BUDAPEST FŐVÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA
Dr. Sallay Ágnes Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
A Környezetvédelmi Törvény szerint /47. § (4)/ a települési környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során kell végrehajtani.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
2
A Program A célok az alábbiak: a fenntartható fejlődés elveit, valamint a környezeti „energiaforrások” tudatos és takarékos felhasználását szem előtt tartva preventív környezetvédelmi eszközöket felvonultatni,különös tekintettel a klímaváltozást kedvezőtlenül befolyásoló környezetterhelésekre. az elhatározott fejlesztések és folyamatban lévő beruházásokhoz környezetvédelmi célú kiegészítő javaslatokat összeállítani. a felhalmozódott, öröklött környezeti károk felszámolására vonatkozó megoldásokat megtalálni. a kedvező környezeti állapot megőrzését biztosítani. a nyilvánosság eszközrendszerét bővíteni. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
3
A Program Új feladatok és jogszabályok: a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet, a stratégiai zajtérképek, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet. A városi környezetminőség akcióprogram keretében a közúti közlekedés okozta szennyezés (zaj, levegő) csökkentésére tett intézkedések követelménye. A környezeti alapállapot megismerése és a változás folyamatos figyelemmel kísérése érdekében meg kell teremteni a környezeti állapot minősítésére alkalmas monitoring rendszert. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
4
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
Az emberi tevékenység, elsősorban a közlekedés az erózió természetes folyamatát több nagyságrenddel felgyorsíthatja, a természetes növénytakaró kiirtása is erózióhoz vezet. Az erózió mértékét és veszélyességét meghatározó fő tényező – a növénytakaró eltávolítása mellett – a lejtőszög mértéke, a növénytakaró jellege, a terület feletti vízgyűjtő mérete, a talaj minősége, valamint – kevéssé felismert módon – az alapkőzet talajképző képessége. Burkolatlan terepen mozgó gépkocsik és motorkerékpárok következtében az Erzsébet-liget (Pest-hidegkút) mellett Vöröskővár környéke. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
5
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
A terepmotorozás, kisebb mértékben a hegyi kerékpárok és a télisportok okoznak eróziót. A Hármashatár-hegy csúcsa körül, a Libegő vonalában, a Normafa, Szent Anna- és Harang-völgy síterületen (főleg a szánkózás következtében), a Táboros-hegy lejtőin, az Ördög-ormon, valamint a Tétényi-fennsík peremén is. A barlangok közül kettő, a Szemlőhegyi- és a Pál-völgyi barlang, a nagyközönség számára nyitott, a gellérthegyi barlang pedig kápolnaként üzemel. A Várbarlang egy része is látogatható, a Mátyás-hegyi barlang vezetővel látogatható. A többi barlang zöme a nagyközönség elől lezárva, védett értékként csak kutatók számára látogatható. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
6
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
A főváros talajait az átlagosnál lényegesen több veszélyforrás terheli. A légszennyező anyagok kiülepedése, a vízszennyeződések, az infrastruktúrák műszaki meghibásodásai, a járdák és útfelületek téli csúszásmentesítése, a legális és illegális hulladéklerakás. A felső 80 cm-es talajréteg szennyezettségének vizsgálatára az MTA Talajtani Kutatóintézetével és az érintett kerületekkel egyeztetetten a Fővárosi Önkormányzat mérőhálózatot alakított ki 1100 mintavételi helyen évenként 150200 helyről vesznek mintát. Budapest talajai az elmúlt évtizedek alatt, főként a közlekedési és részben az ipari eredetű kibocsátások miatt jelentősen elszennyeződtek. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
7
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
A talajok szennyezés-mentesítése még nem valósult meg az óbudai gázgyár térségében, valamint a volt Csepel Művek és a Petróleum-kiöntő területén. A Metallochemia telephelyén és térségében a kármentesítés befejeződött. A pestszentlőrinci pakura- és kerozin szennyezés felszámolása megkezdődött. Az Orczy-kert kármentesítéséhez a záródokumentációt elfogadták. A fővárosi zöldfelületek ólomszennyezettsége 5-10-szerese a mezőgazdasági területeken mért értékeknek. Nagy forgalmú utak mentén a talajok ólomterhelése 15 ppm körüli. A természetvédelmi területek alacsony ólomterhelése egyértelműen annak köszönhető, hogy a forgalmas utaktól viszonylag nagyobb távolságban (0,5-1 km) helyezkednek el. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
8
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
9
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj A járdák és útfelületek téli csúszásmentesítésére még ma is leginkább a sót használják, ezáltal főként a belvárosi területek talajainak nátriumtartalma kiugróan magas.
