Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda Bp. Dob u Szervezeti és Működési Szabályzata

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102

SZMSZ

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda 1073 Bp. Dob u. 102. Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Intézmény OM azonosítója: 034356 ………………………………. Intézményvezető aláírása Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében:

Szülői szervezet nevében:

…………………………. …………………………………… Név Név Közalkalmazotti Tanács nevében véleményezte

Hatályos: 2016.12.01.

……………………………………………. Név A dokumentum jellege: Nyilvános Verzió szám: Megtalálható: www.csicsergo.lapunk.hu 2/2016 www.erzsebetvaros.hu

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Készült: 2016.11.30. 1073 Budapest Dob u. 102. 3 eredeti példányban

Iktatószám (határozat szám): III/373/2016

1


SZMSZ

Tartalomjegyzék 1.Általános rendelkezések – az SZMSZ hatálya

4. oldal

2. Az intézmény általános jellemzői

7. oldal

3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával rendelkezések 4. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

kapcsolatos 9. oldal 10. oldal

5. Az intézmény működési alapdokumentumai

11. oldal

6. Az óvoda szervezeti rendszere

12. oldal

Az óvoda vezetőségének felépítése Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök A kiadmányozás Az óvoda közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével 7. Az óvoda működésének rendje

13. oldal 17. oldal

A vezetők benntartózkodásának és helyettesítésének rendje 8.A dolgozók munkavégzésére vonatkozó szabályok és a benntartózkodás rendje 9. A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, aki nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 10. A biztonságos működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

29. oldal 31. oldal

11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

35. oldal

12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

40. oldal

13. Az óvodai ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása

43. oldal

14. Az intézmény dolgozóinak feladata megelőzésében, (intézményi óvó-védő előírások)

a

19. oldal 21. oldal 28. oldal

33. oldal 34. oldal

gyermekbalesetek 45. oldal

15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

47. oldal

16. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

47. oldal

17. Nyilvánosság, tájékoztatás a Pedagógiai Programról, a Szervezeti és 49. oldal Működési Szabályzatról és a Házirendről 18. Iratkezelés 51. oldal

2


SZMSZ

19. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok 52. oldal kezelési rendje 20. Adatkezelés 55. oldal 21. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

55. oldal

22. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök

57. oldal

23. A hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása

58. oldal

24. A lobogózás szabályai

58. oldal

25. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

58. oldal

26. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó 59. oldal előírások 27.Egyébrendelkezések 60. oldal Záró rendelkezések

61. oldal

Legitimációs záradék

62. oldal

Mellékletek Adatkezelési Szabályzat Függelékek Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Munkaköri leírás minták

64. oldal 84. oldal 99. oldal

3


SZMSZ

1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Meghatározza az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (vezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ jogszabályi alapja  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (R.)  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet: a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 4


SZMSZ

 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai alapprogramjáról  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

Nevelés

Országos

 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről  370/2011.

(XII.31.)

Korm.

rendelet

a

költségvetési

szervek

belső

kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011.

évi

CXII.

törvény az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról  2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  149/1997.

(IX.10.)

Korm.

rendelet

a

gyámhatóságokról,

valamint

a

gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  Az intézmény hatályos alapító okirata

5


SZMSZ

Az SZMSZ hatálybalépése AZ SZMSZ időbeni hatálya: Jelen SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a nevelőtestület vagy a szülők minősített többséggel erre javaslatot tesznek. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed minden alkalmazottra, óvodahasználóra, valamint a partnerekre, úgy mint:  az intézményvezető, vezető helyettes  a nevelőtestület  a nevelőmunkát segítők  egyéb munkakörben dolgozók  a gyermekek szülei, törvényes képviselői  az óvodába járó gyermekek közössége  az intézménnyel kapcsolatba kerülők Az SZMSZ területi hatálya: o kiterjed az óvoda működési területére és minden olyan helyszínre, ahol a gyermekekkel az óvoda dolgozói részt vesznek o az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra o az óvoda által szervezett- a nevelési program végrehajtásához kapcsolódónevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra Az SZMSZ felülvizsgálata: évente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: óvodavezető Módosítása: az óvodavezető hatásköre Kezdeményezheti:  a nevelőtestület  a közalkalmazotti tanács elnöke,  szülői közösség írásos előterjesztés formában A módosítást indokolhatja:  jogszabályváltozás,  fenntartó által meghatározott feladatváltozás,  érdekegyeztető fórum javaslata.

6


SZMSZ

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt:  a közalkalmazotti tanácsnak,  az óvodai szülői közösségnek. Egy példányát ki kell függeszteni és az első szülői értekezleten tájékoztatni kell róla a szülőket. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezető irodájában, továbbá az intézmény honlapján, és a fenntartó honlapján

2. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény adatai a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján: Az költségvetési szerv megnevezése: Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda Az költségvetési szerv székhelye: 1073 Bp. Dob u. 102. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2006.01.01. Az alapító okirat száma: 3/8-TNY-679077 Kelte: 2016.03.03. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata székhelye: 1073 Budapest Erzsébet körút 6. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat KépviselőTestülete székhelye: 1073 Budapest Erzsébet körút 6. A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata székhelye: 1073 Budapest Erzsébet körút 6. A költségvetési szerv tevékenységei A költségvetési szerv közfeladata: köznevelés, óvodai nevelés, ellátás Államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: köznevelési feladat, óvodai nevelés 7


SZMSZ

Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ellátja a többi gyermekkel együttnevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, (látási, hallási) értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. Alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Az intézmény illetékessége, működési területe: Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja A költségvetési szerv szervezete és működése A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselőtestülete bíz meg határozott időre. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja a Magyarország helyi önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. évi 67.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi. XXXIII. tv. a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. tv. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések A köznevelési intézmény típusa: Óvoda Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelési feladat, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében meghatározottak szerint. Gazdasági feladatokat ellátó szerv megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal székhelye: 1073 Budapest Erzsébet körút 6.

8


SZMSZ

Az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda feladatellátási helyére felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe ingatlan vagyon feletti rendelkezés az ingatlan helyrajzi száma joga vagy a vagyon funkciója, célja használati joga 1073 Budapest 33954 költségvetési szerv vezetője, óvoda Dob u. 102. használati jog

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: Hosszúbélyegző 1db

Körbélyegző 1 db

A bélyegzők az óvoda lemezszekrényében tarthatók. Használhatja: óvodavezető óvodavezető- helyettes óvodatitkár

3. Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek A Polgármesteri Hivatal és az intézmény között létrejött munkamegosztási megállapodás szabályozza a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközöket az alapító, az Erzsébetváros Önkormányzat mindenkori költségvetésében biztosítja. A pénzügyi - gazdasági feladatokat a Budapest VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda Intézménygazdálkodási Csoport látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét külön magállapodás szabályozza. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 11784009-16927856 (OTP Bank Rt.)

9


SZMSZ

4. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a. a pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell megjelentetni. b. az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat, képviselő – testülete adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének véleményét. A megbízás 5 évre szól. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZ-ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok o az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása o a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződéskötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről o az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását o a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá o a munkaköri leírásokat évente legalább egy alkalommal aktualizálni kell Tartós távollét alatti óvodavezetői megbízás Az intézményvezető tartós távollétének időtartamára, valamint az ideiglenesen, vagy tartósan be nem töltött vezetői munkakör esetén – sikertelen pályázat, felmentési idő – a fenntartó dönt az ideiglenes vagy tartós megbízás időtartamáról, jogkörről, a megbízott személyéről az intézményvezetői feladatok ellátására.

10


SZMSZ

5. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: o o o o o o

az Alapító Okirat az óvoda Helyi Pedagógiai Programja az óvoda éves pedagógiai Munkaterve Házirendje jelen SZMSZ továbbképzési program – beiskolázási terv

11


SZMSZ

6. Az óvoda szervezeti rendszere Az óvoda szervezeti felépítése

ÓVODAVEZETŐ

Óvodavezetőhelyettes

óvodatitkár Nevelőmunkát közvetlenül segítő

Önértékelést támogató munkacsoport

Munkaközösség vezetője

N e v el ő t e s t ü l e t Érdekképviselet

Nevelőmunkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztens,dajkák, )

Működést segítő egyéb alkalmazottak (konyhások)

Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a Nemzeti Köznevelési Törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

12


SZMSZ

Az óvodában alkalmazottak köre A fenntartó által engedélyezett alkalmazotti létszám: 33 fő Pedagógusok o 1 fő óvodavezető o 16 fő óvodapedagógus – ebből 1 fő óvodavezető-helyettes o 2 fő fejlesztőpedagógus o 1 fő gyógypedagógus-logopédus A nevelőmunkát közvetlenül segítők: o 1 fő óvodatitkár o 8 fő dajka o 2 fő pedagógiai asszisztens Technikai dolgozók: o 2 fő konyhás

Az óvoda vezetőségének felépítése Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetőségének tagjai:  az óvodavezető  az óvodavezető helyettes  a szakmai munkaközösségek vezetői  önértékelést támogató munkacsoport vezetője Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta, illetve szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A vezetés feladata a szakmai munkaközösségek, teamek, szakmai csoportok tevékenységének támogatása, a működésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

13


SZMSZ

Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Nemzeti Köznevelési Törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős:  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe;  az intézményi szabályzatok elkészítéséért;  az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért  az intézmény képviseletéért;  a nevelőtestület vezetéséért;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért;  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért;  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért;  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;  az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért,  az intézményi számviteli rendért;  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;  a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért;  a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért;  az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért;  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért;  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben;  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért;  a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért;  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;  a pedagógus továbbképzési program, beiskolázási terv elkészítéséért;  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért;  a munkáltatói jogok gyakorlásáért;  a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös

14


SZMSZ

közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért,  a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;  az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért,  az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért;  az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért; Az intézményvezető feladata:  az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;  a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása;  az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása;  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a szülői közösséggel való együttműködés koordinálása  szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között,  az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése,  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása,  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe  a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben,

15


SZMSZ

 az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete, azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,  a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása,  gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás;  kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza);  ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott –feladatokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkörrel rendelkezik. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé:  az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére  a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira Az óvodavezető további feladata a kapcsolattartás koordinálása:  Az Önkormányzattal  Erzsébetvárosi Pedagógiai Szakszolgálattal  Szakértői Bizottságokkal  Gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekkel  Gyermek Egészségügyi Szolgálattal  Szakmai szervezetekkel  A felettes szervekkel, a Szakszervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal  a gyermekek étkezését biztosító konyhával

16


SZMSZ

Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre: o a nevelőmunka munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését o az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében o a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését o a nevelő testület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését o a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből leadott feladat- és hatáskörök a következők: Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat- és hatáskörök a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Különös közzétételi lista-alapdokumentumok b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Teljesítményértékelés (technikai) előkészítés, szakmai ellenőrzés c) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Étkezés nyilvántartás RGY és egyéb kedvezmények nyilvántartása d) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Szakmai innováció, belső továbbképzés Belső továbbképzés dajkáknak e) a gyermek veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

17

Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje

Óv.vez.hely

Óv.vez.hely.

Óvodatitkár Óv.vez.hely.

Szakmai mk. vezetője Óv.vez.hely.


SZMSZ

HH, HHH, veszélyeztetett gyerekek nyilvántartása Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal f) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Munkaidő nyilvántartás (jelenléti ívek) Szabadság nyilvántartás, táppénz jelentés

Gyermekvédelmi koordinátor Gyermekvédelmi koordinátor

Óv.vez.hely Óv.vez.hely

g) gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Ellátmány felvétel, elszámolás, banki befizetés, óvodatitkár (étkezés) A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat- és hatáskörök a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Programmódosítás team vezető b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Feladatellátási terv előkészítése, emlékeztetők elkészítése c) a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Technikai dolgozók értekezletének koordinálása d) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Önértékelés előkészítése, technikai dolgozók értékelésének előkészítése

Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje

Szakmai munk.vez.

Óv.vez.hely.

Óv.vez.hely.

Óv.vez.hely.

e) a pedagógus igazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök KIR üzenetkezelő figyelése Óvodatitkár Ped. ig. érvényesítésének előkészítése Óv. Vez.hely.

