Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának

Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának

KÖZOKTATÁSI KONCEPCIÓJA, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv)

2008-2016

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv)

TARTALOM

I. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 3 II. HELYZETELEMZÉS ...................................................................................... 5 Demográfia ........................................................................................................ 5 Óvodai ellátás ..................................................................................................... 7 Általános iskola .................................................................................................. 9 Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók ..................................................... 11 A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: ..................................... 13 Egyéb feladataink ............................................................................................ 15 Alapfokú művészetoktatás ................................................................................ 15 Pedagógiai szakszolgálat .................................................................................. 16 Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás ..................................................................... 17 Finanszírozás ................................................................................................... 18 Kapacitás-kihasználtság ................................................................................... 23 III. FEJLESZTÉSI CÉLOK ............................................................................... 27 Programirányok ............................................................................................... 27 Az intézményhálózat szerkezete........................................................................ 29 Intézményi célok .............................................................................................. 29 Közalkalmazotti politika ................................................................................... 33 IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV ...................................................... 34 V. LEGITIMÁCIÓ .............................................................................................. 35

2


,,Az oktatással szemben támasztott követelmények azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek.” (Jacques Deloirs)

I. BEVEZETÉS Közoktatással kapcsolatos feladatainkat részletesen szabályozzák: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. E jogszabályok rögzítik a közoktatás közfeladatait, rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségéről, annak módjáról és szabályairól. A közoktatási intézményekre vonatkozó helyi önkormányzati intézkedési tervről a közoktatási törvény 85. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik. 85. § (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak…” Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2004-ben elkészítette Intézkedési Tervét, amely 2006-ig volt hatályos. Az elmúlt években a törvények módosításai, a demográfiai változások, a felhasználói igények módosulása tette szükségessé, hogy Soroksár Önkormányzata átgondolja a nevelés és oktatás terén vállalt feladatát, felülvizsgálja a korábbit, elkészítse az új közoktatási koncepcióját, és erre alapozva készítsen közoktatási intézkedési tervet.

3


A terv elkészítésénél figyelembe vettünk minden olyan tényezőt, amely hosszabb távra meghatározza a helyi oktatáspolitikát, ezek a következők: 

a népesség alakulása;



a gyermekek és tanulók létszámának alakulása;



a soroksári oktatási hagyományok;



a vonzáskörzeti igények;



Budapest Főváros Önkormányzatának a közoktatási intézményhálózat működtetésére és fejlesztésére irányuló tervei, intézkedései;



a szomszédos kerületek, települések oktatási-nevelési rendszerének hatása;



út- és közlekedési viszonyok;



pedagógusfoglalkoztatási igények;



várható saját bevételek.

Az e témában tárgyalt feladataink ellátását szabályozó törvények, rendeletek: 

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai)



1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai)



11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről ( és módosításai)



14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról



10/1994 (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételéről.



1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai)



217/1998 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről



1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról



138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.



1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről



1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

4


II. HELYZETELEMZÉS Demográfia Soroksár dinamikusan fejlődő kerület, a lakosság lélekszáma az építkezések és beruházások következtében emelkedik. Ez a tendencia az elkövetkezendő években folytatódni fog.

Lakosságszám: 2002 21 322

2003 21 516

2004 21 592

2005 21 694

2006 21 873

2007 21 765

Általában feltételezhető, hogy a lakosság növekedésével egyenes arányban nő a gyerekek száma. Soroksáron ez sajnos nem így van. Született gyermekek száma: 1999 191

2000 191

2001 197

2002 211

2003 181

2004 172

2005 179

2006 131

Nehezen felbecsülhető az új beköltözők óvodai, illetve iskolai kapacitásigénye. A mai gazdasági, társadalmi helyzetben a fiataloknál már-már tendencia a gyermekvállalási kedv csökkenése. A képzési formák meghosszabbodtak (középiskola az úgynevezett „nulladik” év miatt ötéves, továbbá a felsőoktatási rendszer átalakításával is 1-2 évvel megnő a képzési idő.) a munkába állás időpontja kitolódik, az egzisztencia megteremtése későbbre tevődik. A kerületi óvodás és általános iskolás korú népesség meghatározása pontosan nem lehetséges. Az okok között lehet említeni a be- és kijelentkezések rendszertelenségét, ezáltal a népesség-nyilvántartási adatbázis pontatlan. A beiskolázás előtt az „átmeneti migráció”, az átjelentkezések száma is megnő. A tanköteles gyerekek számának meghatározásánál csak a népesség-nyilvántartó adatai állnak rendelkezésünkre. A tanköteles gyerekek várható és jelenlegi száma iskolai körzetek szerinti bontásban: Iskola Mikszáth Grassalkovich Páneurópa Fekete Török Összesen:

2008/9 53 38 36 38 38 203

2009/10 46 53 35 32 26 192

5

2010/11 34 55 36 36 32 193

2011/12 34 50 37 26 30 177

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai szerint a kerületben a 100 családra jutó gyermekek száma 111. 100 családra jutó Családösszetétel (gyermek)

Összesen család

összes gyermek

0

1831

–

1

2087

44

2

1581

115

3

313

194

4–X

77

264

Együtt

5889

60

100 családra jutó gyermek

111

Az iskoláskorú népesség családi hátterét illetően jelentős átrendeződés következett be: az utóbbi tíz évben csökkent a gyermeket nevelő családok száma. A gyermeküket egyedül nevelők számaránya viszont erőteljesen növekedett a teljes családok százalékában, amely ellátási és nevelési feladatokat jelent – mind az oktatás, mind pedig a kulturális és szociális szektor számára. Különleges feladat a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdő (TMB) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekkel való foglalkozás. A TMB-s gyermekek különleges figyelmet, gondozást kívánnak meg, differenciált, fejlesztő foglalkozásokra van szükségük. Felismerésük, diagnosztizálásuk a pedagógusok jelzései alapján a Nevelési Tanácsadó feladata. Az elmúlt évek statisztikái szerint számuk az óvodákban drasztikusan nőtt, ez felmenő rendszerben jelentkezik az iskolai oktatásban. Ez részint a korai felismerés, diagnosztika miatt lehetséges, részint azonban valószínűsíthető, hogy a TMB, mint a pedagógiai problémák jól megnevezhető oka és „divatja” miatt van így. A régebben „fogyatékos” kategóriába sorolt gyermekeket (SNI) a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a Szakértői Bizottság diagnosztizálja.). A vizsgált tanulók száma évről évre nő, az oktatási intézmények egyre kevésbé képesek megbirkózni a „problémás” tanulókkal és szakmai segítséget igényelnek. A TMB-s tanulókkal való foglalkozás csaknem olyan, ha nem nagyobb, kihívást és feladatot jelent a pedagógusok számára. Az SNI-s gyerekek száma a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában 18 fő, a Fekete István Általános Iskolában 18 fő, a Török Flóris Általános Iskolában 1 fő, a Grassalkovich Antal Általános Iskolában 2 fő, a Páneurópa Általános Iskolában 2 fő. Ezekre a gyerekekre emeltszintű normatíva igényelhető. Az önkormányzati intézkedési tervnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint tartalmaznia kell, hogy a fenntartó milyen módon látja el kötelező feladatait és milyen nem kötelező feladatokat lát el, továbbá ebben a dokumentumban kell rögzíteni az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, terveket. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is.

6


Ennek megfelelően az intézményi helyzetelemzés elsősorban az intézményműködtetés és szervezés szempontjaiból vizsgálja a helyzetet, nem feladata az intézmények tartalmi munkájának, annak minőségének elemzése. Az intézkedési terv a fenntartó feladatait határozza meg, ezért az intézményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait nem ez a dokumentum tárgyalja (az intézmények fenntartó által kijelölt feladatai az önkormányzati minőségirányítási programban /ÖMIP/ találhatók).

Óvodai ellátás (Kötelező feladat az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (1) bekezdése alapján) Kerületünk óvodai ellátását a 3 összevont óvoda, 10 óvodaegységében (tagóvodájában) biztosítja az Önkormányzat. 2000. szeptembere óta működik egy magánóvoda is (a Ficánka Óvoda), melynek maximális felvevőképessége 15 fő, így a 700 fő körüli kerületi óvodás létszámot figyelembe véve, a kerületi ellátásra gyakorolt hatása nem számottevő. Az óvodás gyermekek létszáma stabilnak mondható. A hálózat férőhely kihasználtsága az elmúlt 5 évben 90% körül mozgott. Az óvodai csoportok átlaglétszáma 22-23 fő. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi óvodai intézményhálózat az ellátandó feladatokhoz szükséges és megfelel. Az intézkedési terv kétévenkénti felülvizsgálatakor azonban minden esetben el kell végezni az óvodai férőhelyek iránti igénnyel és a prognosztizálható gyermeklétszámmal kapcsolatos felméréseket, és a pénzügyi lehetőségek függvényében dönteni az esetleg szükséges férőhely-bővítésről. Óvodai létszámok: Óvoda I. Összevont II. Napsugár III. Összevont Összesen:

Férőhely 308 120 274 702

2002/3 318 120 250 688

2003/4 323 116 243 682

2004/5 314 116 235 665

2005/6 321 119 255 695

2006/7 323 114 245 682

2007/8 305 114 260 679

Akik év közben töltik be a 3. életévüket, előjegyzésbe kerülnek, majd 3. életévük betöltése után felvételt nyernek. Problémát jelent, hogy sok (évi 40-50) tanköteles gyermek marad óvodában, mert az iskolaérettségi vizsgálatok szerint nem érik el az iskolába lépéshez szükséges megfelelő érettséget, fejlettséget. Nincs várólista. Az előfordult, hogy a gyermeknek csak ugyanazon intézmény más tagóvodájában tudtunk azonnal helyet biztosítani. Az elutasított kérelmek száma 2007-ben összesen 5, ebből fellebbezés után felvéve 3 fő.

