Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY – SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL – ELEMZÉS TÁRGYKÖR 2014.

dr. Pucsek József

Összeállította: Dr. Siklósi Ágnes

Dr. Veress Attila

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz

Fontos! Az elégséges érdemjegy megszerzésének feltételeként a tételekhez kapcsolódóan minimumkérdések kerültek kijelölésre. A minimum kérdések teljes körű ismerete azonban az elégséges érdemjegy megszerzésének szükséges, de nem elégséges feltétele!

1. Ismertesse a számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségességét! A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során. (A számviteli alapelveket konkrét példákon keresztül kell értelmezni!) Ismertesse a számviteli politika fogalmát, szerepét, kialakítását! A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. Minimumkérdések: A gazdálkodó fogalma, a gazdálkodók köre, a számviteli alapelvek pontos fogalmi meghatározása és értelmezése, a számviteli politikához kapcsolódó szabályzatainak felsorolása, a számlarend tartalma. A termelő-szolgáltató tevékenység elemzési sajátosságai. A termelés mérése, számbavétele. Termelési érték mutatók átfogó elemzése. Termelési érték és volumen globális elemzése. A termelés összetételének elemzése. A termelés ütemességének vizsgálata. 2. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A mikrogazdálkodói beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összeállítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése. Minimumkérdések: Az egyszerűsített éves beszámoló, a mikrogazdálkodói beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség feltételei, a leltár és a leltározás fogalma, a leltározás módszerei. A minőség elemzése. A termékek, szolgáltatások minőségének vizsgálata a vevői elégedettség szempontjából. A gyártási folyamat, illetve késztermékek minőségének vizsgálata. A minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata. 3. Ismertesse a mérleg fogalmát, a mérleg általános jellemzőit, felépítését a számviteli törvény előírásai alapján! A mérleg tartalma (mérlegcsoport mélységig), éves és egyszerűsített éves beszámoló mérlegének felépítése (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 1. számú melléklete alapján), lehetséges formái („A” és „B” változat), tagolása. A mérleg főbb összefüggései. A mérleg és az eredménykimutatás összefüggése. Minimumkérdések: Az éves beszámoló mérlegének mérlegtétel (mérlegsor) mélységű ismerete Sztv. 1. számú melléklete alapján. Az éves és az egyszerűsített éves beszámoló

2 BGF PSZK Gazdálkodási Kar| H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz

mérlege közötti különbség. A mérleg és az eredménykimutatás alapvető összefüggéseinek ismertetése. Az egyes mérlegcsoportok pontos fogalmi meghatározása. A kereskedelmi áruforgalom elemzése. Az áruforgalom jellemző szakaszai. Az áruforgalom átfogó értékelése. Az értékesítési forgalom részletes elemzése. Az értékesítés összetételének elemzése. A nagykereskedelmi értékesítés elemzési sajátosságai. 4. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javak értékelése. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: Az immateriális javak pontos fogalmi meghatározása, az immateriális javak mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A terv szerinti értékcsökkenés korlátai. A mérlegcsoporthoz kapcsolódó osztalékfizetési korlát ismertetése. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, az értékesítés, az apportba történő átadás, a terven felüli értékcsökkenés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása. Az emberierőforrás-gazdálkodás elemzése. A létszám nagyságának és összetételének elemzése. A munkaidő-kihasználás elemzése. Az élőmunka teljesítményének elemzése. A munka termelékenységének elemzése termelőtevékenység esetén. Az élőmunka teljesítményének elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. A munkaigényesség elemzése. Speciális teljesítménymutatók a kereskedelemben. A teljesítmények forgalomra gyakorolt hatása. 5. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A tárgyi eszközök értékelése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A beruházás, felújítás, fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. A tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A tárgyi eszközök pontos fogalmi meghatározása, a tárgyi eszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A terv szerinti értékcsökkenés leírás módszerei és a könyvviteli elszámolása. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, a saját előállítás, az értékesítés, az apportba történő átadás, a terven felüli értékcsökkenés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása. Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése. A munkaerőköltségek és a személyi jellegű ráfordítások elemzése. A bérgazdálkodás átfogó elemzése. A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata. A bérgazdálkodás elemzési sajátosságai kereskedelmi tevékenység esetén.


6. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A befektetett pénzügyi eszközök pontos fogalmi meghatározása, a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A tartós részesedések és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értékének tartalma vásárláskor. A tartós részesedések értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának Sztv. szerinti szabályozása. A tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának, értékesítésének, értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának, a kapott és járó kamat/osztalék könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata, az adott kölcsönnyújtásának, törlesztésnek, a kapcsolódó kapott és járó kamat könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A tárgyieszköz-gazdálkodás kiemelt elemzési feladatai. A tárgyieszköz-állomány összetételének, állagának, használhatóságának vizsgálata. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata. A kapacitáskihasználás elemzése termelőtevékenység esetén. A tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata értékadatok segítségével. A műszaki kapacitáskihasználás értékelése. A kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás költségeire. A kapacitáskihasználás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. 7. A vásárolt készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A vásárolt készletek értékelése. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A vásárolt készletek pontos fogalmi meghatározása, a készletek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, az értékesítés, a felhasználás, az apportba történő átadás, a hiány, az értékvesztés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása a lehetséges analitikus nyilvántartások függvényében. A készletgazdálkodás elemzése termelőtevékenység esetén. Az anyagellátási tevékenység elemzése. Az anyagfelhasználás elemzése. A készletalakulás vizsgálata. A készletállományok elemzése készletnormák figyelembevételével. A készletstruktúra, készlethatékonyság vizsgálata. A készletek alakulásának dinamikus elemzése. 8. A saját termelésű készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A vásárolt készletek értékelése. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos


gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A saját termelésű készletek pontos fogalmi meghatározása, a készletek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A saját előállítás, az apport átvétel, az értékesítés, az apportba történő átadás, a hiány, az értékvesztés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű összköltség, illetve forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása a lehetséges analitikus nyilvántartások függvényében. A készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. Az áruellátás (árubeszerzés) elemzése. Az árukészletek és a készletváltozás megfigyelése. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése. Az árukészlet változására ható tényezők számszerűsítése. A készletrugalmasság vizsgálata. 9. A követelések fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A követelések értékelése. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A követelések analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A követelések pontos fogalmi meghatározása, a követelések mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A követelések elszámolásának feltétele, a külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelések bekerülési árfolyama. A követelések értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának Sztv. szerinti szabályozása. Legalább 3 Sztv. szerinti példa a behajthatatlan követelésre. Az értékvesztésnek, az értékvesztés visszaírásának, a realizált árfolyamkülönbözeteknek, a behajthatatlan követelésnek a könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló követelések fordulónapi értékelése. A beszámoló elemzésének alapjai, az elemzés szükségessége. Külső és belső mérlegelemzés. A mutatószámok fajtái, szerepe a beszámoló elemzésében. Mutatószámrendszerek. A mutatószámok előnyei, hátrányai. 10. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: Az értékpapírok pontos fogalmi meghatározása, az értékpapírok mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értékének tartalma vásárláskor. A részesedések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának, értékesítésének, a kapott és járó kamat/osztalék könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata.


A beszámolók, mint az elemzés információforrásai. A beszámoló egyes részeiből indítható elemzések, azok alapinformációi. Az elemzés szerepe a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés összeállításában. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés, mint információforrás, célja, jellemzői, főbb tartalmi elemei. 11. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok. Minimumkérdések: A pénzeszközök pontos fogalmi meghatározása, a pénzeszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A valuta/devizakészletek bekerülési árfolyama. A valuta/devizakészletek könyv szerinti árfolyamának meghatározása. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök fordulónapi értékelése. A mérleg átfogó elemzése. A vagyoni helyzet átfogó elemzése Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése. Vertikális és horizontális elemzés. A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal. 12. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások. Minimumkérdések: Az időbeli elhatárolások pontos fogalmi meghatározása, az aktív- és passzív időbeli elhatárolások mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 2 Sztv. szerinti példa a bevételek aktív-, a költségek/ráfordítások aktív és passzív időbeli elhatárolásaira (a kapcsolódó könyvviteli elszámolásokkal), legalább 2 Sztv. szerinti példa a halasztott ráfordításokra és halasztott bevételekre (a kapcsolódó könyvviteli elszámolásokkal). A pénzügyi helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal. Az adósságállományra vonatkozó mutatók. A rövid távú likviditásra vonatkozó mutatók. A pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján. 13. A kötelezettségek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A kötelezettségek értékelése. A kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A kötelezettségek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A kötelezettségek pontos fogalmi meghatározása, a hátrasorolt-, a hosszú- és a rövid lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A kötelezettségek bekerülési értéke. A külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozás bekerülési árfolyama. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló követelések fordulónapi értékelése. A hitel-, kölcsön-, váltótartozásokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, azok hatása az eredményre.


Az egyes mérlegtételek részletes elemzése. Az abszolút és a relatív eltérések módszertana. Az egyes eszközcsoportok elemzése az abszolút és relatív eltérések módszerével. A befektetett eszközök elemzése. A forgóeszközök részletes elemzése. 14. Ismertesse a jövedelemelszámolás számvitelét (bruttó bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok könyvviteli elszámolása, levonások könyvviteli elszámolása)! Személyi jellegű ráfordítások tartalma. Személyi jövedelmek számvitele, juttatások elszámolása, nyilvántartása. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek nyilvántartása, elszámolása, rendezése. Személyi jellegű ráfordítások megjelenése a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok Sztv. szerinti tartalma. A bruttó bér, a levonások és a bérjárulékok könyvelése (nem részleteiben, hanem elviekben). A források részletes elemzése. A saját tőke alakulásának elemzése. A céltartalékok elemzése. A kötelezettségek alakulásának elemzése az abszolút és relatív eltérések módszerével. 15. A saját tőke fogalma, csoportosítása, megjelenése a mérlegben. A saját tőke egyes elemeinek fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. Az osztalékfizetés feltételei. Minimumkérdések: A saját tőke pontos fogalmi meghatározása, a saját tőke mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 3 Sztv. szerinti példa a tőketartalék és az eredménytartalék állománynövekedésére és állománycsökkenésére. Legalább 3 Sztv. szerinti példa az osztalékfizetési korlát miatti eredménytartalék lekötésére. A maximális osztalék számítása. Az alapításhoz kapcsolódó gazdasági események könyvelése (pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése, cégbejegyzés, alapítással összefüggésben jelentkező költségek elszámolása). A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése a cash flow-kimutatás alapján. A cash flowkimutatás hasznosítása. A cash flow-kimutatás összeállításának alapinformációi. A cash flow-kimutatás felépítése. A cash flow-kimutatás egyes részeinek tartalma. Az egyes tevékenységtípusok hatása a bevételi és kiadási oldalra. 16. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletbe. Minimumkérdések: A céltartalékok pontos fogalmi meghatározása, a céltartalékok mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 3 példa a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett


céltartalékra. A céltartalék képzés és a céltartalék feloldás könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A cash flow-kimutatás összeállításának lehetséges módszerei. A cash flow-kimutatás összeállításának hazai szabályozása. A cash flow- kimutatás egyes sorainak meghatározása az indirekt módszer alkalmazása esetén. A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei. 17. Ismertesse a beszámoló készítés folyamatát! A könyvelés technikai egyeztetése, az évközi könyvelés teljessé tétele kapcsán felmerülő elszámolások, a főkönyvi kivonat tartalma, összeállítása és kötelező egyezőségei, a számlák technikai zárásának menete, az eredményfelosztás, a beszámoló elkészítése. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok célja és tartalma. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év, fordulónap és a mérlegkészítés napjának fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek. Minimumkérdések: Az eredményszámlák rendezése összköltség és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén. Az eredményfelosztás könyvviteli elszámolása. A mérlegkészítés időszakához kapcsolódó „típus” elszámolások felsorolása/rendszerezése. Az üzleti év, a fordulónap és a mérlegkészítés napjának pontos fogalmi meghatározása. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése. Az elemzés célja, a jövedelmezőség számításánál figyelembe vehető eredménykategóriák és vetítési alapok. A jövedelmezőségi mutatókból levonható következtetések. A mutatók rendszerbe foglalása, és tényezőkre bontási lehetőségek. 18. Ismertesse az eredménykimutatás fogalmát, általános jellemzőit, az éves az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának felépítését (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. és 3. számú melléklete alapján)! Az eredménykimutatás formájának megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői. A eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás közötti szemléletbeli különbség. A két eljárással összeállított eredménykimutatás összefüggései. Minimumkérdések: Az eredménykimutatás pontos fogalmi meghatározása, az eredménykategóriák felsorolása. Az éves beszámoló összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás Sztv. 2. és 3. számú melléklete szerinti levezetése. A vállalkozási tevékenység hatékonyságának értékelése a beszámoló adatai alapján. A hozam- vagy teljesítménymutatók termelő-szolgáltató tevékenység esetén. A hatékonysági mutatók számítása során figyelembe vett erőforrások termelő-szolgáltató tevékenység esetén. A hatékonyság értékelésére alkalmas mutatószámok. Komplex hatékonyság, parciális hatékonyság.


19. Az értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények értékének fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Minimumkérdések: Az árbevétel pontos fogalmi meghatározása, a belföldi és export árbevétel közötti alapvető különbség, a saját termelésű készletek állományváltozásának és a saját előállítású eszközök aktivált értékének a pontos fogalmi meghatározása. A saját termelésű készletek készletre vételének, értékesítésének, a hiánynak és az értékvesztésnek, a saját rezsis beruházással kapcsolatos költségek aktiválásának könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás kapcsolata. Az egyéb bevételek és ráfordítások pontos fogalmi meghatározása. Legalább 3 példa az egyéb bevételekre és ráfordításokra (a kapcsolódó könyvviteli elszámolással együtt). A hatékonyságelemzés sajátosságai kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenység esetén. Az élőmunka-hatékonyság elemzése a kereskedelemben. Az eszközhatékonyság elemzése kereskedelmi vállalkozás esetén. A hozam- és hatékonyságelemzés mezőgazdasági sajátosságai. A különböző segédüzemek hatékonyságelemzésére szolgáló mutatók. 20. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. A rendkívüli eredmény tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Minimumkérdések: A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak pontos fogalmi meghatározása. A rendkívüli bevételek és ráfordítások pontos fogalmi meghatározása. A pénzügyi műveletek bevételeihez és ráfordításaihoz kapcsolódó sorok felsorolása az éves beszámoló mélységű eredménykimutatás alapján. Legalább 1 példa a pénzügyi műveletek bevételeihez és ráfordításaihoz kapcsolódó sorokhoz kapcsolódóan az éves beszámoló mélységű eredménykimutatás alapján (a kapcsolódó könyvviteli elszámolással együtt). Legalább 3 példa a rendkívüli bevételekre és ráfordításokra (a kapcsolódó könyvviteli elszámolással együtt). Az eredményelemzés szakaszai és módszerei. A tevékenységek Á-K-F struktúrája. Az értékesítés bruttó eredményét befolyásoló tényezők elemzése. Az adózás előtti eredmény alakulását befolyásoló további tényezők elemzése. 21. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet különbözősége. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása. Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma. Letétbehelyezés, közzététel és könyvvizsgálat. Minimumkérdések: A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés célja. Legalább 8 kötelező tartalmi kellék a kiegészítő melléklet esetében a Sztv. alapján. A vállalatirányítási nyilatkozat célja. Letétbehelyezéssel és közzététellel kapcsolatos Sztv. szerinti előírások. A könyvvizsgálati értékhatár. A könyvvizsgálói záradék fajtái.


