BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31

BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ 2015. DECEMBER 31.

Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2015. ELMŰ Nyrt.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ............................................................................................................................ 4 1.1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA ................................................................................................. 4 1.2. A SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI ÉS VÁLTOZÁSA .......................................................... 9 1.2.1. A Számviteli politika általános alapelvei ........................................................................................ 9 2. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................. 17 2.1. ESZKÖZÖK .................................................................................................................................... 17 2.1.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása .......................................................... 17 2.1.2. Befektetett pénzügyi eszközök .................................................................................................... 19 2.1.3. Készletek ..................................................................................................................................... 24 2.1.4. Követelések ................................................................................................................................. 25 2.1.4.1. Vevőkövetelések lejárat szerinti megoszlása, értékvesztése .................................................. 26 2.1.4.2. Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések ................................................................ 27 2.1.4.3. Egyéb követelések ................................................................................................................... 28 2.1.5. Értékpapírok ................................................................................................................................ 29 2.1.6. Pénzeszközök ............................................................................................................................. 29 2.1.7. Aktív időbeli elhatárolás .............................................................................................................. 30 2.2. FORRÁSOK ................................................................................................................................... 31 2.2.1. Saját tőke ..................................................................................................................................... 31 2.2.1.1. A tőkeszerkezet változását jellemző mutatók .......................................................................... 31 2.2.2. Céltartalékok ................................................................................................................................ 32 2.2.3. Hosszú lejáratú kötelezettségek .................................................................................................. 33 2.2.4. Rövid lejáratú kötelezettségek .................................................................................................... 33 2.2.4.1. Rövid lejáratú hitelek ................................................................................................................ 33 2.2.4.2. Vevőktől kapott előlegek .......................................................................................................... 34 2.2.4.3. Szállítók, valamint kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek ...................................................................................................................................... 34 2.2.4.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek........................................................................................ 36 2.2.5. Passzív időbeli elhatárolás .......................................................................................................... 37 3. CASH FLOW ..................................................................................................................................... 38 3.1. PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA ............................................................................................ 39 4. EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 40 4.1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA ............................................................................................. 40 4.1.1. Villamosenergia-beszerzés és –értékesítés alakulása ............................................................... 40 4.2. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK........................................................................................ 41 4.3. EGYÉB BEVÉTELEK .................................................................................................................... 42 4.4. ÜZEMI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ................................. 43 4.4.1. Anyagjellegű ráfordítások ............................................................................................................ 44 4.4.2. Személyi jellegű ráfordítások ...................................................................................................... 45


2

4.4.2.1. Bérgazdálkodás ........................................................................................................................ 46 4.4.2.2. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság 2015. évi járandósága ............................................... 46 4.4.3. Értékcsökkenési leírás................................................................................................................. 46 4.4.4. Egyéb ráfordítások ...................................................................................................................... 47 4.5. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE ........................................................................ 48 4.5.1. Jövedelmezőségi mutatók ........................................................................................................... 48 4.6. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ...................................................................................... 49 4.7. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ............................................................................................................ 50 4.8. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................... 51 4.9. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ................................................................................................. 53 5. TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI MEGOSZTÁS (UNBUNDLING) ..................................................... 54 5.1. A számviteli szétválasztás (UNBUNDLING) módszertana ........................................................ 55 5.1.1. Árbevétel-elszámolás elvei .......................................................................................................... 55 5.1.2. Költségelszámolás elvei .............................................................................................................. 55 5.1.3. Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei............................ 55 5.1.4. Adófizetési kötelezettség elszámolásának elvei ......................................................................... 55 5.1.5. A mérleg szétválasztásának elvei ............................................................................................... 55 5.2. A MÉRLEG értékelése .................................................................................................................. 57 5.2.1. Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások ..... 57 5.2.2.

A villamosenergia – kereskedelmi engedélyes tevékenység

mérlegét

befolyásoló

főbb

változások .............................................................................................................................................. 58 5.2.3. A közüzemi engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások............................. 59 5.2.4. A közvilágítás üzemeltetési engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások.... 59 5.2.5. Az egyéb tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások .................................................... 60 5.3. Az EGYETEMES SZOLGÁLTATÓI engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése ..................................................................................................................................... 61 5.3.1. Árbevételek elszámolása ............................................................................................................ 62 5.3.1.1. Villamosenergia-értékesítés ..................................................................................................... 62 5.3.2. Ráfordítások ................................................................................................................................ 62 5.3.2.1. Anyagjellegű ráfordítások ......................................................................................................... 62 5.3.2.2. Személyi jellegű ráfordítások ................................................................................................... 62 5.3.2.3. Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................. 63 5.3.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 63 5.3.4. Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 64 5.3.5. Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 64 5.3.6. Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 64 5.4. A Villamosenergia kereskedői engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése ..................................................................................................................................... 64 5.4.1. Árbevételek elszámolása ............................................................................................................ 65 5.4.1.1. Villamosenergia-értékesítés ..................................................................................................... 65


3

5.4.2. Ráfordítások ................................................................................................................................ 65 5.4.2.1. Anyagjellegű ráfordítások ......................................................................................................... 65 5.4.2.2. Személyi jellegű ráfordítások ................................................................................................... 66 5.4.2.3. Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................. 66 5.4.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 66 5.4.4. Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 67 5.4.5. Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 67 5.4.6. Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 67 5.5. A Közüzemi engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése ......................... 67 5.6. A KÖZVILÁGÍTÁSI tevékenység Eredménykimutatásának értékelése ................................... 67 5.6.1. Árbevételek elszámolása ............................................................................................................ 67 5.6.2. Ráfordítások ................................................................................................................................ 68 5.6.2.1. Anyagjellegű ráfordítások ......................................................................................................... 68 5.6.2.2. Személyi jellegű ráfordítások ................................................................................................... 68 5.6.2.3. Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................. 68 5.6.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 68 5.7. Az egyéb tevékenységek Eredménykimutatásának értékelése ............................................... 68 5.7.1. Árbevételek elszámolása ............................................................................................................ 68 5.7.2. Ráfordítások ................................................................................................................................ 69 5.7.2.1. Anyagjellegű ráfordítások ......................................................................................................... 69 5.7.2.2. Személyi jellegű ráfordítások ................................................................................................... 69 5.7.2.3. Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................. 69 5.7.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 69 5.7.4. Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 69 5.7.5. Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 70 5.7.6. Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 70 5.8. MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás - Unbundling) ...................................... 71 6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK .......................................................................................................... 83 6.1. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ........................................................................... 83 6.2. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI FORGALMA ........................................... 83 6.3. KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................................ 88 6.4. A MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK .................. 89 6.5. PERES ÜGYEK .............................................................................................................................. 90 6.6. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ...................................................................................................... 90


4

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA Társaság neve:

Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság)

Társaság rövidített neve:

ELMŰ Nyrt.

Társaság székhelye:

1132 Budapest, Váci út 72-74.

Társaság elektronikus elérhetősége:

www.elmu.hu [email protected]

Cégbíróság:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: 01-10-041827 Bejegyzés időpontja: 1993.04.16

A Társaság jegyzett tőkéje:

60 744 410 000 Ft

Igazgatóság:

Dr. Marie-Theres Thiell

(elnök)

Bernhard Lüschper

Felügyelő Bizottság:

Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig

Dr. Kövesdi Zoltán

2015.05.01-ig

Dr. Friedrich Wilhelm Knebel

2015.02.01-től

Koncz László

2015.05.01-től

Emmerich Endresz

(elnök)

Dr. Szörényi Gábor Martin Herrmann Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger Németh Lajos Kunzer Ferenc

2015.03.25-ig

Dr. Székely Csaba

2015.03.25-től

Szurominé Máté Katalin

2015.03.25-től

Dénes József

2015.03.25-től

Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2015. ELMŰ Nyrt. Audit Bizottság:

5

Emmerich Endresz Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger

Képviseletre jogosult személyek:

Dr. Marie-Theres Thiell Bernhard Lüschper Dr. Friedrich Wilhelm Knebel Koncz László Medveczky Tünde

Könyvviteli szolgáltatást végzi:

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Medveczky Tünde Adószakértő Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 180617 Wilk Józsefné Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 123887

Könyvvizsgáló:

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Mészáros Balázs, kamarai tagsági szám: 005589

Magyarország legnagyobb áramszolgáltatója, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. a magyar villamosenergia-szolgáltatás területén hosszú hagyományokra tekint vissza. A ’80-as, ’90-es évek politikai és gazdasági változásait követően a Társaság a Budapesti Elektromos Művek Vállalat átalakulásával jött létre 1991. december 31-i hatállyal. A lezajlott privatizáció után a Társaság az RWE AG és EnBW AG vállalatok érdekeltségi körébe került. A szervezet gazdasági formája: „Nyilvánosan működő részvénytársaság”. Az RWE AG anyavállalat (45128 Essen, Opernplatz 1) a Nemzetközi Pénzügyi Beszámoló Készítési Standardok (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolója megtekinthető a www.rwe.com oldalon. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei: a négytagú Igazgatóság és a kilenc tagból álló Felügyelő Bizottság. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban:Ptk.) 3:291.§ (1) bekezdésének megfelelően a Társaságnál Audit Bizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjaiból választja meg.


6

Tulajdonosok és tulajdoni arányuk, 2015. december 31-i állapot

Tulajdonos neve

Birtokolt darab

Tulajdonosi hányad (%)

RWE Energy Beteiligungsgesellschaft mbH

3 356 432

55,25

EnBW Trust e.V.

1 515 000

24,94

EnBW Energie Baden-Württemberg AG

140 421

2,31

Magyar Villamos Művek Zrt.

949 278

15,63

1

0,00

14 399

0,24

383

0,01

Belföldi jogi személyek

14 732

0,24

Külföldi jogi személyek

1 388

0,02

16 238

0,27

900

0,02

Belföldi magánszemélyek

59 427

0,98

Külföldi magánszemélyek

2 075

0,03

Nem nevesített számlák (Nominee)

3 767

0,06

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Számlavezetők

Önkormányzatok Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória)

Összesen

6 074 441

100,00

A Társaság alaptőkéje 6 074 441 db 10 000 Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító (törzs) részvényből áll. A részvények a Budapesti Értéktőzsdén „B” kategóriában jegyzettek. Tevékenységi kör A Társaság elsődleges feladata villamosenergia-értékesítés a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is a tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. Társvállalatával, az ÉMÁSZ Nyrt.-vel együttműködve végzi azokat a Társaságcsoport működése szempontjából fontos alaptevékenységeket, amelyek a 2007. január 1-jével – törvényi előírás alapján – végrehajtott tevékenység szétválasztás (unbundling) során nem kerültek át a leányvállalatokhoz. A tevékenységek egy része a stratégiához, illetve a Társaságcsoport irányításához kapcsolódik, mint például a vállalatfejlesztés, a jog és az ingatlangazdálkodás, a controlling és a belső ellenőrzés. A tevékenységek másik csoportjába tartoznak az olyan belső szolgáltatások, amelyeket a szervezeti egységek az ELMŰ Nyrt.-n túlmenően a Társaságcsoport valamennyi tagja számára nyújtanak. Ide sorolható többek között a humán erőforrás kezelése és fejlesztése, a pénzügy és számvitel, a beszerzés és a logisztika, valamint az IT és a facility management. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket az ELMŰ Nyrt. szervezeti keretein belül működő egységek, a Társaságcsoport nevében és érdekében, főként külső ügyfelek irányába végeznek. Ilyenek például a kommunikáció, marketing és a környezetvédelem.


7

A Társaság feladatai közé tartozik továbbá az unbundling kapcsán, illetve már azt megelőzően létrehozott leányvállalatok tulajdonosi irányítása.

Piaci helyzet Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. A lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók arra feljogosított köre a hatósági árakat alkalmazó egyetemes szolgáltató partnereként használhatja fel a villamos energiát. 2015. december 1-től az ELMŰ Nyrt. – ÉMÁSZ Nyrt. – MÁSZ Kft. társaságcsoport villamosenergia értékesítési tevékenysége átalakult. A budapesti- (ELMŰ) illetve miskolci központú (ÉMÁSZ) ellátási területek egyetemes szolgáltatását a továbbiakban csak a társaságcsoport tulajdonában álló, újonnan alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. folytatja. Az ELMŰ Nyrt., mint a társaságcsoport része, továbbra is aktív kereskedőként gondoskodik partnerei megbízható versenypiaci villamosenergia-ellátásáról. Az egyes piaci szegmensekben az alábbi tendenciák mutatkoztak: Egyetemes szolgáltatás A lakosság körében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 2,4%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 763/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 0,141 Ft/kWh-tal, pozitív irányba módosította. A 2015-ös évben az elismert beszerzési költség és a tarifákban számlázott árbevétel közötti árrés a rendeletben, illetve a Határozatban meghatározottnál magasabb fajlagos árrést tartalmazott, ezért az


8

ELMŰ Nyrt, mint egyetemes szolgáltató az 1-11 hóra jutó számított többletet a jogutóddal elszámolta ugyanis a jövőben a leányvállalata áll kapcsolatban a fogyasztókkal és a velük kapcsolatos elszámolást ő tudja elvégezni.

Szabad piac A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét továbbra is érinti - az árszínvonalat emelve - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése. A villamos energia versenypiaci vásárlása területén jelentős szerepet játszik a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest.

Hatékony energiafelhasználás Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport korábbi években enHome márkanéven lépett piacra, mely a decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága. Az enHome forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet hatékony, helyi kielégítéséhez. Portfólióban megtalálhatók a ma

elérhető

legnépszerűbb

és

leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

hőszivattyúk és kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők. Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása, megtervezése, esetleges engedélyeztetése és karbantartás is, igény esetén finanszírozási nehézségek megoldása, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén.


9

1.2. A SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI ÉS VÁLTOZÁSA

1.2.1. A Számviteli politika általános alapelvei

Könyvvezetés módja, követelményrendszere A Társaság a könyvvezetésében a kettős könyvvitelt alkalmazza. A gazdasági események integrált, on-line vállalatirányítási rendszerrel (SAP) kerülnek feldolgozásra. Az éves beszámoló részét képező mérleget a Társaság – a számviteli törvény 22. § (1) bekezdése alapján

–

az

1. számú melléklet

„A”

változatában

előírtaknak

megfelelő

tagolásban,

az

eredménykimutatást is az „A” változat szerinti összköltség eljárással készíti. A Társaság a számviteli törvény 20. § (1) bekezdése alapján az éves beszámolóját magyar nyelven készíti magyar számviteli szabályok szerint. Az üzleti év minden év január 1-jétől december 31-ig tart. A konszolidált beszámoló tekintetében, 2005. évtől kezdődően, kötelező az IAS/IFRS-ek alkalmazása a magyar tőzsdén jegyzett vállalkozások számára. Ennek megfelelően a Társaság 2015. december 31-i fordulónappal konszolidált éves beszámolóját az IAS/IFRS szabványoknak megfelelően készíti el. Az elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év adatainak ellenőrzésekor feltárt jelentős összegű hibának minősül, ha a hiba feltárásának évében az adóhatósági ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő vagy csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a Társaság mérleg főösszegének 2%-át. Jelentős összegű hiba esetén a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált, előző üzleti év(ek)re vonatkozó megállapítások miatti módosításokat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban önálló oszlopban kell megjeleníteni. Mérlegkészítés napja a mérleg fordulónapját követő második munkanap.

Alkalmazott értékelési eljárások Az immateriális javak nyilvántartása a mérlegben az értékcsökkenési leírással csökkentett – szükség szerint a terven felüli leírásként elszámolt értékcsökkenés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. A tárgyi eszközök értéke az éves mérlegben a tervszerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett – szükség szerint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt –


10

bekerülési értéken történik. A Társaság Számviteli politikájának megfelelően, az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése nulla maradványérték figyelembe vételével történik. A Társaság értékhelyesbítés címén a befektetett eszközök könyv szerinti (nettó) értékét (a piaci érték változásának függvényében) évenként nem módosítja. A befektetett pénzügyi eszközöket a Számviteli törvénynek megfelelően a Társaság egyedileg értékeli az Eszközök és források értékelési szabályzatában részletezett módon. Az egyedi értékelést egyedenkénti nyilvántartásra építi. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál az értékvesztés és a visszaírás a Számviteli törvény 54. §-ában foglalt szabályok szerint kerül meghatározásra és elszámolásra. A készletek tekintetében a Társaság folyamatos érték- és mennyiségi nyilvántartást vezet, súlyozott átlagáron. Az éves mérlegben a vásárolt készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt átlagos beszerzési értéken, a saját termelésű készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt tényleges előállítási költségen mutatja ki. A vevők által elismert követeléseket a Társaság a pénzügyi rendezés valószínűsége alapján értékeli. Egyedileg kerül minősítésre az olyan vevőkövetelés, amellyel kapcsolatban külön szerződés vagy megállapodás került megkötésre. Az éves mérlegben az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt számlakövetelés kerül kimutatásra. A Társaság valutában, illetve devizában felmerült eszközök és források tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát veszi alapul az évközi, és az év végi értékelés tekintetében. A Társaság devizában tartott pénzeszközeit év közben súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság él a Számviteli törvény 60. § (5a) bekezdésében megfogalmazott lehetőséggel, mely szerint, azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor alkalmazza az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot. A Társaság a Számviteli törvény 59/A § (1) bekezdésében megfogalmazott valós értéken történő értékelés lehetőségét a pénzügyi instrumentumok egyetlen csoportjára sem alkalmazza. Alkalmazott eljárások értékvesztés számítására

Értékvesztést kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Lehetőség van a leértékelt részesedés visszaértékelésére a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, de csak a beszerzési értékig.


11

A mérlegkészítés időpontjában a befektetés könyv szerinti értéke jelentős összegben akkor haladja meg a befektetés piaci értékét – vagyis értékvesztést akkor kell elszámolni – ha a befektetés egyedenkénti értékelésekor a részesedés arányos saját tőke legalább 2%-kal kisebb a részesedés könyv szerinti értékénél. A különbözet értékvesztés meghatározásakor, akkor minősül tartósnak, ha legalább egy évig folyamatosan kimutatható, illetve várhatóan a jövőben is fenn fog állni. A Társaság a vásárolt és a saját termelésű készletek értékvesztésének elszámolását és visszaírását a Számviteli törvény 56. §-ában foglaltak szerint értelmezi, azzal a pontosítással, hogy egy adott készletcsoport piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet akkor jelentős, ha annak összege a könyv szerinti értéktől legalább 10 %-kal, de minimum 1 millió forinttal eltér, illetve akkor tartós, ha az legalább 1 éve fennáll. A követelések és követelés jellegű aktívák körében az értékvesztés elszámolását, illetve visszaírását a Számviteli törvény 55. §-ában foglalt szabályok szerint kell elvégezni. A Versenypiaci Engedélyes fogyasztóinak értékelése egyedi minősítés alapján történik. A Társaság az e fogyasztói körben keletkezett számlatartozásokat abból a szempontból vizsgálja, hogy a múltban milyen volt a vevők fizetési hajlandósága és a tapasztalatok alapján az esedékességhez viszonyítva a pénzügyi teljesítés hogyan fog alakulni. A Versenypiaci Engedélyes Üzleti fogyasztók irányadó értékvesztési kulcsai a következők: 31 - 60 nap

25 %

61 - 120 nap

50 %

121 - 180 nap

75 %

180 nap felett

100 %

A Versenypiaci Engedélyes Kisfogyasztói körében az irányadó értékvesztési kulcsok a következők:

61 - 90 nap

15 %

91 - 180 nap

50 %

181 - 360 nap

75 %

360 nap felett

100 %

Az Egyetemes Szolgáltatói Engedélyeshez kapcsolódó tartozásokra vonatkozóan – annak keletkezésének időpontjától függetlenül – 10-100 %-os mértékű értékvesztés elszámolására kerül sor, a vevő fizetési magatartása alapján. Ennek részletes számítási metodikáját az értékelési szabályzat tartalmazza.


12

A Számviteli törvény 55. § (2) bekezdésében biztosított egyszerűsítés szerint, az egyetemes szolgáltatói

körhöz

kapcsolódó

vevőkövetelések

korosítás

szerinti

nyilvántartási

értékének

százalékában határozza meg az értékvesztés összegét:

91 - 120 nap

10 %

121 - 180 nap

50 %

181 - 360 nap

75 %

360 nap felett

100 %

Az egyéb vevő kategóriában – korosítás alapján – a követelés értékének 25-75 %-ra csoportos minősítés alapján kerül értékvesztés elszámolásra:

91 - 180 nap

25 %

181 - 360 nap

50 %

360 nap felett

75 %

A peresített követeléseknél a következő kulcsok alapján történik az értékvesztés számítása: Egyéb vevők

70%

Villamosenergia-vevők

100%

Felszámolás alá került vevők

100%

A behajthatatlan követelések meghatározásakor a Számviteli törvény 3. § (4) 10. pontjában részletezett szempontokat kell figyelembe venni. A behajthatatlan követelések elszámolására vonatkozó részletes előírásokat a Követelések Leírásának és Faktorálásának Szabályzata tartalmazza. A behajthatatlan követelések körébe tartoznak azok a követelések: 

amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),



amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,



amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,



amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,




13

amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel: 

lakossági és kisüzleti fogyasztók 58 EFt értékhatárig fennálló hátralékai,



versenypiaci üzleti fogyasztók 74 EFt értékhatárig,



a másodlagos számlázás (nem villamos energia) 49 EFt értékhatárig,



a felszámolás alá került gazdálkodó szervezetek és az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok hátralékai hitelezői igény benyújtása nélkül 70 EFt-ig;



amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,



amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.



peres eljárás esetében összeghatártól függetlenül behajthatatlan követelésként leírható az a követelés: 

amelyikre az ügyet eljáró jogi képviselő javaslatot tesz (valószínűleg nem nyerhető meg), és azt az indoklást a vezetés elfogadja,



amelyiknél a bíróság a követelés megfizetését nem ítélte meg a javunkra,



amelyiknél az adós igazoltan nem lelhető fel.

A “küszöbérték” többek között magában foglalja a felszólítások, adatkérések költségeit, a megbízási díjat, a fizetési meghagyás illetékét, végrehajtási illetéket, ügyvédi díjat, behajthatatlansági nyilatkozat költségeit.

A behajthatatlan követelések adótörvény által el nem fogadott, adóalapot növelő tételei körébe tartoznak azok a követelések: 

amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,



amelyet ügyvédi javaslat, nyilatkozat alapján terjesztenek be,



amely leírási javaslat az adószám felfüggesztésére hivatkozik,



a bíróság a követelés megfizetését javunkra nem ítélte meg,



amelyek a hatályos jogszabályok alapján elévültek.

A mérlegbe állítás előtt a követeléseket egyeztetéssel ellenőrizni, majd értékelni kell, továbbá azokat az analitikus és szintetikus nyilvántartásokban szereplő értékekkel össze kell vetni.


14

A követelésekről fajtánként és azon belül egyedenként részletes kimutatást (mennyiségi felvételt nem igénylő leltárt) kell összeállítani. A részletes előírásokat a Leltárkészítési Szabályzat tartalmazza. A Társaság a Számviteli törvény 55. §-a szerint

villamosenergia-értékesítés aktív időbeli

elhatárolására is elszámol értékvesztést a tárgyidőszaki behajthatatlan követelés és az előző időszak harmadik félnek értékesített energiaadóval növelt nettó árbevétele arányában, ha ez az arány a 0,5%ot meghaladja. Amortizációs politika A Társaság az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál – hasznos élettartam meghatározásával – a lineáris elszámolási módszert alkalmazza. A 100 EFt alatti egyedi bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök használatba vételkor egy összegben leírásra kerülnek. Az amortizáció költségként való elszámolásának kezdete a használatba vételt (üzembe helyezést) követő hónap első napja. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál és visszaírásánál a Számviteli törvény 53. és 57. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni, azzal a kiegészítéssel, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték különbsége jelentősnek minősül, ha annak értéke a könyv szerinti értéktől legalább 10 %-kal, de minimum 10 millió Ft-tal eltér. A különbség a terven felüli elszámolás és a visszaírás szempontjából akkor minősül tartósnak, ha legalább egy évig folyamatosan kimutatható, illetve várhatóan a jövőben is fenn fog állni. Alkalmazott hasznos élettartam

Immateriális javak Vagyoni értékű jogok (kivéve ingatlanhoz kapcsolódó jog), szoftverek Egyéb szellemi termékek

5 év 3-5 év

Tárgyi eszközök Ingatlanok - épületek, nem nyomvonalas jellegű építmények

16-50 év

- nyomvonalas jellegű építmények (lámpatestek)

12-13 év

Műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek - járművek - műszerek, szerszámok - számítástechnikai eszközök - ügyviteltechnikai eszközök, hírközlés, egyéb gépek - strukturált hálózat - irányítástechnikai eszközök

5 év 6-8 év 3 év 6-8 év 10 év 3 év


15

Villamosenergia-vásárlás és értékesítés időbeli elhatárolása A villamosenergiával kapcsolatos ráfordítás és árbevétel időbeli elhatárolásának összege a következőkben leírt elv alapján kerül meghatározásra. A villamosenergia-forgalmat tükröző ráfordítás és árbevétel főkönyvek zárására legkésőbb az aktuális hónap utolsó munkanapján kerül sor. A beszámolási időszakra vonatkozó számlák – amelyek a villamosenergia-vásárlási értékeket tartalmazzák –, illetve a villamosenergia-értékesítésről kiállított számlák eddig az időpontig még nem állnak teljes egészében a Társaság rendelkezésére. A Társaság mérési adatok alapján mind mennyiségi, mind értékbeni vásárlási és értékesítési prognózist készít. A prognózis adatait az adott időszakra vonatkozó villamosenergia-mérleg is tartalmazza. Az árbevétel ki nem számlázott részét – számításokkal alátámasztott adatok alapján – időbeli elhatárolásként a Társaság a megfelelő főkönyvekre könyveli. A számlázott érték a számlakészítéskor, a villamosenergia-vásárlás értéke a szállítói számla beérkezésekor kerül rögzítésre a főkönyvben, a korábbi időszakban elszámolt időbeli elhatárolás egyidejű feloldásával. Az ELMŰ Nyrt. 2015. november 30.-ával, nyolc év után, befejezte egyetemes szolgáltatói működését, ezt a feladatot a társaságcsoport tulajdonában álló ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-nek vette át. A Társaság a tevékenysége befejezését a felhasználók végszámlázásával zárta, melyet kisebb körben felhasználói diktálás, valamint a felhasználók mértékadó éves fogyasztásán (MÉF) alapuló becslés alapozott meg, A becslésnél, olyan számítási módszerek kerültek alkalmazásra a záró-mérleg energiakereskedelmi adatainak meghatározásához, melyek a lehető legpontosabban tükrözik a valós folyamatokat: Több tényezőt figyelembe vevő számítás révén meghatározott november havi bevételi adatok egybevetése a realizált (kiszámlázott és lekönyvelt) árbevétellel arra mutatott, hogy a számviteli értelemben realizált árbevétel egy része már szokásos kereskedelmi okokkal nem indokolható, Ennek a bevételi hányadnak (többlet-számlázásnak) a passzív elhatárolására került sor, - óvatosság elvét figyelembe véve - melyet a későbbi időszakok számla-helyesbítései fognak kiegyenlíteni (feloldani).

Céltartalék-képzés A Társaság a számviteli törvény alapján céltartalékot képez az adózás előtti eredmény terhére megállapodásos bérre, szabadságra, jövőbeni kötelezettségre és függő kötelezettségekre.


16

A Villamos Energia Törvény (VET) számvitelre vonatkozó előírásai Az Európai Unió 54/2003 EK direktívája, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. tv (VET) 101. §-a és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet (Vh.r. 90. §) előírásainak megfelelően 2007. január 1. határidővel megtörtént az elosztói engedéllyel valamint a közüzemi engedéllyel összefüggő tevékenység társasági szétválasztása. Az elkülönült engedélyesi tevékenységet folytató gazdasági társaságok önálló mérleg és eredménykimutatása elkülönített, átlátható és ellenőrizhető módon biztosítja

az

egyes

engedélyesi

tevékenységhez

kapcsolódó

gazdálkodás

eredményének

megjelenítését. Derivatívák értékelésére vonatkozó előírások A fedezeti ügylet célja az árkockázat mérséklése, amikor egy, a jövőben esedékes eladási vagy vételi tranzakciót egy határidős eladási, illetve vételi ügylettel biztosítanak, mérsékelve ezzel az árkockázatot. Az ilyen ügylet eredménye biztosítja a fedezett ügylet kockázata miatt várható árfolyamveszteséget, illetve kamatveszteséget. Fedezeti ügylet köthető emellett a jövőben teljesítendő pénzügyi kötelezettség biztos teljesítése érdekében is. A Társaság valós értékelést és fedezeti elszámolást nem alkalmaz.


17

2. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE

2.1. ESZKÖZÖK

2.1.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása 2015. december 31.

10 482 MFt

2014. december 31.

12 667 MFt MFt

Eszköztípus Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Bruttó érték

2014.12.31

Műszaki berend., gépek, járművek

Egyéb berend., felszer., járművek

Beruházások, felújítások

Beruházásokra adott előlegek

Összesen

Immateriális javak

14 347

4 072

4 271

28

-

22 718

14 318

Időszaki növekedés

157

164

223

543

-

1 087

302

- üzembe helyezés

157

164

223

543

-

1 087

302

-

-

-

-

-

-

- térítés nélküli átvétel Időszaki csökkenés

-

512

- selejtezés

-

- értékesítés

-

- aktiválás

-

318

-

393

-

544

-

-

1 767

203

-

-

-

544

-

-

544

10

-

125

-

-

-

338

309

-

308

-

262

-

-

-

879

-

-

6

-

-

-

-

- káresemény

-

-

6

-

-

- térítés nélküli átadás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Átértékelés Átsorolás Bruttó érték

2015.12.31

-

-

5

-

-

5

13 992

3 918

4 106

27

-

22 043

3 532

3 532 2 5 11 081

MFt Eszköztípus Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Halmozott értékcsökkenés

2014.12.31

Műszaki berend., gépek, járművek

Egyéb berend., felszer., járművek

Beruházások, felújítások


Összesen

Immateriális javak

6 058

3 248

3 415

-

-

12 721

11 648

Növekedés

307

295

313

-

-

915

1 079

- költség

307

295

313

-

915

1 079

-

-

-

-

-

- terven felüli Csökkenés

-

195

-

- selejtezés

-

117

- értékesítés

-

78

- káresemény Átsorolás

-

288

-

345

-

-

-

828

-

9

-

124

-

-

-

250

-

279

-

216

-

-

-

573

-

-

-

5

-

-

-

5

-

-

5

-

-

5

-

2 893

-

2 893

-

5

-

-

Halmozott értékcsökkenés

2015.12.31

6 170

3 255

3 388

-

-

12 813

9 829

Nettó érték

2015.12.31

7 822

663

718

27

-

9 230

1 252

Nettó érték

2014.12.31

8 289

824

856

28

-

9 997

2 670

Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának nettó értéke a 2014. évhez viszonyítva 2 185 MFt-tal ( 17,25 %) alacsonyabb. Ezen belül az immateriális javak értéke 1 418 MFt-tal (53,11 %), a tárgyi eszközök értéke 767 MFt-tal (7,67 %) csökkent. Az immateriális javaknál 302 MFt értékben történt beruházás, mely a számlázási rendszer és egyéb felhasználói szoftverek fejlesztése volt. Az immateriális javak csökkenését az értékesítés, és az elszámolt értékcsökkenés okozta.


18

A tárgyi eszközöknél 2015. évben 543 MFt értékű beruházás történt, melynek meghatározó elemeit az az ingatlanok felújítása, a gépjárműpark, az informatikai hálózat, illetve a közvilágítási eszközök korszerűsítése jelentették. A tárgyi eszközök csökkenését az elszámolt értékcsökkenés, az ingatlanok, gépjárművek és egyéb berendezések értékesítése, valamint selejtezése okozta. A Társaságcsoporton belüli értékesítés 865 MFt, a harmadikfélnek történő értékesítési 80 MFt, melyek immateriális javak, ingatlan, gépjármű, valamint műszaki gép- és berendezés értékesítését foglalják magukba. Immateriális javak állományváltozása 2015. december 31. 2014. december 31.

1 252 MFt 2 670 MFt MFt

Eszköztípus Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Bruttó érték

2014.12.31


Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Összesen

Üzleti és cégérték

-

10 426

3 814

78

14 318

-

37

265

-

302

- beszerzés

-

37

265

-

302

- térítés nélküli átvétel

-

-

-

-

64

-

Időszaki csökkenés

-

-

3 468

-

- aktiválás

-

-

-

-

- selejtezés

-

-

-

-

- értékesítés

-

64

-

- káresemény

-

-

-

-


-

-

-

-

Év végi átértékelés

-

-

-

Átsorolás Bruttó érték

2015.12.31

-

-

-

3 468

-

-

-

-

-

5

-

-

4 015

76

3 532 -

2

6 990

3 532

2 5 11 081 MFt

Eszköztípus Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Halmozott értékcsökkenés

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Összesen

Üzleti és cégérték

-

8 511

3 137

-

11 648

Növekedés

-

867

212

-

1 079

- költség

-

867

212

-

1 079

- terven felüli

-

-

-

-

-

22

-

-

-

-

22

-

2014.12.31

Csökkenés

-

-

2 871

-

2 871

-

2 893

-

2 893

- selejtezés

-

- értékesítés

-

- káresemény

-

-

-

-


-

-

-

-

Átsorolás

-

5

-

-

-

6 502

3 327

-

9 829

Halmozott értékcsökkenés 2015.12.31

-

-

-

5

Nettó érték

2015.12.31

-

488

688

76

1 252

Nettó érték

2014.12.31

-

1 915

677

78

2 670


19

2.1.2. Befektetett pénzügyi eszközök

2015. december 31. 2014. december 31.

231 755 MFt 226 026 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Index (%)

226 022

231 750

102,53

4

5

125,00

226 026

231 755

102,53

Egyéb tartósan adott kölcsön Összesen

2015.12.31

A befektetett pénzügyi eszközökön belül a tartós részesedések, valamint az egyéb tartósan adott kölcsönök között kerültek kimutatásra, amely a dolgozói lakáskölcsön hosszú lejáratú része.

Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2015. december 31. 231 750 MFt 2014. december 31. 226 022 MFt

Részesedések analitika szerint Társaság megnevezése, székhelye I. Többségi részesedések

2014.12.31

Növekedés

Csökkenés

2015.12.31

,

MFt Társasági szerződés alapján Tulajdonosi Szavazati Jegyzett tőke hányad (%) hányad (%)

ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

221 814

-

- 221 814

-

261 270

100,00

100,00

ELMŰ DSO Holding Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

-

221 814

-

221 814

261 270

100,00

100,00

RWE Energie SRL Bucureşti Sectorul 1, Bulevardul AVIATORILOR 27, III/4

799

12

787

1 360

100,00

100,00

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

-

5 740

-

5 740

1 000

70,00

70,00

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 1133 Budapest, Váci út 76.

2

-

-

2

3

70,00

50,00

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

2

-

-

2

3

65,00

50,00

3 180

-

-

3 180

8 479

50,00

50,00

Sinergy Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

-

-

Magyar Áramszolgáltató Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74.

225

-

-

225

200

50,00

50,00

I.+II.+III. Tartós részesedések összesen

226 022

227 554

- 221 826

231 750

MINDÖSSZESEN

226 022

227 554

- 221 826

231 750

II. Jelentős részesedések BDK Kft. 1203 Budapest, Csepeli átjáró 1-3.

-

III. Kisebbségi részesedések


20

A Társaság 2015. december 31-én hét vállalkozásban rendelkezett tartós részesedéssel, összesen 231 750 MFt értékben. A 2014. december 31-i részesedésállományhoz viszonyítva 5 728 MFt-tal növekedett a tartós részesedések értéke. A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság Közgyűlése döntést hozott arról, hogy az ELMŰ Nyrt. az általa végzett egyetemes szolgáltatási tevékenységet egy új társaságba szervezi ki. Az új társaságot, - amely az ELMŰ-ÉMÁSZ 100%-os tulajdonában áll - 2015. augusztus 26-án alapította meg az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. nevet kapta. Az új társaságot 4 MFt tulajdonosi befizetéssel alapította, majd az év során 5 736 MFt-os tulajdonosi tőkeemelést hajtott végre. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység átadásához a Társaságnak az egyetemes szolgáltatói engedély visszaadását kellett kezdeményezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé, ezzel párhuzamosan az új társaságra kereskedelmi engedélyt illetve egyetemes szolgáltatói engedélyt kellett kérni. Az engedélyezési eljárások 2015. november végéig lezárultak, így az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az új társaság látja el. Az ELMŰ Nyrt. továbbra is működő társaság marad, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezel.

A tartós részesedések értékét az RWE Energie SRL befektetés év végi értékelése 12 MFt-tal csökkentette.

A Társaság résesedéseinek összetételében a beszámolási időszakban további

változást jelent, hogy megalapításra került az ELMŰ DSO Holding Kft, melynek fő tevékenysége a vagyonkezelés. Az ELMŰ Nyrt., alapító apport keretében átadta az ELMŰ Hálózati Kft. részesedését, és mint egyedüli tulajdonos a vagyonkezelő társaságban 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. A Társaság a vagyonkezelő társaságán keresztüli leányvállalata, az ELMŰ Hálózati Kft., a tavalyi évhez hasonlóan megvizsgálta, hogy az eszközei piaci értéknél nem magasabb értéken szerepelneke a könyveiben. A leányvállalat tulajdonában lévő, elosztáshoz kapcsolódó, és a szabályozó által tarifaképzés során elismert eszközeinek jövedelem-termelő képesség alapján megállapított piaci értéke nem tette indokolttá további értékvesztés elszámolását, valamint a korábbi években elszámolt értékvesztés visszaírását sem. Az érték meghatározása a diszkontált cash-flow módszerrel történt, figyelembe véve a jelenlegi regulációs szabályozást és a jövőbeni várakozásokat. Az alkalmazott diszkontráta pénzügyi statisztikai adatokra épül.


21

Tartós részesedések bemutatása A Társaság a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ELMŰ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ELMŰ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Jegyzett tőke értéke 221 814 MFt. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)

Megnevezés Jegyzett tőke

221 813 500

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

-

Lekötött tartalék

-

Mérleg szerinti eredmény

-

Értékelési tartalék

1 021 -

Saját tőke

221 812 479

Az előző időszakban alapított RWE Energie Srl. román leányvállalat célja hogy részesedést szerezzen a versenypiacon és Románia 10 legnagyobb villamosenergia-kereskedői közé tartozzon.

2015. december 31. adatok (EFt)


1 359 570

Tőketartalék Eredménytartalék

Értékelési tartalék Saját tőke

19 641 290

-

Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

2015. december 31. adatok (RON)

533 681

-

7 709 931

-

6 150 958

-

425 769 400 120

5 780 401


22

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t a Társaság közösen az ÉMÁSZ Nyrt-vel azért hozták létre, hogy az egyetemes szolgáltatási tevékenységüket vegye át. A társaság 2015. december 1-től az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók villamosenergiával történő ellátását megkezdte. Az ELMŰ Nyrt. tulajdoni részesedése 70 %. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


1 000 000

Tőketartalék

7 200 000

Eredménytartalék

-


-

Mérleg szerinti eredmény Értékelési tartalék Saját tőke

-

2 068 333 6 131 667

Az ELMŰ Nyrt. az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t testvérvállalatával az ÉMÁSZ Nyrt.-vel közösen alapította. A vállalat törzstőkéje 3 MFt, melyből a Társaság 70 %-os tulajdoni aránnyal részesül, melyhez 50 %-os szavazati arány kapcsolódik. A társaság tevékenysége az ügyfélszolgálat, telecentrum, számlázás és adatfeldolgozás, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtása.

Megnevezés

2015. december 31. auditált adatok (EFt)

Jegyzett tőke

3 000

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

-


-


573 279 576 279

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t a Társaság és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapította, mely jelenleg 65 %-ban az ELMŰ Nyrt., 35 %-ban az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdonában van, ahol az ELMŰ Nyrt. szavazati hányada 50 %. A társaság tevékenysége - a törvényi változások következményeként - aktív közvilágítás üzemeltetése.


23

2015. december 31. auditált adatok (EFt)


3 000

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

23 425

Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

-

Értékelési tartalék Saját tőke

132 558 -

-

106 133

A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-t a Társaság a Fővárosi Önkormányzattal közösen alapította 50-50 %-os szavazati aránnyal. A vállalat fő tevékenysége a főváros köz- és díszvilágításának üzemeltetése, energiatakarékosságot szolgáló beruházások megvalósítása. 2004. év során a BDK Kft.-ben lévő üzletrészre (a valós érték figyelembevételével) 1 060 MFt értékvesztést számolt el a Társaság.

Megnevezés

2015. december 31. nem auditált adatok (EFt)

Jegyzett tőke

8 478 900

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

680 151


-


125 154


-

Saját tőke

9 284 205

A Társaság a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t testvérvállalatával, az ÉMÁSZ Nyrt.-vel közösen alapította, a tulajdonosi arány 50-50 %. A vállalkozás fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók villamosenergia-ellátása és a villamosenergia beszerzése. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


200 000

Tőketartalék

250 000

Eredménytartalék

-


-


-

305 631 144 369


24

2.1.3. Készletek 2015. december 31. 2014. december 31.

1 549 MFt 1 035 MFt

MFt Megnevezés

Nyitó készlet

Záró készlet

Záró készlet megoszlása (%)

Alapanyagok

906

1 420

91,67

Segédanyagok

105

106

6,84

5

5

0,32

1 016

1 531

98,84

4

5

0,32

14

12

0,77

1

1

0,06

19

18

1,16

1 035

1 549

100,00

Egyéb anyagok Anyagok összesen Közvetített szolgáltatások Göngyölegek Kereskedelmi áruk Áruk összesen Összesen

A készletek záró állománya a 2014. december 31-i állapothoz képest 50%-kal, azaz 514 MFt-tal magasabb. A jelentős növekedés oka, hogy év végén több olyan hosszú beszerzési idejű anyag (elsősorban nagy értékű közép- és nagyfeszültségű berendezés) érkezett raktárra, melyek már a 2016. évi beruházási igényeket szolgálják ki. 2015-ben a raktári készletek havi alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a raktárkészlet - a növekvő beruházási igények kiszolgálásának érdekében - egész évben magasabb volt az az egyes időszakokra tervezett értéknél. Az anyagértékesítéshez kapcsolódó raktári forgalom volumene összességében 25 %-kal emelkedett az előző évhez képest. A készletek - átlagos készletszinttel számított - forgási sebessége az üzembiztonsági tartalékkal (ÜBT) 5,74 fordulat (2014. január-december: 5,42). ÜBT nélkül a forgási sebesség értéke 12,94 fordulat.


25

Készletek megoszlása

MFt A beszámolási időszakban vásárolt készleteken belül

2014

importbeszerzés értéke közbeszerzés alá eső beszerzés A beszámolási időszakban az összes készletértéken belül

2015 240

258

1 522

1 965

2014

2015

nem mozgó készletek értéke

23

26

raktári készletek selejtezése

3

5

A 180 napon túl nem mozgó készletek értéke 26 MFt, amely az előző időszakhoz viszonyítva kismértékű emelkedést jelent, de ez az érték a teljes raktárkészlet kevesebb, mint 2%-a.

2.1.4. Követelések 2015. december 31. 2014. december 31.

24 604 MFt 21 535 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia-vevők Egyéb vevők Peres követelések Értékvesztés Vevőkövetelés összesen Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések Összesen

-

2015.12.31

Index (%)

13 230

11 477

86,75

366

377

103,01

6 895

5 844

84,76

6 627

81,02

12 312

11 071

89,92

8 387

12 760

152,14

836

773

92,46

21 535

24 604

114,25

8 179

-

Az előző évhez viszonyítva a követelések értéke együttesen 3 069 MFt-tal (14,25 %) nőtt. Ezen belül a vevőkövetelések értéke – a 2014. december 31-i állományhoz képest – összességében 10,08 %-kal alacsonyabb, mely elsősorban a villamosenergia-vevők záró értékének 1 753 MFt-os csökkenésével másrészt a vevő követelésekre elszámolt értékvesztés záró értékének 1 552 MFt-os csökkenésével magyarázható. További változást eredményezett a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés növekedése. Ennek oka, hogy a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel szemben fennálló


26

pénzügyi követelés növekedett. Az egyéb követelések értéke 63 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva, mely a költségvetéssel szembeni követelések értékének csökkenésével magyarázható. Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 2015. december 31. 2014. december 31.

6 627 MFt 8 179 MFt

2.1.4.1. Vevőkövetelések lejárat szerinti megoszlása, értékvesztése

MFt

Lejárat

Csoportos minősítés alapján Fizetési határidőn belüli Fizetési határidőn túli 1 - 90 napig 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Összesen Egyedi minősítés alapján Üzleti egyedi fogyasztók (Versenypiac) Lakossági és kisfogyasztók (Versenypiac) Összesen Peresített vevőkövetelések Összesen Vevő kintlévőség és értékvesztés összesen

Értékvesztés csoportos Vevő kintlevőség minősítés %-a alapján számolva 4 309 1 066 81 109 228 489 6 282

8 55 171 488 722

4 667 906 5 573

40 27 67

5 843

5 838

17 698

6 627

A vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés a Számviteli politikában meghatározott irányelvek szerint történt. A vevőkörökre együttesen 6 627 MFt értékvesztés került elszámolásra, mely 1 552 MFt-tal alacsonyabb az előző beszámolási időszaknál. Ezt a változást döntően a peresített vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés csökkenése (-1 047 MFt), valamint a csoportos minősítés alapján képzett értékvesztés csökkenése (509 MFt) eredményezi.


27

A vevőkövetelések összes kintlévőségének összege (17 698 MFt) megegyezik a vevőkövetelések (11 071 MFt), valamint az értékvesztés (6 627 MFt) összegével.

2.1.4.2. Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések


12 760 MFt 8 387 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

ÉMÁSZ Nyrt.

2015.12.31

Index (%)

6

12

200,00

33

54

163,64

RWE IT GmbH

7

-

-

RWE Hrvatska d.o.c

2

-

-

RWE Service GmbH

6

11

183,33

54

77

142,59

ELMŰ Hálózati Kft.

108

58

53,70

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.

147

150

102,04

35

14

40,00

7 665

11 733

153,07

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolg. Zrt.

-

42

Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

3

15

Sinergy Kft

202

-

RWE Energie S.R.L

173

671

387,86

ELMŰ Nyrt. befektetésein keresztül kapcsolt vállalkozások összesen

8 333

12 683

152,20

Összesen

8 387

12 760

152,14

ÉMÁSZ Hálózati Kft

ELMŰ Nyrt. anyavállalatán keresztül kapcsolt vállalkozások összesen

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft.

N/A 500,00 -

A Társaság a fölérendelt anyavállalat szempontjából minősíti a kapcsolt vállalkozásokat és ezen belül megkülönbözteti a saját befektetései alapján értékelt kapcsolt vállalkozásokat. A kapcsolt vállalkozással kapcsolatos követelések értéke 12 760 MFt a beszámolási időszak végén, mely 4 373 MFt-tal (52,14 %) nőtt a bázisévhez képest. A változás meghatározó tényezője a Magyar Áramszolgáltató Kft-vel (4 068 MFt-os), valamint az RWE Energie S.R.L Kft-vel (498 MFt-os) szemben fennálló pénzügyi követelés növekedése. A Magyar Áramszolgáltató Kft-vel szembeni pénzügyi követelés növekedésének egyik oka a gázüzletág tevékenységéhez kapcsolódó készletfinanszírozási szükséglet.


28

2015. évben a Társaság értékesítette a Sinergy Kft.-ben lévő részesedését. Az értékesítés hatásaként a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések értékének változásában ez a tavalyi évhez képest 202 MFt-os csökkenést jelent. Kapcsolt vállalkozásokkal, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelésekre a Társaság nem számol el értékvesztést a számviteli politika elveinek megfelelően, mivel ezen követelések behajtása nem kétséges.

2.1.4.3. Egyéb követelések


773 MFt 836 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

Munkavállalókkal szembeni követelések

3

3

100,00

Költségvetéssel szembeni követelések

33

43

130,30

684

634

92,69

Adott letét, ajánlati biztosíték

34

19

55,88

Egyéb követelések

82

74

90,24

836

773

92,46

Szállítóknak adott előlegek, letét

Összesen

Az egyéb követelések értéke 773 MFt, mely 63 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás egyik meghatározó tényezője a szállítóknak adott előlegek, letétek 50 MFt-os, az adott letét, ajánlati biztosíték értékének 15 MFt-os, valamint az egyéb követelések 8 MFt-os csökkenése. A költségvetéssel szembeni követelések 10 MFt-os növekedésének fő oka az építmény és telekadó 12 MFt-os növekedése.


29

2.1.5. Értékpapírok 2015. december 31. 2014. december 31.

0 MFt 445 MFt

MFt Részesedések analitika szerint Társaság megnevezése, székhelye Részesedés kapcsolt vállalkozásban Összesen

2014.12.31

Átkönyvelés

Csökkenés

2015.12.31

445

-

445

-

445

-

445

-

Az értékpapírok között nyilvántartott Sinergy Kft., valamint vele együtt a vállalkozás leányvállalatai értékesítésre

kerültek.

A

gazdasági

esemény

bekövetkezésével

egyidejűleg

a

Társaság

nyilvántartásából kivezette a bázis időszaki értéket.

2.1.6. Pénzeszközök 2015. december 31. 2014. december 31.

1 245 MFt 779 MFt

MFt Megnevezés Elszámolási betétszámla

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

103

713

692,23

4

2

50,00

Devizabetétszámla

672

504

75,00

Átvezetési számla

-

26

779

1 245

Elkülönített betétszámla

Összesen

N/A 159,82

A pénzeszközök záró állománya 2015. december 31-én 1 245 MFt. A Társaság folyamatosan törekszik a bankszámlán és a pénztárakban lévő pénzkészleteinek minimális szinten tartására.


