BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR

Budapest XXIII. kerület, Soroksár – Örökségvédelmi hatástanulmány

U R B A N I T Á S

Tervező

és

Tanácsadó

Kft.

1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: [email protected], honlap: www.urbanitas.hu

BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY, 2015.

KÉSZÜLT: BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL Budapest, 2015. december

Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

1


U R B A N I T Á S

Tervező

és

Tanácsadó

Kft.



TERVEZŐK NÉVSORA URBANITAS Tervező és Tanácsadó Kft. 1111 Budapest, Stoczek utca 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: [email protected], honlap: www.urbanitas.hu Vezető településrendezési Berényi Mária tervező okl. építészmérnök Terv. jog.: TT1/É 01-0654 Településrendezési Vojnits Csaba Ferenc tervező Terv. jog.: TT 01-6112 Településrendezési Patkó Dávid tervező Okl. településmérnök Régészeti Adorjánné dr. Gyuricza Anna szakértő: Nyilv. azonosító: B5COGJ

Ügyvezető igazgató:

Berényi Mária

Budapest, 2015. december


2


U R B A N I T Á S

Tervező

és

Tanácsadó

Kft.



TARTALOMJEGYZÉK (A 39/2015. (III.11.) Krom. rendelet alapján) 1. BEVEZETŐ 2. VIZSGÁLAT 2.1. Történeti leírás 2.2. Természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet 2.3. Településszerkezet és területhasználat 2.4. Településkarakter, településkép és utcaképek 2.5. Védettségek és védett értékek 2.5.1. Régészet 2.5.2. Műemléki védelem 2.5.3. Fővárosi helyi védelem 2.5.4. Kerületi helyi védelem 2.5.5. Táj- és természetvédelem 2.6. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 2.6.1. Régészeti lelőhelyek 2.6.2. Épített örökség védelme 2.6.3. Táj- és természetvédelem 3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3.1. Fejlesztési területek 3.2. Fejlesztési területek kapcsán várható változások összefoglalója Településszerkezeti változás Infrastrukturális változás Lakosság életformájának változása, kultúra változása Épített értékek változása


3


4. HATÁSELEMZÉS 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11.

Történeti településszerkezetet érintő következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei

5. ÖSSZEFOGLALÓ 6. NYILATKOZAT 7. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR 7.1. Műemléki védettség 7.2. Fővárosi helyi védelem 8. ÉRTÉKVÉDELMI TERV 8.1. Az értékek meghatározása és tudományosan megalapozott rangsorolása 8.2. Az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeinek megőrzését elősegítő szempontok és konkrét követelmények 8.3. Helyi szabályozási elemekre, övezeti előírásokra, helyi értékvédelmi rendeletre vonatkozó javaslatok 8.4. Az érték védelmét szolgáló egyedi vagy sajátos szabályok 8.5. Az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeit érintő fejlesztési, rendezési és hasznosítási típusú feladatok meghatározása


4


1. BEVEZETŐ


5


BEVEZETŐ Az örökségvédelmi hatástanulmány Budapest XXIII. kerületi Önkormányzatának megbízásából készült, a kerület készülő új Településfejlesztési koncepciójához (továbbiakban: TFK). Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma igazodik a 39/2015. (III.11.) Krom. rendelet szerint előírt tartalomhoz. A dokumentáció a korábbi Örökségvédelmi hatástanulmány (2009. – URBANITAS Kft.), a nemrégiben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégia (2015. PestBudapest Konzorcium) megalapozó vizsgálati anyaga és a jelen dokumentációval egy időben készülő Településfejlesztési Koncepció (2016. – Mahill Kft.) anyagának felhasználásával, kiegészítésével készült.


6


2. VIZSGÁLAT


7


2.1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS Okleveles emlékeink 1067-ben említenek először egy falut, mégpedig az Aba nemzetségbeli Péter comesnek, a százdi monostornak adott egyik adománylevelében „Suruk”néven. A mai településsel való azonosságot alátámasztja az a körülmény, hogy ugyanott olvasható, mint a szomszédos helységekről, Gubacsról, Nyiregről, Szalda nevű birtokrészekről, melyek ma is Soroksár szomszédjai. Anonymus, Magyarország név szerint nem ismert történetírója, a legnagyobb valószínűség szerint a csepeli kis Duna-ágat nevezi „Surcusar”-nak, de nem világos, hogy valójában mit értett „Surcusar” alatt. A fogalom megfejtésén történészek, nyelvészek dolgoztak, de eltérő eredményre jutottak. Pais Dezső úgy véli, a „Surcusar” szó első része azt jelenti, hogy „sark” vagy „sarok”, azaz kanyarulat. Az utolsó szótag, tehát a „sar” jelenthet folyómocsarat vagy mocsaras folyót. A XIII. századi tatárjárás idején a település elpusztult, mivel ezen a környéken heves harcok tomboltak. A kalocsai érsek felszabadító csapatait is a gubacsi mocsaraknál csalták tőrbe a tatárok, és semmisítették meg. 1390-ben találkozunk ismét a falu nevével, amikor a helység nevét viselő Soroksári család kezén van. Családi örökség, majd pedig egyezség folytán, 1429 körül az Adonyiak birtokába került. 1431-ben Soroksár már pusztaként szerepel, így szerzi meg ekkor a Harasztiban lakó Uras Gergely. A század közepén Gubacs tartozékaként hallunk róla, így szerezték meg egyik részét a Rozgonyiak, 1748-ban ugyanis a másik részét (Soroksárpusztát) a pesti domonkosok kapták meg Bessenyei Mihály végrendeletéből és Kenderesi Balázs adományából. 1478-ban Haraszti Ferenc, a legendás hírű szörényi bán kapta csere útján az Adonyiak részét, miközben a Haraszti család már a szomszédos helységek – Haraszti, Szentdienes és Kerekegyháza – felett is rendelkezett. (A fent említett Kerekegyháza helység nem azonos a Kecskemét melletti Kerekegyházzal.) A Soroksáry család leszármazottai a mai Solt járásban megalapították Jakabháza helységet, amely időlegesen Soroksár nevét is viselte, ami az idők folyamán összecserélésekhez vezetett. A Duna jobb parti településein a XIV. század végén, a XV. század elején szintén kimutatható a pusztásodás ténye. A falvak jobbágyai szőlőket telepítettek szántóföldjeik helyére, ezeket pedig eladták a városi polgároknak. (A szőlő ugyanis nem tartozott a jobbágy-telki állományhoz, így művelőjének nagyobb szabadságot adott.) A parasztok ezután elhagyták a földet, s beköltöztek, így igyekeztek megszabadulni a földesúri hatalomtól. A Duna bal partján, Soroksáron is – szőlők nélkül – hasonló folyamat zajlott le, csak itt Pest kereskedelmi, piaci lehetőségei, közelsége játszotta a döntő szerepet.


8


A falvak egy részének pusztulása nyomán a lakosság kisebb része a városokba költözött, a nagyobb rész pedig vagy ott maradt, vagy a két mérföldes körzeten kívüli falvak népességét növelte. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a jobbágyok anyagi helyzete javult volna, mert a puszták földjei nem a szántóföldi területet növelték, hanem azt a földesurak, üzletelő városi polgárok s néhány nagygazda hasznosította döntő részben, állattenyésztés céljára. Mint ismeretes, a kerület területe, illetve a gubacsi csata eseményei szorosan kapcsolódnak a parasztháború eseményeihez. Bakócz Tamás esztergomi érsek pápai bullával keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, melynek vezéréül Dózsa György végvári vitézt jelölte ki. Dózsa György serege Pest déli külvárosába, illetve a Pest és Gubacs közötti mezőn szállt meg. Pest és Buda szegény polgárai közül sokan csatlakoztak Dózsához. Amikor a főurak megijedtek a parasztok tömegétől és fel akarták oszlatni a sereget, Dózsa május 15-én az urak ellen fordult. A parasztsereg zöme elvonult Pest alól, de Dózsa a gubacsi mezőn hagyott egy tekintélyes csapatot a megfigyelésre. A gubacsi és környékbéli parasztok fő sérelmeik miatt is (súlyos adó, igazságtalan vámok, hajóvámok) feltehetően csatlakoztak a sereghez, amelyet a királyi csapatok – Bornemissza János budai várnagy vezetésével – szétvertek. A csata elvesztése és az azt követő kegyetlen megtorlás a környező települések fejlődését is megtörte. A költözködési jog, 1514-ben törvényben kimondott eltörlése, nem tette lehetővé, hogy az elmenekültek, meghaltak helyett újabb beköltözők jöjjenek. Rövidesen újabb pusztulás következett. A mohácsi csata után 1526-ban a török sereg feljött Budára, és itt mindent elpusztított. Míg a városok újra tudták építeni a házakat, a környező falvaknak ez már csak kis részben sikerült. Pesttől délre csak romos templomokról emlékeznek meg a források és csak Soroksárnak – amely 1506-ban már ismét népes falu volt – sikerült a török hódoltság után benépesülnie. A török uralom 145 éve alatt e területen nem volt lakott település. A minden fejlődést egy ideig megállító török megszállás és háborúk végzetesen hatottak Soroksár életére. A súlyos adóterhek, a mind sűrűbben portyázó csapatok a népességet arra kényszerítették, hogy békésebb vidékre meneküljön, minden vagyonát otthagyva prédául. A törökök saját törvényeik szerint osztották szét a birtokot. Hosszú ideig nem hallunk ezután Soroksárról. 1635 körül puszta jellege mellett a Röthy család birtokában találjuk Gubacs-, és Szentlőrinc-pusztákkal együtt. Családi kapcsolat révén 1667-ben Vattay Pál birtokába jutott Soroksár, Gubacs-, Szentlorinc-, Péteri- és Csömörpusztákkal együtt, mint összefüggő birtoktest. A Vattay család erre a birtokára a kor szokása szerint királyi adománylevelet is kapott, vagyis birtoklás jogosságának elismerését. A Vattay család akkori fejének, Vattay Jánosnak Lipót királyhoz intézett folyamodása – melyet a birtokban való megerősítés céljából intézett a felséghez – Soroksár-pusztát a hozzátartozó részekkel kifejezetten atyja szerzeményének tünteti fel. A folyamodványban leírja, hogy eddigi nagy birtokaira vonatkozó birtokjogi oklevelei,


9


Fülek várának 1662. évi váratlan török ostroma alatt pusztultak el. Egyidejűleg a Röthy család tagjai, Zsuzsanna és Kis Ferenc is igényjogosultságot jelentett be, Soroksárra nézve. A birtokviszonyok tisztázásra hozták létre a „Neoacquistica Comissio”-t (Újszerzeményi Bizottság), melynek vezetését 1727-ben, az akkori királyi kamarai tanácsos, I. Grassalkovich Antal vette át. 1723-ban I. Grassalkovich Antal királyi jogügyi igazgató, a gödöllői uradalom birtokosa, a Vattay családtól megszerezte Pereg, Imrefa, Szentkirály, Aporka és Bialpusztákat is (Az egészet 10000 forintra értékelve, melyhez még 1600 forintért a gubacsi szigetet is megvette.) A Grassalkovich család horvát származású, a törökök által el nem foglalt Felvidéken élt, szerény viszonyok között. I. Grassalkovich Antal édesapja elszegényedett kisnemes, aki nehezen tudta fedezni fia taníttatását. 1693. március 6-án a mai Szlovákiához tartozó, Nyitra megyei Ürményben született. A pozsonyi ferencesek viselték gondját a tehetséges és szorgalmas ifjúnak, aki két agyagedénnyel jelent meg naponta a kolostor bejárata előtt, hogy meleg ennivalóhoz jusson. Iskolatársai néhanapján „koldusdiák”-nak nevezték. Tanulmányai befejeztével Grassalkovich ügyvédként Pesten telepedett le. Kitűnő jogi ismereteivel hívta fel magára a figyelmet, és 1717-ben udvari kamarai ügyvéd lett. Politikai karrierje 26 éves korában indult el, amikor IV. Károly udvari kamarai tanácsossá nevezte ki. E tisztségében szerzett érdemeiért bárói címet kapott, és kinevezték a pozsonyi magyar udvari kamara elnökévé. Mária Terézia bizalmasa lett, és 1743-ban a grófi rendbe emelték. Kinevezték az Újszerzemény Bizottság elnökének. Feladata volt, hogy a török uralom után ellenőrizze a birtokviszonyok és birtokjogok helyességét. Egymás után tett szert birtokokra a töröktől felszabadított területeken. Birtokai a Duna bal partján – Pest városa körül kb. 40 km-es sugarú körben – 135.000 katasztrális holdon térültek el. Nem egészen negyedszázaddal később 22 helységet, 21 pusztát mondhatott magáénak. Grassalkovich volt Baja, Bácsbokod, Gara és Vaskút földesura is. A hatalmas birtok megszerzésében nemcsak tehetsége és rátermettsége, hanem feleségeinek hozománya (kétszer özvegyült meg), valamint az a merészsége játszott óriási szerepet, hogy hitelből fektetett be. Grassalkovich kiváló gazdasági szakértő lévén, birtokai korszerűsítéséhez fogott. A legnagyobb problémát az emberek hiánya okozta. A felszabadító háborúk után az ország szomorú helyzetben volt, mindenfelé elpusztult falvak, nagy pusztaság lehangoló látványa fogadta a látogatót. Belső telepesek hiányában idegen földről, főleg németek behozásával igyekeztek az emberhiányt pótolni. Elsősorban mezőgazdasági munkáskezekre volt szükség. A németországi nagy népfelesleg, a vállalkozó készség, a würtenbergi-rajnai-saarvidéki területekről nagyobb kivándorlásra kész tömegeket mozdított meg. A bevándorlók nem egy faluból származtak, hanem Németország déli részének minden vidékéről. Grassalkovich ügynökei toboroztak a Rajna vidékén, Trier püspökségben és Elzászban. Az ügynökök között találjuk a soroksári Johann Jakob Forster gazdát is.


10


A betelepítés az 1720-as években kezdődött el, s csak nagyon lassan emelkedett a telepesek száma. Az 1728-as országos összeírás során Soroksáron nem történt népszámlálás, ugyanis nem érték el a felméréshez szükséges alsó határt, amely 20 családnál volt meghatározva. Növekedést először 1737-tol 1742-ig lehet elkönyvelni. Grassalkovich telepítési szerződést kötött a már Soroksáron lakó Forster János Jakab gazdával, akinek teljhatalmat adott a betelepítésre vonatkozóan. Grassalkovich Soroksárt piaccá akarta tenni, s igyekezett különféle kedvezményeket adni. 1741ben Soroksár területéhez kapcsolta Kerekegyháza és Szentdienes-pusztákat és a betelepülő németeknek hat évre megyei, egy esztendőre földesúri adómentességet ígért, s ennek utána további előnyös feltételeket: évi tizenkét nap robotkötelezettséget, jobbágyoknak évi 10, zselléreknek 2,30 forint évi cenzus fizetését. Ezek után Soroksár lakosságának száma rohamosan növekedett, mint azt az 1744. évi összeírás is bizonyítja. A lakosság számának jelentős növekedésével együtt járt, hogy a születések száma is többszörösére emelkedett. A költözködés díját a földesúr viselte, s az érkezőknek 3 évi adómentességet biztosított. A lakosság alázatos kérelmére 1743-van a katolikus vallású főúr lelkészséget alapított, a lelkészi teendőket az ő javadalmát élvező besnyői ferences atyák látták el. Az első egyházi látogatás alkalmával – 1744. június 7-én –827 főt, valamint 176 házat számláltak meg. A szorgalmas, kereskedelmi érzékkel megáldott nép a Pest felé vezető út mentén építette fel házait. A különböző helyről való származás hosszú időre elkülönítette a lakosságot egymástól. A frank eredetűek inkább mezőgazdasággal, a svábok ipari munkával foglalkoztak. Hosszú időn át nem is házasodtak össze, külön utcákban is laktak. Grassalkovich kijárta Mária Teréziánál, hogy a helység vásártartási jogot kapjon. Így 1759. szeptember 1-jén Soroksár megkapta a vásártartási jogot, valamint az ezzel járó mezővárosi címet. A templom 1758 és 1761 között épült. Első iskoláját 1763-ban szintén a földesúr alapította. 1768-ban Mária Terézia úrbéri pátensében egységesen, pontosan és országosan rendezte a földesurak és alattvalóik jogait és kötelességeit. Közvetlenül a néphez fordult „Kilencpontos megkérdezés”-ével. Soroksáron 1768. február 23-án jegyzőkönyvezték a lakosok anyanyelvén a kilencpontos megkérdezést. 1769. szeptember 19-én a falubírót és az esküdteket ülésre hívták össze. Itt vált okmányszerűen ismertté, hogy végbement a Soroksárt határoló Kerekegyháza és Szentdienes puszta Soroksár mezőváros határába való bekebelezése. Az úrbéri szerződést 1770. április 5-én tették közzé, melynek robotot illető részét, évi 52 nap igás robotot, a parasztok nem fogadták kitörő örömmel.


11


Pest és környékének áttekintő térképe – (1775)

Soroksár az I. Katonai felmérésen (1782-85) Soroksár lakosságának folytonos növekedése jelentős korlátokat állított a később letelepülők kibontakozási lehetőségei elé, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. A szabad jobbágysorba való felemelkedésre csekély kilátás mutatkozott, s így az elvándorlásra kész soroksáriak új otthont kerestek a Grassalkovich-uradalom más településein, Vecsésen, Hartyánon, Katymáron és Regőczén.


12


Az 1828-as országos összeíráskor 3518 lakást regisztráltak. 1831-ben hatalmas kolerajárvány lépett fel. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a német ajkú, de magyar érzelmű soroksári lakosság szép tanújelét adta magyar hazája iránti hűségének. A HatvanPécel környéki csatában 130-an vettek részt. 1848. május 1-jén hatalmas tűzvész pusztított, amelyben 178 ház, a templom, a plébánia és az iskolaépület vált a tűz martalékává. 1853-ban – újabb tűzvész alkalmával – megint hatalmas kár érte Soroksárt. Topográfiai térkép (1852) A Grassalkovich család kihalta után báró Sina Ignác, a híres bécsi pénzember vette meg a gödöllői uradalommal együtt Soroksárt is. Sina Simon, mint örökös, a belga Banque de Credit Fonciere et Industrielle-nek adta el, melyből nagyobb birtoktestet parcellázott. A jobbágyfelszabadítás a soroksáriak számára is meghozta a szabad földtulajdont és a földesúri joghatóság eltörlését, megnyitotta a gazdasági, társadalmi felemelkedés útját. Ez az út azonban nem volt könnyű, hosszú harcot kellett még folytatniuk Sina báróval azért, hogy az addig ténylegesen birtokolt földjeiken szabadon gazdálkodjanak. A soroksáriak 1851 és 1865 között a földesúrral, Sina báróval hosszú perbe bonyolódtak. A hiányosan megmaradt periratok szerint az első problémás kérdés a borkimérés körül alakult ki, tudniillik az 1848. évi jobbágyfelszabadítás, majd annak újraszabályozása is fenntartotta a földesúr italmérési-kocsmálási jogát. A mezővárosiak folyamodványukban az eddigi négy kimérés mellett, még négy kocsma létesítésének engedélyét kérik. A földesúr azonban nem fogadta el ezt és időnyerés céljából a kérdést a később felállítandó úrbéri bíróságok elé kívánta utalni. Mindebből világosan látható, hogy a földesúr a paraszti borárusítás versenyét kívánta korlátozni, illetve a földesúri borkimérés szabadságát kiterjeszteni. Ez a per évekig elhúzódott, míg 1860. decemberében az ócsai szolgabíróság olyan határozatot hozott, hogy a mezőváros újabb négy borkimérést nyithat. Az uraság és a mezőváros között komoly küzdelem volt a kender-és káposztaföldek szabad tulajdonba vételéért is.