Az eredménytervezés módszerei. Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések. Az optimális eredménytervezést segítő számítások. A költségtervezés jelentősége és módszerei. A közvetlen és közvetett költségek tervezése. 22. Az ellenőrzés számvitele. Ellenőrzés célja, szükségessége általánosságban. Az ellenőrzés számviteli értelmezése. A számviteli ellenőrzés megállapításai. Hibák és hibahatások általánosságban. Hibák és hibahatások rendszerezése a számviteli kezelés szempontjából. Hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása. A jelentős hibák és hibahatások javítása és beszámoló szintű megjelenése. Minimumkérdések: Az ellenőrzés és a jelentős hiba Sztv. szerinti fogalmi meghatározása, a hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása, a jelentős hibák javításának beszámoló szintű megjelenése. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése. Az élő rendelésállomány fedezeti összegének folyamatos elemzése, a fedezeti pont szerepe. A számviteli rendszer évközi információi az eredmény alakulásáról. 23. A pénznemváltás számvitele. Devizanemek közötti áttérés. Deviza könyvvezetési lehetőségek a számviteli törvény alapján. Devizaáttérés esetei. Devizaáttérés folyamata. Az átszámítás szabályai. Minimumkérdések: Az euróban, dollárban, illetve egyéb pénznemre történő könyvvezetésre történő áttérés feltételei. Az átszámítás alapvető szabályai, az átszámítási különbözetek könyvelése. A vállalkozási eredményének utólagos elemzése. Az éves jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezők. A nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelő-szolgáltató tevékenység esetén. Az eredményt befolyásoló tényezők hatásainak nagyvonalú elemzése. 24. A gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása. Az átalakulás, az egyesülés, a szétválás általános szabályai. A gazdasági társaságok átalakulásának, egyesülésének és szétválásának folyamata. Az átalakulás, az egyesülés és a szétválás számviteli teendői. Minimumkérdések: Az átalakulás, egyesülés és szétválás pontos fogalmi meghatározása. Az átalakulást, egyesülést és szétválást kizáró okok felsorolása. Az átalakulás, egyesülés és szétválás esetén készítendő számviteli dokumentumok felsorolása. A jogelőd és a jogutód vagyonmérleg tervezetének és végleges vagyonmérlegének felépítése. Az értékesítés bruttó eredményét befolyásoló tényezők hatásainak részletes vizsgálata termelő-szolgáltató tevékenység esetén. Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése. Az önköltség elemzése, aktív önköltségcsökkentési lehetőségek. Az értékesítési volumen és összetétel alakulásának hatása a vállalkozási eredményre.


25. Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése. A jogutód nélküli megszűnések általános szabályai. A végelszámolás számviteli feladatai. A csőd- és a felszámolási eljárás számviteli feladatai. Minimumkérdések: A jogutód nélküli megszűnés eseteinek felsorolása. A végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés és csődeljárás pontos fogalmi meghatározása. A végelszámolás és felszámolás során készülő számviteli dokumentumok felsorolása. A végelszámoláshoz kapcsolódó beszámolási teendők és beszámolási sajátosságok összefoglalása. A közbenső felszámolási mérleg készítéséhez kapcsolódó szabályok összefoglalása. A vagyoni eszközök és források felsorolása a felszámolási zárómérlegben. A közvetett költségek elemzésének feladatai az utólagos eredményelemzés keretében. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások alakulásának elemzése. A pénzügyi műveletek eredményének elemzése. A rendkívüli eredmény elemzése. 26. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése. Minimumkérdések: A vállalatcsoportba tartozó vállalkozások fajtái és a befolyásolás módjai, pontos fogalmi meghatározások. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség, mentesítési lehetőségek, azok feltételei. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének munkafolyamata. A teljeskörű konszolidáció részfeladatainak fogalmi meghatározásai: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, közbenső eredmények kiszűrése, bevételek és ráfordítások kiszűrése. A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költség- és eredményelemzésének sajátosságai. Az árrés alakulásának elemzése. A kereskedelmi vállalkozás költségeinek elemzése. A mezőgazdasági tevékenység eredményelemzésének sajátosságai.


Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY – SZÁMVITEL SZAK PÉNZÜGY SZAKIRÁNY 2014.