Kerület I. VI. VIII. IX.
átlag (ppm) 276 608 393 460
max. (ppm) 520 2781 664 1053 TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Kerület XIV. XV. XVII. XIX. Dr. Sallay Ágnes
átlag (ppm) 212 270 162 478
max. (ppm) 471 630 297 936 10
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.1. Geológiai viszonyok, föld, talaj
A sózás eredménye, hogy a sóval érintett fák és cserjék évrőlévre gyengébb állapotba kerülnek, míg végül kiszáradnak. Különösen nagy kár keletkezett 2002-2003-ban, amikor az aszályos nyár után a főváros által kezelt fasorokban több mint 1200 fa pusztult ki a konyhasó miatt. A zöld vegetáció megvédése a kipusztulástól, a hidak és a közművek korróziós kárainak csökkentése végett szükséges a főváros köztisztaságról szóló 48/1994. (VIII. 01.) Főv. Kgy. rendelet módosítása. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
11
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍNI VIZEK
A Duna vízhozama Budapestnél 700 m3/s és 8500 m3/s érték között változik. Vízgyűjtő területe e szelvény fölött 184 893 km2. A Dunába több kisvízfolyás érkezik, patakok (Aranyhegyi patak, Ördög árok, Hosszúréti patak, Szilas patak, Rákos patak, Gyáli patak). 2000/60/EK ún. Víz keretirányelv teljes körű hazai jogi harmonizációja. Felszíni vizek minőségnek védelme érdekében 2015-ig meg kell valósítani a teljes körű csatornázást a 2000 lakos-egyenérték feletti települések esetén. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
12
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍNI VIZEK
A kisvízfolyások természetes befogadói a vízgyűjtő agglomerációs települések csapadékvizeinek és tisztított szennyvizeinek. A főváros területének 71%-áról (373 km2), valamint az agglomerációs övezet egy részéről (784 km2) 174 km hosszú fővárosi kezelésben lévő vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a csapadékvizet a befogadóba. Kiépítettségük szerint 6% zárt szelvényű, 44% burkolt és 50% földmeder. Budapesten felállításra került a város vízminőségét, vízminőségváltozását vizsgáló hálózat.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
13
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍNI VIZEK
Csökkent a közcsatornával el nem látott lakások száma. Jelentős területek még ma is közcsatornával ellátatlanok. Ezekről a területekről a szennyvizet ún. szippantós kocsikkal szállítják el. A lakásoknál alkalmazott átmeneti szennyvíztározók gyakran a talajvízbe juttatják a szennyvizet. A talajvíz jelentősen szennyezett Coli baktériumokkal. Az É-pesti szennyvíztisztító bővítése következtében a biológiailag tisztított szennyvizek aránya eléri a 45%-ot (FCSM Rt. 2005).
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
14
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍN ALATTI VIZEK
A mélyépítés, így a mélygarázsok, raktárak és közlekedési célú létesítmények a vízáramlás útját sok helyen elvágták, vagy leszűkítették. A műtárgyak közelében a felgyorsuló áramlás miatt kimosásokra, nagy területeken viszont természetes helyzetben elő nem fordult, tartós magas vízállásokra kell számítani. Jelenleg a főváros területén kb. 250 talajvízszintmegfigyelő kút működik.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
15
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍN ALATTI VIZEK
A II., III., XI. és XII. kerület területéről, különösen műszaki baleset, nyomócső vagy csatornatörés miatt megnövekedett gradiens esetén éves vagy tízéves nagyságrendű idő alatt a szennyezett víz elérheti a forrásokat, elsősorban a Lukács- és Császár fürdő területét. ezért a nyílt karszt területét s közvetlen környékét kiemelten szennyeződés-érzékenyként kell kezelni. Budán mintegy 40 hidegvízű forrás fakad. Rétegforrás. A Pesti-síkság forrásokban szegény, források csak a patakok mentén, a volt agyagfejtőkben és a Duna mentén találhatók. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
16
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek FELSZÍN ALATTI VIZEK
Budapest területén 17 helyen, mintegy 100 természetes forrás és 13 artézi kút tárja fel a langyos és a meleg gyógyvizeket. Jelentős forrásterület a Gellért-hegy észak-keleti és dél-keleti töve, a József-hegy környéke, külön figyelmet érdemel a Császárfürdő Török forrása, mert ez a város legbővebb vizű forrása. Hozama átlagosan 5000-7000 l/perc. Keserű talajvíz az örsödi (kőérberki) és a lágymányosi keserűvíz előfordulások. A kőérberki területen 15 kúttal működik a Hunyadi János keserűvíztelep. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
17