30

2.1.7. Aktív időbeli elhatárolás

2015. december 31.

6 014 MFt

2014. december 31.

8 144 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia-árbevétel

2015.12.31

Index (%)

7 303

5 561

76,15

738

138

18,70

Egyéb bevétel

13

36

276,92

Kamatbevétel

1

10

1 000,00

8 055

5 745

71,32

Igénybe vett szolgáltatások

33

8

24,24

Személyi jellegű költségek

56

48

85,71

-

213

89

269

302,25

8 144

6 014

73,85

Egyéb nettó árbevétel

Bevételek időbeli elhatárolása összesen

Egyéb költségek Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása összesen Összesen

N/A

Az aktív időbeli elhatárolások értéke 6 014 MFt, amely 2 130 MFt-tal csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A bevételek elhatárolása

a bázisidőszakhoz képest 2 310 MFt-tal alacsonyabb, ami több tényező

együttes hatásának eredménye. A változás meghatározó tényezője a 2015. évi villamosenergiaárbevétel aktív időbeli elhatárolásának csökkenése (1 742 MFt). Az egyetemes szolgáltatás területén november 30-val megszűnt a Társaság villamosenergia értékesítése, a végszámlák a korábbi időszakra elkészültek, és figyelembe véve a vevőkör korábbi számlaértékre vonatkozó reklamációit, aktív időbeli elhatárolás nem került elszámolásra. A versenypiaci szegmensnél figyelembe véve a kiszámlázott mennyiség és érték, további árbevétel elhatárolását tette szükségessé 5 561 MFt értékben. A Társaság a számviteli politikája alapján a villamosenergia-árbevétel elhatárolására értékvesztést nem számolt el. Az egyéb nettó árbevétel időbeli elhatárolásának alakulása az informatikai szolgáltatások időbeli elhatárolásának csökkenésével magyarázható. A költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása 180 MFt-tal magasabb az előző beszámolási időszakhoz képest, melynek oka az igénybe vett rendszerhasználati díj elhatárolásának növekedése.


31

2.2. FORRÁSOK

2.2.1. Saját tőke 2015. december 31. 2014. december 31.

192 614 MFt 197 603 MFt

MFt Eredménytartalék


Jegyzett tőke

Tőketartalék

60 744

4 886

131 973

Átvezetés

-

-

-

-

-

Adózott eredmény

-

-

-

2 301

2 301

Felhasználás osztalékfizetésre

-

-

60 744

4 886

2014. december 31.

2015. december 31.

-

4 989

Saját tőke

-

-

126 984

2 301

197 603

-

-

7 290 192 614

A saját tőke nagysága az előző év záró egyenlegéhez viszonyítva 4 989 MFt-tal csökkent, melyet az osztalékfizetésre felhasznált, eredménytartalék változása határoz meg. A Társaság visszavásárolt saját részvénnyel nem rendelkezik.

2.2.1.1. A tőkeszerkezet változását jellemző mutatók

(%) Megnevezés

Képlet

2014.12.31

2015.12.31

Saját tőke aránya

saját tőke / összes forrás

73,02

69,88

Kötelezettségek részaránya

kötelezettségek / források

20,04

24,89

Befektetett eszköz fedezettsége

saját tőke / befektetett eszközök

82,79

79,51

Befektetett eszköz finanszírozottsága

(saját tőke + hosszú lejáratú hitel) / befektetett eszközök

82,79

79,51

Eladósodottság mértéke

kötelezettségek / saját tőke

27,45

35,62

Nettó eladósodottság

(kötelezettség - követelések) / saját tőke

16,55

22,85

Saját tőke növekedési mutató

saját tőke / jegyzett tőke

325,30

317,09

A saját tőke aránya az összes forráshoz viszonyítva 69,88 %. Ez az arány az előző évhez képest 3,14 százalékponttal alacsonyabb. A kötelezettségek részaránya 4,85 százalékponttal nőtt, mely a rövid távú kötelezettségek emelkedésével magyarázható.


32

A saját tőke értékének emelkedése a befektetett eszközök értékének növekedéséhez képest alacsonyabb,

így a

befektetett

eszközök

fedezettségének

csökkenését

eredményezte.

Az

eladósodottság mértékének változása az előzőekben leírt tényezők együttes hatásaként alakult ki. A nettó eladósodottság mértéke 6,3 százalékponttal magasabb, amelyet a kötelezettségek nagyobb mértékű és a követelések alacsonyabb mértékű emelkedése magyaráz. A saját tőke növekedési mutató

8,21 százalékponttal

csökkent, mely az

a mérleg

szerinti

eredmény

változásával

magyarázható. A saját tőke növekedési mutató közgazdasági értelemben akkor kedvező, ha nagysága 100 %-nál nagyobb.

2.2.2. Céltartalékok 2015. december 31. 2014. december 31.

567 MFt 60 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

2015.12.31

Megállapodásos bérre képzett

10

41

Vezetői részvényopcióra képzett

10

-

Függő kötelezettségre képzett

17

Jövőbeni kötelezettségre képzett Összesen

Változás az előző évhez képest

Index (%)

31

410,00

10

-

59

42

347,06

23

467

444

2 030,43

60

567

507

945,00

-

A Társaság adózás előtti eredménye terhére 507 MFt-tal (845,0 %) magasabb céltartalékot képzett várható kötelezettségeire a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket von magával. Ezen jövőbeni kötelezettségre 420 MFt céltartalékot állított be. A céltartalékok további emelkedését a függő kötelezettségre képzett céltartalékok növekedése magyarázza, mely a Társaság ellen indított peres ügyek emelkedése indokolja.


33

2.2.3. Hosszú lejáratú kötelezettségek


0 MFt 3 MFt MFt

Megnevezés Pénzügyi lízing Összesen

Év 2016.

Kötelezettségállomány 2014.12.31 2015.12.31 3 3 -

Egyéb hosszú lejáratú -

Fedezet

Lejárat

Megnevezés

havi törlesztés

pénzügyi lízing

A bázisidőszakban fennálló 3 MFt-os pénzügyi lízing értékéből 3 MFt a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolásra került, mert a folyósított lízing díj lejárata szerint, 2015 évben visszafizetésre került.

2.2.4. Rövid lejáratú kötelezettségek 2015. december 31. 2014. december 31.

68 609 MFt 54 244 MFt

A rövid lejáratú kötelezettségek értéke a tárgyidőszakban 68 609 MFt, mely 14 365 MFt-tal növekedett az előző időszakhoz képest.

2.2.4.1. Rövid lejáratú hitelek 2015. december 31. 2014. december 31.

4 377 1 919

MFt MFt MFt

Bank megnevezése BNP Paribas Zrt. CIB Hungária Bank Zrt. Deutsche Bank Zrt. MKB Zrt. Erste Bank Zrt. OTP Nyrt. Rövid lejáratú hitelek összesen

2015.12.31

Lejárat ideje

Fedezet

70

2016.10.30

Negatív pledge, pari passu

1 032

2016.12.10


421

2016.04.03


1 221

2016.05.26


459

2016.04.07


1 174

2016.02.01


4 377

Megjegyzés: negative pledge = teheralapítási tilalom, pari passu = követelések azonos rangsorolása


34

A Társaság rövid távú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 4 377 MFt, amely az előző évi értékhez képest 2 458 MFt-tal (128,09 %) nőtt. A Társaság eszközeit zálogjog, vagy egyéb hasonló kötelezettség nem terheli.

2.2.4.2. Vevőktől kapott előlegek


166 MFt 230 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia fogyasztás Egyéb szolgáltatás Összesen

2015.12.31

Index (%)

223

135

60,54

7

31

442,86

230

166

72,17

A vevőktől kapott előlegek záró értéke a 2014. december 31-i állományhoz viszonyítva 64 MFt-tal csökkent.

2.2.4.3. Szállítók,

valamint

kapcsolt

és

egyéb

részesedési

viszonyban

lévő

vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek


57 947 MFt 47 178 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Beruházási szállítók Egyéb szállítók Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból összesen Kapcsolt vállalkozással szembeni beruházási kötelezettségek Kapcsolt vállalkozással szembeni egyéb kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben összesen Összesen

2015.12.31

Index (%)

303

255

84,16

1 103

1 968

178,42

1 406

2 223

158,11

82

44

53,66

45 690

55 680

121,86

45 772

55 724

121,74

47 178

57 947

122,83

A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 10 769 MFt-tal (22,83 %) nőtt a bázisidőszakhoz képest.


35

A növekedés döntő tényezője a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni egyéb kötelezettségek növekedése (9 952 MFt). Az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettségeken belül az egyéb szállítók értéke 865 MFt–tal emelkedett, míg a beruházási szállítók értéke 48 MFt-tal csökkent.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek


55 724 MFt 45 772 MFt

MFt Megnevezés RWE Beteiligungsgesellschaft GmbH EnBW Energie Baden-Württemberg AG EnBW Trust e.V. RWE Deutschland AG RWE Group Business Services GmbH RWE Ceska Republika a.s. RWE IT Magyarországi Kft. RWE IT GmbH Mátrai Erőmű Zrt ÉMÁSZ Nyrt. Émász Hálózati Kft

2014.12.31 4 028 169 1 818 132 20 33 336 1 39 -

2015.12.31

Index (%)

4 028 169 1 818 9 12 820 34 6 1

100,00 100,00 100,00 6,82 60,00 244,05 N/A 15,38 N/A

6 576

6 897

104,88

37 598 1 598 -

48 825 2

129,86 N/A

ELMŰ Nyt. befektetésein keresztül kapcsolt vállalkozások összesen

39 196

48 827

124,57

Összesen

45 772

55 724

121,74

ELMŰ Nyrt. anyavállalatán keresztül kapcsolt vállalkozások összesen ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség összege 55 724 MFt, mely 9 952 MFt-tal magasabb az előző időszakhoz viszonyítva. A változást befolyásolta az ELMŰ Hálózati Kft.-vel szemben fennálló kötelezettség növekedése.


36

2.2.4.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2015. december 31. 2014. december 31.

6 119 MFt 4 917 MFt

MFt Megnevezés

2014.12.31

Munkavállalókkal szembeni kötelezettség

2015.12.31

Index (%)

124

119

95,97

Költségvetéssel kapcsolatos kötelezettség

1 152

1 716

148,96

Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

1 297

1 285

99,07

201

198

98,51

Követel egyenlegű vevők

1 122

1 072

95,54

Egyéb kötelezettség

1 021

1 729

169,34

4 917

6 119

124,45

Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettség

Összesen

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege 6 119 MFt, a bázis időszakhoz viszonyítva 1 202 MFt- tal magasabb. A változás meghatározó tényezői a tulajdonosokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség 12 MFt-os és a követel egyenlegű vevők 50 MFt-os csökkenése, valamint a költségvetéssel kapcsolatos

kötelezettségek

állományának

564 MFt-os,

valamint

az

egyéb

kötelezettségek

708 MFt-os emelkedése A Társaság 2004. december 13-tól átalakította a fizikailag kinyomtatott részvényeket dematerializált értékpapírokká. Azokkal a tulajdonosokkal szemben, akik nem alakították át értékpapírjaikat a Társaságnak 2015. december 31-én 198 MFt kötelezettsége áll fenn.


37

2.2.5. Passzív időbeli elhatárolás 2015. december 31. 2014. december 31.

13 859 MFt 18 721 MFt

MFt Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Bevételek időbeli elhatárolása összesen Anyagköltség

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

1

817

81 700,00

1

817

81 700,00

27

27

100,00

Igénybe vett szolgáltatások

526

484

92,02

Egyéb szolgáltatások

262

220

83,97

17 457

11 668

66,84

-

203

299

323

108,03

2

1

50,00

18 573

12 926

69,60

147

116

78,91

Térítés nélkül átvett eszközök nettó értéke

147

116

78,91

Halasztott bevételek időbeli elhatárolása összesen

147

116

78,91

18 721

13 859

74,03

Villamosenergia-vásárlás Közvetített szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Bankkamatok Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása összesen Halasztott bevételek

N/A

ebből:

Összesen

A passzív időbeli elhatárolások 2015. évi záró értéke 13 859 MFt, amely 4 862 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakinál. A bevételek passzív időbeli elhatárolása 816 MFt-tal emelkedett. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység lezárásához kapcsolódó végszámlázás (nagyobb részben becslésen alapuló) becslési hibáit, illetve a korábbi tapasztalatokra épülő, fogyasztói magatartást szem előtt tartva, a Társaság – óvatosság elvét betartva – passzív időbeli elhatárolást képzett. A költségek és ráfordítások elhatárolása összesen 5 647 MFt-tal (30,40%) csökkent, melynek oka a december havi villamos-energia számlák időbeli elhatárolásának (5 789 MFt) csökkenése. A villamosenergia-fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása 31 MFt-tal alacsonyabb az előző évinél.


38

3. CASH FLOW MFt 2014 1. 1/A

Adózás előtti eredmény (+/- kompenzáló tételek)

2015 3 803

Eredményt módosító tételek (+/-) (-16-20-24)

-

Változás (%) 3 345

5 985

-

2 435

-12,04

986

83,53

2.

Elszámolt amortizáció (+)

3.

Elszámolt értékvesztés és visszaírás (+/-)

4.

Részesedésekre elszámolt értékvesztés

5.

Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-)

-

6.

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (-/+)

-

7.

Szállítói kötelezettség változása (+/-)

1 142

817

8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás (+/-)

6 013

11 090

84,43

9.

Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+)

517

3 121

503,68

-

616

-

1 994

-

18,11

1 587

-

157,63

412

-

-

65

507

880,00

226

-

489

-

116,37 -28,46

10.

Vevőkövetelés változása (-/+)

-

883

2 828

420,27

11.

Forgóeszköz változás (vevő, pénzeszköz nélkül) (-/+)

-

320

-

4 824

-1407,50

12.

Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+)

853

-

5 853

-786,17

13.

Fizetett adó (nyereség után) (-)

-

-

1 044

N/A

14.

Fizetendő osztalék

7 290

-

7 290

0,00

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF) 15.

Befektetett eszközök beszerzése (-)

16.

Befektetett eszközök eladása (+)

17.

Kapott osztalék (+)

-

210 -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás

1 629

1 784

-

875,71

6 482

431

1 879

6 021

1 013

4 668

-

-

263,34 335,96

-

3 590

83,18 -176,91

18.

Részvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

19.

Kötvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

20.

Hitelfelvétel (+)

2 000

2 458

22,90

21.

Véglegesen kapott pénzeszköz (+)

-

-

-

22.

Részvénybevonás, tőkeleszállítás (-)

-

-

-

23.

Kötvényvisszafizetés (-)

-

-

-

24.

Hiteltörlesztés, visszafizetés (-)

-

8 663

-

3

99,97

25.

Véglegesen átadott pénzeszköz (-)

-

36

-

27

26.

Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

3

-

1

25,00 -

133,33

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás

-

6 696

2 427

136,25

IV. Pénzeszköz változása

-

2 238

466

120,82

Pénzállomány nyitó pénzkészlet

3 017

779

Pénzállomány záró pénzkészlet

779

1 245

A bázis időszaki adatok változásának oka, hogy azok a tárgyidőszakban meghatározott módszertannak megfelelően kerülnek kimutatásra. A módszertan változtatására azért volt szükség, mert a rövid lejáratú hitelek között kerülnek kimutatásra a normál működési tevékenységhez kapcsolódó tranzakciók miatt keletkező folyószámla hitelek is, melyek egyenlegének növekedése, illetve csökkenése a tranzakciók gazdasági tartalmánál fogva nem tekinthetők hitelfelvételnek és - visszafizetésnek, így ezek a cash flow kimutatásban nettó módon kerülnek megjelenítésre. A tényleges hitelfelvételekhez és - törlesztésekhez kapcsolódó mozgások továbbra is bruttó módon, elkülönülten kerülnek kimutatásra.


39

3.1. PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA

(%) Megnevezés

Képlet

2014.12.31

2015.12.31

Likviditási gyorsráta

(Pénzeszközök + Követelések + Értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek

41,96

37,68

Likviditási mutató

Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

43,86

39,93

Követelések és rövid lejáratú kötelezettségek aránya

Követelések / Rövid lejáratú kötelezettségek

39,70

35,86

Saját tőke aránya

Saját tőke / (Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek)

100,00

100,00

Adósságállomány aránya

Összes kötelezettség / Összes forrás

20,04

24,89

A 2015. decemberi záró likviditási mutató az előző évhez képest 3,93 százalékponttal alacsonyabb. A változás az áruszállításból és szolgáltatásból adódó vevőkövetelések és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, valamint az értékpapírok értékének csökkenésével, míg ezzel egy időben a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és a pénzeszközök értékének emelkedésével magyarázható. A követelések és rövid lejáratú kötelezettségek aránya 3,84 százalékponttal csökkent, melyet a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések 52,14%-os emelkedése okozott, amit a rövid lejáratú kötelezettségek állományának 26,48 %-os növekedése mérsékelt. Az adósságállomány aránya 4,85 százalékponttal magasabb, mely az összes forrás növekedésével magyarázható az összes kötelezettség nagyobb arányú emelkedése mellett.


40

4. EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

4.1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA 2015. december 31. 2014. december 31.

193 760 MFt 195 341 MFt

MFt Megnevezés Villamosenergia-értékesítés ebből: kiszámlázott energiaadó Eladott áruk árbevétele Egyéb árbevétel Exportértékesítés árbevétele Összesen

2014

2015

Index (%)

177 316

176 209

99,38

1 158

1 353

116,84

5 083

6 427

126,44

12 913

11 119

86,11

29

5

17,24

195 341

193 760

99,19

Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 193 760 MFt, mely 1 581 MFt-tal (0,81%) alacsonyabb a 2014. évinél. A nettó árbevétel 90,24 %-át a villamosenergia-értékesítés teszi ki. A beszámolási időszakban a villamosenergia-értékesítés árbevétele a bázishoz viszonyítva 1 302 MFt-tal alacsonyabb, míg a kiszámlázott energiaadó 195 MFt-tal magasabb. Az eladott áruk árbevétele 6 427 MFt-ra emelkedett. Az időszaki forgalom meghatározó része a Társaság kulcsanyagainak a beruházási szállítók felé történő anyagértékesítése. A Társaságnak exportárbevétele 5 MFt a beszámolási időszakban. Az exportértékesítés nettó árbevételét a külföldi vevőnek nyújtott szolgáltatások értéke határozza meg. Az exportértékesítésből 3 MFt csehországi, 2 MFt romániai vevő felé történő szolgáltatásnyújtás eredménye.

4.1.1. Villamosenergia-beszerzés és –értékesítés alakulása 2015-ben az ELMŰ Nyrt. az egyetemes szolgáltatás, illetve a szabad piaci értékesítés együttese tekintetében az előző évhez képest összességében 273 GWh-val több villamos energiát értékesített (+4%). Ez a mennyiségi változás együttes hatásként alakult ki, mely egyrészről tartalmazza az ELMŰ Elosztói engedélyes számára beszerzett hálózati veszteség mennyiségét (növelő hatás), másrészről az egyetemes szolgáltatási tevékenység áthelyezését (egy havi mennyiség) az új szolgáltatóhoz, amely


41

az értékesített mennyiség csökkenéséhez vezetett. Az egy havi egyetemes szolgáltatói forgalom kiesése -228 GWh (-7,3%) mennyiségi csökkenést okozott. Az egyetemes szolgáltatás részére vásárolt villamos energia kisebb hányada piaci kereskedőtől, nagyobb részben pedig az MVM Zrt-től származott. A versenypiaci portfolió beszerzését a Magyar Áramszolgáltató Kft. bonyolította, a különféle források optimalizálásával.

4.2. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK


0 MFt 1 MFt

MFt Megnevezés Saját előállításű eszközök aktivált értéke Összesen

2014

2015

Index (%)

1

-

-

1

-

-

Aktivált saját teljesítmény elszámolása a beszámolási időszakban nulla volt, mely 1 MFt-tal alacsonyabb a bázis évhez képest. A változást a saját előállítású eszközök aktivált értékének állományváltozása eredményezte.


42

4.3. EGYÉB BEVÉTELEK 2015. december 31. 2014. december 31.

3 717 MFt 1 772 MFt

MFt Megnevezés Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése

2014

2015

Index (%)

431

1 434

332,71

96

110

114,58

Kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok

341

243

71,26

Céltartalék felhasználás, feloldás

114

58

50,88

Belföldi követelések visszaírt értékvesztése

652

1 591

244,02

Behajthatatlan követelésekre befizetett összeg

40

44

110,00

Fejlesztési célra átvett eszközök feloldása

47

38

80,85

Egyéb eredményt növelő tételek

51

199

390,20

1 772

3 717

209,76

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

Összesen

Az egyéb bevételek értéke 3 717 MFt, a bázis időszakhoz viszonyítva 1 945 MFt növekedést mutat. A változás meghatározó tényezője egyrészről az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének 1 003 MFT-os, másrészről a belföldi követelések visszaírt értékvesztésének 939 MFt-os emelkedése. A kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok csökkenését a fogyasztók által fizetett késedelmi kamatok 92 MFt-os csökkenése magyarázza.


43

4.4. ÜZEMI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK


194 966 MFt 198 390 MFt

MFt Megnevezés Anyagköltség

2014

2015

Index (%)

493

653

132,45

Igénybe vett szolgáltatás

8 906

7 347

82,49

Egyéb szolgáltatások

1 993

1 526

76,57

173 279

170 713

98,52

3 435

2 869

83,52

188 106

183 108

97,34

2 187

2 274

103,98

Személyi jellegű egyéb kifizetések

388

466

120,10

Bérjárulékok

691

736

106,51

Személyi jellegű ráfordítások összesen

3 266

3 476

106,43

Értékcsökkenési leírás

2 435

1 994

81,89

Egyéb ráfordítások

4 583

6 388

139,38

198 390

194 966

98,27

Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások összesen Bérköltség

Összesen


44

4.4.1. Anyagjellegű ráfordítások 2015. december 31. 2014. december 31.

183 108 MFt 188 106 MFt

MFt Megnevezés

2014

Anyagköltség

2015

Index (%)

493

653

132,45

8 906

7 347

82,49

4 329

3 779

87,29

50

36

72,00

2 316

1 156

49,91

429

494

115,15

Oktatás, továbbképzés

26

39

150,00

Utazási és szállásköltség

96

84

87,50

Telefonköltség, postaköltség

34

40

117,65

714

693

97,06

38

38

100,00

1 993

1 526

76,57

170

152

89,41

1 730

1 285

74,28

77

71

92,21

173 279

170 713

98,52

168 445

164 656

97,75

3 435

2 869

83,52

188 106

183 108

97,34

Igénybe vett szolgáltatások ebből: Kapcsolt vállalatoktól kapott központi szolgáltatás Bérleti díjak Javítás, karbantartás költségei Hirdetési díj, reklámköltség

Szakértői, tanácsadói díjak Könyvvizsgálati szolgáltatás költsége Egyéb szolgáltatások ebből: Hatósági díjak Bankköltség Biztosítási díjak Eladott áruk beszerzési értéke ebből: Villamosenergia-beszerzés értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Összesen

A Társaság tárgyévi anyagköltsége 653 MFt, mely 160 MFt-tal (32,45%) magasabb a 2014. évi anyagfelhasználásnál. A tárgyidőszaki anyagköltségek döntő hányadát saját felhasználásra vásárolt villamosenergia

és

földgáz

értéke,

a

közvetlen

felhasználásra

vásárolt

anyagok

és

az

üzemanyagköltség, valamint az étteremi felhasználás költségei teszik ki. Az igénybe vett szolgáltatások költsége az előző év azonos időszakához képest 1 559 MFt-tal (17,51%) csökkent, amelyet elsősorban a javítás, karbantartás költségeinek csökkenése okozott, A kapcsolt vállalatok közötti igénybevett központi szolgáltatások tárgyidőszaki költségei 550 MFt-tal csökkentek. Ezen belül az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő költségek 452 MFt-tal, az


45

igénybe vett távközlési szolgáltatás 76 MFt-tal, az igénybe vett logisztikai szolgáltatás 9 MF-tal, a piac-termékfejlesztési szolgáltatások 8 MFt-tal, a humán erőforrás szolgáltatások 4 MFt-tal csökkent az előző évhez képest. A környezetvédelmi költségek értéke 40 MFt, mely 4 MFt-tal csökkent bázis időszakhoz viszonyítva. 2015. évben elszámolt könyvvizsgálati díj összege 38 MFt, melyből 2015. év végi beszámoló készítéssel kapcsolatban felmerült könyvvizsgálói díj összege 11 MFt az anyavállalat felé készített csoportjelentés auditjának költsége 13 MFt, az éves konszolidált beszámoló könyvvizsgálati díja 5 MFt valamint az egyéb könyvvizsgálati díjak elszámolt költsége 9 MFt. Az innovációs járulék terhére elszámolt kutatás-fejlesztés költsége a tárgyidőszakban nem merült fel. Az eladott áruk beszerzési értéke 2 566 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értéknél. Az eladott áruk beszerzési értékét nagymértékben a villamosenergia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül) határozza meg, amely 3 789 MFt-tal csökkent. Az eladott anyagkészletek tárgyévi beszerzési értéke 6 056 MFt, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 1 222 MFt-tal emelkedett. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 566 MFt-tal csökkent.

4.4.2. Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások 2015. évben összesen 210 MFt-tal növekedtek. A bérköltség 87 MFt-tal, bérjárulékok 45 MFt-tal, míg a személyi jellegű egyéb kifizetések 78 MFt-tal növekedtek a bázis időszak személyi jellegű ráfordításaihoz képest. Az előző évhez képest a 2015. évi átlaglétszám 6 fővel emelkedett, amelyet a természetes fluktuáció mellett olyan új szervezeti egységek felállítása eredményezett, amelyek működése a környezettudatos energiafelhasználás népszerűsítésére fókuszál. A bérköltség 3,98 %-os növekedését alapvetően a bérfejlesztés és az átlaglétszám növekedése eredményezte. A személyi jellegű egyéb kifizetések 20,10 %-os növekedését döntő mértékben a magasabb reprezentációs költségek és a vállalat munkavállalói részére kötött magánegészség biztosítás költsége eredményezte. A járulékok 6,51 %-os emelkedéséhez első sorban a béren kívüli juttatásokon belül, a 200 EFt feletti összegre vonatkozó magasabb EHO növekmény járult hozzá.


46

4.4.2.1. Bérgazdálkodás MFt Állománycsoport

2015. évben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma (fő)

Fizikai


Bérköltség

42

143

29

Szellemi

294

2 131

437

Összesen

336

2 274

466

4.4.2.2. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság 2015. évi járandósága

MFt Megnevezés

2015. évi járandóság összesen

Igazgatóság

266

Felügyelő Bizottság

27

Összesen

293

4.4.3. Értékcsökkenési leírás 2015. december 31. 2014. december 31.

1 994 MFt 2 435 MFt

MFt Megnevezés

2014

Immateriális javak

2015

Index (%)

1 449

1 079

74,47

986

915

92,80

Ingatlanok

359

307

85,52

Műszaki gépek, berendezések, járművek

355

295

83,10

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

272

313

115,07

2 435

1 994

81,89

Tárgyi eszközök ebből:

Összesen

A leírás összege a beszámolási időszakban 1 994 MFt. A Társaság értékcsökkenési leírása az előző időszakhoz képest 441 MFt-tal csökkent.


47

4.4.4. Egyéb ráfordítások 2015. december 31. 2014. december 31.

6 388 MFt 4 583 MFt

MFt Megnevezés

2014

2015

Index (%)

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

205

945

460,98

Értékesített követelések könyv szerinti értéke

187

167

89,30

Bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

156

38

24,36

Céltartalékképzés

50

565

1 130,00

Belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés

36

4

11,11

36

-

-

Adók, illetékek, hozzájárulások

2 743

2 801

102,11

Behajthatatlan követelések leírt összege

1 099

1 730

157,42

107

138

128,97

Tárgyi eszköz selejtezése

2

88

4 400,00

Vásárolt készletek selejtezése

3

5

166,67

4 583

6 388

139,38

ebből: Villamosenergia elhatárolásra képzett értékvesztés

Egyéb eredményt csökkentő ráfordítás ebből:

Összesen

Az üzemi eredményt befolyásoló ráfordítások közül 3,28 %-ot tesznek ki az egyéb ráfordítások, mely az előző évhez képest 1 805 MFt-tal (39,38 %) emelkedett. Ennek oka döntően a behajthatatlan követelések leírt összegének 631 MFt-os, a céltartalékok 515 MFtos, az adók illetékek hozzájárulások 58 MFt-os, és az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 740 MFt.os emelkedése, a bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések bevételének 118 MFt-os csökkenése. Az adók, illetékek, hozzájárulások értéke 58 MFt-tal magasabb, mely változás alapvetően a kiszámlázott energiaadó 195 MFt-os emelkedésére, és az innovációs hozzájárulás értékének 84 MFt-os csökkenésére vezethető vissza. További csökkenést okozott az önkormányzatok által kivetett egyéb adók változása. Az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének az egyéb ráfordításokon belüli növekedését a 2.1.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök fejezet részletezi.


48

4.5. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE


2 511 MFt -1 276 MFt

MFt Tevékenység

2014

Értékesítés nettó árbevétele

2015

Index (%)

195 341

193 760

1

-

1 772

3 717

209,76

188 106

183 108

97,34

Személyi jellegű ráfordítások

3 266

3 476

106,43


2 435

1 994

81,89


4 583

6 388

139,38

1 276

2 511

296,79

Aktivált saját teljesitmények értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-

99,19 -

Az árbevételek, és az egyéb bevételek összességében 0,18 %-kal, a költségek és egyéb ráfordítások 1,73 %-kal csökkentek a bázisidőszakhoz képest, így a 2015. évi üzemi eredmény 3 787 MFt-tal magasabb a 2014. évi üzemi eredményénél. Az üzemi tevékenység eredményének változását elsősorban a nettó árbevétel (4.1. fejezet) és az anyagjellegű ráfordítások csökkenésének (4.4.1 fejezet), összevont hatása eredményezte.

4.5.1. Jövedelmezőségi mutatók

MFt Megnevezés

Képlet

2014

2015

Bruttó termelési érték

Nettó árbevétel + Aktivált teljesítmények értéke

195 342

193 760

Anyagmentes termelési érték

Bruttó termelési érték - Anyagjellegű ráfordítások

7 236

10 652

Nettó termelési érték

Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás

4 801

8 658

Egy főre jutó nettó árbevétel (MFt/fő)

Értékesítés nettó árbevétele / Átlagos áll.létszám

591,94

576,67 %

Árbevétel arányos eredmény

Üzleti eredmény / Értékesítés nettó árbevétele

Saját tőke jövedelmezősége

Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tőke

Tőkearányos eredmény

Üzleti eredmény / Saját tőke

Eszközök forgási sebessége

Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszköz

-

-

0,65

1,30

1,96

1,76

0,65

1,30

72,18

70,29


49

2015. évben a bruttó termelési érték 193 760 MFt, mely 1 582 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. Az értékesítés nettó árbevétele 1 581 MFt-tal csökkent. A változás meghatározó tényezője, hogy a villamosenergia-értékesítés a bázishoz viszonyítva 1 302 MFt-tal alacsonyabb. Az értékesítés nettó árbevételének alakulását a 4.1 fejezet mutatja be. Az anyagmentes termelési érték 3 416 MFt-tal emelkedett, mely a korábbiakban bemutatott nettó árbevétel

alakulásával

és

az

anyagjellegű

ráfordítások

mértékű

nagyobb

(4 998 MFt-os)

csökkenésével magyarázható. A nettó termelési érték növekedését az előzőekben bekezdésekben bemutatott két mutató határozta meg, valamint az elszámolt értékcsökkenés változása, melynek elemzése a 4.4.3 pontnál található.

4.6. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE 2015. december 31. 2014. december 31.

881 MFt 5 140 MFt

MFt Megnevezés Kapott (járó) osztalék és részesedés

2014

2015

Index (%)

6 021

1 013

16,82

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

573

876

152,88

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

439

431

98,18

7 033

2 320

32,99

1 146

959

83,68

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

412

-

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

335

480

143,28

Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen

1 893

1 439

76,02

Pénzügyi műveletek eredménye

5 140

881

17,14

Pénzügyi műveletek bevételei összesen Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

-

A pénzügyi műveletek eredménye a bázis időszakhoz képest 4 259 MFt-tal alacsonyabb. A pénzügyi műveletek bevételei 4 713 MFt-tal, a ráfordítások 454 MFt-tal csökkentek a bázis időszakhoz képest. A pénzügyi bevételek változását a kapott, járó osztalékok csökkenése eredményezte. A 2015-ös üzleti évben a Társaság a tartós pénzügyi befektetései után 1 013 MFt osztalékot kapott. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 251 MFt, Magyar Áramszolgáltató Kft. 590 MFt, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. 172 MFt osztalékot utalt át a 2014. évi eredménye után. A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások értékének 187 MFt-os (16,32%) csökkenése határozza meg.


50

A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások csökkenésének egyik meghatározó tényezője, hogy a Társaság 2015. évben a szokásos tevékenységeiből származó pénzeszközének pozitív változása volt, mely mérsékelte az adott év finanszírozási szükségletét, másrészt a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentése, ezzel egyidejűleg csökkentve a fizetendő kamatokat is.

4.7. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY


-47 MFt -61 MFt

MFt Megnevezés

2014

Részesedésekkel kapcsolatos rendkívüli bevételek

2015

Index (%)

-

221 814

N/A

-

221 814

N/A

Részesedés kivezetésének könyv szerinti értéke

-

221 814

N/A

Más gazdálkodó szervnek, alapítványnak átadott pénzeszközök

34

26

76,47

2

1

50,00

17

20

117,65

8

-

61

221 861

363 706,56

47

77,05

Rendkívüli bevételek

Nyugdíjbiztosítási pénztár támogatása Egyéb támogatás (szakszervezet) Egyéb eredményt csökkentő tételek Rendkívüli ráfordítások összesen Rendkívüli eredmény

-

61

-

-

A rendkívüli eredmény -47 MFt, mely 14 MFt-tal magasabb a bázisidőszaki értékhez képest. A beszámolási időszakban a Társaság rendkívüli bevételei között a tárgyévben alapított ELMŰ DSO Holding Kft.-ben szerzett részesedés értékét számolta el. A rendkívüli ráfordítások értékét jelentős mértékben az apportként átadott ELMŰ Hálózati Kft., - mint a Társaság tartós részesedése – kivezetett könyv szerinti értékét tartalmazza.


51

4.8. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A társasági adó összegének megállapítása MFt Adózás előtti eredmény

3 345

Adóalapot csökkentő tételek

7 053

Előző évek elhatárolt veszteségéből felhasznált összeg Céltartalék-felhasználás, feloldás következtében adóévi bevételként elszámolt összeg

1 232 58

Adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, tárgyi eszköz értékesítés, selejt

3 000

Kapott osztalék, részesedés összege

1 013

Belföldi követelésre visszaírt értékvesztés

1 591

365 napon túli követelés bekerülési értékének 20%-a

99

Közhasznú szervezet részére adott adomány 20%-a

5

Szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése

-

Alapkutatás, alkalm.kutatás, kisérlet fejlesztés közvetlen költsége

-

Önellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

55

Egyéb címen csökkentő

-

Adóalapot növelő tételek

4 940

Várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék Számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés, tárgyi eszköz értékesítés, selejt

565 3 028

ebből: Terv szerinti értékcsökkenési leírás

1 994

Ráfordításként elszámolt értékesítés nettó + selejt

1 034

Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés

34

Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés

4

Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás

1

Behajthatatlan és elengedett követelés

911

Előző évben csökkentő tételként figyelembe vett 365 napon túli követelés bekerülési értékének 20%-a Nem a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségek , ráfordítások

174

Adóellenőrzés során adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg

133

1

Igénybe vett reklámszolgáltatás

49

Befektetett eszközök árfolyamkülönbsége

13

Kapcsolt vállalkozások közötti piaci ártól való eltérés korrekciója (anyavállalati garancia)

27

Egyéb növelő

Társasági adóalap Társasági adó 10 % Társasági adó 19 % 2015. évi energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettség 2015. évi adófizetési kötelezettség Előző éveket érintő társasági adó különbözet, ellenőrzés, önellenőrzés miatt 2015. évi társasági adó kötelezettség Adózott eredmény

-

1 232 50 139 855 1 044 189 2 301


52

Jövedelem-(nyereség-)minimum adó

MFt Összes bevétel Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek

Jövedelem minimum adóalap

421 611 193 760 3 717 2 320 221 814

8 432

Jövedelem minimum adó (10%)

50

Jövedelem minimum adó (19%)

1 507

2015. évi adófizetési kötelezettség jövedelem minimum alapján

1 557

Adózott eredmény

-

Normál adóalap

1 232

Adózás előtti eredmény

3 345

A társasági adóról szóló törvény előírása alapján a jövedelem, nyereség minimum adóalap után számított adót kell megfizetni, amennyiben az nagyobb, mint az általános szabályok szerint meghatározott adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb összeg. Az adóalany választása szerint dönthet úgy, hogy nyilatkozattétel teljesítése mellett az általános szabályok szerint meghatározott adóalap után fizeti meg a társasági adót. A Társaságnak 2015. évben a normál szabályok szerint számított adóalapja 1 232 MFt, adózás előtti eredménye 3 345 MFt, a minimum adóalapja pedig 8 432 MFt. A Társaság vezetésének döntése alapján az ELMŰ Nyrt. az általános szabályok szerint fizeti meg társasági adó kötelezettségét és adóbevallásában nyilatkozatot tesz. Ennek alapján a Társaság 2015. évi társasági adófizetési kötelezettsége 189 MFt.


53

Az energiaellátók jövedelem adójának megállapítása

MFt Adózás előtti eredmény

3 345

Adóalapot csökkentő tételek

1 068

Kapott osztalék

1 013

Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz

-

Adóellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

-

Önellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

Adóalapot növelő tételek Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszközök KSZÉ

55

746 47

Ellenérték nélkül átvállalat kötelezettség ráfordításként elszámolt összege

-

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

1

Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított költségként, ráfordításként elszámolt összeg

133

Várható kötelezettségre és jövőbeli költségre képzett céltartalék

565

Adóalap

3 023

Arányszám (kereskedelmi engedélyes tev-ből származó bevétel alapján)

91,23%

Energiaellátók jövedelemadó arányosított, módosított adóalap

2 758

Energiaellátók jövedelemadója 31 % 2015. évi energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettség

855 855

4.9. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A Társaság 2015. évi adózás utáni eredménye 2 301 MFt. A Társaság az időszaki eredmény, valamint a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére 7 290 MFt osztalék kifizetését tervezi, melyet a beszámoló elkészítéséig a Társaság közgyűlése még nem hagyott jóvá.


54

5. TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI MEGOSZTÁS (UNBUNDLING) A Villamos Energia Törvény, a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatal „A villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról” szóló irányelve (továbbiakban: MEKH irányelv) és az Európai Unió vonatkozó direktívája az integrált villamosenergiaipari vállalkozások számára előírják engedélyes tevékenységeik számviteli szétválasztását oly módon, mintha azokat önálló jogi személyekkel rendelkező vállalkozásokban végeznék. Az Uniós direktívák, valamint a Villamos Energia Törvény előírásai szerint legkésőbb 2007. július 1jétől az elosztóhálózati tevékenységet az értékesítési tevékenységtől jogilag el kellett választani. Az ELMŰ Nyrt. – törvényi kötelezettségének megfelelően - 2007. január 1-jével az elosztóhálózati tevékenységét átruházta a 100 %-os tulajdonú leányvállalatára (ELMŰ Hálózati Kft.). A társaságcsoport központi, irányítási funkciói és a közüzemi engedélyesi tevékenység az ELMŰ Nyrt.-ben maradt. Az Európai Unió szabályozását követő új, villamos energiáról szóló törvény értelmében 2008. január 1-jétől minden felhasználónak lehetősége van szabadpiaci kereskedőtől vásárolni az energiát, azonban a lakossági, valamint a kisfeszültségen vételező, valamennyi telephelyük tekintetében 3x50, majd 2009-től 3x63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók a közüzemi ellátást felváltó, hatóságilag ellenőrzött áron történő egyetemes szolgáltatást is választhatják. Ennek megfelelően elkészült az egyetemes szolgáltatás, a villamosenergia-kereskedelem, a közüzemi szolgáltatás és az egyéb (központi, irányítási) tevékenységek szétválasztását célzó modell, valamint kidolgozásra került a számviteli szétválasztás alapjául szolgáló elszámolási módszertan. 2013 novemberétől a közvilágítási üzemeltetési tevékenység is engedélyköteles lett, ezért kiemelésre került az egyéb üzletág adataiból. Ezt alapul véve történt a tevékenységek közötti bevétel- és ráfordítás-, illetve eszköz- és forrásmegosztás, ennek eredménye az engedélyesekre szétbontott mérleg és eredménykimutatás. A Társaság beszámolója így négy részre tagolódik:  egyetemes szolgáltatói engedélyes,  villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,  közvilágítási üzemeltetési engedélyes és  egyéb tevékenységi beszámolókra.


55

5.1. A számviteli szétválasztás (UNBUNDLING) módszertana

5.1.1. Árbevétel-elszámolás elvei Az engedélyes tevékenységekhez kapcsolódó árbevételek egyrészt a tarifarendeletben, másrészt a felhasználókkal megkötött egyedi szerződésekben szabályozott módon keletkeznek, a kapcsolódó és másodlagos, illetve egyéb tevékenységek árbevételei pedig a piaci feltételek szerint alakulnak.

5.1.2. Költségelszámolás elvei Az egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes szegmensen az adott engedélyes tevékenység költségei jelennek meg. Az újonnan létrejött vállalatcsoporton belül a tagvállalatok egymásnak különböző szolgáltatásokat nyújthatnak. A szolgáltatások elszámolásának alapja a társaságok között megkötött szolgáltatási megállapodások (SLA).

5.1.3. Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei Az elszámolások a MEKH irányelv egyéb, pénzügyi és rendkívüli eredménytételek szétválasztására vonatkozó ajánlásainak megfelelően történnek. A közvetlenül hozzárendelhető egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások ahhoz az engedélyes tevékenységhez kerülnek könyvelésre, amelyek tevékenységi mérlegében a kapcsolódó eszköz, illetve forrás szerepel. Amennyiben a közvetlen tevékenységhez rendelés nem valósítható meg, akkor vetítési alappal kerül a tevékenységek között megbontásra.

5.1.4. Adófizetési kötelezettség elszámolásának elvei A fizetendő társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója az adózás előtti eredmény arányában szerepel a pozitív adózás előtti eredményű tevékenységi eredménykimutatásokban.

5.1.5. A mérleg szétválasztásának elvei A mérleg szétválasztás során alkalmazott alapelv szerint az adott tevékenységhez tartozó főkönyvi számlákat el lehet különíteni. A főkönyvi alábontás azonban némely esetben nem egyezik a tevékenységek szerint indokolt alábontással, így ezeket a tételeket az analitikából kell összegyűjteni, vagy a rájuk jellemző vetítési alap vagy statisztikai mutatók, ún. mesterséges megosztási viszonyszámok, illetve egyéb speciális módszer segítségével kell felosztani.


56

A mérlegfelosztás során alkalmazott alapelvek legfőbb elemei az alábbiak: Befektetett eszközök A befektetett eszközök

az egyéb üzletágon kerülnek kimutatásra, kivéve a közvilágítás

üzemeltetéséhez tartozó tárgyi eszközök, melyek 2013-tól kiemelésre kerültek az egyéb üzletágból. Készletek A tevékenységek jogi szétválasztását követően a készletgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek központi funkcióvá váltak, így a készletek kimutatása az anyavállalatban, egyéb üzletágon történik. Vevőállomány felosztása A villamosenergia-követelésállomány, valamint a vevőállományhoz szorosan kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség a főkönyvi számok alapján egyértelműen hozzárendelhető az egyes üzletágakhoz. Hasonló módon határozható meg az egyéb vevőkövetelések értéke. Vevői előlegek A vevői előlegek összege tartalmazza a szerződő partnerek által fizetett előleget, így azok felosztása szintén a vevőállomány felosztásával megegyező módon történt.

Szállítói állomány felosztása A villamos energia beszerzéshez kapcsolódó szállítóállomány – amit az analitika vizsgálatával lehet meghatározni – az egyetemes szolgáltatói és a villamosenergia-kereskedelmi üzletág között oszlik meg. Ugyancsak tételes vizsgálat szükséges a beruházási és egyéb szállítók szegmensenkénti záró állományának meghatározásához. Pénzállomány felosztása Eszközoldalon minden egyes tétel felosztásra kerül. A pénzállomány a vevőállomány arányában kerül felosztásra az engedélyes és egyéb üzletágon.


57

Rövid lejáratú hitelállomány felosztása A mérlegfelosztás során a rövid lejáratú hitelállomány kivételével minden egyes mérlegsor felosztásra kerül eszköz- és forrásoldalon egyaránt. A forrásoldalon ezután fennmaradó különbözet mutatja az adott üzletág finanszírozási szükségletét. Ebből következik, hogy a felosztás során nem keletkezik szétválasztási különbözet. Időbeli elhatárolások A mérlegkészítés időpontjáig a villamos energia számlák egy része még nem érkezett be, valamint a kiszámlázás is későbbi időpontban történt, így a bevételek egy része az aktív, a ráfordítások egy része pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Ezen a soron kimutatott villamos energia állományi adatok felosztási elvei a vevő és szállító állománynál leírtakkal egyeznek meg. A költségek, ráfordítások elhatárolása között a legjelentősebb tétel a személyi jellegű költségek elhatárolása, aminek a szegmensek közötti megosztása létszám arányosan történik.

A halasztott bevételek soron megjelenő, fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása 2013-tól a közvilágítás üzemeltetési engedélyes üzletágon kerül kimutatásra.

5.2. A MÉRLEG értékelése A Társaság mérlegfelosztási elveinek alkalmazását követően az eszközök 2,5 %-a az egyetemes szolgáltatói

tevékenységi,

4,3 %-a

a

villamosenergia-kereskedelmi,

0,1 %-a

a

közvilágítás

üzemeltetési és 93,2 %-a az egyéb üzletágon jelenik meg.

5.2.1. Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegében tárgyi eszköz, immateriális jószág és befektetett pénzügyi eszköz nem jelenik meg. A forgóeszközök értékének jelentős részét (85 %) a vevőállomány alkotja. A vevőkövetelések soron a villamos energia vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. Az egyéb követelések mérlegsor a költségvetéssel, illetve a munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmazza.


58

A bevételek aktív időbeli elhatárolása soron a 2015. december havi hálózathasználati díj összege (217 MFt) jelenik meg. A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Az eredménytartalék az előző időszakról átvezetett mérleg szerinti eredményt tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatói üzletágon 3,7 MFt céltartalék jelenik meg, melyből 2,2 MFt a személyi jellegű és 1,5 MFT függő kötelezettségekre képzett céltartalékok értéke. Az üzletág rövid távú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 40 317 MFt. A villamos energia beszerzéssel kapcsolatos szállítói tartozás a kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek soron jelenik meg. A villamos energia és az egyéb szállítók megbontása analitika vizsgálatával történt. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között meghatározó a lakossági és nagyfogyasztói befizetések miatti kötelezettségek, valamint a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek értéke.

A passzív időbeli elhatárolásokon belül meghatározó tényező a villamosenergia árbevétel elhatárolt összege (817 MFt).

5.2.2. A villamosenergia – kereskedelmi engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység mérlegében tárgyi eszköz, immateriális jószág és befektetett pénzügyi eszköz nem jelenik meg. A tevékenységéhez szükséges eszközöket a központtól igénybe veheti, de nem birtokolja. A forgóeszközök értékének jelentős részét (85,3 %) a vevőállomány alkotja. A vevőkövetelések soron a villamos energia vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. Az egyéb követelések mérlegsor a költségvetéssel, illetve a munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmazza. A bevételek aktív időbeli elhatárolása soron a mérlegkészítés napjáig ki nem számlázott villamos energia árbevétel összege (5 551 MFt) jelenik meg.


59

A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Céltartalék soron személyi jellegű céltartalékok jelennek meg (14 MFt) továbbá függő kötelezettségek (10 MFT).

Az üzletág a megtermelt eredmény és a kedvező fizetési feltételek hatására önfinanszírozásra képes 9 449 MFt összeghatárig. A villamos energia beszerzéssel kapcsolatos szállítói tartozás a kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek soron jelenik meg. A villamos energia és az egyéb szállítók megbontása analitika vizsgálatával történt. A kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségek mérlegsoron jelenik meg a 2 257 MFt értékű, 2015. évi eredmény után fizetendő osztalék. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között meghatározó a lakossági és nagyfogyasztói befizetések miatti kötelezettségek, valamint a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek értéke. A passzív időbeli elhatárolásokon belül meghatározó tényező a villamosenergia-vásárlásra elhatárolt összeg (11 531 MFt).

5.2.3. A közüzemi engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

2013. évtől a közüzemi tevékenységből áthúzódó tételek hatásai az egyetemes szolgáltatói mérlegben jelennek meg.

5.2.4. A közvilágítás üzemeltetési engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

A tárgyi eszköz soron a közvilágítás aktív elemei kerültek kimutatásra. Az üzletág rövid távú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 186 MFt. A passzív időbeli elhatárolások összege a fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása.


