Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062
[email protected] Ikt. szám: 976/2013. Üi.: dr. Kovács Dénes
Tárgy: helyi adórendeletek felülvizsgálata
Előterjesztés a Képviselő-testület 2013. november 28-i ülésének 1. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A helyi adórendeletek felülvizsgálata során figyelembe kell venni elsősorban az adótörvények változását, továbbá az önkormányzatok állam általi finanszírozásának 2013. évben életbe lépett változásait, és a jövő évre várható változásokat, valamint a helyi viszonyokat. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseivel került bevezetésre a helyi önkormányzatok új feladatfinanszírozási rendszere, melynek lényege, hogy a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az országgyűlés a feladatalapú támogatással biztosítja. A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását is. E két szempont azt eredményezte, hogy ezévben drasztikusan elvonásra kerültek az önkormányzat korábbi bevételei (ti. szja átengedett része 100 %-ban, gépjármű adó 60 %-ban), ill. beépítette a jogalkotó az ún. beszámítás rendszertét, mely szerint a megállapított normatívából levonja az önkormányzattól „elvárt bevételt”, ami a helyi iparűzési adóalap 33 %-a. Tekintettel arra, hogy a számításnál a 2011. év adatait vették alapul (amely évben kétszer annyi adóétellel számolhattunk mint idén), ez további jelentős elvonást eredményezett Budajenő esetében. A fenti elvonásokkal szemben „elvett feladatokhoz” (ti. az állam által átvett alapfokú oktatás /általános iskola/) kapcsolódó kiadás, illetve az állam által átvállalt adósság (adósságkonszolidáció) együttes összege is jóval kisebb, mint az elvonás mértéke. A 2013. október 18-án az Országgyűlés elé terjesztett és elfogadott adótörvényeket módosító T/12792. számú, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó - és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Tvjav.) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (Htv.) , 2014. január 1-től érvényes hatállyal, az alábbiak szerint módosította. 1. Lényegi, az önkormányzatunkat alapvetően érintő döntés a telekadó alóli mentesség kibővítése: Tvjav. 88. §: (Mentes az adó alól:) „b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,” E szerint belterületi, művelésből kivett ingatlan (így az építési telek is) adómentességet kap, ha azt megművelik, és ezt nyilvántartásba vetetik a tervezetben a törvényben még nem pontosított szervezetnél. A módosítás számtalan kérdést vet fel: - melyik az eljáró mg-i szerv, - milyen eljárásrend szerint működik, - mit kell felé igazolni, - milyen művelést választhat az ingatlan tulajdonosa (rét, legelő, szántó …) stb. ? Ezen kérdésekre a törvénymódosítás nem tartalmaz választ.
1
Tvjav. 88. §: „(1) Az adókötelezettség a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján, b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, c) erdőnek minősülő telek esetében ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, hogy az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének, bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján, d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján, e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.” E rendelkezések részben formai kiigazítások, a jogértelmezést segítő változtatások. Az előző, adómentességről rendelkező szakaszhoz kapcsolódóan – jogértelmezésünk szerint – úgy szabályozza a mentességet, hogy arra a mezőgazdasági művelés megkezdésének évét követően lesz jogosult az ingatlan tulajdonosa. Kérdés, hogy a mg-i igazgatási szerv ez évre igazol-e művelést a tulajdonosnak, mivel ez esetben már a jövő évben is mentességet élvez, aki megműveli a belterületi ingatlanát, vagy eleve csak jövő évtől kezdi meg e működését, és ezzel 2015-re érvényesíthető a mentesség.
2. Iparűzési adót érintő változások, melyek a KATA adóalany esetén pontosítják az adózás feltételeit: - a módosító törvényjavaslat értelmében a KATA alany már adóévenként választhatja a helyi iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. A KATA-alany a KATA alanyisága kezdetétől számított 15 napon belül vagy legfeljebb az adóév január 15-ig nyilatkozhat az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer választásáról, - nem kell adóelőleget bejelentenie, bevallania az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra. Ezen rendelkezések a törvény erejénél fogva közvetlenül alkalmazandóak, helyi döntést nem igényelnek.
2
3. A módosítás harmadik egysége (Tvjav. 92-93. §-ai) a jogértelmezést és jogalkalmazást segítő változtatásokat, fogalom meghatározásokat tartalmaz: Itt került újra definiálásra az épület, épületrész, tanya, erdő, telek, termőföld fogalma. Az építményadónak tartalmát tekintve inkább az épületadó nevet kellene viselnie, mivel az épületek után fizetendő ez az adó, ezért e két fogalom (építmény – épület) keveréséből adódó jogértelmezési nehézségeket hivatott Az Önkormányzat adóztatási jogával, adópolitikai gyakorlatával formálhatja a település gazdaságpolitikáját, a közhatalom helyi gyakorlása mellett a helyi közszolgáltatások biztosítását, az esedékes feladatellátás színvonalát. A helyi adók bevezetése másfelől állami jogalkotói elvárás is, hiszen a vonatkozó törvények szerint ez biztosítja elsősorban az önkormányzatok saját bevételét, valamint az állami normatíva esetén, a fent említett módon, még normatív módon is elvárt bevételről rendelkezik. A helyi adórendelet módosításának lehetősége Az önkormányzat adó megállapítási joga arra terjed ki, hogy a Htv.-ben meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 31. § (1) bekezdése szintén úgy rendelkezik, hogy „jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.” E tv. 32. §-a szerint „fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.” Mindez azt jelenti, hogy az adórendelet módosítást november 30-ig el kell fogadni, és ki kell hirdetni ahhoz, hogy ne sértse a visszamenőleges hatályú súlyosbítás tilalmát. A helyi adók – akárcsak bármely adó – jellemzője, hogy vissza nem térülő, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettséget jelentenek az adózók számára, amelyből a település a mindenki által hozzáférhető közszolgáltatásokat finanszírozza. Ha e jogosulti körből kiemelünk egyet, az anélkül válik jogosulttá e közszolgáltatásokra, hogy kivenné a részét a közös teherviselésből. A fentiek alapján a mellékelt rendelet módosításban kommunális adó bevezetését javaslom arra az esetre, ha az adózó a telekadó fizetési kötelezettségét az újonnan bevezetett mentesség szerint csupán a belterületi ingatlan megművelésével szünteti meg. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt rendelet tervezetett tárgyalja meg, és hozzon döntést annak elfogadásáról. Budajenő, 2013. november 21. Tisztelettel: Budai István polgármester
3
Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2013. (XI. ...) önkormányzati rendelete az építményadóról és a telekadóról szóló 20/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelete módosításáról
Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az építményadóról és a telekadóról szóló 20/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja. Módosító rendelkezések 1. § Az Ör. az alábbi IV. Fejezettel egészül ki, egyidejűleg a IV. Fejezet (Záró rendelkezések) számozása V. Fejezetre, a 12. § számozása pedig 14. §-ra változik: „IV. Fejezet Magánszemélyek kommunális adójára vonatkozó különös szabályok Az adókötelezettség, az adó alanya 12. § Adóköteles a Htv. 18. §-a alapján az az adóalany, aki a Htv. 19. § b) pontja alapján mentességet szerez a tekeadó fizetési kötelezettség alól. Az adó évi mértéke 13. § Az adó évi mértéke: 28.145,-Ft/adótárgy.” Záró rendelkezések 2. § (1) A jelen rendelet 2014. év január hónap 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet 2013. november 30. napjáig ki kell hirdetni.
Budai István polgármester
dr. Kovács Dénes jegyző
A fenti rendelet 2013. év november hónap … napján kihirdetésre került.
Dr. Kovács Dénes jegyző
4
INDOKOLÁS Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról és a telekadóról szóló 20/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendeletét módosító …/2013. (XI. ...) önkormányzati rendeletéhez
Általános indokolás A rendelet módosítása azon törvénymódosítás miatt vált szükségessé, mely a telekadó fizetése aló mentességet biztosított valamennyi telekre (így a nagy értéket képviselő belterületi építési telkekre is), miközben ezen telkek tulajdonosai ugyanúgy jogosultak a helyi közszolgáltatások igénybevételére, mint az építményadót fizetni köteles épület tulajdonosok, vagy a helyi iparűzési adót fizető helyi vállalkozások. E törvényi rendelkezés függetlenül a telek értékétől, a helyi viszonyoktól és az adóalany teherviselő képességétől biztosította a mentességet valamennyi adóalanynak a telek megművelése esetére, ezzel egy olyan adózói kört kialakítva, aki nem vállal részt a közös teherviselésből. Részletes indokolás Indokolás a rendelet 1. §-ához A képviselő-testület álláspontja szerint sérti a közös teherviselés elvét, ha valamely adótárgy teljes adómentességet élvez önkényesen kiválasztott szempont alapján, miközben az adó alanya teljes körű hozzáférésre jogosult a helyi közszolgáltatásokhoz. Mindezekre tekintettel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt 19. § b) pontja alapján mentességet szerző adóalanyokra bevezette a telekadónál jelentős mértékben kisebb összegű kommunális adót, ezzel biztosítva a közös teherviselés érvényesülésének elvét. Indokolás a rendelet 2. §-ához A záró rendelkezéseket, így a hatályba léptető, és a kihirdetésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
5
