a ll e n lW
rg Díj
Raou
be
Budai ófár * 201
0*
A B.Zs.H. Budai Körzetének Havilapja ® 2017. március ® 5777. Ádár-Niszán ® XIX. évfolyam 2. szám
Tu Bisváttól Purimig Dr. Verő Tamás: Tu Bisváttól Purimig 1. oldal Imaidők és Jahrzeitok 2. oldal Háztáji Hírek Dr. Verő Tamás: Purim 3. oldal Csillag Ferenc: Amit érdemes megnézni LVIII. 4-5. oldal Lefkovics Péter versei 5. oldal Heimer György: A dicső ellenállás jól megfért a zsidógyűlölettel 6-7. oldal Kovács Gábor: Fidel Castro, a zsidók és Izrael 8-9. oldal Porosz Péter: Kaméleon 9. oldal A Micve Klub programajánlója 10-11. oldal A Micve Klub márciusi programja 12. oldal
Mínusz egy-két Celsius fok van, mi ennek ellenére próbáljuk teljesíteni a fák újévének egyik hagyományát, a faültetést. Nem sikerül. El kell ismernünk, van olyan, amikor a tradíció megtartása áthághatatlan akadályba ütközik. Volt egy kis szabadidő, energia, és elszántság, így purim, a sorsvetés ünnepe, Eszter történetének beköszönte előtt ismét megcsináltuk a gyümölcsosztást. Mérhetetlen melegség öntötte el szívünket. A frankeles önkéntesek és az Élet Menete önkéntesei sokadik alkalommal osztottak banánt és üdítőt az Amerikai úti zsidó Szeretetkórház többszáz betegének. Ami ennél is többet jelent: szép szavakkal, kis odafigyeléssel fordultak feléjük. Nem csinálunk belőle nagy ügyet (teszszük amit a szívünk, lelkünk, és a zsidóságunk diktál), nem visszük a nagy nyilvánosság elé, de jól tesszük-e ezt? Miért nem próbálunk nagyobb hírverést csinálni? Lehet, hogy többen jönnnének segíteni legközelebb, lehet, hogy mások is a mostani adományozók oldalára állnának? Lehet, hogy ezáltal másoknak is eszébe jutna, hogy milyen szép és jó dolog adni? Talán ezekért is érdemes lenne nagyobb figyelmet kérni, de eddig, hosszú évek óta folytatva Friedmann Peri munkáját - teszszük, amit érzünk. Ugyanakkor ott van az egyre nagyobb elismerést joggal kivívó ifjúsági csoportunk, a BBYO Talmud tóra klubbunk, ahol sikerült az egyik legnehezebb korosztályt megszólítanunk, de ami ennél is nehezebb, már több mint egy éve egybetartanunk. Sikerült növelni a létszámot, és a foglalkozások tematikájának mélységét. Majd félszáz kamaszt heti rendszerességgel lehívni a Frankelbe nem könnyű dolog. A zsidóságot együtt éljük meg velük és családjukkal! Elérkezett Svát hónap 15., a fák újéve. Megtehettük volna, hogy egy gyümölcs kóstolgató szerény ünnepséget tartunk, de mi útra keltünk, a BBYO csapata elment Újpestre, a Szeretetotthonba. Mi nem csak zsidó közösséget látogattunk - bár annak is vannak jelei - nemcsak időseknek mentünk gyümölcsöt osztani, amit szintén megtettünk, hanem az ott lévő sérült emberekkel egy közös programot tartottunk. Féltem, hogy hogyan fogadják a bete-
gek őket, és hogyan fogadják a fiatalok a szellemileg és testileg korlátozott embereket. Megvallom, hogy nagyon-nagyon pozitívan csalódtam. Sok élményt, és nagyon pozitív élményt jelentett az ott töltött idő! A gyerekek mind a vendéglátók, mind a vendégek oldaláról azt kérdezték hogy mikor találkozunk legközelebb. Nektek is át kellene élni ezt az élményt. Zsidó szívvel és lélekkel, oktatva egymást, és tanulva, megismerve egymást, mély érzelmekkel, érzésekkel feltöltődve búcsúztunk el. Ekkor tettem fel magamnak a kérdést: ha valaki erről értesül, akkor az jó-e vagy rossz? Amennyiben ezt próbálom promotálni, akkor ez rólam szól-e, a saját munkánkat akarom-e elismertetni? Valami jó sülhet-e ki abból, ha megtudják az emberek, hogy van ott egy csapat, aki örül, ha valaki meglátogatja őket, ha valaki tudomást szerez arról, hogy mi folyik ott, hogy szeretetre éhes emberekkel találkozhatunk, ha felkeressük őket. Mindnyájunknak nagyon nagy szeretetteljes élményt jelentett a találkozó! Az otthon lakói édesek, mosolyognak, boldogok, ha találkoznak a látogatókkal. Ezért kell félretennünk a lustaságunkat, a félelmeinket, és oda kell mennünk hozzájuk! Ahogyan ezt kell tennünk Zain Adarkor, amikor Mózes születésének és halálának emléknapján egy olyan emberre gondolunk, akinek sikerült átlépnie kisebbségi érzésein, hátrányos helyzetén, és a zsidó népet kivezette a Egyiptom országából, a rabszolgaságból. Tennünk kell ezt Purimkor is, amikor teljesítjük a három parancsolatot (étel ajándékozása, szegények megsegítése, és a buli), álarcot öltve Hámán nevének elhangzásakor zajongunk. Purim beköszöntének estéjén és reggelén, meghallgatva a megilát eszünkbe kell, hogy jusson, az Örökkévaló saját képmására teremtette az embert. Mi mindannyian egyenként is példát kell mutassunk, tennünk kell a jót, és reménykednünk kell abban, hogy ezt látva, és erről tudomást szerezve, mások is követni fogják a jó cselekedetek sorát. Ehhez kívánok mindnyájunknak minél több erőt! Dr. Verő Tamás rabbi
Budai ófár
2017. március
5777. Ádár-Niszán
Imaidők 2017. év márciusi imarendje - 5777. Ádár - Niszán Március 03. 04. 05. 06. 09. 10. 11. 11. 12. 13. 16. 17. 18. 20. 23. 24. 25. 27. 30. 31. Április 01.
csütörtök péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat szombat vasárnap hétfő csütörtök péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat
07.01 18.00 10.01 07.02 07.01 18.00 10.01 18.30 09.00 07.02 07.01 18.00 10.01 07.02 07.01 18.00 10.01 07.02 07.01 18.30 10.01
Sahrit - Reggeli ima Ádár 04. Kabalat sabat, szombat fogadás, kiddus (gyertyagyújtás: 17.14) 05. Sahrit, ünnepi ima - TRUMA (Hávdálá: 18.19) 06. Sahrit - Reggeli ima 08. Eszter böjtje, Sahrit - Reggeli ima (vége: 18.12) 11. Kabalat sabat, szombat fogadás, kiddus (gyertyagyújtás: 17.24) 12. P' Zahor, sahrit - ünnepi ima - TECAVE (Hávdálá: 18.29) 13. PURIM - Megilat Eszter, Hámán táska, forralt bor, álarc 13. PURIM - Megilat Eszter, Hámán táska, forralt bor, álarc 14. Sahrit - Reggeli ima, Susan purim 15. Sahrit - Reggeli ima 18. Kabalat sabat, szombat fogadás, kiddus (gyertyagyújtás: 17.34) 19. P' Para, sahrit - ünnepi ima KI TISZA (Hávdálá: 18.39) 20. Sahrit - Reggeli ima 22. Sahrit - Reggeli ima 25. Kabalat sabat, szombat fogadás, kiddus (gyertyagyújtás: 17.44) 26. P' Hahodes, sahrit - VAJAKHEL, PEKUDEJ (Hávdálá: 18.49) 27. Sahrit - Reggeli ima 29. Sahrit - Reggeli ima Niszán 03. Kabalat sabat, szombat fogadás, kiddus (gyertyagyújtás: 18.54) 04. Sahrit - ünnepi ima - VAJIKRA (Hávdálá: 20.00) 05.
Jahrzeitok Brüll Rózsa Dán Jószef Dán Józsefné Donáth Istvánné Dr. Hermann Róbert Dr. Radnai Béla Dr. Radnai Tamás Földvári Dezső Fried József Gutlerner Chil Halász Andor Kovács Jenő Kovács Jenőné
A Jahrzeit-Táblán szereplő elhunytak nevei az 5777. év Ádár - Niszán (március) havában Március 13. Március 17. Március 22. Március 24. Március 17. Március 25. Március 02. Március 31. Március 22. Március 10. Március 15. Március 15. Március 14.
-2-
Krell Sándorné Kulcsár Tibor Landszmann Aranka Leslie Weltner Mándi Erika Práger Károly Reisz Frigyes Revisnyei Csabáné Schenk Zsigmond Theresa Fleischer Vajna Jenőné Várnai Tibor
Március 06. Március 31. Március 13. Március 09. Március 27. Március 12. Március 11. Március 12. Március 22. Március 19. Március 11. Március 30.
2017. március Körzeti Zájin Ádár Halvacsora A szóbeli hagyományok (Tóra se baál pe) elmondása szerint ezen a napon született Mózes tanítómesterünk. Élete beteljesedett, mindent elvégzett, ami neki volt róva, 120 éves születésnapján távozott az élők sorából. Sírja ismeretlen. E napon közösségünk hagyományosan halvacsorát rendez, így emlékezve meg elhunyt hozzátartozóiról. Időpont: 2017. március 5-én, vasárnap 17.00 óra Menü: Füstölt pisztráng, majonézes burgonya, sütemény. Ára: 2.200.-Ft. Jelentkezés: a körzeti irodában személyesen a vacsora árának megfizetésével. YYY Boldog születés napot kívánunk Nógrádi Gergely főkántorunknak! Mazl Tov! Bis 120! YYY Purimi koncert a zsinagógában Március 15-én, szerdán 19.00 órakor Kán-
Budai ófár
Háztáji Hírek tor koncert a Frankel Zsinagógában Yoni Rose, a frankfurti főkántor közreműködésével. A koncerten a leghíresebb kántordarabok hangzanak el. Partnerei: két magyar-
5777. Ádár-Niszán országi főkántor: Nógrádi Gergely és Zucker Immánuel. A kántorokat zongorán Neumark Zoltán zongoraművész kíséri. A jegyeket a Zsidó Kulturális Fesztivál értékesíti. A jegyek egységára: 2500,-Ft. YYY KÉRJÜK, TÁMOGASSA ADÓJA 1%ÁVAL A FRANKEL ZSINAGÓGA ALAPÍTVÁNYT! ADÓSZÁM: 18114878-1-41 MAZSIHISZ TECHNIKAI SZÁMA: 0358 KÖSZÖNJÜK! YYY Idén is nagy létszámban, vidáman ünnepeltük meg Tu BiSvát ünnepünket és fogyasztottuk el a gyümölcsöket és süteményeket. Tu BiSvát alkalmából az Élet Menete Alapítvánnyal közösen meglátogattuk a Szeretet Kórház betegeit és gyümölcsöt, üdítőt vittünk nekik ajándékba. YYY Betegeinknek gyógyulást kívánunk és szeretettel várjuk vissza őket!
Purim A purim (sorsvetések) ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. Ezt a keresztény időszámítás kezdete előtt 450 körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A purim név a „sorsvetést” jelentő púr szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Mivel az évszázadok folyamán sok uralkodó akadt, aki hasonló módon meg akarta valósítani Hámán tervét, purim története a diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kényekedvétől függő zsidók bizonytalan sorsát is magában foglalja. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafordult önmaga ellen, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erőszakkal szemben, évszázadokon át reménységet és bátorítást adott a zsidó közösségeknek. Eszter könyve A purim története Eszter könyvében olvasható, olyan szentírási műben, amelyben nem szerepel Isten neve. A zsidó bölcsek szerint azért, mert Eszter királyné idejében Isten nem nyilvánosan művelt csodákat, mint pészahkor vagy hanukakor, hanem titokban. A kánon születésekor voltak ellenzői is ennek a gondolatnak, ők nem akarták Eszter könyvét a szentírásban látni. Az ellenzők végül Eszter neve betűinek egy másfajta olvasatát meggyőző magyarázatként fogadták el a könyv kanonizálásához, hi-
szen a „rejtőző Isten” fogalma már ismert volt a Tóra tanításaként is. Eszter könyve a diaszpórában élő zsidóságnak szóló szentírási könyvek közé került. A bibliai történet Purimot annak emlékére tartják, hogy a perzsa világuralkodó, Ahasvérus király idejében, Hámán főminiszter „igyekezett elveszteni minden zsidót” és ezért 10 000 tálentom ezüstöt ajánlott fel a királynak. Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek a
kiirtatástól. Ezek után a zsidók a bibliai Eszter könyve szerint 76 000 ellenségüket ölték meg, „de zsákmányra nem tették rá kezöket”. A történet a király lakomájával kezdődik, aki a történelem első világhatalmának élén uralkodott. A perzsák azért szerezhették meg az ókori Kelet fölötti kizárólagos uralmat, mert rendkívül türelmesek voltak: a vallás, a nyelv, a kultúra és a belső bíráskodás területén önállóságot biztosítottak a meghódított népeknek. Ezen a lakomán a király szakít korábbi feleségével, majd hosszas válogatás után a zsidó Eszterben találja meg új párját. Eszter unokabátyja és nevelőapja, Mordecháj véletlenül
-3-
megtudja, hogy merénylet készül a király ellen: két udvaronc Ahasvérus életére akar törni. Mordecháj azonban Eszter királyné segítségével a készülő tervről tájékoztatja a királyt. A bűnösöket megbüntetik. Mordecháj nevét pedig beírják a király krónikáinak könyvébe. A sorsvetés ünnepe A purimhoz különböző vallási kötelezettségek kapcsolódnak. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több, kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás, az úgynevezett mislóach mánót, azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak, ahol a rabbik előírását követve annyit kell inni a nagy vigadalomban, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni - szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát -, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni, mint például Hámán füle, flódni. Dr. Verő Tamás rabbi
Budai ófár
2017. március
5777. Ádár-Niszán
Amit érdemes megnézni LVIII. Katona József Színház: A bajnok Örkény Színház: Három nővér A látott színházi előadásokról szóló beszámolók közzétételével kis lemaradásban vagyok. Hosszabb töprengés után választottam ki ezt a két bemutatót. A cikkeimet nyomon követők elfogultsággal vádolhatnak, azt mondhatják, csupán néhány színház produkcióiról szólok. Nem vitatom, észrevételük jogos. Magyarázatként annyit írhatok le, hogy az érdeklődő színházlátogatónak is komoly elvárásai lehetnek. Melyek azok a szempontok, amelyek a kedves színházaimhoz kötnek? Érdekes, izgalmas darabválasztás, igényes, eredeti rendezés, tiszta, hiteles játék. Az általam választott színházi előadások nagy valószínűséggel a fenti elvárásaimnak megfelelnek. Mindezt azért írom le, mert egy kedves barátomtól ajándékjegyet kaptam egy fővárosi színházba. A jegyet a következő szavakkal nyújtotta át: „Fantasztikus előadásban lesz részed. Már háromszor is láttam, s majd’ kiestem a számon a darab egyéni hangjától, humorától.” Felcsigázott érdeklődéssel mentem el a hideg januári estén az előadásra. A függöny felgördült, s 85 percen át egyedül állt helyt a színész a színpadon. (Az utolsó 5 percre jött egy ifjú színésznő, hogy 4 mondatos szerepét felmondja.) A főszereplő ontotta a vicceket! A darab természetesen a férfi-nő kapcsolatot dolgozza fel humoros formában. Már ha humornak nevezhetjük a szóviccek és tréfás sztorik odaillesztését a sekélyes gondolatokhoz. Egy tehetséges, korábban már jó pár előadásban is bebizonyította helyét színjátszásban, tehát biztos színész, ebben a produkcióban viszont ripaccsá vált, s ez már-már szomorú helyzetet eredményezett. A közönség 80 %-a hangosan hahotázott, az előadás felétől már érezhetően, hallhatóan csökkent a nézők nevetési ingere. (A nevetésben is ki lehet fáradni.) Magam a 10. perctől sűrűn néztem az órám, türelmetlenül vártam az előadás végét. (Ilyenkor hova is szól a jegy? Persze középre, ahonnan nincs menekülés.) Örömmel léptem ki a színházból. Sőt, nem vágyom oda vissza. Remélem, sikerrel indokoltam meg a színházválasztásaimat. Most is két előadásról szólok, olyanokról, amelyek komoly élményt jelentettek. Katona József Színház: A bajnok Az előadás alkotója Pintér Béla. Napjaink igen kiváló és eredeti hangú rendezője. Mit is érdemes a szerzőről tudni? Pin-
tér Béla (Budapest, 1970. szeptember 21.) Jászai Mari-díjas magyar színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője. A bajnok című előadást a Katona József Színház igazgatójának, Máté Gábornak a felkérésére állította össze a rendező. Azért mondom, hogy összeállítás, mert a teljes produkció Puccini műveinek felhasználásával, elsősorban a Köpeny című egyfelvonásos opera átírásával készült. „A darab a Szajna-parton játszódik valamikor a huszadik század elején, egy halászbárkán. Egy hajóskapitány megöli az egyik rakodómunkást, mert rájön, hogy a férfi a felesége szeretője.” - olvashatjuk a színházi ismertetőn. A szöveg változott meg, korunkról szól a darab. Mai kor, mai helyszín, a hazai inkorrekt szemléletmód; kisebb, nagyobb hazugságok, csalások, pénz, hűség és hűtlenség. Tudjuk, az opera librettók kevés kivételtől eltekintve meglehetősen silányak. Pintér Béla szakít az elődökkel, erős, problémagazdag szövegkönyvet alkotott.
Nagy Ervin és Rezes Judit A történet napjaink egy kisvárosában játszódik. A polgármester újra választásának estéjén kezdődik a mese. A polgármesterné részese, sőt előkészítője férje sokadik választási győzelmének. És ott az olimpiai bajnoknő, aki maga is lelkes támogatója nem kis pénz reményében - a polgármester hatalomba kerülésének. De mint minden családi drámának, ennek is van előzménye, amely összekuszált kapcsolatokra épül. A polgármesterné leszbikus kapcsolatban áll az olimpiai bajnoknővel. A csúcsponton előkerül az alkohol, a drog, az öngyilkossági kísérlet. Szóval minden, ami a kisszerű, ám gazdag, felkapaszkodott emberek kelléktárában megtalálható. A Katona József Színház prózai színház. Pintér Béla azonban Puccini műveinek felhasználásával egy operaelőadást állított össze. A már említett Köpeny című egyfel-
-4-
vonásos mű beidézésén túl hallunk részletet a Tosca, a Pillangókisasszony, a Gianni Schicchi operákból is. A történés folyamatát a zongorista (Kéménczy Attila) fogja össze, hangszerén a teljes zenekart pótolja, s az előadás ritmusát, lendületét is meghatározza. A színészek pedig operaénekesekké válnak. Meglepően jó hangi adottságokkal rendelkeznek. A polgármester szerepében Nagy Ervin énekel, játszik. (Tőle nem idegen az opera műfaja, magam is hallottam egy alkalommal Papageno szerepében.) Az éneklés nem vonja ki a játékból. A figura alapvetően buta, ám törleszkedő, korunk hőse, aki már több rendszert is hűséggel kiszolgált, s reménykedve várja az újabb lehetőségeket, hiszen talpnyalásban nincsenek gátlásai. A polgármester feleségét Rezes Judit alakítja. Tele van belső feszültséggel, izzással. Átlát férje, illetve a poszt nyújtotta kétes előnyökön, s leginkább kilépne ebből. Meglepően tisztán intonál, népszerű, mindenki által ismert áriákat megfelelően szólaltat meg. Színészi játéka átélt, hiteles. Jordán Adél játssza a sportolónőt, aki semmiféle gátlással nem rendelkezik. A sportkarriert éppúgy fontosnak ítéli meg, mint szerelmét a polgármester asszonnyal. Minden jelenléte az összeomlást vetíti előre. Bezerédi Zoltán a polgármesteri lét szervezője, asszisztense. Amikor jelen van, akkor jelentős események részesei leszünk. Olyan ez a szerep, mit a bábművész munkája, háturól mozgat, szervez, utasít, parancsol. Kiemelkedő alakítás. Színpadon látjuk még Pálmai Annát, Elek Ferencet és Rajkai Zoltánt. Az előadásnak nagy sikere van. A rendező komoly követelményeket állít a színészek, énekesek elé, s ezt jól megugorják. A 75 perces előadás kiváló lehetőséget ad az igényes szórakozásra. Örkény István Színház: Három nővér „Csak esznek, isznak, alusznak, aztán meghalnak... Mások születnek, és azok is esznek, isznak, alusznak, és nehogy elpusztuljanak az unalomtól, mérges pletykával teszik változatossá az életüket, pálinkával, kártyával, pereskedéssel, a feleségek megcsalják a férjüket, a férjek meg hazudnak, úgy tesznek, mintha semmit sem látnának, és ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeket, és kialszik belőlük az isteni szikra,
Budai ófár
2017. március és ugyanolyan szánalomra méltó, egymáshoz hasonló holttestek lesznek, mint apáik és anyáik.” - mondja Andrej a mű IV. felvonásában. (Kosztolányi Dezső fordítása) „Ó, én édes, édes testvérkéim, a mi életünk még nem fejeződött be. Élni fogunk! A zene olyan vidáman, olyan boldogan szól. És én azt hiszem, hogy nemsokára megtudjuk, miért élünk, miért szenvedünk... Jaj, csak tudnánk, miért, csak tudnánk, miért?!...” - így összegez Olga, a nővérek legidősebbike. Csehov művét most az Örkény Színház tűzte műsorára. Idézzünk a szórólapról! „Tizennégy ember egy vidéki városban. Négy nő, nyolc férfi, két aggastyán. Eltelik négy év. Ketten egymásba szeretnek, de szét kell válniuk, ketten összeházasodnak és gyerekeket nemzenek. Egy meghal, öten elmennek végleg. Heten maradnak.” - Ennyi és nem több a történet, és mégis, aki megismeri e drámát, az sokkal gazdagabb lesz általa. E dráma minden egyes bemutatója nagy próbatétel a színházak életében, ugyanis az életképek, élethelyzetek lassú folyását ki kell tölteni. A szereplők sorsa egy-egy tragédia, melyet végig kell játszani, a sok-sok figurának elágazó története van, amely végül is a csúcsponton rendeződik, ki végleg elmegy, ki egy párbajban hal meg és van, akinek a vágyai nem teljesülnek. Csehov ábrázolásmódjára ez az aprólékosság jellemző. S ha a rendezőnek nehéz is ezeket a mozaikokat egységes egésszé varázsolni, a színészeknek viszont ragyogó kiugrási le-
hetőséget biztosít a szerző tehetségük, elmélyült játékuk megformálására. Magam is mindig izgalommal készülök a Három nővér előadásokra. Először Ádám Ottó rendezésében láttam a Madách Színházban. A parádés szereposztást nem nehéz felidézni. Sztankay István (Andrej), Bencze Ilona (Olga), Almási Éva (Mása), Piros Ildikó (Irina), Schütz Ila (Natasa), Huszti Péter (Versinyin) volt. A következő, és meghatározó előadást a Katona József Színházban láttam, amelyet Ascher Tamás állított színpadra. Nagy nemzetközi siker is volt. Nem kisebb színészek játszották a szerepeket, mint Végvári Tamás (Andrej), Bodnár Erika (Olga), Básti Juli (Mása), Szirtes Ági (Irina), Udvaros Dorottya (Natasa), Sinkó László (Versinyin).
Jelenet az előadásból Most az Örkény Színházban játsszák, Bagossy László rendezte az előadást. A felgyorsult idővel a rendező úgy bánt, hogy a művet újra fordíttatta, a négy felvonásból kettőt varázsolt. A fordító Stuber Andrea, láthatóan, hallhatóan követi Kosztolányi Dezső fordítását, ám jócskán belenyúlt a
5777. Ádár-Niszán szövegbe, munkáját bizonnyal segítette a dramaturg is; Ari-Nagy Barbara. Az első felvonásból az intimitást hiányoljuk, kimaradnak a nagy sóhajok, a mély érzések. Átéljük a család széthullását, de nem vagyunk részesei a nővéri szeretetnek. A második felvonás lényegesen egységesebb képet mutat, ettől élvezhető is. A rendezői elgondolás szerint mindenki kapcsolatban áll a másikkal, s ezt hangsúlyozandó az első pillanattól kezdve a dráma figurái a színpadon foglalnak helyet. Közelít az oratórikus előadásmódhoz. Versenyin figurája köré sorakoztatja a szereplőket, mindenkivel kapcsolata van az öreg katonatisztnek. Tehát kulcsfigurája az előadásnak. Vajda Milán (Andrej), Takács Nóra Diána (Olga), Tenki Réka (Mása), Zsigmond Emőke (Irina), Hámori Gabriella (Natasa), Gálffi László (Versenyin). A szereposztás igazán jó, valóban a színház rangos, kiváló színészei kapták a szerepeket. Mindenki hozza azt a figurát, amit elképzel a csehovi hősökről. A rendező Bagossy László színészvezetése markáns, így valódi jellemekkel találkozunk az előadásban. Ki kell emeljük az Irinát alakító Zsigmond Emőkét, aki hamvas, valóban elhisszük róla, hogy tizenhat éves. Szép este részese, aki ezt az előadást megnézi. Mindkét darab megtekintését szívből ajánlom: Csillag Ferenc
stststststststststststststststststststststststststststst
Lefkovics Péter versei De mindig de nincs igazad de én előbb voltam de én magamat toltam de sokkal nagyobb vagyok de végre enyém ez az alkalom de a nyereményből nem engedek de nincsen igazad s nem is így történt de már mondtam neked százszor, ezerszer de veled nem vitatkozom, hisz mindent ellenzel de ha belátod tévedésed, makacs érvek meggyőznek, akkor is ellenkezel, mert elviselhetetlen, hogy legyőznek bárhogy is folytathatom, te mindig de-vel kezded a mondatot Ragadósok Van, akinek dala csak nyúlós mandala, s van kinek dala, mint keserű mandula, Rákiáltanál mindegyikre, hagyd abba. Van ember, ki tapadós és oly unalmas, s még a jó szót is fűszerezi panasszal,
Menekülnél tőle, mert félsz, hogy rád ragad. Kérdések Téma hever az utcán: Vakvezető kutya kakál. Hát a vakvezető kutyád is csak az utcán kakál? Vajh ki szedi össze piszkát? Ez a két kérdés piszkál. Okos csönd Nem jó a szó, ha rossz az, aki mondja, De az se jó, ki, mit gondol, kimondja, Akkor ne mondd ki, bár ahhoz vagy szokva, Mindent fedjen, ha rossz, ha jó, bő szoknya. Ifjú titán Diploma zsebedben, tudás a fejedben, Elvetett hát a jövőt biztosított mag, Hiszed, hogy bőség lesz és terített asztal, Mázli s tán maga az Isten is magasztal.
-5-
Budai ófár
2017. március
5777. Ádár-Niszán
A dicső ellenállás jól megfért a gyilkos zsidógyűlölettel Amennyiben átmegy a szejmen a kormány törvénytervezete, akár hároméves börtönt is kaphatna Lengyelországban, aki felveti, hogy nem csak a nácik felelősek a holokausztért, hanem az őslakosok is. Valóságos hazaárulónak számít például az a történész, aki megírta a jedwabnei pogromról szóló döbbenetes kötetét. „Nem anyáink és apáink felelősek a holokausztért, hanem a német náci bűnösök, akik elkövették azokat a rémtetteket a megszállt lengyel területeken. Mindezért a mi felelősségünk megvédeni az igazságot, a lengyel állam és nemzet méltóságát.” Mindezeket a fennkölt mondatokat Zbigniew Ziobro, lengyel igazságügyi miniszter mondta, amikor tavaly nyáron kormánya nevében - a hatalmon lévő Jog és Igazságosság Párt régóta szorgalmazott törekvése szerint - beterjesztette a lengyel nemzet becsületének megvédéséről szóló törvényjavaslatot. A hazafias passzusok azzal riogatnak, hogy a szabályvétőket perbe fogják, súlyos esetekben pedig akár hároméves börtönbüntetés is kiszabható. Jelenleg a szejm, a lengyel parlament bizottságaiban folyik erről a vita, de ha elfogadja a parlament a tervezetet, ezután bűnnek fog számítani, ha valaki lengyel haláltáborokat emleget, mivel azok helyesen német megsemmisítő táborok, amelyeket a nácik hoztak létre a megszállt Lengyelországban. A „lengyel haláltáborok” néven elhíresült törvénytervezet világszerte megütközést keltett, elvégre demokratikus, jogállami keretek között az ilyen nemzeti méltóságot sértő kifejezéseket nem büntetőjoggal, hanem társadalmi diskurzusokkal, tisztázó történelmi vitákkal és az oktatás eszközeivel szokták helyükre tenni. Ilyenfajta jogszabályokat eddig legfeljebb csak autoriter országok, így például Törökország hozott, ahol az oszmán múlt bemocskolásának tekintik, ha az örmény népirtásért (amely a múlt század elején milliós áldozatokat követelt) a törököket ültetik a vádlottak padjára. Mindezzel együtt a nemzeti jobboldal törvénykezési tervét még a bírálók is a lengyelek jogos érzékenységével magyarázzák. Mint emlékeztetnek, a nácik által leigázott Európában alighanem a lengyel nép szenvedte a legtöbbet. A hitleri Németország nemcsak az államot, a nemzeti és önkormányzati intézményeket, az iskolákat
és egyetemeket rombolta le, hanem még az ország nevét is kiradírozta, szemforgató módon Főkormányzóságnak nevezték. A megszállt európai országok közül a nácik ugyanakkor csak lengyel földön nem tudtak kollaboráns kormányt létrehozni, jóllehet a veszteség iszonyatos: hatmillió lengyel állampolgár - köztük hárommillió zsidó - esett a német gyilkoló gépezet áldozatául. Mindezek tetejébe a hírhedt MolotovRibbentrop-paktum alapján Sztálin - az 1939. szeptember elsejei német invázióval egy időben - megszállta Kelet-Lengyelországot, teljessé téve a lengyel államiság tönkretételét. Ugyanazok támogatták a Vörös Hadsereget, akik a nácikat Ám az agresszió nyomában dúló pusztulás és a mintegy 600 náci haláltábor hálózata - köztük a leghírhedtebbek, Auschwitz-Birkenau, Majdanek, Treblinka, Sobibor - rettenete sem takarhatja el sok lengyel vad nacionalizmussal kevert antiszemitizmusát. A zsidógyűlölet hosszú múltra tekint vissza arrafelé is, de 1941. nyarán, amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, és a sztálini rezsim kénytelen volt visszahúzódni a néhány éve bekebelezett kelet-lengyelországi övezetéből, elszabadult a pokol. Deák István történész, a New York-i Columbia Egyetem tanára írja, hogy a németek bevonulásával egy időben, gyakran néhány órával a német páncélos ékek megérkezése előtt megkezdődött az öldöklés a szovjetektől elfoglalt lengyel területeken. Az antibolsevista érzelmű partizánok elsősorban a kommunistákra vadásztak, de mivel ilyeneket alig találtak, a helyi zsidóságon töltötték ki bosszújukat. Az indulatokat fűtötte, hogy a szovjet titkosszolgálat, az NKVD sok ezer politikai foglyot a visszavonulás előtt kivégzett, holttesteik a kelet-lengyel börtönök udvarain is hegyekben tornyosultak (a szovjetek és a németek pedig egymást vádolták a vérengzésekkel). Mindemellett általános volt a vád, hogy a helyi zsidóság a szovjetek szolgálatába szegődött, ami így általánosítva nem állja meg a helyét. Sőt, Jan Gross történész határozottan tagadja a zsidó-kommunista kollaboráció vádját, kutatásaira hivatkozva állítja: a Vörös Hadsereg kiszolgálói túlnyomó részben ugyanazok a keresztény lengyelek voltak, akik a németekkel is együttműködtek. Ilyenformán a lengyel zsidóellenesség és a német megszállók elleni harc egyálta-
-6-
lán nem zárta ki egymást, sőt ugyanabból a nemzeti öntudatból táplálkozott. Frissen feltárt történet az Ulma családé, torokszorító sorsukat itt Pesten azok is megismerhették, akik tavaly novemberben ellátogattak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és megnézték a házaspárról elnevezett lengyel falumúzeum tablókiállítását.
Az Ulma házaspár Korabeli fotók, szövegmagyarázatok szólnak arról, hogy Józef és Wiktoria Ulma egyszerű földművesként, a kilencszáznegyvenes évek elején, a nácik által leigázott Lengyelországban, Markowa településen éltek, ahol, dacolva a megszállók gyilkos előírásaival, portájukon elrejtettek nyolc menekülő zsidót. Egy falubelijük azonban besúgta őket és a kivonuló német halálosztag rajtuk ütött. Mindenkit lekaszaboltak, még Ulmáék hat kisgyermekét sem kímélték. A halottkém vizsgálata később megállapította, a várandós Wiktoria hetedik gyermeke a kivégzés pillanatában jött volna világra. A mélyen hívő Ulmáék ahhoz a több ezer keresztény lengyelhez tartoznak, akik akkortájt életük kockáztatása árán is mentő kezet nyújtottak halálra üldözött zsidó honfitársaiknak. A háború utáni lengyel nemzedék joggal lehet büszke a kollektív áldozatvállalásra, arra, hogy a náci és a szovjet agresszió áldozatául esett országukban széles körű ellenállási mozgalom bontakozott ki a megszállókkal szemben. Pogrom a kis lengyel mezővárosban Mostanában azonban számos visszaemlékezés, történelmi munka, irodalmi mű született, amely beszél az elhallgatott (fél)múltról is. Így arról, hogy a dicső ellenállás jól megfért a gyilkos zsidógyűlölettel, hogy az antifasiszta harc fő letéteményese, a földalatti Honi Hadsereg, az Armia Kra-
2017. március jowa több egysége nem segítette az üldözötteket, sőt megesett, hogy fegyveresen fordultak zsidó partizánbajtársaik ellen. 1943. tavaszán, amikor fellázadt a varsói gettó, s az állig felfegyverzett SS-hadak húsvét vasárnapján utolsó leszámolásra indultak a halálra szánt védőkkel szemben, akkor sem jött segítség. Az ezredforduló tájékán azonban a hősies áldozatvállalás mítoszát alighanem a jedwabnei pogromról szóló publikációk kezdték ki leginkább. Ebben a kis kelet-lengyelországi mezővárosban, a közel háromezer lelket számláló Jedwabnében, 1941. július 10-én lemészárolták a helybéliek felét kitevő zsidókat. Hogy pontosan hányat, és hány lengyel vett részt az atrocitásokban, ma már nehéz pontosan megállapítani, de Jan Gross Szomszédok címmel 2001-ben megjelent kötete valósággal földrengésként hatott. A lengyel származású amerikai történész-politológus írásának címe is arra utal, hogy nem a német megszállók, hanem a „szomszédok”, maguk a lengyelek követték el a pogromot: mintegy másfél ezren estek bestiális gyilkosság áldozatául. A szerencsétleneket ide-oda hajszolták, verték a szemlélődő lakosság gúnyos megjegyzéseitől kísérve. A még életben maradottakat - mintegy 400 férfit, nőt, gyereket végül behajtották egy pajtába, ahol elevenen elégették őket. Aki menekülni próbált, agyonverték. A Szomszédok megjelenése után néhány évvel később Anna Bikont, a Gazeta Wyborcza újságírója a Bűn és hallgatás című könyvében (amelyet azóta franciára, angolra is lefordították, és 2011-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját) mikrofonvégre tudta kapni a jedwabnei pogrom ma is élő szemtanúit, gyilkosait. Köztük a Laudanski fivéreket, akik az interjúban bűntudat nélkül, ma is érzelem nélkül, cinikusan emlékeztek arról, ahogy megerőszakolták, majd megölték zsidó szomszédasszonyaikat. Zygmunt és Jerzy Laudanski még a kommunista időkben egy semmit sem tisztázó perben kapott többéves börtönbüntetésük után úgy tértek vissza Jedwabnébe, hogy a helyi közösség hősként üdvözölte őket. „Ma sem féltek leülni velem beszélgetni - mondta el a hvg.hu-nak Bikont -, mert tudják, hogy a közvélemény, legalábbis részben, pártjukat fogja.” Ma sem mert elmenni az ünnepségre Egészen másképpen alakult viszont Antonina Wyryzkoska élete, aki Jedwabnéból elmenekült hét zsidót rejtegetett házában, megosztotta velük szegénységét. Mindezért a háború után a partizánok kegyetlenül megverték, és ami a legdöbbenetesebb: nemcsak hogy évtizedeken át nem mert be-
Budai ófár szélni hőstettéről, de még 2001-ben, a jedwabnei vérengzésre emlékező kegyeleti ünnepségre sem mert elmenni. Félt, mert azok közül, akik 1945-ben megverték, hárman ma is ott élnek a közelében. Anna Bikont szerint „amikor a korábbi államelnökök, Aleksander Kwasniewski, majd Bronislaw Komorowski bocsánatot kértek Jedwabnéért, akkor nem az ország nevében tették azt, hanem csak azoknak a lengyel állampolgároknak a nevében, akiket a szörnyű bűntett megrendített. Persze jó olyan országban élni, amelyik a háborúban szemben állt a gonosszal. De épp ez az egyik ok, amely miatt a lengyeleknek oly nehéz feldolgozni a bűntetteket. Egyszerre vagyunk tettesek és áldozatok.”
Emlékmű Jedwabnében Ilyesfajta katarzis a jobboldali Jog és Igazságosság Párt szerint merő ármány, ballib hazugság. Olyannyira, hogy a Szomszédok szerzője, Jan Gross hovatovább első számú közellenségnek számít. A kommunista idők egyik zsidó hecckampánya nyomán Amerikába elüldözött Gross Félelem címen írt még egy leleplező és dühödt reakciót kiváltó könyvet a háború utáni lengyel antiszemita erőszakoskodásokról. Tanúvallomások egész sorából kiderül, hogy a legvéresebb pogrom Kielce városában történt: ott még a vérvád ősi hazugságát is felhasználva 41 embert, köztük nőket és gyerekeket lincseltek halálra. Auschwitz után összesen 1600 túlélő esett a gyűlölködés áldozatául Lengyelországban, köztük a műveltnek számító egyetemi városban, Krakkóban. A Félelem 2008-as megjelenését követően a krakkói ügyészség vádat akart emelni Gross ellen nemzetgyalázásért, de a Princeton egyetem professzorának nem is ez a legnagyobb „bűne”. Több világlap 2015. szeptemberében megjelentette írását, amelyben Gross annak a véleményének ad hangot, hogy a közép-európai államok menekültellenessége a gyilkos múltban keresendő, sőt nem kevesebbet állít, mint azt,
-7-
5777. Ádár-Niszán hogy a háborúban a lengyelek több zsidót öltek meg, mint németet. Számháború A jobboldal szemében ez már felér az árulással, oly sok, hogy Andrej Duda államelnök megfosztaná Grosst a korábban neki adományozott magas állami kitüntetésétől. A dühödt támadások ellenére azonban a történész köti az ebet a karóhoz. Bár pontos számokat nehéz mérni, de mint az AP hírügynökségnek adott interjúban mondta: fenntartja, hogy a lengyelek legfeljebb 30 ezer németet semmisíthettek meg, míg zsidó áldozataik száma 70-90 ezer között mozoghat. Néhány történész megjegyzi, ilyen öszszehasonlításnak nincs sok értelme, mivel a megszálló németek jól fegyverzettek voltak, azaz nem is volt olyan egyszerű végezni velük, szemben a védtelen zsidókkal, akikre még a nácik is vadásztak. Mások kifogásolják, hogy Gross nem veszi figyelembe a nyugati szövetségesek oldalán harcoló Anders hadsereg és a szovjetekkel harcoló lengyel harci alakulatok meglehetősen nehezen mérhető adatait, ami biztosan megbillentené a számháborút. Mindezzel együtt a kiátkozott történész a már idézett nyilatkozatban hozzáteszi: tudja, hogy sok lengyel árulónak tartja, ő azonban csak megpróbálja számba venni a történelmi tényeket. De különben is, nem egyedülállóak a lengyelek atrocitásai. „Európa népei, az ukránoktól a litvánokon át a franciákig Dánia és Bulgária kivételével - mind részt vettek a náci Németország zsidó népirtásában.” Így aztán a lengyel emlékezetpolitika mai kurzusa inkább a dicső múltra emlékszik. Az idén mindenekelőtt Józef Pilsudski marsallra, a lengyel függetlenség 1918. évi visszanyerését megtestesítő II. Köztársaság megteremtőjére, aki „a lengyelek szabadságának és függetlenségének rendíthetetlen harcosa, a lengyel hazafiak következő nemzedékének példaképe” - olvasható a budapesti lengyel nagykövetség brosúrájában. Gross azonban nincs egyedül, sokan gondolkodnak hozzá hasonlóan. Köztük Tadeusz Slobodzianek drámaíró, akinek a Mi osztályunk című drámáját ma két magyar színház is műsoron tartja. A Jedwabne tragédiáját feldolgozó mű is azt üzeni: bármennyire is nehéz, szembe kell nézni a múlttal. Látni kell a történelem sötét oldalát, mert csak ez segíthet hozzá, hogy egyszer talán meghaladjuk a nemzedékről nemzedékre átörökített gyűlölködést, és kezet nyújtsunk a menekülőknek - legyen az muszlim, zsidó vagy keresztény. Heimer György (Forrás: hvg.hu)
Budai ófár
2017. március
5777. Ádár-Niszán
Fidel Castro, a zsidók és Izrael Fidel Castro a XX. század jelentős szereplője, forradalmár és kubai nacionalista kilencven éves korában, a múlt év november 25-én hosszas betegség után meghalt. Castro életében történt a II. világháború, a Holokauszt, a hidegháború, a Szovjetunió öszszeomlása és sok más esemény. Politikai tevékenysége egyetemista éveiben a Kubai Néppártban kezdődött, amelynek tagjai támogatták Palesztina kettéosztását és közeli kapcsolatban álltak a Hasomér Hacair baloldali cionista mozgalommal. A párt bírálta a jobboldali kormányt, mert az arab lobbi befolyására a brit igazgatás alatti terület felosztása ellen szavazott az ENSZ-ben. Fidel Castro mexikói száműzetése idején Jorge Besquin, zsidó származású olajmérnök segítsége is hozzájárult a Granma nevű hajó megvételéhez, amellyel a Batista-diktatúra ellen lázadók 82 fős csoportja 1956. december 5-én visszatért Kubába. Castro zsidó barátai közé tartozott a német származású Ricardo Subirama Lobo (alias Richard Wolf) is, aki az első világháború után telepedett le a szigetországban. Wolf anyagilag támogatta a felkelőket és 1961-ben Kuba első izraeli nagykövetévé nevezték ki. Beosztását a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig töltötte be. Nagy szerepe volt abban, hogy a két ország között a halászatban és a mezőgazdaságban együttműködés jött létre. A képviselet bezárása után Izraelben maradt és egy alapítványt hozott létre.
A havannai Bét Sálom zsinagóga Fidel Castro nevével fémjelzett rendszer célkeresztjében sohasem szerepeltek a zsidók. Az államosítások és vagyonok kisajátítása azonban szétverte a középosztályt, amelyhez a közösség tagjainak többsége is tartozott. A forradalom előtt mintegy 15000 zsidó élt az országban és élénk vallási élet folyt. Kétoldalú megállapodás alapján, 1961-ben sokan Izraelbe távoztak, mások Miamiban telepedtek le. Felmérések szerint 1963-ban már csak 2600-an maradtak a szigetországban, akiknek a többsége Havannában élt. Kuba később szembekerült Izraellel. Havanna szoros kapcsolatot létesített több
arab országgal és álláspontjukat támogatta a nemzetközi szervezetekben is. Moszkva „kérése” ellenére azonban Fidel Castro az 1967-ben zajlott „hatnapos háború” után sem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, amire csak 1973-ban, a Jom Kippur-i háború után került sor. Kuba 1975-ben támogatta azt az ENSZ határozatot, ami a cionizmust a rasszizmus egyik formájának minősítette és 1991-ben ellenezte a visszavonását. A döntéseket elsősorban nem a külső nyomás indokolta. Fidel Castro vezető szerepet játszott az ElNem Kötelezettek Mozgalmában és a szervezet elnökségére pályázott, amihez szükséges volt az arab államok szavazata is. A Szovjetunió összeomlása lényeges változásokat hozott. Megszűnt Moszkva gazdasági támogatása és az ország egyedül maradt. Beindult a nyitás lassú folyamata, amelynek egyik eredménye a turizmus fellendítése volt. 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, ami a vallásszabadság megerősítésével gesztust jelentett az egyházak és a hívők felé. A zsidók számára fontos lépés volt, hogy 1991-ben a hatóságok engedélyezték a Joint működését. Az enyhülést jelezte, hogy a kubai kormány és a Jewish Agency közötti titkos megállapodás alapján, 1995-99 között mintegy négyszáz zsidó távozhatott Izraelbe. 1998-ban, Hanuka alkalmából Fidel Castro felkereste a havannai Bét Sálom zsinagógát, ahol méltatta a zsidók és a kubaiak szabadságharcát. 2006ban a havannai Szépművészeti Múzeumban tartott rendezvénnyel ünnepelték a közösség fennállásának századik évfordulóját, amelyen a kormány képviselői mellett számos külföldi vendég is résztvett. Fidel Castro 2010-ben Jeffrey Goldberg amerikai újságírónak adott nyilatkozatában elítélte Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök Holokauszt-tagadását. Castro kijelentette, hogy „semmi sem hasonlítható a Holokauszthoz”. „Nem lehet elfelejteni, hogy a koncentrációs táborokban hatmillió különböző korú zsidó férfit és nőt gyilkoltak meg.” A politikus elismerte, hogy Izraelnek joga van biztonságban élni. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint, „Castro szavai igazolták a zsidó nép és Izrael történetének alapos megértését”. Simon Perez izraeli államfő Castróhoz írt spanyol nyelvű levelében megjegyezte, „bebizonyosodott, hogy egymástól távol álló emberek is közel kerülhetnek egymáshoz”. Az ellentmondást mutatja, hogy a kubai vezető az izraeli hadsereg 2014-es gázai műveletét is a Holokauszthoz hasonlította. Jelenleg mintegy 1500 zsidó van Ku-
-8-
bában, akiknek a túlnyomó többsége vegyesházasságban él. 2013-ban egy 72 fős, zömében fiatalokból álló csoport távozott Izraelbe, ami érzékenyen érintette a közösséget. A kivándorlások okozta veszteséget viszont ellensúlyozzák a betérések. Havannában három zsinagóga működik és több kisebb közösség található más városokban is (Santa Clara, Camaguey, Cienfuegos és Guantánamo). A hitközségek élén többségében nők állnak.
Raoul Castro a zsinagógában A havannai Patronato Közösségi Központ része a konzervatív irányzatú Bét Sálom zsinagóga, amelynek a berendezését külföldi adományokból az elmúlt években felújították. A péntek esti és a szombati istentiszteleteket sokan látogatják. A templom mellett található egy könyvtár és lehetőség van korlátlan internet használatra is. A Patronato saját gyógyszertárral rendelkezik, ami megkönnyíti az idősek és a betegek helyzetét. A Központban működik egy vasárnapi iskola, amelynek 120-150, különböző korosztályokhoz tartozó hallgatója van. A Patronato vezetője Adele Dworin asszony, aki az amerikai és a kanadai zsidó közösségekkel jó kapcsolatokat ápol. Az ortodox Adat Izrael zsinagóga mellett található a kosher mészárszék. A szefárdoknak is van templomuk Havannában, amelyhez egy idősek klubja tartozik. Az országban több zsidó temető és Holokauszt emlékmű található. Kubában nincs állandó rabbi. A Chilében élő Smuel Szteinhendler azonban évenként több alkalommal meglátogatja a közösséget. Szteinhendler főrabbi végzi a bárés bát micvára, valamint a betérésre való felkészítést és vezeti a vallási életet. Önkéntes argentin fiatalok gyakran hosszabb ideig tartózkodnak Kubában, akik vallási előírásokról, a zsidó történelemről és más témákról tartanak előadásokat a közösség tagjainak. Fontos feladatot lát el a Joint. A szervezet egyrészt támogatja a rászorultakat, másrészt hozzájárul helyi vezetők képzéséhez és a közösség megerősítéséhez. Havannában B'né Brith páholy is működik.
2017. március
Budai ófár
A kubai zsidó szervezetek tagjai a LatinAmerikai Zsidó Kongresszusnak és a Zsidó Világkongresszusnak. 2013-ban, a Jeruzsálemben rendezett 19. Maccabi Világjátékokon először vettek részt kubai zsidó sportolók. Kuba és Izrael között a gazdasági kapcsolatok jelentéktelenek. Izraeli turisták és üzletemberek azonban rendszeresen felkeresik a szigetországot. A két ország közötti viszony rendezését terhelte, hogy Izrael egyedüliként támogatta az amerikai diplomáciát a Havanna elleni gazdasági embargó megszüntetését követelő határozati ja-
vaslatok elutasításában az ENSZ-ben. Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok 2015. júliusában történt helyreállítása azonban új fejezetet nyithat az Izraellel való együttműködésben is. Az országban nincs antiszemitizmus. A zsidók iránti figyelmet mutatja, hogy Raoul Castro államelnök több alkalommal meglátogatta a Bét Sálom zsinagógát, ahol találkozott a közösség tagjaival. A Havanna és Washington közötti nyitás is hozzájárul, hogy egyre több, Kubából eltávozott zsidó és családtagjaik keresik fel az országot. Az UNESCO Havanna óvárosát a világörök-
Sokszínű, tarka a világ, így szép. Mégis vannak színek, melyekhez rossz emlékek, gonosz ideológiák tapadhatnak, melyek ennek következtében taszítóak sokak, de a származásukba beleszületettek számára mindenképpen. Ilyen a barna és a fekete. Magyarországon létezik egy politikai pártformáció, mely megalakulásakor e két színhez társítható elméleteket pátyolgatott, szellemiségéhez közelinek vallotta azokat. Sokan kimondták-leírták: ez a náci-újnyilas szellemiség, gondolatrendszer. E parlamenti párt - a megtévesztő Jobbik nevet felvéve - mostanában igyekszik új, korábbi meggyőződéséhez képest, a sötét szín egy más árnyalatát, a semlegesnek ható szürkét megjeleníteni, melyet a mai közbeszédben néppártosodásnak neveznek. A cél, minél több feledékeny, illetőleg az összefüggéseket nem meglátó reménybeli szavazó szimpátiájának elnyerése. Azért, hogy ne tévedjünk el a színek világában, néhány visszatetsző, borzongató, korábbi megnyilvánulást, vélekedést felidézek; a lista teljességére, annak nagysága miatt nem törekszem. - Kulcsár Gergely jobbikos, korábban országgyűlési képviselő a Duna-parti cipők emlékműbe beleköpött, melyről felvételt is készített. Más alkalommal a Holokausztot holokamunak minősítette. - Baráth Zsolt az országgyűlésben vérvád-beszéddel próbált a zsidóság ellen hangulatot kelteni. - Holokauszt-tagadás miatt jogerősen elítélték a Jobbik debreceni önkormányzati képviselőjét. - Novák Előd, még a Jobbik alelnökeként a kuruc.info-nak nyilatkozva közölte, nem ítéli el az antiszemitizmust. - Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő egy felszólalásában azzal hozakodott elő, hogy fel kell mérni Ma-
gyarországon, s különösen az országgyűlésben, hány olyan zsidó származású ember van, aki emiatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent. - Szegedi Csanádot - a párt korábbi alelnökét - felszólította a párt vezetése, miután fény derült eltagadott zsidó származására, hogy mondjon le EP képviselőségéről. Szegedi egyébként a Magyar Gárda újnyilas paramilitáris szervezet létrehozásánál is bábáskodott. - Vona Gábor, a párt elnöke korábbi megnyilatkozása szerint a zsidóság világuralomra tör, ezért az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat megszüntetését követelte. - Rig Lajos, a tapolcai időközi választáson parlamentbe jutott jobbikos - kampányában Vona is részt vett - egy korábbi Facebook-bejegyzésében azt írta: „a cigányság a zsidóság biológiai fegyvere…”. Más alkalommal ugyanott sejtelmesen megjegyezte (mára már törölte), hogy „mindenkinek meg kell tennie a kötelességét a fajával szemben...”. - Lengyel János ugyancsak jobbikos, „szóviccként” a „rend héber őrei” szöveget posztolt, máskor pedig az ukrajnai konfliktust cionista ügynökök műveként emlegette. Szintén tőle származik azon bejegyzés, melyben az országot, a termőföldet „izraeli honfoglalók”-tól kell félteni. - Vona Gábor kijelentette, ha valaha kiderülne, hogy zsidó származású lenne, lemondana tisztségéről. Ezzel összefüggésben felvetette, fontosnak tartja, hogy a párt vezetői a későbbiekben mutassák be családfájukat. - A vecsési Jobbik alapszervezet keményen kritizálta a párt elnökét, aki 2016-ban Hanuka alkalmából köszöntötte a magyarországi zsidó szervezeteket.
5777. Ádár-Niszán ség részének nyilvánította, ahol tervezik a korábban zsidó tulajdonban lévő házak és üzletek felújítását. A múlt század elején az óvárosban épült Raquel Hotel falai és berendezése is őrzik a zsidó örökséget. A nagyszámú betérés miatt a közösség összetétele tükrözi az ország kulturális és etnikai sokszínűségét. A zsidó jelenlét megőrzése elsősorban attól függ, hogy a fiatalok a Kubában való maradás, vagy a kivándorlás mellett döntenek. A kérdésre csak a jövő fog választ adni. Kovács Gábor
Kaméleon
-9-
- A Jobbik józsefvárosi szervezete a szélsőségesen radikális Magyar Nemzeti (korábban Nemzetiszocialista) Arcvonal egykori szóvivőjével együtt szándékozik megemlékezni a Budapestet „védő” nácinémet és a magyar katonai alakulatok 72 évvel ezelőtti kitörésére. - 2017. január végi sajtótájékoztatóján Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselő nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette azon izraeli üzletemberek tevékenységét, akik magyarországi befektetéseket realizálnak. - A Political Capital egy felmérése szerint a Jobbik támogatóira a leginkább jellemző a zsidóellenesség. A Jobbik nem titkoltan hatalomra készül. A korábbiakhoz képest meglehetősen éles fordulattal, látszólagos hátraarccal megkísérli magát konszolidált, előítéletmentes tömegpártként aposztrofálni, megjeleníteni. Ennek érdekében már az elmúlt évben ún. cukiság-kampánnyal - mely számomra a gátlástalanság, a behízelgés, a szellemi-ideológiai kószálás szinonimája -, simulékony megjelenéssel igyekezett hatni a közhangulatra. S hogy mennyire így van, arra bizonyíték Sneider Tamás jobbikos politikus kijelentése, mely egyértelművé teszi: „…a cukiság-kampány csupán kommunikációs trükk, mely a szavazók megnyerésére szolgál, minden másra ott van a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye…”. A színét változtatni képes kis kaméleon képessége életben maradását szolgálja; a metamorfózist szimuláló, felszín alatt változatlanul keményen radikális, ideológiáját palástolni törekvő párt színmódosulása megtévesztő, tőrbecsaló, ezért ugyancsak veszélyes. Porosz Péter
Budai ófár
2017. március
5777. Ádár-Niszán
A Micve Klub programajánlója Kötetlen közönségtalálkozó Röhrig Gézával Röhrig Géza (Budapest, 1967. május 11. -) Kossuth-díjas magyar színész, író, költő, énekes, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője.
Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként végzett Szabó István osztályában 1993-ban. Röhrig rendezte a Kispál és a Borz zenekar Ágy, asztal, TV című dalának videoklipjét.
„Ne ijedjünk meg…, ha nem értjük az Írást egészen. A Szentírás nem súlyfölösleg, a Szentírás térkép. Nem kell benne mindenhol járnunk. Ám ahhoz, hogy az utat el ne vétsük, mindig az egészet magunkkal kell vinnünk.” Röhrig Géza: A Rebbe tollatépett papagája Röhrig Géza megszületése után édesanyja elhagyta a családját, ezért édesapja nevelte őt, aki azonban négy évvel később elhunyt, így a kisfiú állami intézetbe került. Tizenkét éves korától nevelőszülőkhöz, a Rosenthal családhoz került. Az 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry (néha Huckrebelly) punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE bölcsészkarára, magyar-lengyel szakra járt és fél évig Varsóban is tanult. Amikor hazajött, abbahagyta az egyetemet és Madaras József Eszmélet című ötrészes filmjében ő játszotta József Attila szerepét.
„Száz évvel ezelőtt Odessza a világ harmadik legnagyobb zsidó városa volt New York és Varsó után. Mindez meg is hozta gyümölcsét: az akkori odesszai zsidó művészet, irodalom, zene igencsak kivirult.” Nem vallom magam zsidónak. (Hogy minek igen, az nem tárgya ennek a bejegyzésnek.) Plusz az én korosztályomnak már nem volt kötelező oroszt tanulni. Összes ezirányú műveltségem kimerül abban, hogy „sztoj”, „davaj”, „tavaris”. (De ezeket a szavakat sem ismerem fel, ha leírva látom.) Ennek tükrében jogosan merül fel a kérdés, hogy mit kerestem egy olyan esten, ahol az orosz zsidó (kocsma)zene főszerepel. Meg tudom magyarázni. Az egyik (a jobban csengő, de sajnos csak kisebb részben valós) indokom: nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy valaki ismerje és szeresse a Klezmer-doyen életművét, és mivel nem volt a közelben elérhető Budapest Klezmer Band koncert, elmentünk a Spinozába. A valódi ok ennél sajna egyszerűbb: az egyik kedvenc darabunk az Operettben a Menyasszonytánc, aminek Jávori Ferenc a zeneszerzője, és mikor programfüzetben vélet-
Röhrih Géza Izraelben ismerkedett meg első feleségével, akitől később elvált, de az Amerikai Egyesült Államokba vele együtt költözött ki. 2000-től New Yorkban, Bronxban él, ahol a Jewish Theological Seminary-n diplomázott bibliaoktatóként. A haszidizmus követője, dolgozott már óvodában, mint nevelő pedagógus és hitoktatóként is. Másodszor is megnősült. Négy gyereke született, kettő még az első házasságából. Családja jövedelmének biztosítása érdekében egy zsidó temetkezési egyletben ügyintézői (washes bodies before burial) fela-
lenül felfedeztük ezt az estét, kíváncsiak lettünk, jegyet vettünk, elmentünk. Kicsi térben kicsi székek: én kényelmesen elférek, de a hallgatóság fele kénytelen összehúzni magát, olyan helyszűke van. Teltház. Bekészítve a már ismert pianínó, és egy szaxofon. Reménykedem: nem csak
Jávori Ferenc
díszlet. Viszonylag hamar leveszik a fényeket, és a fellépők sem teketóriáznak, azonnal elfoglalják a helyüket, kezdődik a műsor. Megrémülök, amikor Dunai Tamás folyékony oroszban nyit, mert ha a narráció is orosz, meg minden is orosz, akkor én itt ma este nagyon elveszett leszek… Viszont úgy tűnik, ez csak Férjnek és nekem probléma,
- 10 -
datokat is ellát. Számos verseskötete jelent meg magyarul. Ő a főszereplője Nemes Jeles László filmrendező Saul fia című játékfilmjének, amely a 2015-ös cannes-i fesztiválon a Zsűri Nagydíját kapta és 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán. Kötetei: Hamvasztókönyv (Múlt és Jövő, 1995) németül: Aschenbuch (Fiebig, 1999), Fogság (Széphalom, 1997), A Rebbe tollatépett papagája - képzelt haszid történetek (Múlt és Jövő, 1999), Éj (Széphalom, 1999), Sziget (Széphalom, 2000), Törvény (Múlt és Jövő, 2006), Honvágy (Múlt és Jövő, 2010), Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit (Magvető Kiadó, 2016). Filmjei: Eszmélet (1989) színész, Saul fia (2015) színész. Díjai: Legjobb férfi főszereplő - Magyar Filmkritikusok Díja (2016), Kossuthdíj (2016): (Forrás: wikipedia) Röhrig Géza március 19. (vasárnap), 18.00 órakor lesz a klub vendége. Mindenkit sok szeretettel várunk egy kötetlen beszélgetésre. Belépő: 500,- Ft
a többiek láthatóan anyanyelvi szintűek. Szerencsére hamar kikerülök az elveszésből: csak a dalok szólnak eredeti nyelven, a gyengébbek (mint én) kedvéért magyar nyelvű a magyarázat. Dunai Tamás indít, elmond néhány generál tudniérdemest Odesszáról. Többek között azt, hogy a területet századok óta zsidók lakták, a várost viszont csak Nagy Katalin alapította meglehetős liberális szellemben. A zsidók sokkal több jogot és lehetőséget kaptak ehelyt, mint máshol, ezért borulhatott itt virágba a zsidó kultúra (tudomány, zene, humor), de nem vegytisztán, hanem gazdagítva, beoltva a rengeteg nemzet keveredéséből adódó hatásokkal, beszűrődésekkel. Fegya játszani kezdi a múlt század tízes-húszas éveinek dalait (és szerinte elhangolódott a hangszer, ami nekem, kevéshallásúnak egészen mindegy), mögöttem menetrendszerűen indul a cukorpapírral csörgés, beszélgetés, nemfigyelés. Viszont most nem érek rá bosszankodni. Annyira a színpadra hegyez minden sejtem, hogy nem marad figyelésem a zavaró körülményekre. Egyetlen zongora szól, apache-hangulat á-
2017. március rad. Csak most nem a Rue Lepic-en sétálok felfelé, és nem francia a szöveg. A rekedtes énekhang borzongatja a tangót a hátamon, és be se kell hunynom a szemem, hogy lássam a cigarettafüstöt, az évtizedek koptatta söntéspultot, a decis vodkás poharakat és a csapos koszos-kopott kötényét; hogy érezzem a savanyú lőre szagát… A dalok előtt elhangzik röviden a tartalmuk, és talán ezért, talán mert Fegya úgy játszik, kicsit mintha átérezném az értelmüket is. Aztán valamikor belép a szaxofon is, és igen, tényleg sír. A tangó végén könnyeket sír a szemembe. Később felvetődnek kérdések, szintén a ’20-as évekből: mi az, ami eső nélkül él? Mi az, ami örökké tart? Mi tud sírni könnyek nélkül? A kérdésekre dal válaszol, a torkom szorít, könnyezem. Az előadókat dicséri, hogy orosztudás híján is megérzem a mondanivalót. A szuggesztív előadásmód a tudatos elmét megkerülve elringat, más csatornán üzen. A szívemnek magyaráz. Javából való a korabeli humor, amit Fegya montázsol nekünk. Van egy poén, ami többeknek ismerős, mi még percekig kacagunk rajta. Aztán elhangzik az Anatevka. Számomra ez a dal Faragó Topyt jelenti, az
Budai ófár ő előadásmódja utolérhetetlen. De Dunai Tamás nagyon közel van. Fegya pedig hipnotizál.
Dunai Tamás
Innen már az jön, ami bennem rezdül válaszként a dalokra. Van itt valami, az egész mögött, amitől nekem több lett, nagyon komoly lett. Talán Fegya hangja az, egy érdekes és különleges jószág. Messzire visz. És ő játszik vele, miként érzelmeimmel, ahogy akar. Selymes-karcos, bús, lágy, érces, suttogó simogatás, Shangri-La, ezer-
- 11 -
5777. Ádár-Niszán egyéj, Tejút. Bölcs Szaturnusz igézi a Jupiter-asszonyt. Magyar-zsidó a magyarmagyart, lélek a lelket. Van hatalma hozzá, és jól használja erejét. Nem igaz, hogy ugyanolyan ember, mint én. Ezerszínűen gazdag. Kézen vezet egy másik világba. Pazarlóan, bőkezűn ajándékoz. Szerényen. Mintha csak véletlenül került volna oda. Mintha ő nem lenne fontos, csak a mese, amit mesél. Mintha a zene lenne az egésznek a lényege, a kulcsa. Dalait nem értem, mégse érthetem félre őket. Kocsmakuplékkal tanít sokra, hálás vagyok. Véleményem, enyém: több hasznára van művészetével (népének? vallásának?), mint az összes szájtépő bábfigura együtt. Az egész est füstös, szaggatott álmodás. Magammal hozom a varázslatot, sokáig parázslik tovább bennem. (Forrás: www.kulturszoda.hu) Nem csak a Spinozában, hanem a Micve Klubban is megtekinthető Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas és Dunai Tamás Jászai Mari-díjas érdemes művész zenés estje. Minden érdeklődőt várunk április 2-án 19.00 órától. Belépő: 500,- Ft
Budai ófár
2017. március
A
5777. Ádár-Niszán
márciusi programja
Március 04. 19.00 órától BRÓDY JÁNOS a Micve Klub vendége. Jó néhány dala, és ő maga is (szombat) ikonikussá vált. Számainak jelentős része ma is hátborzongatóan aktuális. Beszélgetés közben felvillantunk néhány részletet a Sportarénában tartott, 70 éves születésnapja alkalmából rendezett jubileumi koncertjéből. Házigazda: BÓTA GÁBOR újságíró. Belépő: 500,-Ft Március 05. 17.00 órától ZÁJIN ÁDÁR HALVACSORA. Részletek a 3. oldalon. (vasárnap) Március 15. 19.00 órától KÁNTOR KONCERT a Frankel Zsinagógában YONI ROSE, (szerda) a frankfurti főkántor közreműködésével. A koncerten a leghíresebb kántordarabok hangzanak el. Partnerei két magyarországi főkántor: NÓGRÁDI GERGELY és ZUCKER IMMÁNUEL. A kántorokat zongorán NEUMARK ZOLTÁN zongoraművész kíséri. A jegyeket a Zsidó Kulturális Fesztivál értékesíti. A jegyek egységára: 2500,-Ft Március 19. 18.00 órától KÖTETLEN KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ RÖHRIG GÉZÁVAL. (vasárnap) Belépő: 500,- Ft Március 26. 18.00 órától ÖRÖKZÖLD DALLAMOK, csevegés, tánc, ismerkedési lehetőség kávé, (vasárnap) teamellett. A zongoránál: NEUMANN NÁNDOR. Előzetes Április 02. (vasárnap)
19.00 órától JÁVORI FERENC (FEGYA) Kossuth-díjas és DUNAI TAMÁS Jászai Mari-díjas érdemes művész zenés estje. ODESSZAI KOCSMADALOK címmel. Belépő: 500,- Ft
Állandó programjaink Csütörtökönként 18.00 órától FRANKEL BARÁTI KÖR. Csevegés, társasjáték, kártya, sakk. Várjuk új tagok jelentkezését! Vasárnaponként TALMUD TÓRA oktatás 4-8 éveseknek (Szilágyi Judittal) és BÁR/BÁT MICVA felkészítő10-14 éveseknek. Találkozunk minden vasárnap 10.00 órakor a Frankel gyerekhelyiségében. Jelentkezés: a 0630 6500332 számon Verő Bán Lindánál. Vasárnaponként BBYO KLUB - tanulás és közösség 12-16 éveseknek, minden vasárnap 10-12-ig és BéBiYO tanulás és közösség 9-11 éveseknek, minden vasárnap 16.30-18.00-ig.
Mindenkit sok szeretettel várunk rendezvényeinken!
Budai ófár
A BZSH Budai Körzet és a Frankel Zsinagóga Alapítvány havonta megjelenő kiadványa Elnök: Tordai Péter = Rabbi: Verő Tamás = Klubvezető: Arató Judit Főszerkesztő: Sárosi Viktória (
[email protected], 06-30-551-2002) A szerkesztőség címe: 1023 Budapest, Frankel Leó út 49. Iroda: Sárosi Éva = Irodai órák: hétköznap 7-13 óráig = Telefon: 326-1445 Internet: www.frankel.hu = E-mail:
[email protected] Nyomdai előkészítés: Czede Kft. = Nyomda: Gléda Kft. Támogató: Frankel Zsinagóga Alapítvány