18


SZMSZ

Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak:

A kiadmányozás területe, esetei Intézményvezető teljes feladat- és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZ-ben meghatározott esetekben történhet más személy által

A kiadmányozással érintett személy

Intézményvezető-helyettes

SZMSZ-ben meghatározott személyek (Intézményvezető-helyettes)

Az óvodavezető helyettes feladatai A vezető munkáját óvodavezető helyettes segíti. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. A vezető távollétében teljes jogkörrel (kivéve munkáltatói jogkör) és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utaltak kivételével az óvodavezető közvetlen munkatársaként részt vesz az óvoda irányításában, működtetésében. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában:     

a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítésében a szakmai munkaközösség működésének segítésében az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésben való közreműködésében a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosításában a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezésében 19


SZMSZ

Az óvodavezető helyettes felelős:         

a házi továbbképzések megszervezéséért a szülői közösség működésének segítéséért az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért a helyettesítési beosztás elkészítéséért a belső és külső továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért a szülői munkaközösség működésének segítéséért részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben közvetlenül szervezi, irányítja, ellenőrzi a dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkáját

Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége - figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. A szakmai munkaközösség vezető A szakmai munkaközösség vezetők megbízásának elvei: ▪ legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység ▪ a nevelőtestület által elismert tekintély ▪ a továbbképzéseken való, aktív részvétel ▪ jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen ▪ az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Feladatai:  az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása és ellenőrzése  a munkaközösség éves munkatervének, majd értékelésének elkészítése  a pedagógusok belső továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése  gyakornok szakmai segítése  segítségadás a tervező munkában  a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerekről, innovatív tevékenységekről, esetenként beszámol a munkaközösség foglalkozásain  a szakmai délelőttök irányítója és értékelője  részt vesz a pedagógiai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok önértékelésében

20


SZMSZ

Önértékelést támogató munkacsoport vezetője:  a munkacsoport vezetését az óvodavezető megbízása alapján végzi  koordinálja, irányítja az önértékeléshez kapcsolódó feladatokat  az óvoda öt éves önértékelési programjának és az éves önértékelési tervnek elkészítésében felelősen vesz részt az önértékelési csoport segítségével

Az óvoda közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével Az óvodaközösség Az óvodaközösséget az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Az óvodaközösség tagjainak érdekeit, jogosítványait az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesítik. Az óvodai közalkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési Törvény) az ehhez kapcsolódó rendeletek, és az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a technikai dolgozók együttműködését. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján legalább két alkalommal, illetve szükség szerint. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg:  Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.  Véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell.  Döntési (egyetértési) jog illeti meg az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásakor, illetve módosításakor. E testületi jogkör esetén nyilvános szavazással, egyszerű többséggel dönt. 21


SZMSZ

Az alkalmazottak munkarendjét nevelési évenként az óvoda munkaterve tartalmazza. A munkakörükkel kapcsolatos feladatok ellátásában irányadó a munkaköri leírás, az óvodavezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízásuk. A pedagógiai asszisztensek, dajkák és technikai dolgozók a munkájukat érintő kérdések megbeszélésére havi egy alkalommal, illetve az óvoda működését biztosító aktuális feladatokhoz kapcsolódó időpontokban a vezető és a helyettes kezdeményezésével megbeszélést tartanak a munkájukat érintő kérdések megbeszélésére, a véleménycserére, javaslatok tételére. A nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő és nem pedagógus közalkalmazottak: Az óvodatitkár, az óvodai dajkák, valamint a pedagógiai asszisztensek alkotják. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. A pedagógusok, a pedagógiai asszisztensekkel, a csoportjukban és a műszakjukban emeletenként dolgozó dajkákkal havonta egyeztetnek, amennyiben szükséges az aktuális feladatokról, eseményekről heti egyeztetést tartanak. Az óvodatitkár az óvodavezető közvetlen munkatársa, munkáját a vezető irányítása és ellenőrzése mellett végzi. Az óvodavezető az óvodatitkár egyeztetése napi rendszerességgel történik. Az óvodatitkár önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. A megbeszélésekről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyv, más esetben, ha indokolt emlékeztető feljegyzés készül. A kapcsolattartás formái között az e-mail rendszer működtetése is jelen van.

A nevelők közössége A nevelőtestület tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása  a Házirend és módosításának elfogadása  az óvoda éves munkatervének elfogadása  a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása  a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzése, értékelése, o beszámolók elfogadása

22


SZMSZ

 az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő, szakmai vélemény kialakítása  jogszabályban meghatározott más ügyek  a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  a véleménynyilvánítás joga kiterjed az egyes pedagógusok külön megbízásaira, az óvodavezető helyettes megbízására, illetve a megbízás visszavonására is  a nevelőtestület a feladatkörébe tartózó ügyek elkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre, vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre (kivétel ez alól a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadása)  a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról A nevelőtestület átruházza a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogai közül a szakmai munkaközösségre az alábbi jogokat: o a nevelési, fejlesztési irány kijelölése o az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetőleg a költségvetésben, szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát A szakmai munkaközösség írásbeli beszámolót készít az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről az éves munkatervben meghatározottak szerint. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során a munkatervben ütemezett és rendkívüli értekezleteket tart:  nevelési év nyitóértekezlete,  nevelési év félévi értekezlete  nevelési év záróértekezlete  egyéb a munkaterv szerinti, vagy rendkívüli értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az óvoda vezetője, vezetősége, valamint a Közalkalmazotti Tanács ezt indokoltnak tartja. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti, amit az értekezletet követő három napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet készítőn kívül a vezető és a hitelesítő is aláírja. A jelenléti ívet minden esetben hozzá kell csatolni.

23


SZMSZ

A nevelőtestület és a vezetőség kapcsolattartása: A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével, a megbízott pedagógusvezetők és választott képviselők útján valósul meg. A pedagógusok véleményeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőséggel és a szülői szervezettel. Intézményünkben a kapcsolattartás és információ áramlás: szóbeli:  a vezetőség ülései  különböző értekezletek  megbeszélések digitális: pl.  e-mail üzenetek,  értesítések,  emlékeztetők  tájékoztatók papíralapú: pl.  faliújság üzenetek,  emlékeztetők formában történik. A fórumok, értekezletek időpontjait, az óvodai munkaterv tartalmazza. A vezetőség az aktuális feladatokról a hirdető táblán, valamint írásbeli tájékoztatón, digitális üzeneten keresztül értesíti a pedagógusokat. Az óvodavezetés tagjai kötelesek:  az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni a vezetőség felé Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Óvodánkban az azonos szakmai profilra munkaközösségek, teamek alakulnak, melyek meghatározzák belső működésüket, munkatervet, beszámolót készítenek. Feladatuk, kapcsolattartásuk az éves munkaterv részét képezi. Munkatervüket az óvoda Pedagógiai Programjával összhangban alakítják ki. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. 24


SZMSZ

Az óvodai szakmai munkaközösségi programok célja, hogy az óvodapedagógusok jobban megismerjék egymás munkáját, az egyéb továbbképzéseken megszerzett ismereteket, módszereket, innovatív eljárásokat megmutassák, kipróbálásra ajánlják, színvonalas, pezsgő szakmai életet teremtsenek, ahol mindenki saját egyéniségének megfelelően munkálkodhat. A munkaközösség(ek) támogatásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósulásának ellenőrzése, értékelése. A belső továbbképzések szervezésében, a tudásmegosztásban szervező, irányító a szerepük. Évenként azonos témában a munkaközösség munkatervében határozza meg a munkaközösségi foglalkozások számát, idejét. A munkacsoportok (pl. szakmai munkaközösség és önértékelést támogató csoport)közötti együttműködés aktuális ütemezése az éves munkatervben kerül meghatározásra. Közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai A Közalkalmazotti tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. A Közalkalmazotti Tanácsnak - együttdöntési - véleményezési - tájékoztatás kérési joga van A Munkáltató döntése előtt a Közalkalmazotti Tanáccsal véleményezteti: o a munkáltató belső szabályzatának tervezetét (SZMSZ) o a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét o a képzéssel összefüggő terveket o a munkarend kialakítását o az éves szabadságolási tervet A Közalkalmazotti Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli!

A szülői közösség A szülők az óvodában a jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézményt működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az óvodában, a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelőmunka segítésére, valamint az óvodahasználók érdekeinek jogképviseletére szülői közösség működik, mely érdekegyeztető szerv. Az óvodai csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják.

25


SZMSZ

Minden csoportban külön szülői közösség működik. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a csoportok szülői értekezletein választják meg (csoportonként 2 fő). A csoportok szülői közösség kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a csoportban választott elnök segítségével juttatják el az óvoda vezetőjéhez. Az elnökkel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes a kapcsolattartó. A csoportok szülői közösségével a pedagógus tartja a kapcsolatot. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői közösség vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői közösséggel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői közösség kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői közösséget arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői közösség véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői közösség képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői közösség számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői közösség működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői közösség működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői közösség számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői közösség élhessen: a) a vélemény nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. A szülői közösség vezetőjének feladata A szülői közösség vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

26


SZMSZ

A kapcsolattartás formái A szülői közösség és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői közösség vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorlásához szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői közösség képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői közösség ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői közösség jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői közösség jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői közösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői közösség által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. - on-line csatornák, pl. e-mail útján emlékeztetők, egyeztetések A pedagógusok és a gyermekek – szülőkkel való kapcsolattartás, tájékoztatás A gyermek szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak tájékoztatni kell. A fejlődés nyomon követése dokumentációba a szülő évente legalább kétszer betekinthet, arról másolatot kérhet, aláírásával igazolja a tájékoztatást. A gyermekről szóló tájékoztatás és a gyermek szüleivel való kapcsolattartás egyéb formái:  egyéni fogadó órák,  egyéni beszélgetések,  esetmegbeszélés,  családlátogatások  szülői értekezletek  rendezvények, programok  nyílt napok A szülőket az óvoda egészének életéről, az óvoda munkatervéről, az aktuális feladatokról tájékoztatja:  az óvodavezető A csoportokban folyó pedagógiai munkáról, a csoportok sajátosságairól aktualitásokról:  a csoportban dolgozó óvodapedagógusok A szülői értekezletek időpontjait az óvodai munkaterv tartalmazza!

27


SZMSZ

7. Az óvoda működésének rendje A gyermekek fogadása A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év éves rendje a mindenkori éves munkatervben kerül meghatározásra. Nyitvatartási idő: heti nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 5 napos munkarendben, napi nyitva tartás: reggel 6-tól, du. 18 óráig, mely idő alatt óvodapedagógus felügyelete biztosított. Ügyeleti rend: reggel 6-7., ill. du. 17.30 -18, pénteken 17.00-18.00 óra között.  Az ügyelet alatt is pedagógus felügyelete biztosított, egy csoportban, összevonással.  Az ügyeleti rend és beosztás 2 hetente változik, melyről a tájékoztatás az óvoda recepcióján kitett táblán található. Működéshez kapcsolódó szabályok:  Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező 4 dajka és az ügyeletes óvónő nyitja.  Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a fenntartó tájékoztatása után az óvoda vezetője engedélyezi.  A zárva tartásokról, a nevelés nélküli munkanapokról az óvoda köteles tájékoztatást adni a szülőknek az első szülői értekezleten, valamint az óvoda honlapján is közzé kell tenni a tájékoztatást.  Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, melyről a szülőket lekésőbb február 15-ig a hirdető táblán értesítjük, ezzel egyidejűleg az óvoda honlapján is közzé tesszük a zárás időpontját, valamint az ügyeletet biztosító óvoda nevét, az ügyelet kérésének határidejét, helyét. Télen, a fenntartó döntése alapján (karácsony és újév között) az intézmény zárva tarthat, mely idő alatt ügyeletes óvoda működik. Az ügyeletről a tájékoztatás a nyári zárás tájékoztatásával azonos eljárásrenddel működik.  A zárás előtt 30 nappal összegezzük a gyermekek ügyeleti elhelyezésére vonatkozó igényeket, a szülőket a gyermeket fogadó óvodáról tájékoztatjuk.  Az óvoda egy nevelési évben 5 nevelés nélküli munkanapot tart, melyről a szülőt legalább 7 nappal korábban értesíti, tájékoztatja az ügyelet kérés lehetőségéről, az ügyeletet biztosító óvodáról. A nevelés nélküli munkanapok időpontja és felhasználásának módja az éves munkatervben kerül meghatározásra.  A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején, amennyiben a csoportlétszámok jelentősen csökkennek, a csoportokat összevonjuk.  Az összevont csoportoknál szempont, hogy a létszámuk ne haladja meg 25 főt.  Összevont csoporttal működünk június 15. és augusztus 31. között is.

