CASOPIS SLOVENSKEJ SAMOSPRÁVY BUDAPESTI
Vsetkym
S prílohou v mad’arcine
BUDAPESTI A N S K Y
DECEMBER 2001
6. CÍSLO
VI. ROCNÍK
nasim
zeláme veselé vianocné a st’astlivy Novy rok!
Z OBSAHU Správy z obvodov
3. s.
Pietná spom ienka
4. s.
Sút'az v um eleckom prednese
5. s.
Divné listy zo Slovenska
5. s.
Z literárnej tvorby
6. s.
Liptovskí m urári v Budapesti
7. s.
M ad’arská príloha
9-12. s.
December 2001
ZO ZIVOTA NASICH SAMOSPRÁV - V OBRAZOCH
Prvy obvod a Klub dőchodcov dostali od hostí vzácne dary. Zl’ava: Gregor Papucek, Zlatka Erősová a Ladislav Petro
Pozdravili sme nasich jubílantov
Ak 6. obvod, tak Terezínske hody a vel’ké obecenstvo
Nase podujatia radi navstevujú aj z okolitych slovenskych dedín. Tentoraz z Pilísskeho Santova
Aj tő je Terezín. Zl’ava: Katka Szilágyiová, Linda Bucanská a poslankyne M. Szelényiová, M. Sutinská...
December 2001
SPrávy Z oBvodov
B ra tisla vsk í hostia v B u dapesti Zacalo sa to vsetko tak, ze moji rodáci, Mlyncania, ma pozvali na Slovensko, do Svodína. Bolo to zo vsetkych hl’adísk vydarené stretnutie Pilísanov s obyvatel’mi Svodína a okolitych dedín. Tu som sa stretol s páni Irenou Brockovou, aktivistkou Helsinského obcianskeho zhromazdenia v SR, jednou z odusevnenych organizátorov tohoto podujatia. Bolo to kedysi koncom febraára. Potom ma páni Brocková pozvala do Bratislavy, kde som mai stretnutie s obcanmi obvodu Nővé mesto. Tu som sa stretol aj s páni Zlatkou Erősovou. Podobné stretnutie mi pripravili v 1. obvode (Staré mesto) s clenmi Klubu dőchodcov a Klubu slovensko-mad’arského priatel’stva. Bola tam vel’mi culá, zauj imává beseda. Vselico sme si povedali, vysvetlili, a vselico si jej úcastníci mohli precítaf z násho casopisu Budapestiansky Slovák, ktory som im priniesol. Vtedy som sa zamyslel, aké osozné a dőlezité je, aby sa l’udia stretávali, aby sa navzájom spoznávali a vymiefiali si skúsenosti a názory. Urcite to vo vel’kej miere prispeje aj k vzájomnému pochopeniu a dobrym vzt’ahom. Aj preto som sa potesil, ked’ mi páni Brocková zatelefonovala, ze moji bratislavskí známi prejavili záujem o nadviazanie stykov so Slovenskou samosprávou 1. obvodu Budapesti. Nasledovalo upresnenie termínu. S vedúcou Klubu dőchodcov páni Erősovou sme sa dohodli, ze najprv oni zavítajú k nám do Budapesti. Pozvali sme ich na 15. az 17. októbra. Jedenást’ hostí sme ubytovali v budove
Nasi hostia si pozreli aj památihodnosti Budapesti
Nasi poslanci z 1. obv. (A. Blasková, G. Papucek, S. Cmela), predsednícka SSB Z. Hollósyová (sprava) a dőchodcovia: M. Kusniarová (zl’ava) a d’alsí vítali nasich hostí z Bratislavy
Celostátnej slovenskej samosprávy (CSS), ktorá nám tym vel’mi pomohla. V prvy den sme si pozreli obrazáren Mad’arskej akadémie vied. V sídle Slovenskej samosprávy Budapesti nás uz cakali poslan ci Slovenskej samosprávy 1. obvodu spolu s predsedníckou SSB Zuzanou Hollósyovou a clenovia Klubu slovenskych dőchodcov Budapesti na cele s predsedom Ladislavom Petrom. Po krátkom predstavení sa medzi nami rozvinula culá beseda, ktorá coskoro prepukla do zartov a veselého spevu. Predsednícka Slovenskej samosprávy 14. obvodu Jozefina Hontiová nás vsetkych pozvala na ich vecemy kultúmy program. Na druhy den L. Petro pripravil pre hostí prehliadku mesta. Vecer sme si trosku posedeli v útulnom budínskom hostinci pri cigánskej muzike. Tretí den sme si spolocne pozreli nákupné centrum a trznicu. Po obede sme sa na rozlúcku zisli v sídle SSB. Nálada bola veseiá. Prispeli k tomu aj nase pilísske pesnicky a nespocetné zarty velkého majstra tohoto zánru pána Moravcíka. Nasi hostia boli spokojní, lúcili sa s nami obohatení o mnohé zázitky, poznatky a presvedcenie, ze v Budapesti májú dobrych priaterov. Z vd’aky nám, teda Slovenskej samospráve 1. obvodu, darovali vzácny obraz akad. maliara Arnolda Suchého, znázornujúci rodisko Martina Kukucína, Jasenovú, a Klubu slovenskych dőchodcov prekrásny tanier z modranskej keramiky. Nakoniec sa mi este núka povedat’, ze toto podujatie bolo peknym príkladom vzomej spolupráce Slovenskej samosprávy 1. obvodu Budapesti s CSS, SSB a so Slovenskou samosprávou 14. obvodu. Vsetkym, ktorí sa o to pricinili, srdecne d’akujeme. Gregor Papucek
V sídle Slovenskej samosprávy Budapesti
V 6.