Soroksár a II. Katonai felmérésen (1819-69) Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

13


1853 áprilisában Sina báró követeli a káposztás és kenderföldek után, az 1848-ig teljesített pénzjáradék további fizetését a kamatokkal együtt. A földesúr azzal érvel, hogy ezek a földek külön szerződéssel lettek bérbe adva, tehát nem úrbéri természetűek, az urbárium valójában nem tért ki ezekre a kérdésekre. A főtörvényszék ítélete kizárta ugyan a kérdéses földek úrbéri természetét, de nem ismerte el a földek majorsági jellegét sem, s a parasztok részére megváltást írt elő. 1857-től újabb bonyodalmak jelentkeztek a legelő-elkülönítés és a tagosítás kérdésében. A soroksáriak a ténylegesen birtokolt belső és külső földeket és a legelőt a maguk számára akarták fenntartani azon a címen, hogy az uraságnak nincs legeltetési joga. Az 1858-as ítéletben az úrbéri törvényszék nem látta Soroksár közigazgatási területe indokoltnak a helység érveit, és helyt adott a - külterület (1854) rendezés megindításának. A másodbírósági ítélet is az uraság javára döntött, a sokéves vita és per során a mezővárosiak nem tudták megakadályozni a földesurat a birtokrendezési munkálatok megindításában. Soroksár mezőváros úrbéresei végül is megtartották földjeiket, de nem ingyen, jelentős megváltási összeget kellett fizetniük az uradalomnak. Soroksár mezővárosból 1871-ben kiválik Kispest, majd 1877-ben Szentlőrinc. Közben 1872-ben Soroksár nagyközségi rangra emelkedik. Ugyanebben az esztendőben megalakul a Soroksár-Haraszti-Taksony Takarékpénztár Rt. A lakosság 17,9%-a beszél ez idő tájt magyarul. 1882-ben teherpályaudvart létesítettek Soroksáron, mivel megnyílt a Budapest-Kelebia vasútvonal. 1887-ben megindult a gőzmozdony vontatta első helyiérdekű vasút BudapestSoroksár-Dunaharaszti között. A millennium évében elkészült az új városháza és öt évvel később kigyulladt a villanyfény, mely a XX. század gazdasági és társadalmi fejlődéséhez óriási mértékben hozzájárult. Budapest főváros életében, fejlődésében meghatározó időpont a honalapítás 1000 éves évfordulója. Ahogy a város arculata, fejlődésének irányvonala döntő változásokon ment keresztül, úgy logikusan következik az a hatás, amit a Budapest környéki települések irányába kifejtett. Ez Soroksár történetében is nyomon követhető. A főváros, a környék ipara gyors fejlődésének hatására újabb és újabb területek kerülnek parcellázásra. Soroksáron megkezdődik a Millenniumtelep kialakulása. A község utcái rendezettek, tiszták voltak. 1890-ben valamennyi soroksári utca magyar elnevezést kapott. 1909-ben új, kétemeletes iskola épült a


14


Grassalkovich úton. Még ugyanebben az évben megjelent a „Soroksári Hírlap” c. hetilap első száma. 1911-ben megalakult a „Soroksári Atletika Club” futballegyesület. Az első világháborúban 267 soroksári esett el a harcmezőkön. Emlékükre 1927. október 30-án emlékművet állítottak a régi piactéren (ma Hősök tere). Az emlékmű talapzatán a következő felirat áll az elesettek névsorával: „Soroksár község polgárai 200 éves itt élésük, s a magyar nemzettel való tökéletes egybeforrásuk örök jeleként hős fiaiknak, akik a dicsőség mezején a magyar hazáért áldozták életüket” Az első világháború befejezésének évében megalakult a Soroksári Gazdakör. A két világháború közti időben a világot sújtó gazdasági válság Soroksáron is érződött. A második világháború összes megpróbáltatása és szenvedése mély nyomot hagyott a község életében. Stratégiai okokból 1944 novemberében kiürítették a községet.

Soroksár a III. Katonai felmérésen – 1926-27. A front átvonulása után megdöbbentő kép fogadta a visszaszállingózó embereket. Keserű időszak következett. 1945-ben megkezdődött a munkaképes nők és férfiak deportálása a Szovjetunióba. Az elhurcoltak többsége éveket töltött el embertelen körülmények között, az úgynevezett munkatáborokban. 1945 májusában Soroksár német származású lakosai ellen indult hadjárat. A dráma következő felvonása 1946. május 2-án kezdődött. 12 nap alatt több mint 5000 soroksári svábot vagoníroztak be a soroksári pályaudvaron, s öt szerelvénnyel indították útnak Németország felé kollektív bűnösséggel vádolva. A kitelepítési listára kerültek házaikat, földjeiket, jószágaikat, vagyonukat hátrahagyva, a legszükségesebb személyes dolgaikkal – 50 kg/fő – érkeztek német földre. A megpróbáltatások sorozata – szinte az emberi tűrőképesség határát elérve – várt a soroksáriakra is, befogadóikkal együtt. 230 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

15


németországi település fogadta be a kitelepítetteket. Az óhazával hosszú ideig megszűnt mindenféle kapcsolat. Az 1960-asévek vége felé látogattak először Soroksárra a falu szülöttei. Ez a kapcsolat később nemcsak az egyes családok között, hanem az élet különböző területein is megjelent. Kultúrcsoportok – tánckarok, énekkarok – civil szervezetek, egyházak, oktatási intézmények kerestek és találtak testvérintézményeket Németországban. 1996. május 2-án Soroksár Önkormányzata a kitelepítés 50 évvel ezelőtti eseményeire emlékezve, emléktáblát helyezett el a soroksári MÁV állomás épületének falán. Ezen a napon indult el az első szerelvény magyar zászlóval, a mozdony elején a száműzöttekkel. 1950. január 1-jén Pesterzsébet megyei jogú város és Soroksár nagyközség, Budapest XX. kerületeként kezdte meg közös életét a fővárosban. A közös kerület Soroksárra eső részén, 1951-ben pedig a Dugattyúgyűrű-gyár építése indult meg. 1956. január 12-én súlyos földrengés rázta meg a falut. Lakóházak sérültek meg, s a templom mennyezete is beomlott. Kora tavasszal jeges ár pusztított. Soroksár Dunához közel eső részeit elöntötte a víz. Az 1956-os forradalom véres eseményei távol zajlottak le Soroksár szívétől. A délről bevonuló szovjet alakulatok Soroksáron keresztül vonultak a harcok színhelyére, jelentősebb ellenállásba nem ütközve.

Soroksár közigazgatás területének térképe (1953)


16


A két kerületrész (Soroksár és Pesterzsébet) társadalmilag, gazdaságilag különböző település volt. A közös vezetés elképzelései, tervei elsősorban Pesterzsébetnek kedveztek, a gazdasági fejlődés, az infrastrukturális ellátottság, a kereskedelem mutatóinak növekedése csekély mértékű, messze elmarad a többi kerülettől. Az oktatás, a kultúra területén a jól működő intézmények is vagy a beolvadás, vagy a megszüntetés áldozatává lettek. A két kerületrész „házassága” több mint 40 esztendőn át tartott. Lelkes lokálpatrióták csatlakoztak a Polgári Szövetség Soroksárért Egyesülethez, akik felvállalták a kemény és hosszan tartó harcot Soroksár önállóságáért. 1992. szeptember 27-én sikeres népszavazást tartottak, ahol a soroksári polgárok szavazataikkal, az újra önálló Soroksár mellett álltak ki. Az 1994. december 11-én tartott helyhatósági választásokkal megalakult Soroksár képviselő-testülete. 1995. január 1-jétől Soroksár Budapest XXIII. kerületeként levált Pesterzsébetről. Ma Soroksár - alapterületét tekintve - a Főváros második legnagyobb, viszonylag alacsony lélekszámával mégis a legkisebb népességszámú kerülete. A XX. kerülettől történő elválás óta a kerület jelentős előrelépést tett a közüzemi szolgáltatások fejlesztése, a közlekedésfejlesztés, a közterület-fejlesztés, a szociális ellátást biztosító intézmények fejlesztése, a kulturális- és sportélet fejlesztése kapcsán. A töretlen fejlődés továbbra is a kerület legfontosabb célja.

2.2. TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET Természeti, táji adottságok Soroksár Budapest pesti oldalának legnagyobb területű, a Főváros déli szélén fekvő kerülete. Területe 40,77 km2, lakónépessége mindössze 20 400 fő, így az 1 km2-re jutó lakosságszám csupán 500 fő. Soroksár tehát Budapest legritkábban lakott kerülete. Ennek megfelelően a természeti környezet kiterjedtsége fajlagosan itt a legnagyobb - Budapest pesti oldalán -, vagyis Soroksár táji értékekben igen gazdagnak mondható. A táj túlnyomó része sík, a kerület Balti tenger feletti magasságai 99 és 110 m között változnak. A terep lejtési irányának alap tendenciája a Duna felé mutat, ennek megfelelően a területet szabdaló kisvízfolyások a Soroksári Duna, mint befogadó felé tartanak. A talajadottságokat jellemzően a homoktalajok és a lösziszap változatos foltjainak keveredése jellemzi. A felszínt kisvízfolyások, a Gyáli patak mára már jórészt rendezett medrei tagolják. A gyáli patak fő ága a kerület déli beépített területén, a Vecsési út torkolatánál ömlik a kerületet nyugatról határoló Soroksári-Ráckevei Dunába.


17


A kerület éghajlata a Főváros egészéhez hasonlóan mérsékelt övi kontinentális. Az évi átlagos középhőmérséklet 11 C fok, az évi csapadék mennyisége 400-600 mm között ingadozik. Az éves napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. Az uralkodó szélirány K-DK-i, illetve NY-ÉNY-i. A kerület egyik legnagyobb tájképi értéke, hogy beépített területei is kapcsolódnak közvetlenül a Ráckevei-Soroksári Duna keleti partjához. Mivel a Duna-ág zsilipekkel szabályozott, az árvízveszély nem számottevő, ugyanakkor a lassú vízáramlás következtében a feliszapolódás veszélye nagy, a víz öntisztuló képessége pedig kicsi. A kerület keleti szélén futó, bel és külterületeket egyaránt érintő folyópart szakasz csaknem 6 km hosszú. A Kis Duna egyik legszebb szigete, a Molnár-sziget is a kerület értékes üdülőterülete. A folyóág vízminősége a Dél-Pesti Víztisztító mű korszerűsítése óta javuló. A kerület külső, túlnyomóan mezőgazdasági hasznosítású területeit a Gyáli patak két szabályozott ága osztja három részre. A Gyáli patak a Fővároson kívüli beépítetlen területek és Soroksár csapadékvizeit vezeti a Soroksári Dunába. Az egykor szabadon futó, változó medreket alkotó vízfolyás rendszer mára szabályozott árkok hálózataként tölti be vízlevezető szerepét. A szabályozott patak ágak között szántók, rétek és mocsaras maradvány területek hálózata, valamint telepített erdők találhatók. Tájhasználat Soroksár egykor kiterjedt összefüggő, szabad mező és erdőgazdasági táji területeit mára döntően az infrastruktúra fejlesztése szabdalta fel. A vasútvonalak, a HÉV vonal, az M5 és az MO autópályák Soroksár erdő és mezőgazdasági területeit részekre szabdalták. A beruházások megszüntették a felszíni vizek szabad folyását, új, mesterséges árokrendszerekbe kényszeríthették a patakokat, lecsapolva a természetes mocsarak egy részét is. Ezáltal felszámolásra kerültek természetes vizes élőhelyek. A természetes őshonos erdők helyén és a kevésbé jó talajú mezőgazdasági területeken telepített mesterséges erdők létesültek. Az 1990-es években egészült ki a kerület a BILK Logisztikai terminállal (Ócsai út-Európa út) és nagy kiterjedésű bevásárló központokkal, nagybani zöldségpiaccal és nemzetközi kamion terminállal a Nagykőrösi út és az M5 autópálya térségében. Ezek a beruházások is nagy kiterjedésű, beépítetlen táji területek igénybevételével jöttek létre. Tájtörténet és a történeti településmag kialakulása A település történeti kialakulása a 2.1. fejezetben részletesen bemutatásra került. Ez alapján összegezhető, hogy Soroksár mai területe a török időkben, mint a hadak útjába eső országrészek általában, elnéptelenedett. A patakokkal, mocsarakkal szabdalt puszta magasabban fekvő részei csak a XVIII. században kezdtek újra benépesedni, kis, különálló település foltokat alkotva. A ma fellelhető leginkább


18


eredeti településmag a Hősök tere és a Grassalkovich út találkozó zónájában jött létre. A kertvárosias, kisvárosias és falusias területek mozaikjaiból álló, korábban gazdaságilag önellátó, a mezőgazdasági háttérre támaszkodó Soroksár 1950-ben (kényszerűen) csatlakozott a Fővároshoz, Pesterzsébettel egy kerületet alkotva. A rendszerváltás után, 1992-ben vált Soroksár ismét részben önállóvá, mint a Főváros egyik legkisebb lélekszámú kerülete. 2.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A kerület a Duna bal partján fekszik, Természettáji szempontból a Pesti-síkság része, a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág mellett, a Csepel-szigettel átellenben. Közigazgatásilag nyugatról a XXI. kerülettel, északról a XX. kerülettel, északkeletről a XVIII. kerülettel, délről pedig a Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál településekkel határos. A fővárosi zónarendszerben a XXIII. kerület két zónában (Duna menti, és az elővárosi zóna) helyezkedik el. A Duna menti zóna a főváros egyre értékesebb területsávjává válik, ugyanakkor a XXIII. kerületen belül ez a potenciál még nem kellően kiaknázott. A kerület többi része az elővárosi zónában fekszik. Soroksárt érinti az M5 autópálya, az M51-es és M0-ás gyorsforgalmi út, keresztülhalad rajta az 51. sz. országos főút. Az RSD menti településekkel a Haraszti út irányában van közvetlen kapcsolat (510.sz. út). A közúti fővonalak, a HÉV és a vasút által meghatározott területek szerkezetileg tagolják a kerületet. Napjainkban a lakófunkció domináns a kerületben, kertvárosias és kisvárosias családi házas területekkel. Ez alól az Ócsai út mentén található logisztikai területek jelentenek kivételt. A kerület központja (városközpont) és a jelentősebb intézmények a Hősök tere környékén kaptak helyet. A rekreációs területek a kerület nyugati, Duna-parti, Molnár-szigeti részén, az erdő, mezőgazdasági és gazdasági területek a kerület délkeleti részén, valamint a kiemelt utak M5-M0-M51 közti területen koncentrálódnak. Területhasználat A XXIII. kerület jelenlegi, valós területhasználatára összességében a vegyesség jellemző. A beépítésre szánt területeket két jellemző részre érdemes osztani: Az egyik rész az RSD és a Budapest-Kelebia vasútvonal közti területen - amely kiegészül még Soroksár újtelepi részével - a lakóterületek dominanciája jellemző, de itt is megtalálhatóak a gazdasági, a vegyes és a különleges területek is, csak kisebb léptékben.


19


A másik jellemző rész az Ócsai út és M51-M0 melletti területek, ahol egyértelműen a gazdasági területek és a logisztikai (különleges) területek vannak túlsúlyban. Szerkezeti szempontból a Péteri major területe zárványként különül el Soroksár többi beépített területétől, illetve adottság, hogy az újtelepi kerületrész kapcsolata sem igazán szoros Soroksár központjával. A lakóterületek nagy részét a kertvárosias lakóterületek adják. Ezt a Grassalkovich út mentén az intenzívebb kerületközponti területen kisvárosias lakóterületek egészítik ki, illetve ezek megjelennek az újtelepi részen is. Vegyes területek a kerületben elszórtan, illetve a Hősök tere környékén kicsit koncentráltabban jelennek meg. A kerület ez által elég egyközpontú, mivel a kerületben fellelhető egyéb elszórt intézményi területeken létrejött lokális központok jellemzően csak kis méretűek és jelentőségűek. A gazdasági kereskedelmi, szolgáltató területek a kerület északi részén, a Helsinki út mellett, az M5 autópálya bevezető szakasza mentén és a kerület déli részén az Ócsai út és az M51-M0 mellett kaptak helyet. A Grassalkovich út déli szakaszán és a Haraszti út mentén is található néhány kisebb kereskedelmi, szolgáltató terület, amelyek szorosan illeszkednek a lakóterületekhez, bár ez nem kedvező. A különleges területek közül a szabadidős, sport és rekreációs területek a Haraszti út mentén és a Molnár-sziget déli csúcsában találhatóak. Ezek mellett a legnagyobb különleges terület az Ócsai út menti logisztikai központ (BILK) területe. A beépítésre nem szánt területek közül kiemelhetők a kerület szerkezetét is befolyásoló közlekedési területek (fő útvonalak, HÉV, vasút), valamint a kerület keleti és dél-keleti részén található nagy kiterjedésű, összefüggő erdők és mezőgazdasági területek. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának ingatlan-nyilvántartási adatai alapján 1-3. minőségi osztályba tartozó termőföld is található a kerületben, ennek megfelelően az OTRT nagy kiterjedésű kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet, kiváló és jó termőhelyi adottságú erdőterületeket tart számon a kerület területén. 2.4. TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A településkaraktert a táji adottságok, a szerkezetet befolyásoló infrastrukturális elemek és az épített környezet arculata, jellege, hangulata közösen határozzák meg. A karakter megállapításánál fontos a domborzat, a zöldfelületi lefedettség és a beépítés jellemzőinek (kor, intenzitás, típus, magasság, megjelenés, térfalak, stb.) egymáshoz való viszonya.


20


Soroksár látképe

(forrás: www.legifoto.com)

Soroksár történelmi múltú részére a földszintes, oldalhatáron álló, az utca felől részben zártsorúan megjelenő földszintes épületállomány a jellemző. Az épületállomány többségében a 19. század végén, a 20. század elején épült. A telekosztások és utcahálózat a legrégebbi területen falusias jellegűek, amit a 19. század végén felvált a szabályos keskeny, hosszú telekalakítás és utcahálózat. Földszintes beépítésű, jellemző utcaképek


21


Egy-egy utcakép meghatározó eleme az utcák találkozásánál kialakított nagyméretű saroktelek épülete. Nem egy esetben a többlakásos ház műhelye, vagy boltja helyezkedik el a sarokra nyílóan az épületben. Az udvar keretes beépítésű, az udvarra nyíló lakások homlokzati kialakítása szerényebb, mint az utcára néző házrészé. Az oldalhatárra telepített épületek főhomlokzata kisvárosias, a telek hosszában elnyúló lakószárny és gazdasági épületek még tornácos, inkább falusias megformálásúak. Mára sok esetben az utcára nyíló „sarokajtót” megszűntették. Saroképületek

Tárcsás utca – Gyékény utca sarok

Lovas utca – Zsarátnok utca sarok

Tárcsás utca – Szitás utca sarok

Virágvölgy utca – Fakopács utca sarok

(forrás: www.google.hu/maps)

Korábbi épületek helyén, az utcák egyes telkein jelenik meg a részben oldalhatárra teleépített, részben szabadon álló családi ház. Építészeti karakterüket leginkább a sokrétű vakolat architektúra jellemzi. Az épületállomány nagy része még mindig földszintes kialakítású. A földszintes, magas tetős utcaképből leginkább a közintézmények épületegyüttesei emelkednek ki, a lakóházak közül csak elvétve találni kétszintes megjelenésűt. Fővárosi helyi védelem alatt áll a Templom utca, teljes hosszában a Rézöntő utcától a Grassalkovich útig. Ez Soroksár hagyományos beépítésű része, a korábbi „Schwaben Gasse”, ahol máig megőrződött a sváb falu beépítési struktúrája és fellelhetők a hagyományos sváb falura jellemző épülettípusok, mint a „Sonntag-tür”Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

22


ös tornácos házak vakolatdíszítéssel, esetleg apácarácsos farács-díszítéssel, vagy a zártsorú közép- vagy oldal átjárós vakolatarchitektúrás épületek. Néhány épületet savmarásos üvegajtók is díszítenek. A Templom utca épületei


23



24


A 20. század elején a Hősök tere környékén kisvárosias beépítés mellett több közintézmény létesült. Ezek az intézményi épületek a korra jellemző eklektikus stílusjegyeket hordoznak magukon, magasabb építészeti nívót képviselnek. A Hősök tere beépítése

Városháza

Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény


25


Fővárosi helyi védelem alatt álló épületsor, vegyes funkciókkal

„Galéria 13” épülete

Térfal Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

26


A felújított Hősök tere Az újkori építési stílusok közül Újtelepen található házgyári (panel) lakótelepi beépítés, igaz csak négyemeletes magassággal és a megjelenést jelentősen pozitív irányba befolyásoló magastetős kialakítással. Újtelep



