BUDAPEST, XI. ÖRSÖD BUDAÖRSI ÚT- ALSÓHATÁR UTCA HRSZ TELEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

BUDAPEST, XI. ÖRSÖD BUDAÖRSI ÚTALSÓHATÁR UTCA1285 HRSZ TELEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

TSZT ÉS FSZKT MÓDOSÍTÁS (TSZT MEGFELELÉS IGAZOLÁSA)

BUDAPEST, 2014. ÁPRILIS HÓ

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

2

MEGRENDELŐ:

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA

GENERÁLTERVEZŐ:

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.

TERVEZŐK: településrendezés

Nagy Béla dr.

MŰ-HELY ZRT.

TT1-01-0022/06

………………..

Tasi Ákos

MŰ-HELY ZRT.

TT/1 01-3936

………………..

Erdei Gyula

MŰ-HELY ZRT.

………………..

Hajnóczi Krisztina

MŰ-HELY ZRT.

………………..

víziközmű-rendszer

Nemes Attila

MŰ-HELY ZRT.

01-0768, TV-T

………………..

energiaellátás, hírközlés

Tóth Sándor

IKON BT.

01-7443, TE-T, TH-T

………………..

kert- és tájépítészet

Sólyom Rudolf

MŰ-HELY ZRT.

K2-01-5131/06

………………..

környezetvédelem

Sólyom Rudolf

MŰ-HELY ZRT.

K2-01-5131/06

………………..

közlekedés

Szegő János

KÖZLEKEDÉS KFT.

01-3418, KÉ-T

………………..

Balogh Balázs

KÖZLEKEDÉS KFT.

örökségvédelem

Frankó Ákos

MERCEDES ÉS TSA BT.

régészet

Adorjánné Gyuricza Anna

MUNKATÁRSAK:

Varga Zoltán

MŰ-HELY ZRT.

Zahumenszky Dávid

MŰ-HELY ZRT.

Nagy Béla dr.

MŰ-HELY ZRT.

VEZÉRIGAZGATÓ:


……………….. NKÖM ikt.sz.: 8166-5/2009

………………..

Eng. száma: Sz-82/2003

………………..

………………..

3

BUDAPEST, XI. KERÜLET, BUDAÖRSI ÚT-ALSÓHATÁR UTCA-1285 HRSZ TELEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET TSZT ÉS FSZKT MÓDOSÍTÁS


4


BEVEZETÉS A tervezési terület Budapest, XI. kerület Örsöd területén a Budaörsi út- Alsóhatár utca – 1285 hrsz telek által határolt tömb.

A TERV CÉLJAI: 

A terület szabályozási terve (KSZT) alapozza meg a Fővárosi TSZT-nek és az FSZKT-nak a területre vonatkozó szükséges módositását, lakóterület céljára történő átminősítését,



A terület szabályozási terve biztositson lehetőséget a rendezett lakóterületi használat kialakításához.

A tervben meg kell határozni a jogszabályban meghatározott fő szabályozási elemeket: 

beépítettség (%),



szintterületi mutató (épület m2/telek m2),



legkisebb zöldfelület aránya (%),



építmény- illetve épületmagasság (min/max),



telekalakítás követelményei,



építészeti kialakításra vonatkozó városrendezési javaslatok,



közlekedési lehetőségek és feltételek (kapcsolatok, kapacitások és megoldások, parkolás, gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok stb.),



közművesítési lehetőségek és feltételek (viziközművek, csatornázás, felszíni vízelvezetés, energiaellátás, távközlés stb.),



környezetfejlesztési követelmények (zöldfelület-fejlesztés, környezetvédelem).

ELŐZMÉNYEK A jelen dokumentáció a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze által 2013.12.09-én kiadott térségi területfelhasználási engedélyen alapul, mely a tervezési területen engedélyt adott Budapest közigazgatási határától számított 200 mnél közelebbi területen, beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére. A DOKUMENTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE A jelen dokumentáció az alábbi fejezetejből áll: A

HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETÉRTÉKELÉS

B

JAVASLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

C

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

D

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK / TSZT MÓDOSÍTÁS

E

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK / FSZKT MÓDOSÍTÁS/TSZT MEGFELELÉS IGAZOLÁSA


5



6


HELYZETFELTÁRÁS HELYZETÉRTÉKELÉS


7


VÁROSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A terület Budán, az 1 jelű Hegyvidéki zónában, annak kiterjesztett területén található. A terület nyugati határa egyben a Budaörssel közös településhatár is. Tágabb térszerkezeti elemek: M1, M7 közös bevezető szakasza, a Budaörsi út sugárirányú közlekedési útvonalak, melyek külterületekről kapcsolódnak a főbb szerkezeti elemekhez. A tágabb térség további szerkezeti eleme az Egérút, ami Dél-budai területeket köt össze az előbb említett főútvonalakkal, illetve szétosztja a városból kivezető jelentős forgalmat.

ÖVEZETI ÉRTÉKELÉS Hatályos településrendezési eszközök a területen: 

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSZT)



Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), valamint



Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ)



Budapest XI. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ)


8


A HATÁLYOS TERVEK BEMUTATÁSA BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE:

FUNKCIONÁLIS SZERKEZET

A terület a TSZT szerint “zöldterület, zöldfelület”. A TSZT „Funkcionális szerkezet” című tervlapja nem alkalmazza a mezőgazdasági terület fogalmát, a szabad területet sorolja ebbe a kategóriába.


9


TERÜLETFELHASZNÁLÁS

A terület az FSZKT “Területfelhasználás” terve szerint általános mezőgazdasági terület. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

10


KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT

A területet a kialakult Budaőrsi út határolja, mely a TSZT “Közúti közlekedési hálózat” tervlap alapján “országos jelentőségű főút”.


11


KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSI ÉS KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT

A határoló Budaőrsi út nyomvonalán a TSZT “Kötöttpályás közforgalmú közlekedési és kerékpárút hálózat” tervlap alapján “tervezett kerékpár főhálózat” húzódik.


12


ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK VÉDELME

A területet kialakult beépítés szegélyezi a Budaörsi út mentén, mely a TSZT „Épített környezet értékeinek védelme” tervlapja szerint „városkép szempontjából kiemelt útvonal”. A Budaörsi út mentén a beépítés nem változik. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető. (BVKSZ 1.§ (14), 9-11.§) A területet a TSZT „Épített környezet értékeinek védelme” tervlapja szerint „Magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett” övezeti kategóriába sorolt (BVKSZ 8.§ (5) bekezdés). A területen magasépítmény nem tervezett.


13


TALAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS TÉRSÉGEI ÉS KORLÁTOZÓ FÖLDTANI VISZONYOK

A területet a TSZT „Talajvédelmi beavatkozás térségei és korlátozó földtani viszonyok” tervlapjának előírásai nem érintik.


14


EMISSZIÓKORLÁTOZÁS ÉRTÉKEI

A területet a TSZT „Emissziókorlátozás értékei” tervlapjának előírásai közül



az „átszellőzési sáv” érinti,



a „csökkentendő forgalmi zajemisszió – meglévő” érinti (meglévő Budaörsi út)


15


ZÖLDFELÜLET-, VÍZ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

A területet a TSZT „Zöldfelület-, víz- és természetvédelem” tervlapjának előírásai nem érintik.


16


EGYÉB KORLÁTOZÁSOK

A területet a TSZT „Egyéb korlátozások” tervlapjának előírásai érintik, a meglévő Budaörsi út nyomvonalában meglévő gázvezetéket és annak védőtávolságát jelöli.


17


ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDETT ÉS VÉDELEMRE TERVEZETT FŐBB ELEMEI

A területet a TSZT „Építészeti és természeti örökség védett és védelemre tervezett főbb elemei” tervlapjának előírásai érintik, a meglévő Budaörsi út „a város látványának feltárulása szempontjából kiemelten kezelendő nyomvonal”.


18


A VÁROS ZÓNARENDSZERE (A TSZT SZÖVEGES LEÍRÁSA)

A hatályos TSZT leírása száámos olyan részletet jelenít meg, melyek érintik a területet. A változások a terület kiterjedése, mérete, elhelyezkedése, jelenlegi használati módja és műszaki állapota alapján altalában elhanyagolhatóak, miközben a területi összefüggések nem sérülnek, ugyanakkor összhangba kerülnek a tényleges állapoottal, a terület jelenlegi műszaki állapotával.

A különböző, a KVSZ módosítását és a KSZT előírásait megalapozó, a magasabb szintű tervekben tervezett változásokat a melléklet tartalmazza.


19


A TSZT ZÓNARENDSZERE ÉS A TERVEZÉSI TERÜLET (BUDAÖRSI ÚT – ALSÓHATÁR UTCA)

A hegyvidéki zóna a belső zónához szorosan kötődő budai hegyvidék sajátos kertvárosi lakónegyedeit foglalja magába. Elsődleges feladat a térség zöldterületeinek valamint a városkép védelme.

Az átmeneti zóna azon konfliktusokkal terhelt heterogén térség, amely a történeti városrészeket körülveszi. A térségben elsősorban vegyes funkciójú ipari, raktározási, közlekedési, közmű területek keverednek. A térség legnagyobb előnye a meglévő, nagy ipari fogyasztók számára kiépült infrastruktúra felszabaduló kapacitása, valamint a központ közelsége. A beékelődött iparterületek funkcióváltása révén a környezetállapot javulása érhető el, meglévő lakóterületek környezetében új, a környezetet terhelő ipari fejlesztések nem lehetségesek.


20


LAKÓTERÜLETEK


21


MUNKAHELYTERÜLETEK


22


TÁJRENDEZÉS, TERMÉSZETVÉDELEM


23


ZÖLDFELÜLETEK


24


KÖRNYEZETVÉDELEM


25


VÍZELLÁTÁS


26


CSATORNÁZÁS


27


FELSZÍNIVÍZ RENDEZÉS


28


VILLAMOSENERGIA HÁLÓZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE


29


GÁZHÁLÓZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE


30


TÁVHŐ- ÉS GŐZELLÁTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE

3.3. Környezetvédelem A környezeti állapot javításának feladatai környezetvédelmi ágazatonként Levegőminőség A közlekedés terén a belső városrészek forgalomcsökkentése, a forgalom részleges kitiltása, vagy elterelése, valamint a parkolás lehetőségének biztosítása – a célterületen, illetve az eszközváltás térségében – a cél. A forgalomcsökkentést a tömegközlekedés fejlesztése is segíti. A belső városrészeken túl a forgalomszervezés hatása elsősorban a főbb bevezető utak (Budaörsi út, 11-es út, Kacsóh Pongrác út, Üllői út, Nagykőrösi út, Gyáli út) mentén kell(ene), hogy érződjön, mivel e térségek ma jelentősen terheltek.


31


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (FSZKT)

A hivatalos FSZKT-kivonat másolata

A terület külterület A terület MG-MT jelű mezőgazdasági rendeltetésű terület. (BVKSZ 54.§; Mezőgazdasági területek)


32


FSZKT – Védelmek és korlátozások – a hivatalos kivonat másolata

A megjelölt területre vonatkozó védelmi és korlátozási előírások: 

A városkép szempontjából kiemelt útvonalak. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető - BVKSZ 1.§ (14), 9-11. § - kék vonalkázott terület



A terület Magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett övezeti kategóriába sorolt - BVKSZ 8.§ (5) bekezdés – szürke vonalkázott terület

A terület az FSZKT szerint a városkép szempontjából kiemelt útvonal. A Budaörsi út menti beépítés nem változik, a tervezett változtatás az előírást nem érinti. A terület az FSZKT szerint magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett övezeti kategóriába sorolt. A tervezett változtatás az előírást nem érinti.


33


KIVONAT A 46/1998.(X.15.) FŐV. KGY. RENDELETBŐL (FSZKT): MG MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 54. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a külterületi, beépítésre nem szánt nagyüzemi és kistelkes mezőgazdasági rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a településszerkezeti tervben meghatározott esetekben távlati hasznosítás területeivé is válhatnak. (2) A mezőgazdasági területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: a) mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes rekreációs terület MG-RT, b) távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes rekreációs terület MG-RF, c) mezőgazdasági rendeltetésű terület MG-MT, d) távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület MG-MF. (3) A keretövezetbe a nagyüzemi és kistelkes mezőgazdasági területek, illetve az azon kialakult vegyes használatú rekreációs kiskertes területek tartoznak. (4) A keretövezet területén építményt elhelyezni csak a legalább 720 m2-t meghaladó méretű telkek esetén lehet. (5) A keretövezet területén: a) lakóépületet - az egyes célzott területfelhasználási területeken megengedettek kivételével -, b) önálló ipari épületet, c) önálló raktárépületet, d) nagykereskedelmi létesítményt, e) üzemanyagtöltő állomást, f) szolgáltató létesítményeket elhelyezni nem lehet. (6) A keretövezetben épületet elhelyezni csak a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint lehet. (7) A telekméretek a már kialakult tömbökben eltérhetnek a keretövezet előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméretnek megfelelően lehet. (8) A keretövezetben a mezőgazdasággal kapcsolatos építmények közül: a) présház, b) ipari tevékenységnek nem számító mezőgazdasági terményfeldolgozó, c) állattartó, d) szerszám- és kisgéptároló, e) terménytároló, f) növényház, fóliasátor, g) pince, h) őrház, a mezőgazdasággal nem kapcsolatos építmények közül: a) távvezetékek és műtárgyai, b) a terület rendeltetéséhez tartozó, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) maximum 500 m2 bruttó alapterületű kiskereskedelmi létesítmény, e) sportlétesítmény helyezhető el. (9) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

34


(10) A szennyvizek kezelését a tevékenységtől függően a szakhatóság esetileg előírhatja. (11) A keretövezet területén az övezeteket a 22. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell meghatározni.

22. számú táblázat - kivonat C.

MG-MT MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ TERÜLET

a) A terület a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás tevékenységei, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen a mezőgazdasági tevékenység mellett ipari tevékenység nem folytatható. c)

A területen az ottlakást igénylő egyéni gazdasági terület csak a legalább 2 ha-nál nagyobb telken alakítható ki, melyen maximum 1 lakás építhető részleges közművesítettség biztosításával. Az 5 hanál kisebb méretű telken az ottlakást szolgáló önálló épület nem helyezhető el.

d) Az egyéni, gazdasági területen az egybefüggő és legalább 6000 m2 kiterjedésű, 50 m átlagos szélességű telken, annak legfeljebb 3%-os beépítettségével lehet a gazdasági épületeket elhelyezni. Az ilyen telek 6000 m2-nél kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható.


35


KIVONAT A XI. KERÜLET VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁBÓL (KVSZ)

Övezeti terv - Kivonat a Budapest XI. Ker. Újbuda Kerületi Városrendezési és Építészeti Szabályzatából (KVSZ)

A terület az KVSZ övezeti tervlapja szerint MG-MT-XI jelű övezetbe sorolt. MG-MT-XI MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ TERÜLET 89. § (1) A terület elsősorban növénytermesztésre, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület. (2) A területen vágóállattartó- és ipari tevékenységnek számító funkciót szolgáló építmény nem helyezhető el. (3) A területen lakást szolgáló önálló épület csak 5,0 ha-nál nagyobb telken létesíthető. (4) Az építési övezet szabályozási határértékei: 40. sz. táblázat Övezet jele

MG-MT-XI

Kialakítható legkisebb telekterület mérete

6000 m2

Legkisebb Beépítési telekmód szélesség

30 m

SZ

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

3%

Építménymagasság legkisebb

Zöldfelület Terepszint legkisebb alatti mértéke beépítés leglegnagyobb nagyobb mértéke

-


6,0 m

90%

5%

Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke

0,05

36


A TERÜLET ZÁRADÉKOLT NYILVÁNTARTÁSI (ALAP)TÉRKÉPÉNEK MÁSOLATA


37


GEODÉZIAI TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP 5/2)

alt

kapu

/2 3018

aszfalt

(1 28 9/ 1)

tÚrk§

31

153.59

. tel.ful

kapu

tÚrk§

beton aszfalt

aszfalt

hird.

aszfalt

153.76

(1287/1) aszfalt

152.83

aszfalt

i út

151.86

Budaörsi út

aszfalt

152.15

aszfalt

aszfalt

aszfalt b.

kapu

aszfalt

kapu

hird.

aszfalt

aszfalt

kapu

158.02

aszfalt z.k§

151.90 151.50

140 159.00 aszfalt

156.86

hird. kapu

155.93

hird.

1149

kavicsos ˙t

/3 3022

138/B

1151/1

b.

K

3019/5 153.38

4

ha Alsó

153.84

beton

150.10

kapu

beton

K

153.72

155.67

5 153.67

kapu

155.22

3019/4

1150/2 kapu

147.82

kapu

154.86

beton

154.12

153.69

b

f÷ld ˙t

4

153.34

kapu

9.72

3/1)

14

(128

beton

3024/1 35

K

154.53

158.98

156.12

4

153.50

beton

155.13

3022/4

33

1150/1

154.92

150.45

154.21

154.21

kapu

160.53

kapu

t

3023

152.34 150.98

tárú

2

153.85

156.78

3019/3

155.39

kapu 152.65

aszfalt t

beton 155.39

3058

149.36 148.46

utca

terk§

kapu

kapu kapu

152.60

153.47

1152/1

157.24

K

kapu

157.22

38

4

1285

6

1151/2 153.34

149.47

beton

155.50

153. 41

3020/1 kapu

36

025/5

3022/2

154.8

4

148.85

8 beton

153. 35

153.49

148.64

kapu

151.30

155.52

aszfalt

3020/2

aszfalt

3024/3

149.54

146.83

3 115

/3

kapu

Gy

4

kapu

146.83

beton

31

146.36

146.88

155.63

33

150.25

35

/3 3018

10

3020/3 3021 3024/4 kapu

3025/6 146.08

beton aszfalt

7171/5

146.18

kapu

f÷ld ˙t

146.14

7117/3 154.67

149.39

aszfalt

utca Kertész

K

115

4

6/1

10/b

30

K

7171/2

36

4

7/1 115 K

146.06

7119

kapu

kapu

148.58

10/c

7 115 146.09

7118

/2

kapu

145.55

153.00

7117/4

34

4

aszfalt

32

kapu

kapu

7120

144.35

7121 115

8/1

K

4

150.73

7135

152.40

30 12

(128

K

3/5

4

Készítette: FORMAP kft


38


TULAJDONVISZONYOK A terület tulajdonviszonyait az alábbi táblázat szemlélteti. A újbudai telkek külterületi, a budaörsiek belterületbe tartoznak. A vizsgált terület telkei cégtulajdonban vannak. Hrsz.