7


Az óvodai létszámok alakulása a maximális férőhely százalékában, az utóbbi öt nevelési évben:

120 100 I. Összevont

80 60

II. Napsugár

40

III. Összevont

20 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Amint a grafikon is szemlélteti, az óvodába felvett gyermekek száma a legtöbb esetben megközelíti, de nem haladja meg a férőhelyek számát. Az I. sz. Összevont Óvoda lépte túl, több egymást követő évben is a 100 %-ot, míg a III. sz. Összevont Óvoda rendszerint 90 % körüli feltöltöttséggel rendelkezik. A Közoktatási Törvény lehetőséget ad arra, hogy – az Oktatási Hivatal engedélyével – a felvehető maximális gyermeklétszámot – a nevelési év közben – 20 %-kal túllépje egy-egy intézmény. Az óvodai férőhelyek kihasználtságát vizsgálva tekintetbe kell venni azt is, hogy a különféle gyermekbetegségek miatti hiányzások általában elérik csoportonként az 8-10 százalékot, így az óvodákban nincsen zsúfoltság, az óvodapedagógusok vezetésével színvonalas szakmai munka végezhető és minden tagintézményben gondoskodni tudnak a gyermekek biztonságáról. Személyi feltételeink jók. Szakképzetlen munkaerő nincs az óvodáinkban. A tárgyi feltételek sokat javultak a kerületben. Az elmúlt években a Csillag utcai Tagóvoda kivételével megtörtént az összes óvoda felújítása, modernizálása. A Gyékény utcai óvoda rekonstrukciója és egy új óvodai szárny felépítése is elkészült. A Csillag utcai Tagóvoda felújítására és bővítésére 2008-2009-ben kerül sor. Továbbra is számíthatunk az óvodapedagógusok eszközellátottságot, esztétikus környezetet javító tevékenységére (pályázatok, szponzorok keresése, saját készítésű játékok kivitelezése stb.) A tartalmi munkát a 2002-ben elfogadott, 2004-ben átdolgozott helyi nevelési programok szabályozzák. A programoknak sikerült összhangot teremteni a gyermekek érdekei és a szülői elvárások között. Speciális igényeket is sikerült kielégíteni. (német nyelven, alapozás, egészséges táplálkozásra nevelés, testnevelés megszerettetése, egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek segítése stb.)

8


Általános iskola (Kötelező feladat az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (1) bekezdése alapján) Az alapfokú (általános iskolai) oktatást-nevelést kerületünkben öt általános iskola látja el: a Fekete István Általános Iskola, a Grassalkovich Antal Általános Iskola, a Mikszáth Kálmán Általános Iskola, a Páneurópa Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola. Nem önkormányzati fenntartású (egyházi, alapítványi) általános iskola a kerületben nem működik. Az intézmények földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a felvételi körzeteket arányosan és praktikusan alakítsuk ki. Speciális helyzetet teremt, hogy Soroksár vonzáskörzete igen nagy. Az általános iskolákban jelentős a szomszédos kerületekből, településekről ingázók száma. A szülők a szabad iskolaválasztás jogával élve, sokszor az iskolák körzetébe való gyors bejelentkezéssel biztosítják gyermekük felvételét. Így nehezen tervezhető az iskolákban az osztályok feltöltése. Egy-egy intézmény népszerűsége a jóhírnéven és az ott folyó szakmai-pedagógiai munka elismertségén is múlik. Elsődlegesen azonban továbbra is a demográfiai helyzet, a migráció a meghatározó.

Az általános iskolák tanulólétszáma kerületi szinten 2002 és 2008 között erőteljesen csökkent. A csökkenés mértéke intézményenként változó. Erőteljesebb csökkenés figyelhető meg Soroksárnak a centrumtól távolabb eső, perifériális részén (Mikszáth Kálmán Általános Iskola). Itt a tanulólétszám csökkenése néhány esetben az évfolyam működését is veszélybe sodorja, néhány osztálylétszám nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott minimumot. 2008-tól komoly finanszírozási problémák merülnek fel a jövőben az átlagcsoport létszám alapú normatív támogatás bevezetése miatt. A Fekete István Iskola pozitív fejlődése, létszámának növekedése láttán indítottuk be a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában is a kislétszámú fejlesztő osztályt, bízva abban, hogy ezzel stabilizálható a létszám. Sajnos ez ebben a tekintetben nem hozott eredményt. Az elmúlt években tapasztalható tanulólétszám-csökkenés az elkövetkezendő 4-5 évben valószínűleg folytatódik.

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. Létsz. csop. létsz. Intézmény Grassalkovich 24 576 24 582 24 580 24 574 24 574 24 575 Mikszáth 15 261 14 246 14 232 14 217 13 191 13 200 Fekete 13 252 12 228 13 243 15 259 15 259 16 264 Páneurópa 16 319 16 313 16 308 16 289 16 279 16 291 Török 27 653 27 652 27 638 26 604 25 567 24 556 Összesen: 95 2061 93 2021 94 2001 95 1943 93 1870 93 1886

9


Az általános iskolák tanulólétszámának alakulása az utóbbi hat tanév során. A grafikonon felül a Török Flóris és a Grassalkovich Általános Iskola vonala látható (a Töröké enyhe csökkenést mutat), lejjebb a Páneurópa Általános Iskoláé, majd az enyhén emelkedő tendenciát mutató Fekete István Általános Iskola vonala, végül a Mikszáth Kálmán Általános Iskoláé.

700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2002

2003

2004

2005

Grassalkovich

Mikszáth

Páneurópa

Török F.

2006

2007

Fekete

Átlagos csoportlétszámok 2006/2007. tanév csoport átlag ALSÓ csoport átlag FELSŐ csoport átlag NAPalsó felső KÖZI napk. Grassalkovich 285 12 23,75 289 12 24 163 6 27,1 Mikszáth 79 6 13,16 112 7 16 80 4 20 Fekete 124 8 15,5 135 7 19,2 121 6 20,1 Török 264 12 22 303 13 23,3 179 7 25,5 Páneurópa 150 8 18,75 129 8 16,1 97 4 24,5 Összesen: 902 46 19,6 968 47 20,5 640 27 23,7 Intézmény

Átlagos csoportlétszámok 2007/2008. tanév csoport átlag ALSÓ csoport átlag FELSŐ csoport átlag NAPalsó felső KÖZI napk. Grassalkovich 273 12 22,75 302 12 25,16 199 7 28,4 Mikszáth 85 7 12,14 115 6 19,1 91 5 18,2 Fekete 125 8 15,6 139 8 17,37 117 6 19,5 Török 279 12 23,25 277 12 23,08 191 7 27,2 Páneurópa 146 8 18,25 145 8 18,1 97 4 24,5 Összesen: 908 47 18,39 978 46 20,56 695 29 23,56 Intézmény

10


A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklete az 1-4. évfolyamon 21 fős átlaglétszámot és 26 fős maximális létszámot tartalmaz, míg a felső tagozatban (5-8. évfolyam) a csoportonkénti átlaglétszám 23, a maximális létszám 30. Soroksáron – mint az a csatolt táblázatokból is kitűnik – az iskolák közül a Grassalkovich Antal és a Török Flóris Általános Iskola a törvényi átlagot valamelyest meghaladó csoportlétszámmal működik, míg a Fekete István, a Páneurópa és a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a csoportonkénti gyermeklétszám valamelyest a törvény által javasolt átlag alatt marad. Amennyiben egy-egy évfolyamon a csoportlétszám nem haladja meg a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében rögzített átlaglétszám felét (1-4. évfolyamon ehhez minimum 11 fős osztályra, felső tagozaton minimum 12 fős osztályra van szükség), akkor az önkormányzatnak erőn felüli pénzügyi áldozatot jelent az oktatás finanszírozása.

Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók Az általános iskolákban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes intézmények között igen nagy mértékben eltér, összességében a tanulólétszám több mint 20 %-a. A veszélyeztetett tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában és a Fekete István Általános Iskolában a legmagasabb (Mikszáth 54 %, Fekete 40 %). Ennek kezelése mindenképpen kívánatos, sőt jogszabályi kötelezettség (20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet 12/H. § (2) bekezdés). Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt célként kell kezelni a diszkrimináció-mentességet, a szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a Feketében 67, a Páneurópában 59, a Törökben 28, a Grassalkovichban 29, a Mikszáthban 45 fő. A hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül különösen a romák oktatása-nevelése minden intézményben megkülönböztetett figyelmet igényel. Problémát azért okoznak ezek a tanulók, mert családjuk szokásrendje, előzetes ismereteik, kulturális normáik eltérnek a többségi társadalométól, melyen az iskolai értékrend alapul. A szakadék áthidalása a pedagógusok szakmai feladata. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és ezen belül roma tanulók csoportjában elindult a bandaképződés és ennek egyenes következményeként a jobb helyzetű tanulók elvándorlása. Ez a tendencia Soroksáron is megfigyelhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a probléma kezelése nem elsősorban oktatási feladat, miként az okok sem alapvetően azok. Ugyanakkor az intézményeknek is cselekedniük kell ezen a téren. Soroksár Önkormányzatának esélyegyenlőségi programjában, s ezzel összhangban az intézmények esélyegyenlőségi programjaiban is ennek a problémának a megoldására helyeződik a fő hangsúly, s ahol szükséges, kidolgozzák az integrált oktatás-nevelés feltételeit. A napközis tanulók száma a 2006/2007-es tanévben 640 fő 27 csoportban, ez az összes tanuló 34%-a. Az átlag csoportlétszám 23,7 fő. Az alsós korosztály teszi ki a napközisek zömét, de van iskola, ahol a felsőbb évfolyamon is biztosított a napközi. Mások felső tagozaton a tanulószobai ellátást preferálják. Napközis tanulók a 2007/2008-as tanévben: 695 fő 29 csoportban, ez az összes tanuló 36,8 %-a. Az átlagos csoportlétszám 23,56 fő. A német nemzetiségi oktatás magas színvonalon működik a kerületben. Az alapozás már az óvodában biztosított.