60

5.2.5. Az egyéb tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások A szétválasztás során minden eszköz a központban maradt, amelyek bérbeadásra kerülnek az eszközt használó tagvállalatok számára, kivéve a közvilágítás tevékenységhez kapcsolódó eszközöket. Az immateriális javak jelentős részét a tevékenységhez rendelt, vásárolt szoftverek és a közüzemi tevékenységet kiszolgáló számlázási szoftverek alkotják, a tárgyi eszközök között pedig az igazgatási, üzemkörön kívüli és jóléti épületek jelennek meg. A részesedések értéke teljes egészében az egyéb üzletághoz tartozik. A készletek záró állományának teljes összege (1 549 MFt) az egyéb üzletágon kerül kimutatásra. A vevőkövetelések soron az egyéb, nem villamosenergia-vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. A kapcsolt vállalkozással kapcsolatos követelések meghatározó tényezője (51 793 MFt), melyből Cash Pool 51 635 MFT. Az aktív időbeli elhatárolások között a bevételek elhatárolása a kamatbevételek és egyéb árbevételek elhatárolását tartalmazza. A bázis időszakhoz képest nőtt az értékesítés egyéb árbevétele. A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Az egyéb üzletágon 538 MFt céltartalék jelenik meg, melyből a jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok összege 420 MFt, személyi jellegű céltartalékok összege 118 MFt. Az üzletág a megtermelt eredmény és a kedvező fizetési feltételek hatására önfinanszírozásra képes 26 667 MFt összeghatárig. A szállítók állománya 2 223 MFt, melynek meghatározó tényezői a beruházási szállítók és az egyéb szállítók. A kapcsolt szállítói állomány 5 398 MFt-tal nőtt. A 2015. évi eredmény után fizetendő osztalékból 3 757 MFt a kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségek között, 1 275 MFt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra. A passzív időbeli elhatárolások összegén belül a halasztott bevételek a közvilágítás üzemeltetési engedélyes üzletágon kerülnek kimutatásra 2013.évtől.


61

5.3. Az EGYETEMES SZOLGÁLTATÓI engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése

Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. Az üzleti felhasználók többsége piaci kereskedőtől vásárolja a villamos energiát, a lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók egy hatóságilag meghatározott köre pedig az egyetemes szolgáltató partnere. Az idei évre is jellemző, hogy a közintézményi kör viszonylag jelentős része – társaságunk kedvező piaci ajánlatait követve – elhagyta az egyetemes szolgáltatást. A villamosenergia-engedélyek kialakult struktúrája szerint az ELMŰ Nyrt. egyrészt továbbra is egyetemes szolgáltatóként működött, másrészt az ELMŰ – ÉMÁSZ – MÁSZ kereskedői csoport részeként

gondoskodik

alapvetően

a

hagyományos

érdekeltségi

terület

megbízható

piaci

villamosenergia-ellátásáról. 2015. december 1-től az ELMŰ Nyrt. tevékenysége átalakult. A társaság egyetemes szolgáltatását a továbbiakban

csak

a

társaságcsoport

tulajdonában

álló,

újonnan

alapított

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató Zrt. folytatja tovább. A lakosság esetében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 2,4%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás

árképzéséről,

valamint

az

egyetemes

szolgáltatás

keretében

nyújtandó

termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 763/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árréseltérés korrekciójaként 0,141 Ft/kWh-tal, pozitív irányba módosította. A 2015-ös évben az elismert beszerzési költség és a tarifákban számlázott árbevétel közötti árrés a rendeletben, illetve a Határozatban meghatározottnál magasabb fajlagos árrést tartalmazott, ezért az ELMŰ Nyrt, mint egyetemes szolgáltató a számított többletet elszámolta a jogutóddal. Az ELMŰ Nyrt. a szabad piacon továbbra is aktív szerepet játszik.


62

5.3.1. Árbevételek elszámolása

5.3.1.1. Villamosenergia-értékesítés

A villamosenergia-értékesítésből származó árbevételeket az 58/2002-es és 59/2002-es GKM rendeletben rögzített feltételek szerinti bontásban könyveli a Társaság. Az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes jogosult a fogyasztóktól az áramdíj beszedésére, amely tartalmazza az e fogyasztói csoport által, a díj részeként befizetett hálózathasználati díjat is. Az egyetemes szolgáltatói engedélyes által beszedett végfelhasználói díjból a hálózathasználati díjat a Társaság köteles az elosztói tevékenységet folytató ELMŰ Hálózati Kft. részére átutalni – szolgáltatási szerződés alapján. Az eredménykimutatásban a hálózathasználati díjból származó bevétel megjelenik az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes értékesítés nettó árbevétele során, valamint az ehhez tartozó ráfordítások az anyagjellegű ráfordítások soron. Az értékesítés nettó árbevétele (86 130 MFt) 9,5%-kal alacsonyabb az előző évhez képest. Ennek fő oka, hogy 2015. december 1-től a társaság egyetemes szolgáltatását a továbbiakban az újonnan alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. folytatja tovább.

5.3.2. Ráfordítások

5.3.2.1. Anyagjellegű ráfordítások

A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-unbundling gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton alapuló tényleges elszámolások jelentik. Az anyagjellegű ráfordítások 94,7%-át az értékesítésre kerülő villamos energia beszerzési értéke (83 853 MFt) teszi ki, mely a tevékenység áthelyezése és árcsökkenés miatt 9,9%-kal alacsonyabb az előző évhez képest. Ennek oka, hogy a 2014 szeptemberében előírt árcsökkentés következtében a beszerzési költség fajlagosan csökkent, amit a mennyiségi visszaesés tovább fokozott. Az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes ráfordításai közül jelentős tételt tesznek ki a fogyasztók részére készülő számlák előállítása és postázása, a postai csekkfeldolgozás, valamint a hátralék behajtása érdekében felmerült költségek, illetve az ügyfélszolgálati tevékenység ráfordításai.

5.3.2.2. Személyi jellegű ráfordítások

A személyi jellegű ráfordítások jelentős részét az Egyetemes Szolgáltatói engedélyesi tevékenység elvégzésével kapcsolatos bérek és járulékok teszik ki.


63

5.3.2.3. Értékcsökkenési leírás

Az értékcsökkenési leírás alapját képező eszközök az egyéb tevékenységhez tartoznak, de mivel az egyetemes szolgáltatói tevékenység során igénybe veszik ezeket az eszközöket, így az értékcsökkenésből a tevékenységre eső részt költségként ki kell mutatni. Ezeket a költségeket azonban a belső költség-átterhelés részeként kapja meg az engedélyes tehát ilyen költségelemet az engedélyes önállóan nem mutat ki eredménykimutatásaiban.

5.3.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: a céltartalékok képzése és felhasználása, a kapott és fizetett bírságok, kötbérek, kártérítések, a követelések értékvesztésének elszámolása, illetve a behajthatatlan követelések leírása, és a különféle adók (elsősorban iparűzési adó) és járulékok. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának felosztása A követelések értékvesztésének elszámolása az engedélyes záró vevőállománya alapján történik. A behajthatatlan követelések leírása egyedi elbírálás után jelenik meg valamelyik engedélyesnél. Bázis időszakhoz képest jelentősen csökkent a követelések értékvesztésének, leírásának, visszaírásának, és az értékesített követelések elszámolásának az eredményhatása. A céltartalék-képzés és – feloldás felosztása A megállapodásos bérre és az előnyugdíj korengedményes részére képzett céltartalékok felosztása létszámarányosan történt, a függő kötelezettségekre képzett céltartalékok, valamint az egyéb céltartalékok (egyedi értékelés alapján kerültek besorolásra. Egyéb tételek Az adók közül az iparűzési adó a tevékenységi árbevétel arányában került felosztásra.


64

5.3.4. Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek eredményének javulását a csökkenő hiteligény és a hitelkamatok kedvező alakulása együttesen okozza.

5.3.5. Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredményen belül az elengedett követelések és a fizetett támogatások kerülnek kimutatásra. Ezen támogatások (karitatív, szakszervezeti, nyugdíjpénztári, nyugdíj-pénztártagoknak adott és egyéb támogatások) felosztása a létszámfelosztás elvei szerint történt.

5.3.6. Adófizetési kötelezettség A fizetendő társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója az adózás előtti eredmény arányában szerepel a pozitív adózás előtti eredményű tevékenységi eredménykimutatásokban.

5.4. A Villamosenergia kereskedői engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése Az Európai Unió szabályozását követő új, villamos energiáról szóló törvény értelmében 2008. január 1-jétől minden felhasználónak lehetősége van szabadpiaci kereskedőtől vásárolni az energiát. A szabad piaci kereskedelem területén, az egyetemes szolgáltatás igénybevételére nem jogosult, volt közüzemi-, illetve a már korábban piacra került felhasználók szabadon választhattak kereskedőt. Ezen felhasználók egy része továbbra is az ELMŰ Nyrt., más része az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. által alapított Magyar Áramszolgáltató (MÁSZ) Kft., míg harmadik része más, konkurens villamosenergiakereskedő társaság partnere lett. A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megerősítette piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét érintette - az árszínvonalat emelte - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése.


65

A villamos energia versenypiaci vásárlása területén egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest.


5.4.1.1. Villamosenergia-értékesítés

A villamosenergia-értékesítésből származó árbevételeket az 58/2002-es és 59/2002-es GKM rendeletben rögzített feltételek szerint és bontásban könyveli a Társaság. A villamosenergia-kereskedői engedélyes jogosult a fogyasztóktól az áramdíj beszedésére, valamint integrált szerződés esetén – a hálózathasználati díjak beszedésére is. A villamosenergia-kereskedői engedélyes által beszedett díjelemekből a hálózathasználati díjat a Társaság köteles az elosztói tevékenységet folytató társaságok

részére

átutalni

–

szolgáltatási szerződés

alapján. Az

eredménykimutatásban a hálózathasználati díjból származó bevétel megjelenik a Villamosenergiakereskedői engedélyes értékesítés nettó árbevétele soron, valamint az ehhez tartozó ráfordítások az anyagjellegű ráfordítások soron. Az értékesítés nettó árbevétele (90 631 MFt) 9,8%-kal nőtt az előző évhez képest, melynek oka a 13,9%-os mennyiségi növekedés, melyet ellensúlyozott a piaci árszint csökkenése.



A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-unbundling gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton alapuló tényleges elszámolások jelentik. Az anyagjellegű ráfordítások 98,5%-át az értékesítésre kerülő villamos energia beszerzési értéke (80 804 MFt) teszi ki, mely 7,2%-kal magasabb az előző évhez képest a már említett a 13,9%-os mennyiségi növekedés, és az azt ellensúlyozó a piaci árszint csökkenése miatt. A villamosenergia-kereskedői engedélyes ráfordításai közül jelentős tételt tesznek ki a fogyasztók részére készülő számlák előállítása és postázása, valamint a hátralék behajtása érdekében felmerült költségek, illetve az ügyfélszolgálati tevékenység ráfordításai.


66


A személyi jellegű ráfordítások jelentős részét a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesi tevékenység elvégzésével kapcsolatos bérek és járulékok teszik ki.


Az értékcsökkenési leírás alapját képező eszközök az egyéb tevékenységhez tartoznak, de mivel a villamosenergia kereskedői engedélyesi tevékenység során igénybe veszik ezeket az eszközöket, így az értékcsökkenésből a tevékenységre eső részt költségként ki kell mutatni. Ezeket a költségeket azonban a belső költség-átterhelés részeként kapja meg az engedélyes, tehát ilyen költségelemet az engedélyes önállóan nem mutat ki eredménykimutatásaiban.

5.4.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: a kapott és fizetett bírságok, kötbérek, kártérítések, a követelések értékvesztésének elszámolása, illetve a behajthatatlan követelések leírása, és a különféle adók (elsősorban energiaadó és iparűzési adó) és járulékok. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának felosztása A követelések értékvesztésének elszámolása az engedélyesek az engedélyes záró vevőállománya alapján történik. A behajthatatlan követelések leírása egyedi elbírálás után jelenik meg valamelyik engedélyesnél. Bázis időszakhoz képest jelentősen csökkent a követelések értékvesztése és leírása. A céltartalékképzés és – feloldás felosztása A megállapodásos bérre és az előnyugdíj korengedményes részére képzett céltartalékok felosztása létszámarányosan történt. Egyéb tételek Az adók közül az iparűzési adó a tevékenységi árbevételek arányában került felosztásra.


67

5.4.4. Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek eredményének javulását a hitelkamatok kedvező alakulása és a csökkenő hiteligény okozza, melyet csökkent az árfolyamhatásokból számított eredmény csökkenése.

5.4.5. Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredményen belül az elengedett követelések és a fizetett támogatások kerülnek kimutatásra. Ezen támogatások (karitatív, szakszervezeti, nyugdíjpénztári, nyugdíj-pénztártagoknak adott és egyéb támogatások) felosztása a létszámfelosztás elvei szerint történt.


5.5. A Közüzemi engedélyes tevékenység Eredménykimutatásának értékelése 2013-ban a közüzemi engedélyes tevékenységgel kapcsolatban korábbi évekről áthúzódó tételek az egyetemes szolgáltatói üzletágon kerülnek bemutatásra.

5.6. A KÖZVILÁGÍTÁSI tevékenység Eredménykimutatásának értékelése A közvilágítási tevékenység — mint szegmentált tevékenység — 2013-tól kezdve jelenik meg a pénzügyi beszámolóinkban, a korábbi években nem került kiemelésre, elkülönítésre.


A közvilágítási tevékenységek árbevétele 116 MFt volt. A bevétel közvilágítás karbantartásából származik.


68



A tényköltségek rögzítése és elszámolása az egyetemes szolgáltatói, valamint a villamosenergiakereskedői engedélyesnél már bemutatott elvek szerint történik. A közvilágítási tevékenységhez kapcsolódó karbantartási, üzemeltetési, fejlesztési költségek értéke 84 MFt volt.


A közvilágításhoz kapcsolható személyi jellegű ráfordítások 29 MFt-ot tettek ki, melyet létszám alapú felosztással kalkuláltuk ki.


A közvilágítási aktív elemek és az egyéb közvilágítási vagyon értékcsökkenéseként 2015-ben 72 MFt-ot számoltunk el.

5.6.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása Egyéb bevételként a fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközökből származó halasztott bevétel jelent meg 38 MFt értékben. Az egyéb ráfordítások között a helyi adók képviselnek jelentősebb tételt.

5.7. Az egyéb tevékenységek Eredménykimutatásának értékelése

5.7.1. Árbevételek elszámolása Az egyéb tevékenység árbevétele 634 MFt-tal csökkent, melyből meghatározó a tagvállalatoknak nyújtott szolgáltatásokból származó árbevétel csökkenése. A változást részben a tagvállalatoknak nyújtott informatikai szolgáltatások, árbevételének csökkenése okozza. Másrészt az eladott áruk árbevétele 1 222 MFt-tal nőtt. Az időszaki forgalom meghatározó része a Társaság kulcsanyagainak a beruházási szállítók felé történő anyagértékesítése.


69



A tényköltségek rögzítése és elszámolása az egyetemes szolgáltatói, valamint a villamosenergiakereskedői engedélyesnél már bemutatott elvek szerint történik. Az eladott áruk beszerzési értéke 1 222 MFt-tal nőtt az előző időszakhoz képest. Az eladott (közvetített) szolgáltatások 520 MFt-os csökkenését döntően a tagvállalatoknak nyújtott szolgáltatások ráfordításai eredményezték.


Az egyéb tevékenység bér és személyi jellegű költsége a másodlagos, kiszámlázott tevékenységnél felmerült munkaórák ellenértékét, valamint az erre vetített támogató területek bér-, és személyi jellegű költségét takarja.


Az értékcsökkenési leírás megosztása az engedélyeseknél leírt módon történik.

5.7.3. Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: az értékesített tárgyi eszközök és ingatlanok bevétele, céltartalék képzés/feloldás. Az egyéb bevételek csökkenést mutatnak. Az egyéb ráfordítások között jelentős tételt képviselnek a helyi adók.

5.7.4. Pénzügyi műveletek eredménye A fizetett rövid lejáratú hitelkamatok felosztása az engedélyes tevékenységnél ismertetettek szerint történt. A befektetési társaságoktól kapott osztalék felosztása megegyezik a mérleg befektetett pénzügyi eszközeinek szétválasztási arányával, azaz teljes egészében az egyéb üzletágon kerül kimutatásra.


70

5.7.5. Rendkívüli eredmény A rendkívüli ráfordítások között a más gazdálkodó szervnek, alapítványnak átadott pénzeszközök, valamint egyéb támogatások értéke került kimutatásra.



71

5.8. MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás - Unbundling)

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Egyetemes szolgáltatói engedélyes MFt

Tételszám

I.

II.

A tétel megnevezése

Tárgyév

Index (%)

Befektetett eszközök

-

-

N/A

Immateriális javak

-

-

N/A

Tárgyi eszközök

-

-

N/A

Befektetett pénzügyi eszközök

-

-

N/A

- ebből: részesedések

-

-

N/A

7 060

6 699

-

-

Követelések

6 664

6 056

90,88

ebből: Vevők ebből: Követelések kapcsolt váll. szemben és egyéb részesedési viszonyban

6 261

5 718

91,33

-

-

403

338

-

-

396

643

162,37

1 527

252

16,50

1 480

10

0,68

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

47

242

514,89

Halasztott ráfordítások

-

-

8 587

6 951

Forgóeszközök Készletek

ebből: Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök III.

Előző év

Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

94,89 N/A

N/A 83,87 N/A

N/A 80,95


I.

Saját tőke

-31 897

-34 786

109,06

Jegyzett tőke

0

0

N/A

Tőketartalék

0

0

N/A

-26 846

-31 897

118,81


0

0

N/A


0

0

N/A

-5 051

-2 889

57,20

2

4

200,00

34 940

40 908

117,08

0

0

N/A

Rövid lejáratú kötelezettségek

34 940

40 908

117,08

- Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

33 653

40 317

119,80

109

73

66,97

0

0

N/A

170

0

0,00

0

0

N/A

1 008

518

51,39

5 542

825

14,89

0

817

N/A

5 542

8

0,14

0

0

N/A

8 587

6 951

80,95

Eredménytartalék

Mérleg szerinti eredmény II.

Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek

- Vevői előlegek - Szállítók -Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben - Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek IV.

72

Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN


73 MFt

Tételszám

Egyetemes szolgáltatói engedélyes


2014

01.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.

Export értékesítés nettó árbevétele

I.

Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

II.

Aktivált saját tejesítmények értéke

III.

Egyéb bevételek

05.

Anyagköltség

06.

Igénybe vett szolgáltatások értéke

07.

Egyéb szolgáltatások értéke

08.

Eladott áruk beszerzési értéke

09.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV.

Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

V.


VI.


VII.


A.

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII)

13.

Kapott (járó) osztalék és részesedés

14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Index (%)

95 176

86 130

-

-

95 176

86 130

-

-

960

1 802

90,50 N/A 90,50 N/A 187,71

1

-

-

4 808

3 897

81,05

964

763

79,15

93 036

83 853

90,13

-

-

98 809

88 513

89,58

149

103

69,13

-

-

1 821 -


16.

2015

4 643

-

N/A

N/A

2 150

118,07

2 834

61,04

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

400

577

-

577

-

-

N/A

17.


VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18.

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

19.

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

20. 21.


IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

631

78,78

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

-

401

-

54

13,47

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A+B)

-

5 044

-

2 888

57,26

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

400

144,25

N/A 144,25 N/A

-

-

801

631


-

-

N/A

Részesedések, bankbetétek értékvesztése

-

-

N/A

-

-

N/A

801

N/A 78,78

X.


-

-

N/A

XI.

Rendkívüli ráfordítások

7

1

14,29

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

-

7

-

1

14,29

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+C+D)

-

5 051

-

2 889

57,20

XII.

Adófizetési kötelezettség

F.

ADÓZOTT EREDMÉNY (+E-XII)

22.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

23.

Fizetett ( jóváhagyott ) osztalék és részesedés

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+F+22-23)

-

5 051

-

2 889

N/A 57,20 N/A N/A

-

5 051

-

2 889

57,20


74

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Villamosenergia-kereskedelmi engedélyes MFt

Tételszám

I.

II.


Tárgyév

Index (%)


-

-

N/A

Immateriális javak

-

-

N/A

Tárgyi eszközök

-

-

N/A


-

-

N/A


-

-

N/A

5 552

6 147

-

-

Követelések

5 241

5 557

106,03


4 918

5 243

106,61

-

-

323

314

-

-

311

590

189,71

5 895

5 574

94,55

5 859

5 551

94,74


36

23

63,89


-

-

Forgóeszközök Készletek

ebből: Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök III.

Előző év



11 447

11 721

110,72 N/A

N/A 97,21 N/A

N/A 102,39


I.

Saját tőke

-819

2 107

-257,26

Jegyzett tőke

0

0

N/A

Tőketartalék

0

0

N/A

-851

-819

96,24


0

0

N/A


0

0

N/A

32

2 926

9 143,75

6

24

400,00

290

-1 993

-687,24

0

0

N/A

290

-1 993

-687,24

-5 950

-9 449

158,81

96

77

80,21

0

0

N/A

-Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben

3 505

3 931

112,15

0

0

N/A

- Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

2 639

3 448

130,66

11 970

11 583

96,77

0

0

N/A

11 970

11 583

96,77

0

0

N/A

11 447

11 721

102,39

Eredménytartalék


Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek - Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök - Vevői előlegek - Szállítók

IV.

75



76 MFt

Tételszám


Villamosenergia-kereskedelmi engedélyes 2014

01.


02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

05.

Anyagköltség

06.


07.


08.


2015

Index (%)

82 493

90 631

109,87

29

-

-

82 522

90 631

109,83

-

-

213

322

151,17

3

2

66,67

874

1 044

119,45

62

70

112,90

75 409

80 804

107,2

N/A

09.


IV.


V.


VI.


-

-

VII.


2 021

2 312

114,40

A.


3 911

6 174

157,86

13.


-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

-

-

76 348

81 920

107,30

N/A

455

547

120,22 N/A

15.


16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

-

-

17.


214

205

95,79

VIII.


387

504

130,23

18.


-

-

N/A

-

-

N/A



Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19.

299

N/A 172,83 N/A

345

328


-

-

N/A

20.


-

-

N/A

21.


114

208

182,46

IX.


459

536

116,78

B.


32

44,44

C.


3 839

6 142

159,99

X.


-

-

N/A

XI.


3

75,00

D.


3

75,00

E.


6 139

160,08

XII.


173


F.


22.


23.


G.


-

72

-

4 -

4 3 835

-

-

956

3 835

5 183

-

-

3 803

2 257

32

2 926

95,07

N/A 135,15 N/A 59,35 9 143,75


77

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Közvilágítási engedélyes MFt

Tételszám

I.



Index (%)

188

-

-

256

188


-

-

N/A


-

-

N/A

-

-

N/A

Készletek

-

-

N/A

Követelések

-

-

N/A


-

-

N/A

-

-

N/A

ebből: Egyéb követelések

-

-

N/A

Értékpapírok

-

-

N/A

Pénzeszközök

-

-

N/A

-

-

N/A

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

-

-

N/A


-

-

N/A


-

-

N/A

256

188

Tárgyi eszközök

III.

Tárgyév

256

Immateriális javak

II.

Előző év

Forgóeszközök

Aktív időbeli elhatárolások


73,44 N/A 73,44

73,44


I.

Saját tőke

-80

-117

146,25

Jegyzett tőke

0

0

N/A

Tőketartalék

0

0

N/A

-23

-80

347,83


0

0

N/A


0

0

N/A

-57

-37

64,91

0

1

N/A

187

186

99,47

0

0

N/A


187

186

99,47

- Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

185

186

100,54

- Vevői előlegek

0

0

N/A

- Szállítók

0

0

N/A

-Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben

0

0

N/A

0

0

N/A

- Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

2

0

N/A

149

118

79,19

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

0

0

N/A

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

2

2

100,00

147

116

78,91

256

188

73,44

Eredménytartalék


Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek

IV.

78

Passzív időbeli elhatárolások

Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN


79 MFt

Tételszám 01.

Közvilágítási tevékenység

A tétel megnevezése 2014 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

2015

126

Index (%)

116

-

-

126

116

-

-

47

38

92,06 N/A 92,06 N/A 80,85

05.

Anyagköltség

-

-

06.


7

48

07.


-

-

08.


-

-

09.


82

36

43,90

IV.


89

84

94,38

26

29

111,54

114

72

63,16

6

600,00

37

64,91

V.


VI.


VII.


A.


13.


14.


15.


1 -




Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

57

-

N/A 685,71 N/A N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

17.


-

-

N/A

VIII.


-

-

N/A

18.


-

-

N/A

-

-

N/A

19.


-

-

N/A


-

-

N/A

20.


-

-

N/A

21.


-

-

N/A

IX.


-

-

N/A

B.


-

-

N/A

C.


X.


-

-

N/A

XI.


-

-

N/A

D.


-

-

E.



XII.

-

57

-

57

-

57


-

37

-

37

-

37

-

-

F.


22.


-

-

23.


-

-

G.


-

57

-

37

64,91

N/A 64,91 N/A 64,91 N/A N/A 64,91


80

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Egyéb tevékenységek MFt

Tételszám

I.

II.


Tárgyév

Index (%)


238 437

242 049

101,51

Immateriális javak

2 670

1 252

46,89

Tárgyi eszközök

9 741

9 042

92,82


226 026

231 755

102,53


226 022

231 750

102,53

11 182

14 552

130,14

Készletek

1 035

1 549

149,66

Követelések

9 630

12 991

134,90


1 133

110

9,71

8 387

12 760

152,14

ebből: Egyéb követelések

110

121

110,00

Értékpapírok

445

-

-

Forgóeszközök

Pénzeszközök III.

Előző év


72

12

16,67

722

188

26,04

716

184

25,70

6

4

66,67

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

250 341

256 789

N/A 102,58


I.

Saját tőke

230 399

225 410

97,83

Jegyzett tőke

60 744

60 744

100,00

Tőketartalék

4 886

4 886

100,00

159 693

159 780

100,05


0

0

N/A


0

0

N/A

5 076

0

0,00

52

538

1 034,62

18 830

29 508

156,71

3

0

0,00

18 827

29 508

156,73

-25 969

-26 677

102,73

25

16

64,00

1 406

2 223

158,11

42 097

51 793

123,03

0

0

N/A

1 268

2 153

169,79

1 060

1 333

125,75

1

0

0,00

1 059

1 333

125,87

0

0

N/A

250 341

256 789

102,58

Eredménytartalék


Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek - Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök - Vevői előlegek - Szállítók -Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben - Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

IV.

81



82 MFt

Tételszám 01.

Egyéb tevékenység

A tétel megnevezése 2014 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

2015

17 517

Index (%)

16 878

-

5

17 517

16 883

96,35 N/A 96,38

1

-

-

552

1 555

281,70

489

651

133,13

3 217

2 358

73,30

967

693

71,66

05.

Anyagköltség

06.


07.


08.


4 834

6 056

125,28

09.


3 353

2 833

84,49

IV.


12 860

12 591

97,91

V.


2 636

2 797

106,11

VI.


2 321

1 922

82,81

VII.


1 920

259,46

792

162,63

1 013

16,82

A.


13.


14.


15.


740 -

-

6 021


6 021



487

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

-

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

17.


VIII.


18.


19.


20.


21.


IX.


B.


C.


5 126

176

X.


-

221 814

XI.


50

221 857

443 714,00

D.


E.




XII.


-

225

226

100,44

6 246

1 239

19,84

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

-

-

412

-

-

221

271

122,62

633

271

42,81

5 613

968

17,25

50

-

N/A N/A

3,43 N/A

43

86,00

5 076

133

2,62

-

88

F.


5 076

44

N/A 0,87

22.


3 487

4 989

143,07

23.


3 487

G.


5 076

5 033 -

0

144,34 -

0,00


83

6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

6.1. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK 2015. november 25-én a Társaság kezdeményezte, leányvállalata az ELMŰ Hálózati Kft. jegyzett tőke csökkentését a negatív eredménytartalék javára. A Cégbíróság 2016. január 5-i határidővel a kérelmet bejegyezte, így ennek megfelelően az ELMŰ Hálózati Kft. jegyzett tőkéje 228 134 MFt-ra csökkent. A beszámolási időszakban a Társaság fizetőképessége folyamatosan biztosított volt.

6.2. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI FORGALMA

MFt ELMŰ Nyrt.

-

ELMŰ Hálózati Kft.

2014

2015

Index (%)


24 514

25 126

102,50


24 514

25 126

102,50

391

604

-

1

Egyéb bevétel Anyagköltség

154,48 N/A


188

111

59,04

Eladott áruk beszerzése

55 399

54 241

97,91

55 399

52 590

94,93

15

18

120,00

Anyagjellegű ráfordítások

55 602

54 371

97,79

Tárgyi eszköz növekedés

22

42

190,91

8

14

175,00

Ebből: rendszerirányítási díj Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

Készlet növekedés

MFt ELMŰ Nyrt.

-

Magyar Áramszolgáltató Kft.

2014

2015

Index (%)


566

445

78,62


566

445

78,62

Anyagköltség

-

7


210

277

131,90


79 427

77 355

97,39


79 637

77 639

97,49

960

670

69,79

67

80

119,40

1

-

Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Készlet növekedés

N/A

-

MFt ELMŰ Nyrt.

-


Pénzügyi műveletek bevételei

2014 1 499

2015

Index (%) -

-


84 MFt

ELMŰ Nyrt.

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.

2014

2015

Index (%)


3 621

2 744

75,78


3 621

2 744

75,78


3 239

2 759

85,18


3 239

2 759


-

1

N/A


-

1

N/A

978

251


85,18

25,66

MFt ELMŰ Nyrt.

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.

2014

2015


-

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele

-


-

Egyéb bevétel

-

-

Index (%)

1 571

N/A

2

N/A

1 569

N/A

646

N/A

MFt ELMŰ Nyrt.

-

Sinergy Kft.

2014

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Pénzügyi műveletek bevételei

2015

Index (%)

349

62

17,77 17,77

349

62

2 400

-

-

412

-

-

Pénzügyi műveletek ráfordításai

MFt ELMŰ Nyrt.

-

BDK Kft.

2014

2015

Index (%)


133

156

117,29


133

156

117,29

MFt ELMŰ Nyrt.

-

ÉMÁSZ Nyrt.


2014

2015

Index (%)

581

467

-

1


581

468

80,55

Anyagköltség

186

191

102,69


719

657

91,38


905

848

93,70


1

1

100,00


1

1

100,00

Tárgyi eszköz növekedés

1

-

-

167

277

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele

Készlet növekedés

80,38 N/A

165,87


85 MFt

ELMŰ Nyrt.

-

Émász Hálózati Kft.

2014

2015

Index (%)


1 988

1 740

87,53


1 988

1 740

87,53

Egyéb bevétel

-

9

-


172

287

166,86


172

287

166,86

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE IT GmbH

2014


2015

Index (%)

52

71

136,54


449

428

95,32


501

499

99,60


2

2

100,00


3

2

66,67

39

75

192,31

Immateriális javak növekedése

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE IT Magyarország Kft.

2014

2015

Index (%)


31

29

93,55


31

29

93,55


1 885

656

34,80


2 234

1 738

77,80


4 119

2 394

58,12


1

-

-


9

-

-

145

48

Immateriális javak növekedése

33,10

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Service GmbH

2014

2015

Index (%)


5

11

220,00


5

11

220,00


8

-

-


8

-

-


1

-

-

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE EnBW Magyarországi Energiaszolgáltató Kft.

2014

2015

Index (%)


2

1

50,00


2

1

50,00


346

304

87,86


346

304

87,86


86 MFt

ELMŰ Nyrt.

-

RWE Hungária Tanácsadó Kft.

2014

2015

Index (%)


10

11


10

11

-

65


25

20

80,00


25

85

340,00


110,00 110,00 N/A

MFt ELMŰ Nyrt.

-

Mátrai Erőmű Zrt.

2014

2015

Index (%)


1

1

100,00


1

1

100,00


1

-

-


3

-

-


4

-

-

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE East s.r.o.

2014


2015

Index (%)

15

-

-

17


15

17

Egyéb bevétel

Exportértékesítés nettó árbevétele

N/A 113,33 100,00

13

13


-

3

N/A


-

3

N/A

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Group Business Services GmbH

2014

Igénybe vett szolgáltatás Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások

2015

Index (%)

23

25

108,70

9

10

111,11

32

35

109,38

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Deutschland AG

2014

2015

Index (%)


34

29

85,29


94

79

84,04

128

108

84,38

Egyéb ráfordítás

4

-


3

-


-

6


N/A

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Aktiengesellschaft

2014

2015

Index (%)


7

-

-


7

-

-


87 MFt

ELMŰ Nyrt.

-

RWE Hrvatska d.o.o.

2014

2015

Index (%)


2

-

-


2

-

-

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Energie S.R.L.

2014

Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Pénzügyi műveletek ráfordításai

2015 4

Index (%) 1 1 5

N/A N/A 125,00

MFt ELMŰ Nyrt.

-

RWE Ceská republika a.s.

2014

Igénybe vett szolgáltatás Anyagjellegű ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai

2015 59 59 -

Index (%) -

1

N/A

1 1

Index (%) N/A N/A

MFt ELMŰ Nyrt. RWE Effizienz GmbH Igénybe vett szolgáltatás Anyagjellegű ráfordítások

2014

2015 -


88

6.3. KÖRNYEZETVÉDELEM

Az Társaság elkötelezett a környezet védelme érdekében. A hatósági előírásokat maradéktalanul betartva, azok szellemiségét is szem előtt tartva tevékenykedik. A Társaság igyekszik a környezeti erőforrások használatát a legszükségesebb mértékűre korlátozni, a környezetszennyezést megelőzni, amit környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével követ nyomon. Az ISO 50001-es energiairányítási rendszer bevezetésével újabb lépést tett a Társaság az ökológiai lábnyomának csökkentése felé. A bevezetéssel együtt felülvizsgálta, aktualizálta környezetvédelmi szabályzatait. A 2015-ös sikeres őszi, külső ellenőrző testület által végzett audit után a Társaság vállalatainak integrált tanúsítványa megújításra került, ezzel a 2015. évi audit során is bizonyítást nyert, hogy az ISO 14001:2005 szabvány követelményei teljesülnek a Társaságcsoportnál. A rendszer keretében folyamatosan figyelemmel kísérhetők, rendszerezhetők a Társaság által okozott környezeti terhelések, illetve veszélyforrások. Az üzleti folyamatok tartalmazzák a környezetvédelmi szempontokat, folyamatosan csökkentve a környezeti terheléseket. Rendszeres képzéssel fejleszti a Társaság munkatársainak környezettudatos szemléletét, a környezetvédelem iránti fogékonyságát, ez is az alkalmazott környezetvédelmi irányítási rendszer részét képezi. A Társaság felelősen jár el a hulladékok kezelése során is. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a Társaság munkatársai szelektíven gyűjtik. Az újrahasznosítással a Társaság hozzájárul a természeti erőforrások

felhasználásának

csökkentéséhez,

továbbá

a

képződő

kommunális

hulladék

mennyiségének csökkentését is elősegíti. A Társaságnál keletkező veszélyes hulladék tárolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A nagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékokat az alábbi táblázat mutatja:

Veszélyes hulladék megnevezése

2014

2015

(kg/év)

(kg/év)

Kondenzátor

29

Izzók

46

300

652,17

420 530

340

0,08

1 785

860

48,18

Olajos iszap, föld, kő Fáradt olaj

A Társaság 2015. évben környezetvédelmi bírságot nem fizetett.

-

Index (%) -


89

6.4. A MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A Társaság a mérlegben nem szereplő jogait a peres vevőkövetelések tekintetében jelzálog jog bejegyzéssel biztosította. A peres behajtás végrehajtási szakaszában a földhivatalnál az ingatlanra végrehajtási jog bejegyzése történt meg a peresített tartozásokra vonatkozóan. A jelzálog jogok záró értéke 2015. december 31-én 1 023 MFt. A Társaság a mérlegben nem szereplő jogait és kötelezettségvállalásait banki szerződéseken keresztül bankgarancia kibocsátásával, valamint anyavállalati garanciával biztosította.

Az ING Bank Zrt- nél 2015. december 31-én fennálló garanciák Dátum 2016.06.22 2016.07.01 2016.08.01 2017.01.31

Megnevezés Teljesítési Teljesítési Teljesítési Teljesítési

garancia garancia garancia garancia

Összesen

Összeg (MFt) 17 138 26 94 275

Az OTP Bank Nyrt-nél 2015. december 31-én fennálló garanciák Dátum 2016.01.29 2016.01.31 2016.04.01 2017.01.31 2017.02.28

Megnevezés Teljesítési Teljesítési Teljesítési Teljesítési Teljesítési

garancia garancia garancia garancia garancia

Összesen

Összeg (MFt) 5 50 13 30 5 103

Az ELMŰ Nyrt. által vállalt, 2015. december 31-én fennálló garanciák Lejárat dátuma 2015.12.31 2016.01.31 2016.02.28 2016.12.31 2017.01.31 Összesen

Megnevezés Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati

garancia garancia garancia garancia garancia

Összeg (MFt) 12 19 505 313 125 1 088 21 043


90

6.5. PERES ÜGYEK A 2015. december 31-i állapot szerint a Társaság peres ügyeit az alábbi táblázat tartalmazza:

MFt Pertípus Aktív perek

Peresített összeg 5 849

Passzív perek

201

Aktív perek esetében a bírósági eljárás már elkezdődött, de azok időtartama előre nem meghatározható. Aktív perek tárgya: -

áramdíjtartozás,

-

jogtalan bírságolás.

A passzív perek közé a Társaság ellen indított pereket és kárigényeket soroljuk. Passzív perek tárgya: -

kártérítési igények

-

munkaügyi és egyéb perek.

Legjelentősebb passzív perek: 

Egy fogyasztó áramszolgáltatás megszüntetése miatt indított pert a Társaság ellen. Követelés értéke 15 477 531 Ft.



Ingatlanon történt tűzesetet matt a károsult peres eljárást indított, melyben a Társaság I. rendű alperes. Követelés összege 30 609 752 Ft.



Egy szerződéses viszonyban álló partnerünk a VET 147.§ (2) bekezdés a) pontja alapján 56 216 239 Ft és járulékai megfizetésére eljárást indított a Társaság ellen.

A Társaság a passzív perek fedezetére a számviteli törvénynek megfelelően céltartalékot képez.

6.6. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A Társaságnál 2015. évben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: Az ELMŰ Nyrt.-nél 2015. év során adóhatósági ellenőrzésre nem került sor. 2015. évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 7 alkalommal tartott egyénre vonatkozó ellenőrzést a Társaság munkavállalói esetében.


91

Megállapítások során 6 esetben a kieső idő, illetve a távollét jogcím pontosítása történt. A

Magyar

Energetikai

és

Közmű-szabályozási

Hivatal

(MEKH)

a

Társaság

személyes

ügyfélszolgálatán dolgozó, előkészítő személy feladatkörének vonatkozásában közigazgatási, hatósági eljárást indított. A vizsgálat két ügyfélszolgálati irodára terjedt ki. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az előkészítő személy tevékenysége milyen módon befolyásolja az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség minimális minőségi követelményének és az elvárt színvonalának értékeit. Megállapítást nyert, hogy az alkalmazott előszűrő és az ügyintéző együttes tevékenységének eredményeképpen megvalósuló osztott ügyintézés, illetve az ennek működtetése során jelenleg alkalmazott ügyfélhívó-rendszer kezelési gyakorlat alkalmas arra, hogy a ténylegesnél kedvezőbb, nem a valósának megfelelő adatokat szolgáltasson a Hivatal számra. A MEKH az eljárást lezáró határozatában kötelezte a Társaságot az ügyfélhívó rendszere, valamint az előkészítő feladatköre átalakítására oly módon, hogy az ügyfélhívó rendszer által szolgáltatott adatok hiteles információkkal szolgáljanak arról, hány felhasználó keresi fel ügyfélszolgálati irodáit, és a felhasználóknak az ügyfélszolgálati irodára érkezést követően mennyi időt szükséges várakozniuk az ügyintézés megkezdéséig. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Társaság ünnepnapok, illetve egyéb karbantartási munkálatok miatti nyitvatartási idejének áthelyezési gyakorlatát oly módon kérte megváltoztatni, hogy azokat minimum 30 nappal korábban mind a Hivatal, mind az ügyfelek részére be kell jelenteni, interneten és irodán kihelyezett plakátokon azt közzé kell tenni. Továbbá elvárja, hogy teljesüljön a heti egyszeri, este 8 óráig történő nyitvatartás, valamint a fiókirodák esetén ezekben az időszakokban is biztosítani kell a két napos nyitvatartást. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adat és információkéréssel kereste meg a Társaságot az augusztusi majd az azt követő téli időszámítás miatti óraátállás következtében elvégzett informatikai karbantartással kapcsolatban. A kért tájékoztatás megtörtént. A Hivatal a jövőre nézve elvárja a munkafolyamatok magasabb szintű összehangolását, az átállási kisesés jelentős csökkentését. A MEKH további adat és információkéréssel is megkereste a Társaságot, melyben az átadó egyetemes szolgáltatatói működési engedély visszavonása és átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése volt az információ kérés fókuszában. Előírt egy együttműködési kötelezettséget az átadók és az átvevő között, valamint a jelzett időszakra a megadott adatstruktúrában heti adatszolgáltatási kötelezettséget.

ELMŰ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2015.

1

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ _________________________________________________________________ 4 1.1. A vállalkozás bemutatása ___________________________________________________________ 4 2. SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI _________________________________________________ 12 2.1. A beszámolókészítés módja ________________________________________________________ 12 2.2. Új számviteli szabványok és IFRIC értelmezések _______________________________________ 12 2.3. Konszolidáció ___________________________________________________________________ 15 2.4. Szegmensek szerinti jelentés _______________________________________________________ 17 2.5. Külföldi pénzértékek átváltása ______________________________________________________ 18 2.6. Tárgyi eszközök _________________________________________________________________ 19 2.7. Immateriális javak ________________________________________________________________ 21 2.8. Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ____________________________________ 21 2.9. Pénzügyi eszközök _______________________________________________________________ 22 2.10. Készletek _____________________________________________________________________ 24 2.11. Pénzeszközök _________________________________________________________________ 24 2.12. Saját tőke _____________________________________________________________________ 24 2.13. Kapott kölcsönök _______________________________________________________________ 24 2.14. Szállítói kötelezettségek __________________________________________________________ 25 2.15. Tárgyévi társasági adókötelezettség és halasztott adó __________________________________ 25 2.16. Munkavállalói juttatások __________________________________________________________ 25 2.17. Céltartalékok és függő kötelezettségek ______________________________________________ 27 2.18. Árbevétel elszámolása ___________________________________________________________ 28 2.19. Lízingelszámolások _____________________________________________________________ 29 2.20. Osztalék felosztása _____________________________________________________________ 30 2.21. Egy részvényre jutó nyereség _____________________________________________________ 30 2.22. Értékesítésre tartott befektetett eszközök ____________________________________________ 31 3. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS MENEDZSMENT _____________________________________ 32 3.1. Pénzügyi kockázati faktorok ________________________________________________________ 32 3.2. Tőkekockázat-kezelés ____________________________________________________________ 33 3.3. Valós érték becslések_____________________________________________________________ 34 3.4. Pénzügyi kockázatok elemzése és kezelése ___________________________________________ 35 4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK _________________________________________________ 43 4.1. Kritikus számviteli becslések és feltételezések _________________________________________ 43 5. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS _________________________________________________ 48 5.1. Földrajzi megoszlás ______________________________________________________________ 50 5.2. Működési szegmensek ____________________________________________________________ 50 5.2.1. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás szétválasztásának elvei ______________________ 50 5.2.2. A mérleg szétválasztásának elvei __________________________________________________ 51 6. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK __ 52 6.1. Beszámolás időszakában értékesített befektetett eszközök _______________________________ 52


2

6.1.1. Sinergy Kft. és leányvállalatai _____________________________________________________ 52 6.2. Beszámolás időszakában értékesítésre tartottnak minősített eszközök és megszűnőnek minősített tevékenységek ______________________________________________________________________ 52 6.2.1. Egyetemes szolgáltatási üzletág ___________________________________________________ 53 6.2.2. Ügyfélszolgálati üzletág __________________________________________________________ 53 7. MÉRLEG ELEMZÉSE ______________________________________________________________ 55 7.1. Tárgyi eszközök _________________________________________________________________ 55 7.2. Immateriális javak ________________________________________________________________ 57 7.3. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban _____________________________________________ 58 7.3.1. Részesedések leányvállalatokban _________________________________________________ 58 7.3.2. Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban _________________________________ 59 7.4. Kölcsönök ______________________________________________________________________ 62 7.5. Halasztott adó ___________________________________________________________________ 62 7.6. Készletek ______________________________________________________________________ 64 7.7. Követelések ____________________________________________________________________ 64 7.7.1. Vevőkövetelések _______________________________________________________________ 64 7.7.2. Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések ___________________________________________ 65 7.7.3. Egyéb követelések _____________________________________________________________ 66 7.7.4. Derivatív követelések ___________________________________________________________ 67 7.7.5. Nyereségadó-követelés __________________________________________________________ 67 7.8. Pénzeszközök __________________________________________________________________ 67 7.9. Saját tőke ______________________________________________________________________ 69 7.10. Kapott hitelek és lízing ___________________________________________________________ 69 7.11. Hosszú lejáratú kötelezettségek ____________________________________________________ 69 7.11.1. Hosszú lejáratra kapott hitelek és lízing ____________________________________________ 69 7.11.2. Halasztott bevételek ___________________________________________________________ 70 7.12. Rövid lejáratú kötelezettségek _____________________________________________________ 70 7.12.1. Rövid lejáratra kapott hitelek és lízing ______________________________________________ 70 7.12.2. Céltartalékok és függő kötelezettségek ____________________________________________ 71 7.12.3. Szállítói kötelezettségek ________________________________________________________ 72 7.12.4. Egyéb kötelezettségek _________________________________________________________ 73 7.12.5. Nyereségadó-kötelezettség ______________________________________________________ 73 7.12.6. Derivatív kötelezettségek _______________________________________________________ 73 8. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS ELEMZÉSE _________________________ 74 8.1. Értékesítés árbevétele ____________________________________________________________ 74 8.2. Aktivált saját teljesítmények ________________________________________________________ 74 8.3. Egyéb üzemi bevételek ___________________________________________________________ 75 8.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció ________________________________________________ 75 8.5. Anyagjellegű ráfordítások __________________________________________________________ 75 8.6. Személyi jellegű ráfordítások _______________________________________________________ 76 8.7. Egyéb üzemi ráfordítások __________________________________________________________ 77 8.8. Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből ______________________ 77


3

8.9. Pénzügyi műveletek eredménye ____________________________________________________ 78 8.10. Nyereségadó __________________________________________________________________ 78 8.11. Részvényinformációk ____________________________________________________________ 80 8.12. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók_______________________________________________ 80 9. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ______________________________________ 84 10. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK _________________________________________ 85 11. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ______________________________________________________ 86 11.1. Környezetvédelem ______________________________________________________________ 86 11.2. Hatósági ellenőrzések ___________________________________________________________ 87


4

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A vállalkozás bemutatása Társaság neve:

Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság)

Társaság rövidített neve:

ELMŰ Nyrt.

Társaság székhelye:

1132 Budapest, Váci út 72-74.

Társaság elektronikus elérhetősége:

www.elmu.hu [email protected]

Cégbíróság:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: 01-10-041827 Bejegyzés időpontja: 1993.04.16

A Társaság jegyzett tőkéje:

60 744 410 000 Ft

Igazgatóság:

Dr. Marie-Theres Thiell

(elnök)

Bernhard Lüschper

Felügyelő Bizottság:

Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig


2015.05.01-ig


2015.02.01-től

Koncz László

2015.05.01-től

Emmerich Endresz

(elnök)

Dr. Szörényi Gábor Martin Herrmann Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger Németh Lajos

Audit Bizottság:

Kunzer Ferenc

2015.03.25-ig

Dr. Székely Csaba

2015.03.25-től

Szurominé Máté Katalin

2015.03.25-től

Dénes József

2015.03.25-től

Emmerich Endresz Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger

ELMŰ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2015. Képviseletre jogosult személyek:

5

Dr. Marie-Theres Thiell Bernhard Lüschper Dr. Friedrich Wilhelm Knebel Koncz László Medveczky Tünde

Könyvviteli szolgáltatást végzi:

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Medveczky Tünde Adószakértő Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 180617 Wilk Józsefné Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 123887

Könyvvizsgáló:

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Mészáros Balázs, kamarai tagsági szám: 005589

Magyarország egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. a magyar villamosenergia-szolgáltatás területén hosszú hagyományokra tekint vissza. A ’80-as, ’90-es évek politikai és gazdasági változásait követően a Társaság a Budapesti Elektromos Művek Vállalat átalakulásával jött létre 1991. december 31-i hatállyal. A privatizáció után a Társaság az RWE AG és az EnBW AG vállalatok érdekeltségi körébe került. A szervezet gazdasági formája: „Nyilvánosan működő részvénytársaság”. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei a négytagú Igazgatóság és a kilenc tagból álló Felügyelő Bizottság. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) 3:291. § (1) bekezdésének megfelelően a Társaságnál Audit Bizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjaiból választja meg. Az ELMŰ Csoport (továbbiakban: Csoport) tartalmazza a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-t, mint anyavállalatot, az ELMŰ DSO Holding Kft.-t, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t és az RWE Energy S.R.L.-t, mint közvetlen leányvállalatokat, az ELMŰ Hálózati Kft.-t, mint közvetett leányvállalatot, közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozását, az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t, közös vezetésű vállalkozásait: a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-t.


6

Tulajdonosok és tulajdoni arányuk

2015.12.31 Tulajdonos neve

Birtokolt darab

2014.12.31


Birtokolt darab


RWE Beteiligungsgesellschaft mbH

3 356 432

55,25

3 356 432

55,25

EnBW Trust e.V.

24,94

1 515 000

24,94

1 515 000

EnBW Energie Baden-Württemberg AG

140 421

2,31

140 421

2,31

Magyar Villamos Művek Zrt.