28


SZMSZ

 A fenntartói előírás szerinti nyári záráskor, ügyintézés céljából ügyeletet tartunk a fenntartó által meghatározott időpontban, melyet az óvodavezető, és az óvodavezető helyettes lát el. Az óvoda köteles tájékoztatást adni:  nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,  zárva tartásának téli időpontjáról – amennyiben a fenntartó így rendelkezett -október 31-ig  a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. Részletesen az óvoda házirendje és éves munkaterve tartalmazza. Az óvodai felvétel, átvétel rendje, az elhelyezés megszűnése 

Az óvodai felvétel, átvétel rendjét, az elhelyezés megszűnését részletesen a Házirend tartalmazza. Mulasztások igazolása  A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. Nevelési időben szervezett intézményen kívüli tevékenységekkel, foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok: Szülők tájékoztatása:  A csoport faliújságján keresztül, mikor, hova milyen közlekedési eszközzel, és esetleges költség vonzata  A szülők az első szülői értekezleten aláírásukkal adják beleegyezésüket az óvodán kívüli tevékenységekben való részvételhez Intézményvezető tájékoztatása  Előzetesen szóban, majd írásban – időpont, helyszín, közlekedés, indulás, érkezés, gyermekek létszáma, kísérők neve, elérhetősége Nevelési időn túli, az intézményen kívüli tevékenységekkel kapcsolatos szabályok  Kezdeményezése: a gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli tevékenységek, foglalkozások.  Részvétel: a nevelési időn túli tevékenységek, (pl. kirándulás, egyéb óvodán kívüli program) hirdetmény formájába jelennek meg a csoportok faliújságján. A jelentkezés, az igénybevétel önkéntes.

A vezetők benntartózkodásának és helyettesítésének rendje Az óvodavezetőnek, helyettesének vagy a vezetés valamely tagjának a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető benntartózkodásának rendje: A vezetői feladatok ellátása, a teljes nyitvatartási idő alatt a vezető és helyettesének feladata. Az intézményben való tartózkodásuk rendjét az éves munkarend határozza meg.

29


SZMSZ

Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ennek érdekében a vezetők óvodában való tartózkodásának rendje a következő: Vezetői beosztás

Az intézményben való tartózkodás rendje

Intézményvezető

Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óraszáma: 8 óra

Intézményvezető-helyettes

Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óraszáma: 24 óra

 Az óvodavezetőnek, vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. Együttes hiányzásuk esetében a vezetők közötti helyettesítés rend szerint, vagy az intézményvezető által írásban felkért pedagógus jogosult a vezetői feladatok ellátására.  Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl.: külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető-helyettes gyakorolja.  Amennyiben mindketten akadályoztatva vannak, az átmeneti helyettesítésre az intézmény vezetésében részt vevő óvodapedagógus jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Intézkedések jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást az óvodapedagógusok tudomására kell hozni.  A vezető beérkezéséig, illetve távozása után a reggeli és délutáni ügyeleti időben a vezető helyettesének ellátását a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok végzik. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek a két hétnél hosszabb időtartam minősül. A megbízás a fenntartó értesítése mellett, annak jóváhagyásával történik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok: A helyettesek a helyettesített személlyel, megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírás, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasítás tartalmazza. Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az intézmény szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az intézmény partnerközpontú szemléletére. Intézkedésükről az óvodavezetőt tájékoztatniuk kell.

30


SZMSZ

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: o vezetői, o vezető-helyettesi feladatokat ellássák. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell óvodavezető

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) óvodavezető-helyettes

Zselinszky Tibor Lászlóné

Dr. Bots Andrásné

óvodavezető-helyettes

1. munkaközösség-vezető - Rózsa Zsuzsanna

Dr. Bots Andrásné

2. óvodapedagógus - Szemesné Pirbus Mária 3. Vásárhelyi Mária-óvodapedagógus

8. A dolgozók munkavégzésére benntartózkodás rendje

vonatkozó

szabályok

és

a

Az intézmény alkalmazottainak munkarendje, munkaköri leírása ( A munkaköri leírás minták jelen SZMSZ 2. számú függeléke ) Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból - a jelen SZMSZ-hez függelékként csatolásra. Munkarend: Pedagógusok Munkaidő: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 32 óra Délelőtt: 7.00-13.30, pénteken: 7.00-13.00 Délután: 11.00-17.30, pénteken:11.00-17.00 (Ügyeleti beosztás évente változó) Pedagógiai asszisztensek: Munkaidő: heti 40 óra Állandó délelőtti kezdéssel: 8.00-16.00 Dajkák: Munkaidő: heti 40 óra Délelőtt: 6.00-14.00 Délután: 10.00-18.00

31


SZMSZ

Óvodatitkár: Munkaidő: heti 40 óra Állandó délelőtti kezdéssel: 8.00-16.00 Konyhások: Munkaidő: heti 40 óra 8.30-16.30 A dolgozók munkavégzésére vonatkozó szabályok és a benntartózkodás rendje  A munkavégzés az érvényben lévő törvényi szabályozások és a munkaszerződésben, kinevezési okmányokban, vagy a munkaköri leírásban leírtak szerint történik.  A munkahelyen minden dolgozónak, a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie, munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse.  Kötelező óráinak letelte után az aznap használt eszközeit, felszereléseit a szertári rendnek megfelelően kell elhelyeznie.  Az intézmény belső szabályozásainak megfelelő feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, családokkal történő programok stb.) a pedagógus, a kötelező óráinak letöltése után, a 40 órás munkaidejének terhére, illetve pihenőnapon is berendelhető.  A szabadságot, a szabadságolási terv alapján az óvodavezető, az óvodavezető helyettessel egyeztetve engedélyezi.  A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást és annak okát lehetőség szerint egy nappalkorábban, de legkésőbb az adott munkanapon, reggel 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, annak érdekében, hogy a helyettesítés megszervezése megtörténhessen.  Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben, az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettesi engedélyével hagyhatják el az intézményt.  A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Egyéb tekintetben az Mt., a Kjt, az NKt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat az irányadó.

A munkaközi szünet kiadásának szabályai:  a munkavégzés megszakításával kell kiadni  a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik  a munkaidő nyilvántartásban el kell különíteni a munkaközi szünet időtartamát.

32


SZMSZ

A munkaközi szünetek:  étkezés  egészségügyi szünetek: a munkavállalók számára a munkaközi szüneteken kívül is biztosítani kell a munka egészségügyi szempontból történő megszakításának lehetőségét, A munkaközi szünet abban az esetben adható ki, ha a gyermekekkel óvodapedagógussal által történő foglakozás biztosított.

9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, óvodaszék stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

33


SZMSZ

10. A biztonságos működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem állók az intézménybe lépésükkor tájékoztatják az óvodavezetőt látogatásuk okáról és igazolják személyi azonosságukat. Az óvoda a nyári zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda fenntartója határozza meg, és az óvodavezető hozza a szülők, az alkalmazotti közösség és a társintézmények tudomására. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az Alapító Okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért - az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve, az óvoda által megszervezett könyv- és játékvásár). A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, óvodai ünnepélyek, szülői értekezletek, fogadó óra). Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvoda helységeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, politikai célú tevékenységet nem folytathat. Az intézményen belül szeszesital, dohánytermék fogyasztása és árusítása tilos! (A vonatkozó szabályozás megtalálható az óvoda házirendjében.) A gyermekek kísérésével, az óvodai felvétellel, elhelyezéssel, a rendszeres óvodába járás alóli felmentéssel, az óvodai elhelyezés megszűnésével, a gyermekek távolmaradásával és annak igazolásával kapcsolatos szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. Az óvodával jogviszonyban nem állók köre: - logopédus - gyermekorvos, védőnő - szolgáltatást nyújtó képviselő (egyház, stb.) - szakmai és szakszolgálati képviselő - fenntartó képviselője, stb

34


SZMSZ

11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja  A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja:  az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása,  majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése,  a pedagógiai munka hatékonyságának növelése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények  fogja át a pedagógiai munka egészét,  segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,  a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,  a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,  biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkavégzést,  támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:  az óvodavezető,  az óvodavezető helyettese,  a munkaközösség vezető,  külső szakértő  önértékelést támogató csoport kijelölt tagja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái  szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás,  értekezlet,  csoportlátogatás, tematikus vizsgálatok,  speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok,  az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérési eredmények elemzése,  a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.

35


SZMSZ

Az óvodavezetői ellenőrzés Folyamatosan ellenőrzi az óvodában folyó pedagógiai munkát, időszakosan az egyéb munkákat. Az ellenőrzésekről, azok ütemezéséről az éves munkaterv részeként ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés  területeit,  módszerét,  ütemezését. Az ellenőrzés területei  Az óvodai nevelőmunka tervezése, szervezése, a feladatok megvalósulása,  A gyermekvédelmi feladatok ellátása,  Ünnepélyek, szülői értekezletek megtartása,  Dokumentumok ellenőrzése Az óvodavezető az ellenőrzésekbe esetenként bevonhatja helyettesét, vagy – a tevékenységi körében – illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. Óvodavezető-helyettes ellenőrzési jogosultsága 

Időszakosan, esetenként, a vezető megbízása alapján, önállóan is ellenőrizheti az óvodában folyó pedagógiai munkát.

Szakmai munkaközösség vezető ellenőrzési jogosultsága  Az óvodavezető esetenként bevonja az ellenőrzésbe a - tevékenységi körében illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. Rendkívüli ellenőrzés  Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az óvodavezető helyettes,  a Szakmai munkaközösség,  a Szülői Közösség. Az ellenőrzés az ellenőrző fél tudtával történik. Az ellenőrzés alatt szerzett tapasztalatokat az érintett óvodapedagógussal minden esetben ismertetni kell. A megbeszélésbe a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében, esetenként be kell vonni a csoportban dolgozó másik óvodapedagógust is. A pedagógiai munka értékelésének eredményét az éves beszámolóban, a nevelési év záró értekezletén a munkatársak tudomására kell hozni.

36


SZMSZ

Az intézményi átfogó önértékelést az óvoda önértékelési programja, valamint az éves önértékelési terv tartalmazza, kiterjed a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelésére, valamint tartalmazza:  érintettek körét  eljárásrendeket  módszereket  ütemezést A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés Odaítélésének szempontjából figyelembe kell venni a teljesítményértékelés eredményeit, és előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben kereset kiegészítésben részesült, feltéve, ha a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. Szempontok: -

kiemelkedő nevelőmunka, harmonikus kapcsolattartás a szülőkkel

-

rendszeres részvétel a kerületi pedagógusok továbbképzésében, bemutató foglalkozások tartása

-

kerületi szintű feladatok ellátása (pl. területgondozó)

-

módszertani továbbképzéseken való részvétel

-

óvodán kívüli szabadidős tevékenység szervezése, lebonyolítása

-

nevelési program felülvizsgálatában, korrigálásában való részvétel

-

fejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programokban való részvétel

-

publikálás szakmai folyóiratokban, előadások tartása

-

a szociálisan hátrányos helyzetű családok gondozása

-

hatékony gyermekvédelmi prevenciós munka koordinálása

-

kapcsolattartás a kerületi óvodák óvodapedagógusaival

-

együttműködés a kerületi és a kerületen kívüli társintézményekkel  (pl. esetenként a gyermekek fejlődésének nyomon követése)

-

részt vesz az óvoda dokumentumainak elkészítésében

A minőségi munkát végző pedagógusok részére az Önkormányzat 516/2011.(V.31) sz. testületi határozatban kerületi minőségi bérpótlék odaítélését teszi lehetővé. Az erzsébetvárosi közoktatási intézményekben a kiemelt munkavégzésért munkáltatói döntés alapján járó illetménykiegészítés megállapításainak elvei: Kerületi kiemelt munkavégzésért illetménykiegészítésben részesíthető

munkáltatói döntés azon, Erzsébetváros 37

alapján járó Önkormányzata

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102 fenntartásában működő foglalkoztatott, aki:

SZMSZ

közoktatási

intézményben

- legalább két éve határozatlan időre közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik

pedagógus szóló,

teljes

munkakörben munkaidejű

- az intézmény pedagógus értékelési rendszerében kimagasló minősítést ért el - a 3. pontban meghatározott kritériumok közül legalább tíz pontban foglaltak szerint kiemelt munkavégzési programot készít A kerületi kiemelt munkavégzésért munkáltatói döntés alapján járó illetménykiegészítés megítélésének eljárási módja: - intézményi éves munkaterv alapján elkészített kiemelt munkavégzési program benyújtása az intézményvezetőhöz minden év október 15-ig 

kiemelt munkavégzési program intézményvezetői elbírálása



munkáltatói döntés minden év október 31-ig



a kiemelt munkavégzési program teljesítéséről elkészített értékelő beszámoló benyújtása az intézményvezetőkhöz nevelési - vagy tanév végén június 30-ig

- beszámoló leadásának elmaradása esetén újabb kiemelt munkavégzési program egy évig nem nyújtható be - intézményvezető esetében az intézményi munkaterv elkészítése 

a munkatervben foglaltak végrehajtása



egyéb munkáltatói döntés



intézményi elkészítése

nevelési-,

tanévvégi

beszámoló

Kritériumok a kiemelt munkavégzési program teljesítéséhez -

Részt vesz hálózati tanulásban, kerületi pedagógusok képzésében, továbbképzésében (bemutató foglalkozások, előadások tartása, oktatási segédeszközök készítése, használata a nevelési - oktatási folyamatban, nyílt napokon való részvétel, stb.)

-

Kerületi innováció kezdeményezése, innovációban való aktív részvétel, az intézmények szervezeti és szakmai fejlődésének elősegítése

-

Szakmai korreferátum, publikáció, elemzés készítése

38


SZMSZ

-

Önképzés, továbbképzéseken való részvétel, az elsajátított ismeretek beépítése a napi szakmai, pedagógiai tevékenységbe, a tapasztalatok, ismeretek megosztása a kollégákkal.

-

Eredmények elérése a tehetséggondozás, tehetségazonosítás, hálózatépítés területén

-

Hatékonyság a gyermekvédelmi munkában, a hozzáadott pedagógiai értékek vonatkozásában

-

Felzárkóztatás végzése (ha a pedagógus ezt a feladatot nem kötelező óraszámban, vagy túlóra díjazásával látja el) hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése, családok gondozása

-

Hatékonyság a gyermekek, tanulók szocializációs folyamatának

segítésében

 Gyermekek, tanulók személyiségfejlesztésében elért kimagasló eredmények  és a tapasztalatok átadása -

Közreműködés a kerületi szintű szakmai lebonyolításában, ezeken való részvételben

-

Közreműködés a kerületi szintű szakmai pályázatok megírásában, illetve azok megvalósításában

-

Programok (színház-, mozi-, múzeum-, hangverseny megszervezésében, gyermekek, tanulók kísérése

-

Közreműködés a kerületi szintű sportrendezvények, kirándulások, versenyek szervezésében, lebonyolításában

-

Kerületi szakmai munkaközösségek munkájában aktív részvétel, programok szervezése, végrehajtása

-

A kerület pedagógusai által is használható tanmenetek, nevelési és tanóratervek, tanítási anyagok, programok, segédeszközök készítésében való részvétel, azok közzététele, tapasztalatok átadása

-

Országos, fővárosi, kerületi tantárgyi, kulturális és sport versenyekre történő eredményes felkészítés (iskolák vonatkozásában)

-

Kerületi felmérések, mérések készítése, feladatlapok javítása, értékelése, iskolák vonatkozásában javaslatok kidolgozása

-

Óvoda - iskola átmenet elősegítése, hatékony együttműködés a munkatársakkal, családokkal, a gyermekek és tanulók Erzsébetváros intézményeiben történő maradásáért

-

Rendszeres szakmai kapcsolattartás kerületi és kerületen kívüli társintézményekkel, tapasztalatok átadása

-

Természetes és beépített környezet védelmében való aktív részvétel 39

rendezvények

stb.)

szervezésében,

látogatásának


SZMSZ

-

A heti 40 órás munkaidőn túli feladatvállalás intézményi, kerületi szintű programok szervezésében, végrehajtásában

-

Kulturális rendezvényeken való feladatvállalás

-

Önkormányzat által kijelölt egyéb, a Közoktatási Törvényben nem rögzített feladatok megvalósításában való közreműködés

-

Kerületi pedagógiai, kulturális tevékenységek menedzselése

-

Országos, fővárosi rendezvények szervezése, lebonyolítása

-

Országos és fővárosi kiállításokon, konferenciákon, szakmai fórumokon való részvétel

-

Kerületi tehetséghálózat kiépítése, továbbfejlesztése, működésben való aktív részvétel

-

Nevelést - oktatást segítő, eredményeket bemutató kiadványok készítése (pl. CD, DVD, fotóalbum, könyv)

-

Lokálpatriotizmust erősítő tevékenység az intézményekben kerületi szintű programokon a társadalmi kapcsolattartás legkülönbözőbb formáiban

12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel  A VII. ker. Önkormányzat vezetésével és a Humánszolgáltató Iroda munkatársaival az óvodavezető tart kapcsolatot.  Az óvoda gazdálkodásával kapcsolatban Erzsébetváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda Intézménygazdálkodási Csoport munkatársaival az óvodavezető, óvodavezető-helyettes és az óvodatitkát tartja a kapcsolatot.  A Fővárosi Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézményével az óvodavezető egyeztet és összehangolja az együttműködést a pedagógusok és a Szakszolgálat munkatársai között.  Az óvoda együttműködik az Országos Beszédvizsgáló és Beszédjavító Intézettel és a Szakérzői Bizottságokkal. Kapcsolattartó az óvodavezető.  Bölcsőde: a kölcsönös kapcsolattartás módja az éves munkatervben található. Kapcsolattartó az óvodavezető.

40

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102  

   

SZMSZ

Iskola: a látogatások, a tapasztalatcserék, az iskolák megnevezésével az éves munkatervben találhatók A VII. ker. Humánszolgáltató Irodával, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központtal és a Hetedhét Gyermekjóléti Központtal együttműködve a gyermekvédelmi felelős igyekszik a családok gondjain segíteni. Ő koordinálja az óvodapedagógusok ilyen irányú munkáját, gyűjti a családokkal kapcsolatos jelzéseket. A Gyermekjóléti Szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: A gyermekvédelmi felelős rendszeresen tájékoztatja a szolgálat munkatársait a problémás esetekről. Igény szerint esetmegbeszélés - az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére – előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - A Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézménybe való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget A VII. ker. Pedagógus Szakszervezettel az óvoda szakszervezeti megbízottja tartja fenn a párbeszédet Társóvodákkal a szakmai kapcsolatot az óvoda vezetése tartja. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodni kell arról, hogy az óvodába járó gyerekek évente legalább egyszer fogászati, szemészeti, általános szűrővizsgálaton vegyenek részt. Kapcsolattartó az óvodavezető

Az intézmény külső kapcsolatai Az intézményi kapcsolat típusa Fenntartó:

Az érintett szerv neve, a kapcsolattartás formája, módja Humánszolgáltató Iroda 1073 Budapest, Garay u. 5. Értekezlet, egyeztető megbeszélés, beszámoló, tájékoztatás Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Értekezlet, egyeztető megbeszélés, beszámoló, tájékoztatás Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda Intézménygazdálkodási csoport 1076 Budapest, Erzsébet krt. 6. Értekezlet, beszámoló, tájékoztatás, napi kapcsolat az intézményi gazdálkodást érintő kérdésekben

41


SZMSZ

Oktatási, nevelési intézmény: Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola Baross Gábor Általános Iskola Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola Rendezvényeken való részvétel, közös rendezvények szervezése – Dobszerda, Kertészkedd programok Tájékoztató az iskolába menők szüleinek, nyílt napok Bischitz Johanna Integrált Szolgáltató Központ Bölcsődék Értekezlet, tájékoztatás, megbeszélés, nyílt nap Kerületi óvodák Rendezvényeken való részvétel, rendezvények szervezése, szakmai napok, konzultációk Pedagógiai Szakszolgálat

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 10. Vizsgálat, esetmegbeszélés, tájékoztatás, megbeszélés

Gyermekjóléti szolgálat Családsegítő Szolgálat

Hetedhét Gyermekjóléti Központ Esetmegbeszélés, konferencia, értekezlet, tájékoztatás, napi egyeztetés, ha szükséges Családsegítő Szolgálat Esetmegbeszélés, konferencia, tájékoztatás Fővárosi Szakértői Bizottságok Beutalás-vizsgálat, szakmai egyeztetés, esetmegbeszélés Védőnői Szolgálat Gyermekorvos, fogorvos Esetmegbeszélés, tájékoztatás, vizsgálat Job-med Foglalkozásegészségügyi Szolgáltató Bt. Budapest, Dózsa György út Megbeszélés, vizsgálat, tanácsadás

Gyámügyi hivatal Szakértői Bizottság Egészségügyi szolgáltató

Egyház Pedagógiai Szolgáltatás

A kerületi Egyházak képviselőinek igénye szerint Megbeszélés, tájékoztatás, hitoktatás biztosítása Szakmai Pedagógiai Oktatási Központ Továbbképzés, tájékoztatás, szaktanácsadás

42


SZMSZ

13. Az óvodai ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása  



Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja, valamint az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület a munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenkénti ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Hagyományápolás  A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése - növelése  A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:  ünnepségek, rendezvények  egyéb kulturális versenyek  egyéb sport versenyek  egyéb eszközök (pl. kiadványok, újságok stb.)

Az intézmény hagyományai érintik:  a gyermekeket  a felnőtt dolgozókat  a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával: logó A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az alkalmazottakkal, az óvodával kapcsolatos hagyományok:  gyermeknap  közös ünnepség  családi nap A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményi szinten történnek.

43


SZMSZ

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő alkalmakkor:  évzáró  anyák napja A gyermeki élet hagyományos ünnepei:  Mikulás  Karácsony  Farsang  Húsvét  Föld napja  Gyermeknap  Évzáró Megünneplése az éves munkatervben foglaltak alapján történik. Szervezésük a munkatervben meghatározottak alapján történik. Csoporton belüli ünnepléssel történik a gyermekek születés, illetve névnapja. Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv és a csoportok éves tervezése alapján történik. Ünnep tartalma Családi Nap -az óvoda születésnapja Őszi hagyományos kirándulások Adventi időszak hagyományai foglalkozások, gyertyagyújtás) Mikulás ünnepség Bábelőadás a gyerekeknek

Formája óvodai Az óvoda és a Szülői Közösség közös szervezésében csoportos (kézműves csoportos csoportos és óvodai szülők számára nyitott

Karácsonyi meglepetés óvodai Óvodapedagógusok meseelőadása szülők számára nyitott Farsangi télbúcsúztatás, játékos versengések, zenés csoportos és óvodai műsor szülők számára nyitott Március 15. – Nemzeti ünnep csoportos Húsvéti műhelymunkák – a természet újjászületésének óvodai ünneplése, csoportok közötti együttműködés, közös barkácsolás A víz világnapja – vizes játékok szervezése, a vízzel csoportos való takarékoskodás kiemelése

44


SZMSZ

FÖLD NAPJA - virágosládák beültetése - csoportok konyhakertjének ápolása- veteményezés - ,,nagytakarítás” az udvaron - játékok az ÖKO szemlélet jegyében

óvodai és csoportos

Anyák napja - az édesanyák, nagymamák köszöntése csoportonként

csoportos szülőkkel közösen

Gyermeknap - játékos programok, műsor, meglepetés a gyerekeknek

óvodai

Évzárók a csoportokban – iskolába menő gyerekek búcsúztatása, közös ünneplés

csoportos szülők számára nyitott

Egyéb csoport hagyományok a csoportok egyéni terve szerint a szülőkkel együttműködve     

Születésnapok megünneplése Állatkerti látogatások Bábszínházi, színházi látogatás Őszi, tavaszi kirándulások Kulturális programok

14. Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbalesetek megelőzésében Intézményi óvó - védő előírások Az óvodavezető felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltételek rendszeres vizsgálata és javítása állandó vezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik, a gyermekek testi épségének megóvása. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozóknak körültekintően kell megszervezniük a gyermekek tevékenységét. A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartatásával, a veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, az elvárható viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra, melyet a csoportnaplóban dokumentálni kötelező (dátum és tartalom megjelenítésével).

45


SZMSZ

Különösön fontos ez:  ha az udvaron tartózkodnak  ha különböző közlekedési eszközökkel közlekednek (kirándulás)  ha az utcán közlekednek  ha valamilyen rendezvényen vesznek részt  és egyéb esetekben Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szabályait, rendelkezéseit. A szabályzatok elkészítéséért, a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint az évenként történő felülvizsgálatáért a vezető a felelős. A gyermekekre vonatkozó óvó, védő előírásokat a házirend tartalmazza. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén:  a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén a szükséges intézkedések megtétele  a sérült gyermek elsősegélynyújtásban részesítése  szükség esetén orvos vagy mentő hívása  ha a gyermek szállítható orvoshoz vitele  a balesetet okozó veszélyforrás megszüntetése, jelzése a vezető felé  a gyermekbaleset jelzése az óvoda vezetőjének  a baleset jelzése a szülő felé Minden dolgozónak kötelessége a segítségnyújtásban részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének kell kivizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig, egy példányát pedig át kell adni a gyermek szüleinek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda irattárában őrzik. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába be kell vonni a legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert.

