek okoztak, és ezeket olyan példaként tárja elénk, amelyeknek mihamarabbi megoldása szükséges. Ezeket igyekeztek folyamatosan tompítani, de a statisztikai adatok, amelyek világosan rögzítik a büntetı intézetek növekvı számát, sajnos azt igazolják, hogy a problémát nem sikerült teljes mértékben megoldani. Ezért is tarja fontosnak a dolgozat ezek részletesebb kutatását. Idıszakonként két-két példát hoz, melyeket részletesen tárgyal, ezzel jobban segítve az akkori szemlélet megértését, és építészeti formai megjelenítését. A példákat egészen a kezdetektıl a mai idıkig igyekszik végigkövetni. A 19. század elejét bıvebben tárgyalja, hiszen ekkor alakultak ki a mai használatban vett börtön intézmény épületei. Az ekkoriban kialakult építészeti formák végigkövetik a korszakokat, és még ma is meghatározó szerepet töltenek be. A történeti korokkal párhuzamosan követi végig a szociális, jogi és társadalmi vonatkozásokat és a büntetı módszereket. Ezek azok a hatások, amelyek leginkább befolyásolták az épületek megjelenését és felépítését. A dolgozat fejezetenként vizsgálja, hogy hogyan alakultak ki a börtönök, milyen eszméket képviseltek, hogyan hatottak a további intézményekre, miként büntettek, és milyen mértékben maradtak fenn. A magyar intézeteket szintén részletesebben tárgyalja, egy fejezetben, ami végigköveti a történelmet, így átfogó képet ad a magyar büntetı intézetek változásáról is. Ezt azért is fontos, mivel hazánkban ezek az intézmények máskor és másképpen fejlıdtek, más tényezık befolyásolták. Ezt követıen kitér a régi korokból fennmaradt épületek mai korunkba való használatára. Vizsgálja milyen rehabilitációs feladatok szükségesek a fenntartásához, érdemes-e egyáltalán fenntartani, vagy jobb az újfajta építészeti

7

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı eszközök használata? Figyelemmel kíséri, milyen átalakítási formák szükségesek egy modern társadalomban jól mőködı börtönhöz, és ezek milyen mértékben hagyják meg a régit. Valamint foglalkozik a börtön épületek új funkcióval való kialakításával. Lehetséges-e egyáltalán, és ha igen akkor milyen funkcióval, és ez milyen átalakításokat kíván. Végül egy részletes tablón ábrázolja a börtönöket, legtöbbet alaprajzi formában, így átfogó képet ad az építészeti megjelenés folyamatos fejlıdésérıl (lásd függelék: 15.29. Büntetés-végrehajtási intézetek építészeti fejlıdése). Mindezek a módszerek egy átfogó képet adnak a büntetés-végrehajtó intézetek kezdetektıl való átalakulásáról. A szociális, jogi és társadalmi szemléletek segítik a mélyebb megértést. Azzal, hogy átfogó képet ad, érthetıvé válnak a negatív problémák és okai, így ezzel megmutatja a jövıbeli változtatás irányát. A pozitív példák ugyanezt a célt szolgálják, azok megtartásával szintén jobb intézetek létesítése hozható létre.

8


4. Kezdetek kezdete az ıskor és az ókor A büntetés egyidıs az emberi társadalommal. Az ıskorban a bőnöst a közösség ítélte el és büntette meg. A bőn pedig egy olyan jelenség, amely veszélyt jelent a közösségre és annak békéjére. Késıbb viszont ez a fogalom egyre jobban párosul az uralkodó, és a társadalmat irányító vagyonos réteggel, és e réteg hatalmát veszélyezteti. Igen korán felfedezhetjük magának a büntetésnek a fogalmát, hisz a Biblia megannyi történetet leír, melyek között elsıként említhetjük Káin és Ábel esetét. „A történelem és a statisztikai adatok a Napnál fényesebben bizonyítják, hogy Káin óta a világot se meg nem javították, se meg nem félemlítették a büntetéssel." (Marx Károly)12 A büntetés tehát egy olyan probléma ami végigkíséri az emberiség történetét, és mindig az adott kor szellemisége szerint változik. Büntetés és törvények nagyon rég óta léteznek, és fontos alapját képezik a társadalmi lét rendbeli fenntartásának. Említést kell tegyünk a mezopotámiai hagyományokról, Hammurápi szemet szemért elvérıl (ami a bibliai Mózes II. könyvében is megjelenik) és törvényeirıl, mely alapját képezi a római jogoknak, a legjelentısebb római örökségnek. 13 Így tehát a büntetés legfıbb módszerei a testi fenyítések, a kínzások, és a halálbüntetés sokáig nem változott, bár a jogi indoklásuk a különbözı társadalmakban igen. A bebörtönzést viszont mai napig is alkalmazzuk, igaz más értelemben, hiszen a mai értelembe vett szabadságvesztés mást jelent, mint a régi bebörtönzések. A legısibb civilizáció a mezopotámiai civilizáció volt, ahol elıször alakult ki város, és vele együtt a szokások és törvénykönyvek. Itt fizettek bőneikért az elkövetık pénzbírsággal, megkövezéssel és testrészek levágásával. Már ekkor létezett tárgyalás és bizonyíték, eskü és léteztek hivatalnokok is. A büntetés célja pedig nem volt más, mint az elrettentés és a jó útra való térítés, ahogy az a mai napokban is mőködik, bár a hangsúly áttevıdött a bőnmegelızésre, a rehabilitációra és a gyógykezelésekre.14 Már ebben a korban megjelent a munka, mint büntetésforma. Ez a rabszolgaságból fejlıdött ki, és léteznek korai írásos emlékek melyek büntetésként tőntetik fel a rabszolgamunkát. Majd, mint életfogytig tartó rabság jelenik meg a gályarabság és a bányamunka, amely nem csak büntetésként jelenik meg, hanem mint nyilvános elrettentı példa is. Az elítélt nem más lett, mint az „állam rabszolgája”, akinek keményen meg kellett dolgoznia fennmaradásáért.15 Az elkövetıt eredendıen bőnösnek gondolták, és a büntetés fıként a test ellen irányult. Enyhébb büntetéseknél gondolhatunk a büntetés javító szándékára, de a büntetés fı oka a kár visszatérítése volt, és az elrettentés a hasonló bőnöktıl. Nagyon sok esetben halálbüntetést alkalmaztak, mert a közösség törvényeit be nem tartó embernek többé nem volt maradása abban a társadalomban és az életben.16

12

Moldova (1990) Lyons (2005) pp. 8-23. 14 U. o. pp. 8-9. 15 Kabódi (1990) p. 50. 16 Lyons (2005) p. 27 13

9


5. A középkor kezdetleges megoldásai Szemlélet: A legnagyobb különbség a múlt és a jelen között az emberek életkörülményei. Egy olyan világban ahol mindennaposak voltak a kegyetlenségek, a halál, ahol a háborúk, járványok, természeti csapások egyik pillanatról a másikra elpusztíthatták az embert, a börtön nem volt annyira fenyegetı, mint manapság. A hőbérúri rendszerben nem volt egyenlıség és a mai értelemben vett szabadság sem volt.17 Jog: A büntetés a pallosjogból ered, az élet és halál fölötti abszolút hatalomból, amelyet római jogokból ismer. A bőnvádi eljárás az ókori demokrácia törvényeivel szemben itt titkos volt, egészen az ítélethirdetésig. A bőnvád területén az igazság kimutatása abszolút jog volt az uralkodó és a bírái számára. Övék a büntetés joga, és nem a tömegé. „A börtön a fejedelem ügye.” Serpillon18 Bárki feljelentést tehetett, és a bizonyítékok és az ítélet valósnak bizonyult a bőnös vallomása után, melyet kikényszerítettek belıle. Az uralkodó abszolút joggal bírt mindenki felett, és az ellene történı támadást keményem meg is torolták, így tartották fent oly sokáig az uralkodói rendszert. A 16. századtól fogva egyre gyakrabban alkalmazták a különféle munkáltatásokat, mint büntetési formát a rabokra nézve. De a börtön elnevezés csak késıbb, a 17. században jelent meg.19 Szociológia: A testi fájdalmakat kellı büntetésnek ítélték meg, mégpedig a bőn súlyával megegyezı kínzással. Az evilági fájdalmak vezeklésként beszámítanak, hogy enyhítsék a túlvilági szenvedést. A bőnös a kínzás alatt bőnhıdik. Ez a legtöbb ember szemében igazságosnak bizonyult. A bőnös bőnhıdjön, mégpedig egyenlı mértékben az elkövetett bőnéhez képest, még ha ez halált is jelent. Ha a közönség úgy ítéli meg, hogy kellıképpen megbőnhıdött tettéért kínzásai közben, akkor akár az elkövetık szentté is válhattak tetteik ellenére.20 Büntetés: A büntetés módszerei nem mások, mint a halálbüntetés, ostorozás, kínvallatás, nyilvános megszégyenítés és bezárás. Az ítéletek többsége számőzetés és pénzbírság, a nem testi ítéletek többségét pedig kínzás kísérte, hisz az áldozatot meg kell bélyegezni. A kínzásnak pedig mindenki által láthatónak kell lennie, és harsánynak, hogy elrettentésül szolgáljon mindenki számára és azért is, mert ez az 17

KutMagazin (2011) p. 1. Foucault (1990) p. 162. 19 KutMagazin (2011) p. 3. 20 Foucault (1990) p. 88. 18

10

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı igazságot szolgálja. Sıt, még a haláluk után is sokszor közszemlére teszik a tetteseket megszégyenítı példaként. A gályarabság ókorból való felelevenítése is megjelenik, ez egyet jelent a számőzetéssel, kemény fizikai munkával, sanyargatással, akár életfogytig tartó munkával. Építészet: Nem volt kiépített, intézményes börtönrendszer. Amíg nem volt akkora szerepe a börtönbüntetésnek a jogban, addig ez nem is okozott problémát, de gátat vetett a fejlıdésnek. A büntetés építészeti formái a következık voltak: •

Tömlöcök: pince, vártorony, raktárak, városfalba vájt lyukak, bányalyukak, kazamaták, gödrök. Ezek a szegény nép, útonállók, rablók börtöne, elkülönítés nélkül. Lukács megfogalmazása szerint, ezek közös rendszerő börtönök.21 (Sokáig elkülönítést csak a munkavégzésre való tekintettel tettek, gályamunkához, csatornaásáshoz és más nehéz munkához.)

•

Áréstum: a városházán, bíróságon berendezett fogda, pár hétig, hónapig, kisebb bőncselekményt elkövetett polgároknak.22

•

Politikai börtönök: Tower, Bastille, Kufstein, Newgate, Munkács vára. Ezeket a király ellen elkövetett bőncselekmények esetén, és más súlyos bőncselekmény esetében alkalmazták. Az bőnözıt sokszor családjával együtt tartották itt. Elkülönítések nélkül zárták be a nem kívánatos embereket. Több elítéltet tartottak egy cellában vagy gödörben, összeláncolva, embertelen körülmények között. Kis cellákat is alkalmaztak, ahol a rab nem tudott lefeküdni, mert ez 1,2 m2 alapterülető volt. A francia souricére, azaz egérlyuk pedig csak 91 m2 volt, amit egészen a 19. század végéig használtak.23

•

Dologházak: a kálvinizmus idején kialakult munkáltató házak, amelyekbe a munka nélkül maradt szegény népesség dolgozott. Kezdetekben rossz magaviseletőek, árvák, csavargók, nyomorékok kerültek ide, késıbb viszont bőnözıket is dologházakra ítéltek, ami magával vonzotta a kemény felügyeleti rendszert, a felügyelıket, és a testi fenyítéseket hovatartozásra való tekintet nélkül. Például az 1596-ban Amszterdamban megnyitott Rasphuis, ahol fiatalkorú gonosztevıket és koldusokat neveltek munkával, 4-12 fıs cellákban aludtak, a munkáért fizetést kaptak, és közben épületes olvasmányokat hallgattak melyek a jóra való nevelést szolgálták. De ilyen volt a londoni Bridewellt szegények háza is, ahova a munka nélkül maradt szegényeket irányították. 24

Késıbb az említett kezdetleges büntetés céljából kialakított épületek többnyire magán tulajdonba kerültek. Ez fenntartási problémákat idézett elı. Csökkenteni 21

Lukács (1987) pp. 66-67. KutMagazin (2011) p. 3. 23 Lyons (2005) pp. 111-112. 24 Foucault (1990) pp. 164-165 22

11

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı kellett a kiadásokat, melyekre különbözı módszereket találtak ki. Túlzsúfoltság alakult ki. İrök hiányában összebilincselték vagy lebilincselték a foglyokat, ami elısegítette a betegségek gyors terjedését. Az 1759-es felmérések alapján évente 4 fegyencbıl egy meghalt. Sajnos az embertelen körülmények még inkább rontottak ezen a helyzeten. Ez problémaként nehezült a társadalomra, és újfajta megoldások felé vezetett.25 Építészeti példák: A Newgate börtön: Példa a politikai börtönre a Newgate börtön volt, London leghírhedtebb fegyintézete. Hírnevét a hihetetlen mennyiségő mocsok és erkölcsi gyalázatosság mentén szerezte. II. Henrik építette 1118-ban és mintegy 800 éven keresztül állt ugyanazon a helyen (lásd 1. ábra). Itt tartották fogva a legelszántabb bőnözıket, a közönséges bőnözıket, a vallási vétkeseket és az árulókat egyaránt. A 18. században már igen túlzsúfolt volt. Az eredetileg 150 fıre méretezett helyen 300-an éltek családjaikkal és háziállataikkal együtt. A családfenntartó köteles volt az egész családjával és háziállataival ide költözni. A börtön magánkézben volt, ezért a raboknak mindenért fizetniük kellett. A gyertyákért, az ágynemőkért és az ágyakért egyaránt. A rabok naponta fizettek fogvatartóiknak, és elegendı pénzmennyiség esetén ki is költözhettek a közeli házakba. Így alakult ki a börtön körüli Szabadság lakónegyed. A túlzsúfoltság és a rossz körülmények következtében a betegségek is gyorsan terjedtek. A börtönjárvány idején több mint a rabok fele meghalt. Ezért 1770-ben megkezdték egy új börtön építését, azonban 1780-ban leégett a börtönlázadásban. A felújított Newgate 1877-ben ismét létezett, és egészen 1904-ig állt. Ekkor lerombolták, hogy helyet építsenek a megnövekedett Központi Törvényszék számára.26 (lásd függelék: 1. o.)

2. ábra: A Newgate perspektivikus modelleje

A Birminghami dologház: Az 1700-as években épült a Birminghami dologház, amelyet a Birminghami plébánia alapított a szegények, betegek, gyengék, öregek, özvegyek és gyerekek részére. Itt mintegy 600 fı foglalkozhatott fonással és gyapjúszövéssel.

25 26

Lyons (2005) pp. 112-113. U. o.

12

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı A késıbbi történelem folyamán az épület egyre bıvült. Több új szárnyat is építettek hozzá (lásd 2. ábra). Volt külön szárny gyerekek részére kerttel, fürdıvel, kápolnával, és iskolával. 1789-tıl pedig már elítélteket is alkalmaztak különféle munkákra. 1852-re új dologház épült, ahol 700 felnıtt szállás és 600 gyermekszállás létesült. Több száz betegszobát építettek, volt konyha, étkezı, mosóház, kórház és kápolna is.27 A régi fegyház 1806-ban kitelepült a városból, majd 1849-ben új intézmény épült az elítéltek számára. Ez volt a HM Prison Gloucer Winson Green-ben, a felnıtt büntetés végrehajtási intézmény 1450 fogvatartottal. A régi épület a gótikus stílus jegyeit hordozza, bejárata pedig, mint a középkori kastélyok bejárata. Az épületet 2002-ben újították fel teljesen új programmal. A felújítás nagyon szükségesnek látszott nem csak építészetileg, hanem szociológiailag is. Rengeteg volt az alkohol és a drog probléma, kevés volt az oktatás, és sok volt az önkárosító úgynevezett börtönártalom, a mentálisan zavart foglyok tömege és a bántalmazások. Emellett probléma volt az egészségügy korszerősítése, a fürdı hiányos megoldása. Erre kínált megoldást a 2002-es új program. Az épületet mőhelyekkel, oktatási termekkel, egészségügyi központtal és gimnáziumi termekkel bıvítették. 10 féle szálláshely van kategóriák szerint, így csökkentve a közös rendszer börtönártalmait. Vannak hosszan fogvatartottak, elızetes B, C, D kategóriás fogvatartottak és nincsenek életfogytiglaniak. Mintegy 650 alkalmazott dolgozik 1400 rabbal. A személyzetet csökkentették, de ugyanakkor nıtt a biztonság. Épült sportpálya, jégpálya, könyvtár, oktatási központ, ahol a dislexiát és különbözı problémákat is kezelik. A fogvatartottak tanfolyamokon vehetnek részt és különbözı szakképzéseket tanulhatnak. Ilyen például a számítógépes, mővészeti, szakács, dráma és zene tanfolyam, illetve a falazás, kertészet, targonca és festés szakképzés. Az intézet magánkéz alatt mőködik, így sok olyan káros tényezı szőnt meg, amely az állam pénzhiányából alakult ki.28 (lásd függelék: 2. o.)

3. ábra: Briminghami Dologház ,1700

27

www.workhouses.org.uk/Birmingham/ www.insidetime.org/ en.wikipedia.org/wiki/Birmingham_(HM_Prison)

28

13


Összegzés: Az elkülönítés nélküli tömlöcök, és politikai börtönök az embertelen körülményeikkel, és a kínzás fegyvereivel kegyetlenül hivatottak a büntetést szolgálni. Elrettentı például szolgáltak a nép számára. A halálbüntetések viszont nem tudták nagymértékben csökkenteni a szegénységgel növekedı banditák és bőnözık számát. Az egybezárt elítéltek tovább szıhették terveiket, melyeket kiszabadulás után végre is hajtottak. Gyakori volt a lázongás, és rengetegen váltak az alkohol rabjaivá. A megbélyegzések viszont növelték a munkanélküliek számát, és nyomorba döntötték a megbélyegzettek családjait. Ugyanígy a börtönbe zártak családjai is nehéz körülmények közé kerültek, akár otthon, akár bezárva. A bőnözık számának növekedésével, a tömlöcök zsúfolásig teltek, és embertelen körülmények alakultak ki, melyek maguk után vonzották a halálos börtönjárványokat, amelyek nem voltak senkire se tekintettel, legyen az illetı bőnözı, ır vagy bíró. Ezek a problémák pedig ösztönzıen hatottak egy újfajta börtönrendszer kiépítésére.

14


6. A börtönök kialakulása, börtönreform Szemlélet: „A törvény megszelídülése elıtt megszelídült a bőn” P. Chaunu29 A halálbüntetést csak nagyon súlyos esetekben alkalmazzák, és egyre több a csapatokba verıdött útonálló bandita, akik már nem az uralkodó, hanem a köznép ellen támadnak, ezért velük együtt a rendırség száma is megnövekedett. 1757-ben új társadalmi eszmék alakulnak ki, megjelenik a felvilágosult gondolkodásmód. Az életszínvonal és a népesség megnövekedésével együtt, a gazdaság, a bírtok is növekedik.30 Jog: Az ítélet már nem az uralkodóé, hanem a közhatalomé. A büntetés joga az uralkodó bosszújától áttevıdik a társadalom védelmére. Pontos bőncselekményeket meghatározó jogszabálygyőjtemény létrehozása vált szükségessé, mellyel együtt a büntetés is fokozódik. A büntetést és idıtartamát törvényekbe jegyzik föl. Így szüntetik meg a bírák zsarnokságát, és az egyenlıtlen büntetést. A büntetés többé nem nyilvános, nincs több utcai látványosság, a börtön intézménye az, ami elrettentı példaként szolgál. Az intézményekben szerepet kapnak a bírák, a felügyelık és a nevelık.31 Pszichológia: Nem csak büntetı, hanem büntetı-nevelı intézetek alakulnak ki. Az elkülönített elítélt a csendes zárkában magába szállhat, elgondolkozhat tettein, és újból felfedezheti a jót. Cél az elítélt szellemi megváltoztatása, kényszerített csönddel, igeolvasás és hallgatás gyakorlásával. A cella nem más, mint a vallásos tudat rekonstruálásának eszköze. Nem a testet büntetik, hanem elsısorban a lelket nevelik át, ehhez csak másodlagos eszköz a testi fenyítés, és a fizikai munka. Az elítéltnek lehetısége van a rendszeres munkavégzésen keresztül a hasznos munkavégzés gyakorlására, amely szintén az átnevelés részét képezi. Fontos szempont a társadalmi erık megnövelése, az hogy az elítélt szabadulása után hasznos tagját képezze a társadalomnak. Ezért szorgalmas munkára és alázatra tanítják. Büntetés: A büntetés fı eszköze a börtön lesz, ezzel megszületett a modern büntetıgyakorlat alapvetése. A halálbüntetést felváltotta a hosszú, vagy akár életfogytig tartó bebörtönzés. Az 1800-as évekre 9 államban építettek fel állami büntetés-végrehajtási intézetet.