27


A Molnár-sziget a kerület üdülőterülete, melynek egy részén kertes mezőgazdasági művelés folyik. Itt kisebb méretű, hobbi célú és gazdasági építmények találhatók. A sziget másik részén kimondottan üdülők sorakoznak, melyek a kertvárosias lakóházaknál jellemzően kisebb alapterületűek és telkük is kisebb, de jellegében mégis leginkább ahhoz hasonló a megjelenésük. A Molnár-sziget látképe

(forrás: www.legifoto.com)

Üdülők - Molnár-sziget


28



29


A gazdasági területek beépítése jellemzően „doboz” jellegű. Mind az M5 bevezető szakasza mellett található kereskedelmi, szolgáltató létesítményekre, mind az Ócsai út és az M0 menti területek gazdasági, logisztikai építményeire a lapostetős kialakítású, magas belmagassággal rendelkező, sokszor egy légterű csarnoképületek a jellemzőek. A gazdasági területek beépítése

Kereskedelmi központ az M5 mellett (forrás: www.kasibgroup.com és www.23.kerulet.ittlakunk.hu)

A Budapesti Nagybani Piac területe (forrás: www.elelmiszer.hu)

A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) és környezete (forrás: www.ensi.hu)


30


A kerületi összefoglaló karaktertérkép (forrás: Soroksár ITS 2015 – Megalapozó vizsgálat)


31


2.5. VÉDETTSÉGEK ÉS VÉDETT ÉRTÉKEK 2.5.1. Régészet A régészeti örökség vizsgálata (Budapest XXIII. kerület) településfejlesztési koncepciójához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészeként készült el. A régészeti örökség leírásánál a kulturális örökség védelméről szóló 199/2014. (VIII.1.) Korm. Rendelet értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatokat, valamint az ide vonatkozó szakirodalmat, és a 2009-ben a XXIII. kerület területére készített örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetét használtuk fel. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése Soroksár földrajzi képét alapvetően a Duna környezetalakító tevékenysége formálta. A hegyek közül az Alföldre kiérő kanyargó mederrel jellemezhető folyam Soroksár területén nagyobb mennyiségű hordalékot rakott le. Ebből a kavicsos homokos üledékből képződtek a területet jellemző hordalékkúpok, övzátonyok. Ezek között nyugodtabb vízmozgású, szárazabb időszakokban kiszáradó árterek jöttek létre. A magasabban fekvő dombhátakon találjuk meg a bronzkortól a középkorig bezárólag az itt élt emberek településeinek, temetkezéseinek nyomát. A Kr. e. III-II. évezred fordulójától, a középső bronzkor kezdetétől a Kárpát-medence teljes területén megfigyelhető a települések és temetők méretének növekedése, ami a népsűrűség növekedésére utal. A Soroksáron előkerült régészeti leletanyag őskori része ebből az időszakból származik. A XIX. század vége óta elsősorban a kerület Duna-menti részén az építkezések és egyéb földmunkák során folyamatosan láttak napvilágot a középső bronzkori leletek. Az előkerülő nagyméretű urnák, tálak, bögrék, bronzékszerek a folyó melletti homokhátakon létesített nagy sírszámú hamvasztásos urnatemetők egy-egy sírjának megbolygatása során kerültek elő. A Grassalkovich út menti bronzkori temetőmaradványok leletmentésein kívül a Kertészeti Egyetem Botanikus-kertjének területéről ismerünk emlékeket, melyek szintén a környező homokhátak sűrű megtelepedését támasztják alá. 1955-ben Csonthalom helymegjelöléssel népvándorlás kori sírok kerültek leletmentésre. 1959-ben a Faiskola területén kora-bronzkori telep-sír és állattemetkezés került dokumentálásra. A XX. század 80-es éveiig gyakorlatilag csak leletbejelentések és szórványos leletmentések szolgáltatták a régészeti adatokat Soroksár területéről. A kerület történetének kutatásában az 1980-as évek hoztak változást, amikor az M0 autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző feltárások a nyomvonalon sorra hozták felszínre a bronzkortól a középkorig terjedő településmaradványokat. Így kerülhetett sor a Kr. e. XVII-XVI. századra datálható, a Soroksár-Várhegyen feltárt nagy, árokkal körülvett Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

32


erődített település részletének feltárására. A település fontos gazdasági és társadalmi központ volt, a telepen a bronzművesség és a csontmegmunkálás emlékei kerültek elő, az erődített teleprészt nagyobb méretű úgynevezett külső telep vette körül. A bronzkor után hosszabb ideig lakatlan területet a késő vaskorban a Kr. e. V. századtól, a kelták népesítették be újra. Falusias településeiket a budai oldalon nagyobb számmal figyelték meg, a Gellérthegyen található a sánccal erődített törzsi központjuk is. A pesti oldalon megtelepedésük kevesebb nyomát fedezték fel ezidáig. Soroksáron egy La Téne D korú település részletet tárták fel, a Gyáli-patak mellett lévő Szivattyúháznál. Temetőik nem ismertek, mindössze egy magányos kelta sír került eddig elő az M0 autópálya nyomvonalának feltárása során, a Péteri majortól kb. 500 m-re ÉK-re. A La Téne C2 időszakra (vaskor) keltezett sírba eltemetett felnőtt ruházatát vascsattal fogták össze, mellé helyezték kését és az ételmelléklettel ellátott edényét. A római korban, a Dunántúlon Pannonia néven létrehozott provincia alapítása után nem sokkal a Dunától K-re fekvő területet iráni eredetű szarmaták népesítették be. A kezdetben nomadizáló életmódjukat az erre alkalmatlan új hazájukban felhagyták és a II. századtól fokozatosan letelepedtek. Sűrű településhálózatuk nyomát terepbejárási adatok mellett számos ásatási adat is igazolja. Soroksár térségében, az M0 autópálya nyomvonalának leletmentő ásatása során, a Gyáli patak jobb oldalán, a Várhegyen feltárt településükön hulladékgödrök és egy kemence bizonyítja jelenlétüket. Nagyobb településük került elő az autópálya soroksári csomópontjának kutatása során. Közelében, az Ócsai úton III–IV. századi településük és temetkezésük ismert. A környék zöldmezős beruházásaihoz köthető, az utóbbi 15 évben végzett feltárások során a Tesco és Auchan áruházak területén az őskor bronzkori időszakából a Makói kultúrához és a Harangedény kultúra Csepel-csoportjához köthető leletanyagot tártak fel 1999-ben s 2002-ben. Ugyanitt szarmata emlékanyagot is találtak. Jóllehet népvándorlás kori leletet a 2006-ban kezdődött M0-ás feltárásokig alig ismertünk a kerületből, de a kutatásnak azt a korábbi álláspontját már túlhaladta az idő, mely szerint a Római Birodalom bukása utáni évszázadokban lakatlan volt a soroksári terület. Néhány kerületi szabályozási tervhez köthető terepbejárás során avar kori kerámiát sikerült gyűjteni, és az ezek alapján kialakított vélekedés, mely szerint nagy valószínűséggel avar teleppel és temetővel is lehet számolni a Péteri major területén, illetve az M0-tól Némedi felé eső területen is, beigazolódott. Külön kiemelést érdemel a Rétek dűlőben 2006-2010 között feltárt település veremházai, kemencéi mellett az eddig legjelentősebb, 170 sírt eredményező avar temető feltárása a VII-VIII. századból. A sűrű településhálózat bizonyítéka lehet az Akácos dűlőben feltárt VIII. századi szintén avar kori teleprészlet lakóházak maradványaival.


33


A kerület Árpád-kori képe ma még bizonytalan, hiszen a mai Soroksár területén valaha volt négy faluból egyikről sincs okleveles adatunk az Árpád korból, középkori maradványai alapján kettő helyét ismerjük,- Kerekegyháza, Szentdienes- és kettő lokalizálása még várat magára, – Soroksár és Kormányos. Az azonosított középkori települések közül a Soroksár-Várhegy lelőhelyen előkerült települést ismerjük a legalaposabban. A falu a régészeti leletek tanúsága szerint a XIXII. század fordulóján létesült, és bár elképzelhető, hogy a tatárjárás idején rövidebb időre elnéptelenedett, a XIII. századtól a középkor végéig lakott maradt. A domb legmagasabb pontján a templom nyomait jelző faragott kövek is előkerültek. A település az oklevelekben 1332 óta előforduló Kerekegyháza faluval azonosítható. A másik Árpád-korból származó, de a későközépkorig fennmaradt falu, Szentdienes. Ennek maradványait a Haraszti út 40-42 szám alatt tárták fel részlegesen. Nemcsak templomának alaprajza ismert, de az ásatások felszínre hozták egy középkori kis vár maradványait is. A mai település elődjének, a középkori Soroksárnak lokalizálása még várat magára. A mai település ugyan a későközépkori Soroksár puszta területén települt újjá, de nem folytatója a középkori településnek. Az Árpád-kori településszerkezetre egy a mainál, de még a késő középkorinál is sűrűbb településhálózat volt a jellemző, ahol a falvak és a prédiumok (mai fogalmaink szerint a majorság felel meg leginkább ennek a gazdálkodási egységnek), mintegy 1,5–2 km távolságra feküdtek egymástól. Az a néhány terepbejárás a 2000-es évek elején, melyeket a kerület külterületén a mezőgazdasági művelésű területeken végeztek, több Árpád-korba datálható edénytöredéket eredményezett. A 2006 és 2010 között végzett nagyarányú megelőző feltárások az M0 nyomvonalán igazolták azt a feltevést, hogy nemcsak további ős- és népvándorlás kori lelőhelyekkel, hanem Árpád-kori faluhely előkerülésével is lehet számolni. A Soroksár Vető dűlőben X-XI. századi és XII-XIII. századi leletanyaggal datált Árpád-kori települést tártak fel földbemélyített házakkal, kemencékkel, árokrendszerrel és a karámokkal. A további kutatások feladata, hogy a településrészlet az okleveles adatokból ismert települések valamelyikéhez köthető legyen. Ugyanezen a lelőhelyen római kori barbár (szarmata) temető és településrészlet is feltárásra került. A III-V. században élt település mellett a főváros területének eddig ismert második legnagyobb szarmata temetőjét dokumentálták. A Rétek dűlőben folytatott ásatások a szarmata emlékanyag mellett új adatokkal gazdagították az őskor kutatását is. A Soroksár területén gyakori késő bronzkori jelenléten kívül itt szkíta (korai vaskor- halomsíros) temetőrészlet az összekötő kapocs a terület folyamatos lakottságának bizonyítékaként. A halomsíros kultúra köréhez sorolható 45 objektum (gödrök, kút, tüzelőhely) egy jelentős kora vaskori településről árulkodik. Az Akácos dűlőben feltárt 109 szkíta sír (Kr. e. V. század) azt valószínűsíti, hogy a soroksári határ ebben a korszakban is sűrűn lakott hely lehetett. Ugyancsak a


34


Rétek dűlőben, csak kicsit távolabb feltárt késő vaskori (La Tene D) veremházak a kelta kori érintettség bizonyítékai, melyek átvezetnek a mindenütt jelen lévő római kori barbár (szarmata) korszakba. Felhasznált szakirodalom:         

 

 

        



Györffy György: Budapest története az Árpád korban. Budapest Története I. Bp. 1973. dr. Kubinyi András: Gubacs, Soroksár és környékük a honfoglalástól a török hódoltságig. Pesterzsébet, Soroksár. Bp. XX. kerületének múltja, jelene Bp. 1972. 29-44. D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29(1992) Írásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a középkori Szentdienes falu területén. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2005. 493-531. Nagy Margit: Előzetes jelentés a XX. k. Soroksár, Vörös Október MTSz területén végzett leletmentő ásatásról. Régészeti Füzetek ser.I. 23/1970. 57. p. Pető Mária ásatási dokumentációja az M0 soroksári szakaszán végzett feltárásokról 19871988-ban. Régészeti Füzetek ser.I. 27/1974. 58. p. Nagy Margit: Awarenzeitliche Graberfelder im Stadtgebiet von Budapest Bp. 1998. Nagy Margit: Jelentés a Budapest, XX. k. Soroksár, Ócsai út 17. km-kőnél 1969-ben végzett leletmentésről. Régészeti Füzetek ser.I.23/1970. 42. p. Endrődi Anna – Gyulai Ferenc: Soroksár-Várhegy. A fortified Bronze Age Settlement in the outskirts of Budapest. Plant cultivation of middle Bronz Age fortified Settlements. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1999, 5-34. o. Horváth Zoltán – Mindszenty Andrea – Reményi László – Zádor Judit: Régészeti és földtani kutatások Soroksár határában. Aquincumi Füzetek 9 (2003). 173-185. o. Írásné Melis Katalin: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában. Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán II. Szerk.: Havasy Péter – Selmeczi László. Budapest 1992. 71-173. o. Írásné Melis Katalin: Középkori falvak Pest határában. Archaeológiai Értesítő 102 (1975). 224-243. o. Pető Mária: Szarmata falvak a dél-pesti síkságon (Beszámoló az M0 autópálya nyomvonalán 1987-1989-ben végzett leletmentésekről). Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán II. Szerk.: Havasy Péter – Selmeczi László. Budapest 1992. 7-39. o. Schreiber Rózsa: Korabronzkori település maradványai a soroksári botanikus kertben. Budapest Régiségei 26 (1984). 131-143. o. Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán I-II. Budapest, 1992. Leletmentési jelentés a Soroksár Szent László utca 121. szám alatti lovas temetkezésről. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára A 59 S II Bencze Z.- Böröczky B.- Szigeti J.: Szkíta temető és népvándorlás kori telepnyomok az M0 körgyűrű Soroksár Akácos lelőhelyén. Aquincumi Füzetek 16(2010) 161-169. Bencze Z.-Korom A.- Terei Gy.- Tézer Z.: Régészeti kutatások az M0 soroksári nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 15(2009) 130-149. Horváth M. Attila: Késő bronzkori település és szkíta temető részlete az M0 körgyűrű déli szektorának nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 17(2011) Korom Anita- Szilas Gábor- Terei György: Kr. u. 3-5. századi temető és település valamint Árpád-kori falu az M0 körgyűrű nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 16(2010) Korom A.: Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának 06. lelőhelyén. Aquincumi Füzetek 12(2006) 181-195. Horváth M. Attila: Vaskori telepnyomok és avar temető feltárása az M0 autópálya Soroksár Rétek-dűlői lelőhelyein. Aquincumi Füzetek 16(2010) Bencze Z.: Budapest, XXIII. Soroksár határa. Régészeti kutatások Magyarországon 2001. (2003) 155.


35


Területi és egyedi védettségek A XXIII. kerületben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás szerint a korábbi 186855 hrszú ingatlan - megosztás utáni, jelenlegi helyrajzi számai: 186855/1, 186855/2, (186855/3), (186855/4), 186855/5) - az MKM 59025/1991. számú minisztériumi határozattal egyedi régészeti védelem alatt álló (jogszabályi határozattal védetté nyilvánított terület) kiemelten védett régészeti lelőhely. A XXIII. kerületben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban az alábbi táblázatban foglaltak szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyek szerepelnek, melyek a 2001. évi LXIV. Tv. 11. §-a alapján általános régészeti védelem alatt állnak: Lelőhely száma

Azonosító

Település, Név

15725 01

Hrsz.: Lelőhely száma 02 Hrsz.: Lelőhely száma

Korszak

Budapest XXIII. kerület Kenyér utca 46.

Hrsz.: Lelőhely száma

655523 EOV X

Település, Név

Védelem

EOV Y

15726

szakmai Bírság Védési jogi kategória aktusok -

655292

-

Budapest XXIII. kerület Templom utca 121.

Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

kiemelten védett Bírság Védési jogi kategória aktusok 59025/ I. 1991. MKM

654289

Budapest XXIII. kerület Haraszti út 40-42.

Korszak

EOV X 228280

186085

Korszak őskor, római kor, középkor 186855 Azonosító

Korszak

Hrsz.:

szakmai Bírság Védési jogi kategória aktusok

Azonosító

Település, Név

15728 04

EOV Y

őskor 228401 (bronzkor) 186150 - megszűnt helyrajzi szám, a jelenlegi helyrajzi számok: 186855/1, 186855/2, (186855/3), (186855/4), 186855/5

15727 03

Védelem

honfoglalás kori(?) lovastemetkezés 183185

Budapest XXIII. kerület Szent László utca 121.


EOV X 226484

Védelem

EOV Y


656260

-

-

EOV X 230482

36

Budapest XXIII. kerület, Soroksár – Örökségvédelmi hatástanulmány Lelőhely száma

Azonosító 15731

05

Hrsz.:

Lelőhely száma

Korszak

Település, Név Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út 225-229.

Azonosító

Korszak


Budapest XXIII. kerület Ócsai út, 17-es km

római kori barbár (szarmata) 187998/7, 187998/8, 188000, 188001 Azonosító

Korszak

Hrsz.:


655432

Település, Név

Település, Név

15735 07

EOV Y

EOV X

őskor 227402 (bronzkor) 187371, 187372, 187373/2, 187374/1, 187374/2, 187377, 187378, 187379, 187380, 187381, 187382, 187384, 187421, 187641, 187642, 187643, 187644, 187646, 187647, 187648, 187649, 187650, 187651, 187652, 187653, 187654, 187655, 187656, 187657, 187658, 187659, 187660, 187661, 187662, 187663, 187664, 187665, 187666, 187667, 187668, 187669, 187670, 187671, 187672, 187673, 187674, 187678, 187679, 187683, 187684, 187685, 187686, 187687, 187691, 186050, 186478/4, 186433, 187697, 187714, 187719, 187720, 187724, 187725, 187728, 187729, 187732, 187773, 187790, 187792, 187793/2, 187856, 187361, 187362, 187363, 187364, 187365, 187366, 187367, 187368, 187369, 187370, 187293, 187294, 187357, 187358, 187359, 187360, 187768, 187769, 187770, 187771, 187772, 187774, 187775, 187776, 187777, 187778, 187779, 187782, 187785, 187786, 187787, 187788, 187789, 187793/1, 187794, 187857, 187858, 187859, 187871, 187896, 187897, 187898, 187899, 187900, 187901, 187902, 187903, 187904, 187905, 187906, 187907, 187908, 187909, 187910, 187911, 187913, 187914, 187915, 187916, 187917, 187918, 187919, 187920, 187921, 187693, 187694, 187695, 187696, 187698, 187699, 187700, 187701, 187707/1, 187734, 187735, 187708, 187709, 187713, 187715, 187721, 187722, 187723, 187726, 187727, 187730, 187731, 187753, 187761, 187762, 187763, 187767, 187922, 187923, 187924, 187925, 187926/1, 187926/2, 187945/4, 187945/5, 188011/9, 187945/2, 186400, 186052, 186051

15733 06

Védelem

Budapest XXIII. kerület Ócsai út Ny-i oldalán, M0 I/B

Védelem

EOV Y


656700

-

-

225485

Védelem

EOV Y


656512

római kori barbár (szarmata) 187969/3, 187971, 187969/2, 187972, 187979, 188011/6


EOV X

-

EOV X 225804

37


Azonosító

Település, Név

15736 08

Hrsz.:

Lelőhely száma

Korszak

Budapest XXIII. kerület Ócsai út

Azonosító

Korszak

Hrsz.:

Lelőhely száma

Település, Név Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major, Faiskola

Azonosító

Korszak



656393 EOV X

Védelem

EOV Y


658279 EOV X

római kori barbár 227664 (szarmata) 195991, 188042, 188043, 188044, 188045, 188046, 188047, 188048, 188049, 188050, 188051, 188052, 188053, 188070, 188071, 188072, 188074, 188075, 188076, 188077, 188078, 188079, 188080, 188081/1, 188081/2, 188083, 188084, 188085, 188086, 188087, 188088, 188089, 188090, 188091, 188092, 188093, 0196048, 0196045, 0196044, 0196049/26, 188041/1 Település, Név

15738

10

EOV Y

középkor, 226604 őskor 187970, 187967, 0196247, 0196249, 0196245, 0196243/1, 0196246/4, 0196246/5, 0196246/6, 0196246/7, 0196246/3, 0196246/2, 0196246/1, 0196259/85, 0196238/5, 0196239, 0196241, 0196242, 0196243/2, 0196244, 187968, 0196259/86, 196252/2, 0196238/6, 187969/7, 187969/6, 187969/5, 187969/4, 0196220/5, 0196220/6

