Budapest, december 23. TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2014. december 23.

12. szám

TA R TA LO M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY

2206–2592

II. GAZDASÁG

2593–2616

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

2617–2647

2206

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

12. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

HIRDETMÉNYEK

284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról .................................................................................

2207

2014. évi LXII. törvény

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról......................................................................

2273

2014. évi LXXIV. törvény

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról ..................................................................................

2388

36/2014. (XI. 27.) NGM rendelet

A díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról ...................................

2532

2014. évi LXXVII. törvény

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

2534

2014. évi LXXVIII. törvény

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról .........................................

2542

37/2014. (XII. 10.) NGM rendelet

Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről ............................

2555

Dijfizetés Szabályzat módosításáról .........................................................

2586

Az Országos Betétbiztosítási Alap közleménye

2587

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2207

A Kormány 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelete az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában és a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni az állam jegybanki részesedéseit (tartós részesedések jegybankban), a tartós részesedéseket nem pénzügyi vállalkozásban, a tartós részesedéseket pénzügyi vállalkozásban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban), valamint az egyéb tartós részesedéseket.” (2) Az Áhsz. 11. §-a a következő (9a)–(9c) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A mérlegben a tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban között kell kimutatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, valamint az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban). (9b) A mérlegben a tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban között kell kimutatni az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban). (9c) Az egyéb tartós részesedések között kell kimutatni a) a nonprofit gazdasági társaságban fennálló tartós részesedéseket, b) az olyan nemzetközi szervezetekben fennálló tartós részesedéseket, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített, és c) – a befektetési jegyek kivételével – a nem gazdasági társaságban, társulásban, nemzetközi szervezetben fennálló tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetéseket.” (3) Az Áhsz. 11. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(10) A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit. (11) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között el kell különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.”

2. § Az Áhsz. 12. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetési jegyeket kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő

2208


12. szám

költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket, a helyi önkormányzatok kötvényeit és a befektetési jegyeket.” 3. §

(1) Az Áhsz. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat.” (2) Az Áhsz. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni a betét elhelyezésének évén túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket és az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket.” (3) Az Áhsz. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt. (4) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlái – ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét.”

4. § Az Áhsz. 14. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a) a 2014. január 1-jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását – ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket –, b) a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A–49/B. § szerinti változásait, és c) a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlegének év végi nullára csökkentését a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat ellátó szervezeteknél, valamint a Kincstárban a központi kezelésű előirányzatokhoz és a finanszírozási kiadások, bevételek kezeléséhez kapcsolódóan vezetett technikai, lebonyolítási, beszedési és finanszírozási számlák – a Kincstár belső szabályzatában foglalt rend szerinti – év végi egyenlegének összevezetését kell kimutatni.” 5. § Az Áhsz. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök – ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – és a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a más tulajdonosi joggyakorló szervezettől átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál, korábbi tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek, új tulajdonosi joggyakorló szervezetnek nyilvántartásba kell vennie.” 6. §

(1) Az Áhsz. 16. § (3c) és (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3c) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke a bővített, megváltozott rendeltetésű, átalakított, megnövelt élettartalmú, teljesítőképességű eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. (3d) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan

12. szám


vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.” (2) Az Áhsz. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Ha e rendelet a bekerülési értéket az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegében határozza meg, a bekerülési értéket nem módosítja a teljesítéskor realizált árfolyamnyereség miatt a végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkentése.”

7. § Az Áhsz. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell elszámolni.” 8. § Az Áhsz. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)–(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy] „c) a tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban – ide nem értve az állam jegybankban fennálló részesedését – fennálló tartós részesedések után mutatható ki.” 9. § Az Áhsz. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.” 10. §

11. §

(1) Az Áhsz. 25. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét és a (9a) bekezdés szerinti más különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.” (2) Az Áhsz. 25. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a) az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, b) az egységes rovatrend B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B410. Biztosító által fizetett kártérítés, B411. Egyéb működési bevételek, B51. Immateriális javak értékesítése, B52. Ingatlanok értékesítése, B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése és B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, c) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában, d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét, és e) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét.” (1) Az Áhsz. 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan követelés leírt összegét, valamint a (11a) bekezdés szerinti más különféle egyéb ráfordításokat.”

2210


12. szám

(2) Az Áhsz. 26. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) A más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, b) az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások, K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak és K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ideértve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is, c) az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót, d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét, e) az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor, és f ) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét.”

12. §

(1) Az Áhsz. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a) a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor a bevont részesedések könyv szerinti értékét, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, b) a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés könyv szerinti értékét, c) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, és d) az (5a) bekezdés szerinti más rendkívüli ráfordításokat.” (2) Az Áhsz. 28. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A más rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, b) az egységes rovatrend K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás, K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak és K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, c) a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, d) a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb, e) az Szt. 86. § (6) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint (7) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági eseményeket.”

13. §

(1) Az Áhsz. 40. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett

12. szám


a) költségvetési kiadásoknak a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési kiadások nyilvántartásba vételének megszüntetését is – a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, b) költségvetési bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is – a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. E bekezdés alkalmazásában megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik. (3) A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ha a közhatalmi bevétel összege ennek eredményeként év végén negatív előjelű lenne, annak összegét nullára kell módosítani, és a különbséget kiadásként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség keletkezését követően azonnal – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti időpontig – el kell végezni a korábbi költségvetési kiadás vagy költségvetési bevétel és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség vagy követelés csökkentését, és a visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettséget a 48. § (8) bekezdés a) pontja vagy 48. § (10) bekezdés a) pontja – a (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben az ott megjelölt rovatot terhelő végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként – szerint kell elszámolni.” (2) Az Áhsz. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a finanszírozási bevételek és kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett (2) bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is – a 15. mellékletben az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.”

14. § Az Áhsz. 41. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számla kizárólag a kiadási előirányzatok nyilvántartására szolgáló számlára bontható tovább. A nyilvántartási számlán csak a 42. § (1) bekezdése szerinti gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet. (1b) A K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése és a B817. Betétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kizárólag a kiadási és bevételi előirányzatok, valamint a teljesítés nyilvántartására szolgáló számlákra bonthatók tovább.” 15. §

(1) Az Áhsz. 43. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Nem lehet költségvetési évet követően esedékes követelést nyilvántartani az egységes rovatrendnek a) a (13) bekezdés b) pontja szerinti, és b) a B8121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése, B8192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei és B821. Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.” (2) Az Áhsz. 43. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Nem lehet költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrendnek a) a (6) bekezdés és a (13) bekezdés a) pontja szerinti, és b) a K9112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.” (3) Az Áhsz. 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Ha a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács váltó kibocsátásával egyenlít ki valamely végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget, az eredeti kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez kapcsolódó rovathoz tartozó teljesítés nyilvántartási számlán a váltó kamatot nem

2212

16. §


12. szám

tartalmazó összegének megfelelő kiadási teljesítést, a B84. Váltóbevételek rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlákon követelést és bevételi teljesítést, valamint a K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget kell nyilvántartásba venni. A váltó kiegyenlítését a K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó teljesítés nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.” (4) Az Áhsz. 43. § (13) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet] „a) kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrend K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása, b) követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai, B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól, B8122. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása, B8124. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei, B823. Külföldi értékpapírok kibocsátása, B824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől, B825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől, B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei és B84. Váltóbevételek,” (rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.) (5) Az Áhsz. 43. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A 48. § (8) bekezdés c) pontja szerinti szervezet által előírt követeléseket, vállalt kötelezettségeket, továbbá azok változásait, a változás jogcímeit a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 17-éig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.” (1) Az Áhsz. 44. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni) „j) az államháztartás önkormányzati alrendszerében év közben irányító szervet váltó költségvetési szervek esetén ja) az átadó irányító szervnél az átadásig a K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton elszámolt kiadások átvezetését a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovatra, jb) az átvevő irányító szervnél az átadónál az átadásig a K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton elszámolt kiadások nyilvántartásba vételét e rovaton a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton történő bevétel elszámolásával együtt,” (2) Az Áhsz. 44. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni) „k) a 43. § (10) bekezdése szerinti esetben a B84. Váltóbevételek és a K94. Váltókiadások rovatokon történő elszámolást.” (3) Az Áhsz. 44. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) A (2) bekezdés a)–e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó más – a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláin elszámolandó – pénzforgalmat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni, illetve a pénzügyi számvitelben könyvelni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 17-éig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.”

17. § Az Áhsz. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására, valamint az államháztartás sajátosságai miatt felmerülő más – tartalmilag követelés vagy kötelezettség jellegű – elszámolásokra az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat nettó módon kell vezetni.”

12. szám 18. §

19. §


(1) Az Áhsz. 48. § (8) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki: (A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „h) a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök és más eszközök értékét a cégbírósági bejegyzés időpontjáig, i) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig.” (2) Az Áhsz. 48. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a kapott túlfizetésekből, a téves és visszajáró befizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint az egyéb kapott előlegekből – így különösen a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből – állnak,” (3) Az Áhsz. 48. § (10) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki: (A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „h) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – a kapott pénzeszköz visszaadásáig vagy bevételként történő elszámolásáig, i) az egyéb sajátos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen belül ia) nemzetközi támogatási programok pénzeszközeiként az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve, ib) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál elhelyezett fedezeti betétek között a Gst. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, külföldi pénzintézetek által, származékos műveletek különbözeteként elhelyezett fedezeti betétek összegét.” (1) Az Áhsz. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni.” (2) Az Áhsz. 51. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01–04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. (1b) Az egységes számlatükörben meghatározott a) előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá, b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák – saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább, kivéve ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.”

20. § Az Áhsz. 53. § (8) bekezdés l) és m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni) „l) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, m) az 1–4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben,”

2214


12. szám

21. § Az Áhsz. IV. fejezete a következő 24/A. alcímmel egészül ki:

„24/A. A hibák javítása 54/A. § (1) A beszámolóval le nem zárt 7. § szerinti időszakkal kapcsolatos hibákat a könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével kell javítani. Ha a javítás csak az 51. § (1a) bekezdése alapján alábontott könyvviteli számlákat érinti, a hiba a hibát okozó tétel visszakönyvelése helyett az érintett könyvviteli számlák közötti átkönyveléssel is javítható. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt hibákat a hibát okozó tétel visszakönyvelésével, mérlegfordulónapi időponttal kell javítani. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a mérlegkészítés időpontja és a beszámoló jóváhagyása között a beszámoló jóváhagyására jogosult a részére megküldött beszámoló javítását rendeli el. (3) A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti időpontig vagy az (5) bekezdés alapján elrendelt hibajavítás keretében javíthatók a (2) bekezdés szerint. (4) Ha a Kincstár az éves költségvetési beszámolók 35. § szerinti felülvizsgálata során elrendeli a benyújtott éves költségvetési beszámoló javítását, a könyvelést – ha szükséges – a (2) bekezdés szerint kell javítani. A felülvizsgálat során a Kincstár nem rendelhet el a (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő javításokat, azokra erre hivatkozással nem könyvelhető módosítás. (5) Az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium a) az irányító szerv kérelmére, b) a Kincstárnak az éves költségvetési beszámolók 35. § szerinti felülvizsgálata alapján megtett javaslatára, c) az Állami Számvevőszéknek az éves költségvetési beszámolók áttekintése során megfogalmazott észrevételeire, vagy d) saját hatáskörben a benyújtott éves költségvetési beszámolók vizsgálata során a mérlegfordulónapot követő évben elrendelheti az éves költségvetési beszámoló és ezzel összefüggésben a (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő hibák javítását. 54/B. § (1) A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. § szerint az irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével – a feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével javítani. A feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható és nem küldhető meg újra a Kincstárnak. (2) A költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. § szerint az irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével – nem javítható. Egyéb esetben a javítást a 40. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni. (3) A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. § szerint az irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével – a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani. (4) A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. § szerint az irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével – a pénzügyi számvitelben az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. A jelentős összegű hibákat az 53. § (8) bekezdése szerinti zárlatot megelőzően át kell vezetni a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára. (5) A (2)–(4) bekezdés szerint feltárt jelentős összegű hibákat a 9. § (2) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése szerint a hiba javításának évében az éves költségvetési beszámolóban is be kell mutatni. E rendelkezést nem kell alkalmazni a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintően feltárt azon hibákra, amelyeket az 54/A. § (3) és (5) bekezdése alkalmazhatóságának hiányában csak a feltárás időszakának könyvelése keretében lehetett javítani.” 22. §

(1) Az Áhsz. 1. 5. melléklete az 1. melléklet, 2. 9. melléklete a 2. melléklet, 3. 10. melléklete a 3. melléklet, 4. 11. melléklete az 5. melléklet, 5. 15. melléklete a 7. melléklet, 6. 16. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

12. szám


(2) Az Áhsz. 17. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. (3) Az Áhsz. 1. 10. melléklete a 4. melléklet, 2. 12. melléklete a 6. melléklet, 3. 15. melléklete a 8. melléklet, 4. 17. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

23. §

(1) Az Áhsz. 1. 1. § (1) bekezdés 6. és 9. pontjában, 12. § (5) bekezdés a) pontjában, 26. § (10) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 49/A. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 56. § (2a) bekezdésében az „ide értve” szövegrész helyébe az „ideértve” szöveg, 2. 1. § (2) bekezdésében, 37. § (7) bekezdésében, 13. mellékletében, 14. mellékletében és 15. mellékletében a „Stabilitási tv.” szövegrész helyébe a „Gst.” szöveg, 3. 2. § (4) bekezdésében a „részletező nyilvántartásokat vezetnek, és azokról” szövegrész helyébe az „e rendelet szerinti részletező nyilvántartásokat vezetnek, és azok adatai alapján” szöveg, 4. 6. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „összetételéréről” szövegrész helyébe az „összetételéről” szöveg, 5. 7. § (5) bekezdésében a „társulás éves költségvetési” szövegrész helyébe a „társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési” szöveg, 6. 10. § (2) bekezdésében az „és forgóeszközöket, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos a tulajdonában” szövegrész helyébe az „és forgóeszközöket – ideértve a jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is –, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet a tulajdonában” szöveg, 7. 10. § (3) bekezdésében a „felújításokat, valamint beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell” szövegrész helyébe a „felújításokat, azok aktivált értékét, valamint a beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell” szöveg, 8. 11. § (5) bekezdésében az „ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok” szövegrész helyébe a „tárgyi eszközök” szöveg, 9. 11. § (6) bekezdésében az „az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti munkák” szövegrész helyébe az „a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások” szöveg, 10. 11. § (11) bekezdésében a „szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni.” szövegrész helyébe a „szerződést kötött. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között el kell különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.” szöveg, 11. 14. § (2) bekezdésében az „értékét és változásait” szövegrész helyébe az „értékét” szöveg, 12. 15. § (3a) bekezdésében a „tulajdonosnál – az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél – az államháztartáson” szövegrész helyébe a „tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson” szöveg, 13. 16. § (3) bekezdésében az „eszközök bekerülési értéke” szövegrész helyébe az „eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke” szöveg, 14. 16. § (3a) bekezdésében a „munkák bekerülési értéke” szövegrész helyébe a „munkák esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke” szöveg, 15. 16. § (7) bekezdésében a „vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz” szövegrész helyébe a „vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz” szöveg, 16. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „meg.” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg,

2216

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 17.

18. 19. 20. 21.

22. 23. 24.

25. 26.

27.

28. 29.

30.

31.

32. 33.

34. 35. 36. 37.

lép.

12. szám

26. § (4) bekezdésében a „között kell kimutatni az egységes rovatrend K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket” szövegrész helyébe a „között az Szt. 78. § (5) bekezdése szerinti gazdasági eseményeket kell kimutatni” szöveg, 30/A. § a) pontjában a „február 15-e” szövegrész helyébe a „február 25-e” szöveg, 30/A. § b) pontjában a „február 28-a” szövegrész helyébe a „február 25-e” szöveg, 30/A. § f ) pontjában a „május 31-e” szövegrész helyébe a „június 30-a” szöveg, 32. § (4) bekezdésében a „nyújtja be a Kincstárnak. A Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját további tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.” szövegrész helyébe a „nyújtja be a Kincstárnak.” szöveg, 44. § (2) bekezdés h) pontjában az „a követően, és” szövegrész helyébe a „követően,” szöveg, 44. § (2) bekezdés i) pontjában az „a rendezését.” szövegrész helyébe a „rendezését,” szöveg, 44. § (4) bekezdésében az „a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KIR rendelet) 29/A. § a)–d) pontja szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint” szövegrész helyébe az „az Ávr. 62/E. § (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján” szöveg, 44. § (5) bekezdésében az „a KIR rendelet 23. § (5) és (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Ávr. 62/E. § (2) és (3) bekezdése szerint” szöveg, 47. § (3) bekezdésében a „tulajdonos – az állami vagyon esetén ide értve a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetet is – államháztartáson” szövegrész helyébe a „tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezetet államháztartáson” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „és a számlák és a házipénztár közötti pénzforgalmat” szövegrész helyébe az „a számlák és a pénztárak, csekkek, betétkönyvek közötti pénzforgalmat, valamint a kincstári számlavezetéssel kapcsolatban felmerült pénzeszköz átvezetéseket” szöveg, 48. § (7) bekezdésében az „időpontjáig a (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „időpontjáig – a 39. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számlákat érintő esetben az ott megjelölt határidőig – a (3) bekezdés” szöveg, 48. § (8) bekezdés f ) pontjában a „kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, és” szövegrész helyébe a „kifizetését és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásait a finanszírozó által történő megtérítésig” szöveg, 48. § (9) bekezdés a) pontjában a „személyi juttatásokat” szövegrész helyébe az „illetményeket, munkabéreket – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is –” szöveg, 48. § (10) bekezdés f ) pontjában az „ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és” szövegrész helyébe az „ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig,” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként” szövegrész helyébe a „pénzforgalmát a saját nyilvántartási számláin bevételként” szöveg, 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – a vagyonkezelésbe” szövegrész helyébe a „tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe” szöveg, 1. melléklet 8. pontjában az „1. cím 2. alcím 4. jogcímcsoportjába és a 2. cím” szövegrész helyébe az „1. cím 1. alcím 3. jogcímcsoportjába, 1. cím 2. alcím 4. jogcímcsoportjába és 2. cím” szöveg, 2. melléklet 6. pontjában az „eszközök, ÁFA deviza bevételi számlával kapcsolatos” szövegrész helyébe az „eszközökkel kapcsolatos” szöveg, 8. mellékletében a „Nem aktivált beruházások” szövegrész helyébe az „Immateriális javak beszerzése, nem aktivált beruházások” szöveg, 14. mellékletében az „a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat,” szövegrész helyébe az „a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, amennyiben azok ismertek” szöveg

12. szám


(2) Az Áhsz. 1. 10. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Nvt.)” szöveg, 2. 14. § (1) bekezdésében a „kötelezettségeket, a 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári” szövegrész helyébe a „kötelezettségeket, a kincstári” szöveg, 3. 14. § (4a) bekezdésében a „meglévő nem idegen pénzeszközök” szövegrész helyébe a „meglévő – e rendelet 2014. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint nem idegen – pénzeszközök” szöveg, 4. 14. § (12) bekezdésében és 25. § (8) bekezdésében a „B63.” szövegrész helyébe a „B65.” szöveg, 5. 16. § (6) bekezdésében a „K9123” szövegrész helyébe a „K9122” szöveg, 6. 28. § (2) bekezdésében a „B73” szövegrész helyébe a „B75” szöveg, 7. 30. § (3) bekezdés a) pontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe az „az Nvt.” szöveg, 8. 40. § (1) bekezdésében az „egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók” szövegrész helyébe az „egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani” szöveg, 9. 41. § (1) bekezdésében a „vezetni, valamennyi” szövegrész helyébe a „vezetni, az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel valamennyi” szöveg, 10. 41. § (1a) bekezdésében a „K512. Tartalékok” szövegrész helyébe a „K513. Tartalékok” szöveg, 11. 41. § (1b) bekezdésében a „K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése és a B817. Betétek megszüntetése” szövegrész helyébe a „K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése és a B817. Lekötött bankbetétek megszüntetése” szöveg, 12. 41. § (2) bekezdésében a „K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre” szövegrész helyébe a „K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre” szöveg, 13. 43. § (6) bekezdésében a „K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz” szövegrész helyébe a „K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K918. Központi költségvetés sajátos finanszírozási kiadásai, K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai, K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz” szöveg, 14. 43. § (12) bekezdésében az „a teljesítéssel egyező összegű követelést” szövegrész helyébe az „a 41. § (1b) bekezdése szerinti rovatok kivételével a teljesítéssel egyező összegű követelést” szöveg, 15. 44. § (2) bekezdés b) pontjában az „a 48. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 43. § (10) bekezdése szerinti váltó kibocsátásakor, a 48. § (5) bekezdése” szöveg, 16. 45. § (3) bekezdésében a „számlák további tagolásával” szövegrész helyébe a „számlák 51. § (1a) bekezdése szerinti alábontásával” szöveg, 17. a 48. § (2) bekezdésében a „sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások” szövegrész helyébe a „sajátos eszközoldali elszámolások” szöveg, 18. 48. § (8) bekezdés a) pontjában az „a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint” szövegrész helyébe az „a teljesített túlfizetésekből, téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint” szöveg, 19. a 48. § (8) bekezdés g) pontjában a „megtérítéséig.” szövegrész helyébe a „megtérítéséig,” szöveg, 20. 48. § (10) bekezdés g) pontjában az „évéig.” szövegrész helyébe az „évéig,” szöveg, 21. 14. melléklet VI. pont 1. alpont l) alpontjában és VII. pont 1. alpont p) alpontjában az „a nemzeti vagyonról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Nvt.” szöveg, 22. 14. melléklet VIII. pont 1. alpont i) alpontjában és VIII. pont 2. alpont i) alpontjában a „nemzeti vagyonról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Nvt.” szöveg, 23. 1. melléklet 3. pontjában a „8–11” szövegrész helyébe a „8–10” szöveg, 24. 1. melléklet 4. pontjában a „X. fejezet 24” szövegrész helyébe a „XI. fejezet 32–34” szöveg, 25. 1. melléklet 5. pontjában a „XI. fejezet 17. és 18” szövegrész helyébe a „XIV. fejezet 21” szöveg, 26. 1. melléklet 6. pontjában a „21., 24. és 25” szövegrész helyébe a „21. és 25” szöveg, 27. 2. melléklet 2. pontjában a „XVII. fejezet 24.” szövegrész helyébe a „XIV. fejezet 21.” szöveg, a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szöveg lép.

2218


12. szám

24. §

(1) Hatályát veszti az Áhsz. 42. § (2) bekezdése és 2. melléklet 18. pontja. (2) Hatályát veszti az Áhsz. 48. § (11) bekezdése és 49. § (1)–(3) bekezdése.

25. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–3. §, a 10–12. §, a 15. §, a 16. § (2) és (3) bekezdése, a 18. §, a 19. §, a 22. § (1) és (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, az 1–3. melléklet, az 5. melléklet, a 7. melléklet, a 9. melléklet, valamint a 10. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

12. szám


1. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont II. Tárgyi eszközök alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek 3. Tenyészállatok 4. Beruházások, felújítások 5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése” 2. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont III. Befektetett pénzügyi eszközök alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedések - ebből: tartós részesedések jegybankban - ebből: tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban - ebből: tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban - ebből: tartós részesedések társulásban - egyéb tartós részesedések 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - ebből: államkötvények - ebből: helyi önkormányzatok kötvényei 3. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése” 3. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 1. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök - ebből: immateriális javak - ebből: tárgyi eszközök - ebből: tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése” 4. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész C) PÉNZESZKÖZÖK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Pénzeszközök I. Lekötött bankbetétek 1. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 2. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 1. Forintpénztár 2. Valutapénztár 3. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök III. Forintszámlák 1. Kincstáron kívüli forintszámlák 2. Kincstárban vezetett forintszámlák IV. Devizaszámlák 1. Kincstáron kívüli devizaszámlák 2. Kincstárban vezetett devizaszámlák” 5. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész D) KÖVETELÉSEK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „D) Követelések I. Költségvetési évben esedékes követelések 1. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről - ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről 2. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről - ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről 3. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések jövedelemadókra - ebből: költségvetési évben esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra

2220


12. szám

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra - ebből: költségvetési évben esedékes követelések vagyoni típusú adókra - ebből: költségvetési évben esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre 4. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések tulajdonosi bevételekre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések ellátási díjakra - ebből: költségvetési évben esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra - ebből: költségvetési évben esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések kamatbevételekre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire - ebből: költségvetési évben esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb működési bevételekre 5. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések immateriális javak értékesítésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések ingatlanok értékesítésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések értékesítésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre 6. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól - ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől - ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 7. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól - ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől - ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 8. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre - ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből - ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből - ebből: költségvetési évben esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére - ebből: költségvetési évben esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire - ebből: költségvetési évben esedékes követelések rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire - ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből - ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből II. Költségvetési évet követően esedékes követelések 1. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről 2. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről 3. Költségvetési évet követően esedékes követelések közhatalmi bevételre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések jövedelemadókra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések vagyoni típusú adókra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre 4. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére

12. szám


- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések tulajdonosi bevételekre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ellátási díjakra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kamatbevételekre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb működési bevételekre 5. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási bevételre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések immateriális javak értékesítésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ingatlanok értékesítésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések értékesítésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre 6. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 7. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 8. Költségvetési évet követően esedékes követelések finanszírozási bevételekre - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből III. Követelés jellegű sajátos elszámolások 1. Adott előlegek - ebből: immateriális javakra adott előlegek - ebből: beruházásokra adott előlegek - ebből: készletekre adott előlegek - ebből: igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek - ebből: foglalkoztatottaknak adott előlegek - ebből: túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések 2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3. Más által beszedett bevételek elszámolása 4. Forgótőke elszámolása 5. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása 6. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása 7. Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása 8. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök 9. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok” 6. Az Áhsz. 5. melléklet ESZKÖZÖK rész E) EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „E) Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások I. December havi illetmények, munkabérek elszámolása II. Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolásai” 7. Az Áhsz. 5. melléklet FORRÁSOK rész H) KÖTELEZETTSÉGEK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „H) Kötelezettségek I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek 1. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra

2222


12. szám

2. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra 3. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra 4. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira 5. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak 6. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra 7. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek felújításokra 8. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak 9. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek váltókiadásokra II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek 1. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra 2. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra 3. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra 4. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira 5. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak 6. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek beruházásokra 7. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felújításokra 8. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak 9. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek - ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek váltókiadásokra

12. szám


III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 1. Kapott előlegek - ebből: túlfizetés a jövedelemadókban - ebből: túlfizetés az általános forgalmi adóban - ebből: egyéb túlfizetések, téves és visszajáró befizetések, egyéb kapott előlegek 2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása 4. Forgótőke elszámolása (Kincstár) 5. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása 6. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása 7. Munkáltató által korengedményes nyugdíjhoz megfizetett hozzájárulás elszámolása 8. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok 9. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei 10. Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti betétek” 8. Hatályát veszti az Áhsz. 5. melléklet FORRÁSOK részben az „I) EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK” szövegrész. 9. Az Áhsz. 5. melléklet FORRÁSOK rész J) KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „I) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások” 10. Az Áhsz. 5. melléklet FORRÁSOK rész K) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „J) Passzív időbeli elhatárolások”

2224


2. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez Az Áhsz. 9. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A kimutatásban a következő eszközöket kell szerepeltetni: a) adott előlegek, b) tartós részesedések, c) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, d) készletek, e) lekötött bankbetétek, f) Kincstáron kívüli forintszámlák, g) Kincstáron kívül devizaszámlák, h) követelések a követelés jellegű sajátos elszámolások kivételével, i) nem tartós részesedések, és j) forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.”

12. szám

12. szám


3. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 10. melléklet 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „13. A K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg 14. A K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg” 2. Az Áhsz. 10. melléklet 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „25. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9125. Belföldi kötvények beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években 26. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években” 3. Az Áhsz. 10. melléklet 29-32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „29. A K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 30. A K9123. Kincstárjegyek beváltása, K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása, K9125. Belföldi kötvények beváltása, K9126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 31. A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 32. A K94. Váltókiadások rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg” 4. Hatályát veszti az Áhsz. 10. melléklet 34. pontja.

2226


12. szám

4. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 10. melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „21. A 04. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlái év végi állományának levezetése a következő bontásban - ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó garanciavállalások állománya - ebből: egyéb garanciavállalások állománya - ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó kezességvállalások állománya - ebből: egyéb kezességvállalások állománya - ebből: egyéb függő kötelezettségek állománya” 2. Hatályát veszti az Áhsz. 10. melléklet 22. pontja. 3. Az Áhsz. 10. melléklet 24-34. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „24. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években 25. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években 26. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években 27. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években

12. szám


28. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a K923. Külföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása - 1. évben - 2. évben - 3. évben - 4. évben - 5. és azt követő években 29. A K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 30. A K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 31. A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben fennálló összeg 32. A Gst. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyletek összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül szervezettel szemben fennálló összeg 33. A Gst. 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ügyletek összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül szervezettel szemben fennálló összeg 34. A Gst. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fedezeti betétek összege” 4. Hatályát veszti az Áhsz. 10. melléklet 35-39. pontja. 5. Az Áhsz. 10. melléklet 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „40. A Gst. 3. § (2) bekezdése szerinti előfinanszírozás összege” 6. Az Áhsz. 10. melléklet 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „42. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tárgyévi támogatásának elszámolása” 7. Az Áhsz. 10. melléklete a következő 43. ponttal egészül ki: „43. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tárgyévet megelőző évi támogatása tárgyévben felhasznált részének elszámolása”

2228


5. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 11. melléklet ESZKÖZÖK rész C) PÉNZESZKÖZÖK pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Pénzeszközök I. Lekötött bankbetétek II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek III–IV. Forintszámlák, devizaszámlák” 2. Az Áhsz. 11. melléklet FORRÁSOK rész helyébe a következő rendelkezés lép: „Források G) Saját tőke I-III. Nemzeti vagyon és egyéb eszközök induláskori értéke és változásai IV. Felhalmozott eredmény V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása VI. Mérleg szerinti eredmény H) Kötelezettségek I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások I) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások J) Passzív időbeli elhatárolások”

12. szám

12. szám


6. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 12. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az azonos irányító szerv által jóváhagyott éves költségvetési beszámolókban szereplő költségvetési jelentések K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton kimutatott kiadások és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését és csökkentését a konszolidált mérlegben, a Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és az Egyéb ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban.” 2. Az Áhsz. 12. melléklet 2.4. és 2.5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2.4. a költségvetési jelentések K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy a Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 2.5. a költségvetési jelentések B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei vagy a Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,” 3. Az Áhsz. 12. melléklet 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi alrendszeren belül 3.1. az 1. és 2. pontban foglaltakat az államháztartás központi alrendszere egészében, 3.2. a költségvetési jelentések K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovatain kimutatott kiadások és B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések és B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, 3.3. a költségvetési jelentések K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovatán kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, 3.4. a költségvetési jelentések B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatán kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben. 4. Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az államháztartás egészében 4.1. az 1–3. pontban foglaltakat azzal, hogy a 2.5. pontban foglaltakat a B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovatokra is alkalmazni kell, 4.2. a költségvetési jelentések 2.3. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és követelések összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek és a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, 4.3. a költségvetési jelentések 2.4. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy a Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.4. a költségvetési jelentések 2.5. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei vagy a Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,

2230


12. szám

4.5. a költségvetési jelentések B12. Elvonások és befizetések bevételei rovatán kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.6. a költségvetési jelentések 4.5. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.7. a költségvetési jelentések K502. Elvonások és befizetések rovaton kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.8. a költségvetési jelentések 4.7. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Mérleg szerinti eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.9. a költségvetési jelentések B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B408. Kamatbevételek rovatain államháztartáson belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei vagy a Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.10. a költségvetési jelentések K335. Közvetített szolgáltatások és K353. Kamatkiadások rovatain államháztartáson belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Igénybe vett szolgáltatások vagy a Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.11. a költségvetési jelentések K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre és K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre rovatain kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor növelését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy a Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.12. a költségvetési jelentések 4.11. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.13. a költségvetési jelentések B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről és B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény sor csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, a Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek vagy a Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.14. a költségvetési jelentések 4.13. pont szerinti rovatain kimutatott – teljesítéssel csökkentett – követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy a Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a Felhalmozott eredmény sorral szemben a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy a Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, 4.15. a mérlegekben államkötvények helyi önkormányzatok kötvényei sorok összegével a Befektetett pénzügyi eszközök sor csökkentését a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorral szemben a konszolidált mérlegben, 4.16. a mérlegekben a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok kötvényei sorok összegével az Értékpapírok sor csökkentését a Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorral szemben a konszolidált mérlegben, 4.17. A mérlegekben a Forintszámlák, Devizaszámlák, Idegen pénzeszközök sorokon belül a Kincstárnál vezetett számlák között kimutatott sorok összegével – a Kincstári Egységes Számla kivételével – a Forintszámlák, devizaszámlák és az Idegen pénzeszközök sorok csökkentését a Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások sorral szemben a konszolidált mérlegben.”

12. szám


7. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK alpont, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai alpont K1107. Béren kívüli juttatások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K1107. Béren kívüli juttatások Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak részére juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat és egyes meghatározott juttatásokat, ideértve azt az esetet is, ha azok megfelelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, de a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladják.” 2. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI alpont K42. Családi támogatások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K42. Családi támogatások Ezen a rovaton kell elszámolni a) a családi pótlékot, b) az anyasági támogatást, c)

a gyermekgondozási segélyt,

d) a gyermeknevelési támogatást, e)

a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítését,

f)

az életkezdési támogatást,

g) az otthonteremtési támogatást, h) a gyermektartásdíj megelőlegezését, i) a GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatását a Gyvt. 161/T. § (1) bekezdése szerinti támogatás kivételével, j)

az óvodáztatási támogatást [Gyvt. 20/C. §],

k)

az egyéb pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokat.

A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni.” 3. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI alpont K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások Ezen a rovaton kell elszámolni a) a kormányhivatalok által folyósított ápolási díjat, b) a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát, c)

a helyi megállapítású ápolási díjat,

d) a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását, e)

a megváltozott munkaképességűek illetve egészségkárosodottak kereset-kiegészítését,

f)

a kormányhivatalok által folyósított közgyógyellátást [Szoctv. 50. § (1) és (2) bek.],

g) a cukorbetegek támogatását, és h) a helyi megállapítású közgyógyellátását [Szoctv. 50. § (3) bek.]. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni.”

2232


12. szám

4. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI alpont K48. Egyéb nem intézményi ellátások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K48. Egyéb nem intézményi ellátások Ezen a rovaton kell elszámolni a) az időskorúak járadékát, b) a volt közjogi méltóságok részére folyósított ellátásokat, c)

a szociális alapon nyújtott jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatásokat,

d) a művészeti, sportolói ellátásokat, e) a központi költségvetésből folyósított más jövedelem- vagy nyugdíj-kiegészítés jellegű ellátásokat, támogatásokat, és f) a Szoctv., valamint a Gyvt. alapján a helyi önkormányzat által folyósított ellátásokat, illetve a pénzbeli ellátás helyett természetben – így különösen lakásfenntartási támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, ingyenes védőoltás – nyújtott ellátásokat. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: házastársi pótlék, b) ebből: Hadigondozottak Közalapítványát terhelő hadigondozotti ellátások, c)

ebből: tudományos fokozattal rendelkezők nyugdíj-kiegészítése,

d) ebből: nemzeti gondozotti ellátások, e)

ebből: nemzeti helytállásért pótlék,

f)

ebből: egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése miatti (közszolgálati idő után járó) nyugdíj-kiegészítés,

g) ebből: egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatás, h) ebből: a Nemzet Színésze címet viselő színészek havi életjáradéka, művészeti nyugdíjsegélyek, balettművészeti életjáradék, i)

ebből: az elhunyt akadémikusok hozzátartozóinak folyósított özvegyi- és árvaellátás,

j)

ebből: Nemzet Sportolója címmel járó járadék, olimpiai járadék, idős sportolók szociális támogatása,

k)

ebből: életjáradék termőföldért,

l)

ebből: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által folyósított ellátások,

m) ebből: szépkorúak jubileumi juttatása, n) ebből: időskorúak járadéka [Szoctv. 32/B. § (1) bek.], o) ebből: rendszeres szociális segély [Szoctv. 37. § (1) bek. a)–d) pontok], p) ebből: önkormányzati segély [Szoctv. 45. §], q) ebből: egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás, r)

ebből: természetben nyújtott rendszeres szociális segély [Szoctv. 47. § (1) bek. a) pont],

s)

ebből: természetben nyújtott önkormányzati segély [Szoctv. 47. § (1) bek. c) pont],

t)

ebből: köztemetés [Szoctv. 48. §],

u) ebből: rászorultságtól függő normatív kedvezmények [Gyvt. 151. § (5) bek.], v) ebből: önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott pénzügyi ellátás, w) ebből: önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott természetbeni ellátás.”

12. szám


5. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K502 Elvonások és befizetések alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K5021. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások Ezen a rovaton kell elszámolni a helyi önkormányzat, a társulás részére a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből folyósított támogatások jogosulatlan igénybevétele miatt a bevétel elszámolását követő években visszafizetett összeget. K5022. A helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései Ezen a rovaton kell elszámolni a helyi önkormányzatok által a központi költségvetésről szóló törvény alapján a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás jogcímen, b) a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezmény jogcímen teljesített befizetéseit. A rovaton eredeti előirányzat tervezhető. K5023. Egyéb elvonások, befizetések Ezen a rovaton kell elszámolni: a) a költségvetési maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget, b) a tervezettet meghaladó többletbevétel után teljesítendő befizetést, és c) az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettséget. A rovaton eredeti előirányzat nem tervezhető az Áht. 47. § (2) bekezdése szerinti befizetés kivételével.” 6. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre Ezen a rovaton kell elszámolni a K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai rovaton elszámolandó tulajdonosi kölcsönök kivételével az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatásokat, kölcsönöket függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a II. fejezet 2. pontja szerinti bontásban kell szerepeltetni.” 7. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak Ezen a rovaton kell elszámolni a) az Európai Unió számára működési célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, és b) az Európai Uniótól működési célú átvett pénzeszközként kapott bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését.” 8. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K512. Tartalékok alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Ezen a rovaton kell elszámolni a) az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára a K509. Árkiegészítések, ártámogatások és a K510. Kamattámogatások rovatokba nem besorolható, működési célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, ideértve a közcélú felajánlásokat, adományokat, a segélyeket, az

2234


12. szám

agrár és a bűncselekmények áldozatainak fizetett kárenyhítéseket, a bevett egyházaknak átadásra nem került ingatlanok utáni járadékot, az életjáradékot, valamint a tanulmányi szerződés díját is, és b) az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célú átvett pénzeszközként vagy működési bevételként kapott bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni. a) ebből: egyházi jogi személyek, b) ebből: nonprofit gazdasági társaságok, c)

ebből: egyéb civil szervezetek,

d) ebből: háztartások, e)

ebből: pénzügyi vállalkozások,

f)

ebből: állami többségi tulajdonú nem pénzügyi vállalkozások,

g) ebből: önkormányzati többségi tulajdonú nem pénzügyi vállalkozások, h) ebből: egyéb vállalkozások, i)

ebből: kormányok és nemzetközi szervezetek,

j)

ebből: egyéb külföldiek.”

9. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpontja a következő K513. Tartalékok alponttal egészül ki: „K513. Tartalékok Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 15. § (3) bekezdése, 21. §-a és 23. § (3) bekezdése szerinti tartalékokat, valamint az Egészségbiztosítási Alap esetén a természetbeni ellátások céltartalékát.” 10. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K8. EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre Ezen a rovaton kell elszámolni a K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai rovaton elszámolandó tulajdonosi kölcsönök kivételével az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatásokat, kölcsönöket függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a II. fejezet 2. pontja szerinti bontásban kell szerepeltetni.” 11. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K8. EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak Ezen a rovaton kell elszámolni a) az Európai Unió számára felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, és b) az Európai Uniótól felhalmozási célú átvett pénzeszközként kapott bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését.” 12. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K8. EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK alpontja a következő K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre alponttal egészül ki: „K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Ezen a rovaton kell elszámolni a) a lakástámogatások kivételével az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat, és

12. szám


b) az Európai Unión kívüli államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől felhalmozási célú átvett pénzeszközként vagy felhalmozási bevételként kapott bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni. a) ebből: egyházi jogi személyek, b) ebből: nonprofit gazdasági társaságok, c)




f)



ebből: kormányok és nemzetközi szervezetek,

j)

ebből: egyéb külföldiek.”

13. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont, K911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre alpont K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Ezen a rovaton kell elszámolni a költségvetési éven túlra belföldről felvett hitelek, kölcsönök tőketörlesztését az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket). A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai.” 14. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont, K911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre alpont,K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak Ezen a rovaton kell elszámolni a) a költségvetési éven belülre felvett hitelek, kölcsönök tőketörlesztését a likviditási célú hitelek, kölcsönök kivételével az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket), és b) a Gst. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek keretében az eszközök visszavásárlásáért fizetett visszavásárlási árat a korábban kapott eladási ár mértékéig. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai.” 15. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont K912. Belföldi értékpapírok kiadásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K912. Belföldi értékpapírok kiadásai K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása Ezen a rovaton kell elszámolni a forgóeszközök között kimutatott, belföldön kibocsátott vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – ideértve a befektetési jegyeket és a kárpótlási jegyeket is – vételárát, ide nem értve a K353. Kamatkiadások rovaton elszámolt vételáron kívüli felhalmozott kamat összegét, valamint a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovaton elszámolt névérték és vételár közötti különbözetet.

2236


12. szám

A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: befektetési jegyek, b) ebből: kárpótlási jegyek. K9122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett eszközök között kimutatott, belföldön vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételárát, ide nem értve a K353. Kamatkiadások rovaton elszámolt vételáron kívüli felhalmozott kamat összegét, valamint a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovaton elszámolt névérték és vételár közötti különbözetet. K9123. Kincstárjegyek beváltása Ezen a rovaton kell elszámolni a kibocsátott kincstárjegyek beváltásának kiadásait azok névértékéig. K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása Ezen a rovaton kell elszámolni a kincstárjegyeken kívül a belföldön – a kibocsátással megegyező költségvetési évben történő lejárattal – kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásának kiadásait azok névértékéig az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket). A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai, b) ebből: befektetési jegyek, c)

ebből: kárpótlási jegyek.

K9125. Belföldi kötvények beváltása Ezen a rovaton kell elszámolni a belföldön kibocsátott kötvények beváltásának kiadásait azok névértékéig. K9126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása Ezen a rovaton kell elszámolni a kötvények kivételével a belföldön – a kibocsátást követő költségvetési években történő lejárattal – kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásának kiadásait azok névértékéig az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket). A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai.” 16. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés ad) pontja szerinti központi, irányító szervi támogatás, valamint a központi kezelésű előirányzatok kiadásai finanszírozására szolgáló központi pénzellátás folyósítását.” 17. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyzése Ezen a rovaton kell elszámolni a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezését.” 18. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont K918. Központi költségvetés sajátos finanszírozási kiadásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K918. Központi költségvetés sajátos finanszírozási kiadásai Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont ba)–bb) pontjában foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásait.”

12. szám


19. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpontja a következő K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai alponttal egészül ki: „K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai K9191. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont bc) pontja szerinti, a kölcsön nyújtását követő költségvetési években történő lejárattal nyújtott tulajdonosi kölcsönök kiadásait. K9192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont bc) pontja szerinti, a kölcsön nyújtásával megegyező költségvetési évben történő lejárattal nyújtott tulajdonosi kölcsönök kiadásait.” 20. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont K92. Külföldi finanszírozás kiadásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K92. Külföldi finanszírozás kiadásai K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása Ezen a rovaton kell elszámolni a forgóeszközök között kimutatott, külföldön kibocsátott vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételárát, ide nem értve a K353. Kamatkiadások rovaton elszámolt vételáron kívüli felhalmozott kamat összegét, valamint a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovaton elszámolt névérték és vételár közötti különbözetet. K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett eszközök között kimutatott, külföldön kibocsátott vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételárát, ide nem értve a K353. Kamatkiadások rovaton elszámolt vételáron kívüli felhalmozott kamat összegét, valamint a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovaton elszámolt névérték és vételár közötti különbözetet. K923. Külföldi értékpapírok beváltása Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldön kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásának kiadásait azok névértékéig az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket). A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai. K924. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől felvett hitelek, kölcsönök tőketörlesztését. K925. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi pénzintézeteknek Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi pénzintézetektől felvett hitelek, kölcsönök tőketörlesztését az azokhoz kapcsolódó fedezeti ügyletek lezárásával együtt (kivéve a kamatfedezeti ügyleteket). A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: fedezeti ügyletek nettó kiadásai.” 21. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpontja a következő K94. Váltókiadások alponttal egészül ki: „K94. Váltókiadások Ezen a rovaton kell elszámolni az adott váltók teljesítésétnek kiadásait.”

2238


12. szám

22. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL alpont, B11. Önkormányzatok működési támogatásai alpont B115. Működési célú központosított előirányzatok alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B115. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások Ezen a rovaton kell elszámolni a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok, társulások részére működési célra biztosított költségvetési támogatásokat, az önkormányzati adósság előtörlesztését szolgáló támogatásokat, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetében szereplő fejezeti tartalékból a) a települési önkormányzatok részére adható rendkívüli támogatások, b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, a pénzügyi gondnok díjára kapott támogatások, és c) a helyi önkormányzatok részére adható egyéb, működési célú támogatások bevételeit.” 23. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL alpont, B11. Önkormányzatok működési támogatásai alpont B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B116. Elszámolásból származó bevételek Ezen a rovaton kell elszámolni a kiadás elszámolását követő évben kapott, valamint a kincstári felülvizsgálat alapján járó pótlólagos támogatások bevételeit.” 24. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B2. FELHALMOZÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL alpont, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „a) a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, társulások részére felhalmozási célra biztosított költségvetési támogatásokból és az önkormányzati adósság előtörlesztését szolgáló támogatásokból származó bevételeket,” 25. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK alpont, B408. Kamatbevételek alpont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „d) az adott kölcsön, visszatérítendő támogatás, a váltókövetelések, a lekötött bankbetétetek, és a pénzeszközök után kapott kamatot – ideértve a Gst. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek esetén a vásárolt eszköz viszonteladásakor a vételárat meghaladóan befolyt viszonteladási összeget is –, a késedelmi kamat kivételével,” 26. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK alpont B410. Egyéb működési bevételek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B410. Biztosító által fizetett kártérítés Ezen a rovaton kell elszámolni a káresemények után a biztosítótársaságok által fizetett kártérítéseket.” 27. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK alpontja a következő B411. Egyéb működési bevételek alponttal egészül ki: „B411. Egyéb működési bevételek Ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, így különösen a) a Kincstárnál az általa vezetett fizetési számlák után felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is, b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök, és a vállalt kezességek, garanciák díjait,

12. szám


c) az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítését, a vámbeszedési költségek megtérítését, a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének megtérítését, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését, d) a közbeszerzésről szóló törvény szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat, e)

a nyelvvizsga kötelezettségi biztosítékot,

f)

az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,

g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket, h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegeket, a biztosítási bevételeket, i) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket, j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, és k) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek, a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek, b) ebből: költségek visszatérítései.” 28. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont B6. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B6. Működési célú átvett pénzeszközök B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célból államháztartáson kívüli szervezet felé vállalt garanciák, kezességek alapján az eredeti kötelezett helyett teljesített kifizetések eredeti kötelezett általi megtérítését. B62. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól Ezen a rovaton kell elszámolni az Európai Unió számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. B63. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi kormányok és más nemzetközi szervezetek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. B64. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Ezen a rovaton kell elszámolni a B819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei rovaton elszámolandó tulajdonosi kölcsönök kivételével az Európai Unión és külföldi kormányokon, más nemzetközi szervezeteken kívüli más államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni. a) ebből: egyházi jogi személyek, b) ebből: nonprofit gazdasági társaságok, c)




2240

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY f)

12. szám



ebből: külföldi szervezetek, személyek.

B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Ezen a rovaton kell elszámolni a) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célból, ellenérték nélkül kapott bevételeket, és b) az ellátottak pénzbeli juttatásaiként folyósított ellátások és az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára működési célból végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetéseknek a kiadás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a II. fejezet 2. pontja szerinti bontásban kell szerepeltetni.” 29. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont B7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Ezen a rovaton kell elszámolni a felhalmozási célból államháztartáson kívüli szervezet felé vállalt garanciák, kezességek alapján az eredeti kötelezett helyett teljesített kifizetések eredeti kötelezett általi megtérítését. B72. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól Ezen a rovaton kell elszámolni az Európai Unió számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. B73. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi kormányok és más nemzetközi szervezetek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. B74. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Ezen a rovaton kell elszámolni a B819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei rovaton elszámolandó tulajdonosi kölcsönök kivételével az Európai Unión és külföldi kormányokon, más nemzetközi szervezeteken kívüli más államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni. a) ebből: egyházi jogi személyek, b) ebből: nonprofit gazdasági társaságok, c)




f)



ebből: külföldi szervezetek, személyek.

B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök Ezen a rovaton kell elszámolni a) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől felhalmozási célból, ellenérték nélkül kapott bevételeket, és

12. szám


b) az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetéseknek a kiadás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a II. fejezet 2. pontja szerinti bontásban kell szerepeltetni.” 30. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpont B811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól B8111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Ezen a rovaton kell elszámolni a költségvetési éven túlra belföldről felvett hitelek, kölcsönök felvételéből befolyó bevételeket. B8112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Ezen a rovaton kell elszámolni a folyószámla-, rulírozó- és a munkabér-megelőlegezési hitelek, kölcsönök felvételéből befolyó bevételeket. B8113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól Ezen a rovaton kell elszámolni a) a költségvetési éven belülre belföldről felvett hitelek, kölcsönök felvételéből befolyó bevételeket a likviditási célú hitelek, kölcsönök kivételével, és b) a Gst. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek keretében az eszközök átadásakor kapott eladási árat.” 31. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpont B812. Belföldi értékpapírok bevételei alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B812. Belföldi értékpapírok bevételei B8121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Ezen a rovaton kell elszámolni a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kimutatott értékpapírok beváltásakor kapott, kamatot nem tartalmazó összeget, eladásukkor azok eladási árát a könyv szerinti értékig. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: befektetési jegyek, b) ebből: kárpótlási jegyek. B8122. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása Ezen a rovaton kell elszámolni a belföldön – a kibocsátással megegyező költségvetési évben történő lejárattal – kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és – a lejárat évétől függetlenül – a kincstárjegyek kibocsátásakor kapott eladási árat, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén azok névértékéig. B8123. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett eszközök között kimutatott, belföldön kibocsátott vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor kapott, kamatot nem tartalmazó összeget, eladásukkor azok eladási árát a könyv szerinti értékig. B8124. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása Ezen a rovaton kell elszámolni a belföldön – a kibocsátást követő költségvetési években történő lejárattal – kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásakor kapott eladási árat azok névértékéig.” 32. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpont B816. Központi, irányító szervi támogatás alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B816. Központi, irányító szervi támogatás Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ad) pontja szerinti központi, irányító szervi támogatás, valamint a központi kezelésű előirányzatok kiadásai finanszírozására szolgáló központi pénzellátás beérkezését.”

2242


12. szám

33. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpont B817. Betétek megszüntetése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B817. Lekötött bankbetétek megszüntetése Ezen a rovaton kell elszámolni a lekötött bankbetétek megszüntetését.” 34. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpont B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont ba)–bb) pontjában foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit.” 35. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont B81. Belföldi finanszírozás bevételei alpontja a következő B819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei alponttal egészül ki: „B819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei B8191. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont bc) pontja szerinti, a kölcsön nyújtását követő költségvetési években történő lejárattal nyújtott tulajdonosi kölcsönök bevételeit. B8192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei Ezen a rovaton kell elszámolni az Áht. 6. § (7) bekezdés b) pont bc) pontja szerinti, a kölcsön nyújtásával megegyező költségvetési évben történő lejárattal nyújtott tulajdonosi kölcsönök bevételeit.” 36. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B82. Külföldi finanszírozás bevételei alpont B822. Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása értékesítése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B822. Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett eszközök között kimutatott, külföldön kibocsátott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor kapott, kamatot nem tartalmazó összeget, eladásukkor azok eladási árát a könyv szerinti értékig.” 37. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont, B82. Külföldi finanszírozás bevételei alpont B824. Külföldi hitelek, kölcsönök felvétele alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „B824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől felvett hitelekből, kölcsönökből befolyó bevételeket.” 38. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpont B82. Külföldi finanszírozás bevételei alpontja a következő B825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől alponttal egészül ki: „B825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől Ezen a rovaton kell elszámolni a külföldi pénzintézetektől felvett hitelekből, kölcsönökből befolyó bevételeket.” 39. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK alpontja a következő B84. Váltóbevételek résszel egészül ki: „B84. Váltóbevételek Ezen a rovaton kell elszámolni a 44. § (10) bekezdése szerinti, a váltó kibocsátásával együtt nyilvántartásba vett bevételt.”

12. szám


8. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK alpont, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai alpont K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek Ezen a rovaton kell elszámolni a) a köztisztviselők, kormánytisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, a bírák, az ügyészek, az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak – besorolási osztály, fizetési fokozat szerint megállapított, kötelező illetménykiegészítésekkel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti kereset-kiegészítéssel, a kötelező és feltételtől függő, adható pótlékokkal (például felzárkóztatási, kollégiumi, összevont osztályban oktatók pótlékai, közművelődési, közgyűjteményi dolgozók pótléka) növelt – illetményét, b) az állami vezető, a kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos, valamint a költségvetési szerv választott tisztségviselőnek nem minősülő, az a) pontba nem tartozó vezetőjének illetményét, c) egyszerűsített foglalkoztatás alá tartozó munkavállalók kivételével a munka törvénykönyve alapján teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét, d) a közfoglalkoztatásban résztvevők bérét, e)

a munkavégzésre kötelezett tartalékállományban lévők illetményét,

f)

az ösztöndíjas foglalkoztatottakat megillető díjat,

g) a különleges foglalkoztatási állományban résztvevők díjazását, h) a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermeket ellátók és azokkal foglalkozók díját, (az a)–h) pontban nevesítettek a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).” 2. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK alpont, K12. Külső személyi juttatások alpont K121. Választott tisztségviselők juttatásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K121. Választott tisztségviselők juttatásai Ezen a rovaton kell elszámolni a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és tagja, a Kúria elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület tagjai számára fizetett, a K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai rovatainak megfelelő tartalmú juttatásokat, tiszteletdíjakat.” 3. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK alpont, K12. Külső személyi juttatások alpont, K123. Egyéb külső személyi juttatások alpont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „g) mindazon a K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai rovatainak megfelelő tartalmú juttatásokat, amelyeket nem foglalkoztatottnak és nem választott tisztségviselőnek fizetnek, így különösen az ítélkezésben közreműködők – kirendelt védő, szakértő, ülnök – díjazását, a fogvatartottak díjazását és egyéb költségtérítését, a munkaterápiában résztvevő betegek díjazását, a házi szociális gondozók díját, a jogsegélyszolgálat, a lelki-segély szolgálat díját, és a diákok, hallgatók demonstrátori díját.” 4. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K3. DOLOGI KIADÁSOK alpont, K33. Szolgáltatási kiadások alpont K337. Egyéb szolgáltatások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K337. Egyéb szolgáltatások Ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető szolgáltatások vételárát, így különösen a raktározás, csomagolás, postai levél, csomag, távirat, postafiókbérlet, szállítás, bizományi tevékenység, takarítás, mosás és vegytisztítás, kéményseprés, rovarirtás vételárát, a közigazgatási alap és szakvizsgáért és a kötelező közigazgatási továbbképzésért fizetett munkáltatói térítés ellenértékét, a pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatásokkal

2244


12. szám

összefüggésben felmerülő díjakat, jutalékokat és más kiadásokat – ideértve a Kincstár által felszámított díjakat is –, ha azokat nem a személyi juttatások között kell megjeleníteni.” 5. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K3. DOLOGI KIADÁSOK alpont, K35. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások alpont K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó Ezen a rovaton kell elszámolni a működési kiadások és teljesítése során a termék, szolgáltatás beszerzőjére áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adót.” 6. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K3. DOLOGI KIADÁSOK alpont, K35. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások alpont, K355. Egyéb dologi kiadások alpont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „f) a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért fizetett összegeket a K43. Pénzbeli kárpótlások, kártérítések rovaton elszámolandó kiadások kivételével, az adóhatóság által kiszabott szankciókat, a fizetett késedelmi és önellenőrzési pótlékokat, bírságokat, a perköltséget, a követelések vásárlására fordított kiadásokat, az OEP felé megtérített kiadásokat, a pénztárhiányt.” 7. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK alpont, K502. Elvonások és befizetések alpont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „d) az Áht. 47. §-a szerinti, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben előírt más befizetési kötelezettséget.” 8. Az Áhsz. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL alpont, B12. Elvonások és befizetések bevételei alpont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „d) az Áht. 47. §-a szerinti, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben előírt más befizetési kötelezettség teljesítéséből származó bevételt.”

12. szám


9. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 16. melléklet 1. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont 11. IMMATERIÁLIS JAVAK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „11. Immateriális javak 111. Vagyoni értékű jogok 112. Szellemi termékek 116. Immateriális javak értékhelyesbítése 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1181. Vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1182. Szellemi termékek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 1191. Vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése 1192. Szellemi termékek terv szerinti értékcsökkenése” 2. Az Áhsz. 16. melléklet 1. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont, 16. TARTÓS RÉSZESEDÉSEK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „16. Tartós részesedések 161. Tartós részesedések jegybankban 162. Tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban 1621. Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban 1622. Tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban 163. Tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban 1631. Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban 1632. Tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban 164. Tartós részesedések társulásban 165. Egyéb tartós részesedések 166. Tartós részesedések értékhelyesbítése 1661. Tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 16611. Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 16612. Tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 1662. Tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 16621. Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 16622. Tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban értékhelyesbítése 168. Tartós részesedések értékvesztése és visszaírása 1681. Tartós részesedések jegybankban értékvesztése és visszaírása 1682. Tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 16821. Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 16822. Tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 1683. Tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 16831. Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 16832. Tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban értékvesztése és visszaírása 1684. Tartós részesedések társulásban értékvesztése és visszaírása 1685. Egyéb tartós részesedések értékvesztése és visszaírása 16851. Tartós részesedések nonprofit gazdasági társaságban értékvesztése és visszaírása 16852. Tartós részesedések nemzetközi szervezetekben értékvesztése és visszaírása 16853. Más egyéb tartós részesedések értékvesztése és visszaírása” 3. Az Áhsz. 16. melléklet 1. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont, 17. TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK alpont 178. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „178. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 1781. Államkötvények értékvesztése és annak visszaírása 1782. Helyi önkormányzatok kötvényei értékvesztése és annak visszaírása 1783. Egyéb tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása” 4. Az Áhsz. 16. melléklet 1. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK pont 18. KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „18. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 181. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak 182. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok 183. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek 184. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok

2246


12. szám

185. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 186. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése 1861. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak értékhelyesbítése 1862. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok értékhelyesbítése 1863. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése 1864. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok értékhelyesbítése 1865. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tartós részesedések értékhelyesbítése 187. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékvesztése és annak visszaírása 188. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1881. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1882. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1883. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 1884. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 189. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terv szerinti értékcsökkenése 1891. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 1892. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 1893. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 1894. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése” 5. Az Áhsz. 16. melléklet 2. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK pont, 22. ÁTSOROLT, KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT KÉSZLETEK, EGYÉB KÉSZLETEK alpont 228. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek, egyéb készletek értékvesztése és annak visszaírása alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „228. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek, egyéb készletek értékvesztése és annak visszaírása 2281. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek értékvesztése és annak visszaírása 2282. Egyéb készletek értékvesztése és annak visszaírása” 6. Az Áhsz. 16. melléklet 2. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK pont, 23. BEFEJEZETLEN TERMELÉS, FÉLKÉSZ TERMÉKEK, KÉSZTERMÉKEK, ÁLLATOK alpont, 238. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok értékvesztése és annak visszaírása alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „238. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok értékvesztése és annak visszaírása 2381. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek értékvesztése és annak visszaírása 2382. Növendék-, hízó és egyéb állatok értékvesztése és annak visszaírása” 7. Az Áhsz. 16. melléklet 2. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK pont, 24. ÉRTÉKPAPÍROK alpont, 248. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása alpont 2482. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2482. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 24821. Kárpótlási jegyek értékvesztése és annak visszaírása 24822. Kincstárjegyek értékvesztése és annak visszaírása 24823. Államkötvények értékvesztése és annak visszaírása 24824. Helyi önkormányzatok kötvényei értékvesztése és annak visszaírása 24825. Befektetési jegyek értékvesztése és annak visszaírása 24826. Egyéb forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása” 8. Az Áhsz. 16. melléklet 3. PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK pont 31-34. PÉNZESZKÖZÖK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „31-33. Pénzeszközök 31. Lekötött bankbetétek 311. Éven túli lejáratú lekötött bankbetétek 3111. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 3112. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek 312. Éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek 3121. Éven belüli lejáratú forint lekötött bankbetétek 3122. Éven belüli lejáratú deviza lekötött bankbetétek 318. Lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 3181. Éven túli lejáratú lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31811. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31812. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 3182. Éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31821. Éven belüli lejáratú forint lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása

12. szám


31822. Éven belüli lejáratú deviza lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 321. Forintpénztár 322. Valutapénztár 323. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök 33. Forintszámlák és devizaszámlák 331. Forintszámlák 3311. Kincstáron kívüli forintszámlák 3312. Kincstárban vezetett forintszámlák 3318. Kincstáron kívüli forintszámlák értékvesztése és annak visszaírása 332. Devizaszámlák 3321. Kincstáron kívüli devizaszámlák 3322. Kincstárban vezetett devizaszámlák 3328. Kincstáron kívül devizaszámlák értékvesztése és annak visszaírása” 9. Az Áhsz. 16. melléklet 3. PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK pont, 35. KÖVETELÉSEK alpont 358. Követelések értékvesztése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „358. Követelések értékvesztése és annak visszaírása 3581. Követelések közhatalmi bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35811. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35812. Költségvetési évet követően esedékes követelések közhatalmi bevételre értékvesztése és annak visszaírása 3582. Követelések működési bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35821. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35822. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre értékvesztése és annak visszaírása 3583. Követelések felhalmozási bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35831. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre értékvesztése és annak visszaírása 35832. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási bevételre értékvesztése és annak visszaírása 3584. Követelések működési célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 35841. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 35842. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 3585. Követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 35851. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 35852. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre értékvesztése és annak visszaírása 3586. Követelések finanszírozási bevételekre értékvesztése és annak visszaírása 35861. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre értékvesztése és annak visszaírása 35862. Költségvetési évet követően esedékes követelések finanszírozási bevételekre értékvesztése és annak visszaírása” 10. Az Áhsz. 16. melléklet 3. PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK pont 36. SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSOK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „36. Sajátos elszámolások 361. Pénzeszközök átvezetési számla 363. Azonosítás alatt álló tételek 364. Általános forgalmi adó elszámolása 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása 365. Követelés jellegű sajátos elszámolások 3651. Adott előlegek 36511. Immateriális javakra adott előlegek 36512. Beruházásokra adott előlegek 36513. Készletekre adott előlegek 36514. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek 36515. Foglalkoztatottaknak adott előlegek 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések 36518. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 365181. Immateriális javakra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 365182. Beruházásra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 365183. Készletekre adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 365184. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása

2248


12. szám

365185. Foglalkoztatottaknak adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 365186. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések értékvesztése és annak visszaírása 3652. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása 3654. Forgótőke elszámolása 3655. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása 3656. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai megtérítésének elszámolása 3657. Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása 3658. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök 36581. Gazdasági társaság alapítása esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök 36582. Gazdasági társaság alapítása esetén a társaságnak ténylegesen átadott más eszközök 36583. Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök 36584. Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott más eszközök 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok 366. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása 3662. Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolásai 367. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 3671. Kapott előlegek 36711. Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések 367111. Túlfizetés a jövedelemadókban 367112. Túlfizetés az általános forgalmi adóban 367113. Egyéb túlfizetések, téves és visszajáró befizetések 36712. Egyéb kapott előlegek 3672. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3673. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása 3674. Forgótőke elszámolása (Kincstár) 3675. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása 3676. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai megtérítésének elszámolása 3677. Munkáltató által korengedményes nyugdíjhoz megfizetett hozzájárulás elszámolása 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok 3679. Egyéb sajátos kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei 36792. Államadósság Kezelő Központ Zrt-nél elhelyezett fedezeti betétek” 11. Az Áhsz. 16. melléklet 8. ELSZÁMOLT KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK pont, 84. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK alpont, 843. Különféle egyéb ráfordítások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „843. Különféle egyéb ráfordítások 8431. Anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete 8432. Kötelezett megszűnése miatt behajthatatlanként leírt követelések 8433.Más okból behajthatatlanként leírt követelések 8434. Más különféle egyéb ráfordítások” 12. Az Áhsz. 16. melléklet 8. ELSZÁMOLT KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK pont, 86. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „86. Rendkívüli ráfordítások 861. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke 862. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke 863. Térítés nélkül átadott eszközök értéke 864. Más rendkívüli ráfordítások” 13. Az Áhsz. 16. melléklet 9. EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ BEVÉTELEK pont, 92. EGYÉB EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ BEVÉTELEK alpont 923. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „923. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek 9231. Anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete 9232. Más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek”

12. szám


14. Az Áhsz. 16. melléklet 9. EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ BEVÉTELEK pont, 94. RENDKÍVÜLI EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ BEVÉTELEK alpont 9423. Különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : „9423. Különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek 94231. Gazdasági társaságba, más szervezetbe alapításkor bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke 94232. Gazdasági társaságba, más szervezetbe tőkeemeléskor bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke 94233. Más különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek” 15. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 055. Egyéb működési célú kiadások alpont 05502. Elvonások és befizetések alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05502. Elvonások és befizetések 055021. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások 0550211. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások előirányzata 0550212. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadásokra 0550213. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások teljesítése 055022. A helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései 0550221. A helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései előirányzata 0550222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetéseire 0550223. A helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései teljesítése 055023. Egyéb elvonások, befizetések 0550231. Egyéb elvonások, befizetések előirányzata 0550232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb elvonásokra, befizetésekre 0550233. Egyéb elvonások, befizetések teljesítése” 16. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 055. Egyéb működési célú kiadások alpont 05511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak 055111. Működési célú támogatások az Európai Uniónak előirányzata 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú támogatásokra az Európai Uniónak 055113. Működési célú támogatások az Európai Uniónak teljesítése” 17. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 055. Egyéb működési célú kiadások alpont 05512. Tartalékok alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre 055121. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzata 055122. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson kívülre 055123. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre teljesítése” 18. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont 055. Egyéb működési célú kiadások alpontja a következő 05513. Tartalékok alponttal egészül ki: „05513. Tartalékok 055131. Tartalékok előirányzata” 19. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 058. Egyéb felhalmozási célú kiadások alpont 0588. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „0588. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak 05881. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak előirányzata 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak 05883. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak teljesítése”

2250


12. szám

20. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpontja a következő 0589. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre alponttal egészül ki: „0589. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre 05891. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzata 05892. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre 05893. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre teljesítése” 21. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont, 0591. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont 05911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre 059111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak 0591111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak előirányzata 0591112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 0591113. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak teljesítése 059112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak 0591121. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak előirányzata 0591122. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 0591123. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak teljesítése 059113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak 0591131. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak előirányzata 0591132. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 0591133. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak teljesítése” 22. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont, 0591. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont 05912. Belföldi értékpapírok kiadásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05912. Belföldi értékpapírok kiadásai 059121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása 0591211. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása előirányzata 0591212. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlására 0591213. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása teljesítése 059122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása 0591221. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása előirányzata 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására 0591223. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása teljesítése 059123. Kincstárjegyek beváltása 0591231. Kincstárjegyek beváltása előirányzata 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kincstárjegyek beváltására 0591233. Kincstárjegyek beváltása teljesítése 059124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása 0591241. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása előirányzata 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására 0591243. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása teljesítése 059125. Belföldi kötvények beváltása 0591251. Belföldi kötvények beváltása előirányzata 0591252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség belföldi kötvények beváltására 0591253. Belföldi kötvények beváltása teljesítése 059126. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása 0591261. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása előirányzata 0591262. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására 0591263. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása teljesítése” 23. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont,

12. szám


0591. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont 05916. Pénzeszközök betétként elhelyezése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése 059161. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése előirányzata 059163. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése teljesítése” 24. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont 0591. Belföldi finanszírozás kiadásai alpontja a következő 05919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai alponttal egészül ki: „05919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai 059191. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai 0591911. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai előirányzata 0591912. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásaira 0591913. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai teljesítése 059192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai 0591921. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai előirányzata 0591922. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásaira 0591923. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai teljesítése” 25. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont, 0592. Külföldi finanszírozás kiadásai alpont 05924. Külföldi hitelek, kölcsönök törlesztése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „05924. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 059241. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek előirányzata 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 059243. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek teljesítése” 26. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont, 059. Finanszírozási kiadások alpont 0592. Külföldi finanszírozás kiadásai alpontja a következő 05925. Külföldi Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi pénzintézeteknek alponttal egészül ki: „05925. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi pénzintézeteknek 059251. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi pénzintézeteknek előirányzata 059252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek 059253. Hitelek, kölcsönök törlesztése külföldi pénzintézeteknek teljesítése” 27. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS alpont 059. Finanszírozási kiadások alpontja a következő 0594. Váltókiadások alponttal egészül ki: „0594. Váltókiadások 05941. Váltókiadások előirányzata 05942. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség váltókiadásokra 05943. Váltókiadások teljesítése” 28. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 091. Működési célú támogatások államháztartáson belülről alpont, 0911. Önkormányzatok működési támogatásai alpont 09115. Működési célú központosított előirányzatok alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „09115. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások 091151. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások előirányzata 091152. Követelés működési célú költségvetési támogatásokra és kiegészítő támogatásokra 091153. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások teljesítése” 29. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 091. Működési célú támogatások államháztartáson belülről alpont, 0911. Önkormányzatok működési támogatásai alpont 09116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : „09116. Elszámolásból származó bevételek 091161. Elszámolásból származó bevételek előirányzata

2252


12. szám

091162. Követelés elszámolásból származó bevételekre 091163. Elszámolásból származó bevételek teljesítése” 30. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 094. Működési bevételek alpont 09410. Egyéb működési bevételek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „09410. Biztosító által fizetett kártérítés 094101. Biztosító által fizetett kártérítés előirányzata 094102. Követelés biztosító által fizetett kártérítésre 094103. Biztosító által fizetett kártérítés teljesítése” 31. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont 094. Működési bevételek alpontja a következő 09411. Egyéb működési bevételek alponttal egészül ki: „09411. Egyéb működési bevételek 094111. Egyéb működési bevételek előirányzata 094112. Követelés egyéb működési bevételekre 094113. Egyéb működési bevételek teljesítése” 32. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont 096. Működési célú átvett pénzeszközök alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „096. Működési célú átvett pénzeszközök 0961. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről 09611. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről előirányzata 09612. Követelés működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülésekre államháztartáson kívülről 09613. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről teljesítése 0962. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól 09621. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól előirányzata 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól 09623. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól teljesítése 0963. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől 09631. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől előirányzata 09632. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől 09633. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől teljesítése 0964. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről 09641. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről előirányzata 09642. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 09643. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről teljesítése 0965. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök 09651. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök előirányzata 09652. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre 09653. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök teljesítése” 33. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont 097. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „097. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 0971. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről 09711. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről előirányzata 09712. Követelés felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülésekre államháztartáson kívülről 09713. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről teljesítése 0972. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól 09721. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól előirányzata 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól 09723. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól teljesítése

12. szám


0973. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől 09731. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől előirányzata 09732. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől 09733. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől teljesítése 0974. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről 09741. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről előirányzata 09742. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről 09743. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről teljesítése 0975. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök 09751. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök előirányzata 09752. Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre 09753. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök teljesítése” 34. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont, 0981. Belföldi finanszírozás bevételei alpont, 09811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „09811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól 098111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól 0981111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata 0981112. Követelés hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól 0981113. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele teljesítése pénzügyi vállalkozástól 098112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól 0981121. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata 0981122. Követelés likviditási célú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól 0981123. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól teljesítése 098113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele 0981131. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata 0981132. Követelés rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól 0981133. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól teljesítése” 35. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont, 0981. Belföldi finanszírozás bevételei alpont 09812. Belföldi értékpapírok bevételei alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „09812. Belföldi értékpapírok bevételei 098121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése 0981211. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése előirányzata 0981212. Követelés forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből 0981213. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése teljesítése 098122. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása 0981221. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása előirányzata 0981222. Követelés éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátásából 0981223. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása teljesítése 098123. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése 0981231. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése előirányzata 0981232. Követelés befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből 0981233. Befektetési célú belföldi értékpapírok értékesítése teljesítése 098124. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása 0981241. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása előirányzata 0981242. Követelés éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátásból 0981243. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása teljesítése” 36. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont, 0981. Belföldi finanszírozás bevételei alpont 09817. Betétek megszüntetése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2254


12. szám

„09817. Lekötött bankbetétek megszüntetése 098171. Lekötött bankbetétek megszüntetése előirányzata 098173. Lekötött bankbetétek megszüntetése teljesítése” 37. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont 0981. Belföldi finanszírozás bevételei alpontja a következő 09819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei alponttal egészül ki: „09819. Tulajdonosi kölcsönök bevételei 098191. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei 0981911. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei előirányzata 0981912. Követelés hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire 0981913. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei teljesítése 098192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei 0981921. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei előirányzata 0981922. Követelés rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire 0981923. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei teljesítése” 38. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont, 0982. Külföldi finanszírozás bevételei alpont 09824. Külföldi hitelek, kölcsönök felvétele alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „09824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől 098241. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől előirányzata 098242. Követelés hitelek, kölcsönök felvételére külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől 098243. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől teljesítése” 39. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont 0982. Külföldi finanszírozás bevételei alpontja a következő 09825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől alponttal egészül ki: „09825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől 098251. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől előirányzata 098252. Követelés hitelek, kölcsönök felvételére külföldi pénzintézetektől 098253. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől teljesítése” 40. Az Áhsz. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont 098. Finanszírozási bevételek alpontja a következő 0984. Váltóbevételek résszel egészül ki: „0984. Váltóbevételek 09841. Váltóbevételek előirányzata 09842. Követelés váltóbevételekre 09843. Váltóbevételek teljesítése”