46


SZMSZ

Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő- óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során be kell tartaniuk (akár óvodapedagógusi, akár szülői felügyelettel vannak). Az óvoda dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem hozhatnak be. Az óvodának igény esetén biztosítani kell a szülői szervezet részvételét a balesetek kivizsgálásában

15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató gyermekorvos és a védőnő látja el. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvodapedagógus felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. A védőnő hetenként egyszer látogatja az óvodát. Vezeti és nyilvántartja a gyermekek egészségügyi törzslapját, szűrővizsgálatokban vesz részt, segíti a nagycsoportosok iskola előtti orvosi vizsgálatainak szervezését. A gyermekorvos a nevelési évben egyszer ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, ill. fertőző megbetegedések alkalmával tanácsot ad a további intézkedéshez. Az óvodába új gyermekek fogadásakor az egészségügyi törzslap kitöltéséhez szükséges bekérni az oltási könyvet. Az óvodavezető feladata az egészségügyi ellátás keretén belül:  biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit,  gondoskodik a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről,  szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

16. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz  a robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az óvoda vezetőjével, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetőjével. 47


SZMSZ

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők:  óvodavezető  óvodavezető helyettes Rendkívüli esemény esetén azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetén a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvodavezető szükségesnek tartja A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetése a Tűzriadó terv szerint történik. A kijelölt területeken való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a foglalkozást tartó óvodapedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó pedagógusnak a csoporton kívül (pl. mosdóban) tartózkodó gyerekre is gondolnia kell  a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott gyermekeket, személyeket az épület elhagyásában segíteni kell  a helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben  a gyermeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre megérkezésekor a pedagógusnak meg kell számolnia A vezetőnek, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egy időben - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodni kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  a közművezeték elzárásáról  a vízszerelési helyek szabaddá tételéről  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, ill. katasztrófavédelmi szervek vezetőjének utasításait az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége betartani

48


SZMSZ

17. Nyilvánosság, tájékoztatás a Pedagógiai Programról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Házirendről Az óvoda alapdokumentumai     

Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Éves intézményi munkaterv.

A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül:  a Házirend  a Pedagógiai Program  a Szervezeti és működési szabályzat, így vonatkozik rájuk a törvény közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. § -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait. A Pedagógiai Programról való tájékoztatás szabályai A Pedagógiai program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a Pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy Pedagógiai program:  papír alapú példányai közül: o egy példánya az óvodavezető irodájában, o egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést,  elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján és fenntartó honlapján. A Pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:  óvodavezetői iroda,  intézményi honlapon,  fenntartó honlapján történő publikáció. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást:  lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi,  legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.)

49


SZMSZ

A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend:  papír alapú példányai közül: o egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, o egy példánya a csoportok faliújságján ki kell függeszteni,  elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján és fenntartó honlapján. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:  csoportok faliújságán történő elhelyezés,  intézményi honlapon történő publikáció  fenntartói honlapon történő publikáció.

A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet:  a gyermekekkel,  szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet az óvodai beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - átvételt a szülők aláírásukkal igazolják. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra).

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ:  papír alapú példánya az óvodavezető irodájában megtekinthető,  elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján, és fenntartó honlapján. Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai:  óvodavezetői irodában történő elhelyezés,  fenntartói-, intézményi honlapon történő publikáció.

50


SZMSZ

Különös közzétételi lista Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló csoportok bemutató különös közzétételi listát az óvodavezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítésért az óvodavezető felel. Az intézmény alapdokumentumai és a különös közzétételi lista a fenntartó-, óvoda honlapján elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető felel, végrehajtása a megbízott óvodapedagógus feladata.  Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét, a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető.  Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, ezen kívül megtekinthető az óvoda honlapján www.csicsergo.lapunk.hu , az Erzsébetvárosi Önkormányzat honlapján www.erzsebetvaros.hu  . A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Ezeket, a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

18. Iratkezelés Jelen SZMSZ 1. sz. függelékét képező Ügyviteli és iratkezelési Szabályzat szabályozza az intézmény:  Az ügyvitel rendjét  Az ügyiratok kezelésének rendjét  Az ügyiratok iktatásának rendjét  Az ügyiratok intézésének, továbbításának rendjét  Az irattározás és az iratselejzezés rendjét

51


SZMSZ

19. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított iratok, nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje - Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazzuk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárba kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések igazolása  az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések igazolása  az október 1-i statisztika Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat az óvoda hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (óvodatitkár és a vezető helyettes) férhet hozzá. Az elektronikus dokumentum Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Ezeket az iratokat: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni.

52


SZMSZ

Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az,  aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és  az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el,  aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). (Intézményünkben elektronikus aláírási joggal az intézményvezető nem rendelkezik.) Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolást kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges helyet (páncélszekrény) Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

53


SZMSZ

Az elektronikusan előállított nyomtatványok hitelesítési rendje A hitelesítés követelménye: Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat:  ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan  ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell A hitelesítés módja: az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni  az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzásával történő érvénytelenítést  el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: o a hitelesítés időpontját o a hitelesítő aláírását o az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ….folyamatosan sorszámozott oldalból/ lapból áll. Kelt:…………………………

Ph. ……………………………….. Hitelesítő

A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az intézményvezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi tárgyalóba. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: - Elektronikus csoportnapló - Pedagógus munkaidő nyilvántartás - Munkaidő nyilvántartás jelenléti ív. - Fejlődés nyomon követése dokumentáció - Felvételi kérelem - Határozat felvételről, elutasításról

54


SZMSZ

20. Adatkezelés Az intézmény Adatkezelési Szabályzata jelen SZMSZ 1. sz. melléklete.

21. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007.évi CLII. törvény alapján, melynek rendelkezései 2008. januártól 1-jétől léptek hatályba. Célja: „Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése.” A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból:  a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/,  a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/ költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében,  a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/,  a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/ Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő Munkakör megnevezése Magasabb vezető (Intézményvezető) Vezető beosztások: - Intézményvezető-helyettes

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka 3. § 3. § 3. § 3. § (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) x x x x x

Egyéb munkakörök:

55

x

x

x


SZMSZ

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége Az óvodavezető és a vezető-helyettes esetében először 2008. évben  a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését megelőzően  a vagyonnyilatkozat –tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül  a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig 

aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása.

A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője a munkáltató. A munkáltató köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza  a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat – saját és hozzátartozói számára  a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást 

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést. A vagyonnyilatkozatok tárolása  A nyilatkozatokat az őrzésért felelős intézményvezető ellátja nyilvántartási azonosítóval, irattári jellel. utasítással.  Tárolása titkosított iratok őrzésére szolgáló tűz, víz elleni védelmet biztosító lemezszekrényben, elkülönítetten kerülhet sor.  A vagyonnyilatkozat- tételi dokumentumok szigorú titokvédelem alá tartoznak.  Ezen irattári anyagok nem selejtezhetők.  A vagyonnyilatkozatok csak lezárt borítékban kerülhetnek irattári elhelyezésre, a boríték lezárásra szolgáló felületén elhelyezett aláírással ellátva.  Az esetleges vagyonosodási vizsgálat anyagát a fenti eljárással az előzményhez csatolni kell.  Felnyitásra a benne lévő anyagba való betekintésre csak a vagyonosodási vizsgálattal megbízott/írásban/ személy jogosult.

56

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102 

SZMSZ

Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését, vagy az új nyilatkozat megtételét követő nyolc napon belül a kötelezettnek az irattári anyagot visszaadja. Ennek megtörténtét, illetve a lezárt boríték sértetlenségét, tanúk és a nyilatkozattevő írásbeli nyilatkozatával igazolni szükséges.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezménye Annak, aki vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okból függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles az érintettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha az érintett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat – tétel megtagadásának kell tekinteni.

22. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép  több pedagógus által közös használattal,  igény szerint személyre szólóan kiadva  internet elérési lehetőség - számítógépes programok  az óvoda könyvtárában elhelyezve  több pedagógus által közös használattal,  igény szerint személyre szólóan kiadva - elektronikus adathordozók  több pedagógus által közös használattal,  igény szerint személyre szólóan kiadva

57


SZMSZ

23. A hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása A hit és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes. Az egyház határozza meg hány főnél jön ki az óvodába az oktatás megtartására. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozásokhoz helységet biztosít az intézmény rendjéhez igazodva. A gyermekek hit-és vallásoktatását egy egyház által kijelölt hitoktató végzi. - A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a Szülői Közösség véleményét - Az óvodában tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. - Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát.

24. Lobogózás szabályai 132/2000. (VII. 14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A vezető gondoskodik: - intézményen a rendelet szerinti lobogó meglétéről - a lobogó állandó minőségének megtartásáról

25. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.  Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

58


SZMSZ

 Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.  A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.  Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

26. Az intézményben folytatható reklámtevékenységekre vonatkozó előírások Tilos a reklámtevékenység kivéve, ha a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze: o nevelési tevékenység reklámjára, valamint o az ilyen eseményt folytató, illetve ilyen eseményt szervező, vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének, vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az óvodavezető adhat engedélyt.

59


SZMSZ

27. Egyéb rendelkezések   



 







 

Az óvoda képviselete és a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje: képviseleti és aláírási joga a vezetőnek van. Az óvoda tulajdonában 3 db pecsét van, melynek használatát az ügyviteli és iratkezelési szabályzat tartalmazza. Az óvodában bármilyen jellegű tevékenység (fényképezés, videó felvétel, gyermekek megfigyelése) csak a szülők beleegyezésével és az óvodavezető engedélyével történhet. Óvodánk a világnézeti nevelés tekintetében semleges, azonban lehetőséget biztosítunk a hit - és vallásoktatás gyakorlására a történelmi egyházak szervezésében. Az óvoda egész területén TILOS a dohányzás és a szeszesital fogyasztása! A térítési díj befizetésére, visszafizetésére, a kedvezmények megállapítására, igénylésére vonatkozó szabályokat részletesen az óvoda Házirendje tartalmazza. Az óvoda Helyi Pedagógiai Programjában (továbbiakban HPP) foglaltak alapján - nevelési évenként a szülők igénye szerint, az intézmény lehetőséget biztosít olyan tanfolyamok szervezésére, melyek az óvoda pedagógiai szemléletével egyezőek. A tanfolyamok a délutáni órákban, térítési díj ellenében szerveződnek. A térítéses szolgáltatások szervezésére vonatkozó szabályokat az óvoda Házirendje tartalmazza. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai: Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. A dolgozók évente egy alkalommal kötelesek részt venni foglalkoztatás egészségügyi vizsgálaton. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: ▪ a közös tulajdont védeni ▪ a berendezéseket rendeltetésszerűen használni ▪ az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni ▪ az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni ▪ a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni ▪ a munka - és egészségvédelmi szabályokat betartani Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés rendjét az óvoda Házirendje részletesen tartalmazza.

60


SZMSZ

Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl: iratkezelési szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint vezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

61


SZMSZ

Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette: Az intézmény vezetője Budapest, 2016.11.16. …………………………………… Zselinszky Tibor Lászlóné óvodavezető Az SZMSZ-t elfogadta: Az intézmény nevelőtestülete Az óvoda SZMSZ - ében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Budapest, 2016.11.30. ……………............................. A nevelőtestület nevében Az SZMSZ-t véleményezte: Közalkalmazotti Tanács Az óvoda SZMSZ - ében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Budapest, 2016.11.30. …………………………….. Közalkalmazotti Tanács elnöke A Szülői Közösség, az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda SZMSZ - ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Budapest, 2016.11.30. .............................................................. Szülői Közösség elnöke

62


SZMSZ

Mellékletek

63


SZMSZ

1.sz. melléklet

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102.

Adatkezelési szabályzata /2016.12.01./

64


SZMSZ

Általános rendelkezések Az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:  Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős.  Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni.  Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.  Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük.  Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé.  Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat.  Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására. Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről.  Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére.  Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén. Az óvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükségesek. A szabályzat célja Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.

A szabályzat alapját képező jogszabályok  Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  229/2012. (VIII:28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

65


SZMSZ

 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  Az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda SZMSZ-e 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról E törvény alkalmazása során: 

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.



Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.



Különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat.



Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.



Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép- , hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.



Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.



Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele. 66


SZMSZ

A szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

Közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Az Nkt. 41. § (1) alapján óvoda köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilvántartja:    

a pedagógus oktatási azonosító számát, a pedagógus igazolványának számát, a jogviszony időtartamát és a heti munkaidejének mértékét.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre:  nevét, anya nevét, nemét, állampolgárságát,  születési helyét és idejét,  TAJ számát, adóazonosító jelét,  lakcímét, tartózkodási helyét, telefonszámát,  családi állapotát,  gyermekeinek születési idejét,  egyéb eltartottak számát, az eltartás kezdetét,  oktatási azonosító számát, pedagógus igazolvány számát,  végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, felsőoktatási intézmény nevét, diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, pedagógus szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatait,  tudományos fokozatát,  munkaköre megnevezését,  a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezését, 67

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102                         

SZMSZ

idegen nyelv ismeretét, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszony kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, FEOR számát, jogviszonya, munkaviszony időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollététnek időtartamát, elektronikus levelezési címét, előmenetelével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatokat, dokumentumokat, a szakmai gyakorlat idejét, esetleges akadémiai tagságát, munkaidő-kedvezményének tényét, minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét, minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét, az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok, a közalkalmazottat foglalkoztató szerv nevét, székhelyét, statisztikai számjelét, címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatait, személyi juttatásokat, a közalkalmazott munkából való távollétének jogcímét és időtartamát, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontját, módját, a végkielégítés adatait, a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyé jogviszonyával összefüggő adatait.

A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint munkáltatói jog gyakorlója kezeli A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működéséért az óvodavezető felel. Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős  óvodavezető  az intézményi nevelőmunkát segítő közalkalmazottak tekintetében teljesítményértékelést végző óvodavezető helyettes, 68

a


SZMSZ

 a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A teljesítményértékelést végző óvodavezető, óvodavezető helyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető helyettes vezeti. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az óvodavezető vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. Az óvodatitkár és a rendszergazda az adatok kezelését, archiválását a vezető utasítása alapján végzi. Az óvodatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.  A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat, vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.  A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.  Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását. vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését.  A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyben jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

69


SZMSZ

A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően az alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző, vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatok ellátó szerv a feladattal megbízott munkatársra feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolásra vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva, az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében.

Az adatkezelés módja, szabályai, továbbítása A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván:  a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok,  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,  a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek oktatási azonosító száma.

70


SZMSZ

A gyermekek adatainak kezelésére, továbbítására jogosultak Az óvodavezető, az óvodavezető helyettes feladatköre, vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi megbízott, az óvodatitkár. Az óvodavezető, az óvodavezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi megbízott kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőknek. Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző. Az óvodapedagógusok vezetik, és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendelle4nességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek. Az adatok továbbítása A gyermekkel kapcsolatosan az alábbi adatok továbbíthatók  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszony kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségügyi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó 71


 





SZMSZ

adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, tanulói nyilvántartás adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, az elkészítésében közreműködők részére.

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazoláshoz szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadó könyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más, vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

72


SZMSZ

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető, vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Adatkezelési tájékoztató, adatvédelmi nyilatkozat 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul, vagy kötelező. A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje  Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e, vagy kötelező.  Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.  A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az adatkezelés jogalapja Főszabály szerinti két jogalap létezik:  az érintett hozzájárulása illetve,  a jogszabályi felhatalmazás. A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érinteti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes.

73


SZMSZ

Törvény, illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat:  a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy  az adatkezelő, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági, vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és közalkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az érintettek jogai és érvényesítésük Az érintett kérelmezheti az intézményvezetőjénél  tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,  személyes adatainak helyesbítését, valamint  személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az intézményvezető tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az intézményvezető az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. Az adatok nyilvántartásban való megőrzésére irányuló - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg. 74


SZMSZ

Az intézményvezető köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Az érintett tájékoztatását az intézményvezető csak a Info tv. 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén az intézményvezető írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására az Info törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Az elutasított kérelmekről az intézményvezető a Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig értesíti. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézményvezető rendelkezésére áll, a személyes adatot az intézményvezető helyesbíti. A személyes adatot törölni kell, ha  kezelése jogellenes,  az érintett személyes adatainak helyesbítését, törlését kéri –a kötelező adatkezelés kivételével-,  az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,  az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, a törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni,  azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte. Törlés helyett az intézményvezető zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. Az intézményvezető megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. Ha az intézményvezető az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban vagy az érintett hozzájárulásával elektronikus úton közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az intézményvezető tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

75


SZMSZ

Az érintettnek az Info törvény 14-18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében. Az intézményvezető az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:  az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját,  az adattovábbítás jogalapját és címzettjét,  a továbbított személyes adatok körének meghatározását,  valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

Adatvédelem Az adatokkal és az azok kezeléséhez elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak esetében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.

A közoktatási információs rendszere (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzáárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus – munkakörben, illetve nevelő – és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatalazonosító számot ad ki.

76


SZMSZ

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatit, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok, a munkahely címét és típusát, valamint OM – azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó, vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzése hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermek nyilvántartását. A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó, vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR nyilvántartás tartalmazza a gyermek  nevét,  nemét,  születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,  nevelési – oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,  nevelésének, oktatásának helyét, tartalmazza.

77


SZMSZ

A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat – és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott  nevét, anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus – szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezetői beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkozáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó, vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat – és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőének. A személyi adat – és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat – és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

78


SZMSZ

A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi – és lakcím adatokat helyességére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A pedagógusigazolvány A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 63. § (3) bekezdése alapján: A munkáltató a pedagógus – munkakörben, a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeres keresztül, a KIR adatkezelőjénél. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatokat a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. Annak részére, akit pedagógus – munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A pedagógusigazolvány tartalmazza:  a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját,  a jogosult nevét,  születési helyét és idejét,  lakcímét és aláírását,  a jogosult fényképét,  azonosító számát,  munkáltatója nevét és címét,  a pedagógusigazolvány lejáratának napját és  az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs irodával történő egyeztetést foglalja magában. 79


SZMSZ

A közalkalmazottak jogai és kötelességei A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot, vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adati helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

Illetékesség Az óvoda vezetője:  biztosítja a szabályos jogszerűségét és folyamatos fejlesztését  biztosítja a szabályozás megismerhetőségét  ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat  eljár a szabályozás megsértéséből eredő – helyben kezelhető – panaszok esetén. Az óvodavezető – helyettes  biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését,  kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban,  előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre. Óvodatitkár  személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat,  ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat,  rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását,  kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére. Óvodapedagógusok  betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit,  kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését. Rendszergazda  közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában,

80


SZMSZ

 együttműködik a vezetővel a hálózaton működtetett szoftvereknek megfelelően – adatbázis kezelő, levelező, nyilvántartó programok stb. kezelésében, elvégzi azok karbantartását,  a munkatársak felhasználói jogosultságának meghatározása, beállítása, a beállítások karbantartása,  a helyi hálózati rendszer rendszeres ellenőrzésének és üzemeltetésének biztosítása,  biztonsági mentések készítése, archiválások,  a hálózat hatékony üzemeltetése, az állandó működőképes állapot fenntartása, a szünetmentes áramforrás üzemkészségének biztosítása.

Jogsérelem esetén az eljárás rendje A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) és a bírósághoz lehet fordulni. Az adatvédelmi és az információszabadság terén a NAIH jár el. A jogérvényesítés formái: Tiltakozás személyes adat kezelése ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése, vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez, vagy az adatkezelő, adatátvevő, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz. Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Bírósági jogérvényesítés Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

81


SZMSZ

Záró rendelkezések A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. Jelen szabályzat életbe lépésével hatályát veszti az az óvoda előző érvényben lévő Adatkezelési Szabályzata. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői közösséget véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. Az adatkezelési szabályzat az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Budapest, 2016.11.16. ……………………………………………. Zselinszky Tibor Lászlóné óvodavezető

82


SZMSZ

Függelékek

83


SZMSZ

1.sz. függelék

Az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102. ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA /2016.12.01./

84


SZMSZ

Az Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzata a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 84. §, 85.§, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.31.) Korm. rendelet, a közokiratokról, a közlevéltárakról, és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. alapján az alábbiak szerint határozza meg az óvoda iratkezelési rendjét:

I. AZ ÜGYVITEL RENDJE 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei: - vezetési, igazgatási, közalkalmazotti személyi ügykör, - nevelési, gyermeki, egészség-és gyermekvédelmi ügykör, - gazdasági ügykör. Az ügyvitel (ügyintézés) az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni.

2. Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári 335/2005. (XII. 29.) Intézményvezető terv évenkénti Korm. rend. 3. § (2) felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban 335/2005. (XII. 29.) Intézményvezető foglaltak végrehajtása Korm. rend. 5. § Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott 335/2005. (XII. 29.) informatikai eszközök és Intézményvezető Korm. rend. 5. § eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között

85

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102 Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

SZMSZ

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.


335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. §


Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) bek.


Iratmegsemmisítés

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) bek.

Intézményvezető

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról

86

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102 Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

SZMSZ

1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. § (1) bek.

Intézményvezető Intézményvezető

2. Az ügyiratkezelő (óvodatitkár) feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyeket kísérő iratkezelés az óvodatitkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak: - a hivatali ügyek nyilvántartása - az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása, - a küldemények átvétele, kezelése, - az iratok iktatása, - a kézbesítendő küldemények beírása a kézbesítőkönyvbe - a küldemények továbbítása, postázása - az ügyiratokról hivatalos másolat készítése - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, - az irattári anyag selejtezése vagy levéltári átadása, - a szigorú elszámolás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartása (Folyamatkövető naplók, Felvételi- és mulasztási naplók) elhelyezése, megőrzése. 3. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az óvodatitkárnak kell nyilvántartásba vennie. A bélyegzők nyilvántartó lapján fel kell tüntetni: - a bélyegző lenyomatát, - a bélyegző használatára jogosultak körét, - a bélyegző kiadásának dátumát, - a bélyegző őrzéséért felelős nevét. Az óvodatitkár gondoskodik az új bélyegzők beszerzéséről. Felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatáért. A tönkrement (elavult, elkopott) bélyegzőt, továbbá a szöveg változása miatt megszűnt bélyegzőt – az intézmény vezetőjének ellenőrzése mellett – meg kell semmisíteni. A megsemmisítés előtt a bélyegzőről lenyomatot kell készíteni, s arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző érvénytelenítése az óvodavezető intézkedik. A bélyegző elvesztéséről az intézmény vezetője közleményt tesz közzé.

87


SZMSZ

4. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró vezető (intézményvezető, vezető-helyettes), valamint illetékes ügyintéző ( csoportban dolgozó óvónő, gyermekvédelmi felelős)adhat. Gyerekek szülőjének, (törvényes képviselőjének) a gyerekekre vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségjogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségjogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, illetve a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhető. Ebben az esetben az iratra rá kell vezetni az intézkedés lényegét, az elintézés időpontját, és az ügyintéző aláírásával igazolja az intézkedés tényét. 5. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető (óvodavezető) irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai és személyzeti tárgykörű ügyvitelt és iratkezelést az intézményvezető félévenként ellenőrzi. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés irányítása és ellenőrzése az intézményvezető feladata. Amennyiben az ellenőrzés során hiányosságokat tapasztalnak, arról feljegyzést készítenek, amelyben a hiányosságok megszüntetésének határidejét is feltüntetik. II. AZ ÜGYIRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses, elektronikus és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket, az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, és azokat az irattári tervnek megfelelően tárolja.

88


SZMSZ

2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményből kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető, illetve a felelős vezetőhelyettes engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az irattárba elhelyezett iratokba a vezetőn és vezető helyettesen, megbízott felelősökön túl más személy akkor tekinthet be, ha a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. Az elektronikus adathordozókkal kapcsolatos védelmi intézkedések Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. A feladat ellátásáért az intézményvezető a felelős, melyet a rendszergazda közreműködésével valósít meg. Az alkalmazottak csak azokhoz elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre a vezető felhatalmazást ad. Az elektronikus úton megküldött küldemény átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent az intézmény informatikai rendszerére. Biztonsági kockázatot jelent: a) a hatóság informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy b) az a) pontban meghatározott informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, c) az a) pontban meghatározott informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. 3. Az ügyiratok másolatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az óvodatitkár vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. 4. A küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező leveleket, iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az óvodatitkár veszi át, felbontásra átadja az óvodavezetőnek, illetve annak akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal megbízott óvodavezető helyettesnek.

89


SZMSZ

A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződnie. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, az iratkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetve a „felbontva érkezett” megjegyzést, valamint az érkezés dátumát és az iratot kézjegyével is ellátja. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a tévesen címzett küldeményeket, a névre szóló iratokat, a szülői munkaközösség, a közalkalmazotti tanács részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található. és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot-amennyiben az hivatalos elintézést igényel- a címzett a felbontást követően juttassa vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben az intézményvezető azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt – értesítéssel együtt – vissza kell küldeni a feladónak.

5. A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét: ellenőrizni kell a feltüntetett és ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell továbbá, ha a boríték sárült, illetve a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyeg szelvény, illetékbélyeg szelvény, stb. található. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel- lehetőleg rövid úton- tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az óvodavezetőhöz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. A vezetők nevére érkezett küldeményeket az óvodatitkár soron kívül továbbítja a címzettekhez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton is feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg.

90


SZMSZ

III. AZ ÜGYIRATOK IKTATÁSA 1. Az iktató könyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerben történik, az iratok érkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében. Az iktatás céljára az A. Tü. 804 nyomtatványszámú iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyv - ha erre elegendő hely van- több éven keresztül használható, az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az első, számozatlan oldalon történik az iktatókönyv hitelesítése a következő szerint: A----------------------------(óvoda hosszú bélyegzője) 2------(év)-----(hó)-----(nap)-i hatállyal megnyitott iktatókönyve----------számozott oldalt tartalmaz. Budapest, 2-----(év)------(hó)-----(nap) PH ----------------------------------óvodavezető Az iktatókönyvet –az utolsó iktatás alatt – aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, a hivatalos bélyegző lenyomatával, keltezéssel és névaláírással le kell zárni. A lezárást az intézményvezető is ellátja kézjegyével.

2. Az iratok nyilvántartásba vétele, az iktatás szabályai A küldeményeket a beérkezés napján –d legkésőbb az azt követő munkanapon – a vezetői szignálás után a beérkezés sorrendjében iktatni kell. A névre szóló küldemény címzettje a felbontás után köteles gondoskodni a hivatalos ügyirat bemutatásáról és azonnali iktatásáról. A vezető is visszaadja iktatásra azokat az iratokat, amelyeket másra nem szignált ki, illetőleg amelyeket saját maga intéz. Az ügyiratra és minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. Iktatni kell nemcsak a beérkezett küldeményeket, hanem a hivatalból kezdeményezett minden ügyiratot. Egy sorszámra csak egy irat iktatható. Ha az ügyben már történt iratiktatás, azt csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz. A csatolás tényét az iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni, az iratokat össze kell szerelni és az első iktatószámon kell kezelni. Az iratszerelést úgy kell elvégezni, hogy egy-egy üggyel kapcsolatos valamennyi irat időrendben következzék egymás után. Az egyes iratok könyvszerűen lapozhatók, könnyen olvashatók legyen. Ennek érdekében az iratokat borítólapban kell elhelyezni.

91


SZMSZ

Ha az ügyben több éven át keletkezik irat, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző évben iktatott iratokat pedig át kell hozni, csatolni kell az új iktatószámhoz. Gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, nagy mennyiségű iratokat, amelyek rendszerint egy intézkedéssel elintézhetők, (pl. azonos indokkal, azonos időben adott figyelmeztetések, stb.) illetve az egyes, pl. gyermekekkel kapcsolatos megkereséseket és az arra adott válaszokat (pl. pedagógiai vélemény kérésére és a vélemény, átsorolások stb.) A gyűjtőszámmal történő iktatás esetében az iktatószámot törni kell a gyűjtőszám folyószámával (pl.II-13-23/1/2002.) Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés stb.) A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget. Ha az iktatókönyvben helyesbítés szükséges, a téves szöveget vagy számot úgy kell áthúzni vékony tollal, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell. Téves iktatás esetén az iktatókönyvi bejegyzést tollal történő áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy a bejegyzés továbbra is olvasható maradjon. Ugyanakkor a Kezelési feljegyzések rovatban meg kell jelölni, hogy a tévesen beiktatott irat mely számra lett átiktatva. Az érvénytelenített bejegyzés iktatószámára újabb ügyirat nem iktatható.

IV. AZ ÜGYIRATOK INTÉZÉSE, TOVÁBBÍTÁSA 1. Az ügyirat intézése Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembe vételével köteles elintézni a következők szerint:  A gyermekekkel, kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított 30 napon belül elintézni.  A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő - ha a fenntartó, illetve az intézményvezető más határidőt nem állapít meg -30 nap.

92


SZMSZ

Az ügyintézés előtt – ha az szükséges- az ügyintéző köteles a közbenső intézkedéseket (véleménykérés, tényállás tisztázása) megtenni. Ez történhet távbeszélő útján is, ez esetben a tájékoztatás lényegét, a tájékoztatást adó nevét, munkahelyét, a beszélgetés időpontját az iratra fel kell jegyezni. Az ügy elintézése történhet: - az eredeti itat továbbításával, - a megkeresésre történő válasz megadásával, melyet levéltervezet készítése előz meg, - intézkedés nélkül irattárba helyezéssel (tudomásulvétel). 2. A kiadványozás (hivatalos válaszlevél, ügyirat) és a kiadványozási jogkör Az ügyintézőnek – amennyiben az nem az intézmény vezetője – az ügyeket dokumentáló, illetve az ügy intézéséhez kapcsolódó kiadványok készítése érdekében kiadványtervezetet kell írnia, és az illetékes vezető helyettesnek, illetve a vezetőnek, be kell mutatnia. Az ügyintéző a kiadványtervezetet - amennyiben az irat tartalma és alaki kellékei megfelelnek - a vezető-helyettes felülvizsgálata után a kiadványozási joggal rendelkező intézményvezetőnek nyújtja be. A kiadványozott intézkedés szövegén – elküldés előtt – csak az intézményvezető módosíthat. Elküldés után a kiadványozott intézkedés szövege nem módosítható. 3.A kiadvány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatos ügyiratoknak az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell:  az intézmény nevét, székhelyét,  az iktatószámot és a mellékletek számát,  az ügyintéző nevét,  az ügyintézés helyét és idejét,  az irataláírójának nevét és beosztását,  az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető és rendelkező rész, valamint indoklás. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn (kézhezvételtől számított 15 napon) belül fellebbezés érkezik, és az intézmény az első fokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos másolatokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének napja megállapítható legyen az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében.

93


SZMSZ

4. A kiadvány alaki kellékei  az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, telefon, telefax vagy e-mail,  címzés (intézmény neve, vezető, ill. ügyintéző neve, cím, irányítószám)  az irat iktatószáma.  az irat tárgya,  az ügyintéző neve,  A fentieket követi a kiadvány szövege, A jobb alsó részen kell feltüntetni (ha van) a mellékletek számát és azok felsorolását. 5. A kiadványok leírása (tisztázata) A kiadványozott iratok leírása az óvodatitkár, illetve az ügyintéző feladata. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Áthúzással, kifestéssel javított vagy hiányos szövegű tisztázat nem küldhető el. A tartós megőrzést igénylő (történeti értékű) iratokat jó minőségű papírra kell írni. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos. A dátum mindig azonos a kiadványozás keltével.

6. A kiadvány egyeztetése, aláírása A leírás után a kiadvány szövegét az ügyintéző (vezető-helyettes, vezető) ellenőrzi. Ha a tisztázatban javítani kell, a javított részt újból ellenőrizni kell. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat eredeti aláírással lehet elküldeni. A kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt a papír jobb oldalán fel kell tüntetni a kiadványozó nevét, alatta a hivatali beosztását. Az eredeti aláírás a név fölé kerül. Az elküldendő iratot körbélyegzővel is el kell látni. Ha a kiadványt nem szükséges eredeti aláírással elküldeni, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó neve mellé sk jelzés kerül, valamint alatta a hivatali beosztása. A kiadványt ez esetben is körbélyegzővel kell ellátni. Az irattárba kerülő példányon a körbélyegző nem szerepelhet. 7. A boríték címzése, a kiadvány továbbítása A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket kézbesítővel, postai úton, telefaxon, elektronikus úton lehet elküldeni, továbbítani. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének tényéről, időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Postai továbbítás esetén a postai előírásoknak megfelelő könyveket, kézbesítéssel történő továbbítás esetén kézbesítőkönyvet kell használni.

94


SZMSZ

V. AZ IRATTÁROZÁS ÉS AZ IRATSELEJZEZÉS RENDJE 1. Az irattári terv Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Az irattári tárgykört úgy kell meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok (az azonos tárgykörön túlmenően) selejtezési határideje, illetve a levéltárnak történő átadása egységes legyen. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, valamint azt is, hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tárgykörök (tételek) számát az ügyvitel igényeinek megfelelően növelni vagy csökkenteni lehet. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változás esetén az irattári tervet a következő év elején kell módosítani. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra (pl. gazdálkodással kapcsolatos kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni, és a megfelelő irattári tételszámot legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat végleges őrzési helyére kerül. Irattári tételszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Irattári terv Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

I. Vezetési, igazgatási és közalkalmazotti személyi ügyek Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhető Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető Személyzeti, bér-és munkaügy 50 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti 10 jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések 5 Panaszügyek 5 II. Nevelési-oktatási, tanulói és gyermekvédelmi ügyek Nevelési kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhetők Kötelező év eleji statisztika 5 Létszám és gyermekcsoportok szervezése 5 Beiskolázási tervek 5 Felvétel, átvétel 20 Naplók 5 Pedagógiai szakszolgáltatás 5 Szülői munkaközösség, szülői szék szervezése, 5 működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és 5 ajánlások

95

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102 22. 23.

24.

25. 26. 27. 28. 29. 30.

SZMSZ

Gyermek és ifjúságvédelem Pályázatok

3 5

III.Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatba- vételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyon-nyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, vagyonnyilvántartás Tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Pályázaton nyert összegek elszámolása Gyermekek ellátása, juttatásai, térítési díjai

határidő nélkül

50 10 10 5 5 5

2. Az iratok irattárba helyezése Az elintézetlen ügyek iratait az irattárban kell elhelyezni. Csak olyan irat kerülhet az irattárba, amelynek kiadványai továbbításra kerültek, és határidős kezelést már nem igényel. Az irattárba helyezés előtt az óvodatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 3. A kézi irattár Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, ezen belül az iktatószámok sorrendjében. Minden tárgykört külön dossziéban, a dossziékat, pedig szekrényben kell tárolni. 4. Az irattári őrzés Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni a levéltárnak. Az irattár irattári terv szerint nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályokban meghatározott idő eltelte után át kell adni a levéltárnak. Az átadás helyét, idejét és módját egyeztetni kell az illetékes levéltárral. 5. Az irattári anyag selejtezése

96


SZMSZ

Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az óvodavezető feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. 6. Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:  az intézmény nevét,  a selejtezett irattári tételeket,  az iratok irattárba helyezésének évét,  az iratok mennyiségét,  az iratselejtezést végző személyek nevét,  a selejtezést ellenőrző személy nevét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak –a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. a selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni.

7. Az iratok átadása a levéltárnak A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben – legalább tizenöt évi őrzési idő után át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás, illetve átvétel időpontját a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú és rendezett irattári tételeket lehet átadni. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén kell a levéltárnak eljuttatni. Ha az intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban levő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban. Az intézkedésről tájékoztatást küld a levéltárnak

97


SZMSZ

VI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen óvodavezetői utasítás 2016.12.01. napjával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezető-helyettese köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az óvónői irodában. Az intézményvezetőnek gondoskodni kell jelen szabályzat módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatályba lépése miatt szükséges.