11

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) Az európai trendek és a magyar oktatáspolitikai stratégia azonban elsősorban az angol nyelvet teszik a nemzetközi kooperáció nyelvévé. Az angol nyelvoktatás is magas színvonalon biztosított.

A kerület szakos tanári ellátottsága jónak mondható. Problémát jelent azonban a kisebb intézményekben az egyszakos tanárok kötelező órájának biztosítása. Ezt egyéb feladatokkal (ügyelet, tanulószoba stb.) igyekeznek lefedni. 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óra emelése szükségessé teszi a munkaerő gazdálkodás áttekintését, mert a törvényben előírt plusz két óra pedagógus többletet eredményez. A közoktatásról szóló törvény előírja a fenntartónak, hogy négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrizze a közoktatási intézmény működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A képviselő-testület döntött az oktatási-nevelési intézmények szakmai ellenőrzésének ütemtervéről. Ennek alapján a 2006/2007-es tanévben befejeződött az I. sz. Összevont Óvoda, a Galambos János Zeneiskola, a II. sz. Napsugár Óvoda, valamint a Grassalkovich Antal Általános Iskola szakértői vizsgálata. A 2007/2008-as tanévben került sor a III. sz. Összevont Óvoda, a Fekete István Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola szakértői vizsgálatára. A szakértői jelentések elismerően szólnak a vizsgált intézményekről, átfogó képet nyújtanak azok működéséről, arról, hogy az alapító okiratban, a pedagógiai programban megfogalmazottak és a hatályos törvényi előírások a működési folyamatban hogyan valósulnak meg. Soroksáron kiemelt szerepet kap a képzésben az informatika, az idegen nyelv oktatása, a sport, valamint az ének-zene. Az általános iskolát végzett tanulók több mint 85%-a folytatja tanulmányait gimnáziumban és szakközépiskolában. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók intézményes ellátását a fővárosi fenntartású Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda látja el. Jelenleg mintegy 60 soroksári tanuló jár oda. Az iskola vezetésével kapcsolatunk jó. Az intézkedési terv elkészítéséhez célszerű részletesen megvizsgálni a beiskolázási adatokat a felvett 1. osztályosokra vonatkoztatva. GRASSALKOVICH

2004/2005. 2005/2006. 2006/2207. 2007/2008 2008/2009

Nyilvántartott körzetes

Tanulólétszám (felvett)

Körzetes (felvett)

Körzeten kívüli,de soroksári(felvett)

Bp. más kerületéből (felvett)

Vidéki (bejáró) (felvett)

39 41 56 50 66

68 60 72 72 78

24 21 23 37 52

15 25 20 17 21

12 4 12 10 0

17 10 17 8 5

MIKSZÁTH



Körzetes (felvett)




2004/2005. 2005/2006. 2006/2207. 2007/2008 2008/2009

45 56 67 45 44

18 19 16 18 14

14 13 14 13 11

3 4 1 2 0

1 0 0 2 0

0 2 1 1 3

12


PÁNEURÓPA

2004/2005. 2005/2006. 2006/2207. 2007/2008 2008/2009

TÖRÖK FLÓRIS

2004/2005. 2005/2006. 2006/2207. 2007/2008 2008/2009

FEKETE ISTVÁN

2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008 2008/2009



Körzetes (felvett)




35 43 57 50 34

34 33 45 35 48

19 16 28 21 16

12 16 12 11 25

2 1 4 2 1

1 0 1 1 6



Körzetes (felvett)




53 40 32 34 55

70 58 67 84 78

38 28 29 50 55

8 5 14 17 14

23 24 21 16 9

1 1 3 1 0



Körzetes (felvett)




51 44 41 46 41

35 26 32 25 32

20 15 14 14 23

8 8 6 6 3

6 3 9 3 6

1 0 3 2 0

Az adatokból kirajzolódik, hogy a saját körzetébe tartozó tanulókat a Mikszáth Kálmán Általános Iskola tudja a legnehezebben megtartani, valamint az, hogy Budapest más kerületeiből, illetve vidékről a legtöbben a Török Flóris Általános Iskolába (elsősorban a XX. kerületből), és a Grassalkovich Antal Általános Iskolába (elsősorban a környező agglomerációs településekről) kívánják beíratni a gyermekeiket. Az utóbbi két év során felerősödött az a tendencia is, hogy a szülők néhány hétre megváltoztatják a gyermek állandó lakcímét, hogy ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a beiratkozáskor.

A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: A Grassalkovich Antal Általános Iskola három évig tartó felújítási és bővítési munkálatai befejeződtek, melynek során 8 új tanterem, tornaterem, könyvtár épült és a zeneiskola végleges elhelyezése is megoldódott. Fővárosi szinten is magas színvonalú kéttannyelvű ás nemzetiségi nyelvoktató programja. Az emeltszintű ének oktatás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el a diákok. A 2005. évi nemzetiségi nyelvi mérésen országos 1. helyezést ért el az iskola, a felsős kórus arany minősítését kapott. 2004ben együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglakozó általános iskolával. Nagy gondot fordítanak a művészeti oktatásra, a hagyományok ápolására.

13

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) Problémát jelent, hogy normál osztály nem működik az iskolában, így azok a körzetes gyerekek, akik nem szeretnék a német nyelvi képzést igénybe venni, az ének tagozatos osztályban kapnak helyet. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola élére 3 éve új vezető került kinevezésre. A hagyományteremtés és az iskola vonzóbbá tétele érdekében sokféle új közösségi programot kínálnak a tanulóknak. A gyermeklétszám csökkenés az intézményben rohamos annak ellenére, hogy a kerületben itt a legmagasabb a körzetes tankötelesek száma. Beindították két éve a kislétszámú fejlesztő osztályt abban bízva, hogy a profilbővítés kettős haszonnal jár. Egyrészt részben megoldódna a kerületben a „későn érő” gyermekek elhelyezésének gondja, másrészt az iskola kihasználtsága nő, stabilizálja a létszámot. Sajnos a beiskolázási adatok ez idáig nem ezt igazolják. Jelentős változás az iskola életében az integrációs elv szerinti oktatás-nevelés bevezetése. Az integrációs elv kormányzati szinten is támogatott elképzelés (ezt segíti az integrációs, illetve képesség-kibontakoztató normatíva), de a gyakorlati megvalósítását tekintve alig vannak tapasztalatok és az intézményektől paradigmatikus (szervezeti, értékrendbeli, módszertani és tartalmi, a teljes működést érintő) változásokat igényel. Ennek kimunkálása több évig eltart, miközben elképzelhető a változtatásokkal szembeni ellenállás (a jobb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülői csoportok „lázadása” az ellen, hogy a „cigány csoportok, iskolák” fejlesztése preferált, körzethatár módosítás stb.). Fontos hangsúlyozni, hogy az integráció csak akkor működik, ha mindenkire azonos szabályok vonatkoznak: áljogvédő indokok és a pozitív diszkrimináció formái nem szabhatnak más normákat egyetlen csoport számára sem. A Török Flóris Általános Iskola tanulólétszáma csökkent az elmúlt években, de ez a működést optimálissá tette, ugyanis az évfolyamonkénti 4 tanulócsoporthoz kicsi volt az épület. Tanulói kimagasló eredményeket érnek el magyar, angol, ének és a sport területén. Továbbtanuláskor sokan választják az angol nyelvterületet, ehhez jó alapokat biztosít az iskola. Az ECDL vizsgaközpont és oktatóbázis eredményesen működik. A sportban is kiváló eredményeket érnek el az iskola tanulói. Három olyan sportegyesület működik, amely nevében és jogilag nem az iskolához tartozik, de az intézmény tanárai működtetik zömében, vagy kizárólag az iskolai gyerekei vesznek rész az edzéseken. A környezetvédelmi nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelésben, az iskola 2005 után ismét elnyerte az „Ökoiskola” megtisztelő címet. Az iskola tanulói kiemelkedő eredményeket érnek el a Kaán Károly környezetismereti versenyen és a Szent László történelem versenyen. A Fekete István Általános Iskola az igazgató céltudatos tevékenysége során fejlődésnek indult. Ez nem csak külsőségekben nyilvánul meg, hanem az oktató-nevelő munka színvonala is emelkedik.A gondnoki lakás átvételével kialakítottak egy fejlesztő centrumot, melyben a fejlesztő és logopédiai foglalkozások kaptak helyet. Az iskola engedélyt kapott a képviselő-testülettől, hogy kislétszámú fejlesztő osztály harmadik évfolyamon is működjön. Az eredmények azt mutatják, hogy helyes volt a döntés. A fejlesztő osztályokban szakmailag rendkívül hatékony munka folyik, emellett az egyéni, kiscsoportos fejlesztés, a logopédiai munka, valamint a mozgásterápiás módszerek is kiválóan működnek. Az első 8. osztályból kimenő fejlesztős tanulókat sorra beiskolázták a középiskolákba. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, évről évre megrendezik az egészségvédő és környezetvédő hetet, a Víz Világnapja és a Kaán Károly környezetismereti versenyt hagyományosan az iskola tanulói nyerik. A Fekete István Általános Iskola szintén elnyerte az „Ökoiskola” címet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az iskola csatlakozik az integrációs programhoz.

14


A Páneurópa Általános Iskola megfelelő feltételekkel, stabilnak mondható létszámmal működik. Pedagógiai programját a valós igényekhez és lehetőségekhez igazította. Az egyéni hátrányok leküzdése, az esélyek kiegyenlítése érdekében – a Mikszáth Kálmán Általános Iskolához hasonlóan – csatlakoztak az Integrációs Programhoz. A nyelvoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek. A kerületi és fővárosi versenyeken mindkét nyelvből (német, angol) kimagaslóan szerepelnek, többen értek el első és második helyezéseket. Valamennyi munkaközösség kiemelt feladatának tekinti az íráskészség, valamint az olvasásszövegértés fejlesztését. A hagyományok ápolása fontos szerepet játszik az iskola életében. Magas színvonalú az intézmény által kétévente rendezett őszi oktatási konferencia, az évenkénti Páneurópa Piknik, Európa nap. 2004. júniusában együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglalkozó általános iskolája, Kapocs –Projekt néven. 2008-ban a Páneurópa Általános Iskola is „ökoiskola” lett.