15737 09

Védelem

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major

Védelem

EOV Y


658806

középkor, római kori barbár (szarmata) 196115, 196116, 196108/1, 0196095/3, 196118, 196114/1, 196117, 196119/1 Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV X

227167

EOV Y

15748

11

Hrsz.:

szakmai 657539 Budapest XXIII. kerület Bírság Védési jogi Korszak EOV X Soroksár, M0 kategória aktusok autópálya őskor, római építése, Gyáli kori barbár, 227114 patak ÉK-i oldala középkor 196229, 0195948/115, 0195948/6, 0195948/116, 0195948/19, 0195948/18, 0195948/17, 0195948/16, 0195948/15, 0195948/13, 0195948/14, 0195948/7, 0195948/10, 0195948/11, 0195948/12, 195948/105, 195948/5, 195948/103, 195948/104, 195948/106, 196231/2, 0195948/25, 196230, 0196231/1, 0195948/26, 0195948/8, 0195949/3, 196185, 0195950, 0195954, 0195952, 0195953, 0195951, 0195948/30, 0195948/23, 0195948/24, 0195948/22, 0195948/20, 0195948/21, 0195949/1, 0195949/2


38


Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

15749

12

Hrsz.:

Lelőhely száma

Budapest szakmai 657134 XXIII. kerület Bírság Védési jogi Korszak EOV X Soroksár, kategória aktusok Várhegy, Gyáli patak, M0 őskor 227345 autópálya (bronzkor) építése 196229, 0195948/112, 0195948/113, 0195948/114, 0195948/6, 195948/105, 195948/5, 195948/102, 195948/103, 195948/104, 195948/100, 195948/101, 195948/107, 195948/97, 195948/99, 195948/98, 195948/96, 195948/106, 195948/108, 195948/109, 195948/110, 0195948/111, 196231/2, 196230, 196185, 0195948/29, 195948/94, 195948/91, 195948/95, 195948/74, 0195948/30, 195948/92, 195948/93, 0196233/13, 0196233/12, 0196233/11, 0196233/10, 0196233/9, 0196233/8, 0196233/7, 0196233/6, 0195948/34, 0195948/35, 0195948/36, 0195948/38, 0195948/37, 0195948/31, 0195948/45, 0195948/39, 0196233/27, 0196233/26, 0196233/25, 0196233/40, 0196233/44, 0196233/41, 0196233/42, 0196233/43, 0196233/4, 0196233/3, 0196233/5, 0196232, 0196233/39, 0196233/38, 0196233/16, 0196233/15, 0196233/14, 195948/69, 195948/73, 195948/68, 0195948/55, 0195948/54, 0195948/53, 0195948/46, 0195948/47, 0196233/36, 0196233/37, 0196233/24, 0196233/23, 0196233/22, 0196233/21, 0196233/20, 0196233/19, 0196233/18, 0196233/17, 195948/4 Azonosító

Település, Név

15750 Korszak 13


őskor, római kori barbár, (szarmata), középkor 196229


Hrsz.:


657345

-

-

EOV X

227213

Település , Név

Védelem

EOV Y

15751

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Várhegy dűlő, M0 autópálya építése


657345

Település, Név

Védelem

középkor, római kori barbár 196229 Azonosító 15752

15

EOV Y

Azonosító

Korszak 14

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Várhegy, Gyáli patak D-i oldala

Védelem

-

-

szakmai Bírság Védési jogi Korszak kategória aktusok népvánd. kor 0196059/9, 0196059/8, 0196059/6, 0196059/7 Budapest XXIII. kerület Csonthalom


EOV X 227213

EOV Y 658235 EOV X 228463

39


Azonosító

Település, Név

15757 Korszak 16


Budapest XXIII. kerület Soroksár, Várhegy

őskor, római kori barbár, középkor 0196231/1, 0196231/2 Azonosító

17

Hrsz.:

Lelőhely száma

Budapest XXIII. kerület Soroksár, M0 autópálya építése 4. lelőhely

Azonosító

Korszak


Budapest XXIII. kerület Soroksár 8. lelőhely

római kori barbár (szarmata) temető és telep 187979, 187969/3, 188011/6 Azonosító

Korszak

Hrsz.:

657317

-

-

226950

EOV Y


657939

római kori barbár (szarmata) telep 196304/1, 196300, 196299


EOV X

225697 196259/16, 196259/35, 196259/51, 196259/71,

Védelem

EOV Y


656462

-

Település, Név


EOV X

Védelem

Település, Név

27032

19


őskor, római kori barbár, népvándorláskor, középkor 196262, 196259/136, 196259/11, 196259/30, 196259/27, 196259/131, 196259/28, 196259/15, 196259/29, 196259/36, 196259/49, 196259/32, 196259/132, 196259/133, 196259/135, 196259/10, 196259/134, 196259/52, 196259/70, 196259/53, 196259/4, 196259/69, 196259/54, 196259/34, 196260, 196259/72, 196259/73, 196269, 196270, 196271

27031

18

EOV Y

Település, Név

27030 Korszak

Védelem

-

EOV X

225592

Védelem

EOV Y


658859

-

-

EOV X

225516

40


Azonosító

Település, Név

27033 Korszak 20


római kori barbár (szarmata) telep 196308/1 Azonosító 27034

21


Korszak



Korszak


Budapest XXIII. kerület Soroksár - Auchan

Hrsz.:

659901

-

-

Azonosító

Település, Név

Korszak

Budapest XXIII. kerület Telekesek legelője

EOV X

225322

Védelem

EOV Y


658613

-

-

EOV X 225558

Védelem

EOV Y


658580

őskor, római kori barbár (szarmata) 0195847/26, 195847/54, 195847/55, 195847/56

33356 23


Település, Név

31059 22

EOV Y

Település, Név

honfoglalás kori temető 196271, 196290, 196296 Azonosító

Védelem

-

EOV X 230013

Védelem

EOV Y


655978 EOV X

honfoglalás 224818 kori temető 196363, 196365/18, 196365/19, 196356/37, 188010, 188017/1, 196362/3, 196365/17, 196365/31, 196365/33, 196365/34, 196365/35, 196365/36, 196365/37, 196372/1, 196383/1, 196385/8, 196385/9, 196385/10, 196385/11, 196385/12, 196385/13, 196385/14, 196385/15, 196385/16, 196385/17, 196386/1, 7600, 021/1, 196385/18, 188016/1, 196385/19, 196365/41, 0196382/1, 0196384, 0196383/2, 0196380/1, 0196373/2, 0196381/1, 0196388/1


41


Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

33365

24


Budapest szakmai 658290 XXIII. kerület Bírság Védési jogi Korszak EOV X Soroksár, Rétekkategória aktusok dűlő késővaskori Vető VII. dűlő 3-as telep, avar kori 224755 lelőhelyének temető folytatása 196293, 196294/22, 196294/23, 196294/19, 196294/18, 196294/17, 196294/14, 196294/15, 196287, 196285, 196294/20, 196294/16, 196294/24 Azonosító

Település, Név

33366 Korszak 25

Hrsz.:

Lelőhely száma

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő II.

Azonosító

Korszak


Település, Név Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő III. M0/BP-006

Azonosító

Korszak

Hrsz.:


658426 EOV X

Védelem

EOV Y


658880 EOV X

római kori barbár 224726 (szarmata), középkor 0196319/2, 0196319/3, 0196320/2, 0196320/3, 169321/2, 196330/5, 196330/9, 196294/55, 196294/56, 0196295/3, 196331, 196294/2, 196333, 196330/1, 196294/1, 196294/3, 196294/28, 196294/20, 196332, 0196296, 196321 Település, Név

33367

26

EOV Y

késővaskori telep, avar kori 224811 temető 196293, 196294/22, 196294/23, 196294/19, 196294/18, 196294/17, 196294/9, 196294/10, 196294/11, 196294/12, 196294/13, 196294/14, 196294/15, 196287, 196285, 196284/16, 196294/20, 196294/16, 196294/24, 196294/25, 196294/26, 196294/5, 196294/6, 196294/7, 196294/8, 0196296

33367

26

Védelem

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő III. M0/BP-006

Védelem

EOV Y


658880 EOV X

római kori barbár 224726 (szarmata), középkor 0196319/2, 0196319/3, 0196320/2, 0196320/3, 169321/2, 196330/5, 196330/9, 196294/55, 196294/56, 0196295/3, 196331, 196294/2, 196333, 196330/1, 196294/1, 196294/3, 196294/28, 196294/20, 196332, 0196296, 196321


42


27


Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

33368

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő IV. M0/BP-007


659682

Település, Név

Védelem

EOV Y


657549

Korszak

őskor, középkor 196312, 196323, 196333, 196330/1, 196324, 196329, 196326, 196325 Azonosító 33369 Korszak

28


Budapest XXIII. kerület BP 001, Soroksár, Vető - dűlő VII.

avar kori településrészlet 197978/2, 187976/2, 187978, 187977/2 Azonosító

Település, Név

33372 Korszak 29


Budapest XXIII. kerület Vető VII. dűlő M0/BP-002

Azonosító

Korszak őskor, középkor

Lelőhely száma

Azonosító

Korszak

Hrsz.:

EOV X 224653

Védelem

EOV Y


657830

Település, Név Budapest XXIII. kerület Vető VII. dűlő M0/BP-003

EOV X

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Akácoserdő

EOV Y

-

Védési jogi aktusok

EOV X

-

-

-

Védelem

EOV Y


660012

vaskori (szkíta) temető, avar kori telep 0151/5, 0151/1, 0151/2, 196312, 196326, 196325


Védelem Bírság kategória

Település, Név

33993 31

-

224356

római kori barbár (szarmata), és 224868 Árpád kori település maradvány 187978, 0196257/10, 0196257/11, 0196257/12, 0196257/13, 0196257/14, 0196257/29, 0196257/30, 0196257/31, 0196257/32, 0196257/7, 0196257/8, 0196277/3, 0196277/4, 0196278/17, 0196278/18, 0196278/19, 0196278/20, 0196278/21, 0196281, 0196288/3, 187977/1, 0196273/1, 0196273/2

33373 30

-

EOV X

-

EOV X 224138

43


Azonosító

Település, Név

39984 Korszak 32


bronzkor, római kori barbár (szarmata)

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Központi raktárak

Azonosító

Korszak


őskor, római kori barbár (szarmata)

655803

-

-

EOV X

225303

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Sósmocsár

Védelem

EOV Y


657283

-

-

EOV X 230021

0195829/3, 0195832, 0195827/111, 0195827/113, 0195827/112, 0195827/110, 0195827/108, 0195827/109, 0195827/121, 0195827/115, 0195827/116, 0195827/114, 0195827/119, 0195827/120, 0195827/117, 0195827/118, 0195828, 0195830, 0195833, 0195831/1, 0195837/4, 0195057/2

Azonosító

Korszak

Hrsz.:


Település, Név

Település, Név

43198 34

EOV Y

196386/8, 188017/2, 188016/10, 188015/5, 188016/1, 196387/8, 196386/7, 196387/6, 196388/5, 196387/5

43196 33

Védelem

őskor, népvándorlás kor

Budapest XXIII. kerület Soroksár, Dunapart

Védelem

EOV Y


654807

-

-

EOV X 228637

184907, 184908, 184909, 184910, 184911, 184912, 184913, 184914, 184915, 184916, 184917, 184918, 184919, 184920, 184921, 184922, 184923, 184924, 184925, 184926, 184927, 184928, 184929, 184930, 185983, 185984, 185985, 185986, 185987, 185988, 185989, 185990, 185991, 185992, 185993, 185994, 185995, 185996, 185997, 185998, 185999, 186000, 186001, 186002, 186003, 186004, 186005, 186006, 186007, 186008, 186009, 186010, 186011, 184980, 184981, 184982, 184983, 184984, 184985, 184986, 184987, 184988, 184989, 184990, 184991, 184992, 184993, 184994, 184995, 184996, 184997, 184998, 184999, 185000, 185001, 185002, 185003, 185006, 185007, 185008, 185009, 185010, 185011, 185012, 185013, 185014, 185015, 185016, 185017, 185018, 185019, 185020, 185021, 185022, 185023, 185024, 184931, 184932, 184933, 184934, 184935, 184936, 184937, 184938, 184939, 184940, 184941, 184942, 184943, 184944, 184945, 184946, 184947, 184948, 184953, 184954, 184955, 184956, 184957, 184958, 184959, 184960, 184961, 184962, 184963, 184975, 184976, 184977, 184978, 184979, 186012, 186013, 186578, 186579, 186580, 186581, 186582, 186583, 186584, 186585, 186586, 186587/1, 186587/2, 186587/3, 186587/4, 186589, 186688/1, 186688/2, 184950, 184951, 184952, 185968/3, 185968/2, 185968/4, 185968/1, 185005, 185025/3, 186588/3, 186588/2, 186588/1, 185968/5, 185025/1, 185025/2, 185070, 185941, 185942, 185943, 185944, 185945, 185946, 185947, 185948/2, 185949, 185950, 185951, 185952, 185953, 185954, 185955, 185956, 185957, 185958, 185959, 185961, 185962, 185963, 185964, 185965, 185966, 185967, 185969, 185970, 185971, 185972, 185973, 185974, 185975, 185976, 185977, 185978, 185979, 185980, 185981, 185982


44


Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

-

-

50070 Korszak 35

népvándorlás kor (avar), őskor

Lelőhely száma

Azonosító

Budapest XXIII. kerület Péteri major, Tehenészeti telep

36

Hrsz.:

Budapest XXIII. kerület Soroksár – Péteri major III.

Azonosító

Korszak

38

Budapest XXIII. kerület Bitó-hegy

EOV Y


659221

-

EOV X 227303

Védelem

EOV Y

nyilvántartott Bírság Védési jogi kategória aktusok

661011 EOV X

Védelem

EOV Y

58376


657291

római kori barbár (szarmata), középkor

Budapest XXIII. kerület M0 autóútHegyes-halmi mocsár-Transzformátor telep-5. sz. út

Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y


657058

-

-

EOV X

225989

-

Korszak

Hrsz.:

Védelem

Település, Név

60816

39

-

Azonosító

Korszak

Lelőhely száma

-

bronzkor (vatyai kult. 225478 temetője) 0156/5, 0196175, 0156/3, 0157, 0158/1, 0156/1, 0156/2, 0156/4, 0156/6, 0158/2, 0158/3, 0159, 0160/1, 0160/2, 0160/3, 0163, 0166/4, 0196177, 0196176, 0196173

Lelőhely száma

Hrsz.:

-

Település, Név

54266

Hrsz.:

EOV X

őskor, római kori barbár (szarmata) 196121/6, 196121/5, 196121/8, 196120, 196121/7, 196121/4

Lelőhely száma

37

Védési jogi aktusok

Település, Név

50072 Korszak

Bírság kategória

Budapest XXIII. kerület M0 és 50-es út menti szöglet

római kori barbár (szarmata), középkor 187975, 187974/1, 187973, 187969/3


-

-

EOV X

225333

45


Azonosító

Település, Név

Védelem

EOV Y

66796

Budapest XXIII. kerület Kerület északi határa Grassalkovich út – vasútv. - Erzsébet u. - Szentlőrinci út M0 menti területek - kerülethatár a Duna hosszában


656359

Korszak

40

Hrsz.:

őskor, római kori barbár (szarmata), középkor

-

-

EOV X

227848

184886, 184888, 184889, 184890, 184891, 184892, 184893, 184894, 184895, 184896, 184897, 184898, 184899, 184900, 184901, 184902, 184903, 184904, 184905, 184906, 184907, 184908, 184909, 184910, 184911, 184912, 184913, 184914, 188019/2, 188021/1, 196523/1, 196523/3, 196523/4, 195948/69, 195948/73, 0195948/33, 195948/68, 0195948/55, 0195948/54, 0195948/53, 0195948/46, 0195948/47, 0195948/41, 0195948/42, 195948/1, 195948/40, 195948/43, 195948/44, 195948/48, 196424/2, 196424/3, 196424/4, 196424/5, 196428/1, 184522, 184523, 184524, 184525, 184526, 184527, 184528, 184529, 184530, 184531, 184532, 184103/13, 184103/14, 184103/15, 184103/16, 184103/17, 184427, 184428, 184429, 184430, 184431/2, 184434, 184435, 196428/2, 196431/1, 196431/2, 196431/3, 196431/4, 196431/5, 196434/1, 196434/2, 196434/3, 196434/4, 196434/5, 196436/1, 196436/2, 196379/72, 196379/73, 196379/74, 196379/75, 196379/76, 196379/77, 196379/78, 196379/79, 196379/80, 196379/81, 196379/82, 196379/83, 195980/6, 195981, 195982, 195984, 0195985, 195987/1, 196049/3, 196049/4, 196049/5, 196049/6, 196049/7, 196049/8, 196049/9, 196049/10, 196049/11, 196049/12, 196049/13, 196049/14, 196049/15, 196188, 196189, 196190, 196191, 196192, 196193/1, 196193/2, 196194, 196195/1, 196195/2, 196195/3, 196197/3, 196197/5, 196197/6, 195948/75, 195948/78, 195948/79, 195948/80, 195948/88, 195948/81, 0195829/57, 0195835/57, 0195835/44, 0195837/40, 0195837/39, 195835/62, 0195837/46, 0195837/37, 0195837/38, 195835/63, 0196067/48, 0195839/13, 0195841/1, 0195948/36, 0195948/38, 0195948/37, 0195948/31, 184916, 185135, 185136, 185137, 185828, 185829, 185830, 185831, 185832, 185833, 185834, 185835, 185836, 185837, 185838, 185839, 185840, 185841, 185842, 185843, 185844, 185845, 185846, 185847, 185848, 185849, 185850, 185851, 185852, 185853, 186323, 186324, 186325, 186326, 186445, 186446, 186447, 186448, 186449, 186450, 186451, 184771, 184770, 187157, 187158, 187008, 187009, 187010, 187011, 187012, 187013, 187155, 187156, 187344, 184775, 184776, 184777, 184778, 184781, 184782, 184783, 184784, 184774, 184773, 184772, 0195827/118, 0195828, 0195827/108, 0195827/109, 0195827/121, 0195827/115, 0195827/116, 0195827/114, 0195827/119, 0195827/120, 0195827/117, 187262/1, 187267/1, 187271/4, 187268/2, 187267/2, 187266/2, 187265/2, 187264/2, 187264/6, 187263/2, 187262/2, 187271/5, 187273/4, 187276/4, 187263/3, 187262/3, 187252/5, 187248/7, 187277/3, 187276/5, 187275/3, 187274/3, 187273/5, 187271/6, 187264/7, 196395/3, 196403/4, 196409/4, 196405/1, 187248/4, 187252/1, 187248/5, 187252/2, 187252/3, 187824, 187822, 195519/12, 195519/11, 195519/10, 195519/9, 195519/8, 195519/7, 195519/6, 195519/5, 195519/4, 195519/3, 195596/2, 195519/30, 195519/31, 195519/32, 195519/29, 195519/28, 195519/27, 195519/26, 195519/23, 195519/25, 195519/24, 195593, 195592, 195608, 195609, 195611, 195610, 196849, 196850, 195948/84, 195948/82, 195948/83, 195948/87, 195948/86, 195948/85, 195948/76, 195948/3, 195948/77, 0195960, 0195959, 0195835/13, 0195835/6, 0195835/12, 0195835/5, 0195835/15, 0195835/14, 0195870/1, 0195869, 0195977/22, 0195977/8, 0195977/9, 0195977/10, 0195827/8, 0195827/97, 0195827/98, 0195827/100, 0195827/101, 0195827/6, 0195827/105, 0195827/107, 0195827/106, 0195827/7, 0195827/95, 0195827/122, 0195811, 0195827/81, 0195827/94, 0195827/93, 0195827/92, 0195827/91, 0195827/90, 0195827/89, 0195827/88, 0195827/87, 0195827/86, 0195827/85, 0195827/84, 0195829/16, 0195829/17, 0195829/32, 0195829/18, 0195829/19, 0195829/20, 0195829/21, 0195829/22, 0195845/5, 0195845/21, 0195846/4, 0195845/20, 0195847/8, 0195847/33, 0195847/31, 0195846/3, 0195847/32, 0195847/30, 0195845/9, 0195840, 0195839/12, 0195839/14, 0195835/68, 0195837/61, 0195837/60, 0195837/59, 186051, 185138, 185139, 185140, 185733, 185734, 185735, 185975, 185976, 185977, 185989, 185990, 186209, 186210, 186211, 186212, 186213, 186214, 186215, 186216, 186217, 186218,