29

Foucault (1990) p. 103. U. o. pp. 102-103. 31 U. o. pp. 130-131. 30

15

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı „…A büntetés célja nem lehet egy érzı lény megkínzása, sem a már elkövetett bőn meg nem történtté tétele. A büntetés célja eszerint nem lehet más, mint a bőnös megóvása attól, hogy további károkat okozzon a társadalomnak, illetve hogy a többi embert megóvjuk attól, hogy a fent említett bőnt elkövesse.” (Casarea Berrica)32 A börtönreform John Howard (1726-1790) angol reformer nevéhez kötıdik. Tényleges felmérést készített a korabeli angol börtönökrıl. Kiderült, hogy ezek elmaradottak, és nagyon leromlottak a korai viszonyokhoz képest, és nem képviselik a felvilágosodás eszméjét. Megfigyelési közt feljegyzi, hogy több fegyenc hal meg börtönbetegségben, mint ahány emberen végrehajtják a kivégzést egész Angliában. Hatására 1779-ben bevezették a büntetıintézeti törvényt. Egy holland rendszerhez hasonlatos tiszta, zárt, magányos és csendes börtön intézményt képzelt el, ami megbánáshoz vezet. 33 Fontos szerepe van Jeremy Benthamnak, (1748-1832) az angol jogrendszer megreformálásában és a panoptikus börtönrendszer kialakításába, ami a mai napig is a börtönök alapját képezi. A büntetı rendszer humánusabb lesz, a hangsúly a megelızésre tevıdik át. „Pontosan annyira kell megbüntetni, hogy megakadályozzuk a bőncselekményt” 34 Ez az új szempont nem csak nagy jogi elırelépést jelent, de fontos irányt mutat a humanizáció felé is. Bevezetik a büntetı munkát, mint hasznos tevékenységet, ami pozitív pszichológiai hatásként jelenik meg a bezárt mesterséges környezetben. Az olcsó munka késıbb felháborodást kelt, viszont az igaz, hogy az nem lehet nagymértékő probléma, hogy a rabmunkák munkanélküliséget okoznának, mivel kis teljesítményük folytán nem lehet általános hatásuk a gazdaságra, valamint ha ezt megszüntetik, akkor ez károsan hat a rabok életére, mert nincs rosszabb a semmittevésnél, ami ırületbe kerget. Építészet: Az 1700-as években a hollandiai dologházakkal és fenyítıházakkal megjelent Európában a modern börtön gondolata. Ebben nagy szerepet játszott a gondolkodásmód átformálódása, amelyet az elıbbi fejezetek tárgyaltak. Kialakult a büntetıhatalom intézményesített rendszere. Így két szint jött létre, a törvényhozó és ítélethozó, melyek külön intézményt követeltek. Elsı intézet egyike a 1720-ban XI. Kelemen pápa által alapított St. Michael (lásd függelék: 3. oldal), vagy az 1775-ös Gandi intézet, késıbbi nevén a Maison Force (lásd függelék: 4. oldal).35 A büntetı intézet immár elkülönül a törvényhozó épülettıl és a külvilágtól. Egy különálló épületkomplexum zárja magába a rabok sokaságát, mesterséges körülmények között. Egy külön világot hoz létre, melyben más szabályok uralkodnak. Az intézményben fontos szempont az elkülönítés. Elkülönítés a többi rabtól, a külvilágtól és nemek szerint. Emellett folyamatos a megfigyelés és az ellenırzés a nap minden percében. Ezeket nem könnyő megvalósítani az építészetben. Több

32

Lyons (2005) p. 107. U. o. pp. 107-116. 34 Foucault (1990) p. 125. 35 Lukács (1987) pp. 62-63. 33

16

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı példa is kialakult a megoldásra, amelyeket a dolgozat a továbbiakban tárgyal. Ezek az úgynevezett börtönrendszerek. „ Börtönrendszerrıl akkor beszélünk, ha a büntetés-végrehajtást, annak intézményeit valamilyen gondolat, központi eszme vezérli.”36

6.1. Az elsı cellarendszerő börtönök A cellarendszer: A mai értelemben vett börtönépítésrıl több forrás a 18. század elejétıl beszél, amikor kialakultak az elsı cellás rendszerő börtönök. Tehát minden rabot külön zárkában helyeztek el, és ez alkotta az épület magját. Ezek az elrendezések lehetnek egy egyenes, vagy tört folyosóra felfőzöttek, olyan formában, hogy a cellák egymásnak hátat fordítanak, vagy pedig a folyosó két oldalán helyezkednek el. Sajnos ezeknek az intézeteknek is az a problémája, mint az elızıeknek, és mint a következıknek. Az egyszemélyes cellákat késıbb a zsúfoltság miatt többen is használják, így az eredeti gondolat, miszerint a bőnös magában elmélkedhet tettein, háttérbe szorul, valamint az eredeti funkciók sem mőködnek olyan hatásfokkal, mint amilyenre tervezték. Építészeti szemlélet: Ebbıl a korszakból fontos John Howard munkássága, aki kiváló seriff volt. Munkájából adódóan nagy érdeklıdést fordított a börtön épületekre és azok kialakítására. Mint börtönreformert tartjuk ıt számon. Howard összefoglal néhány fontos alapelvet a börtönök tervezésével kapcsolatban.37 • • • • •

megfelelı elhelyezés, folyóhoz közel, távol a várostól és más épületektıl megfelelı higiénia a cellák négyszögletes vagy körszerő elhelyezése hőtési és főtési lehetıségek egyszerő felügyelet és biztonság

Javaslatára épült az elsı centrálisan, a telken elhelyezett, cellás rendszerő országos fegyház Horshamban. Az épület emeletenkénti 38,4X9,8 m-es szintterületébe 10 cella és egy nappali helység volt található, melyben a cellák 3,3X2,1X2,7 m nagyságúak voltak. Az épületet 6 m magas 0,5 m széles téglafal vette körül, kívül vizes árokkal.38 Építészeti példák: •

St. Michael: az elsı ilyen börtön volt az 1074-ben, Carlo Fontana tervrajzai szerint készült római St. Michael börtön. Itt a cellák egy jól megvilágított folyosóra nyíltak, melynek középpontjában egy oltár állt. Ezt a folyosóra

36

Lukács (1987) 64 U. o. 17. p. 38 U. o 17.p. 37

17

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı felfőzött cellás rendszert használja az építészet mind a mai napig, ezért is fontos ez az emlék, és ez volt használatos a korai Mazas börtönnél is. (lásd függelék: 5. oldal) •

Dologházak és javító intézetek: a St. Michael börtön építészetét követi a következı 70 évben Ghent és Belgium is, és ugyanekkor számos dologházat építettek a katolikus egyház megbízása által, fıként XII. Kelemen pápa idején Milánóban, Turinban, Nápolyban és Velencében is, ugyanerre a mintára. Fontos kiemelnünk többek között a Milánói javítóintézetet, amely igen elıremutató a cellák építészeti elhelyezésében. Itt kialakul a csillagszerő elrendezés kezdete, amelyet a további századok használnak. Két folyosóra felfőzött cellák keresztezik egymást, ahol egy nagyobb tér kerül kialakításra egy oltárral.39

•

Ghenti börtön: Jean Jacques Philippe Vilain tervezte 1773-ban. Két centrálisan növekvı nyolcszöglető tér köré szervezıdnek a cellák, a két nyolcszög sarkait összekötı belsı sugarakban, melyek háromszög formájú teret fognak közre. Ez az elrendezés így lehetıvé teszi az elkülönítés módszereit. Elkülönítettek itt kis bőncselekményt elkövetıket, fiatalkorúakat, nıket és bőnözıket. A cellák egymásnak háttal helyezkednek el. Ez feltehetıen több felügyeletet igényelt, mint más intézmények. Ezt az elrendezési formát, csak több századdal késıbb alkalmazzák, például a telefonpózna szerő elhelyezéseknél. A külsı nyolcszögben az adminisztrációt igénylı terek kerülnek. Az épület maga 3-4 emeletes.40 (lásd függelék: 4. oldal)

6.2. A panoptikus rendszer A rendszer:

4. ábra: Jeremy Bentham panopticon koncepció

Az irodalmi kutatások ezt a rendszert több névvel is illetik, mint például a philadelphiai rendszer vagy a pennsylvaniai rendszer, hiszen egyszerre több helyen is hasonló típust alkalmaztak. De gyakran alkalmazzák a teljes elkülönítés rendszerének kifejezését is, ami a nevében foglalja a rendszer lényegét. 39 40

Prison architecture (1975) p. 15. U. o. p. 16.

18

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Bentham szerint a hatalomnak láthatónak és ellenırizhetınek kell lennie. A panoptikus modell nem más, mint az állandó megfigyelés és átnevelés tökéletesen felépített zárkája. A rabok celláját körkörösen rendezi el, egymástól elválasztva, úgy hogy egy központi toronyból mindenki jól látható legyen (lásd 3. ábra). A cellák két oldalról megvilágítottak. A torony oldaláról, és a külsı oldalról, így az ellenfényben a toronyır pontosan ki tudja venni a rabok sziluettjét bármely idıben. Ugyanekkor a rab nem láthatja a toronyırt és nem is hallhatja, mert megfigyelı helye zegzugos folyosókkal van lehatárolva ajtók nélkül, hogy mozgása ne hallatszódjon, és lécredınyökkel kívülrıl fedve, hogy ne látszódjon. A teljes elkülönítés, és az abszolút személytelenséget szolgálta egyes börtönökben a rabok fejére húzott csukja, amelyet akkor viseltek, ha kiléptek zárkájukból. A börtönkápolnáknak is külön fülkéjük volt, a rabok itt se láthatták egymást. Ugyanakkor ez egy tökéletes hely, hogy kísérleteket végezzenek a különbözı rabokon, és arra is, hogy mindenkit saját tulajdonságai szerint kezeljenek.41 Építészet: Ebben a korban már a 4-6 emeletmagasság volt a jellemzı (lásd 4. ábra). A szerkezetet vastag tégla vagy kıfalak alkották, 20 cm-enként vassal összefogva, így nehezítve a falon való átjutást és növelve a merevséget. A belsı falak többnyire 3545 cm szélesek voltak, szintén téglából, vagy kıbıl épültek. Ismert volt az üvegtetı, melyet a középsı kupola lefedésére használtak, így sok fényt juttatva a központi térbe, és ismert volt a főtési rendszer is, így főtıcsövek sokasága hálózta be az épületet. A cellák mérete 3,9X2,1X2,7 vagy 2,7X1,8X2,4 m volt, melyet késıbb kibıvítettek nagyobb térré, ugyanis a kis cellákban nem lehetett dolgozni, valamint igen rossz hatást keltettek a rabokban.

5. ábra: Jeremy Bentham panopticon tervrajza

Ez nem más, mint egy tökéletes rendszer a hatalom automatizálására és az egyéniség megfosztására.

41

Foucault (1990) pp. 273-279.

19

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı A késıbbiekben inkább jellemzı a csillagszerő elrendezés, mint a tisztán panopticon szerő megjelenésmód. A csillagszerően kinövı épületszárnyakba ugyanis több rab elfér, de még mindig csak egy központi felügyeletet igényel. Tiszán kör alaprajzú panopticon szerő elrendezéső börtön csak kevés létezik, hiszen itt nincs megoldva az elkülönítés tágabb értelembe vett problémája, és igen nagy a zaj, ami ellentmond a rabok csendes, magukban töltött elmélkedésének, valamint a munkáltatás kérdése is nehezen oldható meg. Emellett a cellák sötétek és embertelenek. Erre a kialakításra példa a First Western börtön, Pittishburgban, amely 1820-ban épült, az Illinois börtön Statisvillban, amely 1919-ben épült (lásd függelék: 6. oldal), és a késıbbi Koepel börtön (lásd függelék: 7. oldal). Építészeti példák: Millbank börtön: Erre példa a Millbank börtön Londonban. Eredetileg javítóintézet volt 1778ban. Majd amikor a büntetı törvénykönyv és a büntetı intézetek változásra szorultak, ez volt ez elsı olyan börtön, amit amerikai philadelphiai mintára építettek fel 1840ben. Kísérleti jelleggel építették fel ezt a fajta modellt, azzal a szándékkal, ha ez a rendszer sikeres lesz, akkor több helyen is alkalmazzák a királyságban. Elıször csak részidıs elítéltek kerültek ide, általában 18 hónapra. Itt megpróbálták jó magaviseletre tanítani ıket szigorral és neveléssel. Jó erkölcsre és munkára nevelték ıket, bíztak abban, hogy jobb szándékra bírják ıket, és hogy jobb lelkiállapotot tudnak építeni bennük. 18 hónap után gyarmatokra küldték ıket dolgozni, ahonnan nemsokára szabadulhattak, ha látták, hogy a magaviseletük megfelelı. Ha nem sikerült változásra bírniuk, akkor rossz magaviselet esetén a Tasman félszigetre küldték dolgozni, bér nélkül, ami igen nagy büntetésnek számított. Így megteremtették a motiváció feltételeit. Késıbb csökkentették a 18 hónapot 12-re, illetve 9-re, ugyanis igen nagy számmal jelentkeztek káros tünetetek. A túlzott munka, tanulás és fegyelem eredményeként nagyszámú ırült beteget kellett kezelni, és a megbetegedés száma is igen nagy volt. Ezért késıbb egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az egészséges életmódra és a mozgásra. A börtön maga több méteres fallal körülvett komplexum, hatalmas árkádos bejárati kapuval, és a fıépületbıl kiemelkedı óratoronnyal. Egy központi folyosóra 5 szárny szervezıdik, melyekben az elítéltek sejtszerő cellákban élnek, egymástól elkülönítve (lásd 5. ábra). A szobák egymásra épülnek, a folyosókat galériák és hidak szakítják meg. Egy cella mérete 7,5 X 13,5 m magassága pedig 9 m. A szoba tartozéka egy réz mosdó, WC csésze, ágy és polc. Az ajtókon levı ráccsal takart lyukon keresztül az ır szüntelenül figyelheti a rabokat. A jó megfigyelést és a kellemes közérzetet biztosítja a tetın keresztül a széles folyosóra áradó rengeteg fény, és a jó szellızés.42 (lásd függelék: 8. oldal)

42

Mayhew (1862) www.capitalpunishmentuk.org/penton.html

20


6. ábra: Millbank börtön

Cherry Hill: Másik példa erre a Cherry Hill vagy más nevén az Eastern State Penitentiary. A Cherry Hill a philapelphiai Walnut Strett börtön bıvítése. A Walnut Street Jail U alakban épült, hagyományos elrendezésben, nagy, közös szobákkal. Építésekor kevés figyelmet szenteltek a fizikai jólétre. Jó ideig nem újították fel, és igen nagy volt benne a túlzsúfoltság és a piszok. További probléma volt az, hogy a fogvatartottak rendszeresen támadták egymást valamint, hogy aki kiszabadult, az nem tudott visszailleszkedni a társadalomba, hanem újabb bőntettet követett el. Ezért a börtönreformerek szükségét látták a változtatásnak, és 15 év elteltével új rendszert vezettek be. Fontosnak látták a rabok elkülönítését külön cellákba, hogy megakadályozzák a kommunikációt, a rossz tervek további szövögetését. Elırelépést jelentett a munka bevezetése is, ezzel nem csak elfoglaltságot adtak a foglyoknak, hanem nevelték is ıket. Így a börtön épületét is átalakították. Kisebb cellákkal tagolták a termeket, és az udvaron is cellás építményeket hoztak létre a munka magánzárkában történı végzésére. A cellák viszont nyomaszóak voltak, a rácsos ablakok 2,7 m fölött helyezkedtek el, és a túlzsúfolás miatt legtöbbször többen is dolgoztak és aludtak egy cellában. Így a súlyos bőnözıket sem tudták elkülöníteni. Az újonnan alapuló Pennsylvaniai Börtön Társaság fellépett a börtönben zajló embertelen körülmények ellen, és követelte a teljes elkülönítést, valamint a nevelı és oktató szándékú tevékenységeket és a munka magánzárkás formáját. Probléma volt az is, hogy a rabokat sokszor küldték a környezı városba utcát seperni, és más megszégyenítı munkát végezni. Ennek eredményeként épült fel a Cherry Hill, ahol megjelenik a teljes elkülönítés rendszere. Az intézet 1822-1836 között épült John Haviland elgondolásai alapján, Johnston brit építész tervei szerint gótikus stílusban, de már 1829-ben használatba vették. Ez volt az elsı igazi értelemben vett büntetés végrehajtási intézet Philadelphiában. Az intézmény 11 ha területen helyezkedik el. Az akkori csúcstechnológiával épült, az akkori idıben a legdrágább egységes szerkezet volt, amit addig építettek. Központi főtésrendszerrel, angol wc-vel és zuhanyzós fürdıvel. A magánelzárás a nap 24 órájában mőködött. A rabok a munkát, az étkezést, az tanuló órákat és a mozgást is elkülönítve végezték. Sosem volt olyan idıszak, amikor két rab egyszerre sétált volna az udvaron. Az ırök napi háromszor látogatták a foglyokat. Nem csak a raboknak, de az ıröknek is csendben kellett maradniuk. Ezért cipıre húzott zokniban

21

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı jártak. De a csendet ık sem tudták józanésszel kibírni, ezért gyakori volt az ittas állapot az ırök között, a foglyoknál pedig az elmebaj. Egy központi nyolcszöglető világos toronyból (ami 8X12X10 m) juthatunk az épület további 7 ágába, ahol a cellák helyezkednek el sejtszerően, kétszintesen építve (lásd 6. ábra). A szobák vagy ablaktalanok, vagy felsı megvilágítást kapnak. A felsı megvilágítás több helyen is alkalmazott. Ezt hívják isten szemének, mert İ mindent lát, illetve így hívják a központi kupolás teret is, ahonnan mindenki megfigyelhetı. A kis cellákba alacsony ajtó vezet, ami meghajlásra és alázatra szólít fel, valamint azzal is magyarázzák, hogy így nehezebben lehet az ırökre támadni. Kezdetben 225 cella állt a rabok rendeltetésére, melyek 3,6X2,3X4,9 m-esek voltak, 6X2,4 m-es külsı térrel ellátva, mely magas fallal volt körülvéve. A cellák megvilágítása igen rossz volt, ugyanis a megvilágítást csak egy 310X100 mm-es lyuk biztosította. A fogvatartottakra igyekeztek a bőnbánat jegyeit erıltetni, de a csend eredménye nem lett más, mint az ırület. Problémát váltott ki az emberi végtermék szaga is, ami folyton jelen volt a szobákban és a folyosókon, és ami megannyi megbetegedést okozott. Alkalmaztak testi kínzásokat is, mint a jeges víz télen, a szorító szíj és a két hétig tartó sötét lyukba zárás. Több volt a börtönártalom, mint amennyit vártak. Majd 1913-ban túlzsúfolás miatt a rendszer összeomlott, és az 1971-es börtönlázadás után a börtönt bezárták. Jelenleg múzeumként üzemel, és több kiállításnak is teret ad. 43 (lásd függelék: 9. oldal) 1.

Homlokzati

2.

Elsı torony

3.

Adminisztrációs Hivatal

4.

Zsinagóga

5.

Cella blokk

6.

Cella blokk

7.

Cella blokk

8.

Lelkészi Hivatal

9.

Körfolyosó

10.

Közép ırtorony

11.

Kápolna

12.

Konyha

13.

Ebédlı

14.

Cella blokk 4

15.

Sport pálya

16.

Baseball pálya

17.

Kórház

18.

Mőtı

19.

Ravatalozó

20.

Cella blokk

43

7. ábra: Chery Hill alaprajza

Foucault (1990) p. 325. www.ushistory.org/tour/eastern-state-penitentiary.htm Chai Woodham (2008) www.prisonsociety.org/about/history.shtml en.wikipedia.org/wiki/Eastern_State_Penitentiary

22


6.3. Auburni rendszer A klasszikus pennsylvaniai, philadelphiai formát rengeteg bírálat érte, ezért újabb rendszer jelent meg, ami egy másik eszmét képviselt. Ebben a rendszerben este magánzárkás elkülönítési rendszert alkalmaznak, nappal pedig a munkavégzés és étkezés közösen zajlik. A közösségben viszont teljes csend uralkodik, melyrıl felügyelık és büntetések gondoskodnak, ezért is nevezik más néven csendes rendszernek. Ez az eljárás a törvény tiszteletben tartását segíti elı, valamint a közösségben maradást, illetve a társadalmi rendszer megszokását.44 Az északi államokban ez a rendszer sokáig fennmaradt, a túltelítettség ellenére is. A változást végül az 1971-es Atticai börtönlázadás idézte elı, valamint a fokozatosság, és a rabok fejlıdésének a gondolata.45 Építészeti példák: Auburn börtöne: Az 1823-ban nyílt auburni börtönben új rendszer uralkodik. Itt megtartották az elszigetelést, de kissé könnyítettek rajta. A rabok éjjel magánelzárásban voltak, nappal pedig közösen végeztek munkát. A nap egyik részében sem beszélhettek egymással. Ez nagyon természetellenes volt, és betartása illetve betartatása csak problémákat és büntetéseket eredményezett. Aki sóhajtani mert, vagy hasonló hangokat hallatott a kemény munka eredményeként azt megverték. De verés közben sem volt szabad hangokat hallatni, mert az újabb verést eredményezett. A csendet állandóan korbácsos és botos ırök felügyelték. Betartani alig lehetett ezt a szabályt, pedig híressé váltak egyesek, akik a szigorú szabály megkövetelésének szentelték életüket. Hittek a hallgatás megtisztító erejében, ezért követelték meg a csendet. Hitték, hogy így az elítélt magába száll és elgondolkozik rossz tettén, és megváltozhat ilyen úton. A hallgatás és az értelmetlen csendes munka, és a magányos cellák nem vezettek nagyobb változásokhoz az elítéltekben és rengeteg börtönártalmat jegyezhetünk fel. Például már a legkisebb szokatlan hang is, mint a tücsök megjelenése a szobában is ırülethez vezethet. Valamint azt is megállapították, hogy a rabok más érzékszervei igen kifinomultak. A cellák igen kisméretőek voltak, általában 2,7X1,4X2,9 m-esek, szinte megvilágítás nélkül (lásd 7. ábra), ugyanis a fény csak egy 60 cm-es lyukon érkezhetett a cellába. Ez sok rabnál megvakuláshoz vezetett. Az amerikai kontinensen fıként ezt a hallgatási rendszert alkalmazták a továbbiakban. 46

44

Foucault (1990) pp. 323-324. Lewys (2005) p. 120. 46 U.o. pp. 323-326. Lukács (1987) pp. 72-73. http://www.prisonsociety.org/about/history.shtml 45

23


8. ábra: Az auburni börtön alaprajza

Sing Sing börtön: A hallgatás rendszerét testesítette meg a Sing Sing börtön Ossiningben, New Yorkban. A börtön a Sinck Sinks nevő területrıl kapta a nevét, jelentése kı kövön. A börtönt rabszolgamunkával építették fel a foglyok. 1825-ben kezdték a márványkı vágást, és 1828-ra fejezték be a fıépületet (lásd 8. ábra). 1825 cellát építettek fel, melyek 7X3 m befoglaló méretőek voltak. A folyosók négy sejt magasak voltak, és 476 m hosszúak. A rabok rabmunkával keresték meg a fenntartási és építési költségeket. A cipıgyártáson és edénykészítésen keresztül széles körő munkákat végeztek. 1890ben a rabmunkát meg akarták szüntetni, de ez a börtön összeomlásához és az emberek ırületbe kergetéséhez vezetett volna a kis szők cellákban, ezért hamarosan visszaállították a rabok munkáltatását. Az intézményben rossz volt a szellızés és a higiéniai állapot. Kevés volt az étel, és sok a betegség. Az épület minden része azt a szemléletet sugározta miszerint „csak miután a fegyenc beismerte bőnösségét lehet újjáépíteni az összetört életet”. Az épület itt is az auburni hallgatás rendszerét tükrözte. Teljes csend és fegyelem uralkodott mindenhol, a megszegıket pedig keményem büntették. A növekvı létszámmal együtt egyre nehezebb volt betartani a szabályokat, börtönlázadások és zavargások törtek ki, mely következménye a szigorított elnyomás és fenyítés volt. Majd 1996-ben kezdetét vette a börtön rehabilitációs programja. Fejlesztették a biztonságot, az egészségügyet, a személyzet szakszerő képzést kapott és az étrendet is módosították. Oktatási programokat vezettek be és viselkedési terápián is részt vehetnek a fogvatartottak, mely segíti a visszailleszkedésüket. Valamint fıiskolai oktatásban részesülhetnek, színházi és drámaoktatásban vehetnek részt. 2002-ben új terveket dolgoztak ki. Több mint 2000 fogvatartott van, 1000 dolgozóval, és egy hónapban 5000 látogatóval. A börtönben börtönmúzeum is üzemel.47 (lásd függelék: 10. oldal)