Egyéb feladataink Nyári napközis tábor A nyári napközis tábori szolgáltatásokra az utóbbi négy évben már nem kötöttünk szerződést Csepel Önkormányzatával, mivel nem tudták biztosítani a gyerekeknek a strandolási lehetőséget. Azóta helyben, forgószínpad-szerűen mindig más iskola szervezi a gyerekek nyári táborát, 9 héten keresztül biztosítva a gyerekek nyári felügyeletét, művelődését, neveltetését. Színes, változatos programokkal, kirándulásokkal örvendeztetik meg a táborozókat. Központi Műhely (A feladat ellátása kötelező, de ellátási módja intézmény működtetésével, vagy a szolgáltatás megvásárlásával egyaránt biztosítható.) A technika tantárgy eszközbeszerzését korábban, éveken keresztül a XX. kerületben működő Központi Műhely segítségével oldottuk meg. Harmadik éve helyben az itt tanító technika tanárok segítségével biztosítjuk az eszközellátást. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével, kisebb anyagi ráfordítással, jobb minőségben szolgáljuk ki az intézményeket. 2008-ban többcélú pedagógiai szolgáltató intézményünk, a SEPSZI vette át a feladatot.

Alapfokú művészetoktatás (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5.2. b) pontja alapján.) Az alapfokú művészetoktatást a Galambos János Zeneiskola látja el. Rendezvényeik magas színvonalúak, rendszeresen szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. A programokban felvállalt feladatokon túl az intézmény rendkívüli rendezvényeket is vállal az iskola szakmai presztízsének emelése érdekében. A fúvós zenekar számtalan felkérésnek tesz eleget. Népszerűsíti a soroksári fúvós kultúrát a Magyar Televízióban, külföldi és hazai fesztiválokon.

15

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) A Soroksár Művészeti Oktatásért Közalapítvány rendszeresen támogatja a zeneiskolát, melynek köszönhetően a hangszerellátottság folyamatosan javul.

Pedagógiai szakszolgálat (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (4) bekezdésének d) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5. 2. c) pontja alapján.) A közoktatási törvény felsorolja és pontosan differenciálja a szakszolgálati tevékenységeket. E tevékenységek a következők: 1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 2. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység 3. nevelési tanácsadás 4 .logopédiai ellátás 5. továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás 6. konduktív pedagógiai ellátás 7. gyógytestnevelés A főváros és a fővárosi kerületek közti feladatmegosztás eredményeképpen kerületünk gondoskodik a nevelési tanácsadásról, a logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. A feladatokat nem önálló intézményben látja el a kerület, hanem az ezzel foglalkozó dolgozók az egyes oktatási intézmények alkalmazásában állnak. A Nevelési Tanácsadó 2007. szeptember 1-jéig nem önálló intézményként a Páneurópa Általános Iskolában működött. A munkacsoport 2 főállású pszichológusból és 2 főállású fejlesztő pedagógusból és egy főállású logopédusból állt. A Nevelési Tanácsadó munkájának legnagyobb részét az óvodák, iskolák által „küldött” gyermekek vizsgálatai teszik ki. Az iskolaérettségi vizsgálatokra évről évre több gyereket küldenek. Tekintettel a magas esetszámra, a gondozási formák sajnos a diagnosztika és a tanácsadás felé tolódnak el. Terápiás kezelésre csak kismértékben marad kapacitás. Gondot okoz továbbá, hogy a szülők egy része nem együttműködő a pszichológusokkal, a megbeszélt időpontra egyszerűen nem jelenik meg a gyermekével a vizsgálaton. A szolgáltatások iránti igények egyre inkább a szakvélemények felé tolódnak el az intézmények részéről. Az esetszámok és a terápiára szorulók száma egyre nő. Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a döntéshez, hogy a feladatot önálló intézmény létrehozásával lássuk el. Problémát jelentett az is, hogy miután a Nevelési Tanácsadó szakmailag nem önálló intézményként működött, az általuk elkészített szakvéleményt nem tekinthettük hivatalosnak (aláírási jog, pecsét) A szülők egy része a szomszédos kerületekben vásárolta meg ezt a szolgáltatást. Az intézményekben lévő szakszolgálati szakemberek nem tartoztak a Nevelési Tanácsadó közvetlen irányítása alá, így munkájuk figyelemmel kísérése, ellenőrzése sem volt lehetséges. A 2007/2008-as tanévben ez a probléma megoldódott a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény létrehozásával.

16


Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 87. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5. 2. d) pontja alapján.) A pedagógiai – szakmai szolgáltatások feladatkörébe tartozik a  pedagógiai értékelés  szaktanácsadás  pedagógiai tájékoztatás  egyéb pedagógiai szolgáltatás (pl. iskolaszerkezeti tanácsadás, információközvetítés)  pedagógusok továbbképzésének segítése  tanulmányi versenyek szervezése  diákönkormányzatok segítése. Az önkormányzat feladata a közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése alapján értékelni a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. A szakmai szolgáltatás ellátásának alternatíváit az alábbi jogszabályok határozzák meg: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet. Az önkormányzat a kerületben a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportot 5 fővel hozta létre, munkájuk segítésére 50 %-os órakedvezményt is biztosított. Tevékenységüket 14 tantárgygondozó segítette. Közülük többen szakértői minősítéssel is rendelkeznek. Feladataikat az Oktatási Kulturális és Sportosztály koordinációjával, az intézményvezetők véleményének figyelembevételével látták el. A PSZSZCS a tanév során folyamatosan szervezte a szakmai programokat, továbbképzéseket, tantárgyi vetélkedőket. Nevükhöz fűződik az évenként megrendezésre kerülő Kerületi Pedagógiai Nap, a helytörténeti vetélkedő, a kerületi Diákgála, a nyugdíjas közalkalmazottak karácsonya, a Víz Világnapja vetélkedő. Az intézményeknek azonban gondot okozott a PSZSZCS tagok 50%-os órakedvezménye, ugyanis teljes státuszt foglaltak el, a fennmaradó órákra nem tudtak mást alkalmazni, a tanórákat viszont el kellett látni. 2007. szeptember elsejétől ez a szolgáltatás is az új intézmény, a SEPSZI keretén belül működik, egy felsőtagozatos, egy alsótagozatos és egy óvodai szaktanácsadóval. Munkájukat 14 tantárgygondozó segíti, akikkel szerződést kötött az új intézmény.

17


Finanszírozás A pedagógus státuszok száma viszonylag állandó. Státuszbővítésre a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően került sor (szabadidő-szervező, rendszergazda, hangszerkarbantartó) Státuszcsökkentésre a feladatok csökkenése miatt kényszerültünk, a vonatkozó adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Alkalmazotti létszámok, álláshelyek 2003-tól 2006-ig 2003.

2004.

Intézmény Grassalk.

47,5

1

18

66,5

47,5

1

18

Mikszáth

31

0

9

40

31

0

9

28,5

0

13

41,5

28,5

0

13

37

1

17

55

37

1

17

Török F.

54,5

1

21

76,5

54,5

0

21

Isk. össz.

199

3

78

280

198,5

2

78

278,5

Galambos

19

0

2

21

19

0

2

I. sz. Ó.

29

14

10,5

53,5

29

14

II. sz. Ó.

11

5

7

23

11

III. sz. Ó.

24

11

7,5

42,5

Óv. össz.

64

30

25

Okt. össz.

282

33

105

Fekete Pán.

egyéb

össz. Ped.

okt. nev.s.

2005.

okt. Ped. nev.s.

egyéb

össz.

2006. IX.01-től

okt. Ped. n.s. egyéb

66,5 47,5

össz.

Ped.

okt. n.s.

egyéb

össz.

1

18

66,5

47,8

1,5

20

69,3

31

0

9

40

26,5

0,5

9

36

41,5 28,5

0

13

41,5

28,8

1,5

13

43,3

37

1

17

55

37

1,5

17

55,5

75,5 54,5

0

21

75,5

55

0,5

22

77,5

199

2

78

279

195,1

5,5

81

281,6

21

19

0

2

21

19

1

2

22

10,5

53,5

29

14

10,5

53,5

29

14

10,5

53,5

5

7

23

11

5

7

23

11

5

7

23

24

11

7,5

42,5

24

11

7,5

42,5

24,2

11

7,5

42,7

119

64

30

25

119

64

30

25

119

64,2

30

25

119,2

420

281,5

32

105

418,5

282

32

105

419

278,3 36,5

108

422,8

40

55

A jelenlegi létszámadatok: 2007/2008. tanév Intézmény Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Flóris Iskolák összesen Galambos János I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák összesen SEPSZI Oktatás összesen

Pedagógus 46,5 26 29 29 50,5 181 19 29 11 24 64 12 276

Oktatást nevelést segítő Egyéb Összesen 1,5 19 67 0,5 9 35,5 1,5 13 43,5 1,5 17 47,5 0,5 22 73 5,5 80 266,5 1 2 22 14 10,5 53,5 5 7 23 11 7,5 42,5 30 25 119 0 2 14 36,5 109 421,5

18


A bevétel-kiadás alakulását az alábbi táblázatok mutatják:

2003. évi bevétel – kiadás eredeti előirányzat e Ft-ban

Intézmény

Bevétel normatív önkorm. támogatás hozzájár.

saját bevétel

bevétel összesen

Személyi befiz Juttatás köt.