12. szám


10. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez „17. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEK 1. A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóan a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kivételével a 05. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül az előirányzatok nyilvántartására vezetett (1-es végződésű) számlák egyenlegét nem haladhatja meg a költségvetési évben esedékes kötelezettségek (a 0021 és 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) és a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege, b) a 05. és 09. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes követelések, kötelezettségek (a 0021, 0022. vagy 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegét nem haladhatja meg a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege, c) a K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése és a B817. Lekötött bankbetétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák esetén az a) és b) pont szerinti szabályokat az előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló számlákra nem kell alkalmazni. 2. A költségvetési számvitelben nyilvántartott és a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések azonosságából adódóan, figyelemmel arra, hogy értékvesztést jellegéből adódóan csak az esedékes (és lejárt) követelések után lehet elszámolni a) a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes követelések – 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3-as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes követelések könyvviteli számláinak egyenlegével: a 0041. számlával szemben nyilvántartott 091112, 091122, 091132, 091142, 091152, 091162, 09122, 09132, 09142, 09152, 09162. számlák egyenlege – a 091113, 091123, 091133, 091143, 091153 091163, 09123, 09133, 09143, 09153, 09163. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09212, 09222, 09232, 09242, 09252. számlák egyenlege – a 09213, 09223, 09233, 09243, 09253. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 093112, 093122, 09322, 09332, 09342, 093512, 093522, 093532, 093542, 093552, 09362. számlák egyenlege – a 093113, 093123, 09323, 09333, 09343, 093513, 093523, 093533, 093543, 093553, 09363. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094012, 094022, 094032, 094042, 094052, 094062, 094072, 094082, 094092, 094102, 094112. számlák egyenlege – a 094013, 094023, 094033, 094043, 094053, 094063, 094073, 094083, 094093, 094103, 094113. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09512, 09522, 09532, 09542, 09552. számlák egyenlege – a 09513, 09523, 09533, 09543, 09553. számlák egyenlege

3511. könyvviteli számla egyenlege =


3513. könyvviteli számla egyenlege – 35811. könyvviteli számla egyenlege =

3514. könyvviteli számla egyenlege – 35821. könyvviteli számla egyenlege =

=

3515. könyvviteli számla egyenlege – 35831. könyvviteli számla egyenlege

2256


a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09612, 09622, 09632, 09642, 09652. számlák egyenlege – a 09613, 09623, 09633, 09643, 09653. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09712, 09722, 09732, 09742, 09752. számlák egyenlege – a 09713, 09723, 09733, 09743, 09753. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981112, 0981122, 0981132, 0981212, 0981222, 0981232, 0981242, 0981312, 0981322, 098142, 098152, 098162, 098182, 0981912, 0981922, 098212, 098222, 098232, 098242, 098252, 09832, 09842. számlák egyenlege – a 0981113, 0981123, 0981133, 0981213, 0981223, 0981233, 0981243, 0981313, 0981323, 098143, 098153, 098163, 098183, 0981913, 0981923, 098213, 098223, 098233, 098243, 098253, 09833, 09843. számlák egyenlege

=


=


12. szám


=

b) a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes követelések – 0042. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes követelések könyvviteli számláinak (352.) egyenlegével: a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09122, 09132, 09142, 09162. számlák egyenlege

=

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09222, 09232, 09252. számlák egyenlege

=

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 093112, 093122, 09322, 09332, 09342, 093512, 093522, 093532, 093542, 093552, 09362. számlák egyenlege

=


=

3521. könyvviteli számla egyenlege 3522. könyvviteli számla egyenlege 3523. könyvviteli számla egyenlege – 35812. könyvviteli számla egyenlege 3524. könyvviteli számla egyenlege – 35822. könyvviteli számla egyenlege

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09512, 09522, 09532, 09542, 09552. számlák egyenlege

=



=



=


=



12. szám


c) a mérlegben az „- ebből:” alábontásként szereplő követelés sorok összegének meg kell egyeznie a 09. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott követelések összegével: a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09142. számla egyenlege – a 09143. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09232. számla egyenlege – a 09233. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 093112. és 093122. számla egyenlege – a 093113. és 093123. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09322. számla egyenlege – a 09323. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09332. számla egyenlege – a 09333. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09342. számla egyenlege – a 09343. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 093512, 093522, 093532, 093542, 093552. számla egyenlege – a 093513, 093523, 093533, 093543, 093553. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09362. számla egyenlege – a 09363. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094012, 094022, 094032. számla egyenlege – a 094013, 094023, 094033. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094042. számla egyenlege – a 094043. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094052. számla egyenlege – a 094053. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094062. számla egyenlege – a 094063. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094072. számla egyenlege – a 094073. számla egyenlege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

=

=

=

=

=

=

=

=

=

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések jövedelemadókra” sor összege

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések vagyoni típusú adókra” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira” sor összege

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések tulajdonosi bevételekre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések ellátási díjakra” sor összege

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére” sor összege

2258


a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094082. számla egyenlege – a 094083. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094092. számla egyenlege – a 094093. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094102. számla egyenlege – a 094103. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094112. számla egyenlege – a 094113. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09512. számla egyenlege – a 09513. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09522. számla egyenlege – a 09523. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09532. számla egyenlege – a 09533. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09542. számla egyenlege – a 09543. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09552. számla egyenlege – a 09553. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09622. számla egyenlege – a 09623. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09632. számla egyenlege – a 09633. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09642. számla egyenlege – a 09643. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09722. számla egyenlege – a 09723. számla egyenlege

=

=

=

=

=

=

=

=

=

=

=

12. szám

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések kamatbevételekre” sor összege

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb működési bevételekre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések immateriális javak értékesítésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések ingatlanok értékesítésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések értékesítésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól” sor összege

12. szám


a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09732. számla egyenlege – a 09733. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09742. számla egyenlege – a 09743. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981212. számla egyenlege – 0981213. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981232. számla egyenlege – 0981233. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 098152. számla egyenlege – a 098153. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981912. számla egyenlege – 0981913. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981922. számla egyenlege – 0981923. számla egyenlege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege

=

=

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések jövedelemadókra” sor összege

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09322. számla egyenlege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra” sor összege

a 0041. számlával szemben nyilvántartott 098212. számla egyenlege – 098213. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 098222. számla egyenlege – 098223. számla egyenlege a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09142. számla egyenlege


a 0042. számlával szemben nyilvántartott 093112. és 093122. számla egyenlege

2260


12. szám


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések vagyoni típusú adókra” sor összege

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 093512, 093522, 093532, 093542, 093552. számla egyenlege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések tulajdonosi bevételekre” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ellátási díjakra” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kamatbevételekre” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb működési bevételekre” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések immateriális javak értékesítésére” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ingatlanok értékesítésére” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések értékesítésére” sor összege


=


=

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 094012, 094022, 094032. számla egyenlege

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 094042. számla egyenlege a 0042. számlával szemben nyilvántartott 094052. számla egyenlege


a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól” sor összege

12. szám






=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

=


a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből” sor összege



3. A költségvetési számvitelben nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt kötelezettségek azonosságából adódóan a) a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes, más fizetési kötelezettségek – 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak egyenlegével: a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0511012, 0511022, 0511032, 0511042, 0511052, 0511062, 0511072, 0511082, 0511092, 0511102, 0511112, 0511122, 0511132, 051212, 051222, 051232. számlák egyenlege – a 0511013, 0511023, 0511033, 0511043, 0511053, 0511063, 0511073, 0511083, 0511093, 0511103, 0511113, 0511123, 0511133, 051213, 051223, 051233. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0522. számla egyenlege – a 0523. számla egyenlege

4211. könyvviteli számla egyenlege

=


2262


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 053112, 053122, 053132, 053212, 053222, 053312, 053322, 053332, 053342, 053352, 053362, 053372, 053412, 053422, 053512, 053522, 053532, 053542, 053552. számlák egyenlege – a 053113, 053123, 053133, 053213, 053223, 053313, 053323, 053333, 053343, 053353, 053363, 053373, 053413, 053423, 053513, 053523, 053533, 053543, 053553. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05412, 05422, 05432, 05442, 05452, 05462, 05472, 05482. számlák egyenlege – a 05413, 05423, 05433, 05443, 05453, 05463, 05473, 05483. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055012, 0550212,0550222, 0550232, 055032, 055042, 055052, 055062, 055072, 055082, 055092, 055102, 055112, 055122. számlák egyenlege – a 055013, 0550213, 0550223, 0550233, 055033, 055043, 055053, 055063, 055073, 055083, 055093, 055103, 055113, 055123. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05612, 05622, 05632, 05642, 05652, 05662, 05672. számlák egyenlege – a 05613, 05623, 05633, 05643, 05653, 05663, 05673. számlák egyenlege


=



=


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05712, 05722, 05732, 05742. számlák egyenlege – a 05713, 05723, 05733, 05743. számlák egyenlege


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05812, 05822, 05832, 05842, 05852, 05862, 05872, 05882, 05892. számlák egyenlege – a 05813, 05823, 05833, 05843, 05853, 05863, 05873, 05883, 05893. számlák egyenlege


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591112, 0591122, 0591132, 0591212, 0591222, 0591232, 0591242, 0591252, 0591262, 059132, 059142, 059152, 059172, 059182, 0591912, 0591922, 059212, 059222, 059232, 059242, 059252, 05932, 05942. számlák egyenlege – a 0591113, 0591123, 0591133, 0591213, 0591223, 0591233, 0591243, 0591253, 0591263, 059133, 059143, 059153, 059173, 059183, 0591913, 0591923, 059213, 059223, 059233, 059243, 059253, 05933, 05943. számlák egyenlege

=


=

12. szám

12. szám


b) a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek – 0024. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak (422.) egyenlegével: a 0024. számlával szemben nyilvántartott 0511012, 0511022, 0511032, 0511042, 0511052, 0511062, 0511072, 0511082, 0511092, 0511102, 0511112, 0511122, 0511132, 051212, 051222, 051232. számlák egyenlege

=


=


a 0024. számlával szemben nyilvántartott 053112, 053122, 053132, 053212, 053222, 053312, 053322, 053332, 053342, 053352, 053362, 053372, 053412, 053422, 053512, 053522, 053532, 053542, 053552. számlák egyenlege

=

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05412, 05422, 05432, 05442, 05452, 05462, 05472, 05482. számlák egyenlege

=

4222. könyvviteli számla egyenlege 4223. könyvviteli számla egyenlege



a 0024. számlával szemben nyilvántartott 055012, 0550212, 0550222, 0550232, 055032, 055042, 055052, 055062, 055072, 055082, 055092, 055102, 055112, 055122. számlák egyenlege

=

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05612, 05622, 05632, 05642, 05652, 05662, 05672. számlák egyenlege

=



a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05712, 05722, 05732, 05742. számlák egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05812, 05822, 05832, 05842, 05852, 05862, 05872, 05882, 05892. számlák egyenlege

=

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 0591112, 0591252, 0591262, 059142, 059172, 0591912, 059232, 059242, 059252, 05942. számlák egyenlege

=



c) a mérlegben az „- ebből:” alábontásként szereplő kötelezettség sorok összegének meg kell egyeznie a 05. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként összegével: a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055052. számla egyenlege – a 055053. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055112. számla egyenlege – a 055113. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05832. számla egyenlege – a 05833. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05882. számla egyenlege – a 05883. számla egyenlege

=

=

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak” sor összege

2264


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591112. számla egyenlege – a 0591113. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591132. számla egyenlege – a 0591133. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591232. számla egyenlege – a 0591233. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591242. számla egyenlege – a 0591243. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591262. számla egyenlege – a 0591263. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591252. számla egyenlege – a 0591253. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059142. számla egyenlege – a 059143. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059172. számla egyenlege – a 059173. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059232. számla egyenlege – a 059233. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059242. számla egyenlege – a 059243. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059252. számla egyenlege – a 059253. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05942. számla egyenlege – a 05943. számla egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 055052. számla egyenlege


12. szám

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak” sor összege

=

=

=

=

=

=

=

=

=

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek” sor összege a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek váltókiadásokra” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak” sor összege

12. szám



=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege


a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek” sor összege


=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek váltókiadásokra” sor összege


4. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete és a költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként el nem számolható tételek 36-os számlacsoportban való kezeléséből adódóan a) a 32-33. számlacsoportban található pénzeszközök nyitó állományát korrigálva a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal, a 059163, 0981313., 0981323. és 098173. nyilvántartási számlák kivételével a teljesített finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal (együtt a 003. és 005. nyilvántartási számlái egyenlege), a 36-os számlacsoportban vezetett könyvviteli számlák – a 362., 3655. és 3675. kivételével – alábbi feltételek szerinti forgalmával, a 32-33. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 31., 413., 494., 8434. és 852. könyvviteli számlák forgalmával és a 31. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 3514. könyvviteli számla forgalmával meg kell egyeznie a 32.-33. számlacsoportban található pénzeszközök záró készletével 32-33. számlák nyitó tárgyidőszaki egyenlege - 003. számla tárgyidőszaki egyenlege – 059163. számla tárgyidőszaki egyenlege + 005. számla tárgyidőszaki egyenlege – 0981313., 0981323. és 098173. számla tárgyidőszaki egyenlege +/- 361., 363., 3651., 3652., 3653., 3654., 3656., 3657., 3658., 3659., 366., 3672., 3673., 3674., 3676., 3677., 3678. és 3679. számlák tárgyidőszaki forgalma

32-33.számlák tárgyidőszaki záró egyenlege

=

2266


12. szám

+/- 3671. számlák tárgyidőszaki forgalma - a 36711. számlák 3513. és 3523. számlákkal szemben könyvelt tárgyidőszaki tartozik forgalma + 3641. számla 42. számlacsoport számláival szemben könyvelt tárgyidőszaki követel forgalma + 8434. számla 4211., 4213., 4216., 4217., 4221., 4223., 4226. és 4227. számlákkal szemben könyvelt tárgyidőszaki követel forgalma - 3642. számla 35. számlacsoport számláival szemben könyvelt tárgyidőszaki tartozik forgalma +/- 32-33. számlacsoport számláival szemben könyvelt 31., 3641., 3642., 413., 494., 8434., és 852. számlák tárgyidőszaki forgalma - 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt 3514. számlák tárgyidőszaki forgalma b) a lekötött bankbetétek nyitó pénzkészletének korrigálva a 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt a 32-33., 3514., 413., 494. és a 852. könyvviteli számlák forgalmának egyeznie kell a lekötött bankbetétek záró készletével 31. számlacsoport tárgyidőszaki nyitó egyenlege +/- 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt 32.-33., 3514., 413., 494. és 852. számlákkal kapcsolatos tárgyidőszaki forgalma

31. számlák tárgyidőszaki záró egyenlege =

”

12. szám


11. melléklet a 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Az Áhsz. 17. melléklet 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóan) „a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kivételével a 05. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül az előirányzatok nyilvántartására vezetett (1-es végződésű) számlák egyenlegét nem haladhatja meg a költségvetési évben esedékes kötelezettségek (a 0021 és 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) és a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege,” 2. Az Áhsz. 17. melléklet 1. pontja a következő c) alponttal egészül ki: (A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóan) „c) a K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése és a B817. Betétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák esetén az a) és b) pont szerinti szabályokat az előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló számlákra nem kell alkalmazni.” 3. Az Áhsz. 17. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A költségvetési számvitelben nyilvántartott és a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések azonosságából adódóan, figyelemmel arra, hogy értékvesztést jellegéből adódóan csak az esedékes (és lejárt) követelések után lehet elszámolni a) a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes követelések – 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3-as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes követelések könyvviteli számláinak egyenlegével: a 0041. számlával szemben nyilvántartott 091112, 091122, 091132, 091142, 091152, 091162, 09122, 09132, 09142, 09152, 09162. számlák egyenlege – a 091113, 091123, 091133, 091143, 091153 091163, 09123, 09133, 09143, 09153, 09163. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09212, 09222, 09232, 09242, 09252. számlák egyenlege – a 09213, 09223, 09233, 09243, 09253. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 093112, 093122, 09322, 09332, 09342, 093512, 093522, 093532, 093542, 093552, 09362. számlák egyenlege – a 093113, 093123, 09323, 09333, 09343, 093513, 093523, 093533, 093543, 093553, 09363. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 094012, 094022, 094032, 094042, 094052, 094062, 094072, 094082, 094092, 094102. számlák egyenlege – a 094013, 094023, 094033, 094043, 094053, 094063, 094073, 094083, 094093, 094103. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09512, 09522, 09532, 09542, 09552. számlák egyenlege – a 09513, 09523, 09533, 09543, 09553. számlák egyenlege



=

3513. könyvviteli számla egyenlege – 3581. könyvviteli számla egyenlegéből a költségvetési évben esedékes követelések utáni rész

=


=


2268


a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09612, 09622, 09632. számlák egyenlege – a 09613, 09623, 09633. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09712, 09722, 09732. számlák egyenlege – a 09713, 09723, 09733. számlák egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 0981112, 0981122, 0981132, 0981212, 0981222, 0981232, 0981242, 0981312, 0981322, 098142, 098152, 098162, 098182, 098212, 098222, 098232, 098242. számlák egyenlege – a 0981113, 0981123, 0981133, 0981213, 0981223, 0981233, 0981243, 0981313, 0981323, 098143, 098153, 098163, 098183, 098213, 098223, 098233, 098243. számlák egyenlege

12. szám

=


=

3517. könyvviteli számla egyenlege – 3585. könyvviteli számla egyenlegéből a költségvetési évben esedékes követelések utáni rész 3518. könyvviteli számla egyenlege – 3586. könyvviteli számla egyenlegéből a költségvetési évben esedékes követelések utáni rész

=

b) a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes követelések – 0042. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes követelések könyvviteli számláinak (352.) egyenlegével: a 0042. számlával szemben nyilvántartott 091112, 091122, 091132, 091142, 091152, 091162, 09122, 09132, 09142, 09152, 09162. számlák egyenlege

=


=

a 0042. számlával szemben nyilvántartott 093112, 093122, 09322, 09332, 09342, 093512, 093522, 093532, 093542, 093552, 09362. számlák egyenlege a 0042. számlával szemben nyilvántartott 094012, 094022, 094032, 094042, 094052, 094062, 094072, 094082, 094092, 094102. számlák egyenlege a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09512, 09522, 09532, 09542, 09552. számlák egyenlege



a 0042. számlával szemben nyilvántartott 0981112, 0981122, 0981132, 0981212, 0981222, 0981232, 0981242, 0981312, 0981322, 098142, 098152, 098162, 098182, 098212, 098222, 098232, 098242. számlák egyenlege



=

3523. könyvviteli számla egyenlege – 3581. könyvviteli számla egyenlegéből a költségvetési évet követően esedékes követelések utáni rész

=


=


=


=


=


12. szám


c) a mérlegben az „- ebből:” alábontásként szereplő követelés sorok összegének meg kell egyeznie a 09. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott követelések összegével: a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09142. számla egyenlege – a09143. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09232. számla egyenlege – a 09233. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09622. számla egyenlege – a09623. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 09722. számla egyenlege – a09723. számla egyenlege a 0041. számlával szemben nyilvántartott 098152. számla egyenlege – a098153. számla egyenlege a 0042. számlával szemben nyilvántartott 09142. számla egyenlege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről” sor összege





a mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére” sor összege

=

a mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére” sor összege ”

2270


12. szám

4. Az Áhsz. 17. melléklet 3. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A költségvetési számvitelben nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt kötelezettségek azonosságából adódóan) „a) a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes, más fizetési kötelezettségek – 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak egyenlegével: a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0511012, 0511022, 0511032, 0511042, 0511052, 0511062, 0511072, 0511082, 0511092, 0511102, 0511112, 0511122, 0511132, 051212, 051222, 051232. számlák egyenlege – a 0511013, 0511023, 0511033, 0511043, 0511053, 0511063, 0511073, 0511083, 0511093, 0511103, 0511113, 0511123, 0511133, 051213, 051223, 051233. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0522. számla egyenlege – a 0523. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 053112, 053122, 053132, 053212, 053222, 053312, 053322, 053332, 053342, 053352, 053362, 053372, 053412, 053422, 053512, 053522, 053532, 053542, 053552. számlák egyenlege – a 053113, 053123, 053133, 053213, 053223, 053313, 053323, 053333, 053343, 053353, 053363, 053373, 053413, 053423, 053513, 053523, 053533, 053543, 053553. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05412, 05422, 05432, 05442, 05452, 05462, 05472, 05482. számlák egyenlege – a 05413, 05423, 05433, 05443, 05453, 05463, 05473, 05483. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055012, 055022, 055032, 055042, 055052, 055062, 055072, 055082, 055092, 055102, 055112. számlák egyenlege – a 055013, 055023, 055033, 055043, 055053, 055063, 055073, 055083, 055093, 055103, 055113. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05612, 05622, 05632, 05642, 05652, 05662, 05672. számlák egyenlege – a 05613, 05623, 05633, 05643, 05653, 05663, 05673. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05712, 05722, 05732, 05742. számlák egyenlege – a 05713, 05723, 05733, 05743. számlák egyenlege


=



=



=



12. szám


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05812, 05822, 05832, 05842, 05852, 05862, 05872, 05882. számlák egyenlege – a 05813, 05823, 05833, 05843, 05853, 05863, 05873, 05883. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591112, 0591122, 0591132, 0591212, 0591222, 0591232, 0591242, 059132, 059142, 059152, 059172, 059182, 059212, 059222, 059232, 059242, 05932. számlák egyenlege – a 0591113, 0591123, 0591133, 0591213, 0591223, 0591233, 0591243, 059133, 059143, 059153, 059173, 059183, 059213, 059223, 059233, 059243, 05933. számlák egyenlege



=

b) a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek – 0024. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak (422.) egyenlegével: a 0024. számlával szemben nyilvántartott 0511012, 0511022, 0511032, 0511042, 0511052, 0511062, 0511072, 0511082, 0511092, 0511102, 0511112, 0511122, 0511132, 051212, 051222, 051232. számlák egyenlege

=


=


a 0024. számlával szemben nyilvántartott 053112, 053122, 053132, 053212, 053222, 053312, 053322, 053332, 053342, 053352, 053362, 053372, 053412, 053422, 053512, 053522, 053532, 053542, 053552. számlák egyenlege

=

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05412, 05422, 05432, 05442, 05452, 05462, 05472, 05482. számlák egyenlege

=





=

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05612, 05622, 05632, 05642, 05652, 05662, 05672. számlák egyenlege

=



a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05712, 05722, 05732, 05742. számlák egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05812, 05822, 05832, 05842, 05852, 05862, 05872, 05882. számlák egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 0591112, 0591122, 0591132, 0591212, 0591222, 0591232, 0591242, 059132, 059142, 059152, 059172, 059182, 059212, 059222, 059232, 059242, 05932. számlák egyenlege


4228. könyvviteli számla egyenlege = 4229. könyvviteli számla egyenlege =

”

2272


12. szám

5. Az Áhsz. 17. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete és a költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként el nem számolható tételek 36-os számlacsoportban való kezeléséből adódóan a) a 32-33. számlacsoportban található pénzeszközök nyitó állományát korrigálva a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal, a 059163, 0981313., 0981323. és 098173 nyilvántartási számlák kivételével a teljesített finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal (együtt a 003. és 005. nyilvántartási számlák egyenlege), a 36-os számlacsoportban vezetett könyvviteli számlák – a 362., 3655., 3675. és 368. számlák kivételével – alábbi feltételek szerinti forgalmával, a 32-33. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 31., 3641., 3642., 413., 494., 843. és 852. könyvviteli számlák forgalmával és a 31. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 3514. könyvviteli számla forgalmával meg kell egyeznie a 32.-33. számlacsoportban található pénzeszközök záró készletével 32-33. számlák nyitó tárgyidőszaki egyenlege - 003. számla tárgyidőszaki egyenlege – 059163. számla tárgyidőszaki egyenlege + 005. számla tárgyidőszaki egyenlege – 0981313., 0981323. és 098173. tárgyidőszaki egyenlege +/- 361., 363., 3651., 3652., 3653., 3654., 3656., 3657., 366., 3672., 3673., 3674., 3676. és 3677. számlák tárgyidőszaki forgalma +/- 3671. számla tárgyidőszaki forgalma kivéve a 3513. és 3523. számlákkal szemben könyvelt tárgyidőszaki tartozik forgalmát + 3641. számla 42. számlacsoport számláival szemben könyvelt tárgyidőszaki követel forgalma + 843. számla 4211., 4213., 4216., 4217., 4221., 4223., 4226. és 4227.számlákkal szemben könyvelt tárgyidőszaki követel forgalma - 3642. számla 35. számlacsoport. számláival szemben könyvelt tárgyidőszaki tartozik forgalma +/- 32-33. számlacsoport számláival szemben könyvelt 31., 3641., 3642., 413., 494., 843. és 852. számlák tárgyidőszaki forgalma - 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt 3514. számlák tárgyidőszaki forgalma

32-33. számlák tárgyidőszaki záró egyenlege

=

b) az idegen pénzeszközök nyitó pénzkészletének korrigálva a 368. számla és a 34. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 414. forgalmával egyeznie kell az idegen pénzeszközök záró készletével 34. számlacsoport számlái tárgyidőszaki nyitó egyenlege +/- 368. számla forgalma - 34. számlacsoport számláival szemben könyvelt 414. számla tárgyidőszaki forgalma


c) a hosszú lejáratú betétek nyitó pénzkészletének korrigálva a 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt a 3233., 3514., 413., 494. és a 852. számlák forgalmának egyeznie kell a hosszú lejáratú betétek záró készletével 31. számlacsoport számlái tárgyidőszaki nyitó egyenlege +/- 31. számlacsoport számláival szemben könyvelt 32.-33., 3514., 413., 494., és 852. számlák tárgyidőszaki forgalma


”

12. szám


2014. évi LXII. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról* Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2013. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET A 2013. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke 1. § Az Országgyűlés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4–7. §-ában foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a) 16 477 474,8 millió forint bevétellel, b) 17 410 265,5 millió forint kiadással és c) 932 790,7 millió forint hiánnyal hagyja jóvá. 2. § A központi alrendszer kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. melléklet tartalmazza a 2013. december 31-én fennálló besorolási rendnek megfelelően. 3. §

(1) A Kvtv. 3. §-ában meghatározott árfolyamokon az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-én fennálló adóssága az államháztartás központi alrendszerében 22 079,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 429,7 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 122,5 milliárd forint. (2) 2013. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összege 22 601,6 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összege 29 077,8 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2013. december 31-én 77,7% volt. (4) 2012. december 31-én a Kvtv. 3. §-ában meghatározott árfolyamokon számított államadósság mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összege 21 865,3 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összege 28 048,1 milliárd forint. (5) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2012. év végi 78,0%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

2. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések 4. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Gst. 11. § (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2013-ban az államháztartásért felelős miniszter az adósságtörlesztési számla terhére a) 1 765 857,0 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a hitelezőknek, b) 165 302,6 millió forint összegben fizetett vissza forinthiteleket a hitelezőknek, c) 884 411,3 millió forint összegben fizetett vissza devizakötvényeket a hitelezőknek, d) 1 265 335,0 millió forint összegben fizetett vissza devizahiteleket a hitelezőknek, e) 87,5 millió forint összegben állampapírokat vont be.

* A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 11-i ülésnapján fogadta el.

2274 5. §


12. szám

(1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az 1. §-ban megállapított hiány finanszírozására a Gst. 11. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az államháztartásért felelős miniszter 2013-ban a) 760 988,5 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített, b) 29 325,0 millió forint összegben forinthitelt vett fel hitelezőktől, c) 146 981,4 millió forint összegben devizahitelt vett fel hitelezőktől. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Kvtv. 72. §-ának felhatalmazása alapján az állam – kamatok nélkül számítva, 2013. év végi árfolyamon – 172 730,1 millió forint forinthitelt és 420 537,3 millió forint devizahitelt vállalt át az önkormányzatoktól.

6. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2013-ban a 4. §-ban megállapított visszafizetések finanszírozására és állampapír bevonások megvalósítására az államháztartásért felelős miniszter a Gst. 11. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a) 1 234 968,2 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített, b) 599 090,4 millió forint összegben kincstárjegyeket értékesített, c) 1 920 981,2 millió forint összegben deviza kötvényeket értékesített, d) 62 619,6 millió forint összegben devizahiteleket vett fel, e) 263 333,9 millió forint összegben vett át térítésmentesen állampapírokat és pénzeszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. 7. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter – a Gst. 11. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása érdekében 18 176,1 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát.

II. FEJEZET AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 8. §

9. §

(1) A kincstár által kezelt, állami kölcsönből és állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya 2013. december 31-én 131,4 millió forint, amelyből 45,9 millió forint a kölcsön típusú, 85,5 millió forint a járadék címén előírt követelés. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 2013. évi CXCIII. törvény 8. § (1) bekezdése szerint 2012. december 31-én ilyen címen fennállt 207,7 millió forint követelés a 2013. év során az állami alapjuttatás járadékát érintő változások eredményeként a következők szerint változott: a) a 2013. évben a befolyt törlesztések összege 3,7 millió forinttal csökkentette a követelés állományt, b) a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteség 72,6 millió forinttal csökkentette a követelés állományt. (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) a 12. § c) pontjában megállapított 512,8 millió forint összegű hiányát az E. Alap KESZ hitelállományából 2014. december 29-ei hatállyal elengedi. (2) Az Országgyűlés elengedi a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 2013. december 31-én fennálló, a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdésében és a Kvtv. 10. § (4) bekezdésében előírt, a központi költségvetés javára történő befizetési kötelezettségből eredő, együttesen 9 892 654 ezer forint tartozását. (3) A Kormány a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva hozta létre ugyanezen törvény 1. melléklete IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetén belül a 82. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása egyes fővárosi kerületi önkormányzatoknál címet. Az ezen címen kapott támogatás felhasználásának és elszámolásának határideje 2014. december 31.

12. szám


III. FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 3. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása 10. § Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2013. évi költségvetésének végrehajtását a) 3 016 036,0 millió forint bevételi főösszeggel, b) 3 014 737,5 millió forint kiadási főösszeggel, c) 1298,5 millió forint többlettel hagyja jóvá. 11. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az Ny. Alap a) 2013. évi működési előirányzat-maradványa 1033,9 millió forint, amelyből a 2012. évi előirányzat-maradvány 53,3 millió forint, b) 2013. évi működési kiadásai 1493,3 millió forint 2012. évi előirányzat-maradvány felhasználását tartalmazzák.

4. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása 12. § Az Országgyűlés az E. Alap 2013. évi költségvetésének végrehajtását a) 1 848 132,6 millió forint bevételi főösszeggel, b) 1 848 645,4 millió forint kiadási főösszeggel, c) 512,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá. 13. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az E. Alap a) 2013. évi működési előirányzat-maradványa 1797,8 millió forint, amelyből a 2012. évi előirányzat-maradvány 318,7 millió forint, b) 2013. évi működési kiadásai 1747,8 millió forint 2012. évi előirányzat-maradvány felhasználását tartalmazzák.

5. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések 14. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Kvtv. 15. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 23. §-a alapján a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 667,0 millió forint, egyszeri segélyre 532,0 millió forint, b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az adott előirányzat terhére méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az 1. Terhességi-gyermekágyi segély, a 2. Táppénz, a 6. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport előirányzatoknál együttesen 110,9 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportnál 3783,1 millió forint, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoportnál 4494,0 millió forint, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportnál 618,4 millió forint felhasználása történt meg. 15. § Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 2013. évi CXCIII. törvény 16–17. §-ában előírt megtérítési és visszautalási kötelezettségek teljesítése megtörtént.

2276


12. szám

IV. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK 16. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) fejezet, a Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet terhére finanszírozott ellátások, valamint a közjogi méltóságok részére járó juttatások és hozzátartozói nyugellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként 2014. december 29-éig a) az Ny. Alap a Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet részére a pénzbeli kárpótlás és az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 2,2 millió forintot utaljon vissza, b) az EMMI fejezet az Ny. Alapnak a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások jogcímén 48,4 millió forintot térítsen meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) 10032000-0130110800000000 „Ellátási” számlája javára, c) az Ny. Alap az EMMI fejezetnek a korhatár alatti ellátások visszatérítése jogcímén 14,8 millió forintot utaljon vissza, d) az EMMI fejezet a közgyógyellátás finanszírozása jogcímen 2,2 millió forintot az E. Alap részére a 1003200000280161-00000000 „OEP elszámolási számla” javára térítsen meg, e) az E. Alap a Gyermekgondozási díjban és terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja jogcímen 16,7 millió forintot a XLII. A Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 4. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcímcsoport javára utaljon vissza. 17. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (2) bekezdés f ) pontja alapján 451,6 millió forintot a NYUFIG „Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj” 10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára 2014. december 31-éig térítsen meg. 18. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy az Ny. Alap a 10. § c) pontban megállapított 1298,5 millió forint összegű többletét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 5. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára 2014. december 31-éig fizesse be. 19. §

(1) Az Országgyűlés az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus forrásaira vonatkozó, a Kvtv. 48. § (1) bekezdése alapján tett 2013. évi kötelezettségvállalást 2972,8 millió forint összegben hagyja jóvá. (2) Az Országgyűlés a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, valamint az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások forrásaira vonatkozó, a Kvtv. 48. § (3)–(8) bekezdése alapján tett 2013. évi kötelezettségvállalást a 8. mellékletben meghatározott összegben hagyja jóvá.

V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZERNEK AZ ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERREL ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATÁBÓL FAKADÓ ELSZÁMOLÁSOK 6. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 20. §

(1) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok, területi és települési nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) év közben 5898,0 millió forint összegben igényeltek – a kincstár területi szervei javaslataira is figyelemmel – a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat. A helyi önkormányzatok együttesen 8651,0 millió forint összegben mondtak le év közben e forrásokról, valamint a Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, önkormányzati körön kívülre történő feladatátadás következtében 154,4 millió forint összegben nem jogosultak e támogatásokra, továbbá a Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, önkormányzati körön kívülről történő feladatátvétel miatt 4,1 millió forinttal ugyanezen előirányzataik megnövekedtek.

12. szám


(2) ,,A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása” cím előirányzatait és pénzforgalmi teljesítését jogcímenként összesítve a 2. melléklet tartalmazza.

21. §

(1) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatokat az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után ,,a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása” címen megillető, és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2013. december 31-én hatályos 57. § (4) bekezdése szerinti elszámolása alapján a következők: a) a visszafizetési kötelezettség 1419,4 millió forint, b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 4176,6 millió forint. (2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, elszámolási egyenlegként a helyi önkormányzatoknak a 2013. év után 2757,2 millió forint támogatás jár. (3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódó, a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat saját számításaik alapján az őket ténylegesen megilletőnél 3 százalékkal magasabb mértékben vették igénybe, a Kormány rendeletében megállapított mértékű, együttesen 190,7 millió forint összegű igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. (4) A Kvtv. 34. § (4) bekezdése szerinti szabályozást a Kvtv. 2. melléklet II. 2. pontja szerinti támogatásra is alkalmazni kell.

22. §

23. §

(1) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatoknak együttesen az Áht. 2013. december 31-én hatályos 57. § (4) bekezdése alapján a) a központosított előirányzatok jogcímen, egyenlegében 161,7 millió forint, b) helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó művészeti szervezetek támogatása jogcímen 18,9 millió forint, c) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációja jogcímen 110,1 millió forint, d) a helyi önkormányzatok vis maior támogatása jogcímen 1,1 millió forint, e) egyéb központi támogatások jogcímen, egyenlegében 1260,9 millió forint, f ) a 2012. december 31-én feladattal terhelt, a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. melléklete szerinti központosított előirányzatok és 8. melléklete szerinti normatív, kötött felhasználású támogatásokból fel nem használt 82,1 millió forint, továbbá g) a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás jogcímen 10,6 millió forint lemondási és visszafizetési kötelezettségük keletkezett. (2) A visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamat megfizetési kötelezettség számításának kezdő napja 2014. március 26. (3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok a saját elszámolásaik alapján a 21. § (1) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés szerinti tételek összesített egyenlegeként jelzett 1419,4 millió forint pótlólagos támogatásra jogosultak, aminek átutalásáról az államháztartásért felelős miniszter rendelkezett. (4) A kincstár az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a helyi önkormányzatok számára elérhetővé teszi az őket megillető, illetve az általuk a központi költségvetésbe visszafizetendő támogatások és hozzájárulások összegét. (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatait és azok pénzforgalmi teljesítését a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulását a 4. melléklet részletezi. (3) A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulását az 5. melléklet tartalmazza. (4) A helyi önkormányzatok a) címzett és céltámogatás előirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulását a 6. melléklet, b) vis maior támogatás előirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulását a 7. melléklet részletezi.

2278


12. szám

7. Az egyházak támogatása 24. §

(1) Az egyházi szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményfenntartókat – a 2013. évi önkormányzati és az állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményi támogatástól való eltérés rendezéseként – 4560,7 millió forint egyszeri szociális kiegészítő támogatás illeti meg a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcím-csoport előirányzata terhére 2014 decemberében. (2) Az egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési intézmények után a bevett egyházakat – a 2013. évi köznevelési jogcímű támogatások rendezéseként – 5801,1 millió forint egyszeri köznevelési kiegészítő támogatás illeti meg a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 2. alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport előirányzata terhére 2014 decemberében. (3) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése alapján az érintett bevett egyházakat a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. alcím, 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcím-csoport előirányzatának javára 2014. évben 238,6 millió forint visszafizetés terheli.

VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a Kvtv. hatályvesztésével egyidejűleg hatályát veszti.

Áder János s. k.,

Lezsák Sándor s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés alelnöke

4

3

2

1

3 4

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

I. F E J E Z E T

5,0

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Dologi kiadások

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

Személyi juttatások

Működési költségvetés

Országgyűlési Őrség

Beruházások

Felhalmozási költségvetés

48,0

73,0

48,0

415,0

36,8

73,0

16,1

1 573,5 426,7

44,6

1 749,3

73,0

Dologi kiadások

22,7

173,3

191,8


0,9

103,3

102,6

Egyéb működési célú kiadások

407,4

402,0



Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

2 176,0

Felújítások

24,8

4 497,3

3 470,6

Beruházások

Egyéb felhalmozási kiadások

11 967,5

367,5



103,4

7 118,1

Ellátottak pénzbeli juttatásai 46,2

2 568,1

4 191,7


Dologi kiadások

Kiadás

10 014,8

714,1

21 000,3

Támogatás

2 736,1

460,0

Bevétel

millió forintban

0,1

0,2

0,4

17,3

363,8

4 066,4

Bevétel

48,0

73,0

2 004,4

703,8

30 952,1

Támogatás

2013. évi teljesítés

10 648,2

Kiadás

2013. évi törvényi módosított előirányzat

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez



I. ORSZÁGGYŰLÉS

Kiemelt előirányzat neve

Országgyűlés hivatali szervei

Országgyűlés Hivatala

Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. szám csop. szám csop. előir. név csop. név csop. szám szám szám név név

1. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez 12. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2279

8

5

1

2

1

9 12 13

8

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3

2

1

1 3

1 2 3 5


I. F E J E Z E T

5. cím összesen:

408,1

521,3 448,0 249,2 232,6

521,3 448,0 249,2 232,6

Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt

Lehet Más a Politika

Kereszténydemokrata Néppárt

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

Magyar Szocialista Párt

2 262,9

1 055,0

1 431,1

12,6

82,9

74,5

1 055,0

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

Pártok támogatása

Fejezeti tartalék

Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék



Beruházások

Felhalmozási költségvetés 44,7

628,5

638,1

Dologi kiadások

704,6

168,4



591,4

159,1

1 023,0

408,1

39 574,1

217,2

73,0

73,0

73,0

Kiadás

589,2

1 023,0

millió forintban

2 260,8

3,1

2 257,7

4 448,2

Bevétel

410,0

8,2

401,8

34 478,1

477,8

73,0

73,0

73,0

Támogatás




Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Hatóság

Fejezeti tartalék


34 421,2

10 190,8

10 190,8

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

34 886,2

73,0

73,0

1 - 4. cím összesen:

73,0

Kossuth Lajos tér rekonstrukciója

73,0

73,0

Támogatás

73,0

465,0

Bevétel

Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai

Kiadás


Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai

Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai


2280 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám

20

10

9

2

1

4

1 3

1 2 3 4 5 6

2

1

4

2

1

1 3

1 2 3 5


I. F E J E Z E T

Antall József Alapítvány




Beruházások


307,4

34,3

28,8

1 686,5

251,3

179,7

3 150,3

2 024,1

Dologi kiadások

228,0

1 182,4

1 417,4


4 375,7

5 689,4

66 590,1

26,7

66 563,4


68 558,4

2 000,0

66 558,4



Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

10. cím összesen:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai Média tartalék

Közszolgálati hozzájárulás

99,3

28,3

28,3

Barankovics István Alapítvány

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

69,4

69,4

Ökopolisz Alapítvány

3 809,8

80,4

80,4

3 809,8

211,3

211,3


259,8

259,8

Gyarapodó Magyarországért Alapítvány

42,8

Kiadás

Táncsics Mihály Alapítvány

Támogatás

611,7

9 539,7

Bevétel

millió forintban

148,2

6 936,0

Bevétel

236,5

Támogatás


611,7

42,8

Kiadás


Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

Pártalapítványok támogatása

Magyar Demokrata Fórum

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása


12. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2281

23

22

21

1

2

1

2

1

1

1 2

1

2

1

2

1

1

1 2 3 5

1

1 2 3

20. cím összesen:


I. F E J E Z E T

213,0

210,0

4 732,0

526,1

13,3

7 923,4

330,2

330,2

17,0

17,0

7 084,2

Bevétel

210,2

4,2

206,0

477,5

9,5

468,0

236,5

Támogatás



Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Fejezeti tartalék


Beruházások



22. cím összesen:

325,4

57,7

Dologi kiadások

3,3

39,7

33,0


3,0

210,0

481,5


477,0

144,4

21. cím összesen:

12,1

16,3

122,3


Egyenlő Bánásmód Hatóság

Egyenlő Bánásmód Hatóság

Fejezeti tartalék



Beruházások

20,0

83,6

80,8

Dologi kiadások


Személyi juttatások 76,4

10 916,3

Kiadás

79,8

477,0

477,0

Támogatás


3,0

9 639,0

Bevétel

millió forintban


293,1

9 639,0

Kiadás


296,4


Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság


2282 12. szám

1

24

2

1

1 2

1

2

1

2

1 2

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5


I. F E J E Z E T

550,0

24. cím összesen:

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

878,9 131,0

178,1


1 315,5

131 248,6

38 447,3

659,9

126 680,0

679,2

131,8

66,3

2 931,0

2 300,0

2 300,0 2 931,0

81,0

81,0



Köztársasági Elnöki Hivatal

Összesen:

A 2014. évi választások előkészítése

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása


Beruházások


81,0 95,0

29,9 224,3

79,0

Dologi kiadások



6 408,6

109,6

15 864,5

4 734,5

187,5

295,0


Nemzeti Választási Iroda

Nemzeti Választási Iroda

6,0

Egyéb felhalmozási kiadások 4 734,5

2,0

Felújítások

1 896,2

15,0 78,6

352,2 2 518,0

326,9

15,0

23. cím összesen:

Kiadás

3 094,2 2,5

Támogatás 1 376,1

Bevétel

millió forintban

3,2

22 066,8

7 926,4

3,0

Bevétel

1 664,2

38 727,6

2 915,3

1 073,2

73,6

1 768,5

Támogatás


1 275,4

Kiadás


Beruházások



Dologi kiadások





2

1

2

1 2

3 4

2

1 2 3

2

1

2

1

1 2 3 4 5

1 2 3

3 5

II . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

251,2

251,2

Összesen:

Fejezeti tartalék



Beruházások



Ellátottak pénzbeli juttatásai

1 773,8

60,0

1 804,9

49,5

24,6

49,6

43,5

391,1

306,2

Dologi kiadások

23,8

259,8

300,1



1 613,1

29,1

73,0

986,8

1 773,8

1 773,8

2 035,4

73,0

2 035,4

395,7

73,0

1 083,7


Alkotmánybíróság

Összesen:

Fejezeti tartalék


Államfői Protokoll kiadásai

Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

Állami kitüntetések

Célelőirányzatok 395,7

2,0


2,2 20,7

3,0


3,7

419,8

Kiadás

Felújítások

Támogatás

Beruházások

Bevétel

millió forintban

5,4

3,9

1,5

72,2

39,6

29,4

Bevétel

1 779,6

35,5

1 744,1

1 763,5

26,3

73,0

Támogatás


54,7

428,1

Kiadás


44,4



Dologi kiadások



2

1

2

1

1 2

1 2

2

1

2

1

1 2 3

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5


IV . F E J E Z E T

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Dologi kiadások

Fejezeti tartalék


Fejezeti kezelésű előirányzatok 216,6

1,0

93,0

41,9

Felújítások


345,6

173,0

Beruházások


235,3

876,0

1 107,6 2,0

1 284,9

1 340,9


4 871,3

5 017,4

7 660,8

1 380,8

36,0

1,3

71,2


1 138,2

3,1



Állami Számvevőszék

Összesen:

Fejezeti tartalék




Beruházások


5,9

349,3

188,6

Dologi kiadások


191,2

201,4

Kiadás


1 138,2

1 138,2

Támogatás

725,9

18,0

Bevétel

millió forintban

10,0

12,6

123,1

52,5

70,6

Bevétel

153,2

7 531,5

1 140,3

22,8

1 117,5

Támogatás


745,1

Kiadás




Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA



3

2

1

4 5 6 8 16

1

1 2

2

1

2

1

1 2

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5

2 526,0

351,9

209,7

Dologi kiadások

Felújítások

Beruházások


6 000,0 964,9 500,0

6 000,0 964,9 500,0

50,0

5,8

1 984,4

1 000,0 13,1

1 000,0

1,0

523,8

1 642,7

5 650,4

22,6

Bevétel

1 530,9

500,0

424,9

4 426,1

2 586,5

75 136,1

7 684,7

Támogatás


Fejezeti tartalék

A Kúria Néprajzi Múzeum épületébe való átköltözésének előkészítése

Kincstári számlavezetési díj


Új kerületi bíróság kialakítása

Igazságszolgáltatás beruházásai

Pest megyei bíróság épület rekonstrukció

Beruházás

2,1

14,0

524,1


2,5

2 199,0

497,3


1 988,5


96,5

240,0

50,0

Felújítások


3 085,9

772,8

Beruházások


1 117,1

15 413,0

13 812,8

Dologi kiadások


12 525,4

12 209,2

7 923,7

Kiadás


172,0

74 018,3

7 660,8

Támogatás

50 195,8

2 086,0

20,0

Bevétel

millió forintban


49 259,5

VI. BÍRÓSÁGOK

7 680,8

Kiadás




Kúria

V. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Bíróságok

Összesen:


2286 12. szám

1

3

1

2

1

3 4 5 6

2

1

1 2

2

1

1 2 3

1 2 3 5

VI . F E J E Z E T

253,5 412,6

30,0 56,0


A települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása Óvodaműködtetési támogatás

Megyei önkormányzatok működésének támogatása

A települési önkormányzatok működésének támogatása

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Összesen:

Fejezeti tartalék

107 330,7 16 615,3

16 743,3

4 891,3

108 085,5

112 999,5

39 677,5

4 891,3

36 714,8

972,1

113 121,6

36 802,8

30,0

30,0

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata


42,0

42,0

EU-tagságból eredő feladatok

Fejezeti kezelésű előirányzatok 28,4

1 672,7

1 334,0

Beruházások

Felújítások


88,0

952,3

5,0

Egyéb működési célú kiadások 51,0

4 148,5

4 179,7

Dologi kiadások


6 581,4

88 805,0

Kiadás


36 642,8

84 009,2

Támogatás

24 656,0

37,0

2 258,0

Bevétel

millió forintban

1 633,4

265,8

1 367,6

8 831,0

Bevétel

36 915,9

732,9

30,0

36 153,0

84 604,5

Támogatás


6 470,5

86 267,2

Kiadás


24 655,6

VIII. ÜGYÉSZSÉG



Ügyészségek

Összesen:



2

1 2 3 4

4

3

2

1

1 2 3 4

3 4

1 2 3

7 8

5 6

4

1 2 3


IX . F E J E Z E T

39 037,5 48 420,3 20 847,5

39 088,1 49 899,8 20 930,1

Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz

Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása

2 851,5 709,0 7 526,7 1 045,3 677,8 677,8 1 700,0

2 851,5 709,1 7 552,2 1 045,3 677,8 677,8 1 700,0

Megyei könyvtárak feladatainak támogatása

104,0 1 175,9

104,0 1 175,9

Zeneművészeti szervezetek támogatása

227,9 4 499,7 144,8 187,3

1 350,0 4 500,0 144,8 192,0

Lakossági közműfejlesztés támogatása

Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása

Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

10 098,4

10 098,4

Táncművészeti szervezetek támogatása

Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Színházművészeti szervezetek támogatása

Budapest Főváros Önkormányzatának múzeumi, könyvtári és közművelődési támogatása Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési támogatása

Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

2 400,0

2 400,0

Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása

A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

81 007,3

104 311,8

538,1

Kiadás 43 594,4

Támogatás

600,0

Bevétel

millió forintban

Bevétel

Támogatás


44 799,3

Kiadás


Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása



4

3

1 2 3 4

13 14 15 16 17 18

11 12

9 10

8

5 6 7

4 5 6

3

1 2


IX . F E J E Z E T

500,0

500,0

670,0 100,0 778,2 1 513,9

100,0 780,0 1 250,0

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása A 2012. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása

500,0 10 126,9 290,4 814,0 10 000,0

9 437,0 293,0 814,0 10 000,0

Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

23,6

100,0

A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja Címzett és céltámogatások

34,9

602,1

1 500,0

35,0

18 822,7

20 000,0

Szerkezetátalakítási tartalék

Megyei önkormányzati tartalék

37 342,4

24 493,0

Önkormányzati fejezeti tartalék

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása

Üdülőhelyi feladatok támogatása

500,0

Ferihegyi út meghosszabbítása

670,0

1 496,3

1 500,0

500,0

1 000,0

2 385,7

2 400,0

1 000,0

4 495,5

13 900,0

1 407,6

159,8

700,0

1 807,2

300,0

Kiadás

6 800,0

Támogatás 85,0

Bevétel

millió forintban

Bevétel

Támogatás


85,0

Kiadás


"ART" mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása

A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása Egy és kétszámjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása

Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása

Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása

Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása



25 26 27 28 29 30 31 32

20 21 22 23 24

15 16 17 18 19

14

10 11 12 13

5 6 7 8 9


IX . F E J E Z E T

22,1 98,0 92,0

Támogatás a 'Szombathely, a segítés városa' program megvalósításához

Monor Város Önkormányzata feladatai támogatása

Nemesgörzsöny Község Önkormányzatának támogatása az Integrált Közösségi és Szolgálató Tér befejezéséhez Átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása Orosházi Regionális Vízellátó Rendszer támogatása

326,0

Miskolc Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

180,0 200,0

Litér Község Önkormányzata feldatainak támogatása

Jászapáti Város Önkormányzata városközpont fejlesztésének támogatása

Pannon Park projekt előkészítése

Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása

485,0

Bevétel

Támogatás


Bicske Város Önkormányzata feladatainak támogatása

80,0

107,3

A Miskolctapolcai Strandfürdő és környezete fejlesztésének támogatása

A főváros 2013-2014 telén esedékes hajléktalan-ellátási feladatainak támogatása

420,0

95,0

15,0

Itthon vagy - Magyarország szeretlek programsorozat

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata egyes fejlesztési feladatainak támogatása Normafa Park beruházás támogatása

37,9 359,4

14 000,0

Geszt Község Önkormányzata feladatainak támogatása

Fővárosi közösségi közlekedés rendkívüli támogatása

576,0

1 989,3

371,5

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata működésének támogatása

A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatása Oroszlány Város Önkormányzata feladatainak támogatása

3 000,0

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatainak támogatása

36,0

20,0

10,2

300,0

13 719,0

5 271,2

Kiadás

13,6

Támogatás

Csenger Község Önkormányzatának támogatása a temetőrongálás okozta károk helyreállításához Heves Megyei Önkormányzat feladatinak támogatása

Bevétel

millió forintban


37,2

8 000,0

Kiadás


Támogatás a Siklósi Vár pénzügyi nehézségei rendezéséhez

Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata feladatainak támogatása

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációja

Vis maior támogatás


2290 12. szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 280,0 100,0 300,0 300,0 200,0 450,0

Sátoraljaújhely Város feladatainak támogatása

Szerencs Város feladatainak támogatása

Csongrád Város feladatainak támogatása

Bicske Város feladatainak támogatása

Pusztavám Község feladatainak támogatása

Balmazújváros Város feladatainak támogatása

200,0 320,0 500,0 350,0 400,0 100,0 800,0 300,0 50,0

Bátonyterenye Város feladatainak támogatása

Szügy Község feladatainak támogatása

Cegléd Város feladatainak támogatása

Dabas Város feladatainak támogatása

Monor Város feladatainak kiegészítő támogatása

Szentendre Város feladatainak támogatása

Csurgó Város feladatainak támogatása

Kisvárda Város feladatainak támogatása

Csepreg Város feladatainak támogatása

50,0 100,0

Mezőtúr Város feladatainak támogatása

Balassagyarmat Város feladatainak támogatása

50,0

Kisújszállás Város feladatainak támogatása

300,0

250,0

Sárospatak Város feladatainak támogatása

350,0

300,0

Mezőkövesd Város feladatainak támogatása

Hatvan Város feladatainak támogatása

130,0

Mezőcsát Város feladatainak támogatása

Nyíradony Város feladatainak támogatása

100,0

Bükkzsérc Község feladatainak támogatása

50,0

200,0

Nyíracsád Község feladatainak támogatása

350,0

Orosháza Város feladatainak támogatása

50,0

Gyomaendrőd Város feladatainak támogatása

Gyula Város feladatainak támogatása

200,0

Kiadás

300,0

Támogatás

Kunszentmiklós Város feladatainak támogatása

Bevétel 100,0

Kiadás

millió forintban

Bevétel

Támogatás


Kiskunfélegyháza Város feladatainak támogatása


IX . F E J E Z E T


Baja Város feladatainak támogatása



32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 500,0 250,0 300,0 236,0 600,0 400,0 300,0

Pápa Város feladatainak támogatása

Tapolca Város feladatainak támogatása

Várpalota Város feladatainak támogatása

Keszthely Város feladatainak támogatása

Lenti Város feladatainak támogatása

Kecskemét Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Békéscsaba Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

350,0

430,0 800,0

Salgótarján Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Érd Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

1 000,0

78,0

Bevétel

Támogatás


Debrecen Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Gyál Város feladatainak támogatása

700,0 1 300,0

Veszprém Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

400,0 1 500,0

Szekszárd Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Nagykanizsa Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

600,0

Nyíregyháza Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Kaposvár Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

650,0

Tatabánya Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

1 500,0

650,0

1 100,0

700,0

1 250,0

Szolnok Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Eger Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Sopron Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

Dunaújváros Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

1 500,0

300,0

Balatonfüred Város feladatainak támogatása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város feladatainak támogatása

150,0

Balatonalmádi Város feladatainak támogatása

Miskolc Megyei Jogú Város feladatainak kiegészítő támogatása

500,0

Szentgotthárd Város feladatainak támogatása

2 000,0

330,0

Kiadás

225,0

Támogatás

Kőszeg Város feladatainak támogatása

Bevétel

Körmend Város feladatainak támogatása

Kiadás

millió forintban


100,0


IX . F E J E Z E T


Jánosháza Város feladatainak támogatása


2292 12. szám

5

2

1

33 34 35 36

63

1

2

1

2

1

1

1 2

1 2 3 5

1 3

1 2 3 4 5

IX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve 300,0

Kiadás



Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

20 018,5 2 384,6

2 657,3

49,3

30,5

Felújítások

133,5

243,1

101,5

1 913,2

454,0

353,7 2 252,6

339,5

8 923,6

2 033,5

1 287,6

4 185,0

3,0

1 314,3

3,0

32,5

205,7

Beruházások



Dologi kiadások




Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


Beruházások



3,1

3 019,7

1 269,9

Dologi kiadások 6,0

1 638,7

1 458,8


5 905,7

5 664,2


674 808,4

100,0

6,0



Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatása

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Összesen:

Páty Község Önkormányzata általános iskola felújításának támogatása

Szentjakabfa Község Önkormányzatának támogatása

17,5

7 915,4

Támogatás

30,0

516,0

Bevétel

millió forintban

12 252,2

37,4

4 401,1

2 113,9

4 643,7

Bevétel

21 002,7

15,9

7 349,0

Támogatás


Szakonyfalu Község Önkormányzata feladatainak támogatása

643 306,6

Kiadás


Mályi Község Önkormányzata feladatainak támogatása

Nagykőrös Város feladatainak támogatása



12

9

8

1

2

1

2

1

2

1 2 3

1 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2

2 3 5


X. F E J E Z E T

34 463,6

1 323,2

41 516,4

29 339,0

Dologi kiadások

898,2

Dologi kiadások

2 958,1 535,7 3 024,0

2 330,8 510,2 1 365,8

166,1

322,6

2 310,1

1 527,4

828,7

63 007,8

1 444,7

Bevétel

4 718,7

1 345,3

126 417,5

Támogatás


Dologi kiadások




Balassi Intézet


Beruházások



354,7 1 061,3

356,6


132,2

1 333,4


1 292,7


Kutatóintézetek

790,5

28,8

1,9

3 669,8

671,8

221,3


1 216,6

494,6

Felújítások

4 269,0

Beruházások




21,7

25 813,4

27 064,2


2,5

101 799,0


1 414,3

149,7

86,6 123 901,1

4 330,4

2 387,3

82,8

706,7

Kiadás

25 851,4

Támogatás

577,0

Bevétel

millió forintban


23 506,6

Kiadás


101 241,2


Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok

Felújítások

Beruházások



Dologi kiadások



2294 12. szám

20

17

15

2

1 7 9 10

2

1

2

1

2

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3 5

1 2

4 5



3 186,8

7,1

10,0

Közép-kelet európai regionális együttműködés 2013

50,0

50,0

510,0

510,0

Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása

Összkormányzati kommunikációhoz kapcsolódó feladatok

1 073,2

1 073,2

KIM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása

Célelőirányzatok

44,9

0,4

767,2

3 090,1

41,6



11,4

3 635,9

245,1

146,6

45,0

971,0 2 542,5

652,7 1 551,7

3 810,3

2 612,0

36,7

Felújítások

Beruházások




Dologi kiadások




Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Felújítások

Beruházások

613,6

2 801,9

669,8



863,1 2 857,3

784,2

Dologi kiadások

61,0

1 775,4

21,6

246,0

Kiadás

5 360,6


1 831,2

1 962,7

Támogatás

163,2

904,8

Bevétel

millió forintban

0,7

292,1

332,5

509,7

4 804,7

3 785,4

11 377,3

67,3

Bevétel

41,1

577,3

2 636,2

6 367,5

7 172,8

Támogatás


1 011,7

33,5

220,0

Kiadás




Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Felújítások

Beruházások

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve




24

2 3

11 25

4

3

3

2 4 21

43

17 18 19 20 24 26 27 29 30 38 39 41 42

10 000,0 332 642,4

Különféle kifizetések

Összesen:

243 113,7

53 032,0

190 081,7

190 081,7

161,8

161,8

79 528,7


18 325,9

18 325,9

Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja

Céltartalékok

Fejezeti általános tartalék

Járási szociális feladatok ellátása

Nemzetpolitikai tevékenység támogatása

3 539,4

210,0

210,0

Európai Területi Társulások támogatása

3 539,4

126,9

Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása Határon túli magyarok programjainak támogatása

100,0

126,9

200,0

3 400,0

100,0

200,0

3 400,0

Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata

Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása

A megyei intézményfenntartó központok és intézményeik átalakításával kapcsolatos feladatok Smithsonian Folklife Fesztiválon való részvétel

Ludovika Campus

Adatvédelmi intézkedések európai szinten - projekt

2011-es soros elnökséggel kapcsolatos kiadások finanszírozása

Uniós projektek támogatása

Központi e-közigazgatási feladatok

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

Központi informatikai feladatok

53 032,0

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

22,0

50,0 100,0

50,0 100,0

Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat

22,0

115,0

Kormányzati igazgatással kapcsolatos feladatok támogatása

120,0

Támogatás

115,0

Bevétel

120,0

Kiadás

Jogi segítségnyújtás


X. F E J E Z E T


A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás


millió forintban

294 146,3

294 146,3

19 601,5

5 778,1

439,8

120,2

115 727,0

115 727,0

781,2

518,2

200,0

13,2

0,1

836,9

58,2

400,0

400,0

23,4

0,1

1,1 55,5

4,7

1,3

4,3

13,3

2,1

Bevétel

51,1

89,2

66,0

7,0

139,0

54,0

252,9

322,2

Kiadás

203 256,2

203 256,2

18 976,8

5 243,9

310,0

119,0

120,0

62,4

34,1

136,0

50,0

239,7

320,3

Támogatás



4

3

2

1

1

2

1

2

1

2

1

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3

1 2 3

1 2 3 4 5

1 300,0

73,4

51,9


Dologi kiadások


Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Beruházások

2,2

206,4

366,9


40,0

43,6

213,5


190,9

679,6



340,0

25,1

18,4

Felújítások

Nemzetstratégiai Kutató Intézet

221,6

335,1

Beruházások

80,0

3 648,2

4 282,0

Dologi kiadások


1 128,5

1 100,8


27,1

4 194,6

87,7

3 453,6

7,9

109,9

4 377,3

12,0

15,0

95,2

37,1

1 639,2

1 534,5 44,5

601,9

Kiadás

728,0

10 050,7

4 805,2

Támogatás

2 149,7

12,0

Bevétel

millió forintban

580,4

32,2

141,5

3 375,0

1 603,0

Bevétel

343,6

840,0

10 058,4

5 484,4

Támogatás


2 483,2

Kiadás




Információs Hivatal


Felújítások

Beruházások




Dologi kiadások




Miniszterelnökség


XI . F E J E Z E T

XI. MINISZTERELNÖKSÉG



2

1

2

1

2

1

1 2

1 2 3

1

1 2 3

1 3

1 2 3 5

1 2 157,2

14,5 26,6

Dologi kiadások

5,4

Felújítások


16,4

Beruházások


56,7


17,2

51,2

7,5

36,4

11,5



Nemzeti Örökség Intézete

Beruházások


Dologi kiadások




Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum


Beruházások


309,8

82,9

41,1

1 504,2

898,3

Dologi kiadások

40,0

271,9

263,3



925,5

976,2



Nemzeti Külgazdasági Hivatal

2,1

1,6 2 123,5

6,7

27,0

Felújítások

70,5 230,6

140,5

Kiadás 301,9

Támogatás

55,6

Bevétel

195,3

Kiadás

millió forintban

0,3

5,4

787,7

85,0

Bevétel

300,0

360,0

2 048,8

Támogatás


Beruházások


Dologi kiadások




XI . F E J E Z E T



10

7

6

5

2

1 2 3


2298 12. szám

2

1

24 25

18 19 20 22 23

14 15 16 17

11 12 13

9 10

8

1 2 3 4 5 6 7 600,0 50,0 50,0 300,0

600,0 50,0 50,0 300,0

1 700,0 515,0

1 800,0

Önkormányzatok átmeneti támogatása


4 945,1

150,0

220,0

36,0

A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létesült önkormányzati sportlétesítmények kiváltásának támogatása Civil Alap - pályázati program

90,8

36,0

1 500,0

239,9

101,5

205,3

207,3

Tokaj-Hegyalja borvidék településeinek fejlesztési támogatása

864,2

150,0

150,0

Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért

864,2

220,0

220,0

Washingtoni Magyar Kápolna létrehozásához hozzájárulás

36,0

36,0

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány

100,0

A 2015. évi Milánói Világkiállításon való részvételhez kapcsolódó feladatok

Nemzetstratégiai Kutatóintézet alapításával kapcsolatos feladatok

340,0

176,6

598,8

513,0 49,6

300,0

50,0

50,0

825,0

75,0

60,0

1 485,9

461,8

1 690,0

150,0

Támogatás

1 111,8

0,3

Bevétel

90,2

47,0

21,7

50,0

50,0

562,7

74,5

42,5

1 042,5

701,9

106,9

Kiadás

45,6

2 000,0

75,0

75,0

2 000,0

100,0

millió forintban


Határon átnyúló fejlesztési programok intézményrendszerének fejlesztése és támogatása Friends of Hungary Alapítvány támogatása és adomány biztosítása

Diaszpóra magyarsággal kapcsolatos feladatok

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása A kommunizmus áldozatai emlékmúzeumának létrehozásához való hozzájárulás

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával kapcsolatos kiadások Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány támogatása "Az Élet Menete" Alapítvány támogatása

Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások

Ifjúságpolitikai célok támogatása

Év közben jelentkező többletfeladatok kiadásai 100,0

1 600,0

1 600,0

Konzultációk kiadásai

Kormányfői protokoll

500,0

Támogatás

1 690,0

Bevétel

500,0

Kiadás

1 690,0


XI . F E J E Z E T


Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok

Célelőirányzatok



2

1

12 13

11

1

1

2

1

2

1

1 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

XI . F E J E Z E T

958,8

955,8

4 999,1

2 707,8

1 197,6

490,8 16,9

10,0 5,0

1 239,8

1 067,8

961,5

27 430,3

4 019,0

5,0

5 588,4

27 810,4

3 551,6

132,3

367,0

608,9

3 527,6

8 108,5

2,9

2,9

8 105,6

Bevétel

4 868,0

5 951,6

36 736,6

937,0

937,0

35 799,6

Támogatás


Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Szakigazgatási intézmények


Beruházások



Dologi kiadások




Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

450 054,7

315 877,3

Országvédelmi Alap

Összesen:

106 000,0

Rendkívüli kormányzati intézkedések

932,9

1,4

Felújítások 11. cím összesen:

11,0

Beruházások


10,5

215,9

215,0

Dologi kiadások


145,5

151,7

26 497,4

Kiadás


3,0

955,8

26 854,6

Támogatás

548,6

3,0

364,0

Bevétel

millió forintban


592,1

27 218,6

Kiadás




Kormányzati Ellenőrzési Hivatal



Kormányzati Ellenőrzési Hivatal


2300 12. szám

5

4

3

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

230,1

Dologi kiadások

11 371,0 6 943,3 1 785,7 5 624,9

1 004,2 3 505,8


Dologi kiadások

50,0 3 719,4

39,9



Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Beruházások


25,1 300,5

26,6 245,9


Dologi kiadások

104,1

98,6



Állami Ménesgazdaság

8,0

Felújítások

6,2

10,3

Beruházások


840,2


161,5

578,7

40,8

336,6 1 903,0

231,2



1 268,5

856,1

70,6

332,7

1 358,0



Földmérési és Távérzékelési Intézet


Felújítások

Beruházások



7 936,9

4 665,2


1 263,7

1 230,8

Kiadás


1 666,0

Támogatás

4 859,3

6 058,5

Bevétel

millió forintban

4 818,5

6,5

184,4

807,3

3 083,2

75,0

12 301,5

Bevétel

10 176,3

434,2

626,1

Támogatás


4 558,8

Kiadás






8

7

6

2

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3 4 5

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2

5


434,9

257,2

387,0 136,0

2 440,9

157,2

813,4

2 838,5

867,5

Bevétel

2 041,8

442,2

7 983,2

Támogatás


Beruházások




7,7

Dologi kiadások

71,1

342,4 1 741,0

518,7

0,2

1 346,2 408,0


1 565,7

949,8



Agrárkutató intézetek

Beruházások


73,4 218,7

92,1

Dologi kiadások

1 480,2

295,9 95,0


347,8

100,0



Közművelődési intézmények

967,4

305,4

Felújítások


188,6

Beruházások 0,9

69,8



3 453,5 57,3

1 289,1

926,9

1,1

1 428,4

791,0

Kiadás

1 556,8

11,3

4 584,3

Támogatás

5 336,7

1 376,2

Bevétel

millió forintban


3 487,2

47,9

3 143,7

Kiadás



Dologi kiadások




Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei

Felújítások

Beruházások




2302 12. szám

13

12

11

10

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3 5

1 3

1 2 3

1

1 2 3

1 2

1 2 3

2 3


Génmegőrzési Intézmények

1 245,0

412,2

247,8

Dologi kiadások

2,9

200,3

210,7


770,8

782,3


4,4

3,6

3,0



Nemzeti Környezetügyi Intézet


Beruházások

124,2

54,0

663,4

569,1

Dologi kiadások


197,2

214,6


3,0

512,3 778,3

1 112,0 786,6

214,0

412,6

79,4

294,0

82,6

129,7

409,9

12,0

111,0

270,4

5,6

28,4

Kiadás

443,5

1 000,0

508,8

Támogatás

83,2

214,5

Bevétel

millió forintban

415,4

13,4

1 261,0

23,7

991,1

Bevétel

1 511,1

678,6

536,3

Támogatás


357,7

1,0

Kiadás




Országos Meteorológiai Szolgálat

Beruházások


Dologi kiadások




Nemzeti Öntözési Hivatal

Felújítások

Beruházások


Dologi kiadások





Felújítások



2

1

2

1

2

1

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 3

3 624,9

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Beruházások

210,1

353,2

245,8

Dologi kiadások


285,3

297,5



172,3

7,6 49,7

1 082,8

8,0

562,8

1 123,2


Nemzeti Földalapkezelő Szervezet


Felújítások

Beruházások


2 510,6

1 461,0

Dologi kiadások

68,8

1 197,2

1 123,4



4 663,1

4 197,7



Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek

1 744,1

29,5

5,4

8,0

240,2

10,0


7 670,9

560,2

Felújítások

3 357,9

6 808,3

2 780,9

38,5

933,8

389,8

114,3

Kiadás

705,6

112,2

2 260,0

Támogatás

3 805,8

4 269,3

Bevétel

2 579,4

8,6

Kiadás

millió forintban

130,9

105,5

410,6

4 527,3

5 735,2

10 265,6

39,1

Bevétel

332,1

1 732,4

4 107,1

3 683,4

Támogatás


Beruházások



Dologi kiadások




Nemzeti park igazgatóságok


Beruházások



XII . F E J E Z E T



18

17

15

14

2


2304 12. szám

20

19

2

1

16

6 7 8 9 10 11 13 14

9 19 20

5

2

1

2

1

1

1 2 3

1

1 2 3 4

636,8

612,5

142,0

Dologi kiadások

Beruházások

10,0 27,4 54,8

10,0 27,4 54,8

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása

Ivóvíz-minőség javító program

23,5 12 747,2 1 200,0 108,0

23,5 12 747,2 1 200,0 108,0

Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működési támogatása

Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában Az illegális hulladék-elhelyezés felszámolásának feladatai

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása

Természetvédelmi pályázatok támogatása

6,3 4,7

13,6

2 311,0

30,5

2,6

22,1

116,6

183,8

545,2

2 124,8

Bevétel

130,4

1 277,2

8 593,2

152,7

454,3

14,2

Természetvédelmi kártalanítás

2 094,2

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítás 2 094,2

48,7

116,6

Vízügyi feladatok támogatása

Vörösiszap katasztrófa elhárítása

Környezetvédelmi célelőirányzatok

10,0

10,0

Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

Beruházás


166,2

125,6

132,0



473,0

462,0

85,2

1,9

161,4 1 429,7

254,7

Kiadás

616,3

99,2

Támogatás

45,5

281,7

Bevétel

millió forintban

84,8

1 200,0

10 718,0

10,8

48,6

20,5

7,5

670,8

Támogatás


153,8

Kiadás




Agrárgazdasági Kutató Intézet

Beruházások



Dologi kiadások







4

3

6 7 8 9

10 13 15 16 19 20 22 25 28

1 2 3 4 5 6 8

22 30 35 39 40

17 21


XII . F E J E Z E T

10,1 65,7 1 940,0 1 000,0 150,0 71,1 2 000,0

10,1 65,7 1 940,0 1 000,0 150,0 71,1 2 000,0

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

Határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása

Tanyafejlesztési Program

Hungarikum Bizottság feladatainak támogatása

250,0

250,0

Állami génmegőrzési feladatok támogatása

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

601,8 1 500,0 2 200,0 1 180,0

1 500,0 2 200,0 1 180,0

Igyál tejet program

Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása

Méhészeti Nemzeti Program

601,8

A géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása Uniós programok kiegészítő támogatása

Nemzetközi szervezetek tagsági díjai

Bormarketing és minőség-ellenőrzés 1 258,6

125,1

125,1

1 258,6

52,6

Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása

52,6

Intézményi feladatok támogatása

Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei

Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása

Agrárkutatás támogatása

138,2

138,2

FAO intézmények finanszírozása

Agrár célelőirányzatok

GEF - A Duna szennyezettségének csökkentése

0,8

26,1

0,4

2,0

19,7

0,2

40,0

2 738,4

1 620,0

601,8

1 256,0

250,0

93,8

16,1


262,4

3 449,6

1 902,0

540,3

2,0

1 553,6

250,0

126,0

6,5

291,0 8,2

1 116,9 39,7

151,4

241,4

2 135,2

56,8

1,6

345,3

212,4

24,8

296,1

20,1

165,4

2,6

180,0

86,4

1,5

23,0

Támogatás

819,4

137,2

354,9

1 665,6

54,1

8,2

241,8

338,9

17,0

105,1

20,2

Egyéb szervezetek feladataira

Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat

3,8

12,2

Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása

Bevétel

1 773,9

6,5

Kiadás

50,0

72,0

Támogatás

1,7

Bevétel

millió forintban


48,0

72,0

Kiadás


Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások Hulladéklerakási járulékból finanszírozott feladatok

Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása


2306 12. szám

11

6 7

5

3

2

1 2

7 8 10 11

3 4 5 6

10 11 12

2 3

1

4 5

1 2 3

3 4 5

4 000,0

54 070,6 28 521,3 7 343,2 4 215,1

75 879,7 39 381,3 9 473,7 5 700,0

III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely: Leader programok

Technikai segítségnyújtás

1 386,3 414,3 84,0

1 848,4 552,4 112,0

Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)

Technikai segítségnyújtás (V. tengely)

Halászati Operatív Program

61 873,9

87 172,1

II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése

28,0

138,1

462,1

1 484,9

2 130,5

10 860,0

21 809,1

25 298,2

300,0 1 000,0

300,0 1 000,0

35,0 1 000,0

4 000,0

8 000,0 35,0

48 995,0

48 995,0

1 000,0

61,4

I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)