47

http://en.wikipedia.org/wiki/Sing_Sing http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing_sing/index.html

24


9. ábra: Sing Sing börtön

6.4. A panoptikus rendszer további változatai Jeremy Bentham panoptikus rendszere egy tiszta elképzelés a büntetésvégrehajtási intézet újfajta formájáról. De ezek a nagyon letisztult elképzelések hosszú távon nem alkalmazhatóak. Azért is, mert a rabok száma egyre növekszik, másrészt pedig a káros pszichológiai okok miatt. Egy káros példa a kis cella, ahol a rab mindent csendben elvégezhet. A fogvatartottaknak szükségük van nagyobb térre, ahol dolgozni tudnak. A rendszer továbbgondolt megoldása több építészeti megoldást kínál. Ilyen a kereszt és a csillag alaprajz, és azok a megoldások, amelyek ugyanezt az elvet folyatatják, de nem sorolhatóak tisztán az alábbiak közé. • A kereszt alaprajzú tér: egy központi csarnokba kapcsolódik, ahonnan minden rab látható. Sok helyen megfigyelhetjük az épített ágak összeszőkülését a végük felé, ami a jó átláthatóságot szemlélteti. Emellett pedig sokkal több rab fér el, mint egy egyszerő kör alaprajzú modellnél. Az is fontos pszichológiai hatás, hogy a rab nem érzi magát a nap minden másodpercében megfigyelés alatt. Tudja, hogy megfigyelik, de nem oly mértékben, ahogyan az a kör alaprajznál valósult meg. Másrészt pedig sokkal egyszerőbb egy ilyen épület bıvítése a késıbbiekben, mint a panoptikus rendszer megbontása. Számos kereszt alaprajzú példával találkozhatunk Amerikában, de a világ többi részén is. Ilyen a párizsi De la Sante (lásd függelék: 12. oldal), a Bagnoi börtön és a Former Cuba börtön is. • A csillag alaprajz: egy speciális megoldás. Van olyan kialakítás, ahol megmarad a központi magas csarnok, ahova a csillag szárnyai nyílnak, de van ahol nem. Több helyen a csillag szárnyak törésénél az épület kiszélesedik, és ırtornyokkal, vagy ırhelyekkel bıvül, ahonnan kellı mértékben belátják a cellákat. Ezzel az elrendezéssel sokkal több rab elhelyezhetı, de ugyanakkor több az alkalmazott ırök száma is. Ilyen börtön a Millbank, a La Roquette börtön és a Maison de Force, a Stateville F épülete az Egyesült Államokban, a berlini Moabit, a párizsi Mazas valamint a Mabillon, de fontos a Virginia Állami Börtön Richmondban, melyet B.H. Latrobe tervezett 1797-ben.

25

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Összegzés: Az új börtönrendszer megszüntette az addigi borzalmas fogvatartási körülményeket, és humánusabb szemlélettel kezelte a rabokat. Megszőntek a börtönjárványok, és egészségesebb körülményekhez juthattak a rabok. Nem volt többé egyenlıtlen büntetés, mert egy törvény bírált mindenkit, így egyenlı esélyt kapott mindenki, többé nem önkényeskedtek a hőbér rendszer urai. Az elkülönítés rendszerének megjelenése nagy elırelépést jelentett, viszont ezt még nem tudták megfelelıképpen kezelni. Ugyan így azaz elgondolás is jól mőködhet, miszerint csak kevés felügyelı szükséges több 100 fogvatartottra, bár ez a kérdés is továbbgondolást igényel. A pozitív vonatkozások mellett rengeteg negatív következmény is felmerült. Hiába volt tökéletesen felépített panoptikon rendszer, ami nagyszerően építette fel a büntetı rendszer eszméit. A munka nem vezetett a megbánáshoz, mert sokszor értelmetlen volt a rabra kényszerített feladat. A munka pénzért való jutalmazási rendszerében a hírhedt rabok nagyon jól teljesítettek, így ık kerültek kiváltságokhoz. Meg kell említsük a természet ellenes csend pszichológiai hatásait, amelyek rendkívül ártalmasak voltak. Valósággal az ırületbe kergették a bent tartózkodókat, és rendkívül nagy differenciát húztak a belsı és a külvilág közé. A börtönbıl szabadultak nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, így a börtönök nagyon alacsony hatásfokkal mőködtek. Túlzsúfoltságig teltek a legveszélyesebb bőnözıkkel, és valóságos kínszenvedés volt betartani és betartatni a fegyelmezési rendszert. Nem tudtak mit kezdeni az ellenálló rabokkal, akik megrögzött gonosztevık, kikre a csend nem kényszeríthetı, akik nem akarnak változni. Tovább alkalmazták a brutális testi fenyítéseket, a vasgolyókat és láncokat, valamint szájpecket a csend totális betartására. Finanszírozási hiányok léptek fel, nehéz volt lépést tartani az emelkedı számú bőnözı réteggel. A magánzárkák építése költséges volt, és a zsúfolás hatására pedig a rendszer betartása vált nehézkessé. Ez a rendszer áthidalhatatlan különbségeket húzott a belsı és a kinti külvilág között. Akadályozta a rabok visszailleszkedését, így önmaga ellen fordult. Ezekre a börtönártalmakra keres kiutat az ezt továbbfejlesztı megannyi fokozatos és osztályozási rendszer, amely a további korok börtönrendszereit képviseli.

26


7. XX. század eleje Szemlélet: A büntetés célja már nem a bőnözés gátak közé szorítása, hanem a társadalom védelme, és a bőnre vezetı okok feltárása révén, magának a bőnözésnek a felszámolása, a megelızés. A társadalomra veszélyes embereket a halálbüntetéssel véglegesen, a szabadságvesztéssel átmenetileg irtják ki a társadalomból. Az embereket büntetésbıl és nem büntetésért zárják börtönbe. A büntetések és szigorú fogvatartások miatt a fogvatartottak személyisége károsodhat, ami gátolhatja beilleszkedésüket a társadalomba, pedig csak egészséges személyiségő emberek képesek sikeresen beilleszkedni. Tudomásul kell venni, hogy a börtön is része a társadalomnak, így a társadalomnak együtt kell élnie a börtönnel. Ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy a börtön nyitott legyen a társadalom felé. A külsı világgal fenntartott kapcsolatok fontos részei a börtönéletnek, és alapot adnak a beilleszkedést elısegítı programoknak, melyeket már a büntetés kezdetétıl ápolni kell. Átformálták a büntetés cél és eszközrendszerét. A társadalomba való beilleszkedés elısegítése nem feladat, hanem cél. Lényeg a társadalomba való beilleszkedés elısegítése. Sajátossá vált ez által a büntetés-végrehajtási munka. Várható volt, hogy a bezárásnál többre alig vállalkozó, a büntetés fenyítés jellegéhez szokott, régi „cellaszemléletet” rendkívül nehezen fogadja be a cselekvést kívánó átnevelési, megjavítási eljárásokat. Így nem csak a börtönrendszer, de a börtönügyi szakemberek köre is kibıvült. A jogászok mellé felsorakoztak a különbözı társadalomtudományok képviselıi is. Pszichológia: Az emberközpontú és közösségi irányultságú szellemiség egyrészt a fogvatartottra, mint emberre, másrészt a társadalomra, mint közösségre, koncentrál. Abból indul ki, hogy a ma elítéltje a holnap szabadultja. Ugyanis a fogvatartottak egyszer, hosszabb vagy rövidebb idı után, visszatérnek a társadalomba. Éppen ezért a társadalomnak elemi érdeke, hogy a fogvatartott ne a bőnözés folytatása melletti eltökéltséggel, hanem a beilleszkedés szándékával lépjen ki a börtön kapuján. A börtönrendszer tehát akként szolgálja kellıen a társadalom védelmét, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogvatartott a megjavulás és a beilleszkedés szándékával és képességével térjen vissza a szabad életbe. A nemzetközi kézikönyv (AMSZ) szerint, „a fogvatartottakkal való emberközpontú bánásmód szellemisége olyan alapelveken nyugszik, amelyek magukban foglalják a biztonság, az osztályozás, a gondoskodás és a beilleszkedés kérdéseit”48 Az emberközpontú büntetés-végrehajtási rendszerben alapvetı jelentıségő a fogvatartottak segítése abban, hogy a büntetés megkezdésétıl a befejezéséig terjedı idıben fokozatosan olyan körülmények közé kerülhessenek, amelyek megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Ezt legjobban a fokozatos rendszer bevezetésével érhetjük el. 48

Csordás: „Az emberközpontú és közösségi irányultságú börtönrendszerek fıbb jellemzıi” 4

27

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı A raboknak van egy felkészülési idıszaka a börtönben, ahol a beilleszkedéshez való felkészülés során az elítéltet segíteni kell abban, hogy kialakuljon benne a beilleszkedés szándéka, akarata, valamint a lehetıségekhez képest a beilleszkedési képessége is kialakuljon. Az elırelépést folyamatosan segítik, majd a változás után kiengedik. Nem az átnevelés a cél, hanem a változás segítése. Ennek céljából a szabadult személyt a szabadon bocsátás után is segítik, ha nem képes a beilleszkedésre. Börtöntípus: Általánosan elfogadottá vált azaz elv, hogy más-más jellegő börtönre és bánásmódra van szüksége az elítéltek különbözı típusainak. Kialakult az úgynevezett összetett osztályozási rendszer (1. alkalmi bőnözık, enyhén veszélyesek, 2. közepesen veszélyesek, 3. megrögzött bőnözık, 4. serdületlenek, 5. abnormális bőnelkövetık, korlátozott beszámítási képességőek). Ebben a korban javító intézetet, dologházat, munkáltató házat és fokozatos börtönrendszert lehet különböztetni. A fiatalkorú és a visszaesı bőnözıkkel szemben új típusú végrehajtási intézetek kialakítása vált szükségessé. Megszületett a javítóintézetek rendszere, és a régi dologházak különbözı típusa. A dologházi ítélet határozatlan idejő volt, csak az eltöltendı idı legrövidebb tartalmát szabta meg. A szabadulás a dologház igazgatóságának döntésén múlt. Általában a fogházra érvényes szabályokat alkalmazták és munkakényszerrel toldották meg. 49 Jog: Az államnak a társadalom védelme érdekében fenn kell tartania a közrendet és a közbiztonságot, üldöznie kell a bőncselekményeket, meg kell büntetnie az elkövetıket, és végre kell hajtania a büntetéseket. Mindez az állam büntetı hatalmát jelenti. Itt úgynevezett pozitivista büntetıjogi iskoláról beszélhetünk. Ebben a korban elıször nyújtottak rendszerezett ismeretet a bőnözés, a bőnös magatartás eredetérıl.50 Megtárgyalták az elítéltek osztályba sorolásának szempontjait és a csoportosítás érdekében javasolták a fokozatos rendszer bevezetését. Ez a rendszer nem volt más, mint az eddigi körülmények fokozatos enyhítése, a rab fogva tartása a nagyon szigorú rendszertıl egészen a kevésbé szigorú munka közbeni felügyeletig. Ezek a fokozatok jelentettek különbözı osztályokat, ahol különbözı bánásmóddal kezelték a rabokat. A szabályok elıírják, hány fogolyra jut egy alkalmazott. Ez országtól és a börtönben való rendszer alkalmazásától függ. Az arány lehet 2:1, de 80:1 is. Viszont az alkalmazottaknak kötelezı képzésben, illetve továbbképzésekben részt venniük. A börtönben szükséges az alkalmazottakon kívül a pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások, mőszaki oktatók, tanárok alkalmazása. Ugyan így szabály írja elı az emberséges bánásmódot is.

49 50

Oláh (1999) 1 Csordás: „Az emberközpontú és közösségi irányultságú börtönrendszerek fıbb jellemzıi” 1.

28

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı „a büntetés-végrehajtási intézeteket olyan etikai környezetben kell irányítani, amely azt a kötelezettséget hangsúlyozza, hogy minden fogvatartottat emberségesen, a vele született méltóságának tiszteletben tartásával kell kezelni.”51 Építészet: A büntetés-végrehajtó intézetek külsı megjelenésén nagyobb változások nem történek, ám a börtönök belsı világa, ha lassan is, de hatalmas változáson esett át. Az osztályozási rendszer: Több országban is párhuzamosan alakult ki, mint például Franciaország (Genf, 1825), Írország, Belgium, Németország (München). Ezek nem voltak mások, mint a magányrendszer és a csendes rendszer továbbfejlesztései és kísérletek a börtönök hibáinak kezelésére, és az átnevelés és jutalmazás rendszerének megvalósítására. Nemcsak a nem, kor, bőnösség, munkaképesség, mőveltségi fok szerint osztályozták a rabokat (amely szempontok szerinti osztályozását az elítélteknek az auburni rendszernél is megtaláljuk) hanem az erkölcsiségnek, a javulási képesség egyenlı fokának tekintetbe vételével is.52 •

Genfi rendszer: az elsı osztályozási rendszer. Genfben elıször háromféle osztály megvalósításáról beszélhetünk. A próbaidı, büntetı és jutalom osztályról. Munkateljesítménytıl és magatartástól függıen jutottak a harmadik osztályba. 53

•

Müncheni rendszer: a genfi rendszert fejlesztette tovább. Nem csak az osztályozásra épített, hanem a közösségre is. 20-30 fıs csoportokat alakított ki, ahol az egész csoport kellett felelısséget vállaljon minden tettért, és minden egyénért. Obermayernek, a börtön vezetıjének köszönhetı a csoport erejében való bizalom és felismerés. Viszont ennek a rendszernek is voltak hibái, mégpedig az elítéltekbıl kovácsolt felvigyázói rendszer, melyben a besúgók kerültek hatalomra, egy egészen más értékrendszerrel.54

•

Négyféle osztályozási rendszer: ez a megfélemlítés, munka, erkölcsi nevelés és közös munka periódusa. Ezzel a rendszerrel nem csak büntetnek, hanem jutalmaznak is. Így a rab tiszteletben tartja a börtön rendjét, és minél jobb magaviseletre igyekszik.55 Egy ideig mintaintézetnek tekintették az 1833. évi genfi Maison Pénitentiaire intézetet, ahol késıbb négy osztályt állítottak fel: 1. súlyos bőntett miatt elıször elítéltek és visszaesık; 2. enyhébb bőntett miatt elıször elítéltek; 3. vétség miatt elıször elítéltek; 4. fiatalok és javultak. Az elítéltek magatartásukhoz képest, az alsó osztályokból a felsıbbekbe lépnek fel, rossz magaviselet esetén viszont visszahelyezés is lehetséges volt. A

51

Oláh (1999) p. 5. U. o. p. 1. 53 Foucault (1990) p. 333 54 Lukács (1987) p. 75 55 Foucault (1990) p. 333 52

29

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı bánásmód fokozatosan enyhült. Az osztályoknak száma a rendszer fejlıdése alatt folyton emelkedett, néhol tizenötre is. 56 A fokozatos rendszer: Más néven a progressiv system csak késıbb jelent meg. Ez gyakorlati okokból alakult ki. A magányrendszer, a hallgatási rendszer és a közös rendszer is megbukott. A bőnözık száma egyre növekedett, és olcsóbb megoldásnak kívánkozott a börtönök építése helyett a deportálás, amely adott esetben a gyarmatok fejlıdését segítette elı. ,,Kiderült, hogy abszolút, önmagában tökéletes, elméleti alapon nyugvó, mindenhova illı és mindenütt egyformán használható börtönrendszer nem létezik.” 57 Figyelemmel kell lenni minden ország adottságaira, szemléleteire, politikájára és gazdasági tényezıire egyaránt. Kialakult az a fokozati rendszer, ahol az elsı fokozatot a túlzsúfolt hazai börtönökben töltötték, majd közmunkára szállították ıket a gyarmatokra második fokozatként, és a feltételes szabadlábra helyezés volt a harmadok. Ezt követıen 1857-ben Angliában a Börtönügyi Törvény megtiltotta a deportálást és a fokozatos rendszerek kialakítását írta elı.58 •

Ír fokozatos rendszer: a századfordulón alakult ki 5 osztályozási ponttal. A rendszer összetettségénél fogva bonyolult építészeti megoldásokat igényelt. Az elsı szakasz az elítéltek elkülönített bezárására alkalmas magánzárka-szárnyakat jelentette. Itt a közös munkáltatásnak megfelelı számú és minıségő, nem kevésbé jó biztonságú munkatermek, raktárak helyezkedtek el. A rabokat a magánzárka-épületeknél jóval olcsóbb hálófülkés vagy nagyobb hálótermes cellákban helyezték el éjszakára. A közvetítı fokozat speciális intézetek létesítését igényelte, amelybıl a késıbbi nyílt börtönrendszerek fejlıdtek ki. Ez út volt a börtön és a szabad élet között. Az elítélt szabad viszonyok között élhetett a börtönön kívül, de még laza ırizetben mezıgazdasági üzemekben dolgozott. Az ötödik osztály pedig nem volt más, mint a feltételes szabadlábra helyezés.59 A büntetést négy szakaszra osztották fel: 1. magánzárka; 2. csak éjjeli elkülönítés, nappal közös munka; 3. közvetítı intézetbe való elhelyezés; 4. feltételes szabadságra bocsátás. Az elsı szakasz célja a büntetést az illetıvel éreztetni, a megrögzött gonosztevıt megpuhítani, javításra bírni. A második szakasz célja a javítás, erre szolgál az elítélteknek a magaviselet szerint több osztályba történı sorozása, melyekbe fokozatosan elıléphetnek. Rossz magaviselet esetén pedig a már elhagyott alsó osztályba kerülnek vissza. A rendszer tökéletessége megköveteli, hogy a büntetés késıbbi szakaszainak végrehajtása egészen önálló, külön intézetekben történjen, ahol a fegyencek olyan kedvezményekben is részesülnek, amelyekrıl az

56

http://www.kislexikon.hu/bortonrendszerek.html Lukács (1987) p. 76. 58 U. o. p. 78. 59 U. o pp. 78-79. 57

30

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı elsı két szakban szó sem lehet. A rendszer célja a szabadságra való elıkészítés, melynek betetızése, hogy a büntetés idejének hátralevı része feltételes szabadságban tölthetı le.60 Ezt a rendszert alkalmazták 1850 után világszerte, ezt honosították meg Magyarországon Lipótváron (Tauffer Emilnek köszönhetıen), és ezt fogadta el a magyar Fegyház és Börtönbüntetés Végrehajtása is.61 Ebbıl fejlıdtek ki a legújabb kori börtönök, a félig nyílt és a nyílt rendszerek. Összegzés: A fokozatos rendszerek megannyi példája az auburni és a pennsilvaniai börtönöket igyekeztek továbbfejleszteni, többnyire sikeresen. Több féle osztályozási módszer és nevelési rendszer alakult ki. Ezek egyre jobban képviselték azt a szemléletet miszerint a bőnözıt át kell nevelni, mégpedig úgy, hogy visszailleszkedése a társadalomba sikeres legyen. Fontos az, hogy a rabokat több csoport szerint osztályozzák. Ezzel a kisebb bőntettet elkövetık hamarabb visszahelyezkedhetnek a társadalomba, valamint a másféle bőntettet elkövetıket is adottságaikhoz mérten kezelik. Sikerként kell elkönyvelni a rabok hasznos munkáltatását. Már nem csak önkínzó haszontalan munkákat végeznek, hanem olyan tevékenységeket melybıl jelentıs bevételt tehetnek a börtön számára, vagy akár maguk számára is. Fontos az oktatás hasznos tevékenysége is, mellyel ellensúlyozni próbálják a rabok rossz háttérkörülményeit, és lehetıséget teremteni a jövıt illetıen. Sok rabot sikerült átnevelni, de még így is jelentıs azok száma, akik visszaesı bőnözık. Bármely oktatási nevelést nézzük, ez a szám számottevıen nagy. Ezért fontos újraértékelni minden eddigi törekvést, és az új korszakok szemléleteivel összevetni, mert ezek az intézmények is a régi börtönökbıl fejlıdtek ki, és rengeteg régi szemléletet hordoznak magukkal.

60 61

http://www.kislexikon.hu/bortonrendszerek.html U. o.

31


8. A II. világháború után Szemlélet: A 60-70-es évek fordulóján tetızött sorozatos börtönlázadások jelezték az intézetek válságát. Idıközben a gazdasági feltételek is megváltoztak. Az olajválság nagy csapást mért a költségvetésekre. Egyre kevesebb pénz jutott az államkasszából a büntetés-végrehajtás számára. Szigorú és tett arányos büntetésekkel, az elítéltek elszigetelésével és a társadalomból való kirekesztésével akarták elérni a megoldást. Más nézetet képviselık arra kerestek megoldást, hogy a tettessel megfizettessék a bőncselekménnyel okozott kárt. A szabadságvesztést egyre inkább végsı eszköznek kezdték tekinteni és igyekeztek csak a súlyos esetekben alkalmazni. A börtönök már zsúfolásig teltek, nem volt hely, és akik a börtönökbe voltak, nem voltak mások, mint a hírhedt bőnözık tömege. Fontosnak látszott a börtönök mőködésének átalakítása, amely az elszigetelés csökkentésének irányában hatott, teljes mértékben tiszteletben tartva az elítéltek emberi jogait. Fontossá vált a zártság negatív hatásainak csökkentése és a szabaduló mielıbbi társadalomba való illesztése.62 Amikor felismerték, hogy a börtön úgynevezett totális intézmény, hisz az elítélt teljes életét meghatározza, az átnevelés szolgálatába állították. Újfajta kapcsolatot próbáltak kialakítani az elítéltek és börtönıreik, nevelıik és munkáltatóik között. Ebben az atmoszférában a börtönszemélyzet magatartásának célja, már nem a társadalom megvetésének közvetítése, hanem az átnevelési program megvalósítása. Az új koncepció szerint az intézet egésze nevel, a személyiségformálás feladatát az ırök, pedagógusok, pszichológusok összehangolt tevékenységükkel látják el. Az Egyesült Államokban „az állampolgári jogok tiszteletben tartása” azt követeli, hogy az elítélt csak akkor dolgozzon, ha kedve van, tehát önkéntes alapon. Az európai országok túlnyomó többségében a munkáltatás kötelezı. A személyiségformálás aktív, szerves részeként, mint közösségi nevelést fogják fel. Az intézetek zöme kézmőipari tevékenységet végez, a nagyüzemi munkáltatás csak a 70-es évek közepe óta kezd teret hódítani. A nyitott börtönöket a világon a kis bőncselekményt elkövetett bőnözık fogvatartására használják, ám a skandináv államokban ezek a börtönök általánosak. A legújabb tervek is az egyre nyitottabb elrendezés szellemét képviselik, mint például a New Danish State börtön. Franciaország pedig magáénak tudhatja a legmagasabb arányú elítélt-foglalkoztatást, a legmagasabb bérekkel. Az Egyesült Államok nem csak a feltalálója a börtönöknek, hanem ma már a világ legnagyobb börtönıre is. Több mint 2 millió rabnak ad ma otthont. A bebörtönzöttek száma megnégyszerezıdött, mely nagy kiadásokkal jár. Ennek több oka is van, többek között a szigorú törvényrendszer, amely a bicikli tolvajt is a rácsok mögé juttatja, valamint politikusok harcai, amelyekben igyekszenek egyre keményebben fellépni a bőnözés ellen. Sok a népszerőségbıl elítéltek száma is, amely a szigorúságot próbálja képviselni, de ide sorolható a drogok elleni háború is. Mintegy 500 ezer kábítószeres bőnözıt tartanak fogva, melyeknek idıtartama 15

62

Csordás (2007) pp. 10-23.

32

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı évre is kiterjedhet. A tömeges bebörtönzéseknek alig van hatása, és lassan többet költenek a börtönre, mint az oktatásra.63 Jog: Az államnak többé nincs joga büntetni, viszont kötelessége reszocializálni. Az ENSZ-nek a bőnözés megelızésével foglalkozó VI. konferenciája 1980-ban összegezte a tapasztalatokat. Elıírta a humánus foglalkozásokat, és ennek a szemlélet jegyében történı börtönök belsı kialakítását.64 A büntetıjog enyhülésével és humánusabbá való tételével együtt a büntetı intézetek egyre nyitottabbá válnak a társadalom számára. A skandináv nyílt börtönök az emberi jogok és a humánusság szellemét képviselik. A raboknak joguk van meglátogatni családjaikat, joguk van emberi szükségleteik kielégítésére és kapnak hétvégi eltávozást is. Ezek igen nagy változást hoztak a büntetıeljárás megfelelı kialakításában. Pszichológia: A speciális pszichológiai és szociális megoldások, nem származtathatóak a régi megoldásokból. A nyílt börtönök lényege az itt folytatott egyéni és csoportos kezeléseken alapszik. Nagy hangsúlyt fektetnek az elítéltek átnevelésére és oktatására. A kezelés lényege a humánusabb emberi kapcsolatokon nyugszik, de ugyanakkor egy mesterséges környezetben. Több a személyzet, mint az elítélt. Mindenki dolgozhat, de aki nem akar annak nem szükséges. A középiskola befejezése viszont mindenki számára kötelezı, és továbbtanulási lehetıségeket is nyújtanak. Nincs már akkora különbség a személyzet és az elítélt között, hiszen a nevelı olyan személy kell legyen, akiben az elítélt megbízik, akit tiszteletben tart. A fejlıdéshez szükségesek a pozitív kapcsolatok. Folytonos rettegés és felügyelet alatt nem lehet fejlıdni. Az intézetekben figyelemmel vannak a vallási szokásokra is, mindenki szabadon gyakorolhatja megszokott vallását. Nem tesznek különbséget a rövid és hosszú idejő szabadságvesztésre ítélt rabok között, amikor a bőnösöket zárt börtönökbe küldik. A munkájukat megfizetik, és azt is, ha iskolába járnak.65 A fogvatartottak telefonon érintkezhetnek a külvilággal és bármikor engedély nélküli győlést tarthatnak. Ez azért fontos, hogy megfelelı információt kapjanak a külvilágtól, hiszen az eddigi rendszerek ennek csak 5-10%-át engedték beáramlani, ami rossz hatással volt az elítéltek fejlıdésére és tájékozódására, fıként kiengedésük után. Az információk úgyis továbbterjedtek, de kevés háttéranyag lévén inkább pletyka formájában. A külvilággal való kapcsolattartás fontos ahhoz, hogy az elítélt késıbb jobban be tudjon illeszkedni a társadalomba.66 Büntetés: A nyitott rendszerő börtönökben az egyedüli valós büntetés, amit kiróhatnak a fegyencekre, ha zárt börtönbe küldik át ıket. Ezt figyelemben tartva igen kevés a szabályok megsértése. Nem tudunk több szökésrıl, mint amennyi a zárt rendszerő 63

Lyons (2005) pp. 120-121 Csordás (2007) pp. 25-27. 65 U. o. p. 13. 66 Lukács (1987) pp. 163-175. 64

33

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı börtönökben történt. A büntetés elve tehát nem más, mint a szabadság megvonása, mely az új szemlélet szerint kellı büntetés az elítéltre. Építészet: Az erıd jellegő, zárt börtönök mellett nyílt és félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetek sora épült fel. Az elhelyezésre jellemzı az épületek táborszerő beépítése, zegzugos terek kialakítása, így több csoport tud egyszerre a szabad levegın tartózkodni. Fontos az egészséges életmód, melyhez hozzátartoznak a sportolási lehetıségek is, nemcsak kint, hanem bent is. Sok helyen az épület körül, de az épületen kívül, a hozzá tartozó teleken, a szabadban folyik a mezıgazdasági munka. Ugyanakkor ezek a módszerek még az óvatos kísérletezés eszközei.67 Az elsı kezdeményezéseket a szakirodalom skandináv büntetés-végrehajtási intézményként tartja számon. Az elsı nyílt rendszerő börtön Hollandiában 1957-ben jelent meg. De megjelent Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban is. Itt a börtönügy eltér a nyugat-európai államoktól. Különösen a második világháborút követıen fejlıdött ki ez a rendszer. Haladó börtönviszonyokat teremtett a magas színvonalú kultúrájával. Az ilyen börtönök igyekeznek a lehetı legnagyobb mértékben megteremteni a külsı világ körülményeit, és szoros kapcsolatot igyekszenek fenntartani a helyi közösséggel. Korszerő anyagokkal dolgoznak, egészséges körülményeket hoznak létre. Az így felépített börtönök szakítottak a magas falak, kis ablakok, komor rácsok együttesével, és általában pavilonrendszert alkotnak. A zárkák többnyire egyszemélyesek, fürdıszobával és toalettel ellátottak. Engedélyezett berendezés a televízió, polcok, könyvek, hőtıszekrény. Egyes építményekbe mővészeti-zenei stúdiót és edzıtermeket is építettek, amelyek a rabok szabadidıs eltöltésüket képezi.68 Mai börtöntervezés: A mai börtönök speciális megoldásokat kívánnak, ezért nem, vagy csak kis részük származtatható a régi börtönrendszerekbıl. Ma a börtön nem annyira a negatív elrettentı szerepet tölti be, inkább pozitív szerepe van, azért, mert a cél a rabok újra társadalomba való integrálása, és ezzel együtt a segítı szándék, valamint az ezt szolgáló eszközök kialakítása. Ez ugyan így jellemzı az építészetre is. Maga az intézmény megjelenése minél humánusabb kell legyen, mind belülrıl, és mind kívülrıl. Inkább jellemzı a lakóház szerő megjelenés, mint a rideg zárt falak. Ezzel együtt a környezet színvonala is növekszik. Maga a telepítés igen sok kérdést vet fel. A város belsı szövetébe való elhelyezés azért elınyös, mert így a rabok ellátása és az intézmény kiszolgálása gyorsan történik meg, ezzel jelentısen csökkentve a szállítmányozási számlákat. Illetve azt is szem elıtt kell tartani, hogy a rabok hozzátartozói minél gyakrabban meg tudják látogatni a bent tartózkodókat. Így segítik a külsı környezettel való kapcsolattartást és a folyamatos tájékozódást. A külsı környezetbe való telepítés elınye pedig magának az épületnek való fenntartásában segíthet rab gazdasági munkával.69 Az épület meg kell feleljen a több osztályozási formának. Többféle csoportba sorolhatjuk az elítélteket. Így vannak kijárásos bentlakók, illegális bevándorlók, pszichiátrikusok, átszállítottak vagy átsoroltak, elítéltek és elızetes ırizetben levık. 67

Lyons (2005) pp. 124-125. Lukács (1987) pp. 82-83. 69 Prison architecture (1975) p. 32. 68

34

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Emellett léteznek más csoportok is, mint a bőnözı, megrögzött bőnözı, agresszív bőnözı, a passzív természető, szexuális és egészségügyi ellátást igénylı. Ezen csoportok elhelyezése külön elkülönítést igényel. Ez történhet külön épületben, vagy épületszárnyban, vagy esetleg szintenként.70 Ezzel együtt figyelembe kell venni a bonyolult kapcsolati rendszert ami a rabok mozgatását és elhelyezését befolyásolja. Ezek a kapcsolatok a különbözı szigorúsági fokozatok szerint vannak meghatározva. Egy enyhébb fokozatú rab ebédelhet ebédlıben, dolgozhat és látogatót fogadhat. A súlyosan elítélt viszont csak korlátozottan mozoghat. Ezek külön útvonalakat igényelnek, és végig megfigyelhetınek kell lenniük, valamint legtöbbször ezek kíséret alatt történnek. De az intézetben mozog a személyzet is, általában más útvonalon, mint a rabok, és más útvonalat kell biztosítani a látogató, az adminisztráció, az ételszállító, a szociális segélyszemélyzet, jogi tanácsadó, épületlátogató, anyagszállítás, büfé és könyvmozgatás számára. Ebbıl következik, hogy az épületnek több bejárata is lesz, de ezeknek mind jól el kell különülniük és ugyanakkor biztonságosnak és ellenırizhetınek kell lenniük. Ellenırzés szempontjából modern technikát igényel a beáramló anyagok biztonságos és megfelelı ellenırzése. 71 Maga az építmény a személyzet és a bentlakók köré szervezıdik. Biztonságos környezetet kíván kialakítani mindenki számára. Az épület belülrıl is pozitív hatást kell keltsen, így segítve az átnevelı szándékot. Fontos a megfelelı higiénia, a minél emberibb környezet teremtése, és ezzel együtt az önkárosító hatások kiküszöbölése. Ezzel szemben, viszont jól ellenırizhetınek kell lennie, fontos az, hogy a rabok láthatóak legyenek. Az intézmény az elvárásoknak megfelelı minimális személyzet kialakítására igyekszik. De szem elıtt kell tartania azt is, hogy a személyzettel való kapcsolat ne a vezetık felsıbbségét sugározza, hanem egy egészséges emberi kapcsolat kialakítására kell törekedni. Ez a szempont sok elhelyezési kérdést vet fel. Ezzel együtt fontos a rabok különbözı emberi igényeinek való kielégítése is. Teret kell biztosítani a szabadidıs tevékenységekre, a sportolásra, kint tartózkodásra, könyvtári olvasásra, vallásgyakorlásra, testmozgásra és munkára. Valamint teret igényelnek a különbözı oktatási termek is, a mosoda és az étkezı is. A személyzet kiszolgáló terei is igen jelentıs helyet igényelnek. Mindezek a funkciók ellenére is az épület minimális helyen igyekszik elhelyezkedni, és a rabok minimális létszükségleteit igyekszik kielégíteni. Nem csak az elrendezési formák speciálisak, hanem az intézetben való anyaghasználat is. Ma már rengeteg korszerő biztonsági és épületszerkezeti megoldással épülnek a börtönök. Ez külön szakértelmet igényel, de már a tervezés során fontos ismerni ezeket, mert sokban befolyásolja a kialakítást. Egy ideális intézmény igyekszik minél emberibb környezetet teremteni a rabok számára. Kis csoportokban, de egyéni szobákban helyezi el ıket, konyhával és nappalival, arra ösztönözve, hogy magukat lássák el, így is segítve a mihamarabbi visszailleszkedést. A jövıbeli börtön ideális terv szerint földszintes elhelyezéső lenne, mert így elkerülhetı a lépcsık és rámpák alkalmazása, amelyek nehezen ellenırizhetıek.72

70

Lendvay (1994) pp. 5-9. U. o. pp. 26-34. 72 Lendvay (1994) p. 35 71

35


Építészeti példák: Doggershoek Fiatalkorúak börtöne: Ebben a modern, holland intézetben 120 fiatal elítéltet tartózkodik, 270 munkatárssal. Az épület egy 4 hektáros területen fekszik. A kívülrıl teljesen zárt létesítmény szigorúságot sugároz. Ezzel áll szemben a nyitott belsı, ami a fiatalok fejlıdését szolgálja (lásd 9. ábra). A jól strukturált terek több kisebb udvart hoznak létre. Az ovális 5 méter magas falon belül egy önmagában mőködı kisebb várost hoztak létre, ahol a fiatalok sok idıt tölthetnek a szabadban, a falakon kívül, ezzel csökkentve a bezártság érzését. Egy ovális fedett folyosóról lehet megközelíteni a 12 lakóegységet, az iskolát és a szabadidıközpontot. Az ovális folyosóról nem rögtön a cellák nyílnak, hanem a nappalik melyekhez 2 lakószárny csatlakozik, 5-5 cellával. Itt ellentétben a cellák magasra helyezett ablakaival, az ablakok az udvarra néznek, nem a félelem és depresszió hatását keltik. Az oktatási és kezelési épület egy háromemeletes egységben foglal helyet, ahonnan a fiatalok ösztönzı hatással láthatják a külvilágot. 73 (lásd függelék: 12. oldal)

9. ábra: Doggershoek Fiatalkorúak börtöne, alaprajz

Halden börtön: Az új, modern, norvég Halden börtön, megkapta a „leghumánusabb börtön a világon” jelzıt (lásd 10. ábra). Az építészek igyekeztek kihasználni a modern eszközöket, és a lelket felüdítı természeti adottságokat. A koncepció nem volt más,

73

Singhal (2011) http://levstest.dma.nl/files/upload/RIJ_de_Doggershoek.pdf

36

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı mint kemény és lágy, a szögletes és az organikus, és a büntetés és rehabilitációból fakadó ellentétek. A komplexum egy fallal körülvett erdıs területen található, ahol különbözı színő és formájú létesítmények találhatóak. Attól függıen változik az épületek színe, amilyen az elítélt csoport fokozata. Az épületek természetes anyagokkal burkoltak, kezeletlen fával és téglával. Egy folyosóról lehet megközelíteni minden építményt. Az elítéltek 10-esével vannak elosztva, közös konyhával és nappalival, ahol szorosabb kapcsolatot építhetnek ki a személyzettel, és ahol önállóan gondoskodhatnak magukról, ellentétben a régi börtönökkel, melyeknél ezt nem tehették meg. Így több lehetıségük van arra, hogy ne szokjanak el teljesen a hétköznapi élettıl és az önfenntartástól. Használhatják a sportlétesítményt, a külsı sportpályát, a 20 kisebb eldugott udvart, a színpaddal felszerelt kulturális épületet és a mővelıdési házat. Az épület minden mozzanatában a környezetet igyekszik közelebb hozni az ott tartózkodókhoz, igyekszik természetes életérzést kelteni a funkció ellenére. Ezt szolgálják a szobákban a felülvilágítók, ahonnan látszik az erdı, és a folyosók megannyi ablaka. Valamint a norvég hegyimentı házra emlékeztetı vendégház, ahol az elítéltek a családjukkal lehetnek. Emellett a biztonságnak is megfelel, ezt mutatja a biztonsági üveg és az öntött beton használata.74 (lásd függelék 13. oldal)

10. ábra: Halden Prison

Leoben luxus börtön: Számunkra megdöbbentı lehet az ausztriai Igazságügyi Központ és Fogvatartottak luxus börtön épülete Leobenben (Ausztria). A létesítmény sokkal jobban emlékeztet egy iroda épületre, mint egy börtönre. 2005-ben épült, kívülrıl mindenhol üvegfalakkal és fával határolt, acélszerkezető vázas modern építmény, 205 rabbal (lásd 11. ábra). Itt nincs 8 m magas fal, ami elrejtse az épületet és a bent tartózkodókat a közönség szeme elıl. Ehelyett napsütés és fény áramlik a terekbe a nap minden idıszakában, ami kellemes közérzetet teremt. A börtön belülrıl is a legújabb divat szerint készült, korszerő dizájnos tárgyak és berendezések láthatóak mindenhol. A fogvatartottak legfeljebb 13-as csoportokba vannak elkülönítve, közösségi helyekkel, szabadon járhatnak a cellák és a közösségi terek között. A szobák jól megvilágítottak, akár egy garzonszoba. Minden csoportnak van egy loggiája ahol a szabadban tölthetik az idıt, ezzel is segítve a szabadság érzését. 74

http://www.e-architect.co.uk/norway/halden_prison.htm http://openbuildings.com/buildings/halden-prison-profile-5330? http://www.archdaily.com/154665/halden-prison

37

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı A börtön egészébıl kilátás nyílik a közeli dombokra, ami szintén segíti a bent levık természet közeli érzéseit és ellensúlyozza a benti kötöttséget. Az épület hátsó része felıl 3 udvarban tartózkodhatnak a rabok, valamint egy kanyargós falakkal határolt térben sétálhatnak. Hiszen minél több a normális környezet, annál nagyobb a reszociális esély az épület elhagyásakor. Maximális biztonság és maximális szabadság uralkodik mindenhol. Itt az épület a büntetés módszere. Az elıtérbe két lényeges mondatot olvashatunk, ami meghatározó volt a kialakításban: „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlı jogokkal rendelkezik.” „Minden szabadságától megfosztott személyt emberségesen kell kezelni, tiszteletben tartva a benne rejlı személyiséget és méltóságot.”75 Az építtetı Jeff Goodale tapasztalt börtönvezetı. A HDR építészirodát bízta meg a tervezéssel. A tervezésben sokat segítettek eddigi tapasztalatai, amelyek rendkívül iránymutatóak voltak. Elmondása szerint egy olyan börtönt szeretett volna létrehozni, ahol nem pusztít többet a vandalizmus, csend van, nem kell vagyonokat költeni az orvosi ellátásokra, a folyamatos felújításokra és rongálásokra, és ahol az ıröknek is nyugodtabb életük lehet, normális emberi körülmények között, félelem nélkül. Elvetette azt az amerikai megoldást, ami szerint a börtönöket több 100 mérföldnyire kell a várostól telepíteni, mert az költséges minden ott dolgozónak, és az elítéltek hozzátartozói se tudnak gyakran eljönni. Igaz, hogy a távolba telepített börtönök többnyire a mezıgazdasági munka miatt települnek ki, de itt csak rövid ideig vannak bezárva a rabok, és csak a kisebb bőncselekménnyel vádoltakat helyezik ide. Jeff Goodale gondolatai megvalósultak, és ez az építészeti megoldás igaznak bizonyítja elképzeléseit, mivel az intézetben csend és béke uralkodik. Kevés a felügyelı, nincsenek átnevelési oktatások, az elítélteket pedig egy ideig magukra hagyják. Meg kell jegyezni, ez a példa egy olyan országban épült melynek magas kulturális színvonala van, ahol kevés az alacsony kultúrából származó ember, ahol jóformán kerítések sincsenek a házak körül, és az ajtókat sok helyen nyitva hagyják.76 (lásd függelék: 14. oldal)

11. ábra: Leoben, börtön

75

76

http://urbanlegends.about.com/library/bl_cook_county_correctional.htm Lewis (2009) http://www.snopes.com/photos/architecture/prison.asp http://urbanlegends.about.com/library/bl_cook_county_correctional.htm

38

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Szintén modern elképzelések alapján készült a New Danish State börtön terve, mely a nyitott börtönrendszerek, és a humánus emberi környezetet közvetíti. (Lásd függelék: 15. oldal) Összegzés: A világ börtöneinek jelenlegi helyzete nagy tarkaságot mutat. Mintha minden, ami egykor volt láthatóvá válna. Hiszen ez a szemlélet nem csak a börtönökre jellemzı, hanem az egész világra, és az élet minden területére. Milliárdosok élnek palotákban, miközben emberek ezrei halnak éhen más kontinenseken. Nagy a gazdasági és kulturális differencia, így van ez a börtönöknél is. Míg Kínában halálbüntetések ezreit róják ki, addig a skandináv államokban minimum biztonságú börtönöket építenek. Ezeket az új börtönöket kísérletként is felfoghatjuk, egy új korszak börtöneire, bár az eddigi börtönök is mind kísérletek voltak valamely adott kori szemlélet képviselésére, és csak késıbb derült ki milyen hatással bírnak az ott tartózkodó rabokra, hogy valójában mennyire eredményes a visszailleszkedés, és bőnözéstıl való elrettentés. Mivel a skandináv államok kultúrája fejlett és kevés a bőnözı, így itt ez a fajta büntetési rendszer elegendı lehet, hiszen aki magas kultúrájú háttérrel rendelkezik, annak elegendı a szabadságvesztés enyhe büntetési formája is. Más ez azoknál, akik olyan háttérrel rendelkeznek, ahol egész életükben nem volt szabadságuk, mert olyan körülmények között éltek, akik számára a szabadságvesztés csak egy újabb megkötözöttséget jelent. Mások kényszerítik rájuk az elveiket, de valójában nincs mit veszteniük. Ezért a létesítésnél mindenképpen meggondolandó, hogy a börtön a társadalomi létnek megfelelı vagy hozzá közel levı színvonalat képviseljen. Arra a kérdésre, hogy ez a börtönrendszer mennyire állja meg a helyét, fenntartása hosszú távon hogyan lehetséges, a jövı fog válaszolni.

39


9. Magyarország a századfordulótól, a rendszerváltozáson át napjainkig Szemlélet: Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején a hazai politikai foglyokat osztrák várakban ırizték. Így vált hírhedté a magyar köztudatban Kufstein, Spielberg és Olmütz. 1869-ben az igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása élesen elhatárolta egymástól a bírói és a végrehajtói hatalmat. Ennek eredményeképpen meg kellett teremteni egy teljesen új bírói szervezetet, és ezzel együtt az új törvényeket. A vármegyék és városok új szabályozása, a vármegyei hatáskörök átalakítása, és az ezzel együtt járó átszervezések csak lassan engedték kialakulni az új elképzeléseket. A több száz bíróság elhelyezése több száz épületet kívánt, ahogy a törvényszékekhez és járásbíróságokhoz rendelt fogházak és börtönök korszerő létrehozása is. A korábbi megyei bíráskodás a rendi hatalomgyakorlással állt összefüggésben, így többnyire a megyeházák szolgáltak a törvénykezés helyszínéül. Az új igazságszolgáltatás fontos alapja volt a bírói függetlenség, és az egyenlı büntetés. Az újonnan létrejött igazságügyi épületegyüttesek az önálló törvénykezés szimbólumai voltak, mely magába foglalta a járásbíróságot, a törvényszékeket és a hozzá tartozó fogházakat és börtönöket.77 A 80-as évek végén bekövetkezett politikai rendszerváltozás új eszméket szült. Megindultak az állam büntetıhatalmának korlátozására irányuló elméleti, jogi elıkészületek. A megújuló büntetıpolitika az európai szemléletet tekintette alapul. Így a büntetési rendszer az emberi jogok és a szabadság tiszteletben tartását tartja elsıdleges szempontnak, a humánusság és a célszerőség szellemét képviseli. A demokratikus átalakulás folyamatában különösen fontossá vált, hogy a hazai börtönügy miként illeszthetı az európai jogállamok hasonló intézményeinek sorába. A humanizáció a börtönökben nem a büntetı, visszatartó hatásának felszámolását jelenti, hanem az elítéltek személyiségét károsító és jövıjét veszélyeztetı hatások kiküszöbölését. Az új szabályozás a képességeket javító különbözı oktatási, szakképzési, közmővelıdési, gyógyító stb. programokon való részvételt nem kényszerrel, hanem ösztönzéssel kívánta elısegíteni. A fogvatartottak szabadulás utáni beilleszkedésében segítséget nyújtó képzések, képzési centrumok kialakítása is szükségessé vált. Viszont a mi közgondolkodásunk, és ennek megfelelıen a jogi gondolkodásunk is, a büntetıjogi büntetés személyiségre ható erejében hisz, abban hogy a szigorú és gyötrelmes büntetés kellıképpen elrettent és megfélemlít. Ezért hazánkban nehéz a skandináv nyitott szellemő börtönök létesítése. Hiszen minden országban a börtönök létesítése ugyanakkor a kor szemléletével és politikájával van egyensúlyban. „… minden nemzet kulturális színvonalára jellemzı az a mód és magtartás, ahogyan a bőnözıivel bánik.” (John Howard)78

77 78

Mezey (2006) p. 38. Lukács (1987) p. 80.

40

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Jog: Az 1880-as évek elején egyre nagyobb szükség kínálkozott a hazai büntetı intézetek megreformálására és kiépítésére, de erre csak késıbb nyílt lehetıség, ugyanis az országos fenyítıház kiépítésének gondolata a nemesi elıjogokat érintette, sértve a megyék szerzett, ısi alkotmányos jogait. Az 1849-es szabadságharc elbukott, de új szemléleteket hozott. 1852-ben Magyarországon bevezették az 1852. évi osztrák büntetı törvénykönyvet, az osztrák neoabszolutizmus hatására. 79Az osztrák szabályozás már a szabadságvesztéssel járó büntetı intézetek létesítésének létrehozását írta elı. Általánosan alkalmazott büntetési nemmé vált a szabadságvesztés. A törvények 5 országos büntetıintézet kiépítését írták elı. Így kezdetét vette a magyar országos fegyintézeti hálózat kiépítése elıször Illaván, Lipótváron, Vácon, Munkácson és Márianosztrán.80 A XIX. század 30-as és 40-es éveiben az igazságszolgáltatás reformja volt. Fontos szerepet vállalt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István és Szalai László a büntetési rendszer megreformálásában. Így történhetett, hogy 1843-ban segítségükkel elkészült a „Börtönügyi Kódex javaslat.”81 A szabadságharc leverését követıen Magyarország kénytelen volt elfogadni az osztrák birodalmi büntetı törvénykönyvet. A Csemegi Kódex döntı változást hozott a szabadságvesztés büntetés szerkezetében. Bevezette az Európában akkor már elfogadott fokozatos rendszert, a magánrendszer helyett. A kódex középpontjában az új polgári társadalom liberális szabadság értékei állnak. Nem csak megalapozza, de egyúttal magyarázza is a büntetési rendszert, annak céljait, a büntetés kiszabásának elveit, és rendelkezik a fiatalkorúakra vonatkozó rendeletekkel is. Korlátozta a halálbüntetést, és megszüntette a testi és megszégyenítı büntetéseket, bevezette a szabadságvesztést. Most már a törvény egyenlıen ítéli a törvény elıtti állampolgárokat, a bőncselekmény súlyával arányosan. 82 1966-ig nem törvény, hanem miniszteri rendeletek és utasítások szabályoztak. Az önkényuralom hatására megjelent az internálás, a faji és vallási alapokon való megkülönböztetés, a munkaszolgálat intézménye és a deportálás. Ez több száz évre visszasüllyesztette a magyarországi börtönügyet. 1966-ban megjelent a BüntetésVégrehajtási Kódex és az új Büntetı Törvénykönyv.83 Az egységes szabadságvesztési büntetéseket újra fokozatokba rendezték. Ezek voltak a fegyházak, börtönök, fogházak, fiatalkorúak börtöne és fogháza. Késıbb a szemlélet változásával a büntetı törvényeink is elavultnak bizonyultak, mind társadalom-politikai és jogi szempontból is. Megszüntették a halálbüntetést, a szigorított ırizetet, a kényszergyógyítás munkaterápiás intézeti kezelési formáját, valamint a szigorított javító és nevelı munkát. A halálbüntetés eltörlését az 1989. évi XVI. számú törvény tette meg. Ennek értelmében a halálbüntetés már nem lehet hazánkban a politikai leszámolás eszköze. Módosított alkotmányunk is idıközben rögzítette azt a követelményt, hogy 79

Mezey (2006) p. 38. Lukács (1987) p. 91. 81 U. o. p. 90. 82 Horváth (2001) pp. 32-39. 83 U. o. pp. 101-102. 80

41


„Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”84 Ma már nagy figyelmet fordítunk arra, hogy hazai börtönügy normái mennyiben felelnek meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye elıírásainak. Az Európa Tanácsba történı belépésünk után nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel együtt ennek is meg kell feleljünk. Pszichológia: A börtönök megjelenésekor a fı cél az elrettentés volt, a börtön, mint egy bőnmegelızési szimbólum emelkedett ki az épületek közül. Aki odakerült, annak bőnhıdnie kellett tetteiért. Majd az 1900-as évek elejétıl megkezdıdtek a különbözı nevelési programok külföldi példákra alapozva, melyek korszerőek voltak, és a magyar büntetı intézeteket nemzetközi élvonalba emelték. Az 1900-as évek végétıl a humanizáció a magyar börtönökben is megjelenik. Kötelezı figyelembe venni az elítéltek emberi jogait. De ezek nem az elrettentés ellen hatnak, hanem a negatív személyiségkárosító hatásokat igyekszenek kiküszöbölni. Az új szemlélet szerint törekednek a rabokat átnevelni és oktatni (az 1960-as évektıl), a fı cél az elítélt társadalomba való visszaillesztése. Az oktatási, szakképzési és munkáltatási lehetıségek nem kötelezıek, hanem választhatóak, így nem a kényszer uralja a légkört, hanem az önkéntes nevelı szándék. A raboknak meg van a lehetıségük a változásra, és mivel ezt nem lehet kényszeresen rájuk erıltetni, mert az még több visszaesést szül, ezért lehetıségük van egy jobb életcél kialakítására, és oktatásra. Az elítéltek jobban tájékozódhatnak a külvilági eseményeirıl. De nem csak az ı tájékoztatásuk fontos, hanem a közönség tájékoztatása is a rabokról. Fontos, hogy reális képek kapjanak a fogvatartottakról, és egy olyan elfogadható nézet alakuljon ki, amely a társadalomba való illeszkedésüket nem gátolja, nem látja el megbélyegzı jelzıkkel, hanem tudomásul veszi a változást. Építészet: Már a XIII. századból léteznek olyan írásos emlékek, amelyekben említést tesznek a tömlöcök ıreirıl, az úgynevezett csıszökrıl. Viszont tisztán a fogságot, mégpedig életfogytig tartó fogságot, mint büntetést elıször Báthory Erzsébet idejében találjuk meg. Az építészeti korszerőséget minimalizálták a régi várfalak, a kastélyépületek és a zárdák. Ezek alkalmatlanok voltak a börtön, nevelı funkciójának kialakítására. Az osztrák igazságügy hatására létrejöttek a különbözı egyéb célú épületekbe telepített büntetés-végrehajtási intézetek, melyek ugyancsak osztrák mintára a tekintélyuralmon alapuló, szigorú felügyelettel ırzött rendszert vezettek be. Ilyenkor már beszélhetünk férfi és nıi elkülönítésrıl, és az eddigi viszonylatokhoz képest minimálisra csökkentett testi fenyítésekrıl, rabok munkáltatásáról, és lelki oktatásról. A tanítás, mint átnevelésre való eszköz ekkor teljesen ismeretlen volt, viszont az elítéltek iskolai oktatása szinte minden intézetben folyt, igen jó eredményekkel, helyenként jutalmazási rendszerrel. A börtönök belsı mőködési rendszere a vezetıktıl függött, és máig is függ. 84

Magyarország alaptörvénye IV./(1)

42


Majd a 19. században kezdetét vette az új börtönrendszerek kiépítése a külföldrıl ismert panoptikus vagy auburni rendszerek mintájára. Az ideál a magányrendszer volt, ezért a fegyházakat magánzárkák sokaságával látták el. Ilyen volt a Szegedi Börtön (1881), a Soproni fegyház (1884) és a Budapesti Országos Győjtıfogház (1896). Az 1880-ban hatályba lépı kódex országos fegyintézetet, kerületi börtönt, törvényszéki és járásbírósági fogházat, valamint államfogházat ismert. 85 A magyar börtönrendszer az angol és az ír minta alapján indult fejlıdésnek. A fokozatosság elvét követték, ami azt jelenti, hogy a szabadulás elıtt álló fogvatartott körülményeit fokozatosan közelítették a szabad élet körülményeihez. A fokozatos rendszer meghonosításához új intézeteket kellett létesíteni. A múlt század utolsó negyedében példátlan börtönépítési program vette kezdetét. Az 1880-as években épült az állampusztai, a szegedi, a sopronkıhidai intézet. Majd az 1890-es években épült a Budapesti Győjtıfogház és a Budapesti Törvényszéki Fogház (Markó). Sorra épültek a kisebb intézetek az ország számos területén. Az I. világháborúig 9 országos fegyintézetbıl, 65 törvényszéki és 315 járásbírósági fogházból állt a magyar börtönhálózat. A férıhelyek száma 17 000 volt. A magyar börtönügynek ez a szakasza virágkornak volt tekinthetı. 86 Meghatározó volt a magyar börtönépítészetben, hogy a feladatok nem az önálló, nagy befogadóképességő, országos intézetek megépítésére irányultak, hanem a megyei törvényszékek és a járásbíróságok mellé rendelt börtönök és fogházak kialakítására. Ez több szempontból is befolyásolta a terveket. Komplex épületegyüttesek alakultak ki, valamint szükséges volt ezek több funkciós kialakítása is, és emellett az elkülönített magánzárkák kialakítása. Így többfunkciós igazságügyi paloták épültek. A törvénykezési épülethez illesztett börtön- és fogházépület jött létre. A büntetıeljárás aktuális igényeivel kapcsolatos követelményeket ki kellett elégíteni. Szem elıtt kellett tartani az igazságügyi palotával együtt élı börtön és fogház sajátos biztonsági szempontjait is. A törvénykezési eljárás a lehetı legnagyobb nyilvánosságot követelte, a büntetés-végrehajtás ellenkezıleg.87 A századfordulós terveket és építkezéseket már meghatározó módon befolyásolták a kor normái: az egészséges elhelyezéshez szükséges, megfelelı mérető zárkák, sétálóudvarok és közös helyiségek; a levegıztetı-, főtı- és világító rendszerek, az oktatás, a lelki gondozás és a munkáltatáshoz kapcsolódó terek (iskola, imaterem, munkatermek, raktárak). Bevezették a fokozatos rendszereket, fogházak, börtönök, államfogházak épültek. Az új intézmények auburni és pennsilvaniai mintára épültek de már azt továbbfejlesztett változatban.88 A magányrendszerrıl késıbb áttértek az ír fokozatos rendszerre, melynek következtében kiépültek a közvetítıintézmények is (nagyszerő példa erre a Sátoraljaújhely törvényszéki épülete és börtöne).89 Épült dologház, szigorított dologház. Ezek az elrettentés eszméjére épültek. A fogvatartottakat sokszor és szigorúan büntették, felügyeltek minden percet, és kemény rabmunkát róttak ki mindenki számára. Majd késıbb kiépült a javítóintézeti rendszer, a fiatalkorúak fogháza és az utógondozási rendszer.

85

Lukács (1987) p. 95. U. o. p. 96. 87 Mezey (2006) pp. 38-39 88 U. o. p. 41. 89 U. o. pp. 41-42. 86

43

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Az 1950-es években a börtönfelügyelet eszméi egyre jobban eltorzultak, és az eddig meghatározott ideákból, már csak a kemény és biztonságos ırzés maradt meg, annak kegyetlenségével, nevelı szándék nélkül. Ezek mellett viszont eltörölték a dologházi szigorított ırizetet és a határozatlan tartalmú kényszermunkát. Megjelent a termelés centrikusság, és a kedvezményrendszer, ami kizárólag a termelésben való teljesítést osztályozta. Minden kedvezmény ettıl függött. Mindezek az eszmék arra vezethetıek vissza, hogy a büntetés-végrehajtás ideiglenesen a belügyminiszter felügyelete alá került, ezzel magyarázható a katonai formaságok megjelenése is, valamint a durva bánásmód. Hiába jelent meg az 1955-ös Büntetés Végrehajtási Szabályzat,90 ami kijelentette, hogy a szocialista humanista szemléletnek kell érvényesülnie, az nem tudta felülírni a megszokásokat. A mai demokratikus szellemő börtönök kiépítése, sok nehézségbe ütközött. A fogvatartottak átnevelése és a liberális szellem közös helyiségek kiépítését kívánja meg a fogházon belül és kívül, valamint az oktatásra és nevelésre alkalmas tereket. A hazánkban épült börtönök többsége régi épületek, amelyek a magányrendszer eszméit hivatottak képviselni. Így zsúfolva voltak kismérető cellákkal, és mivel a szabadságvesztések száma egyre növekedett, egyre több cellát próbáltak beépíteni, így egyre kevesebb közös terület maradt. Hazánk korszerő börtönépítészete igen sajátosnak mondható. Vannak olyan vonatkozások, szemléletek, amelyeket a skandináv korszerő nyitott rendszerő börtönökbıl vettünk át, de ugyanakkor még sok szempontból ragaszkodunk a régi börtönök hagyományaihoz. Az átszervezések eredményeként nıtt az intézetek önállósága és csökkent a vezetıi szintek önkényuralma. Egy szervezeti egységbe vonták a fogvatartottak életének irányítását, ellenırzését és a nevelésüket végzı személyeket. Most már csaknem minden tiszt felsıfokú végzettséggel rendelkezik. A rabok munkájukkal a börtön fenntartásában segítenek, alacsony munkabérért dolgozhatnak különbözı külsı vállalatoknál, és az enyhébb fokozatban elítéltek kint is dolgozhatnak a munkáltató cégeknél kevés felügyelet alatt. Építészeti példák: Tiszalöki börtön: Nagyszerő példa a mai korszerő magyar börtönintézetre az újonnan épült, elsı magánkézben levı Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. (lásd 12 ábra) Még sok szempontból ragaszkodik a régi börtönökhöz. Csillag alaprajzú, a Szegedi börtönhöz hasonlóan. 1285 méter hosszú bástyafallal, 8 ırtoronnyal, drótkerítéssel és szigorú biztonsági berendezésekkel ırzik a többféle elítéltet. A 700+70 elítélt fokozatuk alapján külön szárnyakban kapnak helyet egy vagy két személyes cellákban. Az öt darab, csillag alakú zárkaépületben elkülönítve helyezik el a fogház, a börtön és a fegyház fokozatú elítélteket. A kívülrıl rideg, szüntelen felügyeletet sugárzó épület belülrıl a humanitás és liberalitás szemléleteit képviseli. Belül legkorszerőbb csúcsminıségő konyha, minden kényelmi felszereléssel szerelt garzonszobák, vallásgyakorlásra szolgáló termek, sportpálya, konditerem, kétszintes orvosi egészségügyi blokk rendelıkkel, fogászattal és röntgennel felszerelve, fodrászszalon és könyvtár egyaránt megtalálható. Kívül kosár és kézilabdapálya, valamint füves focipálya áll a foglyok rendelkezésére. Ezen kívül két 90

Lukács (1987) p. 100.

44

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı üzemcsarnok épült, valamint oktatásra alkalmas helyiségek és több sétáló udvar.91 (lásd függelék: 16-17 oldal)

12. ábra: Tiszalöki börtön

Szegedi Fegyház és Börtön: Említést kell tenni a Szegedi Fegyház és Börtön épületérıl, vagy közismert nevén a Szegedi Csillagbörtönrıl. (lásd 13. ábra) A büntetés végrehajtási intézet története több mint 2 évszázados, hiszen II. József király 1784-ben helyezte át Szegedre a még meglévı várba az egyetlen országos börtönt, amely addig Szempcen mőködött fenyítı és dologházként. A múlt század végén viszont a szegedi árvíz során ezt is bontásra ítélték, és 1880-ban építették újra, ami akkor a világ legszínvonalasabb börtönének számított, mind foglalkoztatás terén, építészetileg és biztonságtechnikailag is. 1882-ben kezdték meg a börtönhöz tartozó fogházépület, a törvényszéki palota (jelenleg parancsnoki épület) és a börtönfelügyelıi lakások építését. A két kulcs alaprajzú fogházépület 200 fogoly befogadására volt alkalmas. A királyi kerületi börtön 1883-ban épült, 3 emelet magas volt, 4 szárnnyal, amelyek egy központi körfolyosóba csatlakoznak. Az épületszárnyak csillagszerően kinyúló elhelyezés miatt kapta a csillagbörtön nevet. Az épület komplexum egy 70 cm vastag téglafallal van körülvéve, ami 4 m magas. 1950-ben a Mars-téri börtön objektumot egy alagúttal kötötték össze a rabmunkáltatást végzı üzemmel. Az épület 746 hold területen fekszik. Az itt termelt növények a rabok saját szükségleteit fedezték, illetve a fennmaradt termést eladták a környezı falvakban. 1934-tıl kezdték a kender termelését és feldolgozását, ahol 100 rabmunkás vett részt. A földeken folyamatosan dolgoztak a rabok. Télen és kora tavasszal nem mővelték a földeket, ekkor oktatásban vehettek részt. Írást, olvasást tanulhattak, 91

Oláh Zoltán (2008.03.26.) http://epulettar.hu/projekt/buntetes-vegrehajtasi-intezet-borton-tiszalok

45

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı valamint szakmunkás képzésekben vehettek részt. A rabgazdálkodásban dolgozók fıként kenderfonással, seprőkötéssel és kosárfonással foglalatoskodtak. Az intézet állattenyésztéssel is foglalkozott az 1960-as évektıl. Sajnos a történelem viharai során kevés figyelmet kapott a további rehabilitáció és fejlesztés, ezért elmaradt a világ élvonalától. Igen régóta tartanak itt súlyos bőncselekményt elkövetett fogvatartottakat, ezért az intézet nagy tapasztalattal rendelkezik a munka, az ırzés és a módszerek terén. Ma is az ország legszigorúbb fegyházának tartják. „Mindaddig, amíg ügyünk iránt a társadalmat rokonszenvesebb érzelmekre és emberjavítási törekvéseinket illetıleg közremőködésre megnyerni nem sikerül, hazánkban a börtönügy haladását bármilyen fényes és tagadhatatlanul nagymérvő haladások jelzik is, az ügy szellemi diadalát, annak a társadalomra nézve üdvös eredményét még nem biztosítottuk…” Mondta Törökfalvi Török Kálmán az intézet elsı igazgatója. 1984-ben a börtönhöz tartozó 252 fı befogadású Átmeneti intézet épült. Itt helyezték el az átmeneti csoportba sorolt fogvatartottakat. Ide szállították az ország többi részérıl is az átmeneti csoportba sorolt fogvatartottakat, és a környezı nagyüzemekben dolgoztatták a rabokat. Sajnos az ilyen csoportú foglyok száma egyre csökkent, ezért 1996-ban az intézet bezárt. Majd 2001-ben felújították, és az elızetes fogvatartottak elhelyezésére szolgáló épületté alakították. Ekkor épült továbbá a 4 ırtorony, a beléptetı kapu és a raktárépület is. Az intézetben mőködött alkoholelvonó terápiás kezelés és más szocioterápiás foglalkozások, illetve önképzı körök. Általános iskolás, illetve szakmunkás képzést lehetett tanulni. Ma 1126 börtönlakót jegyezhetünk fel. Átlagosan 15 évet töltenek itt, ami igen hosszú idı. 20 életfogytiglanra ítéltet is tartanak itt. Nevelésükrıl és gondozásukról eközben 700-an foglalatoskodnak. Van egy 80 ágyas krónikus utókezelı részleg, ahol a folyamatos terápiára szoruló betegeket kezelik. Foglalkozhatnak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, részt vehetnek szabadulás utáni beilleszkedést segítı programokon, és drog prevenciós képzéseken.92 (lásd függelék: 18-21. oldal)

13. ábra: Szegedi börtön

92

www.csillagborton.hu Oláh (1999)

46


Összegzés: Magyarország börtönügye a huszadik század kezdetén valóban modern, minıségileg magas elvárásokat is kielégítı börtön-és fogház hálózattal rendelkezett. A századfordulóra kiépülı ír fokozatos rendszer európai színvonalú volt. Ez annak is köszönhetı, hogy hazánkban a börtönök kiépülése csak késıbb kezdıdött meg, külföldi mintákra. Ekkor már megtapasztalhatták az akkori újfajta börtönök elınyeit, és lehetıség volt a továbbfejlesztett változat kiépítésére. Ezt követıen sajnos gazdasági, politikai, szemléleti nehézségekbe ütközött a továbbfejlıdés, így az ország fokozatosan lemaradt a fejlıdésben. A háborúk nehézségei, politikája és kegyetlensége a börtönökre is rányomta a bélyegét. A felszabadulás kori eszmék még ma is meghatározóak a börtönügyben, melyek hátrányt jelentenek a modern eszmékre épített börtönök kialakításában. Ugyan így hátrányt jelentenek a régi kor szellemében épült épületek is, amelyek képtelenek a mai kor eszméit befogadni, mert egy teljesen más szellemi világot képviselnek. A liberalizmus eszméiben épült büntetıintézetek teljesen más felépítést kívánnak, amely nagymértékő átalakítást, vagy teljesen új épületet jelent. A mai elavult és túlzsúfolt börtönök mindenképpen felújítást kívánnak, és mivel az újfajta koncepciók nehezen illeszthetıek a régi börtönökbe, ezért jobbnak látszik újakat építeni. Az új épületek teljesen megfelelnek az európai feltételeknek, és segítik a rabok nevelését oktatását és a társadalomba való visszailleszkedésüket. Ezek az építmények nagy területet igényelnek, hiszen egy kisebb várost hozunk létre a városban, megannyi funkcióval, és adott esetben gazdasági területekkel is, az önfenntartás érdekében. A büntetıjogunk, bírói gyakorlatunk és a közvélemény szabadságvesztéscentrikus. A mai börtönviszonyokat a közönség túl liberálisnak tartja, és úgy véli, hogy az enyheség a legfıbb oka a bőnözés emelkedésének. Ezt mindenképpen érdemes átgondolni. Egy biztos, hogy a külföldi példákat nem ültetethetjük egy az egyben át, mert társadalmunk és jogaink mások, és ezért más megoldást igényelnek.