Kiadás dologi kiadás

kiadás összesen

13107

142925

45542

201574

122979

40961

37634

201574

Mikszáth

5906

55657

45900

107463

70341

20463

16659

107463

Fekete

8187

54882

58737

121806

77741

26214

17851

121806

Páneurópa

8161

76686

79423

164270

104024

34749

25497

164270

Török

18647

137114

61180

216941

126497

42617

47827

216941

Iskolák össz.

54008

467264

290782

812054

501582

165004

145468

812054

2285

31061

26548

59894

43452

14549

1893

59894

I. sz. Óvoda

15927

64160

71002

151089

86825

28900

35364

151089

II. sz. Óvoda

5966

22846

32200

61012

35928

12251

12833

61012

III. sz. Óvoda

10971

47958

56293

115222

65093

21935

28194

115222

Óvodák össz.

32864

134964

159495

327323

187846

63086

76391

327323

Oktatás össz.

89157

633289

476825

1199271

732880

242639

223752

1199271

Grassalkovich

Galambos

2004. évi bevétel – kiadás eredeti előirányzat e Ft-ban

Intézmény

saját bevétel

Bevétel normatív önkorm. bevétel támogatás hozzájár. összesen

Személyi juttatás

Kiadás befiz dologi köt. kiadás

kiadás összesen

12804

159120

37776

209700

125762

41154

42784

209700

Mikszáth

7843

56445

47359

111647

69863

22891

18893

111647

Fekete

5146

54698

70513

130357

80263

26482

23612

130357

Páneurópa

8506

79081

83060

170647

106681

34894

29072

170647

Török

18085

145546

58540

222171

129879

42821

49471

222171

Iskolák össz.

52384

494890

297248

844522

512448

168242

163832

844522

2285

31057

27876

61218

44628

14643

1947

61218

I. sz. Óvoda

11989

74194

69406

155589

89791

29147

36651

155589

II. sz. Óvoda

5037

25033

33658

63728

37303

12334

14091

63728

III. sz. Óvoda

9052

52649

57085

118786

67283

21932

29571

118786

Óvodák össz.

26078

151876

160149

338103

194377

63413

80313

338103

Oktatás össz.

80747

677823

485273

1243843

751453

246298

246092

1243843

Grassalkovich

Galambos

19


2005. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat e Ft-ban

Intézmény

Bevétel saját normatív önkorm. bevétel támogatás hozzájár.

bevétel összesen

Kiadás Személyi befiz dologi juttatás köt. kiadás

kiadás összesen

11997

162034

65824

239855

148868

48575

42412

239855

Mikszáth

5244

55585

60997

121826

78948

25612

17266

121826

Fekete

8939

60963

77441

147343

91912

30082

25349

147343

Páneurópa

8974

78350

99788

187112

119689

39105

28318

187112

Török

18699

147292

92382

258373

156682

51235

50456

258373

Iskolák össz.

53853

504224

396432

954509

596099

194609 163801

954509

3481

33843

31738

69062

50314

16516

2232

69062

I. sz. Óvoda

12015

78021

77906

167942

97731

31457

38754

167942

II. sz. Óvoda

5672

26539

35931

68142

40933

13455

13754

68142

III. sz. Óvoda

9120

54265

68410

131795

76157

24585

31053

131795

Óvodák össz.

26807

158825

182247

367879

214821

69497

83561

367879

Oktatás össz.

84141

696892

610417

1391450

861234

Grassalkovich

Galambos

280622 249594 1391450


Intézmény

Saját Bevétel

bevétel Kiadás normatív önkorm. bevétel Személyi befiz dologi támogatás hozzájár. összesen juttatás köt. kiadás

kiadás összesen

12089

161456

76259

249804

155874

49539

44391

249804

Mikszáth

6205

54409

72841

133455

84508

26904

22043

133455

Fekete

6376

60339

91210

157925

99048

31715

27162

157925

Páneurópa

9075

81586

111439

202100

127516

40682

33902

202100

Török

18451

144060

106271

268782

163163

52092

53527

268782

Isk. össz.

52196

501850

458020 1012066

630109

200932

181025

1012066

Galambos

3000

28353

41378

72731

53490

17022

2219

72731

I. sz. Óvoda

13409

75524

91206

180139

105029

33258

41852

180139

II. sz. Óvoda

6238

25781

41880

73899

44748

14091

15060

73899

III. sz. Óvoda

11302

56229

77278

144809

82953

25910

35946

144809

Óvodák össz.

30949

157534

210364

398847

232730

73259

92858

398847

Oktatás össz.

86145

687737

709762 1483644

916329

291213

276102

1483644

Grassalkovich

20



Intézmény


Saját Bevétel

kiadás összesen

16093

159702

84445

260240

155511

48965

55764

260240

Mikszáth

4593

54667

65734

124994

76223

24118

24653

124994

Fekete

6149

69050

102186

177385

108751

34787

33847

177385

Páneurópa

11039

76041

121963

209043

127920

40475

40648

209043

Török

22421

136080

123721

282222

165276

52630

64316

282222

Isk. össz.

60295

495540

498049 1053884

633681

200975

219228

1053884

Galambos

3000

27293

44689

74982

55263

17465

2254

74982

I. sz. Óvoda

19988

77418

102380

199786

112390

35057

52339

199786

II. sz. Óvoda

6265

25621

46385

78271

47040

14741

16490

78271

III. sz. Óvoda

14611

56947

83353

154911

84262

26285

44364

154911

Óvodák össz.

40864

159986

232118

432968

243692

76083

113193

432968

Oktatás össz.

104159

682819

774856 1561834

932636

234523

334675

1561834

Grassalkovich

2008. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat

Intézmény


saját bevétel

kiadás összesen

14682

148321

101376

264379

156804

49566

58009

264379

Mikszáth

3406

49326

71467

124199

76261

24566

23372

124199

Fekete

6075

64170

103303

173548

104905

33363

35280

173548

Páneurópa

9104

69413

102062

180579

104653

33047

42879

180579

21247

128506

126603

276356

158849

50597

66910

276356

54514

459736

504811 1019061

601472

191139

226450

1019061

3500

26256

42756

72512

52580

16544

3388

72512

I. sz. Óvoda

13376

78841

105312

197529

114185

35862

47482

197529

II. sz. Óvoda

6552

28190

39169

73911

49007

15584

9320

73911

III. sz. Óvoda Óvodák összesen

12556

64005

75216

151777

85434

26662

39681

151777

32484

171036

219697

423217

248626

78108

96483

423217

-

9320

67173

76493

44624

13735

18134

76493

90498

664348

834437 1591283

947302

299526

344455

1591283

Grassalkovich

Török Iskolák összesen Galambos

SEPSZI Oktatás össz.

21


Az intézményi saját bevételek összességében alig változtak az elmúlt években, 2007-ről 2008-ra viszont kissé csökkentek. A normatív állami támogatások 2003-tól 2006-ig kissé emelkedtek, 2007től csökkenő tendenciát mutatnak. Különösen 2008-ban nagymértékű a csökkenés. Az önkormányzati hozzájárulás összege viszont drasztikusan megemelkedett, míg 2003. évben közel 477 millió Ft volt, a 2006. évben ez már majdnem 710 millió Ft-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy az intézmények finanszírozásához az önkormányzatnak jóval nagyobb részt kell vállalnia, mint amit az állam a normatívákból juttat. e Ft-ban Normatív Önkormányzati % támogatás hozzájárulás 633.289 476.825 75,3 2003. 677.823 485.273 71,6 2004. 696.892 610.417 87,6 2005. 687.737 709.762 103,2 2006. 682.819 774.856 113,5 2007. 666.348 834.437 125,2 2008. Az állami normatív bevételekkel szemben a kiadás fokozatosan növekszik. Főleg a személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek emelkedtek, amelyek szinte „függetlenek” az önkormányzati döntésektől. Az állam jogszabályokban kötelezi az önkormányzatot a bérfejlesztésre, a járulékok növelésére, de ehhez külön fedezetet nem biztosít (vagy csak bizonyos százalékban). A személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek a kiadásoknak 80-82 %-át teszik ki. Személyi juttatás +bef. köt. 975.519 997.751 1.141.856 1.207.542 1.227.159 1.246.828

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

Kiadás 1.199.271 1.243.843 1.391.450 1.483.644 1.561.834 1.591.283

Kiadás %-a a személyi jutt. 81,3 80,2 82,1 81,4 78,6 78,4

1 általános iskolai tanulóra jutó kiadás eFt : Iskola

2003.

2004.

2005.

2006.

2007

Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Összesen Átlag

350 412 483 515 332

360 454 572 545 341

414 525 606 608 405

435 615 610 699 445

453 625 672 718 508

2003-2007 közötti növekedés 103 213 189 203 176

394

418

477

521

559

165

22


Az egy általános iskolai tanulóra jutó kiadások növekedése 2003 és 2007 között:

800 700 600 500

Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török

400 300 200 100 0 2003

2004

2005

2006

2007

Kapacitás-kihasználtság A soroksári óvodák kapacitás-kihasználtsága az utóbbi 4-5 évben alig változott. Ugyancsak változatlan az alkalmazott pedagógusok létszáma is. Az I.sz. Összevont Óvoda rendszerint 100 % körüli, vagy afölötti kihasználtsági mutatókkal rendelkezik, a II. sz. Napsugár Óvoda 95 %-os kihasználtságú, a III. sz. Összevont Óvoda kihasználtsága 86 és 95 % között mozog. Az óvodai férőhelyek számának bővítése lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek. Ehhez azonban a szülőkkel való célirányos együttműködésre van szükség. Az iskolák kihasználtságának vizsgálatát illetően szükséges az adatok részletesebb, intézményenkénti áttekintése. A táblázatok üresen hagyott cellái azt jelentik, hogy az adott tanévre vonatkozólag nem állt rendelkezésünkre adat. Például: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát 2007-ben kellett először felmérni és jelenteni az országos közoktatási statisztikai rendszerbe. A 229/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet 7. sz. melléklete tartalmazza azt a nyilatkozatot, melynek kitöltése önkéntes. A gyermek, a tanuló akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a törvényes felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők legfeljebb az iskola 8. évfolyamát fejezték be és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

23


Grassalkovich Antal Általános Iskola

Év

2004/2005.