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Budapesten 1974 óta rendszeres levegőszennyezettség vizsgálatok folynak az országos mérőhálózat keretei között. 20 helyen kén-dioxid és nitrogén-dioxid, 27 helyen ülepedő, 11 helyen szálló por (PM10) porméréseket végeznek. Az ülepedő porból a fémszennyezettséget is mérik (ún. RIV hálózat). Működik egy 11 állomásból álló, folyamatos üzemű, közvetlen adattovábbítású monitor-hálózat is. Budapesten 1987 óta füstködriadó terv van érvényben 48/2003. (IX. 19.) Főv. Kgy. számon. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
18
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ
A hatályos jogszabályok szerint a légszennyezettségi agglomerációnak nyilvánított Budapest és környéke területén kötelező a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzés. Por- és koromszennyezés Ülepedő por:A szennyezőforrás környezetében lerakódó részecskék. Lebegő por: Ennek részecskéi sokáig tartózkodnak a levegőben, a szél messze sodorhatja őket. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
19
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ
A belváros és a főbb útvonalak NO2>40 µg/m3 szennyezettsége
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
20
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ Budapest és az agglomeráció településeinek minősítése CO szerint
Az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációnak kitett lakosság tekinthető exponáltnak, veszélyeztetettnek. Az utak hatásterületén belül élők ki vannak téve ilyen mértékű szennyezettségnek. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
21
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ Budapest és az agglomeráció településeinek minősítése NO2 szerint
a települések területén élők 20%-a van fokozott mértékben kitéve a közlekedés, illetve ipari forrás szennyező hatásának, a lakosság 80%-a mérsékelten vagy csak kis mértékben van exponálva. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
22
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota
2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Az összes forrásból származó SO2 TÁJÉPÍTÉSZETI KAR Dr. Sallay Ágnes kibocsátás
23
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota
2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Az összes forrásból származó CO TÁJÉPÍTÉSZETI KAR Dr. Sallay Ágnes kibocsátás
24
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota
2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Az összes forrásból származó NOx TÁJÉPÍTÉSZETI KAR Dr. Sallay Ágnes kibocsátás
25
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota
2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Az összes forrásból származó TÁJÉPÍTÉSZETI KAR Dr. Sallay Ágnes porkibocsátás
26
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
2.1.2. Vizek LEVEGŐ
Dr. Sallay Ágnes
27
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Környezeti elemek állapota 2.1.2. Vizek LEVEGŐ
A fővárosban élő emberek egyedi fűtésű lakásokban ma már zömmel földgáztüzelést alkalmaznak. Az olaj és a szilárdanyag tüzelés a peremkerületekben fordul csak elő. A háztartások jelentős részében a főzéshez és a melegvíz előállításához is földgázt használnak. A távfűtéses lakások egy részében központi melegvízellátás van és a főzéshez villamosenergiát használnak.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
28
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.1. Táji adottságok
A biológiailag aktív felületarányokkal jellemezhetjük. A biológiailag aktív felületarány átlagos értéke a fővárosban – a szakirodalom szerint is még éppen elfogadható – 45-55% körül van. A város egynegyed részén nagyon kedvezőtlen – 20% alatt marad – ez a mutató. Az ipari és közlekedési területek, valamint a belső városrészek zártudvaros, zsúfolt területein természeti környezetről alig beszélhetünk (a biológiailag aktív felületarány 0-10%). Még viszonylag kedvező – 45% vagy annál nagyobb értékűek a családiházas és a társasházas, illetve egyes zöldbe ágyazott intézményterületek. A biológiailag aktív felületarány értéke a város egyötödén nagyon jó, 75%. Ezek erdők, mezőgazdasági területek, vagy közparkok. A város lakónépességének több mint egynegyede 25%-os és csak a népesség 17%-a lakik jó mutatójú (65%) városrészekben. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
29
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.1. Táji adottságok
A budai és pesti Belváros impozáns dunai panorámája révén nemcsak építészeti, de táji értelemben is Budapest legértékesebb részei közé tartozik (a Duna szigetei).