47


10. Speciális rendszerő börtönök Nem csak az eddigiekben említett panoprikus, csillagszerő, auburni rendszerben épített, nyitott és modern elrendezéső börtönök léteznek. Ezek azok az elrendezés módok, amelyek leginkább besorolhatóak egy kategóriába, illetve általában egy bizonyos rendszerbıl fejlıdnek ki. Vannak olyan büntetés-végrehajtási intézetek is, melyek elrendezésük szerint teljesen egyedi kategóriába sorolhatóak.

10.1. A telefonpózna rendszer E rendszer gyökerei igen mélyre nyúlnak vissza. Már a St. Michael és a ghenti börtön is egy soros cellás elrendezésben épült. E szerint az elrendezés szerint a zárkákat egy egyenes mentén sorolják, egy folyosóra. Nincsen központi centrális tér. Ilyen volt a Sing Sing börtön is. Ennek kifejlett változata pedig az 1895-ben épült Fresnes börtön, melyet Henri Poussin tervezett Franciaországban. A telefonpózna név innen ered, ugyanis a folyosóra főzött zárkák sorban követik egymást, akár egy telefonpóznán levı kötelek. Egy-egy udvar és folyosó váltja egymást, így elınyös elrendezést teremtve az elkülönítésnek, és a munkáltatásnak. (lásd függelék: 22. oldal)

10.2. A felhıkarcoló A felhıkarcoló szerő elrendezés elmélete Hasting H. Harthoz kötıdik. Az 1922-ben megjelent Plans and Illustrations of Prisons and Reformateries 93címő munkájában elıremutató gondolatokat ad a börtön felhıkarcoló szerő elhelyezésére. Elgondolása szerint ez az elhelyezésforma elsısorban az enyhe bőntettet elkövetık, és a tárgyalásra várók számára lenne lehetséges. Súlyos bőncselekményt elkövetık számára ez az elrendezés több okból is hibás. Elıször is a sok lépcsı és lift nehezen ellenırizhetı, a rabok mozgatása így nehezen megoldható. Lázongás, és más problémák esetén pedig nehéz a beavatkozás a nehezen való megközelítés miatt. A különbözı fokozatú rabokat viszont megfelelıen el lehetne különíteni és az épület kis helyet foglalna el, jól megközelíthetı lenne és alacsony költségvetéső. Erre az elrendezésre példa az 1931-ben, Benjamin W. Leviton tervei szerint épült Nıi Fogvatartottak Börtöne New York-ban. Mai példa a szintén New Yorkban levı Metropolitan Javító Intézet és a Western Correction Center Észak Kaliforniában. (lásd függelék: 23. oldal)

10.3. A maximális biztonságú Ezek az intézetek különleges fogvatartottak számára készülnek különlegesen biztonságos technológiával, sok esetben különleges helyre telepítve. Kevés felügyelı vezeti az intézetet, viszont a megfigyelési rendszer rendkívül jó és rendkívül szigorú. Ilyen börtönök például a szigetre telepített börtönök, mint például a híres és hírhedt Alcatraz. (lásd függelék: 24. oldal)

93

Prison architecture (1975) p. 30.

48


11. Régi börtönök korszerősítése Rengeteg régi börtönépületet örököltünk a múltból, melyek már elavultak, és nem elégítik ki a mai igényeket. Több példával találkozunk a régi börtönök korszerő igényekkel való felszerelésére, és átalakítására, de vannak olyan esetek is, amikor ez már nem lehetséges. Egyes börtönök, annyira leromlottak és elhasználódtak, hogy a legtisztább megoldásnak az elbontás bizonyult. Ilyen például a Carandiru börtön is, ahol nemcsak a leromlott börtönállapotok miatt volt szükség a lerombolásra, hanem a kitört börtönjárványok, az AIDS növekvı száma, és a nagyfokú fertızések miatt is. Sok helyen kiválthatja ezt egy nagymértékő börtönlázadás is, ami oly mértékben tönkreteszi a börtönt, hogy az használhatatlanná válik. Ezt elısegíti az is, amikor ezek leverésére bevonják az állami fegyveres katonákat, akik nemhogy segítenének a rend visszaállításában, hanem nagymértékő károkat tesznek az épületben is. Számos javaslattal találkozhatunk a költségek csökkentése érdekében. De legtöbbször ezek csak kis százalékban nyújtanak megoldást. Sokkal jobb eredményeket érhetünk el új épületek építésével, amelyek gazdaságilag sokkal hatékonyabban, könnyebben fenntarthatóak, és képesek az új szemlélet kibontására is, így nagyobb mértékben segítik az átnevelı hatást, biztonságosabbak, és higiénikusabbak.

11.1. Felújítások és korszerősítések Rengeteg régi börtönépület küszködik a mai igényeknek megfelelı átalakítással. Egy város közepébe integrált építménynél nagyon korlátozottak a bıvítési lehetıségek. Ezeket csak a saját területén oldhatja meg, de ugyanakkor ezzel elveszi a rabok számára értékes külsı területeket, amelyek pedig a régi intézetek esetében így is jóval az igények alatt vannak. Ugyanekkor sok épületben elavultak a főtési rendszerek, a mosdók és toalettek kialakítása pedig igen rossz. A felújítás sok pénzt felemészt, viszont nem tud mai értelemben vett humánus környezetet kialakítani és minden igénynek megfelelni. Különbözı hıszigetelési technikákkal, aktív és passzív épületszerkezeti rendszerekkel sokat javíthatunk az épületeken, de ezek drágák, és mint már említettem a teljes problémát nem tudják megoldani. Bár csökkentett rab létszámmal ezek az igények talán kielégíthetıek lennének, de ez oly mértékben lecsökkentené a létszámot, hogy nem biztos, hogy megérné az intézet további fenntartása. Valamint csak egy fajta kategóriába sorolt rab kerülhetne elhelyezésre, így a rabok mozgatása kevesebb problémát jelentene. A mai szemlélet igényei igen nehezen elégíthetıek ki egy régi épületbıl, viszont számos régi intézet üzemel, ami példa arra, hogy ez mégis sok esetben, megfelelı átalakításokkal lehetséges. (lásd függelék: 33. oldal) A Monolithic Domes cég börtöntervei érdekes példát nyújtanak a régi centrális elrendezéső panoptikus börtön átalakítására. A terv Jeremy Bentham elrendezését használja alapul, de mai igényeknek megfelelıen átalakítva. Több kör alaprajzú, kisebb épületet kapcsol össze egy épületté. A kisebb hengerekben kevesebb rab tartózkodna, így kevesebb káros tényezı lenne, mint amelyet a nagy elrendezés okozott. Valamint nem csak centrálisan helyezkednének el a cellák, hanem egy folyosóra nyílva, a folyosó mindkét oldalán, a fal mentén, a fennmaradó teret közösen használva. Az elrendezés lényege a gyors kivitelezhetıség, és az alacsony 49

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı költségek. Emellett tőzálló áthatolhatatlan vasbeton fal épülne, az épület alacsony költségen fekvı karbantartást igényelne, és kevés személyzetet. Bár még mindig számos hibát rejt magában, és a mai igényeknek nehezen felel meg. Magában hordozza a már említett panoptikus elrendezés alapvetı hibáit. (lásd függelék: 25. oldal) A Balassagyarmati Börtön és Fegyház fejlıdéstörténete és átalakítása: Toporgráfiai adatok alapján az épület 1842-1845 között épült, Novák Dániel kir. Fıépítészeti tiszt tervei alapján az akkoriban új vármegyeháza mellett. De vannak más tervek is, melyet a balassagyarmati építımester, Entz Mátyás készített.94

10. ábra: A Balassagyarmati börtön alaprajza

Az épület klasszicista stílusban épült, a megyeház U alakú udvarának tengelyében áll. Ezt 3 m magas kıfal vette körül, aztán késıbb az U alakú épületet mindkét oldalról kibıvítették gazdasági, adminisztratív és munkáltatást nyújtó épületekkel, így ezek teljesen körbeölelik a börtönt. Az ötemeletes börtön kör alaprajzú, de nem Jeremy Bentham elgondolásait tükrözi, mert itt a cellák elhelyezése egy folyosóról közelíthetı meg, úgy hogy csak a belsı oldalon helyezkednek el, a folyosó viszont nem egy központi centrális térre nyílik, hanem fallal zárul le, így is gátolva a szökési lehetıségeket (lásd 14- ábra). Csak a körszerő elrendezés, ami a panopticus elrendezést idézi. A kör alakú folyosókhoz belül 4 folyosóval egy 2 emeletes oktogon alaprajzú toronyépület kapcsolódik, mely ugyanolyan magas, mint az ıt körülölelı építmény. Itt kap helyet a torony legfelsı szintjén a kápolna, régebben pedig alul az ırség laktanyája, és a kórház, melyeket ma különbözı célokra használnak. Ma már a két épületrészt összekötı folyosókat is különbözı kiszolgáló funkciókkal töltik meg, a hely szőkössége miatt. Az eredeti tervek szerint a körfolyosóról szintenként 28, összesen pedig 168 cella nyílt, melyeket kis méretük miatt késıbb összenyitottak. Bár ezek a cellák nem csak kicsik voltak, hanem egészségtelenek is. Már 1845-ben 528 rabot tartottak itt 94

Bojár (1953)

50

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı fogva, ma ez a szám 470 körül mozog. A túlzsúfoltság miatt viszont ma is gyakori az egy cellában több rab elhelyezése, viszont nagyobb gondot fordítanak az egészséges környezet kialakítására. Az épület a négy fıtengely irányában falsávok szegélyezte rizalitokkal tagolt. Az egyik tengelyen késıbb az épületet a rizalitok sarkainál fürdıkkel bıvítették, bár a mellékhelységek még ma is problémát jelentenek, mert nem tudták megoldani a szobán kívüli elhelyezést. A kiugró rizalitokban találunk egy-egy ırszemet, aki a rendre vigyáz, de igen nehézkes az íves folyosók belátása. Ezek csak modern technikai eszközökkel kerülhetnek orvoslásra. A külsı fal 1 méter vastagságú, íves ablakokkal tagolt. A tetızete fazsindely volt, melyet késıbb kicseréltek. A friss levegı a körépület minden negyedében egy közösítési légcsövezésen keresztül áramlott be, az alaptól az épület tetejéig beépített csırendszeren keresztül. Valamint a cellák ajtaján levı nyílások is a friss levegı cserét biztosították.95 A mai igények nehezen zsúfolhatóak be egy ekkora épületbe. Probléma az, hogy a cellák helyeire szükség van a rabok növekvı létszáma miatt, ezért azok közösségi helyekké és egyéb célokra való átalakítása nem gazdaságos. Az épületben és azon kívül álló minden négyzetméternyi helyet igyekeznek a lehetı legjobban kihasználni. Így került sor késıbbiekben az épület belsı udvarának beépítésére, egy és kétszintes épülettömegekkel, egy vékony folyosó meghagyásával a két épületrész között. Az épületben található kápolna rész is több funkcióra szolgál. Nem csak kápolnaként, hanem könyvtárként és közösségi térként is használják, és megfelelı színhelye a rabok által tartott elıadásoknak. A kápolna kupoláját késıbb elrejlették, egyenes síkú födémmel zárták le, majd Lencsés Zsolt tervei alapján a rabok részt vettek a helyreállításában, úgynevezett freskó terápiás képzés keretein belül, ami ma több börtönben is elterjedt módszer. A freskókat és az ablaküveg díszítéseit a rabok végezték. A képek a gonosz elleni küzdelem történeteit ábrázolják, többnyire a bibliából merítve ötleteket, mint például a jó pásztor vagy Zákeus története. Nem csak a hely szőkössége a probléma, hanem a régi épületszerkezet rossz állapota. Fıként a nyílászárók cseréje lenne szükséges, mely igen sok pénzt emésztene fel. (lásd függelék: 26-28. oldal)

11.2. Átalakítások funkcióváltással A régi épületeket nem csak korszerő börtönökké alakíthatjuk, hanem más funkciókkal is elláthatjuk. Már több példával találkozhatunk a nyugati országokban a börtönök hotellé való alakításáról, de ismeretesek iskolává alakításról is tervek. Hotellé való átalakításra példa a Bostonban, Amerikában található Liberty Hotel átalakítása, amely az 1800-as évek-beli Charles Street Börtön átalakított változata. A börtönt 1990-ben bezárták, a leromlott állapotok és a börtönben kitörı zavargások hatására. Ma már egy 4 csillagos hotel, a fényőzés minden lehetıségével. 2007-ben nyitották meg 298 szobával, egy konferenciateremmel, bálteremmel, egészség klubbal, társalgóval és éttermekkel. Az átalakítások során a nagyon leromlott épületet igyekeztek minél jobban megtartani az eredeti állapotában. A kupolát 1949-es tervek alapján építették újra, és igyekeztek a homlokzatot is az eredeti tervek alapján megtartani. Nagy kontrasztot alkotnak az üvegfelületek a régi zárt, tömör falakkal és a korszerő bútorzattal. Kívülrıl eltőntek a börtönt körülvevı 95

Bojár (1953)

51

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı magas falak, ehelyett most egy díszes szökıkút várja az odaérkezıket. (lásd függelék 29. oldal)96 Erre példa még a Mt. Gambier hotel, Ausztráliában (lásd függelék 30. oldal), a Luzerni börtönhotel Svájcban (lásd függelék: 31. oldal), a Malmaison Hotel Oxfordban, Angliában (lásd függelék: 32. oldal), ami szintén az 1800-as évekbıl fennmaradt börtönök egyike.97 A börtönök hotellé való alakítása teljesen átértékeli a börtön környezetét. Fellendíti a környékbeli utcák forgalmát, fejlıdését és magát a börtönt is. Az emberek többé nem elkerülik ezeket az utcákat, hanem szívesen tartózkodnak a környezetében.

96

http://www.worldbuildingsdirectory.com/project.cfm?id=562 http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels 97 U. o.

52


12. Mai utópiák - kitekintés A régi börtönök épületeinél sok esetben megjelenik az utópia gondolata, mint például Boullée építészetében, ugyan így, a filmek is rengetegszer használják ezt az eszközt a büntetı-intézetek megjelenítésére. Ezek a mesterségesen felépített világok távol esnek a valóságtól, mégis valódi dolgokra épülnek. Ezek lehetnek eszmék, kézzel fogható dolgok vagy történetek. Azért is érdekes megfigyelni az ilyen környezetet, mert ezek felnagyítják a kiválasztott tulajdonságokat, vagy olyan utópiákhoz vezetnek, melyek elképzelései, ha kicsit is elnagyolva és eltorzítva, de hangsúlyosan ábrázolják a rendszerek hibáit, hangulatait, légkörét, pszichológiáját vagy építészetét. A filmekben megjelenített börtönök sokszor olyan anyagokat használnak, melyek nem az eredeti építészeti funkciót töltik be, de az anyag tulajdonságai által mégis sugároznak egyfajta érzést vagy szellemet. Itt nincsenek formai és fizikai kötöttségek, jóformán minden lehetséges. Ilyen utópia a Men in Black 3 (2012) címő filmben megjelenített börtön, amely egy Földön kívüli bolygóra épült, távol mindentıl, szinte csak acélszerkezetbıl, maximális biztonsággal. A belseje viszont nagyon hasonló a tisztán panoptikus rendszerő reprezentatív, monumentalitást hangsúlyozó börtönök belsejéhez. Feltehetıen ilyen intézetet használtak a forgatás alapjaként, késıbb viszont digitális elemekkel bıvítették. Ezt hangsúlyozza a börtön távoli telepítése is. A köztudatban az emberek szeretnék, ha ezek az intézetek minél messzebb kerülnének családjuktól. A köztudatban még mindig az ellen a nézet ellen vannak, miszerint a bőnöst átnevelik, és visszahelyezik a társadalomba. Még mindig él az a felfogás, miszerint a börtönnek büntetnie kell, és nem nevelnie. Vannak sorozatok és filmek, ahol a börtön egy külön szigeten helyezkedik el, mint például a Viharsziget, vagy A sziget címő film. Sokszor igyekeznek olyan megjelenést adni az épületeknek, amelybıl legtöbben rögtön börtönre asszociálnak. Ez általában magas, vastag fallal körülzárt, drótkerítéssel és elektromos megfigyelı berendezésekkel felszerelt épületegyüttes. A szigetre való telepítés és a robosztus anyagok szintén a szökés lehetıségét gátolják. A belsı mesterségesen felépített világ, ami sokszor a régebbi börtönrendszereket idézi, szigorúságuk és hangulatuk miatt. Ez a telepítés ellentétben áll a korszerő intézetekkel, amelyek bonyolult szervezeti rendszere sok mozgatást és szállítást igényel, lehetıleg alacsony áron. Még számos példát lehetne felsorolni, olyan filmekrıl, melyek ezt az intézménytípust egy ferde tükrön keresztül mutatják be. Ezeknek egye-egyenként más a tanulsága. Érdekes utópisztikus gondolatok jelennek meg a Külön vélemény, és A pusztító címő filmben is, de ezek bıvebb tárgyalása nem a dolgozat feladata. A kísérlet címő film nem utópia, hanem megtörtént eseményen alapul. Az események sokat elárulnak a zárt börtönintézetek pszichológiájáról. Philip Zombard szociálpszichológus a Stanfordi Egyetemen 1971-ben egy olyan kísérletet hajtott végre, ahol az engedelmességet és az agressziót kívánta vizsgálni, és ezért az egyetem egyik folyosójából ideiglenesen egy börtönt alakítatott ki, ahova 24 normális, önkéntes vállalkozó férfit zárt be, rab és ır szerepében. A folyosó és a cellák tökéletes másai voltak egy eredeti börtönfolyosónak. A kísérlet érdekessége az, hogy a 7.-ik nap után abba kellett hagyni, mert

53

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı „erıs depresszió, félelemérzet és személyiség-vesztés lépett fel a "raboknál", ezzel szemben az "ıröknél" erıszakos és szadista viselkedés, illetve erıs túlkapások voltak megfigyelhetıek.” 98 Ez hően tükrözi azt, hogy nagyon is fontos magának az intézetnek a kialakítása. Egy mesterségesen kialakított környezetbe kerülnek az emberek, mesterséges szabályok közé, amelyek távol állnak a megszokott élettapasztalatoktól, és káros hatásokat okoznak azzal, hogy igen nagy távolságot húznak az intézeten belüli és a valós világ között.