Osztálytermek + szaktantermek száma

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

23+4

23+4

23+4

23+4

Osztályok száma

24

24

24

24

Tanulói létszám

580

567

574

575

Osztályok átlaglétszáma

24,2

23,6

23,9

23,9

83 %

84 %

85 %

85 %

47,5

47,5

47,8

46,5

12,21

11,9

12

12,4

Kihasználtság Pedagógus létszám Egy pedagógusra jutó tanulói létszám

9

H. h. h. tanulók száma

Fekete István Általános Iskola

Év Osztálytermek + szaktantermek száma

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

12+3

12+3

12+3

12+3

Osztályok száma

13

15

15

16

Tanulói létszám

243

241

259

264


18,6

16

17,2

16,5

54 %

54 %

58 %

59 %

Pedagógus létszám

28,5

28,5

28,8

29

Egy pedagógusra jutó tanulói létszám

8,52

8,45

8,9

9,1

Kihasználtság

22


24


Török Flóris Általános Iskola

Év

2004/2005.


2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

28+4

26+4

25+5

25+5

Osztályok száma

27

26

25

24

Tanulói létszám

638

604

567

556


23,6

23,2

22,7

23,1

84 %

79 %

74 %

73 %

Pedagógus létszám

54,5

54,5

55

50,5

Egy pedagógusra jutó tanulói létszám

11,7

11,08

10,3

11

Kihasználtság

7


Páneurópa Általános Iskola

Év Osztálytermek + szaktantermek száma

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

16+5

16+5

16+5

16+5

Osztályok száma

16

16

16

16

Tanulói létszám

308

289

279

291

19,25

18

17,4

18,1

68,7 %

64,5 %

62 %

65 %

37

37

37

29

8,32

7,81

7,54

10,03

Osztályok átlaglétszáma Kihasználtság Pedagógus létszám Egy pedagógusra jutó tanulói létszám

16


25


Mikszáth Kálmán Általános Iskola Év

2004/2005.


2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

12+5

12+5

12+5

15+2

Osztályok száma

14

14

13

13

Tanulói létszám

232

217

191

200

16,57

15,5

14,7

15,3

51,7 %

48,4 %

42,6 %

74 %

31

31

26,5

26

7,48

7

7,2

7,7

Osztályok átlaglétszáma Kihasználtság Pedagógus létszám Egy pedagógusra jutó tanulói létszám

21


Megjegyzés: a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a 2007/2008-as tanév során azért változott meg jelentősen a kapacitás-kihasználtsági mutató, mert az intézmény alapító okiratában a maximális férőhelyre vonatkozó adatot a Képviselő-testület 448-ról 270-re módosította, így a továbbiakban ehhez kell viszonyítani.

Összehasonlító adatok Kihasználtság: 100 80

Grassalkovich

60

Török

40

Páneurópa Fekete

20

Mikszáth

0 2004

2005

2006

2007

Egy pedagógusra jutó tanulók száma: 14 12 10 8 6 4 2 0

Grassalkovich Török Páneurópa Fekete Mikszáth 2004

2005

2006

26

2007


III. FEJLESZTÉSI CÉLOK Programirányok A soroksári oktatáspolitika fejlesztési irányait a kialakult intézményszerkezet, a folyamatban lévő programok, a hazai oktatáspolitikai trend, valamint az önkormányzat gazdasági lehetőségei határozzák meg. Az oktatás hosszú távú befektetés, mely folyamatos gondoskodás mellett az utódok számára hozza meg eredményeit. Alapvető célunk, hogy jelenlegi és jövendő polgáraink a világra nyitottak, alkalmazkodásra képesek, műveltek és mindezek által elégedettek legyenek. Soroksár Önkormányzata kötelező és vállalt feladatait a közoktatási intézmények nevelési- és pedagógiai programjai, valamint az ágazatot érintő rendeletei és határozatai alapján látja el a jövőben is. Az elkövetkező nyolc évben a jogi szabályozás eszközeivel és a költségvetési lehetőségek függvényében végrehajtjuk a Közoktatási Intézkedési Tervben (e dokumentum IV. fejezetében) meghatározott intézkedéseket, hogy az itt megfogalmazott prioritások gyakorlattá válhassanak. A Közoktatási Intézkedési Tervet kétévente felülvizsgáljuk. Célunk, hogy intézményeink olyan tanulókat neveljenek, akik nyitottak a világ dolgaira, érdeklődőek, kreatívak, képesek alkalmazni és használni megszerzett ismereteiket, képesek alkalmazkodni a változásokhoz, saját értékrendjük megtartása mellett toleránsak másokéval, megfelelő önismerettel rendelkeznek. Az óvodák és az iskola feladata tehát nem csupán az ismeretek, a tárgyi tudás átadása, hanem a rájuk bízott gyermekek személyiségének fejlesztése. Céljaink végrehajtása érdekében rendszeresen áttekintjük a jogszabályok által előírt és vállalt kötelezettségeink tartalmát, a megvalósítási módokat, az elért eredményeket és létező hiányosságokat. Fenntartott intézményeink feladatául jelöljük ki, hogy programjaik felülvizsgálata során – dolgozzák ki és építsék be a követelményeket és azok megvalósítási feltételeit.

Az önkormányzat alapvető céljai:   



A törvényben megjelölt kötelező alapfeladatainak ellátása a nevelési és oktatási intézményekben, a feladatellátás tartalmának, mértékének az igényekhez való igazítása. A feladatellátás során a közoktatás megfelelő színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az intézmények működésének biztonságos finanszírozása. A nevelési és oktatási intézmények szakmai autonómiájának tiszteletben tartása mellett: o a nevelő-oktató munka folyamatos, minőségi fejlődésének biztosítása o a szülők és a tanulók igényeinek kielégítése a lehetőségek függvényében o az idegen nyelv oktatásának minőségi javítása o a napközi otthonos ellátás tartalmi és csoportszervezésének szabályozása o tehetséggondozás fejlesztése o intézmények számítógépekkel való ellátottságának javítása o integrált oktatás fejlesztése o tanulási és magatartási és beilleszkedési zavaros (TMB) tanulók szűrése, és a megfelelő ellátás biztosítása. A pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatás kínálatának bővítése.

27


Megfogalmazott céljaink összhangban vannak a Fővárosi Önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében megfogalmazottakkal. Alapvető követelményeink:  Gyermek, tanuló fel- vagy átvételekor részletes szakmai konzultáció az átadó intézménynyel, illetve szükség szerint a nevelési tanácsadóval.  Az óvodákban és az iskolában bővíteni kell a fejlesztő pedagógiai tevékenység tartalmi és szervezeti feltételeit.  A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók fejlesztése céljából integrált nevelési-oktatási program kidolgozása minden olyan intézményben, ahol ezt a rászorulók száma megköveteli és a végrehajtás szakmaitechnikai feltételei adottak, illetve megteremthetők.  Az egyre bővülő információmennyiség befogadtatása érdekében szükséges, hogy az iskolák programjában intézményesített formában törekedjenek a tanulás-módszertan oktatására.  A választható órakeret és a délutáni szabadidő tervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni és kiscsoportos felzárkóztató és tehetséggondozó fejlesztési programok szervezésére.  Az anyanyelvi ismeretek bővítése, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése.  Soroksár történetének, hagyományainak, kulturális értékeinek megismertetése.  A korszerű ismeretek, az informatikai és idegen nyelvi képzés feltételeinek javítása.  A konfliktus-kezelési technikák megismertetése, a konfliktus-kezelés javítása.  Az egészségnevelés és a mindennapi testedzés maradéktalan gyakorlati megvalósítása.  A drogprervenció érdekében együttműködés szakmai szervezetekkel, alapítványokkal. Tapasztalatok beépítése az intézményesített pedagógiai gyakorlatba. Intézményeinknek – a fentiek alapján – a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók segítése érdekében a következő években kiemelt figyelmet kell fordítaniuk fejlesztő pedagógiai tevékenységükre. Ennek érdekében szükséges kidolgozniuk, programjukba beépíteniük, majd a gyakorlatban megvalósítaniuk a gyermekek, tanulók képességeinek felmérésére szolgáló helyi módszereket. A program elemeiként külön hangsúlyt kap a prevenció, a felzárkóztatás és a fejlesztés. Intézményeink a törvényi kötelezettséget betartva, de szakmailag a szuverenitásukat megőrizve építik ki minőségbiztosítási rendszerüket. Ehhez jó alapot szolgáltat a helyi közoktatási intézményrendszer működtetésére vonatkozó önkormányzati minőségirányítási program. Az intézményi minőségirányítási programoknak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Elfogadott ütemtervünknek megfelelően folytatjuk a közoktatási intézmények eszközellátottságának fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva a tantermi bútorzatok cseréjére és az oktatási célú számítógéppark minőségi bővítésére, valamint a szaktantárgyi szemléltető és kísérleti eszközök beszerzésére. Az Oktatási Hivatal ellenőrizni fogja az eszközfejlesztés ütemtervének végrehajtását.

28


Az intézményhálózat szerkezete A Képviselő-testület által elfogadott oktatásfejlesztési célok gyakorlati megvalósulása változatlanul a Polgármesteri Hivatal hatáskörileg illetékes szervezeti egységeinek és főként a közoktatási intézményeknek a feladata. Utóbbiak tartanak közvetlen kapcsolatot a szolgáltatást igénybe vevő gyermekekkel, tanulókkal és szülőkkel. A legmegfelelőbb intézményszerkezetet három tényező határozza meg:  a önkormányzati törvény által előírt alapfeladat-ellátási kötelezettségek,  a Képviselő-testületnek a közoktatási ágazat feladatellátását érintő döntései,  a gyermek- és tanulólétszám. A helyzetelemzésben feltárt adatok azt mutatják, hogy Soroksár Önkormányzata a közoktatással kapcsolatos kötelező feladatait a jelenlegi intézményhálózattal tudja a leghatékonyabban ellátni. Emellett – önként vállalt feladatként – a helyi hagyományok által is kötelezve, magas színvonalon gondoskodik az alapfokú művészetoktatásról, mely a Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézményben folyik.

