Börzsöny Múzeum Baráti Köre Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
A Börzsöny Múzeum Baráti Köre Egyesület a Budapest Környéki Törvényszék által 60012/2002 számon a 1997. évi CLVI. törvény 4. § alapján közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, amely megfelel az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 32. § -ban rögzített közhasznúsági feltételeknek.
BÖRZSÖNY MÚZEUM BARÁTI KÖRE Egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA A Börzsöny Múzeum Baráti Köre olyan közhasznú egyesületként működő társadalmi szervezet, amelynek célja, hogy • támogassa a Börzsöny Múzeum tudományos, kulturális, közművelődési és művészeti tevékenységét, • segítse a Börzsöny tájegységgel foglalkozó tudományos kutatók munkáját, • a Börzsöny tájegység tudományos kutatói számára biztosítson tudományos fórumot, és • a Börzsöny tájegységről született tudományos eredményeket mutassa be és gondoskodjon megismertetésükről. Szervezetében szervezi a fenti célok elérése érdekében a saját tagjait, és azokat a pártolókat, akik vállalják az egyesület alapszabályában megjelölt célok elősegítését. A Börzsöny Múzeum Baráti Köre 2014. évi első közgyűlése a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján az egyesület módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg. (Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályban a módosítások dőlt betűvel kerültek megjelölésre.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Egyesület jellege és jogi helyzete, céljai 1.§. Az Egyesület neve:
Börzsöny Múzeum Baráti Köre
Angol megnevezése:
Friends of Börzsöny Museum
Székhelye:
2628 Szob, Szent László u. 14.
Bélyegzője:
Börzsöny Múzeum Baráti Köre Szob Az Egyesület működési helye: Szob, Magyarország
2
2.§. A Börzsöny Múzeum Baráti Köre a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező önálló jogi személy, közhasznú tevékenységet végző szervezet. Az Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alább meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Gazdálkodása során elért eredményét az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól nem fogad el. Nem vesz részt közvetlen politikai tevékenységben, legyen az bármely párt érdekében álló cél. Ezek: országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, megyei, fővárosi és helyi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, Európai Parlament tagjának történő jelölés, megyei jogú város képviselőtestületébe történő jelöltállítás, valamint helyi polgármester jelölése. 3.§. Az Egyesület célja és tevékenysége: A Börzsöny Múzeum Baráti Köre célja a Börzsöny Múzeum működésének segítése, a börzsönyi tudományos kutatások segítése és bemutatása. Az Egyesület feladata a Börzsöny Múzeummal közösen szervezett rendezvények szervezésében, időszaki kiállítások megrendezésében való közreműködés, és az egyesületi tagok Börzsönytudásának a bővítése terepi túrákkal, táj- és helytörténeti bejárásokkal. Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 1) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, amely tevékenységet az Egyesület az állam közfeladatát képező – nevelés-oktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás stb. – alapfeladatok ellátásával kapcsolatban végez. Ezen közfeladat ellátását a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § (1) a) – u). rendelkezései írják elő. 2) kulturális tevékenység folytatása: a) közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. Az Egyesület ezen tevékenységét A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. §. a)-b) pontjain alapuló közfeladatok ellátásához kapcsolódóan végzi. b) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi
3
közművelődési tevékenység támogatása, mint közfeladatokhoz kapcsolódóan végzett kulturális tevékenység, amely közfeladatokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. §. (1) 7. pontja ír elő. c) közhasznú kulturális tevékenység folytatása az Előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. tv. 3. § (1) bekezdésén alapuló közfeladat - előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése – ellátásához kapcsolódóan. 3) kulturális örökség megóvása, amely a kulturális örökség védelme, mint közfeladat, illetve a kiemelt kulturális örökség védelme és a helyi közművelődési tevékenység támogatása, kulturális örökség helyi védelme, mint közfeladathoz kapcsolódó közhasznú tevékenység. Ezen közfeladatok ellátása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. §. (1) bekezdésén, illetve a 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. §. (4) 17. és 23. §. (5) 13. pontján alapul. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében együttműködik a Börzsönyvidék oktatási, művelődési intézményeivel, önkormányzataival, vállalkozókkal, civil szervezetekkel. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 4.§. 1.) Az Egyesületnek tagja lehet minden 16 éven felüli magyar és nem magyar állampolgár, továbbá jogi személyek (intézmények, szervezetek, stb.) is, akik az Egyesület alapszabályában előírt kötelezettségek teljesítését vállalják, és akiket tagfelvételi kérelmük alapján az Elnökség tagként felvett. 2.) A Egyesület tagjait – a tagsági jogviszonyból eredő – a jogszabályokban, valamint az alapszabályban megállapított jogok illetik és kötelezettségek terhelik. 3.) A Egyesület tagja lehet az a jogi személy, amely az Egyesületet évente 50.000,-Ft-ot meghaladó támogatásban részesíti. 4.) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Jogi személy tag tagsági jogait képviselő útján gyakorolja. 5.) Az Egyesület tagjai az alapító és rendes tagok. Az alapító tagság az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület rendes tagja az lehet, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, felvételét belépési nyilatkozatban kéri és az Elnökség tagként elfogadja. Az Egyesületbe tagként jelentkezők felvételéről az elnökség – a kérelem benyújtását követően hat hónapon belül, két tag ajánlásával – dönteni köteles. 6) Az Egyesület pártoló tagja lehet mindaz a természetes vagy jogi személy, aki pénzbeli és/vagy eszközbeli támogatást nyújt az Egyesületnek, és az Elnökség pártoló tagként történő felvételükről határoz. A pártoló tag az Egyesület közgyűlésein tanácskozási joggal vehet részt, szavazati, választási és megválaszthatósági joggal nem rendelkezik, kötelezettsége kizárólag az általa felajánlott vagyoni hozzájárulás teljesítésére terjed ki. 5.§. A tagok jogai Az Egyesület tagja: a) a közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik,
4
kizáró ok hiányában bármely tisztségre választhat, és választható az Egyesület szerveibe, c) az egyesület szervei által hozott jogszabálysértő vagy alapszabályba ütköző határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól attól az időponttól számított 30 napon belül, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna, d) az Egyesület irataiba betekinthet, e) tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti (kilépés). b)
6. §. A tagok kötelezettségei 1) Az Egyesület tagjának kötelessége az alapszabály rendelkezéseinek betartása, a Baráti Kör célkitűzései megvalósításában való közreműködés, a célkitűzések és feladatok megvalósításának támogatása. 2) Az Egyesület tagja az 1) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles: a) az Egyesület szervezeti életében tevőlegesen részt venni, b) a közgyűlés által megállapított tagdíjat – esetleg egyéb vagyoni hozzájárulást – az esedékességkor – tagdíj esetében az esedékesség időpontja minden év november 30-ig – megfizetni, c) az egyesületi vagyon védelme és rendeltetésszerű használata. 7. §. A tagsági jogviszony megszűnése 1) A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével b) a tag kizárásával c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével 2) Az Egyesület bármely tagja indokolás nélkül az Egyesületből kiléphet. Kilépési szándékát az egyesület elnökéhez írásban kell bejelenteni. A tagsági jogviszony a nyilatkozat kézhezvételével megszűnik. Az Egyesület Közgyűlését a tagsági jogviszony megszűnéséről tájékoztatni kell. 3)
Ha az Egyesület tagja az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja, nem tesz eleget, úgy – a jogkövetkezményekre (kizárás) történő figyelmeztetést is tartalmazó - az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap eredménytelensége esetén az Elnökség az általános döntéshozatali rend szerint a tag kizárásáról határozhat. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. A kizáró határozatot hét napon belül meg kell küldeni a kizárt tagnak. A kizáró határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
4)
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíj tartozásának teljesítése alól.
5)
Az Elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, aki kilépett, továbbá azt, akinek tagsági jogviszonya kizárással megszűnt.
5
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság A Közgyűlés 11.§. 1.) Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. 2.) Az Egyesület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közgyűlést tart. Ezen kívül össze kell hívni a Közgyűlést az Elnökség határozata alapján, továbbá a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére, a tagság egyharmadának az ok és a cél megjelölésével előterjesztett írásbeli kérelmére, valamint ha azt bíróság elrendeli. 3.) A Közgyűlést az Egyesület elnöke írásbeli meghívóval, az Egyesület nevének és székhelyének, a közgyűlés idejének és helyszínének, valamint a közgyűlés napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a közgyűlés időpontját legalább hét nappal megelőzően megkapja. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.A közgyűlésre az Egyesület pártoló tagjait is meg kell hívni. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik. 4.) A Közgyűlés üléseit az Egyesület székhelyén tartja. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 5.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelenlévők közül megválasztott két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a Közgyűlés lényeges eseményeit és a meghozott határozatokat. 12.§. 1.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 2.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben
6
3.) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyekre az Alapszabály eltérően rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és következő alkalommal ismételt szavazásra kell bocsátani. 4.) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet. 5.) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 6.) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 7.) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 13.§. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, tizenöt napon belül ugyanazzal a napirenddel újabb közgyűlést lehet összehívni. A másodszor összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a közgyűlési meghívó levélben a távollét következményeire a tagok figyelmét felhívták. A határozat meghozatalához azonban – amennyiben a tagok fele ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének igenlő szavazata szükséges A Közgyűlés hatásköre 14.§. 1.) A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. 2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület vezető tisztségviselőinek (Elnök, Elnökség tagjai, Titkár) valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének négy évre történő megválasztása, ill. visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek szavazással való betöltése, b) megválasztja a Jelölő Bizottságot c) az alapszabály módosítása, d) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása e) az Egyesület éves beszámolójának elfogadása, az egyesület éves költségvetésének megállapítása, és döntés a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében, f) a közhasznúsági melléklet elfogadása g) az Elnökség, a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának megtárgyalása és döntés a beszámoló elfogadása tekintetében, h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, j) választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása k) végelszámoló kijelölése
7
l) dönt az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról, annak az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek történő átadása tárgyában m) gazdasági társaság létrehozása, n) az egyesület működési irányelveinek meghatározása, o) a tagdíj, valamint a tagok esetlegesen előírt vagyoni hozzájárulásának a megállapítása, p) az egyesületi tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának, tiszteletdíjának megállapítása, q) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 15.§. 1.) A Jelölő Bizottság elnökét és legalább két tagját az újraválasztást követő közgyűlés választja meg a teljes négy éves választási időszakra. 2.) A Jelölő Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a közgyűlés elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármely tag is jogosult. Az Egyesület ügyvezetése: Az Elnökség 16.§. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. 2.) Az elnökség hét tagú testület. Az Elnökség tagjait a közgyűlés négyévi időtartamra választja tagjai közül. 3.) Az Elnökség tagjai: Elnök, Titkár, további négy elnökségi tag, valamint a Szőnyi István Emlékmúzeum által delegált személy. 4.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, az egyesület tagja, és nincsen eltiltva a közügyektől. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz 1.)
8
titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5.) Az elnökség tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik. 6.) Az elnökség ülései nyilvánosak. 17.§. 1.) Az Elnökség feladata: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése c) éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése d) gondoskodik az Egyesület jellegével és tevékenységével összefüggő jogszabályok, valamint a Közgyűlés által hozott határozatok végrehajtásáról, e) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása f) az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre i) tagnyilvántartást vezet, j) két közgyűlés közötti időben irányítja az egyesület tevékenységét, k) dönt a tagfelvételek kérdésében, ill. az alapszabályban meghatározott esetekben törli a tagot, l) intézkedik – a közgyűlés által elfogadott irányelvek alapján – a költségvetés felhasználásáról, m) ellenőrzi az éves terv végrehajtását,
9
n) határoz a Baráti Kör által szervezett programokról, azok beindításáról, az ezekhez szükséges kiadványok, propagandaanyagok elkészíttetéséről, o) segíti az Elnök munkáját, p) közhasznú jelentés elkészítése, q) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalmáról, időpontjáról és hatályáról, a támogatók és ellenzők számarányáról nyilvántartást vezet, r) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való írásbeli közlése és a döntések interneten történő nyilvánosságra hozatala, s) a döntés alapján megállapított támogatás igénybevételének módjáról, és annak interneten történő nyilvánosságra hozataláról gondoskodik, t) az Egyesület működésének, beszámolóinak, szolgáltatásai igénybevételi módjának nyilvánosságát a székhelyen történő kifüggesztéssel biztosítja, u) döntés a pártoló tag felvételének kérdésében, v) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése w) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése x) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele y) szabályzatot alkot az egyesületi döntések az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról z) megalkotja a Szőnyi István Baráti Kör, mint közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról szóló belső szabályzatot aa) szabályozza a közhasznú egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét, amelyben biztosítja a betekintést bárki részére az Egyesület székhelyén az Egyesület Elnökének vagy megbízottjának jelenlétében (a személyiségi jogok védelme mellett) 2.) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az Elnökség határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezőknek több mint fele, illetőleg az Elnök vagy a Titkár jelen van. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén az Elnökség egyszer köteles megismételni a szavazást, ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 3.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10
4.) Az Elnökség ülésére minden esetben tanácskozási joggal meg kell hívni a Fegyelmi Bizottság elnökét és a képzőművészeti programokat szervező művészeti vezetőt. Ezen túlmenően az Elnökség jogosult eseti vagy állandó jelleggel másokat is meghívni ülésére. 5.) Az Elnökség üléseit írásbeli meghívóval – amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a napirendi javaslatokat – az Elnök hívja össze. Kötelező az összehívás, ha az Elnökség tagjainak több mint a fele ezt írásban – az ok és a cél megjelölésével – az Elnöknél kezdeményezi. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 6.) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Egyesület Elnöke vagy helyetteseként eljárva két Elnökségi tag ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Elnökségi ülés lényeges eseményeit és a meghozott határozatokat. 7.) Az Elnökség – az Elnöki beszámoló keretében - köteles a végzett munkájáról évente a Közgyűlésnek beszámolni Az Elnök 18.§ Az Egyesület elnöke:
Fésű József György an: Nágel Mária született: Budapest, 1949. 12.16. lakcím: 2628 Szob, Kodály Zoltán u. 8.
1.) Az Elnök jogosult: az Egyesület képviseletére önállóan, egy személyben vezeti a közgyűlést, és az Elnökség üléseit, ellátja a közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat. 3.) -
A tevékenysége során az Elnök feladata és hatásköre: az Egyesület tevékenységét irányítja felelős az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működéséért koordinálja az Elnökség tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedései a közgyűlés és az elnökség határozataival összhangban legyenek, a közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és kötelezettséget vállalhat az Egyesület nevében, elnököl a közgyűléseken és az elnökség ülésein, gondoskodik arról, hogy az Elnökség, a Felügyelő Bizottság a közgyűlésen beszámoljon munkájáról, gondoskodik a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról,
11
-
szervezi az együttműködést a Börzsöny Muzeális Gyűjteménnyel, annak mindenkori fenntartójáva, oktatási és művelődési intézményekkel, valamint más szervezetekkel, intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más szerv, ill. tisztségviselő hatáskörébe. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit, beszámol a Közgyűlésnek az Elnökség által intézett ügyekről, rendelkezik másik erre felhatalmazott tisztségviselővel együtt az Egyesület bankszámlája felett, az Egyesület képviseletében önállóan eljár. Titkár 19. §.
Elnökségi tag az Egyesület Titkára:
Fidler Józsefné an: Garami Ibolya született:.Budapest, 1950. 10. 30. lakcím: 26228 Szob, Árpád u. 2.
1.) A Titkár feladatai: a) akadályoztatás esetén az Elnök helyettesítése, b) az Egyesület adminisztratív feladatainak, továbbá az Elnök által rábízott feladatok ellátása, c) a közgyűlések és az elnökségi ülések írásos anyagainak, meghívóinak előkészítése és a közgyűlésen valamint az Elnökségi ülésen a jegyzőkönyv vezetése, d) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az Elnökség, illetve a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. e) a tagnyilvántartás és a tagfelvételi kérelmek nyilvántartásának vezetése, f) az alkalmazottak munkaszerződésének, az egyesület együttműködési megállapodásainak /szerződéseinek/ előkészítése és nyilvántartása, g) az egyesület együttműködési megállapodásaiból fakadó feladatok ellátása, ill. koordinálása, h) gondoskodás az Egyesület éves költségvetésének illetve költségvetési beszámolójának határidőben történő elkészítéséről. A Felügyelő Bizottság 20.§. 1.) A Börzsöny MúzeumBaráti Köre közgyűlése az egyesület tagjai közül négy évre elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, csak ennek tartozik felelősséggel. 2.) Az Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 3.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzésének tárgya az egyesület egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri az egyesület alapszabály szerinti működését, így különösen a rendelkezésre álló
12
eszközöknek az alapszabályban meghatározott célokra történő felhasználását, ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és nyilvántartásokra vonatkozó előírások betartását, valamint a pénztári tevékenységet. 4.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi: a) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, s általában az egyesület alapszabályszerű működését, b) a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást, c) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról 5.) .Az Felügyelő Bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a Közgyűlésnek. 6.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) A szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. b.) A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 7.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet (egyesület) működését, gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 8.) A Felügyelő Bizottság tagja az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály így rendelkezik. 9.) A Felügyelő Bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétől függően – az alábbi intézkedéseket teszi: a) csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált szerv, ill. tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra, b) jogszabályt, alapszabályt, ill. az egyesület érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja az Elnökség elnökét. 10.) Ha a Felügyelő Bizottság 9. b) pontjában meghatározott tájékoztatása nem vezet eredményre, a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára –annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11.) A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha a munkájukat ne megfelelően látják el. A kötelező a visszahívása, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. 12.) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság határozatait
13
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az ülésekről emlékeztető készül, amelyet az elnök ír alá. 13.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja (felügyelő bizottság tagja, elnöke) illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a.) az Elnökség tagja b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve ha bárki által megkötés nélkül igénybevezető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatástilletve d.) az a-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az Egyesület képviselete 21.§ Az Egyesület képviselete és jegyzése akként történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve felett az Elnök a nevét az aláírási címpéldánynak megfelelően egy másik elnökségi taggal, közösen írja Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 22.§. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 1.) Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek: a) az Egyesület tagjai által fizetett - közgyűlés által megállapított – tagdíjak, és a tagok esetleges vagyoni hozzájárulásai, b) magán- és jogi személyek támogatásai, c) az Egyesület rendezvényeinek, kiadványainak a bevételei, d) az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevételek, e) rendezvényei és kiadványai nyeresége 2.) Az Egyesületnek ingó- és ingatlan vagyona lehet, amelyekkel a jogszabályok és szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 23.§. 1.) Az Egyesület vagyona csak muzeális, vagy ezeket elősegítő célokra használható fel. 2.) Az Egyesület nem nyereségorientált szervezet, vállalkozási tevékenységéből származó bevételének felhasználását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
14
3.) Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán vezeti. A bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök és az Elnökség egy tagja együttesen jogosult. 4.) Az éves költségvetésben jóváhagyott összegeknek rendeltetésszerű és mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint az Egyesület ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért az Elnökség felelős. 24.§ A közhasznú szervezet - társulat - gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére kell fordítani. A közhasznú szervezet – társulat az államháztartás alrendszerétől –normatív támogatás kivételével- csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet - társulat által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint a személyek hozzátartozóját bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve társadalmi szervezet által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével, cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt létesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszerétől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 25.§. Az Egyesület ügyvezetésre jogosult szerve minden évben köteles pénzügyi tervet készíteni, illetve a lezárt gazdasági évről a tárgyévet követő március hó utolsó napjáig gazdasági beszámolót készíteni. E beszámoló megtekintésére bármelyik tag jogosult. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet a társulat céljainak elérése érdekében azokat nem veszélyeztetve folytathat. A vállalkozói tevékenység elsődlegesen olyan irányú lehet, amelyet a létrehozott szervezet a társulati célok elérése érdekében folytat és az a társulati célokkal összhangban áll. A közhasznú szervezet –egyesület- a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 26.§. A közhasznú szervezet költségei: a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek kiadások),
(ráfordítások,
15
b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), c.) vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, (ráfordítások, kiadások), d.) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a rá irányuló könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 27.§. A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a) a számviteli beszámolót b) a költségvetési támogatás felhasználását c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d) a cél szerinti juttatások kimutatását e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót. A közhasznú szervezet - egyesület - éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A számviteli beszámolóban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni . A közhasznú szervezet felügyelete 28. §. A közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes hatóság a költségvetési támogatás felhasználásának, valamint a vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében- a reá irányuló szabályok szerint az ügyészség látja el. A 2011. évi CLXXV. tv. 48. § bekezdése alapján a közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését amennyiben a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása a 2011. évi CLXXV. törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső
16
szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat. A z Egyesület törvényességi felügyelete 29. §. Az Egyesület működése, és a közhasznú működés felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 30.§. 1.) Az Egyesület megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését d) arra jogosult szerv megszűnteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból törli. 2.) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Vegyes rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók. A 2014. május 30-án megtartott közgyűlésen a tagok a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt egyhangú nyílt szavazással elfogadták. Szob, 2014. május 30. Börzsöny Múzeum Baráti Köre Elnök: Fésű József György
17