OBVODEO PÁ f BOLI TEREZÍNSKE HOD Stánky s rőznymi spomienkovymi predmetmi, hrackami a l’udovoumeleckymi vyrobkami v októbri na Lisztovom námestí v srdci Budapesti uz tradicne naznacujú: nadisiel den Terézie, den Terezínskych hodov. O takomto case sa na priestranstve pred Detskou kniznicou objavuje aj “stánok" kultúry: javisko, na ktorom rözne telesá a jednotlivci prezentovali kultúra tohoto centrálneho (6.-ho) obvodu mad’arského hlavného mesta. Host’om snúry podujatí je uz tradicne aj Slovenská samospráva 6. obvodu Buda pesti, ktorá kazdorocne vyuzíva túto prílezitosf na predstavenie slovenskej kultúry. V tomto roku pozvala do Terezína komornú skupinu folklórneho súboru
Beáta Sutinská
Ako vzdy: Marika, Linda a Katka
Pramen, ktorá s vefkym úspechom predniesla maglódske slovenské táncé a horehronsky dupák. Slovenskú polhodinku na Lisztovom námestí v sobotu popoludní doplnila produkcia troch dievcat - Katky Szilágyiovej, Lindy Bucanskej a Mariky Havlíckovej, ktoré s vel’kym úspechom zaspievali ornvské a pilísske slovenské l’udové piesne. Kultúmy program Slovenskej samosprávy 6. obvodu pokracovalo 17. hodine v Kostole sv. Terézie na ulici Nagymező. Na koncerte váznej hudby úcinkovali Beata Sutinská a Anna Istvánová. Beata Sutinská predniesla na flaute Vivaldiho Sonátu C-dur; ukázku z Bachovej Suity D-dur a Mozartove Andante C-dur; Anna Istvánová zaspievala Schubertovu Ave Mariu. Reakcia obecenstva ubezpecila organizátorov, ze na Terezínskych hodoch sa treba prezentovaf aj na budúci rok. Predstavil sa opat' aj jubilujúci PRAMEN
L’udove' noviny, 25. októbra 2001 BR
*ietná spomienka na Kiáru Fenyvesovú Slovenská samospráva Budapesti pri prílezitosti
Vyzdvihol jej príkladnú usilovnost’, nárocnost’ a
sko-mad’arskej rodine, ale v slovencine az po matu-
dna Pamiatky zosnulych uz tradicne organizuje
fudskosf, ktoré sa jednoznacne prejavili v kazdom
ritu sa mohla cvicit’ len v úzkom rodinnom kruhu.
spomienkové
úseku jej zivota. Narodila sa v zmiesanej sloven-
stretnutie
pri
hroboch
nasich
Napriek tomu s vyznamenaním absolvovala odbor
Slovákov. Robi to jednak z presvedcenia, ze bez
slovencina-mad’arcina
dedicstva predkov sa nás súcasny zivot l’ahko
Pozdejsie, ked' to jej skola pozadovala, bola schop-
móze
ná získat’ i vysokoskolsky diplom z matematiky. Po
dostaf
do
vzduchoprázdna.
Pritom
na
univerzite
ELTE.
spomienky na predkov mőzu otuzovat’ nasu vieru
niekoíkych cinnych rokoch v ziackom domove a
vo vytycené dele, posilnovat’ cit spolupatricnosti.
skole, sa stala zástupkyüou riaditel'a skoly. Neskör
Tohto roku sa pietná spomienka konala pri hrobe
sa stala pedagogickou poradkyőou pri Oddelení
byvalej uciteíky, vychovávatel’ky budapestianskej
skolstva v 8. obvode. Napokon sa stala vedúcou
slovenskej skoly, K. Fenyvesovej, rod. Maulíkovej,
Národnostného oddelenia pri Celostátnom peda-
ktorá nás navzdy opustila pred pátnástimi rokmi.
gogickom ústave (OPI).
Spomienkovej udalosti sa zúcastnili clenovia rodiny
Vsetci jej byvalí ziaci a kolegovia s uznaním spomí-
- manzel, syn, dóéra s rodinou, brat zosnulej -
najú na jej svedomitú, nárocnú, pritom vzdy fudsky
byvalí kolegovia, ziaci, clenovia röznych samospráv.
vykonávnú prácu. S tymito myslienkami ulozili na
Spomienkovú
rec
predniesol
byvaly
jej hrob vence a kvety spomienok.
riadite!
budapestianskej slovenskej skoly Ladislav Petro.