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
30
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.1. Táji adottságok
Ahhoz, hogy a Főváros táji adottságai ne romoljanak, a jelenleg érvényes építésügyi szabályozás megváltoztatása szükséges! A budai hegyvidék további beépítését meg kell akadályozni. A Duna impozáns panorámájának megvédése nagyon fontos feladat. Egységes koncepció kialakításával meg kell védeni a zöld hálót. (A Főváros „Zöldfelület-fejlesztési Koncepciójának” megalkotása folyamatban van.)
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
31
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
Budapestnek ma nincs átfogó képe zöldfelületeinek helyzetéről (valós kiterjedéséről, területi fogyásáról, növekedéséről, minőségi jellemzőiről, állapotáról) és határozott jövőképe sincs zöldfelületeinek sorsáról.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
32
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
A zöldfelületek a növényzettel borított felületek, amelyeket a növényzet lombtömege révén az adott terület ökológiai értékére utaló zöldfelületi intenzitás (biológiai aktivitás) jellemez. A zöldterületek a zöldfelületi rendszer azon elemei, melyeket az OTÉK jogi-szabályozási kategóriába szorít. „...olyan beépítésre nem szánt, állandóan növényzettel fedett közterületek, amelyek maximális beépíthetősége nem haladja meg a 2%-ot.”
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
33
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
A zöldfelületek biológiai aktivitásának változása 1990 és 2005 között
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
34
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
A zöldfelületek egy része (zöldterületek, erdők, temetők, természetvédelmi terültek, vízfelületek) ingatlan nyilvántartási adatok alapján, illetve a fasorok adatai fenntartási célú nyilvántartások alapján abszolút értékben is meghatározható.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
35
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
A közjóléti – turisztikai, gazdasági – erdők a város zöldfelületének legnagyobb területű elemei, mai összterületük kb. 4966 ha. A város erdősültsége 11% ökológiai szempontból ez az arány nem kielégítő. A Főváros tulajdonában kb. 111,8 ha erdőterület van. A véderdők területe kb. 950 ha, elsősorban dél-pesti mezőgazdasági térségben találhatók. A városi parkok összterülete kb. 383 ha, s ez hét parkból tevődik össze. A közparkok 673 hektárral járulnak a zöldterülethez. Közkertek és fásított közterek összvolumene 1556 ha, így a közcélú zöldterület összesen kb. 2612 ha területű. Ez 8,2 m2/fő közpark-, közkert-ellátottságot jelent. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
36
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.2. Zöldfelületek, városi szabadterek
Ma a Fővárosban kb. 534 000 db útsorfát tartanak számon az út menti fasorokban. A város – 14 működő – temetőjének összterülete 470 ha. Ennek fele az Újköztemető, s a területek zöme a pesti oldalon található. Kialakulásuk, fenntartottságuk különböző, általában jellemző a zsúfoltság. Ma 21 lezárt, részben újraindítható, fejleszthető temető található Budapesten.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
37
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.3. Védett természeti területek
A főváros területének közel 6%-a áll védettség alatt, ez az arány országos, de nemzetközi összehasonlításban is igen jó. A 32/1999. (VII. 22.) Főv. Kgy. rendelet alapján fővárosi szintű védettséget élvez Budapesten 523 hektárnyi terület. A 145,6 ha területű Naplás-tó, a Kondor utcai libanoni cédrus, a Ferenc-hegyi maradvány karsztbokorerdő, a Palota-szigeti ártéri ligeterdő maradványa, a Denevér úti szilkafüves társulás, a pesti ősi mocsarak tájképét idéző palotai turjános, a Pesti-síkságra egykor jellemző homokbuckák maradványaként számon tartott csepeli Tamariska domb, a legfiatalabb dunai zátonysziget, a Kis-Háros-sziget és az egyéni kezdeményezésre létesült Péceli úti gyűjteményes kert. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
38
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.3. Védett természeti területek
A fővárosi természetvédelmi oltalomban részesülő területek főbb típusai: Az összefüggő, több hektár kiterjedésű természetes, természetközeli élőhelyek, amelyek táji, tájképi szerepe tágabb térségre kihat. 10 hektárnál nagyobb, összefüggő területre, táji léptékre terjed ki a természetvédelmi oltalom. Tétényi-fennsík, Kőérberki szikes rét, Rókahegyi kőbánya, vizes élőhelyek (pl. Merzse-mocsár). A természetes társulásokkal rendelkező fővárosi viszonylatban egyedülálló természeti értékek, amelyek zárványként maradnak fent a beépített környezetbe és védelmük más jogi eszközökkel nem megoldható (pl. a csepeli Tamariska domb, Mihályfi Ernő kertje). TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
39