949 278

15,63

949 278

15,63

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Számlavezetők

1

-

14 399

0,24

1

-

14 399

0,24

383

0,01

1 291

0,02

Belföldi jogi személyek

14 732

0,24

13 934

0,23

Külföldi jogi személyek

1 388

0,02

1 401

0,02

16 238

0,27

16 010

0,26

900

0,01

1 100

0,02

Belföldi magánszemélyek

59 427

0,98

58 926

0,97

Külföldi magánszemélyek

2 075

0,04

1 992

0,04

Önkormányzatok Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória)

Nem nevesített számlák (Nominee) Összesen

3 767

0,06

4 256

0,07

6 074 441

100,00

6 074 441

100,00

Az ELMŰ Nyrt. közvetlen irányító tulajdonosa az RWE Beteiligungsgesellschaft mbH, a Társaság részvényeinek 55,25 %-át birtokolja, míg a Társaság végső ellenőrző fele az RWE AG. Az ELMŰ Nyrt. alaptőkéje 6 074 441 db 10 000 Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító (törzs) részvényből áll. A részvények a Budapesti Értéktőzsdén „B” kategóriában jegyzettek. Az RWE AG anyavállalat (45128 Essen, Opernplatz 1) Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolója megtekinthető a www.rwe.com oldalon. A konszolidált pénzügyi beszámolót 2016. február 19-én az Igazgatóság hagyta jóvá. Tevékenységi kör Anyavállalat Az ELMŰ Nyrt. elsődleges feladata villamosenergia-értékesítés a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is a tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. Az ELMŰ Nyrt. végzi azokat a Csoport működése szempontjából fontos alaptevékenységeket, amelyek a 2007. január 1-jével – törvényi előírás alapján – végrehajtott tevékenység-szétválasztás (Unbundling) során nem kerültek át a leányvállalathoz és a közös megállapodás alapján vezetett vállalkozásokhoz. E tevékenységek egy része a stratégiához, illetve a Csoport irányításához kapcsolódik, mint például a vállalatfejlesztés, a jog, az ingatlangazdálkodás és a controlling. A tevékenységek másik csoportjába tartoznak az olyan belső szolgáltatások, amelyeket a szervezeti egységek az ELMŰ Nyrt.-n túlmenően a Csoport valamennyi tagja számára nyújtanak. Ide sorolható


7

többek között a humánerőforrás kezelése és fejlesztése, a pénzügy és számvitel, a beszerzés és a logisztika, valamint az IT és a facility management. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket az ELMŰ Nyrt. szervezeti keretein belül működő egységek, a Csoport nevében és érdekében, főként külső ügyfelek irányába végeznek. Ilyenek például a kommunikáció és a környezetvédelem. Az ELMŰ Nyrt. feladatai közé tartozik továbbá az Unbundling kapcsán, illetve már azt megelőzően alapított vállalkozások tulajdonosi irányítása. Leányvállalatok ELMŰ Hálózati Kft. Az ELMŰ Hálózati Kft.-t az ELMŰ Nyrt. alapította 100 %-os tulajdoni aránnyal. A vállalat törzstőkéje 261 270 MFt. Az ELMŰ Hálózati Kft. elsődleges feladata a villamos energiának az elosztóhálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtása. Jelenleg az ELMŰ Hálózati Kft. közvetlen tulajdonosa az ELMŰ DSO Holding Kft. ELMŰ DSO Holding Kft. Az ELMŰ DSO Holding Kft.-t az ELMŰ Nyrt. 2015. november 26-án alapította 100 %-os tulajdonosi aránnyal. Az ELMŰ Nyrt. létesítői okirata alapján átruházta az elosztóhálózati tevékenységet végző részesedését (ELMŰ Hálózati Kft.) az ELMŰ DSO Holding Kft.-re. A vállalat törzstőkéje 221 814 MFt. Az ELMŰ DSO Holding Kft. fő tevékenysége vagyonkezelés.

RWE Energie S.R.L. Az ELMŰ Nyrt. 2014.02.19-én 100 %-os részesedést szerzett az RWE Energie S.R.L.-ben, melynek feladata villamosenergia-kereskedelmi tevékenység végzése. A felvásárlást megelőzően a társaságnak nem volt jelentős tevékenysége. A vételár összege 352 MFt volt, amely teljes egészében pénzeszközzel került kiegyenlítésre. Az akvizíció során a következő eszközöket szerezte meg a Csoport: Megnevezés Pénzeszközök Követelések Adókövetelések Halasztott adó követelés Összes nettó eszköz valós értéken A vételár valós értéke

Összeg MFt-ban 37 238 1 76 352 352

Az akvizíciókor az RWE Energie S.R.L. nem rendelkezett kötelezettségekkel, továbbá a felvásárlás kapcsán nem keletkezett goodwill.


8

A jegyzett tőke értéke 1 360 MFt. Az anyavállalat bázisidőszakban 525 MFt jegyzett tőke-emelést hajtott végre. Az IFRS előírásának megfelelően az RWE Energie S.R.L. leányvállalatnak minősül, mivel az Anyavállalat kontrollal rendelkezik a vállalkozásban. Az RWE Energie S.R.L.-ben lévő tulajdoni arány megegyezik a szavazati jog arányával. A leányvállalat 2015-ben teljeskörűen konszolidálásra került (IFRS 10). ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították 2015. augusztus 26-án, 70-30 %-os tulajdonosi aránnyal. A vállalat törzstőkéje 1 000 MFt. A tulajdonosok a tőketartalékba 7 200 MFt-ot fizettek. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A tulajdonosi és a szavazati arányok alapján az ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. leányvállalatnak minősül, és teljeskörűen kerül konszolidálásra. Közösen ellenőrzött tevékenység ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapították 2006. augusztus 30-án, 50-50 %-os tulajdonosi aránnyal. Jelenleg a tulajdoni arányok: ELMŰ Nyrt. 70 %, ÉMÁSZ Nyrt. 30 %, a szavazati arány 50-50 %. A vállalat törzstőkéje 3 MFt. A társaság tevékenysége az ügyfélszolgálat, telecentrum, számlázás és adatfeldolgozás, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtása. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. olyan közös megállapodás, amely elsősorban a tulajdonosok (ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt.) és azok 100 %-os tulajdonú leányvállalatai (ELMŰ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft.) felé nyújt szolgáltatást, ezért közösen ellenőrzött tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően pénzügyi kimutatásának sorai az egyes sorokban az ELMŰ Nyrt. tényleges meglévő részesedésének megfelelően kerülnek bevonásra a Csoport konszolidált beszámolójába. További információt lásd a 6. fejezetben. Közös vezetésű vállalkozások A Csoport az alábbiakban bemutatott vállalkozások mindegyikét tőkemódszerrel vonta be a konszolidációba, mert azokat az IFRS 11 szabvány alapján közös vezetésű vállalkozásként kezeli. Magyar Áramszolgáltató Kft. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították, a tulajdonosi arány 5050 %. A vállalat törzstőkéje 200 MFt. A vállalkozás fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő villamosenergia-kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók részére történő villamosenergiaértékesítés.


9

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapították 2006. augusztus 30-án, 50-50 %-os tulajdonosi aránnyal. Jelenleg a tulajdoni arányok: ELMŰ Nyrt. 65 %, ÉMÁSZ Nyrt. 35 %, a szavazati arány 50-50%. A vállalat törzstőkéje 3 MFt. A társaság tevékenysége a közvilágítással összefüggő szolgáltatások nyújtására terjed ki. Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-t a Társaság a Fővárosi Önkormányzattal közösen alapította 5050 %-os szavazati aránnyal. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. fő tevékenysége a főváros köz- és díszvilágításának üzemeltetése, az energiatakarékosságot szolgáló beruházások megvalósítása.

Piaci helyzet Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. A lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók arra feljogosított köre a hatósági árakat alkalmazó egyetemes szolgáltató partnereként használhatja fel a villamos energiát. 2015. december 1-jétől a Csoport tevékenysége átalakult. A egyetemes szolgáltatási tevékenységet a továbbiakban az újonnan alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. Az ELMŰ Nyrt. továbbra is aktív kereskedőként gondoskodik partnerei megbízható versenypiaci villamosenergia-ellátásáról. Az egyes piaci szegmensekben az alábbi tendenciák mutatkoztak: Egyetemes szolgáltatás A lakosság esetében 2015. január 1-től 4 % körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati-, illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 764/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 1,281 Ft/kWh-tal módosította.


10

Szabad piac A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaságcsoport újra tudta szerződtetni. A Csoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét továbbra is érinti - az árszínvonalat emelte - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése. A villamos energia versenypiaci vásárlása területén jelentős szerepet játszik a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest. Hatékony energiafelhasználás A Csoport a korábbi években enHome márkanéven lépett piacra, mely a decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága. Az enHome forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet legnépszerűbb

és

hatékony,

helyi

kielégítéséhez.

Portfólióban

megtalálhatók

leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

a

ma

elérhető

hőszivattyúk

és

kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők. Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása, megtervezése, esetleges engedélyeztetése és karbantartása is, igény esetén finanszírozási nehézségek megoldása, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén. Szabályozási környezet változása A közelmúltban nem történt nagyobb változás az energiaszektor szereplőit érintően. A társasági adó mértéke továbbra is sávosan eltérő, 500 MFt adóalapig 10 %, 500 MFt feletti adóalap részre 19 %. Az energiaellátók jövedelemadójának (továbbiakban: Robin Hood adó) mértéke a tárgyidőszakban nem változott, maradt a 31 százalék, és az adóalanyi kör, miszerint energiaellátónak minősül, ezáltal adófizetésre kötelezett a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti kereskedelmi engedélyes mellett az egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is. 2015. január 1-jétől változtak az adóalap módosító tételek. A törvényváltozás eredményeként növeli az adóalapot a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékokra elszámolt ráfordítás. Csökkenti az adóalapot a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt elszámolt adóévi bevétel összege, feltéve, hogy azt az adóalany korábban adóalap növelő tételként vette számításba.


11

A helyi iparűzési adó meghatározására vonatkozó szabályok sem változtak. Maradt az adóalap sávos meghatározása, amelynél csökkenő mértékben vehetők figyelembe a nettó árbevételt csökkentő (ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás) tételek. A Társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások esetében az adóalapot a vállalkozások összesített adataiból kell meghatározni, amely az egyes társaságok nettó árbevétele alapján kerül visszaosztásra. Az összesített számításba azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell bevonni, amelyeknél az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás együttes értéke a nettó árbevétel 50 %-át meghaladja. A cégcsoportot érintő közművezetékek adójának mértéke sem változott, továbbra is a közművezetékek nyomvonalhossza után 125 Ft/méter. 2015. évközi módosítás eredményeként közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik az adókötelezettség.


12

2. SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI 2.1. A beszámolókészítés módja A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült el. A Csoport a bekerülési érték modellt alkalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében, amelyek a származékos ügyleteket foglalják magukba, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt Értékesíthető pénzügyi eszköz esetében. Az értékesítésre tartott befektetett eszközöket a könyv szerinti érték vagy az értékesítési költséggel csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni az IFRS 5 standard alapján. A Csoport az itt bemutatott számviteli elveket és eljárásokat konzisztensen alkalmazza a bemutatott valamennyi évben és a Csoport valamennyi tagvállalata tekintetében.

2.2. Új számviteli szabványok és IFRIC értelmezések A 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évben hatályos módosítások és értelmezéseknek nincs jelentős hatása a Csoportra. 

A 2013-as IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2013 decemberében; hatályos 2015. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban).



IFRIC 21 – Adók (kibocsátva 2013 májusában; hatályos 2014. június 17-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban)

Szabványok, módosítások és értelmezések, amelyek még nem hatályosak, és amelyeknek a korai alkalmazását a Csoport nem választotta. IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok: besorolás és értékelés” (kibocsátva 2014 júliusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új számviteli szabvány főbb jellemzői az alábbiak: 

A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL).



A hitelinstrumentumok besorolását a gazdálkodó egység pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modellje határozza meg valamint, hogy a szerződés szerinti pénzmozgások kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak-e (solely payments of principal and interest = SPPI). A szerződéses pénzmozgások begyűjtése céljából tartott hitelinstrumentumok amortizált költségen is nyilvántarthatóak, feltéve, ha a SPPI követelményei teljesülnek. Azok az SPPI követelménynek megfelelő hitelinstrumentumok, amelyek olyan portfólióban vannak, amelyben a társaság részben a szerződéses pénzmozgásokat begyűjti részben értékesíti is az eszközöket FVOCI


13

minősítést is kaphatnak. SPPI pénzmozgást nem tartalmazó pénzügyi eszközök esetében (pl. derivatívák) FVPL értékelés alkalmazandó. A beágyazott derivatívák a továbbiakban nem különülnek el a pénzügyi eszközöktől, hanem részei a SPPI követelménynek való megfelelés vizsgálatának. 

A tőkeinstrumentumokba való befektetések mindig valós értéken értékelendőek. A menedzsment azonban hozhat olyan visszavonhatatlan döntést, amely szerint a valós érték változásai az egyéb átfogó eredményben kerüljenek bemutatásra, feltéve, hogy az instrumentum nem kereskedési célú.

Amennyiben

a

tőkeinstrumentum

kereskedési

célú,

a

valós

érték

változásai

eredménykimutatásban kerülnek bemutatásra. 

A legtöbb, az IAS 39 által a pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésére vonatkozóan meghatározott előírás változtatás nélkül átkerült az IFRS 9 szabványba. A fő változás az, hogy a gazdálkodó egység köteles lesz az eredménykimutatással szemben valósan értékelt pénzügyi kötelezettségek saját hitelkockázat-változásainak hatását az egyéb átfogó jövedelmek között bemutatni.



Az IFRS 9 új modellt vezet be az értékvesztés megjelenítésére - a várható hitelezési veszteség (expected credit loss = ECL) modelljét. Három lépcsős megközelítést alkalmaz, amelynek alapját a pénzügyi eszközök hitelminőségének az első bekerülés után bekövetkezett változásai alkotják. Az új szabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a gazdálkodó egység köteles 12 havi ECL-nek megfelelő azonnali veszteséget szerepeltetni az egyéb értékvesztéssel nem érintett pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor (vevőkövetelés esetében pedig teljes ECL-t kell bemutatnia). Amennyiben a hitelkockázat számottevően emelkedett, az értékvesztés meghatározása a teljes ECL, nem pedig a 12 hónapos ECL használatával történik. A modell operatív egyszerűsítéseket is tartalmaz a lízingek és vevőkövetelések esetében.



A fedezeti (hedge) elszámolásra vonatkozó előírások úgy módosultak, hogy az elszámolás jobban összhangban legyen a társaságok kockázatkezelésével. A szabvány lehetőséget ad a gazdálkodó egységek számára, hogy válasszanak az IFRS 9 fedezeti elszámolásra vonatkozó előírásainak alkalmazása és a az IAS 39 további, minden fedezeti elszámolásra vonatkozó alkalmazása között, mivel a szabvány jelenleg nem kezeli a makró fedezeti elszámolás kérdéseit.

A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra. IFRS 15, Vevőszerződésekből származó árbevétel elszámolása - (kibocsátva 2014 májusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány bevezeti azt az alapvető irányelvet, hogy árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a javakat vagy szolgáltatásokat átadják a vevőnek a megállapodott áron. Minden elkülöníthető kapcsolt árut vagy szolgáltatást különállóan kell elszámolni és minden kedvezményt a szerződés megfelelő elemeire kell osztani. Amikor az ellenérték változik, a minimum értéket akkor lehet elszámolni, amikor a visszatérítés valószínűsége nem tartalmaz jelentős kockázatot. A vevőszerződés megszerzése során felmerült költségeket aktiválni kell és a szerződés időtartama alatt úgy amortizálni, ahogy a kapcsolódó hasznokat a társaság megszerzi. A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra.


14

IFRS 16, Lízingek (kibocsátva 2016 januárjában; az IASB által hatályos a 2019. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány a lízingek megjelenítésére, értékelésére, bemutatására és a kapcsolódó közzétételekre tartalmaz szabályozást. A lízingbevevő minden lízing esetében az adott eszköz használatára szerez jogot, valamint – amennyiben az ellenérték később kerül kiegyenlítésre – kötelezettsége is keletkezik. Ennek megfelelően az IFRS 16 megszünteti az IAS 17 által megkövetelt operatív és pénzügyi lízingek közötti különbség tételt és egységes modellt ír elő a lízingbevevő számára. A lízingbevevő a 12 hónapot meghaladó valamennyi (nem kis értékű) lízinget meg kell, hogy jelenítsen mint eszközt és kötelezettséget a mérlegben, valamint elkülönítetten kell bemutatnia az eszköz értékcsökkenését és a kötelezettség kamatráfordítását az eredménykimutatásban. A lízingbeadók számviteli elszámolása az IFRS 16 alapján lényegében megegyezik az IAS 17 előírásaival. Ennek megfelelően a lízingbeadó továbbra is megkülönböztet operatív és pénzügyi lízinget, és eltérő módon kell elszámolnia azok hatásait. A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra. Az alábbi szabványok, módosítások és értelmezések várhatóan nem lesznek jelentős hatással a Csoportra, amikor alkalmazásra kerülnek: 

IAS 19 módosításai – “Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások” (kibocsátva 2013 novemberében; hatályos az EU-ban 2015. február 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



A 2012-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2013 decemberében; hatályos 2015. február 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban).



IFRS 14, Szabályozott tevékenységekre képzett elhatárolások (kibocsátva 2014 januárjában, az Európai Bizottság döntése alapján az átmeneti szabvány nem kerül befogadásra).



Közösen ellenőrzött tevékenységekben szerzett részesedés számviteli kezelése – az IFRS 11 módosítás (kibocsátva 2014 májusában, hatályos 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



Az értékcsökkenés és amortizáció elfogadható módszereinek tisztázása – az IAS 16 és IAS 38 módosításai (kibocsátva 2014 májusában, hatályos 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



Mezőgazdaság: Termő mezőgazdasági növények – az IAS 16 és IAS 41 módosításai (kibocsátva 2014 júniusában; hatályos a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



Tőkemódszer az egyedi beszámolókban – az IAS 27 módosításai (kibocsátva 2014 augusztusában; hatályos a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



A 2014-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2014 szeptemberében; hatályos a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



Közzétételek – IAS 1 módosításai (kibocsátva 2014 decemberében; hatályos a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).



Befektetési Társaságok: Konszolidáció alóli kivétel – IFRS 10, IFRS 12 és IAS 28 módosításai (kibocsátva 2014 decemberében; az EU még nem fogadta be a módosítást).


15

2.3. Konszolidáció Leányvállalatok Leányvállalatok azok a társaságok (a speciális céllal létrehozott cégeket is beleértve), amelyek pénzügyi és működési politikáját az ELMŰ Nyrt. közvetlenül vagy más tagvállalatokon keresztül közvetetten irányítani tudja, általában a szavazati jogokat biztosító részvények/üzletrészek több mint felének birtoklása révén. 2014. január 1‐jétől kezdődő üzleti évtől annak értékelésekor, hogy az anyavállalat ellenőriz-e egy másik vállalatot, az IFRS 10 standard előírásait kell alkalmazni. E standard szerint, a befektető akkor rendelkezik kontrollal a befektetést élvező cég felett, amennyiben jogosult ez utóbbi által megtermelt, változó természetű pozitív hozamra, illetve viseli a negatív hozam következményeit és képes döntéseivel a működést irányítani, így e hozamokat befolyásolni. A leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek attól az időponttól, amikor az ellenőrzési jog átkerül az anyavállalathoz. Attól az időponttól kezdve, amikor az anyavállalat ellenőrzési joga megszűnik, és leányvállalata már nem minősül társult vállalkozásnak (IAS 28), illetve közös megállapodásnak (IFRS 11), a Csoport valós értéken veszi fel a megmaradt részesedés értékét, és ezt követően az IAS 39 szabályai alapján értékeli. A Csoport által megszerzett leányvállalatok értéke a felvásárlási módszer alapján kerül elszámolásra. Az IFRS 3 lehetővé teszi a felvásárolt társaságban meglévő bármely nem irányító részesedés értékelését valós értéken. Ebben az esetben a felvásárolt társaság goodwillje 100 %-ban kerül felvételre, és nem csak a felvásárló társaságra eső goodwill elismerése történik („teljes goodwill” opció). Ez az opció eseti alapon választható. Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill, a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök valós értéke közötti különbség, figyelembe véve a kisebbségi tulajdonosok által birtokolt nettó eszközértéket. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, amelynek hatását a saját tőkében kell elszámolni. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredmény terhére kell elszámolni. A felvásárlással kapcsolatos költségeket az akvizíciótól elkülönülten költségként kell elszámolni, és nem lehet a goodwill értékében figyelembe venni. A felvásárlónak a felvásárlás időpontjában kell kötelezettségként elszámolnia a függő további kifizetések valós értékét. Amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy, a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az eredménnyel szemben, és nem goodwill-módosításként kell elszámolni. A konszolidált beszámolóból ki kell szűrni a vállalatközi (csoporton belüli) tranzakciókat, egyenlegeket és a Csoporton belüli vállalatok közötti tranzakciók nem realizált nyereségét. A nem realizált veszteségeket


16

sem tartalmazhatja a beszámoló, kivéve abban az esetben, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A leányvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra kerül a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Társult vállalkozások Társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a leányvállalata jelentős befolyással rendelkezik, mértékadó, de nem ellenőrző befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Jelentős befolyás, egy befektetés pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben való részvétel képessége, de nem ezen politikák ellenőrzése vagy közös ellenőrzése. Amennyiben az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve (pl. leányvállalatain keresztül) a szavazati jogok minimum 20 %-ával, de nem több, mint 50 %-ával rendelkezik, feltételezhető, hogy jelentős befolyással bír a másik vállalat felett – hacsak arról külön szerződés másképpen nem rendelkezik. A társult vállalkozások bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásba vételre, és a későbbiekben tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. Közös megállapodások (szerveződések) A Csoport 2014. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 11 „Közös megállapodások” standardot. Közös megállapodásnak (szerveződésnek) nevezzük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amely két vagy több félnek közös kontrollt biztosít. A közös irányítás az a megállapodással létrehozott helyzet, amely során a megállapodás kontrollt gyakorló résztvevői a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben konszenzussal döntenek. A közös megállapodásoknak két típusa van: közösen ellenőrzött tevékenységek és közös vezetésű vállalkozások. A megállapodás típusát az határozza meg, hogy normál üzletmenet mellett a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló feleknek milyen jogai és kötelezettségei származnak a megállapodásból. Közösen ellenőrzött tevékenység A közösen ellenőrzött tevékenység esetén a felek a közös szerveződés által egyes kontrollált eszközei és egyes fennálló kötelezettségei kapcsán jogokat gyakorolnak, illetve felelősséggel tartoznak. A közösen ellenőrzött tevékenység során megjelenítésre kerülnek az eszközök (közösen birtokolt eszközök), kötelezettségek (közösen vállalat kötelezettségek), hozamok (közös megállapodás által előállított termékek értékesítéséből származó, a közös tevékenység által realizált hozamok), illetve ráfordítások, ideértve a közösen vállalt megállapodások ráfordításának hányadát is. A

közösen

ellenőrzött

tevékenységű

vállalkozás

eszközeinek,

forrásainak,

bevételeinek

és

ráfordításainak ELMŰ Csoportra eső része összevonásra kerül a konszolidált beszámoló megfelelő soraival. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozás részére, a tranzakció tartalmának megfelelően, nyereséget vagy veszteséget csak a többi félnek a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozásban lévő érdekeltsége erejéig lehet elszámolni. Amikor a


17

Csoport eszközöket vásárol a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozással a tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. Közös vezetésű vállalkozások Ha a Társaság a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, akkor a megállapodás közös vezetésű vállalkozásnak minősül. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalkozások eredetileg bekerülési értéken vannak nyilvántartva, és a későbbiekben tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. A Csoport közös vezetésű vállalatainak nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az időszaki eredményben kerül elszámolásra (Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből). A mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. A befektetéstől kapott osztalék csökkenti a befektetés könyv szerinti értékét. Szükség lehet a könyv szerinti érték módosítására a befektetőnek a befektetésben lévő arányos érdekeltségének olyan módosulása miatt is, amikor a befektetés saját tőkéjének változásai nem az időszaki eredményben kerültek elszámolásra. Ilyen változások keletkezhetnek az ingatlanok, gépek, berendezések és befektetések átértékeléséből és az üzleti kombinációk során felmerülő különbözetek módosításaiból. Ezek a változások közvetlenül a befektető tőkéjében kerülnek elszámolásra. Amennyiben a Csoportra jutó negatív eredmény meghaladja a részesedés értékét, a negatív eredmény mértékéig értékvesztés kerül elszámolásra akkor, ha a Csoportnak kötelezettsége van a tőkepótlásra. Ki kell szűrni a beszámolóból a Társaság és közös vezetésű vállalkozása közötti tranzakciókhoz kapcsolódó nem realizált nyereséget a Társaság közös vezetésű vállalkozáson belüli részesedésének megfelelő mértékben. A nem realizált veszteségeket csak abban az esetben tartalmazhatja a beszámoló, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A közös vezetésű vállalkozások számviteli politikája módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében.

2.4. Szegmensek szerinti jelentés A működési szegmens a gazdálkodó egység olyan alkotóeleme: a) amely bevételekkel és kiadásokkal (ideértve az ugyanazon gazdálkodó egység más alkotóelemeivel folytatott ügyletekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat is) járó üzleti tevékenységet folytat; b) amelynek működési eredményeit a gazdálkodó egység fő működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgálja annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje teljesítményét; valamint c) amely szinten rendelkezésére állnak a vonatkozó pénzügyi információk. A gazdálkodó egység fő működési döntéshozója a vezető testület, az Igazgatóság.


18

Az IFRS 8 Működési szegmensek standardban a menedzsment megközelítés érvényesül, vagyis a működési szegmenseket a döntéshozók, felelősök szemszögéből kell meghatározni. Ennek megfelelően, valamint a mennyiségi küszöbértékek figyelembevételével a Csoport az alábbi bemutatandó szegmenseket határozta meg: 

Hálózati tevékenység,



Értékesítési tevékenység,



Egyéb tevékenység: az ELMŰ Nyrt. központi, irányítási tevékenysége, valamint a hálózati és értékesítési tevékenységhez nem hozzákapcsolható vállalkozások (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft., BDK Kft.) tevékenysége.

A működési szegmensek meghatározása az igazgatóság döntésének megfelelően, a magyar Villamos Energia Törvénynek és az EU-direktíváknak, a tevékenység – független szegmensek szerinti – elkülönített bemutatásáról szóló előírásai figyelembe vételével történt. Mivel a Csoport tevékenységének meghatározó részét Magyarországon folytatja, ezért az IFRS 8 standard értelmében egy földrajzi területnek minősül. A más földrajzi területről származó bevételek nem érik el az IFRS által meghatározott különálló bemutatás előírására vonatkozó limitet.

2.5. Külföldi pénzértékek átváltása Funkcionális és közzétételi pénznem A Csoporthoz tartozó egyes társaságok pénzügyi beszámolóiban szereplő tételek az adott társaság elsődleges gazdasági környezetének pénznemében vannak beállítva (funkcionális pénznem). A konszolidált pénzügyi beszámoló magyar forintban készül, amely az anyavállalat funkcionális és közzétételi pénzneme is egyben. Tranzakciók és egyenlegek A külföldi devizában felmerülő tranzakciók a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamokon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. A kölcsönökkel és készpénzzel vagy rövid futamidejű könnyen készpénzzé tehető befektetésekkel összefüggő árfolyamnyereség vagy -veszteség az időszaki eredményben a pénzügyi műveletek bevételei vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között szerepel. Minden egyéb árfolyamnyereség vagy -veszteség az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások vagy bevételek között szerepel. Átváltási árfolyamok változásának hatásai (IAS 21) Egy gazdálkodó egység külföldi tevékenység végzése esetén tranzakcióit a funkcionális pénznemtől eltérő pénznemben értékeli vagy külföldön végez tevékenységet, egy külföldi vállalkozásba fektet be. Az IAS 21 standard megkülönböztet monetáris és nem monetáris eszközöket. A monetáris elemeket a


19

pénzügyi kimutatások fordulónapján érvényes árfolyamon, a nem monetáris elemeket historikus árfolyamon kell értékelni. A Csoport az eltérő devizanemben vezetett leányvállalat értékeit mérlegfordulónapon átértékelte. A záró árfolyam módszert alkalmazva az átfogó eredményt képező tételeket átlag árfolyamon, a saját tőke elemeit, valamint az eszközöket és a kötelezettségeket záró árfolyamon számolja át a Csoport.

2.6. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a Csoport tevékenységét. Itt kell kimutatni a beruházásokat is. Bekerülési érték Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományosi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket és a vámterheket, valamint a kapcsolódó hitelfelvételi költségeket foglalja magában. Később felmerült költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékében figyelembe vételre, illetve külön eszközként nyilvántartásba, ha valószínű, hogy az adott tétel jövőbeni gazdasági előnyöket biztosít a Csoport számára, és a tétel költsége megbízható módon megállapítható. Az összes egyéb javítási és karbantartási költség a felmerülés időpontjában ráfordításként kerül elszámolásra az időszaki eredményben. Bekerülést követő értékelés A Csoport a tárgyi eszközök értékelése során a bekerülési érték modellt alkalmazza. A tárgyi eszközök értékelése az éves mérlegben az értékcsökkenési leírással és értékvesztéssel csökkentett – szükség szerint az elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. Az eszközök maradványértéke és hasznos élettartama minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgálat alá és szükség esetén módosításra kerül. A Csoport a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál – hasznos élettartam meghatározásával – a lineáris elszámolási módszert alkalmazza, az egyes eszközkategóriák alábbi becsült hasznos élettartama alapján:


20

Épületek (hosszú élettartam) (*)

50 év

Épületek (közepes élettartam) (*)

33,3 év

Épületek (rövid élettartam) (*)

16,7 év

Egyéb építmények (alagút, földalatti építmény, erőművi csatorna)

25 év

Egyéb építmények (hálózaton kívüli vezetékek)

20 év

Egyéb építmények (üzemen belüli saját köz- és térvilágítási berendezés)

25 év

Egyéb építmények (terek, udvarok, utak kiképzése, burkolása)

16,7 év

Egyéb építmények (parkok, sportpályák, pihenő területek kiképzése)

50 év

Hálózat

12,5-25 év

Transzformátor-állomás, alállomás

14,3-20 év

Gépek, berendezések, felszerelések

1-10 év

Informatikai technikai eszközök

3 év

Járművek

5 év

(*) Élettartam: Hosszú élettartam: beton és vasbeton, égetett tégla, kő és acélszerkezet alállomási épületek, irodai épületek Közepes élettartam: könnyűacél és egyéb fémszerkezet, bauxit beton salakblokk szerkezet pl. Raktár épületek vagy garázsok Rövid élettartam: deszkaszerkezet (faházak)

Az épületek, egyéb építmények és a hálózatok a 7.1. fejezetben található mozgástáblában az ingatlanok oszlopában, a transzformátor-állomások és alállomások a műszaki berendezések, gépek, járművek oszlopában, az informatikai technikai eszközök az egyéb berendezések, felszerelések, járművek oszlopában szerepelnek. A gépek, berendezések, felszerelések és járművek a tevékenységüktől függően megtalálhatók mind a műszaki, mind az egyéb berendezések, gépek, felszerelések és járművek oszlopában. Egy eszköz értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor az eszköz használatra készen áll, azon a helyszínen és helyzetben van, amelyben a menedzsment által kívánt módon működtetni lehet. Az eszközök értékcsökkenése a következő két időpont közül a korábbi bekövetkezése esetén fejeződik be: ha az eszköz értékesítési célú eszközök közé átsorolásra vagy kivezetésre kerül. A jelentősebb felújítások értéke az érintett eszközök fennmaradó hasznos élettartama alatt vagy a következő jelentős felújítás időpontjáig tartó időszak alatt kerül elszámolásra, attól függően, hogy a kettő közül melyik a rövidebb időtáv. A Csoport a beruházásokra és a földterületekre nem számol el értékcsökkenést. Abban az esetben, ha egy eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint a megtérülő értéke, az eszköz értéke azonnal leírásra kerül a megtérülő értéknek megfelelő összegre. A tárgyi eszközök értékesítése során a könyv szerinti értékhez viszonyítva különbözet keletkezhet. Az ebből eredő nettó nyereséget vagy nettó veszteséget egyéb üzemi bevételként, illetve egyéb üzemi ráfordításként kell elszámolni.


21

2.7. Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a fizikai megjelenés nélküli nem-monetáris eszközöket (vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket) kell kimutatni. Az immateriális javak nyilvántartása a mérlegben az értékcsökkenési leírással és értékvesztéssel csökkentett – szükség szerint az elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. A Csoport számviteli politikájának megfelelően az immateriális javak értékelése nulla maradványérték figyelembe vételével történik. Az immateriális javak hasznos élettartama 3-5 év, amely a szerződések alapján egyedileg kerül meghatározásra. Minden egyes mérlegfordulónapon a Csoport felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a hasznos élettartamot. a) Vagyoni értékű jogok A vagyoni értékű jogok bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A meghatározott élettartam alapján kiszámított értékcsökkenési leírással csökkentett értékben szerepelnek a nyilvántartásban. b) Szellemi termékek A vásárolt számítógépes szoftverek és licencek a felmerült beszerzési és telepítési költségek alapján kerülnek aktiválására. A bekerülési érték az eszköz hasznos élettartama során kerül leírásra.

2.8. Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése Azon immateriális javaknál, ahol a beszerzés időpontjában a hasznos élettartam nem határozható meg, az értékvesztés vizsgálata évente történik. Az értékcsökkenésre kerülő eszközök esetében az értékvesztés vizsgálatára és elszámolására akkor kerül sor, amikor a körülmények változásai, illetve bizonyos események arra utalnak, hogy az eszköz könyv szerinti értéke esetlegesen nem realizálható. Értékvesztésként az az összeg kerül elszámolásra, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés megbecslése szempontjából az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyen

külön azonosítható

cash

inflow-k

léteznek

(pénzgeneráló egységnek

minősülnek). A Csoport a legkisebb pénzgeneráló egységnek az IFRS 8 alapján meghatározott összevonás előtti működési szegmenset tekinti. A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy a korábbi években egy eszközre elszámolt értékvesztés miatti veszteség már nem áll fenn, vagy csökkent. Ha létezik bármilyen jelzés, a Csoport felbecsüli az eszköz megtérülő értékét. Az értékvesztés miatti veszteség visszaírása legfeljebb az elszámolt értékvesztés összegéig történhet, az ezen időszakban elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével.


22

2.9. Pénzügyi eszközök Pénzügyi eszközök kategorizálása A Csoport a pénzügyi eszközök között a következő kategóriákat különbözteti meg: a) az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök, b) kölcsönök és követelések, c) értékesíthető pénzügyi eszközök, d) lejáratig tartott értékpapírok. A pénzügyi eszközök annak alapján kerülnek besorolásra, hogy milyen célból történt az eszköz vásárlása. A pénzügyi eszközök besorolását a Csoport határozza meg a mérlegbe történő felvételkor, majd ezt minden fordulónapon felülvizsgálja. A Csoportnak a 2014-es és a 2015-ös évek egyikében sem volt lejáratig tartott értékpapírja. a) Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök Ebbe a kategóriába két alkategória tartozik: a kereskedési célú pénzügyi eszközök, valamint az eredetileg valós értéken, az eredményen keresztül elszámolt pénzügyi eszközök. A Csoport azokat a pénzügyi eszközöket sorolja ebbe a kategóriába, amelyeket elsősorban rövidtávon történő értékesítés céljából vásárolt vagy amelyeket így minősített. A származékos ügyletek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. A származékos (derivatív) ügyletek olyan pénzügyi instrumentumok, melyeknek értéke egy mögöttes tényező értékének változása miatt változik (kamatláb, árfolyam, index). Ezek az ügyletek nem vagy csak csekély kezdeti befektetést igényelnek, elszámolásuk, pénzügyi rendezésük egy későbbi időpontban történik meg. A származékos ügyletek kereskedési céllal tartott eszközök, hacsak nem teljesítik a fedezeti elszámolás kritériumait, mert akkor fedezeti ügyletnek minősülnek. A derivatív pénzügyi eszközök kezdetben és a későbbiek folyamán is valós értéken kerülnek kimutatásra. A pénzügyi derivatívák valós értékének változását az egyéb üzemi bevétel/ráfordítás terhére kell elszámolni, amennyiben a mérlegben el nem ismert fedezeti kapcsolat üzemgazdaságilag egy működési tranzakciót kell, hogy biztosítson. A Csoportnál származékos ügyletek csak az ELMŰ Nyrt.-nél és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-nél jelennek meg. b) Kölcsönök és követelések A kölcsönök és követelések olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható visszafizetésekkel rendelkeznek, és amelyeket semmilyen aktív piacon nem jegyeznek. Akkor keletkeznek, amikor a Csoport közvetlenül pénzt, árut vagy szolgáltatást ad, illetve nyújt egy vevőnek, de nem célja a követeléssel kereskedni. Kimutatásuk a forgóeszközök között történik, kivéve a mérleg fordulónapja után 12 hónapnál hosszabb lejáratúakat, amelyek a befektetett eszközök között kerülnek besorolásra. A rövid lejáratú kölcsönök az egyéb követelések között szerepelnek a mérlegben.


23

c) Értékesíthető pénzügyi eszközök Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Csoport eredetileg ebbe a kategóriába sorolt, vagy amelyeket nem sorolt semmilyen más kategóriába. Kimutatásuk a befektetett eszközök között történik, kivéve azokat, amelyeket a Csoport a mérleg fordulónapjától számított 12 hónapon belül értékesíteni szándékozik. Mérlegben történő megjelenítés és értékelés A pénzügyi eszköz-vásárlások és -értékesítések szerződéskötéskor kerülnek elszámolásra, amely az az időpont, amikor a Csoport az eszköz vételére vagy eladására kötelezettséget vállal. A pénzügyi eszközök bekerülési értéke a tranzakciós költségekkel növelt valós érték. Ez minden olyan pénzügyi eszközre érvényes, amelyek elszámolása nem az eredményen keresztül, valós értéken történik. A pénzügyi eszközök attól az időponttól kerülnek kivezetésre, amikor a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra való jog megszűnik, vagy átruházásra kerül, és a Csoport lényegében a tulajdonlással kapcsolatos minden jogról és haszonról lemondott. Az értékesíthető pénzügyi eszközök és az eredményen keresztül valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyilvántartása valós értéken történik. A kölcsönök és követelések nyilvántartása az amortizált bekerülési értéken történik az effektív kamat módszer alkalmazásával. Az eredményen keresztül valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök kategórián belül a valós érték változásából származó nem realizált nyereségek és veszteségek az időszaki eredményben kerülnek elszámolásra a felmerülésük időszakában. Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolt tőkeinstrumentumok valós értékének változásából származó nem realizált nyereségek és veszteségek elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben történik. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolt értékpapírok eladásra kerülnek, vagy értékvesztés következik be, a halmozott valósérték-módosítások az időszaki eredményben, a pénzügyi műveletek eredményében kerülnek elszámolásra. Az értékesíthető pénzügyi eszközök utáni kamatok a pénzügyi műveletek bevétele soron kerülnek kimutatásra. Értékvesztés elszámolása a pénzügyi eszközök esetében A Csoport minden egyes mérlegfordulónapon értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték valamely pénzügyi eszköz, illetve eszközcsoport értékvesztésére. A vevőkkel szembeni követelések értékvesztése abban az esetben kerül lekönyvelésre, ha objektív bizonyíték van arra, hogy a Csoport nem lesz képes realizálni az összes esedékes összeget a követelésekre vonatkozó eredeti feltételeknek megfelelően. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni pénzbevétel tényleges kamatlábbal diszkontált jelenértéke közötti különbséggel egyenlő. Az értékvesztés a múltbeli tapasztalatok alapján kerül kiszámításra, és ezzel csökken a követelés könyv szerinti értéke. Az értékvesztés összege az időszaki eredményben kerül elszámolásra az egyéb üzemi ráfordítások között. A Csoport a számviteli politika alapján a vevők értékvesztésének elszámolását villamosenergia-vevők, rendszerhasználati díjas vevők, egyéb vevők, valamint jogi útra terelt peres vevői körre bontja.


24

A Csoport a villamosenergia-vevőkön belül, az üzleti fogyasztói körre egyedi minősítés alapján, valamint a további fogyasztói körök esetén pedig csoportos minősítés alapján számol értékvesztést. A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy a korábbi években egy eszközre elszámolt értékvesztés miatti veszteség már nem áll fenn, vagy csökkent. Ha létezik bármilyen jelzés, a Csoport felbecsüli az eszköz megtérülő értékét. Az értékvesztés miatti veszteség visszaírása legfeljebb az eszköz eredeti értékéig történhet, amely az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások értékét csökkenti.

2.10. Készletek A készletek olyan eszközök, amelyeket a Csoport -

a szokásos üzleti tevékenység keretében történő értékesítési céllal szerzett be,

-

amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok).

A készleteket a beszerzési költség (bekerülési érték) és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni. A nettó realizálható érték a szokásos üzleti körülmények alapján becsült értékesítési ár, levonva abból az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségeket. A beszerzési költség a súlyozott átlagár módszer alapján kerül megállapításra.

2.11. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt és a látra szóló betéteket foglalják magukban. A pénzeszközök amortizált bekerülési költségen kerülnek értékelésre. A pénzeszközök további részletezését a 7.8. fejezet mutatja be.

2.12. Saját tőke A Társaság alaptőkéje (törzstőkéje) azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényekből áll. A Csoport visszavásárolt saját részvénnyel nem rendelkezik.

2.13. Kapott kölcsönök A kölcsönök a mérlegbe történő bekerüléskor valós értéken kerülnek elszámolásra, csökkentve az ügyletek felmerült tranzakciós költségével. A felvett kölcsönök a későbbiekben amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben, a kapott összeg (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetendő összeg közötti esetleges eltérések az időszaki eredményben kerülnek elszámolásra a kölcsön időtartama alatt, az effektív kamat módszer alapján. A felvett kölcsönök a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelnek a mérlegben, kivéve akkor, ha a Csoportnak feltétel nélküli joga van arra, hogy a kötelezettség kiegyenlítését a mérleg fordulónapjától számított 12 hónapon túlra halassza el.


25

2.14. Szállítói kötelezettségek A Csoport a szállítói kötelezettségeket könyv szerinti (bekerülési) értéken tartja nyilván. Ez az érték a kapott árukért és szolgáltatásokért a jövőben fizetendő ellenszolgáltatás piaci értéke.

2.15. Tárgyévi társasági adókötelezettség és halasztott adó A Csoport a nyereségadók között mutatja ki a társasági adót, a Robin Hood adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot, kiegészítve a tárgyévi halasztott adó változással. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapja is egyfajta nettó eredmény: az árbevétel csökkentve bizonyos elszámolható költségekkel. Halasztott adó az eszközök és források adóalapként figyelembe vett és a konszolidált pénzügyi beszámolóban nyilvántartott értékei közötti átmeneti eltérésekre vonatkozóan kerül elszámolásra, az úgynevezett kötelezettség módszer alapján. Nem kerül elszámolásra halasztott adó abban az esetben, ha az egy olyan eszköz vagy forrás kezdeti elszámolásához kapcsolódik – kivéve az üzleti kombináció esetében –, amely az adott tranzakció idején sem a számviteli, sem az adóköteles eredményre nincs hatással. A halasztott adó mértéke a mérleg fordulónapjáig törvénybe iktatott és a kapcsolódó halasztott adókövetelés realizálásakor, illetve a halasztott adókötelezettség rendezésekor várhatóan érvényes adókulcsok (és törvények) alapján kerül megállapításra. A halasztott adókövetelések olyan összegben kerülnek elszámolásra, amilyen mértékben valószínű, hogy jövőbeni adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni, amellyel szemben az átmeneti eltérések felhasználhatóak. Halasztott adó kerül elszámolásra a leányvállalatokban, közös vezetésű vállalatokban és társult vállalatokban lévő befektetésekhez kapcsolódóan felmerülő átmeneti eltérések miatt, kivéve abban az esetben, ha az átmeneti eltérés ellentételezésének ütemezését a Csoport kontrollálja, és valószínű, hogy az átmeneti eltérés a belátható jövőben nem fordul vissza. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik, vagy a tagvállalatok között ellentételezésre van lehetőség. A nyereségadó és az adóváltozások hatása a 7.5. és a 8.10. fejezetben kerül bemutatásra.

2.16. Munkavállalói juttatások A munkavállalói juttatások közé tartoznak: 

a bérek fizetések és a kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, nyugdíj,



a rövid távú fizetett távollétek (szabadság, betegszabadság), amikor a távollétek várhatóan a munkavállaló által nyújtott munka időszakának végét követő 12 hónapon belül megvalósulnak,



nyereségrészesedések és jutalmak (bónuszok), amennyiben 12 hónapon belül fizetendőek a munka időszakát követően,



nem pénzben nyújtott juttatások a meglévő munkavállalók részére.

A munkavállalói juttatás keretében nyújtott támogatások az alábbi formákban valósulnak meg.


26

a) Végkielégítés Végkielégítés kifizetésére akkor kerül sor, ha a munkaviszony a nyugdíjazás szokásos időpontja előtt munkáltatói rendes felmondással megszűnik, illetve ha a munkavállaló vállalja az önkéntes kilépést ilyen juttatás fejében. A Csoport abban az esetben számol el végkielégítési juttatásokat, ha az érintett felé kommunikálja azon

nyilvánvaló szándékát, hogy megszünteti bizonyos

alkalmazottai

munkaviszonyát az erre vonatkozó részletes, formális szabályok szerint, a visszavonás lehetősége nélkül, illetve ha az önkéntes kilépések ösztönzése érdekében ajánl fel végkielégítést. A mérleg fordulónapjától számított 12 hónapon túl esedékes juttatások diszkontált jelenértéken szerepelnek a mérlegben. A végkielégítésben részesülők létszáma az előző évek fluktuációjának, a munkáltatói rendes felmondás a kilépők arányában, ezen belül a végkielégítésre jogosultak létszáma, várható szervezetkorszerűsítés és a minőségi cserék gyakoriságának figyelembevételével tervezhető. A Csoport a végkielégítéssel kapcsolatos költségeket a személyi jellegű ráfordítások között számolja el. b) Kedvezményes alkalmazotti tarifa A Gazdasági és Közlekedési Miniszter 116/2007. (XII.29.) GKM rendelete (a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről) értelmében a villamosenergia-ipari „C” tarifa 2007. december 31-i dátummal megszűnt. Helyette 2008. január 1-jei hatállyal a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezmény lépett életbe. A rendelet szerint a kedvezményes villamosenergia-fogyasztásban részesülők az egyetemes szolgáltatótól vásárolt villamos energiát két, általuk választott felhasználási helyen az egyetemes szolgáltatási díjnál alacsonyabb áron vételezhetik. A kedvezményesen vételezhető villamos energia mennyisége évente a két felhasználási helyen összesen legfeljebb 15 000 kWh, amelyen belül a második kedvezményes felhasználási helyen naptári évenként legfeljebb 2 500 kWh vehető igénybe. Az első kedvezményes felhasználási helyen a kedvezményes villamosenergia-díj az éves villamos energia fogyasztásától függően a jogosult számára a villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató – kedvezmény igénybevétele nélküli – egyetemes szolgáltatási díjának az alábbiakban meghatározott százaléka:

Kedvezményes fogyasztás mértéke

Kedvezményes villamosenergia-díj az egyetemes szolgáltató részére egyébként fizetendő díj százalékában

0 kWh-tól 6 000 kWh-ig

37%

6 000 kWh-tól 9 000 kWh-ig

40%

9 000 kWh-tól 12 000 kWh-ig

50%

12 000 kWh-tól 15 000 kWh-ig

60%

2. fogyasztási helyen: 0 kWh-tól 2 500 kWh-ig

60%


27

A második kedvezményes felhasználási helyen vételezett villamos energia díja az egyébként fizetendő egyetemes szolgáltatási díj 60 %-a. A kedvezményes fogyasztás feletti részért a jogosultnak a kedvezményre nem jogosult lakossági fogyasztóra egyébként vonatkozó egyetemes szolgáltatói díjat kell megfizetnie. A kedvezmény nem vehető igénybe a szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért, vezérelt elosztóhálózati áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztására. A

villamosenergia-piac

teljes

megnyitását

követően

az

egyetemes

szolgáltatók

látják

el

kedvezményes árú villamos energiával az erre jogosultakat. Az egyetemes szolgáltató részére egyébként fizetendő díj és a kedvezményes díj közötti különbözetet a finanszírozók térítik meg. Aktív munkavállalók esetén a finanszírozó a jogosultat foglalkoztató, munkáltatói listán szereplő munkáltató – kivéve a munkáltatói listán szereplő szakszervezetek alkalmazottait –, a villamosenergia-ipari özvegyek esetében a finanszírozó – rendeletben szabályozott feltételek esetén – az elhunyt jogosult volt munkáltatója. Egyéb esetben – többségében nyugdíjas jogosultak – az átviteli rendszerirányító (MAVIR Zrt.) téríti meg a VET (Villamos energia törvény) 147. § (1) bekezdés b) pontja szerint beszedett

pénzeszközökből.

Az

egyetemes

szolgáltató

a

térítésre

kötelezettekkel

egyedi

nyilvántartás alapján a rendeletben szabályozott módon számol el. A kedvezményes alkalmazotti tarifa és az egyébként fizetendő egyetemes szolgáltatói díj közötti különbség a Csoportnak villamos energia árbevétel-kiesést okoz, amelynek hatása - 2014. évben: 148 MFt, - 2015. évben: 92 MFt. A Csoport a fenti árbevétel-kiesésre a 2014-es és a 2015-ös évek egyikében sem képzett céltartalékot. c) Dolgozóknak adott kölcsön A dolgozói és menedzser-kölcsönöket bekerüléskor valós értéken kell a könyvekbe felvenni, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken kell nyilvántartani.