46


Hrsz.:

Lelőhely száma

185779, 186436, 186437, 185991, 185992, 185993, 185994, 185995, 185996, 186061, 186062, 186063/1, 186063/2, 186064, 186065, 186066, 186067, 186068, 186069, 186134, 186135, 186136, 186137, 186138, 186139, 186140, 186141, 186142, 186143, 186144, 186145, 186146, 186147, 186149, 186151, 186350, 186351, 186352, 186353, 186556/19, 184135/18, 184135/19, 184135/20, 184135/21, 184135/22, 184135/23, 184135/24, 184135/25, 184135/26, 184135/27, 184135/28, 184135/29, 184135/30, 184135/31, 184135/32, 184135/33, 184135/34, 184135/35, 184135/36, 184135/37, 184135/38, 184135/39, 184135/40, 184135/41, 184135/42, 184135/43, 184135/44, 184135/45, 184368/1, 184368/2, 184369, 184370, 184371, 184372, 184373/1, 184373/2, 184374/1, 184374/2, 184378, 184379, 184380, 184381, 184382, 184383, 184384, 186782/7, 186782/9, 186782/11, 186782/12, 186782/13, 186783, 186784, 186150, 187697, 187190, 187191, 187192/1, 187192/2, 187193, 187194, 187195, 187196, 187198, 187199, 186901, 186902, 186903, 186904, 186905, 186906, 186907, 186908, 186909, 186910, 186911, 186912, 186914, 186915, 186916, 186917, 186918, 186919, 186920, 186921, 186922, 187395, 187396, 187269/1, 187269/2, 187269/3, 187269/4, 187269/5, 187272, 187278/1, 187278/2, 187278/3, 187278/4, 187278/5, 187281/1, 187281/2, 187281/3, 187281/4, 187281/5, 187283/1, 187309, 187310, 187311, 187312, 187313, 187314, 187315, 187316, 187317, 187318, 187319, 187320, 187321, 196569/12, 196569/13, 196570/1, 196570/6, 196570/7, 196570/8, 196570/9, 196570/10, 196570/11, 196571, 196857, 187667, 187668, 187669, 187670, 187671, 187672, 187673, 187674, 187675, 187676, 187677, 187678, 187679, 187680, 187681, 187682, 187683, 187684, 187685, 187686, 187687, 187688, 187689, 187690, 187691, 187693, 187694, 187695, 187696, 187698, 187699, 187700, 187701, 187702, 187703, 187704, 187705, 187706, 187707/1, 187707/2, 187734, 187735, 187736, 187708, 187709, 187710, 0195830, 186779/5, 186713/1, 186711/1, 186693/9, 186698/2, 186696/2, 196557/17, 196557/18, 196561/3, 196561/2, 196560/2, 196557/13, 196561/1, 196557/15, 196557/16, 196568/4, 196568/1, 196568/5, 196513/8, 196513/9, 187229/42, 187229/41, 187133, 187135, 187136, 196196/1, 196193/21, 196193/3, 196193/4, 196193/5, 186258/1, 196193/9, 196193/10, 196193/6, 196196/2, 196193/52, 196193/53, 196193/54, 196193/55, 195557, 195558/10, 195558/11, 195558/7, 195558/8, 195558/9, 195570, 195559, 195560, 195561/3, 195561/4, 195565, 195562, 195564, 195563, 195566, 195567/1, 195572, 195571/1, 195571/2, 195567/2, 195569, 195568, 195494, 195591, 195590, 195589, 195588, 195587, 195586, 195585, 0195835/36, 0195835/26, 0195868/1, 0195867/1, 0195835/1, 0195964, 0195966, 0196238/14, 0196238/15, 0196238/16, 0196238/13, 0196238/3, 195948/64, 195948/65, 195948/63, 195948/66, 195948/67, 195948/71, 195948/70, 195948/72, 195948/61, 195948/62, 0196059/5, 0196068/1, 0196064/1, 0196063/1, 0196067/20, 0196067/21, 0196067/22, 0196067/18, 0196067/19, 0196067/42, 0196067/23, 0196067/50, 0196067/26, 0196067/44, 0196067/49, 0196067/51, 196070, 0196112/3, 0196112/4, 0196049/34, 0196049/17, 0196049/37, 0196049/36, 0196067/4, 0196067/28, 0196067/27, 0196067/5, 0196067/6, 0196067/8, 0196067/7, 0196067/43, 0196067/45, 0196067/46, 0196067/47, 0195868/2, 0196065/2, 0196066/2, 0196067/15, 0195867/2, 0195836/2, 0196067/16, 0196067/17, 195867/3, 0195820/67, 0195820/66, 0195820/65, 0195820/64, 0195826, 0195820/63, 0195827/16, 0195829/36, 0195829/35, 0195829/34, 0195829/33, 0195829/40, 0195829/41, 0195829/46, 0195829/45, 0195829/27, 0195829/39, 0195829/47, 0195829/50, 0195829/37, 0195829/38, 0195829/48, 0195829/49, 0195827/83, 0195842/29, 0195842/21, 0195842/19, 0195842/20, 0195831/2, 0195837/41, 0195837/47, 0195820/74, 0196067/40, 0196067/41, 0195820/4, 0195820/5, 0195818/3, 0195818/5, 0195818/6, 0195818/7, 0195820/9, 196252/2, 0196048, 0196044, 0196095/3, 196231/2, 0195948/30, 195948/74, 195948/92, 195948/4, 0196059/7, 185275, 185276, 185277, 184804, 184805, 184865, 184867, 184868, 184869, 184870, 184871, 184872, 184873, 184874, 184876, 184877, 184878, 184879, 184880, 185476, 185477, 185478, 185479, 185044, 185045, 185046, 185047, [...]

Azonosító 84789

41

Hrsz.:

Korszak

Település, Név Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major II.

őskor, népv. kor 196046, 196060, 196061/2, 196047


Védelem

EOV Y


658572

-

-

EOV X 227972

47



48


Bp. XXIII. kerület (Soroksár) területén a 2001. évi LXIV. tv. 7. § 29. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősülnek az alábbi külterületi részek, ahol a topográfiai elhelyezkedés alapján régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető:  M5 menti területek a Péteri majortól keletre és délre,  M0 autópálya nyomvonalát kísérő területek a Soroksári határban. Az alábbi ábrán a régészeti lelőhelyek, a régészeti érdekű területek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be:


49


A régészeti örökségi értékek elemzése A XXIII. kerület területének felosztása során keletkezett 10 városrész régészeti jellemzői: 1 Soroksár központ: Az egész terület nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol őskori és középkori emlékek előkerülésére lehet számítani. 2. Soroksár dél: Az egész terület nyilvántartott régészeti lelőhely. Ezen belül a volt Dugattyúgyűrű gyár területe régészeti lelőhely, a szomszédos sportpálya egyedi védelem alatt álló régészeti lelőhely. Középkori Szentdienes falu, római kori és őskori emlékek előkerülése várható. A régészeti beavatkozás fajtája a beruházás jellegétől függően a régészeti megfigyeléstől a próbafeltáráson át a megelőző régészeti feltárásig terjedhet. Szentdienes falu maradványain kívül egy esetleges régészeti feltárás során a várható földobjektumok magával a feltárással elpusztulnak, így a szakszerű feltárás és annak dokumentálása után a terület felszabadul. 3. Újtelep: Egyetlen kis kiterjedésű régészeti lelőhely ismert a honfoglalás időszakából. 4. Molnár-sziget: A sziget teljes területe nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol őskori és középkori emlékek előkerülése várható. 5. Péteri major és térsége: Ős- és népvándorlás kori lelőhelyek ismertek a területről. A Péteri major területén a mezőgazdasági művelésű terület fennmaradó része régészeti érdekű terület, ahol ős- és népvándorlás kori emlékek előkerülésére lehet számítani. Ugyanitt a területen áthaladó M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások a nyomvonalon számos jelentős, budapesti viszonylatban is egyedülálló telep és temetőmaradványt tártak fel a bronzkor, vaskor, római kori császárkor, népvándorlás kori avar kor és a középkori Árpádkor időszakából. A feltárások a nyomvonal területén nem terjedhettek túl, így a területen várható az ismert lelőhelyek folytatása, valamint a mezőgazdasági-, ill. erdőművelésű területek vízrajzi-domborzati viszonyai valószínűsítik, hogy itt még további régészeti lelőhelyek is előkerülhetnek. Ezért az M0-ás menti bejelölt területek régészeti érdekű területek. 6. Nagybani piac és térsége: A területrész nyugati fele nyilvántartott régészeti lelőhely. A fennmaradó rész régészeti szempontból jelen ismereteink szerint érdektelen.


50


7. Logisztikai és gazdasági térség: A területen áthaladó M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások a nyomvonalon számos jelentős, budapesti viszonylatban is egyedülálló telep- és temetőmaradványt tártak fel a bronzkor, vaskor, római kori császárkor, népvándorlás kori avar kor és a középkori Árpád-kor időszakából. A feltárások a nyomvonal területén nem terjedhettek túl, így a területen várható az ismert lelőhelyek folytatása, valamint a mezőgazdaságiill. erdő művelésű területek vízrajzi-domborzati viszonyai valószínűsítik, hogy itt még további régészeti lelőhelyek is előkerülhetnek. Ezért az M0-ás menti bejelölt területek régészeti érdekű területek. 8. Vizisport utca és környéke: A Duna-parti széles teraszok nagy része nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol a terepbejárás eredménye alapján főleg őskori emlékek előkerülése várható. 9. Szamarásznki dűlő és Sósmocsár térsége: A terület teljes egészében nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol váltakozó intenzitással jelentkeznek őskori, római kori barbár, illetve népvándorlás kori emlékek. 10. Egyéb területek: A terület nagyobb része a régi M0 menti területeket érinti, benne a botanikuskert és faiskola területén regisztrált régészeti lelőhelyekkel, valamint a Várhegy nevű Gyáli patak menti területen a középkori Kerekegyháza temploma, a falu maradványai, római kori barbár és őskori (bronzkor) lelőhelyek találhatóak. A területnek az M5-ös autóút keleti oldalán dél felé húzódó sávja jelen ismereteink szerint régészeti lelőhellyel nem érintett.


51


2.5.2. Műemléki védelem Soroksár területén jelenleg 5 műemléket tartanak nyílván:  Római Katolikus Kápolna  Római Katolikus Templom  Nepomuki Szent János-szobor  Szent Flórián-szobor  Szent Sebestyén-szobor A Római Katolikus Segítő Mária Kápolna 1776-ban, a korábban a helyén álló faépület helyén, copf stílusban épült 1780-ban. Később 1878-ban eklektikus átalakításon esett át. A kápolna szépen rendben tartott, a belseje egy rácson keresztül látható. Környezete kicsit elhanyagolt, mivel egy igen elhagyatott helyen, a vasútvonal és a szennyvíztisztító között fekszik. A kápolna a Meddőhányó utca felől közelíthető meg. A Segítő Szűz Mária képet a Józsefvárosi templomba vitték. Soroksáron a letelepedés éveiben (1720 körül) nem volt önálló lelkészség. 1743-ig Dunaharaszti plébániája látta el a lelkipásztori feladatokat. A Dunahegy utcában (mai Láva utca) állt a kápolna. Grassalkovich Antal sürgetésére a pesti ferencesek lelkipásztori hivatalt állítottak fel. A Római Katolikus Templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A barokk templom 1759–61 között épült (1159 m2). 1781 és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el. 1848. május 1-jén a torony teljesen leégett, a harangok megolvadtak. A templomot és a kiégett tornyot felújították, és 1883-ban szentelték fel. A tiroli faragású főoltárt 1906-ban állították be. 1956-ban egy földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész művei. A templom orgonája 1970-ben épült. Nepomuki Szent János copf stílusú szobrát eredetileg, 1785-ben mai helyén állították fel. Később áthelyezték a Római Katolikus templom mögé, majd 1973-ban felújítva visszahozták mai helyére. A szobor 170cm-es kő talpazaton áll, rajta a szobor vízbe dobását ábrázoló dombormű. A talapzaton két angyal, és egy kb. 200cm.-es férfialak található. A szobor mészkőből készült. 1969-1970 között Kovács Ernő restaurálta. Az érdekessége a szobornak az, hogy a Szent történetét hasonló szobroknál ritkán ábrázolják. A Szent Flórián-szobor jelenleg a Római Katolikus Templom előtt áll. Barokk stílusban készült el 1760 körül. A mészkő szobor egy 170 cm-es kő talpazaton áll és egy kb. 200 cm-es férfialakot ábrázol. 1980-ban Szomolányi Péter restaurálta. A Táncsics Mihály utcában álló szobor érdekes és ritka ábrázolása Szent Sebestyénnek. Egy kb. 180 cm-es talapzaton egy kb. 200 cm-es férfialakot ábrázol nyílvesszőkkel átszúrva. A szobor klasszicista stílusú az 1830 körüli időből. Az egyes műemlékek részletes bemutatása és adatlapjaik a 7. fejezetben, a települési értékleltárban találhatók.


52


A műemlékek és műemléki környezetek listája: (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatok alapján) Bírság Védési EOV Y EOV X Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem kategória ügyiratok koordináta koordináta 162024/1951. XXIII. VKM, Budapest 15800 1308 Budapest Templom Nep. Szt. János szobor Műemlék III. 22509/1958. 186433 655257 23 utca ÉM 120344/1958. MM Nep. Szt. János szobor Budapest Műemléki 15800 19324 Budapest ex-lege műemléki 23 környezet környezete Helyrajzi szám: 186400, 186402, 186404, 186406/2, 186434, 186452, 186453, 186051, 186052, 186398, 187701, 187702 Bírság Védési EOV Y EOV X Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem kategória ügyiratok koordináta koordináta XXIII. 22509/1958. Budapest Pesterzsébet ÉM 15801 1311 Budapest R.k. kápolna Műemlék III. 184097 654187 23 határán, 120344/1958. Helsinki út MM Budapest R.k. kápolna ex-lege Műemléki 15801 19323 Budapest 23 műemléki környezete környezet Helyrajzi szám: 184300, 184092, 184098, 184099, 184100, 184127/6, 0196601/126, 0196601/127, 0196601/128, 0196604, 0196605/115, 0196605/116, 0196605/118, 0196605/3, 0196605/6, 0196605/7, 170187/45, 170187/46, 170187/88, 0196601/3 Bírság Védési EOV Y EOV X Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem kategória ügyiratok koordináta koordináta 162024/1951. VKM, Budapest XXIII. Hősök 15802 1309 Budapest R.k. templom Műemlék II. 22509/1958. 185613/2 655265 23 tere ÉM 120344/1958. MM 15802 19322 Budapest Budapest R.k. templom ex-lege Műemléki


53

Budapest XXIII. kerület, Soroksár – Örökségvédelmi hatástanulmány 23 műemléki környezete környezet Helyrajzi szám: 185613/1, 186077, 186078, 186105, 186106, 186107, 186053, 185962, 185963, 185964, 185966, 185802, 185803, 185843, 185868, 185869, 186076, 184872, 184873, 184874, 185870, 185871, 185873, 185936, 185937, 185938, 185939, 185940, 185961, 186013, 186014/1, 186 Bírság Védési EOV Y EOV X Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem kategória ügyiratok koordináta koordináta 22509/1958. Budapest XXIII. Hősök ÉM 15803 1310 Budapest Szent Flórián szobor Műemlék III. 185613/1 655242 23 tere 120344/1958. MM Szent Flórián szobor exBudapest Műemléki 15803 19326 Budapest lege műemléki 23 környezet környezete Helyrajzi szám: 185613/2, 185843, 186076, 185868, 185869, 185870, 185803, 186007, 186053, 185871, 185873 Bírság Védési EOV Y EOV X Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem kategória ügyiratok koordináta koordináta XXIII. 22509/1958. Budapest Táncsics ÉM 15804 1312 Budapest Szent Sebestyén szobor Műemlék III. 186014/1 655020 23 Mihály utca 120344/1958. 135. előtt MM Szent Sebestyén szobor Budapest Műemléki 15804 19325 Budapest ex-lege műemléki 23 környezet környezete Helyrajzi szám: 186578, 186579, 186580, 186469, 186470, 186471


54


Törzsszám: 15801

Törzsszám: 15802 Törzsszám: 15803

Törzsszám: 15804 (forrás: Soroksár ITS 2015 – Megalapozó vizsgálat)


Törzsszám: 15800 55


Az alábbi ábrán a műemlékek, a műemléki környezetek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be:

Látható, hogy műemlék, vagy műemléki környezet nem érint fejlesztési területet, bár a Hősök terén álló Szent Flórián szobor telke kiér a vasútállomásig, ami érinti egy kis szakaszon az állomás körüli fejlesztési területet.


56


2.5.3. Fővárosi helyi védelem Budapest Főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű - műemléki védettség alatt nem álló - elemeinek védelme érdekében Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendeletében határozza meg a helyi védettséggel kapcsolatos szabályokat. A fővárosi védelem alatt álló épületek túlnyomó része a Grassalkovich út mentén, a Hősök tere környékén koncentrálódik. Az épületek jellemzően a 19. század végéről, 20. század elejéről valók. A védett épületek jellemzően lakó, intézményi, vagy szolgáltató funkciót töltöttek/töltenek be. Egy védett építmény lóg ki ebből a sorból, ez pedig a Péteri major területén található 1950-es években épült víztorony. A fővárosi nyilvántartást nemrégen frissítették, így a korábbi hrsz.-elírások kikerültek belőle. A XXIII. kerületben 11 építmény és 1 épületegyüttes (a Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától Templom utca 159.ig, illetve a páros oldalon a 154.-ig.) áll fővárosi helyi védettség alatt. Helyüket a térképen ábrázoltuk, adataikat összefoglalóan az alábbi táblázat tartalmazza.

(forrás: Soroksár ITS 2015 – Megalapozó vizsgálat)

Az egyes fővárosi helyi védelem alatt álló építmények részletes bemutatása és adatlapjaik a 7. fejezetben, a települési értékleltárban találhatók. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

57


Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények, épületegyüttesek listája: (Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelete alapján) Sorszám

Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények Cím Hrsz.

Megnevezés

23.1.1.

Grassalkovich út 92-96.

185033

Iskola 1909.

23.1.2.

Grassalkovich út 162. = Hősök tere 14.

186049

eredetileg takarékpénztár 1912.

23.1.3.

Grassalkovich út 165.

185875

lakóépület 1889.

23.1.4.

Grassalkovich út 167/A

185874

lakóépület 1900.

23.1.5.

Grassalkovich út 167/B = Hősök tere 9.

185873

eredetileg lakóépület 1902.

23.1.6.

Grassalkovich út 169. lásd: Hősök tere 16-20.

-

-

23.1.7.

Grassalkovich út 209.

186400

egykori fogadó

23.1.8.

Haraszti út 4.

186483

lakóépület

23.1.9.

Haraszti út 31. = Kör utca 2.

187517

egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje

23.1.10.

Hősök tere 9. lásd: Grassalkovich út 167/B

-

-

23.1.11.

Hősök tere 13.

185870

eredetileg lakóépület 1888.

-

-

186053

egykori városháza

-

-

188041/1

víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, 1952-1955.

23.1.12. 23.1.13. 23.1.14. 23.1.15. 23.1.16. 23.1.17. Sorszám 23.2.1.