Intézményi célok 1 sz. Összevont Óvoda Az intézmény nevelési programja gyermekközpontú. Fő pillérei: az anyanyelvi nevelés és kommunikáció, a viselkedéskultúra, melyek különösen fontosak a hátrányos helyzetű gyermekek későbbi eredményes továbbhaladása szempontjából. Az óvoda eszközellátottsága megfelelő. Az intézmény 7 tagóvodából áll, amelyek optimális távolságban helyezkednek el egymástól. Minden épületben 2 csoportszoba és kiszolgáló helyiségek találhatók, családias jelleget, ideális légkört biztosítva a gyermekek számára. Az elmúlt években a 7 tagóvodából 6-ot felújíttatott az önkormányzat, a Csillag utcai Tagóvoda felújítására és bővítésére előreláthatólag 2008-2009-ben kerül sor. 2. sz. Napsugár Óvoda Az óvoda meg szeretné tartani mindazokat az értékeket, amelyek jelenleg jellemzik működését. Az óvoda családias környezetben, az érzelmi nevelésre építve programját, magas szakmai színvonalon végzi a 3-6 év közöttiek nevelését. Tárgyi feltételei megfelelőek, rendszeres karbantartással és gondozással alkalmasak a feladatok ellátásához. 3. sz. Összevont Óvoda Az óvoda nevelési programjában – melynek alapját „Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram” adta – fő hangsúlyt kap az érzelmi nevelés, a környezet megismerésére nevelés, az egészséges életmódra nevelés és a mozgáskultúra. Az intézményben sok éves múltra visszatekintő két szakmai közösség működik. Jelentősek azok a hagyományok, amelyeket többévtizedes működése során kialakított ez az óvoda.

29

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) A szakmai munka tartalmi értékeinek további fejlesztését a továbbképzésekkel, a teljesítményértékelés tapasztalatainak megszívlelésével kívánják folytatni. A technikai körülmények fejlesztésre szorulnak: így például a csoportszobák bútorainak cseréje, az óvodai udvarok felújítása már rövid távon elvégzendő feladat. Grassalkovich Antal Általános Iskola Az iskola meg szeretné tartani mindazokat az értékeket, amelyek jelenleg jellemzik működését. Az iskola központi helyzetének és kiemelkedő nevelő–oktató munkájának köszönhetően stabil tanulólétszámmal rendelkezik. Évfolyamonként 3 osztályban folyik a tanítás. Mindhárom osztálynak saját arculata van és a NAT által előírt követelményeken túl bizonyos tantárgyakból magasabb elvárásoknak kell a tanulóknak megfelelniük. Az A osztályok művészeti nevelésben vesznek részt, melynek keretében emelt óraszámban tanulják az ének-zenét, valamint a tanulók elsős koruktól kezdve a magyar néptánc lépéseivel ismerkednek. A B és C osztályok német nemzetiségi nevelésben és oktatásban részesülnek, amely folytán intenzív nyelvtanulás és ismerkedés a magyarországi németek történelmével, irodalmával és hagyományaival történik. Az iskolában bevezették a kompetencia alapú oktatást, amely megvalósításához kooperatív technikákat, egyéni képességfejlesztést, tehetséggondozást és felzárkóztatást végeznek az iskola tanárai. Az igényes és magas színvonalú tanári munkának, a helyesen meghatározott céloknak és hozzárendelt feladatoknak köszönhetően a partnerek elégedettek az intézményben folyó munkával. Az elégedettség többek között az OKÉV méréseken elért, az országos átlagteljesítményt messze túlszárnyaló eredményeknek, a versenyeredményeknek, a továbbtanulási mutatóknak, valamint az iskolában uralkodó szellemiségnek köszönhető. Figyelemre méltó a német nyelv terén mutatkozó eredményesség, az országos elismertség. A kéttannyelvű tagozat kimeneti célja a B2 nyelvvizsga, amelynek szintjét a tanulók a 8. év végére teljesítik. Az énekkari tevékenység mérőeszköze a fővárosi minősítés, amelyen immár kétszer is arany diplomát érdemelt ki az iskola felsős énekkara. A sport területén a kedvező létesítményi ellátottságnak és a felkészült testnevelő tanároknak köszönhetően iskolánk többször nyerte el a kerületi vándorkupát. Az intézményben gyermekvédelmi felelős kíséri figyelemmel a rászoruló tanulókat és családjaikat, és szabadidő szervező gondoskodik a tanulók délutáni tartalmas időeltöltéséről. A könyvtár az ismeretszerzés helyszíne, ahol elektronikus és nyomtatott változatban is hozzájuthatnak a tanulók a szükséges információkhoz. A Diákönkormányzat saját programokkal jelentkezik, amelyek üde színfoltjai az iskolai életnek. Az iskola számtalan ünnepsége és rendezvénye színvonalasan megrendezett, amely mindig elégedettséggel tölti el a megbízókat iskolai, kerületi, sőt annál magasabb szinten is. Török Flóris Általános Iskola Az iskola meg szeretné tartani mindazokat az értékeket, amelyek jelenleg jellemzik működését. A Török Flóris Általános Iskola tanulói kimagasló eredményt érnek el a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv, az ének-zene és a sport területén. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos nevelésre, 2003 óta viselik az „Ökoiskola” címet. Az egész tantestület „zöld” gondolkodású, az iskola pedagógiai programjában is jelen van a környezeti nevelés. Az ECDL vizsgaközpont segítségével két korszerűen felszerelt tanteremben oktatják az informatikát. Az ECDL vizsgaközpontot a Neumann Számítástechnikai Társaság is külön dícséretben részesítette. Az országos mérések eredményei 2003-ban mind matematikából, mind olvasás-szövegértésből átlagosak voltak, amit az iskola pedagógusai kudarcként éltek meg, s komoly elemzések után innovatív pedagógiai munkába fog-

30

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) tak, aminek eredménye az lett, hogy az utóbbi négy évben az eredményeik magasan az országos és a budapesti átlag felettiek. A tárgyi eszközök fejlesztése terén további bútorcserét, a mellékhelyiségek, vizesblokkok felújítását, az iskolaudvaron a futópálya és a távolugró gödör rekonstrukcióját szükséges tervezni. Páneurópa Általános Iskola Az iskola az alábbiak szerint határozza meg céljait a pedagógiai munka tartalmát illetően:    





  

A kompetencia alapú oktatás mielőbbi széles körű alkalmazása érdekében a nevelők folyamatos módszertani továbbképzése. Az integrációs program, az esélyegyenlőségi akcióterv sikeres megvalósítása a nevelők fejlesztőpedagógiai, drámapedagógiai továbbképzéseken történő részvételének támogatásával. A lemaradó, illetve tanulási nehézségeik miatt lassabban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozások biztosítása (egyéni fejlesztések, korrepetálások). Kiemelt figyelmet kívánnak fordítani azokra a tanulókra, akik valamilyen műveltségi területen tehetségesnek bizonyulnak, számukra lehetőséget biztosítanak tehetségük kibontakoztatására. (tantárgyi tehetséggondozó szakkörök, nem rendszeres - projekt-szerű - foglalkozások, versenyekre való gondos, egyéni felkészítés, versenyeztetés). Az integráció sikerességét elősegítő szabadidős tevékenységek szervezése (színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, táborok, szakkörök, klubdélutánok). Ezeknek a programoknak a finanszírozásához források felkutatása (pályázatok). A nyelvoktatás eredményesebbé tétele nemcsak a német, hanem az angol nyelv terén is. (idegen nyelvi egyéni fejlesztés, korrepetálás, tehetséggondozó szakkörök, kollegák módszertani továbbképzéseken való részvételének támogatása). Az integráció sikeressége, az eredményes tanulás és felzárkóztatás érdekében kisebb létszámú napközis csoportok, a felső tagozatban (szükség szerint) tanulószoba működtetése. Az iskolában elérhető sportfoglalkozások számának bővítése, a megismerhető sportágak körének szélesítése. Az iskolai és kerületi hagyományaink ápolása tanulóink aktív közreműködésével.

Megoldandó feladatok az infrastruktúra fejlesztése terén a Páneurópa Általános Iskolában, a költségvetési lehetőségek függvényében:          

A régi épület utcára néző ablakainak hangszigetelése a zajterhelés megszüntetése érdekében. A régi épület első emeletén vizesblokk (WC, mosdó) kialakítása. Az udvari sportpálya balesetveszélyes burkolatának cseréje. A futópálya „rehabilitációja”. Az épületben lévő hidegburkolat minőségi felülvizsgálata, esetleges cseréje. A számítástechnikai és egyéb oktatástechnikai eszközök folyamatos megújítása, karbantartása, szükség esetén cseréje. A folyosói falfelületek esztétikus és időtálló burkolása. A tetőtérben közösségi tér – házi színpad kialakítása. Az épület akadálymentesítése. Az épület hőszigetelésének megoldása, valamint az egyre gyakrabban meghibásodó fűtőtestek cseréje.

