Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet
Elektrotechnika Villamos motorok kiválasztása
Összeállította: Langer Ingrid főisk. adjunktus
Villamos motorok kiválasztásának szempontjai
Mechanikai szempont: – – – – – –
A hajtó- és a hajtott gép nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje A közlőmű jellege Védettség Építési alak Szerelési helyzet Különleges követelmények
Termikus szempont: – – – –
Melegedési és hűlési folyamatok Különböző üzemmódok Hűtési módok Hővédelmi eszközök
BGK MEI 2008.
2
Villamos motorok kiválasztásának szempontjai
Elektrotechnikai szempont – – – – – – –
Hálózati feszültség és frekvencia Csatlakozási módok Üzemtípusok Indítás jellege és gyakorisága A szabályozás szükségessége és jellege Fékezés módja és hatása Forgásirányváltás szükségessége
Gazdaságossági szempont – Beruházási költség és amortizáció – Üzemeltetési és karbantartási költségek
BGK MEI 2008.
3
I. A kiválasztás mechanikai szempontjai 1. Motorok és munkagépek együttjárása ω M
Mozgásegyenlet: Mt
d M Mt dt Md dinamikus nyomaték
M : a motor nyomatéka Mt: a munkagép nyomatéka Θ : a gépcsoport és a hajtott berendezés együttes (motor tengelyére redukált) tehetetlenségi nyomatéka
Állandósult állapot: dω/dt=0 (ω=állandó )
M=Mt BGK MEI 2008.
4
1.1. A motorok nyomaték-fordulatszám jelleggörbéi a.
b.
c.
Állandó fordulatszámú motor: – szinkron motor Fordulatszámtartó motor: – külső- és párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor, – aszinkron motor (a névleges terhelés kb. 1,5szereséig) Teljesítménytartó motor: – soros gerjesztésű egyenáramú motor és univerzális motor BGK MEI 2008.
5
1.2. A munkagépek terhelőnyomatéka 1.2.1. Csoportosítás kinetikai szempontból:
Passzív terhelőnyomaték:
Aktív terhelőnyomaték:
a forgásiránytól függetlenül mindig akadályozza a mozgást
egyik forgásiránynál akadályozza, másik forgásiránynál elősegíti a mozgást.
(Pl. forgácsoló gépek)
(Pl. emelőgépek)
BGK MEI 2008.
6
1.2. A munkagépek terhelőnyomatéka 1.2.2. Csoportosítás a hajtás jellemzőitől való függés szerint 1.2.2.1. Folytonos terhelések a. Állandó terhelőnyomaték (Mt= F·r) esztergapadok, gyalugé gyalugépek, sajtoló sajtoló, szá szállí llítógépek, emelő emelőszerkezetek
b. Lineárisan növekvő terhelőnyomaték (Mt=c·n, Pt=n·Mt=c1·n2) sebessé sebességgel ará arányos sú súrló rlódású gépek pl. simí simítógép, villamos örvé rvényá nyáramú ramú fék
c. Négyzetesen növekvő terhelőnyomaték (Mt=c·n2, Pt=n·Mt=c1·n3) lég- és folyadé folyadéksú ksúrló rlódású gépek, pl. szellő szellőzők, centrifugá centrifugál szivattyú szivattyúk, kompresszorok, centrifugá centrifugák, keverő keverőgépek, nagy sebessé sebességű szá szállí llítóberendezé berendezések BGK MEI 2008.
7
1.2. A munkagépek terhelőnyomatéka 1.2.2.2. Szakaszosan változó terhelések 1. Szögfüggő terhelések Mt=f(α) •
pl. dugattyús kompresszorok, szivattyúk, hidegsajtoló szerszámgépek, excenterprések
2. Útfüggő terhelések Mt=f(s) •
pl. hajlítógépek, exkavátorok, markolódaru
3. Időtől függő terhelések Mt=f(t) •
pl. centrifuga, fafűrészgép
4. Sebesség és útfüggő terhelések Mt=f(v,s) •
villamos mozdonyok, targoncák
BGK MEI 2008.
8
1.3. A hajtás stabilitása A meghajtó motor és a munkagép nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje határozza meg a rendszer fordulatszámát. Munkapont: a két jelleggörbe metszéspontja.
INSTABIL MUNKAPONT
A'
STABIL MUNKAPONT
A stabilitás feltétele:
dMt dt
A'
A pont: a fordulatszám csökkenésekor Mm-Mt<0
a motor lassul, majd leáll
B pont: a fordulatszám csökkenésekor Mm-Mt>0
a motor gyorsul és visszaáll a B munkapontba
BGK MEI 2008.
dMm dt
9
A'
1.4. A villamos hajtások kinetikája 1.4.1. A közlőművek szerepe és jellemzői •
Merev tengelykapcsoló
• Fogaskerék, dörzskerékpár
•Lánchajtás
•Szíj, ékszíj
•Változtatható csúszású tengelykapcsoló
•Csigahajtás BGK MEI 2008.
10
1.4. A hajtás jellemzőinek átszámítása a motorra A villamos motorok kiválasztásához ismerni kell a motor tengelyein a terhelés által okozott forgó és tehetetlenségi nyomatéki hatásokat.
A hajtások vizsgálatához a terhelő és lendítő nyomatékot a motor tengelyére kell redukálni: •A terhelőnyomatékot a teljesítmény változatlansága alapján •A lendítőnyomatékot a mozgási energia változatlansága alapján.
BGK MEI 2008.
11
1.4. A hajtás jellemzőinek átszámítása a motorra A) A nyomaték átszámítása: Ideális áttételeknél (η=1)
Pm M áll. MR M M T T MR M T
T 1 MT M a
MR
MT a
Veszteséges áttételeknél (pl. η=95-98% ékszíj, fogaskerékpár, η=90-95% kúpkerékpár, η=50-60% csighajtás) o Motor hajt:
o Motor fékez:
Pm M áll. MR M M T T MR M MT T MR
MT a
Pm M áll. MR M M T T MR M MT T MR
MT a
oTöbbfokozatú áttételek esetén: MR
MT MT a1 a 2 a3 ... 1 2 3 ... a e e
MR
BGK MEI 2008.
M T 1 2 3 ... M T e a1 a 2 a 3 ... ae 12
1.4. A hajtás jellemzőinek átszámítása a motorra B) A tehetlenségi nyomaték átszámítása: Ideális áttételeknél (η=1) 1 1 Wkin áll. R R2 T 2T 2 2 2T 1 R T 2 T 2 R 2T M a a Veszteséges áttételeknél o Motor hajt: 1 2 1 R R T 2T 2 2 R M2 T 2T R 2 T a Wkin áll.
o Motor fékez: 1 2 1 R R T 2T 2 2 R M2 T 2T R 2T a Wkin áll.
oTöbbfokozatú áttételek esetén: R M
1 2 n ... a12 1 a12 a 22 ... 1 2 ... a12 .... an2 ... 1 ... n BGK MEI 2008.
13
2. Védettség (MSZ EN 60034-5) Jelölés:
IP 2. szám: a gépek védelme a víz behatolásával szemben 1. szám: személyek védelme a a gép feszültség alatti illetve a forgó alkatrészeivel szemben illetve a gép védelme szilárd idegen testek behatolása ellen
International Protection
Fokozott védelem: Sb : sújtólégbiztos Rb : robbanásbiztos n : nyomásálló tokozás BGK MEI 2008.
14
3. Villamos forgógépek építési alakjai és szerelési helyzetei (MSZ 60034-7:2002) 3.1. Építési alakok (az üzemlteté zemltetési helyzet és a hajtott gé gépekkel való való könnyebb összeé sszeépíthető thetőség alapjá alapján vá választható lasztható)
Talpas, pajzscsapágyas: kis- és közepes méretű gépek, néhány száz kW teljesítményig. Bizonyos esetekben falra vagy mennyezetre is szerelhetők vizszintes tengellyel, vagy megfelelő csapágyazással függőleges helyzetben is alkalmazhatók
Peremes: vizszintes és függőleges helyzetben is alkalmazhatók
Alaplemezes: nagy teljesítményű gépek (300-400 kW). Helyhez kötöttek és alaplemezre szereltek. Pajzs vagy bakcsapágyas kivitelűek.
BGK MEI 2008.
15
3. Villamos forgógépek építési alakjai és szerelési helyzetei (MSZ 60034-7:2002) 3.2. Szerelési helyzetek A szabvá szabvány ké két osztá osztályozá lyozási rendszert tartalmaz: 1. Alfanumerikus osztályozás: Pajzscsapá Pajzscsapágyas, egytengelyű egytengelyű gépekre
IM_B International Mounting
szóköz
vizszintes helyzet függőleges helyzet
IM_V kódszámok
kapocsszekrény helyzetét jelölő betű
2. Numerikus osztályozás: A gépek szélesebb körére, 1. csoporba tartozókra is
IM_ építési alakra vonatkozó kód: [1]talpas, [3][4]peremes, [11]bakcsapágyas
kapocsszekrény helyzetét jelölő betű
szerelési helyzet BGK MEI 2008.
Tengelyvég kialakítás [1,2] 1 v. 2 hengeres tengelyvég [3,4] 1 v. 2 kúpos tengelyvég [5,6] 1 v. 2 peremes tengelyvég
16
3.3. Jelölési példák
BGK MEI 2008.
17
II. A kiválasztás termikus szempontjai
A villamos gépek szigetelési osztályai, MSZ EN 60085 (a szigetelőanyag hőállósága alapján):
BGK MEI 2008.
18
2. Villamos motorok melegedése A folyamat leírását egyszerűsítő feltételek: a vesztesé veszteségi teljesí teljesítmé tmény, a fajhő fajhő, a hő hőátadá tadási té tényező nyező állandó llandó a tú túlmelegedé lmelegedési fü függvé ggvényt tekercselé tekercselésre értelmezzü rtelmezzük
hőmérsé rsékletű kletű részre, a (ta) legmagasabb hő
a vizsgá vizsgált gé gép sem szerkezet, sem a vesztesé veszteségek eloszlá eloszlása szempontjá szempontjából nem homogé homogén, de a tekercselé tekercselést homogé homogénnek tekintjü tekintjük.
W1 W 2 W ahol W1 Pv dt
a teljesítményveszteséggel dt idő alatt bevitt hőmennyiség
W2 k A ( k )dt
a villamos motor által a környezetnek leadott hőmennyiség
W m c d
az m tőmegű, c fajhőjű "homogén" testben maradó hőmennyiség
BGK MEI 2008.
19
m c d 1 Pv k k A dt kA
T
d A w Pv k dt
T időállandó Aw átviteli tényező m·c - a "homogén" test hőkapacitása [J/°C] k
- a hőátszármaztatási tényező [J/m2 s °C]
A
- a "homogén test" hőátadás szempontjából aktiv felülete [m2]
Az egyenlet megoldása: t (t) A w Pv 1 e T k t k A w Pv 1 e T t
1 e T
üzemi hőmérséklet-emelkedés (melegedési görbe)
BGK MEI 2008.
20
3. Villamos motorok lehűlése A kikapcsolást követően Pv=0
T
W1=0 hűlési folyamat indul meg.
d k dt
k T
d dt
t
a lehűlési görbe egyenlete
e T
Mind a melegedési, mind a hűlési folyamat lefolyása az időállandótól függ. Kb. t=(4~5)T alatt áll be az állandósult állapot.
Néhány villamos motortípus időállandójának tartománya: Nyitott egyenáramú motor (100-160 mm forgórész átmérővel):
T= 25-50 perc
Zárt egyenáramú motor (100-400 mm forgórész átmérővel):
T= 65-270 perc
Átszellőzött aszinkron motor (100-400 mm forgórész átmérővel): T= 10-20 perc BGK MEI 2008.
21
4. Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján A villamos motorok nagy része -a hajtás igényeinek megfelelően- változó terheléssel üzemel. A szabvány (MSZ EN 60034-1) szerint a terheléseket időbeli lefolyásuk alapján S1-S10 csoportokba sorolják.
S1 - Állandó üzem A motor hálózatra kapcsolva állandó terheléssel üzemel. A működés ideje elegendő ahhoz, hogy a motor elérje hőegyensúlyi állapotát. A gépet névleges teljesítménnyel terhelve tetszőleges ideig igénybe lehet venni anélkül, hogy melegedése a szabványos értéket túlhaladná
BGK MEI 2008.
22
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S2 – Rövid idejű üzem Jelölés pl.:
S2 60 min üzem időtartama
A motor az üzemidő alatt nem éri el az üzemi hőmérsékletet. A terhelést kikapcsolási állapot követi, amely elég hosszú ahhoz, hogy a gép a környezet hőfokára hűljön. A motor a névleges teljesítménynél jobban is terhelhető: PvΔtp : az üzemidő alatt keletkező hőmennyiség
Pv t P Pvn T
BGK MEI 2008.
PvnT : az időállandónak megfelelő idő alatt keletkező hőmennyiség névleges terhelésnél
23
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S3 – Szakaszos periodikus üzem Jelölés pl.:
S3 25% viszonylagos bekapcsolási idő
Azonos üzemi ciklusok sorozata, amelyek mindegyike egy állandó terhelésű működésből és egy üzemszünetből áll. Az indítási áram nem befolyásolja jelentősen a melegedést. A kikapcsolási idő nem elegendő ahhoz, hogy a gép a környezet hőfokára lehűljön. A bekapcsolási időt (Δtp) a periódusidő (Tc) százalékában adják meg (bi) Szabványos értékei: 15, 25, 40, 60 és 100% Motorkiválasztás szabványostól eltérő bekapcsolási idő esetén:
Pvn t ün Pv t ü Pv Pvn
tü t ün
Ha a mértékadó veszteség arányos a teljesítmény négyzetével:
P Pn BGK MEI 2008.
bin bi 24
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S4 – Szakaszos periodikus üzem indítással Jelölés pl.:
S4 25% ΘM=0,15kgm2 Θext=0,7 kgm2 motor terhelés tehetetlenségi nyomatéka a motor tengelyére vonatkoztatva
Azonos üzemi ciklusok sorozata, mely során nagyobb tehetetlenségi nyomatékot kell gyorsítani, ezért az indítási melegedés hozzáadódik a tekercsek melegedéséhez.
BGK MEI 2008.
25
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S5 – Szakaszos periodikus üzem indítással és fékezéssel Jelölés pl.: S5 25% ΘM=0,15kgm2 Θext=0,7 kgm2 motor terhelés tehetetlenségi nyomatéka a motor tengelyére vonatkoztatva
Ugyanaz, mint S4, de az üzemidő végén a motor villamos fékezéssel áll le, ami során keletkezett hő hozzáadódik a gép melegedéséhez.
BGK MEI 2008.
26
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S6 – Folyamatos periodikus üzem Jelölés pl.:
S6 40% viszonylagos bekapcsolási idő
Azonos üzemi ciklusok sorozata, amelyek mindegyike egy állandó terhelésű működésből és egy üresjárási szakaszból áll. S3 üzemtípustól annyiban különbözik, hogy a motort terhelés után nem kapcsolják le a hálózatról, hanem üresjárásban forog tovább, így kedvezőbbek a hűlési viszonyok.
BGK MEI 2008.
27
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S7 – Folyamatos periodikus üzem fékezéssel Jelölés pl.: S7 25% ΘM=0,15kgm2 Θext=7,5 kgm2 motor terhelés tehetetlenségi nyomatéka a motor tengelyére vonatkoztatva
Azonos üzemi ciklusok sorozata, amelyek mindegyike egy indítási szakaszból, egy állandó terhelésű működésből és villamos fékezésből áll. Üzemszünet nincs.
BGK MEI 2008.
28
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S8 – Folyamatos periodikus üzem terhelés és fordulatszám változtatással Jelölés pl.:
S8 25% ΘM=0,5kgm2 Θext=6 kgm2 16 kW 740 1/min 30% motor terhelés tehetetlenségi nyomatéka a motor tengelyére vonatkoztatva
40 kW 1460 1/min 30% 25 kW 980 1/min 40%
Az egyes működési állapotokra vonatkozó terhelés, fordulatszám és viszonylagos bekapcsolási idő
Azonos ciklusokból álló terhelés, amelyek mindegyike egy előre meghatározott fordulatszámnak megfelelő állandó terhelésű szakaszból és az azt követő egy vagy több az előzőtől eltérő fordulatszámnak megfelelő más állandó terhelésű szakaszból áll. Üzemszünet nincs. BGK MEI 2008.
29
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S9 – Nem periodikus terhelés és fordulatszám változtatással jellemezhető üzem Olyan üzem, amelyben a terhelés és fordulatszám általában nem periodikusan változik a megengedhető működési tartományban. Ez az üzem gyakori túlterheléseket tartalmaz, melyek a vonatkoztatási terhelést jelentősen meghaladják.
Ennél a terhelésnél a túlterhelés meghatározásához egy S1 üzemtípuson alapuló és megfelelően megválasztott állandó terhelést kell vonatkoztatási értéknek tekinteni (Mref). BGK MEI 2008.
30
Üzemtípusok osztályozása a terhelés és melegedés alapján S10 – Különböző állandó terhelésekkel jellemezhető üzem Jelölés pl.:
S10 25% p/Δt=0,9/0,3; 1,1/0,2; 1/0,3; r/0,2; TL=0,6 M A terhelések és időtartamak viszonylagos terhelési egységekben. (Viszonyítási alap: Mref, Tc) üzemszünet jele: r
Várható viszonylagos termikus élettartam (TL) Vonatkoztatási értéke S1 üzemtípus, névleges terhelésnél, megengedhető melegedéssel várható élettartam
Olyan üzem, amely négynél nem több diszkrét terhelésből áll, amelyek mindegyike elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy a gép elérje a termikus egyensúlyt. Az egy üzemszakaszon belüli legkiesebb terhelés 0 értékű is lehet.
BGK MEI 2008.
31
5. A motormelegedés ellenőrzésének módszerei 1. Egyenértékű veszteségek módszere Periodikusan változó terhelésű üzemben (S6, S7, S8, S9), ha a hűtési viszonyok nem változnak, a közepes túlmelegedés egy olyan egyenletesen terhelt gép túlmelegedésével egyezik meg, amelyben a periódusidő alatt ugyanannyi veszteségi energia képződik, mint az egyes szakaszok veszteségi energiáinak összege.
P t Pvk t ü Pve vi i ti tü t 0
Pve :
egyenértékű veszteség
Pvi :
indítási veszteség
Pvk :
a terhelés során fellépő közepes veszteség
tü :
terhelés ideje
t0 :
kikapcsolás ideje
Tm : melegedési és hűlési állandó hányadosa, α=0,33-0,25 nyitott gépeknél, Th α=0,5 külső szellőzésű zárt gépeknél, α=1 szellőzés nélküli gépeknél
BGK MEI 2008.
32
A motormelegedés ellenőrzésének módszerei 2. Egyenértékű áramok módszere A motorokban keletkezett veszteségek egy része állandó jellegű (vas, súrlódási veszteségek), így a motor melegedését csak a tekercsveszteség alakulása befolyásolja. Ilyen esetben az egyenértékű áramot kell meghatározni, amely éppely akkora veszteséget okoz, mint a munkafolyamat alatt a változó áram:
I e2 R TP I12 R t1 I 22 R t 2 .... Ie
I12 t1 I 22 t 2 .... TP
A motor megfelel, ha In≥Ie ahol In a névleges áram
BGK MEI 2008.
33
A motormelegedés ellenőrzésének módszerei 3. Egyenértékű nyomatékok módszere Olyan esetekben, amikor a motor nyomatéka egyenesen arányos az árammal (egyenáramú sönt és külső gerj. motor, aszinkron motor), az egyenértékű nyomatékok módszerét alkalmazzák.
M12 t1 M22 t 2 .... Me TP
A motor megfelel, ha Mn≥Me ahol Mn a névleges nyomaték
4. Egyenértékű teljesítmények módszere A Pmech=M·ω alapján, ha =állandó. az időfüggő nyomatékot időfüggő P-vel helyettesíthetjük.
P12 t1 P22 t 2 .... Pe TP
A motor megfelel, ha Pn≥Pe ahol Pn a névleges teljesítmény
BGK MEI 2008.
34
6. Nyomaték és fordulatszám változása indítás és fékezés figyelembevételével Példa periodikus üzemre 4 üzemszakasz: indítás, terhelés, fékezés, kikapcsolt állapot
Mi2 t i M2t t t M2f t f Me i t i t t f t f t 0 α : korrekciós tényezők, amelyek a hűtési viszonyok különbségét veszik figyelembe indítás, fékezés és leállás esetén.
i f Mi : indító nyomaték Mt : terhelési nyomaték Mf : fékező nyomaték ti : indítás idő tt : üzemi idő tf : fékezési idő t0 : állási idő
1 2
α értékei: 0,25-0,35 nyitott 0,45-0,55 zárt külső szellőzésű 0,95-0,98 zárt szellőzés nélküli gépeknél A motor kiválasztása: a technológiai követelmények alapján nyomaték-idő vagy teljesítmény-idő diagram megszerkesztése, majd a katalógusból a számítotthoz legközelebbi állandó terhelésű motor kiválasztása BGK MEI 2008.
35
7. Hűtési módok •Természetes hűtési mód Kisméretű, vagy különleges környezeti körülmények között működő zárt motorok esetén, ha a beépítés körülményei miatt mesterséges hűtésre nincs lehetőség. A hűtést a gép felületével érintkező levegő végzi. Kis, zárt, szakaszos üzemű gépeknél.
•Fokozott természetes hűtési mód A motorok belsejében az egyes forgó alkatrészek radiális légmozgást idéznek elő, amely a levegőt mozgató alkatrészek szellőzőszárny formájú kialakításával megnövelt hűtőhatást hoz létre. Tiszta levegőjű géptermekben alkalmazható.
•Mesterséges hűtési mód Két tí típusa: nyitott és zárt hűtési rendszer Nyitott rendszer: rendszer: A hű hűtőlevegő levegő az aktí aktív ré részeken (tekercsfej, lemezcsomag) áramlik át és a meleget a keletkezé keletkezés helyé helyétől vezeti el. Zárt rendszer: rendszer: A hű hűtést ké két hű hűtési folyamattal, egy zá zárt belső belső és egy nyitott kü külső lső folyamattal oldjá oldják meg
BGK MEI 2008.
36
7.1. Hűtési módok jelölése (MSZ EN 60034-6)
BGK MEI 2008.
37
Hűtési módok jelölése (MSZ EN 60034-6)
BGK MEI 2008.
38
III. A kiválasztás villamos szempontjai 1. Feszültség és frekvencia A váltakozóáramú motorokat általában 400 V feszültségre és 50 Hz frekvenciára készítik. (Egyedi rendelésre 230-690 V közötti feszültségre és 60 Hz frekvenciára is). A hálózati feszültség ± 5%-os ingadozásán belül a névleges teljesítménnyel képesek üzemelni.
2. Teljesítmény A névleges teljesítmény állandó üzemre, 50 Hz frekvenciára, legfeljebb 40 °C környezeti hőmérsékletre és 1000 m-nél alacsonyabb tengerszint feletti magasságra vonatkozik.
3. Túlterhelhetőség A motorok üzemmeleg állapotban 2 percig a névleges áram 1,5-szeresével károsodás nélkül túlterhelhetők.
BGK MEI 2008.
39
A kiválasztás villamos szempontjai 4. Névleges nyomaték, billenőnyomaték, indítónyomaték Névleges nyomaték: A motor tengelyén Pn névleges teljesítmény és n névleges fordulatszám esetén leadott nyomaték Billenőnyomaték: minimum 1,6-szorosa a névleges nyomatéknak. Ha a terhelőnyomaték ennél nagyobb, a motor leáll. A billenőnyomaték a feszültség négyzetével változik. Indítónyomaték: Viszonylagos értéke a motor és a forgórész fajtájától függ. Értékét katalógusban a névleges nyomatékhoz viszonyítva adják meg. Tűrése a szavatolt nyomaték -15 % illetve +15%.
5. Teljesítménytényező, hatásfok, fordulatszám Katalódusban és adattáblán megadott teljesítménytényező és hatásfok és fordulatszám értékek a névleges terhelésekre vonatkoznak
6. Egyenáramú gépek Az 110, 220, 440 V kapocsfeszültségre készülnek. Névleges fordulatszám 1500 1/min. P értéke az 1500 1/min-től eltérő 750-2200 1/min fordulatszámoknál lineárisan változik.
BGK MEI 2008.
40