Hősök tere 14. lásd: Grassalkovich út 162. Hősök tere 16-20. = Grassalkovich út 169. = Templom u. 116-122. Kör utca 2. lásd: Haraszti út 31. Soroksár-Péteri major, Víztorony tér

Táncsics Mihály utca 25-33. lásd: Grassalkovich út 92-96. Templom utca 116-122. lásd: Hősök tere 16-20. Fővárosi helyi védelem alatt álló épületegyüttes Megnevezés Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a páratlan oldalon a Templom utca 159-ig, a páros oldalon a Templom utca 154-ig,

Hrsz.: 184811, 184812, 184813, 184814, 184815, 184816, 184817, 184818, 184819, 184820, 184821, 184822, 184823,

184824, 184825, 185123, 185126, 185127/1, 185128, 185129, 185132, 185134, 185137, 185138, 185141, 185142, 185145, 185146, 185149, 185150, 158153, 185154, 185158, 185160, 185161/1, 185162, 185842, 185839, 185838, 185836, 185832, 185831, 185828, 185827, 185824, 185823, 185820, 185819, 185816, 185815, 185812, 185811, 185808, 185807, 185804/1, 185803, 186077, 186080, 186081, 186084, 186085, 186088, 186089, 186091, 186094, 186095, 186098, 186100, 186099, 186432, 186430, 186429, 186428, 186419, 186416, 186414, 186410, 186409, 186408, 186407, 186406/2, 184865, 184864, 184860, 184859, 184858, 184857, 184853, 184852, 184849, 184848, 184844/2, 184844/1, 184840, 184839, 184829, 184828, 184827, 185120, 185119, 185113, 185112, 185107, 185106, 185102, 185101/2, 185098, 185097, 185094, 185093, 185090, 185089, 185086, 185085, 185082, 185081, 185078, 185077, 185844, 185847, 185848, 185849, 185850, 185851, 185852, 185853, 185855, 185856, 185857, 185858, 185859, 185860, 185862, 185863, 185864, 185865, 185867, 185868, 186053, 186057, 186058, 186059, 186064, 186065, 186068, 186069, 186075, 186441, 186440, 186439, 186438, 186437, 186436, 186435, 186434


58


Az alábbi ábrán a fővárosi helyi védett építmények, a fővárosi helyi védett épületegyüttesek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be:

Látható, hogy a fejlesztési területek nem érintik a fővárosi védelemmel érintett telkeket.

(Péteri major)


59


2.5.4. Kerületi helyi védelem Soroksár számos olyan értékkel rendelkezik, melyek országosan vagy fővárosi szinten nem védettek, de a kerület történelme, városképe vagy építészeti értéke miatt helyi védelemre javasolhatók. A védendő értékeket a közeljövőben ütemezetten, a kerület közigazgatási területét négy együtttervezendő területre osztva készítendő Kerületi Építési Szabályzatok (KÉSZek) megalapozó munkarészei keretében készítendő értékvédelmi vizsgálatokban kell feltárni és az ennek során elkészített értékkataszter alapján, az épített és természeti örökség helyi védelméről önkormányzati rendeletet javasolt alkotni. A helyi védelem mellett a védelemre előirányzott értékek megőrzéséhez szükséges támogatási rendszert is javasolt kidolgozni. A helyi védelem célja a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet (soliter fák, fasorok, stb.) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése. 2.5.5. Táj- és természetvédelem Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Ez egy olyan funkcionáló rendszer, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhelyfragmentumok segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni, egymással kölcsönhatásba kerülni. Ez ugyanis fennmaradásuk egyik záloga. Mivel az élőhelyek feldarabolódásának, elszigetelődésének, elszegényedésének veszélye egyre nagyobb, sok-sok intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. A nemzetközi kötelezettségek, célok és feladatok (pl. az ENSZ Riói Egyezménye a biológiai sokféleség fenntartására – 1992, a Páneurópai Tájképi és Biodiverzitás Megőrzési Stratégia – Szófia, 1995., az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) létesítéséről szóló deklaráció – Maastricht, 1993.), valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás a magyar törvényhozásban is a szemlélet ilyen irányú kiterjedését eredményezte. Ennek fontos mozzanata, hogy az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, mint modern, a biológiai diverzitás védelmén alapuló jogszabály, kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. A megvalósítás sikeressége azonban a kapcsolódó ágazatok és a települések jövőjét megalapozó önkormányzatok közös elhatározásán múlik.


60


Az OTrT 3./1. sz. melléklete (Országos Ökológiai Hálózat övezete) szerint Soroksár területén az országos ökoháló által érintett részek jellemzően:  a Duna menti területek a megmaradt ártéri erdőkkel,  a Gyáli patak és a kapcsolódó lecsapoló csatornák menti területek  lápterületek (ezek egyben ex lege területek is)  a Soroksári Botanikus Kert területe.

Országos Területrendezési Terv Országos Ökológiai Hálózat övezete

Természetvédelmi Információs Rendszer Nemzeti Ökológiai Hálózat (barna: magterület, lila: ökológiai folyosó)

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) a különböző ágazatoknak, területhasznosítási elképzeléseknek olyan “találkozási fóruma”, ahol a biológiai értékek, élőhelyek védelme a térszerkezeti struktúrában megjelenik. E terv országos ökológiai hálózatokat tartalmazó övezeti tervlapja tartalmazza az országos ökohálóhoz sorolt területeket. Az OTrT előírása szerint az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az OTrT kimondja továbbá, hogy az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben magterület, ökológiai és zöldfolyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ex lege védett területek A térségi ökológiai hálózat jelentős magterületei a soroksári láp területek, amelyek tulajdonképpen – a lecsapolások következtében – száradó láprétek. E területeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága ex lege is nyilvántartja. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése óta ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védett természeti területnek minősül minden láp és szikes tó, és védett természeti emléknek számít valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár; melyek általános védelmét azok egyedisége és összetett természetvédelmi jelentősége indokolja.


61


E védett természeti területek – a természeti emlék kategóriában – országos jelentőségűek; a védettség tényéből adódó hatóságiszakhatósági feladatok ellátása és természetvédelmi kezelésük az illetékes nemzeti park igazgatóságok feladata.

Ex lege védett (láp) területek a TSZT 2015 4. melléklete alapján

A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik.

Natura 2000 területek Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat.

Természetvédelmi Információs Rendszer Natura 2000 területek

A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kormány rendelettel történt meg.

Soroksár területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint Natura 2000 hálózaton belüli természet-megőrzési területként a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) területe van kijelölve.


62


Fővárosi jelentőségű (helyi) védett természeti terület A Soroksári Botanikus Kertet először a 912/a/1977. VB. Hat alapján nyilvánították védetté. Ezt követően sokáig Budapest Főváros Közgyűlésének 32/1999. (VII.22.) számú önkormányzati rendelete a Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről tartotta nyilván védettként. Ma a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 7. § 26. pontja szerint: „Soroksári Botanikus Kert természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt természetes, vízhez kötődő növénytársulások védelme mellett a kutatásban, oktatásban és környezeti nevelésben fontos szerepet betöltő gyűjtemény megőrzése. A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (a mai Budapesti Corvinus Egyetem – Budai Campus jogelődje) Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja volt elsősorban az oktatást szolgálni, - hogy a leendő kertészmérnökök alaposabb biológiai képzést kapjanak, és közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényvilággal -, helyet adni a növénytani kutatásnak, kialakítani a közművelődés javára egy bemutatókertet, beindítani a nemzetközi szaporítóanyagcserét. A botanikus kert a kerület szélén, az M5-ös és M0-s autópályák kereszteződésétől északnyugatra, a Péteri-major közelében létesült. Területe, 638 653 m2. Az érintett helyrajzi számok: 0196059/1, 0196059/2, 0196059/3, 0196059/4, 0196059/5, 0196059/6, 0196059/7, 0196059/8, (0196059/9), továbbá az EOV szerint meghatározott töréspontok által határolt ingatlanrészekből, a 0196063/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 85 541 m2 nagyságú területrész. A védett terület térképi vázlata:


63


A terület a Főváros egyik legnagyobb kiterjedésű védett területe. Felszínét ÉNy-DK irányú homokbuckák tagolják, a buckasorok között vizenyős területekkel. A kert a Duna öntéstalaján homokos fizikai talajféleségekkel rendelkezik. Alapításakor az 1950-es évek erdészeti telepítéséből származó kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár, akác állományok, a magasabban fekvő homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai, a lapos részeken legelők voltak. Területén értékes eredeti társulás-maradványok is találhatók, amelyek megőrizték a Duna-Tisza közére jellemző vegetációt. Ezek ma is kiemelten védett területei a kertnek: a nyílt- és zárt homokpuszta-gyep, a zsombékos, a száradó láprét, amelyek ritka és védett növények természetes élőhelyei. A közelben futó Gyáli-patak szabályozása, valamint az autópályák közelben történő megépítése negatív irányba változtatta meg a kert vízháztartását, amely sajnos általános száradási folyamatot idézett elő. A terület jellegéből adódóan igen sok távoli vidékről származó, telepített növényritkaságot foglal magába. A fajokat elsősorban kontinensek szerint, származási helyük alapján csoportosították. Elsődleges természeti értékét azonban mégis inkább a természetes élőhelyek adják. Ezek közül a legjelentősebb a Botanikus Kert kiszáradó kékperjés láprétje, az úgynevezett rezervátum. Területe tizenkét hektár, vagyis pont egyötöde a teljes kertnek. Sajnos nem minden évben áll meg rajta a víz, ez erősen veszélyezteti a védett növényfajokat. A legnagyobb értéke a több védett orchideaféle, például a mocsári kosbor (Orchis laxiflora), a vitézkosbor (Orchis militaris) és a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). Kétéltű és hüllőállománya, az általánosságban egyre kevesebb vízzel rendelkező területen, igen gazdag. A madárvilág gazdagsága figyelemre méltó.

A Soroksári Botanikus Kertre készült természetvédelmi kezelési terv a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 26. mellékletének 4. pontjában található.


64


2.6. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN 2.6.1. Régészeti lelőhelyek Soroksár területén a régészeti lelőhelyekről elmondható, hogy a kerület nagy részét lefedik. A belterületi rész a Szentlőrinci út – MÁV vasútvonal által kimetszett területrész és az M5 melletti bevásárlóközpont területe kivételével teljes egészében lefedett, így ezen a területen többféle (lakó, gazdasági, vegyes, különleges, stb…) beépítésre szánt területet érintenek a régészeti területek. A külterület nagy részét is érintik régészeti területek, főként az RSD mentén, az M0 autóút mentén és a Szentlőrinci út – M51 autóút közé eső területen. Ezeken a részeken jellemzően mezőgazdasági területek, erdő területek és beépítésre nem szánt különleges területek érintettek. Az Ócsai úttól északkeletre nagyobb egybefüggő tervezett gazdasági területet is érintett. Az eddig ismert régészeti emlékek vagy leletmentés eredményei vagy olyan beruházásokhoz kapcsolódnak, melyek célja nem a lelőhely tervszerű régészeti feltárása volt, hanem az építkezéssel elpusztuló régészeti-történeti rétegek megelőző régészeti feltárására szorítkozott. Egyetlen ásatás esetében sem volt mód a régészeti lelőhelynek legalább egy irányban történő kiterjedésének meghatározására. Így azokon a lelőhelyeken is, ahol jelentős emlékek kerültek elő, az adott építkezés határain kívül eső régészeti-történeti emlékek nem kerültek feltárásra. Így még a nagy felületű nyomvonalas beruházásokat megelőző régészeti feltárások esetében is biztosra vehető, hogy a telep- ill. temetőjelenségek a feltárt területek határán kívül tovább folytatódnak. Továbbá a még nagyobb bolygatásoktól mentes kiterjedt külterületi, főleg mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos lelőhelyet rejthetnek. 2.6.2. Épített örökség védelme A Soroksár közigazgatási területén lévő 5 országosan védett műemlék - 2 épület és 3 szobor - mind a belterületen található.  Római Katolikus Kápolna: Ev jelű, védelmi erdőterületen található  Római Katolikus Templom: Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található  Nepomuki Szent János-szobor: Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület és KÖu jelű, közúti közlekedési terület határán található  Szent Flórián-szobor: Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található  Szent Sebestyén-szobor: Lk-1 jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található A műemlékek mellett Soroksáron 11 építmény és 1 épületegyüttes áll fővárosi helyi védettség alatt, szintén mind belterületen.


65


Lk-1 jelű, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található:  23.1.1.; 23.1.16. - Iskola 1909.  23.1.3. - Lakóépület 1889. Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületen található:  23.1.7. - Egykori fogadó  23.1.8. - Lakóépület  23.1.9.; 23.1.14. - Egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található:  23.1.2.; 23.1.12. - Eredetileg takarékpénztár 1912.  23.1.4. - Lakóépület 1900.  23.1.5.; 23.1.10. - Eredetileg lakóépület 1902.  23.1.6.; 23.1.13.; 23.1.17. - Egykori városháza  23.1.11. - Eredetileg lakóépület 1888. Gksz-1 jelű, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen található:  23.1.15. - Víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, 19521955. A Templom utcai, 23.2.1. számú fővárosi helyi védett épületegyüttes majdnem teljes egészében Lk-1 jelű, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található. Ez alól kivétel a Hősök terét érintő pár épület, melyek Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen találhatók és a Templom utca déli szakaszának keleti oldalán lévő házak, melyek Lke-1 jelű, kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületen találhatók. A területfelhasználási besorolások az épített környezet védett értékeinek megőrzését lehetővé teszik. 2.6.3. Táj- és természetvédelem Soroksáron az Országos Ökológiai Hálózat a Duna menti területeket, a Gyáli patak és a kapcsolódó lecsapoló csatornák menti területeket, a lápterületeket és a Soroksári Botanikus Kert területét érinti. Területfelhasználás szempontjából az ökoháló az RSD mentén vízgazdálkodási területeket, mezőgazdasági- és erdőterületeket érint. A Gyáli-patak mentén hasonló területfelhasználási egységek területét fedi le, de itt természetközeli területek is érintettek. Az Ócsai úttól északra eső területen gazdasági területbe is belemetsz az ökoháló. Az M5 mentén ismét jellemzően mezőgazdasági-, erdő- és természetközeli területeket fed le. Az ex lege védelem alatt álló lápok területei területfelhasználás szempontjából Tk jelű, természetközeli területek kategóriába soroltak. Soroksár területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint Natura 2000 hálózaton belüli természetmegőrzési területként a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) területe van kijelölve, ami vízgazdálkodási területbe sorolt. A Soroksári Botanikus Kert fővárosi jelentőségű védett természeti terület, melynek területe a TSZT 2015 alapján Ek jelű, közjóléti erdő területfelhasználási egységbe sorolt. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

66


3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK


67


3.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Soroksár Településfejlesztési koncepciójában kijelölésre kerültek a fejlesztési területek. Ezek közül három típust különböztethetünk meg:  a középtávú fejlesztési területeket,  a hosszú távú, infrastruktúra függvényében fejlesztendő területeket,  és a potenciális fejlesztési területeket. Középtávú fejlesztési területek: 1. Zöldterületi fejlesztés az RSD Molnár-szigeti parti sávjában 2. Zöldterületi fejlesztés az RSD parti sávjában 3. Rekreációs fejlesztési terület a Molnár-sziget déli végében 4. Középtemető utca környéke lakóterületi fejlesztés 5. Apostolhegyi lakóterületi fejlesztés 6. A volt Dugattyúgyűrű gyár területen lakó- és intézményfejlesztés 7. Orbán hegyi lakóterületi fejlesztés 8. Millenium teleptől délre intézményterületi fejlesztés 9. Újtelep lakóterületi fejlesztés 10. Soroksár vasútállomás környéki fejlesztési terület 11. Péteri major lakó- és gazdasági fejlesztés 12a. Ócsai út menti gazdasági fejlesztési terület I-II. ütem Hosszú távú, infrastruktúra függvényében fejlesztendő területek: 12b. Ócsai út menti gazdasági fejlesztési terület III-IV. ütem 13. A Dél-pesti Szennyvíztisztító különleges tartalékterülete 14. Molnár-sziget középső fejlesztési terület 15. Az Orbán hegy déli részén lakóterület fejlesztés 16. Újteleptől DNY-ra eső lakóterület fejlesztés 17. Szamaránszki dűlő lakó és intézményi fejlesztési terület 18a. 5. sz. főút menti gazdasági terület (az úttól délre) 18b. 5. sz. főút menti gazdasági terület (az úttól északra) 19. Farkas-hegyi fejlesztési területek (új M0-tól északra és délre) Potenciális fejlesztési területek: 20. Sziget-dűlő fejlesztési terület 21. M5-Vecsés út csomópont, Szélső utca melletti terület 22. Sós-mocsár környéke fejlesztési terület 23. Szamaránszki dűlő és Közös legelő dűlő közötti terület 24. Gyáli-patak menti gazdasági terület 25. M5-től DNY-ra fekvő terület 26. M0-M5 közti, Gyál melletti fejlesztési terület 27. 5. sz. főút és Alsónémedi melletti fejlesztési terület Az egyes fejlesztési területek lehatárolását a


következő ábra tartalmazza:

68



69


3.2. A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KAPCSÁN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA A bemutatott fejlesztési területeken jövőben tervezett beruházások várhatóan változást idéznek majd elő a kerület településszerkezetében, terület- és tájhasználatában. A jelenleg hasznosítatlan, vagy alulhasznosított - belterületi és külterületi - fejlesztési területeken egyértelmű, hogy a változást egy új beépítés és az újonnan beépített területeken megjelenő új funkciók (lakó, gazdasági, intézményi, rekreációs, stb.) eredményezhetik. Az új funkciók hasonló változást idézhetnek majd elő az ún. „funkcióváltó területeken” is, ahol jellemzően egy korábban hasznosított (beépített) területen jelennek meg új elsődleges funkciók. Az RSD menti területek kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel itt a tervezett fejlesztések nem csak új funkciók megjelenését, de a táj rendezését és egy élhetőbb környezet kialakulásának lehetőségét is magukban hordozzák. A tervezett fejlesztések várhatóan változásokat idéznek majd elő az infrastrukturális viszonyokban is. A változás mértéke elsősorban a fejlesztési területtől és a rajta tervezett fejlesztéstől függ majd. Míg a jelenleg beépítetlen és mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági hasznosítás alatt lévő, esetleg hasznosítatlan területeken egy tervezett fejlesztés keretében várhatóan nagyobb mértékű infrastrukturális változásokra lesz szükség, addig azokon a fejlesztési területeken, ahol a meglévő területhasználat megváltoztatásával, új funkciót kap egy már korábban is beépített és hasznosított terület, ott várhatóan kisebb hatása lesz a tervezett fejlesztéseknek. Az infrastrukturális változások leginkább a közlekedési hálózatot, a közműveket, valamint az alap- és szociális ellátási rendszereket érinthetik. A Soroksáron tervezett fejlesztések többsége közvetett módon - egy részük akár közvetlenül is - hatással lehet a kerület lakosságára, a lakosság életmódjára, kultúrájára. A fejlesztés – legyen az bármilyen irányú – mindig egyfajta élénkítést hordoz magában, ami kihat a közvetlenül érintett társadalomra is. A lakó típusú fejlesztések új lakosok betelepülését idézheti elő, míg a gazdasági területek fejlesztése a gazdasági szektort élénkíti, aminek keretében új munkahelyek és ezáltal magasabb életszínvonal teremthető. Az intézményi jellegű fejlesztések a lakosság ellátását javíthatják, amely tovább emelheti egy adott kerületrész értékét, és az itt élő lakosság életminőségét. Egyes fejlesztések magukban hordozzák a lakosság életmódjának, életminőségének közvetlen javítását is. Ilyenek például a zöldfelületi, vagy rekreációs típusú fejlesztési területek, akár az RSD mentén, a Gyáli-patak mentén, vagy akár a Molnár-szigeten. Az egyes fejlesztési területeken tervezett változtatások a műemléki, vagy fővárosi helyi védelem alatt álló épített értékekre várhatóan nem lesznek közvetlen hatással, mivel a nevesített fejlesztési területek nem érintik az említett védendő értékeket. Ugyanakkor a kerület teljes területén várható komplex városfejlesztés, ami közvetve hatással lehet ezekre is. Az egyes fejlesztési területeken várható változások hatásait részletesen a 4. fejezetben, a hatáselemzés kapcsán mutatjuk be.