98

http://cspv.hu/02/44/kiserlet/

54


13. Büntetı és/vagy nevelı Összegzés és következtetések: A korszakokat végigkövetve és vizsgálva bebizonyosodott, hogy az ilyen intézetek igen összetettek és jó kialakításuk sok átgondolást és megannyi tudományág egyeztetését kívánja. A börtönrendszerek megjelenésükkor bizonyos eszmére épültek, melyek azóta sokat változtak. A késıbb megépült rendszerek, amellett hogy enyhítették a régi körülményeket sok hibát hordoztak magukban, melyek csak késıbb derültek ki. A cellákra való különítés nagy elıre lépést jelentett, de még megannyi hibát hordozott magában. A rendszer büntetni akart, és emellett erıszakkal átnevelni. Az alakulást legtöbbször az jellemezte, hogy az új rendszerek ezen problémákat és börtönártalmakat igyekeztek megoldani, kisebb-nagyobb sikerrel, mindig az adott kor szellemiségével megegyezıen. Egy hibásan megfogalmazott rendszerbıl viszont börtönártalmak alakulhatnak ki, és ezt eredményezi a túlzott szigorúság, a túlságosan eltérı életkörülmények, a külvilágtól való tájékozatlanság és a nyomasztó csend is, például az auburni rendszernél. Emellett a rossz környezeti körülmények a betegségek terjedését eredményezheti. Mindezek pedig egy mesterséges környezetben alakulnak ki. Ezért fontos késıbbiekben a minél emberibb környezet létrehozása, a szabadidıs funkciók, a nagyobb és világosabb terek kialakítása. Ezek az átnevelés eszközeit szolgálják, amelyek nem minden esetben alkalmazhatóak. A súlyos bőntettet elkövetık, és a pszichiátrikusok más bánásmódot igényelnek. Fontos elırelépést jelentett az osztályozási rendszerek kialakítása, az elítéltek különbözı csoportba való besorolása és az adottságuknak megfelelı kezelési módszerek bevezetése. Ez egy olyan rendszer, ami segíti a rabok lassú fejlıdését, nevelését, végül a társadalomba való visszailleszkedését. A mai kor egyre jobban halad a liberális szellemiség irányába. Az emberi jogok egyre többet követelnek, nemcsak a szabadon élık, hanem a rabok életében is. A büntetı intézetek, ha lehet, nem alkalmaznak testi fenyítéseket, hanem céljuk az átnevelés és a társadalomba való visszailleszkedés segítése. Ezzel szemben áll a köztudat, ami a börtön, büntetı feladatát határozza meg elsıdleges szempontként. Mindezek gyökerei viszont sokkal mélyebbre nyúlnak vissza, de az alkalmazott pszichológiában a nevelı funkció kerül elıtérbe. A rendszerek végigkövetése megmutatja, hogy ezek egyre humánusabbak, egyre jobban próbálnak olyan körülményeket biztosítani, amelyek a fejlıdést és nevelést segítik. Már a panoptikus börtönöknél is próbáltak nevelni, de igen brutális eszközökkel, melyek nem vezettek jó eredményre. Mindig is törekedtek nevelésre, szerették volna átformálni az ott levıket, de az eszköz sokszor rossznak, kegyetlennek bizonyult, vagy épp nem a kívánt eredményt érte el. Ez visszavezethetı az elıbbiekben említett, A kísérlet címő film tanulságára is. A külföldi példák átfogó képet nyújtanak a mőködést illetıen. Mindezek végigkövetése, a tanulságok összefoglalása fontos meglátásokat eredményez. Minden megépült példa valamely társadalom kulturális környezetébe létesült. A társadalom szociológiája befolyásolja a büntetı intézetbıl kiszabadultak, és az ott tartózkodóak életét. A börtönrendszerek viszont sokszor egy zárt különálló egységet képeznek a társadalmon belül. Egy ideológiára épülnek fel. Ezek az ideológiák viszont hibásnak minısülnek, ha nem függenek szorosan össze a társadalom szemléletével, elvárásaival. Ezért is lehet probléma a külföldi példák egy az egyben 55

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı más országokba való illesztése, ugyanígy értendı ez hazánkra is. Fontos az, hogy az új börtön, ami új szemléleteket tükröz, elıremutató példaként szolgáljon, modern és korszer legyen, de semmiképpen sem elhanyagolható az ország kulturális színvonala – az, hogy a rabok honnan jöttek, és hová tartanak szabadulásuk után. A börtönintézetek létesítendı helységlistáját, mőködı rendszerét és eszközeit fontos több szempontból is megvizsgálni. Nem szabad más külföldi példákat egyszerően beintegrálni. Fontos összehasonlítani a hazai életkörülményekkel, a szociális és kulturális színvonallal. A dolgozat tulajdonképpen nem csak a régi büntetı intézetek építészetével és fejlıdéstörténetével foglalkozik. Az összegzésekbıl kiderül az, hogy melyik rendszernek mi volt az elınye és hátránya, mi az, ami továbbra is alkalmazható, vagy éppen elvetendı. Emellett jelenlegi és jövıbeli megfigyelést is tesz, amely megmutatja hogyan képesen ezek az intézetek a mai körülmények között fennmaradni, mennyire tudják kielégíteni a jelenlegi humánusabb igényeket, a büntetés helyett a nevelı szándékot. Korszerősítési, felújítási, átalakítási és utópisztikus példákat hoz a filmek világát is érintve, ugyanis ma már ez az intézménytípus igyekszik a távoli határokat enyhíteni, és a köztudatban is közelebb kerülni az emberiséghez. Az építészet eszköz arra, hogy ezt megteremtse, és arra is, hogy akár új, humánus funkcióval ruházza fel a már használhatatlanná vált régi épületeket, mint megannyi külföldi börtön hotellé való átalakítása esetén. Így egyre közelebb kerülnek az emberekhez, és akár barátságossá is válhatnak.

56


14. Hivatkozások Könyvek: Guiseppe Di Gennaro (1975): Prison Architecture London, The architectural Press Ltd Lewis Lyons (2005): A büntetés története Budapest, Magyar Könyvklub Rt. Lukács Tibor (1987): Szervezett dilemmánk: a börtön Budapest, Magvetı Kiadó Michael Foucault (1990): Felügyelet és büntetés Budapest, Gondolat Moldova György (1990): Szabadíts meg a gonosztól! Budapest, Pannon Könyvkiadó Oláh Miklós (1999): A szegedi várbörtön és a Szegedi Fegyház és Börtön történeti kronológiája Szeged, Bába és Társai Nyomdaipari Kft Résı Ensel Sándor (1865): A Külhoni fogházak börtönrendszereirıl Töredékek. Résı Ensel Sándor, Pest Pilis és Solt. T. e. megyék tiszti ügyésze útinaplójából Pest, Kugler Adolf Szakdolgozatok és tudományos kutatások: Bojár Iván (1953): „A balassagyarmati börtön építése és az 1845. évi börtönügyi javaslat” http://www.cafebabel.hu/szamok/bun/bojar (2012. 09. 30.) Csordás Dóra, Csordás Sándor (2007): „Az emberközpontú és közösségi irányultságú börtönrendszerek fıbb jellemzıi” http://www.bvop.hu/download/csordas_0701.pdf/csordas_0701.pdf (2012.07.06.) Gyarmati Géza (2006): „A fogvatartottak munkáltatásának története” szakdolgozat, Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi kar Jogtörténeti tanszék, Miskolc Horváth Tibor (2001): „Az elsı magyar büntetı törvénykönyv és kodifikátora: Cemegei Károly” http://www.ajk.elte.hu/file/Kodifikacio_HorvathTibor.pdf (2012.06.20.) Kabódi Csaba, Dr. Mezey Barna (1990): „Börtönügyi Szemle” Budapest, Szikra Lapnyomda, 50. p. www.bortonugyiegyesulet.hu/dokumentumok/Szakdolgozatwebre.doc (2012.06.20.)

57


Kapa-Czenczer Orsolya (2008): „Fiatalkorúak reszocializációs nevelése a szabadságvesztés büntetés alatt”, Budapest http://193.224.191.196:8080/phd/Dr.KapaCzenczerOrsolya_PhD_dolgozat.pdf (2012.07.14) Lendvay István (1994): „A korszerő korrekciós intézetek” Budapesti Mőszaki Egyetem, Budapest Mezey Barna: (2006) „A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló Idején” http://www.bvop.hu/download/bsz0601-bortonepiteszet.pdf/bsz0601bortonepiteszet.pdf (2012.07.14.) Oláh Ferenc (2005): „Egyetemes Jogtörténet, a reformatory és európai hatása” http://www.ajk.elte.hu/file/OlahFerenc.pdf (2012.04.13) Szőcs András (2009): „A végrehajtási fokozat megváltoztatásának elméleti és gyakorlati kérdései” http://www.bvop.hu/download/bsz_2009_4.pdf/bsz_2009_4.pdf Internetes források: http://www.workhouses.org.uk/Birmingham/ (2012.07.04.) http://www.insidetime.org/info-regimes2.asp?nameofprison=HMP_BIRMINGHAM (2012.07.04.) http://en.wikipedia.org/wiki/Birmingham_(HM_Prison) (2012.07.04.) http://www.victorianlondon.org/publications5/prisons-06.htm (2012. 07. 05.) Henry Mayhew,John Binny (1862): „The Convict Prisons of London,Pentonville Prison” http://www.capitalpunishmentuk.org/penton.html (2012. 07.05.) „Pentonville Prison, London” http://www.easternstate.org/explore/online-360-tour-kép (2012.04.28.) http://www.ushistory.org/tour/eastern-state-penitentiary.htm (2012.04.28.) http://www.smithsonianmag.com/history-archaeology/eastern-state-penitentiary.html (2012.07.04.) Chai Woodham (2008): „Eastern State Penitentiary: A Prison With a Past” http://www.prisonsociety.org/about/history.shtml (2012.07.16) Norman Johnston: „Prison Reform in Pennsylvania” http://en.wikipedia.org/wiki/Eastern_State_Penitentiary (2012.07.16.) http://en.wikipedia.org/wiki/Sing_Sing (2012.17.16.) http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing_sing/index.html (2012. 09.14.) Mark Gado: „Stone Upon Stone: Sing Sing Prison” http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing_sing/14.html (2012.09.14.) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/maganbortonben_jartunk_tiszalokon/205191 3/ (2012.09.23.) Oláh Zoltán (2008.03.26.): „Magánbörtönben jártunk Tiszalökön” http://epulettar.hu/projekt/buntetes-vegrehajtasi-intezet-borton-tiszalok (2012.09.12.)

58

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemi d=12 (2012.09.28.) „SZEGEDI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN I. OBJEKTUM - CSILLAGBÖRTÖN” http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemi d=13 (2012.09.28.) „SZEGEDI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN II. OBJEKTUM” http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8&Itemi d=14 (2012.09.28.) „SZEGEDI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN III. OBJEKTUM - NAGYFA” http://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2011/10/04/doggers-corner-in-denhelder-the-netherlands-by-levs-architecten/ (2012.03.21.) Sumit Singhal (2011): „Doggers Corner in Den Helder http://levstest.dma.nl/files/upload/RIJ_de_Doggershoek.pdf (2012.03.21.) http://www.nytimes.com/2009/06/14/magazine/14prisons-t.html?pagewanted=4&_r=1 (2012.03.21.) http://www.e-architect.co.uk/norway/halden_prison.htm (2012. 03.21.) „Halden Prison Building” http://openbuildings.com/buildings/halden-prison-profile-5330? (2012.03.21.) http://www.archdaily.com/154665/halden-prison-erik-moller-arkitekter-the-mosthumane-prison-in-the-world/ (2012.08.16.) http://www.nytimes.com/2009/06/14/magazine/14prisons-t.html?pagewanted=1&_r=2 (2012.08.16.) Jim Lewis (2009.06.10.): „Behind Bars” http://www.snopes.com/photos/architecture/prison.asp (2012.08.16.) http://urbanlegends.about.com/library/bl_cook_county_correctional.htm (2012.04.22) (2008) „Cook County Correctional Center” http://tettekmezeje.hu/content/view/25/46/ (2012.09.16.) http://cspv.hu/02/44/kiserlet/ (2012.09.16.)

Ábrajegyzék: 1. ábra: A Newgate perspektivikus modelleje ................................................................... 12 2. ábra: Briminghami Dologház ,1700................................................................................ 13 3. ábra: Jeremy Bentham panopticon koncepció ............................................................. 18 4. ábra: Jeremy Bentham panopticon tervrajza................................................................ 19 5. ábra: Millbank börtön ........................................................................................................ 21 7. ábra: Az auburni börtön alaprajza .................................................................................. 24 8. ábra: Sing Sing börtön...................................................................................................... 25 9. ábra: Doggershoek Fiatalkorúak börtöne, alaprajz...................................................... 36 10. ábra: Halden Prison........................................................................................................ 37 11. ábra: Leoben, börtön ...................................................................................................... 38 12. ábra: Tiszalöki börtön ..................................................................................................... 45 13. ábra: Szegedi börtön ...................................................................................................... 46 14. ábra: A Balassagyarmati börtön alaprajza.................................................................. 50

59


15. Függelék 15. 1. Newgate, London 1118 • egyik elsı börtön intézet • régi rendszerő börtön • elkülönítés nélküli, közös rendszer • túlzsúfolt, egészségtelen • járványok • 1904-ben lebontott

http://www.londonlives.org/static/Prisons.jsp# http://www.shmoop.com/great-expectations/photo-newgate-2.html

F1


15.2. Birmingham, Anglia 1776 • dologház • bőnözık foglalkoztatása • javítóintézet és fegyház

Késıbb új épülettel bıvített: HM Prison Gloucer, Winson Green 1807 • Felnıtt büntetés-végrehajtási intézet • 1450 fogvatartott • Alkohol és drog probléma • 2002-es új program bevezetése • Oktatási és nevelési programok

http://www.insidetime.org/info-regimes2.asp?nameofprison=HMP_BIRMINGHAM http://www.workhouses.org.uk/Birmingham/ http://en.wikipedia.org/wiki/Yatala_Labour_Prison

F2


15.3. St. Michael, Róma 1704 • építész: Carlo Fontana • régi, középületbıl átalakított börtöntípus • elsı cellás rendszer • elsı középfolyosós rendszer • jól megvilágított • folyosós rendszerét ma is alkalmazzák

Cságoly Ferenc (2004): Középületek, Terc kft

F3


15.4. Maison de Force, Ghent 1773 • elıkép: San Michele • régi rendszerő börtön • középfolyosós • cellás rendszer

http://boiteaoutils.blogspot.hu/2010/04/forms-of-constraints-by-norman-johnston.html http://beaorozco.blogspot.hu/2011/11/tipos-de-organizacion-espacial.html

F4


15.5. Prison de la Force/ Mazas, Francia 1843

http://www.parisenimages.fr/fr/popup-photo.html?photo=7981-16

F5


15.6. Stateville Correctional Center, USA 1919 • panopticon rendszer • elıkép: Jeremy Bentham terve • központi felügyelet • cellák elhelyezése körben • ma is mőködik

http://www.monolithic.com/stories/md-domes-prisons http://www.jolietprison.com/publications/catalog.asp

F6


15.7. Koepel Prison, Arnhem 1979 • építész: Rem Koolhas és az OMA • panopticon rendszer • központi megfigyelés • korszerő példa • oktatási, sportolási komplexummal bıvített

https://www.google.hu/#hl=hu&output=search&sclient=psyab&q=oma+koepel+prison&oq=oma+koepe l+prison&gs_l http://static.nai.nl/oma/Start_EN/Start_search.php?projectid=21&subcat_van=0&subcatid=0

F7


15.8. Millbank Pentonville, London 1840 • építész: Jeremy Bentham • elsı csillagszerő elrendezés • a panopticon tovább fejlıdött változata • jó mérető cellák • jó megvilágítás, és szellızés • az udvar területeinek felosztása • központi megfigyelés

http://fr.wikipedia.org/wiki/Prisons_de_la_Roquette

F8


15.9. Eastern State Penitatiary /Chery Hill, USA 1829 • építész: Johnston • John Haviland börtönreformer • csillagszerő börtönrendszer • központi főtés, angol wc • teljes magánelzárás rendszere • csendes rendszer • ma múzeum

http://www.prairieghosts.com/eastern.html

F9


15.10. Sing Sing Prison, USA 1825 • auburni hallgatás rendszere • telefonpózna rendszer • rabmunkáltatás • kis cellák • rossz szellızés • 1996-os rehabilitációs program • oktatási és nevelési komplexumokkal való bıvítés

http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing_sing/14.html http://en.wikipedia.org/wiki/Sing_Sing http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing_sing/index.html

F 10


15.11. Prison de la Sante, Francia 1861 • panopticon rendszer • csillag szerő elrendezés • telepítés városba • ma is mőködı

http://en.wikipedia.org/wiki/La_Sant%C3%A9_Prison http://www.annuaires.justice.gouv.fr/etablissements-penitentiaires-10113/direction-interregionale-deparis-10121/la-sante-10664.html

F 11


15.12. Doggershoek Fiatalkorúak Börtöne, Hollandia 2005 • építész: LEV architecten • modern nyitott börtönrendszer • szabad elrendezés • kisebb csoportok • kiszolgáló funkciók • nevelési és oktatási programok • cél a nevelés

http://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2011/10/04/doggers-corner-in-den-helder-thenetherlands-by-levs-architecten/ http://levstest.dma.nl/files/upload/RIJ_de_Doggershoek.pdf

F 12


15.13. Halden Prison, Hollandia 2012 • építész: Erik Morrer és MLM Architect • modern nyitott börtönrendszer • szabadon kezelt tömegek • különbözı fokozatú elkülönítés • a külsı terek elkülönítése • kellemes, természet közeli hangulat • oktatási nevelési programok

http://www.e-architect.co.uk/norway/halden_prison.htm http://openbuildings.com/buildings/halden-prison-profile-5330? http://www.archdaily.com/154665/halden-prison-erik-moller-arkitekter-the-most-humane-prison-in-theworld/

F 13


15.14. Cook Country Correctional Center, Leoben 2005 • luxus börtön • nyitott börtönrendszer • kis bőncselekményekkel elítéltek • cél a csendes biztonságos környezet • nincs erıszak • átnevelı programok

http://www.cookcountysheriff.org/doc/doc_history.html http://www.nytimes.com/2009/06/14/magazine/14prisons-t.html?pagewanted=1&_r=2 http://www.snopes.com/photos/architecture/prison.asp http://urbanlegends.about.com/library/bl_cook_county_correctional.htm

F 14


15.15. New Danish State Prison terv, Dánia • Modern nyitott rendszerő börtön • Többféle elkülönítési rendszer • Csendes biztonságos környezet • Csillagszerő épületek • Sportolási és oktatási épületek

http://www.archdaily.com/97562/new-danish-state-prison-c-f-m%C3%B8ller-architects/ http://www.dezeen.com/2011/01/07/danish-state-prison-by-c-f-m%C3%B8ller/

F 15


15.16. Tiszalöki Büntetés-végrehajtási Intézet, 2007 • PPP- konstrukció • modern börtön • csillagszerő elrendezés • többféle elkülönítési rendszer • oktatási és nevelési programok • kiszolgáló épületek • bonyolult kapcsolati rendszer

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/maganbortonben_jartunk_tiszalokon/2051913/ http://epulettar.hu/projekt/buntetes-vegrehajtasi-intezet-borton-tiszalok

F 16

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı TERVEZÉSI PROGRAM A 700 férıhelyes büntetés-végrehajtási intézet tervezése során 7 különbözı egységet terveztünk meg: - fogva tartottak épületei - szolgáltatási blokk (egészségügyi ellátás, étkeztetés, sport, vallás és kultúra, oktatás) - beszélı és látogató egység - mőködtetési blokk (parancsnoki épület, központi irodák) - üzemeltetési és karbantartási blokk (mőhelyek, raktárak, energia központok) - kiegészítı funkciókat ellátó blokk (garázs, ırkutyák telephelye) - munkáltatási blokk KIVITELEZÉS A tiszalöki börtön "PPP" konstrukcióban történı megvalósítása a KÉSZ Kft. Észak-magyaroszági Fımérnökségének a feladata. A Tiszalök határában épülı egyedi monolit vasbeton falvázas, magastetıs fogvatartási épületet várhatóan 2007 májusára építjük fel. A létesítmény tartalmazni fog néhány kényelmet szolgáló helyiséget, úgymint könyvtár, konditerem, kápolna és étterem, ugyanakkor kialakításra kerül a 14.858 m²-es fogvatartási épület, 1.285 méter hosszú bástyafal 6 darab ırtoronnyal és 6 méter magas vasbeton kerítéssel. Elsı munkafázisban elkezdjük a tereprendezési munkákat, a régészeti feltárásokat, a kerítésépítést és az alapozási munkákat. 2006. novemberére tervezzük elérni a szerkezet-kész állapotot. Kivitelezés idıtartam: 14 hónap ÜZEMELTETÉS Az üzemeltetést a KÉSZ Kft. leányvállalata a Szent Adorján Kft. látja majd el. Az üzemeltetés feladata a 700 férıhelyes büntetés-végrehajtó intézet felszerelése és 15 évig történı mőködtetése az európai uniós normák szerint. Gondoskodik az elítéltek ellátásáról, a börtön mőködtetésérıl, karbantartásáról, az oktatási, foglalkoztatási lehetıségekrıl. Az üzemeltetés konkrét feladatai: - Az ingatlan mőszaki gondnoksági üzemeltetése, állagvédelmi feladatok (hibaelhárítás, javítás, karbantartás, felújítás) - Élelmezés biztosítása - Telefon, informatikai szolgáltatás - Energiaszolgáltatás - Oktatás (alapfokú, középfokú), szakmunkásképzés, iskolai szakkör szolgáltatás - Fogva tartottak foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok - Orvosi, fogorvosi ellátás biztosítása - Takarítási, külsı területek, gondozási feladatok - Könyvtár üzemeltetési feladatok - Vallásgyakorlás biztosítása - Garázs, gépjármő-üzemeltetési, karbantartási szolgáltatás - Kutyatelep fenntartása KÉSZ Kft. http://epulettar.hu/projekt/buntetes-vegrehajtasi-intezet-borton-tiszalok http://epiteszforum.hu/node/4063

F 17


15.17. Szegedi Fegyház és Börtön, 1880 • Magyarország egyik elsı korszerő börtön intézete • Csillagbörtön • Mezıgazdasági rabmunkáltatás • Írás olvasás tanítása • Késıbbi felújítás • Oktatási programok • Túlzsúfoltság • Alkoholelvonó és szociálterápiás foglalkoztatás

http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=12 http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=13 http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8&Itemid=14

F 18

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Részletek Oláh Miklós: A szegedi várbörtön és a Szegedi Fegyház és Börtön történeti kronológiájából 21-22. oldal „A törvényszéki fogház épületének korabeli adatai: (1883) 74 magánzárka 27 közös zárka (5-6 fıs) 1 ırmesteri iroda 2 üzleti iroda 2 ırszoba 1 „görög templom” 12 munkaterem 1 üzleti raktár 7 élelmezési raktár 2 főtıhelyiség kemencével 1 kenyérsütı hely két kemencével 1 kenyérdagasztó mőhely 1 nagy közös konyha 1 víztartály 50 hektoliteres vízszőrı készülékkel ellátott hordóval 2 fürdıszoba 4 fürdıkáddal 1 mosókonyha 1 házi szerraktár 23-24. oldal A „Csillagbörtön” épületének korabeli adatai: (1884) 76 magánzárka 65 közös zárka (5-6 ember zár4kánként) 5 elsötétítı fegyelmi zárka 6 földszinti irodahelyiség 1 központi terem 2 ırmesteri szoba 2 lelkészi iroda 3 imaterem 1 éjjeli ırszoba 1 nappali ırtanya 2 készleti rabruha raktár 2 osztály raktár 2 központi-főtı helyiség szénraktárral 4 főtı szelepszoba 1 fürdıhelyiség 12 fürdıkáddal és vízmelegítı kemencékkel 12 vízelvezetı csövekkel ellátott nappali klozet (WC) 2 ruhaszárító helyiség 4 ételkiosztó hely felvonó készülékkel 1 kıolajraktár korszerő volt a melegvizes központi főtés és a csatornázás is

F 19

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı A börtönépület keleti szárnyában, az irodák felett külön feljáróval volt a kórház két emeleten az alábbi helyiségekkel. 1 rendelı 1 lábadozó 1 felügyelıi szoba 8 kórházszoba 1 „gyógytári laboráns konyha” 2 nappali klozet (WC) 1 raktár egy melléképületben volt halottaskamra és boncterem is. 26-27. oldal 1885 A tiszti és ırségi személyzet állománya: 1 igazgató 1 ellenır 1 tanító 3 lelkész 1 orvos 1 gondnok 3 tiszti írnok 1 ırparancsnok 6 börtönırmester 20 elsı osztályú 40 másodosztályú börtönır. Ipari tevékenységek: • elsısorban: asztalosság, könyvkötészet, kefekötés, bádogozás, zsákszövés, faesztergályosság, gyékényfonás, és a kádárság • másodsorban, fıleg belsı szükségletre: cipészet, szabóság. • kizárólag házi szükségletre: 2kovácsság” (zárak, ajtóvasalások) 30. oldal 1890 Az államfogház megkapta a városi tanácstól a lakhatási engedélyt. A fogház épületében 25 egyenlı nagyságú helyiség volt, s ebbıl 12 a földszinten és 13 az emeleten. 20 helyiség szolgált az államfoglyok számára, 2 látogatószoba volt, 1 ırszoba és 2 fürdıszoba. A szobákat cserépkályha főtötte, és gázlámpa világított. Egy külön földszintes házban a fıfelvigyázó lakása helyezkedett el (2 szoba, konyha, kamra) (Forrás: Szegedi napló, 1890. április 4.) 33. 0ldal Jókai Mór szegedi élményeirıl cikket közölt a Pesti Hírlapban. Többek között ezt írta: „…hanem azért mindenrıl gondoskodva van. Légfőtés a zárkákban, fekvıhely,

F 20

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı rendes öltözet, meleg étel. Itt van az a paradicsom, ahol csak Ádám lakik, Éva nélkül. Azért hívjuk csillagbörtönnek, mert a zárkákhoz vezetı folyosók csillagalakban futnak össze középen, ahol egy roppant nagy fekete tábla van, sok száz lyukkal ellátva s e tábla mögött szövıdik össze egy egész hálózata a távíró-sodronynak, minden zárkának van egy távírója. Ha valami baj van odabenn, megnyomják a gombot, egy szám kiugrik a megfelelı lyukból, s a csengettyő megszólal. Minden tökéletes ezen az aszteroidon. Hát a lakosok? Azok is olyan tökéletesek, amilyennek az embernek lenni muszáj! Dolgoznak és nem beszélnek. –Így végzi az ember…” Forrás: Pesti hírlap, 1891. április 9. 93. oldal 1968 Statisztika a hivatásos állományról: parancsnok 1 fı parancsnokhelyettes 2 fı alparancsnok 7 fı beosztott tiszt 17 fı irodai 1 fı tiszthelyettes 154 fı (Forrás: Csongrád Megyei Levéltár. A Szegedi fegyház és Börtön anyagai) Statisztika a fogvatartottakról: „letartóztatott” 1023 fı elzárásos 8 fı köztörvényes 842 fı elızetes 106 fı politikai 67 fı politikai elızetes 8 fı (Forrás: Csongrád Megyei Levéltár. A Szegedi fegyház és Börtön anyagai) 103. oldal 1980 az év során fogvatartottak száma dolgozik foglalkoztatási arány költségvetésben dolgozik a bútorgyárban dolgozik

1320 fı 1156 fı 87,6% 227 fı 929 fı

(Forrás: Nemzetközi konferencia a hosszú tartalmú szabadságvesztés büntetés végrehajtásáról. Szeged, 1995. szeptember 26-27. Csóti András elıadása.)”