1. Mutassa be a pénzügyi piacok helyét és szerepét a pénzügyi rendszerben! Melyek a pénzügyi piacok főbb szegmensei? Melyek a vállalkozások finanszírozási forrásai? Jellemezze a pénzügyi és a működési tőkeáttételt, ismertesse hatásukat a vállalkozás gazdálkodására. A likviditás és szolvencia fogalma. Mutassa be a közvetlen és közvetett finanszírozás különbségeit. Jellemezze az angolszász és kontinentális típusú pénzügyi rendszert! Mit jelent a dezintermediáció? 2. Fogalmazza meg a klasszikus kötvény lényegét és főbb jellemzőit! Ismertesse a kötvénnyel kapcsolatos fontosabb fogalmakat (névérték, kuponráta, kibocsátási árfolyam, elméleti árfolyam, aktuális piaci árfolyam, minősítés)! Mutassa be a leggyakoribb kötvényhozamokat és számításuk módszereit! Ismertesse a kötvény értékelésének célját, az elméleti árfolyam számításának gyakorlati lépéseit! Mutassa be a klasszikus kötvény nettó és bruttó árfolyama közötti összefüggést! Ismertesse a kötvény árfolyamára ható főbb tényezőket! Értelmezze a kötvényárfolyam konvergencia tulajdonságát és az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérésére szolgáló mutatókat (duration, módosított duration)! 3. Hasonlítsa össze az osztalék elsőbbségi részvényt és a törzsrészvényt! Ismertesse a törzsrészvénnyel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat (névérték, kibocsátási árfolyam, aktuális piaci árfolyam, elméleti árfolyam, osztalék)! Hogyan számítható ki a részvények hozama? Értelmezze az EPS és a P/E mutatókat! Foglalja össze a részvény elméleti árfolyamának becsléséhez szükséges információkat! Mutassa be a növekedési ütem (g) nagyságát befolyásoló tényezőket és a növekedési ütem becslésének módszerét! Ismertesse a főbb osztalékértékelési modellek jellemzőit és alkalmazásuk feltételeit! Hogyan határozható meg és mit fejez ki a növekedési lehetőségek jelenértéke? 4. Értelmezze a kockázat fogalmát a vállalati pénzügyekben! Ismertesse a kockázat főbb mérőszámait! Foglalja össze a kockázat mérséklésének módszereit, lehetőségeit és korlátait! Mutassa be a részvényportfoliók hozamát és kockázatát meghatározó tényezőket! Ábrázolja koordináta rendszerben a részvényekből képezhető portfóliók halmazát és értelmezze a hatékony portfoliók tételét! Foglalja össze a tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) lényegét és a modell működésének feltételeit! Ismertesse a modell kulcsparamétereit (kockázatmentes kamatláb, piaci portfolió hozama, béta)! Vázolja fel és értelmezze a kockázat és hozam kapcsolatát leíró értékpapír-piaci egyenest (SML)!

5. Foglalja össze a vállalati beruházások tipikus céljait és főbb jellemzőit! Fejtse ki részletesen a beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok becslésekor követendő elveket! Ismertesse a kezdő, a működési és a végső pénzáram tartalmát, és becslésének módszereit! Ismertesse a beruházásokkal kapcsolatos döntési problémákat! Mutassa be a beruházások értékelésekor leggyakrabban használatos döntési kritériumokat! Foglalja össze az egyes


módszerek előnyeit és hátrányait! Hogyan választhatunk szakszerűen az eltérő méretű, illetve az eltérő élettartamú, egymást kölcsönösen kizáró projektek közül? 6. Fogalmazza meg a vállalkozások finanszírozási tevékenységének lényegét! Ismertesse a vállalkozás-finanszírozás alapvető formáit, a belső és külső finanszírozás főbb módozatait! Mutassa be az alapvető forrástípusok (saját tőke, bankhitel, kereskedelmi hitel, technikai hitel) jellemző költségeit, a nettó forgótőke lényegét és meghatározásának módját! Rendszerezze a kis- és középvállalkozásokat! Ismertesse a kkv-szektor makrogazdasági szerepét és tevékenységének jellemzőit! Mutassa be az üzleti angyalok és az intézményes kockázati tőke bevonásának lehetőségeit a kezdő vállalkozások finanszírozásába! Részletezze a kifejlett kis- és középvállalkozások számára elérhető főbb finanszírozási forrásokat! 7. Ismertesse a forgóeszközök finanszírozásával kapcsolatos döntési problémákat! Fejtse ki a tartós és az átmeneti forgóeszköz-lekötés elválasztásának jelentőségét! Fogalmazza meg az illeszkedési elv lényegét! Mutassa be a különböző finanszírozási stratégiák főbb jellemzőit! Értékelje a finanszírozási stratégiákat a vállalatok hozamára és a hozamok kockázatára gyakorolt hatásuk szempontjából! Ismertesse a készletekkel kapcsolatos költségek főbb csoportjait, azok tartalmát! Mutassa be az egyes költségek és a készletszint közötti kapcsolatot! Ismertesse a gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) modellt! Mutassa be a mennyiségi diszkont nyújtásának célját és az elfogadásával kapcsolatos döntési problémákat! Milyen fejlettebb készletgazdálkodási eljárásokat ismer? 8. Ismertesse a mérlegterv (státusz) felépítését és szerkezeti sajátosságát! Mutassa be az eszközszükséglet, ezen belül kiemelten a tárgyi eszközök, a készletek, a vevőállomány és a pénzeszközök tervezését! Foglalja össze az egyes eszközféleségek tervezésénél használatos módszereket! Ismertesse a mérlegterv (státusz) forrás oldalának összeállítását! Mutassa be a meglévő források, ezen belül kiemelten a mérleg szerinti eredmény és a szállítóállomány tervezését! Ismertesse az új hiteligény szerkezetének meghatározását a választott finanszírozási stratégia függvényében! 9. Ismertesse a likviditási terv összeállításának célját, a terv felépítését, és az eredménytervvel összehasonlítva a főbb sajátosságait! Részletesen mutassa be a pénzbevételek prognosztizálásának menetét! Foglalja össze a főbb bevételtípusok tervezésénél használatos módszereket! Ismertesse a folyó működés kiadásainak tervezését, kiemelten a beszerzési kiadás és a munkabér kifizetés tervezését! Mutassa be a pénzügyi műveletek ráfordításai és az egyéb folyó kiadások tervezését! Mutassabe a számviteli és a pénzforgalmilag realizálódó eredmény közötti eltérés okait! 10. Mutassa be a kkv szektor által igénybe vehető bankhitelek főbb fajtáit! Foglalja össze, hogy ez egyes hitelfajták mit finanszíroznak, és miből történik a visszafizetésük! Ismertesse a vállalati hiteligény tervezésének főbb kérdéseit! Sorolja fel a hitelkérelem legfontosabb tartalmi elemeit! Mutassa be a hitelezés folyamatának egyes szakaszait a hitelkérelem befogadásától a hitelügylet lezárásáig! Részletesen ismertesse a hitelbírálati tevékenység szokásos elemeit; az ügyfélminősítést, a felajánlott biztosítékok értékelését és az ügyletminősítést! Mutassa be a hitel-monitoring szerepét!