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2. Természeti környezet állapota 2.2.3. Védett természeti területek
A fővárosi természetvédelmi oltalomban részesülő területek főbb típusai: Természeti emléke, amelyek az egész főváros számára jelentőséggel bírnak (pl. Fővárosi Állat- és Növénykert). Botanikai, zoológiai, geológiai gyűjtemények, gyűjteményes kertek, amelyek jelentős szerepet vállalnak a környezeti, természeti nevelésben (pl. Soroksári Botanikus Kert, Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma, de ide tartozik a Péceli úti – magántulajdonban lévő – eredetileg lakókert is. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
40
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet 2.3.1. Demográfia
Budapest népsűrűsége magasan az országos átlag feletti, annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan csökkenő tendenciájú. A két legfontosabb ok a természetes szaporodás/fogyás alakulása, a másik az hogy egyes rétegek kiköltöznek a városból, akik számára a környezeti terhelés növekedése (zaj, légszennyezés, zsúfoltság) elviselhetetlenné vált. Öregszik a város. Csökken a fiatal felnőtt lakosok és a gyermekkorúak száma.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
41
Kor
Férfi
Nő
0-4
39109
36847
5-9
44388
42441
10-14
47073
45243
15-19
61106
59681
20-24
77790
79687
25-29
68346
69488
30-34
55164
57115
35-39
49332
53034
40-44
71791
80344
45-49
65652
77828
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Budapest lakosságának korösszetétele 1997. január 1.
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet
2.3.1. Demográfia Kor
Férfi
Nő
50-54
63508
75963
55-59
50538
62331
60-64
39182
54045
65-69
38791
57159
70-74
31940
55394
75-79
21811
43370
80-84
11665
24463
85-89
6536
16459
90-94
1448
4834
285
1048
95-
Dr. Sallay Ágnes
42
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet
2.3.1. Demográfia
Budapest lakosságának korösszetétele 1997. január 1. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
43
Kor
Férfi
Nő
0-4
34694
33200
5-9
39226
37362
10-14
42391
40749
15-19
51516
49728
20-24
79812
78820
25-29
77447
78475
30-34
64042
63463
35-39
45982
48709
40-44
48586
55094
45-49
66685
79565
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Budapest lakosságának korösszetétele 2003. január 1.
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet
2.3.1. Demográfia Kor
Férfi
Nő
50-54
58645
73295
55-59
53973
67941
60-64
39909
55072
65-69
35166
52250
70-74
32803
54009
75-79
23814
45155
80-84
11439
25217
85-89
6649
15972
90-94
1796
5605
448
1217
95-
Dr. Sallay Ágnes
44
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet
2.3.1. Demográfia
Budapest lakosságának korösszetétele 2003. január 1. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
45
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet 2.3.2. Lakásállomány, épített környezet
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Lakónépesség kerületenkénti megoszlása Dr. Sallay Ágnes
46
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet 2.3.2. Lakásállomány, épített környezet
A lakásépítés a vizsgált időszakban lassú növekedést mutat, ez időszak alatt 2,2 szeresére nőtt. Legnagyobb mértékben az egyszobás lakások száma nőtt, több mint négyszeresére. Növekednek a lakások méretei, az egy lakásra jutó lakók száma csökken, messze az ország átlaga alatt van. Felerősödött a városon belüli vándorlás is, főleg a családi házas területek irányába.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
47
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Települési és épített környezet 2.3.3. Területszerkezeti összefüggések
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
48
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.1. Úthálózat, közlekedés
A város súlyának és területének növekedését a közlekedési hálózat fejlesztése a XX. század első feléig arányosan követte. A városi úthálózat szerkezete féloldalas, mert a városfejlesztés és városépítés következményeként a sugárirányú elemek folyamatos fejlesztése mellett, a harántoló útvonalak kiépítése elmaradt. A külső kerületekben nagy lakónépességet koncentráló lakótelepek épültek a szükséges szolgáltató, kereskedelmi infrastruktúra, valamint a munkahelyek fejlesztésével való összhang megteremtése nélkül, ennek következményeként jelentős a forgalom és az ebből eredő légszennyezés. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
49
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.1. Úthálózat, közlekedés
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Burkolt és burkolatlan utak hossza Dr. Sallay Ágnes
50
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.1. Úthálózat, közlekedés
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Közlekedési ágazatok kihasználtsága Dr. Sallay Ágnes
51
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.1. Úthálózat, közlekedés
A főváros tömegközlekedésének területi ellátottsági és mennyiségi mutatói kedvezőek, de minősége folyamatosan romlik. A zajterhelés csökkentése érdekében a járműkorszerűsítések mellett folyamatosan végezték a nagy forgalmú, elhasználódott villamos vonalak környezetkímélő, rugalmas ágyazatú pályaszerkezetre törtnő átépítését. A felújított villamos pályákon a zajkibocsátás átlagosan 10 dB-lel, a zajterhelés 3-7 dB-lel csökkent.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
52
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.1. Úthálózat, közlekedés
A fővárosi személygépkocsi-ellátottság az európai összehasonlító adatok alapján mennyiségi vonatkozásban megfelel az ország gazdasági fejlettségi szintjének. Ezer főre jutó személygépkocsik száma 345 db, az összes járműszám 400 db. Életkora és technikai szintje azonban nem felel meg az elvárt mindenkori átlagos technikai szintnek. Budapesten a járművek átlagos életkora 9,59 év, ez enyhén csökkenő tendenciájú.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
53
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.2. Közmű-ellátottság
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
54
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.2. Közmű-ellátottság
A két alapközmű – vezetékes víz, csatornázás – közötti fejlesztési eltérést a szaknyelvben közműollónak hívjuk. Cél: ennek az ollónak mielőbbi zárása. A vízvezeték-hálózat fejlesztése megállt, tekintettel a 98%-os hálózatkiépítésre. Közcsatornával ellátott lakások aránya a 87%-os szintről 94%-ra nőtt. Ugyanebben az időben a lakásállomány is nőtt 3,78%-kal. A közműolló lassan záródik. 2008-ig az arány elérheti a 95%-ot. A fővárosban a biológiailag is tisztított szennyvizek aránya eléri a 45%-ot. Az éves kénemisszió több mint 26 ezer tonnával csökkent. Budapest büszkélkedhet azzal, hogy a vezetékes gázellátás (88%) szinte teljes körű. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
55
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.2. Közmű-ellátottság
Földgázzal ellátott és ellátatlan lakások száma kerületenként TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
56
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.2. Közmű-ellátottság
Távfűtéssel ellátott lakások száma kerületenként TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
57
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.3. Zöldfelület-gazdálkodás
A Fővárosi Önkormányzat tulajdonába tartozó közcélú zöldterületek nagysága 92,6 ha. Kiemelt zöldterület 571,1 ha, a fasori fák darabszáma 25 898 db, az üres fahelyeké 7 870 db. A növények számára legalább évi 500-600 mm csapadék kell ahhoz, hogy víz hiányában ne károsodjanak. Budapest földrajzi elhelyezkedéséből adódóan ez természetes úton nem biztosítható. Az öntözőhálózatok fejlesztése éppen ezt a célt szolgálja. Az éjszakai öntözés előnyös a növényzetnek is és a város vízellátásának is, hiszen vízfogyasztás csúcsidején kívüli időszakban működik a rendszer. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
58
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.3. Zöldfelület-gazdálkodás
A fejlesztési és fenntartási feladatokra fordítható költségek alakulása TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
59
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.4. Városüzemeltetés helyzete 2.4.3. Zöldfelület-gazdálkodás
A költségvetés egy jelentős részét – évek óta – a parkokban eldobált és odahordott szemét eltávolítására kell fordítani. Rongálások mértéke éves szinten eléri a 30-40 millió Ft-os „értéket”. 24 órás őrzés biztosítja a rendet. A mintegy 26 ezer db fasori fa állapota kritikus – a fák zömét a múlt század elején telepítették – kivéve az elmúlt 10 évben, a parkrekonstrukció keretén belül felújított fasorokat, ezek a fák a teljes állomány mintegy 10%-át jelentik. A zöld hulladék a Fővárosi Önkormányzat saját komposzttelepére kerül. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
60
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5. Önállóan kezelt, a városüzemeltetésből eredő hatótényezők 2.5.1. Hulladékgazdálkodás
A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-ben elfogadásra került. Időközben életbe lépett az erre vonatkozó Intézkedési Terv, amely 2004-2008-ig érvényes.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
61
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.5. Önállóan kezelt, a városüzemeltetésből eredő hatótényezők 2.5.2. Zaj- és rezgésviszonyok
Közlekedési eredetű zaj 235 mérési ponton végzett mérések tanúsága szerint, az utak nagy része mellett a forgalom nappal 65 dB-nél nagyobb zajterhelést okoz, ami több órás tartósságot feltételezve már nehezen tolerálható. Néhány fontos útvonal környezetében a zajterhelési szint nappal 74 és 77 dB között van. Az éjszakai és nappali zajszintek közötti különbség csak 4-7 dB. A nappal 68 dB-nél nagyobb, éjjel a 63 dB-nél nagyobb zajszint értékek Budapest szinten minden főútjának környezetére jellemzőnek mondhatók.
Üzemi zaj Az üzemi zajforrásoktól származó zajterhelés a főváros lakosságának 23%-át érinti. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
62
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6. Környezetegészségügy Tüdőgondozó Intézetek Iskola-egészségügyi ellátás Budapest lakosságának egészségi állapota A hagyományosan használt indikátorok, így például a halálozás a népesség egészségi állapotának igen fontos összetevője. Továbbá a halálozási folyamatok alakulására irányuló elemzések gyakorlati jelentőségét növeli, hogy a halálozási adatok hazánkban szinte teljes körűen rendelkezésre állnak. Természetes fogyás Csecsemőhalandóság Születéskor várható élettartam TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
63
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.6. Környezetegészségügy Halálok struktúra Az elhalt férfiak közül legtöbben a keringési rendszer betegségei (45,60%, 5 025 fő), illetve daganatok (29,52%, 3 254 fő) következtében haltak meg. Az emésztőrendszer betegségei 912, a légzőrendszer betegségei pedig 329 halálesetet okoztak. A vezető halálokok közé tartozó sérülések, mérgezések miatt elhalt férfiak száma 818 fő volt. A nők halálozásában legnagyobb súlya a keringési rendszer betegségeinek (53,42%, 6 837 fő), valamint a daganatoknak (26,23%, 3 357 fő) van. A férfiakétól kisebb súllyal szerepelnek halálozásukban a légzőrendszer betegségei (2,54%, 325 fő), valamint a sérülések, mérgezések (6,09%, 779 fő). TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
64
3. KONCEPCIONÁLIS ALAPELVEK
A Környezetvédelmi Program koncepciója a meglévő terhelések csökkentését, a tőlterhelt területek tehermentesítését, s ezzel párhuzamosan a ma még jó környezetminőségű területek fenntartását és védelmét fogalmazza meg.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
65
3. KONCEPCIONÁLIS ALAPELVEK A Program stratégiai koncepciója a következő A kibővített belváros térségében a környezetterhelést felmérő (a levegőszennyezettséget és a zajterhelést) és az erre épülő programok alapján a terhelést csökkentő, azonnali és folyamatos beavatkozások. A történelmi belvárosban rehabilitációs jellegű fejlesztésekre, a városközpont lakóterületi újjáélesztése érdekében a környezetminőség javítása. A zöldfelületek koncepciója alapján mindent meg kell tenni, ogy a város ökológiai hálója ne sérüljön tovább. Az elszennyeződött talajú térségek kármentesítése, mint az örökölt környezeti károk mielőbbi felszámolása. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
66
3. KONCEPCIONÁLIS ALAPELVEK
A lakótelepeken az épületállomány műszaki színvonalának és esztétikai megjelenésének javítása, a parkolási gondok megoldása és a zöldfelületek minőségének javítása, a lakókörnyezet humanizálása. A volt ipari területek korszerű munkahelyi-, gazdasági-, kereskedelmi- és szolgáltatási területekké való fokozatos átalakítását kell preferálni.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
67
3. KONCEPCIONÁLIS ALAPELVEK A fenti koncepcionálisan kiemelt ágazatok terén a stratégiailag kiemelt feladatok közlekedési rendszer környezettudatos fejlesztése, levegőszennyezés korlátozása, zaj- és rezgésterhelés csökkentése, szennyvíztisztítás mértékének jelentős emelése, biológiailag aktív felületek növelése, a zöldfelületek színvonalának emelése, közterületek tisztaságának fokozása, komplex hulladékgazdálkodás.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
68
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.1. Komplex intézkedést igénylő területek Környezetvédelmi szempontból fokozott figyelmet igénylő térségek a következők: a belső zónába eső, belvárosi területek, főként a pesti oldalon, a Duna-parti területsáv, az agglomerációhoz kapcsolódó „zöldháló” területei, a nagy lakótelepek területei, az átmeneti zóna felhagyott vagy átalakuló összefüggő ipari területei (barna mezők), a szennyezésre érzékeny területek, az elszennyeződött talajú térségek, a főforgalmú utak melletti területek.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
69
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.1. Komplex intézkedést igénylő területek Ezekre a térségekre az alábbi átfogó szemléletet igénylő koordinált beavatkozást feltételező programjavaslatok fogalmazhatók meg: A belváros térségének tehermentesítése, városrehabilitáció. A legsúlyosabban terhelt térség környezetállapotának javítása csak komplex beavatkozással lehetséges. A közlekedésből eredő légszennyezés és zajterhelés csak az egész térségben egyszerre megvalósítható forgalomtechnikai fejlesztéssel csökkenthető. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy radikális forgalomkorlátozásra van szükség. Az ehhez szükséges népszerűtlennek tűnő intézkedések következményeit vállalni kell. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
70
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.1. Komplex intézkedést igénylő területek Duna-parti térség fejlesztése A Duna Budapest meghatározó vizuális eleme, ezért látványvédelmét hangsúlyosan kell kezelni. Zöldháló kialakítása, a biológiailag aktív felületek növelése, a meglévő zöldfelületek minőségének javítása. A Duna nemzetközi vízi út és része a Fővárosnak. Ennek ellenére egetlen tervfajta sem foglalkozik vele jelentőségének megfelelő mértékben.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
71
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.1. Komplex intézkedést igénylő területek
Lakótelepek rehabilitációja, humanizálása Barna mezős beruházások preferálása Szennyezés-érzékeny területek védelme
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
72
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.1. Komplex intézkedést igénylő területek Fokozottan szennyezés-érzékeny területek
a beépítés által erősen veszélyeztetett budai hegyvidék, a széttagolás és túlterhelés által erősen fenyegetett budai erdők, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek, hévíznyerő-helyek védőterülete, fővárosi ivóvízbázis védőterülete, források, kutak védőterületei, karsztos felszínek, a pesti oldal szennyezés-érzékeny mély fekvésű területei.
Elszennyeződött talajú térségek kármentesítése TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
73
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.2. A Program megvalósításának kulcstényezői 4.3. A Program megvalósításának eszközei
kutatás, műszaki fejlesztés, környezetvédelmi információs rendszer, intézményi rendszer, tájékoztatás, oktatás, társadalmi részvétel, érdekegyeztetés.
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
74
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.3. A Program megvalósításának eszközei Kutatás, fejlesztés A város környezeti állapotának jellemzésére és előrejelzésére szolgáló modellezési kutatások. Városklimatológiai kutatások. A városi légcirkuláció, az átszellőzési viszonyok egzakt feltárása. Környezetterhelhetőségi kutatások kiterjesztése. A környezet, gazdaság, társadalom kapcsolatrendszerének feltárása. A környezet szabályozott védelmét, hasznosítását és fejlesztését egyaránt szolgáló jogi és gazdasági szabályozórendszer fejlesztési lehetőségének vizsgálata. A társadalom közreműködésének, részvételének, érdekérvényesítési mechanizmusainak elméleti megalapozása a környezetvédelem terén. Térségi komplex környezetvédelmi kutatások az agglomerációval közösen. TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
75
4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIÁJA 4.3. A Program megvalósításának eszközei
Környezetvédelmi Információs Rendszer Intézményi rendszer Tájékoztatás, oktatás, nevelés
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
76
5. INTÉZKEDÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE 6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Programban megfogalmazott feladatok 59%-a teljesült, 21%-a részben teljesült, 10%-a időarányosan teljesült és 10%-a nem teljesült. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a feladat végrehajtása – valamilyen okból – el sem kezdődött! TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
77
6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS
A legfontosabbak a közösen megoldandó problémák közül: 1. 2. 3. 4. 5.
Közlekedési eredetű környezetterhelések csökkentése. Zöldháló, egységes ökológiai hálózat, erdőtelepítések. Vízbázisok védelme (Szentendrei-sziget, Csepel-sziget). Folyékony és szilárd hulladék elhelyezése, kezelése. Kisvízfolyások revitalizációja (Szilas-patak, Rákos-patak).
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
78
6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 6.1. Javaslatok a felülvizsgálat tapasztalatai alapján
TÁJÉPÍTÉSZETI KAR
Dr. Sallay Ágnes
79