F 21


15.18. Fresnes Börtön, Francia 1895 • Telefonpózna rendszer • Középfolyosós elrendezés • Udvarok felosztás • Különbözı elkülönítési rendszerek korai megjelenése • Építészetileg jól elkülönített szárnyak

Cságoly Ferenc (2004): Középületek, Terc kft

F 22


15.19. Metropolitan Javító Intézet, Chicago 1972 • toronyszerő elrendezés • városi környezetbe épített • helytakarékos • enyhe fokozatú bőncselekmény • szintenkénti elkülönítés • oktatási nevelési programok

http://www.glasssteelandstone.com/BuildingDetail/693.php http://urbanwanderer.typepad.com/photos/chicago_tourist/dsc02308.html http://articles.nydailynews.com/2009-03-12/news/17917503_1_bernard-madoff-bryan-cave-raffaellofollieri

F 23


15.20. Adx Florence Maximum Security Prison, Colorado 1994 • maximális biztonságú modern börtön • többféle elkülönítési fokozat • súlyos bőncselekménnyel elítéltek • középfolyosós kialakítás • több hektáros terület • várostól távol

http://stopmaxarizona.blogspot.hu/2007/10/60-minutes-supermax-clean-version-of.html http://abcnews.go.com/TheLaw/story?id=3435989&page=1#.UG8dDJgxo4k http://www.supermaxed.com/ http://www.supermaxed.com/Federal-SM-Page.htm

F 24


15.21. Monolithis Domes iroda tervrajzai • A panoptikus rendszer korszerő továbbfejlesztett változata • Elkülöníthetı kisebb panoptikus rendszerek összekötése

http://www.monolithic.com/stories/md-domes-prisons/photos

F 25


15.22. Balassagyarmati Büntetés-végrehajtási Intézet, 1842

http://gyarmatbv.dyndns.hu/html/ http://gyarmatbv.dyndns.hu/html/tortenet.pdf

F 26

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı Bojár Iván: A balassagyarmati börtön építése és az 1845. évi börtönügyi javaslat 6. oldal „A már említett 1816. évi királyi rendelet hatására, mely a fogvatartottak dolgoztatásáról intézkedett, 1830-ban kidolgozta javaslatát egy rabdolgoztató intézet létrehozására. A bizottság felhasználta a már mőködı aradi dologház tapasztalatait is, május hónapában az intézet alapszabályai is elkészültek és a dologház beindítását a következı indokok alapján javasolta: a./ a tömlöcökben fogvatartottaknak kell saját tartásukról gondoskodni, az a költség a családot terheli, de a rabtartási költséget a rabok hozzátartozóitól behajtani nem lehet- ez az általános eset- így az adófizetık terhére élelmezik ıket. b./ a kiszabadult rabok élelem és pénz nélkül ismét lopni kényszerülnek, így visszakerülve növelik a rabok számát. c./ a gonosztevık az általuk okozott károkat szegénységük miatt nem tudják megtéríteni. d./ a tömlöcben henyélık között visszaesı bőnözık, elıször elítéltek, de olyanok is vannak, akiket csak peres ügyek eldöntéséig tartanak fogva, így a börtön a bőnelkövetés iskolájává válik. A rabok dolgoztatásával egyszerre több eredmény elérhetı. – -

Ellátják magukat élelemmel, csökkentik a rabtartási költségeket, ezzel együtt a megyei pénztár költségeit is. Kiszabadulásuk után kerestük egy részét ha megkapják, elısegítik beilleszkedésüket, kevesebb lenne a viszaesı bőnözı. A kárt okozókat addig dolgoztatnák, míg a kártérítésnek összegét meg nem keresik.”

18. oldal Maga az épület – a vármegyeházához hasonló- kétemeletes U alaprajzú, hátul kıfallal lezárt négyszögalakú tömb. Ennek belsejében helyezkedik el a körcentrális alaprajzú tulajdonképpeni hatemeletes börtönépület három lépcsıházzal kapcsolódva az öt körülölelı épülettömbhöz. Ezen köralakú építmények belül egy nyolcszögalakú belsı toronyépület magasodik, mely négy irányban folyosókkal csatlakozik a már említett lépcsıházakhoz ill. körfolyosóhoz. A toronyépületben három szint található. Mindezek ellenére a tetıszerkezet egységes magasságot alkot. Az így tervezett épületegyüttes négy-négy külsı ill. belsı zárt udvart eredményez. Az U alakú tömb homlokzati oldalán elıre ugró középrizalit, 7+5+7 ablakkal földszintjén fıbejárattal. Az elsı és második emelet teljes magasságában az öt ablakot toszkán oszlopok szegélyezik. A földszinti ablakok és a fıbejárat félköríves valamint az elsı emelet középsı öt ablaka, melyek alján bábkorlátos díszítés van. Ezen emelet többi ablakai egyenes záródásúak szemöldökpárkánnyal. A második emelet minden ablaka egyenes záródású. Az egész fıhomlokzat teljes

F 27

Szöllösi Beáta: Büntetı és/vagy nevelı szélességében az ablakok alatt tagolt, vízszintes falsáv és párkánydíszítéssel. A rizalit teljes szélességében a tetıtér magasságában egy lépcsı sima oromdíszítés látható. A jobb és baloldali szárnyak mindhárom szintje 15-15 ablakot mutat, melyek csak a jobboldal tízedik nyílása ablak helyett ajtóra módosít az egész tömb második szabadba nyíló kijárataként. (Itt egy raktár található) A hátsó fronton a kıfalhoz csatlakozó három épületrészen emeletenként 1-1, összesen 9 ablak található. Az épület három szintjei különbözı rendeltetéső helységeket foglalnak magukba, melyek emeletenként a következık.

http://www.cafebabel.hu/szamok/bun/bojar

F 28


15.23. Liberty Hotel, USA 1851/2007 • börtönhotel • régi Charles Street börtön

http://www.worldbuildingsdirectory.com/project.cfm?id=562 http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels-where-you-pay-to-be-in-prison-from-plush-cells-tonightmarish-slammers/

F 29


15.24. Mt Gambiel Hotel, Ausztrália 1995 • börtönhotel • régi börtönbıl átalakított

http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels-where-you-pay-to-be-in-prison-from-plush-cells-tonightmarish-slammers/

F 30


15.25. Luzern Börtönhotel, Svájc • Börtönhotel • Régi börtönbıl átalakított


F 31


15.26. Malmaison Hotel Oxford • Börtönhotel • Régi oxfordi kastély börtönének átalakítása


F 32


15.27. Korszerősítés Magyarországon Napkollektor és korszerőbb főtés kerül a régi börtönépületekbe Zöldtech * 2011.08.10

Összesen több mint 1,7 milliárd forintot nyert el a büntetés-végrehajtás kilenc pályázatával börtönépületek korszerősítésére, épületenergetikai fejlesztésekre és megújuló energiára alapuló fejlesztésekre; lesz, ahol napkollektor segítségével nyerik majd a meleg vizet, lesz, ahol a főtés, máshol pedig a homlokzat újul meg. Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóiroda-vezetıje elmondta: elsısorban a régi, gyakran 100 évesnél is idısebb épületekre nyújtottak be pályázatot a börtönök a Környezet és Energia Operatív Programhoz. Mint mondta, ennek a pályázati konstrukciónak a célja az energiahordozók felhasználásának csökkentése és a megújuló energiaforrások kiaknázásának fokozása. A vissza nem térítendı támogatással megvalósuló beruházások segítségével a környezeti terhelés csökkentése is elérhetı, mivel a korszerő technológiák és a megújuló energiaforrások használata a szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentését is jelenti. A beruházások egyaránt javítják majd a börtönökben dolgozók munkavégzésének és a fogvatartottak elhelyezésének körülményeit. Tökölön a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete épületének utólagos hıszigetelését tervezik, nyílászárókat cserélnek, korszerősítik a hıtermelı rendszert. A székesfehérvári 110 éves börtönépületben kicserélik a nyílászárókat, a kazánokat és melegvíz-termelı berendezéseket is. A felújításról azt várják, hogy 3,6 millió forinttal csökkenni fog az éves üzemeltetési költség. A székesfehérvári intézetbe új mosodai berendezések is kerülnek. Márianosztrán többek között a kazánház és a körvilágítás újul meg. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának pilisszentkereszti telephelyén ugyancsak korszerősítik a főtést. Sátoraljaújhelyen napkollektorokat építenek a mosoda- és a konyhaépületre, beszereznek egy nagy teljesítményő ipari mosógépet, a házi mőhelyre napelemeket szerelnek, valamint kondenzációs kazánt, kisnyomású gızkazánt cserélnek. Összesen több mint 300 millió forintból valósítanak meg fejlesztéseket a közeljövıben a pálhalmai, a szegedi, a miskolci és a debreceni intézetekben is. (MTI)

http://zoldtech.hu/cikkek/20110809-borton

F 33


F 34

Büntetés-végrehajtási intézetek kronológiája név

Bridewell Prison

építés ideje

1553/1819

építész

Evans

San Michele

1704

Carlo Fontana

Bagno

1748

XV Lajos király

Birmingham

Newgate

Maison de Force

1773

lebontott

rom

HM Prison Gloucer

1766/1849

1769

jelenlegi állapot

börtön típus

Jean Jacqes Philippe Vilain

forrás

korai börtönépítészet

London

http://www.mnddc.org/wolfensberger/imagegallery/slides150/wolf_01.html http://dougsinclairsarchives.com/ellingwood/johnellinwood.htm

régi, középületbıl átalakított

Róma

Prison architecture (1975):16

csillag

Francia

http://www.mnddc.org/wolfensberger/imagegallery/slides150/wolf_01.html http://en.wikipedia.org/wiki/Bagne_of_Toulon

Anglia

http://en.wikipedia.org/wiki/Yatala_Labour_Prison http://www.workhouses.org.uk/Birmingham/ http://www.insidetime.org/inforegimes2.asp?nameofprison=HMP_BIRMINGHAM

London

Lyons (2005): 112-113 http://www.londonlives.org/static/Prisons.jsp# http://www.shmoop.com/great-expectations/photo-newgate-2.html

Ghent

Prison architecture (1975) :16 http://boiteaoutils.blogspot.hu/2010/04/forms-of-constraints-bynorman-johnston.html http://beaorozco.blogspot.hu/2011/11/tipos-de-organizacionespacial.html

csillag


George Dance

helyszín


Prison architecture (1975): 17 http://www.mnddc.org/wolfensberger/imagegallery/slides150/wolf_01.html New Bayley Prison

1789-1790

Johnton

kereszt

Walnut Street Jail

1790

Robert Smith

Prison architecture (1975): 19 auburni rendszer Philadelphia http://en.wikipedia.org/wiki/Walnut_Street_Jail

Millbank Prison/ English State Penitentiary

1799

Massachusetts/ régi Charles Street Jail

1800

West Riding Pauper Lunatic Asylum

1815

Jeremy Bentham

1903-ban bezárt

erıdített csillag

börtönhotel

Rosenau

kereszt

Anglia

London

www.capitalpunishmentuk.org/penton.html Prison architecture (1975): 21 http://fr.wikipedia.org/wiki/Prisons_de_la_Roquette

Boston

http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels-where-you-pay-tobe-in-prison-from-plush-cells-to-nightmarish-slammers/

Wakefield

http://www.mnddc.org/wolfensberger/imagegallery/slides150/wolf_01.html

http://www.missouripentours.com/history/1830s.html Lewys (2005): 323-326 Lukács (1987) 72-73 Auburn

1820

First Western Penitentiary

1820-1826

Sing Sing

lebontott

William Stickland lebontott

börtön és múzeum

1825

auburni rendszer Auburn

panopticon

Pittishburg, Prison architecture (1975): 19 USA http://boiteaoutils.blogspot.hu/2010_04_01_archive.html http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing _sing/14.html http://en.wikipedia.org/wiki/Sing_Sing http://www.trutv.com/library/crime/notorious_murders/famous/sing _sing/index.html

telefonpózna

New York

Eastern State Penitentiary

1829

Johnston

múzeum

csillag

Amerika

http://www.ushistory.org/tour/eastern-state-penitentiary.htm http://www.smithsonianmag.com/history-archaeology/easternstate-penitentiary.html http://en.wikipedia.org/wiki/Eastern_State_Penitentiary Foucault (1990): 325

La Roquette Prison

1830

Louis-Hippolite Lebas

lebontott

erıdített csillag

Francia

http://fr.wikipedia.org/wiki/Prisons_de_la_Roquette

Michigan State Prison

1839

börtön

csillag

USA

http://michiganradio.org/post/michigans-prisons-keep-prisonerslonger-cost-more

Jeremy Bentham Panoptikon terve

1840

Jeremy Bentham

panopticon

http://www.google.hu/imgres http://en.wikipedia.org/wiki/Panopticon http://wongturn.wordpress.com/tag/jeremy-bentham/

Képek

panopticon

London

Prison Architecture (1975): 22. p. http://www.mnddc.org/wolfensberger/imagegallery/slides150/wolf_01.html

Pentonville Prison

1840

Sir Joshua Jebb

börtön múzeum

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

1842

Novák Dániel

börtön és fegyház

egyedi

magyar

Bojár: „A balassagyarmati börtön építése és az 1845. évi börtönügyi javaslat”

Pentonville

1842

Joshua Jebb

börtön

csillag

Anglia, London

http://www.guardian.co.uk/uk/2010/aug/18/prison-treadmillsgeorge-osborne

Francia

http://www.marxists.org/history/france/pariscommune/valles/mazas-prison.htm http://fr.wikipedia.org/wiki/Prison_Mazas

Mazas

1843

Émile Gilbert

Foucault Panopticon terve

1843

Foucault

Moabit Prison

1844

Yatala Labour Prison

Berlin

http://boiteaoutils.blogspot.hu/2010/04/forms-of-constraints-bynorman-johnston.html

Ausztrália

http://en.wikipedia.org/wiki/Yatala_Labour_Prison

csillag

Francia

http://en.wikipedia.org/wiki/La_Sant%C3%A9_Prison http://www.annuaires.justice.gouv.fr/etablissements-penitentiaires10113/direction-interregionale-de-paris-10121/la-sante10664.html

csillag

Madrid


csillag

Szeged

http://www.csillagborton.hu/index Oláh (1999)

csillag

börtön, ipari területekkel bıvített, látogatható régi épületek

1854


csillag

Joseph Augeste Émile Vaudremer börtön

De la Sante

1861

Modelo Prison

1877

Szeged

1880

Victorian Prison

1884

csillag

Anglia

http://www.nationalarchives.gov.uk/education/lesson24.htm http://www.google.hu/imgres

National Penitentiary

1885

csillag

Mexico


Fresnes Prison

1895

telefonpózna

Francia

http://neohumanism.org/f/fr/fresnes_prison.html

börtön

Henri Poussin

börtön


St. Louis Jail

USA,Illinois http://www.monolithic.com/stories/md-domes-prisons

Statisville Correctional Center 1923

börtön

Modelo

1926

múzeum, iskola, kutató intézet panopticon

Cuba

http://www.monolithic.com/stories/md-domes-prisons

Carabanchel

1940

lebontották 2008-ban

panopticon

Spanyol, Madrid

http://www.hekint.org/Disciplinary_architecture.html

The Metropolitan Correctional Center

1972

börtön

börtöntorony

Chicago

http://chicagomodern.wordpress.com/2012/03/19/metropolitancorrectional-center/

Harry Weese & Associates

panopticon


Featherstone

1976

börtön

Anglia

https://www.google.hu/#hl=hu&output=search&sclient=psyab&q=oma+koepel+prison&oq=oma+koepel+prison&gs_l http://static.nai.nl/oma/Start_EN/Start_search.php?projectid=21&s ubcat_van=0&subcatid=0

Koepel Prison/ régi Arnhem

1979

Former British

1987

börtönhajó

Anglia


Louisville

1989

kereszt

USA


csillag

London

lebontott

egyedi

Brazilia

http://www.toptenz.net/top-10-deadliest-prisons-world.php

börtön

nyitott börtön

Colorado

http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Penitentiary,_Florence _ADX

Ausztrália

http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels-where-you-pay-tobe-in-prison-from-plush-cells-to-nightmarish-slammers/

börtönhajó

USA


börtönhajó

börtönhajó

USA, New York

http://www.mazine.ws/node/435

2001

börtön

kereszt

USA

2005

LEVS architecten börtön

modern

Hollandia

Carandiru

1992

ADX Florence Supermax Facility

1994

Mount Gambier Jail

1995

America Woche

1997

Her Majesty's Prison

1997

Thomson Prison

Doggershoek Youth Correction

AECOM

DLR Group /LKA

börtönhotel

Her Majesty's Prison Architect

2005

2007/1851

luxus börtön nyitott börtön

Gridley James Fox Bryant börtönhotel

Porcsalmy Zoltán Kelemen Csaba KÉSZ kft. Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási 2007 intézet börtön

Halden Prison

New Danish State Prison

United States Penitentiary

panopticon

börtön

1991

Liberty Hotel/ Charles Street Jail

börtön

http://www.aecom.com/What+We+Do/Architecture/Market+Sector s/Justice/Detentions+and+Corrections/_projectsList/Belmarsh+W est+Prison,+London

Belmarsh

Cook Country Correctional Center

Rem Koolhas OMA-1979

kereszt

http://www.insidetime.org/inforegimes2.asp?nameofprison=HMP_FEATHERSTONE http://www.bbesl.com/sectors/defence/472_featherstone-prison

2012

Erik Moller/ HLM Architect

C.F.Moller Architect

Leoben

kereszt

Amerika

kereszt

Tiszalök

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/barackobama/68194 87/Guantanamo-inmates-to-transfer-to-Illinois-prison.html http://www10.aeccafe.com/blogs/archshowcase/2011/10/04/doggers-corner-in-den-helder-thenetherlands-by-levs-architecten/ http://levstest.dma.nl/files/upload/RIJ_de_Doggershoek.pdf

http://www.cookcountysheriff.org/doc/doc_history.html http://www.nytimes.com/2009/06/14/magazine/14prisonst.html?pagewanted=1&_r=2 http://www.snopes.com/photos/architecture/prison.asp http://urbanlegends.about.com/library/bl_cook_county_correctiona l.htm

http://www.worldbuildingsdirectory.com/project.cfm?id=562 http://weburbanist.com/2008/03/23/5-jail-hotels-where-you-pay-tobe-in-prison-from-plush-cells-to-nightmarish-slammers/ http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/maganbortonben_jartunk_ tiszalokon/2051913/ http://epulettar.hu/projekt/buntetes-vegrehajtasi-intezet-bortontiszalok

http://www.e-architect.co.uk/norway/halden_prison.htm http://openbuildings.com/buildings/halden-prison-profile-5330? http://www.archdaily.com/154665/halden-prison-erik-mollerarkitekter-the-most-humane-prison-in-the-world/ luxus börtön nyitott börtön

Norvégia

börtönterv

modern, csillag

Dánia

http://www.archdaily.com/97562/new-danish-state-prison-c-fm%C3%B8ller-architects/ http://www.dezeen.com/2011/01/07/danish-state-prison-by-c-fm%C3%B8ller/

börtön

modern

Indiana

http://www.google.hu/imgres

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Mőemléki Tanszék

Recommend Documents