Vidékfejlesztési és halászati programok

Egyéb EU által nem térített kiadások

Uniós programok árfolyam-különbözete

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

Állat- és növénykártalanítás

Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása

Nemzeti agrár kárenyhítés

Folyó kiadások és jövedelemtámogatások

Fejlesztési típusú támogatások

61,4

238,8

238,8

Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása

193,9

193,9

101,6

101,6

Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás

815,7 2 600,0

815,7

Erdőfelújítás

Nemzeti Erdőprogram

Vadgazdálkodás támogatása

A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása

Állattenyésztési feladatok

Nemzeti támogatások 2 600,0

1 211,0

Nemzeti Diverzifikációs Program

1 560,0

Támogatás

1 211,0

Bevétel

1 560,0

Kiadás

Iskolagyümölcs program


XII . F E J E Z E T


Uniós Programok ÁFA fedezete


millió forintban

111,3

34,7

1 616,6

5 611,5

13 592,9

24 854,5

79 354,5

93 093,3

2 026,9

8 884,9

963,8

45,0

7 592,0

43 999,9

35,7

0,1

182,4

95,4

82,6

815,7

547,1

3 470,1

Kiadás

83,5

17,4

1 211,7

4 647,4

10 792,7

18 754,4

63 230,7

69 901,2

4 824,4

17 162,2

104,5

4 229,8

140,5

131,8

1,4

0,6

0,2

17,1

1,1

88,1

Bevétel

28,0

138,1

462,1

1 484,9

2 130,5

10 860,0

23 809,1

20 967,2

1 000,0

1 000,0

25,0

3 870,1

44 445,1

21,4

150,6

90,0

1 236,0

815,7

1 200,6

4 492,6

Támogatás



1

2

1

13 14 15 16 17

2

1

2

1

1 2

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 4 5

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

181 960,6

Felújítások

12 119,8

1 371,3 278,1

Felújítások

100,0

488,5

Beruházások



332,8

7 029,9

Dologi kiadások

470,6

893,3 38 078,5

1 054,9



3 505,6

4 224,0

659,6

4,6

4,3

99,4



Egyéb HM szervezetek


1,0 35,0

Beruházások




10,8

286,5

500,0


750,5

888,2



421 426,4

2 877,4

25,0

4 778,9

193 836,2

3 362,6


Honvédelmi Minisztérium igazgatása

Honvédelmi Minisztérium

Összesen: 375 796,8

1 731,0

2 364,7

78,2

259 827,9

219,4

216,2

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

4,2

SAPARD intézkedések

Bevétel

5 500,0

13,4

516,3

Kiadás

2 008,8

130,4

millió forintban

41 370,2

3 998,3

187 875,3

567,0

Támogatás



100,0

Támogatás

130,4

Bevétel

100,0

Kiadás



XII . F E J E Z E T


Peres ügyek



2

2

1

3

1

2

1

2

1

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 4 5

3


HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal

20 562,2

92 618,0

3 680,7

2 862,4

Dologi kiadások


270,5

30 009,8

28 395,9

Dologi kiadások

249,9

361,4

12 240,4

12 252,1



51 821,7

51 199,6

4 095,2



MH ÖHP és alárendelt szervezetei


4,5 97,2

Felújítások 200,0

10,1

575,6

Beruházások




74,2

3 851,4

3 541,4


40,3

15 441,6


14 318,1


Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei

200,0

228,9

950,0


200,0

340,9

864,7

Felújítások

Magyar Honvédség

188,7

143,9

166,2

6,8

0,4

179,8 34 245,9

420,0

1 116,1

Kiadás

60 088,9

750,0

63 071,9

Támogatás

804,8

850,0

Bevétel

millió forintban

8 695,9

92,6

1 081,9

397,5

1 031,4

Bevétel

92 165,9

22 628,7

34 019,3

Támogatás


2 175,3

100,0

Kiadás


Beruházások




Dologi kiadások



XIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve




1

2

1

2

1

1 2 3 4

1

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3


8,1

8 982,5

0,7


1,6


13,8

1,7


Dologi kiadások

55,3

174,1

6,4

3,9



Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

Beruházások




65,4

3 506,6 6 082,7

Dologi kiadások

30,8

13 073,6


2 944,3

16 400,0

3,4

217,1

31,2

11 649,3

48,0

39,7



MH Honvédkórház


Felújítások

Beruházások


14,8

3 875,4

2 976,7

Dologi kiadások

19,8

1 308,2

1 428,4



5 197,2

5 840,0



Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

4 311,0

26,0 10 157,9

1 255,4

120,0


6 171,3

Kiadás

1 623,9

150,0

Támogatás

3 451,2

600,0

Bevétel

Felújítások

Kiadás

millió forintban

64,1

19 930,5

13,7

113,0

516,6

Bevétel

76,3

5 796,4

10 424,2

Támogatás


Beruházások



XIII . F E J E Z E T



8

7

6

3

2


2310 12. szám

1

3

2

41

40

5 15 25 39

3

1

1 2

1 2

6 19

2

1

1 3

1 2 3 4 5


XIII . F E J E Z E T

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM


Beruházások




34,7

60,8

877,8

60,2

0,2

1 285,1

895,5

Dologi kiadások

8,0

750,1



257 217,4

1 000,0

518,2

3 432,6

53,7

100,0

1 932,0

0,3

1 316,8

167,6

28,4

Kiadás

2 973,9

3 915,1

millió forintban

1 443,6

1 432,6

36 112,9

1,8

Bevétel

3 867,6

216 641,6

511,7

3 433,8

53,7

50,0

600,0

1 315,0

171,1

27,0

Támogatás


566,9

25,5

21,0

21,0

217 349,1

430,0

430,0

241 378,9

4 400,0

53,7

3 284,1

4 400,0

53,7

3 284,1

140,5 1 265,0

140,5 1 265,0

100,0

Támogatás

27,0

24 029,8

Bevétel

27,0

100,0

Kiadás


2 435,5


Belügyminisztérium igazgatása

Összesen:

Nemzetközi egyezményekben előírt kötelezettségek alapján kötendő közoktatási megállapodás feladatai Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék

Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz

Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez

Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések

MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása

Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása

Alapítványok, közalapítványok támogatása

Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához

Nemzetközi kártérítés

Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása

Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása

Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása

NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatása

Ágazati célelőirányzatok



2

1

2

1

2

1

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

440,1

3,4 803,6

2,7 2,0



108,0

6 194,8 18 930,6

360,9 167,8

157,7 113,0

Felújítások


BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság

3 369,4

309,2

Beruházások


Dologi kiadások


5 645,3

25 483,6

24 992,0 18 259,8



Büntetés-végrehajtás

1,1

434,9

400,0

Felújítások


1 477,0

2 170,7

Beruházások


2 607,6

Dologi kiadások

46 766,1

2 278,2

2 038,9

11,1

1 875,0

1 893,3



7 029,4

3,4

80,7

7 030,6

30,9



Terrorelhárítási Központ

Felújítások

Beruházások



18,2

421,6

448,8

Dologi kiadások


Kiadás


13 410,5

3 525,8

Támogatás

2 524,3

123,0

Bevétel

630,3

Kiadás

millió forintban

3 032,4

4 666,4

324,4

36,5

118,9

Bevétel

421,0

47 357,1

13 405,6

3 469,1

Támogatás


2 415,8


Nemzeti Védelmi Szolgálat


XIV . F E J E Z E T



6

5

4

2


2312 12. szám

9

8

7

2

1

2

1

2

1

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5

40 771,9

39 177,1

Dologi kiadások

26,1

0,3

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat


Felújítások

Beruházások



20,0

47,5

150,3

119,5

1 386,3

861,0


55,5

1 127,1

1 304,6

Dologi kiadások

4 378,2

4 789,8



15 321,7

1 242,8

105,0


20,0

1 823,0

587,0

Alkotmányvédelmi Hivatal

15 009,3

366,0

Felújítások

2 695,5

Beruházások




31,3

41 693,1

39 886,9


811,2

161 390,4


155 825,7


6 983,8

2,7


27,4

9,7

Felújítások

Rendőrség

30,6

32,6

69,6 125,8

66,6

Kiadás

106,2

232 249,3

Támogatás

262,7

4 509,6

Bevétel

millió forintban

47,5

141,2

6 954,0

18 510,9

107,2

Bevétel

16 463,9

6 965,1

243 190,9

Támogatás


267,3

Kiadás


Beruházások



Dologi kiadások



XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve




13

12

10

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3

1 2 3 4 5

1 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5


196,1

1 621,5

510,9

18,0

Felújítások

104,4

1 688,8

606,7

Beruházások

1 743,3

2 954,2

13 322,1

0,1

4,3

234,8

228,7

Bevétel

6 452,1

51 646,0

158,4

Támogatás



Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal


8 381,5

4 797,8 3 628,2



Ellátottak pénzbeli juttatásai 18,4

9 142,4 15 700,9

5 351,4

Dologi kiadások

9,9

35 191,0 9 110,2


34 413,2

13,2

26,8



BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság


Beruházások


6 350,0

Dologi kiadások

19,6

57,5

64,5

4,2

18,6

25,4



70,5

51 524,6

4,4 76,3

86,6

43,9



Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ


Felújítások

Beruházások

Felhalmozási költségvetés 1 997,8

8,6

0,4

Dologi kiadások

1 505,0

3 436,2

2 232,8


2 374,8

2 417,3

Kiadás


23,0

Támogatás

9 087,4

147,6

Bevétel

millió forintban


9 292,9

Kiadás





2314 12. szám

20

17

15

1

2

2

1

2

1

2

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

Energia-racionalizálás

Ágazati célfeladatok 100,3

117,0

398,1



328,2

66 501,3

Felújítások

Beruházások


4 813,0

Dologi kiadások

360,5

4 837,0 29 092,0

2 316,8



24 975,4

8 495,6



100,3

21,7

8,0

Felújítások

Vízügyi Igazgatóságok

19,3

5,0

2 929,9

79,6 519,8

90,5 537,7

19,6

304,4

309,6

13 499,0

4,6 25,5

Beruházások



Dologi kiadások




BM Nemzetközi Oktatási Központ


Felújítások

Beruházások

277,2

489,6

90,0



250,6

78,0


Dologi kiadások


899,4

414,5

Kiadás

3 211,0

536,3

Támogatás 3 432,0

Bevétel

2 925,4

Kiadás

millió forintban

110,5

66 477,4

48 041,6

416,2

181,8

Bevétel

13 987,3

544,0

Támogatás


2 496,8


XIV . F E J E Z E T


797,5




8 9

3

2

1

4

4

2

1

31 32 34 39 40 41 44 46 47 48 50 51 52 54

17 20 27

3 5 11

1


341,3

4,9

362,3

12,4

0,3

0,2

144,5

147,1

986,1

174,8

234,9

0,6

99,6

300,0

160,1

4,2

0,1

86,8

0,1

148,0

144,5

700,0

180,0

1 495,1

23 259,9

150,0

495,0

50,0

100,6

Támogatás


Európai Menekültügyi Alap

Szolidaritási programok

Közösségi programok

Közbiztonsági beruházások

Beruházás

148,0

144,5

144,5

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása

489,3

120,0

120,0

Érdekvédelmi és szociális szervezetek támogatása

700,0

700,0

180,0

Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása

180,0

Országos Polgárőr Szövetség

Társadalmi önszerveződések támogatása

Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása

Alapítványok támogatása

Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása

0,7

Technikai azonosító maradvány rendezéséhez

1 069,7

23 408,5 0,6

260,0 1 495,1

260,0

159,9

611,7

0,2

Szociális Családiház-építési Program támogatása

Vízügyi feladatok támogatása

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás 1 495,1

150,0

150,0

Az elektronikus Területrendezési és Építésügyi Nyilvántartás Működtetése

Vízkárelhárítási művek fejlesztési feladatai

495,0

495,0

Építésügyi feladatok

Közfoglalkoztatás támogatása

49,2

Építésügyi monitoring rendszer kialakítása, E-közmű kialakítása

Rendőrség informatikai fejlesztési feladatainak támogatása

Ruházati ellátási rendszerrel összefüggő kiadások

124,5

2,3

176,5

Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok

266,8

0,6

Bevétel

8,8

224,1

3,4

Kiadás

49,2

50,0

200,0

Támogatás

38,3

410,0

Bevétel

millió forintban


138,8

50,0

610,0

Kiadás


Építésügyi célelőirányzat

Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások Területrendezési feladatok

Nemzetközi fizetési kötelezettség

Schengen Alap


2316 12. szám

2

1

10 11 12 14 15 16 17

2 3 4 5 6

1

2

1

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék

17 486,1

275,1

72,3


6 022,2

38,3


442,5

Dologi kiadások

34,4

138,7 1 472,9

177,9



531,1

658,6



Nemzeti Innovációs Hivatal

0,7

42,9

Beruházások


10,0

1 183,8

937,4

1 274,0

1 262,5

1 362,9

Dologi kiadások

4 831,4

5 095,9

38,3

6 810,5

616 892,8

102,7

3 000,0

270,0

1 784,4

19,8

285,9

3 426,9

363,6

593,4

Kiadás


700,9

404 818,1

millió forintban

116,4

22,2

2 080,9

175 199,8

0,1

20,0

279,0

2 337,0

289,9

406,9

Bevétel

1 420,9

6 394,1

438 572,1

103,6

100,7

250,0

1 784,4

45,0

74,6

1 187,1

145,0

230,5

Támogatás




Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Összesen: 422 304,2

1 102,0

1 102,0

Új büntetés-végrehajtási objektum működtetése

Örökségvédelmi feladatok

1 122,9

250,0

250,0

1 122,9

45,0

Nyomon követő rendszer bevezetése, üzemeltetése

"Segítsünk az árvízkárosultakon!"


Duna Művész Együttesek támogatása

Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása

74,6 2 000,0

279,6

354,2

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek

1 187,1

45,0

2 811,3

3 998,4

145,0

230,5

Támogatás

2 000,0

342,5

Külső Határok Alap

539,1

487,5

Bevétel

769,6

Kiadás

Visszatérési Alap


XIV . F E J E Z E T


Integrációs Alap



8

4

3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5

1 3

919,7

16 935,2

5 621,7



17,3

3 645,4 67 884,8

3 537,6

Dologi kiadások



8,3

1 464,8

798,6

14 166,8

2,8

6 182,8

6 447,8

2 007,7

373,1

844,1

484,6

1,1

3 215,8

1 798,1

12 518,2


Magyar Államkincstár


Felújítások

Beruházások




Dologi kiadások




Nemzeti Munkaügyi Hivatal

47,0

117,0

30,0

Felújítások


358,7

80,0

Beruházások



125,8

695,4

501,2

Dologi kiadások


0,3

30,7

Kiadás

264,3

3 746,6

332,9

Támogatás


1 590,3

Bevétel

992,2

5,0

Kiadás

millió forintban

576,3

65 075,1

2 025,1

7 708,8

1,4

2 944,6

Bevétel

23 539,1

3 846,2

353,1

Támogatás


1 047,7


Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal


Beruházások



XV . F E J E Z E T



2

1

2

1

2

1

2


2318 12. szám

25

16

14

9

2

4

2

1

2

1

2

1

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3

1 3

1 2 3 5

1 2 3

861,2

141,3 311,8

148,0 163,9

Dologi kiadások

48,9

10,0

Felújítások

123,5 189,8

20,0


Dologi kiadások

Magyar találmányok külföldi bejelentése

Ágazati célelőirányzatok


Beruházások



15,4

0,8

472,9 78,9


280,8


Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

13,4

10,0

Beruházások


541,5

548,1


379,7

3,8 110,4



Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság


Beruházások


186,5

265,0

Dologi kiadások

372,9

123,2

170,1



465,4

630,0



Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

18,8

806,6 1 167,3

334,6


21,8

Kiadás

383,7

Támogatás

Felújítások

Bevétel 2 937,5

Kiadás

millió forintban

0,2

15,1

396,3

50,6

134,2

34,5

Bevétel

411,3

871,1

1 183,2

Támogatás


1 035,0


XV . F E J E Z E T


Beruházások



35 36

30

14

6

4

3

1 2 3 9 10 11 12

5

1

4

3

8

7 10 16 33 51

5

2

1

1 2 3

18,1 412,0 4 678,0 50,0 350,0

18,1 412,0 4 678,0 50,0 350,0

13,7 2 163,2

63,0

63,0 13,7

81,0

81,0

2 163,2

360,0

734,2

21,0

360,0

734,2

21,0

712,0

40,0

40,0

712,0

410,0 3 550,0

Támogatás

410,0

Bevétel

3 550,0

Kiadás


millió forintban

16,2

257,8

56,4

1 091,0

59,2

19,9

2 325,7

10,0

59,9

51,6

178,3

474,4

2,8

0,1

429,6

5,2

27,9

41,6

31,0

2,9

0,6

56,0

350,0

37,5

62,8

362,0

13,6

2 013,2

30,3

87,9

77,2

360,0

478,8

15,8

262,0

22,3 29,8

19,2

3 550,0

410,0

Támogatás

42,0 27,8

Bevétel

48,3

3 570,7

275,0

Kiadás



Ipartestületek Országos Szövetség

MKIK támogatása

Kárpát Régió Üzleti Hálózat üzemeltetése

ClusterCOOP program támogatása

Szervezetátalakítási alap

Nemzetgazdasági programok

Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok

Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok

Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján

Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok

Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása

Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása

Társadalmi szervezetek címzett támogatása

Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása

Kutatási és technológia feladatok

Állami Támogatású Bérlakás Program

Területfejlesztési és építésügyi feladatok

Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat

Vállalkozási célelőirányzatok

Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat

ÁBPE Módszertani és Képzési Központ működtetése

Közigazgatási fejlesztési feladatok

ÁKK Zrt. osztalék befizetés

Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetéséhez

Tőkésítésre kifizetés

Járadék kifizetés

Függő kár kifizetés

XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kárrendezési célelőirányzat


2320 12. szám

2

1

37 38 39 43 44 46 47 48 50 51

2

1

2

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

500,0 585,2

500,0 585,2

Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése


Kötött segélyhitelezés

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

38 219,4 2 179,8

34 020,1 35,1

Dologi kiadások

7 725,8

22 234,4


1 488,7 515,7

560,0 134,4

Felújítások


1 581,7

1 392,5


Dologi kiadások


28,3

1 583,3

1 294,8


6 048,6

5 058,5



Bűnügyi Főigazgatóság

12 626,7

8 562,7

Beruházások



84 488,9

18 386,5

144 249,8

3 000,0

51,7

1 959,3

5 013,1

10 049,7

148 022,2

67 203,9

13 500,0 6,6

280,9

341,1

400,0

350,6

125,0

2 557,6

3 150,0

Támogatás

585,2

81 438,8

67,4

Bevétel

981,9

655,6

360,0

204,4

2 550,0

3 150,0

Kiadás

70 369,8

20,0

129 763,8

millió forintban




Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása

Összesen:



2 304,8

400,0

400,0

Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása

53 416,6

350,6

350,6

9 460,8

204,0

204,0

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működési támogatása

62 877,4

3 063,2

Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása

3 150,0

Támogatás

3 063,2

Bevétel

3 150,0

Kiadás

Keleti kapcsolatok bővítése


XV . F E J E Z E T


Kereskedőház



1

4

3

2

1

1 2

1

2

1

2

1

1 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

2 575,7

139 486,6

11,0

2 526,2 11,0

1 024,0 2 548,5

1 082,3

17,4

862,4

3 794,1 963,1

6 823,8 3 650,9

338,7

58,3

2 288,6

7 682,8

6 932,4

160 747,1

2 675,2

Támogatás



Beruházások



Dologi kiadások




Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

174 614,2

56,7

56,7

EU Customs 2013 Programban való részvétel

Összesen:

35,7

35,7

289,1

277,2

Bevétel

EU Fiskális 2013 programjában való részvétel

Közösségi programok

Csempészet és hamisítás elleni küzdelem

Ágazati célelőirányzatok 289,1

33,2

Felújítások


104,9

Beruházások



142 062,3

806,1

661,1

Dologi kiadások

0,3

446,8

322,2


250,9 1 576,1


1 264,6


Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

1 997,0

53,2

Kiadás

10,1

Támogatás


Bevétel 206,5

Kiadás

millió forintban


Felújítások


XVI . F E J E Z E T


Beruházások


2322 12. szám

7

5

4

3

1

2

1

2

1

2

1

1 2

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3 5


XVII . F E J E Z E T

28 944,8




2 656,6 688,1

2 973,9 744,5

1,7


Nemzeti Közlekedési Hatóság

0,4

136,5

441,2

235,7

Felújítások

Beruházások



197,1 1 157,0

200,3 1 075,1


Dologi kiadások

751,0

766,4

2 277,5

2,5

7,7



Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Felújítások

Beruházások



1 691,0

0,2

149,2 1 681,4

185,1

Dologi kiadások

631,4

680,3

733,6


2 573,3

2 449,2

1 142,3 295,4

187,5

Kiadás

705,8

17,2

835,9

Támogatás

82,9

713,3

Bevétel

millió forintban

31 599,9

66,9

2 794,7

2,7

2 662,8

702,2

1 579,6

Bevétel

55,8

1 504,2

17,5

4 691,1

Támogatás


324,0

Kiadás




Országos Atomenergia Hivatal

Beruházások



Dologi kiadások




Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet



11

10

8

1

2

1

2

1

2

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

3 4 5

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

10,0

445,2

122,3 1 534,2

41,6

Dologi kiadások


891,9

3,2

1 075,7

64 372,6

36,8

Bevétel

1 676,8

467,8

1 593,3

Támogatás


149,5

462,6


81,5

0,2

322,1

7,2

70,1 147,8

71,4 133,8

4,1

263,8

459,5

750,9

1 129,1

257,8

424,2

86,0

2 306,4

4 274,0



Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Beruházások



Dologi kiadások




Közlekedésbiztonsági Szervezet


Felújítások

Beruházások



229,3 64 251,3

253,9 52 849,6


Dologi kiadások

855,7

931,6



Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

470,2

3,0 184,2

6,4

10,0


454,1

108,3

0,3

26 850,7

Kiadás

100,0

58 635,1

Támogatás

1 042,2

25,5

Bevétel

millió forintban


Felújítások

0,2

24 099,5

Kiadás


Beruházások




Dologi kiadások


2324 12. szám

20

14

12

32

31

1

2 3 6 7 9 11

2

1

2

1

2

1 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3

1

3,4

5,0 313,6

289,2

150,0

Felújítások

489,1

238,3

Dologi kiadások

A közösségi közlekedés összehangolása

M60 autópálya Pécs - Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése Közlekedési ágazati programok 466,5

466,5

671,0

18,7

918,2

3 740,9

Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése

Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása

71,5

5 814,0

5 814,0

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

2 696,3

399,2

2,8

98,9

Akadálymentesítés a közlekedésben

310,0 1 572,0

310,0 1 572,0

Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások

Kiemelt célú beruházások támogatása



Beruházások


92,0

164,1

144,0



650,7

553,6



Magyar Földtani és Geofizikai Intézet


514,9

448,5

487,1 7 088,4

6 672,4

1 819,5

Kiadás

1 973,3

622,3

7 983,7

Támogatás

547,2

1 706,2

Bevétel

millió forintban

63,7

17,0

26,6

540,6

11,7

656,7

245,6

2 427,0

1 697,1

Bevétel

465,6

5 532,1

1 568,9

309,4

679,9

8 158,0

Támogatás


1 866,8

10,0

Kiadás


Beruházások


Dologi kiadások




Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

Beruházások





35

34

33

1 2

1 2 4 6

1 2 3 4 5 7 8 10 11 15 18 20

3 5 6 8 10 11 12 13 14 25 175,0

175,0

Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok

370,0 50,0

50,0

95,6

370,0

20 007,6 95,6

29,5

664,6

39,2

0,1

64,4

20 362,2

13,3

12,0

12,0

8,0

369,3

73,1

25 222,6

780,0

3 063,4

1 337,3

1 999,4

13 970,6

13 470,8

95,0

15,2

36,8

81,6

387,0

49,9

0,1

1 031,4

6 724,7

Támogatás


Energetikai célú feladatok

Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás

Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok

Kormányzati informatikai rendszerek konszolidációja

Kormányzati informatikai rendszerek és a közháló alapszolgáltatásainak biztosítása

Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok

Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció

Infokommunikációs ágazati programok és kormányzati informatikai rendszerek

Intézményi kezességi díjtámogatás

Területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatok

Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok támogatása

20 007,6

25,7

341,4 4,8

51,0

53,3

Kis- és középvállalkozói célelőirányzat

160,2

113,7

233,2

Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat

997,0

Decentralizált területfejlesztési programok

Agrármarketing célelőirányzat

Központi fejlesztési feladatok

3 144,7

3 144,7

Területfejlesztési célelőirányzat

209,8

113,1

1 525,7

1 525,7

Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat

1 784,5

374,5

8,5

0,4

193,8

1 873,1

11,2

132,0

Bevétel

204,1

2 036,0

2 036,0

13 281,1

15 426,5

112,2

58,0

150,9

1 318,8

65,5

0,1

3 828,1

3 554,2

Kiadás

3,7

12 498,6

12 498,6

millió forintban


2 774,9

13 470,8

13 470,8

Turisztikai célelőirányzat

361,6

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

Hazai fejlesztési programok

Magyar légiközlekedés-történeti hagyaték létrehozása

Útpénztár

Zajtérképezés EU tagállami feladatai

1 500,0

1 861,6

50,0

50,0

Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok

A Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektek

Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések

0,1

195,9

0,1

1 812,7

Belvízi hajózási alapprogram

2 008,6

Támogatás

TEN-T projektek

Bevétel 3 900,0

Kiadás 3 900,0




UD rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok


2326 12. szám

39 40

38

37

36

1 2 3 4 5 7 8 12 13

3 4 5 6

6 7

1 2 3

3 4 5 6 7 8 9

262,0

262,0

Fejezeti egyensúlyi tartalék


Kulturális célú fejlesztések

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése

Pesti Vigadó rekonstrukciója

Állami többletfeladatok

Kockázati céltartalék

"Friends of Hungary" Alapítvány működtetése

117,0 1 540,0 612,4

117,0 1 540,0 612,4


Kormányzati szakpolitikai feladatok

312,3

312,3

Nemzetközi tagdíjak

Egyéb feladatok

Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása

ESZA Nonprofit Kft. pályázatkezelő szervezet támogatása

255,0

255,0

21 102,0

Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása

103 200,0

21 102,0

ÉMI Nonprofit Kft. támogatása

Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása

Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése

PPP-konstukcióban létrehozott beruházások megvásárlásával és befejezésével kapcsolatos kiadások Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez

Oktatási, kulturális és sport PPP-programok

Autópálya rendelkezésre állási díj

PPP-programok

ÉRV Zrt. egészséges ivóvízellátással kapcsolatos feladatainak támogatása

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása

103 200,0

701,4

4 000,0

7 050,0

400,0

300,0 0,5

134,2 792,0

1 654,4

1 536,9

136,8

273,6

126,4

44,9

0,3

3 888,0

2 428,3

954,2

81,0

151,5 486,6

32,2

13,1

156,4

139,2

105,7 190,8

297,0

3 407,0 5,8

8 293,8

103 200,0

102,0

8,0

7 280,7

894,2

Támogatás

7 961,9

105 176,0

116,4

5,8

Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai 1,5

12 054,1

Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása

Energiafelhasználási hatékonyság javítása 3,8

Bevétel

1,3

688,8

Kiadás

554,2

5 200,0

millió forintban


1 942,9

1 018,9

Támogatás

5 200,0

Bevétel

1 018,9

Kiadás

Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer




Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat



2

1

22 24 25

21

1

2 3 4

1 2 3 5

1 3

1 2 3 4 5

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM



Dologi kiadások




Külképviseletek igazgatása


Beruházások




Dologi kiadások




Külügyminisztérium központi igazgatása

Összesen:

Peres ügyek

K-600 hírrendszer működtetésére

Elektronikus útdíj

A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése

A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése


35 313,6

18 914,8

14 206,3

268,1

5 696,8

112,6

21 123,3 5 629,4

35,7

56,0

20 854,0

45,1

155,3 100,0

6 376,6

2 481,2

1 475,8

18,0

1 058,2

55,3

4 053,1

968,6

56,0

6 040,0

629 147,9

3 649,6

209,3

172 419,9

1 781,0

800,0 578 255,1

260,0

70 000,0

70 000,0 55,0

1 000,0

355 633,6

Kiadás

200 473,3

218 488,0

218 488,0

Támogatás

1 000,0

75 000,0

97 419,9

Bevétel

millió forintban

80,8

8 924,4

22,8

979,8

172 146,5

53 715,7

118 430,8

Bevétel

38 810,0

6 323,3

233 085,4

233 085,4

Támogatás


190 492,2

315 907,9

Kiadás



2

1

2

1

Egyedi támogatások, ellentételezések

Bányabezárás


Vállalkozások folyó támogatása


2328 12. szám

5

3

17 18 22

14

9

6

1 2

1 2 5 6 8

1 2

1 2

2

1

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

391,5

6 073,3

6 073,3

Európai uniós befizetések

25,0 10,0 5,0 6,0 0,4

25,0 10,0 5,0 6,0 391,9 110,0

Népirtás Megelőzési Központ támogatása

Külföldi magyar emlékek megőrzése

Kisebbségpolitikai célok támogatása

EU utazási költségtérítések

Közép-európai elnökségi feladatok

Humanitárius segélyezés

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés

Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés 150,0 10,0

150,0 10,0

110,0

105,3

105,3

Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása

Egyéb civil szervezetek támogatása

Közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatása

27,7

83,7

102,3

422,3

1,6

75,1

7,0

17,6

142,1

2,3

0,1

269,5

36,0

0,6 252,2

277,8 626,3

Kormányfői Protokoll

1 802,2

53,7

Bevétel

Államfői Protokoll támogatása

Állami Protokoll

7 166,7

7 166,7

Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások

Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések 7 300,6

3,7


5,5

2,0


10,0

Felújítások

Beruházások


3,0

74,9

51,6

Dologi kiadások


19,3

21,2

58,2

1 056,6

750,9

Kiadás


154,2

Támogatás

72,6

2,0

Bevétel

millió forintban

30,0

130,0

80,0

0,8

6,0

35,0

10,0

25,0

105,3

307,0

237,2

2 742,1

7 333,1

156,4

Támogatás


73,4

112,6

1 000,5

Kiadás




Magyar Külügyi Intézet

XVIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Felújítások

Beruházások



2

1

1

39 48 49

35

30

3

2

2

3 6

1 2

1 2 3

2

1

1 2 3

1 2 3 5

Támogatás

Kiadás

62 317,5

7 148,0

55 169,5

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

980,3

1 482,8 12,0

Dologi kiadások

1,1 198,4

23,7 6,5

Felújítások

27,3

44,6

Vidéki térségek fejlesztése

46,4 22,5

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

14,3

35,2

50,8

1 531,9

56 451,2

120,0

Támogatás


Beruházás-ösztönzés

12,1

3,9

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

29,4

87,0 53,8

Élelmiszergazdaság modernizálása

1 573,9

43 131,6

10 782,6

Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

I. Nemzeti Fejlesztési Terv



1 574,1

271,2

Beruházások


1,0

1 340,2 36 304,9

1 422,0


4 977,7

6 009,2

1 581,2


7 645,2



Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Összesen:

67 087,5

101,5

101,5

Duna Stratégia hazai prioritási területei koordinátorainak működési költségei

MPA EU kommunikáció

58,7

4,6 96,1

1,1

0,3

0,2

Bevétel

Kelet és Dél-kelet Európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok A 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészülés

Schengeni követelményeknek való megfelelés

Schengeni követelmények

86,2

Bevétel 15,1

Kiadás

millió forintban


EU Keleti Partnerséghez kapcsolódó magyar programok


XVIII . F E J E Z E T


Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében


2330 12. szám

3

2

1

2

1

5

4

9

8

6 7

4

2

1

1

1 2 3 4 5 6

5 10

1

1

3 4


XIX . F E J E Z E T

11,2

0,4

Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

0,1

29,5

Budapest-(Cegléd-Szolnok)-Lőkösháza vasúti vonalszakasz felújítása II. ütem 2001/HU/16/P/PT/007 Technikai segítségnyújtás a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek előkészítéséhez 2003/HU/16/P/PA/013 Budapest-Szolnok-Lőkösháza vasútvonal 2. ütem II. fázis 2004/HU/16/C/PT/001

Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója II. ütem 2000/HU/16/P/PT/002 Budapest-Cegléd-Szolnok-(Lőkösháza) vasúti vonalszakasz felújítása I. ütem 2000/HU/16/P/PT/001 Útrehabilitációs program II. ütem: 2, 6, 42, 47 és 56. számú utak, 2001/HU/16/P/PT/008 Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonal felújítása 2000/HU/16/P/PT/003

ISPA/KA Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek

Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek

EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései

EQUAL Közösségi Kezdeményezés

INTERREG IIIC

INTERREG IIIB

INTERREG IIIA AU-HU

2 022,3

131,4

1,4

38,9

784,2

73,8

627,2

268,6

88,5

0,1

0,1

164,4

0,8

0,4

0,3

INTERREG IIIA HU-RO-SER

INTERREG IIIA SL-HU-CR

0,1

0,1

INTERREG IIIA HU-SK-UA

INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai

Közösségi Kezdeményezések

5,7

71,3

23,2

6,0

Bevétel

69,9

Kiadás

4,9

Támogatás

1,7

Bevétel

millió forintban

46,5

268,2

0,8

119,7

0,9

0,8

Támogatás


4,5

Kiadás


Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésére Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

Kutatás-fejlesztés, innováció

Információs társadalom és gazdaságfejlesztés



4

1 2 3 8 14 19 20 21 22 23 24 25 26 27

2

28 29

27

26

23

22

21

20

13

10


XIX . F E J E Z E T

16 279,6 122 689,1 243 462,9

264 573,7

Környezet és Energia Operatív Program

6 712,6 16 480,1 11 501,6 17 202,2 20 447,3 22 885,7 26 466,5 44 071,3

7 454,7 19 388,3 14 388,9 17 255,7 20 447,3 23 314,9 27 206,5 46 826,5

Végrehajtás Operatív Program

Nyugat-dunántúli Operatív Program

Közép-dunántúli Operatív Program

Dél-dunántúli Operatív Program

Dél-alföldi Operatív Program

Észak-alföldi Operatív Program

Államreform Operatív Program

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap

16 279,6

217 663,5

227 795,8

Társadalmi Megújulás Operatív Program

124 765,0

258 820,1

320 591,3

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

125 222,3

137 984,7

Bevétel

Közlekedés Operatív Program

Kiadás

millió forintban

69 440,0

40 590,1

33 014,5

28 146,7

23 304,3

17 987,4

37 306,8

15 772,4

314 342,5

79 714,7

15 478,0

228 399,8

400 014,2

68 355,0

40 632,4

31 111,0

27 209,0

22 567,3

14 030,8

31 819,5

12 941,3

287 746,0

73 767,7

16 317,3

208 403,9

293 857,2

183 136,8

16,6

221 998,1

37,8 2 966,3

37,4

113,6

Bevétel

6 948,4

2 123,3

1 471,9

3 150,4

4 605,7

3 068,7

5 160,1

32,2

1 200,2

Kiadás

3 500,2

0,3

0,5

0,5

2 991,8

9 000,0

9 000,0

61 437,1

96,0

18 136,0

102 512,4

30 520,9

739,9

Támogatás



2 755,2

740,0

429,2

53,5

2 887,3

2 908,2

742,1

21 110,8

2 075,9

10 132,3

61 771,2

12 762,4

Támogatás


Gazdaságfejlesztés Operatív Program

Veszprém és térsége szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztése (Középdunántúl) 2004/HU/16/C/PE/003 Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Duna-Tisza közi Kommunális Települési Szilárdhulladékgazdálkodási rendszer 2001/HU/16/P/PE/008 A budapesti központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó szennyvízgyűjtő rendszer 2004/HU/16/C/PE/001 Ivóvízminőség javítása a magyarországi Észak-alföldi Régióban 2004/HU/16/C/PE/003 Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési- és kezelési projekt 2004/HU/16/C/PE/002 Észak-kelet Pest megyei regionális hulladékkezelő program KözépMagyarországon 2002/HU/16/P/PE/014 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer I. szakasz 2004/HU/16/C/PE/004 Észak-Balaton regionális települési szilárdhulladékkezelési rendszer 2002/HU/16/P/PE/017 Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása 2003/HU/16/P/PE/020

ISPA/KA Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek

M0 körgyűrű, Keleti szektor 2004/HU/16/C/PT/002


2332 12. szám

8

7

6

5

1 2 4 6 8 9 11 12 13

3 4 6

2

1

28 29

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

44 895,2

2 392,6 6 740,7 401,5 291,2 345,6 173,4 3 001,9

2 966,3 7 381,4 548,2 417,0 453,9 251,3 3 531,6

ETE HU-SER

ETE HU-CRO

ETE SEES

ETE AU-HU

ETE SLO-HU

ETE CES

INTERREG IVC

Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék

EU Önerő Alap

A hatvani Grassalkovich-kastély felújítása

Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása


Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása

2007-től induló EU nagyberuházások és komplex programok előkészítése

KEOP derogációs projektek kamattámogatása

Közreműködői intézményrendszer támogatása

EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás

Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok

EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-2014

EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek

Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek

Egyéb uniós előirányzatok

INTERACT 2007-2013

100,0 20 000,0 4 146,4

100,0 20 000,0 4 146,4

3 548,3

9 910,2 3 548,3

9 910,2

374,5 1 250,0

615,3 374,5

3 663,2

2 065,0

12,0

529,7

77,9

108,3

125,8

146,7

640,7

573,7

520,9

1 594,9

1 075,1

1 369,4

2 430,7

Támogatás

1 250,0

4 278,5

13 594,2

11 529,2

2 094,4

2 615,3

12,0

9 037,9

ETE HU-RO

ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program

6 092,3

7 167,4 10 632,8

ETE HU-SK

Európai Területi Együttműködés

Területi Együttműködés

37 482,3

46 264,6

Bevétel

39 913,0

Kiadás

Közép-magyarországi Operatív Program


XIX . F E J E Z E T


Észak-magyarországi Operatív Program


millió forintban

347,8

1 327,6

25 505,8

142,1

2 410,7

25,9

13 408,8

518,4

34,8

1 132,1

115,0

1,7

545,5

124,4

422,0

243,5 265,5

1 299,3

4 735,5

40,3

183,5

24,3

104,7

3 337,6

1 668,0

1 990,7

10 212,1

7 144,9

69 906,2

49 201,9

Bevétel

4 457,6

12,6

4 771,0

113,0

268,7

143,0

435,8

3 797,5

2 570,8

2 720,7

12 432,5

8 859,3

77 295,0

56 241,5

Kiadás

506,3

20 000,0

3 548,3

8 823,5

762,8

372,8

38,7

1 540,8

12,0

150,0

400,0

0,9

0,6

Támogatás



2

1

2

1

1

2

1

2

1

1 2 3 4

1 2

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5


XIX . F E J E Z E T Bevétel

1,5

Felújítások

547,6 1 055,8 54,9

597,5 747,5 78,4


Dologi kiadások

Bevétel

257,9

859,7

664,1

155,9

1 575,6

3 597,3

1 860,3

11 252,4

276 161,4

Támogatás




2 099,3

40,1

89,8

2 220,7


Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei

Felújítások

Beruházások




183,5

9,6

5,7

48,9

807,1

469,3

Dologi kiadások

0,2

348,4

339,2



1 338,1

28,5

1 263,3


Állami szociális intézetek

Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer


16,1

Beruházások


3 520,4

191,9

3,5

1 837,7

3 630,2

2 805,2

Dologi kiadások


1 602,9

1 489,6


1 849,3

9 905,9 5 881,0

277,1

Kiadás

171 164,8 1 825 578,3 1 508 138,8

Támogatás

millió forintban


5 598,0

8,0

1 456 857,2 1 285 692,4

Kiadás




Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Összesen:


2334 12. szám

5

4

3

1

2

1

2

1

2

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

5


29 317,0 3 546,0 8 881,6

1 021,3 340,4

1 864,4

782,4

Dologi kiadások

2,3

Beruházások

Felújítások

788,6 203,8 1 925,7

611,4 163,5 312,4


Dologi kiadások

20,8

2 351,5



Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet


73,3



111,4

567,1

374,3


184,5

2 279,2


1 432,7


Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

979,7

Felújítások

263,7

1 094,1

Beruházások


1 013,5



166,0

10 818,3

19 172,7

Dologi kiadások


45 227,5

23,3

0,1

254,3

4,1

Kiadás

14 622,3

2 499,0

66 248,2

Támogatás

54 764,6

23 673,1

Bevétel

millió forintban

3 322,3

1 882,8

3 294,1

2 411,4

30 146,5

310,9

Bevétel

857,9

2 084,5

70 683,4

Támogatás



59,8

Kiadás




Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei


Felújítások

Beruházások

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve




6

5

4

1

2

1

2

1

2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2

5


123 978,8

3 423,3

870,9 4 841,3

2 943,0

10,8

3 300,6 497,3

6 054,9

40 560,6

282 854,3

2 046,7

3 345,8

2,4

Bevétel

3 366,2

168 831,1

4 521,3

Támogatás



Dologi kiadások



Működési költségvetés 1 821,0

768,8

226,1

Egyéb oktatási intézmények 1 846,0

11 312,7

8 323,1

Felújítások


38 284,2

2 512,0

3 198,7 31 425,6

28 244,9

28 423,4 33 139,6

44 892,8 188 398,8

47 849,4 119 358,7

170 514,9

168 485,3

250 171,9

Beruházások




Dologi kiadások




Egyetemek, főiskolák


39,8

18,0

Felújítások 1,2

1 804,3

351,7

133,0 60,1

499,1 2 807,1

611,2 2 069,4 47,7

3 098,3

39,9

797,2

Kiadás

1 932,5

1 930,6

Támogatás

Beruházások



Dologi kiadások




Bevétel

millió forintban


2 183,7

0,4

Felújítások

Egyéb kulturális intézmények

3,4

Kiadás


Beruházások




2336 12. szám

9

8

7

2

1

2

1

2

1

2

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

637,1

Kiadás

945,4




Dologi kiadások




903,3 2 644,3

424,0 2 311,2

12,3

488,5

3 427,8

3 483,8 1 575,3

33,8

38,1

Felújítások

Türr István Képző és Kutató Intézet

238,2

363,8

49,1

Beruházások



436,6

274,3

Dologi kiadások

102,3

129,5

114,9



514,6

445,7

0,7

20,6



Betegjogi, dokumentációs és készletgazdálkodási feladatokat ellátó intézmények

Felújítások

Beruházások



122,3

901,8

118,8

Dologi kiadások

23,6

78,1 248,4

971,6


1 976,5

1 268,8


4 342,5


Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

33,4 5 204,5

Támogatás

Egyéb felhalmozási kiadások 252,0

Bevétel

millió forintban

197,5

11 573,3

204,1

233,7

23,7

1 566,0

584,3

Bevétel

875,9

1 121,8

3 155,0

Támogatás


13,2

8,0

Kiadás


Felújítások

Beruházások





11

10

2

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2 3

1 2 3 5

2 048,4 8 877,0 228,6

2 308,1 5 925,7 51,1


Dologi kiadások



7 893,9

8 364,2



5 099,0

369,3


Közgyűjtemények

6 260,9 355,7

1 857,8

767,3

43,9 1 602,1

4,7

Felújítások

254 037,8

180 588,2

33 196,8

53 228,9

37 477,9

7 536,6

200 628,3

137 739,5

Beruházások




Dologi kiadások




Gyógyító-megelőző ellátás intézetei

11 714,5

10,0

6 345,9

85,0 2 387,3

400,0

Felújítások


11 674,5

2 038,6

Beruházások

359 395,6

5 048,3

2 700,9


586,2

4 138,8

1 845,8


1 133,7

1 097,6



4 356,2

4 466,5

8 304,9

4 244,5

141,7

Kiadás 352,9

Támogatás

2,0

Bevétel

116,7

Kiadás

millió forintban

614,5

7 360,3

32 496,4

506 237,6

11 230,8

11 306,6

Bevétel

17 812,8

7 207,7

7 444,7

Támogatás




Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei

Felújítások

Beruházások


XX . F E J E Z E T



2

1

2

1

2

1

1 2


2338 12. szám

13

12

2

1

2

1

2

1

2

1

1 2

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

Felújítások

Beruházások



Dologi kiadások




Nemzeti Sportközpontok


Beruházások



30,3

4 819,0

354,8 3 842,8

3 351,4

623,4

2 493,7

204,9

1 452,0 334,3

631,7

1 175,9

35,0

142,0

32,0

Dologi kiadások

1 005,4

36,0

28,0



140,2

7 380,6

13,5

50,0

2 300,0

2 011,6

2 028,4

108,0


Nemzeti Sport Intézet

Sportintézmények

Felújítások

Beruházások


6,0

197,0

4 362,7

1 946,4


1 255,9

1 537,5



5 561,5

3,1

5 748,8

2 537,0

8 776,3



Művészeti intézmények


709,6

Kiadás 999,7

Támogatás

37,4

Bevétel

127,0

Kiadás

millió forintban

422,6

4 744,4

661,1

97,6

4 688,9

Bevétel

12 221,7

197,0

8 726,4

Támogatás


Felújítások


XX . F E J E Z E T


Beruházások



2

1

2

1

2

1

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

285,8

1 700,4

793,6

8 697,5

Dologi kiadások

8 288,3

430 433,2

1 039,2

972,4 7 072,4

107,4

20,0

Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei

133,4

530,0

Felújítások

75,5

4 092,5

3 858,9

Beruházások



Dologi kiadások




Országos Vérellátó Szolgálat

76,4

60,6

5,3

Felújítások


422,6

73,6

Beruházások


10 753,3

950,0 8 926,1

1 009,2



3 645,7

3 841,1

2 605,8

57,8 260,1


Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei, valamint egyéb népegészségügyi intézetek Működési költségvetés


Felújítások

Beruházások

Felhalmozási költségvetés 2 436,5

6 401,4


114,5

6 710,8

Dologi kiadások

Személyi juttatások 5 543,2

Kiadás

4 472,2

11 306,7

383,0

Támogatás


26 826,4

Bevétel

19 201,5

Kiadás

millió forintban

158,3

12 136,3

286,3

3 605,3

1 575,1

30 434,2

Bevétel

445 606,2

1 848,6

10 528,9

842,8

Támogatás


15 911,9


Országos Mentőszolgálat


XX . F E J E Z E T



18

17

16

14


2340 12. szám

20

19

3

2

1

1 2 3 4

2 3

4

2 5

2

1

2

1

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 4 5


324,0

Dologi kiadások

404,1 300,0 10 000,0 11 000,0

404,1 300,0 10 000,0 11 000,0

Lakitelek Népfőiskola támogatása

Kiválósági támogatások

Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap

9 251,3 138 017,8

9 251,3 138 017,8

Felsőoktatás speciális feladatai

Felsőoktatási feladatok támogatása

Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás

Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása

Normatív finanszírozás

Örökségvédelmi fejlesztések

Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom)

Kulturális beruházások

Beruházás


Beruházások


1 043,0

505,0

214,7


304,8

300,0

300,7

150 745,0

10 506,8

2,4

87,1

33,6

2 821,3

233,6

141,0


983,0

533,1



1 043,0

203,3


Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

2 731,1

Felújítások

4 732,0

Beruházások




5 438,1

62 177,7


84 566,2

Személyi juttatások 56 240,0

Kiadás

86 920,6

888,8

Támogatás


34 991,4

Bevétel

millió forintban

4,7

445,1

949,7

6,0

1 922,0

1 307,6

54 478,3

Bevétel

1 700,0

534,7

300,0

320,4

151 217,9

9 204,6

1 208,7

Támogatás


329 765,2

Kiadás


322 257,5




10

1 2 5

23

19 20 22

15 18

1 4 5 6 7 8 9 10 11

2

2

1 2

Kiadás

80,0 1 000,0

80,0 1 000,0

Kisiskolák támogatása

52,0 120,8

52,0 120,8

Határon túli kulturális feladatok támogatása

EU-tagsággal kapcsolatos feladatok

Kulturális szakdiplomáciai feladatok

Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok

Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok

8,0

4,5

8,0

4,5

272,7

272,7

Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok

Kétoldalú munkatervi feladatok

115,6

115,6

Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok

Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai

Nemzetközi szociális tagdíjak és hozzájárulások

Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) és a MIKÁB működtetése, határon túli ifjúsági feladatok koordinálása Határon túli ifjúsági szervezetek támogatása

Maradványelszámolás

Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása

668,2

668,2

Határon túli oktatási feladatok támogatása

Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása

"Útravaló" ösztöndíj program

Egyéb feladatok támogatása

Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása

Közoktatással összefüggő állami közérdekű feladatok

Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata

Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása

100,0

50,0

50,0

Közoktatási Információs Rendszer (KIR) fejlesztése

100,0

101,1 1 010,7

101,1

Nemzeti Tehetség Program

Közoktatás speciális feladatainak támogatása 1 010,7

Országos Kisebbségi Önkormányzatok 2013. évi kompenzációja

Közoktatási feladatok támogatása

33,5

5,8

256,0

142,4

0,4

1,4

1,1

0,5

4,7

13,7

0,2

1,8 423,4

154,1 139,8

89,8

541,8

130,5

11,1

354,0

354,0

25,8

4,5

272,0

111,8

103,8

75,1

634,2

100,0

25,0 100,0

1 000,0

25,0

800,0

134,3

86,5

Támogatás

5,0

105,7

1 400,6

13,6

1,8

3,1

Bevétel

786,4

4,0

2 646,6

115,4

58,5

22,0

Támogatás

Felsőoktatási információs rendszerek működtetése EISZ-koordináció

Bevétel 11,4

Kiadás

millió forintban


Felsőoktatás kiegészítő támogatása


XX . F E J E Z E T



9

6 8

5

4

26 33


2342 12. szám

14 15

13

12

11

3

1

7 9 10

4 5

7

18

1 3 16 17

8

6

1

1

2 3 4 5 6

1

2


Gyermek és ifjúsági célú pályázatok

Ifjúságpolitikai feladatok támogatása

Gyermek és ifjúsági célú üdültetés

Ifjúsági intézmény és szolgáltatásrendszer, ifjúságszakmai feladatok

Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok

A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok

Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése

Közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak

Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok (működési és művészeti pályázatok) A Nemzet Színésze cím támogatása

Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása

Művészeti tevékenységek

"Itthon vagy - Magyarország szeretlek" programsorozat támogatása

Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása

Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása

Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok

Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja Közművelődési szakmai feladatok

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra támogatása

90,0 1 423,0 310,0

90,0 1 423,0 310,0

316,1

144,7

144,7

316,1

525,0 1 574,7

525,0

30,4

30,4

1 574,7

4,0 100,0

4,0 100,0

132,0

800,0

800,0

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) történeti orgonáinak restaurálása Zeneakadémia működésének kiegészítő támogatása

132,0

200,0

200,0

A Zeneakadémia felújításával kapcsolatos feladatok

88,0

300,0

300,0

88,0

210,0

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra

200,0

210,0

10,0

Támogatás

200,0

Bevétel

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása

10,0

Kiadás


Filmszakmai támogatások

Kulturális feladatok és szervezetek támogatása

Európai uniós programok előfinanszírozása

EU-tagságból eredő kulturális együttműködések

EU-tagságból eredő együttműködések


millió forintban

4,2

365,2

268,5

1 453,1

139,4

2 001,1

1 848,9

2,3

3,5

0,1

315,2

239,6

1 423,0

137,2

1 562,6

1 919,1

157,3

96,0

34,0

139,2

122,4

210,0

211,5

15,0

Támogatás

30,4

480,3

0,8

0,9

247,0

12,2

51,6

Bevétel

20,7

233,0

2,5

194,4

164,4

485,8

180,1

14,5

Kiadás



22

21

20

18 19

17

16

2 3

5

3 6 8 12 13

5 7

1 4

1 3 5 6 7

1 6 7

1

2 4


XX . F E J E Z E T

Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok

Egészségügyi ágazati előirányzatok

PHARE támogatás (HU 0008-02)

A képzésből a munka világába történő átmenet támogatása

PHARE Programok

122,6

95,0

95,0

Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása

1 221,2

450,9

450,9

122,6

479,5

479,5

Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció támogatása

millió forintban

1 349,0

500,3

165,0

663,0

517,1

288,2

376,5

0,1

4,7

0,1

4,0

2,2

1,6

170,3

122,4

1 969,0

36,7

3,1

4,1

5 849,4

67 855,8

69,5

787,6

564,4

1,3

2,7 84,6

21,7 5,1

1,6

0,7

120,1

3,8

Bevétel

1 382,0

148,5

113,6

165,9

206,5

15,3

Kiadás

1 379,9

369,3

94,7

449,7

478,2

271,4

160,1

180,0

5 552,4

64 878,0

27,4

784,6

897,6

1 705,0

82,8

116,1

67,5

129,7

Támogatás



1 221,2

121,7

121,7

Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása

Autista otthonok támogatása

167,1

167,1

Család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatása

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok

Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont finanszírozása Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása

Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása

Szociális célú humánszolgáltatások 5 953,8

135,0

135,0

Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, módszertani feladatok ellátása

65 012,1

561,0

561,0

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása

5 953,8

900,0

900,0

Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása

65 012,1

1 000,0

Súlyos fogyatékkal élők kiegészítő támogatása

1 000,0

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

Gyermekvédelmi Lakás Alap

Egyes szociális pénzbeli támogatások 1 705,0

83,0

83,0 1 705,0

92,0

92,0

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai feladatok támogatása

Családpolitikai célú pályázatok

130,0

Támogatás

Családpolitikai Programok

Bevétel

162,0

130,0

Kiadás


162,0

Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása

Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása

Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok


2344 12. szám

24

23

11

10

30

7 9 23 24 25 28 29

6

4 5

23

13 17 20 21

2 3

1 2 4 7 8


XX . F E J E Z E T

501,7 15,0 37,2

501,7 15,0 37,2

Szabadidősport támogatása

Diák- és hallgatói sport támogatása

Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások

Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei

XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása

Az MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak támogatása Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása

Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása, valamint sportszövetségek adósságrendezése 2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság előkészítésével kapcsolatos feladatok Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

568,1 1 579,0

568,1 1 579,0

864,0

372,0

372,0

Válogatott kerettagok emelt szintű sportegészségügyi vizsgálatainak támogatása

864,0

131,4

131,4

Fogyatékosok sportjának támogatása

140,2

1 925,8

1 925,8

230,0

183,5

183,5

140,2

2 354,5

2 354,5

230,0

2 344,9

2 344,9

1 710,0

1 710,0

9 500,0

700,0

Támogatás

642,4

Bevétel

642,4

9 500,0

700,0

Kiadás


Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése

Utánpótlás-nevelési feladatok

Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai

Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése

Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása

Versenysport támogatása

Sporttevékenység támogatása

Megszűnő, egészségügyi és hozzá kapcsolódó feladatokat ellátó gazdasági társaságoktól átszállt adósság rendezése Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása

Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása

Légimentés eszközpark fejlesztés

Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása


millió forintban

609,1

1 335,3

283,1

107,8

1 549,0

1 251,6

606,2

300,0

300,0

764,0

7 225,0

3 643,0

7 737,9

15,0

466,7

367,7

140,2

280,0

1 925,8

183,5

2 354,5

2 454,9

1 910,0

1 433,9

6 314,3

700,0

Támogatás

37,2

0,3

5,8

280,8

39,8

3,6

6,9

330,0

100,0

111,6

Bevétel

36,9

16,4

442,1

212,5

113,4

242,7

1 540,4

183,5

2 415,2

2 479,1

1 709,0

1 695,5

6 314,3

1 128,2

150,0

636,2

Kiadás



30

28

26

25

22

1 2 3

2

1

13 14 16

1 2 4 7 10 11 12

12 13

10

2 14 19

2

1


200,0

200,0

210,9

210,9

Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása

Oktatási társadalmi, civil és non-profit szervezetek

Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

829,9 6 837,7

829,9 6 837,7

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása

890,0

35,0

35,0

890,0

184,3

184,3

Gazdasági társaságok által ellátott oktatási feladatok támogatása

Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása

Egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása

Kulturális alapítványok, közalapítványok

Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása

Autizmus Alapítvány

Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért

Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok

Klebelsberg kastély felújítása

MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása

150,0

210,3

8 739,1

579,3

1 621,7

182,5

35,0

184,3

489,4

647,7

Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség székházának felújítási és működtetési támogatása Nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása

2,1

A Budai Várban lévő Honvéd Főparancsnokság épületének felújítása

Egyéb felújítási, fejlesztési támogatások

A szentendrei Pajor kúria felújítása, bővítése

50,0

81,5

6 025,9

26,6

368,8

Kiadás

Szegedi Szabadtéri Játékok infrastruktúrájának fejlesztése

1 384,0

millió forintban

1 016,9

8,8

408,7

80,0

900,0

500,0

210,3

7 744,1

727,9

1 062,3

197,7

35,0

184,3

4 030,0

170,0

5,1 2,9

280,0 95,0

1 790,0

9 000,0

187,2

302,5

Támogatás

50,0

180,0

245,3

16,9

Bevétel


Batthyány-kastély falkutatási, felújítási és állagmegőrzési munkálatai

1 384,0

9 000,0

9 000,0

302,5

Támogatás

187,2

Bevétel

187,2

302,5

Kiadás


40,0

Nem állami intézmények felújítása, beruházása

Felújítások központi támogatása, egyéb fejlesztési támogatások

Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukció - a Nagyerdei Stadion Rekontsrukciós Kft. működésének támogatása Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója

Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukció támogatása

Magyar Sport Háza támogatása



31 35 39

26

25

24

23

2

21 23

6 7 8 9 10 11 12 13

5

1 2 3 4 5 6

2 3 4

2


XX . F E J E Z E T

450,0 30,0

450,0 30,0 100,1 30,0 51,3 30,0 20,0 20,0

30,0 51,3 30,0 20,0 20,0

Magyar Rákellenes Liga támogatása

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

Magyar ILCO Szövetség támogatása

Magyar Gyermekonkológiai Hálózat

Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona

165,0 19,0 50,0 20,0 30,0 618,7 40,0

165,0 19,0 50,0 20,0 30,0 618,7 40,0

Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége

Autisták Országos Szövetsége

Siketvakok Országos Egyesülete

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása

350,0 300,0 4 613,0

A fertődi Esterházy-kastély működtetésével kapcsolatos kiadások

Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez

Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása

Magyar Olimpiai Bizottság

Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek

4 613,0

350,0

160,0

160,0

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

450,0

165,0

165,0

450,0

130,0

130,0

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

Dévény Anna Alapítvány

208,5

208,5

Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei és szolidaritási programok támogatása Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

Magyar Vöröskereszt támogatása

100,1

Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek

Magyar Írószövetség támogatása

Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása

13,6

Támogatás

115,0

300,0

Bevétel

115,0

13,6

Kiadás


Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek, egyesületek támogatása

Oktatási társadalmi civil és non-profit szervezetek, testületek, egyesületek, bizottságok támogatása Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek


millió forintban

2 193,6

596,5

450,0

39,9

649,4

29,9

20,0

49,9

19,0

164,6

159,6

164,6

129,7

187,5

20,0

20,0

30,0

46,2

30,0

100,1

30,0

450,0

130,0

20,5

Kiadás

74,8

64,8

26,8

37,2

0,4

39,1

7,2

Bevétel

2 077,7

450,0

40,0

626,0

30,0

20,0

49,9

19,0

164,6

159,6

164,6

129,7

307,9

20,0

20,0

30,0

51,3

30,0

100,1

62,9

450,0

118,2

0,8

Támogatás



56 57

51 52 54 55

44 46 47 50

1 2 3 4 5

7 8 9 10 11

3 4 5

2

1

3

1

1

1

10 580,0 17 950,0

10 580,0 17 950,0

Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék

650,0 1 500,0

650,0 1 500,0

Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése

43,7 44,9 144,5 214,1 89,6

43,7 44,9 144,5 214,1 89,6

Bolgár Országos Önkormányzat és Média

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média

Országos Horvát Önkormányzat és Média

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média

Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

514,9

1 200,0

1 200,0

514,9

1 350,0

1 350,0

A Piarista Rend Magyar Tartománya fejlesztéseinek támogatása

A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése Nemzetiségi támogatások

1 600,0

1 600,0

Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások

Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások

Hittanoktatás támogatása

Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése

750,0

3 380,0

3 100,0

750,0

3 380,0

25,0 923,7

25,0 923,7

3 100,0

Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása

Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények, közművelődési intézmények, kulturális programok) Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

Nemzeti Együttműködési Alap

Egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatottak kompenzációja

Miniszteri tartalék és egyéb felügyeleti feladatok támogatása

Emlékpont Központ támogatása

Kulturális szakmai feladatok támogatása

35 000,4

35 000,4

Támogatás

Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

Bevétel

720,0

Kiadás

720,0


XX . F E J E Z E T


Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás

Kríziskezelő program


millió forintban

89,6

214,1

144,5

44,9

43,7

715,5


89,6

214,1

144,5

44,9

43,7

152,4

1 900,0 642,7

1 420,8

1 011,9

1 200,0

4 185,3

1 600,0

17 950,0

10 580,0

371,2

557,3

115,8

33,3

3 100,0

750,0

3 177,2

4 000,0

828,6

25,0

33 440,1

708,7

Támogatás

1 900,0

1 332,0

1 200,0

4 366,0

1 600,0

18 160,7

10 162,7

3 100,1

750,0

43,4

33,4

4 109,5 4 001,8

13,7

39,3

341,3

0,7

Bevétel

1 004,5

50,0

32 605,4

4 329,3

Kiadás


2348 12. szám

59

58

6

4 5

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

5

3 4

1 2

6 7 8 9 10 11 12 13 47,0 42,5 128,0 64,0 78,7 36,1 36,2

42,5 128,0 64,0 78,7 36,1 36,2

Országos Örmény Önkormányzat és Média

Országos Szlovák Önkormányzat és Média

Országos Szlovén Önkormányzat és Média

Szerb Országos Önkormányzat és Média

Országos Ruszin Önkormányzat és Média

Ukrán Országos Önkormányzat és Média

0,2

7,8

Társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő programok, szakkollégiumok Felzárkózás-politika koordinációja

Roma kultúra támogatása

Társadalmi felzárkózást segítő programok 60,0 510,0 96,0

60,0 510,0 96,0

6,2

443,2

33,4

0,8

43,1

2,5

518,5

59,8

0,7

7,8

Országos Szlovén Önkormányzat prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai

Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

2,1

8,0

8,0

Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

54,7

43,4

115,8

7,0

24,6

78,6

19,7

125,6

57,5

12,5

30,8

36,2

36,1

78,7

64,0

128,0

42,5

47,0

267,2

Támogatás

Országos Horvát Önkormányzat prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai

7,8

7,8

Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

54,7

43,4

Bevétel

8,0

54,7

54,7

115,8

7,0

24,6

78,6

19,7

125,6

57,5

12,5

30,8

36,2

36,1

78,7

64,0

128,0

42,5

47,0

267,2

Kiadás

2,1

43,4

43,4

Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

millió forintban


8,0

7,0 115,8

Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

7,0

24,6

24,6 115,8

78,6

78,6

Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

19,7

19,7

Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

57,5 125,6

57,5 125,6

12,5

12,5

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

30,8

30,8

Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása

Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása

267,2

Támogatás

47,0

Bevétel

267,2

Kiadás

Országos Lengyel Önkormányzat és Média


XX . F E J E Z E T


Országos Roma Önkormányzat és Média



21

1 2 3 4 5 6 7

1 2

1 2 3 4 5 6 7 8

4 6

1


2 067,1

Támogatás

0,2

1,0 13,3

10,3 180,1

3,7

44,9

773,4

5 248,4 61 811,0

64 750,0

Gyermeknevelési támogatás

336 994,8

Gyermekgondozási segély

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

15 343,3 3 903,5 60,2 378,0

15 707,5 4 071,4 70,0 550,0

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések

Különféle jogcímen adott térítések

Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése

Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás)

Házastársi pótlék

3 026,4 30 266,9

3 399,4 30 721,2

Mezőgazdasági járadék

Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka

9 212,8

9 194,3

Átmeneti bányászjáradék, szénjárandóság kiegészítése és kereset-kiegészítése

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások

Korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék

Szolgálati járandóság

137 840,2

2 245,1

1 702,0

Életkezdési támogatás

196 763,8

5 664,8

7 878,3

85 658,0

6 439,1

7 073,0

Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások

86 630,9

2 405,2

2 459,7

Korhatár alatti ellátások

13 905,8

14 123,0

Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése

Anyasági támogatás

Bevétel

1 997,3

Kiadás

3,0

896,3

737,4

Támogatás

775 101,0 1 094 155,4 2 232 715,5 1 097 153,5 1 187 922,5

Bevétel

349 015,0

1 869 256,4

2 067,1

Kiadás

millió forintban


5 528,0

Családi pótlék

Családi támogatások

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

Nemzeti Civil Alapprogram

Az önkéntesség európai évéhez és a civil szervezetekhez kapcsolódó programok támogatása Civil és non-profit szervezetek támogatása

Nemzetiségi, civil és társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos egyéb feladatok

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések finanszírozása

Roma ösztöndíj programok


XX . F E J E Z E T



4

3

2

1

60

7 8


2350 12. szám

1

2

1

22

1 2

1 2 4 5

1

2

1

1 2 3

1

1 2 3 5

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

2 292,1

6 607,2 1 743,8 2 719,8

5 752,1 1 475,2 1 968,0

Dologi kiadások

8 724,0

2 558,8


2 341,7

70,9



Központi Statisztikai Hivatal

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Összesen:

Fejezeti egyensúlyi tartalék



Beruházások

614,9

572,5

371,1


134,3

518,2

585,7

280,1

259,3

228,5

Dologi kiadások

49,6

2 292,1


49,6 1 003,6


Bevétel

Támogatás

1 836,2

219,8

4,6

215,2

8 727,6

2 315,8

45,8

2 270,0

775 101,0 1 094 155,4 2 980 533,7 1 097 153,5 1 187 922,5

1 520,0

876,3

2 700 363,9

1 520,0



Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

Összesen:

Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása

746 298,2

-178,2

Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja 829 587,5

1 650,0

4 400,0

21. cím összesen:

5 400,0

Közgyógyellátás 1 650,0

Kiadás

5 400,0

Támogatás

Folyósított ellátások utáni térítés

Bevétel

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás

Kiadás

millió forintban


19 022,9


XX . F E J E Z E T


18 500,0



1

6

5

4

1

1

1

2

1

2

1

2

1 2 3

1

1 2 3

1

1 2 3

1 2 3

5

XXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

8 993,3

193,8 194,7

203,8 74,0

30,8

1 976,1

69,0

18,3

52,6

Bevétel

1 212,9

9 085,6

35,7

115,3

207,0

Támogatás


Dologi kiadások

768,9

795,2

1 069,9


3,1

12 016,6

35,7



MTA Igazgatása

MTA Titkársága

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Összesen:

Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi támogatása


Beruházások

673,8

Dologi kiadások

9 667,1

43,3

13,3

0,5

27,8

20,2



105,4

74,7



KSH Népességtudományi Kutató Intézet

Beruházások


17,4

59,0

28,7

Dologi kiadások

1,0

33,0

32,3

90,8

125,8

123,5




6,0

60,1

35,2


KSH Könyvtár

59,9

20,0

78,6

Kiadás

Felújítások 178,5

Támogatás

315,7

35,5

Bevétel

millió forintban


101,9

22,0

Kiadás


Beruházások




2352 12. szám

5

4

3

2

2

1

2

1

1

1

2

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3

1 3

4 5

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

501,7 1,4

483,5 1,6

16,2 76,0 4,8

76,9 3,0

Dologi kiadások


27,2 77,3 0,2

29,3 91,9 0,6


Dologi kiadások

Beruházások



0,2

105,1


108,3


MTA Területi akadémiai bizottságok titkársága

Beruházások


76,7 16,4


107,4

145,4

1 902,3

1 895,7

84,7

21,1

203,7

959,6

34,9

8,0

21,4

10,2

1,5

Kiadás

3 534,0

2 380,8

4 713,8

Támogatás

765,0

21,1

15,0

Bevétel

millió forintban

50,2

4,6

17,5

7,8

Bevétel

191,4

185,2

2 355,6

4 427,0

Támogatás


3 935,0

15,0

Kiadás




MTA Köztestületi feladatok

Dologi kiadások




Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak

Dologi kiadások




MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak


Beruházások






3

2

1

2

1

8

6

1

1

2

1

1

1

1 2 3

1 2 3

1 2

1 2 3

1 2 3

1 2 3

2


XXXIII . F E J E Z E T

14 315,7

4 154,8 12 497,2

4 034,6 6 411,8


Dologi kiadások


16 080,7

14 214,0

2 104,5

3,4

13,7

81,7

14 990,0


MTA Kutatóintézetek

Kutatóközpontok, kutatóintézetek

Dologi kiadások




MTA KIK EISZ Nemzeti Program

Felújítások

Beruházások

16,0

Dologi kiadások

78,6

90,3 397,4

194,3


366,8

107,1 76,6

565,3 416,0

154,1


197,2

19,5



MTA Könyvtára

MTA Könyvtára

Dologi kiadások



Működési költségvetés 121,2

5,9

2,1

Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak

1,9

2,4

Dologi kiadások

90,5

Kiadás

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 337,9

12,1

Támogatás

8,6

1,5

Bevétel

millió forintban

15 738,1

2 164,9

5,4

312,7

0,8

Bevétel

23 340,5

719,5

14,0

Támogatás


9,1

Kiadás




Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Felújítások



5

4

2

1

2 3 4 5

2

1

1

2

1

2

1 2

1 2 3

1 2 3

1

1 2 3 5

1 2 3

5



898,3

898,3

Fiatal kutatók pályázatos támogatása

400,0

Felújítások

Beruházások


Dologi kiadások




MTA Létesítménygazdálkodási Központ

Dologi kiadások




Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken

Beruházások



945,5

827,3

418,6

113,5

88,8

89,3

63,3

357,7

397,4

331,4

200,0

40,0

160,0

725,3

881,4

122,0

Dologi kiadások

5,2

517,0


16,1

1 971,1

439,1


1 740,3


MTA Támogatott Kutatóhelyek

586,0

476,9

476,9

Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

2 291,6

1 742,0

1 742,0

Infrastruktúra fejlesztés

MTA Támogatott Kutatóhelyek

3 089,9

3 089,9

15,0

51,8

10,0


Lendület Program

Beruházások 1 011,4

392,1

Kiadás

97,3

Támogatás

Felújítások

509,2

Bevétel

millió forintban

3,1

709,2

19,6

149,8

1 271,3

Bevétel

1 058,1

4 043,6

Támogatás


15 150,2

117,0

Kiadás


3 378,2





8

7

6

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2

1

2

1

1

1 2 3

1 2 3

1 2 3

3

121,1

105,0

99,0 5,6

10,3 68,6 21,1


MTA sajátos nemzetközi kapcsolatok

Fiatal kutatók pályázatos támogatása maradványa

Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

4,0 13,3

14,3

1,0

Lendület Program maradványa

1,1

109,7

112,8

4,0

219,0

Bevétel

9,9

4,6

161,1

Közel-Keleti kutatások támogatása

198,5

198,5

1 148,2

9,9

49,4

80,9

Központi kiadványok támogatása

Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

10,0 7 686,0

10,0

Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása

7 686,0

46,6

46,6

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok

80,9

80,9

24,8

71,7

13,0

282,8

48,3

1,9

54,7

17,3

197,5

1,0

54,2 184,1

64,2

4,4

Kiadás

217,9

363,8

203,1

Támogatás

200,2

301,7

Bevétel

millió forintban

67,9

188,0

871,8

9,9

46,2

80,9

364,9

302,7

Támogatás


221,7

Kiadás


Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása


Beruházások


Dologi kiadások




OTKA Iroda


Felújítások

Beruházások


Dologi kiadások




MTA Jóléti intézmények

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve




4

1

1 2 3 5 6 7 8

2

1

13 15 16 17

1

2

1

1 2 3

1 3

1 2 3 5

68,4

174,1

Dologi kiadások

153,0 10,0 50,0 50,0 110,0 13,0

153,0 10,0 50,0 50,0 110,0 13,0

Magyar Művészetek Háza Programok

Konferenciák, nemzetközi tagdíjak

Művészeti könyv- és folyóirat támogatás

Kutatási tevékenység támogatása

Vigadó Galéria kiállításai

Pályázati alapok

100,0

100,0

Országos művészeti társaságok, szövetségek és társult szervezetek támogatása

94,6

42,6

45,3

51,9

112,7

120,2

126,1



520,3

3,4

125,2

467,2

200,0

68,8 590,6

634,2

90,8

267,1

71 313,7

75,7

767,4

1 201,6

43 129,2

697,9

1 091,5

18,0

160,4

Kiadás

291,7

15 982,0

millió forintban

0,9

0,4

139,2

1,0

5,1

23 086,5

1 993,7

3,8

34,7

Bevétel

103,7

47,8

50,0

30,0

100,0

715,4

1 657,8

39 532,9

52,8

Támogatás




MMA köztestületi feladatok


Beruházások



Dologi kiadások




MMA Titkárság Igazgatása

MMA Titkársága

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

Összesen:

Infrastruktúrális fejlesztés - MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása 59 111,2

723,8


723,8

Támogatás

Központi kezelésű felújítások

Bevétel 447,9

Kiadás 447,9




Szakmai feladatok teljesítése



5

2

1

4

1

2

1

1 2 5 6

1

2 3 4 6 7 8 9 10 11 12

2 455,0

Támogatás

2 246,9

45,0

Kiadás

233,4 2 584,2 1 022,5 508,3

235,4 1 040,6 516,6

MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai

A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

IMF hitelből származó betét kamata

M2M-tel kapcsolatos kamatok

Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények kamatkiadásai

Devizaszámla kamatelszámolásai

Amerikai kötvények kamata

1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai

Külföld felé

Devizakötvények kamatelszámolásai

Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek kamata

Belföldi devizahitelek kamata

Önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizahitelek kamatkiadásai

Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek kamata (külföldi bank felé)

1 076,6

211,8

0,1

0,4 2 726,9

268 865,3

274 908,0

2 876,9

1 391,0

5 404,9

28 615,0

31 103,3

EB hitelek kamata

654,9

2,0 13 996,7

23 480,7

IMF hitelek kamatelszámolásai

EBRD hitelek kamatelszámolásai

4,6

ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai

KfW hitelek kamatelszámolásai 7 117,5

14 542,1

1 023,2

Bevétel

31 030,4

2 455,0

Kiadás

millió forintban

129,8

78,5

9 185,7

146,6

Bevétel

2 744,1

39,4

Támogatás


ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai

Devizahitelek kamatelszámolásai

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

Összesen:

Fejezeti tartalék



XXXIV . F E J E Z E T



2

1

9 10


2358 12. szám

1

3

2 3

1

4

3

2

1

2

1

1 2

3

2

1

2

1

7

1 2 4

1

18 19 20 21

XLI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

1 052,1

Vállalkozások költségvetési befizetései

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

Összesen:

Adósságkezelés költségei

Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások

Forint elszámolások

Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai

Deviza elszámolások

Jutalékok és egyéb költségek

Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai

1 500,0 1 012,0

1 500,0 980,0

1 349 839,8

50 560,6

8 316,9

1 249 527,5

18 870,4

4 344,6

93 244,8

51 175,0

31 782,2

Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása

Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai

111 679,2

96 519,0 27 841,5

9 010,6

8 986,0

1 410,0

657,3 16 179,8

727,5 17 440,1

Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása

Kincstárjegyek kamatelszámolásai

Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forintkötvények kamatkiadásai

Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása

Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai

Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai

Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása

Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai

Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai

Államkötvények kamatelszámolása 719 970,0

4 292,7

6 192,7

Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forint hitelek kamatkiadásai

659 389,6

1 327,7

1 535,1

MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata

EBB forint hitelek kamatelszámolásai 3 517,6

Kiadás

ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai

Támogatás

24 100,6

62 251,4

Bevétel

millió forintban

132 609,1

25 094,8

133,9

924,6

97 061,8

Bevétel

Támogatás


3 904,0

Kiadás


29 412,6

Egyéb hitelek kamatelszámolásai

Forinthitelek kamatelszámolásai



3

2

1 2 4 5 6

1 2 3 4 5 6

10 11 12 13 14 15 16

1 3 4 5 6 7 8 9

1 2

Kiadás

Bevétel

63 195,9 30 918,4

Játékadó

16 299,9 6 154,2 22 883,8 54 059,9 64 090,3 9 814,6 28 315,9 10 128,4 54 939,1

8 500,0 33 500,0 80 000,0 65 000,0 5 000,0 74 300,0 130 200,0 60 000,0

Egyéb befizetések

Energiaellátók jövedelemadója

Rehabilitációs hozzájárulás

Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója

Gépjárműadó

Lakossági illetékek

Egyéb lakossági adók

Személyi jövedelemadó

Lakosság költségvetési befizetései

Biztosítási adó

Pénzügyi tranzakciós illeték

1 504 598,2 195,5 107 432,2 41 230,4 878,5

180,0 111 000,0 44 100,0 900,0

26 185,2

27 500,0 1 501 600,0

46 979,6

Távközlési adó

259 614,3

15 608,4

14 000,0

Regisztrációs adó

301 100,0

897 318,5 44 000,0

2 809 574,9 947 100,0

Jövedéki adó

Általános forgalmi adó

2 953 200,0

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

Közműadó

Kisvállalati adó

Kisadózók tételes adója

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Környezetterhelési díj

Energiaadó

17 500,0

Ökoadó

Egyszerűsített vállalkozói adó 47 000,0

39 000,0

110 021,2

33 078,8

144 000,0

95 000,0

17 507,9 139 116,9

37 400,0

322 467,2

Támogatás

320 800,0

Bevétel

millió forintban

Támogatás


108 100,0

Kiadás


Bányajáradék

Cégautóadó

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Pénzügyi szervezetek különadója

Hitelintézeti járadék

Társasági adó



28

8

7

5

4

1 2 3

2 3 4

3 4 5 6 9

1 2

2

1

7

4 5

1 2

1 2 3

8 9 11


XLII . F E J E Z E T

7 972,6 10 000,0

100,0 10 000,0

Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása

Állami alapjuttatás járadéka

Alárendelt kölcsöntőke kötvény visszatérülése

Kormányhitelek visszatérülése

Tőke követelések visszatérülése

Strukturális Alapok

Kohéziós Alap

Uniós támogatások utólagos megtérülése

Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése

Vámbeszedési költség megtérítése

3,7

349,0 5 554,0

342,6 7 900,0

2 493,0 25 362,5

2 727,0

220,2

184,2 14 012,2

8 969,7

9 445,0

5 833,5

Önkormányzatok befizetései

Egyéb uniós bevételek

5 089,3

Nemzeti Foglalkoztatási Alap befizetése

Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap befizetése

158 500,0

5 357,6

11 500,0

Helyi önkormányzati költségvetési szervek

Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések

6 937,2

18 700,0

Központi költségvetési szervek

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések

Központi költségvetési szervek

41 006,6

18 812,8

19 154,7

Egyéb központosított bevételek 56 620,5

48 195,3

60 000,1

Költségvetési befizetések

48 369,8

31 826,6

Termékdíjak

-15,3

Bírságbevételek

Központosított bevételek

TB nyugdíjrendszerbe visszalépők utáni befizetések

7 751,3

23,4

Bevétel

2 206,0

141,5

Kiadás

Kezesség-visszatérülés

Támogatás

33 004,3

Bevétel

millió forintban

Támogatás


4 226,0

146,0

Kiadás


Egyéb vegyes bevételek

Vegyes bevételek

Egyéb költségvetési bevételek

Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj



33

31 32

30

29

3 4 5

1

4

3

2

1

10 11 12 19 21 22 25

4 5 6 7

3

1

1 2

7

2

Egyéb vállalati támogatások

835,0

3 186,0 14 850,5

4 360,0 19 000,0

Bevétel

Támogatás


Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség

MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség

Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése

Államadósság Kezelő Központ Zrt. közreműködési díja 200,0

3,5 1 480,0

1,0 1 620,0

Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések

7,9

91,1

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés

8 300,0 0,5

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka

4 928,0 7 800,0

3 900,0

1% SZJA közcélú felhasználása

262,8

36 493,5

2 860,3

94 822,8

0,5

8 216,1

Egyéb vegyes kiadások

Nettó finanszírozással kapcsolatos kiadások

207,0

Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása

35 800,0

1,0

2 500,0

93 000,0

7 000,0

-7,1

131 862,0

Kiadás

5,0

Támogatás

219,7

Bevétel

millió forintban


225,0

201 500,0

Kiadás


Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai

Védelmi felkészítés előirányzatai

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése

Szanálással kapcsolatos kiadások

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások

Vegyes kiadások

Egyéb költségvetési kiadások

Szociálpolitikai menetdíj támogatás

Fuvarozók kamattámogatása

Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése

Normatív támogatások

Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás

Termelési támogatás

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Vállalkozások folyó támogatása

Egyéb lakástámogatások

Lakástámogatások


2362 12. szám

36

35

34

1

2

1

2

16 18

13 14 15

10

7

1 2

2 4 5 6 8 9

1 5 6 7

1 2 3

238,3 88,8

1 853,0 19,4

MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség

Téves utalások rendezése

81,6

81,6

40 651,8

Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Ny.Alapnak

IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása

IBRD alaptőkeemelés


Nemzetközi elszámolások kiadásai

Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás E.Alapnak

783,8 1 174,8

725,2

73 591,4

80 831,7

1 100,5

162 485,8

162 485,8

63,3

349 275,2

349 000,0

Prémiumévek programmal kapcsolatos kiadások

376 317,0

376 317,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz

54,7

7,8

24 685,3

Járulék címen átadott pénzeszköz

2013. évi kompenzáció

Egészségbiztosítási Alap támogatása

Prémiumévek programmal kapcsolatos kiadások

57 186,8

2013. évi kompenzáció

Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz 84,5

2 225,8

1 722,3

Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás

Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

2 046,6

2 173,4

Pénzbeli kárpótlás

Pénzbeli kárpótlás

Kormányzati rendkívüli kiadások

6,6

6 875,5

2 000,0

A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség 10,7

Kiadás

200,0

Támogatás

704,4

Bevétel

400,0

Kiadás

millió forintban

Bevétel

Támogatás


1 089,1




2 200,0



2 3 4 5

1

1 2 3 4

1 2 3

1 2 3 4 99,7

Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz

EU Szomszédsági Beruházási Eszköz

11 612,8 13 477,0 12,3 135 499,6

11 572,8 13 492,4 12,3 135 499,6

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

Összesen:

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának támogatása

Bevétel

1 902 653,2 7 132 398,6

10 000,0

10 000,0

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum rendezéssel összefüggő támogatás NFA-nak Bethlen Gábor Alap támogatása

2 047 857,9 7 458 924,9

91 542,7

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás NFA-nak

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap támogatása

10 000,0 91 542,7

0,1

10 000,0

1,7

Költségvetési támogatás

Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatása

Alapok támogatása

A települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatások Követeléskezelés költségei

Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés

36 298,4

1 828,0

1 902,6 30 000,0

15 818,4

14 735,1

GNI alapú hozzájárulás

Brit korrekció

32 381,8 222 307,7

34 040,6 226 307,6

ÁFA alapú hozzájárulás

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

Egyéb kiadások

31,8

18,2

37,4 40,0

1 193,9

45,0

IDA alaptőke-hozzájárulás

1 200,3

29,7 10 986,8

31,3

Kiadás

10 242,6

Támogatás 3,9

Bevétel

5,2

Kiadás

millió forintban

Támogatás


IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása

Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

EIB tőkeemelés

Bruegel tagdíj

CEB tagdíj





1

41 42

38

37

3

2

3 4 5


2364 12. szám

2

1

3

2

1

5 6

2 4

1

5

2 3 4

1

4

1 2 3

1 2 3

2 3

1

1 2

3

1


XLIII . F E J E Z E T

71 000,0 34,5

71 000,0 500,0

Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ létrehozásával kapcsolatos kiadások

Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése

440,0

9 170,0

750,0

Az MVM Zrt. tőkeemelése

19 209,2

10 000,0

Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

2 988,0

7 430,7

12 076,3

8 550,0 50,0

23 500,0

33 000,0

500,0

3 028,1

175,5

1 064,6 112 501,2

1 059,6

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások

Egyéb eszközök vásárlása

Stadionfejlesztés

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások és ingatlan beruházások Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai

Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás

Felhalmozási jellegű kiadások

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítási bevétele Egyéb bevételek

Infrastruktúra koncessziókból származó díj

Szerencsejáték koncessziós díj

45 204,8

42 561,7

39 590,0

Osztalékbevételek

Koncessziós díjak

805,8 2 152,9

800,0

19 243,2

14 561,5

2 570,0

10 400,0

184,7

Bevétel

535,1

Kiadás

70,0

Támogatás

2 000,0

Bevétel

millió forintban

Támogatás


Egyéb bérleti díj

Kiadás


Vagyonkezelői díj

Bérleti díjak

Hasznosítási bevételek

Tulajdoni részesedések értékesítéséből származó bevétel

Egyéb kibocsátási egységek értékesítési bevétele

Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek

Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek

Ingatlan értékesítésből származó bevételek

Értékesítési bevételek



4

3

2

2 3

1

6 7 8

1 2 3 5

3 4

2

7 8 9

1

1 2 3

1

1 2 3

1 2 3



1 070,5 167,0 1 889,1

1 250,0 1 000,0 1 650,0

Ingatlanok őrzése

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által kezelt ingatlanok fenntartása, karbantartása

3 550,0

Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

Az MNV Zrt. működésének támogatása

546,7 3 830,3

1 600,0 500,0

66,7

90,0

7 110,0

72,0

300,0

7 100,0

297,5 1 813,6

750,0 1 310,0

1 625,5

8 782,9

10 000,0

1 900,0

76,0

30,0

200,0

Bevétel

Támogatás


A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása

Eljárási költségek, perköltségek

Az MFB Zrt. tevékenységével kapcsolatos kifizetések

Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások

Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek kiadásai

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása

Egyéb jogszabályból eredő kiadások

Egyéb szerződéses kötelezettségek

Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások

Konszernfelelősség alapján történő kifizetések

Kezesi felelősségből eredő kifizetések

Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések

30,0

555,0

5 100,0

A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása

Az államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások

415,0 6 313,0

2 160,0

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

Állami tulajdonú társaságok támogatása

Egyéb vagyonkezelési kiadások

2 233,7

2 900,0

3 519,3

261,4

Kiadás

30 862,4

Támogatás

1 170,0

Bevétel

millió forintban


42 000,0

Kiadás


Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

PPP-konstukcióban létrehozott beruházások megvásárlásával és befejezésével kapcsolatos kiadások Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

Elektronikus útdíjrendszer kiépítése

Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása


2366 12. szám

2

1

3

2

1

3

2

1

5 8

1 2

3

1 2

1

1

1

4 5 6 7

1

1

1 3

2

229 940,0

Összesen:

Eljárási költségek, díjak

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

Egyéb vagyonkezelési kiadások

Hasznosítási kötelezettség kiadásai

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

Életjáradék termőföldért

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

Termőföld vásárlás

Ingatlan vásárlás

Felhalmozási jellegű kiadások

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások

Egyéb bevételek

Haszonbérleti díj

Hasznosítási bevételek

Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek

Termőföld értékesítésből származó bevételek

Ingatlan értékesítéséből származó bevételek

Értékesítési bevételek

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek

461,6 8,5

25,0

621,9

300,0 300,0

359,7

10 802,4

686,7

3 193,0

8 137,2 500,0

55,8

196 814,3

Bevétel

11 800,0

10,0

243 190,9

100,0

11 000,0

4 000,0

1 000,0

ÁFA elszámolás

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

4 700,0

1 500,0

20,0

1 000,0

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások

Fejezeti tartalék

102 194,4

1 999,8

A MÁV-csoport dolgozóinak pénzügyi ösztönzése

8 361,8

1 966,6

2 000,0

Átcserélhető kötvény kamatfizetése

Az MFB Zrt. működésének támogatása 2 000,0

Kiadás

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése

Támogatás 355,0

Bevétel

13 131,4

Kiadás

millió forintban

Támogatás


500,0




10 300,0



1 2 3

1 2 3

1 4

1 7

39 000,0

16 279,6 7 000,0

16 279,6 10 000,0

Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása

692,6 60 398,7

800,0 54 814,6

Szakképzési hozzájárulás

Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel

602,3 1 376,8

850,0 1 000,0

Központi egyéb bevétel

51 276,1

8 879,7

Bevétel

Területi egyéb bevétel

Egyéb bevétel

TÁMOP intézkedések bevételei

22,3

14 477,3

11 000,0

TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása Egyéb kiadás

33 804,9

35 000,0

2 919,3

1 472,8 171 053,4

300,0 153 779,8

961,3 5 487,8

361,9 6 000,0

51 819,9

59 000,0

18 736,2

3 277,5

27 500,0

25 105,9

6 000,0

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások

EU-s elő- és társfinanszírozás

Egyenlegtartási és kockázatkezelési keret

Start-munkaprogram

Működtetési célú kifizetések

Bérgarancia kifizetések

Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás

Álláskeresési ellátások

Passzív kiadások

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

Járulékkedvezmény megtérítés

Foglalkoztatási és képzési támogatások

Aktív támogatások 27 000,0

Összesen:

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP

18 700,0

Fejezeti tartalék 17 083,6

265,2

1 000,0 13 810,0

371,9

475,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés

Bírósági döntésből eredő kiadások

Kiadás 999,4

Támogatás

500,0

Bevétel

1 000,0

Kiadás

millió forintban

Támogatás


Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése


XLIV . F E J E Z E T



31

17 25 26

16

5 6 8 13 14

2 4

1

4

3 4 5


2368 12. szám

3 4

2

50

3

1 2

50

36 39

33 35

1 2

3

1

2 3

LXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

Határtalanul! program támogatása

Oktatás-nevelési támogatás

Alapból nyújtott támogatások

Egyéb bevétel

Eseti támogatás


Összesen:

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása


Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás Működési kiadások


LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS ALAPJA

Összesen:

Függő tételek

Betétállomány változása

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei

4 442,1 457,9

135 499,6

499,6

135 000,0

135 000,0

351 560,1

465,3

11 572,8

135 499,6

135 499,6

135 499,6

355 140,6

-25,2

2 086,4

4 820,0

135 499,6

135 499,6

499,6

135 000,0

355 140,6

26 000,0

329 140,6

4 087,5

11 612,8

135 499,6

135 499,6

135 499,6

351 560,1

-989,8

352 549,9

91 542,7

91 542,7

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás 1 - 39. cím összesen:

20 000,0

1 046,1

Bevétel

125 614,6

349 498,9

Kiadás

1 000,0

Támogatás

120 133,3

Bevétel

millió forintban

Támogatás


20 000,0

355 140,6

Kiadás


Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada Költségvetési támogatás

Bérgarancia támogatás törlesztése



9 10 11

5 6 7 8

2 3 4

1

1

1

1 2

Egyéb bevételek



Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése

Nukleáris létesítmények befizetései

13 477,0 454,7

13 492,4 1,1

33 271,0

9,9

Támogatás


32 829,4

19 329,4 6,5

15 699,3

-1,0

15 700,3

Bevétel

19 329,4

13 462,2

214,2

214,2

15 201,5

1 140,8

1 140,8

Alapkezelőnek működési célra

5 134,0

5 134,0

Társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása

362,2

RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai

Paksi Atomerőmű és KKÁT leszerelésének előkészítése

492,3

2 257,2

2 274,7

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

1 263,3

1 823,6

545,8

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

2 544,7

15 699,3

355,0

15 344,3

417,0

11 572,8

11 572,8

3 704,9

11 572,8

11 572,8

Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) beruházási munkái és biztonságnövelő programja Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása

Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

Összesen:

Függő tételek


A Bethlen Gábor Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei

50

1 3

Egyéb kiadások

Alapkezelő működési költségei


809,4

810,0 1,4

2 767,0

1 435,2

Egyéb támogatások

Magyarság Háza program támogatása

939,0

Kiadás

5 927,5

Támogatás

216,0

Bevétel

millió forintban


3 826,3

Kiadás


Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása


LXV . F E J E Z E T

5 6

3 5 6


2370 12. szám

50

8 9 10 11 12 14 22 24 26 27

3 4 5 6 7

2

1

50

1 2

1


LXVI . F E J E Z E T

13,9 555,9 890,2

259,6 1 071,4

Összesen:

Függő tételek


NKA függő és átfutó tételei


Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések

Kulturális adó

Játékadó NKA-t megillető része

Egyéb bevételek

Kulturális járulék visszafizetés

Kulturális járulék

Egyéb kiadás

11 700,0

1 000,0

10 700,0

11 700,0

11 985,3

1 101,3

434,0

400,0

11 985,3

-1,0

11 986,3

105,1

50,0

10 884,0

10 912,7

11 000,0

11 700,0

533,5

1,0

33 271,0

Bevétel

250,0

6,4

27,0

10,7 1 073,1

2,8 907,0


Működési kiadások

0,7

0,8

Kultúrateremtő, -közvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységek támogatása Szakmai díjazáshoz való hozzájárulás

Épített örökség, építőművészet támogatása

Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása

790,0

2 177,1

7,0

2 363,8

2 291,6

3 047,4

33 271,0

19 808,8

Kiadás

425,0

Támogatás

1 706,8

3 955,8

32 829,4

Bevétel

millió forintban

Támogatás


Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

32 829,4

17 627,9

Kiadás


Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének támogatása Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon való részvétel támogatása Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel támogatása

Összesen:


A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei



50

1 2 3 7 19 20 22 24

50

1 3 6 7

1 3

2


LXVIII . F E J E Z E T

Összesen:

Függő tételek

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása


Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvétel támogatása

Visszterhes támogatások

Egyéb bevételek

Innovációs járulék

56 100,0

56 100,0

600,0

56 100,0

56 100,0

62 867,1

26 917,0

35 950,1

589,9

62 867,1

-210,4

63 077,5

1 106,9

250,0 2 850,0

61 970,6

1 851,3

1 851,3

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

253,0

235,7

17,3

53 000,0

10 000,0

10 000,0

Befizetés a központi költségvetésbe

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

1 940,7

253,0

253,0

21 568,2

17,2

17,2

241,9

5,0

Bevétel

12,3 11,1

Kiadás

4,9

Támogatás

12,3

Bevétel

millió forintban

Támogatás


5 984,2

17,2

17,2

17,2

Kiadás


37 664,5

Hazai innováció támogatása

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

Összesen:


WMA függő és átfutó tételei


Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése

Működési kiadások


Rendszeres befizetés

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP



3

2

1

4

1

7

5 6

3

2

1

4

6

4

1 3

3

5 6

2 5 10 11

1

2 3

2

1 2


LXXI . F E J E Z E T

18 257,0 11 387,3

1 450,0 11 000,0

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek

1 594,4

1 250,0

Egyéb kiadások

Vagyongazdálkodás

3 951,4

4 700,0

532,0 135 756,8

500,0

335 526,9

340 220,0

133 684,9

39 878,8

45 950,0

Postaköltség

Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai

Szolgálatfüggő nyugellátás

Egyszeri segély

Egyösszegű méltányossági kifizetések

Özvegyi nyugellátás

Árvaellátás

Hozzátartozói nyugellátás

Öregségi nyugdíj

Nyugellátások

Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai

9 500,0

40 651,8

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Ny. Alapnak

Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

57 186,8

Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszközátvétel

Költségvetési hozzájárulások

Késedelmi pótlék, bírság

10 358,5

24 685,3

17 144,3

15 590,0

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítések

9 366,0

863 752,9

2 057 031,1

Bevétel

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher

2 326 844,9

Kiadás

1 203,6

Támogatás

4 928,1

856 705,9

1 847 018,3

Bevétel

millió forintban

Támogatás


1 405,0

2 310 160,0

Kiadás


Megállapodás alapján fizetők járulékai

Egyéb járulékok és hozzájárulások

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék

Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Biztosítotti nyugdíjjárulék

Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP



2

1

1

1

2

1

2

1

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5


3,0

Bevétel


8 971,0

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

Összesen:

2 847 298,9 2 847 298,9

8 791,0

8 971,0 3 014 737,5 3 016 036,0

5 230,6

8 791,0

0,4

130,8

690,6

2 026,0

3 560,4

Támogatás

2 847,8

12 151,5

0,8

Felújítások 10 831,0

10,8

Beruházások


5. cím összesen:

398,6

363,4

20,1

1 057,3

1 044,4

Dologi kiadások

4 141,0

4 006,8

19,5


1 860,0

2,2

3,0

30,0

3 698,2

3 376,4

983,0

381,3

384,2

181,1

2,2

Bevétel

3 002 586,0 3 013 188,2

158 500,0

0,8

Kiadás

1 438,7

5 384,6

3 586,4

Támogatás

1 471,7

1 830,0

2 836 467,9 2 845 438,9

3,0

Kiadás

millió forintban




Igazgatási szervek

Felújítások

Beruházások



Dologi kiadások




Központi hivatali szerv

Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek

Költségvetési befizetések

Egyéb befizetések

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás


LXXI . F E J E Z E T



1

5

4


2374 12. szám

7

4 5 6

2 3

1

11

8

1 2 3 7

2 6 7 9 10

1 2 4 5 10

2

1

1 2

1 2


LXXII . F E J E Z E T Kiadás

583 398,9

1 848,5

Bevétel

5 400,0 349 275,2 162 485,8 73 591,4

349 000,0 162 485,8 80 831,7

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz

Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás E. Alapnak

Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése

Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések

87,7 92,8

300,0

2,4

2,0 75,0

1 533,9

1 400,0

7 618,1 51 065,9

9 000,0

Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek

40 000,0

2 675,4

1 500,0

Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések

Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései

536,9 5 789,8

610,0 4 700,0

Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

Tervezett pénzeszköz-átvétel

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás

376 317,0

3 235,5

3 100,0 5 400,0

514,6 138 658,9

80,0 1 410,0

142,5

14 821,0

113 791,0

299,4 14 628,5

260,0

25 314,4

Támogatás

27 710,0

565 840,8

Bevétel

millió forintban

Támogatás


376 317,0

Kiadás


Járulék címen átvett pénzeszköz

Költségvetési hozzájárulások

Késedelmi pótlék, bírság

Egészségügyi hozzájárulás

Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítések

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher

Munkáltatói táppénz hozzájárulás

Megállapodás alapján fizetők járulékai

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Egyéb járulékok és hozzájárulások

Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti egészségbiztosítási járulék



2

3

2

2 3

1

4 5 6 7

3

1 2

12 13

1 2 3 5 8 9 11 13 15 17 18

1 4

1 2 3

2 358,6 6 422,9

2 433,0 6 019,0

Gyermekápolási táppénz

Baleseti táppénz

6 296,9 4 276,4

4 337,6 1 000,0

Otthoni szakápolás

Működési költségelőleg

26 000,4 21 013,4 597 728,6 4 105,9 141,5

26 000,4 21 057,0 630 441,9 4 200,0 200,0

Mentés

Laboratóriumi ellátás

Összevont szakellátás

Támogatás


Anyatej-ellátás

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása

93 332,0

38 502,7

Célelőirányzatok

Művesekezelés

Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás

23 171,1

24 445,7

23 336,9

Fogászati ellátás

23 171,1

20 697,8

19 768,4 6 046,9

91 046,5

86 943,3

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

93 794,3 350 075,2

95 365,3 349 000,0

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

Gyógyító-megelőző ellátás

Természetbeni ellátások

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások

Gyermekgondozási díj

Baleseti járadék

888,0 8 520,8

Kártérítési járadék 8 818,0

450,0

450,0 966,0

1 565,6

1 400,0

Külföldi gyógykezelés

Egyszeri segély

Betegséggel kapcsolatos segélyek

Táppénz

51 092,2

40 165,0 53 048,0

Táppénz

Terhességi-gyermekágyi segély

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

Egészségbiztosítási ellátások kiadásai 38 269,8

Bevétel

18 897,2

Kiadás 22 870,3

Támogatás

21 200,0

Bevétel 24 000,0

Kiadás

millió forintban


Népegészségügyi termékadó


LXXII . F E J E Z E T


Baleseti adó


2376 12. szám

5

3

1

1

4

4

8

6 7

5

4

1 2 3 5 7 8

1 2 3

1 2 3

1 2 4

1

1 2

176,4

Természetbeni ellátások céltartaléka

615,5

1 800,0

Egyéb kiadások

11,7

Bevétel

4 985,3 1 279,7

1 288,8


993,1

1 837 992,1 1 846 292,7

5 091,7

424,6

1 795 134,5 1 803 849,3

13,0



Központi hivatali szerv

Egészségbiztosítási költségvetési szervek


Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás

15,0

4 499,3

4 500,0

Gyógyszertárak szolgáltatási díja

Vagyongazdálkodás

3 599,6

3 600,0

Gyógyszertárak juttatása

100,0

2 915,1

2 645,0

Postaköltség

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése

1 195,3

1 200,0

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés

Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

Egészségbiztosítás egyéb kiadásai

4 900,0

254,9

220,0

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

Külföldi sürgősségi gyógykezelés

4 967,5

4 800,0

6 579,1

45 384,9

38 213,0

190,0

110,1

5 200,0

5 964,2

300,0

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai

Utazási költségtérítés

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása

Kötszertámogatás

4 800,0

Gyógyszertámogatási céltartalék

Gyógyászati segédeszköz támogatás

Gyógyszertámogatás kiadásai 14 491,2

Kiadás

49 000,0

8 714,8

Támogatás

281 532,4

15,0

Bevétel

10 000,0

Kiadás

millió forintban

8 544,8

Támogatás


220 981,0


LXXII . F E J E Z E T


Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás

Gyógyszertámogatás



2

1 3

3 5


Összesen:

424,6

15 460 815,7 -1 125 184,4

FŐÖSSZEG:

BEVÉTELI A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE :

-932 790,7

16 477 474,8

17 410 265,5

8 544,8

8 714,8 1 848 645,4 1 848 132,6

Támogatás

8 544,8

10 653,3

846,8

Bevétel

1 839,9

8 714,8

16 586 000,1

1 804 273,9 1 804 273,9

9 139,4

FŐÖSSZEG:

5. cím összesen:

5,9

1 050,8

196,3

Kiadás

175,0

Támogatás 3 135,3

Bevétel

millió forintban


2 583,9

Kiadás


KIADÁSI


Beruházások

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve


Dologi kiadások



12. szám


2. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez 2. melléklet a 2014. évi ……….törvényhez

,,A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása” cím előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása

Sorszám 1 1.1 1.2 2 2.1 2.2 2.3 2.4 3 3.1 3.2 3.3 3.4 4 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.1.5 4.1.6 4.1.7 4.1.8 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3

Összesen

Megnevezés A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása A települési önkormányzatok működésének támogatása Megyei önkormányzatok működésének támogatása A települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása Óvodaműködtetési támogatás Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztasásának támogatása A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása Megyei könyvtárak feladatainak támogatása Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása Budapest Főváros Önkormányzatának múzeumi, könyvtári és közművelődési támogatása Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési támogatása Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Színházművészeti szervezetek támogatása Táncművészeti szervezetek támogatása Zeneművészeti szervezetek támogatása

Eredeti előirányzat

millió forintban Módosított Teljesítés előirányzat

118 012,9 113 121,6 4 891,3

117 952,7

117 890,8

113 061,4 4 891,3

112 999,5 4 891,3

170 228,1

168 079,4

168 078,5

108 085,5

107 331,6

107 330,7

16 743,3 44 799,3 600,0

16 615,3 43 594,4 538,1

16 615,3 43 594,4 538,1

214 229,8

189 331,8

189 312,6

104 311,8 39 088,1 49 899,8

81 015,6 39 048,3 48 420,3

81 007,3 39 037,5 48 420,3

20 930,1

20 847,6

20 847,5

28 992,0 17 613,7 2 400,0 2 851,5

28 966,6 17 588,3

28 966,4 17 588,1

2 400,0 2 851,5

2 400,0 2 851,5

709,1

709,1

709,0

7 552,2

7 526,8

7 526,7

1 045,3

1 045,3

1 045,3

677,8

677,8

677,8

677,8

677,8

677,8

1 700,0

1 700,0

1 700,0

11 378,3

11 378,3

11 378,3

10 098,4 104,0 1 175,9

10 098,4 104,0

10 098,4 104,0

1 175,9

1 175,9

531 462,8

504 330,5

504 248,3

3./18

3./17

3./16

3./15

3./14

3./13

3./12

3./11

3./10. f)

3./10. e)

3./10. d)

3./10. c)

3./10. b)

3./10. a)

3./10

3./9

3./8

3./7

3./6

3./5

3./4

3./3

3./2

3./1

Ktgv tv mell./ soszám

Központosított előirányzat jogcíme

-15 035,0

43 190,2

814,0 10 000,0

290,4

10 126,9

500,0

1 496,3 670,0 100,0 778,2 1 513,9

500,0

5 073,9 1 407,6 1 000,0

2 385,7

4 495,5

159,8

1 807,2

227,9 4 499,7 144,8 187,3 85,0


391,4

2,6

1,8

3,7

3,7

14,3

339,5

0,2

2,2

4,7

22,1 0,3

Előirányzat maradvány


43 581,6

57 715,8

Központosított előirányzat összesen:

-14 134,2

814,0 10 000,0

814,0 10 000,0

900,8

293,0

293,0

10 126,9

689,9

9 437,0

689,9

500,0

500,0

263,9

1 500,0 670,0 100,0 780,0 1 513,9

500,0 1 500,0 670,0 100,0 780,0 1 250,0

263,9

500,0 -500,0

207,6 707,6

4 835,0

500,0 -500,0

707,6 707,6

-9 065,0

160,0

1 809,4

5 077,6 1 407,6 1 000,0

-500,0

-700,0

-140,0

-4 990,6

250,0 4 500,0 144,8 192,0 85,0

4 870,0 700,0 1 000,0

-8 365,0

13 900,0

-40,0

-20,6

-1 100,0

összesen

2 400,0

-100,0

300,0

fejezeti hatás- körben

2013. évi módosított előirányzat

2 400,0

-4 970,0

6 800,0

-1 100,0

Kormány hatáskörben

Előirányzat-módosítás

Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása

Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés Egy és kétszámjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Ferihegyi út meghosszabbítása "ART" mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása intézmények szakmai támogatása A 2012. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása Üdülőhelyi feladatok támogatása

Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása tulajdonosainak kártalanítása Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása

1 350,0 4 500,0 144,8 192,0 85,0

2013. évi eredeti előirányzat

millió forintban

3. melléklet a 2014. évi ……….törvényhez

A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása

Lakossági közműfejlesztés támogatása Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

3. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez 2380 12. szám

Magyarázatok: 2. oszlop

13 900,0

1

-9 065,0

3=1+2

4 835,0

4

4 046,6

5

448,9

6=4+5

4 495,5

Összes kifizetés

Millió forintban

Kormány hatáskörben az 1770/2013. (X. 25.) Korm. hat alapján 180,0 millió forint került átcsoportosításra a 28. cím létrehozásához, Fejezeti hatáskörben 700,0 millió forint került átcsoportosításra az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás jogcím előirányzatára, Kormány hatáskörben az 1908/2013. (XII. 5.) Korm. hat alapján 485,0 millió forint került átcsoportosításra a 31. cím létrehozásához, Kormány hatáskörben az 1966/2013. (XII. 17.) Korm. hat. alapján 2.085,1 millió forint került átcsoportosításra a Miniszterelnökség fejezetre, Kormány hatáskörben az 1967/2013. (XII. 17.) Korm. hat. alapján 4.114,9 millió forint került átcsoportosításra a 32. cím létrehozásához, Kormány hatáskörben az 1991/2013. (XII. 29.) Korm. hat. alapján 1.500,0 millió forint került átcsoportosításra a Miniszterelnökség fejezetre.

2

Kifizetés 2013. évi döntések alapján

Évközi előirányzat Eredeti előirányzat módosítás kormányzati Módosított előirányzat és fejezeti hatáskörben Kifizetés előző évek döntései alapján

PÉNZFORGALMI TELJESÍTÉS

ELŐIRÁNYZATOK

Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása

4. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez

4. melléklet a 2014. évi … törvényhez 12. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2381

2382


12. szám

5. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez 5. melléklet a 2014. évi … törvényhez

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása a) Színházművészeti szervezetek támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása aaa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása Millió forint Települési önkormányzat

Színházművészeti szervezet

2013. évi eredeti előirányzat

2013. évi módosított előirányzat


Budapest Főváros

Budapesti Operettszínház

333,0

333,0

333,0

Debrecen Győr

Csokonai Színház

308,4

Győri Nemzeti Színház

330,5

308,4 330,5

308,4 330,5

Miskolc

Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

295,3

295,3

295,3

Pécs

Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

239,9

239,9

239,9

Szeged

Szegedi Nemzeti Színház

322,2

322,2

322,2

1 829,3

1 829,3

1 829,3

aaa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása összesen:

aab) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása Millió forint Települési önkormányzat

Színházművészeti szervezet

Budapest Főváros Budapesti Operettszínház Debrecen Csokonai Színház Győr Győri Nemzeti Színház Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Miskolc Pécs Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Szeged Szegedi Nemzeti Színház aab) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása összesen:

2013. évi eredeti előirányzat 222,0 205,6 220,3 196,8 160,0 214,8

2013. évi módosított előirányzat 222,0 205,6 220,3 196,8 160,0 214,8

1 219,5

1 219,5

2013. évi eredeti előirányzat 166,9 22,3 47,5 213,5 88,0 109,9 220,2 135,6 150,0 23,2 146,4 126,8 105,8 132,3 150,3 329,4 65,4 18,1 34,9 43,9 119,2 22,5 43,8 170,9 152,9 36,6 27,2 220,6 27,8 120,7 15,0 195,7

2013. évi módosított előirányzat 166,9 22,3 47,5 213,5 88,0 109,9 220,2 135,6 150,0 23,2 146,4 126,8 105,8 132,3 150,3 329,4 65,4 18,1 34,9 43,9 119,2 22,5 43,8 170,9 152,9 36,6 27,2 220,6 27,8 120,7 15,0 195,7

2013. évi teljesítés 222,0 205,6 220,3 196,8 160,0 214,8 1 219,5

ab) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása aba) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása Millió forint Települési önkormányzat Békéscsaba Budaörs

Budapest Főváros

Budapest VIII. kerület Budapest XI. kerület Debrecen Dunaújváros Eger Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár

Színházművészeti szervezet Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Napsugár Bábszínház Budaörsi Játékszín Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft. József Attila Színház Nonprofit Kft. Katona József Színház Nonprofit Kft. Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Nonprofit Kft. Madách Színház Nonprofit Kft. Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. Örkény István Színház Nonprofit Kft. Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft. Thália Színház Nonprofit Kft. Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. Új Színház Nonprofit Kft. Vígszínház Nonprofit Kft. Bárka Józsefvárosi Színház és Kulturális Nonprofit Kft. Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Vojtina Bábszínház Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínház Vaskakas Bábszínház Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. Katona József Színház Ciróka Bábszínház Miskolci Csodamalom Bábszínház Móricz Zsigmond Színház Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Kövér Béla Bábszínház Vörösmarty Színház

2013. évi teljesítés 166,9 22,3 47,5 213,5 88,0 109,9 220,2 135,6 150,0 23,2 146,4 126,8 105,8 132,3 150,3 329,4 65,4 18,1 34,9 43,9 119,2 22,5 43,8 170,9 152,9 36,6 27,2 220,6 27,8 120,7 15,0 195,7

12. szám


Szigligeti Színház Mesebolt Bábszínház Szombathely Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft. Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház Veszprémi Petőfi Színház Veszprém Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg Griff Bábszínház aba) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti támogatása összesen: Szolnok

199,9 39,2 119,2 65,6 149,3 26,2 120,2 26,9 4 229,8

199,9 39,2 119,2 65,6 149,3 26,2 120,2 26,9 4 229,8

199,9 39,2 119,2 65,6 149,3 26,2 120,2 26,9 4 229,8

2013. évi eredeti előirányzat 126,1

2013. évi módosított előirányzat 126,1

31,7

31,7

31,7

1 287,5

1 287,5

1 287,5

43,5 12,1 23,3 29,3 94,5 29,2 113,9 126,3 18,1 147,1 18,6 80,5 10,0 130,5 133,3 105,5 43,8 117,0 98,0 2 819,8

43,5 12,1 23,3 29,3 94,5 29,2 113,9 126,3 18,1 147,1 18,6 80,5 10,0 130,5 133,3 105,5 43,8 117,0 98,0 2 819,8

43,5 12,1 23,3 29,3 94,5 29,2 113,9 126,3 18,1 147,1 18,6 80,5 10,0 130,5 133,3 105,5 43,8 117,0 98,0 2 819,8

10 098,4

10 098,4

10 098,4



abb) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek működési támogatása Millió forint Települési önkormányzat Békéscsaba Budaörs

Budapest Főváros

Színházművészeti szervezet Békéscsabai Jókai Színház, Békéscsabai Napsugár Bábszínház Budaörsi Játékszín Budapest Bábszínház Nonprofit Kft, Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft., József Attila Színház Nonprofit Kft., Katona József Színház Nonprofit Kft., Kolibri Gyermekés Ifjúsági Színház Nonprofit Kft., Madách Színház Nonprofit Kft., Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft., Örkény István Színház Nonprofit Kft., Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft., Thália Színház Nonprofit Kft., Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft., Új Színház Nonprofit Kft., Vígszínház Nonprofit Kft.

Budapest VIII. kerület Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft. Budapest XI. kerület Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Debrecen Vojtina Bábszínház Dunaújváros Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Eger Gárdonyi Géza Színház, Harlekin Bábszínház Győr Vaskakas Bábszínház Kaposvár Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft. Kecskemét Katona József Színház, Ciróka Bábszínház Miskolc Miskolci Csodamalom Bábszínház Nyíregyháza Móricz Zsigmond Színház Pécs Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. Sopron Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Szeged Kövér Béla Bábszínház Székesfehérvár Vörösmarty Színház Szolnok Szigligeti Színház Szombathely Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft., Mesebolt Bábszínház Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház Veszprém Veszprémi Petőfi Színház, Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház abb) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek működési támogatása összesen: a) Színházművészeti szervezetek támogatása összesen

2013. évi teljesítés 126,1

b) Táncművészeti szervezetek támogatása ba) A nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti támogatása Millió forint Települési önkormányzat Győr

Táncművészeti szervezet Győri Balett


bb) A nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása Millió forint Települési önkormányzat Győr

Táncművészeti szervezet Győri Balett



2013. évi eredeti előirányzat 1,0 38,0 39,0

2013. évi módosított előirányzat 1,0 38,0 39,0


bc) A kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti támogatása millió forint Millió forint Települési önkormányzat

Táncművészeti szervezet

Budapest XIII. kerület Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. Tápiószele Bozsik Yvette Alapítvány bc) A kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti támogatása millió forint összesen:

2013. évi teljesítés 1,0 38,0 39,0

bd) A kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása Millió forint Települési önkormányzat

Táncművészeti szervezet

Budapest XIII. kerület. Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. b) Táncművészeti szervezetek támogatása összesen



104,0

104,0

2013. évi teljesítés 8,0 104,0

2384


12. szám

c) Zeneművészeti szervezetek támogatása ca) Zenekarok támogatása caa) A nemzeti minősítésű zenekarok támogatása Millió forint 2013. évi eredeti előirányzat 16,5 112,7 106,0 123,0 147,7 129,5 97,2 732,6

2013. évi módosított előirányzat 16,5 112,7 106,0 123,0 147,7 129,5 97,2 732,6

2013. évi eredeti előirányzat 11,7 12,0 18,9 74,0

2013. évi módosított előirányzat 11,7 12,0 18,9 74,0

15,0 40,0 91,8 38,5 12,1

15,0 40,0 91,8 38,5 12,1

15,0 40,0 91,8 38,5 12,1

314,0

314,0

314,0

2013. évi eredeti előirányzat 61,0 29,5 90,5

2013. évi módosított előirányzat 61,0 29,5 90,5

2013. évi eredeti előirányzat 10,4 8,1 20,3 38,8

2013. évi módosított előirányzat 10,4 8,1 20,3 38,8

a) Zeneművészeti szervezetek támogatása összesen

1 175,9

1 175,9

1 175,9

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összesen

11 378,3

11 378,3

11 378,3

Települési önkormányzat

Zenekar

Budapest XIII. kerület Liszt Ferenc Kamarazenekar Debrecen Kodály Filharmónia - Kodály Filharmonikusok Győr Győri Filharmonikus Zenekar Miskolc Miskolci Szimfonikus Zenekar Pécs Pannon Filharmonikus Zenekar Szeged Szegedi Szimfonikus Zenekar Szombathely Savaria Szimfonikus Zenekar caa) A nemzeti minősítésű zenekarok támogatása összesen:

2013. évi teljesítés 16,5 112,7 106,0 123,0 147,7 129,5 97,2 732,6

cab) A kiemelt minősítésű zenekarok támogatása millió forint Millió forint Települési önkormányzat

Zenekar

Budapest I. kerület Budapest III. kerület Budapest IX. kerület

Sysart Kft. Orfeo Zenei Alapítvány -Orfeo Zenekar Óbudai Danubia Zenekar Concerto Budapest Zenekar (Távközlési Zenei Alapítvány) MÁV Szimfonikus Zenekar

Budapest XI. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XXII. kerület Szolnok Veszprém

Budapesti Vonósok Zuglói Filharmónia Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Szolnoki Szimfonikus Zenekar Mendelssohn Kamarazenekar

cab) A kiemelt minősítésű zenekarok támogatása millió forint összesen:

2013. évi teljesítés 11,7 12,0 18,9 74,0

cba) A nemzeti minősítésű énekkarok támogatása Millió forint Települési önkormányzat

Énekkar

Debrecen Kodály Filharmónia - Kodály Kórus Nyíregyháza Nyíregyházi Cantemus Kórus cba) A nemzeti minősítésű énekkarok támogatása összesen:

2013. évi teljesítés 61,0 29,5 90,5

cbb) A kiemelt minősítésű énekkarok támogatása millió forint Millió forint Települési önkormányzat

Énekkar

Budapest I. kerület Sysart Kft. Orfeo Zenei Alapítvány -Purcell Kórus Homrogd Szent Efrém Férfikar Szolnok Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus cbb) A kiemelt minősítésű énekkarok támogatása millió forint összesen:

2013. évi teljesítés 10,4 8,1 20,3 38,8

34,9

Kifizetésre nem került sor, mert a kedvezményezett 2013. évben lemondott a 2010. évben odaítélt céltámogatás maradványáról (4,3 millió forint), ezzel e címen nem mutatható ki többé maradvány.

0,0

5=3+4

Összesen

4. oszlop

34,9

4

Kifizetés előző évet megelőző évek döntése alapján

A 2012. évben megítélt céltámogatásokra folyósított összeg (megegyezik a döntések teljes összegével).

3

Kifizetés előző év döntése alapján

3. oszlop

Magyarázatok:

35,0

2

1

35,0

Módosított előirányzat 2013.dec.31-én


Millió forintban

6. melléklet a 2014. évi … törvényhez

A címzett és céltámogatás előirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása

Eredeti előirányzat költségvetési törvény szerint

ELŐIRÁNYZATOK


Magyarázatok:

8 000,0

2. oszlop

-2 690,0

3 814,3

5 1 456,9

5 271,2

6=4+5

Összesen

Millió forintban

Az "Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása" cím előirányzatára 2000,0 millió Ft, az egyes köznevelési feladatok ellátásához szükséges források megteremtéséhez a XX. Emberi Erőforrások Minisztériumához két alkalommal összesen 690,0 millió forint átcsoportosítás történt.

5 310,0

4

2

1

3=1+2

Kifizetés tárgyévet megelőző évek döntései alapján

Kifizetés tárgyévi döntések alapján

Évközi előirányzat módosítás Kormány hatáskörben

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat


A vis maior támogatás előirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása

7. melléklet a 2014. évi … törvényhez

ELŐIRÁNYZATOK

7. melléklet a 2014. évi LXII. törvényhez 2386 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám

7 345 001,8

6 933 658,4 1 052 589,1 10 559,6

Összesen

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretelőirányzatai ***

A Halászati Operatív Program keret-előirányzatai***

1 411,2

16 552,3

1 550 217,6

262 581,4 426 551,5 227 790,1 15 629,0 46 744,2 101 600,1 347 381,0 14 266,6 13 202,8 12 155,0 10 940,2 30 022,5 25 436,0 2 721,8 13 195,4

EU forrás

477,0

4 230,3

367 768,7

Központi költségvetési forrás 46 337,9 75 273,9 40 198,3 2 757,5 8 249,0 17 929,4 61 302,5 11 283,2 11 820,4 15 219,6 13 885,3 17 995,5 17 606,1 25 581,4 2 328,6

*** A keret-előirányzatnál magasabb kötelezettségvállalási összeg a költségvetési törvény tervezési árfolyama és a kötelezettségvállalás időpontjában érvényes árfolyamok közötti elérésből adódik.

1 888,3

20 782,6

1 917 986,3

308 919,3 501 825,4 267 988,4 18 386,5 54 993,2 119 529,5 408 683,5 25 549,7 25 023,2 27 374,7 24 825,5 48 018,0 43 042,1 28 303,3 15 523,9

Összesen

Kötelezettségvállalás 2013. január 1. és december 31. között

millió forint

8. melléklet a 2014. évi …. törvényhez

** A keret-előirányzatnál magasabb kötelezettségvállalási összeg a költségvetési törvény felhatalmazása, illetve a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet alapján engedélyezett többletkötelezettségvállalás érvényesítéséből adódik.

2 858,8

344 306,0

1 296 176,8

158 398,0 317 665,9 164 210,3 7 954,6 22 231,3 80 299,8 235 538,3 23 382,0 25 694,5 36 137,3 37 404,6 49 817,4 45 147,6 76 278,0 16 017,2

Központi költségvetési forrás

* A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. tv. 6. számú melléklete szerinti teljes uniós kötelezettségvállalási keret.

8 452,0

1 074 817,8

897 588,4 1 800 106,5 930 525,3 45 076,3 125 977,4 455 032,4 1 334 716,8 132 497,8 145 602,4 204 777,8 211 959,1 282 298,8 255 836,5 432 241,8 90 764,4

796 210,2 1 685 057,3 965 567,2 40 489,3 99 175,2 494 294,1 1 169 199,3 128 844,0 141 114,9 195 907,5 208 014,6 270 902,8 251 080,6 399 618,1 88 183,3

EU forrás

Kötelezettségvállalási állomány 20072013.

Gazdaságfejlesztés Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Végrehajtás Operatív Program

EU forrás

2007-2013. évi keret *

Az uniós programok kötelezettségvállalási keret-előirányzatai és azok teljesülése

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keret-előirányzatai**


2388


12. szám

2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról*

I. FEJEZET A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.” 2. §

(1) Az Szja tv. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „14. Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.” (2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 39–40. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikke szerinti támogatás. 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.” (3) Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) szerinti támogatás.” (4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 50. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „50. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45–54. o.) szerinti támogatás.”


12. szám


(5) Az Szja tv. 3. § 66–68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „66. Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás. 67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás. 68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés.” (6) Az Szja tv. 3. § 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.” (7) Az Szja tv. 3. § 93. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.” (8) Az Szja tv. 3. §-a a következő 99. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).”

3. § Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem keletkezik bevétel) „b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.” 4. § Az Szja tv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha az egyéni vállalkozó a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó

2390


12. szám

azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz; b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.” 5. §

(1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:) „e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;” (2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:) „p) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengedett részt;” (3) Az Szja tv. 7. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki: „(1c) A 9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.”

6. § Az Szja tv. 9. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik.” 7. § Az Szja tv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.” 8. § Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.”

12. szám 9. §

10. §


(1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 62 500 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 78 125 forint, bb) 2017-ben 93 750 forint, bc) 2018-ban 109 375 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.” (2) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult) „a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja;” (1) Az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.” (2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”

11. § Az Szja tv. VI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Az első házasok kedvezménye 29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. (2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. (3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint. (4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. (5) A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

2392


12. szám

(6) Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.” 12. § Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. (2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. (3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. (4) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – a (7) bekezdésben említett esetet kivéve – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni: a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja; c) az a)–b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti. (5) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2393 (6) Az (1)–(5) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)–c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik: a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt; c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. (7) A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője. (8) Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) – figyelemmel a (9) bekezdésre is – a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul. (10) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító az (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét, b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

2394


12. szám

(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.” 13. §

(1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki: (Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik) „b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,” (2) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét; b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést. (3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét; b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”

14. § Az Szja tv. 49. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.” 15. §

(1) Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:] „d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)–(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

12. szám


da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, db) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál, dc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, dd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;” (2) Az Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: „(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.”

16. § Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.” 17. § Az Szja tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.” 18. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont a következő af ) alponttal egészül ki: [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék] „af ) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.” 19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában – a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként; c) a 70. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként; d) a 70. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben – a c) ponttól eltérően – ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves keretösszeget, a 70. § (4) bekezdés c) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.” 20. § Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

2396


12. szám

„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része, c) a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást nem tartalmazó (az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatások adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem haladóan) az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. (4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves keretösszeg a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. (4b) A (4) bekezdés c) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.” 21. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:] „f ) lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;” 22. § Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (19)–(20) bekezdéssel egészül ki: „(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát. (20) Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket – saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában – a programban érintett más vállalkozás teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek – felek közötti együttműködés hiánya miatti – megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek.” 23. § Az Szja tv. 78/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2397 minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a) közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége; b) közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is).”

24. § Az Szja tv. 84. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) E törvény 3. § 41. pontja, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (4) E törvény 3. § 50. pontja, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont pb) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont b) alpontja a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45–54. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (5) E törvény 3. § 39. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. (6) E törvény 3. § 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) és pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) és c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (7) E törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont dd) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pd) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont d) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1–8. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.” 25. § Az Szja tv. 84/Y. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f )–g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.” 26. § Az Szja tv. a következő 84/ZS. §-sal egészül ki: „84/ZS. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított, illetve

2398


12. szám

módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4. § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1c) bekezdése, 44/C. § (2) bekezdése, valamint 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. (4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/C. §-a a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdés b) pontját a 2015. december 31-jét követően megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni. (6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.” 27. § Az Szja tv. 1. 1. számú melléklete az 1. melléklet, 2. 11. számú melléklete a 2. melléklet, 3. 13. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 28. § Az Szja tv. 1. 1/B. § (2) bekezdésében az „a biztosított szállás szokásos piaci értékét” szövegrész helyébe az „a biztosított szállás ellenértékét” szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe az „a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be” szöveg; 2. 22. § (2) bekezdésében a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt adóév” szöveg; 3. 39. § (1) bekezdésében az „agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szöveg; 4. 40. § (1) bekezdésében az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg, (2) bekezdésében a „rokkantsági járadékban részesül” szövegrész helyébe a „rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül” szöveg; 5. 44/A. § (4) bekezdésében a „ca) alpontjának” szövegrész helyébe a „ba) alpontjának” szöveg; 6. 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt adóév” szöveg; 7. 53. § (3) bekezdés a) pontjában a „TESZOR 41.20, 42” szövegrész helyébe a „TESZOR 41, 42” szöveg; 8. 71. § (3a) bekezdésében az „a 70. § (4) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szövegrész helyébe az „a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szöveg, a (6) bekezdés g) pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben” szöveg; 9. 77/C § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a magánszemély által a program keretében” szövegrész helyébe a „Ha az adóévben a magánszemély által a program keretében” szöveg; 10. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „korszerűsítés költségének” szövegrész helyébe a „korszerűsítés, akadálymentesítés költségének” szöveg, 4. pont 4.3. alpontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, 8. pont 8.6 alpont a) és b) alpontjában, valamint a 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az „a közoktatásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a köznevelésről szóló törvény” szöveg, 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában a „bérletjegy” szövegrész helyébe a „bérlet, jegy” szöveg, 8. pont 8.22. alpont

12. szám


11.

b) alpontjában az „a közoktatásban” szövegrész helyébe az „a köznevelésben” szöveg, 9. pont 9.3.2. alpontjában az „alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott” szövegrész helyébe az „alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott” szöveg; 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. alpontjában az „olyan biztosítás díja” szövegrész helyébe az „olyan személybiztosítás díja” szöveg

lép. 29. § Hatályát veszti az Szja tv. 1. 3. § 84. pontja; 2. 77/C. § (18) bekezdés a) pontban az „az adóévben” szövegrész; 3. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja, 9. pont 9.6. alpontja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 30. §

31. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 16/c. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;” (2) A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő f ) ponttal egészül ki: (23. kapcsolt vállalkozás:) „f ) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;” (3) A Tao. törvény 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;” (4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (33. telephely:) „d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,” (5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 44/a. és 44/b. ponttal egészül ki: „44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken; 44/b. szakképzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;” (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet, zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,

2400


12. szám

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,” (2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.” (3) A Tao. törvény 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

32. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt növeli:) „s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,” 33. § A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.” 34. §

(1) A Tao. törvény 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.” (2) A Tao. törvény 17. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.”

12. szám


35. § A Tao. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait.” 36. § A Tao. törvény 22/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.” 37. § A Tao. törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.” 38. § A Tao. törvény a III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Rendelkezés az adóról 24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról. (2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható. (3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül: a) filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása; b) előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása; c) látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása. (4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben foglalt korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron

2402


12. szám

következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa. (5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz. (6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra. (7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot. (8) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. (9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában. (10) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. (11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei. (12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja. (13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2403 nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja, b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalásakor nem haladja meg a százezer forintot, c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja. (14) Amennyiben az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adóhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor még nem vált esedékessé. (15) Az állami adóhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. (16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában. (17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékának meghaladását. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (19) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított sportfejlesztési támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (20) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési

2404


12. szám

program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (21) A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki. (22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1)–(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget. (23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget. (24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti. (25) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. (26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet. (27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg. (28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10)–(11) bekezdései szerint meghatározott támogatásnak minősül.” 39. § A Tao. törvény a 24/A. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki:

„Adófelajánlás esetén járó jóváírás 24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre. (2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2405 (3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. (4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.”

40. §

(1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni. (3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege. (4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/A. § (3)–(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.” (2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. (7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. (8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.”

41. § A Tao. törvény 29/ZS. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdés szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek, ráfordításoknak megfelelően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordítások felmerültek. (7b) Csökkenti az adózás előtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel.” 42. § A Tao. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes

2406


12. szám

feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.” 43. § A Tao. törvény 30. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (11) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. § alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan a) a támogatás felhasználásának időtartamát, elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat; b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással, a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait meghatározza.” 44. §

(1) A Tao. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.” (2) A Tao. törvény a következő 30/B. §-sal egészül ki: „30/B. § E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.), b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

45. § A Tao. törvény 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. számú melléklet 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.” 46. § A Tao. törvény 1. 1. számú melléklete a 4. melléklet, 2. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. 47. § A Tao. törvény 1. 4. § 23/a. pontjában az „az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szövegrész helyébe az „az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szöveg;

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2407 2.

4. § 23/a. pont a) alpontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a) pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés a), f ) és i) pontjában, 16. § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 26. § (3) és (6) bekezdésében, 1. számú melléklet 2. és 3. pontjában az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg; 3. 4. § 23/d. pontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1–13.” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17.” szöveg; 4. 4. § 23/e. pontjában az „a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont” szövegrész helyébe az „a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg; 5. 6. § (6) bekezdés c) alpontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (4) bekezdés a)–b) pontjaiban, 17. § (9) bekezdésében, 18. § (6) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg; 6. 7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék, a járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó, annak” szöveg; 7. 7. § (1) bekezdés v) pontjában a „legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg; 8. 7. § (1) bekezdés y) pontjában, 10. § (5) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg; 9. 7. § (15) bekezdésében a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése” szövegrész helyébe a „19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései” szöveg; 10. 7. § (20) bekezdésében a „19. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „19. §” szöveg; 11. 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés, szétválás” szöveg; 12. 13/A. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés i) pontjában, 16. § (11) bekezdésében, 17. § (8) bekezdés b) pontjában az „átalakulást” szövegrész helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg; 13. 13/A. § (5) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „egyesüléssel, szétválással” szöveg; 14. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése” szövegrész helyébe a „19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései” szöveg; 15. 16. § (2) bekezdésében az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg; 16. 16. § (2) bekezdés a) pontjában az „az átalakulás adóévében” szövegrész helyébe az „a kiválás adóévében” szöveg; 17. 17. § (1) bekezdésében az „a következő adóévekben” szövegrész helyébe az „a következő öt adóévben” szöveg, az „a (2)–(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)–(9a) bekezdésekben” szöveg; 18. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával összhangban képzési” szöveg; 19. 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis)” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis)” szöveg; 20. 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület” szövegrész helyébe az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság)” szöveg;

2408

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 21. 22.

23. 24.

12. szám

22/C. § (3a) bekezdés b) pontjában a „sportköztestület” szövegrész helyébe a „Magyar Olimpiai Bizottság” szöveg; 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában az „általános képzés esetén 60 százalékát” szövegrész helyébe az „általános képzés esetén 50 százalékát, ami a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 70%-os mértékig növelhető” szöveg; 22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az „egyesülési jogról szóló törvény” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg; 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről” szövegrész helyébe a „Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.)” szöveg

lép. 48. § Hatályát veszti a Tao. törvény 1. 6. § (8) bekezdés a) pontja; 2. 7. § (17) bekezdésében az „(1) bekezdése” szövegrész; 3. 7. § (16) bekezdésében az „(1) bekezdésének a” szövegrész; 4. 19. § (1) bekezdésében az „és (4)” szövegrész; 5. 22/B. § (2a) bekezdés c) pontja; 6. 22/B. § (12) bekezdése; 7. 1. számú melléklet 12. pontjában a „vagy a 29/D. § (1) bekezdése” szövegrész.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása 49. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. törvény) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.” 50. § Az Eva. törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében az „önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott” szövegrész helyébe az „önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott” szöveg lép.

4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása 51. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban, 4/B. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.” 52. § A Különadó tv. a következő alcímmel egészül ki:

„A forgalmazó és a befektetési alap különadója 4/D. § (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező a) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír, b) befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. (2) Az adó alanya:

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2409 a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazó, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési alap. (3) Az adó alapja a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett – a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított – értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét; b) a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. (4) Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás). (6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és – a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót – fizeti meg (adóbeszedés). (7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a különadó-kötelezettséget negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. (8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezelő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelelően alkalmaznia kell az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit.”

53. § A Különadó tv. 7. §-a a következő 16–17. pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „16. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla; 17. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír;” 54. § A Különadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki: „12. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.” 55. § A Különadó tv. 1. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2014-re” szövegrész helyébe a „2015-re” szöveg; 2. 4/A. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg; 3. 4/A. § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg; 4. 4/A. § (3) bekezdésében a „2010–2013.” szövegrész helyébe a „2010–2014.” szöveg, a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg; 5. 4/B. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg; 6. 7. § 12. pontjában „a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg; 7. 7. § 13. pontjában a „Tpt.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg lép. 56. § Hatályát veszti a Különadó tv. 1. 4/A. § (4) bekezdés 3. pont e) alpontja, 2. 4/A. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja, 3. 4/A. § (10) bekezdés c) pontja, 4. 7. § 7. pontjában a „ , befektetési alapkezelő” szövegrész.

2410


12. szám

5. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása 57. § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 144. § (17) bekezdése.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása 58. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).” 59. § Az Efo tv. a következő 17. §-sal egészül ki: „17. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.”

7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 60. §

61. §

(1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik) „j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;” (2) A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik) „m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.” (3) A Katv. 5. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adóalanyiság megszűnéséről – az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okok kivételével – az adóhatóság határozatot hoz.” (1) A Katv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.” (2) A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.”

12. szám


62. § A Katv. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)–(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.” 63. § A Katv. 14. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:] „g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.” 64. § A Katv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.” 65. § A Katv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.” 66. § A Katv. 1. 8. § (9) és (10) bekezdésében az „az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” szövegrészek helyébe az „az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót” szöveg; 2. 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával” szövegrész helyébe a „negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal” szöveg; 3. 19. § (5) bekezdés d) pontjában az „átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást” szövegrész helyébe az „egyesülését, szétválását megelőző nappal” szöveg; 4. 19. § (8) bekezdésében a „megszűnését követő két adóévre” szövegrész helyébe a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szöveg; 5. 20. § (6) bekezdés f ) pontjában az „adófizetési kötelezettség, továbbá” szövegrész helyébe az „adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettséget), továbbá” szöveg; 6. 20. § (13) bekezdés a) pontjában az „adóévet” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát” szöveg; 7. 20. § (13) bekezdés b) pontjában az „adóévet megelőző adóévben” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát megelőző időszakban” szöveg; 8. 20. § (18) bekezdés a) pontjában a „be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét” szövegrész helyébe a „be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg; 9. 20. § (19) bekezdés b) pontjában az „időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét” szövegrész helyébe a „ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg; 10. 23. § (8) bekezdésben az „adóévben” szövegrészek helyébe az „adóévre” szöveg; 11. 25. § (2) bekezdésében az „átalányadózást alkalmaz” szövegrész helyébe az „átalányadózást alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá” szöveg; 12. 26. § (2) bekezdésében a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett” szövegrész helyébe a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott

2412


12. szám

osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.” szöveg lép. 67. § Hatályát veszti a Katv. 1. 5. § (1) bekezdés b) pontja, 2. 23. § (3) bekezdése.

II. FEJEZET KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása 68. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 1/A. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „1. ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása” kód alá besorolt folyamat; 1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;” 69. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó mértéke a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint, b) a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint, c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.” 70. §

71. §

(1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adófizetési kötelezettség) „a) a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,” (keletkezik.) (2) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 5. §-a a következő f ) ponttal egészül ki: (Az adófizetési kötelezettség) „f ) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre” (keletkezik.) (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult] „d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel;” (2) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,] „c) a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót” (igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)

12. szám


9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása 72. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 1. 2. § 15. pontjában a „100” szövegrész helyébe az „50” szöveg, 2. 4. § (6) bekezdésében a „külföldön” szövegrész helyébe a „Közösség területén kívül” szöveg 3. 16/A. § (2) bekezdésében a „személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „személygépkocsik” szöveg lép.

10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 73. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.” 74. § A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.” 75. §

(1) A Jöt. 7. § 1. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:] „p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),” (2) A Jöt. 7. § 1. pontja a következő r) alponttal egészül ki: [jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:] „r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;” (3) A Jöt. 7. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;” (4) A Jöt. 7. § 53–55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés; 54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás; 55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;”

2414


12. szám

76. § A Jöt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek. (3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – az e-TKO, illetve – a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO, b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)–b) pontok együtt: termékkísérő okmány]” 77. §

(1) A Jöt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)–g) pont szerinti célra történő kitárolást is) aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val), ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki, b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.” (2) A Jöt. 40. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.”

78. § A Jöt. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.” 79. §

(1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés e)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:] „e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg,

12. szám


f ) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg, g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,” (2) A Jöt. 52. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás. (6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz. (7) Az adó mértéke az E85 esetében – a (2) bekezdés b) pontjától eltérően – az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja szabadforgalomba, aki állami támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott állami támogatás összegét. (8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban.”

80. § A Jöt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.” 81. § A Jöt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.” 82. § A Jöt. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség.” 83. § A Jöt. 57/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.” 84. §

(1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A beszerzéskor megfizetett adóból a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.” (2) A Jöt. 57/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.”

2416


12. szám

85. § A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig; 12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.” 86. §

(1) A Jöt. 64. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkoholtartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége. (2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint. (3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint, b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.” (2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.”

87. § A Jöt. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. (3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. (4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége. (5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére. (6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. (7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. (8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét. (9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.” 88. § A Jöt. 72. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.” 89. § A Jöt. 73. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették. (15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.”

12. szám


90. § A Jöt. 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.” 91. § A Jöt 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;” 92. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – 9870 forint. (2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot – a pezsgő kivételével – 0 forint.” 93. §

94. §

(1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) – a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.” (2) A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni. (8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.” (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.” (2) A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. (6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.”

95. § A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.” 96. § A Jöt. 96. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában dohánygyártmány) „b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd, c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott

2418


12. szám

szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert [a továbbiakban a b)–c) pont együtt: szivar, szivarka],” 97. § A Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: 1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység,) „b) az 52. § (1) bekezdés a), – a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével – b), d), – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – f ), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;” 98. §

(1) A Jöt. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,) „a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,” (2) A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.” (3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő g)–h) ponttal egészül ki: (Jövedéki engedélyes tevékenységet) „g) kizárólag a b) és f ) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell, h) kizárólag az 52. § (1) bekezdés f )–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell” (jövedéki biztosítékot nyújtania.)

99. § A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.” 100. § (1) A Jöt. 110/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett) „g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.” (2) A Jöt. 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.” 101. § A Jöt. 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke … a) az adózás alól elvont …ac) – az aa) és ab) pontban nem említett – terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben meghatározott mennyisége és]

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2419 „d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint” (szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)

102. § A Jöt. 122. §-a a következő o) ponttal egészül ki: [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.” 103. § A Jöt. a következő 122/B. §-sal egészül ki: „122/B. § E törvény a) 52. § (5) bekezdése, 57. §-a, 57/A. §-a és 57/C. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet ( HL L 187., 2014.6.26., 1.o.), b) 52. § (6)–(8) bekezdése az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata, c) 76. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24. 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.” 104. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki: „128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 105. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki: „128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést. (2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 106. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki: „128/L. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékokat 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.” 107. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/M. §-sal egészül ki: „128/M. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-ig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015. január 15. napjáig a vámhatóságot értesíteni kell. Az e bekezdés szerint – a vámhatóság felé lejelentett – termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének – az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint, mely igénylést legkésőbb 2015. április 15-ig kell a vámhatósággal közölni – szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el. (3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-től hatályos szabályoknak megfelelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.”

2420


12. szám

108. § A Jöt. 1. 5. § (1) bekezdésében a „(7)–(8)” szövegrész helyébe a „(7)–(9)” szöveg, 2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi” szövegrész helyébe a „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek” szöveg, 3. 37. § (6) bekezdés a) pontjában a „b), d), e) és f )” szövegrész helyébe a „b)–f )” szöveg, 4. 48/B. § (3) bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg, 5. 56. § (2) bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel” szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg, 6. 72. § (12) bekezdésében és 91. § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék” szöveg, 7. 96. § (5) bekezdésében a „b)–e)” szövegrész helyébe a „b–c)” szöveg, 8. 100. § (1) bekezdés d) pontjában a „szivar” szövegrész helyébe a „szivar, szivarka” szöveg, 9. 103. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontjában a „(3)–(6)” szövegrész helyébe a „(3)–(5) és (7)” szöveg, 10. 104. § (10) bekezdés a) pontjában a „szőlőborral” szövegrész helyébe a „szőlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel” szöveg, 11. 114. § (2) bekezdés k) pontjában a „magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának” szövegrész helyébe a „magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés” szöveg, 12. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám” szöveg, 13. 115. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, 14. 119. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása” szöveg, 15. 119. § (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „67. § (2) bekezdés b) pontját” szövegrész helyébe a „67/A. § (7) bekezdését” szöveg, 16. 129. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány” szövegrész helyébe a „valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás” szöveg lép. 109. § Hatályát veszti a Jöt. 1. 9. § (3) bekezdése, 2. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását” szövegrész, 3. 52. § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és a 114. § (5) bekezdés a) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész, 4. 64. § (8) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében,” szövegrész, 5. 73. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a magánfőző” szövegrész, 6. 96. § (1) bekezdés d)–e) pontja, 7. 111. § (3) bekezdése, 8. 115. § (7) bekezdésében a „ , valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele” szövegrész, 9. 119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja.

11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 110. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. (1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2421 a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”

111. § Az Áfa tv. a következő 58/A. §-sal egészül ki: „58/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.” 112. § Az Áfa tv. 59. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.” 113. § Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)] „b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget,” (a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.) 114. § Az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E § alkalmazásában közszolgáltató:) „a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;” 115. § (1) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes az adó alól:) „g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;” (2) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól:) „m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.” (3) Az Áfa tv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés d) és f ) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre.”

2422


12. szám

116. § Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki: „89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy 1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és 2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani. (3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy 1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja bocsátja ki; 2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet; 3. bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli. (4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották.” 117. § Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül) „j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.” 118. § Az Áfa tv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.” 119. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:) „c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;” 120. § Az Áfa tv. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A. § szerinti meghatalmazottként jár el.” 121. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő] „b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,” (számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)

12. szám


122. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.” 123. § Az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében) „a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;” 124. § Az Áfa tv. 259. §-a a 8. pontját követően a következő 8/A. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „8/A. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából;” 125. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;” 126. § Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki: (Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.” 127. § Az Áfa tv. a következő 290. §-sal egészül ki: „290. § Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód5 törvény) kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2015. február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.” 128. § Az Áfa tv. a következő 291. §-sal egészül ki: „291. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontját azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja az e törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépésének időpontját megelőzi.”

2424


12. szám

129. § Az Áfa tv. a következő 292. §-sal egészül ki: „292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58. §-a vonatkozik.” 130. § Az Áfa tv. a következő 293. §-sal egészül ki: „293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.” 131. § Az Áfa tv. a következő 294. §-sal egészül ki: „294. § (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. (2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.” 132. § Az Áfa tv. a következő 295. §-sal egészül ki: „295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-48. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.” 133. § Az Áfa tv. a következő 296. §-sal egészül ki: „296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.” 134. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki: „297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.” 135. § Az Áfa tv. 1. 1. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul, 2. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul, 3. 4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul. 136. § Az Áfa tv. 1. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól” szöveg; 2. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdéstől” szöveg; 3. 125. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette” szöveg;

12. szám


5.

6. lép.

125. § (2) bekezdés i) pontjában az „– a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008. 8. 9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés keretében –” szövegrész helyébe a „kísérleti fejlesztés keretében” szöveg; 139. §-ában a „ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „ha a termék értékesítésére a 10. § d) pont, 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szöveg; 169. § d) pont dc) alpontjában az „a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg

137. § Hatályát veszti az Áfa tv. 1. 58/A. §-a 2. 296. §-a.

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása 138. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 3. melléklete a 9. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

III. FEJEZET HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 139. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.” 140. § A Htv. a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont]. (2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni. (3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet. (5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.” 141. § A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes az adó alól:) „b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,”

2426


12. szám

142. § A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.” 143. § A Htv. a 39/E. §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki:

„A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége 39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.” 144. § A Htv. 42/B. §-át megelőző alcím és a Htv. 42/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tájékoztatás a bevezetett helyi adók és települési adók szabályairól 42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára: a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról, b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről, c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról, d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk), e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról.” 145. § A Htv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.” 146. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „11. nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;” (2) A Htv. 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;” 147. § A Htv. az 52. §-t követően a következő VIII. fejezettel egészül ki:

„VIII. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 53. § E törvény 39/F. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.” 148. § A Htv. 1. 39/D. § (4) bekezdésében, valamint 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulással létrejött” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött” szöveg, 2. 40/A. §-át megelőző „A települési adó csökkentése” alcím helyébe „Az adó csökkentése” alcím, 3. 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulás,” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás,” szöveg lép. 149. § Hatályát veszti a Htv. 1. 8. § (1) bekezdése, 2. 46. § b) pontja.

12. szám


14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 150. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17/B. § (1) Az adó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő. (3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja. (4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.” 151. § A Gjt. 17/D. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól az a személygépkocsi,) „h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.” 152. § A Gjt. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. (2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.” 153. § (1) A Gjt. 18. § 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16” , ” (2) A Gjt. 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing.” 154. § A Gjt. 1. 8. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg, 2. 18. § 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszeréről” szövegrész helyébe a „kedvezményeiről” szöveg lép. 155. § Hatályát veszti a Gjt. 18. § 9. pontja.

2428


12. szám

15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 156. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrészek helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép.

16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása 157. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. tv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Növelő tételek:) „b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,” (2) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Növelő tételek:) „c) az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, az adóalanyból történő kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel,” (3) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Növelő tételek:) „h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás.” (4) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Csökkentő tételek:) „b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,” (5) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Csökkentő tételek:) „h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés c) vagy h) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,” (6) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Csökkentő tételek:) „i) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.” 158. § (1) A Távhő. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.” (2) A Távhő. tv. 8. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”

12. szám


159. § A Távhő. tv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19).” 160. § (1) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja. (4) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.” (2) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját, c) pontját, h) pontját és 6. § (3) bekezdés b) és h) pontját az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.” 161. § A Távhő. tv. 1. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „(átalakulással)” szövegrész helyébe az „(átalakulással, egyesüléssel, szétválással)” szöveg; 2. 6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében az „az átalakulás” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”, 8. § (5) bekezdésében „az átalakulás” szövegrészek helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”szöveg; 3. 6. § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrészek helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg; 4. 6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg; 5. 7. § (2) bekezdésében a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.)” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.)” szöveg; 6. 8. § (5) bekezdésében az „Az átalakulás” szövegrészek helyébe az „Az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg; 7. 8. § (8) bekezdésben a „(2)–(7)” szövegrész helyébe a „(2)–(7a)” szöveg lép.

17. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása 162. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 15–18. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „15. adalékanyag: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, ide nem értve a színezőanyagként használt karamellt, 16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák, 17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,

2430


12. szám

18. gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital.” 163. § (1) A Neta tv. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,) „c) a hozzáadott cukrot tartalmazó ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb [a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény];” (2) A Neta tv. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki: (Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,) „i) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a továbbiakban: alkoholos ital).” 164. § A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (Az adó mértéke) „h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter, hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter, hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter, hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter, he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter, hf ) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.” 165. § A Neta tv. 10/A. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor – a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya – a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója. (6) Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót – a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra kell megállapítani és a 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerint bevallani.”

18. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása 166. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,” 167. § (1) Az Rtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,

12. szám


b) a reklám közzétételének megrendelője ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette, c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.” (2) Az Rtv. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség) aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével, ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzi.”