70


4. HATÁSELEMZÉS


71


4.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK Az előirányzott fejlesztési célok a jelenlegi településhálózatot a már beépített területeken változtatással, a tartalékterületeken új hálózati elemek kiépítésével érintik. A már beépített területek közül kiemelt szerepet kap a Hősök tere, amely a kerület központja. Jelenleg a Grassalkovich út és a vele párhuzamosan haladó HÉV vonal a teret kettévágja és az ezekre merőleges közúti kapcsolat alkotta bonyolult rendszer túlzottan közlekedés központúvá teszik a teret. Ennek feloldására és a tér főtéri funkciójának kihangsúlyozása érdekében a koncepcióban szerepel a Grassalkovich út tehermentesítése, egy a központot elkerülő új főút megépítésével. Emellett cél a HÉV kiváltása az elővárosi gyorsvasúttal, vagy egy esetleges földalatti (kéregvasút jellegű) kialakítása, melyek következtében a tér közúti forgalma jelentősen csökkenne. A tartalékterületeken új fejlesztéseket irányoz elő a településfejlesztési koncepció. Ezek azon kívül, hogy új elemként jelenhetnek meg a településhálózatban, olykor a működőképesség érdekében egyéb hálózati elemek kiépülését is igényelhetik. Ennek következtében a fejlesztések környezetében megjelenhetnek új feltáró utak, gyűjtőutak, vagy akár új főhálózati elemek is, mint például a Soroksár központját elkerülő tervezett út. 4.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK Az ökoháló területén a településfejlesztési koncepció több fejlesztési célt is meghatároz, melyek harmonizálnak az ökológiai hálózat védelmi céljaival. Ilyen például a Gyáli-patak menti revitalizációs program, vagy az RSD és a Molnár-sziget zöldfelületi fejlesztései is. A koncepciónak azonban vannak olyan tartalék, fejlesztésre kijelölt, de még meg nem határozott funkciójú területei is, ahol a természetvédelmi, tájvédelmi és a gazdasági érdekek jelentős konfliktusa feloldásával lehetséges a tervezett fejlesztés. A koncepció foglalkozik az RSD és a Natura2000 területeket érintő kérdésekkel is. A revitalizációs célok és azon belül is az RSD vízminőségének javítása fontos feladat, mivel a Duna menti területek jelentősen terheltek. Az ex lege területek fennmaradását egyik részről a szárazodási folyamat, másik részről pedig a vonalas közlekedési infrastruktúrák feltáró hatása miatti területfelértékelődés veszélyezteti. Ennek figyelembevételével a településfejlesztési koncepcióban a fejlesztési területek úgy lettek kijelölve, hogy az ex lege védett területek és a fejlesztési területek ne kerüljenek átfedésbe.


72


A településfejlesztési koncepció fejlesztési elhatározásai az Arborétum területét nem érintik, a mellette húzódó M5 nyomvonal azonban jelentős (terhelő) hatású a terület élővilágára nézve. 4.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI Soroksár a kisebb kerületeket összekötő utakon kívül három fő közlekedési irányból közelíthető meg: Pesterzsébet felől a Helsinki (-Grassalkovich) úton, Dunaharaszti felől a Haraszti úton, és az M0 felől az Ócsai úton. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából mindhárom irány érintett. A Grassalkovich úton a legnagyobb változást a főtér további átalakulása, illetve magának a Grassalkovich útnak a közterületi fejlesztése jelentheti. A Haraszti út felől új lakóterületek kiépülése várható, amelyek igényes kialakítása javíthatja a település feltárulásának látványát. Ugyanez mondható el az Ócsai útról is azzal a különbséggel, hogy ezen a területen elsősorban logisztikai, vagy egyéb gazdasági fejlesztések várhatók, de az igényes utcaképi kialakítás itt is alapkövetelmény lehet. A belső településkép javulását eredményezhetik még a nyílt vízelvezető árkok kiváltása zárt csatornával, az esztétikus utcafásítások folytatása, a közterületi fejlesztések, melyek keretében a közösségi zöldfelületek, a közterületi burkolatok és az utcabútorok minősége is javulhat. 4.4. RÉGÉSZETI EMLÉKEK, MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Régészet Az eddigi régészeti feltárások során föld- és faszerkezetű objektumok kerültek elő. A Haraszti út menti középkori templom és kis vár korábbi építkezések során el nem pusztított alapfalain kívül nem várható más, kőemléket is tartalmazó régészeti emlék. Így ezek magával a feltárással, az eredeti lelő-körülményeiktől megfosztva, elpusztulnak, és a szakszerű feltárást, dokumentálást követően bármilyen természetű beruházás megvalósítható. Az említett kőemlékek esetében állaguk függvényében a beruházás terveinél figyelembe kell venni esetleges megőrzésüket. A 2006-2010 között lezajlott régészeti lelőhely-revízió során olyan nagy kiterjedésű területeket soroltak régészeti lelőhelynek, hogy a korábbi szabályozási tervek, illetve a 2009-es településfejlesztési koncepcióban jelölt régészeti érdekű területek az M0menti és M5-ös menti területek kivételével elveszítették jelentőségüket. A 2001. évi LXIV. törvény alapján a nagyberuházások esetén a tv. 7. § 3. pontjában meghatározott „Előzetes régészeti dokumentációt” (ERD) kell készíteni. Az ERD Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

73


készítése során lehet meghatározni, hogy a konkrét kiviteli tervek alapján a beruházás földmunkáival igénybe veendő terület milyen mértékben érintett régészetileg. Így a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében földmunkával járó változtatás, beruházás esetén az ERD-ben kell a régészeti beavatkozás módját (régészeti megfigyelés, próbafeltárás illetve egy adott terület esetleges megelőző feltárása) meghatározni. A várható emlékek az őskor vagy népvándorlás kor időszakából, akár a középkor időszakából származnak, várhatóan mind földobjektumok, (gödrök, kemencék, esetleg sírok, a középkori vízvezeték nyomvonalának árka stb.) és a római kori barbár temetkezések, települések maradványai, melyek bármely földmunka során, ide értve a régészeti feltárást is, elpusztulnak. Ebből eddig a Haraszti úti középkori kis vár, és Kerekegyháza templomának alapfalai maradványai a kivételek, melyek műemléki megtartása is indokolt. Soroksár területén 5 műemlék is található, melyek fenntarthatósága a 4.6. fejezetben kerül bemutatásra.

jelenlegi

állapota

és

4.5. TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA Soroksár belső részein az egyes fejlesztési területek az eredeti térbeli rendszerben kisebb nagyobb változást idéznek elő. Új lakóterületek, új munkahelyi területek, új települési alközpontok, új intézményi és ellátási központok alakulhatnak ki, amelyekre elsősorban azokon a területeken lesz majd szükség, amelyek jelenleg is részben elszigeteltek a meglévő központtól. Soroksár térbeli rendszerében idegen elemek az M0 felöli logisztikai központok, de fővárosi viszonylatban elmondható, hogy kialakulásuk ezen a területen indokolt. Ezek fejlesztésekor arra kell törekedni, hogy a fejlődésük és az azzal járó forgalmi és egyéb terhelés lehetőleg ne zavarja Soroksár belső területeinek zavartalan működését. 4.6. MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A Hősök tere közelmúltban lezajlott (és bizonyos elemeiben ma is folytatódó) megújulásával a közterületek burkolatának minőségi javulásával, a térfalakat képező épületek felújításával (amelyek közül több helyi védelem alatt áll), az utcafásításokkal, magas tájépítészeti színvonalú szabadtér kialakításával és egyéb minőségérzetet növelő beavatkozásokkal a tér közepén álló Nagyboldogasszony főplébánia és az előtte álló Szent Flórián szobor a korábbinál sokkal nagyobb jelentőséget kapott. Ezen állapot fenntartása a cél. A Nepomuki Szent János szobor és a Szent Sebestyént ábrázoló szobor Soroksár belterületén, lakóterületi rendezett környezetben, kiszolgáló utcák mentén állnak. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

74


Megközelíthetőségük megoldott. Telente állaguk önkormányzat védőfóliával borítja be a szobrokat.

megóvása

érdekében

az

A szennyvíztisztító-telep mellett álló, szintén műemlék R.k. kápolna az utóbbi években valamelyest amortizálódott. Vakolata több helyen sérült, kis fatornya részben ledobta a festéket. Jelenleg az épület egy elkerített területen áll, de kerítése a vasút irányában megszakad, így bárki beléphet az elzárt területre. Ennek következménye a sajnálatosan megjelenő rongálás (pl.: falfirka). Az amortizáció és a rongálás egy kisebb renoválás keretében helyrehozható, viszont az érték hosszú távú megőrzése érdekében a védelmét célszerű lenne erősíteni, mivel a kápolna olyan területen áll, ami nincs állandóan szem előtt. 4.7. MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI A kerületben a meglévő műemlékek gondozására, állaguk megőrzésére kellő figyelmet és gazdasági lehetőségeinek tükrében, megfelelő anyagi forrást biztosít az Önkormányzat. 4.8. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A településkarakter változása az újonnan beépülő és funkciójában átalakuló területeken kívül, hosszabb távon a Hősök tere környezetében várható. A térfalak mentén – a felmerülő igények tükrében – akár a beépítési intenzitás növekedése is várható. Emellett új földszinti, kereskedelmi-szolgáltató és közösségi funkciók is megjelenhetnek. Ennek kapcsán fontos városrendezési szempont, hogy az esetleges új beépítések léptékükben illeszkedjenek a korabeli „léptékadó” épületekhez, és azokat se tömegükben, se magasságukban ne haladják meg jelentősen. Fontos szempont az is, hogy a templom „kimagasodó” jellege továbbra is érvényesülhessen. A Hősök terének a templomtól a vasútállomásig tartó szakaszán előrevetíthetők a változások. Hosszútávon elképzelhető itt is intenzívebb beépítés, de nagyobb a valószínűsége, hogy előbb a jelenlegi vegyes beépítés válhat zártsorúvá. Az állomás előtt kiszabályozott tér térfalai mentén intenzívebb beépítés várható, amely városrendezési szempontból indokolt is. Átalakulás vár a RSD-part területeire is. Jelenleg alulhasznosítottak ezek a területek és a nyaralók „ráfeszülnek” a vízpartra. Itt a part fellazulása, új funkciók megjelenése, rekreációs, szabadidős tevékenységre alkalmas területek kialakulása várható, amelyeket kiegészíthetnek vendéglátó és szállást nyújtó intézmények is. Mindezt a természetvédelemmel összhangban kell megvalósítani, természeti érték pusztítása nélkül, inkább a természet közeli területek revitalizációjára törekedve. Azokra a területekre, ahol a gazdasági funkciót felválthatja a lakófunkció, gyakorlatilag ugyanaz jellemző, mint az újonnan kialakuló lakóterületekre. Ezeken a területeken a környezetébe illeszkedő szerkezetet és karaktert kell kialakítani. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

75


4.9. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Figyelembe véve a kerületen belüli műemlékek és helyi védett értékek elhelyezkedését, összességében megállapítható, hogy az épített örökségek műszaki állapotára a környezeti terhelések közül - az időjárási tényezőkön felül - a közúti és vasúti közlekedési területek mentén tapasztalható, a forgalomtól származó rezgés van a legjelentősebb hatással. A Grassalkovich út – és kisebb léptékben a Templom utca - forgalmából származó terhelés, a Kelebia vasútvonal forgalmából származó terhelés, valamint a meglévő HÉV vonal rezgésterhelése kedvezőtlen hatással van a közvetlen környezetükben álló védett épített értékek műszaki állapotára. Ezen felül az említett időjárási tényezők közül az eső, a hó és az erős napsugárzás miatt is állandó karbantartást, állagmegóvást igényelnek az épített értékek. 4.10. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA A településfejlesztési koncepció kellő körültekintéssel lett összeállítva, amely az épített örökségekre (műemlékre és helyi védelemre egyaránt) nézve is kedvező irányba mutat. Azok megőrzése, állaguk javítása, funkciójuk újraélesztése, vagy új funkciójuk kijelölése is része a koncepciónak. 4.11. KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Soroksár városfejlesztési koncepciójának célja az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése és a fenntartható fejlődés biztosítása. A régészeti szakvélemény alapján az egyes fejlesztési területeken régészeti értékek előkerülése várható. Ennek megfelelően ezeken a területeken régészeti próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés, adott esetben a régészeti emlékek bemutatása lehet indokolt. Az épített és természeti környezet értékeinek védelme a településfejlesztési koncepció egyik fő célja. A koncepcióban kijelölt fejlesztési területek kapcsán elsősorban a természeti értékek esetén várható konfliktushelyzet, amelyet az adott fejlesztés előkészítésénél kell majd mérlegelni, feloldani.


76


5. ÖSSZEFOGLALÓ


77


Régészeti összefoglaló Soroksár területén, különösen az elmúlt évtized ásatásainak eredményeként igen jelentős régészeti emlékek kerültek napvilágra. A korábbi leletmentések és a legutóbbi évek ásatásinak eredményei nyújtotta kép alapján Soroksár területe a középső bronzkor időszakától kezdve a vaskor korai és késői szakaszán át, a római kori barbár (szarmata) korszakban is sűrűn lakott hely volt. Az M0-ás új szakaszán feltárt nagy sírszámú avar temető és a hozzá tartozó telep, valamint a korábbi leletmentések szórványos avar emlékei szintén sűrű településhálózatot rajzolnak ki a népvándorlás korából. Az Árpád korból név szerint is ismert négy településből (Soroksár, Kormányos, Szentdienes, Kerekegyháza) kettőt már korábban azonosítottak Szentdienessel és Kerekegyházával. A legújabb kutatások az M0 nyomvonalán a honfoglalás korából tártak fel egy jelentős faluhelyet, mely megélte a késő középkort is. Az azonban, hogy ez a település köthető-e a név szerint ismert falvak valamelyikéhez, azt az ásatási eredmények feldolgozása után lehet csak eldönteni. A fent felsorolt indokok miatt az alábbi előírások szükségesek a régészeti örökség védelmében:  A nyilvántartott régészeti lelőhelyen megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére indult eljárásokban szakhatóságként a 39/2015 (III.11.) Korm. rendelet alapján szakigazgatási szervként a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az illetékes.  A régészeti érdekű terület esetében földmunkavégzés esetén a beavatkozás természetétől függően próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés szükséges. A megfigyelés eredménye következtében leletmentő ásatás elvégzése is szükségessé válhat. Általános összefoglaló Jelen Örökségvédelmi hatástanulmány a 314/2012.(XI.08.) korm. rendelet szerint átdolgozott és aktualizált Soroksár Településfejlesztési koncepcióhoz, azzal egy időben készül. A településfejlesztési koncepcióban kijelölésre kerültek a kerület jövőjének szempontjából meghatározó fejlesztési területek. Ezeken részben a meglévő beépített területek átalakulásával, fejlesztésével, részben pedig a tartalékterületek bevonásával, új beépítésével lehet számolni. Várhatóan a már beépített területek fejlesztése egyúttal a környezetminőség fejlesztésével is együtt jár majd. Ennek kapcsán fontos, hogy a változások a meglévő értékek megőrzése mellett menjenek végbe, mely a településfejlesztési koncepció szerinti elvárás is. Az új területek kialakításánál - alapos előkészítés mellett - mind a táji értékek, mind a kulturális örökségek megóvandók és megóvhatók. Mivel a fent említett célok a városfejlesztési koncepcióval összhangban vannak, így biztosított lehet megvalósulásuk.


78


6. NYILATKOZAT


79


NYILATKOZATOK

Alulírott Berényi Mária okl. építészmérnök, településtervezési vezető tervező nyilatkozom, hogy Budapest XXIII. kerület, Soroksár új Településfejlesztési koncepciójához elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel. A Településfejlesztési koncepció és az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2015. december

Berényi Mária okl. építészmérnök vezető terület- és településrendezési tervező TT/1É 01-0654, TR 01-0654

Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet előírásai alapján az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem: szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, 2015. december 2.

Adorjánné dr. Gyuricza Anna régész Nyilvántartási azonosító: B5COGJ


80


7. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR


81


7.1. MŰEMLÉKI VÉDETTSÉG (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatok alapján)

Műemlékek és a műemléki környezetek adatlapjai:


82


Települési értékleltári sorszám: M1

Műemlék:

Műemléki környezete:

Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 1620-24/1951. VKM, 22509/1958. ÉM, 120344/1958. MM Hrsz.: 186433 EOV Y: 655257 EOV X: 227862 Név: Azonosító: 19324 Nep. Szt. János szobor exMegye: Budapest lege műemléki környezete Helység: Budapest 23 Törzsszám: 15800 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: 186400, 186402, 186404, 186406/2, 186434, 186452, 186453, 186051, 186052, 186398, 187701, 187702 Ortofotó Helyszínrajz Név: Nep. Szt. János szobor Törzsszám: 15800 Azonosító: 1308 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Templom utca Védelem: Műemlék


A copfstílusú szobrot eredetileg 1785-ben mai helyén állították fel. Később áthelyezték a Római Katolikus templom mögé (az archív kép még akkor készült), majd 1973-ban felújítva visszahozták mai helyére. (A KÖH még a korábbi helyén tartja nyílván.) A szobor 170cm-es kő talpazaton áll, rajta a szobor vízbe dobását ábrázoló dombormű. A talapzaton két angyal, és egy kb. 200 cm-es férfialak található. A szobor mészkőből készült. Restaurálta Kovács Ernő 1969-1970 között. Az érdekessége a szobornak az, hogy a Szent történetét hasonló szobroknál ritkán ábrázolják. (Forrás: www.muemlekem.hu és www.szoborlap.hu)


83


Fényképek


84



Műemlék:


Név: R.k. kápolna Bírság kategória: III. Törzsszám: 15801 Védési ügyiratok: Azonosító: 1311 2509/1958. ÉM, Megye: Budapest 120344/1958. MM Helység: Budapest 23 Hrsz.: 184097 Cím: XXIII. Helsinki út EOV Y: 654187 Védelem: Műemlék EOV X: 231312 Név: Azonosító: 19323 R.k. kápolna ex-lege Megye: Budapest műemléki környezete Helység: Budapest 23 Törzsszám: 15801 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: 184300, 184092, 184098, 184099, 184100, 184127/6, 0196601/126, 0196601/127, 0196601/128, 0196604, 0196605/115, 0196605/116, 0196605/118, 0196605/3, 0196605/6, 0196605/7, 170187/45, 170187/46, 170187/88, 0196601/3 Ortofotó Helyszínrajz (forrás: www.google.hu/maps)

1776-ban az itt lévő faépület helyén a Római Katolikus Segítő Mária kápolna copf stílusban épült 1780-ban, később 1878-ban eklektikus átalakításon esett át. A kápolna szépen rendben tartott, a belseje egy rácson keresztül látható. Környezete kicsit elhanyagolt, mivel egy igen elhagyatott helyen, a vasútvonal és a szennyvíztisztító között fekszik. A kápolna a Meddőhányó utca felől közelíthető meg. A Segítő Szűz Mária képet a Józsefvárosi templomba vitték. (Forrás: www.elorozsafuzer.zarandoklat.hu és www.esztergomi-ersekseg.hu)


85



86



Műemlék:


Név: R.k. templom Törzsszám: 15802 Azonosító: 1309 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Hősök tere Védelem: Műemlék

Bírság kategória: II. Védési ügyiratok: 1620-24/1951. VKM, 22509/1958. ÉM, 120344/1958. MM Hrsz.: 185613/2 EOV Y: 655265; EOV X: 228392

Név: R.k. templom ex-lege műemléki környezete Törzsszám: 15800

Azonosító: 19322 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet

Hrsz.: 185613/1, 186077, 186078, 186105, 186106, 186107, 186053, 185962, 185963, 185964, 185966, 185802, 185803, 185843, 185868, 185869, 186076, 184872, 184873, 184874, 185870, 185871, 185873, 185936, 185937, 185938, 185939, 185940, 185961, 186013, 186014/1, 186015, 186016, 186017, 186049, 186050, 186051, 186052 Helyszínrajz

Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

Soroksáron a letelepedés éveiben (1720 körül) nem volt önálló lelkészség. 1743-ig Dunaharaszti plébániája látta el a lelkipásztori feladatokat. A Dunahegy utcában (mai Láva utca) állt a kápolna, és Grassalkovich Antal sürgetésére a pesti ferencesek lelkipásztori hivatalt állítottak fel. A templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A barokk templom 1759–61 között épült (1159 m2). 1781 és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el. A főoltárt 1906-ban állították be. Tiroli faragású oltár. 1956-ban a földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész műve. 1970-ben orgona épült. Több tűzvész után 1848. május 1-jén a torony teljesen leégett, a harangok megolvadtak. A templomot és a kiégett tornyot felújították, és 1883-ban szentelték fel. (Forrás: www.elorozsafuzer.zarandoklat.hu és www.esztergomi-ersekseg.hu)


87


Fényképek

(www.itthonvagyunk.blogspot.com)


88



Műemlék:


Név: Szt. Flórián szobor Törzsszám: 15803 Azonosító: 1310 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Hősök tere Védelem: Műemlék Név: Szt. Flórián szobor ex-lege műemléki környezete Törzsszám: 15803 Hrsz.: 185613/2, 185843, 186076, 186077, 186053, 185871, 185873 Helyszínrajz

Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM, 120344/1958. MM Hrsz.: 185613/1 EOV Y: 655242 EOV X: 228392 Azonosító: 19326 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet 185868, 185869, 185870, 185803, Ortofotó


A szobor jelenleg a szintén műemlék Római Katolikus Templom előtt áll közvetlenül. Barokk stílusban készült el 1760 körül. A mészkő szobor egy 170cm-es kő talpazaton áll és egy kb. 200cm-es férfialakot ábrázol. Restaurálta 1980-ban Szomolányi Péter. (Forrás: www.muemlekem.hu és www.szoborlap.hu)


89



Műemlék:


Név: Szt. Sebestyén szobor Törzsszám: 15804 Azonosító: 1312 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Táncsics Mihály utca 135. előtt Védelem: Műemlék

Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM, 120344/1958. MM Hrsz.: 186014/1 EOV Y: 655020 EOV X: 227936

Név: Szt. Sebestyén szobor ex-lege műemléki környezete Törzsszám: 15804

Azonosító: 19325 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet

Hrsz.: 186578, 186579, 186580, 186469, 186470, 186471 Helyszínrajz

Ortofotó


A szobor érdekes és ritka ábrázolása Szent Sebestyénnek. Egy kb. 180cm-es talapzaton egy kb. 200cm-es férfialakot ábrázol nyílvesszőkkel átszúrva. A szobor klasszicista stílusú az 1830 körüli időből. (Forrás: www.muemlekem.hu és www.szoborlap.hu)


90


7.2. FŐVÁROSI HELYI VÉDELEM (Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelete alapján)

Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények, épületegyüttesek adatlapjai:


91


Települési értékleltári sorszám: F1 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség

Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím:

Helyszínrajz

Iskola 1909. 23.1.1.; 23.1.16. 185033 Grassalkovich út 92-96. és Táncsics Mihály utca 25-33. Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

A Páneurópa Iskola (XXIII., Táncsics M. u. 25.) régi épületszárnya a Grassalkovich úton (92-96., Hrsz: 185033): egyemeletes, tégla-architektúrájú (a díszítés is a század első évtizedeiben divatos nyerstégla ablakkeretek és szecessziós hangulatú rajzok). A főútra 9 ablaktengellyel néző épület, jelenleg a sokkal nagyobb tömegűvé átépített ill. bővített modern iskolatömb része. Az új szárnyak vizuálisan utánozni igyekeznek eme rész hangulatát, de mindent összevetve inkább egy régieskedő új építmény, mintsem a városkép és történelme szempontjából meghatározó épített alkotás. Funkciója közérdekű. Állapota az 1990-91-i átépítés ill. rendbehozatal következtében jó.


