ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ 2015. DECEMBER 31.

Mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete 2015. ÉMÁSZ Nyrt.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ............................................................................................................................ 4 1.1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA ................................................................................................. 4 1.2 A SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI ÉS VÁLTOZÁSA ........................................................... 9 1.2.1. A Számviteli politika általános alapelvei ........................................................................................ 9 2. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................. 17 2.1. ESZKÖZÖK .................................................................................................................................... 17 2.1.1 Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása .......................................................... 17 2.1.2. Befektetett pénzügyi eszközök .................................................................................................... 19 2.1.3. Készletek ..................................................................................................................................... 23 2.1.4. Követelések ................................................................................................................................. 24 2.1.4.1. Vevőkövetelések lejárat szerinti megoszlása és értékvesztése .............................................. 25 2.1.4.2. Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések ................................................................ 26 2.1.4.3. Egyéb követelések ................................................................................................................... 27 2.1.5 Értékpapírok................................................................................................................................. 27 2.1.6 Pénzeszközök .............................................................................................................................. 28 2.1.7 Aktív időbeli elhatárolás ............................................................................................................... 29 2.2. FORRÁSOK ................................................................................................................................... 30 2.2.1 Saját tőke ..................................................................................................................................... 30 2.2.1.1. A tőkeszerkezet változását jellemző mutatók .......................................................................... 30 2.2.2 Céltartalékok ................................................................................................................................ 31 2.2.3 Rövid lejáratú kötelezettségek ..................................................................................................... 32 2.2.3.1. Rövid lejáratú hitelek ................................................................................................................ 32 2.2.3.2. Vevőktől kapott előlegek .......................................................................................................... 33 2.2.3.3. Szállítók, valamint kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek ...................................................................................................................................... 33 2.2.3.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek........................................................................................ 35 2.2.4 Passzív időbeli elhatárolás .......................................................................................................... 36 3. CASH FLOW ..................................................................................................................................... 37 3.1 PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA ............................................................................................. 38 4. EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 39 4.1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA ............................................................................................. 39 4.1.1 Villamosenergia-beszerzés és –értékesítés alakulása ................................................................ 40 4.2. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK........................................................................................ 40 4.3. EGYÉB BEVÉTELEK .................................................................................................................... 40 4.4. ÜZEMI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ................................. 42 4.4.1 Anyagjellegű ráfordítások ............................................................................................................ 43 4.4.2 Személyi jellegű ráfordítások ....................................................................................................... 44 4.4.2.1. Bérgazdálkodás ........................................................................................................................ 45


2

4.4.2.2. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság 2015. évi járandósága ............................................... 45 4.4.3 Értékcsökkenési leírás ................................................................................................................. 45 4.4.4 Egyéb ráfordítások ....................................................................................................................... 46 4.5. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE ........................................................................ 47 4.5.1 Jövedelmezőségi mutatók ........................................................................................................... 48 4.6. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ...................................................................................... 49 4.7. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ............................................................................................................ 50 4.8. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................... 51 4.9. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ................................................................................................. 53 5. TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI MEGOSZTÁS (UNBUNDLING) ..................................................... 54 5.1 A SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS (UNBUNDLING) MÓDSZERTANA ...................................... 55 5.1.1 Árbevétel-elszámolás elvei .......................................................................................................... 55 5.1.2 Költségelszámolás elvei .............................................................................................................. 55 5.1.3 Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei ............................ 55 5.1.4 Adófizetési kötelezettség elszámolásának elvei.......................................................................... 55 5.1.5 A mérleg szétválasztásának elvei ............................................................................................... 55 5.2 A MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................ 58 5.2.1 Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások ..... 58 5.2.2 A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások ............................................................................................................................ 59 5.2.3 A közvilágítás üzemeltetési engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások .... 60 5.2.4 Az egyéb tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások .................................................... 60 5.3 Az EGYETEMES SZOLGÁLTATÓI ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................... 62 5.3.1 Árbevételek elszámolása ............................................................................................................. 63 5.3.1.1 Villamosenergia-értékesítés ...................................................................................................... 63 5.3.2 Ráfordítások................................................................................................................................. 63 5.3.2.1 Anyagjellegű ráfordítások .......................................................................................................... 63 5.3.2.2 Személyi jellegű ráfordítások..................................................................................................... 64 5.3.2.3 Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................... 64 5.3.3 Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 64 5.3.4 Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 65 5.3.5 Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 65 5.3.6 Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 65 5.4 A VILLAMOSENERGIA-KERESKEDŐI ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................... 65 5.4.1 Árbevételek elszámolása ............................................................................................................. 66 5.4.1.1 Villamosenergia-értékesítés ...................................................................................................... 66 5.4.2 Ráfordítások................................................................................................................................. 66 5.4.2.1 Anyagjellegű ráfordítások .......................................................................................................... 66


3

5.4.2.2 Személyi jellegű ráfordítások..................................................................................................... 67 5.4.2.3 Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................... 67 5.4.3 Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 67 5.4.4 Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 67 5.4.5 Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 68 5.4.6 Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 68 5.5 A KÖZVILÁGÍTÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE .............. 68 5.5.1 Árbevételek elszámolása ............................................................................................................. 68 5.5.2 Ráfordítások................................................................................................................................. 68 5.5.2.1 Anyagjellegű ráfordítások .......................................................................................................... 68 5.5.2.2 Személyi jellegű ráfordítások..................................................................................................... 68 5.5.2.3 Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................... 69 5.5.3 Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 69 5.6 AZ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...................... 69 5.6.1 Árbevételek elszámolása ............................................................................................................. 69 5.6.2 Ráfordítások................................................................................................................................. 69 5.6.2.1 Anyagjellegű ráfordítások .......................................................................................................... 69 5.6.2.2 Személyi jellegű ráfordítások..................................................................................................... 69 5.6.2.3 Értékcsökkenési leírás ............................................................................................................... 69 5.6.3 Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása ................................................................................. 70 5.6.4 Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................................................. 70 5.6.5 Rendkívüli eredmény ................................................................................................................... 70 5.6.6 Adófizetési kötelezettség ............................................................................................................. 70 5.7 MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás - Unbundling) ..... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK .......................................................................................................... 83 6.1 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ............................................................................ 83 6.2 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI FORGALMA ........................................... 84 6.3 KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................................ 87 6.4 A MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ................... 88 6.5 PERES ÜGYEK .............................................................................................................................. 89 6.6 HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ....................................................................................................... 90


4

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

Társaság neve:

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság)

Társaság rövidített neve:

ÉMÁSZ Nyrt.

Társaság székhelye:

3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.

Társaság elektronikus elérhetősége:

www.emasz.hu [email protected]

Cégbíróság:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: 05-10-000067 Bejegyzés időpontja: 1992. 08.11.

A Társaság jegyzett tőkéje:

30 504 210 000 Ft

Igazgatóság:

Dr. Marie-Theres Thiell

(elnök)

Bernhard Lüschper

Felügyelő Bizottság:

Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig

Dr. Kövesdi Zoltán

2015.05.01-ig

Dr. Friedrich Wilhelm Knebel

2015.02.01-től

Koncz László

2015.05.01-től

Emmerich Endresz

(elnök)

Dr. Martin Konermann Martin Herrmann Marc Wolpensinger Juhász Gyuláné Takács János Dénes József

Audit Bizottság:

Szabóné Petrovics Gabriella

2015.03.25-től

Dr. Szörényi Gábor

2015.03.25-től

Emmerich Endresz Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger

Mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete 2015. ÉMÁSZ Nyrt. Képviseletre jogosult személyek:

5

Dr. Marie-Theres Thiell Bernhard Lüschper Dr. Friedrich Wilhelm Knebel Koncz László

Medveczky Tünde Könyvviteli szolgáltatást végzi:

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Medveczky Tünde Adószakértő Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 180617 Wilk Józsefné Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 123887

Könyvvizsgáló:

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Mészáros Balázs, kamarai tagsági szám: 005589

Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. a magyar regionális villamosenergia-szolgáltatás területén hosszú hagyományokra tekint vissza. A ’80-as, ’90-es évek politikai és gazdasági változásait követően a Társaság az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat átalakulásával jött létre 1991. december 31-i hatállyal. A privatizáció után a Társaság az RWE AG és EnBW AG vállalatok érdekeltségi körébe került. A szervezet gazdasági formája: „Nyilvánosan működő részvénytársaság”. Az RWE AG anyavállalat (45128 Essen, Opernplatz 1) a Nemzetközi Pénzügyi Beszámoló Készítési Standardok (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolója megtekinthető a www.rwe.com oldalon. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei a négytagú Igazgatóság és a kilenc tagból álló Felügyelő Bizottság. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban:Ptk.) 3:291.§ (1) bekezdésének megfelelően a Társaságnál Audit Bizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjaiból választja meg. .


6

Tulajdonosok és tulajdoni arányuk, 2015. december 31-i állapot.

Tulajdonos neve RWE Energy Beteiligungsgesellschaft mbH

Birtokolt darab

Tulajdonosi hányad (%)

1 655 299

54,26

760 000

24,91

58 364

1,91

367 506

12,05

76

0,01

32 341

1,06

2 218

0,07

Belföldi jogi személyek

33 031

1,08

Külföldi jogi személyek

2 024

0,07

32 840

1,08

400

0,01

Belföldi magánszemélyek

102 543

3,36

Külföldi magánszemélyek

2 056

0,07

Nem nevesített számlák (Nominee)

1 723

0,06

EnBW Trust e.V. EnBW Energie Baden-Württemberg AG Magyar Villamos Művek Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Számlavezetők

Önkormányzatok Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória)

Összesen

3 050 421

100,00

A Társaság alaptőkéje 3 050 421 db 10 000 Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító (törzs) részvényből áll. A részvények a Budapesti Értéktőzsdén „B” kategóriában jegyzettek. Tevékenységi kör A Társaság elsődleges feladata villamosenergia értékesítés a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is a tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. Társvállalatával, az ELMŰ Nyrt.-vel együttműködve végzi azokat a Társaságcsoport működése szempontjából fontos alaptevékenységeket, amelyek a 2007. január 1-jével – törvényi előírás alapján – végrehajtott tevékenység szétválasztás (unbundling) során nem kerültek át a leányvállalatokhoz. A tevékenységek egy része a stratégiához, illetve a Társaságcsoport irányításához kapcsolódik, mint például a vállalatfejlesztés, a jog, az ingatlangazdálkodás és a controlling. A tevékenységek másik csoportjába tartoznak az olyan belső szolgáltatások, amelyeket a szervezeti egységek az ÉMÁSZ Nyrt.-n túlmenően a Társaságcsoport valamennyi tagja számára nyújtanak. Ide sorolható többek között a humán erőforrás kezelése és fejlesztése, a pénzügy és számvitel, a beszerzés és a logisztika, valamint az IT és a facility management. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket az ÉMÁSZ Nyrt. szervezeti keretein belül működő egységek, a Társaságcsoport nevében és érdekében, főként külső ügyfelek irányába végeznek. Ilyenek például a kommunikáció és a környezetvédelem.


7

A Társaság feladatai közé tartozik továbbá az unbundling kapcsán, illetve már azt megelőzően létrehozott leányvállalatok tulajdonosi irányítása.

Piaci helyzet Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. A lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók arra feljogosított köre a hatósági árakat alkalmazó egyetemes szolgáltató partnereként használhatja fel a villamos energiát. 2015. december 1-től az ELMŰ Nyrt. – ÉMÁSZ Nyrt. – MÁSZ Kft. társaságcsoport tevékenysége átalakult. A budapesti- (ELMŰ) illetve miskolci központú (ÉMÁSZ) ellátási területek egyetemes szolgáltatását a továbbiakban csak a társaságcsoport tulajdonában álló, újonnan alapított ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. folytatja tovább. Az ÉMÁSZ Nyrt, mint a társaságcsoport része, továbbra is aktív kereskedőként gondoskodik partnerei megbízható versenypiaci villamosenergia-ellátásáról. Az egyes piaci szegmensekben az alábbi tendenciák mutatkoztak:

Egyetemes szolgáltatás A lakosság esetében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 0,9%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 764/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 1,281 Ft/kWh-tal módosította. A 2015-ös évben az elismert beszerzési költség és a tarifákban számlázott árbevétel közötti árrés a rendeletben, illetve a Határozatban meghatározottnál alacsonyabb fajlagos árrést tartalmazott, ezért


8

az ÉMÁSZ Nyrt, mint egyetemes szolgáltató a számított 1-11 hóra jutó árrés-hiányt elszámolta a jogutóddal ugyanis a jövőben a leányvállalata áll kapcsolatban a fogyasztókkal és a velük kapcsolatos elszámolást ő tudja velük elvégezni.

Szabad piac A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét továbbra is érinti - az árszínvonalat emelte - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése. A villamos energia versenypiaci vásárlása területén jelentős szerepet játszik a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest. Hatékony energiafelhasználás Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport korábbi években enHome márkanéven lépett piacra, mely a decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága. Az enHome forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet hatékony, helyi kielégítéséhez. Portfólióban megtalálhatók a ma

elérhető

legnépszerűbb

és

leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

hőszivattyúk és kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők. Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása, megtervezése, esetleges engedélyeztetése és karbantartás is, igény esetén finanszírozási nehézségek megoldása, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén.


9

1.2 A SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI ÉS VÁLTOZÁSA

1.2.1. A Számviteli politika általános alapelvei

Könyvvezetés módja, követelményrendszere A Társaság a könyvvezetésében a kettős könyvvitelt alkalmazza. A gazdasági események integrált, on-line vállalatirányítási rendszerrel (SAP) kerülnek feldolgozásra. Az éves beszámoló részét képező mérleget a Társaság – a számviteli törvény 22. § (1) bekezdése alapján – az 1. számú melléklet „A” változatában előírtaknak megfelelő tagolásban, valamint az eredménykimutatást is „A” változatban készíti összköltség eljárással. A Társaság a számviteli törvény 20. § (1) bekezdése alapján az éves beszámolóját magyar nyelven készíti magyar számviteli szabályok szerint. Az üzleti év minden év január 1-től december 31-ig tart. A konszolidált beszámoló tekintetében, 2005. évtől kezdődően, kötelező az IAS/IFRS-ek alkalmazása a magyar tőzsdén jegyzett vállalkozások számára. Ennek megfelelően a Társaság 2015. december 31-i fordulónappal konszolidált éves beszámolóját az IAS/IFRS szabványoknak megfelelően készíti el. Az elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év adatainak ellenőrzésekor feltárt jelentős összegű hibának minősül, ha a hiba feltárásának évében az adóhatósági ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő vagy csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a Társaság mérlegfőösszegének 2%-át. Jelentős összegű hiba esetén a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált, előző üzleti év(ek)re vonatkozó megállapítások miatti módosításokat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban önálló oszlopban kell megjeleníteni.

Mérlegkészítés napja a mérleg fordulónapját követő második munkanap.


10

Alkalmazott értékelési eljárások Az immateriális javak nyilvántartása a mérlegben az értékcsökkenési leírással csökkentett – szükség szerint a terven felüli leírásként elszámolt értékcsökkenés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. A tárgyi eszközök értéke az éves mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett – szükség szerint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. A Társaság Számviteli politikájának megfelelően az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése nulla maradványérték figyelembe vételével történik. A Társaság értékhelyesbítés címén a befektetett eszközök könyv szerinti (nettó) értékét (a piaci érték változásának függvényében) évenként nem módosítja. A befektetett pénzügyi eszközöket a Számviteli törvénynek megfelelően a Társaság egyedileg értékeli az Eszközök és források értékelési szabályzatában részletezett módon. Az egyedi értékelést egyedenkénti nyilvántartásra építi. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál az értékvesztés és a visszaírás a Számviteli törvény 54. §-ában foglalt szabályok szerint kerül meghatározásra és elszámolásra. A készletek tekintetében a Társaság folyamatos érték- és mennyiségi nyilvántartást vezet, súlyozott átlagáron. Az éves mérlegben a vásárolt készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt átlagos beszerzési értéken, a saját termelésű készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt tényleges előállítási költségen mutatja ki. A vevők által elismert követeléseket a Társaság a pénzügyi rendezés valószínűsége alapján értékeli. Egyedileg kerül minősítésre az olyan vevőkövetelés, amellyel kapcsolatban külön szerződés vagy megállapodás került megkötésre. Az éves mérlegben az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt számlakövetelés kerül kimutatásra. A Társaság a valutában, illetve devizában felmerült eszközök és források tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát veszi alapul az évközi, és az év végi értékelés tekintetében. A Társaság a devizában tartott pénzeszközeit év közben súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság él a Számviteli törvény 60. § (5a) bekezdésében megfogalmazott lehetőséggel, mely szerint, azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor alkalmazza az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot. A Társaság a Számviteli törvény 59/A § (1) bekezdésében megfogalmazott valós értéken történő értékelés lehetőségét a pénzügyi instrumentumok egyetlen csoportjára sem alkalmazza.


11

Alkalmazott eljárások értékvesztés számítására

Értékvesztést kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Lehetőség van a leértékelt részesedés visszaértékelésére a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, de csak a beszerzési értékig. A mérlegkészítés időpontjában a befektetés könyv szerinti értéke jelentős összegben akkor haladja meg a befektetés piaci értékét – vagyis értékvesztést akkor kell elszámolni – ha a befektetés egyedenkénti értékelésekor a részesedés arányos saját tőke legalább 2%-kal kisebb a részesedés könyv szerinti értékénél. A különbözet értékvesztés meghatározásakor, akkor minősül tartósnak, ha legalább egy évig folyamatosan kimutatható, illetve várhatóan a jövőben is fenn fog állni.

A Társaság a vásárolt és a saját termelésű készletek értékvesztésének elszámolását és visszaírását a Számviteli törvény 56. §-ában foglaltak szerint értelmezi, azzal a pontosítással, hogy egy adott készletcsoport piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet akkor jelentős, ha annak összege a könyv szerinti értéktől legalább 10%-kal, de minimum 1 millió forinttal eltér, illetve akkor tartós, ha az legalább 1 éve fennáll. A követelések és követelés jellegű aktívák körében az értékvesztés elszámolását, illetve visszaírását a Számviteli törvény 55. §-ában foglalt szabályok szerint kell elvégezni. A Versenypiaci Engedélyes fogyasztóinak értékelése egyedi minősítés alapján történik. A Társaság az e fogyasztói körben keletkezett számlatartozásokat abból a szempontból vizsgálja, hogy a múltban milyen volt a vevők fizetési hajlandósága és a tapasztalatok alapján az esedékességhez viszonyítva a pénzügyi teljesítés hogyan fog alakulni. A Versenypiaci Engedélyes Üzleti fogyasztók irányadó értékvesztési kulcsai a következők: 31- 60 nap

25 %

61-120 nap

50 %

121-180 nap

75%

180 nap felett

100%

A Versenypiaci Engedélyes Kisfogyasztói körében az irányadó értékvesztési kulcsok a következők: 61- 90 nap

15%

91-180 nap

50%

181-360 nap

75%

360 nap felett

100%

Az Egyetemes

szolgáltatói engedélyeshez kapcsolódó tartozásokra vonatkozóan

– annak

keletkezésének időpontjától függetlenül – 10-100 %-os mértékű értékvesztés elszámolására kerül sor


12

a vevő fizetési magatartása alapján. Ennek részletes számítási metodikáját az értékelési szabályzat tartalmazza. A Számviteli törvény 55. § (2) bekezdésében biztosított egyszerűsítés szerint az egyetemes szolgáltatói

körhöz

kapcsolódó

vevőkövetelések

korosítás

szerinti

nyilvántartási

értékének

százalékában határozza meg az értékvesztés összegét: 91-120 nap

10%

121-180 nap

50%

181-360 nap

75%

360 nap felett

100%

Az egyéb vevő kategóriában – korosítás alapján – a követelés értékének 25-75 %-ra csoportos minősítés alapján kerül értékvesztés elszámolásra: 91-180 nap

25 %

181-360 nap

50 %

360 nap felett

75 %

A peresített követeléseknél a következő kulcsok alapján történik az értékvesztés számítása: Egyéb vevők

70%

Villamosenergia vevők

100%

Felszámolás alá került vevők

100%

A behajthatatlan követelések meghatározásakor a Számviteli törvény 3. § (4) 10. pontjában részletezett szempontokat kell figyelembe venni. A behajthatatlan követelések elszámolására vonatkozó részletes előírásokat a Követelések leírásának és faktorálásának Szabályzata tartalmazza. A behajthatatlan követelések körébe tartoznak azok a követelések: 

amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),



amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,



amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,



amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,



amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható


13

összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel: 

lakossági és kisüzleti üzleti fogyasztók 58 EFt értékhatárig fennálló hátralékai,



versenypiaci üzleti fogyasztók 74 EFt értékhatárig,



a másodlagos számlázás (nem villamos energia) 49 EFt értékhatárig,



a felszámolás alá került gazdálkodó szervezetek és az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok hátralékai hitelezői igény benyújtása nélkül 70 EFt-ig;



amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,



amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

 peres eljárás esetében összeghatártól függetlenül behajthatatlan követelésként leírható az a követelés: 

amelyikre az ügyet eljáró jogi képviselő javaslatot tesz (valószínűleg nem nyerhető meg), és azt az indoklást az ügyvezetés elfogadja



amelyiknél a bíróság a követelés megfizetését nem ítélte meg a javunkra,



amelyiknél az adós igazoltan nem lelhető fel.

A “küszöbérték” többek között magában foglalja a felszólítások, adatkérések költségeit, a megbízási díjat, a fizetési meghagyás illetékét, végrehajtási illetéket, ügyvédi díjat, behajthatatlansági nyilatkozat költségeit. A behajthatatlan követelések adótörvény által el nem fogadott, adóalapot növelő tételei körébe tartoznak azok a követelések: 

amelyeket a bíróság előtt eredményesen érvényesíteni nem lehet,



amelyet ügyvédi javaslat, nyilatkozat alapján terjesztenek be,



amelyek esetében a leírási javaslatot felfüggesztett adószám indoklással terjesztik be,



amelyek esetén a bíróság a követelés megfizetését javunkra nem ítélte meg,



amelyek a hatályos jogszabályok alapján elévültek.

A mérlegbe állítás előtt a követeléseket egyeztetéssel ellenőrizni, majd értékelni kell, továbbá azokat az analitikus és szintetikus nyilvántartásokban szereplő értékekkel össze kell vetni. A követelésekről fajtánként és azon belül egyedenként részletes kimutatást (mennyiségi felvételt nem igénylő leltárt) kell összeállítani. A részletes előírásokat a Leltárkészítési szabályzat tartalmazza.


14

A Társaság a Számviteli törvény 55. §-a szerint villamosenergia értékesítés aktív időbeli elhatárolására is elszámol értékvesztést a tárgyidőszaki behajthatatlan követelés és az előző időszak harmadik félnek értékesített energiaadóval növelt nettó árbevétele arányában, ha ez az arány a 0,5%ot meghaladja. Amortizációs politika A Társaság az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál – hasznos élettartam meghatározásával – a lineáris elszámolási módszert alkalmazza. A 100 EFt alatti egyedi bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök használatba vételkor egy összegben leírásra kerülnek. Az amortizáció költségként való elszámolásának kezdete a használatba vételt (üzembe helyezést) követő hónap első napja. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál és visszaírásánál a Számviteli törvény 53. és 57. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni, azzal a kiegészítéssel, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték különbsége jelentősnek minősül, ha annak értéke a könyv szerinti értéktől legalább 10 %-kal, de minimum 10 millió Ft-tal eltér. A különbség a terven felüli elszámolás és a visszaírás szempontjából akkor minősül tartósnak, ha legalább egy évig folyamatosan kimutatható, illetve várhatóan a jövőben is fenn fog állni. Alkalmazott hasznos élettartam

Immateriális javak Vagyoni értékű jogok (kivéve ingatlanhoz kapcsolódó jog), szoftverek Egyéb szellemi termékek

5 év 3-5 év

Tárgyi eszközök Ingatlanok - épületek, nem nyomvonalas jellegű építmények

16-50 év

- nyomvonalas jellegű építmények

12-13 év

Műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek - járművek - műszerek, szerszámok - számítástechnikai eszközök - ügyviteltechnikai eszközök, hírközlés, egyéb gépek

5 év 6-8 év 3 év 6-8 év

- strukturált hálózat

10 év

- erőművi eszközök

20 év


15

Villamosenergia-vásárlás és -értékesítés időbeli elhatárolása A villamosenergiával kapcsolatos ráfordítás és árbevétel időbeli elhatárolásának összege a következőkben leírt elv alapján kerül meghatározásra: A villamosenergia-forgalmat tükröző ráfordítás és árbevétel főkönyvek zárására legkésőbb az aktuális hónap utolsó munkanapján kerül sor. A beszámolási időszakra vonatkozó számlák, amelyek a villamosenergia-vásárlási értékeket tartalmazzák, illetve a villamosenergia-értékesítésről kiállított számlák eddig az időpontig még nem állnak teljes egészében a Társaság rendelkezésére. A Társaság saját mérési adatok alapján mind mennyiségi, mind értékbeni vásárlási és értékesítési prognózist készít. A prognózis adatait az adott időszakra vonatkozó villamosenergia-mérleg is tartalmazza. Az árbevétel ki nem számlázott részét – számításokkal alátámasztott adatok alapján – időbeli elhatárolásként

a

Társaság

a

megfelelő

főkönyvekre

könyveli.

A

számlázott

érték

a

számlakészítéskor, a villamosenergia-vásárlás értéke a szállítói számla beérkezésekor kerül rögzítésre a főkönyvben, a korábbi időszakban elszámolt időbeli elhatárolás egyidejű feloldásával. Az ÉMÁSZ Nyrt. 2015. november 30-ával, nyolc év után, befejezte egyetemes szolgáltatói működését, ezt a feladatot a társaságcsoport tulajdonában álló ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-nek adta át. A Társaság a tevékenysége befejezését a felhasználók végszámlázásával zárta, melyet kisebb körben felhasználói diktálás, valamint a felhasználók mértékadó éves fogyasztásán (MÉF) alapuló becslés alapozott meg. A becslésnél, olyan számítási módszerek kerültek alkalmazásra a záró-mérleg energiakereskedelmi adatainak meghatározásához, melyek a lehető legpontosabban tükrözik a valós folyamatokat: Több tényezőt figyelembe vevő számítás révén meghatározott november havi bevételi adatok egybevetése a realizált (kiszámlázott és lekönyvelt) árbevétellel arra mutatott, hogy a számviteli értelemben realizált árbevétel egy része már szokásos kereskedelmi okokkal nem indokolható. Ennek a bevételi hányadnak (többlet-számlázásnak) a passzív elhatárolására került sor, - óvatosság elvét figyelembe véve - melyet a későbbi időszakok számla-helyesbítései fognak kiegyenlíteni (feloldani). Céltartalék-képzés A Társaság a Számviteli törvény alapján céltartalékot képez az adózás előtti eredmény terhére megállapodásos bérre, szabadságra, jövőbeni kötelezettségre és függő kötelezettségekre.

A Villamos Energia Törvény (VET) számvitelre vonatkozó előírásai

Az Európai Unió 54/2003 EK direktívája, valamint a villamosenergiáról szóló 2001.évi CX.tv (VET) 101. §-a és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet (Vh.r. 90. §) előírásainak megfelelően 2007. január 1. határidővel megtörtént az elosztói engedéllyel valamint a közüzemi engedéllyel összefüggő tevékenység társasági szétválasztása. Az elkülönült engedélyesi tevékenységet folytató gazdasági


16

társaságok önálló mérleg és eredménykimutatása elkülönített, átlátható és ellenőrizhető módon biztosítja

az

egyes

engedélyesi

tevékenységhez

kapcsolódó

gazdálkodás

eredményének

megjelenítését. Derivatívák értékelésére vonatkozó előírások A fedezeti ügylet célja az árkockázat mérséklése, amikor egy, a jövőben esedékes eladási vagy vételi tranzakciót egy határidős eladási, illetve vételi ügylettel biztosítanak, mérsékelve ezzel az árkockázatot. Az ilyen ügylet eredménye biztosítja a fedezett ügylet kockázata miatt várható árfolyamveszteséget, illetve kamatveszteséget. Fedezeti ügylet köthető emellett a jövőben teljesítendő pénzügyi kötelezettség biztos teljesítése érdekében is. A Társaság valós értékelést és fedezeti elszámolást nem alkalmaz.


17

2. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE 2.1. ESZKÖZÖK 2.1.1 Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása

2015. december 31.

5 043 MFt

2014. december 31.

5 815 MFt

MFt Eszköztípus Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Bruttó érték

2014.12.31

Műszaki berend., gépek, járművek

Egyéb berend., felszer., járművek

Beruházások, felújítások

Beruházásokra adott előlegek

Összesen

Immateriális javak

8 970

2 839

1 695

29

-

13 533

4 055

Időszaki növekedés

138

202

100

433

-

873

84

- üzembe helyezés

138

202

100

433

-

873

84

-

-

-

-

-

-

- térítés nélküli átvétel Időszaki csökkenés

-

273

-

148

- selejtezés

-

159

-

- értékesítés

-

114

- káresemény

-

- térítés nélküli átadás

-

- aktiválás

Bruttó érték

151

-

440

-

-

1 012

-

-

440

-

-

440

20

-

29

-

-

-

208

-

122

-

118

-

-

-

354

-

6

-

4

-

-

-

10

-

-

-

-

-

-

-

Átsorolás 2015.12.31

-

-

-

-

1 585 -

-

1 585

-

-

-

-

-

-

-

8 835

2 893

1 644

22

-

13 394

2 554

MFt Eszköztípus Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Halmozott értékcsökkenés

2014.12.31

Műszaki berend., gépek, járművek

Egyéb berend., felszer., járművek

Beruházások, felújítások

Beruházásokra adott előlegek

Összesen

Immateriális javak

4 691

2 424

1 385

-

-

8 500

3 273

Növekedés

250

167

107

-

-

524

364

- költség

250

167

107

-

-

524

364

-

-

-

-

-

-

- terven felüli Csökkenés

-

-

213

-

113

-

126

-

-

-

452

- selejtezés

-

150

-

19

-

29

-

-

-

198

- értékesítés

-

63

-

91

-

93

-

-

-

247

-

-

3

-

4

-

-

-

7

-

-

-

-

-

- káresemény - térítés nélküli átadás

-

Átsorolás

-

1 304

-

1 304

-

-

-

-

-

-

-

-

Halmozott értékcsökkenés

2015.12.31

4 728

2 478

1 366

-

-

8 572

2 333

Nettó érték

2015.12.31

4 107

415

278

22

-

4 822

221

Nettó érték

2014.12.31

4 279

415

310

29

-

5 033

782

Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának nettó értéke a 2014. évhez viszonyítva 772 MFt-tal (13,28 %) alacsonyabb. Ezen belül az immateriális javak értéke 561 MFt-tal (71,74 %), a tárgyi eszközök értéke 211 MFt-tal (4,19 %) csökkent. Az immateriális javak bruttó beszerzési értékének időszaki növekedése 84 MFt, mely az ISU rendszer és egyéb felhasználói szoftverek fejlesztéséből adódik. A tárgyi eszközöknél 2015-ben 433 MFt értékben történt beruházás, melyben a legjelentősebb tételt az ingatlanok felújítása, a gépjárműpark, az informatikai hálózat illetve a közvilágítási eszközök korszerűsítése jelentette összesen 340 MFt összegben.


18

Az immateriális javak és tárgyi eszközök csökkenését az előző évhez viszonyított magasabb műszaki teljesítés ellenére a Társaságcsoporton belüli (337 MFt) és kívüli (51 MFt) immateriális javak, ingatlan, gépjármű és gép, berendezés értékesítés, illetve az elszámolt értékcsökkenés okozta. Immateriális javak állományváltozása 2015. december 31. 2014. december 31.

221 MFt 782 MFt MFt

Eszköztípus Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Bruttó érték

2014.12.31

Vagyoni értékű jogok

Összesen

Szellemi termékek

6

2 695

1 354

4 055


-

20

64

84

- üzembe helyezés

-

20

64

84

- térítés nélküli átvétel

-

-

-

Időszaki csökkenés

-

-

1 583

-

2

-

1 585

- aktiválás

-

-

-

- selejtezés

-

-

-

- értékesítés

-

- káresemény

-

-

-

-


-

-

-

-

Átsorolás

-

-

-

-

6

1 132

1 416

2 554

Bruttó érték

2015.12.31

-

1 583

-

2

-

1 585

MFt Eszköztípus Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Halmozott értékcsökkenés


Összesen

Szellemi termékek

6

1 942

1 325

3 273

Növekedés

-

351

13

364

- költség

-

351

13

364

- terven felüli

-

-

-

-

2014.12.31

Csökkenés

-

- selejtezés

-

- értékesítés

-

- káresemény

-

-

1 303

-

-

1 303

1

-

1 304

-

1 304

-

-

1

-

-

-


-

-

-

Átsorolás

-

-

-

6

990

1 337

2 333

Halmozott értékcsökkenés 2015.12.31

.

Nettó érték

2015.12.31

-

142

79

221

Nettó érték

2014.12.31

-

753

29

782


19

2.1.2. Befektetett pénzügyi eszközök

. 2015. december 31. 2014. december 31.

87 204 MFt 84 747 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Index (%)

84 743

87 203

102,90

4

1

25,00

84 747

87 204

102,90

Egyéb tartósan adott kölcsön Összesen

2015.12.31

A befektetett pénzügyi eszközökön belül az egyéb tartósan adott kölcsönök között került kimutatásra a dolgozói lakáskölcsönök hosszú lejáratú része. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2015. december 31. 2014. december 31.

Részesedések analitika szerint Társaság megnevezése, székhelye I. Többségi részesedések

2014.12.31

Növekedés

Csökkenés

2015.12.31

,

87 203 MFt 84 743 MFt

MFt Társasági szerződés alapján Tulajdonosi Szavazati Jegyzett tőke hányad (%) hányad (%)

ÉMÁSZ Hálózati Kft. 3525 Miskolc, Dózsa György u.13.

84 503

-

84 503

-

84 503

100,00

100,00

ÉMÁSZ DSO Holding Kft. 3525 Miskolc, Dózsa György u.13.

-

84 503

-

84 503

84 503

100,00

100,00

225

-

-

225

200

50,00

50,00

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. 1132 Budapest Váci út 72-74.

1

-

-

1

3

35,00

50,00

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 1132 Budapest Váci út 72-74.

1

-

-

1

3

30,00

50,00

13

-

-

13

34 246

0,04

0,04

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. 1132 Budapest Váci út 72-74.

-

2 460

-

2 460

1 000

30,00

30,00

I.+II.+III. Tartós részesedések összesen

84 743

86 963

84 503

87 203

MINDÖSSZESEN

84 743

86 963

84 503

87 203

II. Jelentős részesedések Magyar Áramszolgáltató Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74. III. Kisebbségi részesedések

Mátrai Erőmű Zrt. 3272 Visonta, Erőmű út 11.

A Társaság 2015. december 31-én hat vállalkozásban rendelkezett a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott részesedéssel, összesen 87 203 MFt értékben.


20

A 2014. december 31-i részesedésállományhoz viszonyítva 2 460 MFt-tal nőtt a tartós részesedések értéke. A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság Közgyűlése döntést hozott arról, hogy az ÉMÁSZ Nyrt. az általa végzett egyetemes szolgáltatási tevékenységet egy új társaságba szervezi ki. Az új társaságot, - amely az ELMŰ-ÉMÁSZ 100%-os tulajdonában áll - 2015. augusztus 26-án alapította meg az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. nevet kapta. Az új társaságot 2 MFt tulajdonosi befizetéssel alapította, majd az év során 2 458 MFt-os tulajdonosi tőkeemelést hajtott végre. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység átadásához a Társaságnak az egyetemes szolgáltatói engedély visszaadását kellett kezdeményezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé, ezzel párhuzamosan az új társaságra kereskedelmi engedélyt illetve egyetemes szolgáltatói engedélyt kellett kérni. Az engedélyezési eljárások 2015. november végéig lezárultak, így az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az új társaság látja el. Az ÉMÁSZ Nyrt. továbbra is működő társaság marad, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezel. A Társaság résesedéseinek összetételében a beszámolási időszakban további változást jelent, hogy megalapításra került az ÉMÁSZ DSO Holding Kft, melynek fő tevékenysége a vagyonkezelés. Az ÉMÁSZ Nyrt., mint alapító apport keretében átadta az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-ben meglévő részesedését, és mint egyedüli tulajdonos a vagyonkezelő társaságba 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. A Társaság a részesedései értékeit felülvizsgálta. Az érték meghatározása diszkontált cash-flow módszerrel történt, figyelembe véve a jelenlegi regulációs szabályozást és a jövőbeni várakozásokat. Az alkalmazott diszkontráta pénzügyi statisztikai adatokra épül. Tartós részesedések bemutatása A Társaság a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ÉMÁSZ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Jegyzett tőke értéke 84 503 MFt.


21

2015. december 31. auditált adatok (EFt)

Megnevezés Jegyzett tőke

84 503 000

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

-

Lekötött tartalék

-

Mérleg szerinti eredmény

-

Értékelési tartalék

1 021 -

Saját tőke

84 501 979

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t a Társaság közösen az ELMŰ Nyrt-vel azért hozta létre, hogy az egyetemes szolgáltatási tevékenységüket vegye át. A társaság 2015. december 1-től az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók villamosenergiával történő ellátását megkezdte. Az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdoni részesedése 30 %. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


1 000 000

Tőketartalék

7 200 000

Eredménytartalék

-


-


-


2 068 333 -

Saját tőke

6 131 667

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t a Társaság és az ELMŰ Nyrt. közösen alapította, mely jelenleg 35 %-ban az ÉMÁSZ Nyrt., 65 %-ban az ELMŰ Nyrt. tulajdonában van, ahol az ÉMÁSZ Nyrt. szavazati hányada 50 %. A társaság tevékenysége - a törvényi változások következményeként - aktív közvilágítás üzemeltetése. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


3 000

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

23 425

Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

-

Értékelési tartalék Saját tőke

132 558 -

-

106 133


22

Az ÉMÁSZ Nyrt. az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t, testvérvállalatával az ELMŰ Nyrt.-vel közösen alapította. A vállalat törzstőkéje 3 MFt, melyből a Társaság 30 %-os tulajdoni aránnyal részesül, melyhez 50 %-os szavazati arány kapcsolódik. A társaság tevékenysége az ügyfélszolgálat, telecentrum, számlázás és adatfeldolgozás, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtása. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


3 000

Tőketartalék

-

Eredménytartalék

-


-


-


-

Saját tőke

3 000

A Társaság a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t testvérvállalatával, az ELMŰ Nyrt.-vel közösen alapította, a tulajdonosi arány 50-50 %. A vállalkozás fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő kereskedelem,

illetve

a

feljogosított

fogyasztók

villamosenergia-ellátása

beszerzése. 2015. december 31. auditált adatok (EFt)


200 000

Tőketartalék

250 000

Eredménytartalék

-


-

Mérleg szerinti eredmény Értékelési tartalék Saját tőke

-

305 631 144 369

és

villamosenergia


23

2.1.3. Készletek

2015. december 31. 2014. december 31.

950 MFt 830 MFt MFt

Megnevezés

Nyitó készlet

Alapanyagok

Záró készlet

Záró készlet megoszlása (%)

773

901

94,84

Segédanyagok

44

41

4,32

Egyéb anyagok

4

2

0,21

821

944

99,37

Göngyölegek

9

6

0,63

Áruk összesen

9

6

0,63

830

950

100,00

Anyagok összesen

Összesen

A készletek záró állománya a 2014. december 31-i állapothoz képest 14,46 %-kal azaz 120 MFt-tal magasabb, amely döntően az anyagok értékének 123 MFt-os növekedésével magyarázható. A növekedés oka, hogy év végén több olyan hosszú beszerzési idejű anyag (elsősorban nagy értékű közép- és nagyfeszültségű berendezés) érkezett raktárra, melyek már a 2016. évi beruházási igényeket szolgálják ki. 2015-ben a raktári készletek

havi alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az értékek

összességében kiegyensúlyozottan, de az egyes időszakokra tervezett készletszint felett alakultak. Az anyagértékesítéshez kapcsolódó raktári forgalom volumene összességében 26 %-kal emelkedett az előző évhez képest. A készletek forgási sebessége az üzembiztonsági tartalékkal (ÜBT) 5,29 fordulat (2014. januárdecember: 5,00). ÜBT nélkül a forgási sebesség értéke 10,47 fordulat. Készletek megoszlása MFt A beszámolási időszakban vásárolt készleteken belül

2014

2015

importbeszerzés értéke

228

68

közbeszerzés alá eső beszerzés

977

1 059

A beszámolási időszakban az összes készletértéken belül

2014

2015

nem mozgó készletek értéke

17

19

raktári készletek selejtezése

3

2


24

A 180 napon túl nem mozgó készletek értéke 19 MFt, az előző időszakhoz viszonyítva 2 MFt-tal nőtt.

2.1.4. Követelések


10 143 MFt 11 922 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia-vevők Egyéb vevők Peres követelések Értékvesztés

-

Vevőkövetelés összesen Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések Összesen

2015.12.31

Index (%)

4 735

4 005

84,58

343

212

61,81

3 536

3 323

93,98

3 844

89,13

4 301

3 696

85,93

7 178

6 035

84,08

443

412

93,00

11 922

10 143

85,08

4 313

-

Az előző évhez viszonyítva a követelések értéke együttesen 1 779 MFt-tal (14,92 %) csökkent. Ezen belül a vevőkövetelések - a 2014. december 31-i állományhoz képest – összességében 14,07 %-kal csökkentek, mely változás döntően a villamosenergia vevők 730 MFt-os és a peres követelések 213 MFt-os csökkenése mellett a vevőkre elszámolt értékvesztés 469 MFt- os csökkenésével magyarázható. További csökkenést eredményezett a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés csökkenése. Ennek oka, az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel szemben fennálló pénzügyi követelés csökkenése. Az egyéb követelések értéke 31 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva, mely a költségvetéssel

szembeni

követelések

értékének

csökkenésével

magyarázható.


25

Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 2015. december 31. 2014. december 31.

3 844 MFt 4 313 MFt MFt

Megnevezés

Tárgyidőszaki képzés

Tárgyidőszaki visszaírás

4 313

-

469

3 844

4 313

-

469

3 844

Nyitó érték

Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés Összesen

Záró érték

2.1.4.1. Vevőkövetelések lejárat szerinti megoszlása és értékvesztése

MFt

Lejárat

Csoportos minősítés alapján Fizetési határidőn belüli Fizetési határidőn túli 1 - 90 napig 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Összesen Egyedi minősítés alapján Üzleti egyedi fogyasztók (Versenypiac) Lakossági és kisfogyasztók (Versenypiac) Összesen Peresített vevőkövetelések Összesen Vevő kintlévőség és értékvesztés összesen

Értékvesztés csoportos Vevő kintlevőség minősítés %-a alapján számolva 1 894 570 35 52 127 386 3 064

3 26 95 385 509

817 336 1 153

9 5 14

3 323

3 321

7 540

3 844

A vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés a Számviteli politikában meghatározott irányelvek szerint történt. A vevőkörökre együttesen 3 844 MFt értékvesztés került elszámolásra, mely 469 MFt-tal alacsonyabb az előző beszámolási időszak értékénél. Ezt a változást döntően két hatás eredményezte: a csoportos minősítésű vevőkörökre elszámolt értékvesztés 240 MFt-tal, míg a peres vevőkre elszámolt értékvesztés 212 MFt-tal csökkent. A vevőkövetelések összes kintlévőségének összege (7 540 MFt) megegyezik a vevőkövetelések (3 696 MFt), valamint az értékvesztés (3 844 MFt) összegével.


26

2.1.4.2. Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések


6 035 MFt 7 178 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

ELMŰ Nyrt.

2015.12.31

Index (%)

39

6

15,38

ELMŰ Hálózati Kft

1

4

400,00

RWE IT GmbH

-

1

40

11

27,50

6 937

6 024

86,84

1

-

-

200

-

-

ÉMÁSZ Nyrt. befektetésein keresztül kapcsolt vállalkozások összesen

7 138

6 024

84,39

Összesen

7 178

6 035

84,08

ÉMÁSZ Nyrt. anyavállalatán keresztül kapcsolt vállalkozások összesen ÉMÁSZ Hálózati Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. Sinergy Kft

N/A

A Társaság a fölérendelt anyavállalat szempontjából minősíti a kapcsolt vállalkozásokat, ezen belül megkülönbözteti a saját befektetései alapján értékelt kapcsolt vállalkozásokat. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értéke 6 035 MFt a beszámolási időszak végén, mely 1 143 MFt-tal (15,92 %) csökkent a bázisévhez képest. A változás meghatározó tényezője az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel szemben fennálló követelés állomány 913 MFt-os csökkenése. Ennek döntő oka a pénzügyi követelés értékének 806 MFt-os, csökkenése. Kapcsolt vállalkozásokkal, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben a Társaság nem számol el értékvesztést a Számviteli Politika elveinek megfelelően, mivel ezen követelések behajtása nem kétséges.


27

2.1.4.3. Egyéb követelések 2015. december 31. 2014. december 31.

412 MFt 443 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

Dolgozói lakásépítési kölcsön (1 éven belüli rész)

2

2

100,00

Munkavállalókkal szembeni követelések

2

1

50,00

Költségvetéssel szembeni követelések

48

7

14,58

361

368

101,94

30

34

113,33

443

412

93,00

Szállítóknak adott előlegek, letét Egyéb követelések Összesen

. Az egyéb követelések értéke 412 MFt, mely 31 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás egyik meghatározó tényezője a költségvetéssel szembeni követelések 41 MFt-os csökkenése, mely döntően a helyi iparűzési adóból keletkező követelés 43 MFt-os csökkenésével magyarázható. A változás további oka a szállítóknak adott előlegek letét 7 MFt-os valamint az egyéb követelések 4 MFt-os növekedése.

2.1.5 Értékpapírok 2015. december 31. 2014. december 31.

0 MFt 2 087 MFt MFt

Részesedések analitika szerint Társaság megnevezése, székhelye

2014.12.31

Növekedés

Csökkenés

2015.12.31

Társasági szerződés alapján Tulajdonosi Szavazati Jegyzett tőke hányad (%) hányad (%)

I. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

TVK-Erőmű Term.és Szolg. Kft. 3581 Tiszaújváros, TVK Ipartelep, Gyári út

Sinergy Kft. 1132 Budapest, Váci út 72-74. MINDÖSSZESEN

1 642

-

1 642

-

2 218

74,00

50,00

445

-

445

-

1 708

50,00

50,00

2 087

-

2 087

-

Az értékpapírok értéke az előző évhez képest 2 087 MFt-tal nullára csökkent. A változás két tényező együttes hatásának eredménye. A Társaság TVK-Erőmű Kft-ben és Sinergy Kft-ben meglévő részesedése 2015. évben értékesítésre került, ezért a meglévő részesedések értéke az értékpapírok közül kivezetésre került.


28

2.1.6 Pénzeszközök . 2015. december 31. 2014. december 31.

110 MFt 1 106 MFt MFt

Megnevezés Elszámolási betétszámla Elkülönített betétszámla Devizabetétszámla Összesen

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

458

24

5,24

4

1

25,00

644

85

13,20

1 106

110

9,95

A pénzeszközök záró állománya 2015. december 31-én 110 MFt, mely 996 MFt-tal csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. Ennek oka az euro készlet év végi eladása. A Társaság folyamatosan törekszik a bankszámlán lévő pénzkészleteinek minimális szinten tartására.


29

2.1.7 Aktív időbeli elhatárolás

2015. december 31.

2 023 MFt

2014. december 31.

3 188 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia-árbevétel

2015.12.31

Index (%)

3 095

1 928

62,29

73

79

108,22

3 168

2 007

63,35

Anyagköltség

1

-

-

Igénybe vett szolgáltatások

1

5

500,00

Személyi jellegű költségek

18

11

61,11

20

16

80,00

3 188

2 023

63,46

Egyéb nettó árbevétel Bevételek időbeli elhatárolása összesen

Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása összesen Összesen

Az aktív időbeli elhatárolások értéke 2 023 MFt, mely 1 165 MFt-tal csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A bevételek elhatárolása a bázisidőszakhoz képest 1 161 MFt-tal alacsonyabb, ami döntően a villamosenergia-értékesítés árbevétel elhatárolás 1 167 MFt-os csökkenésének eredménye. Az egyetemes szolgáltatás területén november 30-ával megszűnt a Társaság villamosenergia értékesítése, a végszámlák a korábbi időszakra elkészültek, és figyelembe véve a vevőkör korábbi számlaértékre vonatkozó reklamációit, aktív időbeli elhatárolás nem került elszámolásra. A versenypiaci szegmensnél figyelembe véve, a kiszámlázott mennyiség és érték további árbevétel elhatárolását tette szükségessé 1 928 MFt értékben. Az egyéb nettó árbevétel elhatárolás 6 MFt-tal, növekedett. A költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása 4 MFt-tal alacsonyabb az előző beszámolási időszakhoz képest, melynek oka a személyi jellegű költségek (döntően lakáskafetéria költség) elhatárolásának csökkenése. A Társaság a számviteli politikája alapján a 2014.12.31-én a villamosenergia-árbevétel elhatárolásra elszámolt 15 MFt értékvesztést a tárgyidőszakban visszaírta.


30

2.2. FORRÁSOK

2.2.1 Saját tőke


88 082 MFt 86 446 MFt MFt

Eredménytartalék


Jegyzett tőke

Tőketartalék

30 504

159

53 267

Átvezetés

-

-

2 516

Adózott eredmény

-

-

-

Felhasználás osztalékfizetésre

-

-

-

30 504

159

55 783

2014. december 31.

2015. december 31.

Saját tőke

2 516 -

-

86 446

2 516

-

4 991

4 991

3 355 1 636

-

3 355 88 082

A saját tőke nagysága az előző év záró egyenlegéhez viszonyítva 1 636 MFt-tal emelkedett, melyet az időszaki mérleg szerinti eredmény határoz meg. A Társaság visszavásárolt saját részvénnyel nem rendelkezik.

2.2.1.1. A tőkeszerkezet változását jellemző mutatók

(%) Megnevezés

Képlet

2014.12.31

2015.12.31

Saját tőke aránya

saját tőke / összes forrás

78,81

83,51

Kötelezettségek részaránya

kötelezettségek / források

14,45

10,99

Befektetett eszköz fedezettsége

saját tőke / befektetett eszközök

95,46

95,48

Befektetett eszköz finanszírozottsága

(saját tőke + hosszú lejáratú hitel) / befektetett eszközök

95,46

95,48

Eladósodottság mértéke

kötelezettségek / saját tőke

18,33

13,16

Nettó eladósodottság

(kötelezettség - követelések) / saját tőke

4,54

1,64

Saját tőke növekedési mutató

saját tőke / jegyzett tőke

283,39

288,76

A saját tőke aránya az összes forráshoz viszonyítva 83,51 %. Ez az arány az előző évhez képest 4,70 százalékponttal magasabb. A kötelezettségek részaránya 3,46 százalékponttal csökkent, mely a rövid lejáratú hitelek csökkenésével magyarázható. A saját tőke értékének emelkedése a befektetett


31

eszközök fedezettségének növekedését eredményezte. Az eladósodottság mértékének változása az előzőekben leírt tényezők együttes hatásaként alakult ki. A nettó eladósodottság mértéke 2,90 százalékponttal csökkent, mely a saját tőke növekedése mellett a kötelezettségek nagyobb mértékű csökkenésével magyarázható a követelések csökkenéséhez képest. A saját tőke növekedési mutató 5,37 százalékponttal emelkedett, mely a mérleg szerinti eredmény 1 636 MFt-os hatásával magyarázható. A saját tőke növekedési mutató közgazdasági értelemben akkor kedvező ha nagysága 100 %-nál nagyobb.

2.2.2 Céltartalékok


206 MFt 7 MFt MFt

Megnevezés

Változás az előző évhez képest

2014.12.31

2015.12.31

Megállapodásos bérre képzett

6

11

5

Függő kötelezettségre képzett

-

14

14

N/A

Jövőbeni kötelezettségre képzett

1

181

180

18 100,00

7

206

199

2 942,86

Összesen

Index (%) 183,33

A Társaság adózás előtti eredménye terhére 199 MFt-tal magasabb céltartalékot képzett várható kötelezettségeire a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket von magával. Ezen jövőbeni kötelezettségre 180 MFt képzett céltartalékot be. A megállapodásos bérre képzett céltartalék értéke 5 MFt-tal emelkedett a bázis időszakhoz képest. A céltartalékok további emelkedését a függő kötelezettségre képzett céltartalék növekedése magyarázza, melyet a Társaság ellen indított peres ügyek emelkedése indokol.


32

2.2.3 Rövid lejáratú kötelezettségek


11 588 MFt 15 848 MFt

A rövid lejáratú kötelezettségek értéke a tárgyidőszakban 11 588 MFt, mely 4 260 MFt-tal csökkent az előző időszakhoz képest.

2.2.3.1. Rövid lejáratú hitelek


5 743 10 813

MFt MFt MFt

Bank megnevezése

Lejárat ideje

Fedezet

1 011

2016.10.30

Negatív pledge, pari passu

CIB Bank Zrt.

951

2016.12.10


Deutsche Bank Zrt.

913

2016.04.03


ERSTE Bank

810

2016.04.07


ING Bank

183

2016.12.09


1 009

2016.05.26


866

2016.03.31


BNP Paribas Zrt.

MKB Bank Zrt OTP Bank Rövid lejáratú hitelek összesen

2015.12.31

5 743

Megjegyzés: negative pledge = teheralapítási tilalom, pari passu = követelések azonos rangsorolása

A Társaság rövidtávú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 5 743 MFt, amely az előző évi értékhez képest 5 070 MFt-tal (46,89%) csökkent. A Társaság eszközeit zálogjog vagy egyéb hasonló kötelezettség nem terheli.


33

2.2.3.2. Vevőktől kapott előlegek . 2015. december 31. 2014. december 31.

64 MFt 58 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Villamosenergia fogyasztás Összesen

2015.12.31

Index (%)

58

64

110,34

58

64

110,34

A vevőktől kapott előlegek záró értéke a 2014. december 31-i állományhoz viszonyítva 6 MFt-tal nőtt.

2.2.3.3. Szállítók, valamint kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek


3 461 MFt 3 022 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Beruházási szállítók Egyéb szállítók

2015.12.31

Index (%)

88

138

156,82

651

572

87,86

739

710

96,08

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból összesen Kapcsolt vállalkozással szembeni beruházási kötelezettségek Kapcsolt vállalkozással szembeni egyéb kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben összesen Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben összesen

21

3

14,29

2 262

2 748

121,49

2 283

2 751

120,50

-

-

Összesen

3 022

3 461

114,53

A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 439 MFt-tal (14,53 %) nőtt a bázisidőszakhoz képest. A növekedés döntő tényezője a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek növekedése (468 MFt). Az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettségeken belül az egyéb szállítók értéke 79 MFt-tal csökkent, a beruházási szállítók értéke 50 MFt-tal emelkedett.


34

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek 2015. december 31. 2014. december 31.

2 751 MFt 2 283 MFt MFt

Megnevezés RWE Beteiligungsgesellschaft mbH EnBW Energie Baden-Württemberg AG EnBW Trust e.V. ELMŰ Nyrt. RWE IT Magyarország Kft. ÉMÁSZ Nyrt. anyavállalatán keresztül kapcsolt vállalkozások összesen ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ÉMÁSZ Nyt. befektetésein keresztül kapcsolt vállalkozások összesen Összesen

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

1 490 53 684 7 48

1 821 64 836 12 15

122,21 120,75 122,22 171,43 31,25

2 282

2 748

120,42

1

3

300,00

1

3

300,00

2 283

2 751

120,50

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek értéke 2 751 MFt, mely 468 MFt-tal magasabb az előző időszakhoz viszonyítva. A változás meghatározó tényezője, a tulajdonosokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség 494 MFt-os növekedése.


35

2.2.3.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek . 2015. december 31. 2014. december 31.

2 320 MFt 1 955 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

2015.12.31

Index (%)

Munkavállalókkal szembeni kötelezettség

22

19

86,36

Költségvetéssel kapcsolatos kötelezettség

567

617

108,82

Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség

554

652

117,69

Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettség

211

208

98,58

Követel egyenlegű vevők

379

309

81,53

Egyéb kötelezettség

222

515

231,98

1 955

2 320

118,67

Összesen

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege 2 320 MFt, a bázisidőszakhoz viszonyítva 365 MFttal magasabb. A változás meghatározó tényezői: a tulajdonosokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség 98 MFt os és az egyéb kötelezettségek állományának 293 MFt-os emelkedése. Ez utóbbi nagymértékben a szénipari támogatási kötelezettség növekedésének eredménye. A követel egyenlegű vevők értéke 70 MFt-tal csökkent. A Társaság 2004. december 13-tól átalakította a fizikailag kinyomtatott részvényeket dematerializált értékpapírokká. Azokkal a tulajdonosokkal szemben, akik nem alakították át értékpapírjaikat a Társaságnak 2015. december 31-én 208 MFt kötelezettsége áll fenn.


36

2.2.4 Passzív időbeli elhatárolás 2015. december 31. 2014. december 31.

5 597 MFt 7 394 MFt MFt

Megnevezés

2014.12.31

Értékesítés nettó árbevétele Bevételek időbeli elhatárolása összesen Anyagköltség

2015.12.31

Index (%)

14

1 746

12 471,43

14

1 746

12 471,43

10

12

120,00

280

166

59,29

63

106

168,25

6 882

3 466

50,36

Személyi jellegű kifizetések

35

32

91,43

Bankkamatok

13

4

30,77

7 283

3 786

51,98

97

65

67,01

Fejlesztési célra átvett, fel nem használt pénzeszköz, felhasznált pénzeszközből megvalósult eszköz nettó értéke

35

27

77,14

Térítés nélkül átvett eszközök nettó értéke

62

38

61,29

Halasztott bevételek időbeli elhatárolása összesen

97

65

67,01

7 394

5 597

75,70

Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Villamosenergia-vásárlás

Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása összesen Halasztott bevételek ebből:

Összesen

A passzív időbeli elhatárolások 2015. évi záró értéke 5 597 MFt, amely 1 797 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakinál. A bevételek passzív időbeli elhatárolása 1 732 MFt-tal emelkedett. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység lezárásához kapcsolódó végszámlázás (nagyobb részben becslésen alapuló) becslési hibáit, illetve a korábbi tapasztalatokra épülő, fogyasztói magatartást szem előtt tartva, a Társaság – óvatosság elvét betartva – passzív időbeli elhatárolást képzett. A költségek, ráfordítások elhatárolása összesen 3 497 MFt-tal (48,02 %) csökkent, melynek oka a december havi villamos-energia számlák időbeli elhatárolásának 3 416 MFt-os csökkenése. Az igénybevett szolgáltatások elhatárolásának alakulása döntően az informatikai szolgáltatások időbeli elhatárolásának csökkenésével magyarázható. A villamosenergia-fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása 32 MFt-tal alacsonyabb az előző évinél.


37

3. CASH FLOW MFt 2014 1. 1/A

Adózás előtti eredmény (+/- kompenzáló tételek)

2015 5 262

Eredményt módosító tételek (+/-) (-16-20-24)

-

6 573

2.

Elszámolt amortizáció (+)

3.

Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés és visszaírás (+/-)

4.

Részesedésekre elszámolt értékvesztés (+/-)

5.

Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-)

6.

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (-/+)

7.

Szállítói kötelezettség változása (+/-)

8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás (+/-)

-

6 072

9.

Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+)

-

656

5 764

9,54

-

3 711

43,54

888

-11,47

-

484

-20,70

1 003 -

-

401

Változás (%)

412

-

-

1

199

19800,00

202

-

60

70,30

658

-

29

-104,41

839

113,82

-

1 797

-173,93

10.

Vevőkövetelés változása (-/+)

1 281

1 089

-14,99

11.

Forgóeszköz változás (vevő, pénzeszköz nélkül) (-/+)

4 098

1 054

-74,28

12.

Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+)

879

1 165

32,54

13.

Fizetett adó (nyereség után) (-)

14.

Fizetendő osztalék

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF)

-

-

-

773

N/A

2 746

-

3 355

-22,18

789

125,82

2 964

-776,92

3 056

15.

Befektetett eszközök beszerzése (-)

16.

Befektetett eszközök eladása (+)

-

1 630

2 535

55,52

17.

Kapott osztalék (+)

6 607

3 744

-43,33

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás

338

-

7 899

3 315

-58,03

18.

Részvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

19.

Kötvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

20.

Hitelfelvétel (+)

2 000

-

-

21.

Véglegesen kapott pénzeszköz (+)

-

-

-

22.

Részvénybevonás, tőkeleszállítás (-)

-

-

-

23.

Kötvényvisszafizetés (-)

-

-

-

24.

Hiteltörlesztés, visszafizetés (-)

-

6 668

-

5 070

23,97

25.

Véglegesen átadott pénzeszköz (-)

-

34

-

33

2,94

26.

Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

3

200,00

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás

1 -

4 701

-

5 100

-8,49

IV. Pénzeszköz változása

142

-

996

-801,41

Pénzállomány nyitó pénzkészlet

964

1 106

Pénzállomány záró pénzkészlet

1 106

110

A bázis időszaki adatok változásának oka, hogy azok a tárgyidőszakban meghatározott módszertannak megfelelően kerülnek kimutatásra. A módszertan változtatására azért volt szükség, mert a rövid lejáratú hitelek között kerülnek kimutatásra a normál működési tevékenységhez kapcsolódó tranzakciók miatt keletkező folyószámla hitelek is, melyek egyenlegének növekedése, illetve csökkenése a tranzakciók gazdasági tartalmánál fogva nem tekinthetők hitelfelvételnek és - visszafizetésnek, így ezek a cash flow kimutatásban nettó módon kerülnek megjelenítésre. A tényleges hitelfelvételekhez és - törlesztésekhez kapcsolódó mozgások továbbra is bruttó módon, elkülönülten kerülnek kimutatásra.


38

3.1 PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA

(%) Megnevezés

Képlet

2014.12.31

2015.12.31

Likviditási gyorsráta

(Pénzeszközök + Követelések + Értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek

95,37

88,48

Likviditási mutató

Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

100,61

96,68

Követelések és rövid lejáratú kötelezettségek aránya

Követelések / Rövid lejáratú kötelezettségek

75,23

87,53

Saját tőke aránya

Saját tőke / (Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek)

100,00

100,00

Adósságállomány aránya

Összes kötelezettség / Összes forrás

14,45

10,99

A 2015. decemberi záró likviditási mutató az előző évhez képest 3,93 százalékponttal alacsonyabb. A változást a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések csökkenésével egyidejűleg, a rövid lejáratú hitelek nagy mértékű csökkenése, valamint a kapcsolt vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek kis mértékű emelkedése eredményezte. A követelések és rövid lejáratú kötelezettségek aránya 12,30 százalékponttal nőtt, melyet a rövid lejáratú kötelezettségek állományának 26,88 %-os csökkenése okozott, valamint a követelés állomány 14,92%-os csökkenése mérsékelt. Az adósságállomány aránya 3,46 százalékponttal alacsonyabb, mely a kötelezettségek nagyobb mértékű csökkenésével magyarázható az összes forráshoz képest.


39

4. EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

4.1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA


69 335 MFt 69 853 MFt MFt

Megnevezés Villamosenergia-értékesítés

2014

2015

Index (%)

63 366

62 113

98,02

335

372

111,04

Eladott áruk árbevétele

3 443

4 361

126,66

Egyéb árbevétel

3 044

2 861

93,99

69 853

69 335

99,26

ebből: kiszámlázott energiaadó

Összesen

Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 69 335 MFt, amely 518 MFt-tal (0,74 %) alacsonyabb a 2014. évinél. A nettó árbevétel 89,58 %-át a villamosenergia-értékesítés teszi ki. A beszámolási időszakban a villamosenergia-értékesítés árbevétele a bázishoz viszonyítva 1 253 MFt-tal alacsonyabb, a kiszámlázott energiaadó 37 MFt-tal magasabb. Az eladott áruk árbevétele 4 361 MFt-ra emelkedett. Az időszaki forgalom meghatározó része a Társaság kulcsanyagainak a beruházási szállítók felé történő anyagértékesítése. A Társaságnak exportárbevétele a beszámoló időszakában nem keletkezett.


40

4.1.1 Villamosenergia-beszerzés és –értékesítés alakulása 2015-ben az ÉMÁSZ Nyrt. az egyetemes szolgáltatás, illetve a szabad piaci értékesítés együttese tekintetében az előző évhez képest összességében 1 GWh-val több villamos energiát értékesített. Ez a többlet tartalmazza az ÉMÁSZ Elosztói engedélyes számára beszerzett hálózati veszteséget, azonban csökkentő hatással járt az egyetemes szolgáltatás decemberi áthelyezése az új szolgáltatóhoz. Az egy-havi egyetemes szolgáltatói forgalom kiesése -128 GWh (-9,4%) mennyiségi csökkenést okozott. Az egyetemes szolgáltatás részére vásárolt villamos energia kisebb hányada piaci kereskedőtől, nagyobb részben pedig az MVM Zrt-től származott. A versenypiaci portfolió beszerzését a Magyar Áramszolgáltató Kft. bonyolította, a különféle források optimalizálásával.

4.2. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK Aktivált saját teljesítmény elszámolása a beszámolási időszakban nem merült fel.

4.3. EGYÉB BEVÉTELEK


1 194 MFt 1 206 MFt MFt

Megnevezés Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése

2014

2015

Index (%)

380

448

117,89

Értékesített követelések értéke

11

7

63,64

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

29

24

82,76

154

114

74,03

5

7

140,00

542

484

89,30

Behajthatatlan követelésekre befizetett összeg

31

32

103,23

Fejlesztési célra átvett eszközök feloldása

41

31

75,61

Egyéb eredményt növelő tételek

13

47

361,54

1 206

1 194

99,00

Kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok Céltartalék felhasználás, feloldás Belföldi követelések visszaírt értékvesztése

Összesen

Az egyéb bevételek értéke 1 194 MFt, a bázis időszakhoz viszonyítva 12 MFt csökkenést mutat. A csökkenés több tényező együttes hatásának eredménye.


41

Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel a bázis időszakhoz viszonyítva

68 MFt-tal

nőtt,

döntően

a

Társaságcsoporton

kívüli

tárgyidőszaki

értékesítés

növekedésének (57 MFt) eredményeként. A kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok tárgyidőszaki értéke 40 MFt-tal csökkent a bázisidőszakhoz képest. A változás további tényezői: a tárgyévben 58 MFt-tal alacsonyabb a belföldi követelések visszaírt értékvesztése, illetve a káreseményekkel kapcsolatos bevételek a bázis időszakhoz viszonyítva 5 MFt-tal csökkentek. A fejlesztési célra átvett eszközök feloldásából származó bevétel 10 MFt-tal csökkent.


42

4.4. ÜZEMI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK


68 418 MFt 71 769 MFt MFt

Megnevezés Anyagköltség

2014

2015

Index (%)

196

189

96,43

2 895

2 476

85,53

994

806

81,09

63 817

60 848

95,35

388

501

129,12

68 290

64 820

94,92

Bérköltség

405

380

93,83

Személyi jellegű egyéb kifizetések

100

101

101,00

Bérjárulékok

117

119

101,71

622

600

96,46

Értékcsökkenési leírás

1 003

888

88,53

Egyéb ráfordítások

1 854

2 110

113,81

71 769

68 418

95,33

Igénybe vett szolgáltatás Egyéb szolgáltatások Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások összesen

Személyi jellegű ráfordítások összesen

Összesen


43

4.4.1 Anyagjellegű ráfordítások


64 820 MFt 68 290 MFt MFt

Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások

2014

2015

Index (%)

196

189

96,43

2 895

2 476

85,53

1 849

1 560

84,37

7

3

42,86

417

266

63,79

41

21

51,22

1

2

200,00

10

9

90,00

4

4

100,00

291

317

108,93

24

24

100,00

994

806

81,09

84

62

73,81

866

708

81,76

30

24

80,00

63 817

60 848

95,35

60 524

56 731

93,73

388

501

129,12

68 290

64 820

94,92

ebből: Kapcsolt vállalatoktól kapott központi szolgáltatás Bérleti díjak Javítás, karbantartás költségei Hirdetési díj, reklámköltség Oktatás, továbbképzés Utazási és szállásköltség Telefonköltség, postaköltség Szakértői, tanácsadói díjak Könyvvizsgálati szolgáltatás költsége Egyéb szolgáltatások ebből: Hatósági díjak Bankköltség Biztosítási díjak Eladott áruk beszerzési értéke ebből: Villamosenergia-beszerzés értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Összesen

A Társaság tárgyévi anyagköltsége 189 MFt, mely 7 MFt-tal (3,57 %) alacsonyabb a 2014. évi anyagfelhasználásnál. A tárgyidőszaki anyagköltségek döntő hányadát a földgázdíjak, a saját felhasználásra vásárolt villamosenergia, valamint közvetlen felhasználásra vásárolt anyagok teszik ki. Az igénybe vett szolgáltatások költsége az előző év azonos időszakához képest 419 MFt-tal (14,47%) alacsonyabb amelyet elsősorban a kapcsolt vállalatoktól igénybevett szolgáltatások valamint a javítási karbantartási költségek és a marketing költségek csökkenése okozott. A kapcsolt vállalatok közötti igénybevett központi szolgáltatások tárgyidőszaki költségei 289 MFt-tal csökkentek. Ezen belül míg, a piac és termékfejlesztési szolgáltatások 32 MFt-tal, az informatikai szolgáltatások 8 MFt-tal és a beszerzési és anyaggazdálkodási költségek 2 MFt-tal növekedtek, addig


44

az ügyfélszolgálattal, számlázással, fogyasztási igénybejelentéssel összefüggő költségek 275 MFt-tal és a távközlési szolgáltatások és bérleti díjak egyaránt 28 MFt-tal csökkentek. A környezetvédelmi költségek értéke 53 MFt, mely 25 MFt-tal nőtt a bázis időszakhoz viszonyítva. A 2015. évben elszámolt könyvvizsgálati díj összege 24 MFt, melyből a 2015. év végi beszámoló készítéssel kapcsolatban felmerült könyvvizsgálati díj összege 10 MFt, az anyavállalat felé készített csoportjelentés auditjának költsége 8 MFt, az éves konszolidált beszámoló könyvvizsgálati díja 2 MFt, valamint az egyéb könyvvizsgálati díjak elszámolt költsége 4 MFt. Az innovációs járulék terhére elszámolt kutatás-fejlesztés költsége a tárgyidőszakban nem merült fel. Az egyéb szolgáltatások értéke 188 MFt-tal 18,91 %-kal csökkent, mely változást alapvetően a PEK költségek csökkenése eredményezte. Az eladott áruk beszerzési értéke 2 969 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értéknél. Az eladott áruk beszerzési értékét nagymértékben a villamosenergia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül) határozza meg, amely 3 793 MFt-tal alacsonyabb. Az eladott anyagkészletek tárgyévi beszerzési értéke 4 117 MFt, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 824 MFt-tal emelkedett. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 113 MFt-tal emelkedett.

4.4.2 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások 2015. évben összesen 22 MFt-tal csökkentek. A bérköltség 25 MFt-tal csökkent, míg a bérjárulékok 2 MFt-tal a személyi jellegű egyéb kifizetések pedig 1 MFt-tal nőttek a bázis időszak személyi jellegű ráfordításaihoz képest. Előző évhez képest a 2015. évi átlaglétszám 6 fővel alacsonyabb, amelyet a természetes fluktuáció eredményezett. A bérköltség 6,17%-os csökkenését alapvetően a létszámcsökkenés eredményezte. A személyi jellegű egyéb kifizetések 1 %-os növekedését a vállalat munkavállalói részére kötött magánegészség biztosítás költsége eredményezte, melyet ellensúlyozott az üzleti reprezentációs költségek és a munkavállalóknak fizetett költségtérítések csökkenése. A járulékok 1,71%-os emelkedéséhez első sorban a béren kívüli juttatások 200 EFt feletti összegre vonatkozó magasabb EHO növekménye járult hozzá.


45

4.4.2.1. Bérgazdálkodás

MFt Állománycsoport

2015. évben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma (fő)


Bérköltség

Fizikai

15

47

12

Szellemi

64

333

89

Összesen

79

380

101

4.4.2.2. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság 2015. évi járandósága

MFt Megnevezés

2015. évi járandóság összesen

Igazgatóság

129

Felügyelő Bizottság

27

Összesen

156

4.4.3 Értékcsökkenési leírás


888 MFt 1 003 MFt MFt

Megnevezés

2014

2015

Index (%)

Immateriális javak

418

364

87,08

Tárgyi eszközök

585

524

89,57

Ingatlanok

281

250

88,97

Műszaki gépek, berendezések, járművek

201

167

83,08

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

103

107

103,88

1 003

888

88,53

ebből:

Összesen

A leírás összege a beszámolási időszakban 888 MFt. A Társaság értékcsökkenési leírása az előző időszakhoz képest 115 MFt-tal csökkent.


46

4.4.4 Egyéb ráfordítások


2 110 MFt 1 854 MFt MFt

Megnevezés

2014

2015

Index (%)

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

178

388

217,98

Értékesített követelések könyv szerinti értéke

189

54

28,57

25

10

40,00

7

206

2 942,86

141

-

-

15

-

-

Adók, illetékek, hozzájárulások

864

882

102,08

Behajthatatlan követelések leírt összege

446

555

124,44

4

15

375,00

Tárgyi eszköz selejtezése

-

10

Vásárolt készletek selejtezése

3

1

33,33

1 854

2 110

113,81

Bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések Céltartalékképzés Belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés ebből: Villamosenergia elhatárolásra képzett értékvesztés

Egyéb eredményt csökkentő ráfordítás ebből:

Összesen

N/A

Az üzemi eredményt befolyásoló ráfordítások közül 3,08 %-ot tesznek ki az egyéb ráfordítások, mely az előző évhez képest 256 MFt-tal (13,81 %) nőtt. Ennek oka döntően az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök kivezetett könyv szerinti értékének 210 MFt-os növekedése melyet a 2.1.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök fejezet részletez. Az egyéb ráfordításokat növelte a céltartalék képzés 199 MFt-os emelkedése is. A behajthatatlan követelések leírása 109 MFt-tal emelkedett az előző időszakhoz képest. A változás további tényezői: a belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés 141 MFt-tal, az értékesített követelések kivezetett könyv szerinti értéke 135 MFt-tal csökkent.


47

4.5. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE


2 111 MFt -710 MFt MFt

Tevékenység

2014

Értékesítés nettó árbevétele

2015

Index (%)

69 853

69 335

-

-

1 206

1 194

99,00

68 290

64 820

94,92

622

600

96,46


1 003

888

88,53


1 854

2 110

113,81

710

2 111

Aktivált saját teljesitmények értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-

99,26 -

-

297,32

Az árbevételek, egyéb bevételek összességében 0,75 %-kal csökkentek, a költségek és egyéb ráfordítások csökkenése 4,67 %-os a bázis időszakhoz képest, így a 2015. évi üzemi eredmény 2 821 MFt-tal magasabb a 2014. év üzemi eredményénél.

Az üzemi tevékenység eredményének változását elsősorban a nettó árbevétel (4.1. fejezet), az anyagjellegű ráfordítások (4.4.1 fejezet) és az értékcsökkenési leírás értékének csökkenése (4.4.3. fejezet), valamint az egyéb ráfordítások (4.4.4. fejezet) értékének növekedése eredményezte.


48

4.5.1 Jövedelmezőségi mutatók MFt Megnevezés

Képlet

2014

2015

Bruttó termelési érték

Nettó árbevétel + Aktivált teljesítmények értéke

69 853

69 335

Anyagmentes termelési érték

Bruttó termelési érték - Anyagjellegű ráfordítások

1 563

4 515

Nettó termelési érték

Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás

560

3 627

Egy főre jutó nettó árbevétel (MFt/fő)

Értékesítés nettó árbevétele / Átlagos áll.létszám

822

878 %

Árbevétel arányos eredmény

Üzleti eredmény / Értékesítés nettó árbevétele

Saját tőke jövedelmezősége

Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tőke

Tőkearányos eredmény

Üzleti eredmény / Saját tőke

Eszközök forgási sebessége

Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszköz

-

-

1,02

3,04

6,15

6,60

0,82

2,40

63,68

65,74

A 2015. évben a bruttó termelési érték 69 335 MFt, mely 518 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. Az értékesítés nettó árbevétele 518 MFt-tal csökkent. A változás meghatározó tényezője a villamosenergia értékesítés nettó árbevételének 1 253 MFt-os csökkenése, valamint az eladott áruk árbevételének 918 MFt-tos növekedése. Az értékesítés nettó árbevételének alakulását a 4.1 fejezet mutatja be. Az anyagmentes termelési érték 2 952 MFt-tal nőtt, mely a korábbiakban elemzett nettó árbevétel alakulásához képest az anyagjellegű ráfordítások nagyobb mértékű (3 470 MFt-os) csökkenésével magyarázható. A nettó termelési érték növekedését az előzőekben bekezdésekben bemutatott két mutató határozta meg, valamint az elszámolt értékcsökkenés változása, melynek elemzése a 4.4.3 pontnál található.


49

4.6. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

. 2015. december 31. 2014. december 31.

3 706 MFt 6 023 MFt MFt

Megnevezés Kapott (járó) osztalék és részesedés

2014

2015

Index (%)

6 607

3 744

56,67

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

144

63

43,75

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

199

199

100,00

6 950

4 006

57,64

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

405

85

20,99

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

412

-

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

110

215

195,45

927

300

32,36

6 023

3 706

61,53

Pénzügyi műveletek bevételei összesen

Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen Pénzügyi műveletek eredménye

-

A pénzügyi műveletek eredménye a bázis időszakhoz képest 2 317 MFt-tal alacsonyabb. A pénzügyi műveletek bevételei 2 944 MFt-tal, a pénzügyi műveletek ráfordításai 627 MFt–tal csökkentek a bázis időszakhoz képest. A pénzügyi bevételek változását egyrészt a kapott, járó osztalékok csökkenése eredményezte. A 2015-ös üzleti évben a Társaság a tartós pénzügyi befektetései után 3 744 MFt osztalékot kapott. Az ÉMÁSZ Hálózati Kft 1 758 MFt, a TVK- Erőmű Kft. 1 284 MFt, a Magyar Áramszolgáltató Kft. 590 MFt, ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 108 MFt, a Mátrai Erőmű Zrt. 4 MFt osztalékot fizetett a 2014. évi realizált eredménye után. Az egyéb kapott kamatok és egyéb kamatjellegű bevételek csökkenése 81 MFt. A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését egyrészt a részesedések értékvesztésének 412 MFt-os csökkenése - amely a bázis időszakban a Sinergy Kft-ben lévő részesedés értékvesztése volt -, másrészt a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások 320 MFt-os csökkenése határozza meg. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások csökkenésének egyik meghatározó tényezője, a Társaság 2015 évben a befektetési tevékenységből származó pénzeszközének pozitív változása, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentése, mely csökkentette az adott év finanszírozási szükségletét, ezzel egyidejűleg csökkentette a fizetendő kamatokat is.


50

4.7. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY


-53 MFt -51 MFt MFt

Megnevezés

2014

Részesedésekkel kapcsolatos rendkívüli bevételek

2015

Index (%)

-

84 503

N/A

-

84 503

N/A

Részesedés kivezetésének könyv szerinti értéke

-

84 503

N/A

Más gazdálkodó szervnek, alapítványnak átadott pénzeszközök

33

33

100,00

Egyéb támogatás (szakszervezet)

17

20

117,65

1

-

51

84 556

165 796,08

53

103,92

Rendkívüli bevételek

Egyéb eredményt csökkentő tételek Rendkívüli ráfordítások összesen Rendkívüli eredmény

-

51

-

-

A rendkívüli eredmény -53 MFt, mely 2 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értékhez képest. A beszámolási időszakban a Társaság a rendkívüli bevételei között a tárgyévben alapított ÉMÁSZ DSO Holding Kft-ben szerzett részesedés értékét számolta el. A rendkívüli ráfordítások értéke jelentős mértékben az apportként átadott ÉMÁSZ Hálózati Kft. - mint a Társaság tartós részesedése - kivezetett könyv szerinti értékét tartalmazza.


51

4.8. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A társasági adó összegének megállapítása

MFt Adózás előtti eredmény

5 764

Adóalapot csökkentő tételek

6 695

Előző évek elhatárolt veszteségéből felhasznált összeg Céltartalék-felhasználás, feloldás következtében adóévi bevételként elszámolt összeg

1 029 7

Adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, tárgyi eszköz értékesítés, selejt

1 282

Kapott osztalék, részesedés összege

3 744

Belföldi követelésre visszaírt értékvesztés 365 napon túli követelés bekerülési értékének 20%-a

484 77

Közhasznú szervezet részére adott adomány 20%-a

2

Szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése

-

Alapkutatás, alkalm.kutatás, kisérlet fejlesztés közvetlen költsége Önellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

70

Egyéb címen csökkentő

-

Adóalapot növelő tételek

1 959

Várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék Számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés, tárgyi eszköz értékesítés, selejt

206 1 289

ebből: Terv szerinti értékcsökkenési leírás

888

Ráfordításként elszámolt értékesítés nettó + selejt

401

Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés

7

Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés

-

Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás

1

Behajthatatlan és elengedett követelés

269

Előző évben csökkentő tételként figyelembe vett 365 napon túli követelés bekerülési értékének 20%-a

115

Nem a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségek , ráfordítások

15

Adóellenőrzés során adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg

31

Igénybe vett reklámszolgáltatás Kapcsolt vállalkozások közötti piaci ártól való eltérés korrekciója (anyavállalati garancia) Egyéb növelő

Társasági adóalap

26 -

1 028

Társasági adó 10 %

50

Társasági adó 19 %

100

2015. évi energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettség

623

2015. évi adófizetési kötelezettség Előző éveket érintő társasági adó különbözet, ellenőrzés, önellenőrzés miatt 2015. évi társasági adó kötelezettség Adózott eredmény

773 150 4 991


52

A jövedelem(nyereség-)minimum adó

MFt Összes bevétel Értékesítés nettó árbevétele

159 038 69 335

Egyéb bevételek

1 194

Pénzügyi műveletek bevételei

4 006

Rendkívüli bevételek Jövedelem minimum adóalap

84 503 3 181

Jövedelem minimum adó (10%)

50

Jövedelem minimum adó (19%)

509

2015. évi adófizetési kötelezettség jövedelem minimum alapján

559

Adózott eredmény

Normál adóalap

1 028

Adózás előtti eredmény

5 764

A társasági adóról szóló törvény előírása alapján a jövedelem, nyereség minimum adóalap után számított adót kell megfizetni, amennyiben az nagyobb, mint az általános szabályok szerint meghatározott adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb összeg. Az adóalany választása szerint dönthet úgy, hogy nyilatkozat tétel teljesítése mellett az általános szabályok szerint meghatározott adóalap után fizeti meg a társasági adót. A Társaságnak 2015. évben a normál szabályok szerint számított adóalapja 1 028 MFt, adózás előtti eredménye 5 764 MFt, a minimum adóalapja pedig 3 181 MFt. A Társaság vezetésének döntése alapján az ÉMÁSZ Nyrt. az általános szabályok szerint fizeti meg társasági adó kötelezettségét és adóbevallásában nyilatkozatot tesz. Ennek alapján a Társaság 2015. évi társasági adófizetési kötelezettsége 150 MFt.


53

Az energiaellátók jövedelemadó összegének megállapítása

MFt Adózás előtti eredmény

5 764

Adóalapot csökkentő tételek

3 821

Kapott osztalék

3 744

Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz

7

Adóellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

-

Önellenőrzés során megállapított, adóévben bevételként elszámolt összeg

Adóalapot növelő tételek Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszközök KSZÉ

70

290 53

Ellenérték nélkül átvállalat kötelezettség ráfordításként elszámolt összege

-

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

-

Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított költségként, ráfordításként elszámolt összeg Várható kötelezettségre és jövőbeli költségre képzett céltartalék

31 206

Adóalap

2 233

Arányszám (kereskedelmi engedélyes tev-ből származó bevétel alapján)

90,00%

Energiaellátók jövedelemadó arányosított, módosított adóalap

2 010

Energiaellátók jövedelemadója 31 % 2015. évi energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettség

623 623

4.9. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A Társaság 2015. évi adózás utáni eredménye 4 991 MFt. A Társaság az adózott eredményből 3 355 MFt osztalék kifizetését tervezi, melyet a beszámoló elkészítéséig a Társaság közgyűlése még nem hagyott jóvá. A mérleg szerinti eredmény 1 636 MFt-os összege a Társaság igazgatóságának javaslata alapján eredménytartalékba kerül.


54

5. TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI MEGOSZTÁS (UNBUNDLING) A Villamos Energia Törvény, a Magyar Energia Hivatal „A villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról” szóló irányelve (továbbiakban: MEH irányelv) és az Európai Unió vonatkozó direktívája az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások számára előírják engedélyes tevékenységeik számviteli szétválasztását oly módon, mintha azokat önálló jogi személyekkel rendelkező vállalkozásokban végeznék. Az Uniós direktívák, valamint a Villamos Energia Törvény előírásai szerint legkésőbb 2007. július 1jétől az elosztóhálózati tevékenységet az értékesítési tevékenységtől jogilag el kellett választani. Az ÉMÁSZ Nyrt. – törvényi kötelezettségének megfelelően - 2007. január 1-jével az elosztóhálózati tevékenységét átruházta a 100 %-os tulajdonú leányvállalatára (ÉMÁSZ Hálózati Kft.). A társaságcsoport központi, irányítási funkciói és a közüzemi engedélyesi tevékenység az ÉMÁSZ Nyrt.-ben maradt. Az Európai Unió szabályozását követő új, villamos energiáról szóló törvény értelmében 2008. január 1-jétől minden felhasználónak lehetősége van szabadpiaci kereskedőtől vásárolni az energiát, azonban a lakossági, valamint a kisfeszültségen vételező, valamennyi telephelyük tekintetében 3x50, majd 2009-től

3x63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók a közüzemi

ellátást felváltó, hatóságilag ellenőrzött áron történő egyetemes szolgáltatást is választhatják. Ennek megfelelően elkészült az egyetemes szolgáltatás, a villamosenergia-kereskedelem, a közüzemi szolgáltatás és az egyéb (központi, irányítási) tevékenységek szétválasztását célzó modell, valamint kidolgozásra került a számviteli szétválasztás alapjául szolgáló elszámolási módszertan. 2013 novemberétől a közvilágítási üzemeltetési tevékenység is engedélyköteles lett, ezért kiemelésre került az egyéb üzletág adataiból. Ezt alapul véve történt a tevékenységek közötti bevétel- és ráfordítás-, illetve eszköz- és forrásmegosztás, ennek eredménye az engedélyesekre szétbontott mérleg és eredménykimutatás. A Társaság beszámolója így négy részre tagolódik: 

egyetemes szolgáltatói engedélyes,



villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,



közvilágítási üzemeltetési engedélyes és



egyéb tevékenységi beszámolókra.


55

5.1 A SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS (UNBUNDLING) MÓDSZERTANA

5.1.1

Árbevétel-elszámolás elvei

Az engedélyes tevékenységekhez kapcsolódó árbevételek egyrészt a tarifarendeletben, másrészt a felhasználókkal megkötött egyedi szerződésekben szabályozott módon keletkeznek, a kapcsolódó és másodlagos, illetve egyéb tevékenységek árbevételei pedig a piaci feltételek szerint alakulnak.

5.1.2

Költségelszámolás elvei

Az egyetemes szolgáltatói, valamint a villamosenergia-kereskedelmi szegmensen az adott engedélyes tevékenység költségei jelennek meg. Az újonnan létrejött vállalatcsoporton belül a tagvállalatok egymásnak különböző szolgáltatásokat nyújthatnak. A szolgáltatások elszámolásának alapja a társaságok között megkötött szolgáltatási megállapodások (SLA).

5.1.3

Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei

Az elszámolások a MEKH irányelv egyéb, pénzügyi és rendkívüli eredménytételek szétválasztására vonatkozó ajánlásainak megfelelően történnek. A közvetlenül hozzárendelhető egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások ahhoz az engedélyes tevékenységhez kerülnek könyvelésre, amelyek tevékenységi mérlegében a kapcsolódó eszköz, illetve forrás szerepel. Amennyiben a közvetlen tevékenységhez rendelés nem valósítható meg, akkor vetítési alappal kerül a tevékenységek között megbontásra.

5.1.4

Adófizetési kötelezettség elszámolásának elvei

A fizetendő társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója az adózás előtti eredmény arányában szerepel a pozitív adózás előtti eredményű tevékenységi eredménykimutatásokban.

5.1.5

A mérleg szétválasztásának elvei

A mérleg szétválasztás során alkalmazott alapelv szerint az adott tevékenységhez tartozó főkönyvi számlákat el lehet különíteni. A főkönyvi alábontás azonban némely esetben nem egyezik a tevékenységek szerint indokolt alábontással, így ezeket a tételeket az analitikából kell összegyűjteni, vagy a rájuk jellemző vetítési alap vagy statisztikai mutatók, ún. mesterséges megosztási viszonyszámok, illetve egyéb speciális módszer segítségével kell felosztani.


56

A mérlegfelosztás során alkalmazott alapelvek legfőbb elemei az alábbiak: Befektetett eszközök A befektetett eszközök

az egyéb üzletágon kerülnek kimutatásra, kivéve a közvilágítás

üzemeltetéséhez tartozó tárgyi eszközök, melyek 2013-tól kiemelésre kerültek az egyéb üzletágból. Készletek A tevékenységek jogi szétválasztását követően a készletgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek központi funkcióvá váltak, így a készletek kimutatása az anyavállalatban, egyéb üzletágon történik. Vevőállomány felosztása A villamosenergia-követelésállomány, valamint a vevőállományhoz szorosan kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség a főkönyvi számok alapján egyértelműen hozzárendelhető az egyes üzletágakhoz. Hasonló módon határozható meg az egyéb vevőkövetelések értéke. Vevői előlegek A vevői előlegek összege tartalmazza a közüzemi szerződő partnerek által fizetett előleget, így azok felosztása szintén a vevőállomány felosztásával megegyező módon történt. Szállítói állomány felosztása A villamos energia beszerzéshez kapcsolódó szállítóállomány – amit az analitika vizsgálatával lehet meghatározni – az egyetemes szolgáltatói és a villamosenergia-kereskedelmi üzletág között oszlik meg. Ugyancsak tételes vizsgálat szükséges a beruházási és egyéb szállítók szegmensenkénti záró állományának meghatározásához. Pénzállomány felosztása Eszközoldalon minden egyes tétel felosztásra kerül. A pénzállomány a vevőállomány arányában kerül felosztásra az engedélyes és egyéb üzletágon.


57

Rövid lejáratú hitelállomány felosztása A mérlegfelosztás során a rövid lejáratú hitelállomány kivételével minden egyes mérlegsor felosztásra kerül eszköz- és forrásoldalon egyaránt. A forrásoldalon ezután fennmaradó különbözet mutatja az adott üzletág finanszírozási szükségletét. Ebből következik, hogy a felosztás során nem keletkezik szétválasztási különbözet. Időbeli elhatárolások A mérlegkészítés időpontjáig a villamos energia számlák egy része még nem érkezett be, valamint a kiszámlázás is későbbi időpontban történt, így a bevételek egy része az aktív, a ráfordítások egy része pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Ezen a soron kimutatott villamos energia állományi adatok felosztási elvei a vevő és szállító állománynál leírtakkal egyeznek meg. A költségek, ráfordítások elhatárolása között a legjelentősebb tétel a személyi jellegű költségek elhatárolása, aminek a szegmensek közötti megosztása létszám arányosan történik. A halasztott bevételek soron megjelenő, fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása 2013-tól a közvilágítás üzemeltetési engedélyes üzletágon kerül kimutatásra.


5.2

58

A MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE

A Társaság mérlegfelosztási elveinek alkalmazását követően az eszközök 2,6 %-a az egyetemes szolgáltatói, 3 %-a villamosenergia-kereskedelmi, 0,6 %-a a közvilágítás üzemeltetésen és 93,8 %-a az egyéb üzletágon jelenik meg.

5.2.1

Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

Az egyetemes szolgáltatói engedélyes tevékenység mérlegében tárgyi eszköz, immateriális jószág és befektetett pénzügyi eszköz nem jelenik meg. A forgóeszközök értékének jelentős részét (89,3 %) a vevőállomány alkotja. A vevőkövetelések soron a villamos energia vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. Az egyéb követelések mérlegsor a költségvetéssel, illetve a munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmazza. A bevételek aktív időbeli elhatárolása soron a mérlegkészítés napjáig ki nem számlázott villamos energia árbevétel összege (11 MFt) jelenik meg. A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Az eredménytartalék az előző időszakról átvezetett mérleg szerinti eredményt tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatói üzletágon 2015-ben nem kellett céltartalékot képezni kötelező fogyasztói visszatérítés céljából. Az üzletág rövid távú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 17 176 MFt. A villamos energia beszerzéssel kapcsolatos szállítói tartozás részben a kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek soron jelenik meg. A villamos energia és az egyéb szállítók megbontása analitika vizsgálatával történt. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között meghatározó a lakossági és nagyfogyasztói befizetések miatti kötelezettségek, valamint a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek értéke.


59

A passzív időbeli elhatárolásokon belül meghatározó tényező a villamosenergia bevételek elhatárolt összege (1 746 MFt).

5.2.2

A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes tevékenység mérlegében tárgyi eszköz, immateriális jószág és befektetett pénzügyi eszköz nem jelenik meg. A tevékenységéhez szükséges eszközöket a központtól igénybe veheti, de nem birtokolja. A forgóeszközök értékének jelentős részét (86,4 %) a vevőállomány alkotja. A vevőkövetelések soron a villamos energia vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. Az egyéb követelések mérlegsor a költségvetéssel, illetve a munkavállalókkal szembeni követeléseket tartalmazza. A bevételek aktív időbeli elhatárolása soron a mérlegkészítés napjáig ki nem számlázott villamos energia árbevétel összege (1 902 MFt) jelenik meg. A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Céltartalék soron megállapodásra képzett céltartalék jelenik meg (2 MFt). Az üzletág a megtermelt eredmény és a kedvező fizetési feltételek hatására önfinanszírozásra képes 3 384 MFt összeghatárig. A villamos energia beszerzéssel kapcsolatos szállítói tartozás részben a kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek soron jelenik meg. A villamos energia és az egyéb szállítók megbontása analitika vizsgálatával történt. A kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségek értékét 2 104 MFt-tal növeli a 2015. évi eredmény után fizetendő osztalék összege. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között meghatározó a lakossági és nagyfogyasztói befizetések miatti kötelezettségek, valamint a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek értéke. A passzív időbeli elhatárolásokon belül meghatározó tényező a villamosenergia-vásárlásra elhatárolt összeg (3 646 MFt).


5.2.3

60

A közvilágítás üzemeltetési engedélyes tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

A tárgyi eszköz soron a közvilágítás aktív elemei kerültek kimutatásra. Az üzletág rövid távú finanszírozási igényei – saját forrásain kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. Az egy éven belül lejáró hitelek záró állománya 653 MFt. . A passzív időbeli elhatárolások összege a fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolása.

5.2.4

Az egyéb tevékenység mérlegét befolyásoló főbb változások

A szétválasztás során minden eszköz a központban maradt, amelyek bérbeadásra kerülnek az eszközt használó tagvállalatok számára, kivéve a közvilágítás tevékenységhez kapcsolódó eszközök. Az immateriális javak jelentős részét a tevékenységhez rendelt, vásárolt szoftverek és a közüzemi tevékenységet kiszolgáló számlázási szoftverek alkotják, a tárgyi eszközök között pedig az igazgatási, üzemkörön kívüli és jóléti épületek jelennek meg. A készletek záró állományának teljes összege (950 MFt) az egyéb üzletágon kerül kimutatásra. A vevőkövetelések soron az egyéb, nem villamosenergia-vevőkkel szembeni követelések, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés és hitelezési veszteség jelenik meg. A kapcsolt vállalatokkal szembeni követelések értéke a beszámolási időszak végén 6 035 MFt, melyből meghatározó az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel szemben fennálló cash pool követelés (6 024 MFt). Az egyéb követelések csökkenése a szolgáltatásokra adott egyéb előlegek és az adókövetelések csökkenésével magyarázható. Az aktív időbeli elhatárolások között a bevételek elhatárolása a kamatbevételek és egyéb árbevételek elhatárolását tartalmazza. A jegyzett tőke és a tőketartalék a tárgyi eszközök és immateriális javak megoszlása szerint lettek az üzletágakhoz rendelve. Az egyéb üzletágon 204 MFt képzett céltartalék, melyből 180 MFT jövőbeni kötelezettségekre. Az üzletág a megtermelt eredmény és a kedvező fizetési feltételek hatására önfinanszírozásra képes 8 702 MFt összeghatárig.


61

Az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettség 710 MFt, melynek meghatározó tényezői a beruházási szállítók és az egyéb szállítók. A 2015. évi eredmény után fizetendő osztalékból 617 MFt a kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségek között, 634 MFt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra.

A passzív időbeli elhatárolások összegén belül a halasztott bevételek a közvilágítás üzemeltetési engedélyes üzletágon kerülnek kimutatásra 2013. évtől.


5.3 Az

EGYETEMES

SZOLGÁLTATÓI

62

ENGEDÉLYES

TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. Az üzleti felhasználók többsége piaci kereskedőtől vásárolja a villamos energiát, a lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók egy hatóságilag meghatározott köre pedig az egyetemes szolgáltató partnere. Az idei évre is jellemző, hogy a közintézményi kör viszonylag jelentős része – társaságunk kedvező piaci ajánlatait követve – elhagyta az egyetemes szolgáltatást. A villamosenergia-engedélyek kialakult struktúrája szerint az ÉMÁSZ Nyrt. egyrészt továbbra is egyetemes szolgáltatóként működött, másrészt az ELMŰ – ÉMÁSZ – MÁSZ kereskedői csoport részeként

gondoskodik

alapvetően

a

hagyományos

érdekeltségi

terület

megbízható

piaci

villamosenergia-ellátásáról. 2015. december 1-től az ÉMÁSZ Nyrt. tevékenysége átalakult. A társaság egyetemes szolgáltatását a továbbiakban

csak

a

társaságcsoport

tulajdonában

álló,

újonnan

alapított

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató Zrt. folytatja tovább. A lakosság esetében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 0,9%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 764/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 1,281 Ft/kWh-tal módosította. A 2015-ös évben az elismert beszerzési költség és a tarifákban számlázott árbevétel közötti árrés a rendeletben, illetve a Határozatban meghatározottnál alacsonyabb fajlagos árrést tartalmazott, ezért az ÉMÁSZ Nyrt, mint egyetemes szolgáltató a számított 1-11 hóra jutó árrés-hiányt elszámolta a jogutóddal ugyanis a jövőben a leányvállalata áll kapcsolatban a fogyasztókkal és a velük kapcsolatos elszámolást ő tudja velük elvégezni. Az ÉMÁSZ Nyrt. a szabad piacon továbbra is aktív szerepet játszik.


5.3.1

63

Árbevételek elszámolása

5.3.1.1 Villamosenergia-értékesítés A villamosenergia-értékesítésből származó árbevételeket az 58/2002-es és 59/2002-es GKM rendeletben rögzített feltételek szerint és bontásban könyveli a Társaság. Az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes jogosult a fogyasztóktól az áramdíj beszedésére, amely tartalmazza az e fogyasztói csoport által, a díj részeként befizetett hálózathasználati díjat is. Az egyetemes szolgáltatói engedélyes által beszedett végfelhasználói díjból a hálózathasználati díjat a Társaság köteles az elosztói tevékenységet folytató ÉMÁSZ Hálózati Kft. részére átutalni – szolgáltatási szerződés alapján. Az eredménykimutatásban a hálózathasználati díjból származó bevétel megjelenik az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes értékesítés nettó árbevétele során, valamint az ehhez tartozó ráfordítások az anyagjellegű ráfordítások soron. Az értékesítés nettó árbevétele (36 259 MFt) 7,4 %-kal alacsonyabb az előző évhez képest. Ennek fő oka, hogy 2015. december 1-től a társaság egyetemes szolgáltatását a továbbiakban az újonnan alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. folytatja tovább.

5.3.2

Ráfordítások

5.3.2.1 Anyagjellegű ráfordítások A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-unbundling gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton alapuló tényleges elszámolások jelentik. Az anyagjellegű ráfordítások 94%-át az értékesítésre kerülő villamos energia beszerzési értéke (34 287 MFt) teszi ki, mely a tevékenység áthelyezése és árcsökkenés miatt 11,5%-kal alacsonyabb az előző évhez képest. Az Egyetemes Szolgáltatói engedélyes ráfordításai közül jelentős tételt tesznek ki a fogyasztók részére készülő számlák előállítása és postázása, a postai csekkfeldolgozás, valamint a hátralék behajtása érdekében felmerült költségek, illetve az ügyfélszolgálati tevékenység ráfordításai.


64

5.3.2.2 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások jelentős részét az Egyetemes Szolgáltatói engedélyesi tevékenység elvégzésével kapcsolatos bérek és járulékok teszik ki.

5.3.2.3 Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési leírás alapját képező eszközök az egyéb tevékenységhez tartoznak, de mivel az egyetemes szolgáltatói tevékenység során igénybe veszik ezeket az eszközöket, így az értékcsökkenésből a tevékenységre eső részt költségként ki kell mutatni. Ezeket a költségeket azonban a belső költség-átterhelés részeként kapja meg az engedélyes, tehát ilyen költségelemet az engedélyes önállóan nem mutat ki eredménykimutatásaiban.

5.3.3

Egyéb bevételek és ráfordítások alakulása

Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: a céltartalékok képzése és felhasználása, a kapott és fizetett bírságok, kötbérek, kártérítések, a követelések értékvesztésének elszámolása, illetve a behajthatatlan követelések leírása, és a különféle adók (elsősorban iparűzési adó) és járulékok. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának felosztása A követelések értékvesztésének elszámolása az engedélyes záró vevőállománya alapján történik. A behajthatatlan követelések leírása egyedi elbírálás után jelenik meg valamelyik engedélyesnél. Bázis időszakhoz képest jelentősen csökkent a követelések értékvesztésének, leírásának, visszaírásának, és az értékesített követelések elszámolásának az eredményhatása. A céltartalék-képzés és – feloldás felosztása A megállapodásos bérre és az előnyugdíj korengedményes részére képzett céltartalékok felosztása létszámarányosan történt, a függő kötelezettségekre képzett céltartalékok, valamint az egyéb céltartalékok egyedi értékelés alapján kerültek besorolásra. A tárgy időszakban nem került sor nyereség visszatérítési céltartalék képzésére az egyetemes szolgáltatói többlet árrésre. Egyéb tételek Az adók közül az iparűzési adó az iparűzési adó alapjának arányában került felosztásra.


5.3.4

65

Pénzügyi műveletek eredménye

A pénzügyi műveletek eredményének javulását a csökkenő hiteligény és a hitelkamatok kedvező alakulása együttesen okozza.

5.3.5

Rendkívüli eredmény

A rendkívüli eredményen belül a társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke és a fizetett támogatások kerülnek kimutatásra. Ezen támogatások (karitatív, szakszervezeti, nyugdíjpénztári, nyugdíj-pénztártagoknak adott és egyéb támogatások) felosztása a létszámfelosztás elvei szerint történt.

5.3.6

Adófizetési kötelezettség


5.4 A

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDŐI

ENGEDÉLYES

TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az Európai Unió szabályozását követő új, villamos energiáról szóló törvény értelmében 2008. január 1-jétől minden felhasználónak lehetősége van szabadpiaci kereskedőtől vásárolni az energiát. A szabad piaci kereskedelem területén, az egyetemes szolgáltatás igénybevételére nem jogosult, volt közüzemi-, illetve a már korábban piacra került felhasználók szabadon választhattak kereskedőt. Ezen felhasználók egy része továbbra is az ÉMÁSZ Nyrt., más része az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. által alapított Magyar Áramszolgáltató (MÁSZ) Kft., míg harmadik része más, konkurens villamosenergia-kereskedő társaság partnere lett. A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megerősítette piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét érintette - az árszínvonalat emelte - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése.


66

A villamos energia versenypiaci vásárlása területén egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest.

5.4.1


5.4.1.1 Villamosenergia-értékesítés A villamosenergia-értékesítésből származó árbevételeket az 58/2002-es és 59/2002-es GKM rendeletben rögzített feltételek szerint és bontásban könyveli a Társaság. A villamosenergia-kereskedői engedélyes jogosult a fogyasztóktól az áramdíj beszedésére, valamint integrált szerződés esetén – a hálózathasználati díjak beszedésére is. A villamosenergia-kereskedői engedélyes által beszedett díjelemekből a hálózathasználati díjat a Társaság köteles az elosztói tevékenységet folytató társaságok

részére

átutalni

–

szolgáltatási szerződés

alapján. Az

eredménykimutatásban a hálózathasználati díjból származó bevétel megjelenik a Villamosenergiakereskedői engedélyes értékesítés nettó árbevétele során, valamint az ehhez tartozó ráfordítások az anyagjellegű ráfordítások soron. Az értékesítés nettó árbevétele (26 140 MFt) 7,1 %-kal nőtt az előző évhez képest, melynek oka a 11,6%-os mennyiségi növekedés, melyet ellensúlyozott a piaci árszint csökkenése.

5.4.2

Ráfordítások

5.4.2.1 Anyagjellegű ráfordítások A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-unbundling gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton alapuló tényleges elszámolások jelentik. Az anyagjellegű ráfordítások 98,6%-át az értékesítésre kerülő villamos energia beszerzési értéke (22 444 MFt) teszi ki, mely 3%-kal magasabb az előző évhez képest. Ennek oka a 11,6%-os mennyiségi növekedés, melyet ellensúlyozott a piaci árszint csökkenése.. A villamosenergia-kereskedői engedélyes ráfordításai közül jelentős tételt tesznek ki a fogyasztók részére készülő számlák előállítása és postázása, valamint a hátralék behajtása érdekében felmerült költségek, illetve az ügyfélszolgálati tevékenység ráfordításai.


67

5.4.2.2 Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások jelentős részét a Villamosenergia-kereskedelmi engedélyesi tevékenység elvégzésével kapcsolatos bérek és járulékok teszik ki.

5.4.2.3 Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési leírás alapját képező eszközök az egyéb tevékenységhez tartoznak, de mivel a villamosenergia-kereskedői engedélyesi tevékenység során igénybe veszik ezeket az eszközöket, így az értékcsökkenésből a tevékenységre eső részt költségként ki kell mutatni. Ezeket a költségeket azonban a belső költség-átterhelés részeként kapja meg az engedélyes, tehát ilyen költségelemet az engedélyes önállóan nem mutat ki eredménykimutatásaiban.

5.4.3


Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: a követelések értékvesztésének elszámolása, illetve a behajthatatlan követelések leírása, és a különféle adók (elsősorban energiaadó iparűzési adó) és járulékok. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának felosztása A követelések értékvesztésének elszámolása az engedélyes záró vevőállománya alapján történik. A behajthatatlan követelések leírása egyedi elbírálás után jelenik meg valamelyik engedélyesnél. A céltartalékképzés és – feloldás felosztása A megállapodásos bérre és az előnyugdíj korengedményes részére képzett céltartalékok felosztása létszámarányosan történt. Egyéb tételek Az adók közül az iparűzési adó a tevékenységi árbevételek arányában került felosztásra.

5.4.4


A pénzügyi műveletek eredményének romlását az árfolyamhatásokból számított eredmény csökkenése okozza, melyet a csökkenő hiteligény és a hitelkamatok kedvező alakulása ellensúlyoz.


5.4.5

68


A rendkívüli eredményen belül a fizetett támogatások kerülnek kimutatásra. Ezen támogatások (karitatív, szakszervezeti, nyugdíjpénztári, nyugdíj-pénztártagoknak adott és egyéb támogatások) felosztása a létszámfelosztás elvei szerint történt.

5.4.6



5.5 A KÖZVILÁGÍTÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A közvilágítási tevékenység — mint szegmentált tevékenység — 2013-tól kezdve jelenik meg a pénzügyi beszámolóinkban, a korábbi években nem került kiemelésre, elkülönítésre.

5.5.1


A közvilágítási tevékenységek árbevétele 384 MFt volt. A bevétel döntő többsége közvilágítás karbantartásából

származik,

kisebb

része

pedig

közvilágítási

beruházásokból

származó

többletüzemeltetési árbevétel.

5.5.2

Ráfordítások

5.5.2.1 Anyagjellegű ráfordítások A tényköltségek rögzítése és elszámolása az egyetemes szolgáltatói, valamint a villamosenergiakereskedői engedélyesnél már bemutatott elvek szerint történik. A közvilágítási tevékenységhez kapcsolódó karbantartási, üzemeltetési, fejlesztési költségek értéke 173 MFt volt, ami a közvetített szolgáltatás soron került kimutatásra.

5.5.2.2 Személyi jellegű ráfordítások A közvilágításhoz kapcsolható személyi jellegű ráfordítások 15 MFt-ot tettek ki, melyet létszám alapú felosztással kalkuláltak ki.


69

5.5.2.3 Értékcsökkenési leírás A közvilágítási aktív elemek és az egyéb közvilágítási vagyon értékcsökkenéseként 2015-ban 143 MFt-ot számoltunk el.

5.5.3


Egyéb bevételként a fogyasztók által véglegesen átadott fejlesztési források és térítésmentesen átvett eszközökből származó halasztott bevétel jelent meg 32 MFt értékben. Az egyéb ráfordítások között a helyi adók képviselnek jelentősebb tételt.

5.6 AZ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

5.6.1


Az egyéb tevékenység árbevétele 704 MFt-tal nőtt. A változást az eladott áruk árbevételének növekedése okozza. Az időszaki forgalom meghatározó része a Társaság kulcsanyagainak a beruházási szállítók felé történő anyagértékesítése.

5.6.2

Ráfordítások

5.6.2.1 Anyagjellegű ráfordítások A tényköltségek rögzítése és elszámolása az egyetemes szolgáltatói, valamint a villamosenergiakereskedői engedélyesnél már bemutatott elvek szerint történik.

5.6.2.2 Személyi jellegű ráfordítások Az egyéb tevékenység bér és személyi jellegű költsége a másodlagos, kiszámlázott tevékenységnél felmerült munkaórák ellenértékét, valamint az erre vetített támogató területek bér-, és személyi jellegű költségét takarja.

5.6.2.3 Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési leírás megosztása az engedélyeseknél leírt módon történik.


5.6.3

70


Az egyéb bevételek és ráfordítások között a legnagyobb tételek: az értékesített tárgyi eszközök és ingatlanok bevétele, céltartalék képzés/feloldás. Az egyéb bevételek növekedést mutatnak. Az egyéb ráfordítások között jelentős tételt képviselnek a helyi adók.

5.6.4


A fizetett rövid lejáratú hitelkamatok felosztása az engedélyes tevékenységnél ismertetettek szerint történt. A befektetési társaságoktól kapott osztalék felosztása megegyezik a mérleg befektetett pénzügyi eszközeinek szétválasztási arányával, azaz teljes egészében az egyéb üzletágon kerül kimutatásra.

5.6.5


A rendkívüli ráfordítások között a más gazdálkodó szervnek, alapítványnak átadott pénzeszközök, valamint egyéb támogatások értéke került kimutatásra.

5.6.6




71

5.7 MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás - Unbundling)

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Egyetemes szolgáltatói engedélyes MFt A tétel megnevezése

Tételszám I.

II.

Előző év

Tárgy év

Befektetett eszközök

-

-

N/A

Immateriális javak

-

-

N/A

Tárgyi eszközök

-

-

N/A

Befektetett pénzügyi eszközök

-

-

N/A

- ebből: részesedések

-

-

N/A

3 553

2 755

77,54

-

-

N/A

Követelések

2 880

2 682

93,13

ebből: Vevők ebből: Követelések kapcsolt váll. szemben és egyéb részesedési viszonyban

2 618

2 461

94,00

-

-

N/A

262

221

84,35

-

-

N/A

673

73

10,85

908

18

1,98

896

11

1,23

12

7

58,33

-

-

N/A

4 461

2 773

62,16

Forgóeszközök Készletek

ebből: Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök III.

Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

Index (%)


I.

Saját tőke

-15 870

-16 335

102,93

Jegyzett tőke

-

-

N/A

Tőketartalék

-

-

N/A

-13 111

-15 870

121,04


-

-

N/A


-

-

N/A

465

16,85

-

-

N/A

17 336

17 542

101,19

-

-

N/A

Rövid lejáratú kötelezettségek

17 336

17 542

101,19

- Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

16 800

17 176

102,24

33

33

100,00

-

-

N/A

23

-1

-4,35

-

-

N/A

480

334

69,58

2 995

1 566

52,29

-

1 746

N/A

2 995

-180

-6,01

-

-

N/A

4 461

2 773

62,16

Eredménytartalék

Mérleg szerinti eredmény II.

Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek

- Vevői előlegek - Szállítók -Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben - Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek IV.

72

Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

-2 759

-


73

MFt Egyetemes szolgáltatói engedélyes

Tételszám 01.

A tétel megnevezése 2014 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.

Export értékesítés nettó árbevétele

I.

Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

II.

Aktivált saját tejesítmények értéke

III.

Egyéb bevételek

05.

Anyagköltség

06.

Igénybe vett szolgáltatások értéke

07.

Egyéb szolgáltatások értéke

08.

Eladott áruk beszerzési értéke

09.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV.

Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

V.

Személyi jellegű ráfordítások

VI.


VII.


A.

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII)

13.

Kapott (járó) osztalék és részesedés

14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

39 160

-

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. VIII. 18.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

19.

2015

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

Index (%)

36 259

-

-

39 160

36 259

92,59 N/A 92,6

-

-

668

536

N/A

-

-

2 120

1 775

83,73

502

409

81,47

38 753

34 287

-

-

41 375

36 471

88,15

3

3

100,00

80,24 N/A

88,5 N/A

-

-

990

768

77,58

447

17,60

2 540

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

121

53

-

-

43,80 N/A

-

-

121

53

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

340

71

20,88

44

-

-

43,80

20.

Részesedések, bankbetétek értékvesztése

-

-

N/A

21.


-

-

N/A

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

71

20,88

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

-

219

-

18

8,22

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A+B)

-

2 759

-

465

16,85

340

X.


-

-

N/A

XI.

Rendkívüli ráfordítások

-

-

N/A

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+C+D)

XII.

-

2 759

-

2 759


-

465

-

465

-

-

N/A 16,85 N/A

F.

ADÓZOTT EREDMÉNY (+E-XII)

22.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

-

-

N/A

23.

Fizetett ( jóváhagyott ) osztalék és részesedés

-

-

N/A

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+F+22-23)

-

2 759

-

465

16,85

16,85


74

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Villamosenergia-kereskedelmi engedélyes MFt

Tételszám

I.

II.

A tétel megnevezése

Előző év

Tárgy év


-

-

N/A

Immateriális javak

-

-

N/A

Tárgyi eszközök

-

-

N/A


-

-

N/A


-

-

N/A

1 480

1 251

84,53

-

-

N/A

Követelések

1 206

1 219

101,08

ebből: Vevők ebből: Követelések kapcsolt váll. szemben és egyéb részesedési viszonyban

1 065

1 080

101,41

-

-

N/A

141

139

98,58

-

-

N/A

274

32

11,68

2 221

1 906

85,82

2 214

1 902

85,91

7

4

57,14

-

-

N/A

3 701

3 157

85,30

Forgóeszközök Készletek

ebből: Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök III.


Index (%)


I.

Saját tőke

-178

-178

100,00

Jegyzett tőke

-

-

N/A

Tőketartalék

-

-

N/A

-178

-178

100,00


-

-

N/A


-

-

N/A


-

-

N/A

1

2

200,00

-13

-317

2 438,46

-

-

N/A

-13

-317

2 438,46

-2 421

-3 384

139,78

20

24

120,00

-

-

N/A

1 496

2 133

142,58

-

-

N/A

892

910

102,02

3 891

3 650

93,81

-

-

N/A

3 891

3 650

93,81

-

-

N/A

3 701

3 157

85,30

Eredménytartalék

II.

Céltartalékok

III.

Kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek - Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök - Vevői előlegek - Szállítók -Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben - Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

IV.

75



76

MFt

Villamosenergia-kereskedelmi engedélyes

Tételszám

A tétel megnevezése 2014

01.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

05.

Anyagköltség

06.


07.


08.


09.


IV.


V.


VI.


VII.


A.


13.

Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

17.




VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18.

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

19.


Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott


2015

Index (%)

24 403

26 140

-

-

24 403

26 140

-

-

89

123

138,20

1

-

-

264

288

109,09

23

22

95,65

21 772

22 444

103,09

-

-

22 060

22 754

103,15

81

68

83,95

-

-

157,72

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

23

10

-

46

58,23

102

56

54,90

-

14

21,54

9

-

-

IX.


85

B.


17

C.


X.


XI.


D.


E.



G.


N/A

-

-


N/A

65

62

23.

N/A 43,48

79

-

22.

N/A 109,86

20


N/A

613



N/A

2 828


F.

107,12

558

21.

XII.

N/A

1 793

20.

N/A

N/A 310,00

76 -

20

89,41 -

117,65

1 810

2 808

-

-

N/A

3

150,00

3

150,00

2 805

155,14

2 -

107,12

2 1 808

-

-

701

1 808

2 104

-

-

1 808

2 104

-

-

155,14

N/A 116,37 N/A 116,37 N/A


77

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Közvilágítási engedélyes MFt

Tételszám

I.


Előző év

Tárgy év


716

614

85,75

Immateriális javak

-

-

N/A

716

614

85,75


-

-

N/A


-

-

N/A

2

2

100,00

-

-

N/A

2

2

100,00

-

-

N/A

-

-

N/A

2

2

100,00

Értékpapírok

-

-

N/A

Pénzeszközök

-

-

N/A

-

-

N/A

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

-

-

N/A

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

-

-

N/A

Halasztott ráfordítások

-

-

N/A

718

616

85,79

Tárgyi eszközök

II.

Forgóeszközök Készletek Követelések ebből: Vevők ebből: Követelések kapcsolt váll. szemben és egyéb részesedési viszonyban ebből: Egyéb követelések

III.

Aktív időbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

Index (%)


I.

Saját tőke

-33

-107

324,24

Jegyzett tőke

-

-

N/A

Tőketartalék

-

-

N/A

Eredménytartalék

-

-34

N/A


-

-

N/A


-

-

N/A

73

221,21

-

-

N/A

653

657

100,61

-

-

N/A


653

657

100,61


649

653

100,62

- Vevői előlegek

-

-

N/A

- Szállítók

-

-

N/A

-Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben

-

-

N/A

-

-

N/A

4

4

100,00

98

66

67,35

-

-

N/A

1

1

100,00

97

65

67,01

718

616

85,79


Céltartalékok

III.


- Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek IV.

78


-33

-


79

MFt Tételszám 01.

Közvilágítási tevékenység


02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

2015

442

Index (%)

384

-

-

442

384

-

-

41

32

-

-

17

149

-

1

86,88 N/A 86,88 N/A 78,05

05.

Anyagköltség

06.


07.


08.


-

-

09.


305

173

56,72

IV.


322

323

100,31

17

15

88,24

174

143

82,18

7

233,33

72

218,18

V.


VI.


VII.


A.


13.


14.


15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

3 -





33

-

N/A 876,47 N/A N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

17.


-

-

N/A

VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

-

-

N/A

18.


-

-

N/A

-

-

N/A

19.


-

-


-

-

N/A

20.


-

-

N/A

21.


-

-

N/A

IX.


-

-

N/A

B.


-

-

N/A

C.


X.


-

-

N/A

XI.


-

1

N/A

D.


E.



XII.

-


22.


23.


G.


-

72

218,18

-

-

1

N/A

-

33

-

73

221,21

-

33

-

73


F.

33

N/A

-

-

-

-

-

33

-

73

N/A 221,21 N/A N/A 221,21


80

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. 2015.12.31 Mérleg (unbundling) Egyéb tevékenységek MFt

Tételszám

I.


Előző év

Tárgy év


89 846

91 633

101,99

Immateriális javak

782

221

28,26

4 317

4 208

97,48


84 747

87 204

102,90


84 743

87 204

102,90

10 910

7 195

65,95

830

950

114,46

7 834

6 240

79,65

618

155

25,08

7 178

6 035

84,08

38

50

131,58

2 087

-

-

159

5

3,14

59

99

167,80

58

94

162,07

1

5

500,00

-

-

100 815

98 927

Tárgyi eszközök

II.

Forgóeszközök Készletek Követelések ebből: Vevők ebből: Követelések kapcsolt váll. szemben és egyéb részesedési viszonyban ebből: Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök

III.


Index (%)

N/A 98,13


I.

Saját tőke

102 527

104 702

102,12

30 504

30 504

100,00

159

159

100,00

66 556

71 865

107,98


-

-

N/A


-

-

N/A

5 308

2 174

40,96

6

204

3 400,00

-2 128

-6 294

295,77

-

-

N/A


-2 128

-6 294

295,77


-4 215

-8 702

206,45

5

7

140,00

- Szállítók

739

710

96,08

-Rövid lejáratú köt. kapcs. vállak. szemben -Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállak. szemben

764

619

81,02

-

-

N/A

- Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

579

1 072

185,15

410

315

76,83

14

-

-

396

315

79,55

-

-

N/A

100 815

98 927

98,13

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék


Céltartalékok

III.


- Vevői előlegek

IV.

81



82

MFt

Egyéb tevékenység

Tételszám 01.


02.


I.


II.


III.

Egyéb bevételek

2015

5 848

Index (%)

6 552

-

-

5 848

6 552

-

-

112,04 N/A 112,04 N/A

408

503

123,28

05.

Anyagköltség

195

189

96,92

06.


494

264

53,44

07.


469

374

79,74

08.


3 292

4 117

125,06

09.


IV.


83

328

395,18

4 533

5 272

116,30

V.


521

514

98,66

VI.


829

745

89,87

VII.


303

722

238,28

A.


13.


14.


70



Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16.


17. VIII.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18.


19.



Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20.


21.


IX.


B.


C.


X.


XI.


D.


E.


XII.


F.


22.


23.


G.


-

-

198

-

282,86

6 607

3 744

56,67

6 607

3 744

56,67

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

-

-

120

153

127,50

6 727

3 897

57,93

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

-

-

N/A

N/A N/A

412

-

-

90

153

170,00

502

153

30,48

6 225

3 744

60,14

6 295

3 546

56,33

-

84 503

49

84 552

172 555,10

49

-

N/A

49

100,00

6 246

3 497

55,99

-

72

6 246

3 425

-

-

938

1 251

133,37

5 308

2 174

40,96

N/A 54,84 N/A


83

6. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

6.1 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja után nem zajlott le olyan esemény, amely jelentősen befolyásolta a Társaság 2015. december 31-i éves beszámolóját. A beszámolási időszakban a Társaság fizetőképessége folyamatosan biztosított volt.


84

6.2 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI FORGALMA

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ÉMÁSZ Hálózati Kft.


2014

2015

Index (%)

9 953

9 944

99,91

477

378

79,25

10 430

10 322

98,96

332

19

5,72

Igénybe vett szolgáltatás

85

57

67,06

Eladott áruk beszerzése

22 510

20 631

91,65

73

75

102,74

22 668

20 763

91,60

Kapott osztalék

1 355

1 758

129,74


1 355

1 758

129,74

Tárgyi eszköz növekedés

13

5

38,46

Készlet növekedés

12

7

58,33

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

TVK Erőmű Kft.

2014

Kapott osztalék Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei

2015

Index (%)

706

1 284

36

-

742

1 284

181,87 173,05

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.

2014

2015

Index (%)


1

-

-


1

-

-

Kapott osztalék

807

-

-


807

-

-

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Magyar Áramszolgáltató Kft.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele Értékesítés nettó árbevétele Anyagköltség

2014

2015

Index (%)

32

19

59,38

1

1

100,00

33

20

-

9

60,61 N/A


62

83

133,87


24 646

22 479

91,21

Anyagjellegű ráfordítások

24 708

22 571

91,35

918

590

64,27

19

33

173,68

937

623

66,49

19

24

126,32

Kapott osztalék Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai


85

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Sinergy Kft.

2014


2015

Index (%)

20

20

100,00

9

1

11,11


29

21

72,41


23

4

17,39


23

4

17,39

Kapott osztalék

2 400

-

-


2 400

-

-

465

-

-

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele

Pénzügyi műveletek ráfordításai

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Kazinc-Therm Kft.

2014

2015

Index (%)


20

12

60,00


20

12

60,00

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Tisza-Therm Kft.

2014

2015

Index (%)


21

9

42,86


21

9

42,86

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Ózdi Erőmű Kft.

2014

2015

Index (%)


4

1

25,00


4

1

25,00

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.

2014


2015

Index (%)

142

106

74,65

27

23

85,19

169

129

76,33


1 450

1 175

81,03


1 450

1 175

81,03

Kapott osztalék

419

108

25,78


419

108

25,78

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele Értékesítés nettó árbevétele

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.

2014

2015

Index (%)


-

1 430

N/A


-

1 430

N/A

Egyéb bevétel

-

335

N/A

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

Mátrai Erőmű Zrt.

2014

2015

Index (%)


173

166


173

166

95,95


2

3

150,00

Anyagjellegű ráfordítások Kapott osztalék

2 2

3 4

150,00 200,00


2

4

200,00

95,95


86

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

RWE EnBW Magyarország Kft.

2014

2015

Index (%)


170

130

76,47


170

130

76,47

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

RWE IT GmbH

2014

2015

Index (%)


5

9

180,00

Anyagjellegű ráfordítások Pénzügyi műveletek bevételei

5 1

9 -

180,00 -

Immateriális javak növekedése

30

21

70,00

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ELMŰ Nyrt.


2014

Index (%)

1 062

1 115

1

-

1 063

1 115

1

-

Belföldi értékesítés nettó árbevételének egyéb bevétele Értékesítés nettó árbevétele

2015

Egyéb bevétel Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatás

104,99 104,89 -

69

70

101,45

340

256

75,29


1

-

Anyagjellegű ráfordítások Tárgyi eszköz növekedés

410 5

326 -

79,51 -

Készlet növekedés

166

143

86,14

-

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

ELMŰ Hálózati Kft.

2014

2015

Index (%)


20

44

220,00


20

44

220,00

Egyéb bevétel

-

9

-


71

67

94,37


71

67

94,37

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

RWE Hungária Tanácsadó Kft.

2014


2015

Index (%) N/A

-

39


12

7

58,33


12

46

383,33

MFt ÉMÁSZ Nyrt.

-

RWE IT Magyarország Kft.

2014

2015

Index (%)


189

137

72,49


225

137

60,89

36

20

55,56

Immateriális javak növekedése


87

6.3 KÖRNYEZETVÉDELEM Az Társaság elkötelezett a környezet védelme érdekében. A hatósági előírásokat maradéktalanul betartva, azok szellemiségét is szem előtt tartva tevékenykedik. A Társaság igyekszik a környezeti erőforrások használatát a legszükségesebb mértékűre korlátozni, a környezetszennyezést megelőzni, amit környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével követ nyomon. Az ISO 50001-es energiairányítási rendszer bevezetésével a Társaság újabb lépést tett az ökológiai lábnyoma csökkentése felé. A bevezetéssel együtt felülvizsgálta, aktualizálta környezetvédelmi szabályzatait. A 2015-ös sikeres őszi, külső ellenőrző testület által végzett audit után a Társaság vállalatainak integrált tanúsítványa megújításra került, ezzel a 2015. évi audit során is bizonyítást nyert, hogy az ISO 14001:2005 szabvány követelményei teljesülnek a Társaságcsoportnál. A rendszer keretében folyamatosan figyelemmel kísérhetők, rendszerezhetők a Társaság által okozott környezeti terhelések, illetve veszélyforrások. Az üzleti folyamatok tartalmazzák a környezetvédelmi szempontokat, folyamatosan csökkentve a környezeti terheléseket. Rendszeres képzéssel fejleszti a Társaság munkatársainak környezettudatos szemléletét, a környezetvédelem iránti fogékonyságát, ez is az alkalmazott környezetvédelmi irányítási rendszer részét képezi. A Társaság felelősen jár el a hulladékok kezelése során is. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a Társaság munkatársai szelektíven gyűjtik. Az újrahasznosítással a Társaság hozzájárul a természeti erőforrások

felhasználásának

csökkentéséhez,

továbbá

a

képződő

kommunális

hulladék

mennyiségének csökkentését is elősegíti. A Társaságnál keletkező veszélyes hulladék tárolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik A nagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékokat az alábbi táblázat mutatja: Veszélyes hulladék megnevezése

2014

2015

(kg/év)

(kg/év)

Index (%)

Kondenzátor

100

Akkumulátor

60

18

30,00

140

6

4,29

Izzók

-

-

Kátrányos Faoszlop

2 630

Olajos iszap, föld, kő

5 000

1 129 820

22 596,40

Fáradt olaj

2 510

2 560

101,99

A Társaság 2015. évben környezetvédelmi bírságot nem fizetett.

-

-


6.4

88

A MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A Társaság a mérlegben nem szereplő jogait a peres vevőkövetelések tekintetében jelzálog jog bejegyzéssel biztosította. A peres behajtás végrehajtási szakaszában a földhivatalnál az ingatlanra végrehajtási jog bejegyzése történt meg a peresített tartozásokra vonatkozóan. A jelzálog jogok záró értéke 2015. december 31-én 903 MFt. A Társaság a mérlegben nem szereplő jogait és kötelezettségvállalásait anyavállalati garanciával biztosította. Az ÉMÁSZ Nyrt. által vállalt, 2015. december 31-én fennálló garanciák Lejárat dátuma

2015.12.31 2016.01.31 2016.02.28 2017.01.31 Összesen

Megnevezés

Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati

garancia garancia garancia garancia

Összeg (MFt)

12 11 505 313 932 12 762


89

PERES ÜGYEK

6.5

A 2015. december 31-i állapot szerint a Társaság peres ügyeit az alábbi táblázat tartalmazza:

MFt Pertípus Aktív perek Passzív perek

Peresített összeg 3 329 30

Az aktív perek esetében a bírósági eljárás már elkezdődött, de azok időtartama előre nem meghatározható. Aktív perek tárgya: áramdíjtartozás.

-

A passzív perek közé a Társaság ellen indított pereket és kárigényeket soroljuk. Passzív perek tárgya: -

kártérítési igények

-

egyéb perek.

Legjelentősebb passzív perek: 

Egy fogyasztó áramszolgáltatás megszüntetése miatt élt kárigénnyel a Társaság ellen. Követelés értéke 2 269 443,- Ft.



Egy fogyasztó 10 000 000,-Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a Társaságot a bíróság felé előterjesztett keresetében.



Egy szerződéses viszonyban álló partnere a Társaságnak a VET 147.§ (2) bekezdés a) pontja alapján 13 391 000,- Ft és járulékai megfizetésére eljárást indított a Társaság ellen.

A Társaság a passzív perek fedezetére a számviteli törvénynek megfelelően céltartalékot képez.


90

6.6 HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A Társaságnál 2015. évben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egy alkalommal tartott előkészítő ügyintézői ellenőrzést miskolci, egri és nagykátai Ügyfélszolgálati Irodákon. A vizsgálat időpontja: 2015.11.11, illetve 2015.11.12. A hatósági eljárást lezáró határozat megállapítást nem tett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adat és információkéréssel kereste meg a Társaságot az augusztusi majd az azt követő téli időszámítás miatti óraátállás következtében elvégzett informatikai karbantartással kapcsolatban. A kért tájékoztatás megtörtént. A Hivatal a jövőre nézve elvárja a munkafolyamatok magasabb szintű összehangolását, az átállási kiesés jelentős csökkentését. A MEKH további adat és információkéréssel is megkereste a Társaságot, melyben az átadó egyetemes szolgáltatatói működési engedély visszavonása és átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése volt az információ kérés fókuszában. Előírt egy együttműködési kötelezettséget az átadók és az átvevő között, valamint a jelzett időszakra a megadott adatstruktúrában heti adatszolgáltatási kötelezettséget. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy alkalommal a miskolci központban tartott létesítmény ellenőrzést. Az ellenőrzés során a meglévő beépített tűzjelző berendezés hibamentes üzemeltetésére, jogszabályban meghatározott szakszerű ellenőrzésre és dokumentálásra, tűzjelző központ üzemeltetését ellátó személyek oktatására vonatkozó kötelezést tartalmazott a megállapítás. A kért dokumentumok határidőre benyújtásra kerültek, az eljárás megszűnt. A BAZ Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosító Igazgatósága 2015. évben tizenhárom alkalommal tartott ellenőrzést a Társaságnál. Az ellenőrzés célja jövedelem és távollét adatok ellenőrzése volt. Megállapítás: 4 esetben adatmódosítás történt. A Társaságnál a NAV Borsod Abaúj Zemplén Megyei Adóigazgatósága által 2014. évben indított, 2013. évet érintő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzés 2015. év során befejeződött. Az ellenőrzés megállapítása a társasági adó adóalapjának módosítására irányult, amely 8 MFt adózás előtti eredménynövelést határozott meg, amely alapján a Társaság elhatárolt vesztesége csökkent. Az ellenőrzés 100 EFt mulasztási bírsággal sújtotta a Társaságot. A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága az adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzést folytatott 2009-2014. évek vonatkozásában. Az ellenőrzés megállapítást nem tett.

ÉMÁSZ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2015.

1

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ................................................................................................................................. 4 1.1. A vállalkozás bemutatása ...................................................................................................................... 4 2. SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI ................................................................................................. 11 2.1. A beszámolókészítés módja ................................................................................................................ 11 2.2. Új számviteli szabványok és IFRIC értelmezések .............................................................................. 11 2.3. Konszolidáció ...................................................................................................................................... 14 2.4. Szegmensek szerinti jelentés .............................................................................................................. 16 2.5. Külföldi pénzértékek átváltása ............................................................................................................. 17 2.6. Tárgyi eszközök ................................................................................................................................... 18 2.7. Immateriális javak ................................................................................................................................ 19 2.8. Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ......................................................................... 20 2.9. Pénzügyi eszközök .............................................................................................................................. 20 2.10. Készletek ........................................................................................................................................... 23 2.11. Pénzeszközök ................................................................................................................................... 23 2.12. Saját tőke ........................................................................................................................................... 23 2.13. Kapott kölcsönök ............................................................................................................................... 23 2.14. Szállítói kötelezettségek .................................................................................................................... 23 2.15. Tárgyévi társasági adókötelezettség és halasztott adó .................................................................... 23 2.16. Munkavállalói juttatások .................................................................................................................... 24 2.17. Céltartalékok és függő kötelezettségek............................................................................................. 26 2.18. Árbevétel elszámolása ...................................................................................................................... 27 2.19. Lízing elszámolások .......................................................................................................................... 28 2.20. Osztalék felosztása ........................................................................................................................... 29 2.21. Egy részvényre jutó nyereség ........................................................................................................... 29 2.22. Értékesítésre tartott befektetett eszközök ......................................................................................... 29 3. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS MENEDZSMENT .......................................................................... 31 3.1. Pénzügyi kockázati faktorok ................................................................................................................ 31 3.2. Tőkekockázat-kezelés ......................................................................................................................... 32 3.3. Valós érték becslések.......................................................................................................................... 33 3.4. Pénzügyi kockázatok elemzése és kezelése ...................................................................................... 34 4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ................................................................................................. 41 4.1. Kritikus számviteli becslések és feltételezések ................................................................................... 41 5. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS ................................................................................................. 46 5.1. Földrajzi megoszlás ............................................................................................................................. 48 5.2. Működési szegmensek ........................................................................................................................ 48 5.2.1. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás szétválasztásának elvei ............................................. 49 5.2.2. A mérleg szétválasztásának elvei .................................................................................................... 50 6. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS MEGSZÜNŐ TEVÉKENYSÉGEK ... 51 6.1. Beszámolás időszakában értékesített befektetett eszközök ............................................................... 51


2

6.1.1. TVK-Erőmű Kft. ................................................................................................................................ 51 6.1.2. Sinergy Kft. és leányvállalatai .......................................................................................................... 51 6.2. Beszámolás időszakában értékesítésre tartottnak minősített eszközök és megszűnőnek minősített tevékenységek ............................................................................................................................................ 52 6.2.1. Egyetemes szolgáltatási üzletág ...................................................................................................... 52 6.2.2. Ügyfélszolgálati üzletág .................................................................................................................... 52 7. MÉRLEG ELEMZÉSE ............................................................................................................................ 54 7.1. Tárgyi eszközök ................................................................................................................................... 54 7.2. Immateriális javak ................................................................................................................................ 56 7.3. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban .......................................................................................... 57 7.3.1. Részesedés leányvállalatban ........................................................................................................... 57 7.3.2. Részesedések társult és közös vezetésű vállalkozásokban ............................................................ 57 7.4. Értékesíthető pénzügyi eszközök ........................................................................................................ 60 7.5. Kölcsönök ............................................................................................................................................ 61 7.6. Halasztott adó ...................................................................................................................................... 61 7.7. Készletek ............................................................................................................................................. 63 7.8. Követelések ......................................................................................................................................... 64 7.8.1. Vevőkövetelések .............................................................................................................................. 64 7.8.2. Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések ....................................................................................... 65 7.8.3. Egyéb követelések ........................................................................................................................... 66 7.9. Derivatív követelések .......................................................................................................................... 66 7.10. Nyereségadó-követelés ..................................................................................................................... 67 7.11. Pénzeszközök ................................................................................................................................... 67 7.12. Saját tőke ........................................................................................................................................... 68 7.13. Kapott hitelek ..................................................................................................................................... 68 7.14. Halasztott bevételek .......................................................................................................................... 69 7.15. Rövid lejáratú kötelezettségek .......................................................................................................... 69 7.15.1. Rövid lejáratra kapott hitelek .......................................................................................................... 69 7.15.2. Céltartalékok és függő kötelezettségek ......................................................................................... 70 7.15.3. Szállítói kötelezettségek ................................................................................................................. 71 7.15.4. Egyéb kötelezettségek ................................................................................................................... 72 7.16. Nyereségadó-kötelezettség ............................................................................................................... 72 8. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS ELEMZÉSE ................................................. 73 8.1. Értékesítés árbevétele ......................................................................................................................... 73 8.2. Aktivált saját teljesítmények ................................................................................................................ 73 8.3. Egyéb üzemi bevételek ....................................................................................................................... 74 8.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció ................................................................................................ 74 8.5. Anyagjellegű ráfordítások .................................................................................................................... 75 8.6. Személyi jellegű ráfordítások .............................................................................................................. 75 8.7. Egyéb üzemi ráfordítások .................................................................................................................... 76 8.8. Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből ............................................. 77 8.9. Pénzügyi műveletek eredménye ......................................................................................................... 77


3

8.10. Nyereségadó ..................................................................................................................................... 78 8.11. Részvényinformációk ........................................................................................................................ 79 8.12. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók.............................................................................................. 80 9. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ........................................................................... 83 10. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ................................................................................. 84 11. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ............................................................................................................. 84 11.1. Környezetvédelem ............................................................................................................................. 84 11.2. Hatósági ellenőrzések ....................................................................................................................... 85


4

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A vállalkozás bemutatása Társaság neve:

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság)

Társaság rövidített neve:

ÉMÁSZ Nyrt.

Társaság székhelye:

3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.

Társaság elektronikus elérhetősége:

www.emasz.hu [email protected]

Cégbíróság:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: 05-10-000067 Bejegyzés időpontja: 1992.08.11.

A Társaság jegyzett tőkéje:

30 504 210 000 Ft

Igazgatóság:

Dr. Marie-Theres Thiell

(elnök)

Bernhard Lüschper

Felügyelő Bizottság:

Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig


2015.05.01-ig


2015.02.01-től

Koncz László

2015.05.01-től

Emmerich Endresz

(elnök)

Dr. Martin Konermann Martin Herrmann Marc Wolpensinger Juhász Gyuláné Takács János Dénes József

Audit Bizottság:

Szabóné Petrovics Gabriella

2015.03.25-től


2015.03.25-től

Emmerich Endresz Dr. Martin Konermann Marc Wolpensinger

ÉMÁSZ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2015. Képviseletre jogosult személyek:

5

Dr. Marie-Theres Thiell Bernhard Lüschper Dr. Friedrich Wilhelm Knebel Koncz László Medveczky Tünde

Könyvviteli szolgáltatást végzi:

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Medveczky Tünde Adószakértő Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 180617 Wilk Józsefné Mérlegképes könyvelői regisztrációs szám: 123887

Könyvvizsgáló:

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Mészáros Balázs, kamarai tagsági szám: 005589

Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. a magyar regionális villamosenergia-szolgáltatás területén hosszú hagyományokra tekint vissza. A ’80-as, ’90-es évek politikai és gazdasági változásait követően a Társaság az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat átalakulásával jött létre 1991. december 31-i hatállyal. A privatizáció után a Társaság az RWE AG és EnBW AG vállalatok érdekeltségi körébe került. A szervezet gazdasági formája: „Nyilvánosan működő részvénytársaság”. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei a négytagú Igazgatóság és a kilenc tagból álló Felügyelő Bizottság. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban:Ptk.) 3:291. § (1) bekezdésének megfelelően a Társaságnál Audit Bizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjaiból választja meg. Az ÉMÁSZ Csoport (továbbiakban: Csoport) tartalmazza az ÉMÁSZ Nyrt.-t mint anyavállalatot, az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-t, mint közvetlen leányvállalatot, az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t, mint közvetett leányvállalatot, közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozását az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t, közös vezetésű vállalkozásait: a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t, és társult vállalkozását az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t.


6

Tulajdonosok és tulajdoni arányuk 2015.12.31 Tulajdonos neve RWE Beteiligungsgesellschaft mbH EnBW Trust e.V. EnBW Energie Baden-Württemberg AG Magyar Villamos Művek Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Számlavezetők Belföldi jogi személyek Külföldi jogi személyek

Birtokolt darab

2014.12.31


Birtokolt darab


1 655 299

54,26

1 655 299

54,26

760 000

24,91

760 000

24,91

58 364

1,91

58 364

1,91

367 506

12,05

367 506

12,05

76

0,01

76

0,01

32 341

1,06

32 341

1,06

2 218

0,07

5 415

0,18

33 031

1,08

30 344

0,99

2 024

0,07

2 120

0,07

32 840

1,08

33 134

1,09

400

0,01

634

0,02

Belföldi magánszemélyek

102 543

3,36

100 070

3,28

Külföldi magánszemélyek

2 056

0,07

2 913

0,10

Önkormányzatok Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória)

Nem nevesített számlák (Nominee) Összesen

1 723

0,06

2 205

0,07

3 050 421

100,00

3 050 421

100,00

Az ÉMÁSZ Nyrt. közvetlen irányító tulajdonosa az RWE Beteiligungsgesellschaft mbH, a Társaság részvényeinek 54,26%-át birtokolja, míg a Társaság végső ellenőrző fele az RWE AG. Az ÉMÁSZ Nyrt. alaptőkéje 3 050 421 db 10 000 Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító (törzs) részvényből áll. A részvények a Budapesti Értéktőzsdén „B” kategóriában jegyzettek. Az RWE AG anyavállalat (45128 Essen, Opernplatz 1) Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolója megtekinthető a www.rwe.com oldalon. A konszolidált pénzügyi beszámolót 2016. február 19-én az Igazgatóság hagyta jóvá. Tevékenységi kör Anyavállalat Az ÉMÁSZ Nyrt. elsődleges feladata villamosenergia értékesítés a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is a tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. Az ÉMÁSZ Nyrt. végzi azokat a Csoport működése szempontjából fontos alaptevékenységeket, amelyek a 2007. január 1-jével – törvényi előírás alapján – végrehajtott tevékenység-szétválasztás (Unbundling) során nem kerültek át a leányvállalathoz és a közös megállapodás alapján vezetett vállalkozásokhoz. Ezen tevékenységek egy része a stratégiához, illetve a Csoport irányításához kapcsolódik, mint például a vállalatfejlesztés, a jog, az ingatlangazdálkodás és a controlling.


7

A tevékenységek másik csoportjába tartoznak az olyan belső szolgáltatások, amelyeket a szervezeti egységek az ÉMÁSZ Nyrt.-n túlmenően a Csoport valamennyi tagja számára nyújtanak. Ide sorolható többek között a humánerőforrás kezelése és fejlesztése, a pénzügy és számvitel, a beszerzés és a logisztika, valamint az IT és a facility management. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket az ÉMÁSZ Nyrt. szervezeti keretein belül működő egységek, a Csoport nevében és érdekében, főként külső ügyfelek irányába végeznek. Ilyenek például a kommunikáció és a környezetvédelem. Az ÉMÁSZ Nyrt. feladatai közé tartozik továbbá az Unbundling kapcsán, illetve már azt megelőzően alapított vállalkozások tulajdonosi irányítása. Leányvállalat ÉMÁSZ Hálózati Kft. Az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. alapította 100 %-os tulajdonosi aránnyal. A vállalat törzstőkéje 84 503 MFt. Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elsődleges feladata a villamos energiának az elosztóhálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtása. Jelenleg az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-nek a közvetlen tulajdonosa az ÉMÁSZ DSO Holding Kft. ÉMÁSZ DSO Holding Kft. Az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. 2015. november 26-án alapította 100 %-os tulajdonosi aránnyal. Az ÉMÁSZ Nyrt. létesítői okirata alapján átruházta az elosztóhálózati tevékenységet végző részesedését (ÉMÁSZ Hálózati Kft.) az ÉMÁSZ DSO Holding Kft-re. A vállalat törzstőkéje 84 503 MFt. ÉMÁSZ DSO Holding Kft. fő tevékenysége vagyonkezelés. Közösen ellenőrzött tevékenységek ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen alapították 2006. augusztus 30-án, 50-50 %-os tulajdonosi aránnyal. Jelenleg a tulajdoni arányok: ELMŰ Nyrt. 70 %, ÉMÁSZ Nyrt. 30 %, a szavazati arány 50-50 %. A vállalat törzstőkéje 3 MFt. A társaság tevékenysége az ügyfélszolgálat, telecentrum, számlázás és adatfeldolgozás, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtása. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. olyan közös megállapodás, amely elsősorban a tulajdonosok (ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt.) és azok 100 %-os tulajdonú leányvállalatai (ELMŰ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft.) felé nyújt szolgáltatást, ezért közösen ellenőrzött tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően pénzügyi kimutatásának sorai az egyes sorokban az ÉMÁSZ Nyrt. tényleges meglévő részesedésének megfelelően kerülnek bevonásra a Csoport konszolidált beszámolójába. További információt lásd a 6.fejezetben.


8

Közös vezetésű vállalkozások A Csoport az alábbiakban bemutatott vállalkozások mindegyikét tőkemódszerrel vonta be a konszolidációba, mert azokat az IFRS 11 szabvány alapján közös vezetésű vállalkozásként kezeli. Magyar Áramszolgáltató Kft. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. alapították, a tulajdonosi arány 5050 %. A vállalat törzstőkéje 200 MFt. A vállalkozás fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő villamosenergia-kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók részére történő villamosenergiaértékesítés. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen alapították 2006. augusztus 30-án, 50-50 %-os tulajdonosi aránnyal. Jelenleg a tulajdoni arányok: ELMŰ Nyrt. 65 %, ÉMÁSZ Nyrt. 35 %, a szavazati arány 50-50%. A vállalat törzstőkéje 3 MFt. A társaság tevékenysége a közvilágítással összefüggő szolgáltatások nyújtására terjed ki.

Társult vállalkozás ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították 2015. augusztus 26-án, 70-30 %-os tulajdonosi aránnyal. A vállalat törzstőkéje 1 000 MFt. A tulajdonosok a tőketartalékba 7 200 MFt-ot fizettek. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A tulajdonosi és a szavazati arányok alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. társult vállalatnak minősül és tőkemódszerrel kerül konszolidálásra.

Piaci helyzet Az évek óta teljes mértékben liberalizált magyar villamosenergia-kereskedelem alapvető struktúrája 2015-ben nem változott. A lakosság, valamint a közintézményi kör (főként oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, közigazgatási és rendészeti intézmények), illetve a kisüzleti felhasználók arra feljogosított köre a hatósági árakat alkalmazó egyetemes szolgáltató partnereként használhatja fel a villamos energiát. 2015. december 1-jétől a Csoport tevékenysége átalakult. A egyetemes szolgáltatási tevékenységet a továbbiakban az újonnan alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el.


9

Az ÉMÁSZ Nyrt. továbbra is aktív kereskedőként gondoskodik partnerei megbízható versenypiaci villamosenergia-ellátásáról. Az egyes piaci szegmensekben az alábbi tendenciák mutatkoztak: Egyetemes szolgáltatás A lakosság esetében 2015. január 1-jétől 4 % körüli mértékben hatósági áramdíj-emelés következett be, melyet azonban a rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem, vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes szolgáltatás helyett a versenypiacot választotta. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 764/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 1,281 Ft/kWh-tal módosította.

Szabad piac A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaságcsoport újra tudta szerződtetni. A Csoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit. A versenypiaci szektor egészét továbbra is érinti - az árszínvonalat emelte - a korábban egyetemes szolgáltatók által viselt KÁT-költség átterhelése. A villamos energia versenypiaci vásárlása területén jelentős szerepet játszik a hazai áramtőzsde (HUPX). Azonban sem a hazai termelői kapacitások, sem az import lehetőségek nem bővültek oly módon, hogy azok a kereskedelem lehetőségeit számottevően megváltoztatták volna. Az árak a versenypiaci körülmények között a kereslet- illetve a termelőkapacitások közti egyensúly módosulásait követték, enyhén csökkenve a korábbi évhez képest. Hatékony energiafelhasználás A Csoport a korábbi években enHome márkanéven lépett piacra, mely a decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága. Az enHome forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet legnépszerűbb

és

hatékony,

helyi

kielégítéséhez.

Portfólióban

megtalálhatók

leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

a

ma

elérhető

hőszivattyúk

és

kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők.


10

Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása, megtervezése, esetleges engedélyeztetése és karbantartás is, igény esetén finanszírozási nehézségek megoldása, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén. Szabályozási környezet változás A közelmúltban nem történt nagyobb változás az energiaszektor szereplőit érintően. A társasági adó mértéke továbbra is sávosan eltérő, 500 MFt adóalapig 10 %, 500 MFt feletti adóalap részre 19 %. Az energiaellátók jövedelemadójának (továbbiakban: Robin Hood adó) mértéke a tárgyidőszakban nem változott, maradt a 31 százalék, és az adóalanyi kör, miszerint energiaellátónak minősül, ezáltal adófizetésre kötelezett a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti kereskedelmi engedélyes mellett az egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is. 2015. január 1-jétől változtak az adóalap módosító tételek. A törvényváltozás eredményeként növeli az adóalapot a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékokra elszámolt ráfordítás. Csökkenti az adóalapot a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt elszámolt adóévi bevétel összege, feltéve, hogy azt az adóalany korábban adóalap növelő tételként vette számításba. A helyi iparűzési adó meghatározására vonatkozó szabályok sem változtak. Maradt az adóalap sávos meghatározása, amelynél csökkenő mértékben vehetők figyelembe a nettó árbevételt csökkentő (ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás) tételek. A Társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások esetében az adóalapot a vállalkozások összesített adataiból kell meghatározni, amely az egyes társaságok nettó árbevétele alapján kerül visszaosztásra. Az összesített számításba azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell bevonni, amelyeknél az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás együttes értéke a nettó árbevétel 50 %-át meghaladja. A cégcsoportot érintő közművezetékek adójának mértéke sem változott, továbbra is a közművezetékek nyomvonalhossza után 125 Ft/méter. 2015. évközi módosítás eredményeként közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik az adókötelezettség.


11

2. SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI

2.1. A beszámolókészítés módja A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült el. A Csoport a bekerülési érték modellt alkalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében, amelyek a származékos ügyleteket foglalják magukba, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt Értékesíthető pénzügyi eszköz esetében. Az értékesítésre tartott befektetett eszközöket a könyv szerinti érték vagy az értékesítési költséggel csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni az IFRS 5 standard alapján. A Csoport az itt bemutatott számviteli elveket és eljárásokat konzisztensen alkalmazza a bemutatott valamennyi évben, és a Csoport valamennyi tagvállalata tekintetében. 2.2. Új számviteli szabványok és IFRIC értelmezések

A 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évben hatályos módosítások és értelmezéseknek nincs jelentős hatása a Csoportra.  A 2013-as IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2013 decemberében; hatályos 2015. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban).  IFRIC 21 – Adók (kibocsátva 2013 májusában; hatályos 2014. június 17-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban) Szabványok, módosítások és értelmezések, amelyek még nem hatályosak, és amelyeknek a korai alkalmazását a Csoport nem választotta. IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok: besorolás és értékelés” (kibocsátva 2014 júliusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új számviteli szabvány főbb jellemzői az alábbiak:  A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL).  A hitelinstrumentumok besorolását a gazdálkodó egység pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modellje határozza meg valamint, hogy a szerződés szerinti pénzmozgások kizárólag tőkeés kamatfizetésből állnak-e (solely payments of principal and interest = SPPI). A szerződéses pénzmozgások

begyűjtése

céljából

tartott

hitelinstrumentumok

amortizált

költségen

is

nyilvántarthatóak, feltéve, ha a SPPI követelményei teljesülnek. Azok az SPPI követelménynek megfelelő hitelinstrumentumok, amelyek olyan portfólióban vannak, amelyben a társaság részben a szerződéses pénzmozgásokat begyűjti részben értékesíti is az eszközöket FVOCI


12

minősítést is kaphatnak. SPPI pénzmozgást nem tartalmazó pénzügyi eszközök esetében (pl. derivatívák) FVPL értékelés alkalmazandó. A beágyazott derivatívák a továbbiakban nem különülnek el a pénzügyi eszközöktől, hanem részei a SPPI követelménynek való megfelelés vizsgálatának.  A tőkeinstrumentumokba való befektetések mindig valós értéken értékelendőek. A menedzsment azonban hozhat olyan visszavonhatatlan döntést, amely szerint a valós érték változásai az egyéb átfogó eredményben kerüljenek bemutatásra, feltéve, hogy az instrumentum nem kereskedési célú.

Amennyiben

a

tőkeinstrumentum

kereskedési

célú,

a

valós

érték

változásai

eredménykimutatásban kerülnek bemutatásra.  A legtöbb, az IAS 39 által a pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésére vonatkozóan meghatározott előírás változtatás nélkül átkerült az IFRS 9 szabványba. A fő változás az, hogy a gazdálkodó egység köteles lesz az eredménykimutatással szemben valósan értékelt pénzügyi kötelezettségek saját hitelkockázat-változásainak hatását az egyéb átfogó jövedelmek között bemutatni.  Az IFRS 9 új modellt vezet be az értékvesztés megjelenítésére - a várható hitelezési veszteség (expected credit loss = ECL) modelljét. Három lépcsős megközelítést alkalmaz, amelynek alapját a pénzügyi eszközök hitelminőségének az első bekerülés után bekövetkezett változásai alkotják. Az új szabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a gazdálkodó egység köteles 12 havi ECL-nek megfelelő azonnali veszteséget szerepeltetni az egyéb értékvesztéssel nem érintett pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor (vevőkövetelés esetében pedig teljes ECL-t kell bemutatnia). Amennyiben a hitelkockázat számottevően emelkedett, az értékvesztés meghatározása a teljes ECL, nem pedig a 12 hónapos ECL használatával történik. A modell operatív egyszerűsítéseket is tartalmaz a lízingek és vevőkövetelések esetében.  A fedezeti (hedge) elszámolásra vonatkozó előírások úgy módosultak, hogy az elszámolás jobban összhangban legyen a társaságok kockázatkezelésével. A szabvány lehetőséget ad a gazdálkodó egységek számára, hogy válasszanak az IFRS 9 fedezeti elszámolásra vonatkozó előírásainak alkalmazása és a az IAS 39 további, minden fedezeti elszámolásra vonatkozó alkalmazása között, mivel a szabvány jelenleg nem kezeli a makró fedezeti elszámolás kérdéseit. A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra. IFRS 15, Vevőszerződésekből származó árbevétel elszámolása - (kibocsátva 2014 májusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány bevezeti azt az alapvető irányelvet, hogy árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a javakat vagy szolgáltatásokat átadják a vevőnek a megállapodott áron. Minden elkülöníthető kapcsolt árut vagy szolgáltatást különállóan kell elszámolni és minden kedvezményt a szerződés megfelelő elemeire kell osztani. Amikor az ellenérték változik, a minimum értéket akkor lehet elszámolni, amikor a visszatérítés valószínűsége nem tartalmaz jelentős kockázatot. A vevőszerződés megszerzése során felmerült költségeket aktiválni kell és a szerződés időtartama alatt úgy amortizálni, ahogy a kapcsolódó hasznokat a társaság megszerzi. A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra.


13

IFRS 16, Lízingek (kibocsátva 2016 januárjában; az IASB által hatályos a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány a lízingek megjelenítésére, értékelésére, bemutatására és a kapcsolódó közzétételekre tartalmaz szabályozást. A lízingbevevő minden lízing esetében az adott eszköz használatára szerez jogot, valamint –amennyiben az ellenérték később kerül kiegyenlítésre – kötelezettsége is keletkezik. Ennek megfelelően az IFRS 16 megszünteti az IAS 17 által megkövetelt operatív és pénzügyi lízingek közötti különbség tételt és egységes modellt ír elő a lízingbevevő számára. A lízingbevevő a 12 hónapot meghaladó valamennyi (nem kis értékű) lízinget meg kell hogy jelenítsen, mint eszközt és kötelezettséget a mérlegben, valamint elkülönítetten kell bemutatnia az eszköz értékcsökkenését és a kötelezettség kamatráfordítását az eredménykimutatásban. A lízingbeadók számviteli elszámolása az IFRS 16 alapján lényegében megegyezik az IAS 17 előírásaival. Ennek megfelelően a lízingbeadó továbbra is megkülönböztet operatív és pénzügyi lízinget és eltérő módon kell elszámolnia azok hatásait. A Csoport jelenleg értékeli az új szabvány hatását a konszolidált beszámolóra. Az alábbi szabványok, módosítások és értelmezések várhatóan nem lesznek jelentős hatással a Csoportra, amikor alkalmazásra kerülnek:  IAS 19 módosításai – “Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások” (kibocsátva 2013 novemberében; hatályos az EU-ban 2015. február 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).  A 2012-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2013 decemberében; hatályos 2015. február 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre az EU-ban).  IFRS 14, Szabályozott tevékenységekre képzett elhatárolások (kibocsátva 2014 januárjában, az Európai Bizottság döntése alapján az átmeneti szabvány nem kerül befogadásra).  Közösen ellenőrzött tevékenységekben szerzett részesedés számviteli kezelése – az IFRS 11 módosítás (kibocsátva 2014 májusában, hatályos 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre)  Az értékcsökkenés és amortizáció elfogadható módszereinek tisztázása – az IAS 16 és IAS 38 módosításai (kibocsátva 2014 májusában, hatályos 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre)  Mezőgazdaság: Termő mezőgazdasági növények – az IAS 16 és IAS 41 módosításai (kibocsátva 2014 júniusában; hatályos a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).  Tőkemódszer

az

egyedi

beszámolókban

–

az

IAS 27

módosításai

(kibocsátva

2014 augusztusában; hatályos a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).  A 2014-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2014 szeptemberében; hatályos a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).  Közzétételek – IAS 1 módosításai (kibocsátva 2014 decemberében; hatályos a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre).  Befektetési Társaságok: Konszolidáció alóli kivétel – IFRS 10, IFRS 12 és IAS 28 módosításai (kibocsátva 2014 decemberében; az EU még nem fogadta be a módosítást)


14

2.3. Konszolidáció Leányvállalatok Leányvállalatok azok a társaságok (a speciális céllal létrehozott cégeket is beleértve), amelyek pénzügyi és működési politikáját az ÉMÁSZ Nyrt. közvetlenül vagy más tagvállalatokon keresztül közvetetten irányítani tudja, általában a szavazati jogokat biztosító részvények/üzletrészek több mint felének birtoklása révén. 2014. január 1‐jétől kezdődő üzleti évtől annak értékelésekor, hogy az anyavállalat ellenőriz-e egy másik vállalatot, az IFRS 10 standard előírásait kell alkalmazni. E standard szerint, a befektető akkor rendelkezik kontrollal a befektetést élvező cég felett, amennyiben jogosult ez utóbbi által megtermelt, változó természetű pozitív hozamra, illetve viseli a negatív hozam következményeit és képes döntéseivel (hatalmával) a működést irányítani, így e hozamokat befolyásolni. A leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek attól az időponttól, amikor az ellenőrzési jog átkerül az anyavállalathoz. Attól az időponttól kezdve, amikor az anyavállalat ellenőrzési joga megszűnik, és leányvállalata már nem minősül társult (IAS 28), illetve közös megállapodásnak (IFRS 11), a Csoport valós értéken veszi fel a megmaradt részesedés értékét és ezt követően az IAS 39 szabályai alapján értékeli. A Csoport által megszerzett leányvállalatok értéke a felvásárlási módszer alapján kerül elszámolásra. Az IFRS 3 lehetővé teszi a felvásárolt társaságban meglévő bármely nem irányító részesedés értékelését valós értéken. Ebben az esetben a felvárásolt társaság goodwill-je 100%-ban kerül felvételre, és nem csak a felvásárló társaságra eső goodwill elismerése történik ('teljes goodwill' opció). Ez az opció eseti alapon választható. Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill, a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök valós értéke közötti különbség, figyelembe véve a kisebbségi tulajdonosok által birtokolt nettó eszközértéket. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, amelynek hatását a saját tőkében kell elszámolni. Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredmény terhére kell elszámolni. A felvásárlással kapcsolatos költségeket az akvizíciótól elkülönülten költségként kell elszámolni, és nem lehet a goodwill értékében figyelembe venni. A felvásárlónak a felvásárlás időpontjában kell kötelezettségként elszámolnia a függő további kifizetések valós értékét. Amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy, a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az eredménnyel szemben, és nem goodwill- módosításként kell elszámolni. A konszolidált beszámolóból ki kell szűrni a vállalatközi (csoporton belüli) tranzakciókat, egyenlegeket és a Csoporton belüli vállalatok közötti tranzakciók nem realizált nyereségét. A nem realizált veszteségeket sem tartalmazhatja a beszámoló, kivéve abban az esetben, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott


15

eszköz értékvesztése. A leányvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra kerül a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Társult vállalkozások Társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a leányvállalata jelentős befolyással rendelkezik, mértékadó, de nem ellenőrző befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Jelentős befolyás, egy befektetés pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben való részvétel képessége, de nem ezen politikák ellenőrzése vagy közös ellenőrzése. Amennyiben az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve (pl. leányvállalatain keresztül) a szavazati jogok minimum 20 %-ával, de nem több, mint 50 %-ával rendelkezik, feltételezhető, hogy jelentős befolyással bír a másik vállalat felett – hacsak arról külön szerződés másképpen nem rendelkezik. A társult vállalkozások bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásba vételre, és a későbbiekben tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. Közös megállapodások (szerveződések) A Csoport 2014.január 1-jétől alkalmazza az IFRS 11 „Közös megállapodások” standardot. Közös megállapodásnak (szerveződésnek) nevezzük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amely két vagy több félnek közös kontrollt biztosít. A közös irányítás az a megállapodással létrehozott helyzet, amely során a megállapodás kontrollt gyakorló résztvevői a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben konszenzussal döntenek. A közös megállapodásoknak két típusa van: közösen ellenőrzött tevékenységek és közös vezetésű vállalkozások. A megállapodás típusát az határozza meg, hogy normál üzletmenet mellett a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló feleknek milyen jogai és kötelezettségei származnak a megállapodásból. Közösen ellenőrzött tevékenység A közösen ellenőrzött tevékenység esetén a felek a közös megállapodás által egyes kontrollált eszközei és egyes fennálló kötelezettségei kapcsán jogokat gyakorolnak, illetve felelősséggel tartoznak. A közösen ellenőrzött tevékenység során megjelenítésre kerülnek az eszközök (közösen birtokolt eszközöket), kötelezettségek (közösen vállalat kötelezettségek), hozamok (közös megállapodás által előállított termékek értékesítéséből származó, a közös tevékenység által realizált hozamok), illetve ráfordítások ideértve a közösen vállalt megállapodások ráfordításának hányadát is. A

közösen

ellenőrzött

tevékenységű

vállalkozás

eszközeinek,

forrásainak,

bevételeinek

és

ráfordításainak ÉMÁSZ Csoportra eső része összevonásra kerül a konszolidált beszámoló megfelelő soraival. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozás részére, a tranzakció tartalmának megfelelően, nyereséget vagy veszteséget csak a többi félnek a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozásban lévő érdekeltsége erejéig lehet elszámolni. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja


16

el a közösen ellenőrzött tevékenységű vállalkozással a tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. Közös vezetésű vállalkozások Ha a Társaság a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkezik, akkor a megállapodás közös vezetésű vállalkozásnak minősül. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalkozások eredetileg bekerülési értéken vannak nyilvántartva, és a későbbiekben tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. A Csoport közös vezetésű vállalatainak nyereségéből illetve veszteségéből való részesedése az időszaki eredményben kerül elszámolásra. (Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből). A mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. A befektetéstől kapott osztalék csökkenti a befektetés könyv szerinti értékét. Szükség lehet a könyv szerinti érték módosítására a befektetőnek a befektetésben lévő arányos érdekeltségének olyan módosulása miatt is, amikor a befektetés saját tőkéjének változásai nem az időszaki eredményben kerültek elszámolásra. Ilyen változások keletkezhetnek az ingatlanok, gépek, berendezések és befektetések átértékeléséből és az üzleti kombinációk során felmerülő különbözetek módosításaiból. Ezek a változások közvetlenül a befektető tőkéjében kerülnek elszámolásra. Amennyiben a Csoportra jutó negatív eredmény meghaladja a részesedés értékét, a negatív eredmény mértékéig értékvesztés kerül elszámolásra akkor, ha a Csoportnak kötelezettsége van a tőkepótlásra. Ki kell szűrni a beszámolóból a Társaság és közös vezetésű vállalkozása közötti tranzakciókhoz kapcsolódó nem realizált nyereséget a Társaság közös vezetésű vállalkozáson belüli részesedésének megfelelő mértékben. A nem realizált veszteségeket csak abban az esetben tartalmazhatja a beszámoló, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A közös vezetésű vállalkozások számviteli politikája módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. 2.4. Szegmensek szerinti jelentés A működési szegmens a gazdálkodó egység olyan alkotóeleme: a) amely bevételekkel és kiadásokkal (ideértve az ugyanazon gazdálkodó egység más alkotóelemeivel folytatott ügyletekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat is) járó üzleti tevékenységet folytat; b) amelynek működési eredményeit a gazdálkodó egység fő működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgálja annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje teljesítményét; valamint c) amely szinten rendelkezésére állnak a vonatkozó pénzügyi információk. A gazdálkodó egység fő működési döntéshozója a vezető testület, az Igazgatóság.


17

Az IFRS 8 Működési szegmensek standardban a menedzsment megközelítés érvényesül, vagyis a működési szegmenseket a döntéshozók, felelősök szemszögéből kell meghatározni. Ennek megfelelően, valamint a mennyiségi küszöbértékek figyelembevételével a Csoport az alábbi bemutatandó szegmenseket határozta meg: 

Hálózati tevékenység,



Értékesítési tevékenység,



Egyéb tevékenység: az ÉMÁSZ Nyrt. központi, irányítási tevékenysége, valamint a hálózati és értékesítési tevékenységhez nem hozzákapcsolható vállalkozások (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft., TVK-Erőmű Kft.) tevékenysége.

A működési szegmensek meghatározása az igazgatóság döntésének megfelelően, a magyar Villamos Energia Törvénynek és az EU Direktíváknak, a tevékenység – független szegmensek szerinti – elkülönített bemutatásáról szóló előírásai figyelembe vételével történt. Mivel a Csoport tevékenységének meghatározó részét Magyarországon folytatja, ezért az IFRS 8 standard értelmében egy földrajzi területnek minősül. A más földrajzi területről származó bevételek nem érik el az IFRS által meghatározott különálló bemutatás előírására vonatkozó limitet. 2.5. Külföldi pénzértékek átváltása Funkcionális és közzétételi pénznem A Csoporthoz tartozó egyes társaságok pénzügyi beszámolóiban szereplő tételek az adott társaság elsődleges gazdasági környezetének pénznemében vannak beállítva (funkcionális pénznem). A konszolidált pénzügyi beszámoló magyar forintban készül, amely az anyavállalat funkcionális és közzétételi pénzneme is egyben. Tranzakciók és egyenlegek A külföldi devizában felmerülő tranzakciók a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamokon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. A kölcsönökkel és készpénzzel vagy rövid futamidejű könnyen készpénzzé tehető befektetésekkel összefüggő árfolyamnyereség vagy -veszteség az időszaki eredményben a pénzügyi műveletek bevételei vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között szerepel. Minden egyéb árfolyamnyereség vagy -veszteség az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások vagy bevételek között szerepel. Átváltási árfolyamok változásának hatásai (IAS 21) Egy gazdálkodó egység külföldi tevékenység végzése esetén tranzakcióit a funkcionális pénznemtől eltérő pénznemben értékeli vagy külföldön végez tevékenységet, egy külföldi vállalkozásba fektet be. Az IAS 21 standard megkülönböztet monetáris és nem monetáris eszközöket. A monetáris elemeket a pénzügyi kimutatások fordulónapján érvényes árfolyamra, a nem monetáris elemeket historikus árfolyamon kell értékelni.


18

2.6. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a Csoport tevékenységét. Itt kell kimutatni a beruházásokat is. Bekerülési érték Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományosi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket és a vámterheket, valamint a kapcsolódó hitelfelvételi költségeket foglalja magában. Később felmerült költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékében figyelembe vételre, illetve külön eszközként nyilvántartásba, ha valószínű, hogy az adott tétel jövőbeni gazdasági előnyöket biztosít a Csoport számára, és a tétel költsége megbízható módon megállapítható. Az összes egyéb javítási és karbantartási költség a felmerülés időpontjában ráfordításként kerül elszámolásra az időszaki eredményben. Bekerülést követő értékelés A Csoport a tárgyi eszközök értékelése során a bekerülési érték modellt alkalmazza. A tárgyi eszközök értékelése az éves mérlegben az értékcsökkenési leírással és értékvesztéssel csökkentett – szükség szerint az elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. Az eszközök maradványértéke és hasznos élettartama minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgálat alá és szükség esetén módosításra kerül. A Csoport a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásánál – hasznos élettartam meghatározásával – a lineáris elszámolási módszert alkalmazza az egyes eszközkategóriák alábbi becsült hasznos élettartama alapján: Épületek (hosszú élettartam) (*)

50 év

Épületek (közepes élettartam) (*)

33,3 év

Épületek (rövid élettartam) (*)

16,7 év

Egyéb építmények (alagút, földalatti építmény, erőművi csatorna)

25 év

Egyéb építmények (hálózaton kívüli vezetékek)

20 év


19

Egyéb építmények (üzemen belüli saját köz- és térvilágítási berendezés)

25 év

Egyéb építmények (terek, udvarok, utak kiképzése, burkolása)

16,7 év

Egyéb építmények (parkok, sportpályák, pihenő területek kiképzése)

50 év

Hálózat

12,5-25 év

Transzformátor-állomás, alállomás

14,3-20 év

Gépek, berendezések, felszerelések

1-10 év

Informatikai technikai eszközök

3 év

Járművek

5 év

(*) Élettartam: Hosszú élettartam: Beton és vasbeton, égetett tégla, kő és acélszerkezet alállomási épületek, irodai épületek Közepes élettartam: könnyűacél és egyéb fémszerkezet, bauxit beton salakblokk szerkezet pld. Raktár épületek vagy garázsok Rövid élettartam: deszkaszerkezet (faházak)

Az épületek, egyéb építmények és a hálózatok a 7.1. fejezetben található mozgástáblában az ingatlanok oszlopában, a transzformátor-állomások és alállomások a műszaki berendezések, gépek, járművek oszlopában, az informatikai technikai eszközök az egyéb berendezések, felszerelések, járművek oszlopában szerepelnek. A gépek, berendezések, felszerelések és járművek a tevékenységüktől függően megtalálhatók mind a műszaki, mind az egyéb berendezések, gépek, felszerelések és járművek oszlopában. Egy eszköz értékcsökkenése akkor kezdődik, amikor az eszköz használatra készen áll, azon a helyszínen és helyzetben van, amelyben a menedzsment által kívánt módon működtetni lehet. Az eszközök értékcsökkenése a következő két időpont közül a korábbi bekövetkezése esetén fejeződik be: ha az eszköz értékesítési célú eszközök közé átsorolásra vagy kivezetésre kerül. A jelentősebb felújítások értéke vagy az érintett eszközök fennmaradó hasznos élettartama alatt, vagy a következő jelentős felújítás időpontjáig tartó időszak alatt kerül elszámolásra, attól függően, hogy a kettő közül melyik a rövidebb időtáv. A Csoport a beruházásokra és a földterületekre nem számol el értékcsökkenést. Abban az esetben, ha egy eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint a megtérülő értéke, az eszköz értéke azonnal leírásra kerül a megtérülő értéknek megfelelő összegre. A tárgyi eszközök értékesítése során a könyv szerinti értékhez viszonyítva különbözet keletkezhet. Az ebből eredő nettó nyereséget vagy nettó veszteséget egyéb üzemi bevételként, illetve egyéb üzemi ráfordításként kell elszámolni. 2.7. Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a fizikai megjelenés nélküli nem-monetáris eszközöket (a vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket) kell kimutatni. Az immateriális javak nyilvántartása a mérlegben az értékcsökkenési leírással és értékvesztéssel csökkentett – szükség szerint az elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt – bekerülési értéken történik. A Csoport számviteli politikájának megfelelően az immateriális javak értékelése nulla maradványérték figyelembe vételével történik. Az immateriális javak hasznos élettartama 3-5 év, amely a szerződések


20

alapján egyedileg kerül meghatározásra. Minden egyes mérlegfordulónapon a Csoport felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a hasznos élettartamot. a) Vagyoni értékű jogok A vagyoni értékű jogok bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A meghatározott élettartam alapján kiszámított értékcsökkenési leírással csökkentett értékben szerepelnek a nyilvántartásban. b) Szellemi termékek A vásárolt számítógépes szoftverek és licencek a felmerült beszerzési és telepítési költségek alapján kerülnek aktiválására. A bekerülési érték az eszköz hasznos élettartama során kerül leírásra. 2.8. Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése Azon immateriális javaknál, ahol a beszerzés időpontjában a hasznos élettartam nem határozható meg, az értékvesztés vizsgálata évente történik. Az értékcsökkenésre kerülő eszközök esetében az értékvesztés vizsgálatára és elszámolására akkor kerül sor, amikor a körülmények változásai illetve bizonyos események arra utalnak, hogy az eszköz könyv szerinti értéke esetlegesen nem realizálható. Értékvesztésként az az összeg kerül elszámolásra, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés megbecslése szempontjából az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyen

külön azonosítható

cash

inflow-k

léteznek

(pénzgeneráló egységnek

minősülnek). A Csoport a legkisebb pénzgeneráló egységnek az IFRS 8 alapján meghatározott, összevonás előtti működési szegmenst tekinti. A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy a korábbi években egy eszközre elszámolt értékvesztés miatti veszteség már nem áll fenn, vagy csökkent. Ha létezik bármilyen jelzés, a Csoport felbecsüli az eszköz megtérülő értékét. Az értékvesztés miatti veszteség visszaírása legfeljebb az elszámolt az értékvesztés összegéig történhet, az ezen időszakban elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével. 2.9. Pénzügyi eszközök Pénzügyi eszközök kategorizálása A Csoport a pénzügyi eszközök között a következő kategóriákat különbözteti meg: a) az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök, b) kölcsönök és követelések, c) értékesíthető pénzügyi eszközök, d) lejáratig tartott értékpapírok. A pénzügyi eszközök annak alapján kerülnek besorolásra, hogy milyen célból történt az eszköz vásárlása. A pénzügyi eszközök besorolását a Csoport határozza meg a mérlegbe történő felvételkor, majd ezt minden fordulónapon felülvizsgálja.


21

A Csoportnak a 2014-as és a 2015-es évek egyikében sem volt lejáratig tartott értékpapírja. a) Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök Ebbe a kategóriába két alkategória tartozik: a kereskedési célú pénzügyi eszközök, valamint az eredetileg valós értéken, az eredményen keresztül elszámolt pénzügyi eszközök. A Csoport azokat a pénzügyi eszközöket sorolja ebbe a kategóriába, amelyeket elsősorban rövidtávon történő értékesítés céljából vásárolt, vagy amelyeket így minősített. A származékos ügyletek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. A származékos (derivatív) ügyletek olyan pénzügyi instrumentumok, melyeknek értéke egy mögöttes tényező értékének változása miatt változik (kamatláb, árfolyam, index). Ezek az ügyletek nem vagy csak csekély kezdeti befektetést igényelnek, elszámolásuk, pénzügyi rendezésük egy későbbi időpontban történik meg. A származékos ügyletek kereskedési céllal tartott eszközök, hacsak nem teljesítik a fedezeti elszámolás kritériumait, mert akkor fedezeti ügyletnek minősülnek. A derivatív pénzügyi eszközök kezdetben és a későbbiek folyamán is valós értéken kerülnek kimutatásra. A pénzügyi derivatívák valós értékének változását az egyéb üzemi bevétel/ráfordítás terhére kell elszámolni, amennyiben a mérlegben el nem ismert fedezeti kapcsolat üzemgazdaságilag egy működési tranzakciót kell, hogy biztosítson. A Csoportnál származékos ügyletek csak az ÉMÁSZ Nyrt.-nél és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-nél jelennek meg. b) Kölcsönök és követelések A kölcsönök és követelések olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható visszafizetésekkel rendelkeznek és amelyeket semmilyen aktív piacon nem jegyeznek. Akkor keletkeznek, amikor a Csoport közvetlenül pénzt, árut vagy szolgáltatást ad, illetve nyújt egy vevőnek, de nem célja a követeléssel kereskedni. Kimutatásuk a forgóeszközök között történik, kivéve a mérleg fordulónapja után 12 hónapnál hosszabb lejáratúakat, amelyek a befektetett eszközök között kerülnek besorolásra. A rövid lejáratú kölcsönök az egyéb követelések között szerepelnek a mérlegben. c) Értékesíthető pénzügyi eszközök Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Csoport eredetileg ebbe a kategóriába sorolt, vagy amelyeket nem sorolt semmilyen más kategóriába. Kimutatásuk a befektetett eszközök között történik, kivéve azokat, amelyeket a Csoport a mérleg fordulónapjától számított 12 hónapon belül értékesíteni szándékozik. Mérlegben történő megjelenítés és értékelés A pénzügyi eszköz-vásárlások és -értékesítések szerződéskötéskor kerülnek elszámolásra, amely az az időpont, amikor a Csoport az eszköz vételére vagy eladására kötelezettséget vállal. A pénzügyi eszközök bekerülési értéke a tranzakciós költségekkel növelt valós érték. Ez minden olyan pénzügyi eszközre érvényes, amelyek elszámolása nem az eredményen keresztül, valós értéken történik. A pénzügyi


22

eszközök attól az időponttól kerülnek kivezetésre, amikor a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra való jog megszűnik vagy átruházásra kerül, és a Csoport lényegében a tulajdonlással kapcsolatos minden jogról és haszonról lemondott. Az értékesíthető pénzügyi eszközök és az eredményen keresztül valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyilvántartása valós értéken történik. A kölcsönök és követelések nyilvántartása az amortizált bekerülési értéken történik az effektív kamat módszer alkalmazásával. Az eredményen keresztül valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök kategórián belül a valós érték változásából származó nemrealizált nyereségek és veszteségek az időszaki eredményben kerülnek elszámolásra a felmerülésük időszakában. Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolt tőkeinstrumentumok valós értékének változásából származó nem realizált nyereségek és veszteségek elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben történik. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolt értékpapírok eladásra kerülnek, vagy értékvesztés következik be, a halmozott valósérték-módosítások az időszaki eredményben, a pénzügyi műveletek eredményében kerülnek elszámolásra. Az értékesíthető pénzügyi eszközök utáni kamatok a pénzügyi műveletek bevétele soron kerülnek kimutatásra. Értékvesztés elszámolása a pénzügyi eszközök esetében A Csoport minden egyes mérlegfordulónapon értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték valamely pénzügyi eszköz, illetve eszközcsoport értékvesztésére. A vevőkkel szembeni követelések értékvesztése abban az esetben kerül lekönyvelésre, ha objektív bizonyíték van arra, hogy a Csoport nem lesz képes realizálni az összes esedékes összeget a követelésekre vonatkozó eredeti feltételeknek megfelelően. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni pénzbevétel tényleges kamatlábbal diszkontált jelenértéke közötti különbséggel egyenlő. Az értékvesztés a múltbeli tapasztalatok alapján kerül kiszámításra, és ezzel csökken a követelés könyv szerinti értéke. Az értékvesztés összege az időszaki eredményben kerül elszámolásra az egyéb üzemi ráfordítások között. A Csoport a számviteli politika alapján a vevők értékvesztésének elszámolását villamosenergia-vevők, rendszerhasználati díjas vevők, egyéb vevők, valamint jogi útra terelt peres vevői körre bontja. A Csoport a villamosenergia-vevőkön belül, az üzleti fogyasztói körre egyedi minősítés alapján, valamint a további fogyasztói körök esetén pedig csoportos minősítés alapján számol értékvesztést. A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy a korábbi években egy eszközre elszámolt értékvesztés miatti veszteség már nem áll fenn, vagy csökkent. Ha létezik bármilyen jelzés, a Csoport felbecsüli az eszköz megtérülő értékét. Az értékvesztés miatti veszteség visszaírása legfeljebb az eszköz eredeti értékéig történhet, amely az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások értékét csökkenti.


23

2.10. Készletek A készletek olyan eszközök, amelyeket a Csoport -

a szokásos üzleti tevékenység keretében történő értékesítési céllal szerzett be,

-

amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok).

A készleteket a beszerzési költség (bekerülési érték) és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni. A nettó realizálható érték a szokásos üzleti körülmények alapján becsült értékesítési ár, levonva abból az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségeket. A beszerzési költség a súlyozott átlagár módszer alapján kerül megállapításra. 2.11. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt és a látra szóló betéteket foglalják magukban. A pénzeszközök amortizált bekerülési költségen kerülnek értékelésre. A pénzeszközök további részletezését a 7.11. fejezet mutatja be. 2.12. Saját tőke A Társaság alaptőkéje (törzstőkéje) azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényekből áll. A Csoport visszavásárolt saját részvénnyel nem rendelkezik. 2.13. Kapott kölcsönök A kölcsönök a mérlegbe történő bekerüléskor valós értéken kerülnek elszámolásra, csökkentve az ügyletek felmerült tranzakciós költségével. A felvett kölcsönök a későbbiekben amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben, a kapott összeg (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetendő összeg közötti esetleges eltérések az időszaki eredményben kerülnek elszámolásra a kölcsön időtartama alatt, az effektív kamat módszer alapján. A felvett kölcsönök a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelnek a mérlegben, kivéve akkor, ha a Csoportnak feltétel nélküli joga van arra, hogy a kötelezettség kiegyenlítését a mérleg fordulónapjától számított 12 hónapon túlra halassza el. 2.14. Szállítói kötelezettségek A Csoport a szállítói kötelezettségeket könyv szerinti (bekerülési) értéken tartja nyilván. Ez az érték a kapott árukért és szolgáltatásokért a jövőben fizetendő ellenszolgáltatás piaci értéke. 2.15. Tárgyévi társasági adókötelezettség és halasztott adó A Csoport a nyereségadók között mutatja ki a társasági adót, a Robin Hood adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot, kiegészítve a tárgyévi halasztott adó változással.


24

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapja is egyfajta nettó eredmény: az árbevétel csökkentve bizonyos elszámolható költségekkel. Halasztott adó az eszközök és források adóalapként figyelembe vett és a konszolidált pénzügyi beszámolóban nyilvántartott értékei közötti átmeneti eltérésekre vonatkozóan kerül elszámolásra, az úgynevezett kötelezettség módszer alapján. Nem kerül elszámolásra halasztott adó abban az esetben, ha az egy olyan eszköz vagy forrás kezdeti elszámolásához kapcsolódik – kivéve az üzleti kombináció esetében –, amely az adott tranzakció idején sem a számviteli, sem az adóköteles eredményre nincs hatással. A halasztott adó mértéke a mérleg fordulónapjáig törvénybe iktatott és a kapcsolódó halasztott adókövetelés realizálásakor, illetve a halasztott adókötelezettség rendezésekor várhatóan érvényes adókulcsok (és törvények) alapján kerül megállapításra. A halasztott adókövetelések olyan összegben kerülnek elszámolásra, amilyen mértékben valószínű, hogy jövőbeni adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni, amellyel szemben az átmeneti eltérések felhasználhatóak. Halasztott adó kerül elszámolásra a leányvállalatokban, közös vezetésű vállalatokban és társult vállalatokban lévő befektetésekhez kapcsolódóan felmerülő átmeneti eltérések miatt, kivéve abban az esetben, ha az átmeneti eltérés ellentételezésének ütemezését a Csoport kontrollálja, és valószínű, hogy az átmeneti eltérés a belátható jövőben nem fordul vissza. A halasztott adókövetelés és kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik, vagy a tagvállalatok között ellentételezésre van lehetőség. A nyereségadó és az adóváltozások hatása a 7.6. és a 8.10. fejezetben kerül bemutatásra. 2.16. Munkavállalói juttatások A munkavállalói juttatások közé tartoznak:  a bérek fizetések és a kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok, nyugdíj,  a rövid távú fizetett távollétek (szabadság, betegszabadság), amikor a távollétek várhatóan a munkavállaló által nyújtott munka időszakának végét követő 12 hónapon belül megvalósulnak,  nyereségrészesedések és jutalmak (bónuszok), amennyiben 12 hónapon belül fizetendőek a munka időszakát követően  nem pénzben nyújtott juttatások a meglévő munkavállalók részére. A munkavállalói juttatás keretében nyújtott támogatások az alábbi formákban valósulnak meg. a) Végkielégítés Végkielégítés kifizetésére akkor kerül sor, ha a munkaviszony a nyugdíjazás szokásos időpontja előtt munkáltatói rendes felmondással megszűnik, illetve ha a munkavállaló vállalja az önkéntes kilépést ilyen juttatás fejében. A Csoport abban az esetben számol el végkielégítési juttatásokat, ha az érintett felé kommunikálja azon

nyilvánvaló szándékát, hogy megszünteti bizonyos

alkalmazottai

munkaviszonyát az erre vonatkozó részletes, formális szabályok szerint, a visszavonás lehetősége nélkül, illetve ha az önkéntes kilépések ösztönzése érdekében ajánl fel végkielégítést. A mérleg


25

fordulónapjától számított 12 hónapon túl esedékes juttatások diszkontált jelenértéken szerepelnek a mérlegben. A végkielégítésben részesülők létszáma az előző évek fluktuációjának, a munkáltatói rendes felmondás a kilépők arányában, ezen belül a végkielégítésre jogosultak létszáma, várható szervezetkorszerűsítés és a minőségi cserék gyakoriságának figyelembevételével tervezhető. A Csoport a végkielégítéssel kapcsolatos költségeket a személyi jellegű ráfordítások között számolja el. b) Kedvezményes alkalmazotti tarifa A Gazdasági és Közlekedési Miniszter 116/2007. (XII.29.) GKM rendelete ( a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről) értelmében a villamosenergia-ipari „C” tarifa 2007. december 31-i dátummal megszűnt. Helyette 2008. január 1-jei hatállyal a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezmény lépett életbe. A rendelet szerint a kedvezményes villamosenergia-fogyasztásban részesülők az egyetemes szolgáltatótól vásárolt villamos energiát két, általuk választott felhasználási helyen az egyetemes szolgáltatási díjnál alacsonyabb áron vételezhetik. A kedvezményesen vételezhető villamos energia mennyisége évente a két felhasználási helyen összesen legfeljebb 15 000 kWh, amelyen belül a második kedvezményes felhasználási helyen naptári évenként legfeljebb 2 500 kWh vehető igénybe. Az első kedvezményes felhasználási helyen a kedvezményes villamosenergia-díj az éves villamos energia fogyasztásától függően a jogosult számára a villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató – kedvezmény igénybevétele nélküli – egyetemes szolgáltatási díjának az alábbiakban meghatározott százaléka:

Kedvezményes fogyasztás mértéke

Kedvezményes villamosenergia-díj az egyetemes szolgáltató részére egyébként fizetendő díj százalékában

0 kWh-tól 6 000 kWh-ig

37%

6 000 kWh-tól 9 000 kWh-ig

40%

9 000 kWh-tól 12 000 kWh-ig

50%

12 000 kWh-tól 15 000 kWh-ig

60%

2. fogyasztási helyen: 0 kWh-tól 2 500 kWh-ig

60%

A második kedvezményes felhasználási helyen vételezett villamos energia díja az egyébként fizetendő egyetemes szolgáltatási díj 60 %-a. A kedvezményes fogyasztás feletti részért a jogosultnak a kedvezményre nem jogosult lakossági fogyasztóra egyébként vonatkozó egyetemes szolgáltatói díjat kell megfizetnie. A kedvezmény nem vehető igénybe a szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért, vezérelt elosztóhálózati áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztására.


A

villamosenergia-piac

teljes

megnyitását

26 követően

az

egyetemes

szolgáltatók

látják

el

kedvezményes árú villamos energiával az erre jogosultakat. Az egyetemes szolgáltató részére egyébként fizetendő díj és a kedvezményes díj közötti különbözetet a finanszírozók térítik meg. Aktív munkavállalók esetén a finanszírozó a jogosultat foglalkoztató, munkáltatói listán szereplő munkáltató – kivéve a munkáltatói listán szereplő szakszervezetek alkalmazottait – a villamosenergia-ipari özvegyek esetében a finanszírozó – rendeletben szabályozott feltételek esetén – az elhunyt jogosult volt munkáltatója. Egyéb esetben – többségében nyugdíjas jogosultak – az átviteli rendszerirányító (MAVIR Zrt.) téríti meg a VET (Villamos Energia Törvény) 147.§ (1) bekezdés b) pontja szerint beszedett

pénzeszközökből.

Az

egyetemes

szolgáltató

a

térítésre

kötelezettekkel

egyedi

nyilvántartás alapján a rendeletben szabályozott módon számol el. A kedvezményes alkalmazotti tarifa és az egyébként fizetendő egyetemes szolgáltatói díj közötti különbség a Csoportnak villamos energia árbevétel-kiesést okoz, amelynek hatása - 2014. évben: 91 MFt - 2015. évben: 77 MFt A Csoport a fenti árbevétel-kiesésre a 2014-as és a 2015-es évek egyikében sem képzett céltartalékot. c) Dolgozóknak adott kölcsön A dolgozói és menedzser-kölcsönöket bekerüléskor valós értéken kell a könyvekbe felvenni, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken kell nyilvántartani. 2.17. Céltartalékok és függő kötelezettségek A környezet helyreállítására, átszervezésre, peres ügyekből származó jogi kötelezettségekre, jövőbeni kötelezettségekre és személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó céltartalékok akkor kerülnek képzésre, ha -

a Csoportnak múltbeli események nyomán jogi vagy hallgatólagos kötelezettsége van,

-

inkább valószínű, mint nem, hogy források elvonására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez,

-

az összeg megbízhatóan megbecsülhető.

A környezetvédelmi céltartalék elszámolása jogszabályi előírások és szakértői tanulmányok alapján történik. A céltartalékok a mérleg fordulónapján meglévő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiadások vezetés által becsült összegének jelenértékén vannak értékelve. A jelenérték meghatározásához használt (adó előtti) diszkontláb figyelembe veszi a pénz időértékére vonatkozó aktuális piaci becsléseket és a kötelezettséghez kapcsolódó kockázatokat. Több hasonló kötelezettség esetén a rendezéshez szükséges forráselvonás valószínűsége az azonos csoportba sorolt kötelezettségek egésze alapján kerül megállapításra. Céltartalék képzésére akkor is sor kerül, ha az azonos osztályba sorolt kötelezettségek bármelyike esetében csak kicsi a valószínűsége a forráselvonásnak.


27

A Csoport az 5 millió Ft-os összeghatár alatti, peres ügyekkel kapcsolatos kötelezettségekre csoportos céltartalék képzést alkalmaz. Alapját a Csoport ellen irányuló kötelezettségek összesített értéke képezi. Az 5 MFt feletti peres ügyekkel kapcsolatos kötelezettségekre a Csoport egyedi (ügyiratonkénti) elbírálással képez céltartalékot. A személyi jellegű céltartalékok képzése és felhasználása az időszaki eredményben a személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. (Lásd további információt a 8.6. fejezetben.) Az egyéb céltartalékok képzése és felhasználása az időszaki eredményben az egyéb üzemi ráfordítások között kerül elszámolásra. (Lásd további információt a 8.7. fejezetben.) 2.18. Árbevétel elszámolása Az értékesítés árbevételét az értékesített termék vagy szolgáltatás kapott ellenértékének valós értékén kell elszámolni, és nem tartalmazhatja a kapcsolódó adókat (áfa), kedvezményeket és az adott engedményeket. Halasztott fizetés esetén, nettó jelenértéken kell elszámolni. A bevétel elszámolásának feltétele a vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódik. Az anyavállalat és a konszolidációs körbe bevont leányvállalat közötti értékesítésekből származó bevételek az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás soraiból kiszűrésre kerülnek. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás értékesítés árbevétel sora az energiaadóval csökkentett értéket tartalmazza. a) Villamos energia értékesítése A

villamosenergia-értékesítés

árbevétele

tartalmazza

a

mérőleolvasás,

illetve

átalánydíjas

megállapodás alapján kibocsátott számlák ellenértékét és a még ki nem számlázott, de már elfogyasztott villamos energia időbeli elhatárolását. A villamosenergia-árbevétel a fogyasztók teljes körére történő elhatárolása, becslése az előző hónap elhatárolási adatainak, valamint a tárgyévi prognózis és az éves leolvasás figyelembe vételével havonta történik az előző évek tapasztalatai alapján kialakított modell segítségével. A modell alapján kiszámított elhatárolandó árbevételt különböző statisztikai és egyéb módszerekkel rendszeresen ellenőrzi az Értékesítési gazdasági igazgatóság. b) Rendszerhasználati díj árbevétele A rendszerhasználati díj árbevétele tartalmazza azon, a Csoporton kívüli fogyasztók által fizetett díjat, amelyet a Csoport hálózatán történő áramvételezés esetén kerül kiszámlázásra.

c)

Csatlakozási díjból származó bevételek A fogyasztóknak csatlakozási díjfizetési kötelezettségük van, amikor a villamos energia hálózathoz csatlakoznak, a hálózat bővítésének tényleges költsége alapján. Ezekből a csatlakozási díjakból származó összeg elhatárolásra kerül, és csak az érintett eszköz hasznos élettartamával arányosan kerül árbevételként elszámolásra. Az elhatárolt csatlakozási díjak a mérlegben a halasztott bevételek között szerepelnek.


28

A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztó az adott csatlakozási ponton jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. A rendelet (117/2007. (XII.29.) GKM) szerint a csatlakozási díjakat (korábban hálózatfejlesztési hozzájárulásokat) a Csoport a hálózati beruházásra használja fel.

d)

Egyéb árbevétel Az egyéb árbevétel jelentős részét a következő, rendszeresen jelentkező árbevételek alkotják: -

Az anyag- és áruértékesítésből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a Csoport átadja az anyagokat és árukat a vevőnek, a vevő elfogadta a termékeket, és az áruhoz kapcsolódó követelés behajthatósága kellő módon biztosított. A Csoport az anyag- és áruértékesítésből származó árbevételek között számolja el többek között az alvállalkozóknak értékesített hálózatépítéshez felhasznált anyagok, fogyasztásmérők eladásából származó árbevételeit.

-

A szolgáltatások (például: számviteli, pénzügyi) értékesítéséből származó árbevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amikor a szolgáltatások teljesülnek. Ezen szolgáltatások értéke a ténylegesen nyújtott szolgáltatás összes teljesítendő szolgáltatáson belüli aránya alapján kerül megállapításra, mint például a közös vezetésű vállalkozásokkal szemben elszámolt árbevétel.

2.19. Lízing elszámolások

a) Amikor a Csoport a lízingbevevő Az olyan eszköz lízingek, amelyek keretében lényegében minden kockázat és haszon átruházódik a Csoportra, a pénzügyi lízingek között kerülnek elszámolásra. A pénzügyi lízing ügyletek a lízing kezdetekor aktiválásra kerülnek a lízingelt eszköz valós értéke és a minimális lízingdíjak jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken. Minden lízingfizetési részlet felosztásra kerül a nyilvántartott bérletidíj-fizetési kötelezettség és a finanszírozási díj között olyan módon, hogy az egyes időszakokban jelentkező kötelezettségek összegére egy állandó kamatláb vonatkozzon. A nyilvántartott bérletdíj-fizetési kötelezettségek – a finanszírozási díjak nélkül – az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási díj kamat eleme az időszaki eredményben (pénzügyi műveletek ráfordítása) kerül elszámolásra a bérleti időszak során olyan módon, hogy a fennálló, fennmaradó fizetési kötelezettség egyenlegére állandó időszaki kamatláb vonatkozzon minden egyes időszakban. A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközökre értékcsökkenés kerül elszámolásra az eszköz hasznos élettartama és a haszonbérlet időtartama közötti rövidebb időszak figyelembe vételével. Az olyan működési lízingek, amelyek keretében a bérbeadó lényegében a tulajdonjoghoz kapcsolódó minden kockázatot és hasznot megtart, az operatív lízingek között kerülnek elszámolásra. Az operatív lízing-ügyletek kapcsán teljesített kifizetések (a bérbeadótól kapott esetleges ösztönzők figyelembe vételét – levonását – követően) költségként kerülnek elszámolásra az időszaki eredményben a haszonbérlet időtartama alatt, lineáris alapon.


29

b) Amikor a Csoport a lízingbeadó Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Csoport lényegében a tulajdonjoghoz kapcsolódó minden előnyt és kockázatot átad, az ügylet, értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként kerül kimutatásra. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak jelenértékének és egy nem garantált maradványértéknek az összegével. Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor kerül kivezetésre. Ha a Csoport a lízingbe adott eszköz működtetésében az átadást követően is részt vesz, akkor a nyereség elhatárolásra kerül és a lízing időszaka alatt kerül figyelembe vételre. A kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés csökkenés és a pénzügyi bevétel között olyan módon, hogy állandó nagyságú kamatláb vonatkozzon a pénzügyi lízingkövetelésre minden egyes időszakban. A pénzügyi lízing kamateleme a pénzügyi műveletek bevétele között kerül elszámolásra. A harmadik felek részére operatív lízing keretében bérbe adott eszközök a tárgyi eszközök között szerepelnek a mérlegben. Az ilyen eszközökre értékcsökkenés kerül elszámolásra hasznos élettartamuk során, a Csoport tulajdonában lévő, hasonló tárgyi eszközöknél alkalmazott módszereknek megfelelően. A bérleti bevétel (a bérlőknek adott esetleges ösztönzők figyelembe vételét – levonását – követően) lineáris alapon kerül elszámolásra az időszaki eredményben a haszonbérlet időtartama alatt. A Csoport a szerződések megkötésekor megvizsgálja, hogy az adott szerződés beágyazott lízinget tartalmaz-e. Amennyiben tartalmaz, abban az esetben a lízingek elszámolására vonatkozó számviteli politika alkalmazásával kerül elszámolásra. A lízingforgalommal kapcsolatos részletes információk a 7.1. fejezetben kerülnek bemutatásra. 2.20. Osztalék felosztása A Csoport részvénytulajdonosai részére kifizetendő osztalék kötelezettségként szerepel a pénzügyi beszámolóban, abban az időszakban, amikor az osztalékot a Csoport közgyűlése jóváhagyta. 2.21. Egy részvényre jutó nyereség A törzsrészvényre jutó eredmény meghatározása (EPS mutató) az anyavállalati törzsrészvény tulajdonosokra jutó nettó eredmény és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számának hányadosaként kerül meghatározásra. Az alap és a hígított mutató értéke minden bemutatott időszak tekintetében megegyezik egymással ezért a Csoport egy soron mutatja ki az EPS mutató értékét a konszolidált beszámolóban. 2.22. Értékesítésre tartott befektetett eszközök Az IFRS 5 standard alapján azon eszközök minősíthetők értékesítésre tartott eszköznek, amelyek könyv szerinti értékének megtérülése inkább várható azok értékesítése folytán, mint a további használat során, emellett bizonyítani kell, hogy az eszközök értékesítése nagyon valószínű és értékesítésre kész állapotban vannak.

ÉMÁSZ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2015. Az értékesítés valószínűségét az alábbi kritériumok (együttes teljesülés esetén) határozzák meg:  a megfelelő szintű döntéshozók elkötelezettek az értékesítés terve mellett,  az eszközök vagy elidegenítési csoport vevőjét aktív program mellett keresik,  az eszköz értékéhez képest racionális eladási árat állapít meg a gazdálkodó,  a tranzakció a minősítéstől számított egy éven belül lezárásra kerülhet. Az egy éven belül történő lezárást az eszköz értékesítési céllal tartottnak minősítésétől kell számolni.

30


31

3. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS MENEDZSMENT 3.1. Pénzügyi kockázati faktorok A Csoport tevékenységei különböző pénzügyi kockázatokat vetnek fel. Két jelentősebb kockázat az árfolyamkockázat és a hitelezési kockázat. A kockázatkezelési feladatokat a Kockázatkezelési Bizottság látja el, melynek hatásköre jelenleg a piaci és a hitelezési kockázatok kezelésére korlátozódik. Az Igazgatóság szabályzatokat ír elő az átfogó kockázatkezelésre vonatkozóan, továbbá írásban rögzíti az egyes területekre, például a hitelezési és piaci kockázatra vonatkozóan, a vállalati irányelveket. A Csoport átfogó kockázatkezelési politikája a pénzügyi teljesítményt befolyásoló, potenciális negatív hatások minimalizálására irányul. a) Piaci kockázat Devizaárfolyam-kockázat A Csoportnak árfolyamkockázata elsősorban ahhoz kapcsolódóan merül fel, hogy az ÉMÁSZ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. devizás partnerekkel is bonyolít áramkereskedelmet. A Kockázatkezelési Bizottság felelős az eurós nettó pozíciók rendszeres ellenőrzéséért, jelentési kötelezettsége van a Vezetés és az Igazgatóság felé, és – szükség esetén – megfelelő fedezeti stratégiákat ajánl. Az Igazgatóság kockázatkezelési politikája az euró esetében az elkövetkező 12 hónap során várható tranzakciók 100 %-ára vonatkozóan írja elő, olyan származékos pénzügyi instrumentumok (határidős ügyletek) használatát, melyekkel az árfolyamkockázat közgazdasági értelemben fedezhető. Ezek az ügyletek számviteli szempontból azonban nem teljesítik a fedezeti elszámolás követelményeit. Ezen előírások az ÉMÁSZ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyleteire vonatkoznak. A Csoport konszolidált éves beszámolójába bevont többi társaság esetében az árfolyamkockázat nem jelentős. Egyéb árkockázat 2015. és 2014. december 31-én a Csoport nem rendelkezett jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok. A konszolidált pénzügyi beszámolóba tőkemódszerrel bevont Magyar Áramszolgáltató Kft. az ELMŰ Nyrt.-vel közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt vállalat, ennek megfelelően a tevékenységével kapcsolatban felmerülő kockázatokat az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen viseli. Kamatlábkockázat Az adott kölcsönök és a kamatozó pénzügyi eszközök szintje minimális, így a kamatlábkockázat mértéke eszközoldalon alacsony. A Csoport részben változó kamatlábak melletti hitelfinanszírozású, így ki van téve a kamatlábak változásából adódó kedvezőtlen hatásnak. A Kockázatkezelési Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a külső kölcsönök kamatszintjét.


32

b) Hitelezési kockázat A Csoport jelentős mértékű hitelezési kockázatnak van kitéve. Irányelvek biztosítják, hogy lehetőleg csak olyan felekkel lépjen üzleti kapcsolatba (vásárlás és értékesítés), akiknek megfelelő hitelminősítése van, kivéve az Egyetemes Szolgáltatói vevőkör, mert a VET (Villamosenergia Törvény) alapján ellátási kötelezettség vonatkozik rá. Bevezetésre kerültek olyan előírások, melyek korlátozzák annak a hitelnek az összegét, amely a Vezetőség – Hitelkockázati Bizottsági ülésén meghozott – jóváhagyása nélkül adható bármely partnernek. Ezt a határt az üzleti partner mérete és hitelbesorolása együttesen határozza meg. Ha ezt a limitet túllépik, az üzlet csak bankgarancia vagy más - megfelelő biztosítékot nyújtó - fedezet mellett valósulhat meg. A Csoportnak nincs olyan vevője, akinek egyenlege az összes vevőkövetelés 10 %-át meghaladja. c) Likviditási kockázat Az óvatos likviditási kockázati menedzsment keretei között megfelelő pénzeszköz állománnyal és hitellehetőségek által garantált finanszírozással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a piaci pozíciók lezárására. A Csoport számlavezető bankjaival rendszeres a kapcsolattartás, a szerződésekben meghatározott pénznemekre vonatkozó, megfelelő hitellehetőség folyamatos biztosítása érdekében. A Rövid lejáratú kötelezettségek összege meghaladja a Forgóeszközök összegét, amit a Csoport az operatív működésből származó pénzeszköz állománnyal és forgóeszköz hitelekkel finanszíroz. 3.2. Tőkekockázat-kezelés A Csoport saját tőkéjét a jegyzett tőke és a felhalmozott eredmény értéke alkotja. A Csoport alaptőkéje (jegyzett tőkéje) azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényekből áll. A felhalmozott eredményt a Csoport eredménytartalékának és időszaki eredményének összege képezi. A Csoport saját tőkéjén belül nincsenek kisebbségi részesedések. A Csoport tőkeszerkezetét (saját tőke-idegen tőke arány) az alábbi táblázat mutatja: MFt Megnevezés

2015

Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök

2014

8 783

7 847

15 153

22 240

-

299

-

1 107

Kötelezettségek (nettó adósság)

23 637

28 980

Saját tőke

73 336

70 822

Tőkeáttételi arány (eladósodottság)

32%

41%


33

A tőkeszerkezet kezelése során a Csoport célja, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy a részvényesek, és más érdekeltek számára hasznot biztosítson, valamint, hogy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőke költségének csökkentése érdekében. A fentiekben leírtak érdekében a Csoport a cash pool elszámolási rendszeren keresztül optimalizálja az egyes tagvállalatok és a Csoport finanszírozási igényeit. A finanszírozáshoz szükséges limit értékeket az ÉMÁSZ Nyrt. állapítja meg a Csoport üzleti tervét figyelembe véve. A finanszírozási limitek, a saját tőke arányait figyelembe véve, biztosítják a megfelelő szintű idegen tőke ellátottságot. A pénzforgalmi adatok napi/heti/havi rendszeres figyelése, az aktuális tény adatokból levezetett gördülő likviditási prognózisok megfelelő kontrollt adnak a finanszírozási limitek betartásához. A gördülő prognózisokból levezetett nettó pénzügyi vagyon értékeit negyedévente hozzáigazítják a tény és éves prognózis adatokhoz is, ezáltal biztosítva az adatok széles körű konzisztenciáját. A Csoport tagvállalatai megfelelnek a jogszabályokban előírt tőkekövetelményeknek. 3.3. Valós érték becslések Az IFRS 13 meghatározása szerint a valós érték az az ár, amelyet piaci szereplők közötti szokásos tranzakció során egy eszközért kapnának, vagy egy kötelezettség átruházásáért fizetnének az értékelés időpontjában. A valós érték elemzése a hierarchia szintek által valósul meg, amelyek a következők: Az 1. szintű inputok olyan jegyzett (nem módosított) árak azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacain, amelyekhez a gazdálkodó egység az értékelés időpontjában hozzáférhet. A 2. szintben szereplő inputok a jegyzett árakon kívüli, az eszköz vagy kötelezettség vonatkozásában akár közvetlenül, akár közvetve megfigyelhető inputok. A 3. szintű inputok az eszköz vagy a kötelezettség nem megfigyelhető inputjai. Az aktív piaci forgalomban nem lévő pénzügyi instrumentumok valós értékét a Csoport különböző értékelési technikák alkalmazásával határozza meg. A Csoport többféle módszert alkalmaz, továbbá feltételezéseket használ az egyes mérlegfordulónapokon fennálló piaci feltételeknek megfelelően. A határidős devizaügyleti kötések valós értékét a mérlegfordulónapon érvényes határidős piaci devizaárfolyamok alapján határozza meg a Csoport. MFt Pénzügyi eszközök valós értékelés szerinti szintjei 2015.12.31.

1. szint

2. szint

3. szint

Közvetlenül m egfigyelhető piaci ár

Levezetett piaci ár

Nem m egfigyelhető piaci ár

Derivatív követelés Értékesíthető pénzügyi eszközök Összesen

Összesen

-

51 13

-

51 13

-

64

-

64 MFt

Pénzügyi eszközök valós értékelés szerinti szintjei 2014.12.31. Értékesíthető pénzügyi eszközök Értékesítési céllal tartott eszközök Összesen

1. szint

2. szint

3. szint

Közvetlenül m egfigyelhető piaci ár

Levezetett piaci ár

Nem m egfigyelhető piaci ár

Összesen

3 408

13 -

-

13 3 408

3 408

13

-

3 421

A Csoportnak csak pénzügyi eszközei vannak, melyeket valós értéken értékel.


34

A bázisidőszakban az értékesítési céllal tartott eszközök értéke értékesítési költséggel csökkentett valós értéken került kimutatásra. Részletes információt lásd a 6. fejezetben. Az azon, mérlegben nem valós értéken értékelt instrumentumok esetén, melyekre a valós érték közzétételére van szükség, a kiegészítő mellékletben való bemutatásra a mérlegsort részletező megjegyzésénél kerül sor. 3.4. Pénzügyi kockázatok elemzése és kezelése PIACI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE Devizaárfolyam-kockázat A Csoportnak devizaárfolyam-kockázata elsősorban ahhoz kapcsolódóan merül fel, hogy az ÉMÁSZ Nyrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. devizás partnerekkel is bonyolít áramkereskedelmet. A Csoport az áramkereskedelemmel kapcsolatos EUR devizaárfolyamok változásának fedezetére határidős devizaügyleteket köt, ezért e devizaárfolyam-változások kockázatának saját tőkére, illetve időszaki eredményre gyakorolt hatása a Csoport szempontjából nem jelentős. A Csoport 2015. és 2014. évi beszámolója a devizaárfolyamok változásából adódó egyéb kockázatnak csak a devizás pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódóan van kitéve. Ha 2015. december 31-én az EUR devizaárfolyamok 5 százalékponttal változnának (2014. december 31én változtak volna), akkor ez a változás a Csoport saját tőkéjére, illetve időszaki eredményére az alábbi összevont hatással lenne:  az EUR devizaárfolyamok csökkenése esetén 3 MFt-tal csökkenne (2014. évben 30 MFt-tal csökkent volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye,  az EUR devizaárfolyamok növekedése esetén 3 MFt-tal növekedne (2014. évben 30 MFt-tal növekedett volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye. 2015. december 31-én a devizás pénzügyi instrumentumok legjelentősebb részét a devizás vevők (2015. évben: 1 379 715 EUR, 2014. évben: 1 111 331 EUR) és a devizás szállítók állománya (2015. évben: 1 444 641 EUR, 2014. évben: 1 278 365 EUR) teszi ki, melyek mérlegfordulónapi értékelésének összevont hatása a Csoport saját tőkéjére, illetve az időszaki eredményére nem jelentős. 2015. december 31-én a deviza-folyószámla záró értéke 271 297 EUR (2014. évben: 2 045 840 EUR). Ha az EUR-devizaárfolyamok 5 százalékponttal változnának, akkor ez a változás a Csoport saját tőkéjére, illetve az időszaki eredményre az alábbi összevont hatással lenne:  az EUR devizaárfolyamok csökkenése esetén 4 MFt-tal csökkenne (2014. évben 32 MFt-tal csökkent volna)a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye,  az EUR devizaárfolyamok növekedése esetén 4 MFt-tal növekedne (2014. évben 32 MFt-tal növekedett volna) a Csoport saját tőkéje és időszaki eredménye.


35

Egyéb árkockázat A konszolidált pénzügyi beszámolóba tőkemódszerrel bevont Magyar Áramszolgáltató Kft. az ELMŰ Nyrt.-vel közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt vállalat, ennek megfelelően a tevékenységével kapcsolatban felmerülő egyéb árkockázatokat az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen viseli. Az árkockázatok az árambeszerzések RWE AG általi fedezése miatt a Csoport pénzügyi beszámolójára nézve nem bírnak jelentős hatással. Kamatlábkockázat A Csoport 2015. és 2014. évi beszámolója a kamatláb változásából adódó kockázatnak csak a felvett hitelekhez kapcsolódóan van kitéve, ugyanis más jelentős kamatozó pénzügyi instrumentummal nem rendelkezik. Az alábbi érzékenységi elemzés mutatja be a piaci kamatláb változásának a hatását. A kamatérzékenység-vizsgálat számításának alapja a rövidlejáratú hitelek 2015. év végi záró értéke 5 744 MFt (2014. év végi záró érték 10 813 MFt) Amennyiben 2015. december 31-én a folyószámla- és rulírozó hitelek szerződésenkénti kamatlábai 300 bázisponttal változtak volna (2014. december 31-én 300 bázisponttal változtak volna), akkor ez a változás a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: -

kamatláb csökkenése esetén 91 MFt-tal növekedne (2014. évben 146 MFt-tal növekedett volna) a

Csoport időszaki eredménye, -

kamatláb növekedése esetén 91 MFt-tal csökkenne (2014. évben 146 MFt-tal csökkent volna) a

Csoport időszaki eredménye. HITELEZÉSI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE A Csoport a számviteli politika alapján a vevők értékvesztésének elszámolását villamosenergia-vevők, rendszerhasználati díjas vevők, egyéb vevők, valamint jogi útra terelt peres vevői körre bontja. A Csoport a villamosenergia-vevőkön belül, az üzleti fogyasztói körre egyedi minősítés alapján, valamint a további fogyasztói körök esetén pedig csoportos minősítés alapján számol értékvesztést. A Csoport vevőkategóriáit hitelezési kockázat szerint vizsgálva a legkockázatosabb ügyfélkört a csoportos minősítés alapján értékvesztett villamosenergia-vevők és a peresített vevők jelentik. A rendszerhasználati díjas vevők és az egyéb vevők kategóriáit hitelezési kockázat szerint vizsgálva, megállapítható, hogy az esedékes, értékvesztett követelések szintje minimális, ezért ezen vevőkategóriák esetében nincs jelentős kockázatnak kitéve a Csoport.


36

Vevőkövetelések és értékvesztése csoportos minősítés alapján: MFt 2015.12.31 Megnevezés

Rendszerhasználati díjas vevők

Villamosenergiavevők

Egyéb vevők

Peresített vevők

Összesen

Nem esedékes, nem értékvesztett

977

3 207

139

-

Esedékes, nem értékvesztett követelések

470

334

153

-

957

Esedékes, értékvesztett követelések

685

26

19

4 203

4 933

Bruttó érték összesen Értékvesztés

2 132 -

569

Nettó érték összesen

3 567 -

14

1 563

311 -

12

3 553

4 323

4 203 -

10 213

4 197

299

-

6

4 792 5 421

MFt 2014.12.31 Megnevezés


Villamosenergiavevők


Egyéb vevők

Peresített vevők

Összesen

3 837

2 639

124

-

6 600

Esedékes, nem értékvesztett követelések

996

342

250

-

1 588

Esedékes, értékvesztett követelések

961

35

24

4 364

5 384

5 794

3 016

398

4 364

13 572

Bruttó érték összesen Értékvesztés

-

Nettó érték összesen

800

-

27

4 994

-

13

2 989

-

4 355

385

-

9

5 195 8 377

A csoportos minősítéssel értékelt villamosenergia-vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 569 MFt, a hálózathasználati díjas vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 14 MFt, az egyéb vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 12 MFt, míg a peresített vevőkre elszámolt értékvesztés tárgyévi záró értéke 4 197 MFt. A csoportos minősítéssel értékelt vevőkre tárgyidőszakban összesen 4 792 MFt értékvesztést számolt el a Csoport, amely 403 MFt-tal (7,76 %-kal) alacsonyabb a bázisévhez viszonyítva. A vevőkörökre együttesen elszámolt értékvesztés csökkenése a fogyasztók fizetési magatartásának javulásával magyarázható, amely elsődlegesen a rezsicsökkentés, illetve a hátralékkezelésben bevezetett innovatív intézkedések együttes hatása. Vevőkövetelések és értékvesztése egyedi minősítés alapján: MFt 2015.12.31 Megnevezés

Bruttó érték

2014.12.31

Értékvesztés

Bruttó érték

Értékvesztés

Villamosenergia-vevők egyedi minősítés alapján

1 154

-

15

1 127

-

31

Egyedileg minősített vevőkövetelések összesen

1 154

-

15

1 127

-

31

Az egyedi minősítéssel értékelt vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés tárgyidőszaki záró értéke 15 MFt, amely 16 MFt-tal (51,61 %-kal) alacsonyabb a bázisévhez viszonyítva. Egyedi értékelésre kerül sor a kiemelt versenypiaci nagyfogyasztók körében. Ezen kiemelt ügyfelek követeléskezelésénél sajátos körülmények állnak fent, speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.


37

A csoportos minősítésű lejárt, de nem értékvesztett követelések korosítása vevőcsoportonként: MFt 2015.12.31 Megnevezés

1-30 nap között

31-60 nap között

61-90 nap között

Összesen

Villamosenergia-vevők

163

228

79

470


295

33

6

334

Egyéb vevők

129

12

12

153

Összesen

587

273

97

957 MFt

2014.12.31 Megnevezés

1-30 nap között

31-60 nap között

61-90 nap között

Összesen


689

212

95

996


295

36

11

342

Egyéb vevők Összesen

219

23

8

250

1 203

271

114

1 588

A nem esedékes nem értékvesztett vevőköveteléseknél a követelések megtérülése vevőkategóriánként eltérő. A villamosenergia-vevőkkel kapcsolatos követelések 526 MFt-tal csökkentek az előző üzleti évhez képest, amelynek egyik meghatározó tényezője, hogy az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. Az egyetemes szolgáltatás tekintetében - amely tartalmazza a lakossági fogyasztói kört – magasabb a követelés

jövőbeni

megtérülés

kockázata,

mint

a

versenypiaci

villamosenergia-vevők

és

a

hálózathasználati díjas vevők esetében. Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelések, valamint egyéb követelések minősítése: MFt 2015.12.31

Megnevezés

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Követelések egyéb részesedési Egyéb pénzügyi viszonyban lévő követelések vállalkozással szemben


793

-

2

Követelések bruttó értéke

793

-

2

Követelések nettó értéke

793

-

2 MFt

2014.12.31

Megnevezés

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Követelések egyéb részesedési Egyéb pénzügyi viszonyban lévő követelések vállalkozással szemben


808

-

64

Követelések bruttó értéke

808

-

64

Követelések nettó értéke

808

-

64


38

LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS ELEMZÉSE A Csoport a likviditási kockázatot a várható lejárati időpontok alapján kezeli, közzéteszi mind a pénzügyi kötelezettségek, mind a szállítói kötelezettségek várható lejárati időpontjainak az elemzését. A Csoportnál a kötelezettségek lejárati időpontjai szerződéseken alapulnak. A Csoport pénzügyi kötelezettségei részben folyószámla- és bankhitelekből adódnak, amely kötelezettségek az alábbi táblázatban az esedékesség napjáig fizetendő kamatokkal együtt, nem diszkontálva kerülnek bemutatásra a megfelelő lejárati kategóriákban. MFt 2015.12.31 Megnevezés

1-30 nap között

31-90 nap között 91-360 nap között

1 - 5 év között

Összesen

BNP Paribas Zrt.

-

-

1 032

-

1 032

CIB Hungária Bank Zrt.

-

-

972

-

972

Deutsche Bank Zrt.

-

-

919

-

919

ERSTE bank

-

-

815

-

815

ING Bank

-

-

188

-

188

MKB Zrt.

-

-

1 018

-

1 018

OTP Nyrt.

-

872

-

-

872

-

872

4 944

-

5 816

6 403

-

-

-

6 403

Kapott hitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek összesen Anyavállalati garanciák

844

-

-

-

844

7 247

872

4 944

-

13 063

12 762

-

-

-

12 762

MFt 2014.12.31 Megnevezés

1-30 nap között

31-90 nap között 91-360 nap között

1 - 5 év között

Összesen

BNP Paribas Zrt.

-

-

520

-

520

CIB Bank Zrt. Rulírozó hitel

-

4 009

-

-

4 009

CIB Bank Zrt.

-

-

2 879

-

2 879

Deutsche Bank Zrt.

-

-

134

-

134

MKB Bank Zrt

-

-

3 404

-

3 404

Kapott hitelek lejáratig fizetendő kamattal összesen

-

4 009

6 937

-

10 946

8 834

-

-

-

8 834

714

-

-

-

714

Pénzügyi kötelezettségek összesen

9 548

4 009

6 937

-

20 494

Anyavállalati garanciák

6 123

-

-

-

6 123

Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek


39

Az ÉMÁSZ Csoport pénzügyi instrumentumainak kategorizálása Az IFRS 7 követelményei szerint a pénzügyi eszközök egyes osztályaihoz magyarázó, értelmező közleményt kell készíteni. Az IFRS 7 nem tartalmaz előre meghatározott listát ezekről az osztályokról, csak annyit szabályoz, hogy az egy osztályba tartozó pénzügyi eszközök megegyező természetűek legyenek, azonos jellemzőkkel rendelkezzenek és az egyes osztályokba tartozó elemek álljanak összhangban a mérlegcsoportok elemeivel. A pénzügyi instrumentumok „osztály” nem azonos a pénzügyi instrumentumok „kategóriával”. A kategóriákat az IAS 39 definiálja, melyek a következők:  az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök,  kölcsönök és követelések,  értékesíthető pénzügyi eszközök,  lejáratig tartott értékpapírok,  az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek,  amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Az osztályokat alacsonyabb szinten kell meghatározni, mint azt az IAS 39 teszi, és össze kell hangolni a mérleg soraival, az IFRS 7 előírásai szerint. A kategóriák szintjeinek meghatározása szabályozáson alapszik, az osztályok részletezettsége a Csoport döntésén alapul, és a számviteli politikában kerül rögzítésre. A Csoport pénzügyi instrumentumainak kategorizálását az alábbi táblázatok mutatják:

Kategóriák (IAS39 szerint definiált) Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök

Mérlegsorok

Megjegyzés

Derivatív pénzügyi követelések

Az RWE AG-val kötött nyitott határidős devizaügyletekből származó származékos pénzügyi eszközök

Kölcsönök

Lakásépítési- és vásárlási kölcsönök

Vevői, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő felekkel szembeni követelések

Áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból adódó rövid lejáratú vevői követelések

Egyéb követelések

Szerződésen alapuló járó kamat, kötbér, kártérítés

Pénzeszközök

Bankbetétek, pénztárak

Értékesíthető pénzügyi eszközök


Befektetési céllal tartott, tulajdoni részesedést jelentő (nem konszolidált) befektetések

Lejáratig tartott értékpapírok

Nem releváns

Nincs ilyen pénzügyi eszköz a Csoportnál

Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi kötelezettségek

Derivatív pénzügyi kötelezettségek

Az RWE AG-val kötött nyitott határidős devizaügyletekből származó származékos pénzügyi kötelezettségek

Kapott hitelek

Folyószámla- és bankhitelek

Kölcsönök és követelések Pénzügyi eszközök

Pénzügyi kötelezettségek

Szállítói, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő Áruvásárlásból és szolgáltatás-igénybevételből Amortizált bekerülési értéken felekkel szembeni kötelezettségek adódó szállítói kötelezettségek elszámolt pénzügyi kötelezettségek Szerződésen alapuló fizetendő kamat, tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek, vevői Egyéb kötelezettségek túlfizetések miatti kötelezettségek és szénipari támogatási kötelezettség


40

MFt Pénzügyi eszközök 2015.12.31

Kölcsönök és követelések


Eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök 51

Összesen

Derivatív követelések

-

-

Kölcsönök

3

-

-

3

7 353

-

-

7 353

Vevői és kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb pénzügyi követelések Pénzeszközök

2

-

-

2

299

-

-

299

-

13

-

13

7 657

13

51

7 721

Értékesíthető pénzügyi eszközök Összesen

51

MFt Pénzügyi eszközök 2014.12.31 Kölcsönök Vevői és kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb pénzügyi követelések Pénzeszközök Értékesíthető pénzügyi eszközök Összesen

Kölcsönök és követelések


Eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközök -

13

-

10 281

-

-

Összesen 13 10 281

64

-

-

64

1 107

-

-

1 107

-

13

-

13

11 465

13

-

11 478

MFt Pénzügyi kötelezettségek 2015.12.31

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Összesen

Kapott hitelek

5 744

5 744

Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek

6 403

6 403

844

844

12 991

12 991

Egyéb pénzügyi kötelezettségek Összesen

MFt Pénzügyi kötelezettségek 2014.12.31

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Kapott hitelek Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek Összesen

Összesen

10 813

10 813

8 834

8 834

714

714

20 361

20 361

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz és pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó eredményhatás a 8.9 Pénzügyi műveletek eredménye fejezetben került bemutatásra. Az eredményen keresztül valós értéken elszámolt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó eredményhatás a 8.3 Egyéb üzemi bevételek fejezetben került bemutatásra.


41

4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK Az alkalmazott becslések és megítélések folyamatos értékelés alatt állnak és a múltbeli tapasztalatokra és egyéb tényezőkre épülnek, beleértve az aktuális körülmények alapján vélhetően bekövetkező jövőbeni eseményekre vonatkozó várakozásokat is. 4.1. Kritikus számviteli becslések és feltételezések A Csoport becsléseket és feltételezéseket fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan. Az ebből eredő számviteli becslések, természetükből adódóan, csak ritka esetben egyeznek meg a tényleges eredményekkel. Azok a becslések és feltételezések, amelyek miatt jelentős mértékben módosulhat az eszközök és források mérlegben szereplő értéke a következő pénzügyi év során, az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Az eszközök hasznos élettartamának becslése A Csoport megbecsüli, hogy az adott tárgyi eszköz mennyi ideig használható, és ez alapján kerül megállapításra az eszközök hasznos élettartama. Gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a tényleges hasznos élettartam néha eltér a becsült értéktől. A 2015. december 31-i nettó tárgyi eszköz és immateriális javak együttes értéke 80 860 MFt (2014. december 31-én 76 422 MFt), és a tárgyidőszakban elszámolt értékcsökkenés 7 496 MFt (2014. évben 7 471 MFt). A leírási kulcsok 1 százalékpontos csökkenése az eredményt 1 716 MFt -tal javítaná (2014 évben 1 650 MFt-tal javította volna). A hálózati eszközök a teljes tárgyi eszközállomány 94,73 %-át teszik ki (2014-ben 94,20 %-át tették ki), hasznos élettartamuk 12,5-25 év. A Csoport évente ellenőrzi a becsült várható hasznos élettartamokat, és változás esetén módosítja az értékcsökkenési kulcsokat. A részesedések realizálható értékének becslése A Csoport értékvesztésre utaló jelek esetén vizsgálja részesedéseinek realizálható értékét, és ezeknek a vizsgálatoknak megfelelően mindig a megtérülő érték mértékéig kerülnek leértékelésre a részesedések, ha szükséges. Ha a helyzet megváltozik a jövőben, további értékvesztés kerül elszámolásra, vagy korábban elszámolt értékvesztés – részben vagy egészben – kerül visszaírásra. A tárgyidőszakban nem volt szükség értékvesztés elszámolásra, míg a bázisidőszakban a Sinergy Kft. esetében 814 MFt, a TVK-Erőmű Kft. esetében 813 MFt értékvesztést számolt el a Csoport.


42

A tárgyi eszközök és immateriális javak realizálható értékének becslése A Csoport értékvesztésre utaló jelek esetén vizsgálja tárgyi eszközeinek és immateriális javainak realizálható értékét. Az értékvesztési vizsgálatok során a Csoport különféle becsléseket alkalmaz az eszköz használatából származó jövőbeni pénzáramokra vonatkozóan a tőkeköltség és a növekedési ráta figyelembe vételével. A becslések alapjául a gazdasági környezetre, a fogyasztásra és a villamos energia eladási árára vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ha a helyzet megváltozik a jövőben, további értékvesztés kerül elszámolásra, vagy korábban elszámolt értékvesztés – részben vagy egészben – kerül visszaírásra. 2015. és 2014. években nem volt szükséges értékvesztés elszámolása. A befektetett eszközök megtérülő értékének vizsgálata A Csoport a befektetett eszközök megtérülő értékének meghatározásához az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték módszert alkalmazza. A valós értéket a Csoport a várható jövőbeni cash-flow-k diszkontált jelenértékével határozza meg. A diszkontráta meghatározása során a súlyozott tőkeköltség módszeréből indult ki (alkalmazott diszkontráta 6,2 %, 2014-ben: 6,6 %). A jövőbeni cash flow-k figyelembe veszik a piaci és szabályozási környezet ismert változásait, a Csoport előző évi teljesítményét, továbbá a Csoport igazgatósága által jóváhagyott középtávú terveket, amelyekben költségcsökkentéseket irányoztak elő. Tőkeköltség A tőkeköltség 1 százalékpontos növekedése mellett sem bázis, sem tárgyidőszakban nem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre, mert a megtérülő érték még az egy százalékkal magasabb tőkeköltség mellett is a könyv szerinti érték felett lenne. Ugyanakkor egy esetleges 1 százalékpontos tőkeköltség-növekmény érintené a halasztott adó eszközök egyenlegét (1 565 MFt-tal csökkentené). Ez abból adódik, hogy a halasztott adó eszközök között 7 358 MFt került kimutatásra, amiatt, mert eltérés van az adóalap (amely megegyezik a magyar számviteli törvény szerinti éves beszámoló könyv szerinti értékével) és az IFRS beszámolóban lévő hálózati eszközértékek között. A különbségre az IAS 12-nek megfelelően halasztott adóeszköz került a mérlegben kimutatásra. A tőkeköltség esetleges 1 százalékpontos növekedése miatt a magyar számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott eszközértékre értékvesztést kellene elszámolni, aminek következtében, az IFRS beszámolóban a halasztott adó követelés egyenlege 1 565 MFt-tal csökkenne, az adóráfordítás pedig ugyanezzel az összeggel növekedne. Költségcsökkentési terv Amennyiben a csoport a tervezett költségcsökkentési programját feleakkora mértékben tudja megvalósítani, mint amit tervezett, szintén nem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre.


43

Hatósági és törvényi változások A befektetett eszközök jövedelmezőségének meghatározásakor a Csoport azzal a feltételezéssel élt, hogy az eszközök értékét befolyásoló, a Csoport számára negatív cash flow változással járó további hatósági, törvényi és adórendelkezések nem történnek. Hosszú távú adópolitika A befektetett eszközök jövedelmezőségének meghatározásakor a Csoport azzal a feltételezéssel élt, hogy hosszú távon az adórendszer szektorsemlegessége irányába mutató elmozdulások várhatók. Amennyiben ez mégsem valósul meg, akkor sem lenne szükség értékvesztés elszámolására a hálózati eszközökre, ugyanakkor a fent bemutatott ok miatt a halasztott adó eszközök egyenlege ebben az esetben 6 310 MFt-tal csökkenne, az adóráfordítás pedig ugyanezzel az összeggel növekedne.

Céltartalékok elszámolása Az elemzéseket és a becsléseket a Csoport a jogi tanácsadókkal közösen készíti a valószínűség, időzítés és várható forráskiáramlás összegének meghatározása érdekében. A környezetvédelemmel kapcsolatban felmerülő tételek nem rendelhetők konkrét eszközhöz és nem tervezhetőek előre az eszközök telepítésénél. Ennek alapján azok nem a tárgyi eszköz bekerülési értékében, hanem a szennyezés évében kerülnek költségként elszámolásra. A becsült költségek – amelyekre a kifizetés valószínűsíthető – a Csoport pénzügyi kimutatásaiban a céltartalékok között kerülnek elszámolásra. A tényleges kiadás eltérhet a céltartalékként elszámolt összegtől jogi normák esetleges változása, a környezetvédelmi helyreállításban alkalmazható technológia fejlődése vagy a harmadik felek által fedezett költségek változása miatt. Ha ezeknek a kötelezettségeknek a tényleges összege eltér a képzett céltartalék összegétől, akkor a különbözetet az időszaki eredményben kell elszámolni. A Csoport 2015. évben szabadságra, megállapodásos bérre, környezetvédelmi költségekre, várható kötelezettségekre és peres ügyekre képzett céltartalékot, összesen 361 MFt értékben. A Csoport 2014. évben szabadságra, megállapodásos bérre és peres ügyekre képzett céltartalékot, összesen 66 MFt értékben. A céltartalékokkal kapcsolatos további információt lásd a 7.15.2. fejezetben. Villamos energia beszerzésének és értékesítésének időbeli elhatárolása A beszámolási időszak végével becslések készülnek a villamos energia szállítói számláinak és árbevételének, valamint a rendszerhasználati díj szállítói számláinak és árbevételének az elhatárolására vonatkozóan. A villamosenergia-árbevételnek a fogyasztók teljes körére történő elhatárolása, becslése az előző hónap elhatárolási adatainak, valamint a tárgyévi prognózis és az éves leolvasás figyelembe vételével havonta történik az előző évek tapasztalatai alapján kialakított modell segítségével. A modell alapján kiszámított elhatárolandó árbevételt különböző statisztikai és egyéb módszerekkel rendszeresen ellenőrzi az Értékesítési gazdasági igazgatóság.


44

A rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos ráfordítás és árbevétel időbeli elhatárolásának összege az alábbi elv alapján kerül meghatározásra. A rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó ráfordítás- és árbevétel főkönyvek zárására az aktuális hónap utolsó munkanapján kerül sor. A beszámolási időszakra vonatkozó számlák – amelyek a rendszerhasználati ráfordítást tartalmazzák –, illetve a rendszerhasználati díjakról kiállított számlák eddig az időpontig még nem állnak teljes egészében a Csoport rendelkezésére. A Csoport saját mérési adatok alapján mind mennyiségi, mind értékbeni becslést készít. A becslés adatait az adott időszakra vonatkozó rendszerhasználati mérleg is tartalmazza. Az így elhatárolt villamos energia és rendszerhasználati díj árbevétele a mérlegben a vevői követelések között, míg a ki nem számlázott, de felmerült villamos energia és rendszerhasználati díj költsége a szállítói kötelezettség soron jelenik meg. Ha 2015. évben a villamosenergia-beszerzés mennyiségének elhatárolt értéke 10 százalékponttal változna (2014. évben 10 százalékponttal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: -

az elhatárolt mennyiség csökkenése esetén 513 MFt-tal növekedne (2014. évben 790 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye,

-

az elhatárolt mennyiség növekedése esetén 513 MFt-tal csökkenne (2014. évben 790 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye.

Ha 2015. évben a villamosenergia-értékesítés mennyiségének elhatárolt értéke 10 százalékponttal változna (2014. évben 10 százalékponttal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: -

az elhatárolt mennyiség növekedése esetén 293 MFt-tal növekedne (2014. évben 475 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye,

-

az elhatárolt mennyiség csökkenése esetén 293 MFt-tal csökkenne (2014. évben 475 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye.

Ha 2015. évben a villamosenergia-beszerzési egységárak 10 százalékponttal változnának (2014. évben 10 százalékponttal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - a beszerzési egységárak növekedése esetén 4 127 MFt-tal csökkenne (2014. évben 6 200 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye, - a beszerzési egységárak csökkenése esetén 4 127 MFt-tal növekedne (2014. évben 6 200 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye. Ha 2015. évben a villamosenergia-értékesítési egységárak 10 százalékponttal változnának (2014. évben 10 százalékponttal változott volna), akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: - az értékesítési egységárak növekedése esetén 4 149 MFt-tal növekedne (2014. évben 7 847 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye, - az értékesítési egységárak csökkenése esetén 4 149 MFt-tal csökkenne (2014. évben 7 847 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye.


45

Vevői követelések értékvesztése Az üzleti fogyasztókkal szemben fennálló követelések értékvesztésének becslése egyedi és portfolió alapon történik, a behajtás tapasztalati adatai alapján. A lakossági fogyasztókkal szembeni követelések esetében pedig múltbeli tapasztalatok alapján történik az értékvesztés elszámolása. Az esedékes vevőkövetelések záró értéke 2015. év végén 1 082 MFt-tal alacsonyabb a 2014. év végi értékhez képest. Ha 2015. évben az alkalmazott átlagos értékvesztési

kulcsok

10 százalékponttal

változnának

(2014. évben 10 százalékponttal változott volna) a teljes vevőállományt figyelembe vevő értékvesztés kalkulációnál, akkor ez a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: -

az átlagos értékvesztési kulcs csökkenése esetén 410 MFt-tal növekedne (2014. évben 546 MFt-tal növekedett volna) a Csoport időszaki eredménye,

-

az átlagos értékvesztési kulcs növekedése esetén 410 MFt-tal csökkenne (2014. évben 546 MFt-tal csökkent volna) a Csoport időszaki eredménye.

Kapott hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj elhatárolása A fogyasztóknak hálózatfejlesztési díjfizetési kötelezettségük van, amikor a villamosenergia-hálózathoz csatlakoznak, a hálózat bővítésének tényleges költsége alapján. A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII.29.) GKM rendelet előírja, hogy a meglévő hálózatra történő csatlakozás esetén a fogyasztó a hálózati engedélyessel szerződéses keretek között megállapodik a csatlakozási díj mértékében. A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztó az adott csatlakozási ponton jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. A rendelet szerint a fejlesztési célra átvett pénzeszközöket (csatlakozási díjakat) a Csoport a hálózati beruházások költségeinek fedezetére használja fel. Ezekből a fejlesztési hozzájárulásokból és csatlakozási díjakból származó összeg elhatárolásra kerül, és csak az érintett eszköz hasznos élettartamával arányosan kerül árbevételként elszámolásra. Az elhatárolt fejlesztési hozzájárulások és csatlakozási díjak a mérlegben a halasztott bevételek között szerepelnek. A 2015. évi értékcsökkenéssel arányosan bevételként elszámolt hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj értéke 935 MFt (2014. évben 943 MFt). Ha 2015. évben az elhatárolt hálózatfejlesztési hozzájárulás és csatlakozási díj feloldásának alapjául szolgáló eszközök átlagos leírási kulcsa 1 százalékponttal eltérne (2014. évben 1 százalékponttal eltért volna) a Csoport becsléseitől, akkor ez a változás a Csoport időszaki eredményére az alábbi hatással lenne: -

az átlagos leírási kulcs növekedése esetén 175 MFt-tal növekedne (2014. évben 158 MFt-tal növekedett volna) a Csoport által elszámolt nettó árbevétel,

-

az átlagos leírási kulcs csökkenése esetén 175 MFt-tal csökkenne (2014. évben 158 MFt-tal csökkent volna) a Csoport által elszámolt nettó árbevétel.


46

5. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS MFt 2015.12.31 Konszolidált adatok

Megnevezés

Hálózati tevékenység

Értékesítési tevékenység


Összesen

Eredménylevezetés Értékesítés árbevétele külső felekkel szemben

45 411

33 394

5 442

Szegmensek közötti értékesítés árbevétele

-

-

-

Energiaadó

-

372

-

Összes árbevétel Működési eredmény Ebből: tők emódszerrel elszámolt részesedések érték vesztése

-

84 247 -

372

45 411

33 022

5 442

83 875

9 029

2 643

627

12 299

-

-

-


-

153

-

22

-

189

Részesedési eredmény

-

9

-

893

-

-

902

Ebből: részesedés a tők emódszerrel elszámolt vállalk ozások eredményéből

-

9

-

893

-

-

902

Adózás előtti eredmény Nyereségadók Nettó nyereség

8 867 -

4 635

-

1 728 -

1 091

14

-

613 -

223

11 208 -

5 949

4 232

637

390

5 259

80 978

5 988

3 957

90 923

-

2 175

-

2 175

80 978

8 163

3 957

93 098

11 290

4 802

2 377

18 469

11 290

4 802

2 377

18 469

11 983

-

386

12 369

7 115

-

381

7 496

6 141

-

381

6 522

- immateriális javak

974

-

-

Vevők értékvesztése

949

3 833

25

4 807

49

-

53

102

Egyéb információk Szegmens eszközök (Halasztott adókövetelés és értékesíthető pénzügyi eszközök nélkül) Befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű és társult vállalkozásban Szegmens eszközök összesen Szegmens kötelezettségek (adók és hitelek nélkül) Szegmens kötelezettségek összesen Tőke kiadások (Beruházások időszaki növekedése) Értékcsökkenés - tárgyi eszközök

Környezetvédelmi költségek

974


47

MFt 2014.12.31 Konszolidált adatok

Megnevezés

Hálózati tevékenység

Értékesítési tevékenység


Összesen

Eredménylevezetés Értékesítés árbevétele külső felekkel szemben

46 165

33 100

4 236

Szegmensek közötti értékesítés árbevétele

-

-

-

Energiaadó

-

335

-

Összes árbevétel Működési eredmény Ebből: tők emódszerrel elszámolt részesedések érték vesztése

-

-

-

335

46 165

32 765

4 236

83 166

8 275

469

-

1 806

6 938

813

-

814

-

-


83 501

-

261

35

Részesedési eredmény

8

1 084

1 126

2 218

Ebből: részesedés a tők emódszerrel elszámolt vállalk ozások eredményéből

8

1 084

1 126

2 218

Adózás előtti eredmény

260

-

1 627

8 023

486

1 292

-

645

413

-

110

3 922

879

-

755

4 046

75 116

5 086

10 109

90 311

-

1 198

9

1 207

75 116

6 284

10 118

91 518

10 332

7 970

975

19 277

10 332

7 970

975

19 277

Tőke kiadások (Beruházások időszaki növekedése)

8 469

-

270

8 739

Értékcsökkenés

6 470

-

1 001

7 471

5 862

-

584

6 447

- immateriális javak

608

-

417

1 024


883

4 295

34

5 212

46

-

28

74

Nyereségadók

-

Nettó nyereség

4 101

-

8 670 -

4 624

Egyéb információk Szegmens eszközök (Halasztott adókövetelés és értékesíthető pénzügyi eszközök nélkül) Befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű és társult vállalkozásban Szegmens eszközök összesen Szegmens kötelezettségek (adók és hitelek nélkül) Szegmens kötelezettségek összesen

- tárgyi eszközök

Környezetvédelmi költségek

A Csoport konszolidált szegmens beszámolója összevontan mutatja a folytatódó és a megszűnő tevékenységeket. Az értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnő tevékenységek részletes bemutatását lásd a 6. fejezetben. A konszolidált beszámolóhoz képest a szegmens beszámolóban látható eltérés a megszűnő tevékenységek eltérő bemutatása miatt tapasztalható. A Csoport konszolidált eredménykimutatásában látható folytatódó tevékenységekből származó adózás előtti eredménye 11 259 MFt, a megszűnő tevékenységekből származó adózás előtti eredmény - 51 MFt, melyek a fenti szegmensek szerinti jelentésben összevontan 11 208 MFt-ot tesznek ki. A folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó nyereségadók értéke összesen - 5 631 MFt, a megszűnő tevékenységekhez kapcsolható pedig - 318 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek - 5 949 MFt értékkel. A

folytatódó

tevékenységek

nettó

nyereségének

értéke

összesen

5 628 MFt,

a

megszűnő

tevékenységeké pedig - 369 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek 5 259 MFt értékkel.


48

A szegmens beszámolóban látható eszközök nem tartalmazzák a halasztott adókövetelés és értékesíthető pénzügyi eszközöket, melyek értéke így 90 923 MFt. A megszűnő tevékenységekhez 615 MFt tartozik, melyből egyéb hosszú lejáratú követelés 6 MFt, vevőkövetelés 137 MFt, egyéb forgóeszközök 45 MFt és pénzeszközök 427 MFt. A befektetés tőkemódszerrel elszámolt közös vezetésű és társult vállalkozásban soron megjelenő 2 175 MFt -ból a megszűnő tevékenységekhez 1 839 MFt tartozik. A szegmens kötelezettségek (melyek adók és hiteleket nélkül kerülnek kimutatásra) értéke 18 469 MFt, melyből a megszűnő tevékenységek összesen 443 MFt értéket képviselnek. Rövid lejáratú céltartalékok 88 MFt, szállítói kötelezettségek 92 MFt és egyéb kötelezettségek 263 MFt. A Csoport 2014-es konszolidált eredménykimutatásában látható folytatódó tevékenységekből származó adózás előtti eredménye 10 990 MFt, a megszűnő tevékenységekből származó adózás előtti eredmény - 2 320 MFt, melyek a fenti szegmensek szerinti jelentésben összevontan 8 670 MFt-ot tesznek ki. A folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó nyereségadók értéke 2014-ben összesen - 4 295 MFt, a megszűnő tevékenységekhez kapcsolaható pedig - 329 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek - 4 624 MFt értékkel. A folytatódó tevékenységek nettó nyereségének értéke 2014-ben összesen 6 695 MFt, a megszűnő tevékenységeké pedig - 2 649 MFt, melyek a szegmensek szerinti jelentésben összevontan szerepelnek 4 046 MFt értékkel. A szegmens eszközök összesen értéke az alábbi tényezők összegéből adódik: tárgyi eszközök, immateriális javak, részesedések társult és közös vezetésű vállalkozásban, kölcsönök, forgóeszközök. A szegmens kötelezettségek összesen értéke az alábbi tényezők összegéből adódik: rövid, és hosszú lejáratú céltartalékok, halasztott bevételek, szállítói kötelezettségek, egyéb kötelezettségek.

5.1. Földrajzi megoszlás

Mivel a Csoport tevékenységének meghatározó részét Magyarországon folytatja, ezért az IFRS 8 standard értelmében egy földrajzi területnek minősül. A más földrajzi területről származó bevételek nem érik el az IFRS által meghatározott limitet.

5.2. Működési szegmensek

Az IFRS 8 standard előírásainak megfelelően elkészült a hálózati, az értékesítési és az egyéb tevékenységek szétválasztását célzó modell, valamint kidolgozásra került a számviteli szétválasztás


49

alapjául szolgáló elszámolási módszertan. Ezt alapul véve történik meg a tevékenységek közötti bevételés ráfordítás-, illetve eszköz- és forrásmegosztás. A hálózati tevékenység magában foglalja a VET által elosztói engedélyesként meghatározott tevékenységet (ÉMÁSZ Hálózati Kft.), valamint a Csoport által tőkemódszerrel bevont ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. tevékenységét. Az értékesítési tevékenység magában foglalja a VET által egyetemes szolgáltatói és villamosenergiakereskedelmi engedélyesként meghatározott tevékenységet (ÉMÁSZ Nyrt.), valamint a Csoport által tőkemódszerrel bevont Sinergy-csoportot, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t, és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, mely vállalat fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon történő kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók villamosenergia-ellátása és villamos energia beszerzése. Az egyéb tevékenységek szegmensen kerül kimutatásra az ÉMÁSZ Nyrt. központi, irányítási tevékenysége, valamint a hálózati és értékesítési tevékenységhez nem hozzákapcsolható részesedések (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft, TVK-Erőmű Kft.) tevékenysége. A szegmensenkénti IFRS beszámoló elkészítése a Csoport tagvállalatainak IFRS beszámolója alapján történt, a döntéshozók ezen adatokat használják.

5.2.1. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás szétválasztásának elvei

Árbevétel-elszámolás elvei Az engedélyes tevékenységekhez kapcsolódó árbevételek a tarifarendeletben szabályozott módon keletkeznek. A kapcsolódó és másodlagos, illetve egyéb tevékenységek árbevételei pedig a piaci feltételek szerint alakulnak. Az engedélyes tevékenységekből származó árbevételeket az 57/2002-es GKM rendeletben rögzített feltételek szerint és bontásban könyveli a Csoport. Költségelszámolás elvei A tényköltségek rögzítése költségeredet szerint a számviteli nyilvántartással egy időben kontrolling objektumokra, a költséghelyekre és a különböző rendelésfajtákra történik. A tevékenységi költség-szétválasztás gerincét az irányítási modellen alapuló, tagvállalatok közötti szerződéses kapcsolaton (SLA) alapuló tényleges elszámolások jelentik. Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások megbontása a szegmensekhez rendelhető létszám arányában történik.


50

Értékcsökkenési leírás és amortizáció Az értékcsökkenés felosztása a tárgyi eszközök és immateriális javak szegmensek közötti megoszlásának arányában történik. Egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolásának elvei Az elszámolások a MEKH irányelv egyéb, pénzügyi és rendkívüli eredménytételek szétválasztására vonatkozó ajánlásainak megfelelően történnek. A közvetlenül hozzárendelhető egyéb, pénzügyi, rendkívüli bevételek és ráfordítások ahhoz az engedélyes tevékenységhez kerülnek könyvelésre, amelyek tevékenységi mérlegében a kapcsolódó eszköz, illetve forrás szerepel. Amennyiben a közvetlen tevékenységhez rendelés nem valósítható meg, akkor vetítési alappal kerül a tevékenységek között megbontásra.

5.2.2. A mérleg szétválasztásának elvei A mérleg szétválasztása során alkalmazott alapelv szerint az adott tevékenységhez (hálózat, értékesítés, egyéb) tartozó főkönyvi számlákat el lehet különíteni. A főkönyvi alábontás azonban némely esetben nem egyezik a tevékenységek szerint indokolt alábontással, így ezeket a tételeket az analitikából kell összegyűjteni, vagy a rájuk jellemző vetítési alap vagy statisztikai mutatók, ún. mesterséges megosztási viszonyszámok, illetve egyéb speciális módszer segítségével kell felosztani. A szegmens eszközök magukba foglalják az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket, követeléseket és pénzeszközöket, de nem tartalmazzák a látens adót és az értékesíthető pénzügyi eszközöket. A szegmens kötelezettségek az adó és pénzügyi kötelezettségeken kívüli kötelezettségeket tartalmazzák.


51

6. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS MEGSZÜNŐ TEVÉKENYSÉGEK

6.1. Beszámolás időszakában értékesített befektetett eszközök

6.1.1. TVK-Erőmű Kft.

A TVK-Erőmű Kft.-t a TVK Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közösen alapították 2001. október 31–én, 26-74 %os tulajdonosi aránnyal, ennek ellenére a megkötött megállapodások alapján a társaság döntéseit közösen hozzák meg a társaság TVK Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. által kinevezett vezetői. A tulajdonosok a társaságot abból a célból hozták létre, hogy a TVK Nyrt. tiszaújvárosi telephelyén földgáz-tüzelőanyag bázison kombinált ciklusú erőműi technológiára alapozva a TVK Nyrt. hőigényének megfelelő névleges gőztermelő kapacitású és a hőigények kielégítéséhez optimalizált kapcsolt villamosenergia-termelésre alkalmas ipari erőművet létesítsenek. A Csoport bázis időszaki beszámolójában a TVK-Erőmű Kft.-ben lévő részesedés értékesítési költséggel csökkentett valós értéke (2 963 MFt) az értékesítési céllal tartott eszközök között került kimutatásra. Az értékesítési költséggel csökkentett valós érték független piaci felek között létrejött adásvételi szerződésben szereplő eladási ár alapján lett meghatározva. Ennek alapján a valós érték hierarchia 1-es szintjére került besorolásra. A Szegmens beszámolóban az egyéb tevékenységek között szerepelt. 2015. március 31-én az ÉMÁSZ Nyrt. értékesítette a TVK-Erőmű Kft. jegyzett tőkéjének 74 %-át megtestesítő üzletrészét a TVK Nyrt.-nek. A részesedés értékesítése 84 MFt-tal csökkentette a Csoport tárgyidőszaki eredményét.

6.1.2. Sinergy Kft. és leányvállalatai

A tulajdonosok (ÉMÁSZ Nyrt. 50 % és ELMŰ Nyrt. 50 %) azzal a céllal hozták létre a Sinergy Kft.-t, hogy fő tevékenységükön, a villamosenergia-szolgáltatáson túl a fogyasztók speciális, energetikához kapcsolódó igényeit is teljesíteni tudják. A Sinergy Kft. az alábbi tevékenységeket folytatja: -

villamos energia beszerzése, szolgáltatása és értékesítése,

-

ipari és kommunális fogyasztók részére üzemi fűtőművekben és ipari erőművekben saját célú áramés hőtermelés, valamint hűtés, illetve energiagazdálkodási szolgáltatások végzése,

-

üzletviteli tanácsadás,

-

mérnöki tevékenység, tanácsadás.

A vállalkozásnak tíz leányvállalata van: a Kazinc-Therm Kft., a Tisza-Therm Kft., a Tisza-WTP Kft., az Ózdi Erőmű Kft., és a BC-Therm Kft., Tisza BioTerm Kft., Balassagyarmati Biogáz Erőmű Kft., Kazinc BioEnergy Kft., Tisza BioEnergy Kft., Sinergy Energiakereskedő Kft., valamint egy társult vállalata a Zugló-Therm Kft. A Csoport bázis időszaki beszámolójában a Sinergy Kft.-ben lévő részesedés értékesítési költséggel csökkentett valós értéke (445 MFt) az értékesítési céllal tartott eszközök között került kimutatásra.


52

Az értékesítési költséggel csökkentett valós érték független piaci felek között létrejött adásvételi szerződésben szereplő eladási ár alapján lett meghatározva. Ennek alapján a valós érték hierarchia 1-es szintjére került besorolásra. A Szegmens beszámolóban az egyéb tevékenységek között szerepelt. 2015. május 4-én az ÉMÁSZ Nyrt. értékesítette a Sinergy Kft jegyzett tőkéjének 50 %-át megtestesítő üzletrészét az ALTEO Nyrt.-nek. A Sinergy Kft.-ben lévő részesedés értékesítésének nincs hatása a Csoport tárgyidőszaki eredményére.

6.2. Beszámolás időszakában értékesítésre tartottnak minősített eszközök és megszűnőnek minősített tevékenységek

2015. május 28-án a Csoport és a Magyar Kormány képviselői aláírták a magyar energiapiacon való hosszú távú együttműködésükről szóló szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozat aláírásával az érintett felek megerősítették szándékukat, és kifejezték erős elkötelezettségüket a magyar energiapiacon való jövőbeli együttműködésük iránt. A szándéknyilatkozat magába foglalja az ÉMÁSZ Csoport egyetemes szolgáltatás üzletágának eladását, amely gyakorlatilag az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. értékesítését jelenti. A szándéknyilatkozat szintén kiterjed az ügyfélszolgálati üzletág értékesítésére. Ezutóbbi az ELMŰÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. eladását jelenti. Az értékesítési ügylet várhatóan 1 éven belül megtörténik. Az Értékesítési céllal tartott eszközök az IFRS 5 kritériumainak megfelelnek.

6.2.1. Egyetemes szolgáltatási üzletág

Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015.1-11 hónapban az ÉMÁSZ Nyrt. végezte. Ez a tevékenység kiemelésre került a megszünő tevékenységek közé. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a bázisidőszaki egyetemes szolgáltatási tevékenység is, mint megszűnő tevékenység került bemutatásra. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A tőkemódszerrel konszolidált ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedés értéke (1 839 MFt) értékesítési céllal tartott eszközök között került bemutatásra. A

Szegmens

beszámolóban

az

egyetemes

szolgáltatói

tevékenységet

ellátó

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató Zrt. tevékenysége az értékesítési tevékenységek között került bemutatásra.

6.2.2. Ügyfélszolgálati üzletág

A Csoport és a Magyar Kormány képviselői által aláírt szándéknyilatkozat alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. tevékenysége kiemelésre került a megszünő tevékenységek közé. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a bázisidőszaki ügyfélszolgálati tevékenység is, mint megszűnő tevékenység került bemutatásra.


53

Az értékesítésre tartottnak minősített eszközök és kötelezettségek azok könyv szerinti értéke vagy az értékesítési költséggel csökkentett valós értéke közül az alacsonyabbikon kerültek kimutatásra. A Szegmens beszámolóban az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.

tevékenysége az egyéb

tevékenységek között került bemutatásra. Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó eszközök MFt Értékesítési céllal tartott eszközök

2015.12.31

Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Egyéb hosszú lejáratú követelések Vevőkövetelések Egyéb forgóeszközök Pénzeszközök Összesen

2014.12.31

1 839

3 408

15

-

137

-

45

-

427

-

2 463

3 408

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek MFt Értékesítési céllal tartott kötelezettségek

2015.12.31

2014.12.31

Rövid lejáratú céltartalékok

88

-

Szállítói kötelezettségek

92

-

263

-

443

-

Egyéb kötelezettségek Összesen

A megszűnt és megszűnő tevékenységek eredményének a levezetése MFt Megszűnt/megszűnő tevékenységek eredménykimutatása

2015

2014

Bevételek

19 771

Ráfordítások

19 822

-

23 318

51 318

-

2 320 329

369

-

2 649

Megszűnt/megszűnő tevékenységek adózás előtti eredménye Nyereségadó Megszűnt/megszűnő tevékenységek időszaki eredménye

-

20 998

A megszűnt és megszűnő tevékenységek cash flow-kimutatása MFt Megszűnt/megszűnő tevékenységek Cash flow kimutatása Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás

2015.12.31 -

Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése

-

2014.12.31

548

121

375

-

328

173

-

207


54

7. MÉRLEG ELEMZÉSE 7.1. Tárgyi eszközök MFt

Megnevezés

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Ingatlanok

Befejezetlen beruházás

Összesen

2014.01.01 Bruttó érték

109 012


-

Nettó könyv szerinti érték

55 906

45 756 -

28 243

-

1 871

1 646

1 478

-

158 285 -

85 627

53 106

17 513

393

1 646

72 658

53 106

17 513

393

1 646

72 658

6 393

1 857

196

8 562

-

-

-

-

8 446

-

8 446

-

62

-

1 151

2014.01.01 Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés Aktiválás

17 008

Selejtezés bruttó érték

-

957

-

118

-

14

Értékesítés bruttó érték

-

91

-

860

-

121

-

-

1 072

Káresemény bruttó érték

-

-

11

-

-

-

11

Térítés nélküli átadás bruttó érték

-

-

7

-

-

-

7

Főkönyvi átsorolás bruttó érték

2

-

2

-

-

Selejtezés halmozott értékcsökkenés

822

98

14

-

934

Értékesítés halmozott értékcsökkenés

-

22

756

102

-

880

Káresemény halmozott értékcsökkenés

-

11

-

-

11

Térítés nélküli átadás halmozott értékcsökkenés

-

7

-

-

7

-

2

-

138

-

432

1 700

1 930

1 700

1 498

1 700

74 365 74 365

Főkönyvi átsorolás halmozott értékcsökkenés

-

2

Időszaki értékcsökkenés

-

4 047

Záró könyv szerinti érték

-

55 248

2 261

-

16 985

-

6 446 74 365


114 359


-


59 111

46 617 -

29 632

-

55 248

16 985

432

55 248

16 985

432

1 700

9 764

2 261

141

12 369

164 606 -

90 241

2015.01.01 Nyitó könyv szerinti érték Üzembe helyezés Aktiválás

24 535

-

12 166

-

12 166

-

24

-

1 887

Selejtezés bruttó érték

-

1 461

-

365

-

37


-

114

-

157

-

118

-

-

389

-

-

6

-

4

-

-

10

63

-

67

-

-

-

1 256

332

33

-

1 621

63

121

94

-

278

-

3

4

-

7

61

-

-

148

-

397

1 879

1 912

1 879

1 515

-

397

1 879

Káresemény bruttó érték Főkönyvi átsorolás bruttó érték Selejtezés halmozott értékcsökkenés Értékesítés halmozott értékcsökkenés Káresemény halmozott értékcsökkenés Főkönyvi átsorolás halmozott értékcsökkenés

-

61


-

4 201


-

60 557

2 173

-

16 995

4

-

6 522 79 828


122 611


-


62 054

48 283 -

60 557

31 288

-

16 995

174 685 -

94 857 79 828

A tárgyi eszközök állományának nettó értéke a 2014. évhez viszonyítva 5 463 MFt-tal (7,35 %) növekedett. A tárgyévi beruházások értéke 12 369 MFt. Az ÉMÁSZ Csoport ennek jelentős hányadát (11 983 MFt-ot)

elsősorban

korszerűsítésére

fordította.

az A

ellátás

biztonságának

tárgyidőszakban

további

elszámolt

javítása

értékcsökkenés

érdekében értéke

a

hálózat

6 522 MFt-tal

csökkentette a tárgyi eszközök értékét. A hálózati eszközök bruttó értéke 165 459 MFt, kumulált értékcsökkenése 89 838 MFt, nettó értéke 75 621 MFt 2015.12.31-én. A hálózati eszközök a teljes tárgyi eszközállomány 94,73 %-át át teszi ki, hasznos élettartamuk 12,5-25 év.


55

A Csoport saját előállítású eszközeinek tárgyidőszaki aktivált értéke 1 798 MFt, amely a hálózati beruházásokhoz kapcsolódik (az aktivált saját teljesítmények értékének bemutatását a 8.2. fejezet tartalmazza). Az aktivált saját teljesítmény tárgyidőszaki értéke meghatározó részben a főelosztó-hálózati beruházásokhoz kapcsolódó anyagok, illetve az elosztóhálózattal kapcsolatos kompakt trafóállomások beszerzését, valamint a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők cseréjéhez kivételezett anyagok és a hálózatra

felszerelt

készülékek

értékét,

valamint

a

felmerült

munkaórák

és

az

elszámolt

gépjárműhasználat értékét tartalmazza. A Csoport mérleg fordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely tárgyi eszköz selejtezésére. A tárgyévben elszámolt selejtezés összege (269 MFt) több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Ezek esetében a selejtezést kiváltó tényezők a fizikai avulás, illetve az eszköz károsodása volt. A selejtezés elszámolása az IAS 36 szabvánnyal összhangban történik. A lízingforgalommal kapcsolatos információkat az alábbi táblázatok mutatják: MFt Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbevevő) 2015.12.31. Gépek, berendezések bérleti díja Összesen

1 éven belül 2 2 MFt

Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbevevő) 2014.12.31. Gépek, berendezések bérleti díja Összesen

1 éven belül 2 2

MFt Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbeadó) 2015.12.31.

1 éven belül

Ingatlanok bérleti díja

1

Gépek, gépjárművek bérleti díja

6

Összesen

7 MFt

Operatív lízing (amikor a Csoport a lízingbeadó) 2014.12.31.

1 éven belül

Ingatlanok bérleti díja

2

Gépek, gépjárművek bérleti díja

5

Összesen

7

A bemutatott üzleti évekre vonatkozóan az ÉMÁSZ Nyrt. lízingbevevőként nem állt kapcsolatban a Csoport tagvállalataival, míg lízingbeadóként kapcsolatban állt a Csoporthoz tartozó közös vezetésű vállalkozásokkal.


56

7.2. Immateriális javak MFt

Megnevezés

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke


Szellemi termékek

Összesen

2014.01.01 Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

7 -


7

5 146 -

-

2 639

3 205 -

2 507

2 840

8 358 -

365

5 486 2 872

2014.01.01

-

Nyitó könyv szerinti érték

-

2 507

365

Üzembe helyezés

-

171

39


-


-

-

904

-

1 774

121

2 872 210 -

283

1 025 2 057

2014.12.31

-

Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

7 -


7

5 317 -

3 543

3 244 -

2 961

8 568 -

6 511

-

1 774

283

2 057

Nyitó könyv szerinti érték

-

1 774

283

2 057

Üzembe helyezés

-


-

Főkönyvi átsorolás bruttó érték

-

-

4

4

Értékesítés halmozott értékcsökkenés

-

1 301

2

1 303


-


-

662

370

1 032

7

3 776

3 431

7 214

2015.01.01

42 -

-

1 583

872

185 -

-

2

102

227 -

-

1 585

974

2015.12.31

-

Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés Nettó könyv szerinti érték

-

7 -

-

3 114 662

-

3 061 370

-

6 182 1 032

Az immateriális javak nettó értéke a bázis időszakhoz viszonyítva 1 025 MFt-tal (49,83 %) csökkent. A Csoport 2015. évben 227 MFt-ot fordított immateriális javak beszerzésére. A tárgyidőszakban elszámolt amortizáció értéke 974 MFt-tal csökkentette az immateriális javak értékét. A tárgyidőszakban immateriális javak selejtezésére nem került sor.


57

7.3. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban 7.3.1. Részesedés leányvállalatban ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az ÉMÁSZ DSO Holding Kft. Az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. 100 %-os tulajdoni aránnyal alapította, melynek feladata a tulajdonában lévő elosztóhálózaton keresztül történő villamosenergia-továbbítás a fogyasztók felé, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtása. A jegyzett tőke értéke 84 503 MFt. Jelenleg az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-nek a közvetlen tulajdonosa az ÉMÁSZ DSO Holding Kft., amelynek 100 %-os tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt. Az IFRS előírásának megfelelően az ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az ÉMÁSZ DSO Holding Kft. is leányvállalatnak minősül. A tulajdoni arány (100 %) megegyezik a szavazati joggal. A fentiek alapján a leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek (IFRS 10). Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint összeállított beszámolója alapján a 2015. évben 45 543 MFt nettó árbevételt realizált. Az üzemi tevékenységet befolyásoló ráfordítások (39 660 MFt) meghatározó tényezője az anyagjellegű ráfordítások 24 457 MFtos és az értékcsökkenési leírás 6 636 MFt-os értéke. A társaság tárgyévi adózott eredménye 4 156 MFt. Az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-nek a beszámolás időszakában nem volt bevétele és ráfordítása sem, a tárgyidőszaki adózott eredménye nulla MFt. 7.3.2. Részesedések társult és közös vezetésű vállalkozásokban Az IFRS előírásának megfelelően a szavazati arányok, valamint a szerződéses megállapodáson alapuló közös ellenőrzés figyelembevételével a Társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősítette a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t és az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen alapították. A tulajdonosi arányok (50-50 %) megegyeznek a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-t az ÉMÁSZ Nyrt. és az ELMŰ Nyrt. közösen alapították. A tulajdoni hányad jelenleg: ÉMÁSZ Nyrt. 35 %, ELMŰ Nyrt. 65 %, a szavazati arány 50-50%. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították 2015. augusztus 26-án, 70-30 %-os tulajdonosi aránnyal. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-jétől az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. látja el. A tulajdonosi és a szavazati arányok alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. társult vállalatnak minősül, és tőkemódszerrel kerül konszolidálásra.


58

A társult és közös vezetésű vállalkozások bemutatásával kapcsolatos további információ az 1. Általános részben kerül bemutatásra. A konszolidált beszámolóba tőkemódszerrel bevont társaságok köre az alábbiak szerint változott. MFt

Az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdoni hányada

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. 30%

Az ÉMÁSZ Nyrt. szavazati hányada

30%

Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban

2014.01.01

50%

Magyar Áramszolgáltató Kft. 50%

50%

50%

Sinergy Csoport

74%

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 35%

50%

50%

TVK-Erőmű Kft.

Összesen -

-

3 409

1 282

3 356

-

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. közös vezetésű vállalkozássá minősítése

-

-

-

-

809

809

Részesedés az eredményből

-

250

834

1 126

8

2 218

Kapott osztalék

-

-

2 400

Értékvesztés

-

-

814

-

445

Átsorolás az Értékesítési céllal tartott eszközök közé 2014.12.31 ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. alapításával kapcsolatos tőkeváltozások (jegyzett tőke + tőketartalék) Részesedés az eredményből

-

918

-

706

808

-

4 832

-

-

813

-

-

-

1 627

-

2 963

-

-

3 408

-

-

1 198

-

9

1 207

2 460

-

-

-

-

2 460

621

-

-

272

9

-

-

-

-

590

-

-

-

590

1 839

-

-

-

-

-

1 839

-

-

336

-

-

Kapott osztalék Átsorolás az Értékesítési céllal tartott eszközök közé

-

8 047

2015.12.31

-

902

336

Az ÉMÁSZ Nyrt.-nek az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-ben lévő érdekeltsége nullára csökkent, további veszteséget és kötelezettséget nem jelenít meg, mivel az ÉMÁSZ Nyrt.-nek nincs jogi vagy vélelmezett kötelme a tőkepótlásra. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. tárgyidőszaki veszteségéből a Csoport tárgyidőszaki eredményében meg nem jelenített rész 37 MFt. A konszolidációba tőkemódszerrel bevont társaságok beszámolói az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek el. A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolói fő sorainak bemutatása: MFt ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. 15 774

Mérleg 2015.12.31. Forgóeszközök

Magyar Áramszolgáltató Kft. 30 769

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. 87

Összesen 46 630

Ebből: pénzeszközök

1 436

1 808

6


1 764

85

-

1 849


17 538

30 854

87

48 479

11 410

30 182

193

41 785

1 670

-

-

1 670

11 410

30 182

193

41 785

6 128

672

106

6 694

Kötelezettségek Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN Nettó eszközök külső tagok részesedése nélkül

-

3 250

MFt ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. 12 205

Eredménykimutatás 2015 Árbevétel



Összesen 160 675

Bevételek

12 207

148 478

8

160 693

Költségek

14 203

147 964

60

162 227

3 451

6

-

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció Pénzügyi műveletek eredménye

-

Adóráfordítás Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

2

-

73 -

2 071

304

-

755 -

545

3

3 457 -

309

-

2 749

78 -

133

906


59

MFt Mérleg 2014.12.31.


Sinergy Csoport

TVK-Erőmű Kft. 3 429


Összesen

Forgóeszközök

5 782


2 187

2 523

1 855

1

36 317 6 566


6 135

-

7 853

1

13 989


11 917

26 888

11 282

219

50 306

Kötelezettségek

7 938

24 492

6 179

192

38 801

Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek)

3 229

-

4 159

-

7 388

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

7 938

24 492

6 179

192

38 801

Nettó eszközök külső tagok részesedése nélkül

3 979

2 396

5 103

27

11 505 MFt

Eredménykimutatás 2014


Sinergy Csoport

TVK-Erőmű Kft.

Összesen

Árbevétel

15 863

Bevételek

16 120

144 384

15 130

52

175 686

Költségek

15 434

140 414

13 005

28

168 881

1 264

26

653

-

345

3


-

37


-

189

14 923


-

171 217

1 943 -

568

149

2 113

258

4

2 524

500

1 668

1 522

23

3 713

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolói fő sorainak az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdoni hányada arányában történő bemutatása:

MFt






30%

50%

50%

Mérleg 2015.12.31.

Forgóeszközök

Összesen -

4 733

15 384

30

20 147


431

904

2

1 337


529

43

-

572

5 262

15 427

30

20 719

3 423

15 091

67

18 581

501

-

-

501


3 423

15 091

67

18 581


1 839

336

37

2 138

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek)

-

MFt

Az ELMŰ Nyrt. tulajdoni hányada




Az ELMŰ Nyrt. szavazati hányada

30%

50%

50%

Eredménykimutatás 2015

Összesen -

Árbevétel

3 661

74 232

2

77 895

Bevételek

3 663

74 239

3

77 905

Költségek

4 261

73 982

21

78 264

Ebből: értékcsökkenés és amortizáció

1 035

3

-


-


1

-

22 -

621

152

-

377 -

272

1

1 038 -

27 -

46

154 426

-

939


60

MFt Mérleg 2014.12.31.


Sinergy Csoport

TVK-Erőmű Kft. 2 537


Összesen

Forgóeszközök

2 891


1 094

1 262

1 373

-

18 948


3 068

-

5 811

-

8 879


5 959

13 444

8 348

76

27 827

Kötelezettségek

3 969

12 246

4 572

67

20 854

Ebből: pénzügyi kötelezettség (hitelek)

1 615

-

3 078

-

4 693


3 969

12 246

4 572

67

20 854


1 990

1 198

3 776

9

6 973

3 729

MFt Eredménykimutatás 2014


Sinergy Csoport

TVK-Erőmű Kft.

Összesen

Árbevétel

7 932

Bevételek

8 060

72 192

11 196

18

91 466

Költségek

7 717

70 207

9 624

10

87 558

632

13

483

-

255

1


-


19

-

95

11 043


-

89 189

1 128 -

368

74

1 056

191

1

1 322

250

834

1 126

8

2 218

A társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedések értéke 336 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 871 MFt-tal (72,16 %) csökkent. A társult és közös vezetésű vállalkozások 2015. évi eredményéből a Csoportra jutó rész -902 MFt, amelyből -621 MFt a 2015. évben alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. tárgyidőszaki vesztesége. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-től kapott osztalék 590 MFt-tal csökkentette a részesedések értékét. 2015. december 31.-én az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedés értéke (1 839 MFt) átsorolásra került az Értékesítési céllal tartott eszközök mérlegsorra. További információkat lásd. a 6. fejezetben. 7.4. Értékesíthető pénzügyi eszközök MFt Értékesíthető pénzügyi eszközök Mátrai Erőmű Zrt. 2014.01.01

Összesen

13

13

Növekedés

-

-

Csökkenés

-

-

13

13

-

-

2014.12.31 Növekedés Csökkenés 2015.12.31

-

-

13

13

Az értékesíthető pénzügyi eszközök záró értéke 13 MFt, amely a bázis időszakhoz viszonyítva nem változott. A Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő részesedés értéke 13 MFt, amely által az ÉMÁSZ Nyrt. 0,04 % tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkezik. Ezen a mérlegsoron a konszolidációba be nem vont befektetések bekerülési értéke szerepel. Ezeknek a befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci áruk, ezért valós értékük megbízhatóan nem állapítható meg.


61

7.5. Kölcsönök MFt Kölcsönök

2015.12.31

2014.12.31

3

13

3

13

Lakásépítési- és vásárlási kölcsönök Összesen

A lakásépítési- és vásárlási kölcsönök záró állománya az előző üzleti évhez viszonyítva 10 MFt-tal csökkent. A változás a dolgozók tárgyidőszaki kölcsöntörlesztésének és az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. eszközei értékesítésre tartottnak minősített eszközök közé történő átsorolásának együttes hatása. Az egyéb kölcsönök valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel. 7.6. Halasztott adó A halasztott adókövetelés és -kötelezettség nettósítva, összevonva kerül kimutatásra, amennyiben az ellentételezésre lehetőség van, és ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos. MFt Halasztott adók

2015.12.31

2014.12.31

12 hónapon belül

1 286

1 154

12 hónapon túl

6 646

7 772

7 932

8 926

352

310

2 985

2 645

Összes halasztott adókötelezettség

3 337

2 955

Halasztott adók egyenlege (követelés: +; kötelezettség: -)

4 595

5 971

Halasztott adókövetelés

Összes halasztott adókövetelés Halasztott adókötelezettség 12 hónapon belül 12 hónapon túl

A halasztott adó főkönyvön történt összes mozgás a következőképpen alakult: MFt Halasztott adók

Összeg

2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel)

7 174 -

2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2015.12.31

1 203 5 971

-

1 376 4 595


62

A halasztott adókövetelésben és -kötelezettségben bekövetkezett változások a következők: MFt Halasztott adókötelezettség 2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2015.12.31

Adótörvény szerinti alacsonyabb eszközérték 2 621

Derivatív követelések

Összesen

-

-

-

334

-

-

2 621 334

-

2 955

-

-

2 955

-

361

-

21

-

382

-

3 316

-

21

-

3 337 MFt

Adótörvény szerinti magasabb eszközérték


2014.01.01 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel)

-

2014.12.31 Időszaki eredményre gyakorolt hatás (+ javít/- terhel) 2015.12.31

-


Céltartalékok

Hálózatfejlesztési hozzájárulás elhatárolt értéke 198

9 463

127

7

967

33

3

62

8 496

160

10

260

1 138

14

66

64

7 358

174

76

324

Összesen

9 795 -

869 8 926

-

994 7 932

A halasztott adók egyenlege 4 595 MFt, ebből a halasztott adó eszközök tárgy időszaki záró értéke 7 932 MFt, a halasztott adókötelezettség záró értéke 3 337 MFt. A halasztott adó eszközök magas záró értékének oka, hogy a Robin Hood adó számításánál figyelembe veendő adóalap megegyezik a számviteli törvény által meghatározott adózás előtti eredménnyel. Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a számviteli törvény szerint összeállított beszámolóban található könyv szerinti értékek jelentősen magasabbak az IFRS konszolidált beszámolóban található értékeknél, ami annak köszönhető, hogy az Unbundling (lásd. „Anyavállalat bemutatása” fejezetnél) során a magyar beszámolóban a tárgyi eszközök felértékelésre kerültek. A halasztott adókötelezettség jelentős része szintén az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódik. A társasági adótörvény eltérő hasznos élettartamot ismer el ezen eszközök esetében, mint amit a Csoport a számviteli politikájában meghatározott. Ennek alapján a társasági adótörvény által elfogadott eszközérték alacsonyabb, mint az IFRS szabályok alapján megállapított eszközérték, ami halasztott adókötelezettséget eredményez. A Csoport a halasztott adóköveteléseinek egy részét nem ismeri el, mert valószínűsíti, hogy a jövőben nem lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben ezek az átmeneti eltérések felhasználhatóak. Ennek értéke 1 407 MFt. A fenti táblákban bemutatott halasztott adó változás időszaki eredményre gyakorolt hatása 1 MFt-tal eltér a 8.10. fejezetben lévő, folytatódó tevékenységekhez kapcsolódó, halasztott adóráfordítás összegétől. A különbség az értékesítésre tartottnak minősített ügyfélszolgálati tevékenység (ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.) nyitó halasztott adókövetelésének az összege.


63

7.7. Készletek MFt Készletek

2015.12.31

2014.12.31

1 071

1 013

Segédanyagok

43

44

Egyéb anyagok

2

4

1 116

1 061

Göngyölegek

6

9

Áruk összesen

6

9

1 122

1 070

Alapanyagok

Anyagok összesen

Összesen

A készletek záró állománya a 2014. december 31-i állapothoz képest 52 MFt-tal (4,86 %) nőtt, amely az anyagok értékének 55 MFt-os növekedésével és az áruk záró értékének 3 MFt-os csökkenésével magyarázható. Az anyagértékesítéshez kapcsolódó raktári forgalom volumene összességében 26 %-kal emelkedett az előző évhez képest. A készletek forgási sebessége az üzembiztonsági tartalékkal (ÜBT) 5,29 fordulat (2014. januárdecember: 5,00). ÜBT nélkül a forgási sebesség értéke 10,47 fordulat. Tekintettel azonban arra, hogy e készletek értéke és felhasználhatósága nem függ össze az idő múlásával, értékvesztés elszámolása nem indokolt.


64

7.8. Követelések 7.8.1. Vevőkövetelések MFt Vevőkövetelések

2015.12.31

2014.12.31


3 286

6 921


3 567

3 016

Egyéb vevők Peres követelések Értékvesztés Vevők összesen

-

311

398

4 203

4 364

4 807

-

5 226

6 560

9 473

Közös vezetésű vállalkozásokkal szembeni követelés

14

210

Anyavállalat más leányvállalatával szembeni követelés

86

598

693

-

Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések

793

808

Követelések kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokkal szemben

793

808

7 353

10 281

Társult vállalkozással szembeni követelés

Összesen

A vevőkövetelések sor a konszolidált mérlegben összevontan tartalmazza a vevői, a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelések értékét. A vevőkövetelések záró értéke – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal – együttesen 2 928 MFt-tal (28,48 %) csökkent a bázis évhez képest. A villamosenergia-vevők záró értéke 3 635 MFt-tal (52,52 %) csökkent. Az egyetemes szolgáltatás területén november 30-val megszűnt az ÉMÁSZ Nyrt. villamosenergia értékesítése, a végszámlák a korábbi időszakra elkészültek, és figyelembe véve a vevőkör korábbi számlaértékre vonatkozó reklamációit, passzív időbeli elhatárolás került elszámolásra. A rendszerhasználati díjas vevők záró értéke 551 MFt-tal (18,27 %) nőtt az előző üzleti időszakhoz viszonyítva. A peres követelések záró értéke 161 MFt-tal (3,69 %) csökkent. A vevőkre együttesen 4 807 MFt értékvesztés került elszámolásra, mely 419 MFt-tal alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A változás a villamosenergia-vevőkkel kapcsolatos követelések jelentős csökkenésének a hatása. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értéke 15 MFt-tal csökkent a bázisévhez képest. A követelések valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.


65

7.8.2. Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések csoportos minősítés alapján: MFt Villamosenergia-vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

53 69 148 416

8 34 111 416

87 100 195 579

25 50 146 579

686

569

961

800 MFt

Rendszerhasználati díjas vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

5 11 9 -

1 6 7 -

3 5 13 14

1 3 9 14

25

14

35

27

MFt Egyéb vevők 91 - 120 nap közötti 121 - 180 nap közötti 181 - 360 nap közötti 360 napon túli Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

1 3 2 13

1 1 10

2 4 5 13

1 1 3 8

19

12

24

13

MFt Peresített vevők 360 napon túli


2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

4 203

4 197

4 364

4 355

Csoportos minősítés alapján esedékes, értékvesztett összesen

4 203

4 197

4 364

4 355

Csoportosan minősített értékvesztések összesen

4 933

4 792

5 384

5 195

Esedékes, értékvesztett vevőkövetelések egyedi minősítés alapján: MFt 2015.12.31 Megnevezés

Bruttó érték

2014.12.31

Értékvesztés (-)

Bruttó érték

Értékvesztés (-)

Villamosenergia-vevők egyedi minősítés alapján

1 154

15

1 127

31

Egyedileg minősített vevőkövetelések összesen

1 154

15

1 127

31

MINDÖSSZESEN

6 087

4 807

6 511

5 226

Az értékvesztés elszámolása a számviteli politikában meghatározott irányelvek szerint történt. Ennek megfelelően az egyetemes szolgáltatói csoportnál a hatályos jogszabály szerint vannak olyan fogyasztói csoportok, amelyek védettséget élveznek.


66

Vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés MFt 2015.12.31 Megnevezés

Villamos energia vevők

Nyitó érték


Egyéb vevők

Összesen

Peresített vevők

831

27

13

4 355


20

-

3

60

5 226 83


267

13

4

218

502

Záró érték

584

14

12

4 197

4 807 MFt

2014.12.31 Megnevezés

Villamos energia vevők

Nyitó érték


Egyéb vevők

Összesen

Peresített vevők

1 391

2

8

-

-

-


16

25

5

281


576

-

-

28

604

Záró érték

831

27

13

4 355

5 226

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. közös vezetésű vállalkozássá minősítése

4 111 -

9

5 512 -

9 327

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázattal jelen kiegészítő melléklet 3.1. és 3.4. fejezete is foglalkozik. 7.8.3. Egyéb követelések MFt Egyéb követelések

2015.12.31

2014.12.31

2 2

64 64

Aktív időbeli elhatárolás (kamat, kötbér, kártérítés) Egyéb pénzügyi követelések összesen Dolgozói lakásépítési kölcsön (1 éven belüli rész)

2

3

Munkavállalókkal szembeni követelések

87

139

Költségvetéssel szembeni követelések

29

450

432

449

Szállítóknak adott előlegek, letét

29

39

Egyéb nem pénzügyi követelések összesen

Egyéb követelések

579

1 080

Összesen

581

1 144

Az egyéb követelések záró értéke 581 MFt, amely 563 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értéknél. A változás meghatározó tényezője a költségvetéssel szembeni követelések 421 MFt-os csökkenése, ezen belül az ÁFA elszámolásából adódó követelés csökkenése (416 MFt). Az egyéb követelések valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel. 7.9. Derivatív követelések A derivatív követelések záró értéke 51 MFt, amely az RWE AG-val kötött határidős devizavásárlási ügyletek mérlegfordulónapi értékeléséből származó követelések értékét tartalmazza. A bázisidőszak végén a Csoport nem rendelkezett nyitott derivatív ügyletekkel.


67

7.10. Nyereségadó-követelés A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik. 7.11. Pénzeszközök MFt Pénzeszközök Elszámolási betétszámla Elkülönített betétszámla Deviza-betétszámla Összesen

2015.12.31

2014.12.31

212

458

2

5

85

644

299

1 107

BNP Paribas Zrt.

63

Átlagos betéti kamat 1,20%

ING Bank

19

0,00%

MKB Zrt.

130

0,00%

Bank megnevezése

Elszámolási betétszámla összesen Deviza-betétszámla összesen Egyéb pénzeszközök Pénzeszközök összesen

Összeg (MFt)

212 85

0,00%

2 299

A Csoport pénzeszközei a fentiekben felsorolt megbízható pénzintézeteknél kerültek elhelyezésre. A Csoport deviza-betétszámlán lévő pénzeszközét (EUR) a BNP Paribas bank kezeli. A pénzeszközök záró állománya 299 MFt, amely a bázis időszakhoz viszonyítva 808 MFt-tal csökkent. A Csoport elkülönített betétszámlákon tartja nyilván a dolgozói lakáscélú kafetéria finanszírozásához szükséges pénzeszközöket, a KELER Zrt.-nél vezetett, osztalékfizetésre használt folyószámlát, az ügyvédi letétbe helyezett összegeket, valamint az ajánlati biztosítékokra, pályázatokra elkülönített pénzeszközöket.


68

A Csoporttal kapcsolatban álló bankok minősítése a Standard&Poor’s besorolása szerint a következő:

Bank megnevezése

2015

2014

ING Bank

A1

A

CIB Bank

A

A

BNP Bank

A1

A+

OTP Bank

Ba2+

Ba1

MKB Bank* Deutsche Bank

Caa2 A3

Ca A3

*Moody's általi minősítés

7.12. Saját tőke A saját tőke nagysága 73 336 MFt, amely az előző időszak záró egyenlegéhez viszonyítva 2 514 MFt-tal nőtt. A változás a 2015. évben realizált eredmény (5 259 MFt) és a 2014. évi eredmény után fizetett osztalék (2 745 MFt) együttes hatása.

Jegyzett tőke

Törzsrészvények (db)

Részvények névértéke (Ft)

Összesen (Ft)

2014.01.01

3 050 421

10 000

30 504 210 000

2014.12.31

3 050 421

10 000

30 504 210 000

2015.12.31

3 050 421

10 000

30 504 210 000

7.13. Kapott hitelek MFt Kapott hitelek Rövid lejáratra kapott hitelek Folyószámla hitelek Bankhitelek Összesen

2015.12.31

2014.12.31

5 744

10 813

5 744

6 813

-

4 000

5 744

10 813

A pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.


69

7.14. Halasztott bevételek MFt Halasztott bevételek

2015.12.31

Fejlesztési célra átvett pénzeszköz fel nem használt része

2014.12.31

457

342

Fejlesztési célra átvett pénzeszközből megvalósított eszközök nettó értéke

6 838

5 935

Térítés nélkül átvett eszközök nettó értéke

1 488

1 567

8 783

7 844

Összesen

A halasztott bevételek között kerül kimutatásra a véglegesen átvett csatlakozási díjak és a térítésmentesen átvett eszközérték elhatárolásának 8 783 MFt-os záró állománya, amely 939 MFt-tal nőtt a bázisévhez viszonyítva. A beszámolás évében a térítés nélkül átvett eszközök és hálózatfejlesztési források elhatárolt értéke 1 874 MFt. A térítés nélkül átvett eszközök és az átvett források felhasználásából megvalósult eszközök tárgyidőszaki értékcsökkenésével megegyezően, 935 MFt összegű kivezetés történt. A térítés nélkül átvett eszközök nettó értékét a kis- és középfeszültségű hálózatok értéke teszi ki. 7.15. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 7 087 MFt-tal (31,87 %) csökkent a 2014. évhez viszonyítva. A változást döntően a rövid lejáratra kapott hitelek és a szállítói kötelezettségek csökkenése okozta. 7.15.1. Rövid lejáratra kapott hitelek

1 012

2016.10.30

pari passu, negative pledge

Átlagos kamatláb (%) 2,40

CIB Hungária Bank Zrt.

951

2016.12.10


2,30

Deutsche Bank Zrt.

913

2016.04.03


2,35

ERSTE bank

810

2016.04.07


2,30

ING Bank

183

2016.12.09


2,40

1 009

2016.05.26


2,35

866

2016.03.31


2,70

Bank megnevezése BNP Paribas Zrt.

MKB Zrt.

Összeg (MFt)

OTP Nyrt. Rövid lejáratú hitelek összesen

Lejárat ideje

Fedezet

5 744

A Csoport rövidtávú finanszírozási igényei – saját forráson kívül – rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. A rövid lejáratra kapott hitelek záró értéke 5 744 MFt, amely az előző évi értékhez képest 5 069 MFt-tal (46,88 %) csökkent. A bankok hitelbiztosítékként az ún. „teheralapítási tilalom (negative pledge)” és "követelések azonos rangsorolása (pari passu)" kötelezettségvállalásokat kötötték ki. Ennek megfelelően a hitelfelvételek során a Csoport által képviselt általános vállalati rizikó kerül elsődleges kockázatként figyelembevételre. A Csoport eszközeit zálogjog vagy egyéb hasonló kötelezettség nem terheli. A pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.


70

7.15.2. Céltartalékok és függő kötelezettségek MFt Céltartalékok 2014.01.01

Szabadságra

Jogi perekre/vitákra

Megállapodásos bérre

Jövőbeni kötelezettségre

Környezetvédelmi költségekre

Egyébre

Összesen

8

30

8

-

-

3

49

10

1

16

-

-

6

33

Fel nem használt céltartalék feloldása

-

-

-

-

-

-

-

Az év során felhasznált céltartalék

8

-

8

-

-

-

16

Céltartalék növekedése

2014.12.31

10

31

16

-

-

9

66

Céltartalék növekedése

9

22

23

180

120

5

359

Fel nem használt céltartalék feloldása

2

29

-

-

-

9

40

Az év során felhasznált céltartalék

8

-

16

-

-

-

24

9

24

23

180

120

5

361

2015.12.31

MFt A teljes céltartalék megbontása - hosszú távú - rövid távú Összesen

2015.12.31

2014.12.31 -

3

361

63

361

66 MFt

Céltartalékok ütemezése 2016

Szabadságra

Jogi perekre/vitákra

Megállapodásos bérre

Jövőbeni kötelezettségre

Környezetvédelmi költségekre

Egyébre

Összesen

9

24

23

180

120

5

361

9

24

23

180

120

5

361

-

-

-

-

-

-

-

Hosszú távú céltartalékok összesen

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

9

24

23

180

120

5

361

Rövid távú céltartalékok összesen 2019

A rövid lejáratú céltartalékok záró állománya 361 MFt, amely 298 MFt-tal nőtt a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás meghatározó tényezője, hogy a Csoport elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket igényel. Ezen jövőbeni kötelezettségre 180 MFt céltartalékot állított be. A kármentesítésekkel kapcsolatos várható környezetvédelmi költségek fedezetére 120 MFt céltartalékot képzett a Csoport. A jogi perekre/vitákra képzett céltartalékok értéke 7 MFt-tal csökkent az előző üzleti évhez képest, amely a Csoport ellen irányuló passzív perek várható kifizetéseire kerül megképzésre. A Csoport 2015. évben megállapodásos bérre 23 MFt, ki nem vett szabadságra 9 MFt céltartalékot képzett. A bázis időszakban képzett személyi jellegű céltartalékból 26 MFt felhasználásra, illetve feloldásra került.


71

7.15.3. Szállítói kötelezettségek MFt Megnevezés

2015.12.31

2014.12.31

998

1 472

1 768

2 776

2 766

4 248

3 287

3 978

350

608

Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek

3 637

4 586

Kötelezettségek kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokkal szemben

3 637

4 586

Összesen

6 403

8 834

Beruházási szállítók Egyéb szállítók Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Közös vezetésű vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek Anyavállalat más leányvállalatával szembeni kötelezettségek

A szállítói kötelezettségek sor a konszolidált mérlegben összevontan tartalmazza a szállítói, a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek értékét. A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 2 431 MFt-tal (27,52 %) csökkent a bázis évhez képest. Az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettség – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások nélkül – 1 482 MFt-tal (34,89 %) csökkent. E csoporton belül a beruházási szállítók záró állománya 474 MFt-tal, az egyéb szállítók záró állománya 1 008 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki záró értéknél. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség értéke 3 637 MFt, mely 949 MFt-tal alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A változás meghatározó tényezője, hogy a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel szembeni, villamosenergia-vásárlásból adódó szállítói kötelezettség 692 MFt-tal csökkent az előző üzleti évhez képest. A szállítói kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel.


72

7.15.4. Egyéb kötelezettségek MFt Egyéb kötelezettségek

2015.12.31

2014.12.31

18

35

Vevői túlfizetések miatti kötelezettségek

344

442

Szénipari támogatási kötelezettség

477

223

5

14

844

714

466

617

208

211

901

889

Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek

Passzív időbeli elhatárolások (kamat) Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek Költségvetéssel szembeni kötelezettségek

60

99

Egyéb nem pénzügyi kötelezettségek összesen

Egyéb kötelezettségek

1 635

1 816

Összesen

2 479

2 530

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 2 479 MFt, a bázisidőszakhoz viszonyítva 51 MFt-tal alacsonyabb. A változás meghatározó tényezői, a szénipari támogatási kötelezettség záró értéke 254 MFt-tal nőtt, míg a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek záró értéke 151 MFt-tal, a vevői túlfizetés miatti kötelezettségek záró értéke 98 MFt-tal csökkent az előző üzleti évhez képest. A részesedésekkel és értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek záró értéke a dematerializált részvények értékesítéséből származó, részvényesekkel szembeni kötelezettségeket foglalja magába. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény 408. §-nak megfelelően előírt dematerializálásra vonatkozó tulajdonosi kötelezettségnek a részvénytulajdonos nem tett eleget, ezen okból a Csoportnak el nem évülő kötelezettsége keletkezett a dematerializálásra be nem nyújtott részvények tulajdonosaival szemben. A Csoport e törvényi előíráson alapuló kötelezettségét az egyéb nem pénzügyi kötelezettségek között tartja nyilván. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek valós értéke 2014.12.31-én és 2015.12.31-én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel. 7.16. Nyereségadó-kötelezettség A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összevontan kerül kimutatásra a mérlegben, ha a követelés és kötelezettség azonos adóhatósággal kapcsolatos, és azonos társaságnál keletkezik.


73

8. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS ELEMZÉSE 8.1. Értékesítés árbevétele MFt Értékesítés árbevétele

2015

Villamosenergia-értékesítés

2014 (módosított)

14 677

Villamosenergia-értékesítéshez kapcsolódó direkt adó (fizetett energiaadó) Rendszerhasználati díj árbevétele Csatlakozási díj árbevétele Egyéb árbevétel Összesen

12 834

364

-

313

43 883

45 213

935

943

5 349

3 914

64 480

62 591

Az értékesítés árbevétele 64 480 MFt, ami 1 889 MFt-tal (3,02 %) magasabb a 2014. évi értékhez képest. A

nettó

árbevétel

90,25 %-át

a

villamosenergia

üzletág

(villamosenergia-értékesítés

és

rendszerhasználati díjak árbevétele energiaadó nélkül) árbevétele teszi ki, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva 462 MFt-tal (0,80 %) nőtt. A villamosenergia-értékesítés árbevétele (energiaadót figyelembe véve) 1 792 MFt-tal nőtt az előző üzleti évhez képest. A szabadpiaci árbevétel erősödött, mivel minimális ár-mérséklődés mellett jelentősen, 16%-kal növekedett az értékesített mennyiség. Az elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók által fizetett rendszerhasználati díjak árbevétele – amelyeket a felhasználók az átviteli-rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatások díja és elosztói díjak formájában fizetnek meg – 1 330 MFt-tal csökkent az előző üzleti évhez képest. A rendszerhasználati díjak esetében a mennyiség tekintetében növekedés figyelhető meg, az elosztói

díjelemek

vonatkozásában 1,5% visszaesés következett be –elosztói veszteség díj nélkül-, valamint az átvitelirendszerirányítási díjak jelentős mértékben csökkentek. Az energiaértékesítéshez nem kapcsolódó egyéb árbevétel 1 427 MFt-tal (29,38 %) nőtt az előző üzleti évhez képest. A változást döntően az értékesített anyagok árbevételének növekedése okozta.

8.2. Aktivált saját teljesítmények MFt Aktivált saját teljesítmények értéke Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Összesen

2015

2014

1 798

1 700

1 798

1 700

Az aktivált saját teljesítmények értéke 1 798 MFt, mely bázis időszakhoz viszonyítva 98 MFt-tal nőtt.


74

8.3. Egyéb üzemi bevételek MFt Egyéb üzemi bevételek

2015

Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése

2014 (módosított)

101

30

4

4

458

423

4

2

87

51

8

3

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

695

108

Egyéb eredményt növelő tételek

294

260

1 651

881

Behajthatatlan követelésekre befizetett összeg Bérbeadásból származó bevétel Értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalék Működésből származó árfolyamnyereség Bevétel költségáthárításból, továbbszámlázásból

Összesen

Az egyéb üzemi bevételek az előző üzleti évhez viszonyítva 770 MFt-tal (87,40 %) növekedtek. Az egyéb üzemi bevételek értékének változását döntően a káreseményekkel kapcsolatos bevételek 587 MFt-os, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek 71 MFt-os növekedése határozta meg. A változás további tényezői, a bérbeadásból származó bevétel 35 MFt-os, a működésből származó árfolyamnyereség 36 MFt-os, a költségek továbbszámlázásából származó bevételek 5 MFt-os, az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalék 2 MFt-os, és az egyéb eredményt növelő tételek 34 MFt-os növekedése.

8.4. Értékcsökkenési leírás és amortizáció MFt Értékcsökkenési leírás Immateriális javak Tárgyi eszközök Összesen

2015

2014

974

1 025

6 522

6 446

7 496

7 471

Az értékcsökkenési leírás 25 MFt-tal magasabb az előző időszaki értéknél.


75

8.5. Anyagjellegű ráfordítások MFt Anyagjellegű ráfordítás Anyagköltség

2015

2014 (módosított)

1 514

1 640


21 846

19 745

- Ebből: villamosenergia-beszerzés

18 662

17 578

Rendszerhasználati díjak

7 060

9 348

Egyéb igénybe vett szolgáltatások

7 720

6 635

38 140

37 368

Összesen

A Csoport tárgyévi anyagjellegű ráfordítása 38 140 MFt, amely 772 MFt-tal (2,07 %) magasabb az előző időszaki értéknél. A változást elsősorban az eladott áruk beszerzési értékének növekedése és a fizetett rendszerhasználati díjak értékének csökkenése okozta. Az eladott áruk beszerzési értéke a bázis időszakhoz viszonyítva 2 101 MFt-tal (10,64 %) nőtt. Az eladott áruk beszerzési értékének 85,43 %-át a villamos energia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül), 14,57 %-át az értékesített anyagok könyv szerinti értéke teszi ki. A villamos energia beszerzési értéke 1 084 EFt-tal (6,17 %) nőtt a bázis időszakhoz viszonyítva. A szabadpiaci vásárlási árak körében tapasztalható volt egy szerényebb mértékű csökkenés, azonban az értékesítési volumen emelkedése miatt ebben a szektorban nőttek a vásárlási költségek. A fizetett átviteli, rendszerirányítási, rendszerszintű szolgáltatások és elosztói díjak – együttesen rendszerhasználati díjak – az előző időszakhoz képest 2 288 MFt-tal csökkentek. A bázisidőszakhoz képest az elosztó által a MAVIR-nak fizetendő díjtételek jelentős mértékben (- 14,5 %.) csökkentek. Az értékesített anyagok beszerzési értéke 1 017 MFt-tal, az egyéb igénybevett szolgáltatások értéke 1 085 MFt-tal nőtt, míg az anyagköltség 126 MFt-tal csökkent a bázisidőszakhoz képest.

8.6. Személyi jellegű ráfordítások MFt Személyi jellegű ráfordítások Bérek és fizetések

2015

2014 (módosított)

3 685

3 735

Egészségbiztosítási járulék és egyéb személyi jellegű ráfordítások

360

310

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások

216

220

Szociális hozzájárulási adó

910

925

13

13

5 184

5 203

Személyi jellegű céltartalékok Összesen

A személyi jellegű ráfordítások 19 MFt-tal (0,37 %) csökkentek az előző üzleti évhez képest. A bérek és fizetések és a hozzá kapcsolódó járulékok és ráfordítások csökkenését elsődlegesen az alacsonyabb átlaglétszám eredményezte.


76

A személyi jellegű ráfordításokra képzett és felhasznált céltartalék (ki nem vett szabadság, megállapodásos bér, kafetéria, bónusz) nettó összege, mely az e jogcím kapcsán képzett céltartalék felhasználásából, továbbá a tárgyévi képzés nettó összegéből adódik, a bázis időszakhoz képest nem változott.

A Csoportnál foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma (fő) 294

Időszak / Állománycsoport

Fizikai 2015

Szellemi

367

Összesen

661

Fizikai

294

Szellemi

368

Összesen

662

2014

8.7. Egyéb üzemi ráfordítások MFt Egyéb üzemi ráfordítások

2015

Tárgyi eszközök és immateriális javak kivezetése Belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés Behajthatatlan követelések leírt összege, elengedett követelések Követelések értékesítéséből származó eredmény Tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások értékvesztése Bérleti díjak, haszonbérlet és lízing Céltartalékképzésből és -feloldásból származó eredmény

-

2014 (módosított)

269

217

14

102

199

124

1

16

-

1 627

30

58

293

1

Adók, illetékek, hozzájárulások

2 621

2 605

Egyéb eredményt csökkentő ráfordítás

1 384

1 343

- Ebből pénzintézetek részére fizetett forgalmi jutalék

340

435

- Ebből szakértői, hatósági díjak

375

281

- Ebből fizetett késedelmi kamat, kötbér, kártérítés, bírság - Ebből környezetvédelmi költségek Összesen

74

111

102

74

4 783

6 093

Az egyéb üzemi ráfordítások értéke 4 783 MFt, amely az előző évhez képest 1 310 MFt-tal (21,50 %) csökkent. A Csoport értékvesztésre utaló jelek esetén vizsgálja részesedéseinek realizálható értékét. A tárgyidőszakban nem volt szükség értékvesztés elszámolásra, míg a bázisidőszakban az értékesítési céllal tartott Sinergy Kft. esetében 814 MFt, a TVK-Erőmű Kft. esetében 813 MFt értékvesztés került elszámolásra az adásvételi szerződésben szereplő eladási ár alapján. Részletes információt lásd a 7.3.2 fejezetben. A követelések értékvesztése- és visszaírása az előző időszakhoz viszonyítva 116 MFt-tal csökkentette az üzemi ráfordítások értékét. A változás a villamosenergia-vevőkkel kapcsolatos követelések jelentős


77

csökkenésének a hatása. A beszámolás időszakában elszámolt behajthatatlan követelések hitelezési vesztesége és az elengedett követelések együttes összege 199 MFt, amely 75 MFt-tal magasabb az előző időszaki értéknél. A tárgyi eszközök tárgyévben elszámolt selejtezés, káresemény miatti kivezetésének nettó összege 269 MFt, amely több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Ezek esetében a selejtezést kiváltó tényezők a fizikai avulás, illetve az eszköz károsodása volt. Az immateriális javaknál a tárgyévben kiselejtezett tételek nettó értéke nulla. A céltartalékképzésből és –feloldásból (amely nem tartalmazza a személyi jellegű céltartalékok változásának eredményhatását, mivel azok a személyi jellegű ráfordítások között kerülnek elszámolásra) származó eredmény változása 292 MFt-tal növelte az üzemi ráfordítások értékét. A Csoport által képzett és feloldott céltartalékokkal kapcsolatos további részletes információt lásd a 7.15.2. fejezetben. 8.8. Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből MFt Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből

2015

Tőkemódszerrel bevont vállalkozások arányos időszaki eredménye Összesen

2014

-

902

2 218

-

902

2 218

A tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások tárgyévi eredményének arányos összege -902 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 3 120 MFt-tal csökkent. Ez az eredménykategória a tőkemódszerrel konszolidált társaságoknak az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdoni hányadával számított időszaki eredményét tartalmazza, amelynek bemutatása a 7.3.2. fejezetben található. 8.9. Pénzügyi műveletek eredménye MFt Megnevezés

2015

Pénzintézetektől kapott kamatok Pénzügyi műveletek árfolyamnyeresége Pénzügyi műveletek bevételei Pénzintézeteknek fizetett kamatok Pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye

-

2014 (módosított) 13

24

-

35

13

59

170

324

8

-

178

324

165

-

265

A pénzügyi műveletek eredménye a bázis időszakhoz képest 100 MFt-tal magasabb. A pénzintézeteknek fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások csökkenésének meghatározó tényezői a Csoport szokásos tevékenységeiből származó pénzeszközének pozitív változása, ezzel egyidejűleg a rövid lejáratú hitelek csökkenése, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkenése.


78

8.10. Nyereségadó MFt Nyereségadók

2015

2014

Társasági adó

-

1 402

-

1 058

Robin Hood adó

-

1 963

-

1 179

Halasztott adó

-

1 367

-

1 203

Iparűzési adó

-

979

-

980

Innovációs járulék

-

238

-

204

-

5 949

-

4 624

Folytatódó tevékenységekre jutó

-

5 631

-

4 295

Megszűnt/megszűnő tevékenységekre jutó

-

318

-

329

Összesen Ebből:

MFt Nyereségadó levezetése

2015

Folytatódó tevékenységek adózás előtti eredménye Megszűnt/megszűnő tevékenységek adózás előtti eredménye

2014

11 259 -

IFRS szerinti adózás előtti eredmény

51

10 990 -

11 208

2 320 8 670

19% -on számított adó (Társasági adó)

-

2 130

-

1 647

31 %-on számított adó (Robin Hood adó)

-

3 474

-

2 688

Eltérő adókulcsok hatása, negatív adóalap hatása

386

Adóalap részét nem képező tételek adóhatása

376

194

974

Le nem vonható költségek adóhatása

-

519

-

774

Egyéb nyereségadók eltérő adóalapjának adóhatása

-

609

-

592

203

-

273

5 949

-

4 624

Nem elismert halasztott adó eszköz hatása Nyereségadó ráfordítás összesen

-

A nyereségadó 5 949 MFt-os összege megoszlik a folytatódó és a megszűnt/megszűnő tevékenységek között. A folytatódó tevékenységekhez 5 631 MFt, a megszűnt/megszűnő tevékenységekhez pedig 318 MFt nyereségadó-ráfordítás kapcsolódik. A nyereségadók összege a folytatódó tevékenységek vonatkozásában a következő: a társasági adó 1 360 MFt, a Robin Hood adó 1 963 MFt, a helyi iparűzési adó 734 MFt, az innovációs járulék 199 MFt, az IFRS konszolidált halasztott adó 1 375 MFt. A megszűnt/megszűnő tevékenységek esetén a megoszlás a következő: társasági adó 42 MFt, a helyi iparűzési adó 245 MFt, az innovációs járulék 39 MFt, az IFRS konszolidált halasztott adó -8 MFt. Eltérő adókulcsok és negatív adóalapok adóhatása A jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján a társasági adó mértéke sávosan alakul, 500 MFt adóalapig 10 % az adó mértéke, 500 MFt adóalap felett 19 % a társasági adókulcs. A Csoport tagvállalatainál eltérően alakulnak az átlagkulcsok, illetve emellett bizonyos tagvállalatok esetében az adózási előtti eredmény negatív. Ez a sor tartalmazza e két tényező adóhatásait.


79

Adóalap részét nem képező tételek adóhatása Itt jelenik meg a közös vezetésű vállalatok eredményéből való részesedés, hiszen azt a konszolidált adózás előtti eredmény már adózás utáni összegben tartalmazza. Ez a sor tartalmazza a fenti tételek adóhatásait. Le nem vonható költségek adóhatása A levezetés e sora tartalmazza a le nem vonható költségek – a behajthatatlannak minősülő követelések, bizonyos értékvesztések és egyéb szervezeteknek juttatott támogatások – adóhatását. Egyéb nyereségadók eltérő adóalapjának adóhatása Ez a sor tartalmazza a Magyarországon fizetendő helyi és központi adók – a társasági adóalapnál lényegesen eltérő és magasabb – adóalapjának adóhatását. Mivel a levezetés első sora egy átlagos adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék hatása korrekciós tételként jelenik meg a kalkulációban. Nem elismert halasztott adó eszköz hatása A Csoport a halasztott adóköveteléseinek egy részét nem ismeri el, mert nagymértékben valószínű, hogy nem fog olyan jövőbeni adóköteles nyereség rendelkezésre állni, amellyel szemben ezek az átmeneti eltérések felhasználhatóak.

8.11. Részvényinformációk Megnevezés

2015

A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény a folytatódó tevékenységből (MFt) A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény a megszűnt/megszűnő tevékenységekből (MFt)

2014 (módosított)

5 628 -

A vállalat részvényesei számára felosztható eredmény mindösszesen (MFt) Kibocsátott törzsrészvények számának súlyozott átlaga (kivéve a visszavásárolt saját részvények) Egy részvényre jutó és hígított egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény)

369

6 695 -

2 649

5 259

4 046

3 050 421

3 050 421

1 724

1 326

1 845

2 195

Ebből: - Folytatódó tevékenységből - Megszűnt/megszűnő tevékenységekből

-

121

-

868

Az egy részvényre jutó nyereség a tárgyidőszaki nyereség és a törzsrészvények hányadosa alapján 2015. évben 1 724 forint. A hígított egy részvényre jutó nyereség megegyezik a törzsrészvényekkel számított értékkel, mert a Csoport nem rendelkezik részvényopcióval. A Csoport visszavásárolt saját részvénnyel sem rendelkezik.


80

8.12. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók MFt Megnevezés

2015


2014 (módosított) -

1

198

510

Sinergy Kft.

21

29

Kazinc-Therm Kft.

12

20

Tisza-Therm Kft.

9

21

Ózdi Erőmű Kft.

1

4

241

585


Áru- és szolgáltatás értékesítés közös vezetésű vállalkozás felé Mátrai Erőmű Zrt. ELMŰ Nyrt. ELMŰ Hálózati Kft.

387

416

1 402

1 236

169

52

3 439

-

Áru- és szolgáltatás értékesítés anyavállalat más leányvállalata felé

5 397

1 704

Áru- és szolgáltatás értékesítés kapcsolt felek felé összesen

5 638

2 289


MFt Megnevezés Magyar Áramszolgáltató Kft.

2015 22 593

24 714

4

23

22 597

24 737

3

2

Sinergy Kft. Áru- és szolgáltatás beszerzés közös vezetésű vállalkozástól Mátrai Erőmű Zrt. ELMŰ Nyrt.

2014 (módosított)

2 213

2 566


862

344

RWE EnBV Magyarország Kft.

130

170

RWE Hungária Tanácsadó Kft.

77

18

RWE IT Gmbh

26

5

352

524

RWE IT Magyarország Kft. Východoslovenská energetika a.s. Áru- és szolgáltatás beszerzés anyavállalat más leányvállalatától Áru- és szolgáltatás beszerzés kapcsolt felektől összesen

3

3

3 666

3 632

26 263

28 369

MFt Megnevezés ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. TVK-Erőmű Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. Sinergy Kft. Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei közös vezetésű vállalattal szemben

2015


807

1 284

742

623

937

-

2 400

1 907

4 886


4

2

RWE IT GmbH

-

1

4

3

1 911

4 889

Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei anyavállalat más leányvállalatával szemben Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei kapcsolt felektől összesen


81

MFt Megnevezés

2015

TVK Erőmű Kft.


19

24

465

Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai közös vezetésű vállalattal szemben

24

484

Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai kapcsolt felektől összesen

24


484

MFt Megnevezés

2015

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése közös vezetésű vállalkozástól ELMŰ Hálózati Kft. ELMŰ Nyrt. RWE IT Magyarország Kft. RWE IT GmbH Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése anyavállalat más leányvállalatától Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése kapcsolt vállalkozástól összesen


8

-

8

118

-

-

14

41

-

33

-

192

14

192

22

MFt Megnevezés

2015.12.31

Sinergy Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. Követelés közös vezetésű vállalkozásokkal szemben

2014.12.31

-

200

14

10

14

210

ELMŰ Nyrt.

23

537


22

16


41

41

RWE EAST s.r.o.

-

3

Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

-

1

Követelés anyavállalat más leányvállalatával szemben

86

598

693

-

Követelés társult vállalkozással szemben

693

-

Kapcsolt felekkel szembeni követelések összesen

793

808


MFt Megnevezés

2015.12.31

Magyar Áramszolgáltató Kft. Sinergy Kft. Kötelezettség közös vezetésű vállalkozásokkal szemben

2014.12.31

3 287

3 978

-

-

3 287

3 978

ELMŰ Nyrt.

78

306


84

28

130

156

58

113

-

5

350

608

3 637

4 586

RWE EnBW Magyarország Energiaszolgáltató Kft. RWE IT Magyarország Kft. RWE IT GmbH Kötelezettség anyavállalat más leányvállalatával szemben Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek összesen Követelés és kötelezettség egyenlege

-

2 844

-

3 778


82

A lízingforgalmakkal kapcsolatban bemutatott részletes információkat lásd az 7.1. Tárgyi eszközök pontban, a konszolidációba teljeskörűen bevont, illetve a társult és a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozóan. A fenti táblázatokban kapcsolt vállalkozásként kimutatott felek köre nem azonos a konszolidációba bevont vállalkozások körével. Az ÉMÁSZ Nyrt. által vállalt, 2015. december 31-én fennálló anyavállalati garanciák Lejárat dátuma Megnevezés 2015.12.31 2016.01.31 2016.02.28 2017.01.31

Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati Anyavállalati

Összeg (MFt)

garancia garancia garancia garancia

12 11 505 313 932

Összesen

12 762

Az ÉMÁSZ Nyrt. által kibocsátott, 2015. december 31-én érvényben lévő kapcsolt vállalkozásnak nyújtott anyavállalati garanciák összege 12 762 MFt, melyek lejárata 2015. december 31. és 2017. január 31. közé tehető. Mivel a nem fizetés valószínűsége a Magyar Áramszolgáltató Kft. részéről alacsony, ezért ezen garanciák valós értéke nem jelentős.

A kulcspozícióban lévő vezetők járandósága MFt 2015 Járandóság megnevezése

Igazgatóság


2014 Összesen

Igazgatóság


Összesen

Rövid távú juttatások

129

29

158

137

25

162

Összesen

129

29

158

137

25

162

2015. évben az Igazgatóság járandóságának összege 129 MFt volt, amely a beszámolás évére 8 MFt-tal csökkent. A Csoport a beszámolás időszakában a Felügyelő Bizottság részére 29 MFt tiszteletdíjat, az Igazgatóság részére 11 MFt tiszteletdíjat és 118 MFt költségtérítést fizetett. A tárgyidőszakban a kulcspozícióban lévő vezetők járandóságai után összesen 9 MFt szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás került kifizetésre.


83

9. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A Csoportnak nem keletkezett a kapcsolt vállalkozásaiban lévő részesedéseivel szemben sem függő kötelezettsége, sem olyan tőkekötelezettsége, amely más vállalkozással közösen áll fenn. A Csoport ellen irányuló perek MFt Pertípus Passzív perek Összesen

2015.12.31

2014.12.31

214

1 526

214

1 526

A fenti passzív pereket bemutató táblázatban került kimutatásra a Csoport ellen indított perek és kárigények összesített perértéke. Passzív perek tárgya: -

számlázással kapcsolatos kártérítési igények,

-

áramszünettel, feszültség kimaradással, üzemzavari eseménnyel kapcsolatos káresetek,

-

tűzesettel kapcsolatos kártérítések,

-

áramütéses balesetekkel kapcsolatos kártérítések.

-

és egyéb perek.

MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A Csoport a mérlegben nem szereplő jogait a peres vevőkövetelések tekintetében jelzálog jog bejegyzéssel biztosította. A peres behajtás végrehajtási szakaszában a földhivatalnál az ingatlanra végrehajtási jog bejegyzése történt meg a peresített tartozásokra vonatkozóan. A jelzálog jogok záró értéke 2015. december 31-én 1 106 MFt (2014.12.31-én 895 MFt). A Csoport a mérlegben nem szereplő jogait és kötelezettségvállalásait anyavállalati garanciával biztosította. Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére vonatkozó kötelezettség A szerződéses kötelezettség értéke tárgyi eszközök esetében 7 232 MFt, immateriális javak tekintetében nulla MFt. Ezen eszközök többsége két éven belül esedékes.


84

10. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja után nem zajlott le olyan esemény, amely jelentősen befolyásolta a Csoport 2015. évi beszámolóját. A beszámolási időszakban a Csoport fizetőképessége folyamatosan biztosított volt.

11. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 11.1. Környezetvédelem A Csoport elkötelezett a környezet védelme érdekében. A hatósági előírásokat maradéktalanul betartva, azok szellemiségét is szem előtt tartva tevékenykedik. A Csoport igyekszik a környezeti erőforrások használatát a legszükségesebb mértékűre korlátozni, a környezetszennyezést megelőzni, amit környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével követ nyomon. Az ISO 50001-es energiairányítási rendszer bevezetésével a Csoport újabb lépést tett az ökológiai lábnyom csökkentése felé. A 2015-ös sikeres őszi, külső ellenőrző testület által végzett audit után a Társaságcsoport integrált tanúsítványa megújításra került, ezzel a 2015. évi audit során is bizonyítást nyert, hogy az ISO 14001:2005 szabvány követelményei teljesülnek. A rendszer keretében folyamatosan figyelemmel kísérhetők, rendszerezhetők a Csoport által okozott környezeti terhelések, illetve veszélyforrások. Az üzleti folyamatok tartalmazzák a környezetvédelmi szempontokat, folyamatosan csökkentve a környezeti terheléseket. A Csoport rendszeres képzéssel fejleszti munkatársainak környezettudatos szemléletét, a környezetvédelem iránti fogékonyságát, ez is az alkalmazott környezetvédelmi irányítási rendszer részét képezi. A Csoport felelősen jár el a hulladékok kezelése során is. A villamoshálózaton és telephelyeken történő napi munkavégzésből adódó hulladék – a hasznosítást elősegítve – minden esetben szelektíven kerül gyűjtésre, amit azután az erre megfelelő jogosultsággal rendelkező partner szállít el. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a munkavállalók ugyancsak szelektíven gyűjtik, ezzel járulva hozzá a hulladékok újrafelhasználásához és a kommunális hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat az alábbi táblázat mutatja:

Veszélyes hulladék megnevezése

2015 (kg/év)

2014 (kg/év)

Kondenzátor

6 265

2 557

Akkumulátor

19 648

13 499

906

610

257 576

176 959

1 208 390

62 150

279 180

137 710

Izzó Kátrányos faoszlop Olajos iszap, föld, kő Transzformátor és fáradt olaj


85

A tárgyidőszakban a hálózati beruházások mértéke növekedett, több NAF/KÖF-ös alállomás teljes rekonstrukciójával, ezzel párhuzamosan az ott keletkezett hulladékok mennyisége is nőtt az előző üzleti évhez képest. A Csoport 2015. évben képződött veszélyes hulladékot a hatályos jogszabályoknak megfelelve kezelte, környezetvédelmi bírság nem került kiszabásra.

11.2. Hatósági ellenőrzések Az ÉMÁSZ Nyrt.-nél a 2015-es adóévben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egy alkalommal tartott előkészítő ügyintézői ellenőrzést miskolci, egri és a nagykátai Ügyfélszolgálati Irodákon. A vizsgálat időpontja: 2015.11.11, illetve 2015.11.12. A hatósági eljárást lezáró határozat megállapítást nem tett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adat és információkéréssel kereste meg a Társaságot az augusztusi majd az azt követő téli időszámítás miatti óraátállás következtében elvégzett informatikai karbantartással kapcsolatban. A kért tájékoztatás megtörtént. A Hivatal a jövőre nézve elvárja a munkafolyamatok magasabb szintű összehangolását, az átállási kiesés jelentős csökkentését. A MEKH további adat és információkéréssel is megkereste a Társaságot, melyben az átadó egyetemes szolgáltatatói működési engedély visszavonása és átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése volt az információ kérés fókuszában. Előírt egy együttműködési kötelezettséget az átadók és az átvevő között, valamint a jelzett időszakra a megadott adatstruktúrában heti adatszolgáltatási kötelezettséget. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy alkalommal a miskolci központban tartott létesítmény ellenőrzést. Az ellenőrzés során a meglévő beépített tűzjelző berendezés hibamentes üzemeltetésére, jogszabályban meghatározott szakszerű ellenőrzésre és dokumentálásra, tűzjelző központ üzemeltetését ellátó személyek oktatására vonatkozó kötelezést tartalmazott a megállapítás. A kért dokumentumok határidőre benyújtásra kerültek, az eljárás megszűnt. A BAZ Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosító Igazgatósága 2015. évben tizenhárom alkalommal tartott ellenőrzést a Társaságnál. Az ellenőrzés célja jövedelem és távollét adatok ellenőrzése volt. Megállapítás: 4 esetben adatmódosítás történt. A Társaságnál a NAV Borsod Abaúj Zemplén Megyei Adóigazgatósága által 2014. évben indított, 2013. évet érintő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzés 2015. év során befejeződött. Az ellenőrzés megállapítása a társasági adó adóalapjának módosítására irányult, amely 8 MFt adózás előtti eredménynövelést határozott meg, amely alapján a Társaság elhatárolt vesztesége csökkent. Az ellenőrzés 100 EFt mulasztási bírsággal sújtotta a Társaságot.


86

A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága az adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzést folytatott 2009-2014. évek vonatkozásában. Az ellenőrzés megállapítást nem tett. A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést tartott 2015. január hónapra vonatkozóan. Az ellenőrzés megállapítást nem tett. Miskolc Város Önkormányzata 2014. év során bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot indított építményadó adónemben, 2009-2014. évek tekintetében. Az ellenőrzés 2015. évben II. fokon is befejeződött. A II. fokú határozat a Társaság terhére 22 MFt, javára 6 MFt építményadót állapított meg. A Társaság a II. fokú határozatot végrehajtotta, de kezdeményezte annak bírósági felülvizsgálatát. A per 2015. évben nem fejeződött be.

Az ÉMÁSZ Hálózati Kft-nél a 2015-es adóévben az alábbi hatósági vizsgálatok történtek: A Társaságnál a 2015. évben az alábbi, munkaügyi, nyugdíj és társadalombiztosítási hatósági ellenőrzés történt: -

Budapest Főváros Kormányhivatala Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár (2015) Tárgya: Célellenőrzés (társadalombiztosítási ellátások, elszámolások, bevallások

átfogó

ellenőrzése) A Társaságnál 2014. évben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) folytatott vizsgálatokat.  A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága a Társaságnál 2014. év során bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést indított 2012. adóév vonatkozásában. A vizsgálat 2015. évben lezárult. Az ellenőrzés társasági adó adónemben állapított meg 1 MFt adóhiányt, amelyhez kapcsolódóan bírság és késedelmi pótlék kivetésére nem került sor.  Innovációs járulék adónemben szintén 2014. évben indított ellenőrzést a NAV Borsod-AbaújZemplén Megyei Igazgatósága, amely 2015. évben lezárult. A vizsgálat 84 MFt adóhiányt állapított meg, amely után 17 MFt bírságot és 24 MFt késedelmi pótlékot vetett ki.  A

NAV

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Adóigazgatósága

egyes

gazdasági

események

valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett Társaságnál 2009. év vonatkozásában. Az ellenőrzés megállapítást nem tett.  A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Adóigazgatósága adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést végzett 2015. év során, az EKÁER bevezetéssel kapcsolatosan. Az ellenőrzés megállapítást nem tett.

Üzleti Jelentés 2015

Tartalom

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportról röviden

3

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport felépítése

4

Működési környezet Ügyfelek villamosenergia-ellátása Ügyfelek szolgálatában Hatékony energiafelhasználás Felelősségvállalás

7 9 11 11 13

Felelősség a munkatársakért

13

Innováció a fenntarthatóságért

14

Társadalmi felelősségvállalás

14

Felelősség a környezetért

15

Éves beszámolók

18

Az éves beszámoló elemzése

18

A konszolidált éves beszámoló elemzése

32

2


Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportról röviden Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Társaságcsoport

Magyarország

egyik

legnagyobb

vállalatcsoportja. A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ Nyrt.) és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ Nyrt.) évszázados múlttal rendelkező cégek. Az ÉMÁSZ Nyrt. Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező áramszolgáltató vállalata. Az észak-magyarországi régióban több mint 700 településén több mint 700 000 ügyfél számára biztosította a villamos energiát egyetemes szolgáltatóként, és jelenleg is több ezer vállalati ügyfél versenypiaci kereskedőpartnere. Az ÉMÁSZ Nyrt. az európai és a magyar jogszabályokhoz igazodva, a hálózati és az értékesítési tevékenységek 2007-ben történt szétválasztását követően az alábbi fő funkciókat látja el: 

Stratégiai irányítás: Az ÉMÁSZ Nyrt. – testvérvállalatával, az ELMŰ Nyrt.-vel együttműködve – felelős a teljes ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport stratégiájának kialakításáért.



Tulajdonosi funkció: az ÉMÁSZ Nyrt,, a beszámolás évében alapított leányvállalatán, az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-n keresztül, 100 százalékos tulajdonosa az elosztó hálózati engedélyes ÉMÁSZ Hálózati Kft.-nek, amely a villamoshálózatok fejlesztési, tervezési, létesítési és felújítási feladatait végzi. Ezen kívül résztulajdonosa az ELMŰ Nyrt.-vel közös leányvállalataiknak. A beszámolás évében megalapításra került ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt az egyetemes szolgáltatás területén átvette az engedélyesi tevékenységet a két alapítójától. Az ÉMÁSZ Nyrt. 2015. november 30-án visszaadta az egyetemes szolgáltatói engedélyét. Leányvállalata e területen az áramszolgáltatást 2015. december 1-én megkezdte. Az ELMŰ–ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. a fennálló, szerződéses jogviszonyok keretében a közvilágítás üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat látja el. Az ügyfélszolgálati és a számlázási tevékenységet az ÉMÁSZ Nyrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. nyilvános pályázatának nyerteseként az ELMŰ–ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. látja el. A MÁSZ Kft. az energiabeszerzés és a szabadpiaci értékesítés területén működik. 3




Értékesítés: az ÉMÁSZ Nyrt. a Magyar Energia Hivatal két kereskedői engedélyével rendelkezett a beszámolási időszak alatt. Ezek közül egy a szabadpiaci fogyasztók ellátására vonatkozik, egy pedig a szabályozott piacon (egyetemes

szolgáltatásként)

történő

villamosenergia-értékesítéshez

kapcsolódott. 

Támogató szolgáltatások: az ÉMÁSZ Nyrt. testvérvállalatával, az ELMŰ Nyrt.vel közösen szolgáltatásokat nyújt a társaságcsoport részére a személyzeti ügyek, a pénzügyek, a számvitel, a beszerzés, a logisztika, a jog, az információs menedzsment, az ingatlankezelés és -gazdálkodás, a vállalati kommunikáció, a marketing, a belső ellenőrzés, a munka- és egészségvédelem, valamint a hálózati műszaki szolgáltatások (távközlés, diagnosztika, közvilágítás) területén.

Az ÉMÁSZ Nyrt. feladata az is, hogy testvérvállalatával, az ELMŰ Nyrt.-vel közösen összefogja a társaságcsoport tagjainak működését, koordinálja tevékenységüket. Mindez lehetővé teszi az ügyfelek hatékony és biztonságos energiaellátását, a munkatársak és a tulajdonosok érdekeinek felelősségteljes képviseletét.

Az alábbi ábra mutatja be az ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport tagjait:

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport felépítése

ÉMÁSZ Nyrt.

ELMŰ Nyrt.

ÉMÁSZ DSO Holding Kft.

ELMŰ DSO Holding Kft.

RWE Energie SRL.

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft

4


A Társaságcsoport felépítése az idei évben változásokon ment keresztül. A Társaság Közgyűlése döntést hozott arról, hogy az ÉMÁSZ Nyrt. az általa végzett egyetemes szolgáltatási tevékenységet egy új társaságba szervezze ki. Az új társaságot, - amely az ELMŰ-ÉMÁSZ 100%-os tulajdonában áll - 2015. augusztus 26-án alapította meg a Társaságcsoport, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. nevet kapta. Az új társaságot 2 MFt tulajdonosi befizetéssel alapította az ÉMÁSZ NYrt., majd az év során 2 458 MFt-os tulajdonosi tőkeemelést hajtott végre. Az egyetemes szolgáltatási tevékenység átadásához a Társaságnak az egyetemes szolgáltatói engedély visszaadását kellett kezdeményezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, ezzel párhuzamosan az új társaságra kereskedelmi engedélyt illetve egyetemes szolgáltatói engedélyt kellett kérni. Az engedélyezési eljárások 2015. november végéig lezárultak, így az egyetemes szolgáltatási tevékenységet 2015. december 1-től már az új társaság látja el. Az ÉMÁSZ Nyrt. továbbra is működő társaság marad, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezel. A Társaság a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ÉMÁSZ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Az ÉMÁSZ Nyrt., mint alapító, apport keretében adta át az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-ben meglévő 100%-os tulajdoni részesedését. A Sinergy Kft-t 1999-ben hozta létre az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport a folyamatosan bővülő és egyre inkább komplex szolgáltatást igénylő vevői elvárások teljesítése érdekében. Három fő üzleti területet fogalmazott meg stratégiájában: az ipari energiaellátást, az épületenergetikát és a távhő termelést. Emellett

komoly

hangsúlyt

helyezett

az

energiaellátás

környezetvédelmi

kérdéseire, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az alapítás óta eltelt 16 évben, innovatív megoldások alkalmazása mellett, a Sinergy

a

hazai

alternatív

energiaszolgáltatási

piac

egyik

meghatározó

szereplőjévé vált. Ez a fejlődés megmutatkozott a beruházásai eredményeként megvalósult

létesítmények

értékében,

a

termelt

és

szolgáltatott

energia 5


mennyiségében, a dolgozói létszám növekedésében és hatékony működésüket bizonyító

gazdasági

eredményeiben.

2014.

év

végén

az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Társaságcsoport szerződést írt alá a Sinergy Csoport eladásáról, ezzel 16 év után eljött az idő, hogy a Sinergy Kft. és tartós részesedései elbúcsúzzanak az ELMŰÉMÁSZ Társaságcsoporttól. Az adásvételi szerződés aláírását követően a tranzakció jóváhagyásra került a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által, továbbá az egyéb, szerződésben meghatározott feltételek, valamint a vételár teljes körű átutalása is teljesültek. Ezek eredményeképpen 2015. május 4én hivatalosan lezárult a Sinergy Kft, és üzletrészeinek értékesítése, ezáltal az ALTEO Nyrt. lett a Sinergy csoport új tulajdonosa.

Igazgatóság és Felügyelőbizottság Igazgatóság 

Dr. Marie-Theres Thiell az Igazgatóság elnöke



Bernhard Lüschpe



Hans-Günter Hogg

2015.01.31-ig




2015.05.01-ig




2015.02.01-től



Koncz László

2015.05.01-től

Felügyelőbizottság 

Emmerich Endresz * a Felügyelőbizottság elnöke



Dr. Martin Konermann* Energie Baden-Württemberg AG



Martin Herrmann RWE EAST s.r.o.

6




Marc Wolpensinger * Energie Baden-Württemberg AG






Dénes József



Takács János a munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt.



Juhász Gyuláné a munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt.



Szabóné Petrovics Gabriella 2015.03.25-től a munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt.

2015.03.25-től

(*Audit Bizottsági tagok)

Működési környezet 2015. május 28-án egyrészről az RWE, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport és a Mátrai Erőmű, másrészről a Magyar Kormány képviselői aláírták a magyar energiapiacon való hosszú távú együttműködésükről szóló szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozat aláírásával az érintett felek megerősítették szándékukat, és kifejezték erős elkötelezettségüket a magyar energiapiacon való gyümölcsöző jövőbeli együttműködésük iránt, amellyel hozzájárulnak a magyar fogyasztók villamosenergia-ellátásának biztonságához és a megfizethető energiaárakhoz, valamint az ország fenntartható gazdasági és energetikai fejlődéséhez. Az aláírt szándéknyilatkozat alapján az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport kifejezte azon szándékát, hogy partnereivel együttműködjön bizonyos kérdésekben egyes tranzakciók/ügyletek megvalósulása érdekében. Az aláírást

követően

megtörténtek

az első

lépések

a

szándéknyilatkozat

végrehajtása érdekében. A felek közötti első megbeszélésen kialakításra került egy ütemterv, amelynek alapján az első legfontosabb feladat az ún. adatszobák előkészítése és létrehozása

7


volt. Ezen adatszobák célja, hogy a kormány képviselői betekinthessenek az érintett társaságok vonatkozásában a legfontosabb dokumentumokba, annak érdekében, hogy sikeres átvilágítást és értékelést végezhessenek. A projekt belső koordinációjára a Társaságcsoporton belül egy projekt végrehajtási csapatot állítottak fel. A munkacsoport szakértői az átadás-átvételben érintett egyes folyamatokat tekintik át és definiálják újra. A Kormányzat elvárásainak megfelelő végrehajtása fegyelmezett munkát és a határidők pontos betartását igényli. Megállapodás szerint az egyetemes szolgáltatói tevékenység átadás-átvétele során az Egyetemes szolgáltató (ESZ) és Versenypiaci (VP) kereskedő teljes informatikai és üzleti szétválasztására két fázisban kerül sor. Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. továbbra is működő társaságok maradnak, de 2015. december 1-jétől a villamos energia területen csak kereskedelmi engedéllyel rendelkeznek, és kizárólag versenypiaci ügyfeleket kezelnek. A változás a hálózati területet nem érinti. Az átállás számos változással, például informatikai migrációval és fejlesztésekkel, támogatói és üzleti folyamatok átalakításával és újraszabályozásával, szerződési kérdések átalakításával, valamint kommunikációs feladatokkal jár együtt. Ezek üzleti és informatikai megvalósítására alakult egy projektszervezet, ami az összes kapcsolódó módosítást felügyeli, egyezteti és végrehajtja az érintett szervezetek delegált munkatársaival karöltve. A projekt a Pantheon nevet kapta. A Pantheon IT projekt feladata, hogy a Felhasználók számlázását, szerződését és üzleti folyamatait kezelő SAP IS-U és ahhoz kapcsolódó rendszerek esetén megvalósítsa a versenypiaci és egyetemes szolgáltatói felhasználók elkülönült kezelését. Feladata továbbá az újonnan létrehozott vállalat egyéb támogatói folyamatainak (mint például pénzügy, kontrolling, HR, stb.) elkülönült informatikai támogatásának biztosítása. Beleértve az azokhoz szükséges infrastruktúra, licenszek kezelését és kapcsolódó szerződések megkötését. Az 1-es fázisban úgynevezett logikai szeparáció végrehajtása történt, melynek során az SAP IS-U számlázási rendszer meglévő mandantjában és egyéb érintett

8


rendszerekben az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. létrehozásra, valamint ezen új társaság működéséhez, ügyfeleinek számlázásához és ügyfélkezeléséhez szükséges üzleti folyamatok beállításra kerültek. Az első fázis indulását követően a versenypiaci és egyetemes szolgáltatásban lévő ügyfeleknek még ugyan egy rendszerben történik a kezelése, de számlázásuk és ügyfélkezelésük jogosultsági beállításokkal el lett választva. A 2-es fázisban kerül sor a teljes körű fizikai szeparálásra, melynek során az egyetemes szolgáltatást kezelő ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. informatikai rendszerei és az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport szolgáltatásait kezelő rendszerek teljes körűen, hardverileg is elválnak egymástól A változás velejárója a jelenlegi számlázási és nyilvántartási rendszer pénzügyi és számviteli lezárása. 2015 decemberében minden egyetemes szolgáltatáshoz tartozó ügyfél részére 2015. november 30-i zárási dátummal leolvasott/diktált, illetve becsült óraállással végszámla készült. A becslés az utoljára leolvasott/diktált mérőállás alapján az ügyfél fogyasztási szokásainak megfelelően zajlott. A december elsejei fordulónaptól az ügyfelek már az új szolgáltatóval állnak jogviszonyban.

Ügyfelek villamosenergia-ellátása

Versenypiaci ügyfelek villamosenergia-ellátása. A szabadpiaci ügyfelek köre a jellemző, 12 hónapos szerződési periódus következtében évről évre módosul. Az értékesítési portfólió szerkezete emiatt rendkívül változó. Folyamatos kihívást jelent a meglévő szerződésállomány megújítása, illetve a meglévő partneri kör bővítése. Sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyó vállalkozások jelentős hányadát a Társaság – illetve a társaságcsoport – újra tudta szerződtetni. A Társaságcsoport méretnagyság tekintetében megőrizte piaci pozícióit.

Egyetemes szolgáltatás. A lakosság esetében 2015. január 1-től 4% körüli mértékben

hatósági

áramdíj-emelés

következett

be,

melyet

azonban

a

rendszerhasználati- illetve hálózathasználati díjak csökkentése teljes mértékben

9


kompenzált, így a bruttó árak változatlanok maradtak. Az év további részében nem történt ármódosítás. Az üzleti felhasználók hatósági árait az ármódosítás nem vagy csak kis mértékben érintette. Az intenzív versenyhelyzetet kihasználva, az üzleti ügyfelek – bennük a közintézményi kör – jelentős része az egyetemes

szolgáltatás helyett a

versenypiacot választotta. Az előző év azonos időszakához (2014. 1-11 hónap) viszonyítva, alapvetően a lakossági villamosenergia-felhasználás növekedése miatt az egyetemes szolgáltatás energiamennyisége összességében 0,9%-kal növekedett. A kötelező villamos energia (KÁT) átvételéből eredő költségek továbbra sem terhelték az egyetemes szolgáltatás felhasználóit. A 64/2013. (X.30.) sz. NFM rendelet - a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról tartalmazza az egyetemes szolgáltatás által elérhető árrés mértékét, amelyet 0,986 Ft/kWh-ban határoz meg. Ezt a mértéket a 764/2015 sz. MEKH Határozat az előző évi árrés-eltérés korrekciójaként 1,281 Ft/kWh-tal módosította. Az ÉMÁSZ Nyrt. 2015. november 30-án, nyolc év után, befejezte egyetemes szolgáltatói működését, ezt a feladatot a társaságcsoport tulajdonában álló ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-nek adta át.