168. § Az Rtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.” 169. § (1) Az Rtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén – az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, – az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, – az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, – az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, – az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, – az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%.” (2) Az Rtv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.” 170. § (1) Az Rtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)–(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.” (2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.” 171. § Az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adóelőleg összege) „d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.”

2432


12. szám

172. § Az Rtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)–(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. (2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli. (3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát. (4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból a) az adóalany kérelmére, b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti, d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével, e) ha az adóalany megszűnik, f ) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, g) ha az adóalany adótartozása a – naptári hónap 1. napján – 100 000 forintot meghaladja. (5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.” 173. § Az Rtv. 9. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg. (6) Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalomszolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg. (7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét – a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni. (8) Az (5)–(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott.” 174. § Az Rtv. 1. 3. § (1) bekezdésében „Az adó alanya” szövegrész helyébe „Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg, 2. 3. § (2) bekezdésében „az adó alanya” szövegrész helyébe „az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg lép.

IV. FEJEZET ILLETÉKEK 19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 175. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.”

12. szám


176. § Az Itv. 17/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik.” 177. § Az Itv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.” 178. § Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség, valamint e bekezdés alkalmazása során nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni.” 179. § Az Itv. 73. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással kell megfizetni a (2)–(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bb) bankkártyával vagy bc) házipénztárba készpénzzel, vagy c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.” 180. § Az Itv. 73/A. §-át megelőző alcím és az Itv. 73/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhívás az illeték megfizetésére 73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság – elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően – 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. (2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.

2434


12. szám

(3) Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve – ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint – zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell. (4) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.” 181. § (1) Az Itv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.” (2) Az Itv. 74. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást – annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül – az eljáró bíróságnak is megküldi. (1b) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség. (1c) Az (1b) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét. (1d) Az (1b) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás (a továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.” 182. § Az Itv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívás közlésétől számított 30. napon válik esedékessé.” 183. § Az Itv. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74. § (1c) bekezdése szerint bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevelet a 74. § (1b) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett.” 184. § Az Itv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sportcélra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.”

12. szám


185. § Az Itv. 1. 16. § (2d), 17. § (2d) és 26. § (2d) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg, 2. 23/A. § (1) bekezdésében a „26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása részére történő” szöveg, 3. 23/A. § (6) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés” szöveg, a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével” szöveg, 4. 26. § (1) bekezdés t) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása” szövegrész helyébe az„a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása” szöveg, 5. 26. § (8) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg, 6. 69. §-ában „az illeték fizetésére kötelezett fél” szövegrész helyébe „a vagyonszerző” szöveg, 7. 78. § (1) bekezdésében az „A 16. §” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdés a)–b), h)–l) és n)–p) pontjai, a 16. §” szöveg, 8. 79. § (1) bekezdésében a „16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „16. § (2a)–(2e) bekezdésében, 17. § (2a)–(2e) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2a)–(2e) bekezdésében” szöveg, 9. 92. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás” szöveg, 10. 102. § (1) bekezdés o) pontjában a „pénzeszközöket és a pénzköveteléseket” szövegrészek helyébe a „pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket” szöveg lép. 186. § Hatályát veszti az Itv. 1. 2. § (3) bekezdésében az „a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá” szövegrész, 2. 13. § (8) bekezdése, 3. 26. § (1) bekezdésének m) pontjában a „45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá” szövegrész, 4. 26. § (10) bekezdésének b) pontjában a „vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását” és a „ , vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából” szövegrészek, 5. 64. §-át megelőző alcím címe, 6. 73. § (3a) bekezdése, 7. 73. § (4) bekezdésében a „ , az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint” szövegrész, 8. 87. § (2) és (5) bekezdésében „(a határozat jogerőre emelkedését követő naptól)” szövegrész, 9. 102. § (3) bekezdésében az „f ) és l)–m) továbbá s) pontjaiban foglaltak” szövegrész.

20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása 187. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 3. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget] „k) a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,” (2) A Pti. tv. 3. § (4) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki: „n) a kincstár által, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet, o) a kincstár által az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolítására vezetett számlán megvalósuló fizetési művelet.”

2436


12. szám

188. § (1) A Pti. tv. 6. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A pénzügyi tranzakciós illeték alapja) „h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei.” (2) A Pti. tv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül a pénzügyi tranzakciós illeték kiszámításának alapjául szolgáló naptári évben a fizető fél számára kibocsátott olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely az alábbi okok valamelyikére tekintettel kerül kibocsátásra: a) lejáró készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, b) elveszett, ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, c) érintés nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása az érintés nélküli funkcióval nem rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, ha mindkét készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának fedezetét ugyanazon fizetési számla biztosítja.” 189. § A Pti. tv. 7. § (1) bekezdése a következő e)–f ) ponttal egészül ki: (A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke) „e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén – az f ) pont szerinti kivétellel – 800 forint, f ) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint.” 190. § A Pti. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.” 191. § A Pti. tv. a következő 13. §-sal egészül ki: „13. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetére a 6. § (1) bekezdés h) pontja, a 6. § (3) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdés e)–f ) pontja szerint megállapított illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató első alkalommal 2015. január 20-ig, állapítja meg, vallja be és fizeti meg.” 192. § A Pti. tv. 1. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „b)–g)” szövegrész helyébe a „b)–h)” szöveg; 2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szövegrész helyébe az „az e)–f ) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szöveg lép.

21. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása 193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 219–224. §-a nem lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Módosító tv. 430. § (8) bekezdése.

12. szám


V. FEJEZET ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 194. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.” 195. § Az Art. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.” 196. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) „a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,” (2) Az Art. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.” 197. § Az Art. 20. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki: „(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.” 198. § Az Art. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.” 199. § (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy) „j) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként jár el.” (2) Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) és j) pont kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha

2438


12. szám

kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít.” (3) Az Art. 22. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)–d), valamint h)–i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.”

200. § Az Art. a következő 22/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése 22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni: a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon, b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon, c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján, d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.” 201. § Az Art. a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség 22/E. § (1) Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat. (2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni. (3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára. (4) Az (1)–(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat – a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével – kockázati biztosítékot köteles nyújtani. (6) Mentes az (1)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű, d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2439 e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű. (7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza. (8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben: a) EKAER szám, b) feladó adatai (név, adóazonosító szám), c) felrakodás címe, d) címzett adatai (név, adóazonosító szám), e) kirakodás (átvétel) címe, f ) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel, g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím), h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek): ha) általános megnevezése, hb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban, hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma, he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet: ia) termékértékesítés, ib) termékbeszerzés, ic) bérmunka, id) egyéb cél, j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték. k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja, m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja. (9) Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. (10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. (11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.”

2440


12. szám

202. § Az Art. 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.” 203. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 25a–25c. ponttal egészül ki: [A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról: ] „25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről, 25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, 25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,” 204. § Az Art. 31/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.” 205. § Az Art. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.” 206. § Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2b)–(2c) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet. (2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van. (2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.” 207. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki: „(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.” (2) Az Art. 52. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki: „(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.”

12. szám


(3) Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki: „(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.”

208. § Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.” 209. § Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. (6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről, d) az EKAER számról, e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. (6b) Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.” 210. § Az Art. 97. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.” 211. § (1) Az Art. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy b) a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.”

2442


12. szám

(2) Az Art. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. (3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2a) bekezdés kivételével – a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.” (3) Az Art. 132. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.”

212. § Az Art. 132/A. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása 132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja: a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy b) a határozat kötőerejének – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor, c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.” 213. § Az Art. 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.” 214. § Az Art. 164. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A bíróság által jogerősen megállapított) „e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),” (esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.) 215. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki „(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.” (2) Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki: „(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”

12. szám


216. § Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)– (4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.” 217. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.” (2) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.” (3) Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki: „(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat – azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye –, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.” (4) Az Art. 175. §-a a következő (31)–(33) bekezdéssel egészül ki: „(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait. (32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg. (33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.” 218. § Az Art. a következő 176/A. §-sal egészül ki: „176/A. § (1) Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordítások összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés, figyelemmel a (2)–(5) és (11) bekezdésben foglaltakra is, egyenlő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de a) nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint b) nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók (a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója, valamint az energiaellátók jövedelemadója, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói átalányadó és az őstermelői tevékenységből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó) 2014-re fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát.

2444


12. szám

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ráfordítás alapjául a következő, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események szolgálnak: a) tárgyi eszköz 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés; b) az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése; c) az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése; d) az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése; e) a d) pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése. (3) Az (1)–(2) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli. Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor. (4) Az adó-visszatérítést az adózó által 2014. december 31-ig írásban benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság állapítja meg; a kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat. (5) Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottságnak a (1) bekezdésben foglaltakat jóváhagyó határozatától függ. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal megállapítja. Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követő napon, de legkorábban az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adók bevallására előírt határidő leteltének napját követő napon kezdődik. Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésben foglaltakat nem hagyja jóvá, az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. (6) Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet. (7) Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatérítés miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjául szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt 2020. december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adó-visszatérítés a változás bekövetkezésének napjától – ha a változás csak az adózó számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától – kezdődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészítő kérelmet előterjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni. E rendelkezés értelemszerű alkalmazásával jár el az adózó akkor is, ha (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adóknak az adó-visszatérítés alapjául szolgáló összege az önellenőrzés során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését is eredményezi. (8) Az adó-visszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet. (9) Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a. Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli. (10) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés a Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti állami támogatást tartalmaz. (11) Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha az adózók által benyújtott, az (1)–(5) bekezdés szerint jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adó-visszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel.” 219. § Az Art. 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.”

12. szám


220. § (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,” (2) Az Art. 178. § 17. pontja a következő f ) ponttal egészül ki: (17. kapcsolt vállalkozás:) „f ) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;” (3) Az Art. 178. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás,” (4) Az Art. 178. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,” (5) Az Art. 178. §-a a következő 41–50. ponttal egészül ki: „41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete. 42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít. 43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek. 44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. 45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, továbbá termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történő fuvarozás esetén az átvevő. 46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője. 47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy. 48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű. 49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt. 50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.” 221. § Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki: „203. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 20. § (7c) bekezdését a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.”

2446


12. szám

222. § Az Art. a következő 204. §-sal egészül ki: „204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.” 223. § Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki: „205. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 27. § (4) bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni. (2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3) bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „nemzetközi jogi kötelezettség változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. (3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja. (4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ac)–ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni. (5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz. (6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 8. számú melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni. (7) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 22/E. § és a 11. számú melléklet I–III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. (8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal e melléklet hatálybalépését követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. (9) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 172. § (19a) bekezdését, 173. § (1) bekezdését 2015. január 15-étől kell alkalmazni.” 224. § Az Art. 1. 1. számú melléklete e törvény 10. melléklete szerint módosul, 2. 3. számú melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul, 3. 8. számú melléklete e törvény 12. melléklete szerint módosul, 4. a 13. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki. 225. § Az Art. 1. 7. § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg, 2. 7. § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,

12. szám


7. § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló” szöveg, 4. 7. § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, a „megszerzését, az adótanácsadói,” szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg, 5. 27. § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a „június 10-éig” szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg, 6. 31. § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrész helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg, 7. 31/B. § (1) bekezdésében és a 31/B. § (2) bekezdésében az „összege a 2 000 000 forintot eléri” szövegrész helyébe az „összege az 1 000 000 forintot eléri” szöveg, 8. 31/B. § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „összesen 1 000 000 forintot” szöveg, 9. 31/B. § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg, 10. 31/B. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg, 11. 43. § (1) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg, 12. 52. § (1a) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg, 13. 54. § (4a) bekezdésében az „A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös” szövegrész helyébe az „Az örökös” szöveg, 14. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet,” szöveg, 15. 90. § (4) bekezdés c) pontjában az „átalakuló,” szövegrész helyébe az „átalakuló, az egyesülő, a szétváló,” szöveg, 16. 92. § (12) bekezdésében a „8. napig” szövegrész helyébe a „15. napig” szöveg, az „ellenőrzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének” szöveg, a „számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a „számított 1 év utolsó napja.” szövegrész helyébe a „számított 180. nap.” szöveg, az „egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg, 17. 116. § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett” szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg, 18. 132. § (1) bekezdésében a „nem terjeszthető elő.” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.” szöveg, 19. 132. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben” szövegrész helyébe az „a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben” szöveg, 20. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap,” szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg, 21. 132. § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a „konzultációnként 500 ezer forint.” szöveg, 22. 141. § (5) bekezdésében a „jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság ” szöveg, 23. 164. § (13) bekezdésében az „elévülése 6 hónappal” szövegrész helyébe az „elévülése 12 hónappal” szöveg, 24. 172. § (1) bekezdés l) pontjában a „az üzletlezárást vagy” szövegrész helyébe a „az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy” szöveg, 25. 172. § (20g) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, 26. 176/F. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, 27. 176/F. § (2) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, 28. 176/F. § (3) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, 29. 176/F. § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

2448

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 30. 31. 32.

33.

34.

12. szám

176/F. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg, 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ab) alpontjában az „aj), ak) és al) pontban” szövegrész helyébe az „aj), ak), al) és an) pontban” szöveg, 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az ac pontban” szöveg, 1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpontjában a „közvetett vámjogi képviselőnek,” szövegrész helyébe a „közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,” szöveg, 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében” szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe az „importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöveg

lép. 226. § (1) Hatályát veszti az Art. 1. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja, 2. 34/A. §-a, 3. 44. § (3) bekezdésben az „a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor” szöveg, 4. 132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.” szöveg, 5. 132/A. § (4) bekezdése, 6. 2. számú melléklet I. cím Határidők alcím 6.3 alpontja, 7. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontja. (2) Hatályát veszti az Art. 176/A. §-a.

VI. FEJEZET VÁMIGAZGATÁS 23. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása 227. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése a következő e) és f ) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában közösségi vámjog) „e) a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt: bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek); f ) a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt biológiai vagy vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról” (a módosításaikkal együtt.) 228. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 8. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru.” „14. vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen kiszabható, nem közölt vám és nem

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2449 közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;”

229. § (1) A Vtv. 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.” (2) A Vtv. 2/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés) „b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés eseteit;” (3) A Vtv. 2/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani: a) a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan, b) a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték, c) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti, d) ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot, e) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti, f ) az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha fa) az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt elő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel, fb) hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy fc) a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg, g) az új eljárást elrendelő határozat esetén, h) a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében.” 230. § A Vtv. „Vámellenőrzés” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze. (2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását. (3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait, b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait.” 231. § A Vtv. 7. §-a előtti alcíme és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az utólagos ellenőrzés célja 7. § (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése – különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása – érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (a továbbiakban: utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt

2450


12. szám

indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá – ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el – a közvetett vámjogi képviselőnél is. (2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.” 232. § A Vtv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni. (2) Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést. (3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állami adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja.” 233. § A Vtv. a 7/B. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása 7/B. § (1) Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél: a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.” 234. § A Vtv. 7/C. § előtti „Ismételt ellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az utólagos ellenőrzés típusai 7/C. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját a) az adatok gyűjtésére irányuló, b) a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló, c) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló, d) audit típusú, e) ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési tárgykörben. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra ellenőrzés alá vonni.” 235. § A Vtv. 7/D. § előtti „Felülellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés 7/D. § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. (2) Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen a) leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását, b) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát, c) áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2451 d) az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét vizsgálja. (3) Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. (4) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van. (5) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében a) a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)–(4) bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy b) az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja, c) az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólagos ellenőrzés lezárásáról rendelkezik. (6) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”

236. § A Vtv. 7/E. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és a 7/E. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés 7/E. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut vagy azok meghatározott részét. (2) A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan.” 237. § A Vtv. a 7/F. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés 7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére vagy annak meghatározott részére.” 238. § A Vtv. a 7/G. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az audit típusú utólagos ellenőrzés 7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és alkalmasságának megítélése vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására. (2) Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. (3) Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.

2452


12. szám

(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.” 239. § A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/H. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ismételt ellenőrzés 7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja, b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, c) ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be, d) felülellenőrzés keretében. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.” 240. § A Vtv. a 7/I. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felülellenőrzés 7/I. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, ha a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt, b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét, c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.” 241. § A Vtv. a 7/J. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/J. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban 7/J. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés). (2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik.” 242. § A Vtv. a 7/K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/K. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban 7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az utólagos ellenőrzés határideje:

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2453 a) vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, b) audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap, c) központosított ellenőrzés esetében 120 nap. (3) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye. (4) A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni. (5) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell indítani. (6) Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére. (7) Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (8) A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti. (9) Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az utólagos ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető. (10) Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.”

243. § A Vtv. a következő 7/L. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az utólagos ellenőrzés megindítása 7/L. § (1) Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik. (2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik. (3) Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult. (4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. (5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, b) a megbízólevél iktatószámát, c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát, d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

2454


12. szám

e) az utólagos ellenőrzés típusát, f ) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul, g) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát, h) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot, i) az ellenőr nevét, j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést.” 244. § A Vtv. 7/M. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M–7/N. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

„Az utólagos ellenőrzés lefolytatása 7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. (2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be. (3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához – az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése. (4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani. (5) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését. (6) Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. (7) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé. (8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. (9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. 7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet – a kérelem megküldésével – értesíti. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.”

12. szám


245. § A Vtv. a 7/O. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban 7/O. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni. (2) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. (3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. (4) Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni. (5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.” 246. § A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban 7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. (2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat – a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni. (3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti. (4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult: a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni. (5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. (6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél a) a vámhatóság belső levelezésébe, b) a döntés tervezetébe, c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli, d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza, e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik, f ) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. (7) Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására. (8) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

2456


12. szám

(9) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.” 247. § A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kapcsolódó vizsgálat 7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges. (2) A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel. (3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. (4) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti. (5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. (6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell. (7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.” 248. § A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következő alcímmel és 7/R–7/X. §-sal egészül ki:

„Az utólagos ellenőrzés befejezése 7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el. (2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja. (3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell: a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, b) a jegyzőkönyv iktatószámát, c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát, d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését, e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját, f ) az utólagos ellenőrzés típusát, g) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult, h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát, i) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot, j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását, k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat, l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást, m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2457 (4) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul. (5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be. (7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. (8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. (9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás 7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul: a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére, b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított – de még meg nem fizetett – vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére, c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására, d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására, e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására. (2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében. (3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni. (4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. (5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. (6) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell. 7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. (2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő

2458


12. szám

ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. (3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. (4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli. (5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.

EMGA utólagos ellenőrzések 7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e. (2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K–7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására, d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli. (4) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap. (5) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is. (6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják. (7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt. (8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is. 7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet – e törvényben meghatározott kivételekkel – nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma). (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja, b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé, d) EMGA felülellenőrzés keretében. (3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2459 (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult. 7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt, b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét, c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad, d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt. 7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult. (2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. (3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. (4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli. (5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.”

249. § A Vtv. „A Vámkódex 244. Cikkéhez” alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki: „60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el. (2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.” 250. § (1) A Vtv. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott, a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése, c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése, d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése, e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése, f ) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése, g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá h) ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.”

2460


12. szám

(2) A Vtv. 61/A.§-a a következő (6b)–(6e) bekezdésekkel egészül ki: „(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint. (6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)–(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint. (6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről. (6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben foglaltak szerint valósul meg, a (6b)–(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.” (3) A Vtv. 61/A.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása esetén.” (4) A Vtv. 61/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A vámigazgatási bírságot – a fizetésre kötelezett kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha a) a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőző három évben nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát, és b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.”

251. § A Vtv. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.” 252. § A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:

„LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS 61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja. (2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést. (3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor. (4) Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor: a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2461 (5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (6) A lefoglalást – a (13) bekezdésre figyelemmel – végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben: a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették, b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste. (7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni. (8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell. (9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy a) a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy b) a (6) bekezdés a)–b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti. (10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli. (11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell. (12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra. (13) Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – értékesíteni kell. (14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.”

253. § A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7–7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni. (4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 1/A. § (2)–(4) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7) bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb. (5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdését, (6)–

2462


12. szám

(6a) bekezdését, (6b)–(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” 254. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:) „q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat.” (2) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:) „a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részletes szabályait,” 255. § A Vtv. 1. 1. § (3) bekezdés 3. pont b) alpontjában a „kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás” szövegrészek helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg, 2. 1/A. § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe az „alatt ellenőrzi” szöveg, 3. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára” szövegrész helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt” szöveg, 4. 1/A. § (4) bekezdésben a „hatósági ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg, 5. 2. § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg, 6. 2/A. § (1) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg, 7. 2/A. § (3) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg, 8. 2/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb egyszeri 30” szövegrész helyébe az „egyszeri, legfeljebb 30” szöveg, 9. 5. § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a „rögzíti.” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi.” szöveg, 10. 16. § (6) bekezdés q) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint” szöveg, 11. 48. § (2) és (3) bekezdésében az „az adóalanynak” szövegrész helyébe az „a saját nevében eljáró adóalanynak” szöveg, 12. 56/A. § (8) bekezdésben a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg, 13. 61/A. § (6) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (6b)–(6c) és a (8) bekezdésben” szöveg, valamint a „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg, 14. 61/A. § (6a) bekezdésében a „3000” szövegrész helyébe a „4000” szöveg, 15. 61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg, 16. 61/B. § (4) és (5) bekezdésében a „felszámítás napján” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának napján” szöveg, 17. 61/B. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30” szöveg, 18. 82. § (1) bekezdés j) pontjában az „ideértve annak mértékét is” szövegrész helyébe az „ideértve annak mértékét is, de kivéve a NAV Szakértői Intézeténél végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét” szöveg lép. 256. § Hatályát veszti a Vtv. 1. 1. § (3) bekezdés 7. pontja, 2. „A vámkódex 78. cikkéhez” alcíme, 3. 60. § (4) bekezdése, 4. 82. § (3) bekezdés b) pontja.

12. szám


24. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása 257. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 43. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: [43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,] „f ) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.” 258. § A Harmtv. 44. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdés c)–e) pontja” szövegrész helyébe a „43. § (1) bekezdés c)–f ) pontja” szöveg lép.

VII. FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 259. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában: k) Járulékalapot képező jövedelem:] „2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.” 260. § A Tbj. 11. §-a következő e) ponttal egészül ki: (A biztosítás nem terjed ki:) „e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.” 261. § A Tbj. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. (2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.” 262. § A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból] „a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f ) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont” (szerinti adatok igénylésére jogosultak.) 263. § A Tbj. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.”

2464


12. szám

264. § A Tbj. 51/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.” 265. § A Tbj. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza] „g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,” 266. § A Tbj. 1. 19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a „6930 forint (napi összege 231 forint)” szöveg, 2. 28. § (2) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdésben” szöveg, 3. 65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je” szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a 2015. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg lép. 267. § Hatályát veszti a Tbj. 1. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „táppénzben,” szöveg, 2. 21. § b) pontja.

26. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása 268. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után, a 3/B. §-ban meghatározott esetben.” 269. § Az Eho. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.” 270. § Az Eho. a következő 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.” 271. § Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:] „d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés.” 272. § Az Eho. 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.” 273. § Hatályát veszti az Eho. 3. § (6) bekezdése.

12. szám


27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása 274. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a következő 17/B. §-sal egészül ki: „17/B. § 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.” 275. § Hatályát veszti a Pftv. 2–7. §-a és az azokat megelőző alcímek.

28. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása 276. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:] „a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;” (2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki: [(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:] „e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.” 277. § Az Eat. 462/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) E § alkalmazásában a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely, b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.” 278. § Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a) a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.” 279. § Az Eat. a 463. §-t követően a következő 463/A. §-sal egészül ki: „463/A. § A 461. §-ban és a 462/B–462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.” 280. § Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: „465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra. (3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

2466


12. szám

(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.” 281. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetővel” szövegrész helyébe a „tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.

VIII. FEJEZET A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 282. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;” (2) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;” (3) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;” 283. § Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)–(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.” 284. § Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.” 285. § Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2467 sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.”

286. § Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:) „b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,” 287. § Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.” 288. § Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.” 289. § (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:) „c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.” (2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.” 290. § Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.” 291. § Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.” 292. § Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.” 293. § Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54–55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”

2468


12. szám

294. § Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:) „e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.” 295. § Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.” 296. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.” 297. § (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:) „c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);” (2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:) „d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;” 298. § (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.” (2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.” 299. § Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.” 300. § Az Szt. „A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki: „155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”

12. szám


301. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról.” 302. § Az Szt 177. §-a a következő (39)–(41) bekezdéssel egészül ki: „(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. (40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. (41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.” 303. § Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.” 304. § Az Szt. 1. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteit” szövegrészek helyébe az „egyéb társasági részesedéseit” szöveg, 2. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteiért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért” szöveg, 3. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét” szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg, 4. 11. § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél” szövegrész helyébe a „Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél” szöveg, 5. 11. § (7)–(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg, 6. 11. § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg, 7. 11. § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál” szöveg, 8. 27. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseket” szöveg, 9. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a „pénzmozgással” szövegrész helyébe a „pénzmozgással, az eszközmozgással” szöveg, 10. 45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg, 11. 109. § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg,

2470


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. lép.

12. szám

47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ” szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedésekért” szöveg, 49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása” alcíme címében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg, 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés c) és f ) pontjában a „vagyoni betétek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedések” szöveg, 73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.” szövegrész helyébe a „Tao.” szöveg, 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések” szövegrész helyébe a „kártérítések, sérelemdíjak” szöveg, 86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedés” szöveg, 86. § (6) bekezdés c) és e) pontjában a „vagyoni betéteinek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek” szöveg, 121. § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült, vált szét” szöveg, 124. § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is)” szövegrész helyébe a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is)” szöveg, 124. § (13) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg, 136. § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:” szöveg, 166. § (5) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg

305. § Hatályát veszti az Szt. 1. 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot,” szöveg; 2. 74. § (3) bekezdése; 3. 81. § (4) bekezdés c) pontja; 4. 154. § (7) bekezdésében az „– ideértve az ismételt közzétételt is – ” szöveg.

30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról 306. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló) „h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.” 307. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:) „m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,” 308. § (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek.” (2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap.”

12. szám


309. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:) „d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására.” (2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani. (11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni. (12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.” 310. § A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép.

IX. FEJEZET EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 311. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését” (2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A távszerencsejáték szervezését a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti, b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.” 312. § Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.” 313. § Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.” 314. § Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és a) megfelel az e § 30. pont a)–e) alpontjainak és b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.”

2472


12. szám

315. § Az Szjtv. 1. 3. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja” szöveg, 2. 27. § (3) bekezdésében a „nem” szövegrészek helyébe az „is” szöveg, 3. 29/C. §-ában a „ha azt hírközlő” szövegrész helyébe „ha azt kizárólag hírközlő” szöveg, 4. 29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G. § (2) bekezdésében az „A 3. § (1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „A 3. § (1a) bekezdés” szöveg, 5. 38. § (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával,” szövegrész helyébe az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel,” szöveg lép. 316. § Hatályát veszti az Szjtv. 29/L. §-a.

32. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása 317. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdés c) pontja.

33. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításáról 318. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szittv.). 1. 3. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény” szöveg helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg 2. 5. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg lép. 319. § A Szittv. 3. § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a „vagy amely az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít,” szöveg.

34. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása 320. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;” (2) Az Aktv. 4. § (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény II. Fejezete alkalmazásában:) „2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;” (3) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 12a. ponttal egészül ki: (E törvény II. Fejezete alkalmazásában:) „12a. automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;” (4) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki: (E törvény II. Fejezete alkalmazásában:) „15. életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2473 16. nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást); 17. ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem).”

321. § Az Aktv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.” 322. § Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.” 323. § Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat. (2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők: a) a munkaviszonyból származó jövedelem, b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja, c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem), d) nyugdíj, e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.” 324. § Az Aktv. 20. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról. (5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében, vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.” 325. § Az Aktv. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„NEMZETKÖZI ADÓEGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK” 326. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki: „45/B. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak. (2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.”

2474


12. szám

327. § Az Aktv. 1. 4. § (3) bekezdés 9. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg, 2. 4. § (3) bekezdés 11. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg, 3. 20. § (3) bekezdés a) pontjának a „statisztikai adatok jegyzékét,” szövegrész helyébe a „statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat,” szöveg, 4. 33. § (1) bekezdés a) pontjában az „a megkeresés beérkezésének napja” szövegrész helyébe az „a megkeresés – ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés – beérkezésének napja” szöveg, 5. 43. § (1) bekezdésében a „kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi adóegyezmények” szöveg lép.

35. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 328. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 89. pontjában az „ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,” szövegrész helyébe az „a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot,” szöveg lép.

36. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása 329. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép tv.) 31/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban szereplő összeg legfeljebb a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet.” (2) A Mozgókép tv. 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Hivatal a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes, b) – a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében – az MNF, vagy c) – ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte – a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján – az MNF részére történő felajánlás kivételével – biztosító szervezet kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki. Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki. A Hivatal a Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki. A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást.” (3) A Mozgókép tv. 31/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állami adóhatósággal is. A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.” 330. § A Mozgókép tv. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) „(1) A Hivatal a támogatási igazolást, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot – a (2) bekezdésben és a 31/C. § (2a) és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.”

12. szám


(2) A Mozgókép tv. 31/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.” (3) A Mozgókép tv. 31/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek.” (4) A Mozgókép tv. 31/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Hivatal a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegből levonja.” (5) A Mozgókép tv. 31/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat vagy a költségellenőrzési eljárásokat lezáró határozatokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítése érdekében, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.” (6) A Mozgókép tv. 31/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget, mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot, b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot, c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot nem haladhatja meg.”

331. § A Mozgókép tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki: „36/E. § (1) A Hivatal a 13. §-ban meghatározott támogatási arányoknak a 31/B. § (5) bekezdés c) pontja és a 31/D. § (5) bekezdése alapján történő ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett filmalkotás támogatásra jogosultságának megállapítására irányuló kérelme Hivatalhoz érkezésének időpontjában hatályban lévő támogatási arányok betartását ellenőrzi. (2) E törvénynek a Módtv.-nyel módosított 13. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. március 15-ét követően benyújtott kérelemre induló, MNF által támogatott filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is kell alkalmazni. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (3) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban is kell alkalmazni. (4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (4) bekezdését

2476


12. szám

és 31/D. § (6) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő záró elszámolásokban is alkalmazni kell.” 332. § A Mozgókép tv. a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szövegrész helyébe a „meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szöveg; b) 19/E. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg; c) 31/B. § (2a) bekezdés d) pontjában „a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg; d) 31/B. § (2a) bekezdés e) pontjában a „támogatási igazolás kiállítását” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását” szöveg; e) 31/C. § (1) bekezdésében az „adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét” szövegrész helyébe az „adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét” szöveg; f ) 31/C. § (6) bekezdés d) pontjában a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja” szöveg; g) 31/C. § (8) bekezdésében a „támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető” szövegrész helyébe a „támogatási igazoláson és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban a filmelőállító is feltüntethető” szöveg; h) 31/C. § (9) bekezdésében a „kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben” szövegrész helyébe a „kiadott támogatási igazolásokkal és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatokkal összefüggésben” szöveg; i) 31/D. § (3) bekezdésében a „20%-áig” szövegrész helyébe a „25%-áig” szöveg; j) 31/G. § (1) bekezdésében a „támogatási igazolás tárgyában” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás, valamint költségellenőrzési eljárás tárgyában” szöveg; k) 31/H. §-ban a „támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást” szöveg lép.

X. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 333. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.” 334. § (1) A NAV tv. 16/I. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

12. szám


(3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.” (2) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. (3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. (3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.” (3) A NAV tv. 16/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.” (4) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”

335. § (1) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.” (2) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.” 336. § A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A Hszt. 49/H. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt – tábornok kivételével – a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.” 337. § (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.” (2) A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő – a kinevezésre jogosult döntése esetén – eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.” 338. § A NAV tv. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.” 339. § A NAV tv. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.”

2478


12. szám

340. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hszt. 36. § (4)–(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni.” 341. § A NAV tv. 18. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr helyettesítése céljából, b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására. (5) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.” 342. § A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.” 343. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.” 344. § A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.” 345. § A NAV tv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.” 346. § (1) A NAV tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.” (2) A NAV tv. 28. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása. (7) Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2479 elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni.”

347. § (1) A NAV tv. 28/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.” (2) A NAV tv. 28/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.” (3) A NAV tv. 28/D. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át. (11) A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.” 348. § A NAV tv. 32/R. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.” 349. § A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.” 350. § A NAV tv. 33/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltött tisztség.” 351. § (1) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. (2b) A (4)–(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.” (2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása, c) kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása, d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre, e) személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása, f ) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés, g) címtől való megfosztás, h) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre, i) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre, j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés, k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés, l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás.”

2480


12. szám

(3) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a) a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatában aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani; b) a visszavetés időtartamának letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”

352. § A NAV tv. 33/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el.” 353. § A NAV tv. 33/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el – a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben. (6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.” 354. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.” 355. § A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.” 356. § A NAV tv. 33/U. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.” 357. § A NAV tv. 33/Y. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

12. szám


358. § A NAV tv. 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt – rövid indokolással – kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.” 359. § A NAV tv. 34/C. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is. (6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.” 360. § A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)–(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.” 361. § A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott – a 34/F. § figyelembevételével – köteles megtéríteni a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést, b) az elmaradt vagyoni előnyt, és c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.” 362. § A NAV tv. 34/T. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik.” 363. § (1) A NAV tv. 34/W. § (4) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki: (A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani) „j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá k) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították; l) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f ) pont alapján támadható meg a bíróságnál.” (2) A NAV tv. 34/W. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”

2482


12. szám

(3) A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz) „c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben.”

364. § (1) A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint – pénzügyőr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni) „i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére” (vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.) (2) A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni.” 365. § A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. (2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során – a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl – jogosult a 36–37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. (3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható. (4) A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása.” 366. § A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye igazolja. (2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni. (3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.” 367. § A NAV tv. a következő 35/B–35/G. §-sal egészül ki: „35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. (2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2483 Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. 35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak. 35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. (2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni. 35/F. § (1) Akinek az e fejezetben – a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A–37/B. § kivételével – meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette – a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással –, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya. (2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. (4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. (5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. (6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. (7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. (8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult. 35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.”

368. § A NAV tv. III. Fejezet „Intézkedések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Felvilágosításkérés 36. § A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges.

2484


12. szám

A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.” 369. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel és 36/A–36/P. §-sal egészül ki:

„Igazoltatás 36/A. § (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására, b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét. (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható. (5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása 36/B. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak – ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is –, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. (2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. (3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé. (4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon. (5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy. (6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták. 36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából a) a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet, b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2485 (3) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

Elfogás és előállítás 36/D. § (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki, c) akinek őrizetbe vételét rendelték el, d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött. (2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt, a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja, b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. (3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik. (4) Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. (5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. (6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható. (7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges. (8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen 36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából; b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében; c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV vámszerve állományában álló pénzügyőrt kell érteni. (3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult. 36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV illetékes vámszerve vezetőjének hatósági döntése alapján – a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében – beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.

2486


12. szám

(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható. 36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve – az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is – behatolhat. (2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie. (3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható. 36/H. (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni. (2) A 36/E–36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.

A helyszín biztosítása 36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák. (2) Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.

Egyéb pénzügyőri intézkedések 36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat. 36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti. (2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését. 36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére. (2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli. (3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van. (4) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye. 36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye, amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2487 (3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehetővé teszi – a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet. 36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. (2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. (3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg. (4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése 36/O. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. (2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel. (4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. (5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni. 36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot. (2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. (3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség. (5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.” 370. § A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.”

2488


12. szám

371. § A NAV tv. III. Fejezet „Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Bilincs alkalmazása 41. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy: a) támadásának megakadályozására, b) ellenszegülésének megtörésére, c) szökésének megakadályozására, d) önkárosításának megakadályozására. (2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.” 372. § A NAV tv. III. Fejezet „Szolgálati kutya alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása 42. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat: a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.” 373. § A NAV tv. III. Fejezet „Útzár telepítése, megállásra kényszerítés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Szolgálati kutya alkalmazása 43. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. (2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez. (3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására, b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására, c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. (4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.” 374. § A NAV tv. III. Fejezet „Bilincs alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Útzár telepítése, megállásra kényszerítés 44. § (1) A NAV – autópálya és autóút kivételével – közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – útzárat telepíthet. (2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető. (3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti. (4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és – a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is – megállásra kényszerítheti.”

12. szám


375. § (1) A NAV tv. 45. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg. (2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.” (2) A NAV tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor, b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.” 376. § A NAV tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § (1) A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult: a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására, d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására, e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására, f ) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal, g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben, h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. (2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert. (3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.” 377. § A NAV tv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) – e törvény keretei között – a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végezhető.” 378. § A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:) „a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait,” 379. § A NAV tv. 98/O. §-a a következő (12c) bekezdéssel egészül ki: „(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezetői munkakörbe, pénzügyi nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában

2490


12. szám

a továbbaikban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani. Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.” 380. § A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban, mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.” 381. § A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 98/Q. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 382. § A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 14. melléklete lép. 383. § A NAV tv. 1. 13. § (7) bekezdésében a „bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását” szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását” szöveg, 2. 16/A. § (5) bekezdésében az „a NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe az „a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat)” szöveg, 3. 17. § (1) bekezdésében a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f ), h), j), m) s) és v) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f ), h), j), m) és v) pontja” szöveg, a „49. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „49. §-a” szöveg, a „150–178. §-a” szövegrész helyébe a „150–178/A. §-a” szöveg, 4. 17/E. § (2) bekezdésében a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyát” szöveg, a (4) bekezdésében a „hivatásos jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg, 5. 17/G. § (1) bekezdésében az „a fizetési felszólítással,” szövegrész helyébe az „a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal,” szöveg, 6. 18. § (1) bekezdésében a „Kttv. 14–25. §-a” szövegrész helyébe a „Kttv. 6. § 20a. pontja, 11. § (4)–(6) bekezdése, 14–25. §-a, 41/A–41/B. §-a,” szöveg, a „145–149. §-a” szövegrész helyébe a „145–149/A. §-a” szöveg, 7. 18/A. § (6) bekezdésében az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens,” szövegrész helyébe az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője,” szöveg, 8. 18/B. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés c) és e)–f ) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és e)–g) pontjában” szöveg, az (5) bekezdésében a „(2) bekezdés d)–f ) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés d)–g) pontjában” szöveg, a (6)–(7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)–f ) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)–g) pontjában” szöveg, 9. 18/D. § (4) bekezdésében, a 31/A. § (1) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzatában” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzatban” szöveg, a 33/E. § (5) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzat” szöveg, 10. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében a „fizetés nélküli szabadság” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság” szöveg, 11. 19/G. §-ában az „az e törvényben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a munkaköre betöltéséhez szükséges” szöveg, 12. 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező” szöveg, a (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „középiskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő” szöveg, 13. 21. § (1) bekezdésében az „a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap)” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg,

12. szám


28/F. §-ában a „28/D. § (5)–(6) és” szövegrész helyébe a „28/D. § (5) és” szöveg, a „28. § (1)–(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „28. § (1), (2a) és (7) bekezdése”, a „28/D. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „28/D. § (1)–(3) és (6) bekezdése” szöveg, 15. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjazás” szövegrész helyébe a „nyugdíjazás, illetve az elhalálozás” szöveg, 16. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „Kttv. 42. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 42. § (8) bekezdése” szöveg, b) pontjában az „az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg, 17. 32/K. § (4) bekezdés b)–c) pontjában a „jogviszonytól” szövegrész helyébe a „jogviszony esetén” szöveg, 18. 32/Q. § (1) bekezdésében a „32/K. §” szövegrész helyébe a „32/K–32/M. §” szöveg, 19. 32/T. § (4) bekezdésében az „illetmény kifizetése” szövegrész helyébe az „illetmény, távolléti díj kifizetése” szöveg, 20. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „59. § (1) bekezdésének b) és f ) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „59. § (1) bekezdésének f ) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg, 21. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg, 22. 33/C. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál” szöveg, 23. 33/C. § (2a) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseleti szervezetben” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdek-képviseleti szervezetben” szöveg, 24. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tevékenység folytatása, ha” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatása, különösen ha” szöveg, 25. 33/G. § (1) bekezdésében a „ha kormányzati szolgálati jogviszonyából” szövegrész helyébe a „ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából” szöveg, 26. 33/G. § (4) bekezdésében az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg, (5) bekezdésében a „(3) bekezdés h) pont szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés j) pont szerinti”, az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg, 27. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés d) és f ) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d), f ) és h)–i) pontjában” szöveg, c) pontjában a „(3) bekezdés e) és g)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e), g) és j) pontjában” szöveg, a d) pontjában a „(4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szöveg, az e) pontjában a „(3) bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés k) pontjában” szöveg, az f ) pontjában a „(3) bekezdés j)–k) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés l)–m) pontjában” szöveg, 28. 33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az „a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szövegrész helyébe az „ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szöveg, 29. 33/J. § (7) bekezdésében az „együttesen valósították meg” szövegrész helyébe a „követték el” szöveg, 30. 33/K. § (1)–(3) bekezdésében a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szövegrész helyébe a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás” szöveg, 31. 33/T. § (1) bekezdésében a „ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg, 32. 33/U. § (1) bekezdésében az „az erről szóló határozat végrehajtásáig” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig” szöveg, 33. 33/W. § (9a) bekezdésében a „tanú esetében” szövegrész helyébe a „tanú kérésére” szöveg, 34. 33/W. § (9d) bekezdésében a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, illetve a szakértő” szöveg, 35. 33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés a)–h) pontjai” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)–j) pontjai” szöveg, 36. 33/Z. § (4) bekezdésében a „ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg, 37. 34/C. § (1) bekezdésében a „34/A. § (2)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/G. § (2a)–(2b) bekezdés” szöveg, 38. 34/D. § (3) bekezdésében a „33/G. § (3) bekezdés b)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „33/G. § (3) bekezdés b)–j) pontjában” szöveg,

2492


12. szám

34/D. § (5) bekezdésében a „33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség” szövegrész helyébe a „33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség” szöveg, 40. 34/E. § (5) bekezdésében a „33/P. § (7)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/P. § (7)–(8a) bekezdés” szöveg, 41. 34/K. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe a „(2)–(4) bekezdésben foglaltak” szöveg, 42. 34/M. §-ában a „34/L. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „34/F–34/L. § rendelkezései” szöveg, 43. 34/N. § (5) bekezdésében a „bizonyítania, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy” szöveg, 44. 34/P. § (4) bekezdésében a „kapott” szövegrész helyébe a „juttatható” szöveg, 45. 34/W. § (1)–(2) bekezdésében a „(4) bekezdés a)–i) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)–j) pontjaiban” szöveg, (2) bekezdésében a „(4) bekezdés j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés k)–l) pontjaiban” szöveg, (10) bekezdésében a „(4) bekezdés b)–g) és j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b)–g) és j)–l) pontjában” szöveg, (11) bekezdésében a „(7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg, 46. 37/B. § (1) bekezdésében a „ 36. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36/A–36/H. §-ban, illetve a 36/N. §-ban” szöveg, 47. 39. § (1) bekezdésében a „kényszer kivételével” szövegrész helyébe a „kényszer és bilincs kivételével” szöveg, 48. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a „személy a támadással hagyjon fel,” szövegrész helyébe a „felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,” szöveg, 49. 53. § (7) bekezdésben az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „anyakönyvben” szöveg, 50. 53. § (8) bekezdésben a „kár megtérítésére az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az” szöveg, 51. 57. § (2) bekezdésében „kárt megtéríti, az” szövegrész helyébe a „kárt megtéríti, illetve személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az” szöveg, 52. 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében az „olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta” szövegrész helyébe a „más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg, 53. 58. § (2) bekezdésében a „kár megtérítésére, az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az” szöveg, 54. 71. § (1) bekezdésben a „feladatok ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához” szöveg, 55. 71. § (2) bekezdésében a „feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása” szöveg, 56. 82. § c) pontjában az „egyetértésben a kényszerítő eszközök” szövegrész helyébe az „egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök” szöveg, 57. 82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag pénzügyőr tölthet be;” szövegrész helyébe a „kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie;” szöveg, 58. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „kell tekinteni” szövegrész helyébe a „kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn” szöveg lép. 384. § Hatályát veszti a NAV tv. 1. 18/B. § (3) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész, 2. 31. § (3a) bekezdése, 3. 32/Y. § (9) bekezdése, 4. 34/A. § (2)–(3) bekezdése, 5. 34/P. § (3) bekezdésében a „valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,” szövegrész, 6. 37. §-a, 7. 38. § (1) bekezdése és (3)–(4) bekezdése, 8. 39. § (5)–(6) bekezdése, 9. 45. § (3) bekezdése, 10. 98/P. §-t megelőző alcím címe.

12. szám


XI. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 38. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 385. § A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Közúti tv.) az alábbi 22/B. §-sal egészül ki: „22/B. § (1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr a) azonosítóját, b) nevét, c) születési helyét és idejét, d) anyja nevét, e) igazolványképét, f ) igazolványának számát. (2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak. (3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f ) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.” 386. § (1) A Közúti tv. 33/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép: (A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:) „e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.” (2) A Közúti tv. 33/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából – egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján – jogosult átvenni a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt. Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.” 387. § A Közúti tv. 44. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához a Kormány rendeletében meghatározott módon jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.”

39. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása 388. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élelmiszer tv.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2494


12. szám

„(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.” 389. § Az Élelmiszer tv. 38/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.” 390. § (1) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.” (2) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a. (3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének – 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, – az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, – az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, – a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%, – a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%, – a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%, – a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%, – a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.” (3) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)–(3a) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.” (4) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható. (11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.”

12. szám


40. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 391. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 17. § (4) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 17. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni] „f ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából, g) a közlekedési hatóság törvényben meghatározott ellenőrzési tevékenysége céljából.” 392. § (1) Az Útdíjtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig: a) a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait, b) jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját, továbbá elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, c) a megfizetendő útdíj és bírság mértékét, d) az úthasználat helyét és idejét, e) az útdíjfizetés helyét és időpontját, f ) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát, g) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzőit, h) a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait, i) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt, j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történő használata esetén az útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett időszakot, valamint a bizonylatszámot. k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét.” (2) Az Útdíjtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)–k) pontjában meghatározott adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig.” 393. § Az Útdíjtv. 14. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki: „28/A. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.”

XII. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 41. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása 394. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék) „g) az egyéb műanyag termék; h) az egyéb vegyipari termék; i) az irodai papír.”

2496


12. szám

395. § (1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következő g)–i) alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában: csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben) „g) 2 kg egyéb műanyag terméket, h) 200 kg egyéb vegyipari terméket, i) 200 kg irodai papírt” (meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket – kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett;) (2) A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;” (3) A Ktdt. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;” 396. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára – az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából – rendelkezésre bocsátja.” (2) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő e)–f ) ponttal egészül ki: [A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy] „e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg, f ) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.” 397. § A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A termékdíjköteles termék tulajdonjogának) „e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása” (nem minősül forgalomba hozatalnak.) 398. § A Ktdt. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt a kis- vagy mikrovállalkozást, amely a kézműipari szakmák jegyzékébe felvett – ideértve a művészi kézművességet is – tevékenységet (a továbbiakban: kézműipari tevékenység) végez, feltéve, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 000 forintot, és a kézműipari tevékenység keretében előállított áru csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ. (2) E § alkalmazásában nettó árbevétel az olyan adóalany esetében, aki a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel, c) nem tartozik az a) és b) pont alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel.”

12. szám


399. § A Ktdt. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – saját célú felhasználás esetén) „c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján” (keletkezik.) 400. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől) „e) a csomagolószer ea) első belföldi vevője vagy eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője, ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,” (átvállalhatja.) 401. § (1) A Ktdt. 15. § (3) bekezdése f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:) „f ) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;” (2) Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki: (A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:) „g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év; h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év; i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.” 402. § A Ktdt. 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.” 403. § A Ktdt. a következő 40/F. §-sal egészül ki: „40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíjköteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.” 404. § A Ktdt. a) 1. melléklete helyébe a 15. melléklet, b) 2. melléklete helyébe a 16. melléklet, c) 3. melléklete helyébe a 17. melléklet lép. 405. § A Ktdt. 1. 2. § 19. pontjában a „fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska” szövegrész helyébe a „kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása” szöveg, 2. 2. § 20. pontjában az „olyan csomagolószer” szövegrész helyébe az „olyan kizárólag fémből készült csomagolószer” szöveg, 3. 3. § (2a) bekezdésében a „termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása” szövegrész helyébe a „termékdíj raktárból belföldre – a tulajdonjog átruházásával – történő kiszállítása” szöveg, 4. 16/A. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi egységgel ténylegesen” szövegrész helyébe a „kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen” szöveg, 5. 16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén magánszemély vevőtől” szövegrész helyébe a „telephelyén végfelhasználó vevőtől” szöveg lép.

2498


12. szám

406. § Hatályát veszti a Ktdt. 1. 3. § (6) bekezdés „belföldi” szövegrésze, 2. 5. § (5) bekezdése.

XIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. Hatályba léptető rendelkezések 407. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 172. § 2014. december 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. §–7. §, 9. § (2) bekezdése, 10. §–28. §, 29. § 1. és 2. pontja, 30. § (2)–(5) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, 33. §–39. §, 40. § (2) bekezdése, 43. §, 44. § (1) bekezdése, 45. §, 46. §, 47. § 3–4., 17–18. és 20–22. pontja, 48. § 1. pontja, 49. §–74. §, 75. § (1), (3)–(4) bekezdése, 76. §–96. §, 98. §, 100. §, 101. §, 103. §, 105. §–107. §, 108. § 1., 3., 5–8., 10–12., 14–16. pontja, 109. §, 112. §, 115. §, 116. §, 118. §–125. §, 129. §–132. §, 135. § 2–3. pontja, 136. § 4–6. pontja, 139. §–144. §, 146. §–155. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. § (2) bekezdése, 162. §–171. §, 173. §–192. §, 194. §–196. §, 198. §–216. §, 217. § (1) bekezdése, 219. §, 220. §, 222. §–225. §, 226. § (1) bekezdés, 227. §–253. §, 255. §, 256. § 1–3. pontja, 257. §–283. §, 285. §, 287. §–289. §, 291. §–296. §, 304. § 9. és 17. pontja, 305. § 2. pontja, 312. §, 315. § 5. pontja, 320. §–327. §, 329. §–330. §, 332. § a)–h) és j)–k) pontja, 333. §–406. §, 409. §, 1–5. melléklet, 7–8. melléklet, 10–17. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba. (4) A 111. §, 133. §, 136. § 1. pontja, 254. § (2) bekezdése, 256. § 4. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba. (5) A 9. § (1) bekezdés, 110. §, 134. §, 136. § 2. pontja és a 137. § 2016. január 1-jén lép hatályba. (6) A 8. §, a 29. § 3. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba. (7) A 226. § (2) bekezdése az adópolitikáért felelős miniszternek, az Európai Bizottság elutasító határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

43. Jogharmonizációs záradék 408. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról; b) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról, d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

44. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 409. § E törvény 377. §-a, 383. § 49–53. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

45. Jogszabály tervezetének egyeztetése 410. § E törvény a) 162–164. §, 394–406. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, és b) 394–406. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,


az Országgyűlés elnöke

12. szám


1. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:) „4.23. a Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:) „6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyéb indokkal adómentes:) „7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. § 2. pont b)-c) alpont szerinti kérelmező esetében általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1 alpontja a következő e) alponttal egészül ki: (9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések. 9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok 9.3.1. Lakáscélú felhasználás:) „e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítés.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések. 9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok) „9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja; b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja; c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja, azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;

2500


12. szám

d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy dc) a Nemzeti Földalap javára történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát. A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

12. szám



1. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a) alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: /1. Fogalmak: a) A tárgyi eszköz fogalma Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét)/ „ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.” 2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása) „c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.” 3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása) „p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál, pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”

2

2502


12. szám


Az Szja tv. 13. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál, c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

3

12. szám



1.

A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul:

(5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető) „a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,” 2.

A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő új 5/b. ponttal egészül ki:

„5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.” 3. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja az alábbiak szerint módosul: „14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

4

2504



1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:) „5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;” 2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:) „16. a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.” 3. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 23. ponttal egészül ki: (A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:) „23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”

12. szám

12. szám



Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik:) „c) Francia Köztársaság: – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;”

6

2506


12. szám


Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 25-48. pontokkal egészül ki: (I. rész: termékek Sorszám „25.

Megnevezés Fajtatiszta tenyész szarvasmarha

26.

Más, élő háziasított szarvasmarha

27. 28.

Fajtatiszta tenyészjuh Más, élő háziasított juh

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Fajtatiszta tenyészkecske Más, élő háziasított kecske Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – elülső testnegyed Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – hátulsó testnegyed Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél

vtsz.) 0102 10 10 0102 10 30 0102 10 90 0102 90 05 0102 90 21 0102 90 29 0102 90 41 0102 90 49 0102 90 51 0102 90 59 0102 90 61 0102 90 69 0102 90 71 0102 90 79 0104 10 10 0104 10 30-ból 0104 10 80-ból 0104 20 10 0104 20 90-ből 0201 10 00-ból 0201 20 20-ból 0201 20 30-ból 0201 20 50-ből 0202 10 00-ból 0202 20 10-ből 0202 20 30-ból 0202 20 50-ből 0204 10 00-ból 0204 21 00-ból 0204 22 10-ből 0204 30 00-ból 0204 41 00-ból 0204 42 10-ből 0204 50 11-ből

46.

Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed

0204 50 13-ból

47.

Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél

0204 50 51-ből

48.

Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed

0204 50 53-ból”

7

12. szám



1.

Az Áfa tv. 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.” 2.

Az Áfa tv. 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki:

„22/A. Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője jár el a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószáma alatt a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a kiraktározási okmányon fel kell tüntetni.” 3.

Az Áfa tv. 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. A vámhatóság a 19., illetve a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó, vagy – ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetője nyújtotta – az adóraktár üzemeltetője a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.”

8

2508


12. szám

9. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez „3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez „6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13

Megnevezés Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2

9

Vtsz. 7208 7209 7210 7211 7212 7213 7214 7215 7216 7217 7304-ből 7306-ból 7314 20””

12. szám



1. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak) „ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,” 2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja a következő an) alponttal egészül ki: (Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak) „an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.” 3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.”

10

2510


12. szám


Az Art. 3. számú melléklet O) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása 1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján. 2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.”

11

12. szám



Az Art. 8. számú melléklet 1./C) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „C) A rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.”

12

2512


12. szám

13. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez Az Art. 11. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép: „11. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE 1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. Amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. 2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. 3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. 4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat. 5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti. II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE 1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. 2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. 3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. 4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat. 5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti. III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE 1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. 2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

12. szám


3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat. 4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti. IV. AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszervállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette, ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette, b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette. 2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. 3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre. 4. Amennyiben az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles. 5. Az állami adóhatóság az I-III. alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését. 6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára. 7. A biztosíték összege teljesíthető a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. 8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. 9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3-4. pontok szerint köteles eljárni. 10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében. 11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja, a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján, b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,

2514


12. szám

c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott, d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján. 12. A 11. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti. 13. A biztosíték összegét az e törvény 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.”

12. szám


14. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez „7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

1 2 3 4

A

B

C

Sorszám

A hatáskör területe

Munkáltatói jogkör megnevezése

1.

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

22

2.

3.

4.

23

24 25

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

5.

D E A jogkör gyakorlója a kijelölt NAV miniszter elnöke

Hivatásos állományba vétel tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a X köztársasági elnökhöz főtiszt, tiszt esetében Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a X köztársasági elnökhöz főtiszt, tiszt esetében Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése tábornok esetében X főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Hivatásos állományba visszavétel tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a X köztársasági elnökhöz főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Első tiszti kinevezés Rendfokozatot érintő döntések Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági X elnökhöz ezredesi előléptetés főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése X Hivatásos szolgálati jogviszonnyal Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres kapcsolatos egyéb szervhez történő áthelyezése döntések Fegyelmi hatáskörök Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve X lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása tábornok esetében Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések

Vezényléssel kapcsolatos intézkedések

Külszolgálatra történő vezénylés tábornok esetében X főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés tábornok esetében X főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Vezénylés más szervhez tábornok esetében X főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés tábornok esetében X főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

2

X

X X X

X X

X X

X

X

A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács

X

X

X

X

2516


38 39 40 41 42 43

6.

Egyéb döntések

Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése Elhunytak minősítése hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás fegyveres szerv halottjává nyilvánítás Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés

12. szám

X X

X

X X X”

12. szám


15. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel. Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket. a) akkumulátorok A ssz.

Megnevezés

b) csomagolószerek A ssz.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

9.

10.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

17.

18. 19.

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám

Elektromos akkumulátorok kivéve: a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés

1.

1.

B

B

ex. 8507


Megnevezés Növényi anyag Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag (nád, gyékény, rafia, gabonaszalma stb.) csomagolási célra Másutt nem említett növényi eredetű anyag csomagolási célra Műanyag Élvédőprofil csomagolási segédanyag Rugalmas tömlő csomagolószer Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában, tekercsben is kivéve: az építési termék; a villamosszigetelési, elektrotechnikai áru Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erősített, nem laminált, nem alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; a kordonszalag; Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík kivéve: az építési termék; a villamos szigetelési áru Műanyag eszközök termék szállítására vagy csomagolására legfeljebb 300 liter űrtartalommal; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró; műanyag bevásárló reklámtáska kivéve: az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag szemeteszsák**; a hulladékgyűjtő edény Egyszer használatos műanyag edények Gumi Vulkanizált lágygumiból készült lezáró termékek (dugó, gyűrű stb.) Fa Furnérlap tűlevelű fából kivéve: építési termék, bútoripari áru Furnérlap más fából kivéve: építési termék, bútoripari áru Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is kivéve: építési termék, bútoripari áru Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is kivéve: építési termék, bútoripari áru Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóeszköz; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából

2

ex. 1401 90 ex. 1404 90 ex. 3916 ex. 3917 32 ex. 3917 39 ex. 3919

ex. 3920

ex. 3921

ex. 3923

ex. 3924 ex. 4016 ex. 4408 10 ex. 4408 90

ex. 4410

ex. 4411 4415

2518


20. 21. 22. 23. 24. 25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36. 37.

38.

Parafa Természetes parafából készült dugó és lezáró termékek Agglomerált parafából (kötőanyaggal is) készült dugó és lezáró termékek Kosáráru, fonásáru Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más termék vagy a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült termék kivéve: nem egyszer használatos termékek Papír, karton Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); a tapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír; az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet; jegyzettömb; pénztárgéppapír; biztonsági papír Selyem alappapír, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék, tekercsben vagy ívben kivéve: háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari, ruhaipari áru Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben a termékcsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva kivéve: szűrőpapír és karton (4805 40 HR kód) Növényi pergamen, zsírpapír, pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír, tekercsben vagy ívben kivéve: átmásolópapír; sütőpapír Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben kivéve: nyomtató-, fénymásolópapír Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: iratgyűjtő doboz; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti célra (4819 60 HR kód) Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is kivéve: tanszerek; dokumentumok, árut nem tartalmazó levélküldemények azonosító címkéi Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merítve is) Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más terméké papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: a szűrőpapír és karton (4823 20 HR kód); az előre nyomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez; pénztárgép szalag

12. szám

4503 10 ex. 4504 10 ex. 4504 90

ex. 4602

ex. 4802

ex. 4803

4804

ex. 4805

ex. 4806

4807

4808

ex. 4810

ex. 4811

ex. 4819

ex. 4821 4822

ex. 4823

12. szám

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

53. 54. 55.

56.

57.

58. 59. 60. 61. 62.


Szövet, nem szőtt textília Jutaszövet vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textil háncsrostból készült szövet kivéve: építési termék, erózió- és rézsüvédelmi áru Nem szőtt textília Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is kivéve: háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotextil Zsinór, kötél Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is kivéve: hajókötél és kábel; bálázózsineg; 5 mm-nél nagyobb átmérőjű áruk; háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; építési termék; bútoripari áru Zsák, zacskó Zsák és zacskó termék csomagolására kivéve: árvízvédelmi homokzsák Üveg, kerámia Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály termék szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből Kerámiából készült termék áru csomagolására Vas, acél Vasból vagy acélból készült csomagolási segédanyag (pántolószalag) Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok Alumínium Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm kivéve: elektrotechnikai áru Alumíniumhordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cső alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei alumíniumból kivéve: nem egyszer használatos áruk Máshol nem említett áruk nem nemesfémből Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, és más csomagolási segédanyag nem nemesfémből kivéve: csavarmenetes hordódugó; hordódugóvédő, pecsét Páralekötő anyag Páralekötő csomagolási segédanyag

ex. 5310

ex. 5603

ex. 5607

ex. 6305

7010 ex. 6909 90 ex. 7211 ex. 7310

ex. 7311

ex. 7607

ex. 7612

ex. 7613

ex. 7615

ex. 8309

ex. 3802

* a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK” felirattal ellátva. ** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva.

2520


c) egyéb kőolajtermékek A ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megnevezés Kenőolaj Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj Hidraulikus célú folyadék Fehérolaj, folyékony paraffin Differenciálolaj és reduktorolaj Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj Villamosszigetelési olaj Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként Más, kivéve kenőzsírok Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

10. 11. 12.

d) egyéb műanyag termékek A ssz. 1.

ssz.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

B Megnevezés

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru

e) egyéb vegyipari termékek A

1.

B

B Megnevezés

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítmények kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek Szépség- vagy testápoló készítmények Hajápoló szerek Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is

12. szám

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám 2710 19 81 2710 19 83 2710 19 85 2710 19 87 2710 19 91 2710 19 93 ex. 2710 19 99 3403 11 00 3403 19 10 ex. 3403 19 90 ex. 3819 00 00

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám 6702 10


ex. 3401

ex. 3402

ex. 3405 40 3305 3307

12. szám


f) elektromos, elektronikai berendezések A ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18.

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28.

B Megnevezés

Nagygépek, az alkatrészek kivételével Központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán Segédberendezés a 8403 vtsz. alá tartozó kazánhoz Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérsékletés nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő Szövőgép Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére, festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vagy impregnálására szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép, vasaló-, sajtológép Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével] Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, belső égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs, gyújtógyertya és izzófej, indítómotor); generátor (pl. dinamó, alternátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések: ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel, más, napozóágyak, lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz Kisgépek, az alkatrészek kivételével Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) Kötőgép, hurkológép Varrógép Porszívó Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék Elektromos jelzőkészülék, ablaktörlő, jegesedés gátló és páramentesítő készülék gépjárműhez Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütővas, sütővas-melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám ex. 8403 10* ex. 8404 10* ex. 8413* ex. 8414* ex. 8415*

ex. 8418* ex. 8421*

ex. 8422*

ex. 8425* ex. 8446* ex. 8450* ex. 8451* 8501* 8502* 8504* 8505*

8511*

8543 70 51 8543 70 55 ex. 8423* ex. 8447* ex. 8452* 8508* 8509* 8510 ex. 8512

8516*

2522


29.

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

45.

46. 47. 48.

49.

50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültségcsökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok) optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók Szerelt piezoelektromos kristály Elektromos vibrációs masszírozó készülék Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi, űr- és vízi járműhöz Más óra Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére szolgáló készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló) Óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon-készülék) Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; kivéve: alkatrészek Írógépek, szövegszerkesztő gépek Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép; jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép); kivéve: a 8472 90 30 alá tartozó termékek és a bankjegykiadó automata A 8471 vtsz. alá tartozó gép alkatrészei és tartozéka Távbeszélő-készülékek, hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülék, kivéve: a 8517 12 00, a 8517 69 31 és a 8517 69 39 vtsz. alá tartozó termékek. Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens” kártyák és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához; kivéve: a 37. árucsoportba tartozó termékek Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor Elektronikus integrált áramkörök, tárolók Elektronikus fordítógép vagy szótár Antennaerősítő Szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek, az alkatrészek kivételével Mikrofon; hangszóró; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység

12. szám

8536

8541 60 00 9019 10 10 ex. 9101 ex. 9102 ex. 9103 ex. 9104 ex. 9105 ex. 9106 ex. 9107 ex. 9108 ex. 9109

ex. 8443* ex. 8469 ex. 8470

ex. 8471

ex. 8472 8473 30 20 ex. 8517*

8523

8526* 8528 41 00 8528 51 00 8528 61 00 8542 8543 70 10 8543 70 30

8518*

12. szám

59. 60. 61. 62.

63. 64. 65. 66.

67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

76.

77. 78. 79. 80. 81.

82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91.


Hangfelvevő vagy hanglejátszó készülék Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy –lejátszó készülékkel egybeépítve is; digitális fényképezőgép, videokamera-felvevő Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 alá tartozó termékek kivételével Fotovoltaikus elem Vezeték nélküli infravörös távirányító eszköz Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek Mozgóképfelvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül Állóképvetítő, a mozgó fényképészeti gép kivételével; fényképészeti nagyító és kicsinyítő (a mozgó fényképészeti kivételével) Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok, az alkatrészek kivételével Elektromos talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásra szolgáló gép Elektromos fűkaszáló gép Fémipari eszterga Anyagleválasztással működő fémipari gép Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező vagy más módon simító szerszámgép Gyalugép, véső-, hornyoló-, üregelő-, fogaskerékmaró, fogaskerékköszörülő vagy fogaskerék-simítógép, fűrészgép, vágógép, valamint más vtsz. alá nem osztályozható, fém vagy cermet leválasztásával működő más szerszámgép Anyagleválasztás nélkül működő más szerszámgép, fém vagy más cermet megmunkálására Szerszámgép kő, kerámia, beton, azbeszt cement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására Szerszámgép fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására Kézi használatú szerszám Forrasztó-, keményforrasztó vagy hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is Elektromos (elektromosan hevített gázzal működő is), lézer- vagy más fényvagy fotonsugaras, ultrahangos, elektronsugaras, mágnesimpulzusos, plazmaívforrasztó, keményforrasztó vagy hegesztőgép és -készülék, vágásra alkalmas kivitelben is; fém vagy cermet meleg porlasztására szolgáló gép és készülék Játékok, szabadidős és sportfelszerelések, az alkatrészek kivételével Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell, készletben működő is Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, beleértve a tivoli játékot, a biliárdok, különféle típusú játékkaszinó-asztalt és az automata tekepálya-felszerelést is Ellenőrző és vezérlő eszközök, az alkatrészek kivételével Elektromosan működő akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével Ellenőrző és vezérlő eszközök (pl. vezérlőpultok) Fajsúlymérő és hasonló folyadékban úszó mérőműszer, hőmérő, pirométer,

2

8519* 8521* 8525* 8527

ex. 8528* 8541 40 90 ex. 8543 70 90 ex. 9006

ex. 9007* ex. 9008* ex. 9207

8432* 8433 11 10* ex. 8458* ex. 8459* ex. 8460*

ex. 8461*

ex. 8463* ex. 8464* ex. 8465* ex. 8467* ex. 8468*

8515*

9503 00 30 ex. 9503 00 75 ex. 9503 00 79 ex. 9504*

8531* ex. 8537 10* ex. 9025*

2524


92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103.

barométer, higrométer és pszichométer, regisztrálóval is, és mindezek egymással kombinálva is Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló eszköz, műszer és készülék Háztartási vagy laboratóriumi mérő és szabályozó elektromos, elektronikus készülékek, berendezések Gáz-, folyadék- vagy áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer-számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer; stroboszkóp Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék Adagoló automaták, az alkatrészek kivételével Bankjegykiadó automata Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is Rádiótelefon-készülék, az alkatrészek kivételével Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők Hordozható személyi hívó Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék

12. szám

ex. 9026* ex. 9027* ex. 9028* ex. 9029* ex. 9032* 8472 90 30 ex. 8476*

8517 12 00 8517 69 31 8517 69 39

A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportokat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg, vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW. g) gumiabroncsok A ssz.

Új gumi légabroncs kivéve: a 4011 50 00 alá tartozó termékeket Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket

1. 2.

h) irodai papírok A Ssz.

2.

3.

i) reklámhordozó papírok A ssz.

2.

B Megnevezés

Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra tekercsben vagy téglalap alakú ívben bármilyen méretben a végfelhasználó számára kiszerelve kivéve: könyv alappapír; Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve kivéve: könyv alappapír; Regiszter, jegyzetfüzet (notesz), írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára papírból vagy kartonból kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket

1.

1.

B Megnevezés

B Megnevezés

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám ex. 4011 ex. 4012

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám ex. 4802

ex. 4810

ex. 4820


Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek

3

ex. 48 ex. 49”

12. szám



Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei a) Akkumulátor A Termékáram

1 2 3

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 57 57

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) A Anyagáram

1

2 Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 Társított rétegzett italkarton 6 Fém 7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A 1 Anyagáram 2

Fém

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 57 1900 57 19 19 19 19 19 57 B Termékdíjtétel (Ft/kg) 304

c) Egyéb kőolajtermék 1 2

A Termékáram

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 114

A Termékáram


Kenőolaj

d) Egyéb műanyag termék 1 2

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru

e) Egyéb vegyipari termék A Termékáram

1 2 3

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek Szépség- vagy testápoló készítmények

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 11 57

f) Elektromos, elektronikai berendezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Termékáram Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

4

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 57 57 57 114 57 57 57 114 304

2526


12. szám

g) Gumiabroncs 1 2

A Termékáram


A Termékáram


A Termékáram

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 85”

Gumiabroncs

h) Irodai papír 1 2

Irodai papír

i) Reklámhordozó papír 1 2

Reklámhordozó papír

5

12. szám



Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHÜ, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf. A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza: a) Akkumulátor A Termékáram

1 2 3

B qf felső hasznosítási arány


0,85 0,85

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) A 1 Anyagáram


2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 Társított rétegzett italkarton 6 Fém 7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A 1 Anyagáram 2

Fém

2 3 4 5 6

7 8 9 10

0,65

C qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad 0,25

0,65 0,65 0,65 0,65 0,65 0,65 0,65 0,65

0,15 0,40 0,20 0,60 0,65 0,15 0,60 0,25



0,65

c) Elektromos, elektronikai berendezés A 1 Termékáram


Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

C qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad 0,85 0,85

0,65 0,65 0,65

C qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad 0,33 0,18 0,33

0,65 0,65

0,30 0,05

0,65 0,65 0,65 0,65

0,05 0,05 0,05 0,20



d) Gumiabroncs A Termékáram

1 2

Gumiabroncs

0,75

6

2528


12. szám

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg: T=R+E1+K1 ahol T a megfizetendő fajlagos termékdíj, R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség, E1 a megfizetendő fajlagos externális költség, K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség. A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Akkumulátor A Termékáram

1

2 3



2 Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 Társított rétegzett italkarton 6 Fém 7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A 1 Anyagáram

2

Fém

B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 44 44

B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 34 1300 34 12 12 16 14 12 34 B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 160

c) Elektromos, elektronikai berendezés 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Termékáram


B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 34 34 34 68 34 34 34 68 160

12. szám



1

2

B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 36

Gumiabroncs

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe
E1 =

f−e f

∙E

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Akkumulátor A Termékáram

1

2 3




2

Fém

B Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg) 24 24

B Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg) 24 774 24 7 8 4 4 6 24 B Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg) 120

c) Elektromos, elektronikai berendezés 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Termékáram


B Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg) 24 24 24 46 24 24 24 46 120

2530


12. szám


1

2

B Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg) 34

Gumiabroncs

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe
K1 = 1,13 Képlettel történik, a qe
OHÜ−e

K1 = 1,13

OHÜ

f−e f

∙K

∙K

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza: a) Akkumulátor A Termékáram

1

2 3




2

Fém

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 20 20

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 30 30 30 10 10 5 10 10 30 B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 100

12. szám


c) Elektromos, elektronikai berendezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Termékáram

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) Nagygépek 30 Kisgépek 30 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 30 Szórakoztató elektronikai cikkek 70 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, 15 nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 15 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 15 Adagoló automaták 70 Rádiótelefon-készülék 100


1

2

Gumiabroncs

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 30”

2532


12. szám

A nemzetgazdasági miniszter 36/2014. (XI. 27.) NGM rendelete a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 64/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet [a továbbiakban: 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nyilatkozatban a fogyasztó a) tudomásul veszi, hogy nyilatkozata – amennyiben tett ilyet – korábbi nyilatkozata visszavonásának minősül, b) tudomásul veszi, hogy amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közöl, a pénzforgalmi szolgáltató jogosult az ingyenes készpénzfelvétel díját, költségét visszamenőleg egy összegben érvényesíteni, c) tudomásul veszi, hogy az általa a nyilatkozatban megadott természetes személyazonosító adatok, a nyilatkozattétel ténye, valamint a nyilatkozattétel napja a Pft. 62/B. §-a szerinti Központi Nyilvántartás felé átadásra kerülnek, valamint d) kijelenti, hogy a nyilatkozatban közölt adatai a valóságnak megfelelnek.” 2. § Az 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. § Ez a rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 36/2014. (XI. 27.) NGM rendelethez „1. melléklet az 53/2013. (XI. 29.) NGM rendelethez

Formanyomtatvány minta NYILATKOZAT Alulírott1 Név:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési családi és utónév:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja születési családi és utóneve:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési hely:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési idő: _ _ _ _-_ _ -_ _ számlatulajdonos nyilatkozom, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) alapján biztosított ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget a ……………………………………………………………………………………… (pénzforgalmi szolgáltató neve) által vezetett, _ _ _ _ _ _ _ _ – _ _ _ _ _ _ _ _ –_ _ _ _ _ _ _ _ számú2 _ _ _ _ – _ _ _ _ – _ _ _ _ – _ _ _ _ számú bankkártyához kapcsolódó2 fizetési számlához kívánom igénybe venni.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2533 Tudomásul veszem, hogy amennyiben korábban bármely magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál más fizetési számlához kapcsolódóan adtam ilyen tárgyú nyilatkozatot, akkor a jelen nyilatkozat megtétele a korábbi nyilatkozatom visszavonásának minősül. Tudomásul veszem, hogy amennyiben jogosulatlanul élek az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy e nyilatkozatban valótlan tartalmat közöltem, a ……………………………………………………………………………….. (pénzforgalmi szolgáltató neve) jogosult a Pft. alapján az ingyenes készpénzfelvétel díját, költségét visszamenőleg egy összegben érvényesíteni. Tudomásul veszem, hogy az általam megadott személyazonosító adataim (név, születési családi és utónév, születési hely és idő, valamint anyja neve), valamint a nyilatkozattétel ténye és napja a Pft. 62/B. §-a szerinti Központi Nyilvántartás felé átadásra kerülnek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben e nyilatkozat kelte adott hónap 20-a, vagy azt megelőző nap, akkor a következő hónap első napjától, amennyiben az adott hónap 20-át meghaladó nap, úgy a rákövetkező hónap 1. napjától vagyok jogosult e nyilatkozatban megjelölt fizetési számla vonatkozásában az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségére. Kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adataim a valóságnak megfelelnek. Kelt: _ _ _ _ - _ _ -_ _ Átvettem:

…………………………………………………… Számlatulajdonos

………………………………………………..…. Pénzforgalmi szolgáltató ügyintézője

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott természetes személyazonosító adatok megadása szükséges. 2 A kívánt szöveg aláhúzandó. A bankkártya számának megjelölése esetében is minden, a fizetési számlához kapcsolódó bankkártya használatával igénybe vehető az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége.” 1

2534


12. szám

2014. évi LXXVII. törvény

az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről* 1. A törvény hatálya 1. §

(1) E törvény hatálya az olyan, 2004. május 1. és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) hatálybalépése között kötött, a) 2015. február 1-jén még meg nem szűnt, a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött hitel- és kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre (a továbbiakban együtt: fogyasztói kölcsönszerződés) és b) az e törvény hatálybalépésekor még fennálló, a pénzügyi intézmény által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra terjed ki, amely kapcsán a pénzügyi intézményt – a 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) alapján – elszámolási kötelezettség terheli. (2) E törvény hatálya nem terjed ki: a) a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és b) az állami kamattámogatással nyújtott forintalapú lakáscélú fogyasztói kölcsönszerződésre.