Fekvés

Cím

Terület Műv. ág

1151/1 külter.

XI. ker.

3888

1151/2 külter.

XI. ker.

8179

1283/1 külter.

1111 Bp. XI. Alsóhatár 1886 utca

Tulajdonos/Kezelő

1) Shell – Hungary Rt. 1/1 kivett 1030 Budapest III. Csillaghegyi üzemutca 19. anyag-töltő Adás-vétel: állomás 79039/3/1995/IV.04. 4) Határ – Depo Ingatlanhasznosító Kft. 1/1 kivett 1133 Bp. XIII. Váci út 76. telephely Vagyonbevitel: 202980/1/2009.09.11.

kivett közút

1) Budapest XI. ÖK. 1/1 1113 Bp. XI. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06.

1283/5 külter.

1112 Bp. XI. Felsőörsöd 1329 utca

kivett közút

1) Budapest XI. ÖK. 1/1 1113 Bp. XI. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06.

1285

1112 Bp. XI. Felső-örsöd 1776 utca

kivett árok

1) Budapest XI. ker. ÖK. XI. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06. 3) Bp. Főv. Önkormányzat 1/1 1052 Bp. V. Városház u. 9-11. 1990.évi LXV. törv. 107.§ (2). Bejegyző határozat: 147706/1998.07.07.

külter.

1287/1 külter.

1110 Bp. XI. 7183 Budaörsi út

kivett közterület

1288

belter.

1111 Bp. XI. Felsőhatár 862 út

kivett közút

1289/1 belter.

1112 Bp. XI. 206 Budaörsi út

kivett közterület

109/3

belter.

3018/2 belter.

3018/3 belter. 7171/2 belter.

1) Budapest XI. ÖK. 1/1 1113 Bp. XI. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06. Bp. Főv. XI. Újbuda ÖK. 1/1 1113 Bp. XI. Bocskai út 39-41. Ingatlan megosztás Bejegyző határozat: 308680/1/2006/06.12.

Budaörs kivett 2 8386 közterület Budapesti út

1) Magyar Állam 1/1 kezelő 2) Közlekedési Koordinációs Központ 0/0 1024 Bp. II. Lövőház utca 39.

Budaörs Felsőhatár utca Budaörs Alsóhatár utca Budaörs Alsóhatár utca

Széljegy – III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Bp. XIII. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29. –

– III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Bp. XIII. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29. – III. rész: 1) Vezetékjog Matáv Rt. Helyközi Távbeszélő Igazgatóság 1073 Bp. VII. Dob utca 6. Bejegyző határozat: 84507/2/1995/IV.13. – – III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Bp. XIII. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29. –

– – III. rész: 1) Vezetékjog Matáv Rt. 1013 Bp. I. Krisztina krt. 55. 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Bp. XIII. Váci út 72-74. III. rész: 1) Vezetékjog Matáv Rt. 1013 Bp. I. Krisztina krt. 55. 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Bp. XIII. Váci út 72-74.

3442

kivett közterület

1) Budaörs PMH 1/1 2040 Budaörs, Szabadság út 134.

600

kivett közterület


–

4612

kivett közterület


III. rész: 3) Tigáz 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.


39


A FUNKCIONÁLIS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A környezet: A vizsgált terület a XI. kerületben, Budaörs és Budapest közigazgatási határán, a Budaörsi út, Alsóhatár utca és a Felső Örsöd utca közterületek által határoltan helyezkedik el. Az FSZKT és a Kerületi SZT terv szerint mezőgazdasági terület – MG-MT-XI jelű övezet besorolású. A területet északon határoló Budaörsi út településközi főforgalmi útvonal, közforgalmi besorolása szerint az országos 1-es számú főforgalmi út része. Az Alsóhatár utca egyben Budaörs város területi határa is. A Felső Örsöd utca közterület valójában a Rupphegyi árok vizfolyás természetes területe, közforgalmi szerepe nincs, néhány telek kiszolgálását és a gyalogos átjárást biztosítja a Budaörsi út felé. Az Alsóhatár utca Budaörshöz tartozó oldalán rendezett kertvárosi lakóterület húzódik, új épületekkel. A terület keleti határát képező Felső Örsöd utcához tertozó kiskertes/lakó vegyes használatú terület rendezetlen jellegű. A terület: A cca 1,2 ha terjedelmű terület északi – hrsz 1151/1 – részén funkcionálisan és területileg is rendezett üzemanyag töltő állomás működik. A terület déli nagyobb kiterjedésű része – hrsz 1151/1 – morfológiailag két részre tegolódik. A felső feltöltött vízszintes részen a hajdani Sasad TSz gépjavító telepének romos épületei állanak, a rézsűvel kapcsolódó alsó terület beépítetlen, építési szempontból feltehetőleg mélyfekvésűnek minősül. A beépítés: A terület rendeltetésszerűen használt beépítése a Budaörsi út mellett működő üzemanyagtöltő és kocsimosó. Az épület és az egész telkére kiterjedő területe rendezett. A kiszolgálás a Budaörsi út felől történik. A beépítés további elemei a volt Sasad TSz gépjavító telepén állnak, mai állapotuk szerint használaton kívüli, romos épületek. Az épületek egyes részei esetenként a jogi határokkal meghatározott területen kívülre épültek. Az épületek környezetében jelentős mértékű burkolt felületek alakultak ki. A beépítés a korábban vízszintesre feltöltött területre esik. A rézsű alatti terület beépítetlen. A terület jelenlegi beépítése – az üzemanyag töltő kivételével – környezet- és tájromboló, felszámolásra érett, szabályozása - a szomszédos budaörsi lakóterület rendezett lakóövezeti beépítése és látványa mellett - mindenképpen indokolt.


40


A KSZT alapvető feladata: 

A funkcióváltás elősegitése a területen: mezőgazdasági rendeltetésből kertvárosi lakóterületté,



Javaslattétel a funkcióváltáshoz szükséges övezeti és építési övezeti átsorolásra,



A rendezett városkép és lakókörnyezet kialakíthatóságának biztosítása,

Adatok, mutatók (adatszolgáltatás alapján): Jelenlegi beépítési adatok: Hrsz

Terület

Beépített terület

Beépítettség

Szintterület

Szintterületi mutató

Zöldterület

(m2)

(m2)

(%)

(m2)

(m2/m2)

(%)

1151/1

3888

551

14,17

14,17

0,0036

1151/2

8179

1996 (1793)*

24,4 (21,9)*

1996 (1793)* 0,24 (0,22)*

* a jogi határokon kívüli épületrészek nélkül


41


FOTÓK A TERÜLETRŐL ÉS KÖRNYEZETÉRŐL

A terület Budaörsi úti beépítése – üzemanyag töltő

Az üzemanyag töltő rendezett környezete

Felhagyott gépjavitó telep



A felhagyott gépjavitó telep a tereplépcsőnél

Felhagyott gépjavitó telep déli beépítetlen része

A felhagyott gépjavitó telep a Rupphegyi árok mentén


42


A felhagyott gépjavitó telep romos épülete

A benzinkút környezete a Felső Örsöd utca felől

A felhagyott gépjavitó telep romos épülete

A Felső Örsöd utca és a Budaörsi út csatlakozása

A Budaörsi út a területnél

A távolabbi környezet É felé: Sasad-Resort beépítése


Alsóhatár utca – Budapest és Budaörs határa

Alsóhatár utcai beépítés – Budaörs területe

43


Alsóhatár utcai beépítés – Budaörs területe

Az Alsóhatár utca déli szakasza

Az Alsóhatár u. és a Rupphegyi árok találkozása

Az Alsóhatár utca déli szakasza

A Felső Örsöd utca - Rupphegyi árok alsó szakasza

A Rupphegyi árok felső kiépített szakasza

A Rupphegyi árok”épített” környezete

Beépítés a Felső Örsöd utca és Budaörsi út csatlakozásánál


44


KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ÉS ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK: A terület Budapest XI. kerület területén, annak Budaörs felé eső közigazgatási határa mellett található a Budaörsi út és Alsó határút keresztezése mellett. A tervezési terület háromszög formájú, melyet Éról a Budaörsi út, Ny-ról az Alsó határút, míg K-ről a Spanyolréti-árok I-es ága határolja. A terület É-i részén egy Shell üzemanyagtöltő állomás, míg D-i nagyobbik részén egy felhagyott volt mezőgazdasági gépállomás és gépjavító telep található. Az üzemanyagtöltő a kor színvonalának megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkezik. A volt géptelep elhagyott állapotú. Az épületek rossz állapotúak, romosak, részben elbontásuk is elkezdődött. A telepet évek óta nem használják. A környező térség döntően lakóterületi hasznosítású. Az Alsó határút túloldalán Budaörs, családi házas beépítésű lakóterülete található. A Budaörsi út É-i oldalán a Sasad Resort lakópark többszintes társasházi lakóépületei állnak, az úttól szélesebb elválasztó zöldsávval izoláltan. A Spanyolréti-árok Ies ágának túloldalán zártkertes jellegű egykori hobby és üdülőtelkes terület van, ahol a jobb állapotú épületek mára állandó jelleggel lakottak. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG A terület légszennyezettségi besorolása a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a következő: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid (SO2): E, Nitrogéndioxid (NO2): B, Szénmonoxid (CO): D, PM10: B, Benzol: E, Talajközeli ózon (O3): O-I, PM10 Arzén (As): F, PM10 Kadmium (Cd): F, PM10 Nikkel (Ni): F, PM10 Ólom (Pb): F, PM10 benz(a)pirén (BaP): B. A terület városklimatológiai szempontból kedvező helyzetű. A terület a város déli Budaörsi úti átszellőzési sávjában található. A városon kívüli erdős és mezőgazdasági területek felől mindig friss és tiszta levegő érkezik a térségbe. A területen érvényes légszennyezési határértékeket a 4/2011.(I.14.) VM rendelet szabályozza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékei a következők:

Határérték [μg/m3]

Légszennyező anyag

Veszélyességi fokozat

Órás

24 órás

Éves

Kén-dioxid (SO2)

250

125

50

III.

Nitrogén-dioxid (NO2)

100

85

40

II.

10 000

5 000

3 000

II.

50

40

III.

0,3

I.

5

I.

Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM10) Ólom (Pb) Benzol

10

Ózon(O3)

120

I.

1. táblázatJelentősebb légszennyező anyagok határértékei


45


A területhez legközelebbi immisszió mérő állomás a XI. ker. Kosztolányi Dezső téren (BP6 Kosztolányi – mérőhely) valamint a XXII. Kerület Nagytétényi út 275.(BP10 Tétény - mérőhely) van. Mindkét mérőhely automata mérőállomás, ahol több légszennyező komponens folyamatosan mért értékeinek rögzítése történik. A Kosztolányi Dezső téri állomás légvonalban kicsit kisebb távolságra van, mint a Tétényi mérőállomás, mégis a környék adottságai a Tétényi mérőhely viszonyaihoz jobban hasonlítanak. (Városszéli elhelyezkedés, kisebb forgalmú útvonal, lakóterület, stb.) A jelentős bizonytalanság miatt mindkét mérőhely éves értékelését adjuk meg 2007-2010 évekre. Év/szennyező-anyag

Kén-dioxid (SO2)

Nitrogén-dioxid (NO2) Nitrogén-oxidok (NOx) (mint nitrogén dioxid (NO2))

Szálló por (PM10) Benzol Szén-monoxid (CO)

Ózon (O3)

Összesített értékelés

2007

2008

2009

2010

Kosztolányi

Tétény

Kosztolányi

Tétény

Kosztolányi

Tétény

Kosztolányi

Tétény

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

Szennye-

Megfelelő

Szennye-

Megfelelő

Szennye-

Megfelelő

Szennye-

Megfelelő

zett(4)

(3)

zett(4)

(3)

zett(4)

(3)

zett(4)

(3)

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Megfelelő

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

(3)

Megfelelő

Szennye-

Megfelelő

Szennye-

Jó

Megfelelő

Jó

Jó

(3)

zett(4)

(3)

zett(4)

(2)

(3)

(2)

(2)

-

-

-

-

-

-

-

-

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

Kiváló

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

(1)

Jó

Jó

Jó

Jó

Jó

Jó

Jó

Jó

(2)

(2)

(2)

(2)

(2)

(2)

(2)

(2)

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Szennye-

Megfelelő

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

zett(4)

(3)

2. táblázat Egyes légszennyező komponensek minősítése

Az értékek alapján látható hogy a mindkét mérőhely levegője a városon belül a kedvezőtlenebbek közé tartozik. A minőséget jelentősen rontó komponensek a szálló por és a Nirogén-dioxid, Nitrogénoxidok komponensek. Mindkét helyen kis mértékű levegőminőség javulás figyelhető meg, jelentősebben a szálló por koncentráció területen, de a javulás mértéke még nem eredményezi a mérőhelyen lévő szennyezettségi állapot jelentős mértékű javulását. Mivel mindkét mérőhely a tervezési terültnél jelentősebb forgalmi terhelésű városrészben van, így megállapítható, hogy a mérőhelyeken regisztráltnál kedvezőbb levegőminőségi állapotot találunk a tervezési területen. A tervezési területen jelenlegi légszennyező forrásként az Üzemanyag töltő állomás kútoszlopai, illetve tartályainak szellőzői minősülnek, melyeken elsősorban üzemanyagok elpárolgásából eredő benzol terheléssel kell számolni. A korábbi levegőtisztaság-védelmi előírásokat átvéve a főváros területén védőövezetet kell fenntartani az üzemanyag töltő állomások térségében a 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 7. §(2) bekezdése szerint. A térség levegőszennyezettségi állapotát a területet határoló Budaörsi út gépjármű forgalmából származó légszennyezés határozza meg. Érezhető hatású még a területtől 200-250 m –re haladó M7M1 autópályák közös szakaszának levegőterhelése is.


46


ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A területen belül pontszerű zajforrás nem található. Ilyen zajforrás lehetne a gépjavító telephely műhelye, de az már sok éve nem üzemel. A terület domináns zajforrása a Budaörsi út gépjárműforgalmából eredő zajterhelés, illetve ehhez kapcsolódóan a területen lévő üzemanyagtöltő állomásra behajtó és annak szolgáltatásait igénybe vevő járművek zajkibocsátása. Ezek mellett minimális a benzinkút egyéb műszaki berendezéseinek (autómosó, porszívó, légkondicionáló, stb.) zajkibocsátása. A Budaörsi út, vagy 1-es számú főútvonal a térség egyik legjelentősebb gépjármű forgalmat lebonyolító útvonala. Ennél nagyobb forgalom csak az M1-M7 autópálya bevezető szakasz és az Egér út rendelkezik a nagyobb térségben. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. melléklete szerint értelmezhető a területen a közlekedési eredetű zajterhelés határértéke. A rendelet alapján a Budaörsi út, mint elsőrendű főút mellett a megengedett nappali zajterhelési határérték 65 dB, míg éjjel 55 dB. Az alsó határút lakóutca kategóriájú, hasonlóan a Spanyolréti árok melletti közterülettel, így azoknál a zajterhelési határérték nappal 55 dB, éjjel 45 dB. (Mezőgazdasági területekre a jogszabály alapján nem értelmezhető a közlekedési eredetű zajterhelés határértéke, ezért a tényleges funkció illetve a szomszédos területek alapján került az meghatározásra.) Budapest Stratégiai Zajtérképei alapján megállapítható, hogy a Budaörsi úton nappal a zajkibocsátás 75dB, éjjel 65dB körül alakul. Az úthoz legközelebb lévő épületek esetében sem csökken a nappali zajterhelés 73dB alá, az éjszakai 63 dB alá, ami azt jelenti hogy 8 dB körüli zajhatárérték túllépéssel kell számolni az út menti épületek esetében.

Közúti közlekedési eredetű zajterhelés nappal/éjjel (Budapest Főváros Stratégiai Zajtérképe alapján)

Vasúti közlekedési eredetű zajterhelés nappal/éjjel (Budapest Főváros Stratégiai Zajtérképe alapján)


47


Az Alsó határút mellett minimális, a lakók gépkocsi használatából eredő forgalmi zajkibocsátás, így ott nappal 55-57 dB, míg éjjel 50dB körüli zajterheléssel lehet számolni. Ez a zajterhelés is elsősorban nem a kis utcában megjelenő forgalomból, hanem a Budaörsi út zajterheléséből származik. Ezeken a részeken a nappali határértékek teljesülnek, míg az éjszakai dőszakban 3-5 dB határérték túllépéssel lehet jelen állapotban számolni. Vasúti pályák közül a Budapest - Győr vonal húzódik mintegy 1500 m távolságban. A vasúti zajból eredő terhelés a területen nappal 50 dB körüli, éjjel 45 dB körüli zajterhelést okoz. Nappali időszakban számolni kell még a közelben lévő Budaörsi repülőtér légi forgalmából eredő zajhatásokkal is. A gépek zajhatása 45dB körüli zajterhelést jelent a területen.