31


Fekete István Általános Iskola Általános feladatainak ellátása mellett az iskola 11 éve vállalta fel a részképesség-zavaros gyermekek fejlesztését kis létszámú osztályokban. Kezdetben első és második évfolyamon, majd 1-2-3. évfolyamon zajlott a fejlesztő munka. Ide azok a gyermekek kerültek, akiknek a figyelme még nem volt elég tartós, vagy akiknek diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára való hajlamátállapították meg a szakemberek. Az iskola fejlesztő pedagógusai speciális módszerekkel, egyéni fejlesztések, mozgásterápiás és logopédiai foglalkozások útján segítették a gyermekek felzárkózását. A kislétszámú osztályok fokozatosan megszűntek, de az integrált fejlesztés során is fel lehet használni azt a tapasztalatot és szakmai potenciált, amelyet a Fekete István Általános Iskola pedagógusai összegyűjtöttek a felzárkóztató fejlesztés terén. Az iskola pedagógiai munkájának kiemelt területe a drámapedagógia, a környezettudatos életvitelre való nevelés (ökoiskola), a matematika emelt szintű oktatása, az egyénhez igazodó fejlesztés, felzárkóztatás segítése, a tehetséggondozás, képességfejlesztés, valamint a művészeti nevelés. A tárgyi feltételek javítása terén legsürgősebb feladat az elavult számítógéppark modern hálózatra való cseréje, nagy teherbírású szervergéppel; a könyvtár olvasótermi részének kialakítása; a tantermek technikai fejlesztése interaktív eszközökkel. Az informatikai fejlesztés sürgető szükségességét az iskolát vizsgáló szakértők is hangsúlyozták. Mikszáth Kálmán Általános Iskola Az iskola kiemelt fejlesztési feladatai, melyek a kulcskompetenciákra épülnek és összekötik a műveltségi területek fejlesztési feladatait:  Énkép, önismeret fejlesztése;  Hon- és népismeret;  Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra;  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés;  Gazdasági nevelés;  Környezettudatosságra nevelés;  A tanulás tanítása;  Testi és lelki egészség;  Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Az iskola körzetében nagy számban laknak szociális helyzetükből és képességeik hiányából adódóan tanulásban akadályozott gyermekek, akiknek ellátása, fejlesztése különös gondot, speciális foglalkoztatást igényel. Az esélyegyenlőségi program megvalósítása rájuk nézve fokozottan érvényes. Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott, a szociális hátrányból és képességek fejlettségének hiányából adódó hátrányok kompenzálását segítő integrációs IPR programban. A program működtetésére az iskola pedagógusai felkészültek, annak módszereit átvették, illetve kidolgozták. Nehézséget jelenthet az integráló közeg biztosítása akkor, ha egy-egy évfolyamon az integrálandó tanulók alkotják a túlnyomó többséget. A közeljövőben – a költségvetési lehetőségek függvényében – folytatódik az épület felújítása, a tárgyi-technikai taneszköztár bővítése.

32

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (közkedvelt nevén: Zeneiskola) a tantervében rögzített feladatok eredményes teljesítésén túlmenően továbbra is szeretné vállalni a soroksári lakosság mind szélesebb körű zenei kiszolgálását, a fúvós hagyományok magas szintű ápolását. Jelen vannak valamennyi soroksári rendezvényen, amelyre felkérést kapnak. Együttműködnek az intézményekkel, civil szervezettekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Pedagógiai programjuk kulcsfogalma a tehetséggondozás.

Közalkalmazotti politika Közoktatási intézményeinkben pedagógus, pedagógiai munkát segítő, ügyviteli és fizikai besorolású közalkalmazottak dolgoznak. A betölthető álláshelyek számát az intézmény programjában megfogalmazott feladatok és a mutatószámok alapján évenkénti felülvizsgálattal határozzuk meg. Soroksár Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatott közalkalmazottak juttatásaira. Ennek során – az éves költségvetés lehetőségeit figyelembe véve – törekedni kell arra, hogy a kötelezően járó juttatásokon felül is, a jogszabályok adta lehetőségek szerint, ismerjük el munkájukat.

33


IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatás-fejlesztési koncepcióban meghatározott célok elérése érdekében Soroksár Önkormányzata 2008 és 2016 között az alábbi intézkedéseket dolgozza ki és hajtja végre:

1. Soroksár Önkormányzata kiemelt figyelmet kíván fordítani a közoktatási intézmények színvonalas működtetéséhez szükséges anyagi források biztosítására, ugyanakkor a közpénzekkel való gazdálkodás felelősségét érezve, a közoktatási intézmények rendszeres és korszerű ellenőrzésének szükségességére is. 2. Az éves költségvetés tervezése során elsődleges szempont, hogy az intézmények működőképessége nem foroghat veszélyben, intézményeink számára 2008-tól 2016-ig minden évben biztosítani kell az ésszerűen szükséges költségvetési forrásokat. 3. A nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztése a felújítási, valamint az eszközfejlesztési ütemterv szerint, a költségvetési lehetőségek figyelembevételével valósuljon meg. 4. A feladatellátás és a gyermeklétszám függvényében törekedni kell a nevelés-oktatás személyi feltételeinek szinten tartására, szükség szerinti fejlesztésére. 5. Helyi közoktatásunk jelentős értéke az intézményi pedagógus-kollektívák szakmai önállósága, innovatív ereje. Ezt megőrizve kell eleget tennünk a közoktatási törvényből eredő intézmény-fenntartói kötelezettségeinknek. 6. A Soroksáron kialakult intézményszerkezet alkalmas és elegendő arra, hogy a következő nyolc évben ellássa az oktatási feladatokat. Új intézmény alapítását, avagy a meglévők megszüntetését nem tervezzük. Az intézmények működésének folyamatos biztosításával megvalósuló közoktatás-szervezési változások (körzethatárok módosítása, intézmények közös igazgatás alá helyezése, stb) csak gondos előkészítés, szakmai indokoltság alapján, gazdaságossági számítások csatolásával kerülhetnek napirendre. 7. Az óvodai férőhelyek számának bővítési lehetőségét kétévente, a közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatát megelőzően, az óvodavezetők bevonásával meg kell vizsgálni; szükség esetén az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság készítsen a bővítésre vonatkozó javaslatot. 8. A helyi német, bolgár, roma kisebbség szakembereit be kell vonni az óvodai nevelési programok és az iskolai pedagógiai program kimunkálásába.

34

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Közoktatási koncepciója, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) 9. Az óvodai gyermeklétszám, illetve az általános iskolai létszámkeret vonatkozásában a mindenkori törvényi előírások az irányadók. Cél: az osztályonkénti tanulólétszám javítása a normatíván alapuló finanszírozás optimumához. 10. Az általános iskolákban 2008. szeptember 1-jétől csak olyan tanulócsoport tartható fenn, amelynek létszáma meghaladja a közoktatásról szóló törvény 3. sz. mellékletében rögzített átlaglétszám felét, azaz 1-4. évfolyamon eléri vagy meghaladja a 11 főt, 5-8. évfolyamon a 12 főt. Kivétel ez alól, ha az iskola adott évfolyamán csak egy tanulócsoport működik, illetve ha az azonos évfolyamon párhuzamosan működő csoportok összevonása a közoktatásról szóló törvény 3. sz. mellékletében rögzített maximumnál nagyobb létszámot eredményezne. 11. A beilleszkedési zavarral, magatartászavarral, dyslexiával, dysgraphiával küszködő gyermekek problémáinak kezelésére, az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerű elvégzésére megfelelő számú szakembert kell biztosítani. Az ellátandó gyermekek számáról a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény évente tájékoztassa az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot, mely – a felmérés eredményének ismeretében – javaslatot tehet a logopédusok, fejlesztő pedagógusok létszámának növelésére vagy csökkentésére.

V. LEGITIMÁCIÓ A Közoktatási Koncepció és Intézkedési Terv érvényessége, hatálya Érvényes elfogadásának napjától 2016. december 31-éig. Személyi- és területi hatálya kiterjed a fenntartó önkormányzat Képviselő-testületére, a Polgármesteri Hivatal osztályaira és az önkormányzat által működtetett közoktatási intézményekre. A Közoktatási Koncepció és Intézkedési Terv értékelése, felülvizsgálata A dokumentumban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselőtestület kétévente felülvizsgálja. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a képviselőtestület 2016. szeptember 1-ig végzi el. A Közoktatási Koncepció és Intézkedési Terv módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet:  A képviselőtestület bármely tagja,  Soroksár polgármestere és/vagy jegyzője,  A képviselőtestület szakmai bizottságai,  Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján.  Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. A Közoktatási Koncepciót és Intézkedési Tervet, illetve annak módosítását a Képviselő-testület határozatban fogadja el.

35


Soroksár Önkormányzatának Közoktatási Koncepciója és Intézkedési Terve nyilvános: a www.soroksar.hu honlapon megtekinthető, onnan szabadon letölthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető: - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Soroksári Fiókkönyvtára (1238 Budapest, Grassalkovich út 138.) - Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri titkárság) (1239 Budapest, Grassalkovich út 162.)

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét a Soroksári Bolgár Kisebbségi Önkormányzat megismerte, áttanulmányozta és elfogadásra javasolja. Budapest, 2008. május ... ……………………………….. elnök

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét a Soroksári Német Kisebbségi Önkormányzat megismerte, áttanulmányozta és elfogadásra javasolja. Budapest, 2008. május... ……………………………….. elnök

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét a Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat megismerte, áttanulmányozta és elfogadásra javasolja. Budapest, 2008. május... ……………………………….. elnök

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét a helyi közoktatási intézmények szülői szervezeteinek képviselői megismerték, áttanulmányozták és elfogadásra javasolják. Budapest, 2008. május... ……………………………….. a szülők képviseletében

36


Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét a helyi közoktatási intézmények diákönkormányzatának képviselői megismerték, áttanulmányozták és elfogadásra javasolják. Budapest, 2008. május... ……………………………….. a diákok képviseletében

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Közművelődési és Ifjúsági Bizottsága az Önkormányzat Közoktatási Koncepcióját és Intézkedési Tervét megismerte, áttanulmányozta és elfogadásra javasolja. Budapest, 2008. május... ……………………………….. elnök

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját ………/2008. (V.20.) sz.. határozatával elfogadja.

Budapest, 2008. május...

Geiger Ferenc polgármester

37

Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának

Recommend Documents