2. Értelmező rendelkezések 2. §

(1) E törvény alkalmazásában: a) árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: árfolyamgát törvény) 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott devizakölcsön alapjául szolgáló fogyasztói kölcsönszerződés; b) BUBOR: budapesti bankközi kamatláb; c) devizaalapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitelvagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; d) devizakölcsön-szerződés: devizaalapúnak nem minősülő deviza hitelvagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; e) eredeti kamatfelár: ea) ha az eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamatfelár, vagy ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatfelár-kedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár, eb) ha az eredeti induló kamat nem referencia-kamatlábhoz kötött, akkor az eredeti induló kamat és a kölcsönösszeg folyósításának hónapjában az adott devizára érvényes három hónapos londoni bankközi kamatláb számtani átlagának különbsége; f ) eredeti induló kamat: fa) az fb) pont kivételével a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamat, fb) ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatkedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamat; g) eredeti induló kezelési költség: a szerződésben meghatározott, illetve a kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kezelési költség;


12. szám


eredetileg számítható kamat, kamatfelár: az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár; i) fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogyasztó; j) fordulónap: az elszámolási törvény 6. § (5) bekezdése alapján megállapított időpont; k) forintalapú kölcsönszerződés: forintban folyósított, nyilvántartott, és kizárólag forintban törleszthető hitelvagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés; l) ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél ingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése; m) jelzálogkölcsön-szerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 50. pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés; n) lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 22. pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés; o) pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény; p) pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szerződés. (2) E törvény alkalmazásában a) törlesztőrészleten a lízingdíjat, b) tartozáson a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozást (ideértve különösen a finanszírozási összeget és maradványértéket), is érteni kell. (3) E törvényben a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre meghatározott szabályokat az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell. h)

3. A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai 3. §

(1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul. (2) A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés és az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés, jelzálogszerződés, önálló zálogjogi szerződés (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: jelzálogszerződés) e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni. (3) A szerződés módosulásának napja a) – a b) és c) pontban foglalt kivétellel – a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő nap, b) deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a fogyasztó nem él a 12. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel – a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő harmincegyedik nap, c) deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a pénzügyi intézmény arról értesíti a fogyasztót, hogy nem felel meg a 12. § (3) bekezdésében foglalt feltételek egyikének sem – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követő nap. (4) A szerződés módosulásának hatálya a fordulónapra visszamenően áll be. (5) A fogyasztói kölcsönszerződés biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, a szerződés e törvényben foglalt módosulásához a kezes, ideértve az állami kezest is, és – ha a fogyasztói kölcsönszerződés kötelezettje és a zálogkötelezett eltérő személy – a zálogkötelezett hozzájárulása nem szükséges, de e módosulás folytán helyzetük nem válhat terhesebbé. (6) Ha az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés refinanszírozására a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szerint önálló zálogjog adásvételével vagy refinanszírozási jelzáloghitel nyújtásával került sor, akkor – a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerint módosult feltételeinek megfelelően, e törvény erejénél fogva – módosul a refinanszírozásra vonatkozó jogviszony is. A refinanszírozás forintösszege a 10. § alapján forintra átváltott tartozás összegéhez igazodik. A refinanszírozás szerződéses feltételei a pénzügyi intézmény által a jelzálog-hitelintézet részére erről küldött írásbeli értesítés alapján, a fordulónapra visszamenő hatállyal módosulnak.

2536 4. §

5. §

6. §


12. szám

(1) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (2) A fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerinti módosulása, illetve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tartozás e törvény szerinti forintra váltása nem akadályozza azt, hogy az okiratot készítő közjegyző a) a fogyasztói kölcsönszerződésről szóló közjegyzői okiratot, b) a magánokiratba foglalt fogyasztói kölcsönszerződés alapján a fogyasztó által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy c) a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben bármilyen jelzálogjoggal biztosított követelést tartalmazó közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása csak a módosult fogyasztói kölcsönszerződésnek és a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozásnak megfelelően kérhető. (3) A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén a kielégítési jog csak az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés, illetve a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozás erejéig gyakorolható. (4) Ha a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, akkor a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (9) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be követelésének e törvény szerinti módosulását. (5) A 15. § (1) bekezdésében meghatározott tartozás tekintetében már jogerős záradékkal ellátott közokirat alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtás során a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be a tartozás e törvény szerinti módosulását. (6) Az e törvény alapján módosult fogyasztói kölcsönszerződést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog változatlanul biztosítja, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog módosítása a tartozás pénznemének változása esetén sem szükséges. (7) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül alapított, ingatlant terhelő jelzálogjog devizaneme eltér az e törvény erejénél fogva módosult tartalmú fogyasztói kölcsönszerződés devizanemétől, akkor a bejegyzett jelzálogjog összegének forintban meghatározandó összege megállapítása során a 10. §-ban meghatározott árfolyam alkalmazandó. (1) A pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezéseinek szövegét – az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt, az elszámolási törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott címre – küldi meg tértivevényes levélben. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz mellékelni kell a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének rendeletében meghatározott összefoglalót, b) a fordulónaptól hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot, c) a 13. §-ban foglalt felmondási jogra vonatkozó figyelemfelhívást, d) a 12. §-ban foglalt kezdeményezés lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást és ehhez da) a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabály szerinti jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (a továbbiakban: JTM) számításához szükséges, a fogyasztó részéről csatolandó iratok jegyzékét, db) a 12. § (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállására történő figyelemfelhívást, valamint dc) az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott írásos nyilatkozat megtételére vonatkozó figyelemfelhívást. (1) A fogyasztónak az e törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészletet első alkalommal az elszámolási törvény 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napját követő hónapban kell teljesítenie. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontig fizetett és a fordulónaptól fizetendő törlesztőrészletek közötti különbség összegének számára ismertté válását követően a pénzügyi intézmény a) ha a fogyasztó fizetési számlájának számát ismeri, a különbözet összegét haladéktalanul átutalja a fogyasztó fizetési számlájára, és a törlesztőrészlet-változásról szóló soron következő értesítésben erről a fogyasztót tájékoztatja,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2537 b)

7. §

8. §

9. §

ha a fogyasztó fizetési számlájának számát nem ismeri, akkor a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy fizetési számlája számának bejelentését követően a különbözet összegét fizetési számlájára átutalja, és arról, hogy ilyen bejelentés hiányában a különbözetet a fogyasztó a pénzügyi intézménynél készpénzben veheti fel.

(1) Az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések esetén a kamatperiódusok – referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok – időtartama, ha a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja a) a 16 évet, akkor öt év, b) a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, c) a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. (2) Az e § hatálybalépését követő első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. (3) Ha a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja az év adott hónapjában hiányzik, akkor a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a hónap utolsó napja. (4) Az utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb is lehet. (1) Az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés fordulónapot követő módosítására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés kamata a) a kamatperiódusok alatt rögzített kamat, akkor a kamat, b) referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár mértékének Fhtv. szerinti, a fogyasztó hátrányára történő módosítására első ízben csak az e § hatálybalépését követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. (1) Az a díj, jutalék és költség, amely e § hatálybalépése előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad. (2) A tételesen meghatározott díjat, jutalékot és költséget a pénzügyi intézmény jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1. napjával –, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megemelni. (3) Az e törvény szerinti szerződésmódosulással összefüggésben a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

4. Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések 10. § A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás). 11. §

(1) A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosulásakor forintra átváltás esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat. (2) Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR. (3) A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja a) ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, b) minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg.

2538

12. §

13. §


12. szám

(4) A kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és b) nem haladhatja meg ba) lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 százalékot vagy bb) nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 százalékot. (5) Ha a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatfelárak mértékét az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (6) Az e törvény szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint az e § alapján meghatározható legkisebb induló kamat. (1) A fogyasztó a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő harminc napon belül a pénzügyi intézménynél írásban – az MNB elnökének rendeletében meghatározott tartalommal és formában – kezdeményezheti a 10. §-ban meghatározott forintra átváltás és a 11. §-ban meghatározott kamatszabályok alkalmazásának mellőzését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésre adóstársak esetén az adóstársak együttes, egybehangzó nyilatkozatával van mód. (3) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti lehetőséggel akkor élhet, ha a) igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben – amely jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő –, vagy b) a JTM alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni, valamint mellékeli az ennek igazolásához szükséges, a pénzügyi intézmény által az 5. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja alapján megjelölt iratokat, vagy c) a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár, vagy d) az e törvény alapján a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja a (7) bekezdés alapján eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat, és árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztó a pénzügyi intézménynek írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a pénzügyi intézmény a fordulónaptól kezdődően nem biztosítja az általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással. (4) A pénzügyi intézmény a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállását az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül bírálja el, és erről tértivevényes levélben haladéktalanul értesíti a fogyasztót. (5) Ha a fogyasztó megfelel valamely, a (3) bekezdésben foglalt feltételnek, a pénzügyi intézmény a deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseit és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a módosuló deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre vonatkozó mellékleteket az elbírálástól számított hatvan napon belül megküldi részére. (6) Ha a fogyasztó megfelel valamely, a (3) bekezdésben foglalt feltételnek, a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés havonta esedékessé váló törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása a fordulónaptól az Fhtv. 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott devizaárfolyam alapján történik. (7) Ha a fogyasztó megfelel valamely, a (3) bekezdésben foglalt feltételnek és az eredeti deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kamata a) kamatperiódusok alatt rögzített, a deviza, valamint devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés fordulónaptól alkalmazható induló kamata nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot; b) referencia-kamatlábhoz kötött kamat, a fordulónaptól alkalmazható induló kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatfelárat. (8) Ha a fogyasztó nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt egyik feltételnek sem, a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés a 10. és 11. §-ban foglalt feltételeknek megfelelően módosul. (1) Ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés e törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsönszerződést felmondhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a fogyasztónak a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a pénzügyi intézmény részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását.

12. szám


(3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a pénzügyi intézménnyel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt, a) a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény a fogyasztó terhére semmilyen díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel, b) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékául szolgáló jelzálogjog – az új fogyasztói jelzálogkölcsönszerződésből legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésére fordított összeg erejéig – az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján bejegyzett jelzálogjog ranghelyén áll fenn, és c) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek, ha ca) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú, cb) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcélja megegyezik az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsönszerződés hitelcéljával, és cc) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kölcsönösszege nem haladja meg a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség összegét. (4) A közvetítő a (2) bekezdés szerinti tartozás egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott forintalapú fogyasztói kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért díjazást nem jogosult érvényesíteni megbízójával szemben.

5. A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések 14. § A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat.

6. Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása 15. §

(1) A fogyasztónak a pénzügyi intézmény által felmondott – de a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított – deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át. (2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről – a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségre történő figyelemfelhívás mellett – a fogyasztót az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja. (3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a pénzügyi intézménynél írásban kezdeményezi, a pénzügyi intézmény köteles a forintra átváltott követelést az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani.

7. Felülvizsgálat 16. §

(1) Ha a fogyasztó a) határidőben nem kapta meg az e törvény szerinti szerződésmódosulásról szóló, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat, vagy a 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatást, vagy b) vitatja a 10. § és 15. § szerinti forintban kifejezett követelésre való átváltás számítását, a kamat számítását vagy az új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatban foglalt adatok és számítások megfelelőségét, az elszámolási törvény 11. alcímében foglalt szabályok szerint – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – felülvizsgálatot kérhet. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során az elszámolási törvény 18. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a fogyasztó az elszámolási törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül fordulhat panasszal a pénzügyi intézményhez.

2540


12. szám

(4) Ahol az elszámolási törvény 11. alcíme elszámolást említ, azon az 5. § (1) és (2) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat is érteni kell azzal, hogy a fogyasztó annak megállapítását is kérheti, hogy azokat a pénzügyi intézménynek e törvény szerint meg kellett volna küldenie.

8. Kézbesítési szabályok 17. § Ha e törvény tértivevényes levélben történő értesítést ír elő, akkor a kézhezvétel napja az elszámolási törvény szerinti kézbesítési szabályok alapján megállapítható nap azzal az eltéréssel, hogy ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja.

9. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó eltérő szabályok 18. §

(1) A fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó e törvényben meghatározott szabályokat, valamint az árfolyamgát törvénynek a devizakölcsön törlesztési árfolyamának rögzítésére és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésre, valamint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályait az ezen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az árfolyamgáttal és az e törvény alapján a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet – az e törvény alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés kivételével – nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet. (3) Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha az elszámolási törvény 12. §-ában meghatározott elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeretszerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel – az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével – nem növekedhet. (4) A pénzügyi intézménynek a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól hátralévő futamidőt úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. (5) A (4) bekezdésben meghatározott futamidő-számítás részletes szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. (6) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetében – az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig – bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a (2) bekezdésben meghatározott időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.

10. Záró rendelkezések 19. §

(1) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről szóló összefoglaló és b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kezdeményezés tartalmi és formai követelményeit. (2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18. § (4) bekezdésében meghatározott futamidő-számítás részletes szabályait.

12. szám


20. §

(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5–14. §, a 18. § (4) és (5) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése és a 22. § 2015. február 1-jén lép hatályba.

21. §

(1) 2015. január 1-jét követően – az e törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal történő teljesítéséig is – a pénzügyi intézmény a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződés esedékes törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása során a a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb árfolyamot alkalmazza. (2) Ha a fogyasztó megfelel valamelyik, a 12. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam és a módosult szerződés szerint alkalmazható árfolyam eltéréséből eredő különbséget a pénzügyi intézmény a fogyasztóval legkésőbb a szerződés módosulásától számított 30 napon belül, a legközelebb esedékes törlesztőrészlet terhére vagy javára számolja el. (3) A forintalapúra módosult deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések esetében a pénzügyi intézmény az e törvény és az elszámolási törvény szerinti elszámolásokat az ügyféllel szemben 2015. február 1-jei nappal teljesíti azzal, hogy az elszámolások hatásait az ügyfélre vonatkozó belső nyilvántartásaiban, valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2015. március 31-ig vezeti át, illetve rögzíti. (4) A pénzügyi intézmény 2015. január 1. napja és az elszámolási törvény 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napja között a fogyasztási kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, a Hpt. és az Fhtv. szerint teljesítendő tájékoztatási kötelezettségét az elszámolási törvény szerinti elszámolással együtt teljesíti. (5) Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósításkor 2015. januárjában az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamnak tekinteni.

22. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „q) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi LXXVII. törvény) 13. § (3) bekezdése szerinti új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján felmondott fogyasztói jelzálogkölcsön szerződést biztosító jelzálogjog törlése.” 23. § Az árfolyamgát törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően nem kezdeményezhető.”

Áder János s. k.,




2542


12. szám

2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról*

1. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvény rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §-a szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni. (5) E törvénynek a tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni.” 2. § Az Fhtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre a 17/B. § (2)–(4) bekezdését és a 17/C–17/E. §-t, a 18. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 20/A. §-t nem kell alkalmazni. (2) A fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a hitelező felszólítására kell visszafizetni a 4. § (2) bekezdés d), f ) és g) pontját, a 4. § (3) bekezdését, az 5. §-t, a 6. § (1) bekezdés 6., 9–14., 16–19. és 21. pontját, a 6. § (2)–(5) és (7) bekezdését, a 10. §-t, a 12. § és 13. §-t, a 16. § (1) bekezdés 6. és 9–24. pontját, a 17. §-t és 18. § (3) és (6) bekezdését, a 20–21. §-t, a 21/B. §-t, a 23. §-t, a 24. § (1)–(4), (6) és (7) bekezdését és a 25. §-t nem kell alkalmazni. (3) A hiteltúllépés esetén a 4–25. §-t nem kell alkalmazni. (4) A jelzáloghitelre és a pénzügyi lízingre a 4. § (1)–(2) bekezdését, a 6. §-t, a 8–11. §-t, a 16. § (1) bekezdés 9., 11., 19., 20. pontját és (4) bekezdését, a 17. § (1) bekezdését, a 19–20. §-t, a 21–22. §-t, a 24. §-t és a 26. §-t nem kell alkalmazni. (5) E törvény rendelkezéseit az állami kamattámogatással nyújtott hitelekre külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 3. § Az Fhtv. 3. §-a a következő 24–26. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „24. kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám, 25. kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül – a hitelkamat részeként – fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész, 26. kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató.” 4. § Az Fhtv. 5. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, az 5–13. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatás 5. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó részére köteles olyan felvilágosítást adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a hitelező és a hitelközvetítő a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. (2) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak mindenekelőtt ki kell terjednie a hiteltermékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére.


12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2543 (3) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon mutassa be, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. (4) A hitelező az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni. (5) Az e §-ban szabályozott felvilágosítás módjának és formájának részletes szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. 6. § (1) A hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott fogyasztói döntés érdekében a hitelező és a hitelközvetítő az 5. § szerinti felvilágosítás mellett, kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, köteles a fogyasztót az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermék tekintetében – az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával – papíron vagy más tartós adathordozón a következő adatokról tájékoztatni: 1. a hitel típusáról, 2. a hitelező nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 3. a hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 4. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, 5. a hitel futamidejéről, 6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, 8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 9. a fogyasztó által a szerződéskötéskor ismert feltételek alapján fizetendő teljes összegről, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 11. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, kivéve ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat, jutalékot (a továbbiakban együtt: díj) és költséget –, és módosításuk feltételeiről, 13. adott esetben a közjegyzői díjról, 14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 19. az előtörlesztéshez való jogról, és annak 24. § szerinti esetleges költségeiről, 20. a 14. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségéről, 21. a 9. § szerinti kötelezettségről, valamint 22. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. (2) Ha az (1) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. (3) Ha a fogyasztó a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megjelöli az általa előnyben részesített hitel jellemzőit, a hitelező és a hitelközvetítő a teljes hiteldíj mutatóról és a fogyasztó által fizetendő teljes összegről ezek alapulvételével nyújt tájékoztatást. (4) Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására többféle módon kerülhet sor, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat és költséget – jelentenek, és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet.

2544


12. szám

(5) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során a hitelező és a hitelközvetítő köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve ha a felek kifejezetten erről állapodnak meg. (6) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a hitelező és a hitelközvetítő – a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával – az alábbiakról tájékoztatja a fogyasztót: a) az (1) bekezdés 1–5. pontjában, 7. pontjában, 8. pontjában, 15. pontjában, 20. pontjában és 22. pontjában foglaltakról, b) a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a hitelező bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, valamint d) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a hitelező felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat és költséget –, és ezek módosításának feltételeiről. (7) A hitelező és a hitelközvetítő az e §-ban meghatározott adatokon kívül kizárólag az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást. 7. § (1) A hitelközvetítő az 5. § és 6. § szerint általa teljesítendő tájékoztatással egyidejűleg közölni, illetve a tájékoztató iratokon feltüntetni köteles, hogy a fogyasztó érdekében vagy valamely – egy, illetve több – hitelező képviseletében jár el. (2) A hitelközvetítő a fogyasztó által részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztót tájékoztatni, és az erről való megegyezést papíron vagy más tartós adathordozón rögzíteni köteles. (3) Ha hitelező megbízásából eljáró hitelközvetítő részére a fogyasztót terheli díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettség, a hitelközvetítő a teljes hiteldíj mutató számítása érdekében köteles e fizetési kötelezettség mértékéről a hitelezőt tájékoztatni. 8. § (1) A fogyasztó a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az 5–7. §-ban szabályozott tájékoztatást megkapta. (2) Ha a hitelszerződést a felek azonosított elektronikus úton vagy elektronikus okirati formában kötik meg, akkor az (1) bekezdés szerinti külön aláírásra igazolásként nincs szükség. Ebben az esetben a) a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, b) a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatást papíron vagy más tartós adathordozón kell teljesíteni. 9. § Ha a hitelező a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a rendelkezésére kell bocsátani. 10. § Ha a hitelszerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) szerinti olyan távközlő eszköz útján történik, amely a 6. § és 7. § szerinti előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, így különösen, ha az a Tétv. 4. § (3) bekezdése szerint telefonon történik, a hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a 6. § és 7. § szerint a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének papíron vagy más tartós adathordozón eleget tenni. 11. § Ha a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján a Tétv. szerinti olyan távközlő eszköz útján történik, amely a 6. § és 7. § szerinti előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, így különösen ha az a Tétv. 4. § (4) bekezdése szerint telefonon történik, a hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a 6. § és 7. § szerint a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének papíron vagy más tartós adathordozón eleget tenni. 12. § (1) Jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón – a fogyasztó által megadott információk alapján – az alábbi tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak: a) általános tájékoztatás a hitelező által kínált jelzáloghitelről a 3. melléklet I. pontjában meghatározott tartalommal, b) személyre szóló tájékoztatást a 3. melléklet II. pontjában meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva (konkrét hitelösszegre és futamidőre) a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2545 (3) A jelzáloghitelt igénylő fogyasztót tájékoztatni kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről a név és telefonszám megadásával. 13. § (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a 8. § (1) bekezdését és a 9. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2) bekezdése szerinti elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.”

5. § Az Fhtv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az e § szerinti tartalmi kellék hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, a hitelező a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát.” 6. §

(1) Az Fhtv. a 17. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

„A hitelszerződés feltételei és annak változása”

(2) Az Fhtv. „A hitelszerződés feltételei és annak változása” című alcíme a következő 17/A–17/C. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) A hitelező – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. (2) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. (3) A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. (4) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. 17/B. § (1) A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy e törvény ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. (2) Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. (3) Az (1) bekezdés szerinti egyoldalú módosítás jogát a hitelező a szerződésben – az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően – rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni. Semmis az a szerződéses kikötés, amely a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozóan e törvényben meghatározott követelményeknek nem felel meg. (4) Ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a hitelezőnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesíteni kell. (5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés (1) bekezdés szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal kell értesíteni a fogyasztót, a 18. § (5) bekezdése szerinti módon. (6) A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a fogyasztó a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a hitelezőnek visszafizeti. 17/C. § (1) A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott a) fix kamatozással, vagy b) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. (2) A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral,

2546


12. szám

b) legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy c) fix kamatozással nyújtható. (3) A (2) bekezdés szerinti hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.” (3) Az Fhtv. „A hitelszerződés feltételei és annak változása” című alcíme a következő 17/D. §-sal egészül ki: „17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. (2) A hitelező a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelárváltoztatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. (3) Ha a hitelező a (2) bekezdés szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. (4) Ha a hitelező a kamat, illetve kamatfelár módosítása során a Magyar Nemzeti Bank által közzé nem tett kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót, vagy referencia-kamatlábat kíván alkalmazni, úgy ezt – annak az (5) bekezdés szerinti bemutatásával – a Magyar Nemzeti Banknak köteles előzetesen bejelenteni. Ha a bejelentett kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb az e törvényben foglalt követelményeknek megfelel, azt a Magyar Nemzeti Bank a honlapján a bejelentéstől számított 30 napon belül közzéteszi, ellenkező esetben a közzétételt a felügyeleti jogkörében hozott határozatával elutasítja. (5) A kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat az alkalmazásának feltételeivel együtt, közérthető magyarázattal ellátva kell bejelenteni, és annak közzétételéről is ilyen módon kell gondoskodni. (6) Az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a hitelszerződésben kell meghatározni és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat.” (4) Az Fhtv. „A hitelszerződés feltételei és annak változása” című alcíme a következő 17/E. és 17/F. §-sal egészül ki: „17/E. § (1) A hitelező a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. (2) A hitelező a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. (3) A hitelező a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. (4) A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. 17/F. § A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a hitelező legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre a 17/A. §-ban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.”

7. § Az Fhtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § (1) A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a hitelező – a (3) és (4) bekezdés szerinti kivétellel – a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2547 a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. (2) A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén – a (3) és (4) bekezdés szerinti kivétellel – a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell a fogyasztóval közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást. (3) Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben kell közzétenni. (4) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek az (1) bekezdéstől eltérően a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a hitelező a fogyasztót rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. (5) Ha a hitelszerződés elektronikus okirati formában kerül megkötésre, akkor a) a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, b) a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás papíron vagy más tartós adathordozón teljesíthető azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése – a fogyasztó számára hátrányos módosítás esetén – jogvesztő. (6) A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a fogyasztók számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.”

8. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 20/A–20/C. §-sal egészül ki:

„A hitelszerződés felmondására vonatkozó egyéb rendelkezések 20/A. § (1) Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a hitelezővel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a hitelező részére teljesítse. 20/B. § (1) A hitelszerződés felmondását megelőzően a hitelező a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. (2) A hitelező a hitelszerződés felmondását a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi, ennek igazolása a hitelezőt terheli. (3) Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a hitelező az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a fogyasztónak bemutatni a fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. 20/C. § (1) A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződés deviza alapú, és a szerződés annak felmondása esetére a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmondást követő kilencvenedik napot követően a hitelező a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget vagy díjat nem számíthat fel.” 9. § Az Fhtv. a következő alcímmel, valamint 21/A. és 21/B. §-sal egészül ki:

„A deviza alapú hitelekre vonatkozó rendelkezések 21/A. § (1) Ha a hitelező a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztendő (a továbbiakban: deviza alapú) hitelszerződést kíván kötni, az e törvény szerinti tájékoztatási kötelezettsége során köteles feltárni a fogyasztó előtt a szerződéses ügylettel összefüggésben őt érintő kockázatokat, és ennek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával ellátott nyilatkozattal kell igazolnia.

2548


12. szám

(2) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a deviza alapú hitelszerződésből eredő árfolyamkockázat részletes ismertetését, valamint ennek hatását a törlesztőrészletekre. 21/B. § (1) Deviza alapú fogyasztói hitelszerződés esetén a kölcsön folyósításakor a kölcsön, valamint a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. (2) Ha a hitelező meghatároz saját deviza-középárfolyamot, úgy az (1) bekezdés szerint forintban meghatározott összegek kiszámítása a hitelező választása szerint a) az általa megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama, vagy b) az MNB által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján történik. (3) A hitelező az (1) bekezdés szerint végzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel. (4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának egy részét vagy annak teljes összegét előtörleszti. (5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.” 10. § Az Fhtv. 28. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A hitelező jogosult a hitel folyósításával közvetlenül összefüggő, szerződésben meghatározott költségeinek folyósítási díjként történő megtérítésére, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. (6) A hitelező jogosult a hitelkeret rendelkezésre tartásával összefüggésben, rendelkezésre tartási díjat megállapítani – a hitelkeret összegét alapul véve –, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott ügyleti kamat 50%-ánál.” 11. § Az Fhtv. „Egyéb rendelkezések” című alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § (1) A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyásával a pénzügyi intézmények – érdekképviseletük ellátására létrehozott – jogi személyiséggel rendelkező szervezetei a pénzügyi intézmények e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozóan mintaként szolgáló általános szerződési feltételeket és ezeket magukba foglaló mintaszabályzatot tehetnek közzé. (2) A Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott (1) bekezdés szerinti mintaszabályzatok felhasználása, illetve alkalmazása nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény által tilalmazott piaci magatartásnak.” 12. § Az Fhtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki: „30/A. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait, b) 5. §-ban szabályozott felvilágosítás módjának és tartalmának részletes szabályait.” 13. § Az Fhtv. a következő 33. és 34. §-sal egészül ki: „33. § (1) A hitelező köteles az Általános Szerződési Feltételeit és az ezt magukba foglaló üzletszabályzatát 2015. február 1. napjával kezdődő hatállyal a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseinek megfelelően módosítani. (2) Az Általános Szerződési Feltételek (1) bekezdés szerinti módosítása a felek erre irányuló további jogcselekménye nélkül a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződések részévé válik. A szerződés ilyen módon megváltozott tartalmáról a fogyasztót egyedileg tájékoztatni kell. (3) A (2) bekezdés szerinti módosítás során sem a fix kamatozású, sem pedig a referencia-kamatlábhoz kötött és kamatfelárral növelt hitelek kamat meghatározási módja és a meghatározott kamat feltételei nem változhatnak. (4) Ha a hitel hátralévő futamideje a 3 évet meghaladja, a hitelező valamely – az MNB honlapján közzétett – kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatóval, valamint a kamatperiódusok meghatározásával módosíthatja a szerződési feltételeket.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2549 (5) A korábban a hitelszerződés részévé vált, tételesen meghatározott költségeken és díjakon kívül a hitelező újabb költséget vagy díjat nem állapíthat meg. Azok a költségek és díjak, amelyek a Módtv. hatálybalépése előtt kerültek a fogyasztói szerződésekben megállapításra, a szerződések részei maradnak, azonban egyoldalú módosításukra a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A tételesen meghatározott költségek és díjak tekintetében a hitelező – a (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatással egyidejűleg – a szerződés részévé tehet a 17/E. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő rendelkezéseket. (6) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XL. törvény) alapján történő elszámolással nem érintett fogyasztói hitelszerződések esetében a hitelezőnek legkésőbb 2015. december 31. napjáig kell teljesítenie a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét. Ha e kötelezettségének a hitelező ezt megelőzően eleget tesz, úgy a 2014. évi XL. törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott egyoldalú kamat-, költség-, illetve díjemelési tilalom megszűnik, és e körben a hitelezőt a módosítás lehetősége a Módtv.-ben foglaltaknak megfelelően módosított szerződés szerint illeti meg. (7) A hitelező az általa alkalmazni kívánt kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatót, valamint referenciakamatlábat a Módtv. 6. §-ával megállapított 17/D. § (4) és (5) bekezdése alapján e rendelkezés hatálybalépésének napjától kezdődően bejelentheti, azt a Magyar Nemzeti Bank megvizsgálhatja, közzéteheti vagy dönthet a közzététel elutasításáról. (8) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolással érintett, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak helyett külön törvény rendelkezései szerint kell eljárni. 34. § E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított 17/A–17/F. §-át, 18. §-át, 20/A–20/C. §-ait, 21/A. §-át, 21/B. §-át, 28. § (5) bekezdését, 29/A. §-át, valamint 33. §-át a 2004. május 1. napja után kötött, meg nem szűnt fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.”

14. § Az Fhtv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 15. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az e törvény által előírt írásbeli tájékoztatásoknak a referenciaadat-szolgáltató a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 279. § (2) bekezdésének megfelelően azonosított elektronikus úton is eleget tehet utólag igazolható módon. Az írásbeli nyilatkozatokat a fogyasztó – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (3) bekezdésének megfelelően – azonosított elektronikus úton is megteheti. A (4) bekezdés vonatkozásában a fogyasztó a szerződés azonosított elektronikus úton történő megküldésekor elektronikus módon igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. Ebben az esetben a fogyasztó külön aláírására igazolásként nincs szükség.” 16. §

(1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés összege nem csökkenthető a kamat, költség, díj (3) bekezdés szerint alapul vett mértékének – akár egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként – bekövetkezett csökkenésére tekintettel. Ha a csökkentésre jogszabály kötelező előírása alapján, illetve a díj vagy költség csökkentésére a kamat emelésével egyidejűleg került sor, abban a mértékben, amelyben azt a jogszabály előírta, illetve a kamatemelés mellett a díj vagy költség csökkent, az 5. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.” (2) Az elszámolási törvény 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A fogyasztó követelését a fogyasztói kölcsönszerződés fennállásának időszakában a Magyar Nemzeti Bank elnökének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott módon úgy kell kiszámítani, mintha a 3. és 4. §-ban meghatározott túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában – az esedékességnél későbbi időpontban történt túlfizetés esetén a következő esedékesség időpontjában – előtörlesztésként teljesítették volna (a továbbiakban: fogyasztói követelés). (3) A fogyasztói követelést – a (4) bekezdés kivételével – a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Ha a fogyasztói követelés a fogyasztó pénzügyi intézménnyel szemben esedékessé vált és lejárt tartozását meghaladja, azt az MNB rendeletében meghatározott

2550


12. szám

módon és időponttal előtörlesztésként kell elszámolni. Az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az e bekezdésben foglalt elszámolási sorrendtől a fogyasztó javára egyoldalúan eltérhet.” (3) Az elszámolási törvény 5. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során a) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget, b) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget, c) előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni. (9) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésére ugyanazon pénzügyi intézmény által biztosított hitelkiváltás eredményeként került sor, és a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredően a fogyasztónak a pénzügyi intézménnyel szemben tartozása áll fenn, a fogyasztói követelést a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredően fennálló hitelezői követelés terhére kell elszámolni.” (4) Az elszámolási törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés és az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztói követelés elszámolását 2015. február 1-i elszámolási fordulónappal kell elvégezni. A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztói követelés elszámolását 2015. június 30-i elszámolási fordulónappal kell elvégezni. (5a) Ha a fogyasztói kölcsönszerződésben a fogyasztó személyében változás következett be, a pénzügyi intézményt az elszámolási kötelezettség az elszámolás időpontjában vele szerződéses viszonyban álló fogyasztóval szemben terheli.” (5) Az elszámolási törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az 5. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a követelés engedményezésének időpontjával kell elkészítenie.” (6) Az elszámolási törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó a követeléskezelőtől igényelheti, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével az 5. § (3) bekezdése szerint – a követeléskezelő vagy a jogelődje által a fogyasztónak nyújtott kedvezmények tekintetében az 5. § (5) és (6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával – számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától – az MNB rendeletében meghatározott módon – a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést.” (7) Az elszámolási törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a (2) bekezdés szerinti elszámolás eredményeként a követeléskezelő tartozik a fogyasztónak, annak kifizetésére a követeléskezelő köteles, azonban az így kifizetett összeg megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő a követelése összegének az engedményezett követelés vételárához képest bekövetkezett csökkenéséből az őt ért pénzügyi veszteség arányos megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. Ha a követeléskezelő az engedményezett követelést nem közvetlenül az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől szerezte, a (2) bekezdés szerinti elszámolásban valamennyi fél együttműködik.” (8) Az elszámolási törvény „5. Az elszámolással kapcsolatos kötelezettséget érintő egyéb szabályok” című alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvénytől eltérően az e törvény szerinti elszámolással összefüggésben a jelzálog-hitelintézet a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménytől megvásárolhatja a természetes személlyel szemben fennálló olyan követelést, mely követelés kötelezettjének a jelzálog-hitelintézetjelzáloghitelt nyújtott.” (9) Az elszámolási törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 5. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódóan adott kedvezményt csak azt követően érvényesítheti, hogy a fogyasztói követelést a gyűjtőszámlahitel terhére az (1) bekezdés szerint már nem lehet elszámolni.”

12. szám


(10) Az elszámolási törvény a következő 8/A. alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:

„8/A. Az elszámolás eltérő szabályai az áthidaló kölcsönnel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén

(11)

(12)

(13)

(14)

12/A. § (1) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény alapján az áthidaló kölcsön terhére teljesített törlesztőrészletek tekintetében és azok megfizetésének időszaka alatt az 5. § (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását, gyűjtőszámlahitel esetén az ennek terhére történő elszámolását követően elsősorban az áthidaló kölcsön, ennek fennmaradó részét pedig azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez az áthidaló kölcsön kapcsolódik. (2) A devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt a részét, amely az áthidaló kölcsön terhére számolandó el, az MNB rendeletében meghatározott időpontban érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.” Az elszámolási törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitelvagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi intézménynek az elszámolást 2015. március 1. napja és 2015. április 30. napja között kell a fogyasztó részére megküldenie. Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. március 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap. (2) A forint alapú, továbbá deviza alapúnak nem minősülő deviza hitelvagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi intézménynek az elszámolást 2015. augusztus 1. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztó részére megküldenie. Ha a pénzügyi intézmény vagy a Felügyelet által e törvény vagy a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap. (3) A pénzügyi intézménynek a 10. § (3) bekezdésben meghatározott esetben 2015. november 30-áig kell megküldenie az elszámolást a fogyasztónak. (4) A pénzügyi intézménynek a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben 2016. február 28. napjáig kell az elszámolást a Nemzeti Eszközkezelőnek megküldenie. (5) E § alkalmazásában a polgári peres eljárás befejezésének időpontja a bíróság eljárást befejező határozata jogerőre emelkedésének napja, ha felülvizsgálati kérelem előterjesztésére került sor, a felülvizsgálati eljárás során hozott, eljárást befejező határozat közlésének napja.” Az elszámolási törvény 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a pénzügyi intézmény bármely adós, kezes vagy zálogkötelezett részére az elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, az adós, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.” Az elszámolási törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Ha e rendelkezés hatálybalépése előtt a fogyasztói kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettség megszűnt, és az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó javára, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri vagy közölnie kell, hogy az összeget a bankfiókban történő készpénzfizetés útján veszi át. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél vagy – ha a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben a fogyasztó adatainak korábbi átadása alapján a pénzügyi intézmény által ismerten – a pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynél fizetési számlával rendelkezik, a javára fizetendő összeget e fizetési számlán kell jóváírni. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél több fizetési számlával rendelkezik, úgy a pénzügyi intézmény a fizetendő összeget a fogyasztó számára legkedvezőbb kondíciókkal vezetett fizetési számlán köteles jóváírni. (1a) A pénzügyi intézménynek az (1) bekezdés szerinti a) átutalás iránt a fizetési számlaszám bejelentésétől számított, b) jóváírás iránt az elszámolás megküldésétől számított 15 napon belül kell intézkednie.” Az elszámolási törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tudomásszerzés időpontja) „a) ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap,”

2552


12. szám

(15) Az elszámolási törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére – a 21. § (1) és (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.” (16) Az elszámolási törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni és azt a pénzügyi intézmény az annak beérkezését követő 60 napon belül köteles megválaszolni.” (17) Az elszámolási törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság – a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság – illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; ha a fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagy a fogyasztónak belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a pénzügyi intézmény székhelye alapítja meg.” (18) Az elszámolási törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság – ha az MNB ilyen segédprogramot jóváhagyott – az MNB által jóváhagyott ellenőrző segédprogram alkalmazásával, illetve kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.” (19) Az elszámolási törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.” (20) Az elszámolási törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.” (21) Az elszámolási törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény a) 16. § (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig, b) 16. § (2) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokban a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell az eljárást folytatni, kivéve az (5) bekezdésben meghatározott esetet. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli. (2) Ha 2014. december 31-ig az eljárás folytatására az (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor, a felfüggesztés tartama e törvény erejénél fogva a felülvizsgált elszámolás bejelentéséig meghosszabbodik. (3) Ha 2015. december 31-ig az eljárás folytatására az (1) bekezdés b) pontja alapján nem kerülhet sor, a felfüggesztés tartama e törvény erejénél fogva a felülvizsgált elszámolás bejelentéséig meghosszabbodik. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a felfüggesztés időtartamának meghosszabbodásáról a feleket nem kell értesíteni, az eljárást a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell folytatni, kivéve az (5) bekezdésben meghatározott esetet. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli.

12. szám


(5) Ha az (1), illetve a (4) bekezdés szerint folytatandó felfiggesztett eljárások tárgyát képező fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatosan végrehajtási eljárás is indult, és ennek a végrehajtási eljárásnak a folytatására a 41. § és 42. § alapján az (1) bekezdésben, illetve a (4) bekezdésben meghatározott időpontnál előbb sor kerül, akkor az eljárást a végrehajtási eljárás folytatása tényének bejelentését követő harmincadik napot követően folytatni kell. A végrehajtási eljárás folytatása tényét a fogyasztó fél ellenfelének kell bejelentenie, a fogyasztó bejelentheti. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli. (6) Felülvizsgált elszámolásnak minősül az elszámolás, ha a) az e törvényben meghatározott időn belül a fogyasztó nem élt panasszal a pénzügyi intézmény felé az elszámolással szemben, vagy nem élt panasszal arra hivatkozással, hogy a pénzügyi intézmény nem számolt el vele, b) az e törvényben meghatározott határidőn belül a fogyasztó nem kezdeményezte a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, c) az e törvényben meghatározott határidőn belül a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény nem kezdeményezte a 23. § (1) bekezdése szerinti nemperes eljárást vagy a 23. § (2) bekezdése szerinti peres eljárást, d) a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által kezdeményezett 23. § (1) bekezdése szerinti nemperes eljárást vagy a 23. § (2) bekezdése szerinti peres eljárást befejező határozat jogerőre emelkedett.” (22) Az elszámolási törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „39. § Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján felfüggesztett eljárásban a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani – vagy ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye – az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül a 37. § (1) bekezdésben részletezett feltételeknek megfelelő módon nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.” (23) Az elszámolási törvény 41. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a végrehajtást elrendelő bírósághoz, közjegyzőhöz való beérkezésekor a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, és az elszámolás eredményeképpen a végrehajtást kérő követelése a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemtől eltér, a végrehajtást kérő köteles az elszámolás eredményének megfelelő tartalmú módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet – a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályok szerint és kellő példányszámban – az elszámolás előterjesztésével egyidejűleg előterjeszteni; avagy ha az elszámolás eredményeképpen követelése már nem áll fenn, akkor a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet köteles visszavonni. Ezek elmulasztása esetén a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. Ha a végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, de annak a végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor, a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtást kérő által előterjesztett elszámolást a végrehajtható okirat mellékleteként a végrehajtónak megküldi.” (24) Az elszámolási törvény 41. §-a a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(12) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés megküldésekor a végrehajtás elrendelésére már sor került, a végrehajtó munkadíja az elszámolás alapján végrehajtandó főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez igazodik, ha az így megállapított végrehajtási ügyérték alacsonyabb, mint a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeg. E bekezdés alkalmazása szempontjából elszámolásnak kell tekinteni azt is, ha a fogyasztónak a végrehajtást kérővel szemben olyan követelése áll fenn, melyet a végrehajtást kérőnek a 17. § (1) bekezdése alapján a fogyasztónak meg kell fizetnie és a végrehajtást kérő a fogyasztó e követelését a végrehajtással érintett követelésbe beszámítja; ha a végrehajtást kérő erről nyilatkozik. (13) A behajtási jutalék számítása szempontjából nem tekinthető behajtott összegnek az az összeg, amellyel a végrehajtást kérő a végrehajtandó követelést a (12) bekezdés szerinti elszámolással csökkentette. (14) Ha a végrehajtást kérő a végrehajtandó követelést a (12) bekezdés szerinti elszámolással csökkentette, annak az összegnek a tekintetében, amellyel a végrehajtandó követelés csökkent, a végrehajtót nem illeti meg a Vht. 34. § (5) bekezdésében szerint őt a végrehajtás foganatosításáért megillető összeg.”

2554

17. §

18. §


12. szám

(25) Az elszámolási törvény a) 37. § (2) bekezdésében a „2013. V. törvény” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény” szöveg, b) 41. § (2) bekezdésében az „1994. évi LIII. évi” szövegrész helyébe az „1994. évi LIII.” szöveg, c) 41. § (6) bekezdésében a „2014. évi XXXVIII. évi” szövegrész helyébe a „2014. évi XXXVIII.” szöveg, d) 41. § (11) bekezdésében az „1994. LIII. törvény” szövegrész helyébe az „1994. évi LIII. törvény” szöveg lép. (1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás helyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.” (2) A Tétv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás helyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.” (3) A Tétv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.” (4) A Tétv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.”

(1) Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 265. §-a, 267. §-a, 271. § (4)–(7) bekezdése, 279. § (4)–(12) bekezdése, 280. §-a, 283. §-a és 284. §-a. (2) Hatályát veszti az elszámolási törvény 46. § d) pontja.

19. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–5. §, a 6. § (2) és (4) bekezdése, a 7–11. §, a 13–15. §, a 17. § és a 18. § 2015. február 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,




1. melléklet a 2014. évi LXXVIII. törvényhez Az Fhtv. 3. melléklet I. pont 2.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2. A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok.) „2.3. a hitelező által kínált jelzáloghitelek típusai, a rögzített és a változó kamatozású hitelek közötti különbségek rövid ismertetésével beleértve a fogyasztót érintő hatásokat; alkalmazása esetén kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató,”

12. szám


A nemzetgazdasági miniszter 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelete az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatok 1. § E rendelet hatálybalépését követően a) a 059162. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség pénzeszközök betétként elhelyezésére és a 098172. Követelés betétek megszüntetésére nyilvántartási számlák egyenlegét a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával és a 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben meg kell szüntetni, b) a 059161. Pénzeszközök betétként elhelyezése előirányzata és a 098171. Betétek megszüntetése előirányzata nyilvántartási számlák egyenlegét a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben a betétek 2014. évi elhelyezéséből és annak megszüntetéséből származó összeggel le kell csökkenteni. 2. §

(1) Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet alapján elkészített rendező mérlegben az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról az előlegek közé átvezetett összegeket, valamint az abban kimutatott helyi adó túlfizetéseket – ha 2014. december 31-éig nem kerültek kivezetésre – 2015. január 1-jétől az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 2014. december 31-én hatályos 10. § (2) és (4) bekezdése szerint kell könyvelni. (2) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során nem lehet megnyitni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (13) bekezdés b) pontjában meghatározott rovatokhoz kapcsolódóan vezetett azon nyilvántartási számlák 2014. évi záró egyenlegét, amelyek esetén a 2014. évben hatályos szabályok alapján követelést a teljesítést megelőzően is nyilvántartásba lehetett venni. (3) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 331. Kincstáron kívüli forintszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 3311. Kincstáron kívüli forintszámlák és a 3318. Kincstáron kívüli forintszámlák értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon, a 332. Kincstári forintszámlák számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 3312. Kincstárban vezetett forintszámlák könyvviteli számlán, a 333. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 332. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin kell megnyitni. (4) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 34. Idegen pénzeszközök számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 33. Forintszámlák és devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin, a 368. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások könyvviteli számla záró egyenlegét a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok és a 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számlákon kell megnyitni. (5) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a) a 36514. Foglalkoztatottaknak adott előlegek könyvviteli számla záró egyenlegét a 36515. Foglalkoztatottaknak adott előlegek könyvviteli számlán, b) a 36515. Egyéb adott előlegek könyvviteli számla záró egyenlegét a 36514. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek és a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlákon, c) a 365184. Foglalkoztatottaknak adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számla záró egyenlegét a 365185. Foglalkoztatottaknak adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlán, d) a 365185. Egyéb adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számla záró egyenlegét a 365184. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása és a 3651856. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon kell megnyitni.

2556


12. szám

(6) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számla záró egyenlegében a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése miatt a társaságnak ténylegesen átadott eszközök értékeként kimutatott összeget ezen a könyvviteli számlán kell megnyitni, és azt a nyitást követően a 3658. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök könyvviteli számláira kell átkönyvelni. (7) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a) a 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 055122. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, b) a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 05892. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, c) a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség forgatási célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kincstárjegyek beváltására és a 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, d) a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számlán, e) a 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség belföldi kötvények beváltására és a 0591262. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, f ) a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére nyilvántartási számla záró egyenlegét a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek és a 059252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek nyilvántartási számlán, g) a 094102. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 094102. Követelés biztosító által fizetett kártérítésre és a 094112. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számlán, h) a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, a 09632. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09642. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán, i) a 09632. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09652. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számlán, j) a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, a 09732. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09742. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán, k) a 09732. Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09752. Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számlán kell megnyitni. (8) A könyvviteli és nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a (3)–(7) bekezdésekben nem nevesített megváltozó elnevezésű könyvviteli és nyilvántartási számlákat a 2014. december 31-én azonos számmal lezárt könyvviteli és nyilvántartási számlákon kell megnyitni. Ha a könyvviteli számla az egységes számlatükör 2015. évi módosításával részletesebb – több könyvviteli számlával alábontott –, a nyitást a részletesen alábontott könyvviteli számlákra kell elvégezni.

12. szám


(9) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitását követően a váltóval rendelkező helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak el kell végeznie az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (10) bekezdése szerinti elszámolást.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 4. § (2) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § és a 2. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

4. §

(1) Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. § Az R. 1. 1. melléklet I. fejezet B), D), I) és K) címeinek címében a „költségvetési évet követő években esedékes” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követően esedékes” szöveg, 2. 1. melléklet I. fejezet K) cím 1–4. pontjában a „költségvetési évet követő években esedékes” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követően esedékes” szöveg, 3. 1. melléklet III. fejezet Növekedések J) címének címében a „bérleti dj” szövegrész helyébe a „bérleti díj” szöveg, 4. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések I) címének címében a „Tárgyévben használatba vett” szövegrész helyébe a „Használatba vett” szöveg, 5. 1. melléklet IX. fejezet A) cím 9. pontjában az „1. pontja szerint” szövegrész helyébe az „1. pontja és e cím 5. pont b) alpontja szerint” szöveg, 6. 1. melléklet IX. fejezet A) cím 11. pontjában az „1. pontja szerint” szövegrész helyébe az „1. pontja és e cím 5. pont b) alpontja szerint” szöveg lép. 6. §

(1) Hatályát veszti az R. 1. melléklet XI. fejezet D) cím 4. pontja. (2) Hatályát veszti az R. 1. melléklet VII. fejezet AB) címe.

7. § Hatályát veszti az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet.



2558


12. szám

1. melléklet a 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelethez 1. Az R. 1. melléklet II. fejezet A) Vásárlás elszámolása cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „8. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerint a) Kötelezettségként

T853

–

K4213

b) Teljesítésként

T4213

–

K32/33”

2. Az R. 1. melléklet II. fejezet A) Vásárlás elszámolása cím 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „9. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamnyereség a költségvetési számvitel szerint: a 3. pont a) alpontja szerintiek fordítottjaként” 3. Az R. 1. melléklet III. fejezet Növekedések K) Bérbe adott, használatba adott eszközön a bérlő, használó által ingyenesen végzett felújítás elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „K) Bérbe adott, használatba adott eszközön a bérlő, használó által ingyenesen végzett felújítás elszámolása Az e fejezet Növekedések A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 11/121-141. könyvviteli számlák helyett a 152. könyvviteli számlát és a K351. rovat helyett a K67. rovatot kell használni.” 4. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések F) Térítés nélküli átadás elszámolása cím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2. Általános forgalmi adó elszámolása a pénzügyi számvitel szerint, ha az átadó nem hárítja át az átvevőre

T843

–

K3642

3. Általános forgalmi adó elszámolása a költségvetési számvitel szerint, ha az átadó áthárítja az átvevőre a) Követelésként

T094062

–

K004


T005

–

K094063”

5. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések G) Hiányzó, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, kiselejtezett tárgyi eszközök elszámolása cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Eszköz kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T118-158 T119-149

–

K11/121-151”

6. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések A) Részesedések vásárlásának elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Vásárlás esedékessé válása a költségvetési számvitel szerint

T05652 T0022

–

K0021 K05652”

7. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések C) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása elszámolása cím 1-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint

a) A névértékig

T0021

–

K059121/ 059123/05921/059 22(2)

b) A névérték és a vételár különbözete

T0021

–

K053542

12. szám


2. Vásárlás esedékessé válása a költségvetési számvitel szerint

a) A felhalmozott kamat nélkül

T059121/ 059123/05921/059 22(2) T0022

–

K0021 K059121/ 059123/05921/059 22(2)

b) A névérték és a vételár különbözete a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkenésként

T053542

–

K0021

c) A névérték és a vételár különbözete kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

végleges

T0022

–

K053542

d) A vételáron kívüli felhalmozott kamat kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

végleges

T0022

–

K053532


T17/24

–

K4219


T853

–

K4213

c) A vételáron kívüli felhalmozott kamat

T851

–

K4213


T059121/ 059123/05921/059 22(3)

–

K003


T053543

–

K003


T053533

–

K003


T4219

–

K32/33


T4213

–

K32/33


T4213

–

K32/33

3. Vásárlás esedékessé válása a pénzügyi számvitel szerint

4. Értékpapír megvásárlása a költségvetési számvitel szerint

5. Értékpapír megvásárlása a pénzügyi számvitel szerint

6. A megvásárolt értékpapír után kapott kamat elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Követelésként

T094082

–

K0041


T005

–

K094083

7. A megvásárolt értékpapír után kapott kamat elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a) Követelésként

T3514

–

K932


T32/33

–

K3514”

2560


12. szám

8. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Csökkenések A) Részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése elszámolása cím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2. Értékesítés a költségvetési számvitel szerint a) Értékesítés bevétele (legfeljebb a könyv szerinti értékig) követelésként

T0954/098121/098 123/09821/ 09822(2)

–

K0041

b) Értékesítés bevétele (legfeljebb a könyv szerinti értékig) teljesítésként

T005

–

K0954/ 098121/ 098123/09821/098 22(3)

c) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az eladási árban elismert kamat követelésként

T094082

–

K0041

d) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az eladási árban elismert kamat teljesítésként

T005

–

K094083

e) A könyv szerinti érték és az eladási árban elismert kamat feletti nyereség jellegű különbözet követelésként

T094092

–

K0041

f) A könyv szerinti érték és az eladási árban elismert kamat feletti nyereség jellegű különbözet teljesítésként

T005

–

K094093

a) Értékesítés bevétele (legfeljebb a könyv szerinti értékig) követelésként

T3515/3518

–

K16/17/24

b) Értékesítés bevétele (legfeljebb a könyv szerinti értékig) teljesítésként

T32/33

–

K3515/3518

c) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az eladási árban elismert kamat követelésként

T3514

–

K932

d) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az eladási árban elismert kamat teljesítésként

T32/33

–

K3514

e) A könyv szerinti érték és az eladási árban elismert kamat feletti nyereség jellegű különbözet követelésként

T3514

–

K933

f) A könyv szerinti érték és az eladási árban elismert kamat feletti nyereség jellegű különbözet teljesítésként

T32/33

–

K3514

g) A könyv szerinti érték és az értékesítési bevétel közötti veszteség jellegű különbözet elszámolása

T853

–

K16/17/24”

3. Értékesítés a pénzügyi számvitel szerint

9. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Egyéb gazdasági események C) Külföldi pénzeszközben fennálló részesedések, értékpapírok év végi értékelésének elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Külföldi pénzeszközben fennálló részesedések, értékpapírok év végi értékelésének elszámolása 1. Árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerint

T494

–

K16/17/24

2. Árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerint

T16/17/24

–

K494

3. Árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerint, ha a 494. számla egyenlege veszteség jellegű

T853

–

K494

12. szám


4. Árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerint, ha a 494. számla egyenlege nyereség jellegű

T494

–

K933”

10. Az R. 1. melléklet V. fejezet Növekedések A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolása cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint a) Készletre vétel nettó összegben (előleggel együtt)

T211/212

–

K4213

b) Beszerzéssel egyidejű anyagfelhasználás elszámolása nettó összegben (előleggel együtt)

T51 T6/7

–

K4213 K591

c) Előleg rendezése

T4213

–

K36513

d) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)

T3641

–

K4213

e) Előleg utáni levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése

T4213

–

K3641

f) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)

T843

–

K4213

g) Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése

T4213

–

K843”

11. Az R. 1. melléklet V. fejezet Növekedések A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolása cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyam-különbözet a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint: a II. fejezet A) Vásárlás elszámolása 7-10. pontja szerint” „12. Az R. 1. melléklet V. fejezet Növekedések B) Raktári többlet elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „B) Raktári többlet elszámolása 1. Anyagok raktári többlete a pénzügyi számvitel szerint

T211

–

K9423

2. Áruk raktári többlete a pénzügyi számvitel szerint

T212

–

K9423

3. Időbeli elhatárolás a pénzügyi számvitel szerint

T9423

–

K443”

„13. Az R. 1. melléklet V. fejezet Növekedések D) Követelés fejében átvett készletek elszámolása cím címe helyébe a következő cím lép: „D) Követelés fejében átvett készletek elszámolása csődeljárás, felszámolási eljárás, végrehajtási eljárás során” 14. Az R. 1. melléklet V. fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Könyv szerinti érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T813

–

K211/212”

15. Az R. 1. melléklet VI. fejezet Csökkenések A) Késztermékek értékesítésének elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Késztermék kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T571 T6/7

–

K232 K591”

2562


12. szám

16. Az R. 1. melléklet VII. fejezet A) Hosszú lejáratú betétek elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „A) Hosszú lejáratú betétek elszámolása 1. Betételhelyezés a költségvetési számvitel szerint

T059163

–

K003

2. Betételhelyezés a pénzügyi számvitel szerint

T311/312

–

K32/33

a) Követelésként (amennyiben korábban nem került előírásra)

T094082

–

K0041


T005

–

K094083

a) Követelésként

T3514

–

K932


T311/312

–

K3514

3. A kamat jóváírása a költségvetési számvitel szerint

4. A kamat jóváírása a pénzügyi számvitel szerint

5. A jóváírt és tőkésített kamat könyvelése betétnövekményként: az 1. pont szerint. 6. Betét megszüntetés a költségvetési számvitel szerint

T005

–

K098173

7. Betét megszüntetés a pénzügyi számvitel szerint

T32/33

–

K311/312”

17. Az R. 1. melléklet VII. fejezet D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 2. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) Teljesítésként

T005

–

K09811/ 09824(3)”

18. Az R. 1. melléklet VII. fejezet D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Kamatrész (amennyiben korábban nyilvántartásba vételre került a kamat összege, illetve az eladási és visszavásárlási ár különbsége valódi penziós ügyletnél) elhatárolása

T372

–

K851”

19. Az R. 1. melléklet VII. fejezet E) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása, törlesztése, beváltása elszámolása cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Lejegyzés, ha a befolyt összeg nagyobb a névértéknél a pénzügyi számvitel szerint a) Lejegyzés névértéken

T32/33

–

K4219

b) Befolyt összeg és a névérték különbsége követelésként

T3514

–

K933

c) Befolyt összeg és a névérték különbsége teljesítésként

T32/33

–

K3514

d) Fizetendő kamat

T851

–

K4213

e) Kamatrész elhatárolása

T372

–

K851”

20. Az R. 1. melléklet VII. fejezet K) Idegen pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Idegen pénzeszközök bevételként történő átvezetésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a) Az idegen pénzeszköz kivezetéseként

T368

–

K34

12. szám


b) Követelésként

T351

–

K9

c) Teljesítésként

T32/33

–

K351”

21. Az R. 1. melléklet VII. fejezet L) Likviditási célú hitel napi záró egyenlegével kapcsolatos elszámolások cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A likviditási célú hitel napi záró állománya csökkenésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T4219

–

K3311”

22. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása cím 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. Az elszámoláskor benyújtott szállítói számla a költségvetési számvitel szerint a) Nettó összeg kötelezettségként

kötelezettségvállalásként,

más

fizetési

T0022

–

K051232

b) Általános forgalmi adó kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T0022

–

K053512

c) Kifizetőt terhelő közterhek kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T0022

–

K0522

d) Nettó összeg teljesítésként

T051233

–

K003

e) Általános forgalmi adó teljesítésként

T053513

–

K003

4. Az elszámoláskor benyújtott szállítói számla alapján a pénzügyi számvitel szerint a) Nettó összeg kötelezettségként

T54/211 T6/7

–

K4211 K591

b) Levonható általános forgalmi adó kötelezettségként

T3641

–

K4213

c) Le nem vonható általános forgalmi adó kötelezettségként

T843

–

K4213

d) Kifizetőt terhelő közterhek kötelezettségként

T55 T6/7

–

K4212 K591

e) Nettó összeg teljesítésként

T4211

–

K32/33

f) Általános forgalmi adó teljesítésként

T4213

–

K32/33”

23. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Kapcsolódó tétel: az esetleges árfolyam-különbözetek, készletfelhasználás elszámolása.” 24. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet F) Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolás cím 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. Munkavállalónak kiadás elszámolása a számfejtéssel együtt a költségvetési számvitel szerint

T051(3)

–

K003

7. Munkavállalónak kiadás elszámolása a számfejtéssel együtt a pénzügyi számvitel szerint

T4211

–

K366”

2564


12. szám

25. Az R. 1. melléklet IX. fejezet A) Az önkormányzatnál cím 1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Teljesítésként (a ténylegesen kiutalt összeg, amely nem tartalmazza a kifizető által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összegét)

T005

–

K0911(3)”

26. Az R. 1. melléklet IX. fejezet A) Az önkormányzatnál cím a következő 12a. és 12b. ponttal egészül ki: „12a. Pénzforgalomban nem jelentkező (nettósított) költségvetési szervi törzsszámon számfejtett személyi juttatások egyéb befizetési kötelezettségének elszámolása a költségvetési számvitel szerint: a VII. fejezet B) Központi, irányító szervi támogatás elszámolása cím 1. pontja szerint 12b. Pénzforgalomban nem jelentkező (nettósított) költségvetési szervi törzsszámon számfejtett személyi juttatások egyéb befizetési kötelezettségének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint: a 10. pont szerint” 27 Az R. 1. melléklet IX. fejezet A) Az önkormányzatnál cím 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „13. Pénzforgalomban nem jelentkező önkormányzatot terhelő egyéb levonások (befizetési kötelezettségek) elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T0022

–

K05(2)

b) Kiadás teljesítésként

T05(3)

–

K003

c) Bevétel teljesítésként

T005

–

K0911(3)”

28. Az R. 1. melléklet IX. fejezet B) Az önkormányzat költségvetési szervénél cím a következő 8. és 9. ponttal egészül ki: „8. Pénzforgalomban nem jelentkező (nettósított) költségvetési szervi törzsszámon számfejtett személyi juttatások egyéb befizetési kötelezettségének elszámolása a költségvetési számvitel szerint: a 6. pont szerint azzal, hogy az a) alpontban a K2. helyett a K502. rovat használata szükséges 9. Pénzforgalomban nem jelentkező (nettósított) költségvetési szervi törzsszámon számfejtett személyi juttatások egyéb befizetési kötelezettségének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint: a 7. pont szerint” 29. Az R. 1. melléklet IX. fejezet D) Nettó finanszírozáshoz kapcsolódó forgótőke elszámolása cím 2. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) A havi nettósításban a helyi önkormányzatokat megillető támogatásból levont forgótőke visszapótlás elszámolása da) Kötelezettség teljesítéseként

T421

–

K3654

db) Követelés teljesítéseként

T3654

–

K3511/3518

dc) Kapcsolódó tétel: a forgótőkével fedezett kiadások kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként és annak teljesítéseként történő elszámolása a költségvetési számvitel szerint” 30. Az R. 1. melléklet X. fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím 6. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Az 5. pont szerint korábban elszámolt végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek teljesítéseként

T05(3)

–

K003”

31. Az R. 1. melléklet X. fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Teljesítésként (az 5. pont szerint korábban kötelezettségek és a követelés összevezetése)

elszámolt

T421

–

K3511/3512”

12. szám


32. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 11-14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „11. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a nem finanszírozónál kifizetett ellátások kifizetéseinek elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T3656

–

K332

12. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a nem finanszírozónál kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T332

–

K3656

13. Finanszírozó szervezetnél a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott, de általuk folyósított ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a finanszírozónál, a másik alap által kifizetett ellátások elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Kötelezettségvállalás (jogosultság megállapítása) a költségvetési számvitel szerint

T0021

–

K054(2)

b) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T054(2) T0022

–

K0021 K054(2)

c) A megtérítendő kifizetések elszámolása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által küldött értesítő alapján teljesítésként

T054(3)

–

K003

14. Finanszírozó szervezetnél a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott, de általuk folyósított ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a finanszírozónál, a másik alap által kifizetett ellátások elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a) Kötelezettségként

T843

–

K4214

b) A megtérítendő kifizetések elszámolása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által küldött értesítő alapján a pénzügyi számvitel szerint

T4214

–

K3676

c) A megtérítendő kifizetések társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felé történő megtérítése a pénzügyi számvitel szerint

T3676

–

K332”

33. Az R. 1. melléklet X. fejezet D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Önkormányzatnál az utalványok átadásának elszámolása az ellátottaknak a pénzügyi számvitel szerint

T4214

–

K366”

34. Az R. 1. melléklet X. fejezet D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása cím 6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Az önkormányzatok részére az utalványok elszámolása a költségvetési számvitel szerint

kiadásának

T055063

–

K003”

35. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Támogatás jóváírása a pénzügyi számvitel szerint

T3421

–

K368”

2566


12. szám

36. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. Kötelezettségvállalás, kötelezettség a kapott támogatás terhére a) A költségvetési számvitel szerint kötelezettségvállalás

T0021

–

K05(2)

b) A költségvetési számvitel szerint végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség

T05(2) T0022

–

K0021 K05(2)

c) A pénzügyi számvitel szerint kötelezettség

T1-8

–

K42”

37. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím a következő 6a. ponttal egészül ki: „6a. Támogatás felhasználása (kifizetés) a pénzügyi számvitel szerint a) A kötelezettség és a követelés összevezetéseként

T42

–

K3516/3517

b) Az idegen pénzeszközök kivezetéseként

T368

–

K3421”

38. Az R. 1. melléklet XII. fejezet C) Általános forgalmi adó elszámolás cím a következő 9a. ponttal egészül ki: „9a. Előzetesen felszámított és fizetendő általános forgalmi adó összevezetése

T3642

–

K3641”

39. Az R. 1. melléklet XII. fejezet F) Követelések értékvesztésének elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „F) Követelés értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása 1. Értékvesztés a költségvetési számvitel szerint

T0041

–

K09(2)

2. Értékvesztés a pénzügyi számvitel szerint

T843

–

K3581-3586

3. Értékvesztés visszaírása a költségvetési számvitel szerint

T09(2)

–

K0041

4. Értékvesztés visszaírása a pénzügyi számvitel szerint

T3581-3586

–

K923”

40. Az R. 1. melléklet XII. fejezet G) Utólagos elszámolásra kiadott összeg elszámolása cím 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: T1-2/3641/5/8 T6/7

„a) Kötelezettségként

–

K4213/4215-4218 K591”

41. Az R. 1. melléklet XII. fejezet H) Adott előlegek értékvesztésének és visszaírásának elszámolása cím 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Végleges kötelezettségként

kötelezettségvállalásként,

más

fizetési

T0022

–

K053552”

a) Követelésként

T094102

–

K0041

b) Bevétel teljesítésként

T005

–

K094103

42. Az R. 1. melléklet XII. fejezet a következő O) címmel egészül ki: „O) Kerekítési különbözet elszámolása 1. Kerekítési különbözet elszámolása költségvetési számvitel szerint

12. szám


c) Kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T0022

–

K053552

d) Kiadás teljesítéseként

T053553

–

K003

a) Követelésként

T3514

–

K923

b) Bevétel teljesítésként

T32/33

–

K3514

c) Kötelezettségként

T843

–

K4213

d) Kiadás teljesítésként

T4213

–

K32/33”

2. Kerekítési különbözet elszámolása pénzügyi számvitel szerint

43. Az R. 1. melléklet XII. fejezete a következő P) és Q) címmel egészül ki: „P) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása 1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerint a) Teljesítés csökkentéseként

T09(3)

–

K005

b) Követelés korrigálásaként

T004

–

K09(2)

2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint a) Bevétel csökkentésként

T9

–

K351

b) Követelés átvezetéseként kapott előlegbe

T351

–

K3671

3. Visszatérítés pénzforgalmi teljesítése

T3671

–

K32/22

4. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerint a) Teljesítés csökkentéseként

T003

–

K05(3)

b) Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkentéseként

T05(2)

–

K0022

5. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint a) Költség, ráfordítás, eszköz csökkentéseként

T42 T591

–

K1/2/5/8 K6/7

b) Kötelezettség átvezetéseként

T3651

–

K42


T32/22

–

K3651

Q) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évet követően történő visszatérülésének elszámolása 1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerint

T0022

–

K053552

2568


2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint

12. szám

T843

–

K4213

T053553

–

K003

T4213

–

K32/33

5. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerint

T094102

–

K004

6. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint

T3514

–

K923

7. Költségvetési kiadások pénzforgalmi elszámolása a költségvetési számvitel szerint

visszatérülésének

T005

–

K094103

8. Költségvetési kiadások pénzforgalmi elszámolása pénzügyi számvitel szerint


T32/33

–

K3514”

3. Költségvetési bevételek pénzforgalmi elszámolása a költségvetési számvitel szerint

visszatérítésének

4. Költségvetési bevételek pénzforgalmi elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

visszatérítésének

44. Az R. 1. melléklet XIII. fejezet 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „9. 492-es számla átvezetése (egyenlegtől függően)

T416/492

–

K492/416

10. Mérlegszámlák zárása

T493/1-4

–

K1-4/493”

–

K491/1-4”

45. Az R. 1. melléklet XIV. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A mérleg számlák nyitása

T1-4/491

46. Az R. 1. melléklet XV. fejezet B) Beolvadás illetve jogutód nélküli megszűnés esetén a jogutód, illetve az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szervnél cím 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „12. Az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint

T495 T413

–

K413 K495”

12. szám


2. melléklet a 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelethez 1. Az R. 1. melléklet I. fejezet A) A költségvetési és a pénzügyi számvitelben alkalmazott nyilvántartási és könyvviteli számlák használata összefoglalóan: cím helyébe a következő rendelkezés lép: „A) A költségvetési és a pénzügyi számvitelben alkalmazott nyilvántartási és könyvviteli számlák használata összefoglalóan: Jelleg

Gazdasági események hatása a főkönyvi számlára Növekedés Csökkenés EllenEllenEllen-számla T/K T/K T/K számla számla Nyilvántartási számlák: 006 T 006 K 006 K 006 T 006 K 006 K 006 T 006 K 006 K 006 T 006 K 006 K T 001 K 001 K ― 002 K 002 T 002 T T 003 K 003 K ―

Nyitás

Számla E/F

T/K

01 02 03 04 05(1)

E E E E E

T T T T

05(2) 05(3)

F E

09(1)

F

09(2) 09(3)

E F

― K ― ― T

― 004

―

―

1 Kivéve: 1(6) 1(8) 1(9)

E

T

491

E F F

T K K

491 491 491

2 2(8)

E F

T K

491 491

3 Kivéve: 318 3318 3328 358 363

E

T

491

F F F F E/F

K K K K

491 491 491 491

―

―

3642

F

36518 367

F F

― K K

― 491 491

4 Kivéve: 412 414 416

F

K

491

F F F

T/K T/K T/K

491 491 491

5

E

Kivéve: 571

―

―

F

572

F

―

―

6

E

―

―

―

―

Zárás Ellen-számla 006 006 006 006 001 002 003

K

001

T

001

T

001

T K

004 005

K T

004 005

K T

004 005

Könyvviteli számlák: 1. számlaosztály T

K

K

493

K T T

493 493 493

K T

K T

493 493

K

K

493

K K K K T/K

T T T T T/K

T T T T

493 493 493 493

K

T

― T

― 3641

K K 4. számlaosztály K

T T

T T

493 493

T

T

493

K K K 5. számlaosztály T

T T T

T/K T/K T/K

493 493 493

K

K

8

K

T

T/K

492

K

T

T

492

T 415 K K 2. számlaosztály T K 3. számlaosztály T

6. számlaosztály T

K T T

K

415

691-en keresztül átvezetés a 7. számlaosztályba

2570


7

E

―

―

8

E

―

―

―

―

―

―

9

F

001 002 003

E F

004 005

F E

006

F

T

05(2)

―

― 09(2)

― K

― 01-04

12. szám


K

591


K

492

9. számlaosztály K

T

Nyilvántartási ellenszámlák: T/K 05(1)/ 09(1) T K

T/K

05(1)/ 09(1)

T

492

T/K

K T

K T

05(1)/ 09(1) 05(2) 05(3)

K T

T K

T K

09(2) 09(3)

K

T

T

01-04”

2. Az R. 1. melléklet II. fejezet A) Vásárlás elszámolása cím 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó

T8434

–

K32/33”

3. Az R. 1. melléklet II. fejezet A) Vásárlás elszámolása cím 4. pont e) és f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „e) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)

T8434

–

K4216

f) Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése

T4216

–

K8434”

4. Az R. 1. melléklet II. fejezet C) Idegen eszközön végzett beruházások átadásának elszámolása címe helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Idegen eszközön végzett beruházások átadásának elszámolása Beruházás átadás a pénzügyi számvitel szerint

T863

–

K151”

5. Az R. 1. melléklet III. fejezet Növekedések G) Pénzügyi lízing során átvett immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó

T8434

–

K4213”

6. Az R. 1. melléklet III. fejezet Növekedések L) Idegen eszközön végzett felújítások átadásának elszámolása címe helyébe a következő rendelkezés lép: „L) Idegen eszközön végzett felújítások átadásának elszámolása Felújítás átadás a pénzügyi számvitel szerint

T863

–

K152”

7. Az R. 1. melléklet III. fejezet Növekedések M) Követelés fejében átvett immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Az átadó oldaláról

T094112

–

K0041”

8. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések C) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Terven felüli értékcsökkenés a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K118-158”

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2571 9. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések E) Apportba adás elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„E) Apportba adás elszámolása 1. Bruttó érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T864

–

K11/121-151

2. Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T118-158 T119-149

–

K864

3. Értékhelyesbítés kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T415

–

K116-146

a) Átadáskor

T36582/36584

–

K9423

b) Cégbírósági bejegyzéskor

T161-163

–

K36582/36584”

4. Átadás a pénzügyi számvitel szerint

10. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések F) Térítés nélküli átadás elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Általános forgalmi adó elszámolása a pénzügyi számvitel szerint, ha az átadó nem hárítja át az átvevőre

T8434

–

K3642”

11. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések G) Hiányzó, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, kiselejtezett tárgyi eszközök elszámolása cím 6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Követelésként

T3514

–

K9232”

12. Az R. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések J) Koncesszióba, vagyonkezelésbe adás elszámolása államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Értékhelyesbítés átvezetése a pénzügyi számvitel szerint

T415 T186

–

K116-146 K415”

13. Az R. 1. melléklet III. fejezet Tárgyi eszközök fenntartása A) Idegen kivitelezésben elvégzett karbantartás elszámolása cím 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó

T8434

–

K4213”

14. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések A) Részesedések vásárlásának elszámolása cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Vásárlás esedékessé válása a pénzügyi számvitel szerint

T161-163/165/ 241

–

K4216/4219”

15. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések B) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Befizetés esedékessé válása a pénzügyi számvitel szerint

T36581/36583

–

K4216”

16. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések B) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor cím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. Állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor a pénzügyi számvitel szerint

T161-163/165

–

K36581/36583”

17. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Növekedések C) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása elszámolása cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A névértékig

T0021

–

K059121/ 059122/05921/059 22(2)”

2572


12. szám


„a) A felhalmozott kamat nélkül

T059121/ 059122/05921/059 22(2) T0022

–

K0021 K059121/ 059122/05921/059 22(2)”


„a) A felhalmozott kamat nélkül

T059121/ 059122/05921/059 22(3)

–

K003”

20. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Csökkenések B) Részesedés, értékpapír térítés nélküli átadásának elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „B) Részesedés, értékpapír térítés nélküli átadásának elszámolása 1. Átadás a pénzügyi számvitel szerint

T863

–

K16/17/24

2. Az átadott részesedés, értékpapír elszámolt értékvesztésének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T168/178/ 2481/2482

–

K863”

21. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Csökkenések C) Részesedések, értékpapírok apportba adása elszámolása cím 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Könyv szerinti érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T864

–

K16/17/24”

22. Az R. 1. melléklet IV. fejezet Egyéb gazdasági események B) Átalakuláskor a részesedések növekedése elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „B) Átalakuláskor a részesedések növekedése elszámolása 1. Régi részesedés könyv szerinti értéke kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T862

–

K16/241

2. Új részesedés bekerülési értéke

T16/241

–

K94231”

23. Az R. 1. melléklet V. fejezet Növekedések A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolása cím 4. pont f) és g) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „f) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)

T8434

–

K4213

g) Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése

T4213

–

K8434”

24. Az R. 1. melléklet V. fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása cím 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Nettó érték

T3514

–

K912/9232”

25. Az R. 1. melléklet V. fejezet Csökkenések E) Apportba adás elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Könyv szerinti érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerint

T864

–

K211/212”

12. szám


26. Az R. 1. melléklet V. fejezet Csökkenések F) Anyagok, áruk térítés nélküli átadásának elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Átadás a pénzügyi számvitel szerint

T863

–

K211/212”

27. Az R. 1. melléklet V. fejezet Csökkenések G) Értékvesztés elszámolása címe helyébe a következő rendelkezés lép: „G) Értékvesztés elszámolása Értékvesztés a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K218/228”

28. Az R. 1. melléklet VI. fejezet Csökkenések E) Apportba adás elszámolása cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Ráfordítás elszámolása

T864

–

K232”

29. Az R. 1. melléklet VI. fejezet Csökkenések F) Késztermékek térítés nélküli átadásának elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T863

–

K232”

30. Az R. 1. melléklet VI. fejezet Csökkenések G) Értékvesztés elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K238”

31. Az R. 1. melléklet VII. fejezet A) Hosszú lejáratú betétek elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „A) Lekötött bankbetétek elszámolása 1. Lekötött bankbetét elhelyezése a költségvetési számvitel szerint

T059163

–

K003

2. Lekötött bankbetét elhelyezése a pénzügyi számvitel szerint

T311/312

–

K32/33

a) Követelésként (amennyiben korábban nem került előírásra)

T094082

–

K0041


T005

–

K094083

a) Követelésként

T3514

–

K932


T311/312

–

K3514

3. A kamat jóváírása a költségvetési számvitel szerint

4. A kamat jóváírása a pénzügyi számvitel szerint

5. A jóváírt és tőkésített kamat könyvelése betétnövekményként: az 1. pont szerint. 6. Lekötött bankbetét megszüntetése a költségvetési számvitel szerint

T005

–

K098173

7. Lekötött bankbetét megszüntetése a pénzügyi számvitel szerint

T32/33

–

K311/312”

32. Az R. 1. melléklet VII. fejezet B) Központi, irányító szervi támogatás elszámolása cím 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Kötelezettségként

T8434

–

K4219”

2574


12. szám

33. Az R. 1. melléklet VII. fejezet B) Központi, irányító szervi támogatás elszámolása cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Központi, irányító szervi támogatás elszámolása a fejezeti elszámolási számlán (kincstári körben) a pénzügyi számvitel szerint a) Jóváírásként

T331

–

K361


T361

–

K331”

34. Az R. 1. melléklet VII. fejezet D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Tőkeösszeg (eladási ár)

T0021

–

K05911/ 05924/ 05925(2)”

35. Az R. 1. melléklet VII. fejezet D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Hitel, kölcsön jóváírása (eladás valódi penziós ügyletnél) a költségvetési számvitel szerint

a) Tőkeösszeg (eladási ár) végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T05911/ 05924/ 05925(2) T0022

–

K0021 K05911/ 05924/ 05925(2)

b) Kamatrész (amennyiben korábban nyilvántartásba vételre került a kamat összege, illetve az eladási és visszavásárlási ár különbsége valódi penziós ügyletnél) végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T053532 T0022

–

K0021 K053532

c) Követelésként

T09811/ 09824/ 09825(2)

–

K0041

d) Teljesítésként

T005

–

K09811/ 09824/ 09825(3)”

36. Az R. 1. melléklet VII. fejezet D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Visszafizetés (visszavásárlás tőkeösszegig (eredeti eladási árig)

valódi

penziós

ügyletnél)

a

T05911/ 05924/ 05925(3)

–

K003”

37. Az R. 1. melléklet VII. fejezet E) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása, törlesztése, beváltása elszámolása cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Visszafizetendő névérték

T0021

–

K059123/ 059124/ 059125/ 059126/ 05923(2)”

12. szám


38. Az R. 1. melléklet VII. fejezet E) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása, törlesztése, beváltása elszámolása cím 2. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) Névérték végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T059123/ 059124/ 059125/ 059126/ 05923(2) T0022

–

K0021 K059123/ 059124/ 059125/ 059126/ 05923(2)”

39. Az R. 1. melléklet VII. fejezet E) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása, törlesztése, beváltása elszámolása cím 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Értékpapír beváltásának elszámolása a költségvetési számvitel szerint

T059123/ 059124/ 059125/ 059126/ 05923(3)

–

K003”

40. Az R. 1. melléklet VII. fejezet F) Forint készpénzfelvétel elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „F) Forint készpénzfelvétel elszámolása 1. Felvett pénzösszeg a pénzügyi számvitel szerint

T321

–

K361

2. Felvett pénzösszeg terhelési értesítő alapján a pénzügyi számvitel szerint

T361

–

K331”

41. Az R. 1. melléklet VII. fejezet G) Forint elektronikus pénzeszköz feltöltés elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „G) Forint elektronikus pénzeszköz feltöltés elszámolása 1. Elektronikus pénzeszköz feltöltése a számlakivonat alapján a pénzügyi számvitel szerint

T361

–

K33

2. Feltöltött pénzösszeg az elektronikus pénzeszköz kibocsátója értesítése alapján a pénzügyi számvitel szerint

T323

–

K361”

42. Az R. 1. melléklet VII. fejezet H) Deviza átutalás elszámolása devizaszámláról forintszámlára cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. Átutalt pénzösszeg nyilvántartási árfolyamon a pénzügyi számvitel szerint

T361

–

K332

2. Átutalt pénzösszeg jóváírási értesítő alapján a pénzügyi számvitel szerint

T331

–

K361”

43. Az R. 1. melléklet VII. fejezet K) Idegen pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások címe helyébe a következő rendelkezés lép: „K) Letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások 1. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok jóváírása, befizetése a pénzügyi számvitel szerint

T32/33

–

K3678

2. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok kifizetése a pénzügyi számvitel szerint

T3678

–

K32/33

2576


12. szám

3. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok bevételként történő átvezetésének elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Követelésként

T09(2)

–

K0041


T005

–

K09(3)

4. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok bevételként történő átvezetésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a) Követelésként

T351

–

K9


T3678

–

K351”

44. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet A) Illetményelőleg folyósítása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „A) Illetményelőleg folyósítása Illetményelőleg a pénzügyi számvitel szerint

T36515

–

K32/33”

45. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet B) A személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásai cím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. Illetményelőleg rendezése a pénzügyi számvitel szerint

T4211

–

K36515”

46. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet B) A személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásai cím 6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Követelés teljesítéseként

T005

–

K094113”

47. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet C) Megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása cím 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. Kifizetőhelyi költségtérítés elszámolása költségvetési számvitel szerint a) Követelésként

T094112

–

K0041


T005

–

K094113

a) Követelésként

T3514

–

K9232


T3657

–

K3514”

4. Kifizetőhelyi költségtérítés elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

48. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet D) December havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. December havi személyi juttatások decemberi kifizetése a pénzügyi számvitel szerint

T3661

–

K32/33”

49. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet D) December havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. December havi kifizetőhelyi költségtérítés elhatárolása a pénzügyi számvitel szerint

T371

–

K9232”

12. szám


50. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet D) December havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „8. December havi személyi juttatások decemberi kifizetése rendezése a pénzügyi számvitel szerint

T4211

–

K3661”

51. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. Munkavállalónak utólagos elszámolásra elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

kiadott

előleg

2. Az előleggel való elszámolás a pénzügyi számvitel szerint

T36515

–

K32/33

T32/33

–

K36515”

52. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása cím 4. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Le nem vonható általános forgalmi adó kötelezettségként

T8434

–

K4213”

53. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet F) Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolás cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Szállítói számla kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint

T3662

–

K32/33”

54. Az R. 1. melléklet VIII. fejezet F) Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolás cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Munkavállalónak kiadás elszámolása a számfejtéssel együtt a pénzügyi számvitel szerint

T4211

–

K3662”

55. Az R. 1. melléklet IX. fejezet A) Az önkormányzatnál cím 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Teljesítésként (a ténylegesen kiutalt összeg, amely nem tartalmazza a kifizető által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összegét)

T331

–

K3511”

56. Az R. 1. melléklet IX. fejezet A) Az önkormányzatnál cím 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Kötelezettségként (irányító szervi támogatás)

T8434

–

K4219”

57. Az R. 1. melléklet IX. fejezet C) Nettó finanszírozás elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Nettó finanszírozás elszámolása a Kincstárnál a pénzügyi számvitel szerint a) A helyi önkormányzatokat megillető támogatások lebonyolítási számlán történő jóváírásának elszámolása

T3312

–

K3672

b) Megelőlegezett, kifizetőt terhelő családtámogatási ellátások elszámolása

T3312

–

K3657

c) Közteher és egyéb fizetési kötelezettség (munkáltatót terhelő, munkavállalótól levont adó és járulékok stb.) teljesítése

T3672

–

K3312

d) A nettósítás során a helyi önkormányzatokat megillető támogatásból levont forgótőke visszapótlás kiutalása a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira

T3672

–

K3312

e) Megelőlegezett, kifizetőt terhelő társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások részének kiutalása a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira

T3657

–

K3312

társadalombiztosítási

és

2578


12. szám

f) Megelőlegezett, kifizetőt terhelő társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások részének kiutalása a helyi önkormányzatok fizetési számláira

T3657

–

K3312

g) A helyi önkormányzatokat megillető nettósított támogatás kiutalása a helyi önkormányzatok fizetési számláira

T3672

–

K3312”

58. Az R. 1. melléklet IX. fejezet C) Nettó finanszírozás elszámolása cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Nettó finanszírozás elszámolása a megyei igazgatóságoknál pénzügyi számvitel szerint a) Megelőlegezett, kifizetőt terhelő társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások lebonyolítási számlán történő jóváírásának elszámolása (megyei igazgatóság által teljesített rész)

T3312

–

K3657

b) Megelőlegezett, kifizetőt terhelő társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások kifizetésének elszámolása jogosult felé (megyei igazgatóság által teljesített rész)

T3657

–

K3312”

59. Az R. 1. melléklet IX. fejezet D) Nettó finanszírozáshoz kapcsolódó forgótőke elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Nettó finanszírozáshoz kapcsolódó forgótőke elszámolása a megyei igazgatóságoknál a pénzügyi számvitel szerint a) Forgótőke feltöltési kötelezettség jóváírása

T3312

–

K3674

b) A havi nettósítás során a helyi önkormányzatokat megillető támogatásból levont forgótőke visszapótlás átutalása a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira

T3312

–

K3674

c) A helyi önkormányzat, helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv (OEP nettó kör) által a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira beutalt (havi vagy negyedéves) forgótőke összegének jóváírása

T3312

–

K3674

d) Visszajáró forgótőke helyi önkormányzat, helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv (OEP nettó kör) részére történő átutalásának elszámolása

T3674

–

K3312

e) A forgótőke havi felhasználásának (munkabér, levonások, letiltások stb. elutalása jogosult részére) elszámolása

T3674

–

K3312

f) Év végén a forgótőke összegének visszautalása a helyi önkormányzat, helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv (OEP nettó kör) részére

T3674

–

K3312”

60. Az R. 1. melléklet X. fejezet A) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások nyújtása elszámolásai cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Kifizetés esedékessége a pénzügyi számvitel szerint (támogatási előlegnél a támogatói okirat/támogatási szerződés szerint, egyébként a beszámoló elfogadásakor)

T8434/864

–

K4215/4218”

61. Az R. 1. melléklet X. fejezet A) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások nyújtása elszámolásai cím 8. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T36516

–

K8434/864”

12. szám


62. Az R. 1. melléklet X. fejezet A) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások nyújtása elszámolásai cím 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T32/33

–

K36516”

63. Az R. 1. melléklet X. fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „10. Visszafizetési kötelezettség előírása a pénzügyi számvitel szerint a) Adott (a folyósítás) évén belül

T922/941

–

K367113

b) Adott (a folyósítás) évén túl

T8434/864

–

K4215/4218”

64. Az R. 1. melléklet X. fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím 12. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T367113

–

K32/33”

65. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 1-4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

–

K054/05509/ 05511/05512/ 0587/0588/ 0589(2)

T054/05509/ 05511/05512/ 0587/0588/0589(2) T0022

–

K0021 K054/05509/ 05511/05512/ 0587/0588/ 0589(2)

T8434/864

–

K4214/4215/ 4218

a) Teljesítésként

T054/05509/ 05511/05512/ 0587/0588/ 0589(3)

–

K003

b) Támogatási előlegnél elszámolási kötelezettség

T031

–

K006”

„1. Kötelezettségvállalás (jogosultság megállapítása) a költségvetési számvitel szerint

T0021

2. Kifizetés esedékessége a költségvetési számvitel szerint (támogatási előlegnél a támogatói okirat/támogatási szerződés szerint, egyébként a beszámoló elfogadásakor)

3. Kifizetés esedékessége a pénzügyi számvitel szerint (támogatási előlegnél a támogatói okirat/támogatási szerződés szerint, egyébként a beszámoló elfogadásakor) 4. Kifizetés a költségvetési számvitel szerint

66. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Adott (a folyósítás) évén túl

T0965/0975(2)

–

K0041”

67. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 8. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T36516

–

K8434/864”

68. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 9. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Adott (a folyósítás) évén túl

T005

– K0965/0975(3)”

2580


12. szám

69. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T32/33

–

K36516”

70. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem „11. társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a nem finanszírozónál kifizetett ellátások kifizetéseinek elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T3656

–

K3312

12. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a nem finanszírozónál kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T3312

–

K3656”

71. Az R. 1. melléklet X. fejezet C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai cím 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „14. Finanszírozó szervezetnél a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott, de általuk folyósított ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás között történő elszámolásnál a finanszírozónál, a másik alap által kifizetett ellátások elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a) Kötelezettségként

T8434

–

K4214

b) A megtérítendő kifizetések elszámolása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által küldött értesítő alapján a pénzügyi számvitel szerint

T4214

–

K3676

c) A megtérítendő kifizetések társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felé történő megtérítése a pénzügyi számvitel szerint

T3676

–

K3312”

72. Az R. 1. melléklet X. fejezet D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása cím 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Teljesítésként

T3662

–

K3511”

73. Az R. 1. melléklet X. fejezet D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Önkormányzatnál az utalványok átadásának elszámolása az ellátottaknak a pénzügyi számvitel szerint

T4214

–

K3662”

74. Az R. 1. melléklet X. fejezet D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása cím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A központi költségvetésben az önkormányzatoknak utalványban adott támogatás elszámolása: az A) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások nyújtása elszámolásai cím 1-3. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel a) Pénzügyi teljesítés elszámolása az utalvány forgalmazója felé a pénzügyi számvitel szerint

T3662

–

K32/33

b) Az önkormányzatok részére az utalványok kiadásának elszámolása a költségvetési számvitel szerint

T055063

–

K003

c) Az önkormányzatok részére az utalványok kiadásának elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T4215

–

K3662”

12. szám


75. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. A lakáskölcsön számlára pénzeszköz átvezetés a pénzügyi számvitel szerint

T361

–

K33

2. A lakáskölcsön számlán pénzeszköz jóváírás a pénzügyi számvitel szerint

T331

–

K361”

76. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 4. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) Követelés tőkeösszege

T09742

–

K0041”

77. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 5. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Követelés tőkeösszege

T3517

–

K331”

78. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. Kölcsön visszafizetése a költségvetési számvitel szerint

T005

–

K09743

7. Kölcsön visszafizetése a pénzügyi számvitel szerint

T331

–

K3517”

79. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 10-12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „10. Kapott kamat a pénzügyi számvitel szerint

T331

–

K3514

a) Követelésként

T094112

–

K0041


T005

–

K094113

a) Követelésként

T3514

–

K9232


T331

–

K3514”

11. Késedelmi kamat a költségvetési számvitel szerint

12. Késedelmi kamat a pénzügyi számvitel szerint

80. Az R. 1. melléklet X. fejezet E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 14. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Teljesítésként

T4213

–

K331”

81. Az R. 1. melléklet X. fejezet F) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtásának elszámolása cím 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Követelés tőkeösszege

T0914/0923/ 0962/0963/ 0964/0972/ 0973/0974(2)

–

K0041”

2582


12. szám

82. Az R. 1. melléklet X. fejezet F) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtásának elszámolása cím 5. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A tőkeösszeg visszafizetése

T005

–

K0914/0923/ 0962/0963/ 0964/0972/ 0973/0974(3)”

83. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Támogatásról való értesítés a költségvetési számvitel szerint a) Bevételi előirányzatként (ha tárgyévi és nem került megtervezésre)

T001

–

K0965/0975(1)

b) Kiadási előirányzatként (ha tárgyévi és nem került megtervezésre)

T05(1)

–

K001

c) Követelésként

T0965/0975(2)

–

K0041”

84. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Támogatás jóváírása a pénzügyi számvitel szerint

T33

–

K36791”

85. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Bevételi előirányzat teljesítéseként

T005

– K0965/0975(3)”

86. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 6a. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) A nemzetközi kivezetéseként

támogatási

program

pénzeszközeinek

T36791

–

K33”

87. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „8. Visszafizetési kötelezettség előírása a pénzügyi számvitel szerint a) Adott (a folyósítás) évén belül

T9232/9423

–

K367113

b) Adott (a folyósítás) évén túl

T8434/864

–

K4215/4218”

88. Az R. 1. melléklet X. fejezet H) Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezettől közvetlenül kapott támogatás elszámolása (Áht. 20. § (1) bek.) cím 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Adott (a folyósítás) évén belül

T367113

–

K32/33”

89. Az R. 1. melléklet X. fejezet I) Garanciák, kezességek elszámolásai cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Jogosult felszólítása a teljesítésre a pénzügyi számvitel szerint a) Kötelezettségként

T8434/864

–

K4215/4218

b) Eredeti kötelezettel szembeni követelésként

T3511/3512/ 3516/3517

–

K9232/9423”

12. szám


90. Az R. 1. melléklet XI. fejezet A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása cím 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a pénzügyi számvitel szerint

T911

–

K36711

7. Visszatérítési kötelezettség teljesítése a pénzügyi számvitel szerint

T36711

–

K33”

91. Az R. 1. melléklet XI. fejezet A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása cím 11. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Kötelezettségként

T8434

–

K4213”

92. Az R. 1. melléklet XII. fejezet A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Előleg: a II. fejezet A) Vásárlás elszámolása cím 2. pontja szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 36511/36512. könyvviteli számlák helyett a 36514. (kiküldetési előleg esetén a 36515.) könyvviteli számlát kell használni” 93. Az R. 1. melléklet XII. fejezet A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása cím 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Előleg rendezése

T4213

–

K36514”

94. Az R. 1. melléklet XII. fejezet C) Általános forgalmi adó elszámolás cím 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Nem levonható általános forgalmi adó

T8434

–

K4213/4216/ 4217”

95. Az R. 1. melléklet XII. fejezet C) Általános forgalmi adó elszámolás cím 9. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Fizetendő nem levonható általános forgalmi adó

T8434

–

K3642”

96. Az R. 1. melléklet XII. fejezet C) Általános forgalmi adó elszámolás cím 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „18. Az általános forgalmi adó arányosítása miatt az előzetesen felszámított általános forgalmi adó vissza nem igényelhető részének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K3641”

97. Az R. 1. melléklet XII. fejezet D) Behajthatatlan követelés elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Behajthatatlan követelés a pénzügyi számvitel szerint

T8432/8433

–

K35”

98. Az R. 1. melléklet XII. fejezet E) Követelés elengedése cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Követelés elengedése a pénzügyi számvitel szerint

T864

–

K351”

99. Az R. 1. melléklet XII. fejezet F) Követelés értékvesztésének elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Értékvesztés a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K358”

2584


12. szám

100. Az R. 1. melléklet XII. fejezet F) Követelés értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Értékvesztés visszaírása a pénzügyi számvitel szerint

T358

–

K9232”

101. Az R. 1. melléklet XII. fejezet G) Utólagos elszámolásra kiadott összeg elszámolása cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. Az elszámolásra kiadott összeg a pénzügyi számvitel szerint

T36515

–

K32/33

2. Az elszámoláskor a visszavett összeg a pénzügyi számvitel szerint

T32/33

–

K36515”

102. Az R. 1. melléklet XII. fejezet H) Adott előlegek értékvesztésének és visszaírásának elszámolása cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Értékvesztés a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K36518”

103. Az R. 1. melléklet XII. fejezet H) Adott előlegek értékvesztésének és visszaírásának elszámolása cím 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. Értékvesztés visszaírásának elszámolása a pénzügyi számvitel szerint

T36518

–

K9232

4. Értékvesztés visszaírásának elszámolása a költségvetési számvitel szerint a) Követelésként

T094112

–

K004


T005

–

K094113”

104. Az R. 1. melléklet XII. fejezet J) Adott engedmény elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Konkrét számlához kapcsolódó adott engedmény a pénzügyi számvitel szerint a) Nettó eladási ár

T912/9232

–

K3514/3515

b) Kiszámlázott általános forgalmi adó

T3642

–

K3514”

105. Az R. 1. melléklet XII. fejezet J) Adott engedmény elszámolása cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Konkrét számlához nem kapcsolódó adott engedmény a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K35”

106. Az R. 1. melléklet XII. fejezet K) Tartozásátvállalás (kötelezettség átvállalása) elszámolása cím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2. Átvállalt kötelezettségek a pénzügyi számvitel szerint

T864

–

K42

3. Időbeli elhatárolás a pénzügyi számvitel szerint (az Szt. 33. § (1) bekezdése és az Áhsz. 13. § (10) bekezdése szerint)

T373

–

K864”

107. Az R. 1. melléklet XII. fejezet O) Kerekítési különbözet elszámolása cím helyébe a következő rendelkezés lép: „O) Kerekítési különbözet elszámolása „1. Kerekítési különbözet elszámolása költségvetési számvitel szerint a) Követelésként

T094112

–

K0041


T005

–

K094113

12. szám


c) Kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként

T0022

–

K053552

d) Kiadás teljesítéseként

T053553

–

K003

a) Követelésként

T3514

–

K9232


T32/33

–

K3514

c) Kötelezettségként

T843

–

K4213

d) Kiadás teljesítésként

T4213

–

K32/33”

2. Kerekítési különbözet elszámolása pénzügyi számvitel szerint

108. Az R. 1. melléklet XII. fejezet P) Költségvetési évben tévesen, hibásan nyilvántartásba vett, teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő elszámolása cím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint a) Bevétel csökkentésként

T9

–

K351

b) Követelés átvezetéseként kapott előlegbe

T351

–

K36711


T36711

–

K32/33”

109. Az R. 1. melléklet XII. fejezet P) Költségvetési évben tévesen, hibásan nyilvántartásba vett, teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő elszámolása cím 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint a) Költség, ráfordítás, eszköz csökkentéseként

T42

–

K1/2/5/8

b) Kötelezettség átvezetéseként

T36516

–

K42


T32/33

–

K36516”

110. Az R. 1. melléklet XII. fejezet Q) A tévesen, hibásan nyilvántartásba vett, teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évet követően történő elszámolása cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint

T8434

–

K4213”

111. Az R. 1. melléklet XII. fejezet Q) A tévesen, hibásan nyilvántartásba vett, teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évet követően történő elszámolása cím 5-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerint

T094112

–

K004

6. Költségvetési kiadások visszatérülésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a pénzügyi számvitel szerint

T3514

–

K9232

7. Költségvetési kiadások pénzforgalmi elszámolása a költségvetési számvitel szerint

T005

–

K094113”


2586


12. szám

112. Az R. 1. melléklet XV. fejezet B) Beolvadás illetve jogutód nélküli megszűnés esetén a jogutód, illetve az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szervnél cím 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „20. Megszűnt költségvetési szerv záró pénzkészleteinek átvétele

T31-33

–

K413”

113. Az R. 1. melléklet XV. fejezet C) Összeolvadás, illetve különválás esetén a jogutód szervnél cím 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „19. Megszűnt költségvetési szerv záró pénzkészletének átvétele

T31-33

–

K413”

Az Országos Betétbiztosítási Alap közleménye Dijfizetés Szabályzat módosításáról Az Igazgatótanács a Díjfizetési Szabályzat 2.11. pontját az alábbiak szerint módosítja: A tagintézetek által fizetendő éves díj megállapításának alapjául szolgáló díjkulcs a díjalap 0,14 százaléka. A jelen módosítás 2015. január 1-jén lép hatályba. A Díjfizetési Szabályzat mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szövege megtalálható az OBA honlapján: www.oba.hu

ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP

12. szám


HIRDETMÉNYEK Felhívjuk t. hirdetőink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzőkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízá sukat a következő két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége 1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülő úton jut el a szerkesztőségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegző (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelőlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkező megrendeléseket időhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni.

Tájékoztatjuk t. megrendelőinket, hogy a hirdetésnek nem minősülő közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzők, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen 22 737 Ft, melyet a kiadó a megjelenést követően kiszámláz. (A Szerkesztőség)

Érvénytelenített iratok Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései: 2231854–2231900 2309651–2309700 2270601–2270650 sorszámú nyugtatömbjeinek használata 2014. november 17-től érvénytelen * A Groupama Garancia Biztosító Zrt. bejelentése: 7075701–7075750 sorszámú nyugtatömb használata 2014. december 10-től érvénytelen. *

2588


A Generali-Providencia Biztosító Zrt. bejelentése:

Nyomtatvány típus név

Sorszámtól


Sorszámig

12. szám Sorszámtól

Sorszámig

Csekktömb – Első díjas csekk

747539418

747539463


747539487

747539494

747539511

747539700


739116218

739120204



739121212

739131204


753361120

753361120


395952111

395955406


753361230

753361230

753380914

753380938


736742915

736744106



753081718

753081718


753380952

753381049


753081749

753081749


753381063

753381087


394760939

394761002


753381111

753381111


394762845

394763107


753381180

753381180


394763547

394763705


753381207

753381207


394764373

394765800


736472320

736472320


753359318

753359600


736472344

736472351


753359916

753360208


736472375

736472399


753360844

753360844


736472461

736472485

736472519

736472557


753360868

753361106



753361412

753361704


736472571

736472605


398153414

398153414


736473211

736473228

736473273

736473314


398153438

398153445



398153562

398153579


736473338

736473352


398153713

398154006


736473383

736473390

736475017

736475079


398317818

398318101



730862510

730862802


741764313

741764409


730863748

730863748


398224154

398224178


730863793

730863793


398224202

398224202


730863810

730863834


730538264

730538264


730863906

730863906


730538350

730538415


730863951

730863951


730538439

730538439


739120211

739121205


730538453

730538611


736471666

736471707


735188431

735188486


736471886

736471886


735188503

735188589

735188606

735188606


736471910

736471910



736471934

736471958


742067712

742067743


736471972

736471996


742067767

742067781

742067808

742067884


736474023

736474030



736474078

736474085


742134018

742134173


736474102

736474102


738795218

738795500

755360819

755361102


736474322

736474322



736474353

736474391


7490782100

7490782399


736474645

736474676


754943916

754944209


736474690

736474700


397528118

397528400


751132014

751132038


755783014

755783100


751132052

751132124


755783124

755783306


751132179

751132203


756824523

756824808


751132234

751132234


748000829

748000881


751132265

751132306


748000908

748001105

12. szám Nyomtatvány típus név

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2589 Sorszámtól

Sorszámig


Sorszámtól

Sorszámig


741742519

741742777


747851828

747851828


757128129

757128129


747851859

747851859


757128143

757128143


747851880

747851914


757128167

757128404


747851945

747851952


754910332

754910349


747851976

747852001


754910363

754910370


398148386

398148386


754910394

754910600


398148506

398148599


42416656

42416838


398150648

398150655


42416852

42416900


398150686

398150686


754688260

754688507


751145229

751145298


385523037

385523109


751145315

751145353


386992511

386992535


751146127

751146127


387004275

387004309


748264216

748264223


387005575

387005575


748264254

748264261


387006741

387006741


748264292

748264292


387007120

387007120


748264326

748264333


387007151

387007151


748264371

748264371


387007254

387007302


748264405

748264405


749162870

749163101


748264443

748264467


756833277

756833507


748264508

748264508


747918084

747918307


749094724

749094724


755878488

755878701


749094762

749094762


42416986

42417107


749094872

749094872


42417121

42417200


749094906

749094906


395103812

395103812


749094937

749094937


742210831

742210831


751132313

751132320


742210855

742210862


751132344

751132344


742210886

742210927


751132375

751132375


742210941

742211038


751132430

751132430


742211052

742211083


751132526

751132533


742211100

742211100


751132557

751132557


753293012

753293225


398145118

398145118


398139371

398139388


398145170

398145170


398139405

398139429


398145194

398145297


398139450

398139450


753220810

753220810


398139498

398139601


753220834

753220858


398147158

398147165


753220872

753220920


386997509

386997516


753220944

753220951


386997530

386997578


734632779

734632858


386997592

386997705


734632872

734632872


736474748

736474748


734632896

734632896


736474762

736474786


398152671

398152671


736474810

736474913


398152695

398152712


736474975

736474982


398152736

398152798


747851770

747851770


750204707

750204800


747851794

747851804


736471219

736471240

2590 Nyomtatvány típus név

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Sorszámtól

Sorszámig



Sorszámig


736471288

736471295


755797244

755797251


736471312

736471312


755797299

755797299


736471336

736471336


755797323

755797330


736471381

736471381


397132821

397132821


736471408

736471408


397132869

397132876


737160675

737160754


397132917

397132917


737160778

737160778


397133004

397133004


398149844

398149875


382493883

382493890


398150002

398150026


382493917

382493917


398150040

398150040


382493931

382493931


398150071

398150071


742209570

742209604


730533458

730533458


742065916

742065916


730533472

730533496


742065930

742065954


730533513

730533520


736919641

736919641


730533544

730533568


736919799

736919809


378726915

378726915


736919885

736919885


378726977

378726977


730532512

730532529


398150758

398150758


730532608

730532615


398150899

398150899


753219913

753219913


398150923

398150923


753219968

753219982


398150978

398150985


751146419

751146433


398151003

398151003


751146457

751146457


398152224

398152224


753382411

753382442


398152334

398152358


753359617

753359617


398152372

398152396


753359648

753359648


398152509

398152509


753359662

753359662


398141121

398141121


753359710

753359710


398141200

398141217


383683829

383683829


398141255

398141255


383683843

383683867


398141303

398141303


736474243

736474243


398141396

398141406


736474339

736474339


736472612

736472636


736474401

736474401


736472650

736472674


753384516

753384523


742409055

742409103


753384592

753384592


735074022

735074046


747908676

747908683


735074060

735074084


747908700

747908700


734665951

734665999


756833246

756833260


381695130

381695130


42417114

42417114


381695264

381695264


395103063

395103070


381695288

381695288


751134133

751134133


398142270

398142287


751134171

751134171


397126857

397126857


751132210

751132227


397126998

397127009


751132241

751132258


397127023

397127023


754948612

754948629


397127085

397127085


387001485

387001485


730540612

730540650


387001571

387001571

12. szám Nyomtatvány típus név

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2591 Sorszámtól

Sorszámig


Sorszámtól

Sorszámig


384986424

384986431

Nyugtatömb

2040326

2040350


397129733

397129733

Nyugtatömb

2153701

2153725


397129805

397129805

Nyugtatömb

2241376

2241389


730523734

730523734

Nyugtatömb

360551

360575


730523772

730523772

Nyugtatömb

7585851

7585875


753382710

753382727

Nyugtatömb

2017201

2017225


750797689

750797696

Nyugtatömb

7481826

7481850


750156329

750156329

Nyugtatömb

2096876

2096900


750156367

750156367

Nyugtatömb

2237276

2237300


397519220

397519220

Nyugtatömb

216751

216775


741742784

741742784

Nyugtatömb

2167155

2167157


755540482

755540482

Nyugtatömb

2167159

2167175


751134140

751134140

Nyugtatömb

1896776

1896800


749099475

749099475

Nyugtatömb

1945476

1945500


736526601

736526601

Nyugtatömb

2139126

2139150


730542717

730542717

Nyugtatömb

2222426

2222450


754948069

754948069

Nyugtatömb

2222151

2222175


737088368

737088368

Nyugtatömb

2161451

2161475


742219098

742219098

Nyugtatömb

3658121

3658145


742209563

742209563

Nyugtatömb

2241426

2241450


747868501

747868501

Nyugtatömb

1826326

1826350


762401224

762401224

Nyugtatömb

2237152

2237175


762401217

762401217

Nyugtatömb

7618753

7618775


762401231

762401231

Nyugtatömb

216751

216775


762401248

762401248

Nyugtatömb

2167155

2167157


762401262

762401262

Nyugtatömb

2167159

2167175


762401255

762401255

Nyugtatömb

2237109

2237125


753611889

753611889

Nyugtatömb

1921604

1921607


753360820

753360820

Nyugtatömb

1832001

1832004


748264340

748264340

Nyugtatömb

2167151

2167151


753324196

753324196

Nyugtatömb

2167153

2167154


756824516

756824516

Nyugtatömb

1921601

1921603


756833215

756833215

Nyugtatömb

1707927

1707928


756833239

756833239

Nyugtatömb

3638892

3638892


757128112

757128112

Nyugtatömb

2241453

2241453


757128136

757128136

Nyugtatömb

2241403

2241403


757128150

757128150

Nyugtatömb

7618752

7618752


753083325

753083325

Nyugtatömb

7484133

7484133


757276143

757276143

Szimba nyugta

7536588

7536590


757276150

757276150

Szimba nyugta

7536509

7536509


757276167

757276167

757276174

757276174

Vonalkódos ajánlatszám matrica

53643799215 53643799239

Csekktömb – Első díjas csekk Csekktömb – Első díjas csekk

730865135

730865135

53643799624 53643799703


397518920

397518920

Vonalkódos ajánlatszámú matrica

Nyugtatömb

75741796

75741920

53643812512 53643812512

Nyugtatömb

75743546

75743570


2592 Nyomtatvány típus név

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Sorszámtól

Sorszámig



Sorszámig


53643601714 53643601721


53643826869 53643826869


53643602306 53643602306


53643696363 53643696363


53643691021 53643691038


53643600122 53643600122


53643691052 53643691100


53643696150 53643696150


53643508549 53643508604


53643696136 53643696136


53643793518 53643793556


53643600263 53643600263


53643959718 53643959756


53643856220 53643856220


53643803370 53643803404


53643577242 53643577242


53643599682 53643599699


53643765180 53643765180


53643764969 53643764976


53643763456 53643763456


53643767247 53643767254


53643764732 53643764732


53643703665 53643703665


53643695850 53643695850


53643885123 53643885123


53644053499 53644053509


53643613313 53643613313


53644148492 53644148492

12. szám


II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

35/2014. (XI. 19.) Egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével NGM rendelet kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról ...............................................................................

2594

Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2014. november 1. és 2014. novenber 30. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről ..................................................................

2613

2594


12. szám

A nemzetgazdasági miniszter 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelete egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a 2004. május 1-jét megelőzően Magyarországon gyártott és forgalomba hozott, acél, alumínium és alumíniumötvözetű, hegesztett kivitelű ötvözetlen acél, alumínium és alumíniumötvözetű, fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstesttel) készült gázpalackok üzemeltetésére, javítására, átalakítására, töltésére, töltetváltoztatására, szállítására, azonosítására, megjelölésére, időszakos ellenőrzésére, selejtezésére és a gázpalackok szerelvényeinek alkalmazására. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a legfeljebb 0,22 liter űrtartalmú palackra, b) a legfeljebb 2 liter űrtartalmú, folyadékkal részben töltött palackra (például aeroszol), c) az erőgép indító és hajtó palackjára, d) a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülék tartányára, valamint a halonnal oltó tűzoltó készülék szabvány szerinti tartányára, e) a hűtőberendezés (jéggyártó és hűtőgép) tartányára, f ) az olyan gáz tárolására szolgáló palackra, amelynél a tárolt gáz hőmérséklete rendeltetésszerű használat mellett 50 °C fölé emelkedik, g) a szénsavas italok vagy gyógyvíz szállítására és kimérésére szolgáló palackra, h) a vízben oldott ammónia szállítására szolgáló palackra, ha az oldatban legfeljebb 35 tömegszázalék ammónia van, i) a tudományos, kutató- vagy fejlesztő intézet tulajdonában álló laboratóriumi vagy tudományos célra szolgáló palackra, ha azt az intézet saját telepén (laboratóriumában) tölti, és kizárólag tudományos (kísérleti) célra használja, j) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó off-shore egység speciális célra vagy meghajtásra szolgáló palackokra, k) a Magyar Honvédség használatában lévő nyomástartó berendezésekre, palackokra, l) a vasúti társaságok tulajdonában és használatában lévő palackokra, m) a katasztrófavédelmi szervek használatában lévő légzőkészülék palackokra, amelyek újratöltését és biztonsági ellenőrzését e szervek saját maguk végzik. (3) A gázpalackra vonatkozó, az e rendelet II. Fejezetében említett előírásokat – ha a II. Fejezet másként nem rendelkezik – a gázhordóra és a palackkötegre is alkalmazni kell.

II. FEJEZET GÁZPALACKOK, GÁZHORDÓK ÉS PALACKKÖTEGEK 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. acetilén palack (korábban: disszugáz palack): az a szeleppel felszerelt, porózus töltőanyagot és oldószert tartalmazó gázpalack, amely az oldószerben oldott acetilén gáz tárolására és szállítására szolgál, és a töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a gázpalack legalább annyi acetilén gázt tartalmaz, amennyivel 15 °C-on, atmoszferikus nyomáson telítődik az oldószer;

12. szám


3.

4.

5.

6. 7.

8.

9. 10. 11.

12. 13.

biztonságtechnikai ellenőrzés: a gázpalackoknak, a gázhordónak és a palackkötegnek az időszakos, vagy rendkívüli ellenőrzése, valamint a szelepvédő tartozékok ellenőrzése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a berendezés műszaki állapotát tekintve a további használatra alkalmas-e; biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezet: olyan ellenőrző szervezet, amelynek a gázpalackok, gázhordók és palackkötegek, valamint azok tartozékai biztonságtechnikai ellenőrzésére való alkalmasságát a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási eljárásban az e rendeletben és annak 1. melléklete szerinti Gázpalack Biztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott műszaki követelmények és az MSZ EN ISO/IEC 17020 [Megfelelőségértékelés. Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének követelményei (ISO/IEC 17020)] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint megállapítja; gázhordó: az a gördítő abroncsokkal vagy csúszótalpakkal ellátott vagy keretvázba rögzített, fémből készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a gázhordó űrtartalma legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter, és töltete olyan cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál; gázpalack: fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstesttel) készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a palack űrtartalma legfeljebb 150 liter, hosszának a külső átmérőjéhez való aránya nem nagyobb 10-nél, és töltete sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál; használó: az a gazdálkodó szervezet vagy magánszemély, amely vagy aki a megtöltött palackot üzemszerűen használja; hatóság: az e rendelet hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések – beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg – engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása engedélyezésével kapcsolatos eljárások tekintetében nemzeti hatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság; karbantartó gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, mely a tulajdonos megbízása alapján a szükséges javításokat vagy átalakításokat elvégzi, és amennyiben hegesztést is végez, szerepel az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet szerint a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartásban; kompozit palack: a külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal kóc vagy pászma formába sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű gázpalack; palackköteg: szállításra használt szerkezeti egységbe épített palackok, melyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve; töltő gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, valamint a töltőlétesítmény használatba vételére kapott engedéllyel, továbbá, amely köteles gondoskodni az e rendeletben előírt időközönkénti biztonságtechnikai felülvizsgálatról és a palacktöltést megelőzően a rendeltetésszerű használat során meghibásodott palackok javításáról; tulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, valamint gazdasági társaság, akinek vagy amelynek az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalack, gázhordó vagy palackköteg van a tulajdonában; veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvénnyel kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendeletben kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására Vonatkozó Szabályzat előírásai, és a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013. évi CXI. törvényben kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállítására Vonatkozó Szabályzat előírásai.

2596


12. szám

3. Felelősség meghatározása 3. § A gázpalack, a gázhordó és a palackköteg megfelelő minőségéért a gyártó, a gázpalack, a gázhordó és a palackköteg szelepének, szerelvényeinek megfelelő minőségéért a szelep és a szerelvény gyártója, a megfelelő minőségű szerelésért a szerelést végző gazdálkodó szervezet a felelős. A töltött gázpalack, gázhordó és palackköteg megfelelő minőségéért, valamint megfelelő állapotú és biztonságú szeleppel és szerelvényekkel történő ellátásáért a töltő gazdálkodó szervezet a felelős. A használónál lévő gázpalack, gázhordó és palackköteg biztonságos üzemeltetéséért, beleértve az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések 17. §-ban meghatározott ciklusidő szerinti elvégeztetését is, a gázpalack, gázhordó és palackköteg használója a felelős.

4. Hatósági felügyelet, engedélyezési eljárások 4. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként (a továbbiakban: Hatóság) – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a műszaki biztonsági hatósági jogkört első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága gyakorolja. Az első fokú hatóság közigazgatási határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jár el. (2) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei forgalmazására szolgáló szállítható nyomástartó berendezések vonatkozásában a műszaki biztonsági hatósági jogkört első fokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága gyakorolja. Az első fokú hatóság közigazgatási határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár el.

5. § A Hatóság engedélyével szabad a) a gázpalack töltetét megváltoztatni; b) a gázpalack, a palackszelep és a hozzá csatlakozó nyomáscsökkentő javítását, átalakítását elvégezni; vagy c) a gázpalackba beütött megjelölést, színjelzést módosítani. 6. §

(1) A Hatóság engedélye szükséges a) a hidrogén töltetre engedélyezett gázpalack töltetének megváltoztatásánál, kivéve a hidrogénes elridegedés veszélyével járó gázok szállítására szolgáló, acélból készült nyomástartó tartályok és acélbéléssel ellátott, kompozit nyomástartó tartályok esetén, amennyiben az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt gyártómű által feltüntették a palackon, vagy b) ha a gázpalackba olyan gázt kívánnak tölteni, amely a Szabályzatban vagy a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban nem szerepel. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a kérelemhez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően csatolni kell: a) a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a gázpalack alkalmas az új gáztöltetre, vagy b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csatolni kell az új gáztöltet jellemzőit tartalmazó leírást. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet dönt a gáztöltet megváltoztathatóságáról a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata alapján az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés alkalmával. A nyilatkozatban a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek igazolnia kell, hogy a gázpalack alkalmas az új gáztöltetre. (4) Ha a gázpalackba a korábban engedélyezett gáz helyett más gáz töltését engedélyezték, akkor az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés alkalmával a gázpalack megfelelőségét – az új gáz és táratömeg (sűrített gázok palackjainál üres tömeg) megjelölés után – a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a bélyegzőjének beütésével igazolja. (5) A korábban hidrogén tárolására használt gázpalackot a Hatóság csak állapotfelmérő vizsgálat elvégzése után – annak kedvező eredménye esetén – engedélyezi mérgező vagy maró gáztöltetre, vagy 15 bar próbanyomásnál nagyobb próbanyomású gáztöltetre.

12. szám


7. § A gázpalackon és szerelvényein csak a 21. §-ban felsorolt javításokat és átalakításokat lehet végezni. E tevékenységekre a javítást végző karbantartó gazdálkodó szervezet kérelmére a Hatóság engedélyt ad. A kérelemhez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően csatolni kell: a) a gázpalack javítás vagy átalakítás előtti méretezett műszaki rajzát; b) a gázpalack anyaga mechanikai jellemzőinek és vegyi összetételének meghatározását; és c) a javítási vagy átalakítási technológia és vizsgálati technológia leírását.

5. Gázpalack töltése, kezelése, tárolása és szállítása 8. §

9. §

10. §

(1) Gázpalackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik a nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM rendeletben vagy a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló kormányrendeletben meghatározott, működő és erre akkreditált, független tanúsító szervezet által tanúsított minőségirányítási rendszerrel, és a töltőlétesítmény használatba vételére engedélyt kapott. (2) A pébégáz átfejtése egyik gázpalackból a másikba töltésnek minősül, azt kizárólag a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról szóló 8/2010. (VIII. 6.) NFM rendeletben meghatározott engedéllyel rendelkező szervezet végezheti. A cseppfolyós propán-, butángázokat és ezek elegyeit tartalmazó palackból hordozható használatra szolgáló palackba (turista palack) történő gázlefejtő tevékenység (átfejtés) szabályait a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló kormányrendelet határozza meg. (3) A sűrített gáztöltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.1. pontja tartalmazza. Sűrített gázok tölthetők gázpalackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1045, 1660, 1911, 2190 és 2198 UN számú gázokat, amelyek gázhordóba nem tölthetők. (4) A cseppfolyósított gáztöltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.2. pontja tartalmazza. Cseppfolyósított gázok tölthetők gázpalackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1069, 2188, 2196, 2199 és 2202 UN számú gázokat, melyek gázhordóba nem tölthetők. (5) A nyomás alatt oldott gáz töltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.3. pontja tartalmazza. A nyomás alatt oldott gázok tölthetők gázpalackba és palackkötegbe, a vízben oldott ammónia gázhordóba is, az acetilén nem tölthető gázhordóba. (6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározott gázok palackjai, valamint a Szabályzatban nem szereplő gázok palackjai esetében is be kell tartani a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások P200-as csomagolási utasításait. (1) Töltés előtt ellenőrizni kell a gázpalack állapotát, szerelvényeit, tartozékait, megjelöléseit és tulajdonjogát. Csak a tisztázott tulajdonjogú palack tölthető. (2) Az acetilén palacknál a tömeget (táratömeg) mérlegeléssel ellenőrizni kell; tömeghiány esetén annak okát meg kell állapítani, és ha az az oldószer mennyiségi hiányából adódik, akkor fel kell tölteni oldószerrel a megfelelő táratömegre. Az oldószer kielégítő mennyiségű, ha a tömege, az elnyelt acetilén tömege nélkül, legfeljebb 5%-kal kevesebb a gázpalackra engedélyezett értéknél. (3) Cseppfolyósított gázok töltését megelőzően, a biztonságtechnikai ellenőrzés során, a palackok táratömegét ellenőrizni kell. Többlet tömeg esetén gondoskodni kell a palack belső tisztításáról, míg tömeghiány esetén ki kell vizsgálni az eltérés okát és mértékét. (1) A gázpalackba csak a gyártóművi megfelelőségi nyilatkozatban meghatározott, – vagy a töltet megváltoztatása esetén a Hatóság által kiadott engedélyben megnevezett –, valamint a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet által jóváhagyott, és a gázpalackon maradandóan megjelölt típusú és mennyiségű gáz tölthető. (2) Csak a hibátlan állapotú gázpalack tölthető meg, és töltésre csak a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontjáig kerülhet sor. Ha a beütött vizsgálati időpont nem olvasható vagy nem azonosítható, akkor a gázpalackot nem szabad megtölteni. (3) Sűrített gázt úgy kell betölteni, hogy a töltés befejezése után a gázpalackban a nyomás +15 °C hőmérsékleten ne legyen nagyobb az engedélyezési nyomásnál. A betöltendő oxigén legfeljebb 3 térfogatszázalékban tartalmazhat hidrogént, a betöltendő hidrogén legfeljebb 2 térfogatszázalékban tartalmazhat oxigént. Fluor gázból legfeljebb 5 kg tölthető be egy gázpalackba.

2598


12. szám

(4) Cseppfolyósított gáz, valamint nyomás alatt oldott ammónia tárolására szolgáló gázpalackot legalább X(1) pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű automatikus működésű adagoló mérlegen szabad tölteni, vagy a töltés után III pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű nem-automatikus működésű mérleggel vagy XIII pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű jelölő mérleggel kell ellenőrizni. (5) A gázpalack olyan cseppfolyósított gázzal, a) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C alatt van, csak annyira tölthető meg, hogy 65 °C gázhőmérsékleten a nyomás ne haladja meg a próbanyomás értékét, vagy b) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C vagy annál magasabb, annyira tölthető meg, hogy az űrtartalom literenkénti engedélyezett legnagyobb töltettömege a folyadékfázis 50 °C-hoz tartozó sűrűségének 0,95-szöröse lehet, és a gőzfázisnak 60 °C alatt nem szabad eltűnni; a próbanyomás értéke legalább a cseppfolyós töltet 70 °C-on kialakuló nyomásánál 1 bar-ral kevesebb legyen. (6) Túltöltés esetén a többletgázt a gázpalackból vissza kell fejteni a biztonsági követelmények betartásával. (7) Az acetilén palackot úgy kell megtölteni, hogy a töltés befejezése után 8 óra elteltével, 15 °C-on, a gázpalackban a nyomás ne legyen nagyobb az engedélyezett nyomásnál.

11. § Cseppfolyósított szénhidrogén gázokkal és keverékeikkel töltött gázpalackok kezelésére, tárolására és szállítására a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki biztonsági szabályzata, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások, más töltetű gázpalackokra az MSZ 6292 [Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások irányadók. 12. § Üzemben tarthatók, szállíthatók és csak Magyarországon forgalmazhatók azon cseppfolyós propán-bután gáz töltetű, alumíniumötvözetű hegesztett gázpalackok, amelyeket 2004. május 1-je előtt, a korábban hatályos ide vonatkozó jogszabályok alapján, Magyarországon gyártottak és helyeztek forgalomba, az időszakos vizsgálaton történő megfelelőségükig a következő feltételek együttes megléte esetén: a) el vannak látva egyedi azonosítóval (gyártási szám), b) egyértelműen beazonosítható a gyártásközi ellenőrzést végző hatóság jele (bélyegző lenyomata), c) a tízévenként esedékes termék időszakos ellenőrzést az arra jogosult, 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet elvégezte, és a gázpalack adattáblán ezt igazoló jelöléssel ellátta.

6. A gázpalack azonosítására, megjelölésére és a színjelzésekre vonatkozó előírások 13. §

14. §

(1) A beütött megjelölések és színjelzések megfelelő állapotáról forgalomba hozatal során a gyártó, használat során a töltő gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni. (2) A beütött megjelölés és a színjelzés – a gázpalack karbantartásának, felújításának és ellenőrzésének kivételével – csak a Hatóság jóváhagyásával módosítható. (1) A gázpalackot jól olvasható és tartós megjelöléssel kell ellátni. A gázpalackon a megjelöléseket a vállrészen kell elhelyezni. Ha a rendelkezésre álló hely vagy a vállrész falvastagsága ezt nem teszi lehetővé, akkor a fenék zömített részébe vagy a gázpalackhoz forrasztott, illetve szegecselt táblára vagy a gázpalackhoz hegesztéssel rögzített védőkosáron kell a megjelöléseket elhelyezni. Teljes felületen bevont kompozit palackon a hengeres részen vagy a vállrészen, jól olvashatóan, címkén kell elhelyezni a megjelöléseket. (2) A megjelölésnél alkalmazandó betű- és számjeleknek 3–16 mm magasságúaknak kell lenniük. (3) Az üres gázpalack tömegét, táratömegét és űrtartalmát három számjegyes pontossággal kell megadni. Űrtartalomnál lefelé, a tömegértékeknél felfelé kell kerekíteni. (4) A gázpalackot a beütött megjelöléseken kívül el kell látni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban foglalt követelményeknek megfelelő azonosító számmal (UN szám) és veszélyességi bárcával. (5) Ipari, egészségügyi és élelmiszeripari gázok palackjainál a gázpalack váll egyik szegmensében a gyártásra, vele szemben a töltésre és a tulajdonosra vonatkozó megjelöléseket kell elhelyezni. A két szegmens között, időrendi sorrendben kell az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések adatait beütni.

12. szám 15. §


(1) A gázpalackot a benne tárolható gáz megjelölésére az MSZ EN 1089-3 [Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (az LPG kivételével). 3. rész: Színjelölés] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerinti színjelzéssel indokolt ellátni, kivéve a cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackokat és a tűzoltó készülékek gázpalackjait, melyekre az MSZ EN 3 [Hordozható tűzoltó készülékek] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerinti sorozat előírásai vonatkoznak. (2) Alumíniumötvözetből gyártott cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackot az (1) bekezdésben hivatkozott MSZ EN 1089-3 szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint meghatározott méretű két körgyűrűs színjelzéssel kell ellátni, ha a
7. Ipari gázok palackjaival kapcsolatos egyéb kötelezettségek 16. §

(1) Amennyiben a tulajdonos vagy használó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a gázpalack nem felel meg e rendelet – ideértve az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés követelményeit is – előírásainak, a gázpalackot mindaddig nem bocsáthatja más rendelkezésére, nem használhatja, amíg azt megfelelővé nem tették. (2) A tulajdonos vagy használó biztosítja, hogy – amíg a gázpalack felelősségi körében van – a raktározás vagy a szállítás körülményei nem veszélyeztetik a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget. A használó felelős azért, hogy a gázpalack használatára vonatkozó szabályokat betartsa és a gázpalackot csak vonatkozó képesítéssel rendelkező személy használja. (3) A tulajdonos a használónak csak olyan gázpalackot adhat át, amely az a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban foglalt előírásoknak és az e rendeletben megállapított követelményeknek megfelel. (4) A tulajdonos a gázpalack tulajdonjogát a jelének a gázpalackon való elhelyezésével jelzi. Tulajdonosi jelölés elhelyezését a) a gázpalacknak az e rendelet hatálybalépését követő első töltését megelőzően a tulajdonos kezdeményezésére, valamint b) tulajdonosváltás esetén a régi tulajdonos vagy jogutód kezdeményezésére kell elvégezni. (5) A tulajdonosi jelölés beütését a tulajdonos csak karbantartó gazdálkodó szervezettel végeztetheti el. Tulajdonosváltás esetén a régi tulajdonosi jelölés betűit áthúzással maradandóan, de továbbra is olvasható módon érvényteleníteni kell. (6) A gázpalack csak a tulajdonos engedélyével tölthető. Töltő gazdálkodó szervezet saját tulajdonú gázpalackot és megbízás alapján tisztázott tulajdonjogú gázpalackot tölthet. (7) Már alkalmazásban lévő tulajdonosi jelölések Hatóságnak történő bejelentésére a tulajdonos köteles, az újonnan alkalmazott tulajdonosi jelölések Hatóságnak történő bejelentésére a karbantartó gazdálkodó szervezet köteles. (8) Az 1986. június 1-je előtt gyártott, 250 bar-nál kisebb próbanyomásra és 0,75 kg/l töltettömegre engedélyezett szén-dioxid töltetű gázpalackok csak hasadótárcsás szeleppel felszerelve tarthatók forgalomban. A hasadótárcsa névleges nyitónyomásának a gázpalack próbanyomásával azonos értéknek kell lennie. (9) A (8) bekezdésben említett gázpalackok csak belföldi forgalomban használhatók.

8. Időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés 17. §

(1) A gázhordóknak és a palackkötegeknek a Szabályzatban foglalt követelményeknek történő megfelelőségét, illetve nem megfelelőségét az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai állapítják meg. A gázpalackoknak és tartozékaiknak a Szabályzatban foglalt követelményeknek történő megfelelőségét, illetve nem megfelelőségét a biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezet állapítja meg.

2600


12. szám

(2) Az ellenőrzést a töltő gazdálkodó szervezetnek kell kérelmeznie az (1) bekezdésben megjelölt szervezettől. (3) A töltő gazdálkodó szervezet a gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátása előtt köteles a 19. §-ban előírt intézkedéseket elvégezni. (4) A varrat nélküli és a hegesztett acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült gázpalackoknak, illetve a kompozit palackoknak az (1) bekezdésben megjelölt szervezet által végzett időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed: a) annak megállapítására, hogy a gázpalackokat megfelelően előkészítették-e, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a 19. §-ban meghatározott ellenőrzéseket elvégezték-e; b) a gázpalack azonosítására (a megjelölések, beütések és színjelzés ellenőrzésére); c) a külső és belső szerkezeti vizsgálatra; és d) a nyomáspróba ellenőrzésére. (5) Az acetilén palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed: a) annak megállapítására, hogy a porózus töltőanyag és az oldószer engedélyezett-e belföldi használatra; b) annak megállapítására, hogy a vizsgálatra kerülő gázpalackban lévő porózus töltőanyag típusengedélye, valamint az egyes gyártási tételek engedélye érvényes-e; c) annak megállapítására, hogy a gázpalackokat megfelelően előkészítették-e, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a 19. §-ban a meghatározott ellenőrzéseket elvégezték-e; d) a gázpalack azonosítására (a megjelölések, beütések és színjelzés ellenőrzésére); és e) a szerkezeti vizsgálatra. (6) Ha az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés eredménye megfelelő, akkor a következő megjelöléseket kell a gázpalackon maradandóan elhelyezni: a) az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontját (az év utolsó két számjegye/hó/nap); b) az (1) bekezdésben megjelölt szervezet bélyegzőjének lenyomatát; és c) a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét. (7) Kompozit palackok esetén a szerkezeti vizsgálatot és a nyomáspróbát az (1) bekezdésben megjelölt szervezetnek – a hatósági engedélyben egyedileg előírt feltételek hiányában – az MSZ EN ISO 11623 [Szállítható gázpalackok. Kompozit palackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata] szabványban meghatározottak, vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint indokolt végeznie. (8) A gázpalackot sérültnek kell tekinteni és időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnek kell alávetni, amennyiben a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, b) égésnyomok látszanak rajta, c) éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte, vagy e) átalakítás nyomai észlelhetők rajta.

18. § A leggyakrabban előforduló sűrített gáz töltetű, a cseppfolyósított gáz töltetű és a nyomás alatt oldott gázt tartalmazó gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7. pontja tartalmazza. 19. §

20. §

(1) A gázpalackokat szakszerűen, kellő elővigyázatossággal, a munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi előírások betartásával gázmentesíteni kell. (2) A gázpalackok külső és belső felületét a gáztöltet teljes lefejtése és a gázpalack kiszelepelése után a szennyeződéstől meg kell tisztítani úgy, hogy a felületek egyértelműen és biztonságosan vizsgálhatók legyenek. A Szabályzatban megadottnál nagyobb mértékben meghibásodott vagy sérült (repedt, horpadt, éles bevágású, korrodált, menethibás vagy deformálódott) gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható. (1) A palackkötegekbe csak az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél megfelelőnek minősített gázpalackokat szabad beépíteni. (2) A palackkötegek gázpalackjainál is be kell tartani az előírások szerinti időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés ciklusidőit a Szabályzatban meghatározottak szerint. (3) Sűrített vagy cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló palackkötegekbe csak azonos ellenőrzési dátumú gázpalackok építhetők be. (4) Acetilén palackkötegekbe csak azonos gyártási idejű, töltő masszájú és töltőnyomású gázpalackok építhetők be. Az acetilén palackköteg gyűjtőcsöveit 300 bar próbanyomáson kell vizsgálni.

12. szám


(5) A palackkötegekre érvényes egyéb követelményeket a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások rögzítik.

9. Javítás utáni biztonságtechnikai ellenőrzés 21. §

(1) A gázpalackon végzett minden engedélyköteles javítás vagy átalakítás után a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet – függetlenül az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időszerűségétől – ellenőrzést végez. (2) Az ellenőrzés során a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet megállapítja, hogy a gázpalack megfelel-e a javítási vagy átalakítási engedélyben foglaltaknak és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek. Megfelelőség esetén a gázpalackra maradandóan el kell helyezni a) az ellenőrzés időpontját (az év utolsó két számjegye/hó/nap); b) a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet bélyegzőjének lenyomatát; és c) a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét. (3) A gázhordó kivételével a gázpalackokon a nyakgyűrűcserén, a szelepcserén, a talpgyűrűcserén, továbbá alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott gázpalackon a menetfelfúráson és a talpgyűrű gázpalacktesttől távolabb lévő, 10 mm-nél nem hosszabb repedésének meghegesztésén kívül egyéb javítást, átalakítást végezni nem szabad. A gázpalackszelepeken és nyomáscsökkentőkön olyan alkatrészcserét lehet végezni, amely az eredeti típusnak, valamint a töltetnek megfelel. (4) A javított, átalakított gázpalackokat külön választva kell ellenőrzésre bocsátani. (5) Alumíniumötvözetű gázpalackok kivételével a talpgyűrű cseréjénél a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek dokumentálnia kell a gázpalack talpgyűrű csere előtti és utáni tömegét. (6) A szerelvények és tartozékok javításának megfelelőségét a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet ellenőrzi.

10. A szelepvédő tartozékok biztonságtechnikai ellenőrzése 22. §

(1) Az egyes szelepvédő tartozék típusok megfelelőségének ellenőrzésére a gázpalackot a felszerelt szelepvédő tartozékokkal együtt ejtőpróbának kell alávetni. Az ejtőpróbát úgy kell elvégezni, hogy a gázpalackot a gáz töltetének megfelelő tömegű vízzel töltve 1,2 méter magasból szilárd (kő vagy beton) burkolatra kell leejteni oly módon, hogy a gázpalack hossztengelye a függőlegeshez viszonyítva 30°-ot zárjon be. Az ejtőpróba sikeres, ha elvégzése után a gázpalack szelepén nincs sérülés. (2) A gázpalackokra felszerelt szelepvédő tartozékok (védősapka, védőburkolat, védőkosár) dokumentált megfelelőségéről a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.

11. A gázpalack selejtezése 23. §

(1) Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés során nem megfelelő műszaki állapotúnak minősülő, vagy a Szabályzatban, valamint cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackok vonatkozásában az MSZ EN 1440 [LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető LPG-palackok időszakos ellenőrzése] szabványban foglalt, vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelményeknek meg nem felelő gázpalackokat a tulajdonos vagy használó költségére selejtezni kell. Selejtezni kell az olyan gázpalackot, amelyiknél a horpadás a hegesztési varratba esik, vagy amelyiken a megengedettnél nagyobb károsodás található. (2) A kompozit palackokat az engedélyben meghatározott idő után a tulajdonos vagy használó költségére selejtezni kell. (3) Ha egy gázpalack további használatra alkalmatlanná válik, azt kiürítés és veszélytelenítés után a tulajdonos vagy használó költségére meg kell semmisíteni szétvágással vagy roncsolással. A használatra alkalmatlanná vált gázpalackokat a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetek a telephelyen, az (5) bekezdésben előírt módon kötelesek szétvágni vagy roncsolni. (4) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak elvégeztetésének költségét a használó nem vállalja, a költség a tulajdonost terheli. (5) A gázpalackról veszélytelenítés és kiszelepelés után – a biztonságos munkavégzés szabályainak betartása mellett – az alkotóra merőlegesen le kell vágni a gázpalack kúpos menetét és a megjelölést tartalmazó vállrészt; gondoskodni kell a vállrész olyan mértékű roncsolásáról, vagy más módon történő megsemmisítéséről, hogy a gázpalack részek ismételten összeillesztve ne kerülhessenek forgalomba. A selejtes gázpalackot összelapítással is meg lehet semmisíteni, ha ezzel egyidejűleg a vállrész is roncsolódik.

2602


12. szám

12. Jogutódlás, névváltozás bejelentése 24. § A gázpalackok tulajdonosát vagy használóját érintő hatósági engedéllyel kapcsolatos jogutódlás esetén – amennyiben az engedély már jogerőre emelkedett – a jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével köteles értesíteni és kérni a Hatóságtól a jogutódlás megállapítását. A tulajdonos vagy használó a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint köteles értesíteni a Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

13. A Szabályzat alkalmazása, a Gázpalack Műszaki Szakbizottság működése és feladatai 25. §

(1) A Szabályzat az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok, gázhordók és palackkötegek időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései elvégzésének műszaki biztonsági előfeltételeit, illetve ellenőrzési követelményeit határozza meg. A Szabályzattól való eltérés esetén a választott műszaki megoldás biztonsági szempontból fennálló egyenértékűségét igazolni szükséges. (2) A Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetésére Gázpalack Műszaki Szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) kell létrehozni. A Szakbizottság a Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi. (3) A Szakbizottság legfeljebb 8 fő szakértő tagból áll, akiket a miniszter felkérésére a következő szervek, illetve szervezetek vezetői delegálhatnak: a) Magyar PB Gázipari Egyesület (2 fő), b) Magyar Ipari Gáz Szövetség (2 fő), c) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség (2 fő), d) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (1 fő), e) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1 fő). (4) A szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatójának javaslatára öt év időtartamra bízza meg. (5) A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül 5 év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét. A titkársági feladatok ellátásáról a Hatóság gondoskodik. (6) A Szakbizottság az e rendeletben és a Szabályzatban megállapított műszaki követelményeknek eleget tevő műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki ajánlásokat tehet. A műszaki ajánlásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekintetni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának, és egyúttal kielégíti a Szabályzat által elvárt, általános biztonsági szint követelményeit is.

III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 27. §

(1) A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hatósági engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül legkésőbb 2015. december 31-ig gyakorolható. (2) Az e rendelet szerinti gázpalackok biztonságtechnikai ellenőrzését végző szervezetnek e tevékenységre vonatkozó akkreditált státuszát legkésőbb 2015. december 31-ig kell megújítania.

28. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkeiben előírt egyeztetése megtörtént. 29. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

12. szám


30. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan gázpalackoknak, gázhordóknak és palackkötegeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a műszaki biztonsági előírások tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 31. § Hatályát veszti a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet.



2604


12. szám

1. melléklet a 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelethez

Gázpalack Biztonsági Szabályzat 1. A Szabályzat alkalmazási területe A Szabályzat a rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések (a továbbiakban: gázpalack) időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései elvégzésének műszaki biztonsági előfeltételeit, illetve ellenőrzési követelményeit tartalmazza. 2. Gázpalack azonosítása 2.1. Jelölések ellenőrzése 2.1.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés során a gázpalackba beütött jelöléseket ellenőrizni kell, hogy azok: a) megfelelnek-e a hatóságok által kiadott gyártási típusengedélyeknek, b) a gázpalackok gyártó művi vagy első töltés előtti hatósági ellenőrzése megtörtént-e, c) a gázpalackok megjelölése megegyezik-e a 6.1. pont szerinti nyilvántartási lapon rögzített adatokkal. 2.1.2. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált, de azonosítható, a megjelöléseket az eredetivel azonos betű- és számnagyságban fel kell újítani. 2.1.3. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált és nem azonosítható, azt felújítani nem szabad, a gázpalackot selejtezni kell. 2.2. Színjelzések ellenőrzése 2.2.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés elvégzését megelőzően, az ellenőrzésre történő előkészítés során, a gázpalack teljes felületéről el kell távolítani a színjelzéseket, illetve veszélyességi bárcákat. 2.2.2. A gázpalackok külső szerkezeti vizsgálatának elvégzését követően jól olvasható és tartós kivitelben el kell helyezni az R. 13. és 14. §-a szerinti jelöléseket a gázpalackokon. 2.2.3. A biztonságtechnikai ellenőrzés, a szerkezeti vizsgálat elvégzését követően terjedjen ki az R. 13. és 14. §-a szerinti jelölések meglétére és megfelelőségére. 3. Gázpalack tömegének ellenőrzése 3.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés során az üres gázpalackok tömegét ellenőrizni kell a következők figyelembevételével: 3.1.1. A kompozit palackok kivételével minden egyes gázpalack üres tömegét az R. 10. § (4) bekezdésében meghatározott osztálypontosságú, érvényes hitelesítésű mérlegen történő mérlegeléssel kell ellenőrizni, és eltérés esetén a tényleges értéket az eredeti üres (tára-) tömeg megjelölés fölé vagy alá be kell ütni, ha az eltérés a következő értéket meghaladja:

12. szám


– – –

az üres tömeg ≤ 3 kg, és az eltérés >3 %, az üres tömeg > 3 kg, de < 25 kg, és az eltérés ≥ 0,1 kg, az üres tömeg ≥ 25 kg, és az eltérés ≥ 0,2 kg; a korábbi tömeg megjelölést keresztbehúzott beütéssel érvényteleníteni kell; a talpgyűrű- vagy nyak gyűrűcsere miatt bekövetkezett tömeg változását is az előzőek szerint kell megjelölni; a módosított tömeg elé be kell ütni az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet bélyegzőjét, amely jelzi, hogy a tömeg változása nem korrózió miatt következett be. 3.1.2. Ha a tömeg csökkenése 3 %-nál nagyobb, a gázpalackot a többitől külön választva kell a biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátani; ez esetben a próbanyomáson tartás idejének 5 percnek kell lennie; ezeknek a gázpalackoknak a további használhatóságáról az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet egyedi vizsgálat eredménye alapján dönt. 3.1.3. Ha a tömeg csökkenése a 4 %-ot meghaladja, de a szerkezeti vizsgálat egyenletes falvastagság csökkenést mutat, a gázpalack csak az eredeti próbanyomás 30 %-ára kaphat engedélyt, 5 %-os vagy ennél nagyobb tömeg csökkenés esetén a gázpalackot selejtezni kell. 4. Gázpalack külső- belső szerkezeti vizsgálata 4.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés terjedjen ki palack teljes külső- belső felületének − beleértve a gázpalack talpgyűrű, illetve a nyakgyűrű meneteit is – szerkezeti vizsgálatára, 4.1.1. ha a gázpalack talpgyűrűje elhasználódott, repedt, nyakgyűrűje menethibás vagy fellazult, hiányos, védőkosara (védőburkolata) deformálódott vagy törött, a gázpalack biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható, 4.1.2. ha a gázpalacknyak szelepmenetének épségét idomszerrel és szemrevételezéssel kell ellenőrizni. 4.2. Az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a szerkezeti vizsgálat során a külső-belső felületet szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy: 4.2.1. a gázpalack felületei és hegesztési varratai nem sérültek-e, repedtek-e; 4.2.2. a horpadások, a szállításból, kezelésből, használatból eredő szúrt vagy éles bevágású hibák, a kopásból eredő falvastagság csökkenések milyen mértékűek; 4.2.3. a menetek nincsenek-e elmaródva, a menetek méretei az előírásoknak megfelelnek-e; 4.2.4. a gázpalack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű tám síkjához viszonyítva nagyobb mértékben eltér-e a 4.4.2. pontban előírtaknál, 4.2.5. esetleges hőhatás nyomai láthatóak-e rajta. Alumíniumötvözetű palackoknál az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a nyakrész repedésmentességét is ellenőrzi. 4.3. A belső felület vizsgálatára olyan fényerejű világító eszközt kell biztosítani, amely lehetővé teszi a hibák egyértelmű felismerését. 4.4. Az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a szerkezeti vizsgálat során megállapítja, hogy az észlelt károsodások nem nagyobbak-e a következő megengedett mértéknél: 4.4.1. a horpadási felület nem lehet 10 cm2-nél nagyobb és 5 mm-nél mélyebb;

2606


12. szám

4.4.2.

a gázpalack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű tám síkjától 1°-kal térhet el (ez az eltérés a tám síkra merőlegesen mért 1 m magasságban 17 mm vízszintes távolságnak felel meg); 4.4.3. helyi falvastagság csökkenésnél, éles bevágású sérülésnél sem lehet a gázpalack ép falvastagsága a számított, szilárdságilag szükséges értéknél kevesebb; 4.4.4. a 4.4.1.-4.4.3. pontokban felsorolt hibáktól eltérő károsodás megengedhetőségét kísérletekkel, vizsgálatokkal és számításokkal igazolni kell, ennek hiányában a gázpalack selejtezendő. 4.5. Az acetilén palackok szerkezeti vizsgálatát az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet az R. 17-20. §-ában leírtak szerint végzi értelemszerűen a belső felület ellenőrzése nélkül. A szelep kicsavarása után a porózus töltőanyag minőségének és épségének ellenőrzésére kerül sor, nem töredezik-e, vagy porlódik-e, továbbá, hogy a porózus töltőanyag a gázpalack vállrészét kitölti-e. 5. Nyomáspróba 5.1. A nyomáspróbánál az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet azt ellenőrzi, hogy a gázpalack a próbanyomást tömören tartja-e, és maradandó alakváltozást nem szenved-e. 5.2. A nyomáspróba végrehajtásának szabályai: 5.2.1. a gázpalackot vízzel vagy olyan folyadékkal kell nyomáspróba alá vetni, amely a gázpalack anyagával vagy a gáztöltettel nem lép vegyi reakcióba; 5.2.2. a nyomáspróba során a nyomást egyenletesen kell növelni úgy, hogy a nyomásnövekedés sebessége másodpercenként legfeljebb 5 bar legyen; 5.2.3. a próbanyomáson tartás ideje legalább 30 másodperc és legfeljebb 5 perc; 5.2.4. a nyomáspróba +5 °C-nál kisebb hőmérsékletű vízzel nem végezhető; 5.2.5. közös nyomóvezetékre kapcsolt több gázpalack együttesen vonható nyomáspróba alá, ebben az esetben a próbanyomást jelző 2 db nyomásmérőt a közös vezetéken kell elhelyezni, és nem lehet elzáró szerelvény a gázpalack és a nyomásmérő között; 5.2.6. a nyomáspróbához 2 évnél nem régebben kalibrált, legalább 1,6 osztálypontosságú nyomásmérőket kell használni; 5.2.7. a mért értéknek a nyomásmérő méréstartományának 65-75 %-ában kell lennie. 5.3. A nyomáspróba helyettesíthető a hatóság által engedélyezett egyéb kiegészítő, illetve integritás vizsgálati módszerekkel is. 6. Dokumentálás 6.1. Minden biztonságtechnikai ellenőrzésről nyilvántartási lapot kell kiállítani két példányban. A nyilvántartási lapon rögzített vizsgálati eredményeket az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet hitelesíti, ami alapján használatba vehető a gázpalack. 6.2. A nyilvántartási lap kitöltése elektronikus adathordozón is történhet.