11. Mutassa be a kkv szektor számára elérhető fontosabb alternatív finanszírozási megoldásokat! Ismertesse a kereskedelmi hitel igénybevételének hatását a vállalkozás mérlegére és eredményére! Hasonlítsa össze a kereskedelmi hitelt a bankhitellel (előnyök, hátrányok)! Mutassa be a faktoringot mint aforráshiány áthidalásának sajátos módját! Mutassa be a lízinget mint alternatív finanszírozási forrást! Ismertesse a lízing lényegét! Hasonlítsa össze a pénzügyi és az operatív lízinget! Ismertesse a pénzügyi lízing fajtáit és különböző változatait! Sorolja fel a lízing előnyeit és hátrányait a tárgyi eszközök saját tőkéből és/vagy beruházási hitelből történő bővítésével szemben! 12. Mutassa be a költségvetés közjogi bevételeit! Mi a különbség adó és járulék között? Melyek az adóztatás elvei, milyen funkciókat tölt be az adózás, melyek legfontosabb makro- és mikroökonómiai hatásai? Mi az adórendszer? Mutassa be a helyi adóztatás jellemzőit és a magyar helyi adórendszert! 13. Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit! Mutassa be az általános forgalmi adó törvény személyi, területi és tárgyi hatályát! Térjenki az adóalanyiságra, a csoportos adóalanyiságra, továbbá az adófizetési kötelezettségkeletkezésére és a fordított adózás szabályaira! Mutassa be a termékértékesítés értelmezését az áfa rendszerében! Térjen ki az értékesítéssel egy tekintet alá eső gazdasági eseményekre (termékértékesítés speciális esetei)! Ismertesse a termékértékesítés számlázási szabályait! Mutassa be a szolgáltatásnyújtás értelmezését az áfa rendszerében! Térjen ki a szolgáltatásnyújtással egy tekintet alá eső gazdasági eseményekre (szolgáltatásnyújtás speciális esetei)! Ismertesse a szolgáltatásnyújtás számlázási szabályait! 14. Ismertesse az általános forgalmi adó alapjának meghatározását belföldi és külkereskedelmi ügyletek esetében! Térjen ki a nettó ár és az adóalap közötti különbségre! Mutassa be az ingyenes ügyletek, valamint a nem független felek közötti tranzakciók adóalapjának meghatározását! Ismertesse az adómentesség fajtáit az áfa rendszerében! Mutassa be az alanyi adómentesség választásának és alkalmazásának szabályait! Mutassa be az egyéb mentességi szabályokat (pl. mentesség a tevékenység közérdekűségére tekintettel)! Térjen ki a határon átívelő termékértékesítés és termékbeszerzés áfa szabályaira! Melyek a Közösségen belüli illetve harmadik országokkal folytatott kereskedelmi ügyeletek szabályai? 15. Ismertesse az áfa-levonási jog fogalmát és alkalmazásának feltételeit! Mutassa be az áfamegosztás és az áfa-arányosítás szabályait! Ismertesse a különös adózási módok választásának feltételeit az áfa rendszerében! Térjenki a fizetendő áfa kiszámítására az egyes különleges adózási módok esetében! Ismertesse az áfa-elszámolásra alkalmas bizonylatokat! Részletesen mutassa be a számla, egyszerűsített számla, gyűjtőszámla, számlával egy tekintet alá eső okirat, érvénytelenítő számla, módosító számla kiállításának szabályait! 16. Ismertesse az adóalanyiság keletkezését a személyi jövedelemadó rendszerében! Térjen ki a magánszemélyek kettős adóztatásának lehetőségeire és elkerülésének szabályaira! Ismertesse a személyi jövedelemadóztatásban felmerülő összevonandó jövedelmek főbb típusait és részletesen mutassa be az egyes jövedelemtípusokkal kapcsolatos költségelszámolási és adóelőleg-megállapítási szabályokat! Ismertesse a magánszemélyek különadózó jövedelmeinek főbb típusait! Mutassa be az egyes jövedelemtípusok


adóalapjának meghatározását! Térjen ki az esetlegesen felmerülő adókedvezményekre! Ismertesse a béren kívüli juttatások, a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások és további meg nem határozott juttatások adóztatási szabályait a személyi jövedelemadó rendszerében! 17. Ismertesse a személyi jövedelemadó rendszerében a magánszemélyek által igénybe vehető adóalap csökkentő tételeket és adókedvezményeket! Ismertesse a személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének és benyújtásának lehetőségeit, mutassa be az egyes bevallási módok választásának feltételrendszerét! Térjen ki a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmekre! Ismertesse az egyéni vállalkozók adózásának lehetséges módjait (általános szabályok, eva, kata, kiva)! Térjen ki az egyéni vállalkozói kivét, a vszja és az osztalékalap adóztatási szabályaira és a bevallás esetében az általánostól eltérő szabályokra (pl. bevallási határidő)! 18. Ismertesse a társasági adóalanyiság keletkezésének szabályait, ezen belül térjen ki a belföldi és a külföldi társaságok adókötelezettsége között mutatkozó különbségekre! Mutassa be a kettős adóztatás elkerülésének a Tao törvényben megállapított lehetséges módjait! Ismertesse a társasági adóalap megállapításakor alkalmazható adóalap-csökkentő tételeket! Mutassa be a jövedelem- (nyereség-) minimum kiszámításának és adóalapként történő alkalmazásának, valamint a mentesülés szabályait! Ismertesse a társasági adóalap megállapításakor alkalmazandó adóalap-növelő tételeket! 19. Mutassa be a társasági adó rendszerében alkalmazható adókedvezményeket! Mi a fő különbség az adóalap korrekciós tételek és adókedvezmények között? Ismertesse a társasági adóbevallás elkészítésének és benyújtásának szabályait! Mutassa be az adóelőleg bevallásának és fizetésének előírásait! Térjen ki az adóelőleg-feltöltési kötelezettség szabályaira és a feltöltési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére is! Ismertesse a fizetendő társasági adó, az adózott eredmény és a mérleg szerinti eredmény megállapításának szabályait! Térjen ki az adóbevallás benyújtása után fizetendő társasági adókülönbözet rendezési lehetőségeire! 20. Milyen területeken valósult meg a nemzetállami adóztatási rendszerek közötti harmonizáció? OECD modell egyezmény, adóharmonizációs területek és törekvések az Európai Unióban. 21. Ismertesse az állam funkcióit, feladatait, az állami szerepvállalás terjedelmét kifejező mutatókat. Mutasson rá az államháztartás, a kormányzati szektor, a közszektor fogalmi különbségeire, a közjavak, kollektív javak előállításában lehetséges munkamegosztásra a kormányzati szektor szintjei, illetve a kormányzati szektor és a magánszektor között! Ismertesse a költségvetési politika cél- és eszközrendszerét! Mutassa be a költségvetési rendszereket, közpénzügyi alapelveket! Mutassa be a költségvetési tervezés információs bázisát, makro környezetét, előrejelzéseket, folyamatát és módszereit! Világítson rá a folyamatban részvevők közötti feladat-, felelősség- és hatáskör megosztására! 22. Mutassa be a közpénzügyi rendszer funkcióit, a közfeladatok finanszírozásának legfontosabb forrásait! Adófinanszírozás, díjfinanszírozás, hitelfinanszírozás, a köz- és magánszektor partnerségi együttműködési formái. Mi a költségvetési aranyszabály? Mi a különbség a szuverén és a szubszuverén kormányzati szint adóssága között? Az adósság


pénzügyi fenntarthatósága szuverén és szubszuverén szinten. Mutassa be a hazai államadósság kezelésének intézményrendszerét! 23. Ismertesse a közbevételek és közkiadások adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozási rendjét! Mutassa be a COFOG rendszer és a költségvetési szakfeladatrend célját, szerkezetét! Mutassa be az államháztartás mérlegrendszerének szerkezetét, a központi költségvetés és az államháztartás helyi szintjének pénzügyi kapcsolatrendszerét! Mutassa be a költségvetési egyenleg és az államadósság számszerűsítésének különböző statisztikai rendszereit, módszereit! Ismertesse a hazai adatokat, az adatközlés rendjét! Ismertesse a költségvetési hiány finanszírozásának és az államadósság kezelésének intézményrendszerét: szabályozási és szervezeti kereteit, instrumentumait! Mutassa be ezek hatását a pénzügyi rendszer más területeire! 24. Mi a fiskális decentralizáció? Mi a különbség decentralizáció és dekoncentráció között? Lokális közjavak fogalma. Mutassa be a kormányzati szintek közötti munkamegosztás főbb elveit! Szubszidiaritás fogalma. Milyen érvek szólnak a decentralizáció mellett és ellen? A decentralizáció megvalósulása Magyarországon, a helyi önkormányzati rendszer. Az államháztartás központi és a helyi alrendszereinek pénzügyi kapcsolatai. 25. Mutassa be a közfeladatok államháztartáson kívüli ellátásának lehetséges szervezeti kereteit, a feladatellátással szemben támasztott jogi, pénzügyi-gazdasági, adatközlési, elszámolási követelményeket! Külön mutassa be a kormányzati szektorhoz tartozó nem költségvetési (kvázi fiskális) szervezetek szerepét! Ismertesse a költségvetési szerv fogalmát, tevékenységeit, típusait, alapítását, irányítását/felügyeletét, gazdálkodásával szemben támasztott követelményeket, a kapcsolódó dokumentumokat! 26. Mutassa be a költségvetési folyamatot (tervezés, döntéshozatal), a kincstári költségvetés és az elemi költségvetés felépítését, készítőit, készítésük célját, módszereit! Világítson rá a költségvetési törvény, az elemi költségvetés, a kincstári költségvetés és a pénzügyi jelentések, elemi beszámoló kapcsolatrendszerére! 27. Ismertesse a nemzeti vagyon összetevőit! Mutassa be az állami vagyongazdálkodás intézményrendszerét: szabályozási és szervezeti kereteit, a gazdálkodás kulcsterületeit! Ismertesse a helyi önkormányzati alrendszer feladatait, szereplőit és az önkormányzati feladatellátás gazdasági alapját! Mutassa be az önkormányzatok stratégiai és operatív terveit, részletesen a költségvetési rendelet felépítését és kapcsolódását a többi tervhez! Mutassa be a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodását, a vagyongazdálkodás önkormányzati szabályozását, a gazdálkodás kulcsterületeit! 28. Ismertesse a kincstári rendszer lényegét, a Magyar Államkincstár jogállását, feladatait, ügyfeleit, számlavezető tevékenységét, az alkalmazott fizetési módokat! Ismertesse az államháztartáson belül keletkező pénzügyi nehézségek kezelésének intézményrendszerét! Ismertesse a kincstári és önkormányzati biztosi, valamint a költségvetési (fő) felügyelői rendszer célját, feladat- és hatáskörét! Mutassa be a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának lényegét! Mutassa be az államháztartás kontrollrendszerét! 29. Mutassa be a magyar államháztartás ellenőrzési rendszerét! Világítson rá a külső és belső ellenőrzés különbségeire, hogyan tükröződnek a különbségek az Állami Számvevőszék és


a többi állami ellenőrző szervezet jogállásában? Ismertesse a Magyar Államkincstár folyamatba épített ellenőrzését, a FEUVE és az Állami Számvevőszék szerepét! 30. Mutassa be az Európai Unió pénzügyi rendszerén belül a monetáris és fiskális alrendszerek szerepét és intézményeit. Melyek az EU közös költségvetésének főbb jellemzői? Méret, kiadási és bevételi oldal, a közös költségvetésből finanszírozott politikák? Mi az Európai Szemeszter, milyen intézkedések születtek az EU-s országok fiskális fegyelmének erősítésére a nemzeti költségvetések fenntarthatóságának biztosítására. Irodalom: Illés Ivánné-Gyulai László-Lauf László: Vállalkozásfinanszírozás alapjai 2013.Saldo Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai 2009. Saldo Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan, Akadémiai kiadó 2008. Burján Ákos - Sándorné Új Éva - Sztanó Imréné dr. – dr. Vígvári András: Adótani alapok, Saldo 2011. Sztanó Imréné dr.: Adózás 2010. Saldo Sztanó Imréné dr.: Kiegészítő 2011. az Adózás 2010. évi kiadásához 2011. Saldo Sándorné Új Éva – Benkőné dr. Deák Ibolya : Adózási feladatok és megoldások 2011. Saldo Dr. Sivák József – Dr. Vigvári András: Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. COMPLEX 2012. Sivák J. - Szemlér T. - Vigvári A: A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei. CompLex Kiadó, 2013. Ajánlott irodalom: „A közpénzügyek nagy kézikönyve” COMPLEX 2009.

Az adózási témaköröknél követelmény az államvizsga évében hatályos adójogszabályok ismerete! Felhívjuk a figyelmet, hogy a záróvizsga témakörök nem azonosak a záróvizsga tételekkel. A komplex záróvizsga 20 tételének mindegyike a), b) és c) részből áll, tehát vállalati pénzügyekkel, adózással és közpénzügyekkel kapcsolatos ismereteket egyaránt tartalmaz. Eredményes felkészülést kívánunk!


Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR

Recommend Documents