92




Helyszínrajz

Eredetileg takarékpénztár 1912. 23.1.2.; 23.1.12. 186049 Grassalkovich út 162. és Hősök tere 14. Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

Egyemeletes, századfordulói „eklektikusnak” nevezhető saroképület, a főút felé 5 ablaktengellyel. A tér felé 19 ablakos, magastetős. Eleve városias (kisvárosias) megjelenésű, polgári célú középület, a sarkán szoborfülkében álló méhkas alapján takarékpénztárnak épült. Jelenleg az épület Polgármesteri Hivatal fele van rendbe hozva, tetőtere beépítve. Az épület másik fele (10 ablak és kapu) el van hanyagolva. Az emeleti homlokzaton van egy erkély is (idomacél konzolos, feltehetően eredeti). Az épület a századforduló hangulatát őrzi, a rendezésre váró főtér (Hősök tere) egyik etalonépülete lehet magasság, tömeghatás és hangulat tekintetében.


93



94




Helyszínrajz

Lakóépület 1889. 23.1.3 185875 Grassalkovich út 165. Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

Az épület 1889-ben készült, ezt a lépcsőház terazzo burkolatának évszáma tanúsítja. Az utcai homlokzat földszinti részét az üzletek erősen átalakították. A kapu szárnyai újak, jellegtelenek, a tokosztás és a felülvilágító eredeti. Az osztópárkány feletti terület eredeti formájában maradt fenn. Gipsz díszítések és tégla burkolatú felületek töltik ezt a mezőt. Az íves záródású ablakokat húzott keretek szegélyezik, felettük zárókövet és pajzsot utánzó vakolatdísz található. Az egyszerű, háromtagú párkányt gipszkonzolok díszítik.


95




Helyszínrajz

Lakóépület 1900. 23.1.4 185874 Grassalkovich út 167/A Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

A századfordulón épült épület földszinti homlokzatát átalakították, új portálokat készítettek. Az osztópárkány felett az emelet tégla burkolatú homlokzata megőrizte eredeti kialakítását. Az íves záródású ablakokat idomtégla keretezés és könyöklő díszíti, a homlokzatot idomtégla párkány zárja. A téglapárkányon túlnyúló gerendázatot deszka borítja. A téglaburkolat alapszíne sárgás, a keretezések, párkányok vörös téglából készültek.


96




Helyszínrajz

Eredetileg lakóépület 1902. 23.1.5.; 23.1.10. 185873 Grassalkovich út 167/B és Hősök tere 9. Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

A főtér sarkán álló 1902-ben épült épületrész földszinti homlokzatát mély nútozás tagolja. A Grassalkovich úti homlokzat két szélső tengelyében még megmaradt az eredeti földszinti architektúra. A húzott párkány felett az emeleti fal tégla burkolatú, vakolt – kváderes sarokarmírozással, húzott ablakkeretekkel. Az ablakok alatti mellvéd és a szemöldök szintén vakolt, húzott keretezéssel illetve zárókővel díszített. A homlokzatot húzott főpárkány zárja. A párkány felső tagozatát – a gerendavégeket – deszkázat borítja.


97


Települési értékleltári sorszám: F6

Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség


Helyszínrajz

Egykori városháza 23.1.6.; 23.1.13.; 23.1.17. 186053 Grassalkovich út 169. ; Hősök tere 16-20. és Templom u. 116-122. Ortofotó


Földszintes saroképület a Hősök tere és a Grassalkovich utca sarkán. A sarkot fémlemez borítású torony hangsúlyozza, archív felvétel alapján azonban megállapítható, hogy az eredeti tető a mainál jóval hangsúlyosabb, jobb arányú volt. Az épület eredetileg városháza volt, ma az általános iskola részeként használják. Felújítása a közelmúltban történt, állapota jó.


98



99




Helyszínrajz

Egykori fogadó 23.1.7. 186400 Grassalkovich út 209. Ortofotó


Földszintes, magastetős, volt vendéglő épület, a régi Soroksár falu egyik megmaradt emléke. Környezete a felüljáró miatt kedvezőtlen, ez további hasznosítását is nehezíti. Tömegében igen kedvező kialakítású.


100




Helyszínrajz

Lakóépület 23.1.8. 186483 Haraszti út 4. Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

A volt Soroksár parasztházainak, még megmaradt reprezentánsa. A fésűs beépítést idéző, nagyrészt eredeti, jó arányú épület állapota még megfelelő.


101




Megnevezés: Egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje Sorszám: 23.1.9.; 23.1.14. Hrsz.: 187517 Cím: Haraszti út 31. és Kör utca 2.

Helyszínrajz

Ortofotó


A parasztház és környezete Soroksár egyik legrégibb épülete. Több tárgyi emlék is bizonyítja ezt: egy 1836-ban készült katonai térképen már jelezték az épületet. Az épület felújítása során XIX. századi bélyeges téglák kerültek elő. A ház alapozása és építésmódja is más, mint a későbbi hasonló vályogépületeké. Az épület a tornácról három bejárattal rendelkezett, nem a hagyományos középkonyhás elrendezésű volt. Az eredeti állapotnak megfelelően felújított XIX. század elejei gazdálkodói porta érdekes színfoltja az utcaképnek.


102



103




Helyszínrajz

Eredetileg lakóépület 1888. 23.1.11. 185870 Hősök tere 13. Ortofotó


A régi tanácsházi kirendeltség később a polgármesteri hivatal része, jelenleg galéria. Korábban gyermekklinika is működött itt. Egyemeletes, századfordulói, kissé szecesszióba hajló eklektikus épület, városias funkcióval és megjelenéssel. Állapota elég jó, tanács korában fel lett újítva. Szerepe: a főtér régi hangulatának visszaépítéséhez irányadó épület.


104




Megnevezés: Víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, 19521955. Sorszám: 23.1.15. Hrsz.: 188041/1 Cím: Soroksár-Péteri major, Víztorony tér

Helyszínrajz

Ortofotó


1952-1955 között épült, a gyorsan fejlődő ipari-mezőgazdasági építészet egyik jelentős korszakának, a falazott szerkezetű toronyépítés „csúcsidőszakának” épségben megmaradt emléke. Nem sokkal megépülése után, a vasbeton és fémszerkezetű víztornyok teljesen kiszorították ezt a technológiát a „divatból”. Funkcióját jelenleg is változatlanul ellátja. Megjelenése funkcionális és anyagszerű. Falazásmódja, szerkezete jól szembetűnő, ipari műemlékként feltétlenül tanulságos.


105


Települési értékleltári sorszám: FE1 Megnevezés: Templom utca Sorszám: 23.2.1. Cím: Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a páratlan oldalon a Templom utca 159-ig, a páros oldalon a Templom utca 154-ig

Fővárosi helyi védelem alatt álló épületegyüttes

Hrsz.: 184811, 184812, 184813, 184814, 184815, 184816, 184817, 184818, 184819, 184820, 184821, 184822, 184823, 184824, 184825, 185123, 185126, 185127/1, 185128, 185129, 185132, 185134, 185137, 185138, 185141, 185142, 185145, 185146, 185149, 185150, 158153, 185154, 185158, 185160, 185161/1, 185162, 185842, 185839, 185838, 185836, 185832, 185831, 185828, 185827, 185824, 185823, 185820, 185819, 185816, 185815, 185812, 185811, 185808, 185807, 185804/1, 185803, 186077, 186080, 186081, 186084, 186085, 186088, 186089, 186091, 186094, 186095, 186098, 186100, 186099, 186432, 186430, 186429, 186428, 186419, 186416, 186414, 186410, 186409, 186408, 186407, 186406/2, 184865, 184864, 184860, 184859, 184858, 184857, 184853, 184852, 184849, 184848, 184844/2, 184844/1, 184840, 184839, 184829, 184828, 184827, 185120, 185119, 185113, 185112, 185107, 185106, 185102, 185101/2, 185098, 185097, 185094, 185093, 185090, 185089, 185086, 185085, 185082, 185081, 185078, 185077, 185844, 185847, 185848, 185849, 185850, 185851, 185852, 185853, 185855, 185856, 185857, 185858, 185859, 185860, 185862, 185863, 185864, 185865, 185867, 185868, 186053, 186057, 186058, 186059, 186064, 186065, 186068, 186069, 186075, 186441, 186440, 186439, 186438, 186437, 186436, 186435, 186434

Helyszínrajz


Ortofotó (forrás: www.google.hu/maps)

106


Soroksár hagyományos beépítésű része, a korábbi „Schwaben Gasse”, ahol máig megőrződött a sváb falu beépítési struktúrája és fellelhetők a hagyományos sváb falura jellemző épülettípusok, mint a „Sonntag-tür”-ös tornácos házak vakolatdíszítéssel, esetleg apácarácsos farács-díszítéssel, vagy a zártsorú középvagy oldal átjárós vakolatarchitektúrás épületek. Néhány épületet savmarásos üvegajtók is díszítenek.


107


8. ÉRTÉKVÉDELMI TERV


108


8.1. AZ ÉRTÉKEK RANGSOROLÁSA

MEGHATÁROZÁSA

ÉS

TUDOMÁNYOSAN

A kerületi műemléki értékek:  Római Katolikus Templom (törzsszám: 15802)  Nepomuki Szent János-szobor (törzsszám: 15800)  Római Katolikus Kápolna (törzsszám: 15801)  Szent Flórián-szobor (törzsszám: 15803)  Szent Sebestyén-szobor (törzsszám: 15804)

MEGALAPOZOTT

bírság kategória: II. bírság kategória: III. bírság kategória: III. bírság kategória: III. bírság kategória: III.

A kerületi fővárosi helyi védelem alatt álló épített örökségek:  23.1.1.; 23.1.16. - Iskola 1909.  23.1.3. - Lakóépület 1889.  23.1.7. - Egykori fogadó  23.1.8. - Lakóépület  23.1.9.; 23.1.14. - Egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje  23.1.2.; 23.1.12. - Eredetileg takarékpénztár 1912.  23.1.4. - Lakóépület 1900.  23.1.5.; 23.1.10. - Eredetileg lakóépület 1902.  23.1.6.; 23.1.13.; 23.1.17. - Egykori városháza  23.1.11. - Eredetileg lakóépület 1888.  23.1.15. - Víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, 1952-1955.  23.2.1. Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a páratlan oldalon a Templom utca 159-ig, a páros oldalon a Templom utca 154-ig Rangsorolás A műemléki értékek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján országos védelem alá tartoznak. A TFK-hoz készülő örökségvédelmi hatástanulmány kereteit meghaladja az értékek tudományos alapú rangsorolása, ezért ebben az egyes műemlékekhez tartozó bírság kategóriákra hagyatkoztunk. Ennek alapján a Hősök terén álló Római Katolikus Templom - a többi műemléki értékhez képest - kiemelt jelentőséggel bír, melyet a létesítmény nagyságrendje, városképi és történeti jelentősége is alátámaszt. A fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti értékek a műemléki értékekhez képest kisebb jelentőséggel bírnak, mivel ezek nem országos, csak helyi (fővárosi) védelem alatt állnak a 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelet alapján. Az egyes helyi védelem alatt álló épített örökségek tudományos alapon nem rangsorolhatók, mivel az egyes építészeti korokból származó emlékek egzakt módon nem viszonyíthatók egymáshoz. Jelentőségük a városszerkezeti pozíciójuk és jelenlegi funkciójuk alapján differenciálható. Ezen az alapon nagyobb jelentőséggel bírnak a Hősök tere és a Grassalkovich út környezetében álló épületek, melyek egy részében jelenleg is közfunkciók kaptak helyet.


109


A Templom utcai fővárosi helyi védelem alatt álló épületegyüttes egységében számít értéknek. Egyes elemei önállóan kisebb jelentőséggel bírnak.

8.2. AZ ÉRTÉKLELTÁRBAN SZEREPELTETETT LÉTESÍTMÉNYEK ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉT ELŐSEGÍTŐ SZEMPONTOK ÉS KONKRÉT KÖVETELMÉNYEK A készülő soroksári településfejlesztési koncepció alapján: „A minőségi életkörülmények biztosításának alapfeltétele - a természeti értékek fenntartása és a környezeti állapot javítása mellett - az épített környezet és a történelmi múltban gyökerező városszerkezet megőrzése és fejlesztése.” A cél mindenképpen egy minőségi városi környezet kialakítása, melynek része kell legyen a meglévő épített örökség megfelelő védelme is. Ennek keretében a törvény által védett műemlékeken és a fővárosi rendeletben védett helyi építészeti örökségeken túl, fontos a kerületi jelentőségű megmaradt régi, hagyományos beépítési módú, kertvárosias területek értékeinek megőrzése is. Ennek eszköze egy az épített környezet helyi (kerületi) védelmét szolgáló önkormányzati rendelet megalkotása lehet. A rendelet megalkotása mellett egy a helyi (kerületi) védelemre előirányzott értékek megőrzéséhez szükséges támogatási rendszert is célszerű kidolgozni, illetve ezt a helyi lakossággal minél szélesebb körben megismertetni. A helyi lakosság bevonása és a cél érdekében történő összefogása, egyébként is komoly jelentőséggel bírhat az értékek megőrzése kapcsán. Követelmények:  a műemlékek védelmét szolgáló jogszabályi előírások betartása, betartatása  a fővárosi helyi védelem alatt álló épített örökségek védelmét szolgáló jogszabályi előírások betartása, betartatása  az épített környezet helyi (kerületi) védelmét szolgáló önkormányzati rendelet megalkotása  a HÉSZ előirányzott felülvizsgálata során a történeti beépítéssel bíró – a kerület központ környezetében lévő - területeken olyan építési előírások megalkotása, amely az új beépítéseknek a meglévő építészeti értékekhez való illeszkedését biztosítja. 8.3. HELYI SZABÁLYOZÁSI ELEMEKRE, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOKRA, HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELETRE VONATKOZÓ JAVASLATOK Ahogy az a dokumentáció 2.5.4. fejezetében már kifejtésre került, Soroksár számos olyan értékkel is rendelkezik, melyek országosan vagy fővárosi szinten nem védettek, de a kerület történelme, városképe vagy építészeti értéke miatt helyi védelemre javasolhatók. Ezeket a védendő értékeket a közeljövőben készítendő településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataiban fel kell tárni és az ennek során


110


elkészített értékkataszter alapján, az épített és természeti örökség helyi védelméről önkormányzati rendeletet javasolt alkotni. A kerületi helyi védelemről szóló önálló rendeleten felül, a meglévő értékek védelmét a Helyi építési szabályzat előírásaiban is érvényesíteni lehet. Ennek keretében meghatározhatók az adott épített örökség - építési tevékenységekkel összefüggő – szabályozási előírásai, valamint az építmény környezetére vonatkozó építési szabályok, amelyek a környezet meglévő beépítésének karaktere megőrzését, a környezethez illeszkedést hivatottak szolgálni. Ennek keretében a történeti városrészekben javasolt szabályozni a létesíthető új épületek beépítési módját, az épület tömegének nagyságát, tetőidomát, épületmagasságát. A Hősök tere esetén megfontolásra javasolt egy utcaképi – tömeg, tetőforma – szabályozási javaslat készítése. A Templom utca környezetében a létesítendő új beépítések javasolt karakterére – beépítési mód, tömeg, tetőforma, nyílászárók – vonatkozó mintákkal lehetne elősegíteni, hogy az új beépítések illeszkedjenek a meglévő utcaképhez. Ez akár a KÉSZ függeléke is lehetne. A hatályos Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) ilyen jellegű, a kulturális örökségvédelemmel összefüggő előírásokat már jelenleg is tartalmaz, a készítendő KÉSZ-ben erre lehet építkezni. 8.4. AZ ÉRTÉK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ EGYEDI VAGY SAJÁTOS SZABÁLYOK Soroksár jelenleg nem rendelkezik helyi önkormányzati rendelettel az épített és természeti örökség helyi védelméről. Ennek elkészítése a közeljövőben felülvizsgálandó településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálatai alapján várható. 8.5. AZ ÉRTÉKLELTÁRBAN SZEREPELTETETT LÉTESÍTMÉNYEK ÉRTÉKEIT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI, RENDEZÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI TÍPUSÚ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Soroksáron jelenleg nem tervezett olyan jellegű fejlesztés, amely közvetlenül érintené akár a műemléki, akár a fővárosi helyi védelem alatt álló építményeket, vagy esetleg kihatna ezek más típusú, a jelenlegitől eltérő hasznosítására. A dokumentáció korábbi fejezeteiben, térképen is bemutattuk, hogy az egyes fejlesztési területek gyakorlatilag nem érintik a védett építészeti örökségeket. A meglévő építészeti értékek használata, hasznosítása megfelelő, ennek változása nem várható. Ugyanakkor a fejlesztések közvetett hatása több területen is várhatóan kihat majd az épített értékekre is. Ezek közül néhány kiemelt elem: 

A Hősök tere további tervezett fejlesztései pozitív hatással lehetnek a tér környezetében álló védett értékekre és azok méltó környezetben való megőrzésére.


111


  

A Grassalkovich út tervezett – elsősorban közlekedést érintő és zöldfelületi – fejlesztései szintén pozitív hatással lehetnek az út mentén álló védett értékekre. A Haraszti út forgalmát érintő tervezett fejlesztések szintén kedvező hatással lehetnek az út mentén található védett értékekre. A Templom utca tervezett – kerékpáros közlekedési hálózat-fejlesztési elemeket is tartalmazó – fejlesztései jelentősen átalakíthatják és kedvezőbb irányba mozdíthatják a mai utcaképet, amely az itt lévő, védendő beépítést felértékelheti.


112

BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR

Recommend Documents