10


Ügyfelek szolgálatában Hatékony energiafelhasználás Az enHome márkanéven lépett piacra az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport decentralizált energia megoldásokkal foglalkozó új üzletága. Az enHome forradalmian új, kulcsrakész megoldásokat kínál az energiaszükséglet hatékony, helyi kielégítéséhez. Portfólióban megtalálhatók a ma elérhető legnépszerűbb és leghatékonyabb

berendezések:

napelemek,

napkollektorok,

hőszivattyúk

és

kondenzációs kazánok, amelyek csomagban, illetve egyedi igényekre szabva is megrendelhetők. Partnerei szakértelmét felhasználva teljes körű szolgáltatást nyújt elsősorban lakossági ügyfeleinek. Ennek része az energetikai audit, a rendszer kiválasztása,

megtervezése,

esetleges

engedélyeztetése,

igény

esetén

finanszírozási nehézségek megoldása és karbantartás is, valamint természetesen a villamos energia szerződés is szükség esetén. Az enHome kulcsrakész ajánlatairól a www.enhome.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. LED Energiatakarékossági program. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az elkövetkező években robbanásszerűen fog növekedni a LED világítótesteket használók száma. A Társaság szeretne az elsők között lenni azon piaci szereplők sorában, akik ezeket a fényforrásokat sikerrel kínálják Magyarországon. A LED Energiatakarékossági Program keretében – az ÉMÁSZ ötféle LED fényforrást kínál. Ezek a háztartásokban leggyakrabban előforduló típusok. Új szolgáltatás – otthon gyorsszervíz néven. Folyamatos megújulás és innovatív tevékenység jegyében bevezetésre került a lakossági ügyfelek (természetes személyek) részére

az Otthon Gyorsszerviz szolgáltatás, mely egy olyan

biztosítással egybekötött non-stop elérhető segítségnyújtás, amely háztartási – vészhelyzetet okozó – káresemények bekövetkezése esetén nyújt segítséget. A Társaság biztosító partnere országos szolgáltatási hálózata révén vészelhárítási szolgáltatást közvetít akár az ország egész területén.

11


A vészelhárítás költségeit az alábbi szakmákban lehet érvényesíteni: •

villanyvezeték-szerelés,

•

vízvezeték-szerelés,

•

dugulás- elhárítás,

•

gázvezeték szerelés,

•

zárszerelés,

•

üveges munkák.

A vészelhárítás költsége az egyszeri kiszállási díjat, a rezsióradíjat és az anyag költségét tartalmazza. Az új szolgáltatás további előnye, hogy az országban egyedülálló

módon

kiegészül

még

túlfeszültség

biztosítással

és

egy

fagyasztóleolvadás fedezettel is a váratlan áramkimaradások esetére.

Sikeres fejlesztés a telefonos ügyfélszolgálaton. A telefonos ügyfélszolgálaton az ügyfelek által leggyakrabban használt egyenlegegyeztetési funkció automatizálásra került. A fejlesztés elsődleges célja az ügyfelek gyors és kényelmes kiszolgálása, továbbá a telefonos ügyfélszolgálatra nehezedő terhelések csökkentése volt. A fejlesztés eredményeként az ügyfeleket előzetes beazonosítást követően hangbemondással

tájékoztatják

az

aktuális

-

folyószámlájukon

található

-

egyenlegükről. A visszamondott egyenleg az összes lejárt és nem lejárt nyitott tétel összegét tartalmazza, ezt követően az ügyfél még választhat, hogy kér-e egyéb további szolgáltatást (pl.: csekket, folyószámla kimutatást, másik vevőkódról egyenleget vagy esetlegesen ügyintézővel kíván beszélni).

Megújult a Hűségprogram. Az elmúlt évek tapasztalatait és az ügyfelek visszajelzéseit egyaránt kiértékelve úgy döntött a Társaság, hogy ismét megújítja Hűségprogramjának működési modelljét. A változás lényege, hogy 2015-ben online és offline kuponokkal egyaránt megjelenik lakossági ügyfelei körében. A kétféle kuponcsomag között mind a lakossági célcsoport, mind a kedvezményt nyújtó partnerek körét tekintve lényeges különbség van.

12


Míg a nyomtatott kuponcsomag kizárólag az áramszámlájukat határidőben befizető ügyfeleknek jár, addig az online elérhető kuponokat mindazon ügyfél megkapja, aki regisztrált felhasználója az online ügyfélszolgálatnak.

Felelősségvállalás

Felelősség a munkatársakért

Munka és Egészségvédelem. A Társaság a munka- és egészségvédelmet a vállalati kultúra fontos elemének tekinti. Az elkötelezettséget a munka- és egészségvédelmi politika foglalja össze.

Vezetői és igazgatósági munkavédelmi bejárások. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a Társaság vezetői „példakép”-funkciójának, ezért az Igazgatóság és a vezetők a munkavédelmi témákat rendszeresen figyelemmel kísérik. A Munkavédelmi Program teljesítését az Igazgatóság évente áttekinti, és végrehajtását a vezetőkkel együtt a rendszeres munkavédelmi bejárások, szemlék során személyes közreműködéssel is támogatja. Ezek az alkalmak kitűnő lehetőséget teremtenek arra, hogy a vezetőség közvetlenül kapjon képet, a munkatársakat a napi munkavégzés során érintő munkabiztonsági témákról. Pozitív tapasztalat, hogy a bejárásokat, számos munkakörülményt és munkakörnyezetet javító intézkedés követte.

Magán egészségbiztosítás. Idén januártól új elemmel bővült a Társaság béren kívüli juttatási rendszere. A Társaság minden munkavállalójára kötött magán egészségbiztosítást, és kedvező feltételek mellett lehetővé tette a hozzátartozók bevonását is. Azok, akik a kafetéria rendszeren belül ezt az elemet választották, már tudják, hogy milyen orvosi ellátást, diagnosztikai vizsgálatokat vehetnek igénybe várakozási idő és hálapénz fizetése nélkül magas színvonalon.

13


Az ellátások mellett a munkavállalók rendelkezésére áll egy 24 órás call center, ahol gyakorló orvostól kérhetnek egészséggel, betegséggel, gyógyszerekkel, egészséges táplálkozással kapcsolatos tanácsot, valamint orvosi ügyeletekről, gyógyszertárak, egészségügyi intézmények elérhetőségéről informálódhatnak.

Innováció a fenntarthatóságért Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket. A Társaság programjai, mintaprojektjei, rendezvényei révén egyre többen ismerik meg ezt a gondolkodásmódot. Innovatív megoldásaival hozzájárul a fenntarthatóság szerepének növekedéséhez a magyar társadalomban. Túl a 700 ezredik feltöltésen. Az elektromos töltőállomás-hálózatában július folyamán regisztrálták a 700 ezredik sikeres töltési folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a rendszer indulása óta a tulajdonosok ennyiszer csatlakoztatták elektromos autójukat a Társaságcsoport valamelyik töltőberendezéséhez. Az ily módon felhasznált energiával a számítások szerint a járművekkel közel 42 millió kilométert lehetett megtenni károsanyag kibocsátás nélkül. Érdekesség, hogy ez az érték jóval több, mint százszorosa a Föld-Hold távolságnak.

Társadalmi felelősségvállalás Társadalmi szerepvállalás. A Társaság 2015-ben is az értékteremtés és megóvás jegyében folytatta, már hagyományosnak mondható jótékonysági tevékenységét. A projekteknél a helyi sajátosságokat és igényeket vette figyelembe. Kiemelten foglalkozott az észak-magyarországi térség nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportjaival. Támogatási politikájában fontos a rossz egészségügyi, vagy szociális körülmények között élők élethelyzetének javítása, és a hátrányos helyzetűek felemelkedésének elősegítése. Az emberi méltóság a legfőbb érték. Az ÉMÁSZ Nyrt. vállalati szinten és a munkatársak egyéni kezdeményezései révén is évek óta segíti az Ökumenikus

14


Segélyszervezet értékteremtő és értékmegőrző munkáját. Ez a ruhagyűjtésektől és a hajléktalanok számára szervezett karácsonyi ételosztásoktól kezdve a nagyszabású jótékonysági akciókig bezárólag széles skálán mozog.

Felelősség a környezetért A felelősség vállalása a környezetért az ÉMÁSZ Nyrt. alapvető érdeke. Minden fejlesztésnek, beruházásnak kiemelkedő szempontja a minket körülvevő világ megóvása. Környezetvédelmi

előírások

teljes

körű

betartása.

Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Társaságcsoport a környezetterhelés folyamatos csökkentésével kíván hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, az élet minőségének javításához, a környezet állapotának megőrzéséhez. Ennek érdekében a Társaság elkötelezett a tevékenységével kapcsolatos összes környezetvédelmi jogszabály betartására.

Egyedülálló környezetvédelmi projekt az ÉMÁSZ hálózatán az Európai Unió támogatásával.

A Társaság dolgozói komoly részt vállalnak a vezetékek által

okozott madárbalesetek megelőzésében. Ennek keretében végső megvalósítási fázisába érkezett egy több mint két éve indított nagyprojekt. Köztudott, hogy a legveszélyeztetettebb ragadozó madarak a sík vidékeken előszeretettel használják „vadász lesnek” az oszlopokat, de a fátlan területeken más fajok is rendszeresen igénybe veszik a hálózatot. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében jelentős EU forrást sikerült szerezni a vezetékek madárbaráttá történő átalakítására. Ez a nagyprojekt több szempontból is betetőzése a Társaság madárvédelmi törekvéseinek. Ennek megvalósulásával a Bükki Nemzeti Park legkritikusabb területein teljesen madárbarát kialakításúvá váltak a KÖF szabadvezetékek, így a továbbiakban már elsősorban az elért színvonal tartására kell figyelmet fordítani. Kiemelkedő a projekt a költségvetés nagyságának szempontjából is.

15


A teljes összeg meghaladja a 1,1 milliárd forintot, és az ÉMÁSZ hozzájárulása is összemérhető a korábban erre fordított összegekkel. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a projekt különleges olyan szempontok alapján is, mint a kivitelezési munkák nagysága, az adminisztratív feladatok bonyolultsága, és az EU költségvetési ciklusának lezárulása miatt előállt rövid határidő tartása. A projekt mintegy 900 km hálózatot érint, több mint 8800 oszlopon végeztek a munkatársak utólagos szigetelést. A Társaság 230 millió forintos hozzájárulása mellett több mint 300 millió forint értékű új hálózati elem létesült. Ennek keretében 3,2 km szabadvezetéki hálózatot kábelbe helyeztek, 760 oszlopra új, madárbarát fejszerkezet került, 180 oszlopkapcsoló újult meg és 36 db zárt oszlopkapcsolót is felszereltek. A projekt keretében 20 fotó csapdát is elhelyeztek a Társaság munkatársai a hálózaton. A mozgásérzékelés alapján készült fényképfelvételek segítenek a madarak viselkedésének jobb megismerésében és a jobb műszaki megoldások kidolgozásában. Természetesen

a

projekt

legnagyobb

eredménye,

hogy

megszűnik

a

környezetvédelmi kockázat és csökken az üzemzavarok száma. Az előbbiekben részletezett nehézségek kezelése, a rövid határidők tartása, a nagyszámú munkavégző összehangolása, kiszolgálása különleges erőfeszítéseket igényelt a kollégák és az alvállalkozók részéről, amiért dicséret illet minden résztvevőt. A projekt befejeződésével az Akadálymentes Égbolt megállapodásban vállalt feladatok megvalósultak és európai szinten is jelentős előrelépést történt a madárvilág megőrzésében.

Olajszennyeződések elkerülése. A talaj szennyezettsége nagy veszélyt jelent a környezetre, ezért a Társaság különösen ügyel arra, hogy a létesítményekben gépekben, járművekben lévő olaj ne szivároghasson a talajba, talajvízbe. A telephelyeken,

a

rendszerből

kikerülő

tisztított

csapadékvizet

rendszeresen

ellenőrzik.

Hulladékgazdálkodás. A Társaság felelősen jár el a hulladékok kezelésével kapcsolatban is. A telephelyeken történő napi munkavégzésből adódó hulladékot

16


minden esetben szelektíven gyűjtik, amit azután az erre megfelelő jogosultsággal rendelkező partnerek szállítanak el és gondoskodnak a megfelelő kezelésről. Az irodaépületekben keletkezett hulladékot a munkatársak ugyancsak szelektíven gyűjtik a kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő-szigeteken. A hasznosítást elősegítve egyaránt

hozzájárul

a

Társaság

hulladékainak

újrafelhasználásához

és

a

kommunális hulladék mennyiségének csökkentéséhez. A szelektíven gyűjtött, hasznosított hulladékok aránya évről évre nő.

17


Éves beszámolók Az éves beszámoló elemzése A Társaság egyedi mérlegének sarokpontjai A befektetett eszközök értéke 2015. évben 1 685 MFt-tal (1,86%) 92 247 MFt-ra nőtt. Az immateriális javak nettó értéke 561 MFt-tal (71,74 %) csökkent a 2014. évhez viszonyítva. Emellett a tárgyi eszközök értéke (4 822 MFt) is, 211 MFt-os (4,19%) csökkenést mutat az előző beszámolási időszakhoz képest. A befektetett eszközvagyon jelentős részét kitevő részesedések értéke 87 203 MFt, amely az újonnan alapított társaság részesedési érékének, majd az év során jegyzett tőkéjének emelkedése következtében, az előző évhez viszonyítva 2 460 MFt-os növekedést mutat. Az üzleti év végén az ÉMÁSZ Nyrt. hat társaságban rendelkezett a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott részesedéssel: Az ÉMÁSZ NYrt. részesedései 2015. december 31-én Törzstőke MFt ÉMÁSZ DSO Holding Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.

84 503 3

Tulajdoni hányad %

84 503 1

100,00 30,00

3

1

35,00

34 246

13

0,04

200

225

50,00

1 000 119 955

2 460 87 203

30,00

ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Mátrai Erőmű Zrt. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Összesen

ÉMÁSZ részesedés MFt könyv szerinti érték

A forgóeszközök 11 203 MFt-os záró értékének meghatározó része a fennálló követelések 10 143 MFt-os állománya. A követelések értéke 1 779 MFt-tal (14,92%) csökkent az előző évhez képest. A társaság fő tevékenységéhez kapcsolódó, villamosenergia-vevők

(értékhelyesbítés

nélküli)

záró

állománya,

amely

a

követelések meghatározó tétele, a bázis időszakhoz viszonyítva csökkent. A peres követelések értéke és a vevőkre elszámolt értékvesztés záró értéke is csökkent az előző évhez képest. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értéke a

18


beszámolási időszakban 1 143 MFt-tal alacsonyabb a bázisidőszakhoz képest. Ennek döntő oka az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel szembeni pénzügyi követelés értékének 806 MFt-os csökkenése. Az egyéb követelések értéke 412 MFt, mely 31 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás egyik meghatározó tényezője a költségvetéssel szembeni követelések 41 MFt-os csökkenése. A készletek záró állománya 120 MFt-tal emelkedett. Az értékpapírok értékén belül a részesedések értéke 2 087 MFt-tal csökkent. A csökkenés oka az értékpapírok között nyilvántartott TVK-Erőmű Kft, valamint Sinergy Kft., és vele együtt a vállalat leányvállalatai értékesítésre kerültek. A gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg a Társaság nyilvántartásából kivezette a bázis időszaki értéket. A pénzeszközök záró állománya 110 MFt, amely 996 MFt-tal (90,05%)-kal csökkent az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. 2015. december 31-én az ÉMÁSZ Nyrt. saját tőkéje 88 082 MFt volt. A következő táblázat a társaság saját tőkéjének szerkezetét mutatja:

(MFt)

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen

30 504 159 55 783 1 636 88 082

A Társaság tárgy évi céltartalékainak záró állománya 206 MFt, mely 199 MFt-tal magasabb a bázis időszakhoz viszonyítva. A változás meghatározó tényezője, hogy a Társaság elkötelezte magát informatikai rendszerének átalakítására, mely

19


elkötelezettség ütemezése és annak betartása komoly erőfeszítéseket von magával. E jövőbeni kötelezettségre a Társaság 180 MFt céltartalékot képzett.

A kötelezettségek a társaság rövid lejáratú kötelezettségeit tartalmazzák 11 588 MFt értékben, mely az előző évhez képest 4 260 MFt-tal (26,88 %) csökkent. Ennek oka elsősorban a rövid lejáratú hitelek 5 070 MFt-os csökkenése, valamint a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 468 MFt-os növekedése. A társaság finanszírozási igényei rövid lejáratú hitelek igénybevételét is szükségessé tették. A rövid lejáratú hitelek 5 743 MFt-os záró állománya 5 070 MFt-tal (46,89%) csökkent.

2014 2015

MFt

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

hónap

A hó végi záró banki hitelállomány alakulása a 2014-2015. években (MFt)

20


Az eszközök és források 2015. évi záró állományának összetételét mutatja az alábbi diagram. 100% Aktív időbeli elhatárolások 1,92 % (Előző év 2,90 %) Forgóeszközök 10,62 % (Előző év 14,54 %)

Befektetett eszközök 87,46 % (Előző év 82,56 %)

90%

Passzív időbeli elhatárolások 5,30% (Előző év 6,74%)

80%

Kötelezettségek 10,99% (Előző év 14,44%)

70% 60%

Céltartalékok 0,20% (Előző év 0,01%)

50% 40%

Saját tőke 83,51% (Előző év 78,81)

30% 20% 10% 0% Eszköz

Forrás

Az ÉMÁSZ Nyrt. vagyon- és tőkeszerkezete 2015.december 31.

21


A Társaság éves beszámoló szerinti eredménye

Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 69 335 MFt. Az árbevétel alakulására a nettó árbevétel 89,58 %-át kitevő villamosenergia-értékesítés van jelentős hatással. A villamosenergia-értékesítés árbevétele az előző évhez képest 1 253 MFt-tal csökkent. 2015-ben az ÉMÁSZ Nyrt. az egyetemes szolgáltatás, illetve a szabad piaci értékesítés együttese tekintetében az előző évhez képest összességében 1 GWh-val több villamos energiát értékesített. Ez a többlet tartalmazza az ÉMÁSZ Elosztói engedélyes számára beszerzett hálózati veszteséget, azonban csökkentő hatással járt az egyetemes szolgáltatás decemberi áthelyezése az új szolgáltatóhoz.

Az egy-havi egyetemes szolgáltatói forgalom

kiesése -128 GWh (-9,4%) mennyiségi csökkenést okozott. Az egyéb tevékenység nettó árbevétele nőtt a bázis időszakhoz képest. Ez az árbevétel túlnyomó részt a készletértékesítés bevételéből - mely a beszámolási időszakban emelkedett - származik. Az egyéb bevételek az összes üzemi bevétel 1,69%-át teszik ki, a bázis időszakhoz viszonyítva 12 MFt-tal (1,00%) csökkentek. A változás döntően az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 68 MFt-os növekedéséből valamint a belföldi követelések visszaírt értékvesztésének 58 MFt-os és a kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok értékének 40 MFt-os csökkenéséből adódik. Az anyagjellegű ráfordítások 64 820 MFt-os értéke, amelyet elsősorban a villamosenergia-beszerzés értéke határoz meg, az előző időszakhoz viszonyítva 3 470 MFt-os (5,08%) csökkenést mutat. A társaság tárgyévi anyagköltsége 189 MFt, mely 7 MFt-tal (3,57%) alacsonyabb az előző évinél. Az igénybe vett szolgáltatások értéke 2 476 MFt, mely 419 MFt-tal (14,47%) alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások tárgyidőszaki értékét elsősorban a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások, valamint a javítási és karbantartási költségek és szakértői és tanácsadói díjak határozzák meg. Az innovációs járulék terhére elszámolt kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költség a tárgyidőszakban nem merült fel. 22


Az egyéb szolgáltatások értéke 188 MFt-tal (18,91 %) csökkent, mely változást alapvetően a PEK költségek csökkenése okozta. Az eladott áruk beszerzési értéke 2 969 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értéknél. Az eladott áruk beszerzési értékét nagymértékben a villamos energia beszerzési értékének (saját fogyasztás nélkül) alakulása határoz meg, amely 3 793 MFt-tal (6,27%) alacsonyabb a bázis időszak értékénél. Az eladott anyagkészletek tárgyévi beszerzési értéke 4 117 MFt, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 824 MFt-tal emelkedett. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 113 MFt-tal (29,12%) növekedett az előző beszámolási időszakhoz képest.

A személyi jellegű ráfordítások értéke 2015. évben összesen 22 MFt-tal (3,54%) csökkent. A bérköltség 6,17%-os csökkenését alapvetően a létszámcsökkenés eredményezte. A társaság tárgyévi 888 MFt értékű értékcsökkenési leírása 115 MFt-tal (11,47%) alacsonyabb a bázis időszakhoz viszonyítva. Az egyéb ráfordítások értéke 2 110 MFt, mely az előző évhez képest 256 MFt-tal (13,81%) magasabb. Az egyéb ráfordítások értékének változását az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök kivezetett könyv szerinti értékének 210 MFt-os, a céltartalék képzés értékének 199 MFt-os, és a behajthatatlan követelések leírt összegének 109 MFt-os a növekedése, valamint a belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés 141 MFt-os és az értékesített követelések kivezetett könyv szerinti értékének 135 MFt-os csökkenése magyarázza. A pénzügyi műveletek eredménye 3 706 MFt, mely a bázis időszakhoz képest 2 317 MFt-tal (38,47%) alacsonyabb. A pénzügyi műveletek bevételei 2 944 MFt-tal a pénzügyi műveletek ráfordításai 627 MFt-tal csökkentek a bázis időszakhoz képest. A pénzügyi műveletek bevételeinek változását elsődlegesen a kapott osztalékok csökkenése (2 863 MFt) eredményezte.

23


A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését egyrészt a részesedések értékvesztésének 412 MFt-os, másrészt a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások 320 MFt-os csökkenése határozza meg. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások csökkenésének egyik meghatározó tényezője, a Társaság 2015 évben a befektetési tevékenységből származó pénzeszközének pozitív változása, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentése, mely csökkentette az adott év finanszírozási szükségletét, ezzel egyidejűleg csökkentette a fizetendő kamatokat is. A rendkívüli eredmény -53 M Ft, amely 2 MFt-tal alacsonyabb a bázis időszaki értékhez képest. A beszámolási időszakban a Társaság a rendkívüli bevételei között a tárgyévben alapított ÉMÁSZ DSO Holding Kft-ben szerzett részesedés értékét számolta el. A rendkívüli ráfordítások értéke jelentős mértékben az apportként átadott ÉMÁSZ Hálózati Kft. - mint a Társaság tartós részesedése - kivezetett könyv szerinti értékét tartalmazza. A társaságnak a tárgyidőszakban 773 MFt társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Javaslat az eredmény felhasználására Az ÉMÁSZ NYrt. igazgatósága javasolja, hogy a Társaság 4 991 MFt adózott eredményéből 3 355 MFt – ez részvényenként 1 100 Ft-nak felel meg – a részvényeseknek kifizetésre kerüljön, és a fennmaradó 1 636 MFt mérleg szerinti eredmény az eredménytartalékba kerüljön.

24


MELLÉKLET (Egyedi mérleg és eredménykimutatás) Mérleg Eszközök adatok MFt-ban A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

a

b

c

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Tárgyév d

90 562

92 247

782

221

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

-

-

2. Kisérleti fejlesztés aktivált értéke

-

-

753

142

29

79

5. Üzleti vagy cégérték

-

-

6. Immateriális javakra adott előlegek

-

-

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

-

-

5 033

4 822

4 279

4 107

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

415

415

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

310

278

-

-

29

22

6. Beruházásokra adott előlegek

-

-

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

-

-

84 747

87 204

84 743

87 203

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

-

-

3. Egyéb tartós részesedés

-

-

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló 4. vállalkozásban

-

-

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

4

1

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

-

-

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

-

-

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

-

-

I. Immateriális javak

3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek

II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások

III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

25


adatok MFt-ban A tétel megnevezése a B. FORGÓESZKÖZÖK

Előző év


b

c

Tárgyév d

15 945

11 203

830

950

821

944

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

-

-

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

-

-

4. Késztermékek

-

-

5. Áruk

9

6

6. Készletekre adott előlegek

-

-

11 922

10 143

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

4 301

3 696

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

7 178

6 035

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

-

-

4. Váltókövetelések

-

-

443

412

6. Követelések értékelési különbözete

-

-

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

-

-

2 087

-

2 087

-

2. Egyéb részesedés

-

-

3. Saját részvények, saját üzletrészek

-

-

4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

-

-

5. Értékpapírok értékelési különbözete

-

-

1 106

110

-

-

1 106

110

3 188

2 023

3 168

2 007

20

16

-

-

109 695

105 473

I. Készletek 1. Anyagok

II. Követelések

5. Egyéb követelések

III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

26


Források adatok MFt-ban A tétel megnevezése

Előző év


a

b

c

D. SAJÁT TŐKE

Tárgyév d

86 446

88 082

30 504

30 504

-

-

-

-

159

159

53 267

55 783

V. Lekötött tartalék

-

-

VI. Értékelési tartalék

-

-

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

-

-

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

-

-

2 516

1 636

7

206

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

7

206

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

-

-

3. Egyéb céltartalék

-

-

I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék

VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK

(-)

27


adatok MFt-ban A tétel megnevezése a F. KÖTELEZETTSÉGEK

Előző év


b

c

Tárgyév d

15 848

11 588

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

-

-

2. Átváltoztatható kötvények

-

-

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

-

-

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

-

-

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

-

-

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

-

-

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 7. szemben

-

-

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

-

-

15 848

11 588

-

-

-

-

10 813

5 743

58

64

739

710

-

-

2 283

2 751

-

-

1 955

2 320

9. Kötelezettségek értékelési különbözete

-

-

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

-

-

7 394

5 597

14

1 746

7 283

3 786

97

65

109 695

105 473

I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő 7. vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

28


Eredménykimutatás „A”változat Összköltség eljárással adatok MFt-ban Tétel szám


Előző év


Tárgyév

a

b

c

d

e

01.


02.

Exportértékesítés nettó árbevétele

I.


69 853

69 335

-

-

69 853

69 335

03.

Saját termelésű készletek állományváltozása

-

-

04.

Saját előállítású eszközök aktivált értéke

-

-

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)

-

-

III.

Egyéb bevételek

1 206

1 194

Ebből: visszaírt érték vesztés

542

484

05.

Anyagköltség

196

189

06.


2 895

2 476

07.


994

806

08.


63 817

60 848

09.


388

501

IV.


68 290

64 820

10.

Bérköltség

405

380

11.


100

101

12.

Bérjárulékok

117

119

622

600

1 003

888

1 854

2 110

141

-

710

2 111

V.

Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

VI.


VII. Egyéb ráfordítások Ebből: érték vesztés A.

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)

-

29


adatok MFt-ban Tétel szám


Előző év


Tárgyév

a

b

c

d

e

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: k apcsolt vállalk ozástól k apott

6 607

3 744

6 607

3 744

-

-

-

-

-

-

-

-

144

63

-

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

199

199

-

-

6 950

4 006

-

-

-

-

405

85

53

-

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

412

-

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

110

215

-

-

927

300 3 706

Ebből: érték elési k ülönbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: k apcsolt vállalk ozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: k apcsolt vállalk ozásnak adott

Ebből: érték elési k ülönbözet IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21)

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII - IX)

6 023

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)

5 313

X.


XI.


D.


E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D)

-

-

5 817

-

84 503

51

84 556

51

-

53

5 262

5 764

-

773

5 262

4 991

-

-

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

2 746

3 355

G.

2 516

1 636

XII. Adófizetési kötelezettség F.

ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII)

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

30


Cash flow

MFt 2014 1. 1/A

Adózás előtti eredmény (+/- kompenzáló tételek)

2015 5 262

Eredményt módosító tételek (+/-) (-16-20-24)

-

6 573

2.

Elszámolt amortizáció (+)

3.

Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés és visszaírás (+/-)

4.

Részesedésekre elszámolt értékvesztés (+/-)

5.

Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-)

6.

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (-/+)

7.

Szállítói kötelezettség változása (+/-)

8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás (+/-)

-

6 072

9.

Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+)

-

656

5 764

9,54

-

3 711

43,54

888

-11,47

-

484

-20,70

1 003 -

-

401

Változás (%)

412

-

-

1

199

19800,00

202

-

60

70,30

658

-

29

-104,41

839

113,82

-

1 797

-173,93

10.

Vevőkövetelés változása (-/+)

1 281

1 089

-14,99

11.

Forgóeszköz változás (vevő, pénzeszköz nélkül) (-/+)

4 098

1 054

-74,28

12.

Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+)

879

1 165

32,54

13.

Fizetett adó (nyereség után) (-)

14.

Fizetendő osztalék

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF)

-

-

-

773

N/A

2 746

-

3 355

-22,18

789

125,82

2 964

-776,92

3 056

15.

Befektetett eszközök beszerzése (-)

16.

Befektetett eszközök eladása (+)

-

1 630

2 535

55,52

17.

Kapott osztalék (+)

6 607

3 744

-43,33

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás

338

-

7 899

3 315

-58,03

18.

Részvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

19.

Kötvénykibocsátás bevétele (+)

-

-

-

20.

Hitelfelvétel (+)

2 000

-

-

21.

Véglegesen kapott pénzeszköz (+)

-

-

-

22.

Részvénybevonás, tőkeleszállítás (-)

-

-

-

23.

Kötvényvisszafizetés (-)

-

-

-

24.

Hiteltörlesztés, visszafizetés (-)

-

6 668

-

5 070

23,97

25.

Véglegesen átadott pénzeszköz (-)

-

34

-

33

2,94

26.

Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

3

200,00

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás

1 -

4 701

-

5 100

-8,49

IV. Pénzeszköz változása

142

-

996

-801,41

Pénzállomány nyitó pénzkészlet

964

1 106

Pénzállomány záró pénzkészlet

1 106

110

31


A konszolidált éves beszámoló elemzése

A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. A csoport 2015. évi konszolidált beszámolójában, az IFRS 5 standard előírásaival összhangban, az egyetemes szolgáltatói tevékenység és az ügyfélszolgálati tevékenység,

mint

megszűnő

tevékenység,

a

folytatódó

tevékenységektől

elkülönülten került bemutatásra.

A csoport mérlegének sarokpontjai A befektetett eszközök záró állománya 2014. üzleti évhez viszonyítva 2 181 MFt-tal (2,61 %) 85 807 MFt-ra nőtt. A tárgyi eszközök állományának nettó értéke 5 463 MFt-tal (7,35%) növekedett az előző üzleti évhez viszonyítva. Az ÉMÁSZ csoport a tárgyévi beruházások értékének jelentős hányadát elsősorban az ellátás minőségének további javítása érdekében a hálózat korszerűsítésére fordította. Az immateriális javak nettó értéke a bázisidőszakhoz viszonyítva 1 025 MFt-tal (49,83 %) csökkent. Az immateriális javakban bekövetkezett változást jelentős mértékben az ISU számlázási rendszerhez kapcsolódó értékcsökkenés elszámolása okozta. A konszolidációba bevont társaságok köre az alábbiak szerint változott az előző üzleti évhez viszonyítva.

32


Az ÉMÁSZ Nyrt., mint anyavállalat a következő társaságokban rendelkezett részesedéssel 2015. december 31.-én: Törzstőke MFt

ÉMÁSZ Nyrt. részesedése %

84 503 3

100,00 30,00

ÉMÁSZ DSO Holding Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. Mátrai Erőmű Zrt.

3

35,00

200

50,00

1 000

30,00

34 246

0,04

Az ÉMÁSZ Nyrt. a beszámolás évében 100%-os tulajdoni aránnyal megalapította az ÉMÁSZ DSO Holding Kft.-t, melynek feladata az ÉMÁSZ Hálózati Kft. vagyonának kezelése. Az IFRS 10 standard előírásai alapján az ÉMÁSZ DSO Holding Kft. közvetlen leányvállalatnak, ÉMÁSZ Hálózati Kft. közvetett leányvállalatnak minősül, mivel az Anyavállalat kontrollal rendelkezik ezen társaságok felett. Mindkét leányvállalat esetében a tulajdoni arány (100 %) megegyezik a szavazati joggal. A fentiek alapján leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerültek.

A Csoport közösen ellenőrzött tevékenységnek minősítette az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati

Kft.-t.

Az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Ügyfélszolgálati

Kft.

olyan

közös

megállapodás, amely elsősorban a tulajdonosok (ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt.) és azok 100 %-os tulajdonú leányvállalatai (ELMŰ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft.) felé nyújt szolgáltatást, ezért közösen ellenőrzött tevékenységnek minősül.

Az IFRS előírásának megfelelően a csoport közös vezetésű és társult vállalkozásnak minősítette az alábbi vállalkozásait: 








33


A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolóinak (IFRS) bemutatása fő soronként: Mérleg 2015.12.31. (adatok MFt-ban) ELMŰ-ÉMÁSZ Magyar ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Áramszolgáltató Hálózati Zrt. Kft. Szolgáltató Kft. Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök külső tagok részesedése nélkül

Összesen

15 774 1 764 17 538

30 769 85 30 854

87 87

46 630 1 849 48 479

11 410

30 182

193

41 785

11 410

30 182

193

41 785

6 128

672

106

6 694

-

Eredménykimutatás 2015. (adatok MFt-ban) ELMŰ-ÉMÁSZ Magyar ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Áramszolgáltató Hálózati Zrt. Kft. Szolgáltató Kft. Bevételek

12 207

148 478

8

Költségek

14 203

147 964

60


-

2


-

73 -

2 071

304

-

755 -

545

3

Összesen 160 693 162 227 -

78 -

133

309 906

-

2 749

A konszolidációba tőkemódszerrel bevont közös vezetésű vállalkozások és társult vállalkozás beszámolóinak (IFRS) az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdoni hányada arányában történő bemutatása fő soronként: Mérleg 2015.12.31. (adatok MFt-ban) ELMŰ-ÉMÁSZ Magyar ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Áramszolgáltató Hálózati Zrt. Kft. Szolgáltató Kft. Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN

4 733 529 5 262 3 423 3 423

15 384 43 15 427 15 091 15 091


1 839

336

-

Összesen

30 30 67 67

20 147 572 20 719 18 581 18 581

37

2 138

Eredménykimutatás 2015. (adatok MFt-ban) ELMŰ-ÉMÁSZ Magyar ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Áramszolgáltató Hálózati Zrt. Kft. Szolgáltató Kft. Bevételek Költségek Pénzügyi műveletek eredménye Adóráfordítás Időszaki eredmény / Összes átfogó jövedelem

-

-

3 663 4 261 1 22 621

-

-

74 239 73 982 152 377 272

-

-

3 21 1 27 46

Összesen

-

-

77 905 78 264 154 426 939

34


A konszolidációba tőkemódszerrel bevont vállalkozásokban lévő részesedések (adatok MFt-ban) ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.




30%

50%

35%


30%

50%

-

50% 1 198

2 460

-

2014.12.31 ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Kft. alapítás és tőkeemelés Részesedés az eredményből

-

621

-

272

-

-

590

Kapott osztalék Átsorolás az Értékesítési céllal tartott eszközök közé 2015.12.31

-

-

1 839 -

336

Összesen

9

1 207

-

2 460

9

-

902

-

-

590

-

-

1 839

-

336

A társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedések értéke 336 MFt, amely az előző üzleti évhez viszonyítva 871 MFt-tal (72,16 %) csökkent. A társult és közös vezetésű vállalkozások 2015. évi eredményéből a csoportra jutó rész rész

-902 MFt,

amelyből

-621 MFt

2015. évben

a

alapított

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató Zrt. tárgyidőszaki vesztesége. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-től kapott osztalék 590 MFt-tal csökkentette a részesedések értékét. 2015. december 31.-én

az

ELMŰ-ÉMÁSZ

Energiaszolgáltató

Zrt.-ben

lévő

részesedés értéke (1 839 MFt) átsorolásra került az Értékesítési céllal tartott eszközök mérlegsorra. A konszolidációs körbe be nem vont részesedések értéke változatlan az előző üzleti évhez képest. Az értékesíthető pénzügyi eszközök záró értéke megegyezik a Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő részesedés 13 MFt-os értékével.

Az előző beszámolási időszakhoz képest a forgóeszközök 9 445 MFt-os záró állománya 4 430 MFt-tal (31,93 %) csökkent. A pénzeszközök 299 MFt-os záró állománya a bázis időszakhoz viszonyítva 808 MFt-tal (72,99 %) alacsonyabb, a készletek záró állománya 52 MFt-tal (4,86 %) nőtt az előző beszámolási időszakhoz képest. A

vevőkövetelések

(a

kapcsolt

és

egyéb

részesedési

viszonyban

lévő

vállalkozásokkal szembeni követelésekkel együtt) 7 353 MFt-os értéke 2 928 MFt-tal (28,48 %) csökkent a bázisévhez képest. A vevőkövetelések csökkenése egyrészt a 35


villamosenergia-vevők, az egyéb vevők, és a peres vevőkövetelések csökkenésével, másrészt a rendszerhasználati díjas vevők növekedésével magyarázható.

Az előző üzleti évhez képest az értékesítési céllal tartott eszközök záró állománya 945 MFt-tal (27,73 %) csökkent. A beszámolás időszakában az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-ben lévő részesedés és az ügyfélszolgálati tevékenységhez kapcsolódó eszközök értéke az értékesítési céllal tartott eszközök között került bemutatásra. A bázisidőszakban a TVK-Erőmű Kft.-ben és a Sinergy Kft.-ben lévő részesedések, értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke, értékesítési céllal tartott eszköznek minősültek, és a tárgyidőszakban értékesítésre kerültek.

2015. december 31-én a csoport konszolidált saját tőkéje 73 336 MFt volt, amelynek szerkezetét az alábbi táblázat mutatja: MFt Jegyzett tőke

30 504

Felhalmozott eredmény

42 832

Saját tőke összesen

73 336

A csoport hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei az előző időszakhoz képest 6 151 MFt-tal

(20,44 %),

kötelezettségek

936 MFt-os

23 936 MFt-ra

csökkentek.

állománynövekedését

A

hosszú

meghatározta

a

lejáratú halasztott

bevételek értékének növekedése. A rövid lejáratú kötelezettségek 7 087 MFt-os állománycsökkenése elsősorban a rövid lejáratú hitelek és a szállítói kötelezettségek csökkenésére, valamint a rövid lejáratú céltartalékok és a nyereségadó-kötelezettség növekedésére vezethető vissza. A

csoport

finanszírozási

igényei

rövid

lejáratú

hitelek

igénybevételét

is

szükségessé tették. A rövid lejáratra kapott hitelek értéke 5 744 MFt, amely az előző évi értékhez képest 5 069 MFt-tal (46,88 %) csökkent.

36


A csoport adózás előtti eredménye terhére – a bázisidőszakhoz viszonyítva – 295 MFt-tal magasabb összegű céltartalékot képzett a várható kötelezettségeire. A szállítók állománya – kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt – 2 431 MFt-tal (27,52 %) csökkent a bázisévhez képest. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke 2 479 MFt , a bázisidőszakhoz viszonyítva 51 MFt-tal (2,02 %) alacsonyabb. A változás meghatározó tényezői a munkavállalókkal kötelezettségek

szembeni csökkenése,

kötelezettségek, valamint

a

és

szénipari

a

vevői

túlfizetés

támogatási

miatti

kötelezettség

növekedése. Az értékesítési céllal tartott kötelezettségek záró állománya 443 MFt, amely az ügyfélszolgálati tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségek értékét mutatja.

Az eszközök és források 2015. évi záró állományának összetételét mutatja az alábbi diagram.

Értékesítési céllal tartott eszközök 2,52 %

Értékesítési céllal tartott kötelezettségek 0,45 %

100%

Rövid lejáratú kötelezettségek 15,51 %

90%

Forgóeszközök 9,67 %

80%

Hosszú lejáratú kötelezettségek 8,99 %

70% 60%

Befektetett eszközök 87,81 %

50%

Saját tőke 75,05 %

40% 30% 20% 10% Eszközök

0%

Források

Az ÉMÁSZ csoport vagyon- és tőkeszerkezete 2015.12.31. (%)

37


A csoport eredménye

A Csoport konszolidált eredménykimutatásában a folytatódó eredménye

mellett,

a

megszűnt

és

megszűnő

tevékenységek

tevékenységek

eredménye

elkülönülten, összevontan került bemutatásra. A tárgyidőszaki bemutatással összhangban a konszolidált eredménykimutatás bázisidőszaki értékei módosításra kerültek. A csoport IFRS szerinti konszolidált eredménye magasabb 2015-ben, mint a bázisidőszakban. Az értékesítés nettó árbevétele a beszámolási időszakban 64 480 MFt-ra nőtt, az adózás előtti eredmény pedig 11 259 MFt-ot tesz ki. Az értékesítés nettó árbevétele 1 889 MFt-tal (3,02 %) magasabb a 2014. évi értékhez képest. A nettó árbevétel 90,25 %-át a villamos energia üzletág (villamosenergia-értékesítés és rendszerhasználati díjak árbevétele) árbevétele teszi ki, amely a bázisidőszakhoz viszonyítva nőtt. Az energiaértékesítéshez nem kapcsolódó egyéb árbevétel nőtt az előző üzleti évhez képest. A csoport 2015. évi költségeinek és ráfordításainak összege 55 603 MFt volt, amely 532 MFt-tal (0,95 %) alacsonyabb, mint a bázisidőszaki érték. MFt Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások

2015

Változás (%)

2014

38 140

37 368

2,07


5 184

5 203

-0,37

Értékcsökkenési leírás és amortizáció

7 496

7 471

0,33

Egyéb üzemi ráfordítások

4 783

6 093

-21,50

55 603

56 135

-0,95

Összesen

A részesedési eredmény, a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások tárgyidőszaki eredményének arányos összege 902 MFt, amely 3 120 MFt-tal alacsonyabb az előző üzleti évhez viszonyítva. A pénzügyi műveletek -165 MFt-os eredménye 100 MFt-tal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A pénzügyi bevételek 46 MFt-os csökkenésével párhuzamosan a pénzügyi ráfordítások 146 MFt-tal csökkentek a bázis időszakhoz képest. 38


A nyereségadó 5 631 MFt-os összege a következő adókategóriákra oszlik meg: társasági adó 1 360 MFt, az energiaellátók jövedelemadója 1 963 MFt, helyi iparűzési adó 734 MFt, az innovációs járulék 199 MFt és az IFRS konszolidált halasztott adó 1 375 MFt. A csoport 2015. évi időszaki eredménye 5 259 MFt, amelyből a folytatódó tevékenységekből származó időszaki eredmény 5 628 MFt, a megszűnt és megszűnő tevékenységekből származó időszaki eredmény –369 MFt.

2015-ben az egy részvényre jutó nyereség a tárgyidőszaki nyereség és a törzsrészvények számának hányadosa alapján 1 724 Ft . A higított egy részvényre jutó nyereség a csoport esetében megegyezik a törzsrészvényekkel számított értékkel, mert nem rendelkezik részvényopcióval. A csoport visszavásárolt saját részvénnyel sem rendelkezik.

39


Melléklet Konszolidált mérleg MFt KONSZOLIDÁLT MÉRLEG / ESZKÖZÖK

2015.12.31

2014.12.31


85 807

83 626

Tárgyi eszközök

79 828

74 365

1 032

2 057

336

1 207

13

13

3

13


4 595

5 971

Forgóeszközök

9 445

13 875

Készletek

1 122

1 070

Vevőkövetelések

7 353

10 281

581

1 144

Immateriális javak Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Értékesíthető pénzügyi eszközök Kölcsönök

Egyéb követelések Derivatív követelések

51

-

Nyereségadó-követelés

39

273

299

1 107

2 463

3 408

97 715

100 909

2015.12.31

2014.12.31

Saját tőke

73 336

70 822

Jegyzett tőke

30 504

30 504


42 832

40 318

8 783

7 847

-

3

8 783

7 844

15 153

22 240

5 744

10 813

361

63

Szállítói kötelezettségek

6 403

8 834

Egyéb kötelezettségek

Pénzeszközök Értékesítési céllal tartott eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG / FORRÁSOK

Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú céltartalékok Halasztott bevételek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratra kapott hitelek Rövid lejáratú céltartalékok

2 479

2 530

Nyereségadó-kötelezettség

166

-

Értékesítési céllal tartott kötelezettségek

443

-

97 715

100 909

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

40


Átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatás MFt ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS

2014 Módosított

2015

Folytatódó tevékenységek Értékesítés árbevétele

64 480

62 591

Saját előállítású eszközök aktivált értéke

1 798

1 700

Egyéb üzemi bevétel

1 651

881

Értékcsökkenési leírás és amortizáció

-

7 496

-

7 471


-

38 140

-

37 368


-

5 184

-

5 203

Egyéb üzemi ráfordítások

-

4 783

-

6 093

Üzemi tevékenység eredménye Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből Pénzügyi műveletek bevétele

12 326

9 037

-

902

2 218

Pénzügyi műveletek ráfordítása

-

178

-


-

165

-

13

Adózás előtti eredmény Nyereségadó

59

11 259 -

Folytatódó tevékenységekből származó időszaki eredmény

5 631

324 265 10 990

-

5 628

4 295 6 695

Megszűnt / megszűnő tevékenységek Megszűnt / megszűnő tevékenységekből származó időszaki eredmény

-

Időszaki eredmény

369

-

2 649

5 259

4 046

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Egyéb átfogó jövedelem összesen

-

-

Teljes átfogó jövedelem összesen

5 259

4 046

5 259

4 046

5 628

6 695

Ebből: Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész Folytatódó tevékenységekből Megszűnt / megszűnő tevékenységekből

-

Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

-

2 649

-

Egy részvényre jutó és hígított egy részvényre jutó eredmény (Ft/részvény) Ebből:

-

1 724

Folytatódó tevékenységekből Megszűnt/megszűnő tevékenységekből

369

1 326

1 845 -

121

2 195 -

868

41


Konszolidált Cash Flow MFt KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS Adózás elötti eredmény Pénzügyi eredmény realizált árfolyamkülönbözeten kívül Értékcsökkenési leírás és amortizáció Vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés

-

Befektetésre elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Részesedés a tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. közös vezetésű vállalkozássá minősítése Egyéb eredményt módosító tételek

-

Módosított adózás előtti eredmény Szállítói kötelezettségek változása

-

2015.12.31

2014.12.31 Módosított

11 208

8 670

183

510

7 496

7 471

419

-

286

-

1 627

383

17

902

-

2 218

-

-

809

12

-

30

19 741

14 952

2 339

1 131

Egyéb kötelezettségek változása

1 317

885

Vevői követelések változása

3 210

2 025

649

1 055

66

146

Forgóeszközök (kivéve: vevő, pénzeszköz) Kapott kamatok Fizetett kamatok

-

241

-

667

Fizetett adó (nyereség után)

-

4 582

-

3 421

Fizetett osztalék

-

2 745

-

8 999

Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás Befektetett eszközök beszerzéséből adódó pénzkifizetés

15 076 -

Befektetett eszközök eladásából származó pénzeszköz Adott kölcsönök visszafizetése ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Kft. alapítás és tőkeemelés

-

Kapott osztalék Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás

12 307

7 107 -

8 385

2 505

1 302

4

2

2 460

-

1 878

4 833

-

10 380

-

5 069

-

16 303

-

5 069

-

4 751

Pénzeszközök nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége (+/-)

-

8

10

Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése

-

381

118

Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése

-

381

118

Pénzeszköz nyitó állománya

1 107

989

Pénzeszköz záró állománya

726

1 107

Hitelfelvétel Hiteltörlesztés Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás

-

-

2 248 11 552

42


Konszolidált sajáttőke-változás MFt KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE LEVEZETÉS Könyv szerinti érték 2014.01.01.


Jegyzett tőke 30 504

Időszaki eredmény Átfogó jövedelem összesen

-

Osztalékfizetés

-

-

Felhalmozott átváltási különbözet

Saját tőke összesen

45 271

-

75 775

4 046

-

4 046

4 046

-

8 999

-

4 046 -

8 999

Könyv szerinti érték 2014.12.31

30 504

40 318

-

70 822

Könyv szerinti érték 2015.01.01.

30 504

40 318

-

70 822

Időszaki eredmény

-

5 259

-

5 259

Átfogó jövedelem összesen

-

5 259

-

Osztalékfizetés

-

2 745

-

42 832

-

Könyv szerinti érték 2015.12.31.

30 504

-

5 259 -

2 745 73 336

43

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT. JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31

Recommend Documents