Légi közlekedési eredetű zajterhelés nappal (Budapest Főváros Stratégiai Zajtérképe alapján)

Jelentősebb zajkibocsátást okozó üzemi létesítmény a térségben nem található, annak zajhatásával nem kell számolni. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM A térségben legközelebb az Apenta gyógyvíz kutak vízbázisa található. A vízbázisra biztonságba helyezési terv készült, mely alapján meghatározásra kerültek a vízbázis védőterületei. A lehatárolt védőterületek közül a hidrogeológiai „B” védőövezet is a területtől több száz méter távolságban van, így arra hatása gyakorlatilag nincs. Felszíni vízelvezetési szempontból a Területtől K-re halad a Spanyolréti-árok I-es ága. A vízelvezető árok a Rupp-hegy déli részének csapadékvizeit vezeti el. Az árokban szinte mindig van víz. Az árok a Budaörsi úttól É-ra lévő részen és a D-re lévő első 70 m-en is zárt, míg attól délre nyílt árokban halad. Az árok vízminőségére vonatkozóan adatok nincsenek. A vízminőség erősen függ a csapadéktól és a bemosódó szennyezések pillanatnyi jellegétől mértékétől. A területen a felhagyott mezőgazdasági telephely felszámolásával az ott esetlegesen meglévő szennyezések, potenciális szennyzőforrások is megszüntetésre kerülnek. Ezáltal a területen mint a feltételezhető, mind a potenciális szennyzőforrások és azok szennyezésének mértéke csökkenni fog. Az aktívabb zöldfelületekkel a területen a lehulló csapadék nagyobb területen tud a talajba szivárogni, illetve a növényzet vízvisszatartó képessége révén az elvezetésre kerülő csapadékvizek mennyisége is csökken. Mindezek alapján a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotára alapvetően kedvező hatású változásokkal lehet számolni. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

48


TALAJVÉDELEM – TERÜLET ÉRZÉKENYSÉG A 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet értelmében a tervezési terület területi szennyzeződés érzékenységi besorolása felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik. A területen elsősorban a gépállomás területén potenciális talajszennyezés feltételezhető. A fő szennyező a gépjavítás során a talajba szivárgott olaj és olajszármazékok lehetnek. A területre talajszennyezés vizsgálatok készítéséről nincsenek információk. HULLADÉKKEZELÉS Az üzemanyagtöltő területén a veszélyes és kommunális hulladékok gyűjtése a hatósági előírásoknak megfelelően történik. A gépállomás évek óta nem működik, ott hulladékok jelenleg nem képződnek. Jelentősebb hulladékképződéssel a meglévő épületek és burkolatok bontásakor kell majd számolni, amit a hatályos előírások szerint kell majd elvégezni. ÖKOLÓGIAILAG AKTÍV FELÜLETEK A terület biológiai aktivitásértékének számítását az övezeti besorolás (nem differenciált módszer) szerint elvégezve 4,464642-es értéket kapunk. Övezet

Terület (m2)

MG-MT

12066,5

Összesen

12066,5

Biológiai aktivitás érték mutató 3,7

Terület biológiai aktivitás értéke 4,464642 4,464642

Az övezeti besorolás alapján a terület MG-MT övezetű (mezőgazdasági rendeltetésű terület) besorolású. A valóságban azonban egyetlen négyzetmétere sincs mezőgazdasági hasznosításban. A terület É-i részén egy benzinkút, a D-i részén egy felhagyott mezőgazdasági gépjavító állomás romos épületei és felhagyott, elgazosodott udvara található. Így a terület biológiai aktivitásérték mutatójának számításakor a felületek szerinti (differenciált módszer szerinti számítás) a terület tényleges biológiai aktivitásáról sokkal többet árul el. EGYÉB ÖSSZEFÜGGÉSEK A kijelölt területen élettelen természeti érték (földtani feltárás, barlang, értékes felszínforma, forrás, víznyelő) nem található. A kijelölt területen erdő, erdőövezet nincs. A kijelölt területen a tervezett beépítéssel a tájhasználati érték – a jelenlegi elhanyagolt állapottal szemben – növekedik. Az övezeti előírásokban rögzített legkisebb zöldfelület arányának megvalósulása esetén jelentősen javul a terület zöldfelületi ellátottsága. A lakóterületek területén kötelező fásítás a környezeti állapot és a zöldfelületi rendszer további javulását eredményezi.


49


A környezeti állapot és a zöldfelületek vizsgálata


50


KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEK A Budaörsi út - Alsóhatár utca - 1285 hrsz telek által határolt területre a Műhely Zrt. generál tervezésében kerületi szabályozási terv (KSZT) készítése van folyamatban. Jelen terv a KSZT alátámasztó közlekedési munkarésze. A közlekedési munkarészhez kiindulási adatként szolgált:



a területre és környezetére készített geodéziai felmérési helyszínrajz



BKRFT



a tervezési terület környezetében készített KSZT-k.



Partner Mérnöki Iroda Kft. által készített Budaörsi út – Alsó határút – Felső határúti csomópont körforgalom engedélyezési terve.

A JELENLEGI ÁLLAPOT JELENLEGI KÖZÚTI HÁLÓZAT A tervezési terület környezetében gyorsforgalmi kategóriájú az M1-M7 autópályák fővárosi bevezető szakasza. Sugárirányú főút a terület melletti Budaörsi út, az 1. sz. főút fővárosi bevezető szakasza. A Budaörsi út és csomópontrendszerei biztosítják a kapcsolatot az országos és fővárosi hálózatokkal. Körirányú főútvonal az Egér út, szintbeni elsőbbséggel szabályozott végcsomóponttal a Budaörsi úton. Az Egér út az M1-M7 autópályával, a Budaörsi úttal és Kelenfölddel biztosít kapcsolatot. A tervezési területtől északra helyezkedik el a Törökbálinti út kiépítetlen, Gazdagréti út - Felső határút közötti szakasza, amely csak helyi kiszolgáló forgalmat bonyolít le. A Budaörsi út és a Törökbálinti út közötti utak is csak helyi kiszolgálást biztosítanak. A főváros és Budaörs határán a Felső határút a helyi célforgalom útvonala, a Budaörsi út és a Törökbálinti út között. Az Alsó határ út szintén a főváros és Budaörs határán húzódik, a Budaörsi út és az M1-M7 autópálya között, de azt nem érintve. a tervezési terület melletti szakasza gyűjtő út jellegű. A jelenlegi közúti hálózatot a 2. ábra szemlélteti. JELENLEGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT A terület tömegközlekedési ellátottsága kielégítő. A terület tömegközlekedési feltárását a Budaörsi úton közlekedő 40, 240, 240E autóbusz viszonylatok látják el. Legközelebbi megállójuk a területtől északra a Rupphegyi útnál és Felsőhatár útnál található, melyek a tervezési területet 300m-es rágyaloglási távolsággal lefedi. A járatok kapcsolatot biztosítanak a Móricz Zsigmond körtérrel és a Budaörsi lakóteleppel. A tömegközlekedést BKV Zrt. járatain kívül a Budaörsi úton közlekedő Volánbusz helyközi és távolsági autóbuszai is biztosítják. A 760-770-es autóbuszcsalád jellemzően Budapesten a Kelenföldi pályaudvartól indulnak. A jelenlegi közösségi közlekedési hálózatot a 3. ábra szemlélteti.


51


JELENLEGI FORGALMI REND, ÚTPÁLYÁK A terület közlekedési kapcsolatrendszere Budaörsi út menti fekvése miatt igen kedvező. A Budaörsi út a terület elsőrendű főúthálózati kapcsolata. A Budaörsi út terület menti szakasza irányonként 1-1 forgalmi sávos. A közelmúltban felújított útpálya 7,5m széles jó minőségű aszfaltút. A kétoldali aszfalt járda jellemzően kiépült. A Felső határút és az Alsó határúti csomópontja stop - elsőbbség adással fölérendelt szabályozású. A csomópontban osztályozók nem épültek ki, de a Budaörs területén található autóbusz megállópár öbölben került elhelyezésre. A tervezési terület északi oldalán Shell üzemanyagtöltő állomás található, egyirányú kapcsolatai a Budaörsi útra szervezettek. A Budaörsi úton ballra nagyíves kapcsolata kiépült. Az Alsó határút 2X1 forgalmi sávos gyűjtő út jellegű utca, mely Budapest és Budaörs határán húzódik. Az utca közúti forgalma jellemzően a Budaörs felöli oldalon található lakóövezet forgalmából adódik, rávezetve azt a Budaörsi útra. Minősége közepes állapotú aszfalt, szélessége 6-6,6 méter. Budaörs felöli oldalon az aszfalt járda kiépült. Jelzőlámpás csomópontja nincsen, az alárendelt utak elsőbbségadással kapcsolódnak. A tervezési terület közúti kapcsolatai erre szervezettek. A jelenlegi forgalmi rendet a 4. ábra szemlélteti. JELENLEGI PARKOLÁSI HELYZET Az Alsó határút érintett szakaszán jelenleg a szegély menti parkolás jellemzően megengedett. A lakóházaknak kijelölt, jellemzően telken belüli parkolói vannak. A tervezési terület jelenleg alulhasznosított, parkolási problémák nincsenek. A Budaörsi út menti kereskedelmi létesítmények a szükséges parkolóikat telken belül kiépítették. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosok közlekedését a határoló utcák mentén kiépített aszfalt burkolatú járdák szolgálják. A Budaörsi úton az itt található buszmegálló miatt a gyalogos mozgást, gyalogátkelőhely biztosítja. A Budaörsi út városhatár – Gazdagréti úti csomópont közötti szakasza a fővárosi útfelújítási program keretében felújításra került és kiépült a közúttól és gyalogjárdától elválasztott kerékpárút. Továbbvezetése az Alsó határúton táblával jelzett, de ki nem jelölten történik Budaörs Zóna 30-as övezete felé.

Az Alsóhatár utca jelenlegi szélessége 8,5-17,5 méter között változik. Az utca budaörsi oldalán kiépített járda található. Az utca keleti oldalán járda nincs és a terepszintek különbségeit kiegyenlítő rézsű lába is itt húzódik.

Az utca keresztmetszete észak felé


52



53



54



55


KÖZMŰVIZSGÁLAT KÖZMŰELLÁTÁS A vizsgált területen fentiek figyelembe vételével az alábbi területek közműellátási lehetőségét tártuk fel: A meglévő közművezetékek vízszintes és magassági adatait az Üzemeltetőktől kapott adatok, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. Összességében megállapítható, hogy a terület és tágabb környezete hagyományos rendszerű közműhálózattal (a szennyvízelvezetést kivéve) a jelenlegi igényszintnek megfelelően ellátott.

VÍZIKÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS A vizsgált terület a Fővárosi Vízművek Zrt. 19. Dayka Gábor vízellátási nyomásövezetben helyezkedik el. A térséget ellátó medence fenékszintje 201,14 m B. f. A terület vízellátását (kommunális + tűzoltóvíz) a Budaörsii úti DN300 acny., az ezzel közel párhuzamosan haladó (a vizsgált terület környezetében) Dk200KPE, valamint az Alsóhatár utca mentén kiépített DN150 acny. vízvezeték biztosítja. CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS A vizsgált területet határoló Alsóhatár utca mentén húzódik Budapest és Budaörs közigazgatási határa. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által üzemeltetett, elválasztott rendszerű csatorna rendszeréhez tartozik, azonban szennyvízcsatorna jelenleg csak a Budaörsi út Ruphegyi út csomópontban található. Az Általános Csatornázási Tervben távlatban tervezett csatorna húzódik a Budaörsi út mentén a Felső határút és a Ruphegyi út között. Ezen szennyvízcsatorna tervezésénél — az FCSM Zrt. Mérnöki Osztályának tájékoztatása szerint— azonban nem vették figyelembe a tervezési területről távlatban elvezetendő szennyvízmennyiséget.

Az Alsóhatár utca mentén kiépített szennyvízcsatorna a budaörsi szennyvíz elvezető rendszert üzemeltető Törsvíz Kft. működési területéhez tartozik, ezért a vizsgált területen keletkező szennyvizet csak a két Önkormányzat, illetve a két közmű üzemeltetője közötti megállapodás esetén lehetne megvalósítani, amihez várhatóan az FCSM Zrt. nem fog hozzájárulni. A vizsgált terület a Spanyolréti-árok I. ágának vízgyűjtő területén helyezkedik el. A területet K-i oldalon határoló Spanyolréti-árok I. ág (Kakukkhegyi-árok) a Budaörsi utat zárt szelvényben keresztezi (DN1000ROCLA), a keresztezés után DN1200 méretre vált, majd egy 40 m hosszú, Csomiép TB40/70/50 vb. elemmel burkolt szakasz után burkolatlan szakasszal folytatódik. Az árok befogadója a Budaörsi-árkon, majd a Hosszúréti-árkon keresztül a Duna. Az árok üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. A terület Ny-i oldalán határoló Alsóhatár utcában, a Vak Bottyán utca és a Spanyolréti-árok I. ága között egy DN50-60-as csapadékcsatorna üzemel, melynek befogadója maga a Spanyolréti-árok I. ága.


56


ENERGIA KÖZMŰVEK ELŐZMÉNYEK A részletes szabályozás alá vont területre vonatkozó általános és alapadatokat a generáltervezői és a bevezető szakirodalom részletesen rögzítette. Jelen szakági tervanyagunkban kizárólag az érintett szolgáltatóktól beszerzett adatok alapján, és az energia közműhálózatokkal kapcsolatos helyszíni vizsgálataink eredményének ismertetésére szorítkozunk. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

NAGYFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A vizsgált területen, illetve annak határvonalain belül a villamosenergia-szolgáltatás a Lágymányosi 120/10 kV-os Nagy/Középfeszültségű tápponton keresztül történik, az innen indított 10 kV-os középfeszültségű kábel hálózatokon keresztül valósult meg a villamos energia ellátás. Területünk közvetlen határvonala mellett a Budaörsi oldalon, pedig a villamos energia ellátás a Budaörsi 120/20 kV-os alállomástól indított 20 kV-os szabadvezeték hálózatokon keresztül történik.

KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A Lágymányosi 120/10 kV-os alállomástól indított 10 kV-os gerinckábel hálózatok nyomvonala Keleti irányból, az Budaörsi út nyomvonalát követve, annak páros - számozású oldalán vezetve lép be a vizsgált területre. A nyomvonal két párhuzamos kábelívvel csatlakozik területünkre, majd vonalvezetése befordul az Alsóhatár utcára, és az ide telepített 1232. sz. betonházas BHTR-C típusú 10/0,4 kV-os transzformátor állomáshoz csatlakozik. Területünk határvonala mellett a Budaörsi oldalon a közvetlen villamos energia ellátás fentiek szerint tehát a Budaörsi 120/20 kV-os alállomástól indított, a Kertész utcában kiépített 20 kV-os szabadvezeték hálózatról táplált, és az ott telepített 0328. sz. vasoszlopos 20/0,4 kV-os transzformátor állomáson keresztültörténik.

KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK A vizsgált területen a jelenleg meglévő 1232. sz. 10/0,4 kV-os transzformátorállomás szekunder kapcsoló berendezésétől indított kisfeszültségű hálózatokon keresztül történik a villamos energia fogyasztók közvetlen ellátása.

KÖZVILÁGÍTÁS A részletes szabályozás alá vont terület meglévő közvilágítási rendszerének táppontját, a vizsgált területünkön lévő, közép/kisfeszültségű transzformátorállomásba telepített közvilágítási kapcsoló egység képezi, az innen kiinduló közvilágítási áramkörök föld-kábeles táplálású légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A megvalósult közvilágítási rendszerek megoldásmódja és maguk a közvilágítási hálózatok és berendezések is változatos arculatot mutatnak.


57


A közvilágítási berendezések korszerűsítése az energiatakarékos fényforrások beépítése a tervezési területen belül, a közterületeken megtörtént. A vizsgált terület főbb útvonalainak jelenlegi közvilágítási helyzete: Budaörsi

úton:

tartószerkezetein7-9

egyoldalas m-es

elrendezésben,

a

fénypontmagasságban

kisfeszültségű elhelyezett,

szabadvezeték

Tungsram

-

hálózatok

Schréder

Z2-es

lámpatestekben 150W-os Na fényforrásokkal. A Felső Örsöd utcán a meglévő gyalogos út érintett szakaszán: egyoldalas elrendezésben, a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartószerkezetein 6 - 7 m-es fénypontmagasságban elhelyezett, EMIKA zárt lámpatestekben 70 W-os Na fényforrásokkal. Az Alsóhatár utca érintett szakaszán: egyoldalas elrendezésben, a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartószerkezetein 7 m-es fénypontmagasságban elhelyezett, EMIKA zárt lámpatestekben 18 W-os fénycsöves fényforrásokkal. A meglévő közvilágítás a Budaörsi úton a forgalmi viszonyok szempontjából megfelelőnek minősíthető, míg a további útvonalak megvilágítása csak irányfény jellegű. FÖLDGÁZELLÁTÁS Vizsgált területünk közvetlen határvonalain belül jelenleg nincs kiépített földgáz hálózat. A tervezési terület közelében, a Budapest XI. kerületi oldalán a földgázellátás a Rupphegyi úton, illetve a Pagus utcában épült ki, melyek táplálása a budapesti 40 bar-os nagynyomású körvezeték hálózatról csatlakozó Balatoni úti (FŐGÁZ) gázfogadó állomástól indított nagyközép nyomású gerinc hálózatról, illetve növelt kisnyomású földgáz hálózatokon keresztültörténik, jelenlegi nyomvonaluk nem érintik a szóban forgó területi egységet. Területünk közvetlen határvonala mellett a Budaörsi oldalon a Budapesti úton, a Vak Bottyán utcában, és a Kertész utcában a földgáz ellátás a Budaörsi gázfogadó állomástól indított, TIGÁZ üzemeltetésű középnyomású földgáz hálózatokon keresztül történik. A földgázvezetékek felülvizsgálata, karbantartása és az esetleges hibák kijavítása folyamatosan tervszerűen történik, a vezetékhálózatok üzeme és állaga, jelenlegi üzemvitelük megfelelő.

TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS - TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A vizsgált terület a Magyar Telekom Távközlési Rt. Budai Távközlési Műszaki Szolgáltató Központjához tartozik a közvetlen kiszolgáló a Talaj utcában üzemelő „Farkasrét” elnevezésű RSS rendszerű alközpont. A Budaörsi út mindkét oldalán, és az Alsóhatár utcán beton tömbcsatornás, műanyag védőcsöves alépítmények és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolat alatt. Ezen túlmenően pedig a Budaörsi út páratlan számozású oldalán, továbbá az Alsóhatár utca és a Felső Örsöd utcák érintett szakaszán még a meglévő a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartószerkezeteire szerelt légvezetékes távközlési és telekommunikációs hálózatok is kiépültek. Az alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel és távbeszélő vezetékekkel történik a közvetlen ellátás. A vizsgált terület határvonalain belül nem található nyilvános távbeszélő állomás.


58


MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából jól lefedett területnek nyilvánítható, itt jelenleg nem található mobil távközlési-; telekommunikációs-; bázisállomás vagy adótorony, így közterületen újabb bázisállomások vagy adótornyok telepítését nem tervezzük. HÍRKÖZLÉS A szorosan vett tervezési területen nem épültek ki tűzvédelmi, vagyonvédelmi, vagy hírközlési jellegű hálózatok. Az egyéb „polgári jellegű” adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a korábban taglalt távközlési hálózatokon keresztül nyílik lehetőség. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása után a tervezési terület a Magyar Telekom Távközlési Zrt. „T – Home” kábeltelevíziós üzletágának ellátási körzetébe tartozik. A telekommunikációs szolgáltatás a vizsgált területünkön kívül annak Budaörsi „oldalán” valósult meg. Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékei a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan épültek ki.


59



60


JAVASLATOK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


61


FEJLESZTÉSI CÉLOK A TERÜLETEN: 

A környezet- és tájromboló jelenlegi állapotok megszüntetése a területen



Területi hatásvizsgálat kidolgozása (külön munkarészként) a terület övezeti átsorolása érdekében



Szabályozási előírások kidolgozásával biztositani a terület új és szakszerű beépítését



Szabályozási terv készítésével biztosítani az új beépítés térbeli kialakításának lehetőségét



A szabályozási tervdokumentáció részeként közlekedési, közműellátási és környezetfejlesztési javaslatok kidolgozása

A TERÜLET SZABÁLYOZÁSI JAVASLATA A környezetben meglévő beépítések jellemzői: Budaörs, Alsóhatár utca: a terület a helyi építési szabályzat szerinti Lke-1/SZ jelű építési övezetbe sorolt, az alábbi jellemzőkkel (…) számú táblázat

A kiválasztott területtől É-ra: az FSZKT szerinti L3 és I jelű építési övezetek területei találhatók. A területen javasolt, ÚJBUDA-KVSZ szerinti építési övezet: L4-XI jelű építési övezet A terület az Újbuda Kerületi Városrendezési Szabályzat övezeti besorolása szerint MG-MT jelű mezőgazdasági rendeltetésű övezet. A fejlesztési cél – lakóterület kialakítása – övezetmódosítást tesz szükségessé. A Területi Hatástanulmány javaslata szerint a KVSZ-ben meghatározott L4-XI jelű építési övezet szerinti besorolás alkalmazása támogatható. A javasolt határértékek meghatározásakor figyelembe vettük a szomszédos beépített budaörsi lakóterületre vonatkozó előírásokat. (…) számú táblázat az építési telekre meghatározható

L4-XI

paraméter típusa

legkisebb

legnagyobb

legnagyobb megengedett

az épületre meghatározható legkisebb

legkisebb megengedett


területe

szélessége

területe

beépítési mértéke

szintterületi mutatója

zöldfelületi mértéke

m2

m

m2

%

m2/ m2

%

m

m

50

4,0

7,5

építménymagassága

általános határértékei általános határérték

800

16

-

25/30*

0,7

* terepszint alatti beépítés esetén

L4-XI: Intenzív kertvárosias lakóterület (KVSZ 35.§)


62


A JAVASOLT LAKÓTERÜLET TERVEZETT ÉPÍTÉSI ÖVEZETI BESOROLÁSA ÉS MUTATÓI TERVEZETT LAKÓTERÜLET

a hatályos KVSZ-ben megengedett

jelenlegi állapot adatai, mutatói

tervezett állapot adatai, mutatói

telek megengedett legkisebb területe

m2

2000

-

800

telek területe

m2

8179

8179

7420

%

3%

21,9% (22,4%*)

25%

m

2

245

1793 (1996*)

1855

%

3%

m2

245

legnagyobb beépítettség legnagyobb terepszint alatti beépítettség

30% 0

50%

%

legkisebb zöldfelület (teljesértékű)

2226

2

0

m

3710

legkisebb építménymagasság

2

m

3,0

6,0

legnagyobb építménymagasság

m2

4,5

7,5

legnagyobb szintterületi mutató

m2/m2

0,05

0,22 (0,24*)

0,70

1793 (1996*)

5 194

6 lakás/800 m2 telek +1 lakás/120 m2 telek

elméleti maximum 62 db lakás

m2

szintterület

* a jogi határokon kívüli épületrészekkel max. lakásszám szabályzat alapján: (db/telekterület)

db

3

A BVKSZ alapján a legalább 800 m2-es telkeken 6 lakás, minden további 120 m2 telekterületen további egy lakás létesíthető. A terület geometriája és a feltárás rendszere, valamint az üzemanyagtöltő állomás védőtávolsága miatt lecsökkenő területen (6.880 m2) mintegy 48-55 lakás létesíthető.

A JAVASOLT INTÉZMÉNYTERÜLET TERVEZETT ÉPÍTÉSI ÖVEZETI BESOROLÁSA ÉS MUTATÓI TERVEZETT INTÉZMÉNYTERÜLET

a hatályos KVSZ-ben megengedett

jelenlegi állapot adatai, mutatói

tervezett állapot adatai, mutatói

telek megengedett legkisebb területe

m2

2 000

-

1 500

telek területe

m2

3 888

3 888

3 888

%

3%

14,17%

35%

m2

117

551

1 361

%

3%

-

40%

m2

117

-

1 555

%

-

-

35%

m2

-

-

1 361

legkisebb építménymagasság

m2

3

-

3,0

legnagyobb építménymagasság

m2

4,5

-

9,5

legnagyobb szintterületi mutató

m2/m2

0,05

0,14

0,5

m2

194

551

1 944

legnagyobb beépítettség legnagyobb terepszint alatti beépítettség legkisebb zöldfelület (teljesértékű)

szintterület


63


A meglévő Shell benzinkút területének besorolása célszerűen vegyes terület, ezen belül intézményterület (I) lehet, a kialakult állapot alapján.

A területen javasolt, ÚJBUDA-KVSZ alapján javasolt építési övezet: I-XI/L-8 jelű építési övezet (…) számú táblázat az építési telekre meghatározható

I-XI/L-8

paraméter típusa

legkisebb

legnagyobb


az épületre meghatározható legkisebb

legkisebb megengedett


területe

szélessége

területe

beépítési mértéke

szintterületi mutatója

zöldfelületi mértéke

m2

m

m2

%

m2/ m2

%

m

m

35

3,0

8,0

építménymagassága

általános határértékei általános határérték

1500

25

-

35/40*

0,5

* terepszint alatti beépítés esetén


64


MEGFELELTETÉS BUDAPEST HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK A KVSZ módosításának feltétele a magasabb szintű jogszabályok szerinti tervi összhang megteremtése, melynek alapja a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében rögzített elhatározásoktól történő eltéréshez adott engedély. Budapest hatályos Településszerkezeti Tervében az alábbi módosítások szükségesek: 1. a terület területfelhasználási egységbe sorolásának megváltoztatása mezőgazdasági területről vegyes- és lakóterület területfelhasználási egységre 2. a belterületi határ módosítása és a terület belterületbe vonása.



65


MEGFELELTETÉS AZ FSZKT KERETÖVEZETI BESOROLÁSAINAK A KVSZ módosításának feltétele a magasabb szintű jogszabályok szerinti tervi összhang megteremtése, melynek alapja a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében rögzített elhatározásoktól történő eltérésre adott engedély. A Fővárosi Szabályozási Kerettervben (FSZKT) az alábbi módosítások szükségesek: 1.

a terület területfelhasználási egységbe sorolásának megváltoztatása mezőgazdasági területről vegyes- és lakóterület területfelhasználási egységre

2.

a belterületi határ módosítása és a terület belterületbe vonása.


A terület tervezett besorolásai:



az „I” jelű keretövezetbe a meglévő SHELL üzemanyagtöltő állomás telke,



az „L4” jelű intenzív kertvárosias lakóterületbe a volt mezőgazdasági telephely területe,



az Alsóhatár utca szabályozási szélességének változása alapján keretövezetbe nem sorolt közterület alakul ki,



a további területek keretövezeti besorolása nem módosul.


66


KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (HATÁLYOS KVSZ) JELENLEGI ÖVEZETI BESOROLÁSOK

A terület KVSZ szerinti besorolása külterületi „MG-MT-XI” jelű övezet.


67


KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (ÖVEZETI TERV) A VÁLTOZÁS UTÁNI ÖVEZETI BESOROLÁSOK

A terület a változás után belterületi „I-XI/L-8” jelű, intézményterületi építési övezet, „L4-XI” jelű intenzív kertvárosias lakóterületi építési övezet, illetve az Alsóhatár utca mentén keretövezetbe nem sorolt közterület.


68


KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT TELEKALAKITÁSI JAVASLAT A javasolt telekalakítás alapvetően a környezetben kialakult és a XI. kerület területén a KVSZ-ben alkalmazott építési övezet telekalakítási előírásaira épül. A meglévő SHELL üzemanyagtöltő állomás telke kialakult. A A meglévő SHELL üzemanyagtöltő állomás deli telekhatára mentén egy új közlekedési terület biztosíthatja a terület közművesítését, a felszíni vizek elvezetését és a tervezett lakótelkek kiszolgálását. A kialakítható legkisebb telekterület alkalmazásával alakíthatók ki a tervezett lakótelkek.

Telekalakítási javaslat egy lehetséges változata a legnagyobb területigényű közlekedési csomóponttal MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

69


BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

“A” VÁLTOZAT (a terület egy lehetséges beépítése: növényi térfallal, mély előkertekkel)

Az “A” és a “B” változat között az eltérés az épületek orientációja. Az “A” változatban a beépítés az Alsóhatár utca vonalát követi, egységes, “zárt” utcaképet alkotva az út mentén, a SHELL üzemanyagtöltő állomás vonalától délre a terület teljes hosszában. A SHELL üzemanyagtöltő állomás felé – az 50 méteres védőtávolság figyelembevételével – kertekkel csatlakoznak a telkek, a terület csendesebb zónájába húzódó épületekkel.


70


“B” VÁLTOZAT (a terület egy lehetséges beépítése, utcakép és térfal képzéssel)

A “B” változatban a beépítés a telkek keleti határát vonalát követi. Ebben a változatban az Alsóhatár utca mentén a kertek látványa alkot egységes látványt, délnyugati tájolású kertekkel, eltávolodva az Alsóhatár utca forgalmától. A SHELL üzemanyagtöltő állomás felé – az 50 méteres védőtávolság figyelembevételével – kertekkel csatlakoznak a telkek, a terület csendesebb zónájába húzódó épületekkel.


71


KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT A tervezési területen övezeti besorolás módosítás tervezett. A jelenlegi „MG-MT” jelű mezőgazdasági rendeltetésű terület helyett a meglévő és megmaradó benzinkút részére I. intézményi terület, attól délre egy új utca részére, valamint intenzív kertvárosias lakóterület jön létre. A területen megszűnik a volt mezőgazdasági telephely romos épületei és a potenciális talajszennyező forrásai is felszámolásra kerülnek. Ez javítja a területen a környezeti minőséget. Fontos megmaradó építést részben korlátozó tényező a benzinkút 50 m-es védőterülete, melyet a benzin kipárolgását jelentő töltőoszlopoktól, valamint az üzemanyag tároló tartályok szellőzőitől és lefejtő állásoktól kell mérni (47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet 7.§ (2) bekezdése szerint). A szabályozás során az építési helyek kijelölése a védőterület figyelembevételével valósult meg. A térség légszennyezettségi állapotát döntő módon továbbra is a Budaörsi út gépjármű forgalma fogja meghatározni. A fejlesztés az út forgalmához képest csak minimális forgalomnövekedést fog eredményezni, ami a szennyezettségi állapot kialakulásában elhanyagolható mértékű változást okozhat. A létesülő épületeknél törekedni kell azok minimális energia igényére. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy azok fűtése, hűtése és szellőztetése a lehető legkevesebb energia felhasználással legyen biztosítható. Az épületek ezeknek a követelményeknek csak úgy felelnek meg, ha megfelelő hőszigeteléssel, jelentős fényáteresztő felületekkel és árnyékoló berendezéssekkel ellátottak. A terület beépítése során az új épületek hőellátása gázüzemű berendezésekkel tervezett, legvalószínűbb, hogy lakásonkénti berendezések telepítésére kerül sor. Ezek a kisberendezések nem minősülnek egyedi légszennyező forrásnak. A telepítésre kerülő berendezéseknek meg kell felelniük a legkorszerűbb

technológiai

követelményeknek.

A

lakóépületek

együtemű

létesítése

esetén

elképzelhetőnek tartjuk az épületek hőellátásához hőszivattyú alkalmazását, ami a helyi energiák jobb kihasználását és kevesebb külső energiaigényt jelente kevesebb szennyezőanyag kibocsátás mellett, ugyanakkor jelentősebb létesítési költség mellett. Környezeti szempontból a hőszivattyús megoldás a környezetet kevésbé terhelő megoldást biztosítana. A beépítés megvalósításához szükséges terület K-i oldalán lévő Spanyolréti-árok I-es ágának mederrendezése is. Elsősorban a medernek a jogi határokhoz való igazítása, illetve a szomszédos területek megközelítésének biztosítása, illetve a megfelelő vízelvezető képesség miatt lenne erre szükség. Műszaki szempontból legegyszerűbb megoldást az árok zárttá alakítása jelent, ami a z árok területtől É-ra lévő szakaszán már nagyobb hosszban meg is valósult. Környezeti szempontból viszont kedvezőbb lenne a jelenlegihez hasonló föld, vagy száraz kőrakással stabilizált meder kialakítás. Ez a megoldás biztosíthatja a víz jelenlétének kedvező mikrokörnyezeti adottságokat módosító hatásait, mind a levegő, mind a talaj, mind a környező növényzet vonatkozásában. Az árok nyílt meder estetében meghatározott parti sávja a meder rézsűkoronájától mért 3-3 m a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet szerint. Nyílt meder esetében a jogszabályban előírt karbantartási sávok biztosítása részben a szomszédos közterülettel, részben a szomszédos telkeken beépítési korlátozással, a területsáv gyepes felületként való megtartásával, azon kerítés létesítés tilalmával is biztosítható, illetve lehetséges a területsáv közterületté alakításával is. Jogilag az utóbbi megoldás a leginkább rendezettnek tekinthető megoldás.


72


Távlatban lehetséges az Alsó határút jelenleginél nagyobb forgalmú gyűjtőúttá való alakítása. Az ehhez szükséges területsáv a telkek út felőli előkerti területének növelésével biztosítható. A területen jelentősebb zajterhelésű területrésszel nem kell számolni. Várhatóan különleges zajvédelmi intézkedésekre sem lesz szükség. Az építési földmunkák megkezdése előtt javasolt a volt mezőgazdasági telephely egyes, potenciálisan szennyezett részeinél a talajminták laboratóriumi vizsgálatával igazolt szennyezettségi vizsgálatokat folytatni. Elsősorban potenciális olajszennyezés lehetőségére célszerű a vizsgálatokat végezni. Szennyezettség

feltárása

esetén

az

illetékes

környezetvédelmi

felügyelőség

határozatának

megfelelően kell eljárni. Földmunkák végzése során a kikerülő talajminőség folyamatosan ellenőrizendő. Veszélyes hulladékként kezelendő szennyezett talajok a vonatkozó rendeletek szerint mentesítendők, vagy veszélyes hulladéklerakóba szállítandók. Ugyanúgy a feltöltésekhez is csak megfelelő minősítéssel rendelkező anyag használható fel. Az épületek alapozásakor fokozott figyelemmel kell lenni a talajvíz áramlására. Az új épületek nem okozhatják a talajvíz pangását, és nem okozhatnak a szomszédos épületekben károkat. A magas talajvízszint miatt a talajvíz az elszennyeződésére fokozottan érzékeny, ezért a talajvíz fokozott védelmet igényel. A terepszinten és terepszint alatt kialakításra kerülő létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy azokból szennyeződés ne érhesse sem a talajt sem a talajvizet. A szükséges mennyiségű parkolóhelyek kialakítása lehetőleg az épületek földszinti vagy terepszint alatti első szintjén kerüljenek kialakításra. A felszíni parkolók csak korlátozottan, és fásítottan kerüljenek kialakításra. A szabadon maradó, be nem épített területek túlnyomórészt fásított zöldfelületként alakítandók ki.


73


ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési területen átépítése tervezett. A területen jelenleg meglévő benzinkút megmarad, de mögötte a volt mezőgazdasági telephely helyén lakóterület jön létre. A változáshoz övezeti módosítás is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi „MG-MT” jelű mezőgazdasági rendeltetésű terület helyett a meglévő és megmaradó benzinkút részére I. intézményi terület, attól délre egy új utca részére, valamint intenzív kertvárosias lakóterület jön létre. Intézményi területen min 35 %-os, míg a lakóterületen min 50 %-os minimális zöldfelület létesítésének előírása tervezett. A mezőgazdasági telephely területén létrejövő lakó övezetben maximálisan 52 db lakás elhelyezése tervezett. A beépítési tervek alapján a lakó övezetű telkeken az 50%-os minimális zöldfelületi arány biztosított. A beépítési tervek 55%-os zöldfelületi értéket is lehetővé tesznek. A benzinkút területén változás nem tervezett, itt a 35 %-ot kis mértékben meghaladó mértékű zöldfelületi arány így biztosan megmarad. A lakóterületi használat révén a jelenleg extenzív, kezeletlen telephely helyén egy rendezett, intenzíven fenntartott zöldfelülettel rendelkező terület jön létre. Lakóterületen az OTÉK szerinti 3 szintű növénytelepítésnek megfelelő zöldfelület kialakítás javasolt. (Azaz 150m2-ként legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő fa, 40 db nagy, vagy közepes méretű cserje és a többi felületet talajtakarókkal, gyeppel fedetten kell létesíteni.) Ezzel a ténylegesen biológiailag aktív zöldfelület és az összes asszimiláló felület jelentősen nőni fog a jelenlegi állapothoz képest. Zöldfelületi szempontból javasolt a Spanyol-réti árok I-es ágának nyílt árokként való megtartása. Javasolt, az árok medrének stabilizálása mérnökbiológiai módszerek alkalmazásával, ami nem egy zárt csatornává, hanem egy élő vízfolyássá alakítaná az árkot, melyben még a csapadékszegény időszakokban is jellemzően van víz. Új közterületek kialakítása tervezett a benzinkút és a lakóterület között. Az út szélessége lehetővé teszi a kétoldali zöldsáv és abban fásítás kialakítását. A benzinkút felőli oldal sűrűbb fásítása a benzinkút jelenléte miatt is indokolt. A TERVEZETT FAÁLLOMÁNY A kialakuló rendezett zöldfelületek biztosítják a fák telepítésnek lehetőségét mind a teleken, mind a közterületeken. A közterületek fásítására elsősorban az alábbi fafajokat javasoljuk: korai juhar (Acer platanoides), gömbjuhar (Acer platanoides 'Globosum'), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), nyugati ostorménfa (Celtis occidentalis), magas kőris (Fraxinus excelsior), virágos kőris (Fraxinus ornus 'Mecsek'), japán akác (Sophora japonica), madárberkenye (Sorbus aucuparia), svéd berkenye (Sorbus intermedia), kislevelű hárs (Tilia cordata), melyek relatíve jobban tűrik a városi mostohább környezeti viszonyokat is. Szinte valamennyi közterület esetében javasoljuk és szükséges a meglévő fasorok kiegészítése pótlása, helyenként cseréje. Megtartásra javasolt a Spanyol-réti árok mentén lévő diófák. A tervezett, vagy kialakuló utak mentén meglévő fás állományt javasolt megtartani és csak a szükséges és indokolt mértékben szabad a még meglévő fákat kivágni (épület helyén lévők, betegség miatt feltétlen kivágandó fák). A kivágásra kerülő fákat a helyben szokásos módon kell visszapótolni. A telkek belső részein javasolt a területen őshonos fafajok lehető legnagyobb mértékű alkalmazása, de érdemes figyelembe venni, hogy azok nagyobb díszítő értékkel bíró változatai kerüljenek telepítésre.


74


A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK (BIA) SZÁMÍTÁSA A biológiai aktivitásérték számítását az úgynevezett differenciált módszer szerint (kialakult állapot szerinti felületi minőségekkel számolva) végeztük el. A módszer szerinti számított Biológiai aktivitás érték az alábbiak szerint alakul: Felület jellege

Terület (m2)

Biológiai aktivitás érték mutató

Terület biológiai aktivitás értéke

aszfalt járda

5,0

0,0

0,000000

aszfalt út

1091,6

0,0

0,000000

beton járda

326,8

0,0

0,000000

beton lábazat

20,3

0,0

0,000000

beton út

2941,3

0,0

0,000000

földút

676,6

1,0

0,067660

zúzott kő

86,8

1,0

0,008680

épület

2011,6

0,0

0,000000

egyszintes zöldfelület

2627,2

5,0

1,313600

kétszintes zöldfelület

2279,3

6,0

1,367580

Összesen

12066,5

2,757520

Tervezett állapot esetében is a differenciált módszer szerinti számítást végeztük el. A tervezett állapotban a benzinkút területén nem lenne változás, így ott a meglévő értékkel számoltunk. A kialakuló 12 m széles közterület esetében 10%-os minimális méretű teljes értékű zöldfelületet kétszintű növénytelepítéssel kialakítva tervezzük (gyepsáv és benne fasor). A kialakuló lakóterület esetében min. 50%-os teljes értékű zöldfelülettel számolunk, melyet az OTÉK szerinti

háromszintű

növénytelepítés

kívánalmainak

megfelelően

alakítanak

ki.

Ezekkel

a

megkötésekkel számolva a terület biológiai aktivitás értéke a következők szerint alakul: Terület egység

Terület (m2)

Terület biológiai aktivitás érték kategóriának megfelelő mutatószám

A területen belül a zöldfelület aránya (%)

A terület számított biológiai aktivitásértéke

Benzinkút

3887,9

3,359114

meglévő

1,30599

Lakóterület

7183,3

7

50%

2,514162

Közterület

995,4

6

10%

0,0597228

Összesen:

12066,6

3,8798748

A számítás alapján a területen a ténylegesen meglévő biológiai aktivitás érték (differenciált módszerrel számított) növekedni fog a jelenlegi állapothoz képest, ami azt jelenti, hogy a terület jelenlegi biológiai aktivitásértéke a jelenlegi 2,757520 helyett 3,8798748 értékre fog nőni. A területen nem található természetvédelmi terület, NATURA 2000 terület, Ökológiai hálózat területe. Az ilyen kategóriájú védett területek csak nagy távolságban, legalább 1 km távolságban vannak. Mindezek alapján a terület övezeti átsorolása és rendezett beépítése nem fejt ki káros hatást a természeti értékek védelmére és a biodiverzitás fenntartására sem.


75


KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A „Főváros Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve” szerint a környezetben lévő főutak szerepe a jövőben is megmarad, a területet környezetében, meglevő fő- és gyűjtőutak bővítését nem irányozza elő. A budaörsi úton a csomópontok átépítése, fejlesztése várható. Tágabb környezetben az általános tervek előirányozzák a Törökbálinti út kiépítését a Gazdagréti út és a Felső határút között. Budaörs fejlesztési tervei előirányoznak egy új M1/M7 autópályához közeli K-NY irányú II. rendű főutat az Egér út és a Sport utca között. A tervezett út, hálózati szerepe a Budaörsi út tehermentesítése, egyes szakaszai egymástól függetlenül már megépültek, de hatása csak a teljes kiépítés után lesz jelentős. A közúti hálózat távlati fejlesztése közvetlenül nem érinti a területet. A távlati közúti hálózatot az 5. ábra szemlélteti.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A terület környezetében a vizsgálati részben ismertetett tömegközlekedési hálózat (autóbusz hálózat) alapvetően megmarad. A Budaörsi úti viszonylatok megállói 300 m-es lefedettséggel alapvetően biztosítják a tömegközlekedési kiszolgálást. A terület távlati közösségi közlekedési hálózati kapcsolatai a 4. metróvonal Etele tér- Virágpiac szakaszának megvalósításakor változnak meg alapvetően. A Budaörsi út – M1/M7 autópálya – Egér út által határolt területen a metró végállomáshoz kapcsolódóan autóbusz végállomás és nagy kapacitású P+R parkoló épül. A térség autóbuszjáratainak egy része a metró végállomáshoz fog kapcsolódni. A távlati közösségi közlekedési hálózatot a 6. ábra szemlélteti.

FORGALMI RENDEZÉSI JAVASLAT A FORGALMI IGÉNYEK ELŐREBECSLÉSE A tervezési területe beépítése lakó. Az új beépítés 48-50 lakás beépítését teszi lehetővé. A létesítmény által keltett többletforgalom meghatározása a parkolók illetve a lakások száma alapján történik.

Figyelembe

véve

a

budapesti

átlagos

alapadatokat

elmondható,

hogy a

keltett

többletforgalom a terület méretéből és funkciójából adódóan minimális, a közúti forgalom mértékét nem befolyásolja. Az alábbi táblázat az eredő és érkező forgalom nagyságát mutatja délelőtti és délutáni csúcsidőszakban.

Reggeli csúcsóra Délutáni csúcsóra

Közút E/ó/irány Belépő Kilépő 0 20 10 1


Tömegközlekedés Utas/ó/irány Belépő Kilépő 0 30 20 0

76


PARKOLÁS, PARKOLÁSI MÉRLEG A vizsgált tömbben az új beépítés és fejlesztés OTÉK szerint biztosítandó parkolóhely igényét telken belül kell biztosítani. A funkció és a területnagyság függvényében számított személygépkocsi parkolási igényt illetve a lakóegységek után számított személygépkocsi parkolási igényt az OTÉK szerinti normatívák alapján kell számolni. Egy személygépkocsi számítandó minden lakás, üdülőegység után. A KÖZÚTI KAPCSOLATOK JAVASOLT KIALAKÍTÁSA, JAVASOLT FORGALMI REND Az előirányzott Budaörsi úti csomópont fejlesztések indokolttá teszik a Budaörsi út Alsó határút és Felső határút csomópont átépítését. A terület környezetében készült kerületi szabályozási tervben illetve a csomópontra készült engedélyezési tervben egy 4 ágú körforgalom tervezett. A körforgalom a Budaörsi út és az Alsó határút tengelyében lett kialakítva a korábbi érvényes előírások szerint. Ezek alapján került szabályozásra a Shell üzemanyagtöltő állomástól északi irányban lévő (1289/1 hrsz) közterület. Jelen tervben az engedélyezési tervből átvett, a tervezési területbe „legjobban belógó” és legnagyobb területet igénybe vevő geometriai kialakítást szerepeltettük. A tervezett forgalmi kialakítást a 7.1 ábra szemlélteti. Továbbá alternatív megoldásként szerepeltettünk egy hasonló geometriájú, de Budaörs területére „belógó” változatot is. 7.2 ábra. Számot tevő különbség a két változat között az igénybevett területek között található, illetve az alternatív változat figyelembe veszi a korábbi Shell üzemanyagtöltő állomástól északra fekvő terület szabályozását, de Budaörsi területen a 3019/5 hrsz. telket részben érinti. Az tervezett beépítés mellett az Alsó határút keresztmetszeti kialakításában a kerékpár hálózat hiányzó eleme illetve a hiányzó gyalogos járda került ábrázolásra. Az terület közúti kapcsolatai az Alsó határúra illetve az Alsó határútra nyíló kiszabályozott útra szervezettek. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A tervezési terület beépülése után a gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében, a területet határoló hiányzó járdák kiépítése szükséges. A területet határoló utak közül a Budaörsi úton a kerékpárút kiépült, de az Alsó határút mentén a Budaörsi út és a Kertész utca között kerékpárút kiépítése indokolt.

Az Alsóhatár utca tervezett szabályozási szélessége

a

városrendezési

szempontok

alapján

véglegesíthető. A jelenlegi ismeretek alapján az utca tervezett szabályozási szélessége (12,0 méter) alkalmas arra, hogy a kerékpáros forgalom az Alsóhatár utca burkolatán kerüljön elvezetésre. Az Alsóhatár utca vonalán önálló kerékpárút kijelölése

és

megvalósítása

esetén

az

utca

szabályozási szélességét legalább 13,6 méterre szükséges növelni. A területigény biztosításának Az utca keresztmetszete észak felé

módját a szabályozási terv tünteti fel.


77



78



79



80



81


KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT A területen lakóterület kialakítása tervezett. A területen – elméletileg – legfeljebb 62 lakás helyezhető el, de a terület feltárásához szükséges területek és a benzinkút védőtávolsága miatt javaslatunkban az optimális lakásszám 48-55 lakás. A SHELL üzemanyagtöltő állomás fejlesztésével nem számoltunk.

VÍZIKÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS A tervezett maximális beépítés várható átlagos napi vízigénye: •

nyári időszakban ........ kommunális Qd=34 m3/d + locsolóvíz Qd=6 m3/d, összesen Qd=40 m3/d;

•

téli időszakban ................................................................................................... Qd=34 m3/d;

A becsült maximális külső tűzoltó vízigény 1200 l/min.

FEJLESZTÉSI JAVASLAT A fenti vízigények biztosíthatók az Alsóhatár utcai, meglévő városi vízvezetékről. A tervezett út mentén kiépítendő magán vízvezetékkel biztosítható a belső ingatlanok vízellátása is. A szükséges külső tűzoltóvíz biztosítására megfelelő számú (a későbbi tervfázisban pontosított igény szerint) földfeletti tűzcsapot kell építeni a meglévő és tervezett vízvezetékekre. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Fővárosi Vízművek Zrt. előzetes közműnyilatkozatát, melyet beérkezése után továbbítunk a Megbízó részére. A vízellátás műszaki megoldását az alapján kell elvégezni.

CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS A rendezés alá vont területen — az üzemelő SHELL üzemanyagtöltő állomás fejlesztést nem igényel— a hrsz:1151/2 telken a méretezés szempontjából 52 db lakás építésével számoltunk. A területfejlesztés becsült átlagos napi szennyvízmennyisége Qd = 31 m3/d. A területet határoló Alsóhatár utca mentén húzódik Budapest és Budaörs közigazgatási határa. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által üzemeltetett, elválasztott rendszerű csatorna rendszeréhez tartozik, azonban szennyvízcsatorna jelenleg csak a Budaörsi

út

Ruphegyi

út

csomópontban

található.

Az

Alsóhatár

utca

mentén

kiépített

szennyvízcsatorna a budaörsi szennyvíz elvezető rendszert üzemeltető Törsvíz Kft. működési területéhez tartozik, ezért a vizsgált területen keletkező szennyvizet csak a két Önkormányzat, illetve a két közmű üzemeltetője közötti megállapodás esetén lehet megvalósítani, amihez az FCSM Zrt. hozzájárulása szükséges. A terület a Spanyolréti-árok I. ágának vízgyűjtő területén helyezkedik el. A területet K-i oldalon határoló Spanyolréti-árok I. ág (Kakukkhegyi-árok) a Budaörsi utat zárt szelvényben keresztezi (DN1000ROCLA), a keresztezés után DN1200 méretre vált, majd egy 40 m hosszú, Csomiép TB40/70/50 vb. elemmel burkolt szakasz után burkolatlan szakasszal folytatódik. Az árok befogadója a Budaörsi-árkon, majd a Hosszúréti-árkon keresztül a Duna. Az árok üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. A terület Ny-i oldalán határoló Alsóhatár utcában, a Vak Bottyán utca és a Spanyolréti-árok I. ága között egy DN500-600-as csapadékcsatorna üzemel (kezelője a budaörsi Polgármesteri Hivatal), melynek befogadója a Spanyolréti-árok I. ága. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. EMAIL: [email protected] TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

82


Tervezett víziközművek


83


FEJLESZTÉSI JAVASLAT A jelenleg is üzemelő SHELL üzemanyagtöltő állomás kommunális szennyvize (az FCSM Zrt. Hálózatüzemeltetési Osztály nyilatkozata szerint) az Alsóhatár utcai szennyvízcsatornába van bekötve. Tekintettel arra, hogy a Határ Depo Kft. hrsz:1151/2 területre a Törsvíz Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés alapján 134 m3/d szennyvízkontingenst szerzett, így a tervezett lakóterület kommunális szennyvizeit is a tervezési terület határán húzódó szennyvízcsatornába terveztük bevezetni. A tervezett út mentén kiépítendő gravitációs, magán szennyvízcsatorna kiépítésével biztosítható a közterülettel közvetlenül nem határos ingatlanok szennyvízelvezetése is. A lefolyó csapadékvíz mértékadó mennyiségének számításánál a 1 éves visszatérési időhöz tartozó, 15 perces záport, a beépítésnél min. 50%-os zöldterület biztosítását vettünk figyelembe. A tervezési területről elvezetendő csapadékvíz mennyisége Qp=43 l/s. A terület a Spanyolréti-árok I.ága vízgyűjtő területén helyezkedik el, mely árok a terület határán húzódik, egy rövid szakaszon zárt csatornában, majd nyílt mederben. A keletkező csapadékvizet a telken belül javasoljuk tartani és locsolásra, illetve szürke vízként felhasználni, és csak a többletet tervezzük az árokba vezetni. A vízelvezetéssel kapcsolatban előzetes közműnyilatkozatot kértünk mind az FCSM Zrt.-től, mind a Törsvíz Kft.-től, melyeket beérkezése után továbbítunk Megbízó részére. A vízelvezetés műszaki megoldását azok alapján kell elvégezni.

ENERGIA KÖZMŰVEK VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A területen belül a villamosenergia-szolgáltatás a Lágymányosi 120/10 kV-os nagy/középfeszültségű tápponton keresztül történik, az innen indított 10 kV-os középfeszültségű kábel hálózatokon keresztül valósult meg a villamos energia ellátás. A Lágymányosi 120/10 kV-os alállomástól indított 10 kV-os gerinckábel hálózatok nyomvonala Keleti irányból, az Budaörsi út nyomvonalát követve, annak páros számozású oldalán vezetve lép be a vizsgált területre. A nyomvonal két párhuzamos kábelívvel csatlakozik területünkre, majd vonalvezetése befordul az Alsóhatár utcára, és az ide telepített 1232. sz. betonházas BHTR-C típusú 10/0,4 kV-os transzformátor állomáshoz csatlakozik.

VILLAMOS ENERGIA - IGÉNYEK Jelen területszabályozás területrendezési tervkoncepciójának megvalósítása során a tervezett új, lakóépületek részére, az alábbi villamos energia igények becsülhetők:



A tervezett új lakások területszabályozási terv szintjén becsült villamos energia igénye 210 kW.



A területileg illetékes áramszolgáltató, a Budapesti Elektromos Művek energia nyilván-tartása szerint a tervezési területen jelenleg rendelkezésre álló villamos energia kontingens 65 kW.



Fentiek alapján az összes becsült többlet villamos energia igény tehát mintegy 155 kW.

Ez az igény a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített gépészeti – kombinált, hibrid technológiás hőtermelő rendszerek beépítése következtében, valamint a lég és víz, kezelő -; installációs -; és világítási - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében jelentősen megváltozhat.


84


FEJLESZTÉSI JAVASLAT A területfejlesztés terveinek megfelelően a fenti becsült teljesítmény igény szolgáltatásához a meglévő az Alsóhatár utcára telepített 1232. sz. betonházas BHTR-C típusú 10/0,4 kV-os transzformátor állomástól, a tervezett új lakóépületek közvetlen kisfeszültségű villamos energia ellátására, indítandó új hurkos rendszerű földkábeles hálózatok kiépítésével nyílik lehetőség. A fenti becsült villamos energia igények kielégítésére, jelen tervben javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhatnak. A középfeszültségű hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Villamos energia Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, továbbá az MSz.151; az MSz.-EN.60076/2001; az MSz.-EN.2364/2003; és az MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített előírásokat.

KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK A területen a jelenleg meglévő 10/0,4 kV-os BHTR - C típusú transzformátor-állomás szekunder kapcsaitól indított kisfeszültségű hálózatokon keresztül történik a fogyasztók közvetlen ellátása. A tervezett új lakóépületek közvetlen kisfeszültségű villamos energiaellátását, pedig ugyancsak a fenti meglévő TR. állomás kisfeszültségű kapcsoló berendezésétől indítandó, új hurkos rendszerű földkábeles hálózatok kiépítésével tervezzük. KÖZVILÁGÍTÁS A terület meglévő közvilágítási rendszerének táppontjait, a tervezési területünkön, illetve annak közvetlen közelében lévő, kommunális jellegű közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik, az innen kiinduló közvilágítási áramkörök légvezetékes és földkábeles hálózatokkal épültek ki. Vizsgálati anyagrészünk eredményeinek tanúsága szerint a közvilágítás a forgalmi viszonyok szempontjából megfelelőnek minősíthető. A tervezett területszabályozási munkálatok, és a várhatóan megnövekvő közúti forgalom miatt, valamint a meglévő közvilágítás jelenlegi minőségéből adódóan a tervezési terület határai mentén a Budaörsi út, és az Alsóhatár utca, érintett szakaszain új közvilágítási hálózatok kiépítése szükséges a vonatkozó szakági szabványokban rögzített világítástechnikai előírásoknak megfelelően. A szükséges megvilágítási értékek eléréséhez megfelelő teljesítményű; nátrium fényforrásos, egyedi jellegű világítótestek és formatervezett 10-12 m fénypontmagasságú lámpaoszlopok alkalmazásával, és legalább a III. - IV. kategóriát elérő paramétereket biztosító 0,15 - ös határegyenletességet nyújtó hálózatokat és berendezéseket kell kiépíteni. A fényvédelmi követelmények betartásához az alábbiakat kívánjuk rögzíteni:



egy potenciális észlelő felé csak lefele irányuló fénysugarak érkezhetnek, melyek sugárzási iránya nem haladhatja meg a függőlegessel bezárt 70 fokot. Nem engedhető meg a talajban, vagy közvetlenül a talajon elhelyezett, felfele világító lámpatestek alkalmazása.

A világítótestek átlátszó burája még díszvilágítás esetében sem nyúlhat túl a felső árnyékoló szerkezet függőleges síkjánál.


85


Tervezett energia-ellátás, hírközlés


86


HŐENERGIA A tervezési területen, kommunális hőenergia ellátás céljára alkalmas vezetékes energia-hordozó hálózat jelenleg nincs kiépítve.

FÖLDGÁZELLÁTÁS A terület közelében, a Budapest XI. kerületi oldalán a földgázellátás a Rupphegyi úton, illetve a Pagus utcában épült ki, melyek táplálása a budapesti 40 bar-os nagynyomású körvezeték hálózatról csatlakozó Balatoni úti (FŐGÁZ) gázfogadó állomástól indított nagyközép nyomású gerinc hálózatról, illetve a Pagus utcai körzeti gáz-nyomásszabályozó berendezéstől növelt kisnyomású földgáz hálózatokon keresztül történik. Fenti hálózatok jelenlegi nyomvonala nem érinti a területet.

FÖLDGÁZ-IGÉNYEK A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során a tervezett új lakó épületek részére becsült földgáz igény mintegy 70 nm3/ó. Ez az igény a későbbiek során, a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített gépészeti - kombinált, hibrid technológiás hő termelő rendszerek beépítése következtében, valamint a lég, és vízkezelő -; az installációs - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében jelentősen megváltozhat.

FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezett új telekkialakítás beépítése során az új lakó épületek közvetlen földgázellátásának megoldása érdekében a Pagus utcai elosztó vezetékről új, növelt kisnyomású földgáz hálózatot kell kiépíteni, a Budaörsi út - Alsóhatár utca érintett szakaszainak nyomvonal vezetésének megfelelően lefektetett új Dk 160 mm-es műanyag csöves PE földgázvezetékkel, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A becsült földgáz igények kielégítésére a jelen szabályozási terv szintjén javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében, megváltozhat. A földgáz hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Földgáz Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, és a 2003. évi XLII. sz. törvényben; valamint az MSz.7487 számú magyar szabványban rögzített előírásokat.


87


TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS - TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A vizsgált terület a Magyar Telekom Távközlési Rt. Budai Távközlési Műszaki Szolgáltató Központjához tartozik a közvetlen kiszolgáló a Talaj utcában üzemelő „Farkasrét” elnevezésű RSS rendszerű alközpont. A Budaörsi út mindkét oldalán, és az Alsóhatár utcán beton tömbcsatornás, műanyag védőcsöves alépítmények és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolat alatt. Az alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel és távbeszélő vezetékekkel történik a közvetlen ellátás.

TÁVKÖZLÉSI-IGÉNYEK A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során a tervezett új, lakó épületek részére becsült távközlési fővonal igény: ............................................................ 60 analóg egyenértékű fővonal. Ez az igény a későbbiek során, a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, rendeltetése következtében, továbbá a beépített installációs távközlési - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak.

FEJLESZTÉSI JAVASLAT Az ellátást szolgáló új távközlési gerinckábelek ennek megfelelően a gócközpont irányából a meglévő alépítményekben lépnek be a tervezési területre, majd az Alsóhatár utca mentén kiépítendő új telekommunikációs -; távközlési – alépítményeken keresztül történik a tervezett új lakóépületek távközlési és hírközlési alapellátása. A fenti becsült távközlési igények kielégítésére, valamint az érintett távközlési hálózatok kiváltására, a szabályozási terv szintjén javasolt műszaki megoldások a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhatnak. Várhatóan a távközlési, és a telekommunikációs hálózatok további fejlesztése során, kiépítésre kerül, a nagysebességű többszörösen védett aktív optikai hálózat, valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja az ellátás színvonalát. A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkori hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági Kormány -; és Miniszteri - rendeletek az 5/2003 (III. 24.) IHM rendelettel módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, valamint a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet idevonatkozó előírásai. Ezek értelmében hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat ki-építésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.


88


A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat a Tanulmányterv által érintett területen nem építhető. A tervezett épületeken belüli tevékenységek megoszlásának ismeretében (a továbbtervezés során) lehet meghatározni a tényleges szükségletet és azon belül az analóg-ISDN vonalak szám szerinti megoszlását.

MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, hely-színi szemlénk alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és megfelelő térerősségeket mérhettünk. A szolgáltatások minőségének javítása érdekében közterületen újabb bázisállomások vagy önálló traverz jellegű, adótornyok telepítését nem tervezzük. További távközlési bázisállomások, és antenna berendezések elhelyezésének lehetőségeit, a mindenkori hatályos jogszabályok; a módosított, 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a szintén módosított, 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet, ide vonatkozó alpontjai, rögzítik. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az ezzel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárást szabályozza. A rendelet 1.sz. melléklet III. fejelzet 5. pontja szerint építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: •

antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és

•

műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és

•

antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli.

A tervezet új épületek tetőszerkezetein történő elhelyezések lehetőségeit, a mindenkori hatályos jogszabályok; jelenleg a fenti, a módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a 46/1997 (XII. 29.) KTM illetve az ÖTM rendeletek, ide vonatkozó alpontjai rögzítik, fenti jogszabályokban biztosított lehetőségeket jelen szakági terveinkben korlátozni nem kívánjuk. HÍRKÖZLÉS A tervezési terület közvetlen közelében, az intézményi jellegű létesítmény, az üzemanyag töltőállomás területén belül, saját kiépített hálózatokon keresztül, a meglévő épületben egyedi rendszerű tűzvédelmi, és vagyonvédelmi, felügyeleti rendszerek üzemelnek. A „polgári jellegű” adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a korábban taglalt távközlési hálózatokon keresztül nyílik lehetőség.


89


FEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési területen létesítendő lakó épületek tűzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser jellegű rendszereinek üzemeltetése során célszerűnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történő összekapcsolását, így megoldható a központi felügyelet, szelektív behatárolás és a szükséges azonnali beavatkozások megtétele bármilyen hiba, vagy rendellenesség esetén. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása után a tervezési terület a Magyar Telekom Távközlési Zrt. „T - Home” telekommunikációs üzletágazatának ellátási körzetébe tartozik. A Budaörsi oldalon,

a

telekommunikációs

szolgáltatás

a

fenti

hálózatokról

üzemeltetett

nagyközösségi

telekommunikációs rendszerről történik, mely csatlakozik a területen már korábban kiépített kábeltelevíziós hálózatokhoz. Az így megvalósult hálózatok alkalmasak valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti TV műsor továbbítására valamennyi előfizető részére. Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan épültek ki. A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” - es hírközlésekre is.

FEJLESZTÉSI JAVASLAT A telekommunikációs szolgáltatás biztosítása érdekében a tervezett új lakóépületek esetében is a fenti hálózatokról üzemeltetett telekommunikációs rendszerek és hálózatok megvalósításával számolunk, mely csatlakozik a területen már korábban kiépített és a tervezett új épületek kábeltelevíziós hálózathoz és így alkalmas valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti TV műsor továbbítására valamennyi előfizető részére. Az érintett telekommunikációs hálózatok kiépítésére, a szabályozási terv szintjén javasolt műszaki megoldások a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhatnak.


90


ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY


91


ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKI RÉSZE

Pest-Buda környéke a XIV. század elején Megjelent: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). Kötetben.


92


A vizsgált térség az 1859. évi II. katonai felmérésen. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

A vizsgált térség az 1883. évi III. katonai felmérésen. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


93


A vizsgált térség az 1923-ban felújított évi III. katonai felmérésen. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

Az 1951. évi katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


94


Az 1971. évi katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

A Budapest XI. kerület Budaörsi út – Felső Örsöd utca (Spanyolréti-árok) – Alsóhatár utca által határolt terület a Duna folyó jobb partján, a Budai-hegyvidék D-i előterében, közvetlenül a főváros és Budaörs közigazgatási határa mentén, a Budaörsi útra támaszkodva, annak D-i oldalán terül el. Közismert tény, hogy Budapest főváros mai szerkezetének alapjai a római uralom időszakába nyúlnak vissza, melyet a honfoglaló illetve letelepedő magyarság is hasznosított. A Gellérthegytől D-re elterülő vidék két fő szerkezeti gerince közül az egyik a Duna folyó jobb partján futó limes út lehetett, míg a másik út a Budaörsi-medencét É-on kísérő hegyvidék peremén futó út volt, amely ugyancsak római eredetű volt, s „….egy 1302. évi oklevél mint Fehérvárra vezető utat jelöli, neve Fehérvári út lehetett”1 A Fehérvárra vezető út mentén illetőleg annak szűkebb-tágabb környezetében a középkorban több település is életre kelt. „Sasad falu és temploma egy 1698-i tanúvallomás szerint az Irhás-árok és a Törökbálinti út metszéspontjától D-re elterült Bősinger-major telkén állott. Ez a vallomás azonban téves, mert az Irhás-árkon Budakeszi felé vezető út 1325-ben Kemecse és Nevegy határa volt. Az 1325-i határjárás szerint Sasad falu a Sas-hegy déli lábához helyezhető, arra a területre, amely ma is Sasad nevet viseli.”2

1 2

Budapest lexikon. Első kötet. A-K, második, bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 184. oldal. Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997). 170. oldal.


95


„Sasad után nyugati irányban Nevegy, Kemecse és Budaörs sorakozott. Nevegy a tatárjárás után kisiklott a pécsváradi apát kezéből, és az 1298-tól szereplő Nevegyi nemesek kezébe került. Az apát 1325-ben megpróbálta visszaperelni, de mivel a szűkszavú alapítólevélen kívül egyéb bizonyítékot nem tudott felmutatni, Károly király a Nevegyieknek ítélte. Ekkor határát meg is járták, amiből kiderül, hogy nagyjából a mai Farkasvölgytől Őrmezőig terjedt. A határjárás legbiztosabban megfogható pontja a Szék nevű „tó vagy mocsár”, melyből észak felé egy száraz völgyben, majd árok mentén szőlők között lehetett a Budaörsi útra feljutni. Ilyen földrajzi alakulatot pedig csak a mai Dobogóútnál találunk. Az úton túl észak felé menve a határ a Budakeszire vezető úthoz ért, és ez az út (az Irhás-árokba vezető Nagyszeben út) választotta el Nevegyet Kemecsétől a Kemecse-hegy (a mai Kakukk-hegy) lábáig. Innen kelet felé a „közmezőn” át a Kalacsne völgyéig (a Farkasvölgyig) haladt, majd felemelkedett a Méh-hegyre, melyben Farkasrét déli peremét láthatjuk. A hegyről ereszkedett le, – keresztezve egy Sasad felé menő és egy másik, Budára vezető (Budaörsi) utat – és a mai Kelenföldi pályaudvar déli széléhez érkezett, ahol Áronföldével lett határos.”3 A Kemecsétől Ny-ra fekvő Budaörsre „… vonatkozó első írásos emlék IV. Béla király 1236-ban kelt oklevele, amelyben a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzátartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakúti cisztercita monostornak adta. A falu temploma királyi kápolna volt, ami azt jelenti, hogy kánonjogilag nem tartozott a közvetlen felettes egyházi hatóság alá, így az itt beszedett tized az esztergomi érseket illette. 1318-ban a veszprémi püspök tiltakozott ez ellen, így kezdetét vette a középkori Magyarország egyik leghosszabb ideig tartó jogi pere a „Sasadi tizedper”.4 Csík falu „Első adata 1296-ból való, a helység templomára vonatkozik, mely akárcsak Örsé, jóval korábbi alapítású a reá vonatkozó első írásos emlék dátumánál. A kora Árpád-korban a falu a Budakeszi-árok (Csiki-patak) két partján terült el, közvetlenül a ma Törökugratóként ismert sziklás hegy lábánál.”5 A Budaörsi út mentén fekvő középkori települések legfőbb megélhetési forrása a szőlőtermesztés és borkészítés volt.6 Sasad és Nevegy még a XV. században7, Budaörs és Csík a török uralom alatt néptelenedett el. „Buda visszafoglalása után Örs és Csik pusztákat a földbirtokos Zichy Istvántól a tabáni rácok bérelték 1701ig, akik magas szintű mezőgazdasági kultúrát honosítottak meg a lakatlan, elvadult területen. Később Budakeszi, Budaörs és Csik birtokokat Zenegg kamarai elnök bérelte 1719-ig, amikor is gróf Zichy Péterné gr. Bercsényi Zsuzsanna váltotta vissza a területeket és német családokat telepített le. 1721ben, zsámbéki várkastélyában kötötte meg azzal a 20-25 családdal a szerződést, akik háromévi adómentesség

és

egyéb

kedvezmények

fejében

lehetőséget

kaptak

házak

építésére

és

8

szőlőtermesztésre.”

3

i. m.: 170. oldal.

4

Dr. Ottományi Katalin – Dr. Mester Edit – Mráv Zsolt: Antik gyökereink. Budaörs múltja a régészeti leletek fényében. Budaörs,

2005. 65. oldal. 5 6 7 8

i. m.: 68 oldal. i. m.: 65. oldal. – Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997). 170. oldal. Budapest lexikon. Második kötet. L-Z, második, bővített, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 387. oldal. Dr. Ottományi Katalin – Dr. Mester Edit – Mráv Zsolt: Antik gyökereink. Budaörs múltja a régészeti leletek fényében. Budaörs, 2005. 65-66. oldal.


96


A térséget ábrázoló térképek adatai arról tanúskodnak, hogy a tervezési területet is szőlőtermesztésre hasznosították. A mára már felhagyott telephelyi funkció – „Gépjavító” – valamikor az 1960-as években jelent meg a területen.

B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A tervezési terület a Budaörsi-medence ÉK-i részén elterülő Örsödi-lapály felső, É-i részén helyezkedik el. „A Budai-hegység és a Tétényi-fennsík között elhelyezkedő, hosszúkás medence felszíne elég változatos. A legjobban elegyengetett és kiszélesített lapályos részei Budaörstől D-re és DK-re fekszenek, míg a Ny-i és K-i részén elkeskenyül és hullámos, élénkebb felszínrészek jellemzik. A medence K-i irányban a Duna völgye felé nyitott, É-i oldalát a Csíki-hegyek, a Budaörsi-hegy, a Szabadság-hegy és a Sashegy lejtőjén jól kimutatható törésvonalak mentén lezökkent dolomitrögsor zárja le. Éles a határ D-en a Tétényi-fennsík meredek pereme felé is, bizonytalanabb és lankásabb a medence pereme Ny felé, ahol az Érd-Sóskúti-rög és a Bia környéki harmadkori dombvidék érintkezik. Itt az elkeskenyülő felmagasodó medencét lapos vízválasztó hát zárja le a Biai-medence felé.”9 A Budaörsi útra támaszkodó háromszög alakú tervezési terület enyhén lejt D felé, K-i oldalán, a Felső Örsöd utca (Spanyolréti-árok) mentén egy patak vize csordogál DNy felé. A tágabb térség tájhasználatát hosszú időn át – a római korban, majd a középkortól a XIX. század végéig – mezőgazdasági tájhasznosítás, elsősorban szőlőtermesztés10 uralta: térképi adatok szerint a tervezési területen az 1960-as évektől Gépjavító üzem (Sasad Tsz.) működött. A vizsgált területet két jelentős és nagy forgalmú településközi útvonal határolja: a terület É-i határán fut az ősrégi és eredetileg országos-, napjainkban pedig regionális jelentőséggel bíró Budaörsi út, Den pedig, a területtől kissé távolabb az 1970-es években átadott, országos illetve nemzetközi jelentőséggel bíró M1-, M7-es (E71-es) autópálya nyomvonala húzódik.

9 10

Szerk.: Dr. Pécsi Márton: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 232. oldal. Dr. Ottományi Katalin – Dr. Mester Edit – Mráv Zsolt: Antik gyökereink. Budaörs múltja a régészeti leletek fényében. Budaörs, 2005. 65. oldal.


97


c) településkép és utcaképek:

A tervezési terület látképe D felől. Fotó: Frankó Ákos

Az Alsóhatár utcai utcakép D felől. Fotó: Frankó Ákos

A tervezési terület és a Felső Örsöd utcai látvány D felől. Fotó: Frankó Ákos

Az Alsóhatár utcai utcakép É felől. Fotó: Frankó Ákos

A Felső Őrsöd „utcai” utcakép É felől. Fotó: Frankó Ákos

Beépítés látványa az Alsóhatár utca felől. Fotó: Frankó Ákos

A tervezési terület Budaörsi úti oldalán lévő töltőállomás látványa Ny felől. Fotó: Frankó Ákos

A tervezési terület Budaörsi úti oldalán lévő töltőállomás látványa K felől. Fotó: Frankó Ákos

A Budaörsi út – Felső Örsöd utca – Alsóhatár utca által határolt, D felé enyhén lejtő terület településképének fő látványelemei az elburjánzott növényzet, a Shell üzemanyagtöltő állomás szabadonálló beépítésű „uniformis épülete” és az egykori Gépjavító felhagyott funkciójú, leromlott állagú épületei.


98


A településképi szempontból fontos és jelentős adottsága a területnek az É-i és D-i nézőpontokból feltáruló panoráma: míg D felől É felé tekintve a hegyvidék, addig É felől D felé tekintve – kiváltképp az Alsóhatár utca Budaörsi úti torkolatából – a Kamara-erdő és a Tétényi-fennsík panorámája jelenik meg a szemlélő számára.

D) TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT – E) TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK; A háromszög alakú tervezési terület a főváros és Budaörs közigazgatási határa mentén, a nagy forgalmú Budaörsi út és az M1-, M7-es (E71-es) autópálya közötti sávban, tulajdonképpen zsák helyzetben terül el. A területet a széles Budaörsi út É-i oldalán intézményi övezet, a patak menti, keskeny Felső Örsöd utca (Spanyolréti-árok) K-i oldalán mezőgazdasági rendeltetésű, rekreációs funkciójú terület, a D felé kiszélesedő Alsóhatár utca Budaörshöz tartozó közigazgatási oldalán pedig laza és szabadonálló beépítésű, kertvárosias jellegű lakóövezet határolja. A vizsgált tömb mindösszesen két telekből áll. A Budaörsi út mentén, a szabálytalan trapéz alakú, feltöltött telken (hrsz.: 1151/1) a Shell üzemanyagtöltő állomás szabadonálló beépítésű épülete emelkedik, az üzemanyagtöltő állomástól D-re pedig, az egyenlő szárú háromszög alakzathoz közelítő és D felé enyhe lejtésű telken (hrsz.: 1151/2) a felhagyott funkciójú egykori „Gépjavító” oldalhatáron álló és szabadonálló beépítésű, leromlott állagú, földszintes üzemépületei helyezkednek el.

F)-G) VÉDETTSÉGEK: MŰEMLÉKI VÉDELEM (TERÜLETI ÉS EGYEDI VÉDETTSÉG) – AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE: Műemléki védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség: - Nincs. Helyi (fővárosi) védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség: Régészetileg védett területen fekszik, A városkép szempontjából kiemelt útvonalak (Budaörsi út). Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető. BVKSZ 1.§ (14), 911. § A terület magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett övezeti kategóriába sorolt (BVKSZ 8.§ (5) bekezdés).


99


H) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN: A tervezési terület mai területhasználatának a terület É-i határát képező, római eredetű és a középkorban országos illetve nemzetközi jelentőségűvé váló Budaörsi úton, továbbá a Buda város határa mentén, a minden bizonnyal XVIII-XIX. században kialakult nyomvonalú Alsóhatár- (és Felsőhatár) úton kívül messzire visszavezethető múltja nincs. A tágabb térség a XIX. század végéig szőlőtermő terület volt. A mai, felhagyott telephelyi funkciót – „Gépjavító” – a környéken gazdálkodó Sasad Tsz. alakította ki az 1960-as években.

A területhasználat területi állapota rossz.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZE VIZSGÁLAT A régészeti örökség vizsgálatát a MŰ-HELY Területfejlesztő és Tervező Részvénytársaság (1065 Budapest VI. Bajcsy Zs. u. 31.) megbízásából a Budapest, XI. kerület, Budaörsi út - Alsóhatár utca 1285 hrsz telek által határolt terület kerületi szabályozási tervéhez szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál az ide vonatkozó szakirodalmat, a KÖH nyilvántartásában szereplő adatokat használtuk fel.

A) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE A vizsgálat alá vont területet is érintő körzetből a XX. század folyamán számos régészeti leletbejelentés történt. Sajnálatos módon a különböző korszakokra datálható lelőhelyek pontos helyét csak néhány esetben sikerült pontosan meghatározni, hiszen a leletbejelentések helyszínének, illetve sebtében elvégzett, építkezésekhez kapcsolódó leletmentések geodéziai dokumentálása egyetlen esetben sem történt meg. Ugyanakkor különösen a XX. század második feléből ős- és népvándorlás kori, római kori és középkori lelőhelyekről is van tudomásunk Kamaraerdő, Budaörs Kamaraerdő, Kőérberki út és Kőérberek megjelöléssel. A legkülönbözőbb alkalmakkor használták ezeket a megnevezéseket. A néhány azonosítható lelőhely példájából kiderül, hogy keverve, ugyanazon lelőhelyekre alkalmazták a Kamaraerdő és a Kőérberek megnevezést. Valójában a Budaörsi út és a Balatoni út között elterülő igen széles sávot jelölték ezekkel a megnevezésekkel. A vizsgált területhez legközelebbi lelőhely a Budaörsi út északi felén a városhatár mellett található. 1960-ban a Március 15. TSZ. épülő üvegháza alapozásakor késő La Tene-kori telep maradványait vágták át. Az építkezés a felső rétegeket lehordta. Az épület tartópillérei között három kisebb felületen hitelesítő ásatást végzett a Budapesti Történeti Múzeum. Az ásatás során nemcsak a késő kelta település nyomait regisztrálták, de ennek a kelta településnek az északi szélére épült III. századi villagazdaság maradványainak egy része is napvilágra került. Az ásatás során 3 sírt is feltártak (egy kőládás és két téglasírt). Ez a villához tartozó családi temető részlete volt. Sajnálatos módon az ásatásról geodéziai felmérés nem készült, így pontosan térképre helyezni az ásatási szelvényeket jelenlegi tudásunk alapján nem lehet.


100


Az ugyanezen a területen lakótelep-építés miatt végzett megelőző feltárás 2006-ban és 2007-bern érdekes eredményeket hozott, de az 1960. évi leletmentés helyszínét nem sikerült lokalizálni. (Az valószínűleg a közvetlenül a Budaörsi út menti, legutóbb nem kutatott területen rejtőzik) Az ásató, Hárshegyi Piroska összefoglalója alapján következtetni lehet, hogy a lelőhely tovább folytatódik dél felé, vagyis a jelenleg vizsgált terület felé. „A terület történetéről annyit mindenképp elmondhatunk, hogy a késő LT D időszakot követően kimutatható római kori használata, a Kr. u. 2. század második negyedétől-közepétől a Kr. u. 4. században is. Az ásatások során feltárt észak–déli irányú római út a Budai hegyek irányából ereszkedett a völgybe, ahol vélhetően becsatlakozott egy szélesebb, jelentősebb római útvonalba. Az úttal párhuzamosan állhatott az a kisméretű építmény, amelyben az oltárkövet találtuk. Nem kizárható, hogy út menti állomáshelyként (őrtoronyként?) funkcionált. A széles, későbbi periódusra keltezhető kőfalak talán valamilyen, még fel nem tárt késő római településhez tartozhattak.” A vizsgált területhez dél felől legközelebb eső ismert régészeti emlékek a budaörsi repülőtér területéről származnak. Az őskornak a bronzkori időszakába helyezhető telep maradványai kerültek elő a Budaörsi repülőtér Ny-i részén 1953-ban. Ez a rövid híradás jelenleg a legtöbb, amit erről a leletmentésről tudni lehet. Sajnálatos módon a törvényi rendelkezések abban az időben még nem írták elő a lelőhelyek ma szokásos dokumentációját, így sem ásatási rajz, sem geodéziai felmérés nem maradt meg az ásatásról. Nagy Tibor meghatározása alapján a telep a Budapest környéki harangedény műveltség második szakaszába sorolható időrendben. A vizsgált terület környezetének régészetileg igen frekventált voltára az elmúlt évek ásatásainak, leletbejelentéseinek adatai világítanak rá. A Gazdagréti lakótelep területén római kori bennszülött település temetője, az Árpád kori, Nevegy falu maradványai, a Törökbálinti út menti lakóterület közműárkában előkerült díszes síremlék, melyből a feltáró régészek arra a következtetésre jutottak, hogy itt római kori villagazdaság meglétével is számolni kell, mind ezt a feltételezést erősítik.

B) VÉDETTSÉGEK: TERÜLETI ÉS EGYEDI A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2012. február 14-én kelt 600/ 504 / 2 / 2012 számú tájékoztatása szerint a Budapest, XI. ker. 1151/1, 1151/2, 1285, 1287/1és 1283/5 hrsz.-ú ingatlanok által meghatározott terület nem régészeti lelőhely, az ingatlanok a KÖH nyilvántartásában nem szerepelnek A terület topográfiai elhelyezkedése okán régészeti érdekű terület a 2001. évi LXIV. tv. 7.§ 17. pontja alapján.

C) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A vizsgált területen annak elfedettsége miatt a régészet hagyományos terepbejárási módszerével adatokat gyűjteni nem lehet. A területen korábban a volt Sasad TSZ járműtelepe működött. Mai állapotában a Budaörsi út melletti altörésen szereplő ingatlanon benzinkút üzemel, a mögötte lévő terület elhagyatott, ahol földszintes épületek találhatóak. A terület korábbi használatakor a lejtős terep vízszintbe hozása során cca 2 méteres szintkülönbséget kellet feltöltéssel kiküszöbölni. Így a Rupphegy felől érkező vízfolyás melletti kiegyenlített felszín az eredeti régészeti-történeti rétegeket is megőrizhette. A környező feltárási adatok alapján általában az eredeti felszín esetében 2-3 méteres mélységben várhatóak a régészeti emlékek, így a feltöltés alatt az esetleges régészeti-történeti rétegek megőrződhettek.


101


VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TERÜLETHASZNÁLATI, ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS Szabályozási terv keretében mezőgazdasági területből lakóterületté történő átsorolás a cél. Szabadon álló, intenzív kertvárosias beépítés, F+1 és/vagy F+2 szintszámú lakóépületekkel. HATÁSELEMZÉS

A) A TERVEZETT BEAVATKOZÁS HATÁSA A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ELEMEIRE A KSZT előírásainak következtében módosuló művelési ág-változtatás után a terület beépítése várható, melynek során az eredeti felszíni rétegek, melyek esetleg régészeti-történeti emlékeket tartalmaznak, megsemmisülnek.

B) RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A szükséges régészeti eljárás meghatározása során két szempontot kell figyelembe venni: Egyrészt, a területen található, a közelmúltban létesült benzinkút földmunkái során régészeti emlék előkerüléséről nem érkezett bejelentés a Budapesti Történeti Múzeumba. Másrészt azonban a földmunkákat előzetes bejelentés hiányában nem kísérte régészeti megfigyelés, így a gépi munka során észrevétlenül megsemmisülhettek a nagyrészt földobjektumok. Ezért a fennmaradó területen feltétlenül szükséges a régészeti megfigyelés A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti objektumok szakszerű feltárása, és a munkálatok dokumentálása után a terület régészeti szempontból felszabadul és a tervezett beruházás megvalósítható. Összefoglaló A vizsgálat alá vont területet az őskortól a római koron át az Árpád korig bezárólag jelentős lelőhelyek veszik körül, így a Rupphegy felől érkező patak déli partja topográfiai elhelyezkedése miatt kedvező terepet biztosíthatott minden korszakban az emberi megtelepedésre. Ezek alapján az alábbi örökségvédelmi előírás beiktatása javasolható a KSZT-be: 

A vizsgált terület régészeti érdekű terület a 2001. évi LXIV. tv. 7. § 17. pontja alapján.



A területen földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető, melynek elvégzésére a területileg illetékes múzeum jogosult.

Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint

a nevezett

jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, 2012. február 29. Adorjánné dr. Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008


102


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TSZT MÓDOSÍTÁS


103


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE FUNKCIONÁLIS SZERKEZET (HATÁLYOS ÁLLAPOT)

A terület a hatályos TSZT szerint “Zöldterület, zöldfelület” kategóriába és külterületbe tartozik.


104


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE FUNKCIONÁLIS SZERKEZET (TERVEZETT ÁLLAPOT)

A terület a TSZT változása után “Vegyes városias területek” kategóriába és belterületbe tartozik.


105


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE TERÜLETFELHASZNÁLÁS (HATÁLYOS ÁLLAPOT)

A terület a hatályos FSZKT szerint “általános mezőgazdasági terület” területfelhasználási egységbe és külterületbe tartozik.


106


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE TERÜLETFELHASZNÁLÁS (TERVEZETT ÁLLAPOT)

A terület az FSZKT változását követően vegyes- és lakóterület területfelhasználási egységbe és belterületbe tartozik.


107


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A VÁROS ZÓNARENDSZERE (A TSZT SZÖVEGES LEÍRÁSA)


108


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A TSZT ZÓNARENDSZERE ÉS A TERVEZÉSI TERÜLET (BUDAÖRSI ÚT – ALSÓHATÁR UTCA)

A hegyvidéki zóna a belső zónához szorosan kötődő budai hegyvidék sajátos kertvárosi lakónegyedeit foglalja magába. Elsődleges feladat a térség zöldterületeinek valamint a városkép védelme.

Az átmeneti zóna azon konfliktusokkal terhelt heterogén térség, amely a történeti városrészeket körülveszi. A térségben elsősorban vegyes funkciójú ipari, raktározási, közlekedési, közmű területek keverednek. A térség legnagyobb előnye a meglévő, nagy ipari fogyasztók számára kiépült infrastruktúra felszabaduló kapacitása, valamint a központ közelsége. A beékelődött iparterületek funkcióváltása révén a környezetállapot javulása érhető el, meglévő lakóterületek környezetében új, a környezetet terhelő ipari fejlesztések nem lehetségesek.


109


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA LAKÓTERÜLETEK

A terület a TSZT leírásában nem

A terület a TSZT leírásában a változás után

“lakóterület”.

részben “lakóterület”.


110


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA MUNKAHELYTERÜLETEK



“munkahelyi terület”.

részben “munkahelyi terület”, “központi vegyes terület” (“I” keretövezet).


111


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA TÁJRENDEZÉS, TERMÉSZETVÉDELEM



“mezőgazdasági terület”.

már nem “mezőgazdasági terület”.


112


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA ZÖLDFELÜLETEK

A terület a TSZT leírásában “mezőgazdasági


terület”.

nem “mezőgazdasági terület”.


113


BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA FELSZÍNIVÍZ RENDEZÉS

A terület a TSZT leírásában “vízgyűjtő


terület”.

is “vízgyűjtő terület” az árok szabályozásával


114


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK FSZKT MÓDOSÍTÁS/TSZT MEGFELELÉS IGAZOLÁSA


115


FSZKT MÓDOSÍTÁSI HATÁSTANULMÁNY A jelen FSZKT módosítási hatástanulmány a külön jogszabályban előírt tartalommal került kidolgozásra. Az FSZKT módosításához előírt tartalomnál részletesebb tájékoztatást biztosít a mellékelt CD, melyen a területre kidolgozott, az FSZKT módosítást megalapozó teljes dokumentáció megtekinthető. A Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítását előkészítő keretövezet-módosítási hatástanulmány jogszabályban meghatározott tartalmán túlmenően a jelen tanulmány bemutatja a jelenlegi állapot jellemzőit és a tervezett változtatásokat is. Az FSZKT módosítás indokoltságának bemutatása érdekében a tanulmány részletesen ismerteti:



a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítani kívánt szerkezeti egységeire vonatkozó településszerkezeti elhatározásokat



a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítani kívánt szerkezeti egységeire vonatkozó területfelhasználási elhatározásokat



a változtatni kívánt keretövezetekre, illetve az FSZKT-ben meghatározott célzott területfelhasználási módú területre vonatkozó javaslatokat



és tartalmazza az állami földmérési alaptérkép másolatát.

A tervezett módosítás célja és rövid indokolása  feltárja a szomszédos területszerkezeti elemeket, 

bemutatja a korábbi terület-felhasználási elhatározásokat és



a keretövezeti, illetőleg övezeti besorolásokkal bekövetkező előnyöket, esetleges hátrányokat,



bemutatja a módosítás utáni tervi összhang megoldottságát, valamint



a zöldterület csökkenése esetén annak pótlási lehetőségét.

A hatástanulmány kidolgozása során figyelembevételre kerültek az azonos területre kidolgozott KSZT szakhatósági egyeztetéseinek megállapításai, eredményei.


116


KERETÖVEZETMÓDOSÍTÁSI HATÁSTANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉNEK INDOKAI A keretövezet-módosítási hatástanulmány Budapest, XI. kerületében a Budaörsi út- Alsóhatár utca 1285 hrsz telek által határolt tömb területére vonatkozik. A terület jelenleg külterület, MG-MT övezetbe sorolt. Korábban gépjavító telepként üzemelt, jelenleg használaton kívüli. Az eredeti rendeltetését vesztett terület épületállománya többnyire romos, az erkölcsileg is lepusztult terület környezetére (a szomszédos budaörsi lakóterületre, a területtől É-ra lévő lakóparkra) negatív hatással van.

A TERVEZÉSI FELADAT ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEI Az FSZKT módosítás célja, hogy biztosítsa a városrendezési javaslatok megvalósításához szükséges keretövezeti feltételeket.

VÁROSFEJLESZTÉSI- ÉS VÁROSRENDEZÉSI SZEMPONTOK, JAVASLATOK A tervezett fejlesztések kapcsán számos tényezőt, szempontot és hatást kell egyidejűleg mérlegelni.

1. TULAJDONVISZONYOK FELTÁRÁSA (A TERÜLET ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETE ADATAI) Ssz.

1

2

5

7

8

Hrsz.

1151/1

Cím

XI. ker.

Terület

Művelési ág

3888

kivett üzemanyagtöl tő állomás

8179

kivett telephely

1151/2

XI. ker.

1283/1

1111 Budapest XI. ker. Alsóhatár utca

1886

1285

1112 Budapest XI. ker. Felsőörsöd utca

1776

1287/1

1110 Budapest XI. ker. Budaörsi út

kivett közút

kivett árok

kivett közterület

Tulajdonos/Kezelő 1)

Schell – Hungary Rt. 1/1 1030 Budapest III. ker. Csillaghegyi utca 19. Adás-vétel: 79039/3/1995/IV.04.

4) Határ – Depo 1/1 Ingatlanhasznosító Kft. 1133 Budapest XIII. ker.Váci út 76. Vagyonbevitel:202980/1/2009.09.11. 1) Budapest XI. ker. Önkormányzat 1/1 1113 Budapest XI. ker. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06. 1) Budapest XI. ker. Önkormányzat 1/1 1113 Budapest XI. ker. Bocskai út 39-41. 1991. évi XXXIII. Tv. 1.§. Bejegyző határozat: 247239/1993/12.06. 3) Budapest Fővárosi Önkormányzat 1/1 1052 Budapest V. ker. Városház utca 9-11. 1990.évi LXV. törv. 107.§ 2. bek. Bejegyző határozat: 147706/1998.07.07.


Széljegy III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Budapest XIII. ker. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29. – III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Budapest XIII. ker. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29.

–

III. rész: 2) Vezetékjog Elmű Hálózati Kft. 1132 Budapest XIII. ker. Váci út 72-74. Bejegyző határozat: 125535/2/2011/10.11.29.

117


2. ELŐNYÖS VÁROSSZERKEZETI ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK Az M1-M7 autópálya révén a Budapesttel határos tágabb térség dinamikusan fejlődő gazdasági övezetként működik. A jó közlekedési-szerkezeti kapcsolatokkal rendelkező vizsgált terület saját környezeti keretei mellett fejlődésben visszamaradt területnek minősül. Funkcionális szerkezeti szempontból a tervezett fejlesztés mintegy folytatója, kiegészítője lehet a környezetében már megvalósított beépítéseknek.

3. KEDVEZŐ FEJLESZTÉSI KÖRNYEZET A vizsgált terület környezetében – a beépítettség szempontjából - szinte maradék területnek számít, hiszen északi és nyugati oldalról új beépítésű lakókörnyezet veszi körül. Kedvező állapotot biztosít a terület beépítésének a használaton kívüli jelenlegi épületállomány teljesen elavult, romos állapota, ami csak környezetromboló hatással bír.

4. A FEJLESZTÉS KEDVEZŐ KÖRNYEZETI HATÁSAI 

A fejlesztéssel megszüntethető a környezetterhelő jelenlegi állapot,



A korszerű telepítéssel kialakuló új lakóterület rendeltetésével is alkalmazkodik a környezetében már kialakult beépítéshez (budaörsi oldal),



Serkentő hatással bír(hat) a területtől keletre húzódó, átalakulóban lévő, jelenleg kiskertes területekre is,



Növelheti a leendő helyi építészeti kultúrát, így a helyi életminőséget is.


118


1. AZ FSZKT MÓDOSÍTÁS MEGFELEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI ELHATÁROZÁSOKNAK A keretövezet módosítás főbb elemei a hatályos Településszerkezeti Terv és a vonatkozó jogszabályok alapján kerültek meghatározásra olyan módon, hogy a korábbiakban részletezett fejlesztések építésjogi követelményei biztosíthatók legyenek.

Budapest főváros településszerkezeti tervének (TSZT):



„I. Funkcionális szerkezet” című tervlapja szerint a terület zöldterület, zöldfelület kategóriába tartozik. A terület a szerkezeti besorolása a TSZT módosítás alapján módosul.



„II. Területfelhasználás” tervlap szerint a terület általános mezőgazdasági terület kategóriába tartozik. A terület a szerkezeti besorolása a TSZT módosítás alapján módosul.



„III/1. Közúti közlekedési hálózat” tervlap szerint a területet országos jelentőségű főút (Budaörsi út), mint a város belső területeivel, és az agglomeráció területeivel összekötő szerkezeti elem határolja.



„III/2. Kötöttpályás közforgalmú közlekedési és kerékpárút-hálózat” tervlapon a közlekedési hálózat elemei közül a „térségi kerékpárút” nyomvonala érinti a területet.



„IV/1. A terület felhasználását befolyásoló illetőleg veszélyeztető tényezők – Épített környezet értékeinek védelme” c. tervlap szerint a terület „Magasépítmények elhelyezése szempontjából

kiemelten védett övezet” zónába tartozik. A Budaörsi út „A város látványának feltárulása szempontjából kiemelten kezelendő nyomvonal” minősítésű.



„IV/2. Talajvédelmi beavatkozás térségei és korlátozó földtani viszonyok” című tervmelléklet



„IV/3. Emissziókorlátozás térségei” című lapon a terület a város átszellőzési sávjába esik. A tervezett új beépítés megengedett alacsony építménymagassága és szabadonálló jellegű beépítése nem rontja a térség átszellőzési képességét.



„IV/4. Zöldfelület-, víz és természetvédelem” című lap szerint a tervezett funkcióváltás természeti érték veszélyeztetésével nem jár.



„IV/5. Egyéb korlátozások” című tervlap szerint a Budaörsi út vonatkozásában a ”Meglévő (….) és főútvonalak védőtávolsága” korlátozást kell figyelembe venni.


119


2. AZ FSZKT MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELHATÁROZÁSAI Az FSZKT övezeti tervlapja szerint a területen javasolt keretövezeti módosítás után a terület az eredeti

Mezőgazdasági területek keretövezetből Intézmény és Lakóterület keretövezetbe sorolódik át. Az átsorolás után lehetőség nyílik az eddig elhanyagolt terület szabályozására, rendezésére.

3. AZ FSZKT MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK Az FSZKT leglényegesebb változtatásai az alábbiak: JELENLEG

JAVASLAT

MG-MT

I

MG-MT

L4

Laza-, szabadonálló beépítésű intézményterület

Keretövezet módosítás az Újbuda KVSZ-nek megfelelően. JELENLEG

JAVASLAT

MG-MT-XI

I-XI/L-8

MG-MT-XI

L4-XI

Laza-, szabadonálló beépítésű intézményterület

4. A TERVEZETT FSZKT MÓDOSÍTÁS RÖVID INDOKOLÁSA A SZOMSZÉDOS TERÜLETSZERKEZETI ELEMEK FELTÁRÁSA A javasolt keretövezet-módosítás és a nyomában megvalósítható rendeltetés-változásnak elsősorban szűk környezeti hatása lehet. A tágabb szerkezeti hálóban „lyukkitöltő” hatása és szerepe lehet, tekintettel arra, hogy a változtatásoknak inkább helyi jelentősége van.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELHATÁROZÁSOK INDOKLÁSA Az FSZKT módosítás elhatározása, hogy:



előkészítse Budapest Településszerkezeti Tervében (TSZT) szükséges módosításokat, miközben az alapvető területi összefüggések nem sérülnek,



előkészítse a területen kialakítandó környezetrendezés infrastrukturális és építészeti kapcsolatát a tágabb térség már meglévő, vagy tervezett rendszeréhez,



a kialakítható környezetrendezés pozitív hatást gyakoroljon a térség hasonlóan már és még elavult rendszereinek fejlődésére.


120


KERETÖVEZETI, ILLETŐLEG ÖVEZETI BESOROLÁSOKRA GYAKOROLT ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK Előnyök A területen érvényben lévő keretövezeti besorolás azt az állapotot tükrözi, amikor a tágabb térségben, nagyléptékű mezőgazdasági tevékenység folyt. Ez az állapot és gyakorlat mára fokozatosan megszűnt, az átsorolással a kijelölt terület felhasználása igazodni fog a környezetben már lezajlott megújult városi területhasználathoz. Az új beépítéssel együtt megújul és kiegészül a terület infrastrukturális ellátottsága. A terület rendezése kedvező hatással lehet az attól K-re lévő kiskertes-zártkertes-lakófunkciójú átmeneti állapotban lévő terület(ek) fejlődésére. Hátrányok A fentiek alapján a területen tervezett keretövezet-módosításnak hátrányai nem várhatóak.

A ZÖLDTERÜLET CSÖKKENÉSE ESETÉN ANNAK PÓTLÁSI LEHETŐSÉGE A területen zöldterület nem található. A mezőgazdasági trületbe sorolt kivett területen a tényleges zöldfelület aránya alacsony, a változással a zöldfelület növekszik. A keretövezet-módosítás alapján tervezett fejlesztés során a jelenleginél nagyobb arányú és minőségében magasabb fokozatú zöldfelület nyerhető. A megújuló közterületek zöldfelületi rendezése lehetővé teszik a szükséges közterületi zöldkörnyezet kialakítását is.

JAVASOLT KERETÖVEZETI ÁTSOROLÁSOK A keretövezeti besorolás változása helyrajzi szám szerint terület

FSZKT

(m2)

övezet

1151/1

3888

MG-MT

1151/2

8179

MG-MT

HRSZ

Tulajdonos

NEM

változó övezetek

ÖSSZES

VÁLTOZIK

I-XI/L-8

L4-XI

Shell-Hungary Rt. 1/1

0

3888

0

3888

Határ-Depo Ingatlanhasznosító Kft. 1/1

0

0

8179

8179


121


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (HATÁLYOS FSZKT) KERETÖVEZETI BESOROLÁS

A hivatalos FSZKT-kivonat másolata

A terület külterületi MG-MT jelű mezőgazdasági rendeltetésű terület. (BVKSZ 54.§; Mezőgazdasági területek)


122


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (HATÁLYOS FSZKT) VÉDELEM, KORLÁTOZÁS

FSZKT – Védelmek és korlátozások – a hivatalos kivonat másolata

A megjelölt területre vonatkozó védelmi és korlátozási előírások: 

A városkép szempontjából kiemelt útvonalak. Építési tevékenység csak a kötelező értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján engedélyezhető - BVKSZ 1.§ (14), 9-11. § - kék vonalkázott terület



A terület Magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett övezeti kategóriába sorolt - BVKSZ 8.§ (5) bekezdés – szürke vonalkázott terület

A terület az FSZKT szerint a városkép szempontjából kiemelt útvonal. A Budaörsi út menti beépítés nem változik, a tervezett változtatás az előírást nem érinti. A terület az FSZKT szerint magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából a kiemelten védett övezeti kategóriába sorolt. A tervezett változtatás az előírást nem érinti.


123


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (TERVEZETT FSZKT) KERETÖVEZETI BESOROLÁS VÁLTOZÁSA

A területi egységek keretövezeti besorolásának változásai a jelenlegi és a tervezet keretövezeti besorolás változásait szemlélteti.


124


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (TERVEZETT FSZKT) TÁVLATI KERETÖVEZETI BESOROLÁS

A terület a változás után belterületi intézményterület és lakóterület besorolásba, illetve az Alsóhatár utca mentén keretövezetbe nem sorolt közterület besorolásba kerül.


125


FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (TERVEZETT FSZKT) KERETÖVEZETI BESOROLÁS VÁLTOZÁSA (TERÜLETI MÉRLEG)

HRSZ

Terület (m2)

FSZKT keretövezet

Tervezett keretövezet KL-KT

KT

MG-MT

I

L4

1151/1

3888

MG-MT

159

1151/2

8179

MG-MT

380

1283/1

1886

KT

1886

1886

1285

1776

KT

1776

1776

1287/1

7183

KL-KT

Összesen:

22912

3729

Összes 3888

7799

7183 7184

8179

7183 4201

0

3729

7799

22912

Megállapítható, hogy a terület mezőgazdasági terület területfelhasznlási egységbe tartozó részének keretövezeti besorolása,”I” jelű intézményterületre és „L4” jelű intenzív kertvárosias lakóterület besorolásra változik.

A terület tervezett besorolásai:



az „I” jelű keretövezetbe a meglévő SHELL üzemanyagtöltő állomás telke,



az „L4” jelű intenzív kertvárosias lakóterületbe a volt mezőgazdasági telephely területe,



az Alsóhatár utca szabályozási szélességének változása alapján keretövezetbe nem sorolt közterület alakul ki,



a további területek keretövezeti besorolása nem módosul.


126


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................................... 5 VÁROSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK................................................................................................................................... 8 ÖVEZETI ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................................................................... 8 A HATÁLYOS TERVEK BEMUTATÁSA ..................................................................................................................................... 9 TULAJDONVISZONYOK ...................................................................................................................................................... 39 A FUNKCIONÁLIS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ..................................................................................................... 40 FOTÓK A TERÜLETRŐL ÉS KÖRNYEZETÉRŐL ...................................................................................................................... 42 KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ÉS ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA ............................................................................................ 45 KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ................................................................................................................................................. 51 KÖZMŰVIZSGÁLAT ............................................................................................................................................................ 56 FEJLESZTÉSI CÉLOK A TERÜLETEN: ................................................................................................................................... 62 A TERÜLET SZABÁLYOZÁSI JAVASLATA .............................................................................................................................. 62 MEGFELELTETÉS BUDAPEST HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ........................................................................ 65 MEGFELELTETÉS AZ FSZKT KERETÖVEZETI BESOROLÁSAINAK ........................................................................................... 66 KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (HATÁLYOS KVSZ) ........................................................................... 67 JELENLEGI ÖVEZETI BESOROLÁSOK .................................................................................................................................. 67 KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (ÖVEZETI TERV) ............................................................................. 68 A VÁLTOZÁS UTÁNI ÖVEZETI BESOROLÁSOK ..................................................................................................................... 68 KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT ...................................................................................................................................... 69 TELEKALAKITÁSI JAVASLAT ............................................................................................................................................... 69 BEÉPÍTÉSI JAVASLAT ........................................................................................................................................................ 70 KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT......................................................................................................................................... 72 ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉSI JAVASLAT ............................................................................................................................... 74 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK (BIA) SZÁMÍTÁSA............................................................................................................... 75 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT ................................................................................................................................. 76 KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT .......................................................................................................................................... 82 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKI RÉSZE .................................................................................................. 92 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZE ......................................................................................100 BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE .........................................................................................................104 BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA ...........................................................................................108 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (HATÁLYOS FSZKT) ...............................................................................................116 KERETÖVEZETI BESOROLÁS VÁLTOZÁSA (TERÜLETI MÉRLEG) ...........................................................................................126 TARTALOMJEGYZÉK .........................................................................................................................................................127


127

BUDAPEST, XI. ÖRSÖD BUDAÖRSI ÚT- ALSÓHATÁR UTCA HRSZ TELEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Recommend Documents