2.17. Céltartalékok és függő kötelezettségek A környezet helyreállítására, átszervezésre, peres ügyekből származó jogi kötelezettségekre, jövőbeni kötelezettségekre és személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó céltartalékok akkor kerülnek képzésre, ha -

a Csoportnak múltbeli események nyomán jogi vagy hallgatólagos kötelezettsége van,

-

inkább valószínű, mint nem, hogy források elvonására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez,

-

az összeg megbízhatóan megbecsülhető.

A környezetvédelmi céltartalék elszámolása jogszabályi előírások és szakértői tanulmányok alapján történik. A céltartalékok a mérleg fordulónapján meglévő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiadások vezetés által becsült összegének jelenértékén vannak értékelve. A jelenérték meghatározásához használt (adó előtti) diszkontláb figyelembe veszi a pénz időértékére vonatkozó aktuális piaci becsléseket


28

és a kötelezettséghez kapcsolódó kockázatokat. Több hasonló kötelezettség esetén a rendezéshez szükséges forráselvonás valószínűsége az azonos csoportba sorolt kötelezettségek egésze alapján kerül megállapításra. Céltartalék képzésére akkor is sor kerül, ha az azonos osztályba sorolt kötelezettségek bármelyike esetében csak kicsi a valószínűsége a forráselvonásnak. A Csoport az 5 millió Ft-os összeghatár alatti, peres ügyekkel kapcsolatos kötelezettségekre csoportos céltartalék képzést alkalmaz. Alapját a Csoport ellen irányuló kötelezettségek összesített értéke képezi. Az 5 MFt feletti peres ügyekkel kapcsolatos kötelezettségekre a Csoport egyedi (ügyiratonkénti) elbírálással képez céltartalékot. A személyi jellegű céltartalékok képzése és felhasználása az időszaki eredményben a személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. (Lásd további információt a 8.6. fejezetben.) Az egyéb céltartalékok képzése és felhasználása az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások között kerül elszámolásra. (Lásd további információt a 8.7. fejezetben.)

2.18. Árbevétel elszámolása Az értékesítés árbevételét az értékesített termék vagy szolgáltatás kapott ellenértékének valós értékén kell elszámolni, és nem tartalmazhatja a kapcsolódó adókat (áfa), kedvezményeket és az adott engedményeket. Halasztott fizetés esetén, nettó jelenértéken kell elszámolni. A bevétel elszámolásának feltétele a vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódik. Az anyavállalat és a konszolidációs körbe bevont leányvállalat közötti értékesítésekből származó bevételek az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás soraiból kiszűrésre kerülnek. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás értékesítés árbevétele sora az energiaadóval csökkentett értéket tartalmazza. a) Villamos energia értékesítése A

villamosenergia-értékesítés

árbevétele

tartalmazza

a

mérőleolvasás,

illetve

átalánydíjas

megállapodás alapján kibocsátott számlák ellenértékét és a még ki nem számlázott, de már elfogyasztott villamos energia időbeli elhatárolását. A villamosenergia-árbevétel a fogyasztók teljes körére történő elhatárolása, becslése az előző hónap elhatárolási adatainak, valamint a tárgyévi prognózis és az éves leolvasás figyelembe vételével havonta történik az előző évek tapasztalatai alapján kialakított modell segítségével. A modell alapján kiszámított elhatárolandó árbevételt különböző statisztikai és egyéb módszerekkel rendszeresen ellenőrzi az Értékesítési Gazdasági Igazgatóság. b) Rendszerhasználati díj árbevétele A rendszerhasználati díj árbevétele tartalmazza azon, a Csoporton kívüli fogyasztók által fizetett díjat, amely a Csoport hálózatán történő áramvételezés esetén kerül kiszámlázásra.

c)

Csatlakozási díjból származó bevételek A fogyasztóknak csatlakozási díjfizetési kötelezettségük van, amikor a villamosenergia-hálózathoz csatlakoznak, a hálózat bővítésének tényleges költsége alapján. Ezekből a csatlakozási díjakból származó összeg elhatárolásra kerül, és csak az érintett eszköz hasznos élettartamával arányosan


29

kerül árbevételként elszámolásra. Az elhatárolt csatlakozási díjak a mérlegben a halasztott bevételek között szerepelnek. A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztó az adott csatlakozási ponton jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. A rendelet (117/2007. (XII.29.) GKM) szerint a csatlakozási díjakat (korábban hálózatfejlesztési hozzájárulásokat) a Csoport a hálózati beruházásokra használja fel.

d)

Egyéb árbevétel Az egyéb árbevétel jelentős részét a következő, rendszeresen jelentkező árbevételek alkotják: -

Az anyag- és áruértékesítésből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a Csoport átadja az anyagokat és árukat a vevőnek, a vevő elfogadta a termékeket, és az áruhoz kapcsolódó követelés behajthatósága kellő módon biztosított. A Csoport az anyag- és áruértékesítésből származó árbevételek között számolja el többek között az alvállalkozóknak értékesített hálózatépítéshez felhasznált anyagok, fogyasztásmérők eladásából származó árbevételeit.

-

A szolgáltatások (például: számviteli, pénzügyi) értékesítéséből származó árbevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amikor a szolgáltatások teljesülnek. Ezen szolgáltatások értéke a ténylegesen nyújtott szolgáltatás összes teljesítendő szolgáltatáson belüli aránya alapján kerül megállapításra, mint például a közös vezetésű vállalkozásokkal szemben elszámolt árbevétel.

2.19. Lízingelszámolások a) Amikor a Csoport a lízingbevevő Az olyan eszközlízingek, amelyek keretében lényegében minden kockázat és haszon átruházódik a Csoportra, a pénzügyi lízingek között kerülnek elszámolásra. A pénzügyi lízing ügyletek a lízing kezdetekor aktiválásra kerülnek a lízingelt eszköz valós értéke és a minimális lízingdíjak jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken. Minden lízingfizetési részlet felosztásra kerül a nyilvántartott bérletidíj-fizetési kötelezettség és a finanszírozási díj között olyan módon, hogy az egyes időszakokban jelentkező kötelezettségek összegére egy állandó kamatláb vonatkozzon. A nyilvántartott bérletidíj-fizetési kötelezettségek – a finanszírozási díjak nélkül – az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási díj kamat eleme az időszaki eredményben (pénzügyi műveletek ráfordítása) kerül elszámolásra a bérleti időszak során, olyan módon, hogy a fennálló, fennmaradó fizetési kötelezettség egyenlegére állandó időszaki kamatláb vonatkozzon minden egyes időszakban. A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközökre értékcsökkenés kerül elszámolásra az eszköz hasznos élettartama és a haszonbérlet időtartama közötti rövidebb időszak figyelembe vételével. Az olyan működési lízingek, amelyek keretében a bérbeadó lényegében a tulajdonjoghoz kapcsolódó minden kockázatot és hasznot megtart, az operatív lízingek között kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingügyletek kapcsán teljesített kifizetések (a bérbeadótól kapott esetleges ösztönzők figyelembe vételét – levonását – követően) költségként kerülnek elszámolásra az időszaki eredményben a haszonbérlet időtartama alatt, lineáris alapon.


30

b) Amikor a Csoport a lízingbeadó Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Csoport lényegében a tulajdonjoghoz kapcsolódó minden előnyt és kockázatot átad, az ügylet, értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként kerül kimutatásra. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak jelenértékének és egy nem garantált maradványértéknek az összegével. Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor kerül kivezetésre. Ha a Csoport a lízingbe adott eszköz működtetésében az átadást követően is részt vesz, akkor a nyereség elhatárolásra kerül és a lízing időszaka alatt kerül figyelembe vételre. A kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés csökkenés és a pénzügyi bevétel között olyan módon, hogy állandó nagyságú kamatláb vonatkozzon a pénzügyi lízingkövetelésre minden egyes időszakban. A pénzügyi lízing kamateleme a pénzügyi műveletek bevétele között kerül elszámolásra. A harmadik felek részére operatív lízing keretében bérbe adott eszközök a tárgyi eszközök között szerepelnek a mérlegben. Az ilyen eszközökre értékcsökkenés kerül elszámolásra hasznos élettartamuk során, a Csoport tulajdonában lévő, hasonló tárgyi eszközöknél alkalmazott módszereknek megfelelően. A bérleti bevétel (a bérlőknek adott esetleges ösztönzők figyelembe vételét – levonását – követően) lineáris alapon kerül elszámolásra az időszaki eredményben a haszonbérlet időtartama alatt. A Csoport a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés beágyazott lízinget tartalmaz-e. Amennyiben tartalmaz, abban az esetben a lízingek elszámolására vonatkozó számviteli politika alkalmazásával kerül elszámolásra. A lízingforgalommal kapcsolatos részletes információk a 7.1. fejezetben kerülnek bemutatásra.

2.20. Osztalék felosztása A Csoport részvénytulajdonosai részére kifizetendő osztalék kötelezettségként szerepel a pénzügyi beszámolóban, abban az időszakban, amikor az osztalékot a Csoport közgyűlése jóváhagyta.

2.21. Egy részvényre jutó nyereség A törzsrészvényre jutó eredmény meghatározása (EPS mutató) az anyavállalati törzsrészvény tulajdonosokra jutó nettó eredmény és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számának hányadosaként kerül meghatározásra. Az alap és a hígított mutató értéke minden bemutatott időszak tekintetében megegyezik egymással, ezért a Csoport egy soron mutatja ki az EPS mutató értékét a konszolidált beszámolóban.


31

2.22. Értékesítésre tartott befektetett eszközök Az IFRS 5 standard alapján azon eszközök minősíthetők értékesítésre tartott eszköznek, amelyek könyv szerinti értékének megtérülése inkább várható azok értékesítése folytán, mint a további használat során, emellett bizonyítani kell, hogy az eszközök értékesítése nagyon valószínű és értékesítésre kész állapotban vannak. Az értékesítés valószínűségét az alábbi kritériumok (együttes teljesülés esetén) határozzák meg: 

a megfelelő szintű döntéshozók elkötelezettek az értékesítés terve mellett,



az eszközök vagy elidegenítési csoport vevőjét aktív program mellett keresik,



az eszköz értékéhez képest racionális eladási árat állapít meg a gazdálkodó,



a tranzakció a minősítéstől számított egy éven belül lezárásra kerülhet.

Az egy éven belül történő lezárást az eszköz értékesítési céllal tartottnak minősítésétől kell számolni.


32

3. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS MENEDZSMENT 3.1. Pénzügyi kockázati faktorok A Csoport tevékenységei különböző pénzügyi kockázatokat vetnek fel. Két jelentősebb kockázat az árfolyamkockázat és a hitelezési kockázat. A kockázatkezelési feladatokat a Kockázatkezelési Bizottság látja el, melynek hatásköre jelenleg a piaci és a hitelezési kockázatok kezelésére korlátozódik. Az Igazgatóság szabályzatokat ír elő az átfogó kockázatkezelésre vonatkozóan, továbbá írásban rögzíti az egyes területekre, például a hitelezési és piaci kockázatra vonatkozóan, a vállalati irányelveket. A Csoport átfogó kockázatkezelési politikája a pénzügyi teljesítményt befolyásoló, potenciális negatív hatások minimalizálására irányul. a) Piaci kockázat Devizaárfolyam-kockázat A Csoportnak árfolyamkockázata elsősorban ahhoz kapcsolódóan merül fel, hogy az ELMŰ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. devizás partnerekkel is bonyolít áramkereskedelmet. A Kockázatkezelési Bizottság felelős az eurós nettó pozíciók rendszeres ellenőrzéséért, jelentési kötelezettsége van a Vezetés és az Igazgatóság felé, és – szükség esetén – megfelelő fedezeti stratégiákat ajánl. Az Igazgatóság kockázatkezelési politikája az euró esetében az elkövetkező 12 hónap során várható tranzakciók 100 %-ára vonatkozóan írja elő, olyan származékos pénzügyi instrumentumok (határidős ügyletek) használatát, melyekkel az árfolyamkockázat közgazdasági értelemben fedezhető. Ezek az ügyletek számviteli szempontból azonban nem teljesítik a fedezeti elszámolás követelményeit. Ezen előírások az ELMŰ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyleteire vonatkoznak. A Csoport konszolidált éves beszámolójába bevont többi társaság esetében az árfolyamkockázat nem jelentős. Egyéb árkockázat 2015. és 2014. december 31-én a Csoport nem rendelkezett jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok. A konszolidált pénzügyi beszámolóba tőkemódszerrel bevont Magyar Áramszolgáltató Kft. az ÉMÁSZ Nyrt.-vel közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt vállalat, ennek megfelelően a tevékenységével kapcsolatban felmerülő árkockázatokat az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen viseli. Kamatlábkockázat Az adott kölcsönök és a kamatozó pénzügyi eszközök szintje minimális, így a kamatlábkockázat mértéke eszközoldalon alacsony. A Csoport részben változó kamatlábak melletti hitelfinanszírozású, így ki van téve a kamatlábak változásából adódó kedvezőtlen hatásnak. A Kockázatkezelési Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a külső kölcsönök kamatszintjét.


33

b) Hitelezési kockázat A Csoport jelentős mértékű hitelezési kockázatnak van kitéve. Irányelvek biztosítják, hogy lehetőleg csak olyan felekkel lépjen üzleti kapcsolatba (vásárlás és értékesítés), akiknek megfelelő hitelminősítése van, kivéve az egyetemes szolgáltatói vevőkör, mert a VET (Villamos Energia Törvény) alapján ellátási kötelezettség vonatkozik rá. Bevezetésre kerültek olyan előírások, melyek korlátozzák annak a hitelnek az összegét, amely a vezetőség – Hitelkockázati Bizottsági ülésén meghozott – jóváhagyása nélkül adható bármely partnernek. Ezt a határt az üzleti partner mérete és hitelbesorolása együttesen határozza meg. Ha ezt a limitet túllépik, az üzlet csak bankgarancia vagy más – megfelelő biztosítékot nyújtó – fedezet mellett valósulhat meg. A Csoportnak nincs olyan vevője, akinek egyenlege az összes vevőkövetelés 10 %-át meghaladja. c) Likviditási kockázat Az óvatos likviditási kockázati menedzsment keretei között megfelelő pénzeszköz-állománnyal és hitellehetőségek által garantált finanszírozással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a piaci pozíciók lezárására. A Csoport számlavezető bankjaival rendszeres a kapcsolattartás, a szerződésekben meghatározott pénznemekre vonatkozó, megfelelő hitellehetőség folyamatos biztosítása érdekében. A rövid lejáratú kötelezettségek összege meghaladja a forgóeszközök összegét, amit a Csoport az operatív működésből származó pénzeszköz-állománnyal és forgóeszköz-hitelekkel finanszíroz.

3.2. Tőkekockázat-kezelés A Csoport saját tőkéjét a jegyzett tőke, a felhalmozott eredmény, az egyéb átfogó jövedelem és a nem ellenőrző részesedések értéke alkotja. A Csoport alaptőkéje (jegyzett tőkéje) azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényekből áll. A felhalmozott eredményt a Csoport eredménytartalékának és időszaki eredményének összege képezi. A Csoport tőkeszerkezetét (saját tőke-idegen tőke arány) az alábbi táblázat mutatja: MFt Megnevezés

2015

2014

Hosszú lejáratú kötelezettségek

24 016

24 311


37 270

34 068

Pénzeszközök Kötelezettségek (nettó adósság) Saját tőke

Tőkeáttételi arány (eladósodottság)

-

1 812

-

1 564

59 474

56 815

154 730

149 981

38%

38%


34

A tőkeszerkezet kezelése során a Csoport célja, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy a részvényesek, és más érdekeltek számára hasznot biztosítson, valamint, hogy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőke költségének csökkentése érdekében. A fentiekben leírtak érdekében a Csoport a cash pool elszámolási rendszeren keresztül optimalizálja az egyes tagvállalatok és a Csoport finanszírozási igényeit. A finanszírozáshoz szükséges limitértékeket az ELMŰ Nyrt. állapítja meg a Csoport üzleti tervét figyelembe véve. A finanszírozási limitek, a saját tőke arányait figyelembe véve, biztosítják a megfelelő szintű idegentőke-ellátottságot. A pénzforgalmi adatok napi/heti/havi rendszeres figyelése, az aktuális tény adatokból levezetett gördülő likviditási prognózisok megfelelő kontrollt adnak a finanszírozási limitek betartásához. A gördülő prognózisokból levezetett nettó pénzügyi vagyon értékeit negyedévente hozzáigazítják a tény és éves prognózis adatokhoz is, ezáltal biztosítva az adatok széles körű konzisztenciáját. A Csoport tagvállalatai megfelelnek a jogszabályokban előírt követelményeknek.

3.3. Valós érték becslések Az IFRS 13 meghatározása szerint a valós érték az az ár, amelyet piaci szereplők közötti szokásos tranzakció során egy eszközért kapnának, vagy egy kötelezettség átruházásáért fizetnének az értékelés időpontjában. A valós érték elemzése a hierarchia szintek által valósul meg, amelyek a következők: Az 1. szintű inputok olyan jegyzett (nem módosított) árak azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a gazdálkodó egység az értékelés időpontjában hozzáférhet. A 2. szintben szereplő inputok a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputok. A 3. szintű inputok az eszköz vagy a kötelezettség nem megfigyelhető inputjai. Az aktív piaci forgalomban nem lévő pénzügyi instrumentumok valós értékét a Csoport különböző értékelési technikák alkalmazásával határozza meg. A Csoport többféle módszert alkalmaz, továbbá feltételezéseket használ az egyes mérlegfordulónapokon fennálló piaci feltételeknek megfelelően. A határidős devizaügyleti kötések valós értékét a mérlegfordulónapon érvényes határidős piaci devizaárfolyamok alapján határozza meg a Csoport. MFt Pénzügyi eszközök valós értékelés szerinti szintjei 2015.12.31.

1. szint

2. szint

3. szint

Közvetlenül m egfigyelhető piaci ár

Levezetett piaci ár

Nem m egfigyelhető piaci ár

Derivatív követelések Összesen

Összesen

-

303

-

303

-

303

-

303 MFt

Pénzügyi eszközök valós értékelés szerinti szintjei 2014.12.31.

1. szint

2. szint

3. szint




Értékesítési céllal tartott eszközök Összesen

Összesen

445

-

-

445

445

-

-

445

MFt Pénzügyi kötelezettségek valós értékelés szerinti szintjei 2015.12.31. Derivatív kötelezettségek Összesen

1. szint

2. szint

3. szint




Összesen

-

1

-

1

-

1

-

1


35

A bázisidőszakban az értékesítési céllal tartott eszközök értéke értékesítési költséggel csökkentett valós értéken került kimutatásra. Részletes információt lásd a 6. fejezetben. Az azon, mérlegben nem valós értéken értékelt instrumentumok esetén, melyeknél a valós érték közzétételére van szükség, a kiegészítő mellékletben való bemutatásra a mérlegsort részletező megjegyzésnél kerül sor.

3.4. Pénzügyi kockázatok elemzése és kezelése PIACI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE Devizaárfolyam-kockázat A Csoportnak devizaárfolyam-kockázata elsősorban ahhoz kapcsolódóan merül fel, hogy az ELMŰ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. devizás partnerekkel is bonyolít áramkereskedelmet. A Csoport az áramkereskedelemmel

kapcsolatos

EUR

devizaárfolyamok

változásának

fedezetére

határidős

devizaügyleteket köt, ezért e devizaárfolyam-változások kockázatának saját tőkére, illetve az időszaki eredményre gyakorolt hatása a Csoport szempontjából nem jelentős. A Csoport 2015. és 2014. évi beszámolója a devizaárfolyamok változásából adódó egyéb kockázatnak csak a devizás pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódóan van kitéve. Ha 2015. december 31-én az EUR devizaárfolyamok 5 %-kal változnának (2014. december 31-én változtak volna), akkor ez a változás a Csoport saját tőkéjére, illetve az időszaki eredményére az alábbi összevont hatással lenne: 

az EUR devizaárfolyamok csökkenése esetén 7 MFt-tal csökkenne (2014. évben 66 MFt-tal növekedett volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye,



az EUR devizaárfolyamok növekedése esetén 7 MFt-tal növekedne (2014. évben 66 MFt-tal csökkent volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye.

2015. december 31-én a devizás pénzügyi instrumentumok jelentős részét a devizás vevői állomány teszi ki,

mérlegfordulónapi

(átértékelés

előtti)

könyv

szerinti

értéke

1 318 180 585 Ft,

amely

4 186 363,58 EUR-nak (2014-ben 1 610 735 275 Ft, 5 266 044 EUR) felel meg. Ha 2015. december 31én az EUR-devizaárfolyamok 5 %-kal változnának, akkor ez a változás a Csoport saját tőkéjére, illetve az időszaki eredményre az alábbi összevont hatással lenne: 

az EUR devizaárfolyamok csökkenése esetén 66 MFt-tal csökkenne (2014. évben 83 MFt-tal csökkent volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye,



az EUR devizaárfolyamok növekedése esetén 66 MFt-tal növekedne (2014. évben 83 MFt-tal növekedett volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye.

A deviza-folyószámla változása 25 MFt-os azonos irányú hatással lenne (2014-ben 33 MFt-os azonos hatással lett volna) a Csoport saját tőkéjére, illetve időszaki eredményére, ha az EUR-árfolyamok 5 %-kal változnának. A devizás szállítói állomány 2015. december 31-i mérlegfordulónapi (átértékelés előtti) könyv szerinti értéke 1 684 858 472 Ft, amely 5 379 588,91 EUR-nak felel meg. Ha 2015. december 31-én az EUR


36

devizaárfolyamok 5 %-kal változtak volna, akkor ez a változás a Csoport saját tőkéjére, illetve az időszaki eredményre az alábbi összevont hatással lenne: 

az EUR devizaárfolyamok csökkenése esetén 84 MFt-tal növekedett volna a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye,



az EUR devizaárfolyamok növekedése esetén 84 MFt-tal csökkent volna a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye.

Egyéb árkockázat A konszolidált pénzügyi beszámolóba tőkemódszerrel bevont Magyar Áramszolgáltató Kft. az ÉMÁSZ Nyrt.-vel közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt vállalat, ennek megfelelően a tevékenységével kapcsolatban felmerülő egyéb árkockázatokat az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen viseli. Az árkockázatok az árambeszerzések RWE AG általi fedezése miatt a Csoport pénzügyi beszámolójára nézve nem bírnak jelentős hatással. Kamatlábkockázat A Csoport 2015. és 2014. évi beszámolója a kamatláb változásából adódó kockázatnak csak a felvett hitelekhez kapcsolódóan van kitéve, ugyanis más jelentős kamatozó pénzügyi instrumentummal nem rendelkezik. Az alábbi érzékenységi elemzés mutatja be a piaci kamatláb változásának hatását. A kamatérzékenység-vizsgálat számításának alapja a rövid lejáratú hitelek 2015. év végi záró értéke, amely 4 383 MFt (2014. év végi záró érték 1 926 MFt). Amennyiben 2015. december 31-én a folyószámla- és rulírozó hitelek szerződésenkénti kamatlábai 300 bázisponttal változtak volna (2014. december 31-én 300 bázisponttal változtak volna), akkor ez a változás a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: 

a kamatláb csökkenése esetén 57 MFt-tal növekedne (2014. évben 23 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye,



a kamatláb növekedése esetén 57 MFt-tal csökkenne (2014. évben 23 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye.

HITELEZÉSI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE A Csoport a számviteli politika alapján a vevők értékvesztésének elszámolását villamosenergia-vevők, rendszerhasználati díjas vevők, egyéb vevők, valamint jogi útra terelt peres vevői körre bontja. A Csoport a villamosenergia-vevőkön belül, az üzleti fogyasztói körre egyedi minősítés alapján, valamint a további fogyasztói körök esetén pedig csoportos minősítés alapján számol értékvesztést. A Csoport vevőkategóriáit hitelezési kockázat szerint vizsgálva a legkockázatosabb ügyfélkört a csoportos minősítés alapján értékvesztett villamosenergia-vevők és a peresített vevők jelentik. A rendszerhasználati díjas vevők és az egyéb vevők kategóriáit hitelezési kockázat szerint vizsgálva megállapítható, hogy az esedékes, értékvesztett követelések szintje minimális, ezért e vevőkategóriák esetében nincs jelentős kockázatnak kitéve a Csoport.


37

Vevőkövetelések és értékvesztés csoportos minősítés alapján

MFt 2015.12.31 Megnevezés

Rendszerhasználati díjas vevők

Villamosenergiavevők

Nem esedékes, nem értékvesztett

Egyéb vevők

Peresített vevők

Összesen

6 754

1 917

468

-

9 139

Esedékes, nem értékvesztett követelések

967

606

187

-

1 760

Esedékes, értékvesztett követelések

950

68

21

7 240

8 279

8 671

2 591

676

7 240

19 178

Bruttó érték összesen Értékvesztés

-

Nettó érték összesen

748

-

31

7 923

-

14

2 560

-

7 227

662

-

13

8 020 11 158



Villamosenergiavevők

Egyéb vevők

Peresített vevők

Összesen


9 873

3 166

193

-


2 238

1 089

280

-

3 607

Esedékes, értékvesztett követelések

1 578

20

17

8 441

10 056

Bruttó érték összesen Értékvesztés Nettó érték összesen

13 689 -

1 322

4 275 -

12

12 367

490 -

9

4 263

13 232

8 441 -

26 895

8 427

481

-

14

9 770 17 125

A csoportos minősítéssel értékelt villamosenergia-vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 748 MFt, a hálózathasználati díjas vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 31 MFt, az egyéb vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 14 MFt, míg a peresített vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 7 227 MFt. A csoportos minősítéssel értékelt vevőkre tárgyidőszakban összesen 8 020 MFt értékvesztést számolt el a Csoport, amely 1 750 MFt-tal (17,91 %-kal) alacsonyabb a bázisévhez viszonyítva. A vevőkörökre együttesen elszámolt értékvesztés csökkenése a fogyasztók fizetési magatartásának javulásával magyarázható, amely elsődlegesen a rezsicsökkentés, illetve a hátralékkezelésben bevezetett innovatív intézkedések együttes hatása. Vevőkövetelések és értékvesztés egyedi minősítés alapján MFt 2015.12.31 Megnevezés

Bruttó érték

2014.12.31

Értékvesztés

Bruttó érték

Értékvesztés

Villamosenergia-vevők egyedi minősítés alapján

6 942

-

72

5 164

-

63

Egyedileg minősített vevőkövetelések összesen

6 942

-

72

5 164

-

63

Az egyedi minősítéssel értékelt vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés tárgyidőszaki záró értéke 72 MFt, amely 9 MFt-tal (14,29 %-kal) magasabb a bázisévhez viszonyítva. Egyedi értékelésre kerül sor a kiemelt versenypiaci nagyfogyasztók körében. Ezen kiemelt ügyfelek követeléskezelésénél sajátos körülmények állnak fenn, speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.


38

A csoportos minősítésű lejárt, de nem értékvesztett követelések korosítása vevőcsoportonként


1-30 nap között

31-60 nap között

61-90 nap között

Összesen

Villamosenergia-vevők

349

475

143

967


556

45

5

606

Egyéb vevők

167

18

2

187

1 072

538

150

1 760

Összesen


1-30 nap között

Villamosenergia-vevők Rendszerhasználati díjas vevők Egyéb vevők Összesen

31-60 nap között

61-90 nap között

Összesen

1 665

424

149

2 238

888

110

91

1 089

206

72

2

280

2 759

606

242

3 607

A nem esedékes, nem értékvesztett vevőköveteléseknél a követelések megtérülése vevőkategóriánként eltérő. A villamosenergia-vevőkkel kapcsolatos követelések 1 271 MFt-tal csökkentek az előző üzleti évhez képest, amelynek egyik meghatározó tényezője, hogy az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. Az egyetemes szolgáltatás tekintetében – amely tartalmazza a lakossági fogyasztói kört – magasabb a követelés

jövőbeni

megtérülés-kockázata,

mint

a

versenypiaci

villamosenergia-vevők

és

a

hálózathasználati díjas vevők esetében. Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, valamint egyéb követelések minősítése MFt 2015.12.31 Megnevezés


Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Követelések egyéb részesedési Egyéb pénzügyi viszonyban lévő követelések vállalkozással szemben

12 074

-

42

30

-

-

Követelések bruttó értéke

12 104

-

42

Követelések nettó értéke

12 104

-

42



39

MFt 2014.12.31 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Megnevezés


Követelések egyéb részesedési Egyéb pénzügyi viszonyban lévő követelések vállalkozással szemben

8 145

-

11

296

-

-

Követelések bruttó értéke

8 441

-

11

Követelések nettó értéke

8 441

-

11


LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE A Csoport a likviditási kockázatot a várható lejárati időpontok alapján kezeli, közzéteszi mind a pénzügyi kötelezettségek, mind a szállítói kötelezettségek várható lejárati időpontjainak az elemzését. A Csoportnál a kötelezettségek lejárati időpontjai szerződéseken alapulnak. A Csoport pénzügyi kötelezettségei részben folyószámla- és bankhitelekből adódnak, amely kötelezettségek az alábbi táblázatban az esedékesség napjáig fizetendő kamatokkal együtt, nem diszkontálva kerülnek bemutatásra a megfelelő lejárati kategóriákban. MFt 2015.12.31 Megnevezés

1-30 nap között

31-90 nap között 91-360 nap között

1-5 év között

Összesen

BNP Paribas

-

-

72

-

72

CIB Bank Zrt.

-

-

1 055

-

1 055

Deutsche Bank Zrt.

-

-

423

-

423

Erste Bank Zrt.

-

-

462

-

462

MKB Bank Zrt.

-

-

1 235

-

1 235

OTP Bank Nyrt.

-

1 177

-

-

1 177

Folyószámlahitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen

-

1 177

3 247

-

4 424

-

1 177

3 247

-

4 424

24 940

-

-

-

24 940

-

1

2

-

3

2 829

-

-

-

2 829

Pénzügyi kötelezettségek összesen

27 769

1 178

3 249

-

32 196

Anyavállalati garanciák

21 043

-

-

-

21 043

Kapott hitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi lízing Egyéb pénzügyi kötelezettségek


40


1-30 nap között

31-90 nap között 91-360 nap között

1-5 év között

Összesen

BNP Paribas

-

-

134

-

134

CIB Bank Zrt.

-

-

522

-

522

Deutsche Bank Zrt.

-

-

552

-

552

MKB Bank Zrt.

-

-

176

-

176

OTP Bank Nyrt.

-

563

-

-

563

1 384

-

563

1 384

-

1 947

26 283

-

-

-

26 283

-

1

3

3

7

2 273

-

-

-

2 273

28 556

564

1 387

3

30 510

6 123

-

-

-

6 123

Folyószámlahitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen Kapott hitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi lízing Egyéb pénzügyi kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek összesen Anyavállalati garanciák

563 1 947

Az ELMŰ Csoport pénzügyi instrumentumainak kategorizálása Az IFRS 7 követelményei szerint a pénzügyi eszközök egyes osztályaihoz magyarázó, értelmező közleményt kell készíteni. Az IFRS 7 nem tartalmaz előre meghatározott listát ezekről az osztályokról, csak annyit szabályoz, hogy az egy osztályba tartozó pénzügyi eszközök megegyező természetűek legyenek, azonos jellemzőkkel rendelkezzenek, és az egyes osztályokba tartozó elemek álljanak összhangban a mérlegcsoportok elemeivel. A pénzügyi instrumentumok „osztály” nem azonos a pénzügyi instrumentumok „kategóriával”. A kategóriákat az IAS 39 definiálja, melyek a következők: 

az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök,



kölcsönök és követelések,



értékesíthető pénzügyi eszközök,



lejáratig tartott értékpapírok,



az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek,



amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

Az osztályokat alacsonyabb szinten kell meghatározni, mint azt az IAS 39 teszi, és össze kell hangolni a mérleg soraival, az IFRS 7 előírásai szerint. A kategóriák szintjeinek meghatározása szabályozáson alapszik, az osztályok részletezettsége a Csoport döntésén alapul, és a számviteli politikában kerül rögzítésre.


41

A Csoport pénzügyi instrumentumainak kategorizálását az alábbi táblázatok mutatják:

Kategóriák (IAS39 szerint definiált) Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök

Mérlegsorok

Megjegyzés

Derivatív pénzügyi követelések

Az RWE AG-val kötött nyitott határidős devizaügyletekből származó származékos pénzügyi eszközök

Vevői, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő felekkel szembeni követelések

Áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból adódó rövid lejáratú vevői követelések

Adott kölcsönök

Dolgozói lakásépítési- és vásárlási kölcsönök

Egyéb követelések

Szerződésen alapuló járó kamat, kötbér, kártérítés

Pénzeszközök

Bankbetétek, pénztárak

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Nem releváns

Nincs ilyen pénzügyi eszköz a Csoportnál

Lejáratig tartott értékpapírok

Nem releváns

Nincs ilyen pénzügyi eszköz a Csoportnál

Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek

Derivatív pénzügyi kötelezettségek

Az RWE AG-val kötött nyitott határidős devizaügyletekből származó származékos pénzügyi kötelezettségek

Kapott hitelek és lízingek

Folyószámla- és bankhitelek, hosszú és rövid lejáratú pénzügyi lízingek

Kölcsönök és követelések Pénzügyi eszközök

Pénzügyi kötelezettségek

Amortizált bekerülési értéken Szállítói, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő Áruvásárlásból és szolgáltatás-igénybevételből elszámolt pénzügyi felekkel szembeni kötelezettségek adódó szállítói kötelezettségek kötelezettségek Szerződésen alapuló fizetendő kamat, tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek, vevői Egyéb kötelezettségek túlfizetések miatti kötelezettségek és szénipari támogatási kötelezettség

MFt Pénzügyi eszközök 2015.12.31

Kölcsönök és követelések

Eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök 303

Összesen

Derivatív követelések

-

Kölcsönök

9

-

9

30 132

-

30 132

Vevői és kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb pénzügyi követelések Pénzeszközök Összesen

303

42

-

42

1 812

-

1 812

31 995

303

32 298

MFt Pénzügyi eszközök 2014.12.31 Kölcsönök Vevői és kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb pénzügyi követelések Pénzeszközök Összesen

Kölcsönök és követelések 23

Eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök -

30 667

-

Összesen 23 30 667

11

-

11

1 564

-

1 564

32 265

-

32 265


42

MFt Pénzügyi kötelezettségek 2015.12.31 Kapott hitelek és lízing

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 4 383

Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek Derivatív kötelezettségek Összesen

Összesen 4 383

24 940

24 940

2 829

2 829

1

1

32 153

32 153

MFt Pénzügyi kötelezettségek 2014.12.31 Kapott hitelek és lízing

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 1 929

Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek Összesen

Összesen 1 929

26 283

26 283

2 273

2 273

30 485

30 485

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz és pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó eredményhatás a 8.9. Pénzügyi műveletek eredménye fejezetben került bemutatásra. Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó eredményhatás a 8.3. Egyéb üzemi bevételek fejezetben került bemutatásra.


43

4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK Az alkalmazott becslések és megítélések folyamatos értékelés alatt állnak, és a múltbeli tapasztalatokra és egyéb tényezőkre épülnek, beleértve az aktuális körülmények alapján vélhetően bekövetkező jövőbeni eseményekre vonatkozó várakozásokat is.

4.1. Kritikus számviteli becslések és feltételezések A Csoport becsléseket és feltételezéseket fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan. Az ebből eredő számviteli becslések, természetükből adódóan, csak ritka esetben egyeznek meg a tényleges eredményekkel. Azok a becslések és feltételezések, amelyek miatt jelentős mértékben módosulhat az eszközök és források mérlegben szereplő értéke a következő pénzügyi év során, az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Az eszközök hasznos élettartamának becslése A Csoport megbecsüli, hogy az adott tárgyi eszköz mennyi ideig használható, és ez alapján kerül megállapításra az eszközök hasznos élettartama. Gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a tényleges hasznos élettartam néha eltér a becsült értéktől. A 2015. december 31-i nettó tárgyi eszköz és immateriális javak együttes értéke 155 544 MFt (2014. december 31-én 153 801 MFt), és a tárgyidőszakban elszámolt értékcsökkenés 14 190 MFt (2014. évben 14 375 MFt). A leírási kulcsok 1 százalékpontos csökkenése az eredményt 3 714 MFt-tal javítaná (2014. évben 3 609 MFt-tal javította volna). A hálózati eszközök a teljes tárgyieszköz-állomány 95,07 %-át teszik ki (2014-ben 93,52 %-át tették ki), hasznos élettartamuk 12,5-25 év. A Csoport évente ellenőrzi a becsült várható hasznos élettartamokat, és változás esetén módosítja az értékcsökkenési kulcsokat. A részesedések realizálható értékének becslése A Csoport értékvesztésre utaló jelek esetén vizsgálja részesedéseinek realizálható értékét, és ezeknek a vizsgálatoknak megfelelően mindig a megtérülő érték mértékéig kerülnek leértékelésre a részesedések, ha szükséges. Ha a helyzet megváltozik a jövőben, további értékvesztés kerül elszámolásra, vagy korábban elszámolt értékvesztés – részben vagy egészben – kerül visszaírásra. A tárgyidőszakban nem volt szükség értékvesztés elszámolására, míg a bázisidőszakban a Sinergy Kft. esetében 814 MFt értékvesztést számolt el a Csoport. A tárgyi eszközök és immateriális javak realizálható értékének becslése A Csoport értékvesztésre utaló jelek esetén vizsgálja tárgyi eszközeinek és immateriális javainak realizálható értékét. Az értékvesztési vizsgálatok során a Csoport különféle becsléseket alkalmaz az eszköz használatából származó jövőbeni pénzáramokra vonatkozóan a tőkeköltség és a növekedési ráta figyelembe vételével. A becslések alapjául a gazdasági környezetre, a fogyasztásra és a villamos energia


44

eladási árára vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ha a helyzet megváltozik a jövőben, további értékvesztés kerül elszámolásra, vagy korábban elszámolt értékvesztés – részben vagy egészben – kerül visszaírásra. 2015. évben és 2014. évben nem volt szükséges értékvesztés elszámolása. A befektetett eszközök megtérülő értékének vizsgálata A Csoport a befektetett eszközök megtérülő értékének meghatározásához az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték módszert alkalmazza. A valós értéket a Csoport a várható jövőbeni cash flow-k diszkontált jelenértékével határozza meg. A diszkontráta meghatározása során a súlyozott tőkeköltség módszeréből indult ki (alkalmazott diszkontráta: 6,2 %, 2014-ben: 6,6 %). A jövőbeni cash flow-k figyelembe veszik a piaci és szabályozási környezet ismert változásait, a csoport előző évi teljesítményét, továbbá a csoport igazgatósága által jóváhagyott közép- és hosszú távú terveket, amelyekben költségcsökkentéseket irányoztak elő. Tőkeköltség A tőkeköltség 1 százalékpontos növekedése mellett sem bázis, sem tárgyidőszakban nem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre, mert a megtérülő érték még az egy százalékkal magasabb tőkeköltség mellett is a könyv szerinti érték felett lenne. Ugyanakkor egy esetleges 1 százalékpontos tőkeköltség-növekmény érintené a halasztott adóeszközök egyenlegét (3 761 MFt-tal csökkentené). Ez abból adódik, hogy a halasztott adóeszközök között 20 847 MFt került kimutatásra, amiatt, mert eltérés van az adóalap (amely megegyezik a magyar számviteli törvény szerinti éves beszámoló könyv szerinti értékével) és az IFRS beszámolóban lévő hálózati eszköz-értékek között. A különbségre az IAS 12-nek megfelelően halasztott adóeszköz került a mérlegben kimutatásra. A tőkeköltség esetleges 1 százalékpontos növekedése miatt a magyar számviteli törvény szerinti beszámolóban értékvesztést kellene elszámolni az ott kimutatott eszközérték terhére, aminek következtében az IFRS beszámolóban a halasztott adókövetelés egyenlege 3 761 MFt-tal csökkenne, az adóráfordítás pedig ugyanezzel az összeggel növekedne. Költségcsökkentési terv Amennyiben a Csoport a tervezett költségcsökkentési programját feleakkora mértékben tudja megvalósítani, mint amit tervezett, szintén nem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre. Hatósági és törvényi változások A befektetett eszközök jövedelmezőségének meghatározásakor a Csoport azzal a feltételezéssel élt, hogy az eszközök értékét befolyásoló, a Csoport számára negatív cash flow-változással járó további hatósági, törvényi és adórendelkezések nem történnek. Hosszú távú adópolitika A befektetett eszközök jövedelmezőségének meghatározásakor a Csoport azzal a feltételezéssel élt, hogy hosszú távon az adórendszer szektorsemlegessége irányába mutató elmozdulások várhatók.


45

Amennyiben ez mégsem valósul meg, akkor sem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre, ugyanakkor a fent bemutatott ok miatt a halasztott adóeszközök egyenlege ebben az esetben 8 977 MFt-tal csökkenne, az adóráfordítás pedig ugyanezzel az összeggel növekedne. Céltartalékok elszámolása Az elemzéseket és a becsléseket a Csoport a jogi tanácsadókkal közösen készíti a valószínűség, időzítés és várható forráskiáramlás összegének meghatározása érdekében. A környezetvédelemmel kapcsolatban felmerülő tételek nem rendelhetők konkrét eszközhöz és nem tervezhetőek előre az eszközök telepítésénél. Ennek alapján azok nem a tárgyi eszköz bekerülési értékében, hanem a szennyezés évében kerülnek költségként elszámolásra. A becsült költségek – amelyekre a kifizetés valószínűsíthető – a Csoport pénzügyi kimutatásaiban a céltartalékok között kerülnek elszámolásra. A tényleges kiadás eltérhet a céltartalékként elszámolt összegtől jogi normák esetleges változása, a környezetvédelmi helyreállításban alkalmazható technológia fejlődése vagy a harmadik felek által fedezett költségek változása miatt. Ha ezeknek a kötelezettségeknek a tényleges összege eltér a képzett céltartalék összegétől, akkor a különbözetet az időszaki eredményben kell elszámolni. A Csoport 2015. évben szabadságra, megállapodásos bérre, környezetvédelmi költségekre, várható kötelezettségekre és peres ügyekre képzett céltartalékot, összesen 857 MFt értékben. A Csoport 2014. évben szabadságra, megállapodásos bérre, várható kötelezettségekre és peres ügyekre képzett céltartalékot, összesen 154 MFt értékben. A céltartalékokkal kapcsolatos további információt lásd a 7.12.2. fejezetben. Villamos energia beszerzésének és értékesítésének időbeli elhatárolása A beszámolási időszak végével becslések készülnek a villamos energia szállítói számláinak és árbevételének, valamint a rendszerhasználati díj szállítói számláinak és árbevételének az elhatárolására vonatkozóan. A villamosenergia-árbevételnek a fogyasztók teljes körére történő elhatárolása, becslése az előző hónap elhatárolási adatainak, valamint a tárgyévi prognózis és az éves leolvasás figyelembe vételével havonta történik az előző évek tapasztalatai alapján kialakított modell segítségével. A modell alapján kiszámított elhatárolandó árbevételt különböző statisztikai és egyéb módszerekkel rendszeresen ellenőrzi az Értékesítési Gazdasági Igazgatóság. A rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos ráfordítás és árbevétel időbeli elhatárolásának összege az alábbi elv alapján kerül meghatározásra. A rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó ráfordítás- és árbevétel főkönyvek zárására az aktuális hónap utolsó munkanapján kerül sor. A beszámolási időszakra vonatkozó számlák

– amelyek a

rendszerhasználati ráfordítást tartalmazzák –, illetve a rendszerhasználati díjakról kiállított számlák eddig az időpontig még nem állnak teljes egészében a Csoport rendelkezésére. A Csoport saját mérési adatok alapján mind mennyiségi, mind értékbeli becslést készít. A becslés adatait az adott időszakra vonatkozó rendszerhasználati mérleg is tartalmazza. Az így elhatárolt villamos energia és rendszerhasználati díj árbevétele a mérlegben a vevői követelések között, míg a ki nem számlázott, de felmerült villamos energia és rendszerhasználati díj költsége a szállítói kötelezettség soron jelenik meg.


46

Ha 2015. évben a villamosenergia-beszerzés mennyiségének elhatárolt értéke 10 %-kal változna (2014. évben 10 %-kal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - az elhatárolt mennyiség csökkenése esetén 1 643 MFt-tal növekedne (2014. évben 1 912 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye, - az elhatárolt mennyiség növekedése esetén 1 643 MFt-tal csökkenne (2014. évben 1 912 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye. Ha 2015. évben a villamosenergia-értékesítés mennyiségének elhatárolt értéke 10 %-kal változna (2014. évben 10 %-kal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - az elhatárolt mennyiség növekedése esetén 619 MFt-tal növekedne (2014. évben 852 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye, - az elhatárolt mennyiség csökkenése esetén 619 MFt-tal csökkenne (2014. évben 852 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye. Ha 2015. évben a villamosenergia-beszerzési egységárak 10 %-kal változnának (2014. évben 10 %-kal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - a beszerzési egységárak növekedése esetén 10 599 MFt-tal csökkenne (2014. évben 15 264 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye, - a beszerzési egységárak csökkenése esetén 10 599 MFt-tal növekedne (2014. évben 15 264 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye. Ha 2015. évben a villamosenergia-értékesítési egységárak 10 %-kal változnának (2014. évben 10 %-kal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - az értékesítési egységárak növekedése esetén 12 189 MFt-tal (2014. évben 20 901 MFt-tal növekedett volna) növekedne a Csoport időszaki eredménye, - az értékesítési egységárak csökkenése esetén 12 189 MFt-tal (2014. évben 20 901 MFt-tal csökkent volna) csökkenne a Csoport időszaki eredménye. Vevői követelések értékvesztése Az üzleti fogyasztókkal szemben fennálló követelések értékvesztésének becslése egyedi és portfolió alapon történik, a behajtás tapasztalati adatai alapján. A lakossági fogyasztókkal szembeni követelések esetében pedig múltbeli tapasztalatok alapján történik az értékvesztés elszámolása. Az esedékes vevőkövetelések záró értéke 2015. év végén 2 112 MFt-tal alacsonyabb a 2014. év végi értékhez képest. Ha 2015. évben az alkalmazott átlagos értékvesztési kulcsok 10 százalékponttal változnának (2014. évben 10 százalékponttal változtak volna) a teljes vevőállományt figyelembe vevő értékvesztéskalkulációnál, akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne:


47

- az átlagos értékvesztési kulcs csökkenése esetén 848 MFt-tal növekedne (2014. évben 1 055 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye, - az átlagos értékvesztési kulcs növekedése esetén 848 Ft-tal csökkenne (2014. évben 1 055 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye. Kapott hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj elhatárolása A fogyasztóknak hálózatfejlesztési díjfizetési kötelezettségük van, amikor a villamosenergia-hálózathoz csatlakoznak, a hálózat bővítésének tényleges költsége alapján. A közcélú villamosenergia-hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII.29.) GKM rendelet előírja, hogy a meglévő hálózatra történő csatlakozás esetén a fogyasztó a hálózati engedélyessel szerződéses keretek között megállapodik a csatlakozási díj mértékében. A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztó az adott csatlakozási ponton jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. A rendelet szerint a fejlesztési célra átvett pénzeszközöket (csatlakozási díjakat) a Csoport a hálózati beruházások költségeinek fedezetére használja fel. Ezekből a fejlesztési hozzájárulásokból és csatlakozási díjakból származó összeg elhatárolásra kerül, és csak az érintett eszköz hasznos élettartamával arányosan kerül árbevételként elszámolásra. Az elhatárolt fejlesztési hozzájárulások és csatlakozási díjak a mérlegben a halasztott bevételek között szerepelnek. A 2015. évi értékcsökkenéssel arányosan bevételként elszámolt hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj értéke 2 635 MFt (2014. évben 2 920 MFt). Ha 2015. évben az elhatárolt hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj feloldásának alapjául szolgáló eszközök átlagos leírási kulcsa 1 százalékponttal eltérne (2014. évben 1 százalékponttal eltért volna) a Csoport becsléseitől, akkor ez a változás a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - az átlagos leírási kulcs növekedése esetén 580 MFt-tal növekedne (2014. évben 562 MFt-tal növekedett volna) a Csoport által elszámolt nettó árbevétel, -

az átlagos leírási kulcs csökkenése esetén 580 MFt-tal csökkenne (2014. évben 562 MFt-tal csökkent volna) a Csoport által elszámolt nettó árbevétel.


48

5. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS MFt 2015.12.31 Konszolidált adatok

Megnevezés

Hálózati tevékenység

Értékesítési tevékenység


Összesen

Eredménylevezetés Értékesítés árbevétele külső felekkel szemben

107 693

Szegmensek közötti értékesítés árbevétele

-

Energiaadó

-

Összes árbevétel Működési eredmény Pénzügyi műveletek eredménye

119 083 -

9 387

-

-

1 401

-

107 693

117 682

9 387

18 165

1 818

1 480

236 163 -

1 401 234 762 21 463

112

-

101

-

38

-

27

Részesedési eredmény

-

17

-

272

-

102

-

391

Ebből: részesedés a tők emódszerrel elszámolt vállalk ozások eredményéből

-

17

-

272

-

102

-

391

Adózás előtti eredmény Nyereségadók Nettó nyereség

18 260 -

1 445

1 340 -

500

21 045

8 790

-

2 181

-

9 470

-

736

840

11 471 9 574

38 011

16 619

210 594

336

2 788

3 124

155 964

38 347

19 407

213 718

30 971

27 649

5 655

64 275

30 971

27 649

5 655

64 275

Egyéb információk Szegmens eszközök (Halasztott adókövetelés és értékesíthető pénzügyi eszközök nélkül) Befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű vállalkozásban Szegmens eszközök összesen Szegmens kötelezettségek (Adók és hitelek nélkül) Szegmens kötelezettségek összesen

155 964 -

Tőke kiadások (Beruházások időszaki növekedése)

16 203

-

523

16 726

Értékcsökkenés

12 265

-

1 925

14 190

11 547

-

842

12 389

- immateriális javak

718

-

1 083

1 801

Vevők értékvesztése

1 426

6 613

53

8 092

-

44

126

- tárgyi eszközök

Környezetvédelmi költségek

82


Konszolidált adatok Hálózati tevékenység

Értékesítési tevékenység


Összesen

Eredménylevezetés Értékesítés árbevétele külső felekkel szemben

106 625

Szegmensek közötti értékesítés árbevétele

-

Energiaadó

-

Összes árbevétel Működési eredmény Pénzügyi műveletek eredménye

105 366 -

106 625

9 156

-

-

1 160

-

104 206

9 156

16 003

-

579

2 010

213

-

582

12

221 147 -

1 160 219 987 17 434

-

357

Részesedési eredmény

15

1 084

304

1 403

Ebből: részesedés a tők emódszerrel elszámolt vállalk ozások eredményéből

15

1 084

304

1 403

Adózás előtti eredmény

16 231

Nyereségadók

7 847

Nettó nyereség

8 384

-

77

2 326

18 480

1 236

285

9 368

1 313

2 041

9 112

20 814

20 835

189 613

Egyéb információk Szegmens eszközök (Halasztott adókövetelés és értékesíthető pénzügyi eszközök nélkül) Befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű vállalkozásban Szegmens eszközök összesen Szegmens kötelezettségek (Halasztott adókötelezettség és hitelek nélkül) Szegmens kötelezettségek összesen

147 964 17

1 198

3 063

4 278

147 981

22 012

23 898

193 891

28 384

21 295

6 774

56 453

28 384

21 295

6 774

56 453

Tőke kiadások (Beruházások időszaki növekedése)

13 301

-

614

13 915

Értékcsökkenés

11 941

-

2 435

14 376

11 232

-

986

12 218

- immateriális javak

709

-

1 449

2 158


1 601

8 151

81

9 833

-

44

94

- tárgyi eszközök

Környezetvédelmi költségek

50


49

A Csoport konszolidált szegmens beszámolója összevontan mutatja a folytatódó és a megszűnő tevékenységeket. Az értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnő tevékenységek részletes bemutatását lásd a 6. fejezetben. A konszolidált beszámolóhoz képest a szegmens beszámolóban látható eltérés a megszűnő tevékenységek eltérő bemutatása miatt tapasztalható. A Csoport konszolidált eredménykimutatásában látható folytatódó tevékenységekből származó adózás előtti eredmény 24 738 MFt, a megszűnő tevékenységekből származó adózás előtti eredmény -3 693 MFt, melyek a fenti szegmensek szerinti jelentésben összevontan 21 045 MFt-ot tesznek ki. A folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó nyereségadók értéke összesen -10 623 MFt, a megszűnő tevékenységekhez kapcsolható pedig -848 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek -11 471 MFt értékkel. A

folytatódó

tevékenységek

nettó

nyereségének

értéke

összesen

14 115 MFt,

a

megszűnő

tevékenységeké pedig -4 541 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek 9 574 MFt értékkel. A szegmens beszámolóban látható eszközök nem tartalmazzák a halasztott adókövetelést és az értékesíthető pénzügyi eszközöket, melyek értéke így 210 594 MFt. A megszűnő tevékenységekhez 18 630 MFt tartozik, melyből tárgyi eszköz 240 MFt, immateriális javak 1 523 MFt, egyéb hosszú lejáratú követelés 13 MFt, vevőkövetelés 12 338 MFt, egyéb forgóeszközök 2 083 MFt és pénzeszközök 2 433 MFt. A befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű és társult vállalkozásban soron megjelenő 3 124 MFt teljes mértékben a folytatódó tevékenységekhez tartozik. A szegmens kötelezettségek (melyek az adók és hitelek nélkül kerülnek kimutatásra) értéke 64 275 MFt, melyből a megszűnő tevékenységek összesen 8 540 MFt értéket képviselnek. Rövid lejáratú céltartalékok 221 MFt, szállítói kötelezettségek 7 646 MFt és egyéb kötelezettségek 673 MFt. A Csoport 2014-es konszolidált eredménykimutatásában látható folytatólagos tevékenységekből származó adózás előtti eredmény 22 438 MFt, a megszűnő tevékenységekből származó adózás előtti eredmény -3 958 MFt, melyek a fenti szegmensek szerinti jelentésben összevontan 18 480 MFt-ot tesznek ki. A folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó nyereségadók értéke 2014-ben összesen -8 534 MFt, a megszűnő tevékenységekhez kapcsolható pedig -834 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek -9 368 MFt értékkel. A folytatódó tevékenységek nettó nyereségének értéke 2014-ben összesen 13 904 MFt, a megszűnő tevékenységeké pedig -4 792 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek 9 112 MFt értékkel. A szegmens eszközök összesen értéke az alábbi tényezők összegéből adódik: tárgyi eszközök, immateriális javak, részesedések társult és közös vezetésű vállalkozásban, kölcsönök, forgóeszközök. A szegmens kötelezettségek összesen értéke az alábbi tényezők összegéből adódik: rövid és hosszú lejáratú céltartalékok, halasztott bevételek, szállítói kötelezettségek, egyéb kötelezettségek.


50

5.1. Földrajzi megoszlás Mivel a Csoport tevékenységének meghatározó részét Magyarországon folytatja, ezért az IFRS 8 standard értelmében egy földrajzi területnek minősül. A más földrajzi területről származó bevételek nem érik el az IFRS által meghatározott limitet.

5.2. Működési szegmensek Az IFRS 8 standard előírásainak megfelelően elkészült a hálózati, az értékesítési és az egyéb tevékenységek szétválasztását célzó modell, valamint kidolgozásra került a számviteli szétválasztás alapjául szolgáló elszámolási módszertan. Ezt alapul véve történik meg a tevékenységek közötti bevételés ráfordítás-, illetve eszköz- és forrásmegosztás. A hálózati tevékenység magában foglalja a VET által elosztói engedélyesként meghatározott tevékenységet (ELMŰ Hálózati Kft.), valamint a Csoport által tőkemódszerrel bevont ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. tevékenységét. Az értékesítési tevékenység magában foglalja a VET által egyetemes szolgáltatói és villamosenergiakereskedelmi engedélyesként meghatározott tevékenységet (ELMŰ Nyrt.), az RWE Energie S.R.L.-t, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t, valamint a Csoport által tőkemódszerrel bevont Sinergycsoportot és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, mely vállalat fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók villamosenergia-ellátása és villamos energia beszerzése. Az egyéb tevékenységek szegmensen kerül kimutatásra az ELMŰ Nyrt. központi, irányítási tevékenysége, valamint a hálózati és értékesítési tevékenységhez nem hozzákapcsolható részesedések (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft., BDK Kft.) tevékenysége. A szegmensenkénti IFRS beszámoló elkészítése a Csoport tagvállalatainak IFRS beszámolója alapján történt, a döntéshozók ezen adatokat használják.

5.2.1. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás szétválasztásának elvei Árbevétel-elszámolás elvei Az engedélyes tevékenységekhez kapcsolódó árbevételek a tarifarendeletben szabályozott módon keletkeznek. A kapcsolódó és másodlagos, illetve egyéb tevékenységek árbevételei pedig a piaci feltételek szerint alakulnak. Az engedélyes tevékenységekből származó árbevételeket az 57/2002-es GKM-rendeletben rögzített feltételek szerint és bontásban könyveli a Csoport.


51

Költségelszámolás elvei A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, a költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-szétválasztás gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton (SLA) alapuló tényleges elszámolások jelentik. Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások megbontása a szegmensekhez rendelhető létszám arányában történik. Értékcsökkenési leírás és amortizáció Az értékcsökkenés felosztása a tárgyi eszközök és immateriális javak szegmensek közötti megoszlásának arányában történik. Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei Az elszámolások a MEKH-irányelv egyéb, pénzügyi és rendkívüli eredménytételek szétválasztására vonatkozó ajánlásainak megfelelően történnek. A közvetlenül hozzárendelhető egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások ahhoz az engedélyes tevékenységhez kerülnek könyvelésre, amelyek tevékenységi mérlegében a kapcsolódó eszköz, illetve forrás szerepel. Amennyiben a közvetlen tevékenységhez rendelés nem valósítható meg, akkor vetítési alappal kerül a tevékenységek között megbontásra.

5.2.2. A mérleg szétválasztásának elvei A mérleg szétválasztása során alkalmazott alapelv szerint az adott tevékenységhez (hálózat, értékesítés, egyéb) tartozó főkönyvi számlákat el lehet különíteni. A főkönyvi alábontás azonban némely esetben nem egyezik a tevékenységek szerint indokolt alábontással, így ezeket a tételeket az analitikából kell összegyűjteni, vagy a rájuk jellemző vetítési alap vagy statisztikai mutatók, ún. mesterséges megosztási viszonyszámok, illetve egyéb speciális módszer segítségével kell felosztani. A szegmens eszközök magukba foglalják az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a készleteket, a követeléseket és a pénzeszközöket, de nem tartalmazzák a látens adót és az értékesíthető pénzügyi eszközöket. A szegmens kötelezettségek az adó- és pénzügyi kötelezettségeken kívüli kötelezettségeket tartalmazzák.


6. ÉRTÉKESÍTÉSRE

TARTOTT

BEFEKTETETT

52

ESZKÖZÖK ÉS

MEGSZŰNŐ

TEVÉKENYSÉGEK 6.1. Beszámolás időszakában értékesített befektetett eszközök 6.1.1. Sinergy Kft. és leányvállalatai A tulajdonosok (ELMŰ Nyrt. 50 % és ÉMÁSZ Nyrt. 50 %) azzal a céllal hozták létre a Sinergy Kft.-t, hogy fő tevékenységükön, a villamosenergia-szolgáltatáson túl a fogyasztók speciális, energetikához kapcsolódó igényeit is teljesíteni tudják. A Sinergy Kft. az alábbi tevékenységeket folytatja: -

villamos energia beszerzése, szolgáltatása és értékesítése,

-

ipari és kommunális fogyasztók részére üzemi fűtőművekben és ipari erőművekben saját célú áram- és hőtermelés, valamint hűtés, illetve energiagazdálkodási szolgáltatások végzése,

-

üzletviteli tanácsadás,

-

mérnöki tevékenység, tanácsadás.

A vállalkozásnak tíz leányvállalata van: a Kazinc-Therm Kft., a Tisza-Therm Kft., a Tisza-WTP Kft., az Ózdi Erőmű Kft. és a BC-Therm Kft., Tisza BioTerm Kft., Balassagyarmati Biogáz Erőmű Kft., Kazinc BioEnergy Kft., Tisza BioEnergy Kft., Sinergy Energiakereskedő Kft., valamint egy társult vállalata, a Zugló-Therm Kft. A Csoport bázis időszaki beszámolójában a Sinergy Kft.-ben lévő részesedés értékesítési költséggel csökkentett valós értéke (445 MFt) az értékesítési céllal tartott eszközök között került kimutatásra. Az értékesítési költséggel csökkentett valós érték független piaci felek között létrejött adásvételi szerződésben szereplő eladási ár alapján lett meghatározva. Ennek alapján a valós érték hierarchia 1-es szintjére került besorolásra. A Szegmens beszámolóban az egyéb tevékenységek között szerepelt. 2015. május 4-én az ELMŰ Nyrt. értékesítette a Sinergy Kft jegyzett tőkéjének 50 %-át megtestesítő üzletrészét az ALTEO Nyrt.-nek. A Sinergy Kft.-ben lévő részesedés értékesítésének nincs hatása a Csoport tárgyidőszaki eredményére.

6.2. Beszámolás időszakában értékesítésre tartottnak minősített eszközök és megszűnőnek minősített tevékenységek 2015. május 28-án a Csoport és a Magyar Kormány képviselői aláírták a magyar energiapiacon való hosszú távú együttműködésükről szóló szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozat aláírásával az érintett felek megerősítették szándékukat, és kifejezték erős elkötelezettségüket a magyar energiapiacon való jövőbeli együttműködésük iránt. A szándéknyilatkozat magába foglalja az ELMŰ Csoport egyetemes szolgáltatás üzletágának eladását, amely gyakorlatilag az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. értékesítését jelenti. A szándéknyilatkozat szintén kiterjed az ügyfélszolgálati üzletág értékesítésére. Ez utóbbi az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. eladását jelenti. Az értékesítési ügylet várhatóan 1 éven belül megtörténik. Az Értékesítési céllal tartott eszközök az IFRS 5 kritériumainak megfelelnek.


53

6.2.1. Egyetemes szolgáltatási üzletág Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. 1-11. hónapban az ELMŰ Nyrt. végezte. Ez a tevékenység kiemelésre került a megszűnő tevékenységek közé. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a bázisidőszaki egyetemes szolgáltatási tevékenység is mint megszűnő tevékenység került bemutatásra. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A teljeskörűen konszolidált ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedés értéke az értékesítési céllal tartott eszközök között került bemutatásra. A

Szegmens

beszámolóban

az

egyetemes

szolgáltatói

tevékenységet

ellátó

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató Zrt. tevékenysége az értékesítési tevékenységek között került bemutatásra.

6.2.2. Ügyfélszolgálati üzletág A Csoport és a Magyar Kormány képviselői által aláírt szándéknyilatkozat alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. tevékenysége kiemelésre került a megszűnő tevékenységek közé. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a bázisidőszaki ügyfélszolgálati tevékenység is mint megszűnő tevékenység került bemutatásra. Az értékesítésre tartottnak minősített eszközök és kötelezettségek azok könyv szerinti értéke vagy értékesítési költséggel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbikon kerültek kimutatásra. A Szegmens beszámolóban az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. tevékenysége az egyéb tevékenységek között került bemutatásra. Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó eszközök MFt Értékesítési céllal tartott eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak

2015.12.31 240

-

1 523

-

-

445

Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Egyéb hosszú lejáratú követelések

2014.12.31

31

-

12 338

-

Egyéb forgóeszközök

2 120

-

Pénzeszközök

2 433

-

18 685

445

Vevőkövetelések

Összesen

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek MFt Értékesítési céllal tartott kötelezettségek Rövid lejáratra kapott hitelek és lízing Rövid lejáratú céltartalékok Szállítói kötelezettségek Egyéb kötelezettségek Összesen

2015.12.31

2014.12.31

1 670

-

221

-

7 646

-

743 10 280

-


54

A megszűnt és megszűnő tevékenységek eredményének levezetése MFt Megszűnt/megszűnő tevékenységek eredménykimutatása

2015

Bevételek

2014

50 222

48 898

Ráfordítások

-

53 915

-

52 856

Megszűnt/megszűnő tevékenységek adózás előtti eredménye

-

3 693 848

-

3 958 834

-

4 541

-

4 792

Nyereségadó Megszűnt/megszűnő tevékenységek időszaki eredménye

A megszűnt és megszűnő tevékenységek cash flow-kimutatása MFt Megszűnt/megszűnő tevékenységek cash flow-kimutatása

2015.12.31

2014.12.31

Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás

-

12 088

Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás

-

1 764

-

16 531

799

Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás Pénzeszközök nettó növekedése/csökkenése

2 679

-

-

2 925

2 126


55

7. MÉRLEG ELEMZÉSE 7.1. Tárgyi eszközök MFt

Megnevezés

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Ingatlanok


Befejezetlen beruházás

Összesen

2014.01.01 Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

209 684 -

Nettó könyv szerinti érték

114 069

114 331 -

64 261

-

4 492

1 998

1

3 502

-

-

330 506

1 998

1

148 674 148 674

-

181 832

95 615

50 070

990

95 615

50 070

990

1 998

1

9 113

4 004

382

13 727

-

Aktiválás

-

-

-

13 499

-

-

Beruházási előleg elszámolása

-

-

-

1

-

1

72

-

-

1 132

-

1 223

Bázisidőszaki értékek Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés

-

-

13 499

Selejtezés bruttó érték

-

870

-

164

-

26

Értékesítés bruttó érték

-

149

-

924

-

150

-

-

Főkönyvi átsorolás bruttó érték

-

6

6

-

-

-

-

Selejtezés halmozott értékcsökkenés

817

147

26

-

-

990

Értékesítés halmozott értékcsökkenés

38

895

Főkönyvi átsorolás halmozott értékcsökkenés Időszaki értékcsökkenés

-

Záró könyv szerinti érték

-

-

27 226

728

129

-

-

6

-

6

-

-

-

7 189

-

4 714

314

-

-

1 037

2 154

-

4 698

2 154

-

3 661

-

-

2 154

-

149 713 149 713

97 375

-

49 147

-

12 217 149 713


217 772 -


120 397

117 253 -

68 106

-

341 877 -

192 164

97 375

49 147

1 037

97 375

49 147

1 037

2 154

-

9 659

5 857

353

16 726

-

-

-

-

-

15 869

-

-

15 869

-

89

-

-

2 154 999

Tárgyidőszaki értékek Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés Aktiválás

32 595

Selejtezés bruttó érték

-

1 366

-

574

-

125

Értékesítés bruttó érték

-

318

-

419

-

262

-

-

-

-

-

5

-

-

-

2

11

-

-

11

1 184

518

124

-

-

1 826

87

361

216

-

-

664

Káresemény halmozott értékcsökkenés

-

-

4

-

-

Főkönyvi átsorolás halmozott értékcsökkenés

-

-

-

7

-

-

-

7

4 979

-

371

-

-

-

12 389

975

2 922

-

4 670

2 922

-

3 695

-

-

975

2 922

-

Káresemény bruttó érték

-


2

Selejtezés halmozott értékcsökkenés Értékesítés halmozott értékcsökkenés

Időszaki értékcsökkenés

-


7 039

-

-

99 584

49 909

5

4

153 390


225 749 -


126 165 99 584

122 115 -

72 206 49 909

-

355 456 -

202 066 153 390

A tárgyi eszközök állományának nettó értéke a 2014. évhez viszonyítva 3 677 MFt-tal (2,46 %) növekedett. A tárgyévi beruházások értéke 16 726 MFt. Az ELMŰ Csoport ennek jelentős hányadát elsősorban az ellátás biztonságának további javítása érdekében a hálózat korszerűsítésére fordította. A tárgyidőszakban elszámolt értékcsökkenés értéke 12 389 MFt-tal csökkentette a tárgyi eszközök értékét. A hálózati eszközök bruttó értéke 342 013 MFt, kumulált értékcsökkenése 196 191 MFt, nettó értéke 145 822 MFt 2015.12.31-én. A hálózati eszközök a teljes tárgyieszköz-állomány 95,07 %-át teszik ki, hasznos élettartamuk 12,5-25 év.


56

A Csoport saját előállítású eszközeinek tárgyidőszaki aktivált értéke 3 089 MFt, amely a hálózati beruházásokhoz kapcsolódik (az aktivált saját teljesítmények értékének bemutatását a 8.2. fejezet tartalmazza). Az aktivált saját teljesítmény tárgyidőszaki értéke meghatározó részben a főelosztó-hálózati beruházásokhoz kapcsolódó anyagok, illetve az elosztóhálózattal kapcsolatos kompakt trafóállomások beszerzését, valamint a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők cseréjéhez kivételezett anyagok és a hálózatra

felszerelt

készülékek

értékét,

valamint

a

felmerült

munkaórák

és

az

elszámolt

gépjárműhasználat értékét tartalmazza. A tárgyévben értékesített tárgyi eszközök nettó értéke 335 MFt. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely tárgyi eszköz selejtezésére. A tárgyévben leselejtezett eszközök nettó értéke (328 MFt) több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Ezek esetében a selejtezést kiváltó tényező a fizikai avulás volt. A selejtezés elszámolása az IAS 36 szabvánnyal összhangban történik. A lízingforgalommal kapcsolatos információkat az alábbi táblázatok mutatják: MFt Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbevevő) 2015.12.31. Ingatlanok bérleti díja Gépek, berendezések bérleti díja Összesen

1 éven belül 12 5 17 MFt

Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbevevő) 2014.12.31. Ingatlanok bérleti díja Gépek, berendezések bérleti díja Összesen

1 éven belül 12 8 20

MFt Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbeadó) 2015.12.31.

1 éven belül

Ingatlanok bérleti díja

12

Gépek, gépjárművek bérleti díja

81

Összesen

93 MFt

Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbeadó) 2014.12.31.

1 éven belül

Ingatlanok bérleti díja

10

Gépek, gépjárművek bérleti díja

38

Összesen

48


57

A bemutatott üzleti évekre vonatkozóan az ELMŰ Nyrt. lízingbevevőként nem állt kapcsolatban a Csoport tagvállalataival, míg lízingbeadóként kapcsolatban állt a Csoporthoz tartozó közös

vezetésű

vállalkozásokkal.

7.2. Immateriális javak MFt Vagyoni értékű jogok

Megnevezés

Szellemi termékek

Összesen


13 092 -


8 325

18 448

5 356 -

4 405

-

12 730

4 767

951

5 718

4 767

951

5 718

190

338

528

Bázisidőszaki értékek Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés Időszaki értékcsökkenés

-


1 771

-

387

-

2 158

3 186

902

4 088

13 282

5 694

18 976


-


10 096

-

4 792

-

14 888

3 186

902

4 088

3 186

902

4 088

99

412

511

Tárgyidőszaki értékek Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés Értékesítés bruttó érték

-

3 490


-

Értékesítés halmozott értékcsökkenés Főkönyvi átsorolás halmozott értékcsökkenés Időszaki értékcsökkenés

-

43

-

3 533

274

263

-

11

2 871

22

7 -


1 382

2 893

-

1 017

419

7 -

1 137

1 801 2 154

2015.12.31 Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés Nettó könyv szerinti érték

9 617 -

8 600 1 017

6 326 -

5 189 1 137

15 943 -

13 789 2 154

Az immateriális javak nettó értéke a bázis időszakhoz viszonyítva 1 934 MFt-tal (47,31 %) csökkent. A Csoport 2015. évben 511 MFt-ot fordított immateriális javak beszerzésére. A tárgyidőszakban elszámolt amortizáció értéke 1 801 MFt-tal csökkentette az immateriális javak értékét. A tárgyévben értékesített immateriális javak nettó értéke 640 MFt. A tárgyévben immateriális javak selejtezésére nem került sor.


58

7.3. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban 7.3.1. Részesedések leányvállalatokban ELMŰ Hálózati Kft. és ELMŰ DSO Holding Kft. Az ELMŰ Hálózati Kft.-t az ELMŰ Nyrt. 100 %-os tulajdoni aránnyal alapította, melynek feladata a tulajdonában lévő elosztóhálózaton keresztül történő villamosenergia-továbbítás a fogyasztók felé, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtása. A jegyzett tőke értéke 261 270 MFt. Jelenleg az ELMŰ Hálózati Kft. közvetlen tulajdonosa az ELMŰ DSO Holding Kft., amelynek 100 %-os tulajdonosa az ELMŰ Nyrt. Az IFRS előírásának megfelelően az ELMŰ Hálózati Kft. és az ELMŰ DSO Holding Kft. is leányvállalatnak minősül. A tulajdoni arány (100 %) megegyezik a szavazati joggal. A fentiek alapján a leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek (IFRS 10). Az ELMŰ Hálózati Kft. Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint összeállított beszámolója alapján 2015. évben 107 821 MFt nettó árbevételt realizált. Az üzemi tevékenységet befolyásoló ráfordítások (94 519 MFt) meghatározó tényezője az anyagjellegű ráfordítások 71 159 MFtos és az értékcsökkenési leírás 12 246 MFt-os értéke. A társaság tárgyévi adózott eredménye 9 340 MFt. Az ELMŰ DSO Holding Kft.-nek a beszámolás időszakában nem volt bevétele, és ráfordítása sem, a tárgyidőszaki adózott eredménye nulla MFt.

RWE Energie S.R.L. Az ELMŰ Nyrt. a bázisidőszakban 100 %-os részesedést szerzett az RWE Energie S.R.L.-ben, melynek feladata villamosenergia-kereskedelmi tevékenység végzése. A jegyzett tőke értéke 1 360 MFt. Az IFRS előírásának megfelelően RWE Energie S.R.L. leányvállalatnak minősül, mivel az Anyavállalat kontrollal rendelkezik a vállalkozásban. Az RWE Energie S.R.L.-ben lévő tulajdoni arány megegyezik a szavazati jog arányával. A leányvállalat 2015-ben teljeskörűen konszolidálásra került (IFRS 10). Az üzemi tevékenységet befolyásoló ráfordítások (7 991 MFt) meghatározó tényezője az anyagjellegű ráfordítások 7 699 MFt-os értéke. A társaság tárgyévi vesztesége 429 MFt. ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították 2015. augusztus 26-án, 70-30 %-os tulajdonosi aránnyal. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A tulajdonosi és a szavazati arányok alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. leányvállalatnak minősül, és teljeskörűen kerül konszolidálásra.


59

7.3.2. Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Az IFRS előírásának megfelelően a szavazati arányok, valamint a szerződéses megállapodáson alapuló közös ellenőrzés figyelembevételével a Társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősítette a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-t és az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapították. A tulajdonosi arányok (50-50 %) megegyeznek a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben meglévő tulajdoni arány (50 %) megegyezik a szavazati hányaddal, illetve a befolyás mértékével. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapították. A tulajdoni hányad jelenleg: ELMŰ Nyrt. 65 %, ÉMÁSZ Nyrt. 35 %, a szavazati arány 50-50 %. A társult és közös vezetésű vállalkozások bemutatásával kapcsolatos további információ az 1. Általános részben kerül bemutatásra. A konszolidált beszámolóba tőkemódszerrel bevont társaságok köre az alábbiak szerint változott. MFt Sinergy Csoport


Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.*


Összesen

Az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányada

50%

50%

50%

65%

-

Az ELMŰ Nyrt. szavazati hányada

50%

50%

50%

50%

Részesedés közös vezetésű vállalkozásban

2014.01.01 Részesedés az eredményből 2014-ben

-

3 409

1 282

2 982

1 502

250

834

305

14

Kapott osztalék

-

2 400

Értékvesztés

-

814

Átsorolás az Értékesítési céllal tartott eszközök közé

-

445

-

918

-

226

-

-

5 043

-

814

-

-

2014.12.31

-

1 198

3 061

17

2015.01.01

-

1 198

3 061

17

176

-

-

272

Kapott osztalék

-

-

590

-

Egyéb tőkeváltozások

-

-

-

-

336

2015.12.31

1 403

1 499

-

Részesedés az eredményből 2015-ben

9 175

-

4 276 4 276

17

-

113

172

-

-

762

277

-

-

2 788

-

277 3 124

* A BDK esetében a tárgyidőszak i eredményből való részesedés nem a tulajdonosi arány, hanem a szindik átusi szerződés alapján k apott osztalék k al k orrigáltan k erült megállapításra.

Az ELMŰ Nyrt.-nek az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-ben lévő érdekeltsége nullára csökkent, további veszteséget és kötelezettséget nem jelenít meg, mivel az ELMŰ Nyrt.-nek nincs jogi vagy vélelmezett kötelme a tőkepótlásra. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. tárgyidőszaki veszteségéből a Csoport tárgyidőszaki eredményében meg nem jelenített rész 69 MFt. A konszolidációba tőkemódszerrel bevont társaságok beszámolói az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek el.


60

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások beszámolói fő sorainak bemutatása: MFt Mérleg 2015.12.31.


Sinergy Csoport



Összesen

Forgóeszközök

-

30 769

2 013

87

32 869

Ebből: pénzeszközök

-

1 808

1 525

6

3 339


-

85

8 332

-

8 417


-

30 854

10 345

87

41 286

-

30 182

4 769

193

35 144

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

Kötelezettségek

-

30 182

4 769

193

35 144

Nettó eszközök külső tagok részesedése nélkül

-

672

5 576

106

6 142

-

MFt Eredménykimutatás 2015


Sinergy Csoport



Összesen

Árbevétel

-

148 463

5 473

7

153 943

Bevételek

-

148 478

6 369

8

154 855

Költségek

-

147 964

6 210

60

154 234

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció

-

6

1 184

-


-

304

11

Adóráfordítás

-

Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

-

-

755 -

545

-

-

10 180

3

1 190 -

78 -

133

296 823

-

498

MFt Mérleg 2014.12.31.


Sinergy Csoport



Összesen

Forgóeszközök

5 782

26 888

2 320

218


2 187

2 523

1 176

1

35 208 5 887


6 135

-

8 495

1

14 631


11 917

26 888

10 815

219

49 839

Kötelezettségek

7 938

24 492

4 694

192

37 316

Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek)

3 229

-

-

-

3 229


7 938

24 492

4 694

192

37 316


3 979

2 396

6 121

27

12 523 MFt

Eredménykimutatás 2014


Sinergy Csoport



Összesen

Árbevétel Bevételek

15 863 16 120

140 419 144 384

6 454 6 728

12 52

162 748 167 284

Költségek

15 434

140 414

6 327

28

162 203

1 264

26

1 211

-

189

34

3

149

2 113

53

4

2 319

500

1 668

382

23

2 573

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció Pénzügyi műveletek eredménye Adóráfordítás Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

-

37

-

2 501 -

189


61

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások beszámolói fő sorainak az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányada arányában történő bemutatása: MFt Mérleg 2015.12.31.


Sinergy Csoport



Összesen

Forgóeszközök

-

15 384

1 007

57

16 448


-

904

763

3

1 670


-

43

4 166

-

4 209


-

15 427

5 173

57

20 657

-

15 091

2 385

126

17 602


Kötelezettségek

-

15 091

2 385

126

17 602


-

336

2 788

69

3 055

-

MFt Eredménykimutatás 2015


Sinergy Csoport



Összesen

Árbevétel

-

74 232

2 737

5

76 974

Bevételek

-

74 239

3 184

5

77 428

Költségek

-

73 982

3 105

39

77 126

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció

-

3

592

-


-

152

6

Adóráfordítás

-

Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

-

-

377 -

272

-

-

5 90

2

595 -

50 -

86

148 422

-

268

* A BDK esetében a tárgyidőszak i eredményből való részesedés nem a tulajdonosi arány, hanem a szindik átusi szerződés alapján k apott osztalék k al k orrigáltan k erült megállapításra. MFt Mérleg 2014.12.31.


Sinergy Csoport



Összesen

Forgóeszközök

2 891

13 444

1 160

142

17 637


1 094

1 262

588

1

2 945


3 068

-

4 248

-

7 316


5 959

13 444

5 408

142

24 953

Kötelezettségek

3 969

12 246

2 347

125

18 687

Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek)

1 615

-

-

-

1 615


3 969

12 246

2 347

125

18 687


1 990

1 198

3 061

17

6 266 MFt

Eredménykimutatás 2014


Sinergy Csoport



Összesen

Árbevétel

7 932

70 210

3 227

8

81 377

Bevételek

8 060

72 192

3 364

33

83 649

Költségek

7 717

70 207

3 163

18

81 105

632

13

606

-

95

17

1

74

1 056

26

2

1 158

250

834

192

14

1 290

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció Pénzügyi műveletek eredménye Adóráfordítás Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

-

19

-

1 251 -

96

* A BDK esetében a tárgyidőszak i eredményből való részesedés nem a tulajdonosi arány, hanem a szindik átusi szerződés alapján k apott osztalék k al k orrigáltan k erült megállapításra.

A közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedések értéke 3 124 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 1 152 MFt-tal (26,94 %) csökkent. A közös vezetésű vállalkozások 2015. évi eredményéből a Csoportra jutó rész 390 MFt-tal, a közös vezetésű vállalkozásoktól (Magyar Áramszolgáltató Kft., Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) kapott osztalék 762 MFt-tal csökkentette a részesedések értékét.


62

7.4. Kölcsönök MFt Kölcsönök Lakásépítési- és vásárlási kölcsönök Összesen

2015.12.31

2014.12.31

9

23

9

23

A lakásépítési- és vásárlási kölcsönök záró állománya az előző üzleti évhez viszonyítva 14 MFt-tal csökkent.

A

változás

a

dolgozók

tárgyidőszaki

kölcsöntörlesztésének

és

az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Ügyfélszolgálati Kft. eszközei értékesítésre tartottnak minősített eszközök közé történő átsorolásának együttes hatása. Az egyéb kölcsönök valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.5. Halasztott adó A halasztott adókövetelés és -kötelezettség nettósítva, összevonva kerül kimutatásra, amennyiben az ellentételezésre lehetőség van, és ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos. MFt Halasztott adók

2015.12.31

2014.12.31

1 619

1 415

20 880

21 911

22 499

23 326

704

641

9 377

8 660

Összes halasztott adókötelezettség

10 081

9 301

Halasztott adók egyenlege (követelés: +; kötelezettség: -)

12 418

14 025

Halasztott adókövetelés 12 hónapon belül 12 hónapon túl Összes halasztott adókövetelés Halasztott adókötelezettség 12 hónapon belül 12 hónapon túl

A halasztott adó főkönyvön történt összes mozgás a következőképpen alakult: MFt Halasztott adók

Összeg

2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel)

15 456 -

Leányvállalat vásárlása

77

2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2015.12.31

1 508 14 025

-

1 607 12 418

A halasztott adókövetelésben és -kötelezettségben bekövetkezett változások a következők:


63

MFt Adótörvény szerinti alacsonyabb eszközérték 8 592

Halasztott adókötelezettség 2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2015.12.31

Derivatív követelések

Összesen

-

-

-

709

-

-

8 592 709

-

9 301

-

-

9 301

-

656

-

124

-

780

-

9 957

-

124

-

10 081 MFt

Adótörvény szerinti magasabb eszközérték

Halasztott adókövetelés

2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel)

-

Leányvállalat vásárlása 2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel)

-

2015.12.31


Céltartalékok

Hálózatfejlesztési hozzájárulás elhatárolt értéke 742

Előző évek elhatárolt vesztesége

Összesen

23 060

224

22

1 050

59

5

187

-

-

-

-

-

77

77

22 010

283

27

929

77

23 326

30

147

188

31

253

174

1 117

108

1 163 20 847

-

-

24 048 -

-

799

827 22 499

A halasztott adók egyenlege 12 418 MFt, ebből a halasztott adóeszközök tárgyidőszaki záró értéke 22 499 MFt, a halasztott adókötelezettség záró értéke 10 081 MFt. A halasztott adóeszközök magas záró értékének oka, hogy a Robin Hood adó számításánál figyelembe veendő adóalap megegyezik a számviteli törvény által meghatározott adózás előtti eredménnyel. Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a számviteli törvény szerint összeállított beszámolóban található könyv szerinti értékek jelentősen magasabbak az IFRS konszolidált beszámolóban található értékeknél, ami annak köszönhető, hogy az Unbundling (lásd az „Anyavállalat bemutatása” fejezetnél) során a magyar beszámolóban a tárgyi eszközök felértékelésre kerültek. A halasztott adókötelezettség jelentős része szintén az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódik. A társasági adótörvény eltérő hasznos élettartamot ismer el ezen eszközök esetében, mint amit a Csoport a számviteli politikájában meghatározott. Ennek alapján a társasági adótörvény által elfogadott eszközérték alacsonyabb, mint az IFRS szabályok alapján megállapított eszközérték, ami halasztott adókötelezettséget eredményez. A Csoport a halasztott adóköveteléseinek egy részét nem ismeri el, mert valószínűsíti, hogy a jövőben nem lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben ezek az átmeneti eltérések felhasználhatóak. Ennek értéke 7 853 MFt. A halasztott adó eredményhatása a 8.10. fejezetben bemutatásra kerül. A fenti táblákban bemutatott halasztottadó-változás időszaki eredményre gyakorolt hatása 3 MFt-tal eltér a 8.10. fejezetben lévő, folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó, halasztott adóráfordítás összegétől. A különbség az értékesítésre tartottnak minősített ügyfélszolgálati tevékenység (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.) nyitó halasztott adókövetelésének az összege.


64

7.6. Készletek MFt Készletek

2015.12.31

2014.12.31

1 658

1 241

106

105

5

5

1 769

1 351

12

14

Közvetített szolgáltatások

5

4

Áruk beszerzési áron

1

1

18

19

1 787

1 370

Alapanyagok Segédanyagok Egyéb anyagok Anyagok összesen Göngyölegek

Áruk összesen Összesen

A készletek záró állománya a 2014. december 31-i állapothoz képest 417 MFt-tal (30,44 %) nőtt, amely az anyagok értékének 418 MFt-os (30,94 %) növekedésével és az áruk záró értékének 1 MFt-os (5,26 %) csökkenésével magyarázható. A készletek forgási sebessége az üzembiztonsági tartalékkal (ÜBT) 5,74 fordulat (2014. január-december: 5,42). ÜBT nélkül a forgási sebesség értéke 12,94 fordulat, amely kisebb csökkenést jelent a 2014. évi értékhez viszonyítva (2014. január-december: 14,36 fordulat). Tekintettel azonban arra, hogy e készletek értéke és felhasználhatósága nem függ össze az idő múlásával, értékvesztés elszámolása nem indokolt.

7.7. Követelések 7.7.1. Vevőkövetelések MFt Vevőkövetelések Villamosenergia-vevők Rendszerhasználati díjas vevők Egyéb vevők Peres követelések Értékvesztés Vevők összesen

2015.12.31

2014.12.31

15 606

18 846

2 599

4 283

675

489

7 240 -

8 092

8 441 -

9 833

18 028

22 226

11 914

8 086

190

355

Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések

12 104

8 441

Követelések kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokkal szemben

12 104

8 441

Összesen

30 132

30 667

Közös vezetésű vállalkozásokkal szembeni követelés Anyavállalat más leányvállalatával szembeni követelés

A vevőkövetelések sor a konszolidált mérlegben összevontan tartalmazza a vevői, a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni


65

követelések értékét. A vevőkövetelések záró értéke – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal – együttesen 535 MFt-tal (1,74 %) csökkent a bázisévhez képest. A vevőkategóriák áttekintésekor csökkenés figyelhető meg a villamosenergia- és a rendszerhasználati díjas vevők körében. A villamosenergia-vevők záró értéke a bázis időszakhoz viszonyítva 3 240 MFt-tal (17,19 %), a rendszerhasználati díjas vevők záró értéke 1 684 MFt-tal (39,32 %) csökkent. Az egyéb vevők záró értéke 186 MFt-tal (38,04 %) nőtt az előző üzleti évhez képest. A peres követelések záró értéke azonban 1 201 MFt-tal (14,23 %) csökkent, míg az elszámolt értékvesztés összege ezzel párhuzamosan 1 741 MFt-tal (17,71 %) csökkent. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értéke 3 663 MFt-tal növekedett a bázisévhez képest. A követelések valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.7.2. Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések csoportos minősítés alapján MFt Villamosenergia-vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen

2015.12.31 Bruttó érték

2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

86 132 236 496

9 66 177 496

115 178 401 884

13 89 336 884

950

748

1 578

1 322

MFt Rendszerhasználati díjas vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

19 42 5 2

5 21 3 2

7 4 4 5

2 2 3 5

68

31

20

12

MFt Egyéb vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

1 1 4 15

2 12

2 3 4 8

1 2 6

21

14

17

9

MFt Peresített vevők


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen

7 240

7 227

8 441

8 427

7 240

7 227

8 441

8 427

Csoportosan minősített értékvesztések összesen

8 279

8 020

10 056

9 770


66

Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések egyedi minősítés alapján MFt 2015.12.31

Megnevezés

Bruttó érték

2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

Villamosenergia-vevők egyedi minősítés alapján

6 942

72

5 164

63

Egyedileg minősített vevőkövetelések összesen

6 942

72

5 164

63

15 221

8 092

15 220

9 833

MINDÖSSZESEN

Az értékvesztés elszámolása a számviteli politikában meghatározott irányelvek szerint történt. Ennek megfelelően az egyetemes szolgáltatói csoportnál a hatályos jogszabály szerint vannak olyan fogyasztói csoportok, amelyek védettséget élveznek. Vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés MFt 2015.12.31 Megnevezés

Villamos energia vevők

Nyitó érték


Egyéb vevők

Összesen

Peresített vevők

1 385

12

9

8 427


10

20

6

12

9 833 48


576

-

1

1 212

1 789

Záró érték

819

32

14

7 227

8 092 MFt

2014.12.31 Megnevezés

Villamos energia vevők

Nyitó érték


Egyéb vevők

Összesen

Peresített vevők

1 839

10

6

-

-

-


-

2

3

30

35


454

-

-

270

724

1 385

12

9

8 427

9 833

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. közös vezetésű vállalkozássá minősítése

Záró érték

8 683 -

16

10 538 -

16

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázattal jelen kiegészítő melléklet 3.1. és 3.4. fejezete is foglalkozik.

7.7.3. Egyéb követelések MFt Egyéb követelések Aktív időbeli elhatárolás (kamat, kötbér, kártérítés)

2015.12.31

2014.12.31

42

11

Egyéb pénzügyi követelések összesen

42

11

Munkavállalókkal szembeni követelések

137

218

Költségvetéssel szembeni követelések

247

445

1 288

857

114

147

Egyéb nem pénzügyi követelések összesen

1 786

1 667

Összesen

1 828

1 678

Szállítóknak adott előlegek, letét Egyéb követelések


67

Az egyéb követelések záró értéke 1 828 MFt, amely 150 MFt-tal (8,94 %) magasabb a bázisidőszakhoz viszonyítva. A szállítóknak adott előlegek a bázisévhez képest 431 MFt-tal (50,29 %) nőttek. A költségvetéssel szembeni követelések 198 MFt-tal (44,49 %) csökkentek az előző évhez képest, melynek jelentős része az általános forgalmi adóval kapcsolatos követelések 202 MFt-os csökkenése. További meghatározó tényező a munkavállalókkal szembeni követelések záró értékének 81 MFt-os csökkenése. Az egyéb követelések valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.7.4. Derivatív követelések A derivatív követelések záró értéke 303 MFt, amely az RWE AG-val kötött határidős devizavásárlási ügyletek mérlegfordulónapi értékeléséből származó követelések értékét tartalmazza. A bázisidőszak végén a Csoport nem rendelkezett nyitott derivatív ügyletekkel.

7.7.5. Nyereségadó-követelés A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik.

7.8. Pénzeszközök MFt Pénzeszközök Elszámolási betétszámla

2015.12.31

2014.12.31

1 118

103

2

7

Deviza-betétszámla

666

1 453

Átvezetési számlák

26

1

1 812

1 564

Elkülönített betétszámla

Összesen


Bank megnevezése

68

15

Átlagos betéti kamat 1,20%

Összeg (MFt)

BNP Paribas Erste Bank Zrt.

1

0,00%

ING Bank Zrt.

712

0,00%

MKB Bank Zrt.

213

0,00%

OTP Bank Nyrt.

177

0,00%

Elszámolási betétszámla összesen

1 118

OTP Bank Romania S.A.

162

Átlagos betéti kamat 0,10%

BNP Paribas

504

0,00%

Bank megnevezése

Összeg (MFt)

Deviza-betétszámla összesen

666

Egyéb pénzeszközök

28

Pénzeszközök összesen

1 812

A Csoport pénzeszközei a fentiekben felsorolt megbízható pénzintézeteknél kerültek elhelyezésre. A pénzeszközök záró állománya 1 812 MFt, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva 248 MFt-tal nőtt. A változás meghatározó tényezője a deviza-betétszámla záró egyenlegének 787 MFt-os csökkenése és az elszámolási betétszámla záró egyenlegének 1 015 MFt-os növekedése az előző üzleti évhez viszonyítva. A Csoport folyamatosan törekszik a bankszámlán és a pénztárakban lévő pénzkészleteinek minimális szinten tartására. A Csoport elkülönített betétszámlákon tartja nyilván a dolgozói lakáscélú kafetéria finanszírozásához szükséges pénzeszközöket, a KELER Zrt.-nél vezetett, osztalékfizetésre használt folyószámlát, az ügyvédi letétbe helyezett összegeket, valamint az ajánlati biztosítékokra, pályázatokra elkülönített pénzeszközöket. A Csoporttal kapcsolatban álló bankok minősítése a Standard&Poor’s és a Moody’s általi besorolása szerint a következő: Bank megnevezése

2015

2014

ING Bank

A1

A

CIB Bank

A

A

BNP Bank

A1

A+

OTP Bank

Ba2+

Ba1

MKB Bank*

Caa2

Ca

A3

A3

Baa2 Ba1

A-2 Ba1

Deutsche Bank Erste Bank OTP Bank Romania S.A *Moody's általi minősítés


69

7.9. Saját tőke A saját tőke nagysága 154 730 MFt, amely az előző időszak záró egyenlegéhez viszonyítva 4 749 MFt-tal nőtt. A változás a 2015. évben realizált eredmény (9 574 MFt), az egyéb átfogó jövedelemként elszámolt tárgyidőszaki átváltási különbözetek (5 MFt), a nem ellenőrző részesedések megszerzése (2 460 MFt) és a 2014. évi eredmény után fizetett osztalék (7 290 MFt) együttes hatása. A Csoport 2014. évben megvásárolt romániai leányvállalatának eltérő devizanemben nyilvántartott időszaki beszámolója az IAS 21 standard szerint értékelésre került. A Csoport a záró árfolyam módszerét alkalmazta. Az átértékelésből eredő különbözet 4 MFt, amely a saját tőkén belül a felhalmozott átváltási különbözetek soron, az egyéb átfogó jövedelem soron került kimutatásra.

Törzsrészvények (db)

Jegyzett tőke

Részvények névértéke (Ft)

Összesen (Ft)

2014.01.01

6 074 441

10 000

60 744 410 000

2014.12.31

6 074 441

10 000

60 744 410 000

2015.12.31

6 074 441

10 000

60 744 410 000

7.10. Kapott hitelek és lízing MFt Kapott hitelek és lízing Hosszú lejáratra kapott hitelek és lízing Pénzügyi lízing Rövid lejáratra kapott hitelek és lízing Folyószámlahitelek Pénzügyi lízing Összesen

2015.12.31

2014.12.31

-

3

-

3

4 383

1 926

4 380

1 923

3

3

4 383

1 929

A pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.11. Hosszú lejáratú kötelezettségek 7.11.1. Hosszú lejáratra kapott hitelek és lízing

Megnevezés Pénzügyi lízing Összesen

Kötelezettség-állomány (MFt) 2015.12.31

2014.12.31

-

3

-

3


70

A bázisidőszakban fennálló 3 MFt-os pénzügyi lízing értékéből az éven belüli rész a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolásra került, mert a folyósított lízingdíj, lejárata szerint, a 2016. évben visszafizetésre kerül. A pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.11.2. Halasztott bevételek MFt Halasztott bevételek Fejlesztési célra átvett pénzeszköz fel nem használt része Fejlesztési célra átvett pénzeszközből megvalósított eszközök nettó értéke Térítés nélkül átvett eszközök nettó értéke Összesen

2015.12.31

2014.12.31

1 442

1 053

19 568

20 316

2 863

2 922

23 873

24 291

A halasztott bevételek között kerül kimutatásra a véglegesen átvett csatlakozási díjak és a térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolásának 23 873 MFt-os záró állománya, amely 418 MFt-tal csökkent a bázisévhez viszonyítva. A beszámolás évében a térítés nélkül átvett eszközök és hálózatfejlesztési források elhatárolt értéke 2 217 MFt. A térítés nélkül átvett eszközök és az átvett források felhasználásából megvalósult eszközök tárgyidőszaki értékcsökkenésével megegyezően, 2 635 MFt összegű kivezetés történt. A térítés nélkül átvett eszközök nettó értékét a kis- és középfeszültségű hálózatok értéke teszi ki.

7.12. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 3 202 MFt-tal (9,40 %) nőtt a 2014. évhez viszonyítva.

7.12.1. Rövid lejáratra kapott hitelek és lízing

Bank megnevezése

Összeg (MFt)

Lejárat ideje

Fedezet

Átlagos kamatláb (%)

BNP Paribas

71

2016.10.30

negative pledge; pari passu

2,40

CIB Bank Zrt.

1 032

2016.12.10


2,30

Deutsche Bank Zrt.

421

2016.04.03


2,35

Erste Bank Zrt.

459

2016.04.07


2,30

MKB Bank Zrt.

1 223

2016.05.26


2,35

OTP Bank Nyrt.

1 174

2016.02.01


2,70

Rövid lejáratra kapott hitelek összesen

4 380

A Csoport rövidtávú finanszírozási igényei – saját forráson kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. A rövid lejáratra kapott hitelek záró értéke 4 380 MFt, amely az előző évi értékhez (1 923 MFt) képest 2 457 MFt-tal (127,77 %) nőtt.


71

A bankok hitelbiztosítékként az ún. „teheralapítási tilalom (negative pledge)” és "követelések azonos rangsorolása (pari passu)" kötelezettségvállalásokat kötötték ki. Ennek megfelelően a hitelfelvételek során a Csoport által képviselt általános vállalati rizikó kerül elsődleges kockázatként figyelembevételre. A Csoport eszközeit zálogjog vagy egyéb hasonló kötelezettség nem terheli. A rövid lejáratra kapott hitelek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel. A rövid lejáratú pénzügyi lízing tárgyidőszakban elszámolt értéke 3 MFt.

7.12.2. Céltartalékok és függő kötelezettségek

MFt Céltartalékok 2014.01.01

Szabadságra

Jogi Megállapodásos Jövőbeni perekre/vitákra bérre kötelezettségre

Környezetvédelmi költségekre

Egyébre

Összesen

32

110

32

83

-

11

268

49

20

85

-

-

21

175

6

77

-

83

-

-

166

26

-

32

-

-

-

58

49

53

85

-

-

32

219

Céltartalék növekedése

41

73

93

420

230

47

904

Fel nem használt céltartalék feloldása

16

28

11

-

-

16

71

Az év során felhasznált céltartalék

33

-

74

-

-

15

122

41

98

93

420

230

48

930

2015.12.31

2014.12.31

Céltartalék növekedése Fel nem használt céltartalék feloldása Az év során felhasznált céltartalék 2014.12.31

2015.12.31

MFt A teljes céltartalék megbontása - hosszú távú - rövid távú Összesen

-

17

930

202

930

219 MFt

Céltartalékok ütemezése 2016 Rövid távú céltartalékok összesen Hosszú távú céltartalékok összesen Összesen

41

98

93

420

Környezetvédelmi költségekre 230

48

930

41

98

93

420

230

48

930

-

-

-

-

-

-

-

41

98

93

420

230

48

930

Szabadságra

Jogi Megállapodásos Jövőbeni perekre/vitákra bérre kötelezettségre

Egyébre

Összesen

A rövid lejáratú céltartalékok záró állománya 930 MFt, amely 728 MFt-tal nőtt a bázisidőszakhoz viszonyítva. Tárgyévben a Csoportnál nem került sor hosszú lejáratú céltartalék képzésére. A változás meghatározó tényezője, hogy a Csoport elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket igényel. Ezen jövőbeni kötelezettségre 420 MFt céltartalékot állított be. A kármentesítésekkel kapcsolatos várható környezetvédelmi költségek fedezetére 230 MFt céltartalékot képzett a Csoport. A jogi perekre/vitákra képzett céltartalékok értéke 45 MFt-tal nőtt az előző üzleti évhez képest, amely a Csoport ellen irányuló passzív perek várható kifizetéseire került megképzésre.


72

7.12.3. Szállítói kötelezettségek MFt Megnevezés

2015.12.31

2014.12.31

Beruházási szállítók

3 131

3 153

Egyéb szállítók

8 876

8 420

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

12 007

11 573

Közös vezetésű vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek

11 557

13 069

Anyavállalat más leányvállalatával szembeni kötelezettségek

1 376

1 641

Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek

12 933

14 710

Kötelezettségek kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokkal szemben

12 933

14 710

Összesen

24 940

26 283

A szállítói kötelezettségek sor a konszolidált mérlegben összevontan tartalmazza a szállítói, a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek értékét. A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 1 343 MFt-tal (5,11 %) csökkent a bázisévhez képest. E csoporton belül az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettség – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások nélkül – 434 MFt-tal (3,75 %) nőtt az előző üzleti évhez képest; ezen belül a beruházási szállítók értéke 22 MFt-tal csökkent, az egyéb szállítók értéke pedig 456 MFt-tal nőtt. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség értéke 12 933 MFt, amely 1 777 MFt-tal alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A változás legfőbb meghatározó tényezője a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel szembeni, villamosenergia-vásárláshoz kapcsolódó szállítói kötelezettség 1 511 MFt-os csökkenése a bázisidőszakhoz képest. További meghatározó tényező az ÉMÁSZ Nyrt.-vel szembeni szállítói tartozás 513 MFt-os csökkenése, továbbá az RWE IT Magyarország Kft.-vel szembeni kötelezettség 370 MFt-os növekedése az előző üzleti évhez képest. A szállítói kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.


73

7.12.4. Egyéb kötelezettségek MFt Egyéb kötelezettségek

2015.12.31

2014.12.31

10

22

Vevői túlfizetések miatti kötelezettségek

1 145

1 236

Szénipari támogatási kötelezettség

1 665

1 013

9

2

2 829

2 273

1 113

1 424

198

201

1 763

1 728

89

31

Egyéb nem pénzügyi kötelezettségek összesen

3 163

3 384

Összesen

5 992

5 657

Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek

Passzív időbeli elhatárolások (kamat) Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek Költségvetéssel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 5 992 MFt, a bázisidőszakhoz viszonyítva 335 MFt-tal magasabb. A változás főbb meghatározó tényezői a szénipari támogatási kötelezettség 652 MFt-os növekedése és a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek 311 MFt-os csökkenése. A részesedésekkel és értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek záró értéke a dematerializált részvények értékesítéséből származó, részvényesekkel szembeni kötelezettségeket foglalja magába. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény 408. §-nak megfelelően előírt dematerializálásra vonatkozó tulajdonosi kötelezettségnek a részvénytulajdonos nem tett eleget, ezen okból a Csoportnak el nem évülő kötelezettsége keletkezett a dematerializálásra be nem nyújtott részvények tulajdonosaival szemben. A Csoport e törvényi előíráson alapuló kötelezettségét az egyéb nem pénzügyi kötelezettségek között tartja nyilván. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.

7.12.5. Nyereségadó-kötelezettség A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és a kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik.

7.12.6. Derivatív kötelezettségek A derivatív kötelezettségek záró értéke 1 MFt, amely az RWE AG-val kötött határidős devizavásárlási ügyletek mérlegfordulónapi értékeléséből származó kötelezettségek értékét tartalmazza. A bázisidőszak végén a Csoport nem rendelkezett nyitott derivatív ügyletekkel.


74

8. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS ELEMZÉSE 8.1. Értékesítés árbevétele MFt Értékesítés árbevétele

2015

Villamosenergia-értékesítés

2014 (módosított)

66 236

Villamosenergia-értékesítéshez kapcsolódó direkt adó (fizetett energiaadó) Rendszerhasználati díj árbevétele Csatlakozási díj árbevétele Egyéb árbevétel Összesen

-

1 346

54 041 -

1 093

106 564

106 017

2 635

2 920

11 718

9 957

185 807

171 842

Az értékesítés árbevétele 185 807 MFt, ami 13 965 MFt-tal (8,13 %) magasabb a 2014. évi értékhez képest. A

nettó

árbevétel

92,28 %-át

a

villamos

energia

üzletág

(villamosenergia-értékesítés

és

rendszerhasználati díjak árbevétele energiaadó nélkül) árbevétele teszi ki, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva 12 489 MFt-tal (7,86 %) nőtt. A villamosenergia-értékesítés árbevétele (energiaadót figyelembe véve) 11 942 MFt-tal nőtt az előző üzleti évhez képest. A szabadpiaci árbevétel erősödött, mivel minimális ármérséklődés mellett jelentősen növekedett az értékesített mennyiség. Az elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók által fizetett rendszerhasználati díjak árbevétele, amelyeket a felhasználók az átviteli-rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatások díja és elosztói díjak formájában fizetnek meg, 547 MFt-tal nőtt az előző üzleti évhez képest. A rendszerhasználati díjak esetében a mennyiség tekintetében növekedés figyelhető meg, az elosztói díjelemek vonatkozásában 1,5 % visszaesés következett be – elosztói veszteségdíj nélkül –, valamint az átviteli-rendszerirányítási díjak jelentős mértékben csökkentek. Az energiaértékesítéshez nem kapcsolódó egyéb árbevétel 1 761 MFt-tal (17,69 %) nőtt az előző üzleti évhez képest. A változást döntően az értékesített anyagok árbevételének növekedése okozta.

8.2. Aktivált saját teljesítmények MFt Aktivált saját teljesítmények értéke Saját előállítású eszközök aktivált értéke Összesen

2015

2014

3 089

2 859

3 089

2 859

Az aktivált saját teljesítmények értéke 3 089 MFt, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva 230 MFt-tal nőtt.


75

8.3. Egyéb üzemi bevételek MFt Egyéb üzemi bevételek

2015

Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése

2014 (módosított)

112

-

18

9

Bérbeadásból származó bevétel

904

734

Működésből származó árfolyamnyereség

273

75

Bevétel költségáthárításból, továbbszámlázásból

189

503

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

697

163

Egyéb eredményt növelő tételek

720

526

2 913

2 010

Behajthatatlan követelésekre befizetett összeg

Összesen

Az egyéb üzemi bevételek az előző üzleti évhez viszonyítva 903 MFt-tal (44,93 %) növekedtek. Az egyéb üzemi bevételek értékének változását meghatározta a káreseményekkel kapcsolatos bevételek 534 MFt-os, a működésből származó árfolyamnyereség 198 MFt-os, az egyéb eredményt növelő tételek 194 MFt-os, a bérbeadásból származó bevétel 170 MFt-os, az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 112 MFt-os és a behajthatatlan követelésekre befizetett összeg 9 MFtos növekedése, valamint a költségáthárításból, továbbszámlázásból származó bevétel 314 MFt-os csökkenése.

8.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció MFt Értékcsökkenési leírás Immateriális javak Tárgyi eszközök Összesen

2015

2014

1 801

2 158

12 389

12 217

14 190

14 375

Az értékcsökkenési leírás 185 MFt-tal alacsonyabb az előző időszaki értéknél.

8.5. Anyagjellegű ráfordítások MFt Anyagjellegű ráfordítás Anyagköltség

2015

2014 (módosított) 576

2 668


81 873

66 981

- Ebből: villamosenergia-beszerzés

75 802

63 915

Rendszerhasználati díjak

39 987

41 792

Egyéb igénybe vett szolgáltatások

12 898

13 537

135 334

124 978

Összesen


76

A Csoport tárgyévi anyagjellegű ráfordítása 135 334 MFt, amely 10 356 MFt-tal (8,29 %) magasabb az előző időszaki értéknél. A változást elsősorban az eladott áruk beszerzési értékének növekedése, valamint az anyagköltség és a fizetett rendszerhasználati díjak csökkenése okozta. Az eladott áruk beszerzési értéke a bázisidőszakhoz viszonyítva 14 892 MFt-tal (22,23 %) nőtt. Az eladott áruk beszerzési értékének 92,58 %-át a villamos energia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül), 7,42 %-át az értékesített anyagok könyv szerinti értéke teszi ki. A villamos energia beszerzési értéke 11 887 MFt-tal (18,60 %) nőtt a bázis időszakhoz viszonyítva. A szabadpiaci vásárlási árak körében tapasztalható volt egy szerényebb mértékű csökkenés, azonban az értékesítési volumen emelkedése miatt ebben a szektorban nőttek a vásárlási költségek. A fizetett átviteli, rendszerirányítási, rendszerszintű szolgáltatási díjak - együttesen rendszerhasználati díjak - az előző időszakhoz képest 1 805 MFt-tal (4,32 %) csökkentek. A bázisidőszakhoz képest az elosztó által a MAVIR-nak fizetendő díjtételek jelentős mértékben csökkentek. Az anyagjellegű ráfordítások további változását az anyagköltségek 2 092 MFt-os csökkenése és az egyéb igénybevett szolgáltatások 639 MFt-os csökkenése okozta.

8.6. Személyi jellegű ráfordítások MFt Személyi jellegű ráfordítások Bérek és fizetések

2015

2014 (módosított)

7 113

6 726

Egészségbiztosítási járulék és egyéb személyi jellegű ráfordítások

670

523

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások

383

372

1 789

1 747

38

81

9 993

9 449

Szociális hozzájárulási adó Személyi jellegű céltartalékok Összesen

A személyi jellegű ráfordítások 544 MFt-tal (5,76 %) nőttek az előző üzleti évhez képest. A bérek és fizetések és a hozzá kapcsolódó járulékok és ráfordítások növekedését alapvetően a bérfejlesztés és az átlaglétszám növekedése eredményezte. A személyi jellegű ráfordításokra képzett és felhasznált céltartalék (ki nem vett szabadság, megállapodásos bér, kafetéria, bónusz) nettó eredményhatása, mely az e jogcím kapcsán képzett céltartalék felhasználásából, továbbá a tárgyévi képzés nettó összegéből adódik, a bázisidőszakhoz képest 43 MFt-tal csökkent.

Időszak / Állománycsoport

Fizikai 2015

353

Szellemi

839

Összesen

1 192

Fizikai 2014

A Csoportnál foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma (fő)

361

Szellemi

821

Összesen

1 182


77

8.7. Egyéb üzemi ráfordítások MFt Egyéb üzemi ráfordítások

2015

Tárgyi eszközök és immateriális javak kivezetése


Belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés

-

303

Behajthatatlan követelések leírt összege, elengedett követelések

142 -

148

623

Követelések értékesítéséből származó eredmény

57

-

814

Tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások értékvesztése Bérleti díjak, haszonbérlet és lízing

330

42 72

Céltartalékképzésből és -feloldásból származó eredmény

697

76 -

58

Adók, illetékek, hozzájárulások

2 502

2 471

Egyéb eredményt csökkentő ráfordítás

3 243

3 240

- Ebből pénzintézetek részére fizetett forgalmi jutalék

603

868

- Ebből szakértői, hatósági díjak

897

787

- Ebből fizetett késedelmi kamat, kötbér, kártérítés, bírság

455

351

- Ebből környezetvédelmi költségek

122

94

7 205

6 924

Összesen

Az egyéb üzemi ráfordítások értéke 7 205 MFt, amely az előző évhez képest 281 MFt-tal (4,06 %) növekedett. A tárgyi eszközökkel és az immateriális javakkal kapcsolatban elszámolt selejtezés, káresemény miatti kivezetés nettó értéke 329 MFt, amely 187 MFt-tal nőtt az előző évhez képest. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely tárgyi eszköz vagy immateriális jószág selejtezés miatti kivezetésének szükségességére. A tárgyi eszközök több, egyedileg nem jelentős tételből tevődnek össze. Ezek esetében a selejtezést kiváltó tényezők a fizikai avulás volt. A belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés -303 MFt, amely 155 MFt-tal csökkent a bázisidőszaki értékhez képest. A változás a villamosenergia-vevőkkel kapcsolatos követelések jelentős csökkenésének a hatása. A beszámolás időszakában elszámolt behajthatatlan követelések hitelezési vesztesége és az elengedett követelések együttes összege 623 MFt, amely 293 MFt-tal magasabb az előző időszaki értéknél. A céltartalékképzés és -feloldás (amely nem tartalmazza a személyi jellegű céltartalékok változásának eredményhatását, mivel azok a személyi jellegű ráfordítások között kerülnek elszámolásra) nettó összege 755 MFt-tal növelte az egyéb üzemi ráfordítások tárgyidőszaki értékét. A beszámolás időszakában a Csoport által képzett és feloldott – egyéb üzemi ráfordítások között elszámolt – céltartalékok meghatározó tényezői a környezetvédelmi helyreállításra képzett 230 MFt értékű, valamint a kötbérre képzett 420 MFt értékű céltartalék. A Csoport által képzett és feloldott céltartalékokkal kapcsolatos további részletes információt lásd a 7.12.2. fejezetben.

8.8. Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből MFt Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből Tőkemódszerrel bevont vállalkozások arányos időszaki eredménye Összesen

2015

2014

-

391

1 403

-

391

1 403


78

A tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások tárgyévi eredményének arányos összege -391 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 1 794 MFt-tal csökkent. Ez az eredménykategória a tőkemódszerrel konszolidált társaságoknak az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányadával számított időszaki eredményét tartalmazza, amelynek bemutatása a 7.3.2. fejezetben található.

8.9. Pénzügyi műveletek eredménye MFt Megnevezés

2015

Pénzintézetektől kapott kamatok


393

-

15

497

408

430

358

25

-


455

358


42

50

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Pénzintézeteknek fizetett kamatok Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

A pénzügyi műveletek eredménye a bázisidőszakhoz képest 8 MFt-tal alacsonyabb. A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 89 MFt-os növekedésével párhuzamosan a fizetett kamatok és kamatjellegű bevételek is nőttek a bázis időszakhoz képest 97 MFt-tal. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások növekedésének meghatározó tényezője, hogy a Csoport rövid lejáratú hiteleinek állománya megnőtt a bázisévhez képest.

8.10. Nyereségadó MFt Nyereségadók

2015

2014

Társasági adó

-

2 913

-

2 217

Robin Hood adó

-

4 750

-

3 450

Halasztott adó

-

1 589

-

1 508

Iparűzési adó

-

1 889

-

1 832

Innovációs járulék

-

330

-

361

-

11 471

-

9 368

Folytatódó tevékenységekre jutó

-

10 623

-

8 534

Megszűnt/megszűnő tevékenységekre jutó

-

848

-

834

Összesen Ebből:


79

MFt Nyereségadó levezetése

2015

Folytatódó tevékenységek adózás előtti eredménye Megszűnt/megszűnő tevékenységek adózás előtti eredménye

2014

24 738 -

IFRS szerinti adózás előtti eredmény

3 693

22 438 -

21 045

3 958 18 480

19 % -on számított adó

-

3 999

-

3 511

31 %-on számított adó (Robin Hood adó)

-

6 524

-

5 728

Eltérő adókulcsok és negatív adóalapok adóhatása

624

Adóalap részét nem képező tételek adóhatása

528

455 945

Le nem vonható költségek adóhatása

-

419

-

406

Egyéb nyereségadók eltérő adóalapjának adóhatása

-

1 110

-

1 096

Nem elismert halasztott adó eszköz hatása

-

571

-

27

-

11 471

-

9 368

Nyereségadó ráfordítás összesen

A nyereségadó 11 471 MFt-os összege megoszlik a folytatódó és a megszűnt/megszűnő tevékenységek között. A folytatódó tevékenységekhez 10 623 MFt, a megszűnt/megszűnő tevékenységekhez pedig 848 MFt nyereségadó-ráfordítás kapcsolódik. A nyereségadók összege a folytatódó tevékenységek vonatkozásában a következő: a társasági adó 2 815 MFt, a Robin Hood adó 4 750 MFt, a helyi iparűzési adó 1 215 MFt, az innovációs járulék 239 MFt, az IFRS konszolidált halasztott adó 1 604 MFt. A megszűnt/megszűnő tevékenységek esetén a megoszlás a következő: társasági adó 98 MFt, helyi iparűzési adó 674 MFt, innovációs járulék 91 MFt, IFRS konszolidált halasztott adó -15 MFt. Eltérő adókulcsok és negatív adóalapok adóhatása A jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján a társasági adó mértéke sávosan alakul, 500 MFt adóalapig 10 % az adó mértéke, 500 MFt adóalap felett 19 % a társasági adókulcs. A Csoport tagvállalatainál eltérően alakulnak az átlagkulcsok, illetve emellett bizonyos tagvállalatok esetében az adózás előtti eredmény negatív. Ez a sor tartalmazza e két tényező adóhatásait. Adóalap részét nem képező tételek adóhatása Itt jelenik meg a közös vezetésű vállalatok eredményéből való részesedés, hiszen azt a konszolidált adózás előtti eredmény már adózás utáni összegben tartalmazza. Ez a sor tartalmazza a fenti tételek adóhatásait. Le nem vonható költségek adóhatása A levezetés e sora tartalmazza a le nem vonható költségek – a behajthatatlannak minősülő követelések, bizonyos értékvesztések, és egyéb szervezeteknek juttatott támogatások – adóhatását. Egyéb nyereségadók eltérő adóalapjának adóhatása Ez a sor tartalmazza a Magyarországon fizetendő helyi és központi adók – a társasági adóalapnál lényegesen eltérő és magasabb – adóalapjának adóhatását. Mivel a levezetés első sora egy átlagos adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék hatása korrekciós tételként jelenik meg a kalkulációban.


80

Nem elismert halasztott adóeszköz hatása A Csoport a halasztott adóköveteléseinek egy részét nem ismeri el, mert nagymértékben valószínű, hogy nem fog olyan jövőbeni adóköteles nyereség a rendelkezésre állni, amellyel szemben ezek az átmeneti eltérések felhasználhatóak.

8.11. Részvényinformációk

Megnevezés

2015

A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény a folytatódó tevékenységből (MFt) A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény a megszűnő tevékenységből (MFt) A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény mindösszesen (MFt)

2014 (módosított)

14 115 4 541

13 904 -

4 792

9 574

9 112

Kibocsátott törzsrészvények számának súlyozott átlaga (kivéve a visszavásárolt saját részvények)

6 074 441

6 074 441

Egy részvényre jutó és hígított egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény)

1 576

1 500

Ebből: - Folytatódó tevékenységből - Megszűnt/megszűnő tevékenységekből

2 324 -

748

2 289 -

789

Az egy részvényre jutó nyereség a tárgyidőszaki nyereség és a törzsrészvények hányadosa alapján 2015. évben 1 576 forint. A hígított egy részvényre jutó nyereség megegyezik a törzsrészvényekkel számított értékkel, mert a Csoport nem rendelkezik részvényopcióval. A Csoport visszavásárolt saját részvénnyel sem rendelkezik.

8.12. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók MFt Megnevezés Magyar Áramszolgáltató Kft. Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Sinergy Kft. Áru- és szolgáltatásértékesítés közös vezetésű vállalkozás felé ÉMÁSZ Nyrt.

2015


1 170

1 013

1 044

86

481

2 052

2 695

535

652

2 584

2 106

RWE AG

-

7

RWE Hrvatska d.o.o.

-

2

RWE EnBW Magyarország Energiaszolgáltató Kft.

1

2

ÉMÁSZ Hálózati Kft.

RWE Service GmbH

11

5


29

31

RWE Hungária Tanácsadó Kft.

11

10

1

1


17

15

Áru- és szolgáltatásértékesítés anyavállalat más leányvállalata felé

RWE East s.r.o.

3 189

2 831

Áru- és szolgáltatásértékesítés kapcsolt felek felé összesen

5 241

5 526


81

MFt Megnevezés Magyar Áramszolgáltató Kft.

2015 77 641

79 652

5

5

77 646

79 657

1 172

927

Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Áru- és szolgáltatásbeszerzés közös vezetésű vállalkozástól ÉMÁSZ Nyrt.

2014 (módosított)


343

40

RWE EnBW Magyarország Energiaszolgáltató Kft.

346

346

RWE AG RWE Hungária Tanácsadó Kft.

-

-

92

36

RWE Service GmbH

-

8

RWE Ceská republika a.s.

-

59

RWE Effizienz GmbH RWE IT Magyarország Kft.

1

-

2 609

4 514

528

519

RWE IT GmbH RWE East s.r.o.

3

-


-

4

108

128

-

-

35

32

5 237

6 613

82 883

86 270

RWE Deutschland AG RWE Supply & Trading GmbH RWE Group Business Services GmbH Áru- és szolgáltatásbeszerzés anyavállalat más leányvállalatától Áru- és szolgáltatásbeszerzés kapcsolt felektől összesen

MFt Megnevezés

2015

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése közös vezetésű vállalkozástól ÉMÁSZ Nyrt. RWE IT GmbH RWE IT Magyarország Kft. Tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése anyavállalat más leányvállalatától Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése kapcsolt felektől összesen

2014 (módosított) -

8

-

8

-

10

122

-

69

-

191

10

191

18

MFt Megnevezés Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

2015

2014 (módosított) -

12

670

960

Sinergy Kft.

-

2 400


-

1 499

670

4 871


-

9

RWE IT GmbH

2

4


-

1

RWE Deutschland AG

-

3

RWE Service GmbH

-

1

13

13

15

31

685

4 902


Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei közös vezetésű vállalkozástól

RWE East s.r.o. Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei anyavállalat más leányvállalatától Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei kapcsolt felektől összesen


82

MFt Megnevezés

2015

Magyar Áramszolgáltató Kft. Sinergy Kft. Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai közös vezetésű vállalkozással szemben RWE IT GmbH


67

-

412

80

479

2

3


-

9

RWE Deutschland AG

6

4

1

-

9

16

89

495

RWE Ceská republika a.s. Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai anyavállalat más leányvállalatával szemben Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai kapcsolt felekkel szemben összesen

MFt Megnevezés Magyar Áramszolgáltató Kft. Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Sinergy Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Követelés közös vezetésű vállalkozással szemben ÉMÁSZ Nyrt.

2015.12.31

2014.12.31

11 685

7 636

79

90

-

213

150

147

11 914

8 086

24

202

144

132

-

7

11

-

RWE Hrvatska d.o.o.

-

2

RWE East s.r.o.

-

6

11

6

190

355

12 104

8 441

ÉMÁSZ Hálózati Kft. RWE IT GmbH RWE IT Magyarország Kft.

RWE Service GmbH Követelés anyavállalat más leányvállalatával szemben Követelés kapcsolt felekkel szemben összesen

MFt Megnevezés

2015.12.31

2014.12.31

11 557

13 068

-

1

11 557

13 069

ÉMÁSZ Nyrt.

27

540


19

14

RWE Group Business Services GmbH

12

20

926

556

39

-

3

-

292

345

58

133

-

33

1 376

1 641

12 933

14 710

Magyar Áramszolgáltató Kft. Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Kötelezettség közös vezetésű vállalkozással szemben

RWE IT Magyarország Kft. RWE IT GmbH RWE East s.r.o. RWE EnBW Magyarország Energiaszolgáltató Kft. RWE Deutschland AG RWE Ceská republika a.s. Kötelezettség anyavállalat más leányvállalatával szemben Kötelezettség kapcsolt felekkel szemben összesen

MFt Követelés és kötelezettség egyenlege

-

829

-

6 269


83

A lízingforgalmakkal kapcsolatban bemutatott részletes információkat lásd a 7.1. Tárgyi eszközök pontban, a konszolidációba teljeskörűen bevont, illetve a társult és a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozóan. A fenti táblázatokban kapcsolt vállalkozásként kimutatott felek köre nem azonos a konszolidációba bevont vállalkozások körével.

Az ELMŰ Nyrt. által vállalt, 2015. december 31-én fennálló anyavállalati garanciák Lejárat dátuma

Megnevezés

Összeg (MFt)

2015.12.31

Anyavállalati garancia

12

2016.01.31


19 505

2016.02.28


313

2016.12.31


125

2017.01.31


1 088

Összesen

21 043

Az ELMŰ Nyrt. által kibocsátott, 2015. december 31-én érvényben lévő, kapcsolt vállalkozásnak nyújtott anyavállalati garanciák összege 21 043 MFt, melyek lejárata 2015. december 31. és 2017. január 31. közé tehető. Mivel a nem fizetés valószínűsége a Magyar Áramszolgáltató Kft. részéről alacsony, ezért e garanciák valós értéke nem jelentős.

A kulcspozícióban lévő vezetők járandósága

MFt 2015 Járandóság megnevezése

Igazgatóság


2014 Összesen

Igazgatóság


Összesen

Rövid távú juttatások

266

30

296

302

25

327

Összesen

266

30

296

302

25

327

2015. évben az Igazgatóság járandóságának összege 266 MFt volt, amely a beszámolás évére 36 MFttal csökkent. A Csoport a beszámolás időszakában a Felügyelő Bizottság részére 30 MFt tiszteletdíjat, az Igazgatóság részére 11 MFt tiszteletdíjat és 255 MFt költségtérítést fizetett. A tárgyidőszakban a kulcspozícióban lévő vezetők járandóságai után összesen 9 MFt szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás került kifizetésre.


84

9. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A Csoportnak nem keletkezett a kapcsolt vállalkozásaiban lévő részesedéseivel szemben sem függő kötelezettsége, sem olyan tőkekötelezettsége, amely más vállalkozással közösen áll fenn. A Csoport ellen irányuló perek MFt Pertípus

2015.12.31

2014.12.31

711

574

711

574

Passzív perek Összesen

A fenti, passzív pereket bemutató táblázatban került kimutatásra a Csoport ellen indított perek és kárigények összesített perértéke. Passzív perek tárgya: 

ingatlanok tulajdonjoga,



munkaügyi és egyéb perek,



kártérítések,



áramszünettel, vezetékszakadásból adódó túlfeszültséggel okozott káresetek,



számlázással kapcsolatos kártérítési igények,



tűzesettel kapcsolatos kártérítések.

MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A Csoport a mérlegben nem szereplő jogait a peres vevőkövetelések tekintetében jelzálogjogbejegyzéssel biztosította. A peres behajtás végrehajtási szakaszában a földhivatalnál az ingatlanra végrehajtási jog bejegyzése történt meg a peresített tartozásokra vonatkozóan. A jelzálogjogok záró értéke 2015.12.31-én 1 185 MFt, 2014.12.31-én 1 134 MFt. A Csoport a mérlegben nem szereplő jogait és kötelezettségvállalásait banki szerződéseken keresztül bankgarancia kibocsátásával, valamint anyavállalati garanciával biztosította. Az ING Bank Zrt.-nél 2015. december 31-én fennálló garanciák

Lejárat dátuma

Megnevezés

Összeg (MFt)

2016.06.22

Teljesítési garancia

17

2016.07.01


138

2016.08.01


26

2017.01.31


94

Összesen

275


85

Az OTP Bank Nyrt.-nél 2015. december 31-én fennálló garanciák

Lejárat dátuma

Megnevezés

Összeg (MFt)

2016.01.29


5

2016.01.31


50

2016.04.01


13

2017.01.31


30

2017.02.28


5

Összesen

103

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére vonatkozó kötelezettség A szerződéses kötelezettség értéke tárgyi eszközök esetében 10 490 MFt, immateriális javak tekintetében nulla MFt. Ezen eszközök többsége két éven belül esedékes.

10. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja után nem zajlott le olyan esemény, amely jelentősen befolyásolta a Csoport 2015. évi beszámolóját. A beszámolási időszakban a Csoport fizetőképessége folyamatosan biztosított volt.


86

11. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 11.1. Környezetvédelem A Csoport elkötelezett a környezet védelme érdekében. A hatósági előírásokat maradéktalanul betartva, azok szellemiségét is szem előtt tartva tevékenykedik. A Csoport igyekszik a környezeti erőforrások használatát a legszükségesebb mértékűre korlátozni, a környezetszennyezést megelőzni, amit környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével követ nyomon. Az ISO 50001-es energiairányítási rendszer bevezetésével a Csoport újabb lépést tett az ökológiai lábnyom csökkentése felé. A 2015-ös sikeres őszi, külső ellenőrző testület által végzett audit után a Társaságcsoport integrált tanúsítványa megújításra került, ezzel a 2015. évi audit során is bizonyítást nyert, hogy az ISO 14001:2005 szabvány követelményei teljesülnek. A rendszer keretében folyamatosan figyelemmel kísérhetők, rendszerezhetők a Csoport által okozott környezeti terhelések, illetve veszélyforrások. Az üzleti folyamatok tartalmazzák a környezetvédelmi szempontokat, folyamatosan csökkentve a környezeti terheléseket. A Csoport rendszeres képzéssel fejleszti munkatársainak környezettudatos szemléletét, környezetvédelem iránti fogékonyságát, ez is az alkalmazott környezetvédelmi irányítási rendszer részét képezi. A Csoport felelősen jár el a hulladékok kezelése során is. A villamoshálózaton és telephelyeken történő napi munkavégzésből adódó hulladék – a hasznosítást elősegítve – minden esetben szelektíven kerül gyűjtésre, amit azután az erre megfelelő jogosultsággal rendelkező partner szállít el. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a munkavállalók ugyancsak szelektíven gyűjtik, ezzel járulva hozzá a hulladékok újrafelhasználásához és a kommunális hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat az alábbi táblázat mutatja:

Veszélyes hulladék megnevezése

2015 (kg/év)

2014 (kg/év)

Kondenzátor

1 949

282

Akkumulátor

17 556

15 040

535

907

Kátrányos faoszlop

121 356

50 436

Olajos iszap, föld, kő

997 890

2 481 870

Transzformátor és fáradt olaj

110 796

64 012

Transzformátor (olaj nélkül)

362 934

289 823

Izzó

A tárgyidőszakban a hálózati beruházások mértéke növekedett, több NAF/KÖF-ös alállomás teljes rekonstrukciójával, ezzel párhuzamosan az ott keletkezett hulladékok mennyisége is nőtt az előző üzleti évhez képest. A Csoport 2015. évben 3 alkalommal fizetett bírságot.


87

11.2. Hatósági ellenőrzések Az ELMŰ Nyrt.-nél a 2015-ös adóévben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: Az ELMŰ Nyrt.-nél 2015. év során adóhatósági ellenőrzésre nem került sor. 2015. évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 7 alkalommal tartott egyénre vonatkozó ellenőrzést a Társaság munkavállalói esetében. Megállapítások során 6 esetben a kieső idő, illetve a távollét jogcím pontosítása történt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Társaság személyes ügyfélszolgálatán dolgozó, előkészítő személy feladatkörének vonatkozásában közigazgatási, hatósági eljárást indított. A vizsgálat két ügyfélszolgálati irodára terjedt ki. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az előkészítő személy tevékenysége milyen módon befolyásolja az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség minimális minőségi követelményének és az elvárt színvonalának értékeit. Megállapítást nyert, hogy az alkalmazott előszűrő és az ügyintéző együttes tevékenységének eredményeképpen megvalósuló osztott ügyintézés, illetve az ennek működtetése során jelenleg alkalmazott ügyfélhívórendszer-kezelési gyakorlat alkalmas arra, hogy a ténylegesnél kedvezőbb, nem a valósának megfelelő adatokat szolgáltasson a Hivatal számra. A MEKH az eljárást lezáró határozatában kötelezte a Társaságot az ügyfélhívó rendszere, valamint az előkészítő feladatköre átalakítására oly módon, hogy az ügyfélhívó rendszer által szolgáltatott adatok hiteles információkkal szolgáljanak arról, hány felhasználó keresi fel ügyfélszolgálati irodáit, és a felhasználóknak az ügyfélszolgálati irodára érkezést követően mennyi időt szükséges várakozniuk az ügyintézés megkezdéséig. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Társaság ünnepnapok, illetve egyéb karbantartási munkálatok miatti nyitvatartási idejének áthelyezési gyakorlatát oly módon kérte megváltoztatni, hogy azokat minimum 30 nappal korábban mind a Hivatal, mind az ügyfelek részére be kell jelenteni, interneten és irodán kihelyezett plakátokon azt közzé kell tenni. Továbbá elvárja, hogy teljesüljön a heti egyszeri, este 8 óráig történő nyitvatartás, valamint a fiókirodák esetén ezekben az időszakokban is biztosítani kell a kétnapos nyitvatartást. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adat és információkéréssel kereste meg a Társaságot az augusztusi majd az azt követő téli időszámítás miatti óraátállás következtében elvégzett informatikai karbantartással kapcsolatban. A kért tájékoztatás megtörtént. A Hivatal a jövőre nézve elvárja a munkafolyamatok magasabb szintű összehangolását, az átállási kisesés jelentős csökkentését. A MEKH további adat és információkéréssel is megkereste a Társaságot, melyben az átadó egyetemes szolgáltatatói működési engedély visszavonása és átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése volt az


88

információ kérés fókuszában. Előírt egy együttműködési kötelezettséget az átadók és az átvevő között, valamint a jelzett időszakra a megadott adatstruktúrában heti adatszolgáltatási kötelezettséget. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a beszámolás évében a Társaság két telephelyén végzett célellenőrzést. Az egyik vizsgálat során hiányosságokat nem talált, míg a másik vizsgálatnál a villámvédelmi rendszerek tűzvédelmi minősítő iratában feltüntetett hiba javításáról jegyzőkönyv bemutatására kötelezett. A jegyzőkönyvek a megadott határidőre bemutatásra kerültek. Az ELMŰ Hálózati Kft.-nél a 2015-ös adóévben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: A Társaságnál 2015. évben munkaügyi, nyugdíj és társadalombiztosítási hatósági ellenőrzés nem történt. A Társaságnál 2015. évben adóhatósági vizsgálat nem indult. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a Társaságnál 2014. évben indított, 2010-2012. éveket érintő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzés 2015. év során befejeződött. Az Adóhatóság innovációs járulék adónemben 54 MFt, természetbeni juttatáshoz kapcsolódóan személyi jövedelemadó, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint szakképzési hozzájárulás adónemekben összesen 2 MFt adóhiányt állapított meg, amelyek után 17 MFt bírságot és 14 MFt késedelmi pótlékot vetett ki. Az ellenőrzés adózó javára társasági adó adónemben tett megállapítást, 10 MFt összegben. A Társaságnál a 2015. évben az alábbi, munkavédelemmel kapcsolatos hatósági ellenőrzések történtek: 

A Pest Megyei Kormányhivatal (2015. április 8.) Tárgya: Határozatban előírt kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárás



Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szerv Munkavédelmi Felügyelőség (2015. június 29.) Tárgya: Munkavédelmi eljárás hivatalból történt megindítása.



Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szerv Munkavédelmi Felügyelőség (2015. június 29.) Tárgya: Célellenőrzés (földkábel javítási technológia ellenőrzése)



Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szerv Munkavédelmi Felügyelőség (2015. július 24.) Tárgya: Munkavédelmi eljárás hivatalból történt megindítása.



Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szerv Munkavédelmi Felügyelőség (2015. július 24.) Tárgya: Célellenőrzés (védőeszközök ellenőrzése)



Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szerv Munkavédelmi Felügyelőség (2015. október 9.) Tárgya: Célellenőrzés (fizikai munkakörökre vonatkozó kockázatértékelés)

Üzleti Jelentés 2015

Tartalom

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportról röviden

3

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport felépítése

4

Működési környezet Ügyfelek villamosenergia-ellátása Ügyfelek szolgálatában Hatékony energiafelhasználás Felelősségvállalás

7 9 11 11 13

Felelősség a munkatársakért

13

Innováció a fenntarthatóságért

15

Társadalmi felelősségvállalás

16

Felelősség a környezetért

17

Éves beszámolók

18

Az éves beszámoló elemzése

18

A konszolidált éves beszámoló elemzése

33

2


Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportról röviden Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Társaságcsoport

Magyarország

egyik

legnagyobb

vállalatcsoportja. A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ Nyrt.) és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ Nyrt.) évszázados múlttal rendelkező cégek. Az ELMŰ Nyrt. Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező áramszolgáltató vállalata. Budapesten és agglomerációjában közel másfél millió ügyfél számára biztosította a villamos energiát egyetemes szolgáltatóként, és jelenleg is több ezer vállalati ügyfél versenypiaci kereskedőpartnere. Az ELMŰ Nyrt. az európai és a magyar jogszabályokhoz igazodva, a hálózati és az értékesítési tevékenységek 2007-ben történt szétválasztását követően az alábbi fő funkciókat látja el: 

Stratégiai irányítás: Az ELMŰ Nyrt. – testvérvállalatával, az ÉMÁSZ Nyrt.-vel együttműködve – felelős a teljes ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport stratégiájának kialakításáért.



Tulajdonosi

funkció:

az

ELMŰ

Nyrt.

a

beszámolás

évében

alapított

leányvállalatán, az ELMŰ DSO Holding Kft.-n keresztül, 100 százalékos tulajdonosa az elosztó hálózati engedélyes ELMŰ Hálózati Kft.-nek, amely a villamoshálózatok fejlesztési, tervezési, létesítési és felújítási feladatait végzi. Ezen kívül az ÉMÁSZ Nyrt.-vel résztulajdonosa közös leányvállalataiknak. A beszámolás évében megalapításra került az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt, az egyetemes szolgáltatás területén átvette az engedélyesi tevékenységet a két alapítójától. Az ELMŰ Nyrt. 2015. november 30-án visszaadta egyetemes szolgáltatói engedélyét. Leányvállalata e területen az áramszolgáltatást 2015. december 1-én megkezdte. Az ELMŰ–ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. a fennálló, szerződéses jogviszonyok keretében a közvilágítás üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat látja el. Az ügyfélszolgálati és a számlázási tevékenységet az ELMŰ Nyrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. nyilvános pályázatának nyerteseként az ELMŰ–ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. látja el. A MÁSZ Kft. az energiabeszerzés és a szabadpiaci értékesítés területén működik.

3




Értékesítés: az ELMŰ Nyrt. a Magyar Energia Hivatal két kereskedői engedélyével rendelkezett a beszámolási időszak alatt. Ezek közül egy a szabadpiaci fogyasztók ellátására vonatkozik, egy pedig a szabályozott piacon (egyetemes

szolgáltatásként)

történő

villamosenergia-értékesítéshez

kapcsolódott. 

Támogató szolgáltatások: az ELMŰ Nyrt. testvérvállalatával, az ÉMÁSZ Nyrt.vel közösen szolgáltatásokat nyújt a társaságcsoport részére a személyzeti ügyek, a pénzügyek, a számvitel, a beszerzés, a logisztika, a jog, az információs menedzsment, az ingatlankezelés és -gazdálkodás, a vállalati kommunikáció, a marketing, a belső ellenőrzés a munka- és egészségvédelem, valamint a hálózati műszaki szolgáltatások (távközlés, diagnosztika, közvilágítás) területén.

Az ELMŰ Nyrt. testvérvállalatával, az ÉMÁSZ Nyrt.-vel közösen összefogja a csoport tagjainak működését, koordinálja tevékenységüket. Mindez lehetővé teszi az ügyfelek hatékony és biztonságos energiaellátását, munkatársak és tulajdonosok érdekeinek felelősségteljes képviseletét.

Az alábbi ábra mutatja be az ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport tagjait:

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport felépítése

ELMŰ Nyrt.

ÉMÁSZ Nyrt.

ELMŰ DSO Holding Kft.

ÉMÁSZ DSO Holding Kft.

RWE Energie SRL. ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.

4


A Társaság csoport felépítése az idei évben változásokon ment keresztül. A Társaság Közgyűlése döntést hozott arról, hogy az ELMŰ Nyrt. az általa végzett egyetemes szolgáltatási tevékenységet egy új társaságba szervezze ki. Az új társaságot, - amely az ELMŰ-ÉMÁSZ 100%-os tulajdonában áll - 2015. augusztus 26-án alapította meg a Társaságcsoport, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. nevet kapta. Az új társaságot 4 MFt tulajdonosi befizetéssel alapította, majd az év során 5 736 MFt-os tulajdonosi tőkeemelést hajtott végre. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység átadásához a Társaságnak az egyetemes szolgáltatói engedély visszaadását kellett kezdeményezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, ezzel párhuzamosan az új társaságra kereskedelmi engedélyt illetve egyetemes szolgáltatói engedélyt kellett kérni. Az engedélyezési eljárások 2015. november végéig lezárultak, így az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az új társaság látja el. Az ELMŰ Nyrt. továbbra is működő társaság marad, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezel. A Társaság a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ELMŰ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ELMŰ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Az ELMŰ Nyrt., mint alapító, apport keretében adta át az ELMŰ Hálózati Kft.-ben meglévő 100 %-os tulajdoni részesedését. 16 év után eljött az idő, hogy a Sinergy Kft. és tartós részesedései elbúcsúzzanak az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoporttól. Az adásvételi szerződés aláírását követően a tranzakció jóváhagyásra került a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és

Közmű-szabályozási

Hivatal

által,

továbbá

az

egyéb,

szerződésben

meghatározott feltételek, valamint a vételár teljes körű átutalása is teljesültek. Ezek eredményeképpen 2015. május 4-én hivatalosan lezárult a Sinergy Kft, és üzletrészeinek értékesítése, ezáltal az ALTEO Nyrt. lett a Sinergy csoport új tulajdonosa.

5


A Sinergy Kft-t 1999-ben hozta létre az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport a folyamatosan bővülő és egyre inkább komplex szolgáltatást igénylő vevői elvárások teljesítése érdekében. Három fő üzleti területet fogalmazott meg stratégiájában: az ipari energiaellátást, az épületenergetikát és a távhő termelést. Emellett komoly hangsúlyt helyezett az energiaellátás környezetvédelmi kérdéseire, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az alapítás óta eltelt 16 évben, innovatív megoldások alkalmazása mellett, a Sinergy a hazai alternatív energiaszolgáltatási piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. Ez a fejlődés megmutatkozott a beruházásai eredményeként megvalósult létesítmények értékében, a termelt és szolgáltatott energia mennyiségében, a dolgozói létszám növekedésében és hatékony működésüket bizonyító gazdasági eredményeiben.

Igazgatóság és Felügyelőbizottság Igazgatóság 

Dr. Marie-Theres Thiell az Igazgatóság elnöke



Bernhard Lüschper



Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig




2015.05.01-ig




2015.02.01-től



Koncz László

2015.05.01-től

Felügyelőbizottság 

Emmerich Endresz * a Felügyelőbizottság elnöke



Dr. Szörényi Gábor



Martin Herrmann RWE EAST s.r.o.

6




Dr. Martin Konermann* Energie Baden-Württemberg AG



Marc Wolpensinger* Energie Baden-Württemberg AG



Németh Lajos a munkavállalók képviselője, ELMŰ Nyrt.



Kunzer Ferenc a munkavállalók képviselője, ELMŰ Nyrt.

2015.03.25-ig



Dr. Székely Csaba a munkavállalók képviselője, ELMŰ Nyrt.

2015.03.25-től



Szurominé Máté Katalin a munkavállalók képviselője, ELMŰ Nyrt.

2015.03.25-től



Dénes József

2015.03.25-től

(*Audit Bizottsági tagok)

Működési környezet 2015. május 28-án egyrészről az RWE, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport és a Mátrai Erőmű, másrészről a Magyar Kormány képviselői aláírták a magyar energiapiacon való hosszú távú együttműködésükről szóló szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozat aláírásával az érintett felek megerősítették szándékukat, és kifejezték erős elkötelezettségüket a magyar energiapiacon való gyümölcsöző jövőbeli együttműködésük iránt, amellyel hozzájárulnak a magyar fogyasztók villamosenergia-ellátásának biztonságához és a megfizethető energiaárakhoz, valamint az ország fenntartható gazdasági és energetikai fejlődéséhez. Az aláírt szándéknyilatkozat alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport kifejezte azon szándékát, hogy partnereivel együttműködjön bizonyos kérdésekben egyes tranzakciók/ügyletek megvalósulása érdekében. Az aláírást

követően

megtörténtek

az első

lépések

a

szándéknyilatkozat

végrehajtása érdekében. 7


A felek közötti első megbeszélésen kialakításra került egy ütemterv, amelynek alapján az első legfontosabb feladat az ún. adatszobák előkészítése és létrehozása volt. Ezen adatszobák célja, hogy a kormány képviselői betekinthessenek az érintett társaságok vonatkozásában a legfontosabb dokumentumokba, annak érdekében, hogy sikeres átvilágítást és értékelést végezhessenek. A projekt belső koordinációjára a Társaságcsoporton belül egy projekt végrehajtási csapatot állítottak fel. A munkacsoport szakértői az átadás-átvételben érintett egyes folyamatokat tekintik át és definiálják újra. A Kormányzat elvárásainak megfelelő végrehajtása fegyelmezett munkát és a határidők pontos betartását igényli. Megállapodás szerint az egyetemes szolgáltatói tevékenység átadás-átvétele során az Egyetemes szolgáltató (ESZ) és Versenypiaci (VP) kereskedő teljes informatikai és üzleti szétválasztására két fázisban kerül sor. Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. továbbra is működő társaságok maradnak, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkeznek, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezelnek. A változás a hálózati területet nem érinti. Az átállás számos változással, például informatikai migrációval és fejlesztésekkel, támogatói és üzleti folyamatok átalakításával és újraszabályozásával, szerződési kérdések átalakításával, valamint kommunikációs feladatokkal jár együtt. Ezek üzleti és informatikai megvalósítására alakult egy projektszervezet, ami az összes kapcsolódó módosítást felügyeli, egyezteti és végrehajtja az érintett szervezetek delegált munkatársaival karöltve. A projekt a Pantheon nevet kapta. A Pantheon IT projekt feladata, hogy a Felhasználók számlázását, szerződését és üzleti folyamatait kezelő SAP IS-U és ahhoz kapcsolódó rendszerek esetén megvalósítsa a versenypiaci és egyetemes szolgáltatói felhasználók elkülönült kezelését. Feladata továbbá az újonnan létrehozott vállalat egyéb támogatói folyamatainak (mint például pénzügy, kontrolling, HR, stb.) elkülönült informatikai támogatásának biztosítása. Beleértve az azokhoz szükséges infrastruktúra, licenszek kezelését és kapcsolódó szerződések megkötését.

8


Az 1-es fázisban úgynevezett logikai szeparáció végrehajtása történt, melynek során az SAP IS-U számlázási rendszer meglévő mandantjában és egyéb érintett rendszerekben az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. létrehozásra, valamint ezen új társaság működéséhez, ügyfeleinek számlázásához és ügyfélkezeléséhez szükséges üzleti folyamatok beállításra kerültek. Az első fázis indulását követően a versenypiaci és egyetemes szolgáltatásban lévő ügyfeleknek még ugyan egy rendszerben történik a kezelése, de számlázásuk és ügyfélkezelésük jogosultsági beállításokkal el lett választva. A 2-es fázisban kerül sor a teljes körű fizikai szeparálásra, melynek során az egyetemes szolgáltatást kezelő ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. informatikai rendszerei és az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport szolgáltatásait kezelő rendszerek teljes körűen, hardverileg is elválnak egymástól. A változás velejárója a jelenlegi számlázási és nyilvántartási rendszer pénzügyi és számviteli lezárása. 2015 decemberében minden egyetemes szolgáltatáshoz tartozó ügyfél részére 2015. november 30-i zárási dátummal leolvasott/diktált, illetve becsült óraállással végszámla készült. A becslés az utoljára leolvasott/diktált mérőállás alapján az ügyfél fogyasztási szokásainak megfelelően zajlott. A december elsejei fordulónaptól az ügyfelek már az új szolgáltatóval állnak jogviszonyban.

Ügyfelek villamosenergia-ellátása

Versenypiaci ügyfelek villamosenergia-ellátása. A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit.

9


Egyetemes szolgáltatás. A lakosság körében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben

hatósági

áramdíj-emelés

következett

be,

melyet

azonban

a

rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 2,4%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről,

valamint

az

egyetemes

szolgáltatás

keretében

nyújtandó

termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 763/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 0,141 Ft/kWh-tal módosította. Az ELMŰ Nyrt. 2015. november 30.-ával, nyolc év után, befejezte egyetemes szolgáltatói működését, ezt a feladatot a társaságcsoport tulajdonában álló ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-nek adta át.

10


Ügyfelek szolgálatában Hatékony energiafelhasználás Az enHome márkanéven lépett piacra az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága.

Az enHome

forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet hatékony, helyi kielégítéséhez. Portfólióban megtalálhatók a ma elérhető legnépszerűbb és leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

hőszivattyúk

és

kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők. Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása,

megtervezése,

esetleges

engedélyeztetése,

igény

esetén

finanszírozási nehézségek megoldása és karbantartás is, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén. Az enHome kulcsrakész ajánlatairól a www.enhome.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. LED Energiatakarékossági program. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az elkövetkező években robbanásszerűen fog növekedni a LED világítótesteket használók száma. A Társaság szeretne az elsők között lenni azon piaci szereplők sorában, akik ezeket a fényforrásokat sikerrel kínálják Magyarországon. A LED Energiatakarékossági Program keretében – az ELMŰ ötféle LED fényforrást kínál. Ezek a háztartásokban leggyakrabban előforduló típusok. Új szolgáltatás – otthon gyorsszervíz néven. Folyamatos megújulás és innovatív tevékenység jegyében bevezetésre került a lakossági ügyfelek (természetes személyek) részére

az Otthon Gyorsszerviz szolgáltatás, mely egy olyan

biztosítással egybekötött non-stop elérhető segítségnyújtás, amely háztartási – vészhelyzetet okozó – káresemények bekövetkezése esetén nyújt segítséget. A Társaság Biztosító partnere országos szolgáltatási hálózata révén vészelhárítási szolgáltatást közvetít akár az ország egész területén.

11


A vészelhárítás költségeit az alábbi szakmákban lehet érvényesíteni: 

villanyvezeték-szerelés,



vízvezeték-szerelés,



dugulás- elhárítás,



gázvezeték szerelés,



zárszerelés,



üveges munkák.

A vészelhárítás költsége az egyszeri kiszállási díjat, a rezsióradíjat és az anyag költségét tartalmazza. Az új szolgáltatás további előnye, hogy az országban egyedülálló

módon

kiegészül

még

túlfeszültség

biztosítással

és

egy

fagyasztóleolvadás fedezettel is a váratlan áramkimaradások esetére. Sikeres fejlesztés a telefonos ügyfélszolgálaton. A telefonos ügyfélszolgálaton az ügyfelek által leggyakrabban használt egyenlegegyeztetési funkció automatizálásra került. A fejlesztés elsődleges célja az ügyfelek gyors és kényelmes kiszolgálása, továbbá a telefonos ügyfélszolgálatra nehezedő terhelések csökkentése volt. A fejlesztés eredményeként az ügyfeleket előzetes beazonosítást követően hangbemondással

tájékoztatják

az

aktuális

-

folyószámlájukon

található

-

egyenlegükről. A visszamondott egyenleg az összes lejárt és nem lejárt nyitott tétel összegét tartalmazza, ezt követően az ügyfél még választhat, hogy kér-e egyéb további szolgáltatást (pl.: csekket, folyószámla kimutatást, másik vevőkódról egyenleget vagy esetlegesen ügyintézővel kíván beszélni). Megújult a Hűségprogram. Az elmúlt évek tapasztalatait és az ügyfelek visszajelzéseit egyaránt kiértékelve úgy döntött a Társaság, hogy ismét megújítja Hűségprogramjának működési modelljét. A változás lényege, hogy 2015-ben online és offline kuponokkal egyaránt megjelenik lakossági ügyfelei körében. A kétféle kuponcsomag között mind a lakossági célcsoport, mind a kedvezményt nyújtó partnerek körét tekintve lényeges különbség van.

12


Míg a nyomtatott kuponcsomag kizárólag az áramszámlájukat határidőben befizető ügyfeleknek jár, addig az online elérhető kuponokat mindazon ügyfél megkapja, aki regisztrált felhasználója az online ügyfélszolgálatnak.

Felelősségvállalás Felelősség a munkatársakért Munka és Egészségvédelem.

A Társaság a munka- és egészségvédelmet a

vállalati kultúra fontos elemének tekinti. Az elkötelezettséget a munka- és egészségvédelmi politika foglalja össze.

Vezetői és igazgatósági munkavédelmi bejárások. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a Társaság vezetői „példakép”-funkciójának, ezért az Igazgatóság és a vezetők a munkavédelmi témákat rendszeresen figyelemmel kísérik. A Munkavédelmi Program teljesítését az Igazgatóság évente áttekinti, és végrehajtását a vezetőkkel együtt a rendszeres munkavédelmi bejárások, szemlék során személyes közreműködéssel is támogatja. Ezek az alkalmak kitűnő lehetőséget teremtenek arra, hogy a vezetőség közvetlenül kapjon képet, a munkatársakat a napi munkavégzés során érintő munkabiztonsági témákról. Pozitív tapasztalat, hogy a bejárásokat, számos munkakörülményt és munkakörnyezetet javító intézkedés követte.

Magán egészségbiztosítás. Idén januártól új elemmel bővült a Társaság béren kívüli juttatási rendszere. A Társaság minden munkavállalójára kötött magán egészségbiztosítást, és kedvező feltételek mellett lehetővé tette a hozzátartozók bevonását is. Azok, akik a kafetéria rendszeren belül ezt az elemet választották, már tudják, hogy milyen orvosi ellátást, diagnosztikai vizsgálatokat vehetnek igénybe várakozási idő és hálapénz fizetése nélkül, magas színvonalon.

13


Az ellátások mellett a munkavállalók rendelkezésére áll egy 24 órás call center, ahol gyakorló orvostól kérhetnek egészséggel, betegséggel, gyógyszerekkel, egészséges táplálkozással kapcsolatos tanácsot, valamint orvosi ügyeletekről, gyógyszertárak, egészségügyi intézmények elérhetőségéről informálódhatnak. Megelőzés és rehabilitáció. Az Egymásért-Együtt Alapítványt a Budapesti Elektromos Művek és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 1991-ben alapította, hogy segítséget nyújtson az ágazatban dolgozók egészségügyi problémáinak megelőzésében és a rehabilitációban. Az alapítvány és szolgáltatásai egyedülállóak, más iparágakban és a villamosenergia-iparban sincsenek ilyen lehetőségek, és bár az alapítvány vállalati tagjainak és támogatóinak száma az utóbbi években sajnálatos módon csökkent, még mindig vonzó szolgáltatásokkal áll az igénylők rendelkezésére. A szervezet a segítségnyújtást alapvetően kétféle módon, rehabilitációs kezelések, valamint segélyezés formájában biztosítja. Utóbbi keretében munkahelyi baleset vagy haláleset kapcsán egyszeri anyagi támogatást, egyes speciális esetekben rendszeres havi segélyt folyósít. A rehabilitációs szolgáltatás keretében az alapítvány kéthetes, tavaszi-őszi kurzusokban a dolgozók számára térítésmentesen nyújt kezeléseket három helyszínen: a keszthelyi Hotel Ovitban, a gyulai D-Hotelben és a balatongyöröki MVM Hotel Panorámában. Aktív dolgozók részére ezek a rehabilitációs kurzusok térítésmentesek, ugyanakkor új változás, hogy nyugdíjasok már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az aktív dolgozók igény szerint, korlátozás nélkül jelentkezhetnek a szolgáltatásra, amely orvosi felügyelet mellett, személyre szabott kezelést biztosít. A kurzusok igénybe vehetőek baleseti rehabilitáció mellett például mozgásszervi, szív és érrendszeri betegségek utókezelésére is. További pluszszolgáltatások

(masszázs

stb.)

tb-alapon

igényelhetőek,

a

dolgozók

családtagjai önköltségi alapon csatlakozhatnak. Társaságcsoportunk továbbra is támogatja az alapítvány munkáját, és ösztönzi munkavállalóit, hogy igény esetén vegyék igénybe ezeket a rehabilitációs/utókezelési. FREElax szoba. Teljesen világosak előttünk az ülőmunka egészségkárosító következményei, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, az elhízás, a gerincés egyéb mozgásszervi degenerációk (őseink a szék „feltalálása” előtt kizárólag

14


heverészve pihentek) és így tovább. Mégsem tesszük meg, hogy egy negyedórára elhagyjuk a monitort, az íróasztalt és a forgószéket, amivel a helyváltoztatáshoz is csak

továbblökdössük

magunkat.

Idén

júliustól

az

egészségtámogatók

kezdeményezésével, pilot jelleggel létesült egy úgynevezett „visszavonuló szoba”. Itt különféle változatos, 15 perces feszültségoldó programokon vehetnek részt a munkatársak, amelyek segítségével a munkavégzést egy negyedórára megszakítva, könnyen feltöltődhetnek, és emellett hasznos, az életminőséget javító információkkal gazdagodhatnak.

Innováció a fenntarthatóságért Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket. Programjai, mintaprojektjei, rendezvényei révén egyre többen ismerik meg ezt a gondolkodásmódot. Innovatív megoldásaival hozzájárul a fenntarthatóság szerepének növekedéséhez a magyar társadalomban. Túl a 700 ezredik feltöltésen. Az elektromos töltőállomás-hálózatában július folyamán regisztrálták a 700 ezredik sikeres töltési folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a rendszer indulása óta a tulajdonosok ennyiszer csatlakoztatták elektromos autójukat a Társaságcsoport valamelyik töltőberendezéshez. Az ily módon felhasznált energiával a számítások szerint a járművekkel közel 42 millió kilométert lehetett megtenni károsanyag kibocsátás nélkül. Érdekesség, hogy ez az érték jóval több mint százszorosa a Föld-Hold távolságnak. Intelligens lámpaoszlop. Budapest II. kerületében, az első intelligens utcai lámpaoszlopot avatták fel, a Társaságcsoport és a T-Systems Magyarország közös termékét. A hivatalos „smart service point” elnevezésben szereplő „smart” jelző valóban megilleti a berendezést, mivel lényegesen többet tud a puszta világításnál. Az intelligens lámpaoszlop részét képezi egy elektromos autókat kiszolgáló töltőberendezés, egy WI-FI router, amely 180 méter sugarú körben biztosít ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolatot, és egy segélyhívó gomb, amelynek jelzése közvetlenül a helyi rendőrkapitánysághoz fut be.

15


Ezekkel még messze nem merültek ki az oszlop lehetőségei. A légszennyezés mérésére például szenzorokat is fel lehet rá helyezni. Környezetvédelmi szempontból amúgy már most is komoly jelentősége van, hiszen energiatakarékos LED fényforrásokkal világít. A jövőre nézve az is a tervek között szerepel, hogy a működtetéshez szükséges villamos energia egy részét az oszlopra szerelt napelemek segítségével állítják elő.

Társadalmi felelősségvállalás Társadalmi szerepvállalás. A Társaság 2015-ben is az értékteremtés és megóvás jegyében folytatta, már hagyományosnak mondható jótékonysági tevékenységét. A projekteknél a helyi sajátosságokat és igényeket vette figyelembe. Támogatási politikájában fontos a rossz egészségügyi vagy szociális körülmények között élők élethelyzetének javítása, és a hátrányos helyzetűek felemelkedésének elősegítése. Az emberi méltóság a legfőbb érték. Az Ökumenikus Segélyszervezet új székházát, amelynek felépítését Társaság csoportunk több módon is támogatta. A két fél közötti együttműködés hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELMŰ Nyrt. vállalati szinten és a munkatársak egyéni kezdeményezései révén is évek óta segíti az Ökumenikus Segélyszervezet értékteremtő és értékmegőrző munkáját. Ez a ruhagyűjtésektől és a hajléktalanok számára szervezett karácsonyi ételosztásoktól kezdve a nagyszabású jótékonysági akciókig bezárólag széles skálán mozog. A két fél közötti együttműködés egyik kiemelt epizódját jelentette az a jelentős anyagi támogatás, amellyel Társaságcsoportunk a segélyszervezet által létrehozott adósságkezelő alap működéséhez járult hozzá. Az együttműködés következő fejezete a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet új székházának szeptember 16-án tartott ünnepélyes átadásával zárult le. Az ELMŰ Nyrt. több módon is támogatta az energiatakarékos megoldásokat felvonultató, a mai elvárásoknak minden szempontból megfelelő épület felépítését. Társaság egyrészt a kivitelezési költségek fedezéséhez járult hozzá egy komolyabb összeggel, másrészt pedig – a nemrégiben értékesített Sinergy Kft. révén – oroszlánrészt vállalt az épület kivitelezési munkáiban is.

16


Felelősség a környezetért A felelősség vállalása környezetünkért az ELMŰ Nyrt. alapvető érdeke. Minden fejlesztés, beruházás kiemelkedő szempontja a mindenkit körülvevő világ megóvása. Környezetvédelmi

előírások

teljes

körű

betartása.

Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Társaságcsoport a környezetterhelés folyamatos csökkentésével kíván hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, az élet minőségének javításához, a környezet állapotának megőrzéséhez. Ennek érdekében a Társaság elkötelezett a tevékenységével kapcsolatos összes környezetvédelmi jogszabály betartására. Olajszennyeződések elkerülése. A talaj szennyezettsége nagy veszélyt jelent a környezetre, ezért a Társaság különösen ügyel arra, hogy a létesítményekben, gépekben, járművekben lévő olaj ne szivároghasson a talajba, talajvízbe. A telephelyeken,

a

rendszerből

kikerülő

tisztított

csapadékvizet

rendszeresen

ellenőrizik. Hulladékgazdálkodás. A Társaság felelősen jár el a hulladékok kezelésével kapcsolatban is. A telephelyeken történő napi munkavégzésből adódó hulladékot minden esetben szelektíven gyűjtik, amit azután az erre megfelelő jogosultsággal rendelkező partnerek szállítanak el és gondoskodnak a megfelelő kezelésről. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a munkatársak ugyancsak szelektíven gyűjtik a kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő-szigeteken. A hasznosítást elősegítve egyaránt

hozzájárul

a

Társaság

hulladékainak

újrafelhasználásához

és

a

kommunális hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A szelektíven gyűjtött, hasznosított hulladékok aránya évről évre nő.

17


Éves beszámolók Az éves beszámoló elemzése A Társaság egyedi mérlegének sarokpontjai A befektetett eszközök értéke 3 544 MFt-tal (1,48 %) magasabb a tárgyidőszakhoz képest, és a 2015. évi a záró értéke 242 237 MFt. Az immateriális javak nettó értéke 1 418 MFt-tal (53,11%) csökkent 2014. évhez viszonyítva. Emellett a tárgyi eszközök értéke (9 230 MFt), 767 MFt-os (7,67 %) csökkenést mutat az előző beszámolási időszakhoz képest. A befektetett eszközvagyon jelentős részét kitevő részesedések értéke 231 750 MFt, az újonnan alapított társaság részesedési érékének, majd az év során jegyzett tőkéjének emelkedése következtében, az előző évhez viszonyítva 5 728 MFt-os növekedést mutat. Az üzleti év végén az ELMŰ Nyrt. a következő hét társaságban rendelkezett tartós részesedéssel: Az ELMŰ Nyrt. részesedései 2015. december 31-én Törzstőke

ELMŰ Nyrt. részesedés könyv szerinti érték

Tulajdoni hányad

MFt

MFt

%

261 270

221 814

100,00

1 360

787

100,00

3

2

70,00

ELMŰ DSO Holding Kft. RWE Energie SRL ELMŰ - ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.

3

2

65,00

200

225

50,00


8 479

3 180

50,00

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.

1 000

5 740

70,00


Összesen

231 750

A forgóeszközök 27 398 MFt-os záró értékének meghatározó része a fennálló követelések 24 604 MFt-os értéke. A követelések értéke 3 069 MFt-tal (14,25%) emelkedett az előző évhez képest. A társaság fő tevékenységéhez kapcsolódó villamosenergia-vevők

(értékhelyesbítés

nélküli)

záró

állománya,

amely

a

követelések meghatározó tétele, a bázis időszakhoz viszonyítva alacsonyabb. A peres követelések, valamint a vevőkre elszámolt értékvesztés záró értéke szintén alacsonyabb az előző időszak értékénél.

18


A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értéke – elsősorban a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel szemben fennálló, a cash-pool rendszerből adódó pénzügyi követeléseknek köszönhetően – 4 373 MFt-tal meghaladja az előző évi értéket. Az egyéb követelések értéke 773 MFt, mely 63 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás egyik meghatározó tényezője a szállítóknak adott előlegek 50 MFt-os csökkenése. A készletek záró állománya 514 MFt-tal emelkedett. Az értékpapírok értékén belül a részesedések értéke 445 MFt-tal csökkent. Az értékpapírok között nyilvántartott Sinergy Kft., valamint vele együtt a kft. leányvállalatai értékesítésre kerültek. A gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg a Társaság nyilvántartásából kivezette a bázis időszaki értéket. A pénzeszközök záró állománya 1 245 MFt, amely 466 MFt-tal emelkedett az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A Társaság folyamatosan törekszik a bankszámlán és a pénztárakban lévő pénzkészleteinek minimális szinten tartására.

2015. december 31-én az ELMŰ Nyrt. saját tőkéje 192 614 MFt volt. A következő táblázat a Társaság saját tőkéjének szerkezetét mutatja:

(M Ft) Jegyzett tőke

60 744

Tőketartalék

4 886

Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen

126 984 0 192 614

A Társaság tárgy évi céltartalékainak záró állománya 567 MFt, amely 507 MFt-tal magasabb a bázis időszakhoz viszonyítva.

19


A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket von magával. E jövőbeni kötelezettségre a Társaság 420 MFt céltartalékot képzett. A céltartalékok további emelkedését a függő kötelezettségre képzett céltartalékok növekedése magyarázza, mely a Társaság ellen indított peres ügyek emelkedése indokolja.

A kötelezettségek tartalmazzák a társaság hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeit 68 609 MFt értékben, mely az előző évhez képest 14 365 MFt-tal (26,48%) nőtt. Ennek oka elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 9 952 MFt-os, a rövid lejáratú hitelállomány értékének 2 458 MFt-os, a szállítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 817 MFt-os, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 202 MFt-os növekedése. A Társaság finanszírozási igényei rövid lejáratú hitelek igénybevételét tették szükségessé. A rövid lejáratú hitelek 4 377 MFt értékű záró állománya növekedett az előző évhez képest.

A hó végi záró banki hitelállomány alakulása a 2014-2015. években (MFt)

20


Az eszközök és források 2015. évi záró állományának összetételét mutatja az alábbi diagram.

Aktív időbeli elhatárolások 2,18% (Előző év 3,01%) Forgóeszközök 9,94% (Előző év 8,79%)

Passzív időbeli elhatárolások 5,03% (Előző év 6,92%) Kötelezettségek 24,89% (Előző év 20,04%) Céltartalékok 0,21% (Előző év 0,02%)

Befektetett eszközök 87,88% (Előző év 88,20%)

Saját tőke 69,88% (Előző év 73,02%)

Az ELMŰ Nyrt. vagyon- és tőkeszerkezete 2015. december 31.

21


A Társaság egyedi beszámoló szerinti eredménye

Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 193 760 MFt. Az árbevétel alakulására a nettó árbevétel 90,24 %-át kitevő villamosenergia-értékesítés van jelentős hatással. A villamosenergia-értékesítés árbevétele az előző évhez képest 1 302 MFt-tal csökkent. 2015-ben az ELMŰ Nyrt. az egyetemes szolgáltatás, illetve a szabad piaci értékesítés

együttese

tekintetében

az

előző

évhez

képest

összességében

273 GWh-val több villamos energiát értékesített (+4%). Ez a mennyiségi változás együttes hatásként alakult ki, mely egyrészről tartalmazza az ELMŰ Elosztói engedélyes számára beszerzett hálózati veszteség mennyiségét (növelő hatás), másrészről az egyetemes szolgáltatási tevékenység áthelyezését (egy havi mennyiség) az új szolgáltatóhoz, amely az értékesített mennyiség csökkenéséhez vezetett.

Az egy havi egyetemes szolgáltatói forgalom kiesése

-228 GWh (-7,3%) mennyiségi csökkenést okozott. Az egyéb tevékenység nettó árbevétele növekedett a bázis időszakhoz képest. Ez a nettó árbevétel túlnyomó részt a készletértékesítés bevételéből - mely a beszámolási időszakban jelentősen emelkedett származik. A

Társaságnak

exportárbevétele

5 MFt

a

beszámolási

időszakban.

Az

exportértékesítés nettó árbevételét a külföldi vevőknek nyújtott szolgáltatások értéke határozza meg. Az exportértékesítésből 3 MFt csehországi, 2 MFt romániai vevő felé történő szolgáltatásnyújtás eredménye.

Az egyéb bevételek, amelyek az összes üzemi bevétel 1,88 %-át teszik ki, a bázis időszakhoz viszonyítva 1 945 MFt-tal (109,76%) emelkedett csökkent. A változás meghatározó

tényezője

értékesítésének

egyrészről

1 003 MFT-os,

az

immateriális

másrészről

a

javak,

belföldi

tárgyi

követelések

eszközök visszaírt

értékvesztésének 939 MFt-os emelkedése.

22


Az anyagjellegű ráfordítások 183 108 MFt-os értékét, amelyet elsősorban a villamosenergia-beszerzés értéke határoz meg, amely az előző időszakhoz viszonyítva 3 789 MFt (2,25 %) csökkenést mutat. A Társaság tárgyévi anyagköltsége 653 MFt, amely 160 MFt-tal (32,45%) magasabb az előző évinél. Az igénybe vett szolgáltatások értéke 7 347 MFt, amely 1 559 MFt-tal (17,51 %) alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások tárgyidőszaki értékét elsősorban a kapcsolt vállalatok közötti igénybevett szolgáltatások, valamint a javítási és karbantartási költségek határozzák meg, amelyek magukban foglalják a számítástechnikai adatfeldolgozással kapcsolatos költségeket is. Az innovációs járulék terhére elszámolt kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költség a tárgyidőszakban nem merült fel. Az egyéb szolgáltatások értéke 467 MFt-tal (23,43%) csökkent, mely változást alapvetően a bankköltségek változása (- 445 MFt) okozta. Az eladott áruk beszerzési értéke 2 566 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értéknél. Az eladott áruk beszerzési értékét nagymértékben a villamosenergia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül) határozza meg, amely 3 789 MFt-tal csökkent. Az eladott anyagkészletek tárgyévi beszerzési értéke 6 056 MFt, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 1 222 MFt-tal emelkedett. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 566 MFt-tal (16,48%) növekedett az előző beszámolási időszakhoz képest, mely a tagvállalatok közötti informatikai szolgáltatás csökkenésével magyarázható. A személyi jellegű ráfordítások értéke 2015. évben összesen 210 MFt-tal (6,43%) emelkedett. A bérköltség 3,98 %-os növekedését alapvetően a bérfejlesztés és az átlaglétszám növekedése eredményezték. A Társaság tárgyévi 1 994 MFt értékű értékcsökkenési leírása 441 MFt-tal (18,11 %) alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva.

23


Az egyéb ráfordítások 6 388 MFt-os értéke 1 805 MFt-tal (39,38%) magasabb az előző évi értéknél. Az egyéb ráfordítások értékének változását elsősorban a behajthatatlan követelések leírt összegének 631 MFt-os, a céltartalékok 516 MFtos, az adók illetékek hozzájárulások 58 MFt-os, és az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 740 MFt.os emelkedése, valamint a bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések bevételének 118 MFt-os csökkenése magyarázza.

A pénzügyi műveletek eredménye 881 MFt, amely a bázis időszakhoz képest 4 259 MFt-tal (82,86%) alacsonyabb. A pénzügyi műveletek bevétele 4 713 MFt-tal, a pénzügyi műveletek ráfordításai 454 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz képest. A pénzügyi bevételek változását a kapott osztalékok csökkenése eredményezte. A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások értékének 187 MFt-os (16,32%) csökkenése határozza meg. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások csökkenésének egyik meghatározó tényezője, hogy a Társaság szokásos tevékenységeiből származó pénzeszközének pozitív változása volt, mely mérsékelte az adott év finanszírozási finanszírozási szükségletét, másrészt a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentése, ezzel egyidejűleg csökkentve a fizetendő kamatokat is. A rendkívüli eredmény 14 MFt-tal növekedett az előző évhez képest. A beszámolási időszakban a Társaság rendkívüli bevételei között a tárgyévben alapított ELMŰ DSO Holding Kft.-ben szerzett részesedés értékét számolta el. A rendkívüli ráfordítások értékét jelentős mértékben az apportként átadott ELMŰ Hálózati Kft., - mint a Társaság tartós részesedése – kivezetett könyv szerinti értéke adja.

24


A Társaságnak tárgyidőszakban 189 MFt társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Javaslat az eredmény felhasználására Az ELMŰ Nyrt. igazgatósága javasolja, hogy a Társaság 2 301 MFt adózott eredményét, kiegészítve a szabad eredménytartalékból felhasznált 4 989 MFt összeggel, azaz összesen 7 290 MFt-ot, ez részvényenként 1 200 Ft-nak felel meg, a részvényeseknek osztalékként kifizessen.

25


MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás)

Mérleg Eszközök

adatok MFt-ban A tétel megnevezése a A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Előző év

Előző év(ek) módosításai

b

c

Tárgyév d

238 693

242 237

2 670

1 252

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

-

-

2. Kisérleti fejlesztés aktivált értéke

-

-

1 915

488

677

688

78

76

6. Immateriális javakra adott előlegek

-

-

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

-

-

9 997

9 230

8 289

7 822

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

824

663

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

856

718

-

-

28

27

6. Beruházásokra adott előlegek

-

-

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

-

-

226 026

231 755

226 022

231 750

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

-

-

3. Egyéb tartós részesedés

-

-

-

-

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

4

5

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

-

-

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

-

-

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

-

-

I. Immateriális javak

3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték

II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások

III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

4.

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

26


adatok MFt-ban A tétel megnevezése

Előző év


a

b

c

B. FORGÓESZKÖZÖK

Tárgyév d

23 794

27 398

1 035

1 549

1 016

1 531

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

-

-

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

-

-

4. Késztermékek

-

-

19

18

-

-

21 535

24 604

12 312

11 071

8 387

12 760

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

-

-

4. Váltókövetelések

-

-

836

773

6. Követelések értékelési különbözete

-

-

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

-

-

445

-

445

-

2. Egyéb részesedés

-

-

3. Saját részvények, saját üzletrészek

-

-

4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

-

-

5. Értékpapírok értékelési különbözete

-

-

779

1 245

-

-

779

1 245

8 144

6 014

8 055

5 745

89

269

-

-

270 631

275 649

I. Készletek 1. Anyagok

5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

5. Egyéb követelések

III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

27


Források adatok MFt-ban A tétel megnevezése

Előző év


a

b

c

D. SAJÁT TŐKE

Tárgyév d

197 603

192 614

60 744

60 744

-

-

-

-

4 886

4 886

131 973

126 984

V. Lekötött tartalék

-

-

VI. Értékelési tartalék

-

-

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

-

-

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

-

-

-

-

60

567

60

567

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

-

-

3. Egyéb céltartalék

-

-

I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék

VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

(-)

28


adatok MFt-ban A tétel megnevezése a F. KÖTELEZETTSÉGEK

Előző év


b

c

Tárgyév d

54 247

68 609

-

-

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

-

-

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 2. szemben

-

-

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

-

-

3

-

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

-

-

2. Átváltoztatható kötvények

-

-

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

-

-

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

-

-

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

-

-

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

-

-

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 7. szemben

-

-

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

3

-

54 244

68 609

-

-

-

-

1 919

4 377

230

166

1 406

2 223

-

-

45 772

55 724

-

-

4 917

6 119

9. Kötelezettségek értékelési különbözete

-

-

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

-

-

18 721

13 859

1

817

18 573

12 926

147

116

270 631

275 649

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő 7. vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

29


Eredménykimutatás „A” változat Összköltségeljárással adatok MFt-ban Tétel szám


a

b

01.


02.

Exportértékesítés nettó árbevétele

I.


Előző év


c

d

Tárgyév e

195 312

193 755

29

5

195 341

193 760

03.

Saját termelésű készletek állományváltozása

-

-

04.

Saját előállítású eszközök aktivált értéke

1

-

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)

1

-

III.

Egyéb bevételek

1 772

3 717

Ebből: visszaírt érték vesztés

652

1 591

05.

Anyagköltség

493

653

06.


8 906

7 347

07.


1 993

1 526

08.


173 279

170 713

09.


3 435

2 869

IV.


188 106

183 108

2 187

2 274

10.

Bérköltség

11.


388

466

12.

Bérjárulékok

691

736

V.

Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

3 266

3 476

VI.


2 435

1 994

4 583

6 388

36

4

1 276

2 511

VII. Egyéb ráfordítások Ebből: érték vesztés A.

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)

-

30


adatok MFt-ban Tétel szám


a

b

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Előző év


Tárgyév

c

d

e

6 021

1 013

6 021

-

-

-

-

-

-

-

-

-

573

876

-

-

439

431

-

-

7 033

2 320

-

-

-

-

1 146

959

-

-

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

412

-

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

335

480

-

-

Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: érték elési k ülönbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: k apcsolt vállalk ozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: k apcsolt vállalk ozásnak adott

Ebből: érték elési k ülönbözet IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21)

1 893

1 439

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII - IX)

5 140

881

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)

3 864

X.


XI.


D.


E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D)

-

-

3 392

-

221 814

61

221 861

61

-

47

3 803

3 345

-

1 044

3 803

2 301

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

3 487

4 989

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

7 290

7 290

-

-

XII. Adófizetési kötelezettség F.

G.

ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII)

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

31


Cash flow MFt 2014 1. 1/A

Adózás előtti eredmény (+/- kompenzáló tételek)

2015 3 803

Eredményt módosító tételek (+/-) (-16-20-24)

-

Változás (%) 3 345

5 985

-

2 435

-12,04

986

83,53

2.

Elszámolt amortizáció (+)

3.

Elszámolt értékvesztés és visszaírás (+/-)

4.

Részesedésekre elszámolt értékvesztés

5.

Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-)

-

6.

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (-/+)

-

7.

Szállítói kötelezettség változása (+/-)

1 142

817

8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás (+/-)

6 013

11 090

84,43

9.

Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+)

517

3 121

503,68

-

616

-

1 994

-

18,11

1 587

-

157,63

412

-

-

65

507

880,00

226

-

489

-

116,37 -28,46

10.

Vevőkövetelés változása (-/+)

-

883

2 828

420,27

11.

Forgóeszköz változás (vevő, pénzeszköz nélkül) (-/+)

-

320

-

4 824

-1407,50

12.

Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+)

853

-

5 853

-786,17

13.

Fizetett adó (nyereség után) (-)

-

-

1 044

N/A

14.

Fizetendő osztalék

7 290

-

7 290

0,00

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF) 15.

Befektetett eszközök beszerzése (-)

16.

Befektetett eszközök eladása (+)

17.

Kapott osztalék (+)

-

210 -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás

1 629

1 784

-

875,71

6 482

431

1 879

6 021

1 013

4 668

-

-

263,34 335,96

-

3 590

83,18 -176,91

18.

Részvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

19.

Kötvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

20.

Hitelfelvétel (+)

2 000

2 458

22,90

21.

Véglegesen kapott pénzeszköz (+)

-

-

-

22.

Részvénybevonás, tőkeleszállítás (-)

-

-

-

23.

Kötvényvisszafizetés (-)

-

-

-

24.

Hiteltörlesztés, visszafizetés (-)

-

8 663

-

3

99,97

25.

Véglegesen átadott pénzeszköz (-)

-

36

-

27

26.

Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

3

-

1

25,00 -

133,33

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás

-

6 696

2 427

136,25

IV. Pénzeszköz változása

-

2 238

466

120,82

Pénzállomány nyitó pénzkészlet

3 017

779

Pénzállomány záró pénzkészlet

779

1 245

32


A konszolidált éves beszámoló elemzése

A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. A csoport 2015. évi konszolidált beszámolójában, az IFRS 5 standard előírásaival összhangban, az egyetemes szolgáltatói tevékenység és az ügyfélszolgálati tevékenység,

mint

megszűnő

tevékenység,

a

folytatódó

tevékenységektől

elkülönülten került bemutatásra.

A csoport mérlegének sarokpontjai A befektetett eszközök záró állománya 2014. üzleti évhez viszonyítva 886 MFt-tal (0,51 %) 171 239 MFt-ra csökkent. A tárgyi eszközök állományának nettó értéke 3 677 MFt-tal (2,46 %) növekedett az előző üzleti évhez viszonyítva. Az ELMŰ csoport a tárgyévi beruházások értékének jelentős hányadát elsősorban az ellátás minőségének további javítása érdekében a hálózat korszerűsítésére fordította. Az immateriális javak nettó értéke a bázisidőszakhoz viszonyítva 1 934 MFt-tal (47,31 %) csökkent. Az immateriális javakban bekövetkezett változást jelentős mértékben az ISU számlázási rendszerhez kapcsolódó értékcsökkenés elszámolása okozta. A konszolidációba bevont társaságok köre az alábbiak szerint változott az előző üzleti évhez viszonyítva.

33


Az ELMŰ Nyrt., mint anyavállalat a következő társaságokban rendelkezett részesedéssel 2015. december 31-én: Törzstőke

ELMŰ Nyrt. részesedése

M Ft

%

221 814

100,00

1 360

100,00

3

70,00

ELMŰ DSO Holding Kft. RWE Energie S.R.L. ELMŰ - ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.

3

65,00

200

50,00

ELMŰ - ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.

1 000

70,00


8 479

50,00


Az IFRS előírásának megfelelően az RWE Energie S.R.L., amely társaságban az ELMŰ Nyrt. 100 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt., amely társaságban az ELMŰ Nyrt. 70 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, leányvállalatnak minősül. Az ELMŰ Nyrt. a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ELMŰ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ELMŰ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Az IFRS 10 standard előírásai alapján az ELMŰ DSO Holding Kft. közvetlen leányvállalatnak, ELMŰ Hálózati Kft. közvetett leányvállalatnak minősül, mivel az Anyavállalat kontrollal rendelkezik e társaságok felett. A leányvállalatok esetében a tulajdoni arány megegyezik a szavazati joggal. A fentiek alapján leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerültek.

A Csoport közösen ellenőrzött tevékenységnek minősítette az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati

Kft.-t.

Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Ügyfélszolgálati

Kft.

olyan

közös

megállapodás, amely elsősorban a tulajdonosok (ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt.) és azok 100 %-os tulajdonú leányvállalatai (ELMŰ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft.) felé nyújt szolgáltatást, ezért közösen ellenőrzött tevékenységnek minősül.

34


Az IFRS előírásának megfelelően a csoport közös vezetésű és társult vállalkozásnak minősítette az alábbi vállalkozásait: 








A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolóinak (IFRS) bemutatása fő soronként: Mérleg 2015.12.31. (adatok MFt-ban) Magyar Áramszolgáltató Kft. Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök



Összesen

30 769

2 013

87

85

8 332

-

8 417

30 854

10 345

87

41 286

30 182

4 769

193

35 144

30 182

4 769

193

35 144

672

5 576

106

6 142

-

32 869

Eredménykimutatás 2015. (adatok MFt-ban) Magyar Áramszolgáltató Kft.



Bevételek

148 478

6 369

8

Költségek

147 964

6 210

60

304

11


-

Adóráfordítás Időszaki eredmény

755 -

545

-

-

10 180

3

Összesen 154 855 154 234 -

78 -

133

296 823

-

498

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolóinak (IFRS) az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányada arányában történő bemutatása fő soronként: Mérleg 2015.12.31. (adatok MFt-ban) Magyar Áramszolgáltató Kft. Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök



Összesen

15 384

1 007

57

43

4 166

-

4 209

15 427

5 173

57

20 657

15 091

2 385

126

17 602

15 091

2 385

126

17 602

336

2 788

69

3 055

-

16 448

35


Eredménykimutatás 2015. (adatok MFt-ban) Magyar Áramszolgáltató Kft.



Bevételek

74 239

3 184

5

Költségek

73 982

3 105

39

152

6


-

Adóráfordítás

377

Időszaki eredmény

-

-

-

272

90

77 428 77 126

2

5

Összesen

-

148

50 -

422

86

-

268

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont vállalkozásokban lévő részesedések (adatok MFt-ban) Magyar Budapesti Dísz- ELMŰ-ÉMÁSZ Áramszolgáltató és Közvilágítási Hálózati Kft. Kft. Szolgáltató Kft. Az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányada Az ELMŰ Nyrt. szavazati hányada 2014.12.31

50%

50%

65%

50% 1 198

50%

50%

3 061

Részesedés az eredményből 2015-ben

-

272

Kapott osztalék

-

590

-

-

-

Egyéb tőkeváltozások 2015.12.31

176

336

Összesen

17 -

4 276

17

-

113

172

-

-

762

277

-

-

2 788

-

277 3 124

A társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedések értéke 3 124 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 1 152 MFt-tal (26,94 %) csökkent. A társult és közös vezetésű vállalkozások 2015. évi eredményéből a csoportra jutó rész -390 MFt. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-től és a Budapesti Díszés Közvilágítási Kft.-től kapott osztalék 762 MFt-tal csökkentette a részesedések értékét. A konszolidációs körbe be nem vont részesedések értéke változatlan az előző üzleti évhez képest.

Az előző beszámolási időszakhoz képest a forgóeszközök 36 372 MFt-os záró állománya 582 MFt-tal (1,63 %) nőtt. A pénzeszközök 1 812 MFt-os záró állománya a bázis időszakhoz viszonyítva 248 MFt-tal (15,86 %) magasabb, a készletek záró állománya 417 MFt-tal (30,44 %) nőtt az előző beszámolási időszakhoz képest. A

vevőkövetelések

(a

kapcsolt

és

egyéb

részesedési

viszonyban

lévő

vállalkozásokkal szembeni követelésekkel együtt) 30 132 MFt-os értéke 535 MFt-tal

36


(1,74 %) csökkent a bázisévhez képest. A vevőkövetelések csökkenése egyrészt a villamosenergia-vevők, a rendszerhasználati díjas vevők és a peres vevőkövetelések csökkenésével, másrészt az egyéb vevők növekedésével magyarázható.

Az előző üzleti évhez képest az értékesítési céllal tartott eszközök záró állománya 18 240 MFt-tal (4098,88 %) nőtt. A beszámolás időszakában az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-hez és az ügyfélszolgálati tevékenységhez kapcsolódó eszközök az értékesítési céllal tartott eszközök között kerültek bemutatásra. A bázisidőszakban a Sinergy Kft.-ben lévő részesedés értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke értékesítési céllal tartott eszköznek minősült, és a tárgyidőszakban értékesítésre került.

2015. december 31-én a csoport konszolidált saját tőkéje 154 730 MFt volt, amelynek szerkezetét az alábbi táblázat mutatja: M Ft Jegyzett tőke

60 744

Felhalmozott eredmény

92 143

Egyéb átfogó jövedelem

4

Nem ellenőrző részesedések Saját tőke

1 839 154 730

A csoport hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei az előző időszakhoz képest 2 907 MFt-tal (4,98 %), 61 286 MFt-ra nőttek. A hosszú lejáratú kötelezettségek 295 MFt-os állománycsökkenését meghatározta a halasztott bevételek értékének csökkenése. A rövid lejáratú kötelezettségek 3 202 MFt-os állománynövekedése elsősorban a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú céltartalékok és a nyereségadókötelezettség növekedésére, valamint a szállítói kötelezettségek csökkenésére vezethető vissza.

37


A

csoport

finanszírozási

igényei

rövid

lejáratú

hitelek

igénybevételét

is

szükségessé tették. A rövid lejáratra kapott hitelek és lízing (elsősorban rövid lejáratra kapott hitelek) értéke 4 383 MFt, amely az előző évi értékhez képest 2 457 MFt-tal (127,57 %) nőtt. A csoport adózás előtti eredménye terhére – a bázisidőszakhoz viszonyítva – 728 MFt-tal magasabb összegű céltartalékot képzett a várható kötelezettségeire. A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 1 343 MFt-tal (5,11 %) csökkent a bázisévhez képest. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 5 992 MFt , a bázisidőszakhoz viszonyítva 335 MFt-tal (5,92 %) magasabb. A változás meghatározó tényezői a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek csökkenése, valamint a szénipari támogatási kötelezettség növekedése. Az értékesítési céllal tartott kötelezettségek záró állománya 10 280 MFt, amely az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-hez és az ügyfélszolgálati tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségek értékét mutatja.

38


Az eszközök és források 2015. évi záró állományának összetételét mutatja az alábbi diagram.

Értékesítési céllal tartott eszközök 8,26 %

Rövid lejáratú kötelezettségek 16,47 %

100% 90%

Forgóeszközök 16,07 %

Értékesítési céllal tartott kötelezettségek 4,54 % Hosszú lejáratú kötelezettségek 10,61 %

80% 70%

Befektetett eszközök 75,67 %

60% 50% 40%

Saját tőke 68,38 %

30% 20% 10% Eszközök

0%

Források

Az ELMŰ csoport vagyon- és tőkeszerkezete 2015.12.31. (%)

39


A csoport eredménye

A Csoport konszolidált eredménykimutatásában a folytatódó eredménye

mellett,

a

megszűnt

és

megszűnő

tevékenységek

tevékenységek

eredménye

elkülönülten, összevontan került bemutatásra. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a konszolidált eredménykimutatás bázisidőszaki értékei módosításra kerültek. A csoport IFRS szerinti konszolidált eredménye magasabb 2015-ben, mint a bázisidőszakban. Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 185 807 MFt-ra nőtt, az adózás előtti eredmény pedig 24 738 MFt-ot tesz ki. Az értékesítés nettó árbevétele 13 965 MFt-tal (8,13 %) magasabb a 2014. évi értékhez képest. A nettó árbevétel 92,28 %-át a villamos energia üzletág (villamosenergia-értékesítés és rendszerhasználati díjak árbevétele) árbevétele teszi ki, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva nőtt. Az energiaértékesítéshez nem kapcsolódó egyéb árbevétel nőtt az előző üzleti évhez képest. A csoport 2015. évi költségeinek és ráfordításainak összege 166 722 MFt volt, amely 10 996 MFt-tal (7,06 %) magasabb, mint a bázisidőszaki érték. M Ft Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb üzemi ráfordítások Összesen

2015

2014

Változás (%)

135 334

124 978

8,29

9 993

9 449

5,76

14 190

14 375

-1,29

7 205

6 924

4,06

166 722

155 726

7,06

A részesedési eredmény, a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások tárgyidőszaki eredményének arányos összege -391 MFt, amely 1 794 MFt-tal alacsonyabb az előző üzleti évhez viszonyítva.

40


A

pénzügyi

bázisidőszakhoz

műveletek képest.

42 MFt-os A

pénzügyi

eredménye bevételek

csökkent

8 MFt-tal 89 MFt-os

a

növekedésével

párhuzamosan a pénzügyi ráfordítások 97 MFt-tal nőttek a bázis időszakhoz képest. A nyereségadó 10 623 MFt-os összege a következő adókategóriákra oszlik meg: társasági adó 2 815 MFt, az energiaellátók jövedelemadója 4 750 MFt, helyi iparűzési adó 1 215 MFt, az innovációs járulék 239 MFt és az IFRS konszolidált halasztott adó 1 604 MFt. A csoport 2015. évi időszaki eredménye 9 574 MFt, amelyből a folytatódó tevékenységekből származó időszaki eredmény 14 115 MFt, a megszűnt és megszűnő tevékenységekből származó időszaki eredmény -4 541 MFt.

2015-ben az egy részvényre jutó nyereség a tárgyidőszaki nyereség és a törzsrészvények számának hányadosa alapján 1 576 Ft . A hígított egy részvényre jutó nyereség a csoport esetében megegyezik a törzsrészvényekkel számított értékkel, mert nem rendelkezik részvényopcióval. A csoport visszavásárolt saját részvénnyel sem rendelkezik.

41


Melléklet Konszolidált mérleg MFt KONSZOLIDÁLT MÉRLEG / ESZKÖZÖK

2015.12.31

2014.12.31


171 239

172 125

Tárgyi eszközök

153 390

149 713

Immateriális javak

2 154

4 088

Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban

3 124

4 276

Kölcsönök Halasztott adókövetelés Egyéb követelések Forgóeszközök Készletek Vevőkövetelések Egyéb követelések Derivatív követelések Nyereségadó-követelés

9

23

12 561

14 025

1

-

36 372

35 790

1 787

1 370

30 132

30 667

1 828

1 678

303

-

510

511

1 812

1 564

18 685

445

226 296

208 360

2015.12.31

2014.12.31

154 730

149 981

Jegyzett tőke

60 744

60 744


92 143

89 238

Pénzeszközök Értékesítési céllal tartott eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG / FORRÁSOK Saját tőke

Egyéb átfogó jövedelem Nem ellenőrző részesedések Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott hitelek és lízing Halasztott adókötelezettség

4

-

1

1 839

-

24 016

24 311

-

3

143

-

-

17

Halasztott bevételek

23 873

24 291


37 270

34 068

4 383

1 926

930

202

Hosszú lejáratú céltartalékok

Rövid lejáratra kapott hitelek és lízing Rövid lejáratú céltartalékok Szállítói kötelezettségek

24 940

26 283

Egyéb kötelezettségek

5 992

5 657

Nyereségadó-kötelezettség

1 024

-

1

-

10 280

-

226 296

208 360

Derivatív kötelezettségek Értékesítési céllal tartott kötelezettségek KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

42


Átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatás MFt ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS

2014 Módosított

2015

Folytatódó tevékenységek Értékesítés árbevétele

185 807

Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Egyéb üzemi bevétel

171 842

-

-

3 089

2 859

2 913

2 010

Értékcsökkenési leírás és amortizáció

-

14 190

-

14 375


-

135 334

-

124 978


-

9 993

-

9 449

Egyéb üzemi ráfordítások

-

7 205

-

Üzemi tevékenység eredménye Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből Pénzügyi műveletek bevétele

-

Pénzügyi műveletek ráfordítása

-

Adózás előtti eredmény Nyereségadó

20 985

391

1 403

497

Pénzügyi műveletek eredménye -

Folytatódó tevékenységekből származó időszaki eredmény

6 924

25 087

455

408 -

358

42

50

24 738

22 438

10 623

-

14 115

8 534 13 904

Megszűnt / megszűnő tevékenységek Megszűnt / megszűnő tevékenységekből származó időszaki eredmény (az anyavállalat tulajdonosaira és a nem ellenőrző részesedésekre jutó rész)

-

Időszaki eredmény

4 541

-

4 792

9 574

9 112

10 195

9 112

Ebből: Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

-

621


5

-

1

Egyéb átfogó jövedelem összesen

5

-

1

Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész

5

-

1

Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

-

-

9 579

9 111

Ebből:

Átfogó jövedelem összesen Ebből: Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész Folytatódó tevékenységekből Megszűnt / megszűnő tevékenységekből Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

13 903

3 920

-

621

-

-

-

621

-

1 576

1 500

-

Egy részvényre jutó és hígított egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény) Ebből: Folytatódó tevékenységekből Megszűnt/megszűnő tevékenységekből

9 111

14 120 -

Folytatódó tevékenységekből Megszűnt / megszűnő tevékenységekből

10 200 -

2 324 -

748

4 792

2 289 -

789

43


Konszolidált Cash Flow MFt KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS Adózás előtti eredmény Pénzügyi eredmény realizált árfolyamkülönbözeten kívül Értékcsökkenési leírás és amortizáció Vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés

-

Befektetésre elszámolt értékvesztés és visszaírás

2014.12.31

21 045

18 480

23

357

14 193

14 375

1 604

-

-

Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. közös vezetésű vállalkozássá minősítése Egyéb eredményt módosító tételek

2015.12.31

-

689 814

932

-

51

113

-

1 403

-

-

1 502

108

9

34 594

30 390

Szállítói kötelezettségek változása

6 303

3 637

Egyéb kötelezettségek változása

1 685

929

Módosított adózás előtti eredmény

Vevői követelések változása

-

10 199

Forgóeszközök (kivéve: vevő, pénzeszköz)

-

2 989

4 265

496

794

Kapott kamatok

-

848

Fizetett kamatok

-

510

-

1 166

Fizetett adó (nyereség után)

-

9 882

-

7 937

Fizetett osztalék

-

7 289

-

16 097

Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás Befektetett eszközök beszerzéséből adódó pénzkifizetés

12 209 -

Befektetett eszközök eladásából származó pénzeszköz Adott kölcsönök visszafizetése Nem ellenőrző részesedések megszerzése

18 548

13 967 -

13 911

1 406

118

-

6

2 460

-

Egyéb tőkeváltozás

277

-

Kapott osztalék

762

5 043

Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás

-

Hitelfelvétel Hiteltörlesztés

-

4 128 -

Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás Pénzeszközök nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége (+/-)

13 643

-

8 744 21 441

4

-

28 135

4 124

-

6 694

9

15

Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése

2 681

-

1 456

Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése

2 681

-

1 456

Pénzeszköz nyitó állománya

1 564

3 020

Pénzeszköz záró állománya

4 245

1 564

44


Konszolidált sajáttőke-változás MFt Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE LEVEZETÉS

Könyv szerinti érték 2014.01.01.

Felhalmozott átváltási különbözet


Jegyzett tőke 60 744

96 223

-

156 967

Időszaki eredmény

-

9 112

-

9 112


-

-

-

1

Átfogó jövedelem összesen

-

9 112

-

1

Osztalékfizetés

-

-

16 097

-

Nem ellenőrző részesedések

Összesen

-

Saját tőke összesen

-

156 967 9 112

1

-

9 111

-

1 9 111

16 097

-


60 744

89 238

-

1

149 981

-

149 981


-

60 744

89 238

1

149 981

Időszaki eredmény

-

10 195

-

10 195


-

-

5

5

Átfogó jövedelem összesen

-

10 195

5

10 200

Nem ellenőrző részesedések megszerzése

-

Osztalékfizetés

-


60 744

-

-

-

7 290

-

92 143

4

-

-

16 097

-

149 981

-

621

9 574

-

621

9 579

5

-

2 460

7 290

-

152 891

1 839

2 460 -

7 290 154 730

45

BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31

Recommend Documents