Pri hrobe Kláry Fenyvesovej Maulíkovej
L. P.
December 2001
Sút’az v umeleckom prednese S lo v e n s k á v
s a m o s p rá v a
s p o lu p rá c i
ú s ta v o m
10.
s
13.
M a d ’a rs k y m
n o v e m b ra
s lo v e n s k ú s tu d u jú c u v p re d n e s e p o é z ie a
obvodu
o s v e to v y m
u s p o ria d a li p re m lá d e z p ró z y . V
s ú t’a z m ene
S lo v e n s k e j s a m o s p rá v y B u d a p e s ti (S S B ) p o z d ra v ila
Zuzana
p ríto m n y c h
Hollósyová,
p o d ’a k o v a la pom oc.
Páni
p o ro tu ,
k to rú
je j p re d s e d n íc k a k to rá z á ro v e n
s p o n z o ro m
za
p re d s e d n íc k a tv o rili
k u ltú rn a
fin a n c n ú p re d s ta v ila re fe re n tk a
m ie s to s a p o d e lili R óbert C esár a Alzbeta Symanovská, a tr e tie m ie s to z ís k a la Kinga Kocisová. V ít’a z k o u d ru h e j k a te g ó r ie s a s ta la Bog lárka Somodiová, n a d ru h o m m ie s te s k o n c ila Dóra Kolozváriová a tr e tie m ie s to z ís k a li Kata Siládiová a Linda Bucanská. V tre te j k a te g ó rií z v ít’a z ila Noémi Papucková, o d ru h é m ie s to s a p o d e lili Sarolta Pellerová a Anna Mésárosová
Porota sa kochá v peknych vykonoch recitátorov C e lo s tá tn e j s lo v e n s k e j s a m o s p rá v y (C S S ) Dan/e/a Ónodióvá, c le n k a S S B a re d a k -
a
to rk a L u d o v y c h n o v ín lldika Klauszová Fúziková a c le n k a S lo v e n s k e j s a m o
V o s tv rte j k a te g ó rií n a d ru h o m
na
tr e t’o m
m ie s te
s k o n c ila
Sabina
Ekkerová. m ie s te
Gabriela Kopasová.
s k o n c ila Éva Erdeiová, a tr e tie m ie s to z ís k a la Ursul’a Kruppová.
P o o tv á ra c o m p re ja v e G a b rie la K o p a s o v á p riv íta la z ia k o v a s tu d e n to v , k to rí s ú t’azili
V p o s le d n e j, v s p o je n e j p ia te j a s ie s te j k a te g ó r ií s ú t’a z ili ib a t r a ja : Kinga
v s ie s tic h k a te g ó riá c h , a n a ja v is k o p o z v a la
Schmügnerová, Lea Podhradská a Bence Tarján. P o d l’a r o z h o d n u tia p o ro ty
s p rá v y 13. o b v o d u
ty c h n a jm e n s íc h . S e s tn á s t’ d e tí s a u s a d ilo n a ja v is k u a p o z o rn e s le d o v a lo p re d n e s y .
v s e tc i d o s ta li d ip lo m a d a rő e k y .
P o d m ie n k o u s ú t’a z e b o lo p rip ra v it’ sí je d n u p o v in n ú a je d n u l’u b o v o l’nú b á s e n . M e d z i p ro d u k c ia m i je d n o tliv y c h k a te g ó rií
Ludové noviny, 22. novembra 2001 Andrea Mataisová
v y s t u p o v a la Katarína Hollósyová s v e s e ly m i p e s n ic k a m i a z h u d o b n e n y m i d e ts k y m i v e rs ík m i, a b y r o z p ty lila tr é m u re c itá to r o v . A k o s m e s a d o z v e d e li o d o rg a n iz á to ro v , d o s ú t’a z e s a z a p o jilo 4 9 z Cívu, Mlynkov, Kestúca, Malého Keresa, Budapesti, Santova a Senváclavu.