12. szám


6.3. A gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzéséről kitöltendő nyilvántartási lap a következőket tartalmazza: 6.3.1. iktatószám, 6.3.2. telephely, 6.3.3. az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet megnevezése, 6.3.4. sorszám, 6.3.5. gyártó (a pébégáz töltetű palack kivételével), 6.3.6. gyártási sorszám, 6.3.7. gyártási év, 6.3.8. tömeg [kg], 6.3.9. űrtartalom [l], 6.3.10. próbanyomás [bar], 6.3.11. porózus töltet megnevezése (acetilén gáz töltetű gázpalackok esetén), 6.3.12. disszugáz palack kész tömege (acetilén gáz töltetű gázpalackok esetén), 6.3.13. nyilatkozat arról, hogy a nyilvántartási lap adatai a vizsgálatra előkészített gázpalackok adataival megegyeznek, 6.3.14. tulajdonos, 6.3.15. az adatlap kiállításának kelte, 6.3.16. az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet képviselőjének hitelesítése.

2608


12. szám

7. Gázpalackok ellenőrzési ciklusideje 7.1. A leggyakrabban előforduló sűrített gáz töltetű gázpalackok esetében az ellenőrzési ciklusidő a következő:

1 ADR UN csoszáma portja 2

A

A

B

A gáz

Időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés

megnevezése

vegyjele

ciklusideje [év]

1002 levegő, sűrített

–

5

1006 argon, sűrített

Ar

5

1046 hélium, sűrített

He

5

1056 kripton, sűrített

Kr

5

1065 neon, sűrített

Ne

5

1066 nitrogén, sűrített

N2

5

3

O

1072 oxigén, sűrített

O2

5

4

F

1049 hidrogén, sűrített

H2

5

1957 deutérium, sűrített

D3

5

1971 metán, sűrített vagy földgáz sűrített magas metántartalommal

CH4

5

H2 és CH4

5

–

5

CO

2

1023 városi gáz, sűrített

–

5

1071 krakkgáz, sűrített

–

5

1045 fluor, sűrített

F2

2

1660 nitrogén-monoxid, sűrített

NO

2

2190 oxigén-difluorid, sűrített

OF2

2

2034 hidrogén és metán keveréke, sűrített 5

T

1612 hexaetil-tetrafoszfát és sűrített gáz keveréke

6

TF

1016 szén-monoxid, sűrített

7

TOC

7.1.1. Azoknál a készülékeknél, amelyek gyártója a Gázpalack Biztonsági Szabályzatban foglaltaknál rövidebb ellenőrzési ciklusidőt ír elő (különösen: tűzoltó készlethez kiadott légzőkészülék, búvár újralégző készülék), a gyártó által előírt időközönként kell az időszakos ellenőrzést elvégezni. 7.2. A leggyakrabban előforduló cseppfolyósított gáz töltetű gázpalackok esetében az ellenőrzési ciklusidő a következő:

12. szám


1 ADR UN csoportja száma 2

3

A

O

A

B

A gáz


megnevezése

vegyjele CBrF3

ciklusideje [év] 5

CO2

5

CHClF2

10

CClF3-CF2

10

klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz)

CClF3

5

1028

diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz)

CCl2F2

10

1029

diklor-fluor-metán (R 21 hűtőgáz)

CHCl2F

10

1080

kén-hexafluorid

SF6

5

1858

hexafluor-propilén (R 1216 hűtőgáz)

CF3=CF-CF2

10

1958

1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluor-etán (R 114 hűtőgáz)

ClF2C-CClF2

10

1973

klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49 % klór-difluor-metán tartalommal (R 502 hűtőgáz)

CHClF2 CClF5-CH2

10

1982

tetrafluor-metán, sűrített (R 14 hűtőgáz)

CF4

5

1983

1-klór-2,2,2-trifluor-etán (R 133a hűtőgáz)

F3C-CH2Cl2

10

1984

trifluor-metán (R 23 hűtőgáz)

CHF3

5

2036

xenon, sűrített

Xe

5

2193

hexafluor-etán, sűrített (R 116 hűtőgáz)

C2F6

5

2599

klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke, kb. 60 % klór-trifluor-metán tartalommal (R 503 hűtőgáz)

CClF3 CHF3

10

2602

diklór-difluor-metán és 1,1 difluor-etán azeotróp keveréke, kb. 74 % diklór-difluor-metán tartalommal (R 500 hűtőgáz)

CCl2F2 CH3-CHF2

10

1070

dinitrogén-oxid

N2O

5

1009

bróm-trifluor-metán (R 13 B 1 hűtőgáz)

1013

szén-dioxid

1018

klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz)

1020

klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz)

1022

2610


4

F

1010

1,3-butadién, stabilizált

1011

bután

1012

1-butén

1027

12. szám

H2C=CHCH=CH2

5

C4H11

5

CH2=CH-CH2CH3

10

ciklopropán

CH2-CH2 CH2

10

1030

1,1-difluor-etán (R 152a hűtőgáz)

CH3CHF2

10

1032

dimetil-amin, vízmentes

(CH3)2NH

5

1033

dimetil-éter

CH3-O-CH3

5

1035

etán

C2H6

5

1036

etil-amin

C2H5-NH2

5

1037

etil-klorid

C2H5-Cl

10

1041

etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 9 %-nál több, de legfeljebb 87 % etilén-oxid tartalommal

1061

metil-amin, vízmentes

1063

metil-klorid (R 40 hűtőgáz)

1077

propilén (propán)

1083

trimetil-amin, vízmentes

1085

5 CH3-NH2

5

CH3Cl

5

CH3=CH-CH2

10

(CH3)3N

5

vinil-bromid, stabilizált

CH2=CH-Br

5

1086

vinil-klorid, stabilizált

CH2=CH-Cl

5

1087

vinil-metil-éter, stabilizált

CH2=CH-O-CH3

5

1860

vinil-fluorid, stabilizált

CH2=CHF

5

1911

diborán, sűrített

B2H6

5

1959

1,1-difluor-etilén (R 1132a hűtőgáz)

CH2=CF2

5

1962

etilén, sűrített

C2H4

5

1965

szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n. (propán-bután és ezek keveréke), cseppfolyósított pébégáz alumíniumötvözetből készült palackban forgalmazott acél palack A keverék

10

A01 keverék

10

A02 keverék

10

A0 keverék

10

A1 keverék

10

B1 keverék

10

B2 keverék

10

B keverék

10

C keverék

10

12. szám


1969

izobután

1978

propán

2035

1,1,1-trifluor-etán (R 143a hűtőgáz)

2203 5

6

7

T

TF

TC

szilicium-hidrogén, sűrített (szilán)

(CH2)3CH

5

C3H8

5

CF3CH3

5

SiH4

5

1062

metil-bromid (bróm-metán)

CH3Br

10

2191

szulfuril-fluorid

SO2F2

2

1026

dicián

NC-CN

5

1040

etilén-oxid

CH2-CH2-O

5

1053

hidrogén-szulfid (kén-hidrogén)

H2S

2

1064

metil-merkaptán

CH3-SH

10

1082

klór-trifluor-etilén, stabilizált

CClF=CF2

10

2188

arzin

AsH3

10

2199

foszfin

PH3

5

2202

hidrogén-szelenid, vízmentes

H2Se

10

3300

etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 87 %-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal

—

5

1005

ammónia, vízmentes

NH3

5

1008

bór-trifluorid, sűrített

BF3

2

1017

klór

Cl2

2

1048

hidrogén-bromid, vízmentes

HBr

2

1050

hidrogén-klorid, vízmentes

HCl

2

1069

nitrozil-klorid

NOCI

2

1076

foszgén (szén-oxi-klorid)

COCl2

2

1079

kén-dioxid

SO2

2

1741

bór-triklorid

BCl3

2

1859

szilícium-tetrafluorid, sűrített

SiF4

2

2196

wolfram-hexafluorid

WF6

2

2198

foszfor-pentafluorid, sűrített

PF5

2

2417

karbonil-fluorid, sűrített

COF2

2

SiH2Cl2

10

8

TFC

2189

diklór-szilán

9

TO

2451

nitrogén-trifluorid, sűrített

NF3

5

10

TOC

1067

dinitrogén-tetraoxid

N2O4

2

1749

klór-trifluorid

ClF3

2

2612


12. szám

7.3. A leggyakrabban előforduló nyomás alatt oldott gáz töltetű gázpalackok esetében az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés ciklusideje a következő:

1 ADR csoportja 2

A

UN száma

A

B

A gáz


megnevezése

2073 Vízben oldott ammónia 35 tf.% felett max. 40 tf.% ammóniatartalommal 40 tf.% felett max. 50 tf.% ammóniatartalommal

3

7.3.1.

F

1001 Acetilén, oldott (korábban: disszugáz)

vegyjele

NH3 NH3

ciklusideje [év] 5 5

C2H2

Az 1001 UN számú gázzal töltött gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a porózus anyagra érvényes gyártói előírás határozza meg, de nem lehet hosszabb, mint 5 év.

12. szám


A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2014. november 1. és 2014. novenber 30. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről 2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások Elegant Enterprises Kft. 1056 Budapest, Nyáry Pál u. 4. 1. em. 2. tel.: +36-1-308-5339 fax: +36-1-235-0504 eng. szám: U-001583 Bejegyzés dátuma: 2014. 11. 13. EUROAD TRAVEL KFT. 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 16. I/3. tel.: +36-70-455-9381 fax: eng. szám: U-001579 Bejegyzés dátuma: 2014. 09. 05. Győr Projekt Kft. 9024 Győr, Orgona utca 10. tel.: +36-96-505-059 fax: +36-96-505-059 eng. szám: U-001581 Bejegyzés dátuma: 2014. 11. 07. Hajósutazó Utazási Iroda Kft. 1095 Budapest, Hajóállomás u. 1. tel.: +36-20-955-0007 fax: eng. szám: U-001584 Bejegyzés dátuma: 2014. 11. 21. Inspiration Travel Kft. 1193 Budapest, Leiningen u. 4. tel.: +36-23-444-172 fax: +36-23-998-636 eng. szám: U-001582 Bejegyzés dátuma: 2014. 11. 07. SZA-SZA Travel Kft. Zala megye 8360 Keszthely, Viola u. 14. tel.: +36-83-340-293 fax: +36-83-340-293 eng. szám: U-001580 Bejegyzés dátuma: 2014. 11. 06.

2614


12. szám

2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások AOF-Tour Kft. 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 1. tel.: +36-1-325-6185 fax: +36-1-325-6185 eng. szám: U-001394 Változás bejegyzése: 2014. 11. 04. „BAUMANN-REISEN 2000” UTAZÁSI KFT. 4024 DEBRECEN, KOSSUTH UTCA 2. tel.: fax: eng. szám: R00353 Változás bejegyzése: 2014. 11. 04. C.G.J. Omnibusz Utazási és Szolg. Kft. 2900 Komárom, Kalmár köz 32. tel.: +36-34-340-357 fax: +36-34-340-357 eng. szám: U-000101 Változás bejegyzése: 2014. 11. 03. Creative Travel Line Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. 6723 Szeged, Dankó Pista u. 3/B. tel.: +36-62-467-592 fax: +36-62-467-592 eng. szám: U-001419 Változás bejegyzése: 2014. 11. 17. Holiday Sport Hungary Kft. 1221 Budapest, Leányka utca 11. VII/46. tel.: +36-1-788-8191 fax: +36-1-799-0965 eng. szám: U-001376 Változás bejegyzése: 2014. 11. 05. Holiday 55 Hungary Kft. 1015 Budapest, Csalogány u. 6–10. IV/172. tel.: +36-1-225-8816 fax: +36-1-225-0581 eng. szám: U-001363 Változás bejegyzése: 2014. 11. 05. MARKETING BUSINESS TRAVEL Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. 1173 Budapest, 534. utca 7. tel.: +36-1-466-4140 fax: +36-1-466-4140 eng. szám: R01644 Változás bejegyzése: 2014. 11. 12.

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2615 NASDA Ingatlanforgalmazó és Utazásszervező Kft. 1086 Budapest, Üllői út 14. tel.: +36-1-317-3000 fax: +36-1-317-9087 eng. szám: U-000530 Változás bejegyzése: 2014. 11. 24. PERATA HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1211 Budapest, Öntöde utca 8. tel.: +36-30-371-8942 fax: – eng. szám: U-001160 Változás bejegyzése: 2014. 11. 07. START TURIST-94 UTAZÁSI ÉS KERESKEDELMI SZÁLL. KFT. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. tel.: +36-1-317-3600 fax: +36-1-317-3904 eng. szám: R00972 Változás bejegyzése: 2014. 11. 04.

2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosítottak az alábbi vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre visszavont engedélyek AMBO Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft. 1066 Budapest, Oktogon tér 3. fszt. 11. tel.: +36-1-413-7993 fax: +36-1-413-7994 eng. szám: U-000763 Törölve: 2014. 11. 12. Gyerepécsre.hu Kft. 7624 Pécs, Alkotmány u. 8. tel.: +36-72-512-500 fax: +36-72-512-501 eng. szám: U-001465 Törölve: 2014. 11. 17. HCH TRAVEL UTAZÁSI IRODA KFT. 1075 Budapest, Károly körút 11. V. em. 5. tel.: +36-1-459-1165 fax: +36-1-459-1160 eng. szám: Törölve: 2014. 11. 17.

2616


12. szám

Iaorana Travel Szolgáltató Kft. 1094 Budapest, Bokréta utca 20-22. B. lház. fszt. 11. tel.: +36-30-444-7552 fax: +36-1-700-2868 eng. szám: U-001334 Törölve: 2014. 11. 07. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. 9021 Győr, Baross G. u. 21. tel.: +36-96-336-171 fax: +36-96-336-171 eng. szám: U-001150 Törölve: 2014. 11. 17. Plenty Horn Kft. 1054 Budapest, Vértanúk tere 1. I/7. tel.: +36-1-475-4080 fax: +36-1-475-4089 eng. szám: U-001524 Törölve: 2014. 11. 17. Selfness-21 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7625 Pécs, Mikszáth Kálmán u. 12. tel.: +36-30-936-2459 fax: eng. szám: U-001497 Törölve: 2014. 11. 24. SZASZA - TOURS Kereskedelmi és Szolgáltató BT. 8315 Gyenesdiás, Faludi utca 71. tel.: +36-83-311-669 fax: +36-83-311-669 eng. szám: U-000660 Törölve: 2014. 11. 06. 2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2014. november 1. és november 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások Compex-Só Kft 4522 Nyírtass, külterület 0183/34 hrsz. tel.: +36-22-506-251 fax: +36-22-320-820 eng. szám: U-001499 Törölve: 2014. 11. 17. Jogerős: 2014. 11. 24.

12. szám


III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................................................

2618

318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

Egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról .............................

2620


A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról ..........................

2630


Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról ..............................................................................................

2633

A bérgarancia támogatás 2015. évi felső határáról .............................

2647

2618


12. szám

A Kormány 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „3. létszám: a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek száma. Az átlagos létszám meghatározása során a Központi Statisztikai Hivatal átlagos állományi létszám számítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni;” (2) Az Mmtr. 1. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „12. védett foglalkoztatás: az akkreditált munkáltató általi, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 2. cikk 100. pontjában meghatározott foglalkoztatás, ha a munkáltató tranzit vagy tartós foglalkoztatást biztosít, és munkavállalóinak legalább 30%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül;”

2. § Az Mmtr. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tevékenység, illetve a rehabilitációs foglalkoztatás megszüntetését követő nappal, c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával, d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő nappal, e) az (1) bekezdés f ) pontja szerinti esetben az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő nappal, f ) az a)–e) pontban nem említett esetben a visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napjával kell visszavonni.” 3. § Az Mmtr. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E rendelet alkalmazása során az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés f ) pontja szerinti védett foglalkoztatás alatt az 1. § 12. pontjában meghatározott védett foglalkoztatást kell érteni.” 4. § Az Mmtr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendelet alapján nem ítélhető meg támogatás az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, (3) bekezdés c) és d) pontjában, (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében foglalt esetben.” 5. §

(1) Az Mmtr. 32. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az éves támogatási szerződésnek tartalmaznia kell) „c) a tranzit foglalkoztatást és a tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek számát,” (2) Az Mmtr. 32. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az éves támogatási szerződésnek tartalmaznia kell) „g) a következményeket arra az esetre, ha a munkáltató a c) pontban meghatározott számú munkahelyet nem tudja a szerződésben meghatározott mértékben betölteni.”

12. szám


6. § Az Mmtr. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkahely-teremtési támogatás keretében az általános csoportmentességi rendelet 34. cikk (2) bekezdés a) pontjában, valamint c)–f ) pontjában meghatározott költségek támogathatóak, az általános csoportmentességi rendelet 34. cikkében meghatározott feltételekkel.” 7. § Az Mmtr. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „45. § E rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.” 8. § Az Mmtr. a következő 49. §-sal egészül ki: „49. § (1) A 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelettel módosított 1. § 3. pontjában foglalt rendelkezést 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelettel módosított 32. § (2) bekezdés c) és g) alpontját első alkalommal a 2015. évi támogatásra kötött éves támogatási szerződésre kell alkalmazni. (3) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet alapján kiírt, 2014. évre vonatkozó pályázatokra e rendeletnek a 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § 12. pontját, 17. § (4) bekezdését, 19. § (1) és (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdés b) pontját, 21. § (1), (4) és (7) bekezdését, 22. § (1) és (4) bekezdését, 42/A. § (1) bekezdését és 45. §-át kell alkalmazni.” 9. §

(1) Az Mmtr. a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „havi létszáma” szövegrész helyébe az „a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma” szöveg, b) 16. § (2) bekezdésében a „folyamatba épített” szövegrész helyébe az „eseti” szöveg, c) 19. § (2) bekezdésében a „7. cikk (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. cikk (6) bekezdésében” szöveg, d) 21. § (1) bekezdésében a „41. cikkében” szövegrész helyébe a „33. cikkében” szöveg, e) 21. § (4) bekezdésében a „2. cikk 15. pontjában” szövegrész helyébe a „2. cikk 31. pontjában” szöveg, f ) 21. § (7) bekezdésének nyitó szövegrészében a „41. cikk (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. cikk (3) bekezdésében” szöveg, a „41. cikk (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. cikk (3) bekezdése” szöveg, g) 22. § (1) bekezdésében a „42. cikkében” szövegrész helyébe a „34. cikkében” szöveg, h) 22. § (4) bekezdésében a „42. cikk (3) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „34. cikk (2) bekezdés b) pontja” szöveg, i) 29. § (3) bekezdésében a „november 30-ig” szövegrész helyébe a „december 31-ig” szöveg, j) 37. § (2) bekezdésében az „5 órás” szövegrész helyébe a „4 órás” szöveg, k) 37. § (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés d) pontjában az „5 órát” szövegrész helyébe a „4 órát” szöveg, l) 40. §-ában az „éves megállapodás” szövegrész helyébe a „megállapodás” szöveg, m) 48. § (5) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg lép. (2) Az Mmtr. 2. melléklet II. pontjában az „A létszámot a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai állományi létszámra vonatkozó létszámszámítási szabályai szerint kell számítani.” szövegrész helyébe az „A létszámot a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § 3. pontjában meghatározottak szerint kell számítani.” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az Mmtr. a) 2. § (1) bekezdés k) pontja, b) 5. § (3) bekezdés g) pont gc) alpontja, c) 19. § (4) bekezdés b) pontja, d) 42/B. § (5) bekezdés h) pontja. 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2620


12. szám

12. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187/1., 26. 6. 2014) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.


A Kormány 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 1. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában, a 2. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában, a 3. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c) és l) pontjában, a 4. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében, az 5. alcím tekintetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében, a 6. alcím, valamint a 2. melléklet tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés f ) pontjában, a 7. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 8. alcím, valamint a 3. és 4. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, a 9. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, a 10. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában, a 11. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (5) bekezdésében, a 12. alcím, valamint az 5. melléklet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában, a 13. alcím tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontjában, a 14. alcím, valamint a 6. melléklet tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés c) pontjában, a 15. alcím tekintetében az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 34. §-ában, a 16. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 15. §-ában, a 18. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. § (1) bekezdés a) pontjában, a 19. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében, a 20. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, a 21. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, a 22. alcím, valamint a 7. melléklet tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, a 23. alcím, valamint a 8. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontjában,

12. szám


a 24. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában, a 25. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosítása 1. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása 2. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdésében és 18/A. § (2), (3) és (5) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal” szöveg lép.

3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása 3. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésében és 89. § (9) és (11) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

4. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása 4. § A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 17/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

5. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása 5. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (2a) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Munkaügyi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt” szöveg lép.

6. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása 6. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

7. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása 7. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a) 72/B. § (1) bekezdésében és 72/H. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatalt” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert”, b) 72/B. § (4) bekezdésében a „Foglalkoztatási Hivatal” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

2622


12. szám

8. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása 8. §

(1) A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (2) Az R2. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

9. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása 9. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Munkaügyi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt” szöveg lép.

10. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása 10. § A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

11. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása 11. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterre, b) a fővárosi (megyei) kormányhivatal foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatot ellátó szakigazgatási szervére (a továbbiakban: munkaügyi központ), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervére (a továbbiakban: kirendeltség), valamint c) arra a természetes és jogi személyre aki, illetőleg amely ca) a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció keretében megvalósításra kerülő kiemelt projektben (a továbbiakban: 1.1.2. Program), továbbá cb) Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1./08/1 konstrukció keretében megvalósításra kerülő kiemelt projektben (a továbbiakban: 1.1.1./08/1 Program) vesz részt.”

12. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása 12. § Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

12. szám


13. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 13. § A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a) 8. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal (továbbiakban: NMH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH)”, b) 8. § (3)–(5) bekezdésében az „NMH-nak” szövegrész helyébe az „NSZFH-nak”, c) 8. § (3) és (4) bekezdésében, 10. § (2) és (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, 11. § (2)–(4) bekezdésében az „NMH” szövegrész helyébe az „NSZFH”, d) 10. § (1) bekezdésében az „a NMH” szövegrész helyébe az „az NSZFH”, e) 12. § (1) bekezdésében az „NMH-NFA” szövegrész helyébe az „NSZFH-NFA” szöveg lép.

14. A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 14. § A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

15. Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 15. §

(1) Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 236. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövő üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továbbiakban együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ezzel kapcsolatos feladataira terjed ki.” (2) Az R3. a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (1) és (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter”, b) 4. § (2) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „miniszternek”, c) 4. § (4) bekezdésében a „Hivataltól” szövegrész helyébe a „minisztertől” szöveg lép.

16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet módosítása 16. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet a) 5. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)”, b) 5. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter”, c) 5. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „miniszternek”, d) 6. § (1)–(3) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter”, e) 6. § (2) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 9. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

2624


12. szám

17. A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása 17. § A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a következő 4/A. és 4/B. alcímmel egészül ki:

„4/A. A közcélú állami munkavédelmi információs rendszer célja, a működtetés feltételei 7/A. § (1) A munkavédelmi információs rendszer (a továbbiakban: MIR) keretében történő információnyújtás és tanácsadás célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek elsősorban a szervezett munkát végző munkavállalók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek információs igényét kielégítő megismertetése. (2) A MIR szolgáltatásait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és Magyar Bányászati és Földtani Hivatal − mint munkavédelmi hatóságok − szervezeti keretében önállóan létrehozott, de a hatósági tevékenységtől elkülönülő munkavédelmi információs és tanácsadó szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) végzik. (3) A Munkavédelmi Bizottság saját adataival, megállapításaival segíti a szolgálat működését. (4) A szolgálatot működtető miniszter gondoskodik a) a MIR adott hatóságnál működő rendszerének kialakításáról, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról és folyamatos működtetéséről, b) a szolgáltatások nyújtásához és a nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítógépes rendszer kialakításáról, üzembe helyezéséről, karbantartásáról és továbbfejlesztéséről, c) a nyilvántartások vezetéséről, d) a szolgálat tevékenységének összehangolásáról és a szolgálat szakembereinek együttműködéséről, e) az (1) bekezdés szerinti tevékenységet ellátók szakmai képzéséről, továbbképzéséről, f ) a szolgálat működésével kapcsolatos kommunikációs feladatokról. (5) A szolgálat működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendjét a miniszter a honlapján közzéteszi.

4/B. A szolgálat feladatai 7/B. § (1) A szolgálat feladata a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása, ennek érdekében a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó, felvilágosító tevékenység ellátása. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet a szolgálat a vonatkozó jogszabályi előírások és szakmai szabályok, valamint működése során szerzett tapasztalatok alapján végzi. (3) A szolgálat által nyújtott tájékoztatás konkrét műszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja. (4) A szolgálat által nyújtott információs szolgáltatás igénybevétele nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek és követelmények – különösen a munkavállalók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségek – teljesítése alól. (5) A szolgálat keretében nyújtott információ termék, szolgáltatás értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve egy adott vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését előmozdító reklámot nem tartalmazhat. 7/C. § (1) A szolgálat munkanapon, hivatali időben telefonon, személyesen, illetőleg írásban nyújt információt − elsősorban − a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek részére. (2) Az információszolgáltatás során biztosítani kell, hogy az igénybe vevő személyek és szervezetek névtelenségüket megőrizve, lehetőség szerint azonnal vagy rövid határidővel, közérthető formában, a jogszabályi rendelkezések pontos megjelölése mellett jussanak hozzá a kért tájékoztatáshoz. (3) A személyes tájékoztatás és tanácsadás feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el – a honlapján közzétett módon – a munkáltató, illetőleg a munkavállalói munkavédelmi érdekképviseletek számára. (4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás és tanácsadás esetén a névtelenség mellőzése írásban kérhető. 7/D. § (1) Az információnyújtás során a szolgáltatást igénybe vevő személyének vagy szervezetének egyedi azonosítására alkalmas adat nem kérhető. A feladat ellátása során az adatok kezelése, nyilvántartása és feldolgozása kizárólag az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történhet. (2) A szolgálat nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a) a megkeresés dátumát, b) a megkeresés ügyszámát, c) a megkeresés tárgyát,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2625 d) a megkeresésre adott tájékoztatás lényegi elemeit és a szakmai álláspont kialakítása során figyelembevett jogszabályhelyek megjelölését. 7/E. § (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei folyamatos fejlesztése érdekében évente értékelik a MIR működtetésének tapasztalatait. (2) A szolgálatot fenntartó hatóságok az értékelés eredményéről minden év február 28. napjáig írásban tájékoztatják egymást, valamint a Munkavédelmi Bizottságot. 7/F. § (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok a szolgálat tevékenységének összehangolása, a MIR működtetése, az információ- nyújtás szakszerűségének folyamatos fejlesztése, illetve egymás tájékoztatása érdekében együttműködési megállapodást köthetnek. (2) A szolgálat működésének belső eljárási rendjét, továbbá a szervezeti önállóság garanciális feltételeit a szolgálatot fenntartó hatóság vezetője által jóváhagyott ügyrend állapítja meg.”

18. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 18. § Hatályát veszti a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése, 4. alcíme, 8. alcíme, valamint IV. fejezete.

19. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 19. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter lép” szöveg lép.

20. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása 20. §

(1) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2014. évi kiírásához kapcsolódó „Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési program” keretében az 1. melléklet 1. táblázatában foglaltaktól eltérően az a) 52 723 01 azonosító számú Gyakorló ápoló szakképesítés megszerzésére irányuló képzést 500–700 óra képzési idővel, b) 52 723 02 azonosító számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló szakképesítés megszerzésére irányuló képzést 500–700 óra képzési idővel, c) 55 723 01 azonosító számú Ápoló szakképesítés megszerzésére irányuló képzést 800–1200 óra képzési idővel, d) 55 723 02 azonosító számú Csecsemő és gyermekápoló szakképesítés megszerzésére irányuló képzést 800–1200 óra képzési idővel iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében is indíthat az egészségügyért felelős miniszter által erre kijelölt intézmény.” (2) Az R4. a) 3. § (2) bekezdésében a „(Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság a továbbiakban: NMH SZFI)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH)”, b) 3. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében az „NMH SZFI” szövegrész helyébe az „NSZFH”, c) 6. § (4) bekezdésében az „NMH SZFI” szövegrészek helyébe az „NSZFH”, d) 6. § (1) bekezdésében az „NMH SZFI-nek” szövegrész helyébe az „NSZFH-nak”, e) 6. § (2) bekezdésében az „NMH SZFI-be” szövegrész helyébe az „NSZFH-ba” szöveg lép.

2626


12. szám

21. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása 21. §

(1) A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:) „i) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei,” (2) Az R5. 10. § (1) bekezdés i) pontjában az „az NMH-t” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert” szöveg lép.

22. Az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről szóló 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelet 22. § Az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről szóló 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelet 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

23. A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása 23. § A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

24. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása 24. § A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a) 2. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: NMH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (a továbbiakban: NSZFH)”, b) 2. § (1) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 6. § (4) és (5) bekezdésében, 7. § (1) és (4) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 9. § (1)–(3) bekezdésében, 10. § c) pontjában, 11. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, 12. §-ában, 17. § (1) bekezdés a) pontjában, 18. § (1) bekezdésében és (5) bekezdés a) és b) pontjában, 19. § (2) bekezdésében, 20. § (5) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 25. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. §-ában, 30. § (1) és (2) bekezdésében és 32. § (1) és (2) bekezdésében az „NMH” szövegrész helyébe az „NSZFH”, c) 2. § (2) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében az „NMH-nak” szövegrész helyébe az „NSZFH-nak”, d) 6. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 20. § (1) és (4) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 25. § (1) és (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében az „NMH” szövegrészek helyébe az „NSZFH”, e) 18. § (5) bekezdés a) pontjában az „NMH-val” szövegrész helyébe az „NSZFH-val” szöveg lép.

12. szám


25. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása 25. § A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a) 2. § 13. pontjában a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH)” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)”, b) 7. § (2) bekezdésében az „Az NMH” szövegrész helyébe az „A miniszter”, c) 22.§ (2) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg lép.

26. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása 26. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 15-én lép hatályba. (2) Az 1. §, a 3−4. §, 6−7. §, 8. § (1) bekezdése, a 10−12. §, a 14−17. §, a 19. §, a 21. §, a 25. § és az 1–3., valamint 5–6. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.


1. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. rész 1. pont 1.93. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Személyi és jogosultságot igazoló okmányok) „1.93. a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve hatósági jogkörének gyakorlására jogosító munkavédelmi felügyelői igazolvány, valamint munkaügyi felügyelői igazolvány;”

2628


12. szám

2. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez

1. Az R1. 2. számú melléklet 1. Az OSAP-ban nem szereplő, illetve az OSAP adatokból előállított önálló adatbázisok adatai alcím címét követő táblázat 21. és 22. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A

1.

Adatkezelő szervezet

B

C

D

E

F

Adatgyűjtés megnevezése

Az 1. számú melléklet témaköre

Adatátadás gyakorisága

Vonatkoztatási egység

Átadási határnap)

„21.

NGM

Munkanélküliségi adatok

1.1.4

negyedévente

település

frissítést követő 30. nap

22.

NGM

Járási foglalkoztatottsági és munkanélküliségi információs rendszer

1.1.4

negyedévente

járás

frissítést követő 30. nap”

2. Hatályát veszti az R1. 2. számú melléklet 2. alcím címét követő táblázat 40. sora.

3. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez Az R2. 3. számú melléklet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakkérdés (vizsgálat) megjelölése

„10.

Illetékes állami szerv]

Munkabiztonsági vizsgálatok:

Nemzetgazdasági Minisztérium”

a) súlyos munkabalesetek vizsgálata b) az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése alapján a 2. és 3. kategóriába tartozó egyéni védőeszközök megfelelőségének vizsgálata

4. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez Az R2. 4. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakterület és az ahhoz kapcsolódó szakkérdés (vizsgálat) megjelölése

„6.

Foglalkozási megbetegedés vizsgálata, foglalkozási eredet véleményezése

A szakvélemény adására feljogosított szervezet]

Országos Tisztiorvosi Hivatal Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ”

5. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 3. sora helyébe a következő rendelkezés lép: (A területek megjelölése, amelyeken az igazságügyi szakértői szakterületek bejegyezhetők a névjegyzékben

„3. munkabiztonsági terület

Szakhatóság)

foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter”

12. szám


6. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 8. pontjában az „az OMMF” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

7. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez Az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről szóló 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelet 3. melléklete C) Központi hivatalok alcím 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „38. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál 38.1. az informatikai feladatot ellátó szervezeti egység vezetője és helyettese 38.2. a projekt-végrehajtási feladatot ellátó szervezeti egység vezetője”

8. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. melléklet 6. A BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉNEK HIVATALOSAN ELISMERT MÓDJAI pontjában a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal/ Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság/ Nemzeti Referencia- és Koordinálós Pont: http://nrk.nive.hu” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal/ Nemzeti Referencia Központ: http://nrk.nive.hu” szöveg lép.

9. melléklet a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet H) pontjában foglalt táblázat a következő 7. sorral egészül ki: (A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre)

„7

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

irányítás”

2630


12. szám

A Kormány 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról A Kormány a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jogállása 1. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. 2. §

(1) A Hivatalt főigazgató vezeti, akinek tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik. (2) A főigazgató-helyetteseket a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – a Hivatal főigazgatója gyakorolja.

2. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelölése 3. § A Kormány állami szakképzési és felnőttképzési szervként a Hivatalt jelöli ki. 4. §

(1) A szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat a Hivatal látja el. (2) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározott Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

3. A Hivatal feladatai 5. §

(1) A Hivatal 1. vizsgálja a feladatkörével kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait, ez alapján javaslatot tesz a miniszter részére jogszabályok előkészítésére, 2. ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el, 3. ellátja a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában, továbbá kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét, 4. kidolgozza és gondozza a szakmai követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveit, továbbá egységes alapelvek szerint gondozza és fejleszti az országos modultérképet, ellátja ezek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatokat, 5. működteti és fejleszti a Magyar Képesítési Keretrendszer szak- és felnőttképzéshez kapcsolódó területeit a hazai és nemzetközi képesítések összehangolásával, az Európai Képesítési Keretrendszer követelményeinek megfelelően és az oktatási területekkel együttműködve, 6. fejleszti az Európai Unió tagállamainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban, közreműködik nemzetközi fejlesztési projektek lebonyolításában, 7. gyűjti és elemzi a jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat, 8. szervezi a pedagógusok, andragógusok, az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését, valamint koordinálja a speciális szakiskolák szakmai tanulmányi versenyeit és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyeit, 9. koordinálja és ellátja a szakképzéssel, valamint a felnőttképzéssel és ezekkel összefüggő fejlesztési feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint szaktanácsadási feladatokat, működteti a Nemzeti Referencia Központot, melynek keretében közzé teszi az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET), kidolgozza és gondozza az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET), kidolgozza és gondozza az Europass bizonyítvány-kiegészítőket, ellátja az ehhez kapcsolódó ügyfélszolgálatot,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2631 10. 11.

szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint szakmai tankönyveket ad ki és forgalmaz, részt vesz a szakközépiskolai szakmai érettségi tantárgyak követelményeinek és a szakmai érettségi tételeknek az egységes elvek szerinti kidolgozásában, 12. kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv teljesülése ellenőrzésének egységes szakmai-pedagógiai ellenőrzési módszertanát és felkészít a használatára, 13. összeállítja az országos szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi, szakképzési szakértői névjegyzéket (a továbbiakban: szakképzési névjegyzék), valamint elkészítésének és kiadásának szabályait és gondoskodik a szakmai vizsgaelnökök, vizsgabizottsági tagok, jegyzők és szakértők rendszeres felkészítéséről, 14. kialakítja és gondozza az országos szakképzési névjegyék – vizsgaelnöki, a vizsgabizottsági tagi és szakértői – adatbázisát, és gondoskodik a névjegyzék nyilvánosságra hozataláról, 15. a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert, 16. kidolgozza és működteti az életpálya-tanácsadási szolgáltatást, valamint továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert, 17. egységes rendszerben összeállítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképesítésekkel kapcsolatos beiskolázásra vonatkozó javaslatait, valamint egyetértési jogot gyakorol a szakképzési megállapodások tekintetében, 18. részt vesz az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer alapján a felsőoktatásba átvihető kreditrendszer egységes alapelveinek kidolgozásában és gondozásában, 19. ellátja a felnőttképzési szakértői tevékenység engedélyezésével és ellenőrzésével, a szakértők továbbképzésével, valamint a felnőttképzési szakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, 20. ellátja a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, vezeti a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását, 21. fejleszti és működteti a felnőttképzés és a nyílt munkaerő-piac tevékenységét támogató programrendszereket, kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, továbbá ennek körében telepíti, teszteli és módosítja azokat, 22. ellátja a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, 23. szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatásokat végez, 24. működteti a szakképzési, felnőttképzési és munkaügyi könyvtárat, 25. ellátja, koordinálja, felügyeli a támogatott munkaerő-piaci képzésekkel, programokkal kapcsolatos feladatokat, 26. közreműködik a hazai, illetve az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, programok végrehajtásában, illetve jogszabályban meghatározott esetben és módon támogatásában, 27. a képző és pihenő központon keresztül biztosítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter szakmai irányítása alatt álló munka-erőpiaci feladatokat ellátó területi szervek számára képzések, továbbképzések, szakmai fórumok lebonyolítását, 28. ellátja a kiadvány-előkészítő feladatokat és működteti a nyomdát, 29. koordinálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács titkársági feladatainak megvalósítását. (2) A Hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében a) kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgáztatási követelmények elkészítésének egységes alapelveit, elvégzi a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat a gazdasági kamara által kidolgoztatott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek vonatkozásában, b) kiadásra előkészíti és gondozza a képzési modul rendszert és a hatáskörébe tartozó szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint koordinálja és ellátja a szakképzési kerettantervek, a szakmai tantárgyak tankönyveinek, tartalomelemeinek és tanulmányi segédleteinek fejlesztésével és kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, c) koordinálja és ellátja a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve – a gazdasági kamara hatáskörébe tartozó szakképesítések kivételével – a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakképzési kerettantervek, a szakmai tantárgyak tankönyvei, tartalomelemei és tanulmányi segédletei kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. (3) A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében a) kialakítja és gondozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok által megküldött vizsgaszervezési engedélyek összesített országos jegyzékének adatbázisát, b) kidolgozza és gondozza a szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzéséhez szükséges alapelveket és szakképesítésenként a speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeket,

2632


12. szám

c)

jogszabályban meghatározott hatáskörében a szakképesítés tekintetében – egyeztetett eljárásrend szerint – megbízza a szakmai vizsga elnökét és a vizsgabizottság tagjait, d) egységes elvek alapján a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás alapján koordinálja a komplex szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatevékenységek vizsgatételeinek, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozását, e) jogszabályban meghatározott hatáskörében szervezi valamennyi vizsgaidőszakra a szakmai vizsgatételek eljuttatását a vizsgaközpontokhoz a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján, f ) egységes eljárásrend szerint szervezi az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát valamennyi szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés tekintetében, e feladatot alapfeladatként végzi az olyan szakképesítés esetében, amelynél fa) nincs jogszabály alapján vizsgaszervezésre kijelölt intézmény, fb) nincs vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény, vagy fc) a képzés befejezését követően fél évig nem került sor komplex szakmai vizsga megszervezésére, g) vizsgaközpontot működtet, h) koordinálja a törzslapnyilvántartással kapcsolatos feladatokat, továbbá a minősített adatokra vonatkozó szabályok szerint ötven évig elzártan őrzi a központi nyilvántartás papíralapú és elektronikus adatait. (4) A Hivatal ellátja a jogszabályban meghatározott, a szakképzési és felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat, a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (5) A Hivatal a szakképzési és felnőttképzési feladatainak ellátása érdekében együttműködik a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, oktatási és felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekkel, az oktatási intézményt fenntartókkal, kutató, fejlesztő szolgáltató intézetekkel, a hatósági és szolgáltató tevékenységében érintett hatóságokkal. (6) A Hivatal ellátja a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, valamint a Nemzeti Képesítési Bizottság titkársági feladatait. (7) A Hivatal végzi a szakképzési tankönyvvé nyilvánítással és tankönyvjegyzékkel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat. (8) A Hivatal végzi a szakképzés és felnőttképzés szakfolyóiratainak és egyéb kiadványainak a kiadását.

4. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet 2014. december 15-én lép hatályba. 7. §

(1) 2014. december 15. napjától a Hivatal gyakorolja és teljesíti a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatos magánjogi jogait és kötelezettségeit. (2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) képzési alaprészéből az NMH-nak, mint kedvezményezettnek, valamint az NMH mint támogató által nyújtott támogatásokra vonatkozóan 2014. december 15. előtt megkötött támogatási szerződésekkel összefüggésben 2014. december 15-től a Hivatal gyakorolja és teljesíti az NMH magánjogi jogait és kötelezettségeit. (3) Az NMH NFA képzési alaprész előirányzat felhasználási keretszámlája feletti rendelkezési jog 2014. december 15-től a Hivatalt illeti meg. (4) Az NMH szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatban befolyó bevételeket 2014. december 15-től a Hivatalnak kell befizetni. (5) 2014. december 15-én az NMH szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban az NMH helyébe a Hivatal lép. (6) A 2014. december 15-e előtt indult, az NMH szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban az NMH helyébe a Hivatal lép. (7) Az NMH által 2014. december 15-ét megelőzően hozott szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatos hatósági döntésével szemben bírósági felülvizsgálati eljárás megindítására irányuló keresetet 2014. december 15-től a Hivatal ellen kell benyújtani. (8) A 2014. december 15-én folyamatban lévő az NMH szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásaiban az NMH helyébe a Hivatal lép. (9) Az NMH 2014. december 15-én hivatalban lévő főigazgatója, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az NMH más vezetője vagy vezetői 2014. december 15-én jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják

12. szám


át a Hivatal főigazgatójának, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a Hivatal más vezetőjének a NMH szakképzési és felnőttképzési szakterületével kapcsolatban a feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit, a foglalkoztatottak személyi anyagát, vagyonnyilatkozatait, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket, szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatban keletkezett iratokat, továbbá mindazon dokumentumokat, melyek a Hivatalt terhelő kötelezettségvállalás gyakorlásához és a jogok érvényesítéséhez szükségesek. (10) Az NMH szakképzési és felnőttképzési szakterülethez kapcsolódó ingó és ingatlan vagyon tekintetében az NMH-nak és a Hivatalnak átadás-átvételi megállapodást kell kötni 2014. december 15-ig. (11) Az NMH helyébe a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló 354/2013. (X. 7.) Korm. rendelet szerinti a szakképzési és felnőttképzési szakterülethez kapcsolódó feladataival összefüggésben a Hivatal lép.


A Kormány 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. § (1) bekezdés a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. KIJELÖLÉSEK ÉS AZ IRÁNYÍTÁS SZABÁLYAI 1. Az állami foglalkoztatási szerv kijelölése 1. §

(1) A Kormány első fokon eljáró állami foglalkoztatási szervként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: munkaügyi központ), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervét (a továbbiakban: kirendeltség) jelöli ki. Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a kirendeltségek járnak el. (2) A Kormány másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szervként a minisztert, valamint a munkaügyi központot jelöli ki. (3) A munkaügyi központ a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, közfoglalkoztatási és munkaerő-piaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerveként működik. (4) A kirendeltség a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, közfoglalkoztatási és munkaerő-piaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerveként működik.

2634


12. szám

(5) A Kormány az állami foglalkoztatási szerv azon feladataira, amelyre kormányrendelet más szervet nem jelölt ki, a munkaügyi központot jelöli ki. (6) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a miniszterből, a munkaügyi központokból, valamint a kirendeltségekből áll.

2. A munkavédelmi és munkaügyi hatóság, valamint a munkavédelmi hatóság eljárásában részt vevő szakhatóság kijelölése 2. §

(1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelöli ki. (2) A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységből (munkavédelmi felügyelőség), valamint munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységből (munkaügyi felügyelőség) áll. (3) A Kormány a munkavédelmi hatóság eljárásában a) a munkahelyen munkájuk során veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos expozícióban foglalkoztatott munkavállalók egészségvédelmét biztosító feladatokat, valamint a munkahelyek kémiai biztonságát, b) a biológiai tényezőket, c) a munkahelyi légszennyezőket, d) a zajt, e) a rezgést, f ) az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz biztosítását, g) a munkahelyi hulladékkezelést, h) a munkahelyi természetes és mesterséges megvilágítást, i) a munkahelyi természetes és mesterséges szellőzést, j) a rendkívüli hőmérsékleti körülményeket, k) a túlnyomásos munkakörülményeket, l) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítását és munkavédelmi feladatainak ellátását érintő szakkérdésekben, a jogszabályi előírásoknak való megfelelőségre vonatkozóan első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, másodfokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

3. Az irányítás szabályai 3. §

(1) A munkaügyi központok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott hatásköröket – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével − a miniszter gyakorolja. (2) A munkaügyi központ és a kirendeltség közfoglalkoztatási feladata tekintetében a Khtv. 6. § (4) bekezdésében és 7. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott hatásköröket – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve − a közfoglalkoztatásért felelős miniszter gyakorolja. (3) A munkaügyi központ igazgatója a közfoglalkoztatásért felelős igazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére vonatkozó Khtv. 15. § (2) bekezdése szerinti hatáskörét a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja. (4) A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség tekintetében a Khtv. 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott hatáskörök – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve − gyakorlására kijelölt szakmai irányító szerv vezetője a miniszter.

12. szám


II. A MINISZTER ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁSÉRT FELELŐS MINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. A miniszter munkaerőpiaci feladat- és hatásköre 4. §

(1) A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében a) ellát egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek keretében aa) dönt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerőpiaci programok indításáról, központi munkaerőpiaci programokat dolgoz ki, valamint figyelemmel kíséri és irányítja azok végrehajtását, ab) kezdeményezi munkaerőpiaci programok kidolgozását és indítását, ac) véleményezi a munkaügyi központ által indítandó programok tervezetét, b) követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információés prognózisszolgáltatás vonatkozásában, c) irányítja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) felhasználásával kapcsolatos tervezési, pénzügyiszámviteli és beszámolási feladatok végrehajtását, d) figyelemmel kíséri az NFA foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének a munkaügyi központok által történő felhasználását, valamint a kormányzati foglalkoztatáspolitika érvényesítését, e) megállapítja a munkaügyi központok és a kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit, f ) meghatározza a munkaügyi központok és a kirendeltségek szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat, g) meghatározza a hatósági, támogatási és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai, tartalmi követelményeit, javaslatot tesz a munkaügyi központok és a kirendeltségek informatikai rendszerének fejlesztésére, h) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységét, i) fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, j) meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, k) ellátja a munkaügyi központ hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az NFA működtetéséért felelős területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, l) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében la) dönt a munkahelyteremtő beruházáshoz pályázati eljárás keretében nyújtott támogatásról, lb) ellátja a munkavállalók kölcsönös foglalkoztatásának cseréjéről szóló nemzetközi szerződések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, lc) elbírálja a munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést, ld) ellátja az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alá tartozó tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos másodfokú hatósági feladatot, m) adatokat gyűjt és elemez ma) az egyéni bérek és keresetek alakulására vonatkozóan, mb) a magán-munkaközvetítők és -kölcsönzők éves tevékenységéről, mc) a külföldiek – engedély-, illetve bejelentés köteles – magyarországi foglalkoztatásáról, n) nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében na) koordinálja a munkaügyi központok nemzetközi tevékenységét, nb) elősegíti az ILO, WAPES és EU tagságból adódó feladatok végrehajtását, nc) koordinálja a munkaügyi központ – a személyek szabad áramlásához kapcsolódó – feladatainak végrehajtását,

2636


12. szám

nd)

ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: EURES) magyarországi rendszere működtetésének és fejlesztésének feladatait, ügyfélszolgálatot működtet, kapcsolatot tart az EURES szerveivel, ne) együttműködik az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállamok foglalkoztatási szolgálataival, o) ellátja a jogszabályok által meghatározott nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, p) munkaügyi kutatásokat kezdeményez, q) koordinálja a munkaügyi központok és kirendeltségek európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeit. (2) A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében a) meghatározza a kollektív szerződések regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a kollektív szerződéseket, dönt a kollektív szerződés hatályának az ágazatra (alágazatra) történő kiterjesztéséről, illetve a kiterjesztés visszavonásáról, b) támogatja az ágazati párbeszéd bizottság, valamint az ágazati részvételt megállapító bizottság intézményrendszerének működését, c) nyilvántartja az üzemi tanács (európai üzemi tanács) választási eredményeket, d) működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerét (MKIR), e) működteti a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködik a) a hatósági és szolgáltató tevékenységében érintett társhatóságokkal, b) a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, c) más államok hasonló feladatot ellátó szerveivel és a feladatkörét érintő nemzetközi szervezetekkel, valamint d) egyéb szervezetekkel. (4) A miniszter foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi feladat- és hatáskörében tervezi és szervezi az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósítását, illetve támogatást vagy ösztöndíjat folyósít.

5. A miniszter munkavédelmi és munkaügyi feladat- és hatásköre 5. § A miniszter ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását. Ennek keretében a) a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le, b) módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá a szakmai munka értékelésével támogatja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek munkáját, c) szervezi a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását, d) elemzi és értékeli a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekkel kapcsolatos panaszokat, e) kiadja a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvet, f ) a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek bevonásával működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatok ellátásához, az adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert, g) ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, h) ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, i) külön jogszabály alapján ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot. 6. § A miniszter ellátja a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a) ellátja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 14. §-ában meghatározott állami irányítási feladatokat, b) részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államok szerveivel a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, figyelemmel kíséri a nemzetközi munkavédelmi kutatási eredményeket, azok hazai hasznosításának elősegítése érdekében,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2637 c) d) e) f )

mint kijelölt nemzeti hatóság, ellátja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait, ellátja az Mvt. 78. §-ában megjelölt Munkavédelmi Bizottság titkársági, adminisztratív teendőit, működteti az Mvt. 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti munkavédelmi információs rendszert, külön jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz egyéb bizottságok, testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris balesetelhárítás és a kémiai biztonság területén.

7. § A miniszter a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat lát el. Ennek keretében a) együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival, b) nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról, c) részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.

6. A közfoglalkoztatásért felelős miniszter feladatai 8. §

(1) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a munkaügyi központok és kirendeltségek közfoglalkoztatási feladatai tekintetében a) követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információés prognózisszolgáltatás vonatkozásában, b) irányítja az NFA közfoglalkoztatási előirányzat felhasználásával kapcsolatos tervezési, pénzügyi-számviteli és beszámolási feladatok végrehajtását, c) figyelemmel kíséri az NFA közfoglalkoztatási előirányzat keretének felhasználását, d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a hatósági és szolgáltató tevékenység szakmai követelményeit, meghatározza az azok ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszereket, e) közfoglalkoztatással összefüggő kutatásokat kezdeményez és végez, f ) megállapítja a munkaügyi központok és kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit, g) ellátja a közfoglalkoztatási támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat, h) meghatározza az adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít, i) javaslatot tesz a munkaügyi központok és kirendeltségek informatikai rendszerének fejlesztésére, j) ellátja a munkaügyi központok és kirendeltségek munkatársainak humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat, k) ellátja a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá a munkaügyi központok szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, l) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében la) ellenőrzi a munkaügyi központok és kirendeltségek által kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését, lb) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését, lc) ellenőrzi a munkaügyi központok vagy kirendeltségek hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát, ld) elbírálja a munkaügyi központok által hozott határozatok és önállóan megfellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket, m) adatokat gyűjt és elemez a közfoglalkoztatási bérek és keresetek alakulására vonatkozóan, n) adatokat gyűjt és elemez a közfoglalkoztatottakat kölcsönzők éves tevékenységéről, o) vizsgálja a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására, p) közreműködik a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás előkészítésében, q) együttműködik qa) a hatósági és szolgáltató tevékenységében érintett társhatóságokkal,

2638


12. szám

qb) qc)

a közfoglalkoztatók és közfoglalkoztatottak érdekképviseleti szerveivel, más államok hasonló feladatot ellátó szerveivel és a feladatkörét érintő nemzetközi szervezetekkel, valamint qd) egyéb szervezetekkel, r) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekkel összefüggő feladatai keretében ra) koordinálja, ellenőrzi, értékeli a munkaügyi központok felnőttképzéssel összefüggő tevékenységét, rb) a miniszter egyetértésével meghatározza a közfoglalkoztatással kapcsolatos képzési irányokat, rc) a felhasználás irányelveire tekintettel szervezi a képzési programok megvalósítását és koordinálja a munkaügyi központok és kirendeltségek ezirányú feladatát, rd) összegyűjti, tanulmányozza az egyes képzési programok főbb követelményeit, ellenőrző munkája során vizsgálja azok megvalósítását, re) koordinálja a munkaügyi központok és kirendeltségek közfoglalkoztatottak képzéséhez kapcsolódó, európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeit, s) koordinálja a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan a munkaügyi központok munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait, t) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala útján – a) a miniszterrel egyeztetve fejleszti a miniszter, a munkaügyi központ és a kirendeltség tevékenységét támogató programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, b) fejleszti és működteti a munkaügyi központ, a kirendeltség feladatainak ellátásával kapcsolatos informatikai és számítógépes rendszereket, továbbá ennek körében telepíti, teszteli és módosítja a programrendszereket, c) az b) pontban meghatározott informatikai rendszerekkel összefüggésben teljesíti a miniszter, valamint az adatok igénylésére jogosult más szervek megkereséseit. (3) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter közreműködik az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok megvalósításának tervezésében és szervezésében.

III. A MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A KIRENDELTSÉG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 7. A munkaügyi központ feladatai és hatásköre 9. §

10. §

(1) A munkaügyi központ az 1. mellékletben meghatározott székhelyen működik. A munkaügyi központ a fővárosi és megyei kormányhivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A munkaügyi központ nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a munkaügyi központ igazgatója, vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetője, ügyintézője jár el. (2) A munkaügyi központok szakmai irányítása alá tartozik az illetékességi területükön lévő valamennyi kirendeltség. (3) A munkaügyi központ élén igazgató áll. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettesek segítik. (1) A munkaügyi központ a) szakmailag irányítja és szakmailag ellenőrzi a kirendeltségek tevékenységét, ennek keretében közreműködik a munkatársak szakmai képzésében, valamint szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet, b) ellátja az NFA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését, c) dönt az NFA foglalkoztatási alaprészének és a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált kerete felhasználásáról, d) ellátja az NFA foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretéből finanszírozott munkahelyteremtéssel, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi keretéből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, e) működteti az álláskeresők ellátási rendszerét, az álláskeresők részére saját hatáskörben nyújtott támogatások rendszerét és gondoskodik a kirendeltségi támogatási rendszer szakmai működtetéséről, f ) felelős a szakmai munkát támogató szoftverek működtetéséért és használatáért, g) ellátja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2639 h)

ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálja másodfokon a kirendeltség által hozott határozatok elleni fellebbezést, i) feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, ennek keretében szakmailag irányítja és koordinálja a kirendeltségeknek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből adódó feladatai végrehajtását, adatszolgáltatási feladatokat teljesít a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint az egyes szakigazgatási szervek felé, ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján történő megtérítési igények érvényesítéséhez szükséges, havi rendszerességgel esedékes adatszolgáltatást is, j) ellátja az EURES-sel kapcsolatos szervezési, tanácsadási és koordinációs feladatokat, valamint kapcsolatot tart a munkaerő-piaci szereplőkkel, k) elkészíti a munkaügyi központ és a kirendeltség belső szakmai szabályzatait, l) illetékességi területén ellátja a munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, m) az álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol, n) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben befogadja a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigényeket. (2) A munkaügyi központ fővárosi szervezete nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket. (3) A hatósági szerződések megkötése, módosítása és megszüntetése, továbbá a költségvetésből nyújtott támogatás biztosítékául szolgáló zálogjog, garanciaszerződés, óvadék tekintetében a munkaügyi központ vezetője szerződéskötési képességgel rendelkezik. (4) A munkaügyi központ közfoglalkoztatási feladatai körében a) szakmailag irányítja és szakmailag ellenőrzi a kirendeltségek tevékenységét, ennek keretében közreműködik a munkatársak szakmai képzésében, valamint szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet, b) ellátja az NFA közfoglalkoztatási előirányzat pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését, c) dönt az NFA közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált keretének felhasználásáról, d) ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat, e) felelős a szakmai munkát támogató szoftverek működtetéséért és használatáért, f ) ellátja az európai uniós források felhasználásával megvalósuló közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat, g) feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, továbbá adatszolgáltatási feladatokat teljesít a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint az egyes szakigazgatási szervek felé, h) elkészíti a munkaügyi központ és a kirendeltségek belső szakmai szabályzatait, i) ellátja a kirendeltségek hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá a kirendeltségek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében ja) jogszabályban meghatározottak szerint hatósági szerződést köt a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokra vonatkozóan, jb) ellenőrzi az általa, vagy az illetékességi területén található kirendeltség által kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését, jc) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését, jd) ellenőrzi a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát, je) az általa kötött hatósági szerződések tekintetében ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos hatósági feladatokat, jf ) elbírálja a kirendeltségek által hozott határozatok és önállóan megfellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket, k) ellátja a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatási eljárással kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat, l) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési feladatok ellátásának keretében

2640


12. szám

la)

gondoskodik a rendszer szakmai működtetéséről, valamint koordinálja a kirendeltségek tevékenységét és képzéseket szervez, lb) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket nem a kirendeltségek látnak el. (5) A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával, b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával, c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben (ideértve a pályázati eljárás alapján nyújtott munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos ügyeket is) a pénzeszközök visszakövetelésével, e) a miniszter által pályázati eljárás alapján nyújtott munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos ügyekben a miniszter által vezetett minisztérium megbízásából, a hatósági szerződés megkötésével, f ) a bérgarancia támogatással, g) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához szükséges munkavállalási engedély, valamint az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásával, h) a rendbírsággal, i) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel, valamint j) az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás tőkejuttatás részével kapcsolatos ügyekben. (6) A Kormány a magán-munkaközvetítési tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a munkaügyi központot jelöli ki. (7) A munkaügyi központ a szolgáltatási feladatok ellátásának keretében a) gondoskodik a szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről, valamint koordinálja a kirendeltségek szolgáltatási tevékenységét, munkaerő-piaci szolgáltatásokat szervez és működteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét, b) ellátja azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el.

8. A kirendeltség feladat- és hatásköre 11. §

(1) A kirendeltség a járási (fővárosi kerületi) hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve. A kirendeltség élén kirendeltség-vezető áll. A kirendeltség nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a kirendeltség vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. (2) A kirendeltség a) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről szóló jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ hatáskörébe, b) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat, c) közreműködik a munkaerő-piaci szolgáltatások szervezésében és bonyolításában, d) a fővárosi illetékességi területtel rendelkező kirendeltségek kivételével nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket, e) munkaközvetítést végez, f ) fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, g) információt nyújt, tanácsadást végez, h) az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez, i) közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, j) ellátja az EURES-sel kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási feladatokat,

12. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2641 k)

munkaerő-piaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, a pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, l) kapcsolatot tart a megye (főváros), a járás gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a helyi önkormányzatokkal és a megyében működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, valamint a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, m) ellátja a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő feladatokat. (3) A kirendeltség közfoglalkoztatási feladatai körében a) közreműködik a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések szervezésében és bonyolításában, b) munkaközvetítést végez közfoglalkoztatási célból, c) fogadja a közfoglalkoztatási munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, d) információt nyújt, tanácsadást végez, e) az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez, f ) ellátja a nem hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, g) kapcsolatot tart a megye (főváros), a járás (fővárosi kerület) területén található közfoglalkoztatókkal, a helyi önkormányzatokkal és a megyében működő más szervezetekkel, h) át nem ruházható hatáskörben, jogszabályban meghatározott illetékességi területén elsőfokú hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében ha) jogszabályban meghatározottak szerint hatósági szerződést köt a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokra vonatkozóan, hb) ellenőrzi az általa kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését, hc) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését, hd) ellenőrzi a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát, he) az általa kötött hatósági szerződések tekintetében ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos hatósági feladatokat, hf ) dönt a közfoglalkoztatásból történő kizárásról, i) feltárja a közfoglalkoztatási munkalehetőségeket, j) szervezi a közfoglalkoztatást. (4) A hatósági szerződések megkötése, módosítása és megszüntetése, továbbá a költségvetésből nyújtott támogatás biztosítékául szolgáló zálogjog, garanciaszerződés, óvadék tekintetében a kirendeltség vezetője szerződéskötési képességgel rendelkezik.

IV. MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség jogállása, szervezete és az irányítás szabályai 12. §

(1) A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelyén működik, és illetékességi területe megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével. (2) A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőséget az igazgató, a munkavédelmi felügyelőséget, valamint a munkaügyi felügyelőséget az igazgatóhelyettesek vezetik. (3) Az igazgató az igazgatóhelyettesek közreműködésével irányítja a munkavédelmi felügyelőséget és a munkaügyi felügyelőséget, és – amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – ellátja a munkavédelmi hatóság és munkaügyi hatóság hatósági feladatait. (4) Az igazgató az igazgatóhelyettesek kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a miniszter egyetértésével gyakorolja. Az igazgató-helyettesek főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselők. (5) A munkavédelmi és a munkaügyi felügyelőség a kormányhivatal önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. (6) A munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek keretében a hatósági feladatok ellátására munkavédelmi felügyelők és munkaügyi felügyelők működnek.

2642


12. szám

10. Munkavédelmi hatósági feladatok és eljárás 13. §

14. §

(1) A miniszter, továbbá a munkavédelmi felügyelőségek, illetve munkavédelmi felügyelők ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi felügyelő a munkavédelmi felügyelőség illetékességi területén, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. (2) A miniszter valamint a munkavédelmi felügyelőségek teljesítik az Mvt. 82/A., 83/A., 83/B., 83/C., 83/E. §-ában, továbbá az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában, 4. § (2) bekezdés t) pontjában és 15/A. §-ában meghatározott beszámolási, nyilvántartási és adatkezelési kötelezettséget. (1) A miniszter első fokú munkavédelmi hatósági jogkörében a) ellátja az Mvt. 83. §-ában meghatározott szakértői engedélyezési feladatokat, b) külön jogszabály szerint, szakhatóságként eljárva kiadja az igazságügyi szakértői engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalásokat, c) a munkavállalók rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szembeni védelmének elősegítése érdekében az Mvt. 83/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el, és nyilvántartást vezet, d) a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából az Mvt. 83/B. §-ában meghatározott módon és tartalommal hatósági nyilvántartást vezet. (2) A miniszter a külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik az Mvt. 84. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában. (3) A munkavédelmi felügyelőségek gyakorolják az Mvt. 81. §-ában meghatározott feladat- és hatásköröket. Ellátják továbbá mindazon hatósági ellenőrzési feladatokat, amelyeket külön jogszabály nevesítve feladat- és hatáskörükbe utal. (4) A munkavédelmi bírság kiszabására első fokon annak a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található. (5) Az egyéni védőeszközök és a munkaeszközök tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során saját hatáskörében látják el a piacfelügyeleti hatósági feladatokat. (6) A miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője Magyarország területén megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló első fokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt. (7) Munkavédelmi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül a munkavédelmi felügyelő és a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség eljárása vonatkozásában a miniszter.

11. Munkaügyi hatósági feladatok és eljárás 15. §

(1) A munkaügyi hatósági feladatokat a miniszter és a munkaügyi felügyelőségek, illetve a munkaügyi felügyelők látják el. (2) A miniszter első fokú hatósági jogkörében a munkaügyi szabályok munkáltatók általi megtartásának, illetőleg a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/C. §-ában meghatározott módon és tartalommal hatósági nyilvántartást vezet. (3) A munkaügyi felügyelő első fokú hatósági jogkörében a Met. 3. §-a alá tartozó ellenőrzési tárgykörökben ellátja a Met. 4. §-ában, 5. § (2) bekezdésében, valamint 6–7/A. §-ában meghatározott munkaügyi hatósági feladatait, továbbá a Met. 1. § (5) bekezdésében meghatározott feladatot. (4) A munkaügyi felügyelő a munkaügyi felügyelőség illetékességi területén, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. (5) Munkaügyi bírság kiszabására, valamint a Met. 7. § (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található. (6) A miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője Magyarország területén megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló első fokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

12. szám


(7) Munkaügyi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül a munkaügyi felügyelő és a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség eljárása vonatkozásában a miniszter.

12. Egyéb feladatok 16. §

(1) A miniszter a szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében ellátja a termékek megfelelőség értékelésére jogosult szervek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat. (2) A miniszter ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségeinek szakmai irányításával összefüggő, az egyéni védőeszközökkel és a munkaeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. Hatályba léptető rendelkezés 17. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 15-én lép hatályba. (2) A 1–16. §, 18. § (3)–(4) és (6)–(12) bekezdése, 19. § (1), (3)–(4) és (6) bekezdése, 20. §, 21. §, 22. § (3) bekezdése, valamint a 24. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések 18. §

(1) A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) – közfeladatainak eredményesebb ellátása céljából – 2014. december 31-én jogutód nélkül megszűnik. (2) Az NMH 2014. december 15. napjától a) beruházást, felújítást érintően − kivéve az európai uniós és NFA forrásból megvalósuló beruházásokat, továbbá az alaptevékenységet veszélyeztető meghibásodás elhárítása érdekében megteendő intézkedéseket − új kötelezettséget a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat, b) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet. (3) 2015. január 1-jétől a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyakorolja és teljesíti az NMH magánjogi jogait és kötelezettségeit. (4) A (3) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek átszállása az NMH-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (5) 2014. december 15-től az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) gyakorolja – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat és hatáskörök kivételével – az NMH munkaegészségügyi feladat és hatásköreit, valamint gyakorolja és teljesíti a munkaegészségügyi szakterület magánjogi jogait és kötelezettségeit, továbbá az OTH közreműködik a miniszter munkaegészségüggyel összefüggő irányítási feladatainak végrehajtásában. (6) A 2014. december 31-én még fennálló, továbbá az NMH megszűnésével kapcsolatban keletkező számviteli és adózási kötelezettségeket az NMH által átadott iratok alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium teljesíti. (7) Az NMH foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterület munkavégzéséhez szükséges tárgyi eszközeihez – ide nem értve az informatikai-telekommunikációs eszközöket, ingatlanokat – kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (a továbbiakban: KEF) illetik meg az MNV Zrt.-vel külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján. (8) Az NMH foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterület munkavégzéséhez szükséges – ide nem értve a munkavégzéshez szükséges szakmai rendszereket, adatbázisokat – informatikai-telekommunikációs eszközeihez kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: NISZ Zrt.) illeti meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján. (9) Az NMH foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterület munkavégzéséhez szükséges informatikai szakmai rendszerekhez, adatbázisokhoz – ideértve az ezekhez tartozó alkalmazásokat, szoftver és hardver eszközöket, licenszeket is – kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEK KH) illeti meg az MNV Zrt.-vel külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján.

2644

19. §


12. szám

(10) Az NMH megszűnésével a KEK KH-hoz kerülő személyi állomány munkavégzéséhez szükséges informatikaitelekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a KEK KH-t illetik meg. (11) A KEK KH az informatikai szakmai rendszerekből és adatbázisokból térítésmentesen szolgáltat adatot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. (12) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési, valamint a szak- és felnőttképzési szakterületet támogató, e területek munkavégzéséhez szükséges informatikai szakmai rendszerek, adatbázisok leválasztásáról, az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelői jogokról és kötelezettségekről 2015. március 31. napjáig külön megállapodásban rendelkezik. (13) Az NMH munkaegészségügyi szakterülete munkavégzéséhez szükséges eszközeihez, műszereihez kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek 2014. december 15. napjától az OTH-t illetik meg. (1) A 2015. január 1-jét megelőzően az NMH foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterületével, valamint az európai uniós finanszírozású pályázataival és projektjeivel kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban az NMH helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. (2) A 2014. december 15-ét megelőzően az NMH munkaegészségügyi szakterületével kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban az NMH helyébe az OTH lép. (3) A 2015. január 1-je előtt indult, az NMH foglalkoztatási szakterületével kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban az NMH helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. (4) A 2015. január 1-je előtt indult, az NMH munkaügyi és munkavédelmi szakterületével kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. (5) A 2014. december 15-e előtt indult, az NMH munkaegészségügyi szakterületével kapcsolatos peres és nemperes eljárásaiban NMH helyébe az OTH lép. (6) Az NMH által 2014. december 31-én, vagy azt megelőzően hozott foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterületével kapcsolatos hatósági döntésével szemben bírósági felülvizsgálati eljárás megindítására irányuló keresetet 2015. január 1-jétől a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium ellen kell benyújtani.

20. § A 2014. december 31-én folyamatban lévő, az NMH foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi szakterületével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint hatósági szerződésekben az NMH helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. 21. §

(1) Az NMH európai uniós finanszírozású pályázatai és projektjei tekintetében 2015. január 1-jétől az NMH helyébe a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a projektekkel kapcsolatosan szükséges szerződésmódosításokat 2015. január 20-ig kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosítások végrehajtásáról a kezdeményezéstől számított húsz napon belül intézkedik. Az európai uniós finanszírozású pályázatok és projektek átadás-átvétele során az NMH és foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a hatályos jogszabályoknak, valamint a Miniszterelnökség által kiadott eljárási rendnek megfelelően jár el. (2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – függetlenül az érintett gazdasági esemény fizikai teljesítésének, valamint a támogatási szerződés módosításának dátumától – az NMH által elszámolásra be nem nyújtott, vagy ismételten benyújtandó számlákat, bizonylatokat benyújthatja elszámolásra a támogatóhoz. Az ilyen módon, illetve az NMH által elszámolásra benyújtott számlákra, bizonylatokra jutó, de az NMH részére ki nem fizetett támogatást a támogató, illetve a közreműködő szervezet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére fizeti meg. (3) Az NMH európai uniós finanszírozású pályázataiból és projektjeiből beszerzett tárgyi eszközeihez – ide nem értve az informatikai-telekommunikációs eszközöket, ingatlanokat – kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a KEF-t illetik meg az MNV Zrt.-vel külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján. (4) Az NMH európai uniós finanszírozású pályázataiból és projektjeiből beszerzett – ide nem értve a munkavégzéshez szükséges szakmai rendszereket, adatbázisokat – informatikai-telekommunikációs eszközeihez kapcsolódó

12. szám

22. §

23. §


vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az NMH megszűnését követően a NISZ Zrt.-t illeti meg, az MNV Zrt.-vel külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján. (5) Az NMH helyébe a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló 354/2013. (X. 7.) Korm. rendelet szerinti a foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi, szakterületével kapcsolatos feladataival összefüggésben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium lép. (1) Az NMH fizetési számláit 2014. december 31-e napján történő zárással meg kell szüntetni, az NMH megszűnését követően az NMH fizetési számláin lévő pénzeszközök, az NMH javára szóló fizetési megbízás alapján az NMH fizetési számláin még jóvá nem írt összegek és az NMH e napon fennálló készpénzállománya a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot illetik meg. (2) Az NMH számláit vezető szerv az NMH megszűnését követően a NMH rendelkezése alapján átutalja valamennyi, az NMH fizetési számláján lévő pénzeszközt a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára. (3) Az NMH megszűnését követően esedékessé váló, az NMH javára fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2015. január 1-jétől a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak kell befizetni. (4) Az NMH munkaegészségügyi szakterületével kapcsolatban befolyó bevételeket 2014. december 15-étől az OTH-nak kell befizetni. (1) Az NMH 2014. december 31-én hivatalban lévő főigazgatója, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az NMH más vezetője vagy vezetői 2014. december 31-ig jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a minisztérium más vezetőjének az NMH valamennyi iratát, a feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit, a foglalkoztatottak személyi anyagát, vagyonnyilatkozatait és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket, továbbá mindazon dokumentumokat, melyek a minisztériumot terhelő kötelezettségvállalás gyakorlásához és a jogok érvényesítéséhez szükségesek. (2) Az NMH 2014. december 31-én hivatalban lévő főigazgatója, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az NMH más vezetője vagy vezetői 2014. december 31-ig jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a minisztérium más vezetőjének az NMH folyamatban lévő, lezárt vagy fenntartási időszak alatt lévő európai uniós finanszírozású pályázatokhoz és projektekhez kapcsolódó valamennyi dokumentumot. (3) Az NMH 2014. december 15-én hivatalban lévő főigazgatója, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az NMH más vezetője vagy vezetői 2014. december 20-ig jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át az országos tiszti főorvosnak, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az OTH más vezetőjének NMH munkaegészségügyi szakterületével kapcsolatban keletkezett iratokat, a feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit a foglalkoztatottak személyi anyagát, vagyonnyilatkozatait és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket továbbá mindazon dokumentumokat, melyek az OTH-t terhelő kötelezettségvállalás gyakorlásához, jogok érvényesítéséhez szükséges. (4) Az NMH munkaegészségügyi szakterülethez kapcsolódó vagyon tekintetében az NMH-nak és az OTH-nak átadás-átvételi megállapodást kell kötni 2014. december 20-ig. (5) A 18. § (7) bekezdés szerinti vagyon tekintetében az NMH-nak és a KEF-nek átadás-átvételi megállapodást kell kötni 2014. december 31-ig. (6) A 18. § (8) bekezdés szerinti vagyon tekintetében az NMH-nak és a NISZ Zrt.-nek átadás-átvételi megállapodást kell kötni 2014. december 31-ig.

15. Hatályon kívül helyező rendelkezés 24. § Hatályát veszti a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet.


2646


1. melléklet a 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelethez A megyei munkaügyi központok és székhelyük 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ székhelye: Budapest Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Pécs Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Kecskemét Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Békéscsaba Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Miskolc Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Szeged Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Székesfehérvár Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Győr Hajú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Debrecen Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Eger Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Szolnok Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Tatabánya Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Salgótarján Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Budapest Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Kaposvár Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Nyíregyháza Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Szekszárd Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Szombathely Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Veszprém Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja székhelye: Zalaegerszeg

12. szám

12. szám


A nemzetgazdasági miniszter közleménye a bérgarancia támogatás 2015. évi felső határáról A Központi Statisztikai Hivatalnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő 2014. évi 17. számában megjelent közleménye alapján a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény a) 7. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösének megfelelő összeg a 2015. évben 1 155 000 forint; b) 7. § (2) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kétszeresének megfelelő összeg a 2015. évben 462 000 forint. Budapest, 2014. december 1.



A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége. Szerkesztőség: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelő a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794

Budapest, december 23. TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents