Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat OM-AZONOSÍTÓ: 200911

2013

Készítette: Kautzky Lászlóné, EÓ igazgató Elfogadta: a tagóvodák egyenkénti határozatával az Egyesített Óvoda nevelőtestülete Fenntartói jóváhagyás határozatszáma amennyiben pénzügyi kihatással bír a Fenntartóra / Kt. 25§/ Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: 08.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I /1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja....................................................................................................... 5. old. I/2. Az SzMSz jogszabályi alapja ............................................................................................................................. 5. old. I/3. Az SzMSz hatálybalépése ................................................................................................................................... 6. old. I./4. Az SzMSz személyi hatálya ............................................................................................................................... 6. old. I/5. Az SzMSz területi hatálya .................................................................................................................................. 7. old. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI II/1. Az intézmény legfontosabb adatai ..................................................................................................................... 8. old. II./2. Az alaptevékenység forrásai ............................................................................................................................. 9. old. II/3. Jogszabályban meghatározott közfeladata ......................................................................................................... 9. old. II/4. Az alap szakfeladathoz kapcsolódóan ellátja az alábbi feladatokat ................................................................... 9. old. II/5. Az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv adatai ........................................................................................ 9. old. II/6. Gazdálkodási besorolása .................................................................................................................................... 9. old. II/7. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje ................................................................ 10. old. II/8. Az intézmény képviseletére jogosultak .............................................................................................................. 10. old. II/9. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje ....................................................................................... 10. old. II/10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése ...................................................... 10. old. II/11. Vagyon feletti rendelkezési joga ...................................................................................................................... 10. old. II/12. Az intézmény bélyegzői ................................................................................................................................... 11. old. II/13. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok ................................................... 11. old. II/14. Jogállása ........................................................................................................................................................... 11. old. II/15. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje .............................................................. 12. old. II/16. A feladatellátás kapcsolatrendszerének alapja ................................................................................................. 12. old. II/17. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak dokumentumai................................... 12. old. II/18. A Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások ............................................................ 13. old. II/19. Az éves költségvetés tervezése ........................................................................................................................ 13. old. II/20. Egyéb gazdálkodási feladatok ......................................................................................................................... 13. old. II/21. A felújítási tevékenységek bonyolítása ............................................................................................................ 14. old. II/22. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje..................................................................................... 15. old. II/23. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek .......................................................................................................... 15. old. II/24. Az intézmény működési alapdokumentumai ................................................................................................... 15. old. III.AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA III/1. Szervezeti felépítés ........................................................................................................................................... 17. old. III/2. Óvodavezetőség ................................................................................................................................................ 18. old. III/3. Munkáltatói jogkör gyakorlása ......................................................................................................................... 18. old. III/4. Az intézmény alkalmazott dolgozói.................................................................................................................. 18. old. III/5. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai .............................................................................. 18. old. III/6. Vezetés ............................................................................................................................................................. 18. old. III/7. Az Óvodaigazgatóság működésének általános szabályai, rendje...................................................................... 19. old. III/8. Az Óvodavezetőség rendelkezésre állási ideje a tagóvodák számára ............................................................... 19. old. III/9. Az óvodaigazgató feladatai ............................................................................................................................... 19. old. III/10. Általános igazgató helyettes feladatai ............................................................................................................. 21. old. III/11. Tagóvoda-vezetők feladatai ............................................................................................................................ 22. old. III/12. A munkaközösség vezető feladatai ................................................................................................................. 23. old. III/13. A Közalkalmazotti Tanács elnöke .................................................................................................................. 24. old. IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ ÓVODAIGAZGATÓSÁGGAL IV/1. Az óvodaközösség ............................................................................................................................................ 25. old. IV/2. A közalkalmazottak .......................................................................................................................................... 25. old. IV/3. Az alkalmazotti közösségek jogai .................................................................................................................... 25. old. IV/4. Az óvodaigazgató, tagóvoda-vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........................................ 25. old. IV/5. A közalkalmazottak munkarendje .................................................................................................................... 26. old. IV/6. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje............................................................................................. 26. old.

-2-

IV/7. A kapcsolattartás formái ................................................................................................................................... 27. old. IV/8. A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttműködése ........................................................... 28. old. IV/8. A pedagógus közösség kizárólagosan az egységet érintően önállósága .......................................................... 28. old. IV/9. A nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus közalkalmazottak ........................................................... 28. old. IV/10. Az óvodapszichológusok közössége............................................................................................................... 28. old. IV/11. A pedagógiai asszisztensek közössége ........................................................................................................... 28. old. IV/12. A dajkák közössége ........................................................................................................................................ 28. old. IV/13. A nevelőmunkát közvetlenül segítők.............................................................................................................. 28. old. IV/14. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ................................................................................................................... 29. old. IV/15. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja ........................................................................ 29. old. IV/16. A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói ......................................................................................... 29. old. IV/17. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit ............................................................................. 30. old. IV/18. A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................................................... 30. old. IV/19. Szülői Szervezetek.......................................................................................................................................... 31. old. V.KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA V/1. A Fenntartó és az óvoda kapcsolata .................................................................................................................. 33. old. V/2. Az általános iskola és óvoda kapcsolata ............................................................................................................ 33. old. V/3. A kerületi Pedagógiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata............................................................................. 33. old. V/4. Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata .................................................................................................... 34. old. V/5. A Szakértői Bizottságok és az óvoda kapcsolata ............................................................................................... 34. old. V/6. A Gyermekjóléti Szolgálat és az óvoda kapcsolata ........................................................................................... 34. old. V/7. A bölcsőde és óvoda kapcsolata......................................................................................................................... 34. old. V/8. Az egyházak és óvoda kapcsolata ...................................................................................................................... 34. old. V/9. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal való kapcsolattartás ................................................................................ 34. old. V/10. Egészségügyi Szolgáltatóval való kapcsolattartás ........................................................................................... 34. old. V/11. Egyéb intézmények, közösségek és az óvoda kapcsolata ................................................................................ 35. old. V/12. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ......................................................................... 35. old. VI.AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE VI/1. Általános szabályok .......................................................................................................................................... 36. old. VI/2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) .............................................................................................................. 36. old. VI/3. A vezetők benntartózkodásának rendje ............................................................................................................ 36. old. VI/4. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések....................................................................... 37. old. VI/5. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése ................................................................................. 37. old. VI/6. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés rendje............................................................................................ 38. old. VI./7. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések ................................ 38. old. VI/8. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ............................................................................ 38. old. VI/9. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások ....................................................... 38. old. VI/10. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával .................... 39. old. VII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE VII/1. A belső ellenőrzés célja ................................................................................................................................... 41. old. VII/2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények ............................................. 41. old. VII/3. Az ellenőrzési ütemterv................................................................................................................................... 41. old. VII/4. A belső ellenőrzésre jogosult személyek ....................................................................................................... 42. old. VII/5. Az ellenőrzés formái ....................................................................................................................................... 42. old. VII/6. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ................................................................................ 42. old. VII/7. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet ........................................................................................................ 43. old. VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA VIII/1. Az óvodaigazgató feladata ............................................................................................................................. 44. old. VIII/2. A tagóvoda-vezető feladata............................................................................................................................ 44. old. VIII/3. Gyermekvédelmi felelős feladata................................................................................................................. 44. old. VIII/4. A szülők tájékoztatása.................................................................................................................................... 44. old.

-3-

IX. INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK IX/1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................................................................... 45. old. IX/2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ........................... 45. old. IX/3. Gyermekbaleset esetén történő eljárás.............................................................................................................. 46. old. X. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................................................ 47. old. XI. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XI/1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje ............................................................................................................... 49. old. XI/2. Felnőtt közösségek hagyományai ..................................................................................................................... 49. old. XI/3. Lobogózás ........................................................................................................................................................ 50. old. XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK XII/1. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás ........................................................................................................ 51. old. XII/2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések ................................................ 51. old. XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 52. old.

-4-

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I /1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a XIII. Kerületi Egyesített Óvoda (a továbbiakban: intézmény vagy Egyesített Óvoda) nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (továbbiakban: NKT) 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SzMSz). A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa Egyesített Óvoda működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SzMSz – ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz – ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, a alkalmazottakkal szemben az Egyesített Óvodaigazgató munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más, nem az intézményben dolgozó személyt, a tagóvoda vezetőknek tájékoztatniuk kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót fel kell szólítani az intézmény elhagyására. I/2. Az SzMSz jogszabályi alapja • A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. • 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. • A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.). • 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról • 2011. évi CXCV. Tv. az államháztartásról. (Áht.) • 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. (Ávr.) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. • 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. • 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről. • 2012. évi LXXXVI. Tv. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról. • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. (Kjt.) és annak módosításai.

-5-

• 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai, a Kjt. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. • 326/2013. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. • 2011. évi CXII. Tv. az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról. • 1993. évi XCIII. Tv. a munkavédelemről. • 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól • 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról. • 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól. • 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről. • 1997.évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, • 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról. • A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet. • 2007. évi CLII. Tv. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről. I/3. Az SzMSz hatálybalépése Az SzMSz a Fenntartó és működtető egyetértésével, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Knk. 25. §.-a határozza meg. Az SzMSz egy példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni.

• • •

I./4. Az SzMSz személyi hatálya • az Önkormányzat által fenntartott óvodákra • az óvodák dolgozóira: o Egyesített Óvoda igazgatója o igazgató helyettes o tagóvoda-vezetők o tagóvoda vezető helyettesek o óvodapszichológusok o óvodapedagógusok o nevelőmunkát közvetlen segítők: pedagógiai asszisztensek, dajkák o óvodatitkárok, ügyviteli dolgozók o egyéb dolgozók az intézményben működő közösségekre a gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire. Az SzMSz – ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

-6-

I/5. Az SzMSz területi hatálya • a kerületben működő tizennyolc tagóvoda épületeire, azok udvaraira • az igazgatóság működési területére • a tagóvodák területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre • az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI II/1. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Az intézmény székhelye és tagintézményei: 1134 Budapest, Angyalföldi út 1-3.

-7-

Tagintézmény neve 1

Telephelye

Férőhely

1134 Angyalföldi út 1-3

2

Egyesített Óvoda Angyalkert tagóvodája Varázskarika tagóvodája

1138 Karikás F u. 12.

245 fő

10

3

Meséskert tagóvodája

1134 Kassák l. u.17.

194 fő

8

4

Hétszín tagóvodája

1133 Gogol u.32.

98 fő

4

5

Napsugár tagóvodája

1133 Thurzó u. 6-8.

129 fő

5

6

Zöld Ág tagóvodája

1133 Kárpát u. 25-27.

224 fő

8

7

Mese tagóvodája

1139 Esküvő köz 4.

175 fő

7

8

Napraforgó tagóvodája

1135 Petneházy u. 69-71

157 fő

6

9

Gyöngyösi tagóvodája

1131 Gyöngyösi u. 69-71.

188 fő

8

10

Pöttyös tagóvodája

1134 Jász u. 145.

103 fő

4

11

Gyöngyszem tagóvodája

1138 Gyöngyösi sétány 5.

274 fő

10

12

Csupa-Csoda tagóvodája

1133 Hegedűs Gy. u. 123-125.

184 fő

7

13

Gyermekkert tagóvodája

1134 Tüzér u. 62

233 fő

9

14

Vizafogó tagóvodája

1138 Vizafogó st. 4.

208 fő

8

15

Futár tagóvodája

1131 Futár u. 23-25.

208 fő

8

16

Madarász Viktor tagóvodája

1131 Madarász V. u. 3.

202 fő

8

17

Ákombákom tagóvodája

1134 Visegrádi köz 4

84 fő

3

18

Pitypang tagóvodája

1139 Üteg u. 30.

407 fő

15

3 442 fő

133

Összesen:

129 fő

Csoportok száma 5

II./2. Az alaptevékenység forrásai Az intézmény alapítója és Fenntartója: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő Testülete, 1139 Budapest, Béke tér 1. Az intézmény Fenntartója: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 1139 Budapest, Béke tér 1. Az alapító okirat kelte, száma, alapítás ideje: 62/2007. (IV. 26.) ÖK sz. határozat Az intézmény

-8-

- OM azonosítója: 200911 - PIR azonosító: 681029 II/3. Jogszabályban meghatározott közfeladata – óvodai nevelés Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alap szakfeladata 851011 Óvodai nevelés, ellátás Az óvodákban a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó nevelés folyik. Az óvodai nevelés a jóváhagyott pedagógiai program alapján a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik. Kétnyelvű (angol-magyar) óvodai nevelés a MANO VILÁG program szerint a Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pitypang Tagóvodájában. II/4. Az alap szakfeladathoz kapcsolódóan ellátja az alábbi feladatokat 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekeket. A kijelölt tagóvodákban ellátja a XIII. kerületben lakó, integráltan nevelhető, ép intellektusú autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása II/5. Az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv adatai Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testület-1139 Budapest, Béke tér 1. II/6. Gazdálkodási besorolása A Köznevelési Törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett, önállóan működő. Gazdálkodási, könyvvezetési, számlakezelési, költségvetés-tervezési, beszámolási, ellenőrzési és ellátási feladatait megállapodás alapján a Bp. Főv. XIII. Ker. Önk. IMFK (1139 Budapest, Hajdú u. 19.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a támogató tevékenységet, különösen az egyes pénzügyi, munkaügyi, gazdasági feladatokat. II/7. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje A tagóvoda – vezetőknek 100 000 Ft – ig van kötelezettségvállalási jogosultságuk. II/8. Az intézmény képviseletére jogosultak – az óvoda igazgatója.

-9-

II/9. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 41.§ (6) és (7) bekezdése, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 67. § (7) bekezdése, valamint a 138/1992 (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 5. § (2), (14) bekezdése alapján a Képviselő-testület bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat a 138/1992 (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 5. § (3) bekezdése alapján a jegyző látja el. A megbízás előkészítése a Képviselő-testület szakmai bizottságának a feladata. Az óvoda által foglalkoztatottak tekintetében az Egyesített Óvod igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. II/10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése Foglalkoztatottak jogviszonya, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyve szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Kivételes esetben lehet egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony), melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. II/11. Vagyon feletti rendelkezési joga Ingatlan: A hatályos jogszabályok, az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló helyi rendelet szerint az Önkormányzat gyakorolja. 28204. Hrsz 28189. Hrsz 25518/2. Hrsz 25400/2. Hrsz 25572/2. Hrsz 25865/14. Hrsz 26130/42. Hrsz 27188. Hrsz 26543/7. Hrsz 26552/24. Hrsz 26077/10. Hrsz 25680/31-35/8/55-56/58-62. Hrsz 27950/5. Hrsz 25776/30. Hrsz 26631/5. Hrsz 26130/5. Hrsz 25708/7. Hrsz 27537/5. Hrsz

1134 Budapest, Angyalföldi út 1-3. 1134 Budapest, Kassák L. u. 17. 1133 Budapest, Gogol u. 32. 1133 Budapest, Thurzó u. 6. 1133 Budapest, Kárpát u. 25-27. 1138 Budapest, Karikás F. u. 12. 1139 Budapest, Esküvő köz 4. 1135 Budapest, Petneházy u. 69-71. 1131 Budapest, Gyöngyösi u. 69-71. 1134 Budapest, Jász u. 145. 1138 Budapest, Gyöngyösi st. 5. 1333 Budapest, Hegedűs Gy. u. 123-125. 1134 Budapest, Tüzér u. 62. 1138 Budapest, Vizafogó st. 4. 1131 Budapest, Futár u. 23-25. 1131 Budapest, Madarász V. u. 3. 1133 Budapest, Visegrádi köz 4. 1139 Budapest, Üteg u. 30.

A korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményt illeti meg. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem

- 10 -

akadályozza, és nem sérti. Ingó vagyon: leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. II/12. Az intézmény bélyegzői Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata Fejbélyegző

Körbélyegző

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az Egyesített Óvoda igazgatója, az igazgatóhelyettes minden ügyben, és az ügyviteli dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben. A tagóvodák bélyegzői kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre nem használhatók, intézményből továbbított iratok, dokumentumok, valamint az intézményre érvényes dokumentumok hitelesítésére használhatók. Zárva tartásuk kötelező! A kezelésükre vonatkozó előírásokat az iratkezelési szabályzat tartalmazza. II/13. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok - számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt - számlavezető pénzintézet címe: V. ker. Báthory u. 9. - költségvetési elszámolási számla száma: 11784009-16928046 II/14. Jogállása Az intézmény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 87. § (1) bekezdése alapján önálló jogi személy. Az óvoda a Köznevelési Törvényben foglaltak alapján a rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. Az Áht. 88. § (5) bekezdése alapján az Államháztartási Hivatal által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

II/15. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából önállóan működő költségvetési szerv. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak, beszerzési, felújítási) szükségletet - működéshez szükséges dologi kiadásokat - feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.

- 11 -

II/16. A feladatellátás kapcsolatrendszerének alapja Az önállóan működő közszolgáltató közintézmény megállapodás alapján együttműködik a Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központtal. Az Egyesített Óvoda óvodaigazgatója a tagóvoda vezetőkkel együttműködve biztosítja a szabályszerű, törvényes és ésszerű gazdálkodás feltételeit. Az adatszolgáltatások valódiságáért saját nyilvántartási rendszeréért a tagóvoda vezető a felelős. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatokat az IMFK látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény igazgatójának döntése, és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján: az óvodatitkárok érvényesítésre, szakmai teljesítésigazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az Egyesített Óvoda igazgatója és helyettese kötelezettségvállalási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre az ügyviteli dolgozók jogosultak. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A feladatellátás megszervezésekor figyelemmel kell lenni a hatékony, takarékos gazdálkodásra. II/17. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak dokumentumai Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzatfelhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy - adott jogcímen van-e tervezve az előirányzat - az adott előirányzat az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek-e az előirányzat –felhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai: szerződések, megállapodások. II/18. A Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az Önkormányzat vagyonrendelete, ill. más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, ill. a szerv belső szabályzata, és az Óvodaigazgatóság határozhat meg további részletes előírásokat, határidőket. II/19. Az éves költségvetés tervezése Az Önkormányzat meghatalmazásával és az IMFK –val való együttműködés szerint az intézmény éves költségvetését meghatározza: - személyi juttatásokat - munkaadót terhelő járulékokat - dologi jellegű kiadásokat

- 12 -

- az Önkormányzat által folyósított ellátásokat - az ellátottak juttatásait - felhalmozási kiadásokat - működési bevételeket - általános forgalmi adó bevételt - támogatás éves összegét - az intézmény létszámkeretét. A fenti előirányzatok kialakításához az Önkormányzat által meghatározott szempontok szerint, az óvodaigazgatóság adatot szolgáltat a Fenntartó és az IMFK részére melyhez a tagóvodák által beküldött részanyagok adatait felhasználja. II/20. Egyéb gazdálkodási feladatok A) Az Óvodaigazgatóság egyéb gazdálkodási feladatai - figyelemmel kíséri az ellátottak juttatásait, szükség szerint intézkedéseket foganatosít - az Önkormányzat által folyósított ellátások – étkezési díj és kedvezmények – megállapítását és a szükséges iratok meglétét ellenőrzi - figyelemmel kíséri a felhalmozási kiadásokat, szükség szerint előirányzat módosítást kezdeményez - engedélyezi, nyilvántartja a munkabér előlegek kifizetését és annak megtérülését - a személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzi - meghatározott előirányzatokra a rendeletekben szabályozott módon ellenjegyzett kötelezettségvállalásokat tesz - a kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrzi, a számlákat ellenjegyzi - analitikus számlamásolatokkal, elszámolásokkal alátámasztott nyilvántartást vezet a kötött felhasználású normatív előirányzatok felhasználásáról - nyilvántartja és számlamásolatokkal alátámasztja az átvett pénzeszközök, pályázati úton elnyert pénzek elszámolását - az IMFK – val közösen elkészíti a saját hatáskörű és kiemelt címek közötti előirányzat módosítási tervezeteket - felelős a kiemelt címek előirányzatainak betartásáért - a beszerzési előirányzat felhasználását rendszeresen egyezteti a tagóvodával és az IMFK munkatársával - az operatív működéshez szükséges pénzeszközöket biztosítja a tagóvodák részére - a pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, a rá vonatkozó nyilatkozatokat megteszi - az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli - a vagyonvédelemi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, részt vesz a leltározás és selejtezés lebonyolításában. B) A tagóvoda vezetőinek gazdálkodási feladatai - a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, eseti tisztítószerek, munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseinek irányítása - felelős az intézményi vagyon kezeléséért és megőrzéséért - kezdeményezi az elavult eszközök selejtezését, részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában

- 13 -

-

elrendeli a többlet- és túlmunkavégzést, arról havi elszámolást készít, a hiányzásjelentést határidőre benyújtja - ellenőrzi, felügyeli az étkezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, be-, és visszafizetéseket - az IMFK felé továbbítja az étkezési létszámokat, az ebédbefizetést követően - adatokat szolgáltat az analitikus nyilvántartásokhoz az Óvodaigazgatóság felé - a működés műszaki szükségleteit jelzi az óvodaigazgatóság felé. A Pedagógiai Program megvalósításához a tagintézmény részére biztosított pénzeszközökkel fegyelmezetten gazdálkodik, erről nyilvántartást vezet. C) Az óvodatitkár gazdálkodási feladatai A munkakörében ellátott feladatokat az óvodaigazgató közvetett és a tagóvoda-vezető közvetlen irányításával végzi. - a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, eseti tisztítószerek, munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseit intézi - felelősséggel kezeli a rendelkezésre adott készpénzt, és azzal határidőre elszámol, az igazgató kötelezettségvállalása után az IMFK felé - részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában - a személyi használatba kiadott leltári tárgyak nyilvántartását folyamatosan vezeti - megállapítja, beszedi, és nyilvántartja a Pénzkezelési Szabályzat szerint postára adja az étkezési térítési díjakat, nyilvántartást vezet a kedvezményezettekről a mindenkori érvényes előírások alapján, és az Óvodaigazgatóság felé továbbítja a kedvezmény felhasználási adatokat minden hónapban a megadott határidőre - vezeti a dolgozóknak juttatott munkaruhák egyedi nyilvántartását

II/21. A felújítási tevékenységek bonyolítása A felújítási munkálatok az Önkormányzat hosszú távú ütemterve alapján kerülnek végrehajtásra. II/22. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje A) A belső ellenőrzés célja - biztosítsa a tagóvoda-vezető és az Óvodaigazgatóság számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre - feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást - megszilárdítja a belső rendet, fegyelmet - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét A belső ellenőrzés a FEUVE szabályainak megfelelően magába foglalja: - előzetes - folyamatba épített - és utólagos ellenőrzést. B) Belső ellenőrzésre jogosultak o óvodaigazgatóság dolgozói

- 14 -

o tagóvoda-vezetők Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: - kedvező tapasztalatok – elismerés - feltárt hiányosságok – a hiányok megszüntetésére vonatkozó intézkedés, felelősségre vonás, megelőzés feltételeinek biztosítása II/23. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki munkaköri feladataival összefüggésben: • javaslattételi • döntési • ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik a költségvetési vagy átvett pénzeszközök felett, illetőleg Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, vagy a felhasználással való elszámolás során • felelősséggel tartozik az intézményi vagyon nyilvántartásáért. Vagyonnyilatkozat tétele az alábbi munkakörökre, illetve vezetői megbízásokra terjed ki: - igazgató - igazgató-helyettesek - tagintézmény-vezetők A vagyonnyilatkozatok átadása, nyilvántartása és őrzése a Bp. Főv. XIII. ker. XXII/13-10/2008 (06.01.) számú Polgármesteri –Jegyzői utasítás alapján történik.

II/24. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. ▪ Az Alapító Okirat (melléklet) ▪ Az Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja ▪ Tagóvodák szakmai útmutatója ▪ SzMSz és mellékletei ▪ Házirend ▪ Az Egyesített Óvoda éves munkaterve ▪ Tagóvodák éves munkaterve ▪ Továbbképzési program,- beiskolázási terv (melynek alapja a tagóvodák továbbképzési terve) ▪ Közalkalmazotti Szabályzat ▪ Munkamegosztási megállapodás a Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központtal

- 15 -

III.

AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

III/1. Szervezeti felépítés

EGYESÍTETT ÓVODA IGAZGATÓ






ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ HELYETTES


Tagóvoda Tagóvoda vezetők vezet k

 Pszichológusok

 EÓ ügyviteli dolgozói

 

Szakmai munkaközösség vezetők vezet k

 

Tagóvodák alkalmazotti közössége

 Nevelőmunkát Nevel munkát segítő segít alkalmazottak





Óvodatitkárok

- 16 -

III/2. Egyesített Óvoda vezetősége • • • •

Egyesített Óvoda igazgatója Egyesített Óvoda igazgató helyettesei Tagóvoda-vezetők A munkaközösség vezetők

III/3. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az Egyesített Óvoda igazgatójának kinevezője a képviselőtestület, felette az egyéb munkáltatói jogokat, Budapest Főváros XIII. Kerület Polgármestere gyakorolja. A tagóvodák vezetőit az EÓ igazgatója nevezi ki belső pályázat (kerületen belüli) alapján határozott időre. Az óvodák dolgozóinak munkáltatója az Egyesített Óvoda igazgatója. III/4. Az intézmény alkalmazott dolgozói • tagóvoda-vezetők • óvodapedagógusok • pszichológusok • pedagógiai asszisztensek • ügyviteli dolgozó, óvodatitkárok • nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet (dajkák) • kertészek • közfoglalkoztatottak- alkalmanként A dolgozók személyi anyagát az Óvodaigazgatóság kezeli. Az intézmény valamennyi dolgozójának a személyi nyilvántartása a tagóvodák Törzskönyvében és a KIR3 programban található. A Törzskönyv rögzíti a tagóvodákra vonatkozó adatokon kívül, a dolgozók munkafelvételének, illetve munkaviszony megszűnésének idejét. A Törzskönyvet minden tagóvoda-vezető önálló felelősséggel vezeti a saját óvodájában. A dolgozók Egyesített Óvodán belül - más telephelyre- történő áthelyezését a kinevezési okmány tartalmazza. III/5. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjének meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. III/6. Vezetés Budapest Főváros XIII. kerület 18 - Önkormányzat által fenntartott- tagóvodáját az Óvodaigazgatóság vezeti, melynek irányítója a pályázat alapján kinevezett Egyesített Óvoda igazgatója. A tagóvoda vezetők munkájukat önállóan, személyes felelősséggel, munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint végzik. A vezetők a döntések előtt konzultálnak. Az intézkedésekről, szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SzMSz mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, és a folyamatosság. Az Egyesített Óvoda vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az Egyesített Óvoda vezetősége véleményezi és értékeli • az intézményt érintő szervezeti és működési feltételeket

- 17 -

az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztéseket, a felújítások rangsorolását • az intézmény működésével kapcsolatos terveket, szabályokat • mindazokat a javaslatokat, amelyeket a vezetőség elé terjesztenek. A vezetői értekezlet feladata: • tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai munkájáról • az intézmény valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése • képviseleti demokráciával a tagóvoda vezetőkön keresztüli döntéshozatal. A megbeszéléseket az Egyesített Óvoda igazgatója készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A tagóvoda vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó tagóvodák működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő tagóvodába, továbbá a tagóvodából a vezetőség felé. Az Egyesített Óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. •

III/7. Az Óvodaigazgatóság működésének általános szabályai, rendje Az Óvodaigazgatóság szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, szülők illetőleg képviselőik A tagóvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a hatályos törvények, ill. Főváros XIII. Kerület Képviselőtestülete által elfogadott testületi határozat alapján kell meghatározni. III/8. Az Óvodavezetőség rendelkezésre állási ideje a tagóvodák számára Az Egyesített Óvoda hétfőtől – csütörtökig: 0740-1600 óráig, pénteken 0740-1400 óráig tartja a kapcsolatot az óvodákkal, dolgozókkal. Az Egyesített Óvodában az ügyfélfogadás rendje: óvodatitkárok részére hétfő – szerda - péntek, 0800-1400 óra között postázás. Az Egyesített Óvoda vezetőségének fogadóórái: minden szerdán 1800 óráig, telefonon történő bejelentkezés alapján. Az tagóvodák működésével kapcsolatos tudnivalókat (nyitva tartás, beíratás rendje, távolmaradás és mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések, térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok) a Házirend tartalmazza. III/9. Az Egyesített Óvoda igazgatójának feladatai Az intézmény igazgatója a jogszabályi keretek között egy személyben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik az Önkormányzat Testülete által alapított – nevelési – oktatási – alaptevékenységet ellátó – önállóan gazdálkodó Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda elnevezésű költségvetési szerv, Alapító Okiratban meghatározott állami feladatok ellátásáért, az intézmény használatába adott Önkormányzati vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért, a jogszabályi előírások betartásáért. Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős - magasabb vezető – tagja, közvetlenül és felelősen irányítja az általános igazgató-helyettest, illetve a tagóvodák vezetőit. Kapcsolatot tart az átruházott hatáskört gyakorló vezetőkön keresztül az Egyesített Óvoda szervezeteivel, közösségeivel az SzMSz-ben szabályozott módon. Feladatai:

- 18 -

• • • •

• •

•

• •

• • •

• •

• •

•

• • •

az Óvodaigazgatóság és tagintézményeinek szakszerű és törvényes működtetése az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítása az intézmény munkáltatói feladatainak elvégzése gondoskodik az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységeiben dolgozók közötti megosztásáról az Egyesített Óvoda összevont nevelőtestületének irányítása, vezetése a tagóvoda-vezetőkön keresztül a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetése az Óvodaigazgatóság és az ahhoz kapcsolódó Pedagógiai Program figyelembevételével, közösen a tagóvodavezetőkkel és a szakmai munkaközösség, illetve team-vezetőkkel az alkalmazottak élet- és munkahelyi körülményeire vonatkozó kérdések megoldása – a tagóvoda-vezetők bevonásával – a civil szervezetekkel történő egyeztetés alapján a nevelőtestületek jogkörébe tartozó döntések érvényesítésének ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az Óvodaigazgatóság intézményeinek működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ésszerű, takarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében a saját hatáskörben történő előirányzat módosítási kérelmek összeállítása, ellenőrzése –továbbítása IMFK felé költségvetés tervezéséhez adatok szolgáltatása IMFK és Önk. felé a Szülői Választmánnyal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) való együttműködés, az intézmény képviselete a gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekvédelmi munka irányítása a nemzeti és óvodai ünnepek helyi pedagógiai programokhoz és a munkarendhez igazodó, méltó megszervezésének biztosítása a tagóvodák vezetőivel együtt a balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányítása, ellenőrzése rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéshez be kell szerezni a Fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges a fenntartót értesíteni kell az intézményt külső szervek előtti képviselete Az Egyesített Óvodaigazgató feladatainak területei - pedagógiai - munkaügyi - gazdálkodási - tanügy-igazgatási. Kizárólagos hatásköre a munkáltatói jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás személyi és munkaügyi feladatok ellátása döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, más hatáskörébe nem utal

- 19 -

• aláírási jogkör gyakorlása Az intézmény által kibocsájtott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény (Egyesített Óvoda) vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény (Egyesített Óvoda) cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az igazgató felelős • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért • a takarékos gazdálkodásért • költségvetés tervezéséhez az adatok hitelességéért • az intézmény gazdasági pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért az IMFK– val kötött megállapodás alapján a FEUVE rendjének betartásáért • a saját hatáskörben történő előirányzat módosítási kérelmek összeállításáért, ellenőrzéséért • a pedagógiai munkáért • az óvoda ellenőrzési rendszerének működtetéséért • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért • a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködésért • a kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért • az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal át más hatáskörbe • a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben • az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat • a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és nem átruházható – feladatok ellátásáért Hatáskörök átruházása: Az Egyesített Óvoda igazgatója – személyi felelősségének érvényesülése mellett átruházza a tagóvoda vezetőkre a nevelőtestületi értekezletek, nevelés nélküli munkanapok megtartását. A) A képviseleti jogok köréből: az intézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézményegység kereteit. A tagóvoda képviseletét szakmai kérdésekben, óvodai felvétel határozathozatalát a helyi szabályozásnak megfelelően. B) Munkáltatói jogkörökből: a szabadságolást, helyettesítéseket, továbbképzési beosztásokat, továbbá a tagóvodai dolgozók értékelő minősítését. C) Gazdálkodási jogkörből: az éves költségvetésből a tagintézmény részére előirányzott keretek feletti rendelkezési jogot, pályázat útján elnyert összeg felhasználását, kötelezettségvállalás az 100 e. Ft-ig valamint a tagóvoda helyiségeinek bérbeadását.

- 20 -

III/10. Általános igazgató helyettes feladatai Az általános igazgató helyettes feladatait közvetlen és a tagóvodák alkalmazott munkatársai közreműködésével látja el. • a tagóvoda – vezetők • a munkaközösség vezetők • a nevelőmunkát segítő közalkalmazottak • az Egyesített Óvoda egyéb dolgozói Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős tagja, aki munkáját munkaköri leírás alapján, az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi. Az Egyesített Óvoda igazgatója felé az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettsége van, évente egyszer írásban, folyamatában, szóban. Közvetlenül és felelősen irányítja a szakmai munkaközösségek vezetőit. Kapcsolatot tart a tagóvoda vezetőkkel. Előkészíti az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatokat. Elősegíti a helyi pedagógiai programok minél hatékonyabb megvalósítását. Megszervezi az igazgatósági szintű tanévnyitó és tanévzáró értekezleteket. A pályázatok elkészítésében tanácsot ad a tagóvodáknak. Az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Irányítja a szakmai munkaközösségek munkáját. A tagóvoda vezetők által készített beiskolázási terv alapján elkészíti az Egyesített Óvoda továbbképzési és beiskolázási tervét. Szervezi a központi továbbképzéseket, ezek nyilvántartásáért felel. Aláírási jogkör gyakorlása. Feladatainak területei: szakmai, tanügy-igazgatási. Az általános igazgatóhelyettes felelős: - a pedagógiai munkáért, - a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, - a tanügy-igazgatáson belül jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséért, nyilvántartások vezetéséért. III/11. Tagóvoda-vezetők feladatai Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős tagjai, akik munkájukat munkaköri leírás alapján, az Egyesített Óvoda igazgatójának és helyettesének közvetlen irányítása alatt végzik. Az Egyesített Óvoda igazgatója felé az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettségük van, évente egyszer írásban, folyamatában, szóban. Közvetlenül és felelősen irányítják intézményük nevelőtestületét és egyéb dolgozóit. Feladatai: • a tagóvoda nevelőtestületének vezetése • az Egyesített Óvoda Pedagógiai Programjának figyelembevételével a pedagógiai munka tervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése

- 21 -

a költségvetés elkészítéséhez karbantartási terv készítése a tagintézménynek biztosított költségvetési keretekkel való ésszerű gazdálkodás, az elszámolási kötelezettség betartása, betartatása • a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekről való gondoskodás, az óvodaigazgatóval történő egyeztetés alapján • a gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása • támogatja az óvodán belüli munkaközösség működését • pedagógiai pályázatok írása, írásának ösztönzése a nevelőtestület körében • a helyi hagyományoknak megfelelően az ünnepek, jeles napok méltó szervezése a helyi Pedagógiai Program alapján • a helyi döntések előkészítésében együttműködés a munkavállalói érdekképviselettel • együttműködés a Fenntartóval, társintézményekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, civil szervezetekkel, a területi Önkormányzati képviselővel • a tagóvodákban foglalkoztatott alkalmazottak feladatainak meghatározása, ellenőrzése, koordinálása • vezetése alatt álló tagóvoda munkatársaival kapcsolatban javaslatot tesz az Egyesítetett Óvoda igazgatójának új munkatárs felvételére, jutalmazásra, szükség szerinti felelősségre vonásra, illetve minősítés, teljesítményértékelés eseteiben a minősítés tartalmára • a szülőkkel, a Szülői Szervezettel való együttműködés • a tanügy igazgatási feladatok ellátása információs kötelezettség betartása az Óvodaigazgatóság felé • az óvodapedagógusok továbbképzésének megtervezése, az általános igazgató helyettessel történő egyeztetéssel • a balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányítása • a dolgozók egészségügyi szűrővizsgálatainak nyomon követése, végrehajtása, ellenőrzése – mindezért anyagi felelősségvállalás • az ötéves státuszlapok beszedése a szülőktől • az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt. Feladatainak területei: – pedagógiai, – hatáskörébe utalt munkaügyi – hatáskörébe utalt gazdálkodási – hatáskörébe utalt tanügy igazgatási A tagóvoda-vezető felelős: • a gyermekbalesetek megelőzéséért • az épület biztonságos üzemeltetéséért • a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért • a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és előkészítéséért • a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért • a tagóvoda leltárának, vagyonának megóvásáért • a helyi szülői szervezet működtetésének segítéséért • a helyettesítési beosztás elkészítéséért. • •

- 22 -

III/12. A munkaközösség vezető feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Az Egyesített Óvoda igazgatója felé beszámolási kötelezettsége van a munkaközösség működéséről, tevékenységéről. Feladatai és jogai továbbá: • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez • összeállítja a Pedagógiai Program és éves munkaterv alapján a munkaközösség éves tervét • javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra • Egyesített Óvoda igazgatóval, tagóvoda-vezetővel egyeztetve részvétel az adott pedagógiai terület ellenőrzésében, elemzésében és értékelésében • mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival • kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez • írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez • a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, az egyes tagóvodákban dolgozó pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése. III/13. A Közalkalmazotti Tanács elnöke Az Egyesített Óvoda alkalmazotti közössége a jogszabálynak megfelelően létrehozza a megváltozott létszámnak megfelelő Közalkalmazotti Tanácsot és megválasztja annak vezetőségét. A KT. elnöke munkáját a közalkalmazotti szabályzatban foglaltaknak, valamint a KT működési ügyrendjében foglaltaknak megfelelően látja el. Megbízása a Kjt. 91.§ szerintiek alapján történő KT megválasztását követő 15 napon belül történik, a KT elnökválasztó ülésén. Megbízásának ideje a tanács működésével azonos időtartamra szól. Visszavonását, lemondását, újraválasztását a KT ügyrendje szabályozza. Feladata, felelőssége ▪ a KT vezetése, a működés biztosítása ▪ a közalkalmazottak nevében a részvételi jog gyakorlása - a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit illető kérdésekben - a jóléti- és szociális kérdésekben ▪ az Egyesített Óvoda igazgatójával az eredményes együttműködés feladatainak ellátása, jogosítványa szerinti módon a munkavállaló képviseletének szem előtt tartása ▪ a szakszervezettel való együttműködés fenntartása ▪ a szabályzatban rögzített jogosítványokkal (egyetértési, véleményezési, betekintési, tájékoztatáskérési) és kötelezettségekkel összefüggő feladatok A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az EÓ igazgatójának munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az óvodaigazgató feladata. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SzMSz elkészítésénél. - 23 -

IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ ÓVODAIGAZGATÓSÁGGAL IV/1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. IV/2. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Közalkalmazotti törvény mellett, a Munka törvénykönyve szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott, ill. egyéb dolgozó. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. IV/3. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás során a köznevelési törvényben foglaltak szerint kell eljárni. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. IV/4. Az EÓ igazgató, tagóvoda-vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Vezető beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje Az igazgatóság rendelkezési idejének megfelelően. EÓ igazgató Kivétel: tagóvodák látogatása az óvodák havi programjának és az ellenőrzési tervnek megfelelően. egyéb hivatalos elfoglaltság Az igazgatóság rendelkezési idejének megfelelően. Általános igazgatóhelyettes Kivétel: tagóvodák látogatása az óvodák havi programjának és az ellenőrzési tervnek megfelelően Tagóvoda-vezetők Személyre szóló munkaköri leírásuknak megfelelően. Kötelező óraszámuk: • 3-4 csoportos tagóvodában: heti 19 óra • 5-6 csoportos tagóvodában: heti 16 óra

- 24 -

7 vagy több csoportos tagóvodában: heti 12 óra A vezetők a kötelező óraszámon túl munkaidejüket vezetői feladatok végzésére fordítják. Az Egyesített Óvoda igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az általános igazgató helyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a Fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz. Mindkettőjük távollétében a helyben lévő tagintézmény vezető jogosult intézkedésre. A tagóvodavezetők helyettesítési rendjét az EÓ éves munkaterve szabályozza. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A tagóvodákban a 30 napon belüli helyettesítés rendjét a tagóvodavezető, azon túl az Egyesített Óvoda igazgatója rendeli el. Az Óvodaigazgatósági szintű helyettesítések elrendelése az igazgató feladata. Az Óvodaigazgatóság igazgatóját, általános igazgató helyettesét, az Önkormányzat képviselőtestülete felmentette a csoportban letöltendő kötelező óraszám alól. Heti teljes munkaidőben látják el vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. Az igazgatóság legalább egy vezető beosztású tagja köteles rendelkezési időben az igazgatóság épületében tartózkodni. IV/5. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a Nkt. 66.§ a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 61. - 62.§-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a a Kjt. és az Mt. rendelkezései határozzák meg. Az alkalmazottak munkarendjét nevelési évenként az óvoda munkaterve tartalmazza. A munkakörükkel kapcsolatos feladatok ellátásában munkarendjük kialakításában irányadó a munkaköri leírás, az EÓ vezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízásuk. IV/6. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézmény igazgatója fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek, megbeszélések, fórumok. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény igazgatója akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

- 25 -

IV/7. A kapcsolattartás formái Vezetői szint Szervezeti egység Óvodaigazgató 1. Tagóvoda-vezető Az igazgatóság fogadóórái a tagóvoda-vezetők és alkalmazottak részére

Éves munkatervben meghatározottak szerint havi két munkanap. Az igazgatóság fogadóórái a szülők részére

2. Az igazgatóság által szervezett kerületi munkaközösségek

Éves munkatervben meghatározottak szerint havi két munkanap, melyet a tagóvodák vezetői kötelesek a szülők tudomására hozni a szülői értekezleteken, valamint a faliújságon.

5. Szakszervezet

A kapcsolattartás formája Információs értekezlet Vezetői munkaközösségi foglalkozások Személyesen előre egyeztetett időben Írásos tájékoztatás Értekezletek (tanévnyitó, tanévzáró nevelési értekezlet) Szakmai csoportos látogatások Egyéb kommunikációs egyeztetés az aktuális információnak megfelelően Rendezvények

Munkaközösségi foglalkozásokon való részvétel Írásos tájékoztatás, beszámolók Rendezvények 3. Szülői szervezet Információs megbeszélések Értekezletek az aktualitásnak megfelelően Rendezvények 4. Közalkalmazotti Tanács Információs megbeszélés Írásos tájékoztatás Információs megbeszélés Írásos tájékoztatás

A tagóvodákkal való kapcsolattartás rendje, formája: • A telephelyeken működő óvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. • Az óvodákban dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. • Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik tagóvodában dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. • A tagóvoda-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. Ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve továbbítja a szükséges információkat.

- 26 -

• •

• •

A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal – telefonon és írásban is - jelenti az óvodaigazgatónak. Az EÓ igazgató és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék. Az EÓ igazgató és a tagóvoda-vezető a megbeszéléseken kívül napi telefonkapcsolatban is áll egymással. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások.

IV/8. A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttműködése • Közös nevelőtestületi értekezletek • Hospitálások • Megbeszélések • Szakmai kirándulások • Csapatépítő tréning • Közös munkaközösségi foglalkozások IV/9. A pedagógus közösség kizárólagosan az egységet érintően önállósága • Előadások szervezésére • Az egységet érintő megbeszélések szervezése • A rendezvények idejének meghatározására • Szülők kérésére, rendkívüli fogadóórák megtartására Az EÓ igazgatót ezen ügyekben meg kell hívni vagy értesíteni kell. IV/10. A nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus közalkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát: pszichológus, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, dajka, kertész. IV/11. Az óvodapszichológusok közössége Elsődleges feladatuk a gyermekek lelki egészségvédelme, segítséget nyújtanak az óvodapedagógusoknak a nevelőmunkában. Tanácsadást nyújtanak a szülőknek, óvodapedagógusoknak. Heti egy alkalommal megbeszélést tartanak, az Egyesített Óvoda igazgatóját, a tagóvoda – vezetőket tájékoztatják a fontosabb kérdésekről. IV / 12. A pedagógiai asszisztensek közössége Közvetlen kapcsolatban áll a munkáját irányító pedagógusokkal, akik folyamatosan tájékoztatják a gyermekeket érintő nevelési folyamatokról, a tervezésbe bevonják. Kiemelt szerepköre a megfigyelés, a konzultációs kapcsolatrendszer működtetése a tagóvoda vezetőjével, pedagógusaival, logopédusával, a szülőkkel a nevelőmunka eredményességének, a gyermekek optimális személyiségfejlődésének érdekében. IV/13. A dajkák közössége A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását a tagóvoda-vezető és a dajkák képviselője segíti. Havonta egy alkalommal szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvónői folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról.

- 27 -

IV/14. A nevelőmunkát közvetlenül segítők- külső kapcsolat A) Logopédus, utazó gyógypedagógus: Az ellátást az Önkormányzat biztosítja a Főv. Pedagógiai Szakszolgálat XIII. Ker. Tagintézménye szakemberei révén. Feladata • a szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyerekek szűrése, a foglalkozások órarendjének kialakítása, a foglalkozások vezetése • együttműködés a gyermek óvónőjével, az óvoda pszichológusával • kapcsolattartás az óvoda vezetőjével • a foglalkozások kötelező dokumentumainak vezetése • szülők tájékoztatása, fogadóóra tartása • nevelési év végén összegző értékelés készítése Részletes feladatait a munkáltatója (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XIII. Tankerülete) által készített munkaköri leírása tartalmazza, melyet az iskola igazgatója a tagóvoda vezetőjének megküld. Szakmai ellenőrzését a munkáltatója általa megbízott személy vagy a tagóvoda vezetője végzi, melynek során a napirend szerinti feladatellátását és konzultáció révén, a foglalkozásokon résztvevő gyerekek fejlődését vizsgálják. IV/15. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 117. § alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a Köznevelési Törvény figyelembevételével szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházását, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. IV/16. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet azokról az ügyekről, amelyekben megbízásából eljárt (szóbeli tájékoztatás, írásos beszámolók). A nevelőtestület az óvoda éves munkaterve szerinti vagy egyéb, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok ellátására, határozat alapján bizottságot hozhat létre. A megbízást az óvoda igazgatója a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. A megbízásnak tartalmaznia kell: a bizottság feladatát, hatáskörét, a nevelőtestület elvárását, a beszámolás formáját, a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot/kat, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben a KT; Kjt. szerinti eljárásrendet. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség tevékenységének befejezésekor írásban tájékoztatja a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. IV/17. A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói A) Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az Egyesített Óvoda pedagógusai intézményközi szakmai munkaközösséget hozhatnak létre (maximum 10). A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka - 28 -

tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A hatékony működés érdekében az Egyesített Óvoda munkaközösségei tagóvodai képviselet alapján működnek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. B) A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységet folytatja • javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét • fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat • javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját • segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik. IV/19. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit • Pedagógiai Program elfogadása • A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása • Házirend elfogadása • Az intézmény éves munkatervének elfogadása • Éves beszámoló elfogadása IV/19. A nevelőtestület értekezletei A) A testület rendes értekezletei: a tagóvodák nevelőtestületei a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tartanak. A nevelőtestület rendes értekezleteit a tagóvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban a tagóvoda vezető hívja össze. Az EÓ igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, nevelési évet záró értekezlet. B) A testület rendkívüli értekezletei: összehívható az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az Eóvoda igazgatója szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni nyolc napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja - e. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések. A nevelőtestületi értekezletet a tagóvoda vezető, ill. Eóvodaigazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: • a Pedagógiai Programot • a Szervezeti és Működési Szabályzatot • a Házirendet

- 29 -

• a Munkatervet • az óvodai munkára irányuló átfogó értékelést, elemzést • a beszámolókat • az intézkedési terveket A tagóvoda vezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az Eóvoda igazgatójának. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletvonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezetését a tagóvoda vezető, akadályoztatása esetén az óvodaigazgató helyettes látja el. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a tagóvoda vezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, és aki a meghívás ellenére nem jelenik meg. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodaigazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. IV/20. Szülői Szervezetek Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet felépítése: Szülői Szervezet elnöke Szülői Szervezetek vezetői

Szülői Szervezetei képviselői

Az Egyesített Óvoda Szülői Szervezettel való együttműködésének szervezése az óvodaigazgató feladata, melynek tartalmát és formáját az Éves Munkaterv és a Szülői Szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg a Szülői Szervezet elnökével. A működés feltételeiről az EÓ igazgatója gondoskodik. A Szülői Szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekhez egyetértési joga van. - 30 -

A tagóvodai szintű Szülői Szervezet vezetőjével a tagóvoda-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport Szülői Szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az Egyesített Óvoda igazgatója a Szülői Szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: Véleményezési joga van a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján: • munkaterv véleményezése • minden olyan kérdésben, melyben a jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna • a nevelési év rendjének meghatározásában • pedagógiai program elfogadásánál • vezetői megbízás esetén a vezetői programról • az intézmény működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről (javaslatot tehet az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben) Egyetértési joga van a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján: a Pedagógiai Program, az SzMSz, a Házirend tartalmával kapcsolatos tájékoztatásra. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a Köznevelési Törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, a Fenntartót és az óvodavezetőt. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, a gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása a Házirendben található. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az Egyesített Óvodaigazgatói pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének, átad. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: • információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása • közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek • óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával: • segítse az intézmény hatékony működését • támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét • véleményezze a Védjegybizottsági üléseken a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét Az óvodai Szülői Szervezet és vezetők kapcsolattartási formái: • személyes megbeszélés • értekezlet • írásbeli tájékoztatók • Szülői Szervezet nevére szóló levelek átadása • dokumentumok, iratok nyilvánossága.

- 31 -

V.KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az Egyesített Óvoda igazgatója és helyettesei képviselik. Az Éves Munkatervben rögzítettek alapján a tagóvoda-vezetők, és a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. V/1. A Fenntartó és az óvoda kapcsolata Az intézmény és a Fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed: • az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására • az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására • az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére • az intézménygazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére • az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, Az intézmény az Egyesített Óvoda igazgatójának és helyetteseinek személyén keresztül tart kapcsolatot az Önkormányzattal, a Szociális és Köznevelési Osztállyal, valamint az IMFK - val. A kapcsolattartás formái: • szóbeli tájékoztatás • beszámolók, jelentések • egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel • a Fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása • statisztikai adatszolgáltatás • az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése. V/2. Az általános iskola és óvoda kapcsolata Az óvoda igazgatója, a tagóvoda-vezetők, a pedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzetük szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása jön létre a pedagógusok szakmai programjaira, az óvodások iskolával való ismerkedésére, ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre. V/3. A kerületi Pedagógiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata A Főv. Pedagógiai Szakszolgálat XIII. Ker. Tagintézményének szakemberei biztosítják: • a gyermekek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény kiállítását • az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítását • a gyerekek fejlesztését. Az Egyesített Óvoda igazgatója, a tagóvoda-vezetők, és az óvodapszichológusok konzultációs kapcsolatot tarthatnak fent a Szakszolgálattal a vizsgálatra küldött vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

- 32 -

V/4. Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a Főv. Pedagógiai Szakszolgálat XIII. Ker. Tagintézményének, és a PRIZMA Egymi logopédusai biztosítják, a Fenntartó által megállapított óraszámban. A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a tagóvoda- vezetőjével. Kapcsolattartó személy: a tagóvodavezetője. V/5. A Szakértői Bizottságok és az óvoda kapcsolata A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálataival összefüggő kapcsolattartásra az Egyesített Óvodaigazgató és a tagóvoda-vezető jogosult. Feladata: vizsgálatok kérelme, szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése, szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme, gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése. V/6. A Gyermekjóléti Szolgálat és az óvoda kapcsolata Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal (1134 Budapest, Tüzér u. 56-58.), amelyről a tagóvoda-vezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten a tagóvoda-vezető gyakorolja, gondozza, az Egyesített Óvodaigazgató felügyeli. A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal való kapcsolatokra. A kapcsolattartás lehetséges módja: értesítés, esetmegbeszélés, konzultálás, előadásra, rendezvényre meghívás. V/7. A bölcsőde és óvoda kapcsolata A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti Munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízatása alapján látja el. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása. Szakmai munka kölcsönös megismerése meghívással, szakmai napokon való részvétel, óvodába kerülő gyerekek megismerése, óvodapedagógus bölcsődei látogatásaival, bölcsődések óvodába történő látogatásával. V/8. Az egyházak és óvoda kapcsolata Az egyházak képviselőivel az Egyesített Óvoda igazgatója tartja a kapcsolatot. A vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra a Nkt.-ben foglaltak megtartásával történik. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. V/9. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal való kapcsolattartás A kapcsolattartás az Egyesített Óvoda igazgatójának feladata. Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése: szaktanácsadóra, egyéb munkatársra. A Szolgáltató munkatársainak meghívása az EÓ szakmai napjaira. V/10. Egészségügyi Szolgáltatóval való kapcsolattartás Az Egészségügyi Szolgáltatóval (XIII. Ker. Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft., 1139 Budapest, Szegedi út 17.) való kapcsolattartás az tagóvodavezetők feladata, mely kiterjed az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző - 33 -

szolgáltatásra: munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezésére és az időszakos orvosi vizsgálatokra. V/11. Egyéb intézmények, közösségek és az óvoda kapcsolata A tagóvodák vezetői tartják a kapcsolatot a kulturális-, művelődési- és sportintézményekkel: • József Attila Művelődési Központ (1131 Budapest, József A. tér 4.) • Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház (1138. Bp. Dagály u. 15.) • egyéb, budapesti kulturális intézményekkel, az óvodába beérkező programajánlatok alapján V/12. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, és a támogatással megvalósítandó elképzeléséről, annak előnyeiről. Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból megállapítható legyen a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az Egyesített Óvoda igazgatója és a tagóvoda-vezetők feladata, hogy az óvoda számára minél több támogatót szerezzenek, s azokat megtartsák.

- 34 -

VI.

A TAGÓVODÁK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

VI/1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvoda Éves Munkaterve határozza meg, melyben meg kell határozni: • a nevelés nélküli munkanapok időpontját • a szünetek időpontjait • a nemzeti- és az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját • a nevelőtestületi értekezletek időpontjait. Az Egyesített Óvoda Házirendje tartalmazza: • óvodai nyitva tartás • a gyerekek érkezésének - távozásának rendje • a nevelési év rendje • az óvoda, a csoportok napirendje • az óvodáztatási támogatás módja • a gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések • térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések • a gyermekek jutalmazásának elvei és formái • fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei. VI/2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől - péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A napi nyitvatartási idő tagóvodánként változó, - átlagosan 11 óra. A pontos nyitva tartást a Házirend szabályozza, mely évenként felülvizsgálatra kerül. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodaigazgató engedélyezi. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 01 napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Az óvoda üzemeltetése a Fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, melynek időpontjáról legkésőbb február 15-ig köteles a szülőket értesíteni. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az első gyerek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekkel. A részletes szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. VI/3. A vezetők benntartózkodásának rendje A tagóvoda - vezetőknek, illetve az intézkedésre jogosult személyeknek a teljes nyitva tartás alatt az intézményben kell tartózkodniuk. Ha a tagóvoda - vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az éves Munkatervben meghatározott intézkedésre jogosult óvodapedagógus feladata az intézkedés. A nyitva tartás reggeli és délutáni ügyeleti időtartamában, valamint a vezetők érkezése előtt, illetve távozása után, a munkabeosztás szerinti ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt, jelen SzMSz a vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályozása alapján. VI/4. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések A tagóvodák a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Az ügyeleti rendet az Egyesített Óvoda igazgatója határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a Fenntartó és a

- 35 -

társintézmények tudomására hozza értesítés formájában. Az óvodák működési rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza az óvoda helyiségeinek használatára, a gyermekek kíséretére, az étkeztetésre vonatkozóan. VI/5. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése A gyerekekkel – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás, tevékenység előtt. Az ismertetés tényét, tartalmát az Óvodai Csoportnaplóban dokumentálni kell. A csoportszobában, valamint az óvodán kívüli program alkalmával gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az EÓ Házirendje szabályozza a következő óvó-védő előírásokat: • a gyermek védelmére vonatkozó szülői nyilatkozatok, engedélyek szabályai • a balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok • az intézmény biztonságát garantáló szabályok • az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok • az óvodán kívül szervezett foglalkozások szülői engedélyeztetésének módja, szabályai A nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok: • a szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzésében a Házirendben foglaltaknak megfelelően • az engedélyezési dokumentumnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát; a szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre • a csoportok faliújságjain a kitűzött havi programon kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé • az Éves Programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor, az esedékesség előtt öt nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében Minden hónap 30. napjáig a tagóvodák a Havi Programtervezetben tájékoztatják az EÓ igazgatóját a tagóvoda rendezvényeiről, az óvodaépületen kívüli foglalkozásokról. A tervezett foglalkozás, kirándulás előtti havi munkaértekezleten szóbeli tájékoztatás történik a kirándulás feltételeinek beszámolásával, melyről feljegyzés készül. Az egyeztetés után a Távozási Füzetet a kísérők aláírják, a külső foglakozás megkezdése előtt. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha azt a tagóvoda vezetője a Távozási Füzetben ellenjegyezte. A tagóvoda vezetőjének engedélyezési feltételei: • minden tíz gyermek után egy kísérő biztosítása (óvodapedagógus és dajka) • a csoport „balesetvédelmi oktatásának”, felkészítésének megléte • a szülői engedélyek megléte, megfelelőssége. Nevelési időben szervezett külső foglalkozás lehet: kirándulás, séta, kulturális programok, sportprogramok, bölcsőde-, iskola- vagy könyvtárlátogatás.

- 36 -

VI/6. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés rendje Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. Az óvodába felvett gyerekeket az Egyesített Óvoda igazgatósága és a tagóvoda tartja nyilván, változás esetén az igazgatóság felé a tagóvoda másolati példányokkal adatszolgáltatást végez. VI./7. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. VI/8. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az óvodában csak érvényes Egészségügyi Könyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelőtevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közös tulajdont védeni • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni • az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni • tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni • a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. VI/9. Reklámtevékenységre vonatkozó előírások Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód - környezetvédelem - társadalmi tevékenység - közéleti tevékenység - kulturális tevékenység. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb. VI/10. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely • a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges

- 37 -

a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges. Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe • valamint minden más személy A külön engedélyt a tagóvoda vezetőjétől kell kérni; csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: • a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor • a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet: • az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodatitkári szobába kíséri • az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket a tagóvoda-vezetőnek jelenti be • a Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás a tagóvoda-vezetővel való egyeztetés szerint történik • az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodaigazgató vagy a tagóvoda-vezetővel való egyeztetés után engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai: • belépésüket kötelező módon jelezni kell a tagóvoda-vezetőnek • benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét • az intézmény igazgatója engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását: o jótékonysági programokon o gyerekek részére szervezett programokon o az óvodai játszónapokon o ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor A tagóvoda-vezető ügynökök, üzletkötők belépését, benntartózkodását engedélyezheti: • az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv, stb.) • a benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik • a belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet • alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS! •

- 38 -

VII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE VII/1. A ellenőrzés célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: • biztosítsa a tagóvoda - vezetők számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról • az ellenőrzés során kerüljön előtérbe a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés • segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. VII/2. Az ellenőrzés követelményei • fogja át a pedagógiai munka egészét • biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését • támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra • a szülői közösség észrevételei kapcsán, elfogulatlan ellenőrzéssel, segítse az intézmény valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását • támogassa a különféle szintű vezetői utasítások és rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását • az Óvodaigazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez • hatékonyan működjön a megelőző szerepe. VII/3. Az ellenőrzési ütemterv • az ellenőrzés területeit, tárgyát, módszerét és ütemezését az adott nevelési évre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza • az ellenőrzési ütemtervet a tagóvoda-vezető készíti el, bevonva a munkaközösség vezetőket • az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni • az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagóvoda-vezető dönt. VII/4. Az ellenőrzésre jogosult személyek • EÓ igazgatója, igazgatóhelyettesek • tagóvoda-vezetők • szakmai munkaközösség-vezetők A tagóvoda–vezetők és az általános igazgatóhelyettesek minden tagóvodában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizhetik. Az EÓ igazgatója közvetlenül ellenőrzi a tagóvoda-vezetők tevékenységét. Az igazgatóhelyettesek közvetlenül ellenőrzik a szakmai munkaközösség-vezetők tevékenységét. A tagóvoda-vezetők ellenőrzési tevékenységét a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásokból adódó

- 39 -

területeken végzik. A munkaközösség-vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. VII/5. Az ellenőrzés formái • szóbeli-, írásbeli beszámoltatás • dokumentumellenőrzés, csoport-, foglalkozáslátogatás • felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés kiterjed: • a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére • a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre • a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái: • tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint • spontán, alkalomszerűen: o a problémák feltárása, megoldása érdekében o napi felkészültség mérése érdekében. VII/6. Kiemelt szempontok az ellenőrzés során • a pedagógusok munkafegyelme • a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága • a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja • az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása • a nevelőmunka színvonala, eredményessége • a tanulási folyamatok, foglalkozások szervezése: o előzetes felkészülés, tervezés o felépítés és szervezés o az alkalmazott módszerek o a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása o az eredményesség vizsgálata, a Pedagógiai Program követelményeinek teljesítése • a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége • a gyerekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztése. VII/7. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az Egyesített Óvoda igazgatója - az általános igazgató helyettesek - a tagóvoda-vezető a területileg illetékes tagóvodájában - a szakmai munkaközösség - a programvezető Nevelési évenként egy alkalommal minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tagóvoda-vezető feljegyzést készít, melyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési évet záró értekezletén a tagóvoda-vezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a tagóvodai nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, melyről írásban tájékoztatja az EÓ igazgatóját. Az EÓ igazgatója a tagóvoda-vezetők által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit - fejlesztési célzattal - használja fel az Egyesített Óvoda következő évi Munkatervéhez.

- 40 -

VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA Az Egyesített Óvoda gyermekvédelmi feladatait az egyes tagóvodák Pedagógiai Programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, célját, feladatait és a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Házirendje szabályozza a gyermekvédelem rendjét. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért a tagóvoda-vezető felel. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. VIII/1. Az Egyesített Óvoda igazgató feladata • veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek óvodai felvételének biztosítása • támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése • Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés • gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, átadása VIII/2. A tagóvoda-vezető feladata • problémák, tünetek felismerése • szakember, szakszolgálati segítség igénylése • rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése • támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése • Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés VIII/3. Gyermekvédelmi felelős feladata • pedagógusok, szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermeknél – az okok feltárása érdekében – családlátogatások kezdeményezése • gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése • egészségnevelési, családi programok ajánlása • szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és pedagógusok részére • kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel, Családgondozó Központtal • a csoportban dolgozó óvónők gyermekvédelmi tevékenységének segítése VIII/4. A szülők tájékoztatása • az intézményi és a csoportok faliújságjain, a Házirendben szabályozott módon történik a szülők tájékoztatása, információ átadás a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről. • a csoportok szülői értekezletein, és a faliújságjaikon keresztül, a Házirend átadásával történik a szülők tájékoztatása az étkezéssel összefüggő kedvezményekről, az igénylés módjáról, lehetőségéről.

- 41 -

IX. INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK IX/1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az EÓ igazgatójának feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése, biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. A tagóvoda-vezető gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi felügyeletét a Fenntartó Önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. IX/2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az tagóvoda-vezető felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. Minden óvodapedagógus feladata: • a gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás • baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása • körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás • kirándulások biztonságos előkészítése • szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban és játékaiban rejlő baleseti forrásokról • szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó Terv rendelkezéseit. Különösen fontos ez, ha: • az udvaron tartózkodnak • ha különböző közlekedési eszközzel közlednek • ha az utcán közlekednek • ha valamilyen rendezvényen vesznek részt • ha a közeli építkezést stb. látogatják meg • és egyéb esetekben. Az tagóvoda-vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi, a veszélyforrást az EÓ igazgatója felé jelzi. A Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. A tagóvoda-vezetője ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási-, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.

- 42 -

IX/3. Gyermekbaleset esetén történő eljárás A pedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén: • a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni • ha szükséges orvost kell hívni • ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni • a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon, meg kell szüntetni • a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell a tagóvoda-vezetőjének • a szülő tájékoztatása. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, a balesetről az előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek egy példányát a szülő számára biztosítani szükséges, illetve egy példányt az EÓ igazgatóságára kell küldeni. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: • a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére • a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár). Az óvodában történt balesetet, sérülést a tagóvoda-vezetőnek ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az EÓ igazgatója felé jelezni, aki hatáskörben intézkedni köteles. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért a tagóvoda-vezetője felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda Fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az EÓ Munkavédelmi Szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, és a Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat.

- 43 -

X. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) • tűz • robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A tagóvoda-vezető dönt a szükséges intézkedésekről, az EÓ igazgatója és a Fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még az óvodatitkár. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • az Egyesített Óvoda igazgatóját • tűz esetén a tűzoltóságot • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget • személyi sérülés esetén a mentőket • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az EÓ igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az tagóvoda-vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a Tűzriadó Terv és a Bombariadó Terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • a helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben • a gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó Tervben rögzítettek szerint történik. A tagóvoda-vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről • az elsősegélynyújtás megszervezéséről

- 44 -

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az tagóvodavezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról • az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az EÓ igazgatójának engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. A Tűzriadó Terv és a Bombariadó Terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért a tagóvoda-vezető, évenkénti felülvizsgálatáért az EÓ igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó Tervben és a Bombariadó Tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagóvoda-vezető a felelős. A Tűzriadó Tervet és a Bombariadó Tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • óvodatitkári szoba • felnőtt öltözők •

- 45 -

XI. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XI/1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől, érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását Felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan a tagóvodák Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az Éves Munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az óvoda Házirendje szabályozza az óvodai ünnepek, megemlékezések rendjét. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a tagintézmények feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb eszközök (pl. kiadványok). Az intézmény hagyományai érintik az intézmény ellátottjait, a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény jelkép használatával, gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A tagóvoda nevét jelképező, logó megjelenítésének formái pólón, sapkán, zászlón, leveleken, meghívókon. Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logó használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. XI/2. Felnőtt közösségek hagyományai • pedagógusnap • nevelési évet záró értekezletek tagóvodánként, az óvodák nevelőtestületének részvételével minden év június 20-ig. • szakmai napok, továbbképzések, bemutató foglalkozások • felnőtt közösségek „csapatépítő” éves kirándulása • a tagóvoda-vezetők munkaközössége, és más szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározottak szerint tartanak értekezletet, tanácskozást • egyéb ünnepek, hagyományok a tagóvodák hagyományai szerint: o a nyugdíjba vonuló dolgozók köszöntése, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésekor o közös ünnepek szervezése az igazgatóságon és egyes tagóvodákban a kialakított hagyományok szerint (névnap, kirándulás, bál, stb.). XI/3. Lobogózás A 2000. évi XXXVIII. tv. módosított l995. évi LXXVIII. tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”A kormányrendelet a - 46 -

középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fellobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról a tagóvoda-vezető gondoskodik.

- 47 -

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK XII/1. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás Az intézmény pénzügyi-gazdasági tevékenységével összefüggő feladatainak, a feladatellátásnak szabályozása az SzMSz kötelező mellékleteit képező szabályzataiban történik, illetve az IMFK – val kötött Együttműködési Megállapodás szerint. XII/2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A Pedagógiai Program, a Házirend, valamint az SzMSz a tagóvodák Házirendjében megjelölt helyen és időben hozzáférhető. Az újonnan érkező gyermekek szüleinek első ismerkedő szülői értekezleten történik a Házirend ismertetése és annak írásos változatának átadása. A fent nevezett dokumentumokról tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető az Egyesített Óvoda igazgatóval, tagóvoda-vezetővel egyeztetett időpontnak megfelelően. Az óvoda honlapján található általános információk: közzétételi lista, alapdokumentumok, általános tájékoztatók.

- 48 -

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Közalkalmazotti Tanács véleményével, továbbá az óvodai Szülői Közösség egyetértésével, a nevelőtestület elfogadásával, és a Fenntartó jóváhagyásával lehet érvényes. Az SzMSz a kihirdetés napján lép életbe. A hatályba lépett SzMSz - t meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

- 49 -

ZÁRADÉK Nyilatkozatok A tagóvodák szülői szervezetei (közösség) magasabb jogszabályban biztosított jogát (egyetértését) -a dokumentumok nyilvánosságra hozásának és megismertetésének módjával, valamint az adatkezelési szabályzat, II./11. pontjában megfogalmazott gyermekeik adatainak kezelésével kapcsolatban –gyakorolhatta. Az óvodai szülői szervezet (közösség) az óvodai SzMSz-ben szabályozott működési rendelkezéseket megismerhette, arról véleményt formálhatott. Kelt: Budapest,…… év ………… hó….. napján ………………………… Az Egyesített Óvodák szülői szervezet elnöke A tagóvodákban működő Közalkalmazotti Tanács az megismerhette és arról elfogadás előtt véleményt formálhatott.

intézmény

SzMSz-ét

Kelt: Budapest, …..év …………. hó ….. napján ……………………………… Az Egyesített Óvodák Közalkalmazotti Tanács elnöke A tagóvodák határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvekben szereplő… % elfogadó határozat alapján……. év ……… hó …… napján az Egyesített Óvodák nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………….. Általános igazgató helyettes ………………………….. Nevelőtestület képviselője Kelt: Budapest, ….év, …..hó, …..nap ………………………… óvodaigazgató A ……………… Szervezeti és Működési Szabályzatát a Fenntartó Önkormányzat ……………/200… számú, 200.. …… kelt határozatával jóváhagyta. Kelt: Budapest, …..év, ….hó,…..nap ………………………….. Fenntartó aláírása - 50 -

Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat OM-AZONOSÍTÓ: 200911

2013 Adatvédelmi szabályzat A személyes adatok védelme és személyi iratnyilvántartás és kezelés biztonsága érdekében az alábbi vezetői utasítás irányítja az intézmény működését, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként.

Készítette: Kautzky Lászlóné igazgató

- 51 -

I. ADATVÉDELMI JOG ÉS FELELŐSSÉG Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek  a közalkalmazotti nyilvántartásra  a gyermekek adatainak nyilvántartására  a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára  az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére  a titoktartási kötelezettségre  a biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására A szabályzat jogszabályi alapja  1992. évi LXIII. Törvény: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról / Módosítás: 2003. Évi XLVIII. Törvény /  2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 41.§. (5) bekezdése értelmében  1993. évi XLVI. Törvény: A statisztikáról  233/2001.(XII. 10.) Kormány rendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról. Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során, vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős  az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért  a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért  azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására ne juthassanak. Titoktartási kötelezettség  az óvónőt, a nevelést segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettsége függetlenül a foglalkoztatási jogviszonyától, annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad  a titoktartás kötelezettsége alól a szülő írásos felmentése mentesítheti a nevelőt  nem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a kiskorú szülőnek tájékoztatása, ha az adott információ átadásával a gyermeket nem hozza hátrányos helyzetbe.  a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a nevelőtestületi értekezletre, a nevelők egymásközti, a gyermekek érdekében történő esetmegbeszélésekre.  a titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi, és gyermekvédelmi értekezleten. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény értelmében kezelhetők, és továbbíthatóak. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik:  az EÓ igazgatója  az EÓ Igazgatóság minden dolgozója  a tagóvoda-vezetők

- 52 -

 

óvodatitkárok a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében.

A gyermekek adatainak kezelésében továbbá az óvodapedagógusok, családsegítő. Az Óvodaigazgató joga és felelőssége  az adatvédelmi szabályzat elkészítése, kiadása  a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetése  a jogszabályok és helyi követelmények közzététele. Az EÓ igazgatója jogosult, a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagba betekinteni, ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az EÓ nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni. Átruházott hatáskörben a tagóvoda-vezető jogosult a gyermekekről, nyilvántartásai szerint adatot szolgáltatni. Az óvodatitkár, és az EÓ Igazgatóság ügyviteli dolgozójának felelőssége:  köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak személyi adatait a megfelelő iratokra nyolc munkanapon belül rávezesse  a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését három munkanapon belül rögzítse  a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássa  köteles gondoskodni arról, hogy a személyi irat megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa a vezetőt Teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek jogosultsága kiterjed:  az adatrögzítésre, betekintésre, feldolgozásra, másolatkészítésre, tárolásra, és jogszerű továbbításra  a kötelezettség kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra  adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történhet. Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai  Egyesített Óvoda igazgatója  Az általános igazgató helyettesek. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az iratanyagokba. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége:  a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kaphat  jogosult megismerni, hogy adatait kinek, milyen célból és terjedelemben továbbítják, ezért személyzeti adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, melyet öt évig meg kell őrizni

- 53 -

  

a közalkalmazott felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, aktuálisak legyenek akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal a közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az „Adatlapon „dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

- 54 -

II. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait más érdekek nem sérthetik. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása, és kötelezettség teljesítése érdekében lehet Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, szükséges. A közalkalmazottal, szülővel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező munkatárs vezetheti. A személyügyi adatokra megállapítást akkor tehetünk, ha azt a következők alapozzák meg     

eredeti közokirat vagy a közjegyző által hitelesített másolat a közalkalmazott, szülő írásbeli nyilatkozata a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése a bíróság vagy más hatóság döntése jogszabályi rendelkezés

A gyermekek előjegyzésénél az adatok rögzítése csak hivatalos okirat alapján történhet. A szülőnek az előjegyzési füzetbe nyilatkoznia kell a gyermek gondviselőjéről. Az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az adatok jogellenes kezelésével okozott kárt köteles megtéríteni. Személyi irat minden adathordozó, amely a - közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt, gyermekeknél az előjegyzéstől az óvoda befejezéséig, illetve azt követően keletkezik, adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi irat fajtái  személyre vonatkozó iratok  közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok  egyéb jogviszonnyal kapcsolatos iratok  a közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok Személyi anyag iratai  alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja  önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, esküokmány  végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai  minősítés, értékelés iratai  kinevezés, besorolás, átsorolások  vezetői megbízások  hatályos fegyelmi ügyek iratai  közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai  az áthelyezésről rendelkező iratok  a közalkalmazotti igazolás másolata

- 55 -

Közszolgálati jogviszony egyéb iratai  Juttatásokkal kapcsolatos iratok  kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom  díjak és más elismerések, címek  eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés  tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás és juttatás  tanulmányi elhelyezés, egyéb jóléti ügyek 

Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok  pályázat, alkalmassági igazolások, nyilatkozatok  szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás  kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés, elrendelés  fizetés nélküli szabadság (GYÁS, GYED, GYES, lakásépítés, ápolás, stb.)  szabadidő, eltérő munkarend megállapítás  munkakör, munkakörbe nem tartozó megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony



A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más iratok  katonai szolgálat, felkérések  további jogviszony engedélyezése, ill. elutasítása



A közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok  szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem  munkaképesség csökkenés  a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő  besorolással kapcsolatos adatok  munkavégzés alóli mentesség igazolása  közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok  nyilvántartott adatok változásainak bejelentése  iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat  nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga  ügykezelői vizsga, egyéb képzettség  szakértői okiratok másolatai



Illetménnyel összefüggő iratok  személyi jövedelemadó iratai  a társadalombiztosítás, a fizetési letiltás iratai

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre  Személyes adatok  neve (leánykori neve)  születési helye, ideje  anyja neve  lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám)  állampolgársága  családi állapota  gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete)

- 56 -



Képesítések  legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi)  szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek)  iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései  munkakörre jogosító okiratok adatai



Munkaviszonyok  korábbi munkaviszonyok időtartama  munkahelyek megnevezése  beosztások, besorolások  a megszűnés módja



Közalkalmazotti jogviszony adatai  közalkalmazotti jogviszony kezdete  erkölcsi bizonyítvány száma, kelte  szakvizsga adatai  jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló idő  esküokmány száma, kelte



Az intézményi munka jellemzői  az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele  az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete  közalkalmazott besorolása, időpontja  vezetői megbízás, FEOR- szám  címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai  minősítések időpontjai  hatályos fegyelmi büntetés



Személyi juttatások adatai



Munkából való távollét adatai  jogcíme, időtartama



Közalkalmazotti jogviszony megszűnése  időpont, mód, végkielégítési adatok



A közalkalmazott további, különleges adatai  munkavégzés ideje, túlmunka  munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és jogosultsága  szabadság  kifizetések és azok jogcímei  juttatások és azok jogcímei  a többi adat az érintett hozzájárulásával



A közalkalmazott tájékozódási joga  a személyes adatai kezeléséről kérhet tájékoztatást  valamint az adatkezelés céljáról, jogalapjáról

- 57 -

Az óvodába járó gyermekek nyilvántartott adatai  a gyermek neve, születési helye ideje, állampolgársága  állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése száma  szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos íratok (tanügyi nyilvántartó, csoportnapló, személyiséglap, mérés- értékelőlap)  az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen: • felvétellel kapcsolatos adatok • a gyermek magatartásra, fejlődésével kapcsolatos adatok • sajátos nevelési igényű fogyatékosságra vonatkozó adatok • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok • a gyermekbalesetre vonatkozó adatok • a gyermekek azonosító száma, Taj szám • nyilvántarthatók azok az adatok, amelyek a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetőek, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményekre való jogosultsága (szociális, étkezési támogatások) A szülőnek be kell jelentenie a gyermekével kapcsolatos adatok változását: a gondviselőszemélyében történt, lakcím, stb.

- 58 -

III. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE Elkülönített gyűjtőszámú iktatás A személyi iratok iktatása, az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályzata szerint történik, csoportosítva, név szerinti iratgyűjtőben tárolva. A számítógépes adat nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezekhez a nyilvántartásokhoz csak a személyügyi feladatokat ellátó munkatársak férjenek hozzá. A személyügyi iratok nyilvántartása A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség miatt – ceruzával kell vezetni. A hatályát vesztett fegyelmi büntetés végleges törléséről, az óvodatitkár köteles gondoskodni. Az alapnyilvántartásból véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyi adatait végleges áthelyezéskor vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor. A személyi iratok átadásakor az intézménynél marad a lezárt tartalomjegyzék másolata és az átadólevél. A személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagának kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helységekben történhet. A munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a gazdasági irodában. A személyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a személyi iratokat az intézményi irattárban kell elhelyezni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik. A „régi anyag” személyzeti iratanyag áthelyezése előtt a tartalomjegyzéken fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – ha a jogviszony nem jön létre – vissza kell adni a korábbi munkáltatónak. A gyermekek adatait tartalmazó iratokat a nevelési évek végén az óvónőknek le kell adni a munkatervben meghatározott személynek, aki a kijelölt helyen biztosítja a megfelelő irattározást, a raktározott iratok megtekintése csak a vezető és a felelős személy tudtával történhet. Az adatvédelem előtti személyi iratok kezelése Az adatvédelmi törvény hatályba lépése előtt keletkezett és tárolt személyi iratokat – kivéve a kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, 2 évnél nem régebbi önéletrajzot, „régi anyag „elnevezéssel zárt irattári anyagként, 5 évig el kell helyezni az irattárban. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Adattovábbításra jogosult: az óvoda igazgatója, illetve az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott. A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok átadhatóak a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől az óvodába, illetve vissza.

- 59 -

Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok átadhatóak  a szülőknek  a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek  az iskoláknak A magatartás, a gyermek értékelésével kapcsolatos adatok átadhatóak  nevelőtestületen belül  az érintett szülőknek  óvodaváltozás esetén az új óvoda vezetőjének adhatóak át Az adatok továbbíthatók  a fenntartónak  bíróság, rendőrség, ügyészség  államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére  családvédelemmel, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek a gyermek veszélyeztetésének feltárása, megszüntetése céljából  egészségügyi intézmények (orvosnak, védőnőnek) a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása, segítése céljából A többi adat átadása, nyilvántartása, a szülő, az érintett írásos hozzájárulásával történhet  a gyermekek személyes adatait csak pedagógiai célú rehabilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek és ifjúságvédelmi célból Büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetjük. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokat 8 napon belül írásban köteles bejelenteni, okirattal igazolni:  név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe  családi állapot  eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete)  iskolai végzettség, szakképzettség  tudományos fokozat  állami nyelvvizsga  iskolai végzettség, szakvizsga, stb. Az óvodatitkár, majd az igazgatóság ügyintézője három napon belül, a bejelentett adatváltozást köteles továbbítani a személyi iratra rávezetni. A kinevezési, átsorolási okiratokra a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat mellet a munkakör FEOR számát is fel kell tüntetni. A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell ha  a kezelése jogellenes  az érintett jogszabály alapján kéri  az adatkezelés célja megszűnt

- 60 -

IV. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE Az óvodában nyilvántartást kell vezetni (öt évig kell megőrizni), hogy a közalkalmazott megismerhesse, hogy az adataiból kinek és milyen adatot szolgáltattak. A számítástechnikai adathordozókat egyedi azonosítószámmal nyilvántartásba kell venni, melyben szerepelnie kell  a nyilvántartási számnak  a használatba vétel időpontjának  az adatkezelő aláírásának, gépi nyilvántartás esetén nevének Személyi adatot tartalmazó adathordozót és biztonsági másolatát csak biztonsági zárral ellátott szekrényben lehet tárolni. A hozzá szükséges jelszavak nyilvántartása, térben teljesen elkülönített helyen legyen. A biztonságos elhelyezésért az adatkezelő felelős. A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító jelszavakkal kell lehetővé tenni. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát a hozzáférési jogosultságot biztosító egyéni jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni. A nyilvántartási dokumentációt lemezszekrényben vagy fémkazettában kell tárolni. A helyiséget csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak változtatása az óvodavezető feladata. A közalkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikusan nyilvántartsa  az üzemeltetés időpontját  az adat kezelést végző személyeket  a kezelt adatokat A kezelt adatokat évente legalább egyszer mágneses adathordozóra is rá kell vinni. Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott nyilvántartási adatok – meghatározott felhatalmazás alapján – központi számítógépre érkeznek. A távadatátviteli biztonságnak mindig meg kell felelni a követelményeknek. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, törlés, sérülés, megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és –feldolgozó köteles  gondoskodni az adatok biztonságáról  a biztonsági intézkedéseket megvalósítani  betartani az eljárási szabályokat A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek  felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes  pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek  tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintett csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen hasznosítani

- 61 -

Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy  a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközökhöz és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá  a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható  az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre  az adatkezelésre használt távadat- átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek  csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat A személyzeti iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik  a helységet munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki  a helység ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók használhatják  a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak  intézményigazgató  igazgató helyettesek  a törvényességi ellenőrzést végző személy  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy  munkaügyi per kapcsán a bíróság  feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész, és a bíróság  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintés joga kiterjed. 

A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak  az adathordozó eszközök helységeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz, vagy a természeti csapás ellen  személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, amit ellenőrizni kell  az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról, felhasználásukról, tárolásukról, továbbításukról, nyilvántartást kell vezetni és ezeket folyamatosan, ellenőrizni kell  a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kell kezelni  biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak a felhatalmazott személyek érjék el Különösen fontosak az alábbi szempontok

- 62 -

      

meg kell határozni az üzemeltető személyek körét, a hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladatait dokumentálni kell a programokat, a számítástechnikai rendszert, külső személy lehetőleg ne férjen hozzá a kezelt adatokhoz biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, amelyet ellenőrizni kell a számítástechnikai üzemeltetésről automatikus nyilvántartást kell vezetni a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen intézkedések megvalósításával (biztonsági másolatok készítésével) a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell

Fontos szabályozási szempontok  az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni  az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy a megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen  az adatállományokban az adattételek számát folyamatosan ellenőrizni  a hozzáférhetést jelszavakkal kell ellenőrizni  a bevitt adatok helyességét ellenőrizni, a változásokat naplózni kell  az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell  programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók

- 63 -

V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen vezetői utasítás 2013 év ….. hónap …...napjával lép hatályba. A szabályzat tartalmát az intézményvezető helyettese köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az irodai faliújságon. A vezető helyettesnek gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Az adatkezelés minden alkalmazottat érinti, így a szabályzat elfogadását aláírásával igazolja. (melléklet)

Budapest, ……év………hónap….nap

P.H.

……………………………… Szülői Munkaközösség elnöke

…………………………….. Óvodaigazgató

- 64 -

Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat OM-AZONOSÍTÓ: 200911

2013

Költségvetési ellenőrzés

Készítette: Kautzky Lászlóné igazgató

- 65 -

I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK NORMÁIT AZ 193/2003. (XI.26.) KORMÁNYRENDELET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BELSŐ ELLNŐRZÉSÉRŐL ADJÁK. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. A szabálytalanság, valamely létező szabálytól, központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől vagy egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat nem megfelelő cselekményből, mulasztásból vagy hiányosságból. Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok az esetek, melyek mértékük alapján büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. A FEUVE rendszer kialakításáért az EÓ igazgatójának kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási- és kontroll rendszer megfelelőségének hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők:    

a tervezési folyamatok egyes területei az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

- 66 -

A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:  a korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van)  gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról  biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását  figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:  meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák  gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel; ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak  tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:  az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg  az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység; az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:  rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra  vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének

- 67 -

megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl. dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, a beruházások pénzügyi lebonyolítása, az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:  a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata  a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából  a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:  a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,  megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése  az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e  gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e  a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése  a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése  a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata  a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően  a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése  az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése  a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata  a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. Az EÓ igazgatója a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket:  a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység  a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére

- 68 -

  

az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

Az EÓ igazgatója a FEUVE tevékenységet köteles értékelni a független belső ellenőr, valamint a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel  amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt  amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 4. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében

- 69 -

irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

- 70 -

II. Ellenőrzési nyomvonalak Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. Rendelet 161. § kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra 

tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal



végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint



az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonal

A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: 

előzetes vezetői ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság



munkafolyamatba épített ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság



utólagos vezetői ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság

A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal 

részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla



összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza

A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket

- 71 -



szabályzatok készítése, aktualizálása



személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása



dologi kiadások előirányzat felhasználása



felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása



saját bevételek előirányzat teljesítése



egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése



főkönyvi és analitikus könyvelés



bizonylati rend és bizonylatkezelés



házipénztári pénzkezelési tevékenység



bankszámlaforgalom kezelési tevékenység



leltározási tevékenység



selejtezési tevékenység



pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)



vagyongazdálkodás



féléves beszámolási tevékenység



éves beszámolási tevékenység.

(kötelezettségvállalás,

A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: 

előzetes vezetői ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság



munkafolyamatba épített ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság



utólagos vezetői ellenőrzés  módja, eszköze  feladatellátója  határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság

A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal 

részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla



összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza - 72 -

Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza 

a tervezési folyamatokhoz, illetve



a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.

Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal 

részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet



összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza

Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.

- 73 -

III. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az EÓ igazgatója köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét az EÓ igazgatójának közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az EÓ igazgatójának küldi meg. Az EÓ igazgatója köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében  az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével  az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása  az ellenőrzési módszerek kiválasztása  következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése  a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység:  bármely helyiségébe beléphet  számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi  irathoz  adathoz és  informatikai rendszerhez  kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél  államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve  személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. A belső ellenőrzési tevékenység során:  szabályszerűségi  pénzügyi  rendszer ellenőrzéseket és  teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve  informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint  az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzést végző személy munkáját:  a vonatkozó jogszabályok - 74 -

  

a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi

- 75 -

IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról 2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája

- 76 -

JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ

A SZERV MŰKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

SZABÁLYOZÁS

ÚJ BELSŐ SZABÁLYOZÁS

MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATI IDŐKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A TERÜLETEN

ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA

DOLGOZÓ

SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA

SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE

TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI -, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT )

SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE

A TERÜLETEN

ÉRINTETT FOLYAMAT

DOLGOZÓ

GAZDA

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE

A TERÜLETEN

ÉRINTETT

DOLGOZÓ

FOLYAMAT GAZDA

MÓDOSÍTÁS MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE

- 77 -

1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

SZAKFELADAT SZERINT EGYEZTETÉS Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése RENDELET, TERVEZET, ELŐTERJEZSTÉS, ÁHT MÉRLEGEK

RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA

DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE

- 78 -

2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

MEGRENDELÉSEK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI BESZEDÉS

FELELŐSSÉG

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK

7. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

8. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

- 79 -

ÜTEMTERV

LELTÁROZÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA

9. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

ÉRTÉKESÍTÉS

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK

MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉS ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉS KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

- 80 -

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE

GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK

- 81 -

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat IMFK és a Szervezet ellátási körébe tartozó

EGYESÍTETT ÓVODA 1134 Budapest, Angyalföldi út 1-3. Tagintézményei Ákombákom tagóvoda Angyalkert tagóvoda Varázskarika tagóvoda Csupa – Csoda tagóvoda Futár tagóvoda Gyermekkert tagóvoda Hétszín tagóvoda Gyöngyösi tagóvoda Meséskert tagóvoda Gyöngyszem tagóvoda Napraforgó tagóvoda Napsugár tagóvoda Madarász Viktor tagóvoda Mese tagóvoda Pitypang tagóvoda Pöttyös tagóvoda Vizafogó tagóvoda Zöld Ág tagóvoda

1138 Budapest, Visegrádi köz 1. 1134 Budapest, Angyalföldi út 1-3. 1138 Budapest, Karikás F. u. 12. 1133 Budapest, Hegedűs Gy. u. 123-125. 1131 Budapest, Futár u. 23-25. 1134 Budapest, Tüzér u. 62. 1133 Budapest, Gogol u. 32. 1131 Budapest, Gyöngyösi u. 69-71. 1134 Budapest, Kassák L. u. 17. 1138 Budapest, Gyöngyösi st. 5. 1135 Budapest, Petneházy u. 69-71. 1133 Budapest, Thurzó u. 6-8. 1131 Budapest, Madarász V. u. 3. 1139 Budapest, Esküvő köz 4. 1139 Budapest, Üteg u. 30. 1131 Budapest, Jász u. 147. 1138 Budapest, Vizafogó st. 4. 1133 Budapest, Kárpát u. 25-27.

Gazdálkodási kapcsolatának és felelősségvállalásának rendjéről A szabályozás meghatározza – a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezések figyelembevételével – a gazdálkodó szervek munkakapcsolatának legfontosabb szempontjait, főbb irányait. A hatás- és felelősségi jogköröket. Tervezés, a költségvetés végrehajtása Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan meghatározza a személyi juttatásokat

        

a munkaadókat terhelő járulékokat dologi jellegű kiadásokat az önkormányzat által folyósított ellátásokat az ellátottak juttatásait felhalmozási kiadásokat a működési bevételeket az általános forgalmi adó bevételt a támogatás éves összegét. az intézmény létszámkeretét

- 82 -

A fenti előirányzatok kialakításához – az Önkormányzat által meghatározott szempontok szerint – a Szociális és Köznevelési Osztály az Egyesített Óvoda vezetőjének egyetértésével szolgáltat adatot a Polgármesteri Hivatal osztályainak. Az Egyesített Óvoda vezetésének tervezési, kötelezettségvállalási előirányzatfelhasználási jogosultsága az alábbiakra terjed ki  a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek, munkaruha, könyv, folyóirat, stb. beszerzésekre  működést biztosító szolgáltatásokra, befizetési kötelezettségekre  a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokra és járulékaira  az ellátottak juttatásaira  az önkormányzat által folyósított ellátásokra (pl. étkezési díj)  felhalmozási kiadásokra Az Egyesített Óvoda egyéb gazdálkodási feladatai                  

felelős az intézményi vagyon kezeléséért, megőrzéséért felelősséggel kezeli a rendelkezésre adott készpénzt és azzal határidőre elszámol vezeti a munkáltatói jogok gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, tervezéshez, beszámolókhoz bér- és létszámadatokat szolgáltat engedélyezi, nyilvántartja a munkabér-előlegek kifizetését és annak megtérülését részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában kialakítja és folyamatosan vezeti a leltári nyilvántartást, melyről minden év végén információt szolgáltat a személyi használatba kiadott leltári tárgyak szerszámlapra történő nyilvántartását folyamatosan vezeti, év végén azokat megküldi az IMFK részére megállapítja, beszedi és nyilvántartja az étkezéstérítési díjakat, nyilvántartást vezet a kedvezményezettekről a mindenkori érvényes előírások alapján a személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzi az IMFK felé a rendszeres- és nem rendszeres járandóságokról, valamint a TB ellátásokról adatokat szolgáltat (a rendszeres bérek és a TB ellátás tekintetében a MÁK felé történő továbbítás céljából) folyamatosan vezeti a dolgozóknak juttatott munkaruhák egyedi nyilvántartását előirányzataira a rendeletekben szabályozott módon ellenjegyzett kötelezettségvállalásokat tesz a kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrzi, a számlákat igazolja a különféle bevételek szerződéseit (pl. terembérlet, eszközértékesítés, stb.) az IMFK nevében elkészíti analitikus számlamásolatokkal, elszámolásokkal alátámasztott nyilvántartást vezet a normatív elszámolású támogatások felhasználásáról nyilvántartja és számlamásolatokkal alátámasztja az átvett pénzeszközök, pályázati úton elnyert pénzek elszámolásait közreműködik a sajáthatáskörű és felügyeleti előirányzat módosításokban felelős a kiemelt címek előirányzatainak betartásáért

Az előzőekben felsorolt munkafolyamatok előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért (FEUVE) az intézmény vezetője felelős.

- 83 -

Az IMFK kapcsolódó gazdálkodási feladatai               

beszerzési és szolgáltatási számlák – igazolást követően – érvényesítéséről, ellenjegyzéséről, utalványozásáról, kiegyenlítéséről gondoskodik a költségvetési előirányzatokat, gazdasági eseményeket, a számviteli előírásoknak megfelelően rögzíti tagóvodánkénti bontásban, erről havonta (minden hónapot követő hó 15-ig) írásos információt szolgáltat analitikus nyilvántartásokat vezet teljes körű bérszámfejtést, adó- és TB ügyintézést végez a MÁK programjával számfejti a nem rendszeres járandóságokat, továbbítja a MÁK részére a kinevezéseket és a TB ellátással kapcsolatos bizonylatokat az intézmény megrendelése alapján bonyolítja az étkeztetéssel kapcsolatos megrendeléseket, valamint lerendeléseket igény szerint központi beszerzési feladatokat lát el szükség szerint központi raktári igényeket teljesít a beszerzési előirányzat felhasználását rendszeresen egyezteti az intézménnyel az operatív működéshez szükséges pénzeszközöket – ellátmányt, illetve igény szerint előleget – biztosítja a pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, nyilatkozatokat megteszi az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli a vagyonvédelmi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, megszervezi a leltározás és selejtezés együttes lebonyolítását a felügyeleti előirányzat módosításokról főkönyvi számlánkénti értesítést küld ellátja az egyéb adózási feladatokat

A gazdálkodási feladatoknál felsorolt munkafolyamatok előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért (FEUVE) az IMFK igazgatója felelős. Az intézmény előirányzatának változtatását az IMFK jogosult kezdeményezni az Egyesített Óvoda vezetőjének egyetértésével. Az előirányzatok módosítása az Önkormányzat Képviselőtestülete döntése alapján történik. Az együttműködés során alkalmazandó gyakorlati eljárás rendjét „TÁJÉKOZTATÓ” füzet részletezi, melynek összeállításáért az IMFK vezetője felelős. Budapest, ………év……hó…..nap Egyesített Óvoda részéről ……………………………….. óvodaigazgató

IMFK részéről ……………………………………. igazgató

- 84 -

Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal

Szociális és Köznevelési Osztály ………………………………………….

Pénzügyi Osztály vezetője ………………………………………….

- 85 -