z ia k o v
P o p re d n e s e s tu d e n to v z a r a d e n y c h d o s p o je n e j p ia te j a s ie s te j k a te g ó r ie s a p o ro ta o d o b r a la n a p o ra d u . M e d z ity m s a s ú t’a z ia c i m o h li v o v s tu p n e j h a lé D o m u p re d e ti a m lá d e z 8 . o b v o d u p o n ú k n u t’ o s v ie z u jú c im i n á p o jm i a p a g á c ik m i a s p o m o c o u u c ite iie k s lo v e n s k é h o ja z y k a s a m o h li h ra t’ a s p ie v a t’. P o ta k m e r
h o d in o v e j
p re s tá v k e
o z n á m ila m e n á v y h e rc o v . V p rv e j k a te g ó r ií s k o n c ila m ie s te
na
p o r o ta p rv o m
Bernadeta Marosová , o d ru h é
T i najlepsí, vyznam enaní spolu
O kalvárii piatich studentov násho budapestianskeho gymnázia sme uz písali v minulom císle nasicb novín. Dnes by sme sa chceli zmienit’ o obsahu listov, ktoré sme dostali z Ministerstva skolstva SR od pána gén. riaditel’a Sekcie medzinárodnej spolupráce a európskej integrácie. V jednom liste odpovedal mne “z poverenia pána ministra Milana Ftácnika”, druhy dostal pán predseda CSS Ján Fűzik. Po tóm, ze nasi studenti nie vlastnou vinou mali zmarenú moznost’ stúdia na Slovenskú, by sme boli ocakávali, ze sa nám niekto ospravedlní, prejaví ochotu chybu napravit’. .. Miesto toho sme dostali listy, ktoré - jemne povediac - nás poúcajú, nám zazlievajú, akoby sme sa my boli previnili. Némámé dostatok priestora íst’ dopodrobna, reagoval by som len na niektoré divné vety. V liste sa píse, ze: “Moznost’ stúdia na ktorejkol’v ek vysokej skole v SR je daná kazdému, kto podá prihlásku zákonom upravenou formou, spiní podmienky v rámci prijímacieho konania... ” Ano, vynimkou sú azda len ti, ktorí nedostanú informácie o tóm, kedy sa májú prihlásit’, na akom tlacive, ako vyzerá tá “zákonom upravená forma”, komu, na aky termín a kam to májú odoslat’,.., resp. ktorym zmaria moznost’ jazykovej a odbomej prípravy na prijímacie skúsky. Ciastocny protiargument vraví, ze: “Na Slovenskej základnej skole a gymnáziu v Budapesti uz sest’ rokov pősobí niekol’ko vyslanych ucitel’ov zo Slovenská, cím je garantovaná vysoká úrovetí vyucovania slovenského jazyka ako aj odbornych predm etov v slovenskom ja z y k a ...” “V kontexte s uvedenymi skutocnost’a mi sa poziadavka 10-mesacného prípravného kurzu v ÚJOP UK ja v í ako vysoko nadstandardná. “ Co na to povedat’? Mozno sa aj javí, ale iba tomu, kto situáciu vőbec nepozná. Ak rezort skolstva SR nám skutocne chce pomőcf, musí najprv spoznat’ skutocny stav tej skoly. Inak sa mu mőze staf, ze posle rukavice bezrukému invalidovi, co sa zrejme nepatrí. A nepatrí sa ani z Bratislavy vysvetl’ovat’ nám, Pest’anom, akú tu mámé skolu. My ju póznámé, my sme do nej chodili, a dnes tam chodia nase deti. Verte nám, kto v tej skole zmatumje, bez ÚJOP-u sa nezaobíde. Bolo by uz nacase, aby sa Slovensko spamátalo, kym este má komu v zahranicí pomőcf. Ak to este dlho takto pőjde, stratíme svoju materskú krajinu, a ona stratí nás. Gregor Papucek
December 2001
Z literárnej tvorby
Pövodná tvorba
Pövodná tvorba
budapestianskych autorov 1-------------------------------------------------------------------------------------1
Gregor Papucek
PREDZIMNÁ Prikvitla k nám Jesen, zltnú v horách duby. Slnko este svieti, ale nemé zuby. Za vrskami v bieiej plachte Zima cupí, znásajú si l’udia teplo do chalupy. Ked’ sa Zima tísko vkradne k násmu pőjdu, do dvorov nám bieli Snehuliaci vojdu.
ROZJÍMANIE
Ked’ sa v poli zacnú Metelice hrávat’, pőjdeme si v huniach Jesen pochovávat’. Budin 22. september 2001 1__________________________________________________________________I
I N ov^ Séfredaktor j ! na íele tudovj'ch novín! j j.--------------------------------------------------------------------- J s t t e - - -■ - ---------------------- -j
| 29. n o v em b ra 2001 s a k o n a li | vol’by nového séfred ak to ra LudoI v y ch n o v ín . S r a d o s to u a í s u sp o k o jen ím sm e s a dozvedeli, | ze z 8 m oznych hlaso v 6 d ostal
| | i í
Dvaja sme v stráni pod hradom: ja a mőj psícek, moja Lizka. Napadne mi, ze Slovák som, a dusu zavalia mi hinliská. Do údolia sa dívámé: ja a mőj psícek, moja Lizka. Tam mámé svoje byvanie, kontúry násho útociska. V serej, dejinnej dial’ave podbudínskeho trasoviska, na tomto mieste, moja Lizka, byvali krásne Slovenky, bujarí chlapci, Slováciská... Bolo to dávno, moja Lizka.
|
Pod pokryvkou sa hemzí spina, arogancia, chamtivost’, násilie, klamstvo, hriech a vina, hnus zahryznuty az po kost’. Svet opovrhol l’udskou tvárou, clovek je opát’ otrokom. Pre novodobych otrokárov je iba handrou, nástrojom.
Budin 1. október 2001
Falosné farby, leskié laky, hyrivy hodváb, aksamiet,... Co to za hmliská, chmúrne mraky, kam sa to rúti tento svet?!
LÁKANIE LIZKY
PÁNI ZIMA
I m r ic h F u h l. | M yslím e si, ze volici ro z h o d li | sp ráv n e. Im ro s a n aro d il r. 1961 | v M lynkoch. Z n am e n á to, ze je I p o m ern e m lady, m á len 40 rokov, I a m á slo v en sk ú d u s u , co v tom to i p ríp a d e je vel’m i dölezité... Po | m a tu rite n a slovenskom gym náziu v B u d a p e s ti v y stu d o v a l j v B ratislave n a FFUK odbor z u rn a listiky (1986), je te d a vysoko kvaI lifik o v an y m o d b o rn ík o m . 18 i ro k o v p ra c o v a l ak o re d a k to r | Ludovych novín, z coho vyplyva, | ze m á aj d o b rú p ra x v tejto proféi síi. Ku zvoleniu m u
Co to za hmliská, cierne mraky, kam sa to rúti tento svet? Co skryvajú tie farby, laky, na povrchu ten aksamiet?
j j
i j |
j í
j | i
j |
j
BLAH JOÉELAME! (Red.) I
Pod’, moja Lizka, verné druzka, stvornohá sucka usatá! Hen pod Budínom vetrík suská, pod’, moja Lizka, dobrá druzka, tam spieva svrcek, bzucí muska, a cipcia vtácie mlád'atá. Pod’, moja Lizka, verné druzka, stvornohá sucka usatá.
Padá, padá, bez padáka biele páperié. A í sa váetko okolo nás pekne rozbelie. Biele budú hory-doly, ihriská i dvor. Snehobiela páni Zima priSla spoza hör.
S ta va lis m e
S ta va lis m e
L IP T O V S K Í M U R Á R I V BUDAPESTI
B udapest’
B udapest’
Slováci a Mad'ari dlhé stárocia zili v rémei jed-
c ia tív y
nej krajiny. Toto spoluzitie, aj ked’ nebolo vzdy
s ta v e b n y
p a la tín a
bez obláckov, predsa v konecnom dősledku
budúcej u horskej m etropoly. Jej vystavbu
rozvo j
a rcivo jvo d u d n e sn e j
Jo ze fa za ca l
B u d a p e sti
ako
iste bolo vel’mi plodné pre obidva národy. Viac
ovplyvnil najm á
sa hovorí o aktivite S lovákov od 18. storocia,
rozvoj riecnej a zeleznicnej dopravy. Práve
rozm áhajúci sa obehod a
napriek tom u, ze tie základné predpoklady,
táto skutocnost’ um oznila aj hornoliptovskym
ktoré boli pohonnou silou ich spolupráce, boli
m urárom u p la tn if pri je j vystavbe svoje schop-
dáné uz od zaciatkov. Územ ná del'ba práce,
nosti a skúsenosti. Kvalifikovanú prácu m urá
ktoré sa autom aticky vytvára m edzi krajmi
rov z horného Liptova vyhíadávali nárocní
s odlisnym i prírodnym i danost’ami, v hornatom
stavitelia, ktorí si prostredníctvom svojich zá-
kraji zijúcich S lovákov uz dávno prinútila ísf
stupcov kazdorocne zabezpecovali kom pletné
za obzivou na Dolniaky. 0 tóm ani nehovoriac,
stavebné skupiny priam o v hornoliptovskych
ze Budin, ako král’ovské sídlo, vzdy pösobil
o b cia ch .
prít’azlivo i na svoje sirsie okolie. Vystavba
m urárov aj ich pom ocníci (podavaci, zeny-
V
tych to
sku p in á ch
boli
okrem
hradu a král'ovského paláca i vtedy potrebo-
m altárky), ako i fasádnici, tesári a lesenári.
vala pracovné ruky z Horniakov. Z rőznych
Z casového hl'adiska pósobenia liptovskych
prícin to vte d y bolo este celkom sam ozrejm é.
m urárov v Budapesti m ózem e hovorit' o troch
V tom to spolunazívaní Mad’arov a Slovákov,
obdobiach ich prác. Pre
ako
18.
polovica 19. str. - bola charakteristická sezón-
pre d o -
na práca. Pom áhali stavat’ súkrom né a verej-
i d’a lsích
s to ro c ie
má
n á ro d o v a n á ro d n o stí z v lá s tn e
p o sta ve n ie
prvé obdobie - prvá
zn o vu -
Pokracovanie tychto trad ícií m özem e sledo-
né b u d o vy - hotely, paláce, Vojenskú akadémiu, Zupny dóm a d’alsie. Podiel'ali sa i na vystavbe Národného múzea. Druhé obdobie - 50.-80. roky 19. stor. - bolo
osídlením patricnych oblastí. V tom to procese
vat’ i v 19. storocí. Krásnu ukázku nám z toho
o b d o b ie
sa vytvo rili slovenské osadlosti po célom
p o skytn e
Slovenského
Budapesti, cím sa zvysil i záujem o prácu lip
ü ze m i dnesného Mad’arska, ako i okolo sa-
tovskych m urárov a ich pom ocníkov, ktorí pra-
ca sa na pracovné a zárobkové m ozností,
národného múzea instalovaná v priestoroch Budapestianskeho historického múzea pod názvom : Liptovskí murári pomáhali stavat’ Budapest’...
d’alej zíla a prekvitala.
M urárstvo
m ie stn y s ta ve b n í p o d n ika te lia
vsetkym tym, ze pocas tureckej nadvlády a kuruckych vojen sa obrovské územ ia vyl'udnili
Ján Nepomuk Bobula (1844-1903)
hlavne v strednej casti Uhorska, co sa dalo n a p ra v it’ len
dobre
p re m ysle n ym
m otného Pest’-Budína. N apriek tom uto stálemu osídleniu vnútorná m igrácia zam eriavajú-
D őkazom
toho je
bo h atá
v ysta va
sa stalo vyrazn ym
d oplnkovym
v y ra z n é h o
ro zvo ja
v y s ta v b y
covalí u stavitel’ov F, Schuleka, J. Hilda, M.
Ybla. Ich postavenie bolo neporovnatel'ne lép őié ako robotníkov inych
profesií, pretoze p oznali ich
obrovsky nával m urárov z Horniakov k vy-
zam estnaním m nohych o byvateíov hornolip-
vysokú odbornost’ a kvalitu ich práce, V tom to
stavbe král’ovského paláca M árie Terézie.
tovskych obeí. Od zaciatku 19. storocia z ini-
období pracovali na zá verecnych
Bobulov palác na Andrássyho ulici
Murárski majstri a ucni z Bobrovca v Budapesti, koniec 19. stor.
prácach
December 2001
Národného múzea, na vysta vb e Baziliky, b u dovali kúpele na Margitinom ostrove, Lutherov dvor na K e re p e sske j (dnes R ákócziho) ulici, K tom uto obdobiu sa viaze obnovenie Chrámu Mateja Korvina, vystavba Rybárskej basty, Lekárskej fakulty, Král’ovskej opery, paláca New York, Pestianskej radnice a postavili cely rád palácov na Andrássyho ulici. V tret'om období - posledné desat'rocia 19. stor. - práca hornolipto vskych m urárov sa z organizacného hl’adiska d’alej zdokonal’ovala. Iste i preto, lebo na tento cas vyrástli z ich radov takí vyznam ní stavební podnikatelia, ako
J. N. Bobula, bratia Hlavajovci a Μ. M. Harminc.
V tom to období hornoiiptovskí m urári s vysokym uznaním pracovali na
univerzitnych budov na M úzeum körúté, na palácoch na Andrássyho ulici, na vystavbe Múzea umeleckého priemyslu, Múzea krásnych umení, Krajinského archívu, budapestianskej podzemnej zeleznice, Zoologickej záhrady, ce n trá ly Postovej sporiteine a inych.
vystavbe
A v s a k pychou liptovskych murárov, lesenárov, a hlavne fasádnikov bola
Liptovski murári stavali aj budovu Mad’arskej státnej opery na jm á sp ro s tre d k o v a te lö m
práce
pre
m no h ych
h o rn o lip to vskych
b udovy
Vybudoval si i vlastny palác, ktory je dodnes pychou stredného úseku Andrássyho ulice.
Parlamentu, ktorú projektoval podía londynskeho vzoru /. Steindl. Stát-
Z aciatkom 20. stor. sa vystavba v Budapesti spom alila, a preto aj vácsi-
nym stavebnym dozorom na tejto stavbe bol povereny liptovsky rodák
na liptovskych m urárov zostávala doma, ale stávali sa vyhl’adávanym i
ich
ú c a s f na vysta vb e
skvo stu
m ad'arskej a rch ite ktú ry,
m urárov.
Ján Nepomuk Bobula (1844-1903), ktory sa na tento cas stal najvyz-
m ajstram i stavebného rem esla na Slovensku, lebo oznacenie
n a m n e js ím
sky murár boio znakom kvalitnej práce,
m ajitelöm
slo v e n s k y m
s ta ve b n ym
p o d n ik a te lö m
v
B u d a p e sti,
stavebnej a projekcnej kancelárie, za m e stn á va te lö m
a
Obecenstvo vystovy "Liptovski murári pomáhali stavat’ Budapest’" (15. nov. 2001 v historickom múzeu na Budínskom hrade)
L P.
Prof. Matús Kucera pri otváraní vystavy a tlmocnícka M. Vadászová
Za podporu násho casopisu srdecne d’akujeme slovenskym samosprávam 1., 6., 8., 13., 14. a 17. obvodu BU D A P E $T I A N S K Y
Slovák
pestian-
(R edukció)
Casopis Slovenskej samosprávy Budapesti. Náklad: 1500 vytlackov. Redakcná rada: Gregor Papucek (hlavny redaktor), Zuzana Hollósyová, Ladislav Petro, Kazimír Kápolnai. Adresa redakcie: 1054 Budapesf, Akadémia u. 1., Tel./Fax: 302-5117., E-mail:
[email protected] ISSN 1416-6453, Tlac: ZORO Stúdió Kft. Budapest’
BUDAPESTI
A FŐVÁROSI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT LAPJA VI. ÉVFOLYAM
6. SZÁM
2001. DECEMBER
Liptói kőművesek Budapesten Mint ismeretes, a magyarok és szlovákok évszázadokon át közös rosának kiépítése. E folyamatra elsősorban a kereskedelem fel hazában éltek. Ha együttélésük nem is volt mindig zavartalan, lendülése, valamint a folyami és vasúti közlekedés fejlődése volt végső konklúzióként megállapítható, hogy mindkét nép javát hatással. Ezen körülmények tették lehetővé, hogy a felső-liptói szolgálta. A szlovákok aktivitásáról a 18. századot megelőzően kőművesek kamatoztassák a korábban felhalmozott tapasztalata nemigen hallhattunk, holott az együttműködés mozgató rugóit ikat. A Felső-Liptó egy-egy községe komplett építő brigádba jelentő előfeltételek már eredendően is megvoltak. Ugyanis a te szerveződve vállalkozott munkára. A jól összeszokott csoport rületi munkamegosztás, amely különböző területek között auto ban a kőműveseken kívül jelen voltak a segédmunkások, a hom matikusan jön létre, a hegyvidéken élő szlovákságot már régen lokzatfalazó szakemberek, ácsok és az állványépítők. Szerve arra késztette, hogy a jobb megélhetés reményében munkát vál zettségükkel és megbízható munkájukkal elérték, hogy a legigé nyesebb mesterektől kaptak megbízást. laljon a kedvezőbb adottságú déli terüle teken. Arról nem is szólva, hogy Buda A liptói kőművesek budapesti tevékenysé mint királyi székhely mindig is nagy ge három szakaszra bontható. Az első sza vonzerőt gyakorolt tágabb környezetére kasz a 19. század első felét foglalja magá is. Várak és paloták akkor is épültek, a ba. Ezt az időszakot a szezonális munka felvidéki munkáskézre akkor is szükség vállalás jellemezte. Többek között Hild volt. Bizonyára sok körülmény játszott K., Pollack M. és ijj. Zitterbarth M. építé közre ahhoz, hogy az akkor ennyire ter szek által tervezett épületeken dolgoztak. mészetes volt. Magán- és középületek, szállók, paloták, a Katonai Akadémia, Megyeháza és a A 18. század már amiatt is különleges sze Nemzeti Múzeum építésében vettek részt. repet játszik a két nép (és más népek, nem zetek) együttélésében, mert a hosszú török A második szakasz - a 19. század 50uralom és a kuruc háborúk következtében 80-as évekre esik. Ez az időszak már jó val dinamikusabb, hiszen a kiegyezés elnéptelenedett hatalmas területek újrate lepítésére volt szükség. Ebben a folyamat után már kirajzolódott a millenniumi ki állítás gondolata. Erre az időszakra es ban alakultak ki a jelenleg is meglevő nek a H ild J., Schulek F. és Ybl M. által szlovák településeink. Az ezt megelőző fémjelzett építkezések: a Bazilika, Ha ún. megélhetési migráció ennek ellenére sem szűnt meg. Jól példázza ezt a felvidé lászbástya, Mátyás templom rekon strukciója, New York-palota, Keleti ki kézművesek vándorlása és a kőműve pályaudvar és nem utolsósorban az sek tömeges megjelenése Mária Terézia Andrássy úti paloták, köztük a Királyi nagyszabású palotaépítő munkálataiban. Opera építése. Ezen hagyományok továbbélése követhe Ján Nepomuk Bobula tő a 19. században is. Ennek gyönyörű A harmadik szakasz a 80-as évektől az példáját mutatja be a Szlovák Nemzeti első világháborúig terjedő időszakot Múzeum Néprajzi Múzeumának a Budapesti Történeti Mú öleli fel. A századvég építési m unkálataiban még szervezet zeumban megrendezett kiállítása A liptói kőművesek részvéte tebben vehettek részt, mivel addigra a saját liptói vállalkozó ik is a legrangosabb építési vállalkozók közé emelkedtek. le Budapest építésében címmel. Ezek: J. N. Bobula, Μ. M. Harminc és a Hlavaj testvérek. A A kőműves foglalkozás a felső-liptói lakosság jelentős jövede lem kiegészítő foglalkozásává vált. Közismert, hogy a 19. szá liptói kőm űvesek m unkaszervezését Lechner Ö. és Steindl I. is nagyra értékelték. Erre az időszakra esett az Iparművészeti zad elején József nádor kezdeményezésére megkezdődött a mai Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Levéltár, Budapestnek mint a történelmi Magyarország jövendőbeli fővá
2001. december
A Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum és sok-sok más buda pesti gyönyörű épület a szlovák kőműve sek keze munkáját dicséri. Am a liptói kőművesek, állványozók, de főleg a hom lokzatkészítők büszkesége a magyar épí tészet gyöngyszemének - a Parlament épületének munkálataiban való részvétel volt. Ezen építkezés állami építészeti fel ügyeletét a Dovalovo községből származó építkezési vállalkozó, Ján Nepomuk Bobula végezte. Van tehát mire büszkének lenniük a Budapesten élő szlovákoknak. a földalatti vasút és az Állatkert építése. De a liptói kőm ű vesek, főleg a hom lokzatkészítők és az állványozók legna gyobb büszkesége, hogy részt vehettek a m agyar építészet gyöngyszemének, a Parlamentnek építésében. Ezen épület állami építészeti felügyeletével a m ár em lített liptói építészvállalko zót J. N. Bobulát bízták meg (1844-1903), az akkori Buda pest tíz legjelentősebb építési vállalkozóinak egyikét, aki saját
építő- és tervezőirodával rendelkezett. Felépítette saját palotá ját, mely jelenleg is dísze az Andrássy út középső szakaszának. A 20. század elején Budapest építése megtorpant és jelentősen le lassult, így a liptói kőművesek is zömmel otthon maradtak, de jó hí rük révén Szlovákia-szerte a szakma keresett mestereivé váltak. A “pesti kőműves” megjelölés a jó minőségű munka jelképévé vált. P. L.
S zlo v á k szavaló és p ró za m o n d ó versen y A n g y a lfö ld ö n Az Angyalföldi Szlovák Önkormányzat hagyományosan minden évben
lyesen is m egismerkedjenek a szerzőkkel, dedikáltathassák az ajándékba
megrendezi a főváros és a környékbeli szlovák fiatalok számára a Szlovák
kapott köteteiket.
szavaló- és prózamondó versenyt. Teszi ezt abból az indíttatásból is, mivel
Ünnep volt ez az alkalom az irodalmat szerető és tisztelő minden hallgató
ebben a XIII. kerületben található a szlovákság egyik legjelentősebb
nak, hiszen nagyon ritka az olyan rendezvény, ahol a szlovák szó kap fő
intézménye, a Budapesti Szlovák Iskola és Gimnázium. Ebben az
szerepet. A rendezvény fényét emelte az a műsor is, melyet beiktattunk
intézményben nem csak budapesti szlovák gyermekek tanulnak, hanem a
egy-egy kategória között, amikor is Hollósy Katalin előadásában hallhattuk
környék szlovák településeinek diákjai is. Célszerű volt tehát nem kizárni a
a kategóriában elhangzott versek általa m egzenésített változatát. A
települések diákjait.
nagysikerű találkozót követte a munka eredményének elismerése, amikor
így került megrendezésre immár harmadszor az Angyalföldi Gyermek és
minden diák átvehette emléklapját, jutalom könyvét és szerény díját azt a
Ifjúsági Házban a szlovák ifjúságnak egyfajta seregszemlére, ahol hat
folklórnaptárt, am ely a m agyarországi szlovák régiók század eleji
kategóriában közel hetven tanuló mérte össze tudását.
menyasszonyi viseletét ábrázolja.
Ez a találkozó nagymértékben erősíti gyermekeink identitását, hiszen már
A nagyszabású rendezvényt a következő évben is megrendezzük, mivel
a kötelező versek kiválasztásánál is ügyeltünk arra, hogy a magyarországi
iránta az érdeklődés egyre nagyobb. Eddig elég volt az Ifjúsági Ház szín
szlovák költőink verseivel ismerkedhessen meg minden diák. Ezen túl
házterme, de az idén szűknek bizonyult, igyekeztünk legalább a felnőtt
m eghívtuk a magyarországi szlovák írókat, költőket, hogy a tanulók szemé
nézőinket leültetni.
A közönség nagy érdeklődéssel figyeli a szavalókat
..
,...
Hollosy Tiborne
Szilágyi Kati szaval, XII. kér.
2001. december
SLOVENSKÉ NEVESTY V MAÚARSKU MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK MENYASSZONYOK
Banacka - Rudabányácska
Maly Keres - Kiskőrös
Pitvaros - Pitvaros
2001. DECEMBER
SLOVENSKÉ NEVESTY V MAÖARSKU MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK MENYASSZONYOK
Tardos - Tardos
Guta - Galgaguta
Sára - Dabas-Sári
Nyugdíjasaink a "Mai Manó" Házban
Közmeghallgatás a Terézvárosban
ÍAjJenJjryr.t internete.'!! I » **.ihktm itst& sfi
OBJEDNAJTE Sí!
K. Mórocz Mária iparművész a Terézvárosi búcsúban
-
farebny
Slovensky národny kalendár 2002 Cena: 500,- forintov Blizsie informácie: Mgr. Pavol Holestiak Janka Krála 2585/36 Cadca Slovenská republika
és a Róth Miksa Múzeumban
A lap anyagi tám ogatásáért k ö szö n etét m ondunk az I., VI., V ili., XH L, XTV. é s XVII. k erü letek szlovák k iseb b ség i önkorm ányzatainak. (szerkesztőség) B U D A PESTI
SiiOVIfK
A Fővárosi Szlovák Önkormányzat lapja. Megjelenik 1500 példányban. A kiadásért felelős: Hollósy Tiborné. Szerkesztőbizottság: Gregor Papucek főszerkesztő, Hollósy Tiborné, Petro László, Kápolnai Kázmér A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 1., Tel./Fax: 302-51-17., E-mail:
[email protected] ISSN 1416-6453, Nyomdai kivitelezés: ZORO Stúdió Kft., Budapest