Budapest, 2016.12.01. ……………………………………………… Zselinszky Tibor Lászlóné óvodavezető

98


SZMSZ

2.sz függelék Munkaköri leírás minták

99


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: Óvodapedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Kötelező óraszáma: …………. Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezető-helyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: óvodapedagógus A közoktatási törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Az óvodapedagógus a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

100


SZMSZ

A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők óvodai működéssel, tevékenységgel kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. - Közreműködik a teljes körű intézményi önértékelésben, valamint a dolgozói teljesítmény értékelésben. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

101


SZMSZ

- a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban - Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról a különböző játékformákhoz. A játékformákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza, így pl.: a mozgásos játékokat, a szerepjátékokat, az építő, konstruáló játékokat, szabályjátékokat, dramatizálást, bábozást. - Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében. - Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon. - Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról. - Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az időjárástól függően a lehető legtöbbet legyenek a szabadban (udvaron). - A gyermeket a rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, egyéb kézi munka fajtákkal megismerteti. - A gyermek természetes mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését. - Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. - Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást. - A gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik. - Segíti a speciális ellátást igénylő gyermek csoportba történő beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki, s rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt és a szülőt a gyermek speciális nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól. - A gyermekek napirendjét úgy szervezi, hogy a gyógypedagógus, logopédus, konduktor, illetve más óvodai foglalkozás megtartása biztosított legyen. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás és a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Eszköz, felszerelés, játék beszerzést javasol, ha úgy látja, hogy azok szükségesek a megfelelő működéshez, a helyi nevelési terv végrehajtásához. - Közreműködik a pedagógiai programban szereplő intézményen kívüli foglalkozások szervezésében, lebonyolításában (kirándulás). A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. Ünnepek megszervezése - Gondoskodik az óvodai ünnepek lebonyolításáról. Kiválasztja a megemlékezések módját, formáját. - A gyermekek által előadandó műsorokat a csoportban lévő gyermekek korához és fejlettségéhez mérten állítja össze – ügyelve arra, hogy a szerepléssel kapcsolatos gyakorlás a gyermekek számára ne legyen teher, maradjon idő a szabad, kötetlen játékra is.

102


SZMSZ

Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Ellátja a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. - Vezeti a gyermekek jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat kezelési feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt: - ha a gyermek az óvodából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely gyermek nevelési tanácsadáson, illetve szakértői bizottsági vizsgálaton való részvételét. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a csoportjában lévő gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval a csoportjába tartozó gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok - Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat a csoportjába tartozó gyermekek családjához. - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a gyermek és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátását az illetékes önkormányzatnál. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik arról, hogy beteg gyermeket a szülő ne adjon át reggel az óvodába. - Elkéri a gyógyult gyermeket hozó szülőtől az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató gyermeket elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a gyermek szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. Végzi a gyermek ápolását, lázcsillapítását, illetve erre felkéri a dajkát, gondozónőt. - Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. A pedagógus munkaköri feladatainak meghatározása a munka díjazása szempontjából A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok: - nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok:  felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat  értékeli a gyermekek teljesítményét  elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet  részt vesz a nevelőtestület munkájában  részt vesz az óvoda kulturális életének szervezésében (ünnepélyek szervezése, lebonyolítása)  közreműködik a gyermekek felügyeletének ellátásában  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

103


SZMSZ

A pedagógus által ellátandó további tevékenység, és azok díjazása Feladat, tevékenység megnevezése

Plusz díjazás van/nincs

Teljes körű intézményi önértékelés, teljesítményértékelés Gyakornoki munka segítése Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

valamint

a

dolgozói

Szakmai munkaközösség vezetése A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ........................................................................... ........................................................ átadó

........................................................ átvevő

Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag) 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

104


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: Óvodavezető-helyettes munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodavezető-helyettes FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Kötelező óraszáma: …………. Az utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezető-helyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes)  pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök  nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak A munkakör célja: A Közoktatási Törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az intézmény óvodavezetője vezetői feladatai ellátásában való aktív közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program, - Adott nevelési évre szóló óvodai munkaterv. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Az óvodavezető-helyettes a munkaköri leírásában foglaltakat - az óvodavezető utasítása, rendelkezései szerint, - személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el. 105


SZMSZ

A munkakör tartalma Vezetési feladatok Általános vezetési feladatok Működési feltételek: - Közreműködik a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeinek megvalósításában. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályokban előírt szabályozások, különösképpen az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján kötelezően előírt szabályzatok. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, észrevételt tesz az óvodavezetőnél. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata elkészítésében. - Részt vesz az SZMSZ nevelő-testület általi elfogadtatásában, rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Javaslatokat tesz a házirend módosítására. - Közreműködik a házirend - nyilvánosságában, és - ellátottak részére történő átadásában. Adat nyilvántartás, kezelés - Részt vesz az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik - a gyermekek és a közalkalmazottak személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. - Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. - Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. - Részt vesz a különös közzétételi lista elkészítésében és legalább nevelési évenkénti felülvizsgálatában. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Közreműködik az SZMSZ, a Házirend nyilvánosságra hozatalában. - Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Az óvodavezető helyettesítése során az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - ellátja a gyakornoki rendszer működtetésével kapcsolatos irányítási feladatokat, - közreműködik a pályáztatási tevékenységben, - irányítja a vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és évenkénti felülvizsgálatáról. Továbbképzés, képzés - Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében.

106


SZMSZ

- Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az óvodavezetőnek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja. Esélyegyenlőség - Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. - Segíti az óvodavezetőt az ellátottak ellátáshoz való hozzájutása, illetve az ellátás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében. Munkaidő nyilvántartás - Közreműködik abban, hogy a pedagógusok vezessék a munkaidő-nyilvántartást. - Közreműködik abban, hogy munkaszervezési okokból elkészüljön: - a feladatellátási terv, - a személyre szóló feladatmegosztás. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését. - Részt vesz a pedagógiai program összeállításában. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Feladatokat lát el az óvodai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. - A munkaterv elkészítése során kikéri az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét. Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok - Segíti a nevelőtestület vezetését. - Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. - Támogatja az óvodavezető nevelő munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. - Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Az óvodában működő egyéb szervezetekkel kapcsolatos feladatok - Segíti a szülői szervezet munkáját, a szülői szervezettel kapcsolatot tart. - Segíti az óvodaszék létrehozását és működését. Döntési, együttműködési feladatok - Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Döntés-előkészítési feladatokat lát el a gyermek intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Együttműködik a(z) - óvodaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - szülői szervezetekkel. Szakmai ellenőrzés 107


SZMSZ

- Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. Az óvodai foglalkozások megszervezése - Közreműködik az óvodai foglalkozások oly módon történő megszervezésében, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel kapcsolatos, valamint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. - Támogatja az óvodavezető azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a gyermek a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. Egyéb feladatok - Közreműködik a nemzeti és az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. - Segíti az óvodavezető a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. - Segíti a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. - Közreműködik a gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok ellátásában. - Segíti a szakszolgálattal, valamint a szakértői bizottsággal való kapcsolattartást. - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Speciális nevelési feladatok - Közreműködik a speciális gondoskodást igénylő gyermekek óvodai ellátása feltételeinek megszervezésében, az ellátáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Segíti az óvodavezetőt az intézmény költségvetési gazdálkodása során, hogy a működéséhez szükséges feltételek biztosítottak legyenek. - Támogatja az óvodavezetőt az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása - A vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a költségvetési tervezési és beszámolási tevékenységben. - Segíti a szakmai beszámolóval kapcsolatos tevékenységet. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok ellátása - Segíti az óvodavezető intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátását. Szaktudásával hozzájárul a fenntartó, működtető által, az óvodavezetőtől kért információk biztosításához a költségvetési gazdálkodás témában. A pénzügyi-számviteli szabályozottsággal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézményre is vonatkozó pénzügyi-számviteli szabályzatok elkészíttetésében, különösen a következők tekintetében: - számviteli politika a kapcsolódó szabályzatokkal (számviteli rend), - számlarend. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Segíti az óvodavezető az intézmény FEUVE rendszerének kialakítási, működtetési, fejlesztési feladatait. - Közreműködik az éves ellenőrzési terv elkészítésében és végrehajtásában.

108


SZMSZ

Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás - Folyamatos, rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, működtetővel az intézmény - szakmai, valamint - pénzügyi hatékony működése érdekében. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,

109


SZMSZ

- a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. A pedagógus munkaköri feladatainak meghatározása a munka díjazása szempontjából A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok: - nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok:  felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat  értékeli a gyermekek teljesítményét  elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet  részt vesz a nevelőtestület munkájában  részt vesz az óvoda kulturális életének szervezésében (ünnepélyek szervezése, lebonyolítása)  közreműködik a gyermekek felügyeletének ellátásában  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A pedagógus által ellátandó további tevékenység, és azok díjazása Feladat, tevékenység megnevezése


Gyakornoki munka segítése Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ...................................................................................................................................................

110


SZMSZ

A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő


111


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: A fejlesztőpedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: fejlesztőpedagógus FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Kötelező óraszáma: …………. Az utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető A munkakörnek alárendelt munkakörök nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - fejlesztőpedagógus - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - fejlesztőpedagógus A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program, - Adott nevelési évre szóló óvodai munkaterv. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

A fejlesztőpedagógus a munkaköri leírásában foglaltakat az óvodavezető utasításai, rendelkezései szerint személyesen látja el. Végzettségi feltétel: Jogszabályban előírtak.

112


SZMSZ

Kötelező óraszám  Más külső szakemberrel, gyermekekkel, szülőkkel való közvetlen konzultációk  Szűrés.  Óvodai konzultáció: az óvodapedagógusokkal, logopédussal, vezetőkkel  Hospitálás a csoportban.  Egyéni és csoportos fejlesztés Szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok:  A testület értekezletein való aktív részvétel.  Szakvélemény készítése.  Foglalkozások adminisztrálása a foglalkozási naplóban.  Szükséges konzultációk, levelezések (szakértői bizottsággal, stb.).  Foglalkozásokra való felkészülés, szakmai önismeretek bővítése, a szakirodalom követése. Főbb tevékenységek és felelősségek Feladatai: Feladata a tanulási és magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő, ép intellektusú gyermekek problémáinak feltárása, (diagnosztika), szakvélemény készítése, rehabilitációs foglalkoztatása szükség szerint a szülő és a pedagógus bevonásával. Különleges felelőssége  Fejlesztési tervet készít.  A foglalkozásokról feljegyzéseket, összefoglalókat készít a foglalkozási naplójába.  Szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben szakvizsgálatot kezdeményez, melyre elkészíti a szakvéleményt.  Véleménykérés esetén írásbeli véleményt ad.  A teljes körű feltárás érdekében együttműködik az óvodapedagógusokkal, egyéb szakemberekkel és szülőkkel.  A szülők részére fogadó órát tart.  Folyamatosan bővíti szakmai ismereteit (önképzés, szervezett továbbképzés formájában)  Ismeri az intézmény helyi nevelési rendszerét, programját, intézményi munkatervét és ezekhez igazítja fejlesztő tevékenységét.  Javaslatot tesz az eszközök beszerzésére, amelyek szükségesek fejlesztő munkájához (a mindenkori éves költségvetés alapján a fejlesztendő gyermekek létszámának arányában).  Kötelező óraszámán kívül (ha óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkezik) – szükség szerint helyettesítést vállal csoportokban).  Részt vesz az intézmény rendezvényein, programjain (infók, megbeszélések, értekezletek, ünnepségek).  Munkájának közvetlen irányítója az óvodavezető, akinek rendszeresen beszámol munkájáról.

113

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda OM: 034356 1073 Budapest Dob u. 102   

SZMSZ

Előre egyeztetett időpontokban (havi egy nap) konzultál munkájáról, más fejlesztőpedagógusokkal (Szakszolgálat, óvodai fejlesztőpedagógusok). Tanév végén teljes körű kontrollvizsgálatot végez. Javaslatot ad a szülőknek, az óvodapedagógusoknak további fejlesztésről, beiskolázásról. Szakmai munkájáról évente kétszer beszámol a nevelőtestület előtt.

Tervezés  Fejlesztési tervet készít  A fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésének szükségességére felhívja az óvodavezető figyelmét. Bizalmas információk  A gyermekek, a szülők, a dolgozók személyiség jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetekben a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint jár el. Vagyoni érdekeltség  Leltári felelősséggel tartozik a fejlesztő pedagógusi szoba berendezési tárgyaiért és eszközeiért.  Az általa használt mozgásfejlesztő eszközökért. Kapcsolatok  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelői értekezleteken, legjobb tudása szerint törekszik a nevelési célok megvalósítására.  Segíti az óvodapedagógust.  Szülői értekezletet tarthat.  Részt vesz a csoportok szülői értekezletein, szükség szerint.  A kerületi pedagógusok munkaközösségi foglalkozásain részt vesz, az ott szerzett információkat átadja a nevelőtestületnek. Munkakörülmények  Külön fejlesztő szoba.  Fejlesztő eszközök. A pedagógus által ellátandó további tevékenység, és azok díjazása Feladat, tevékenység megnevezése


-

114


SZMSZ

A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülne Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő


115


SZMSZ

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Munkakör: pedagógiai asszisztens Besorolási kategória: Bérbesorolás: Munkáltatója: az óvoda vezetője Közvetlen felettese: óvodavezető-helyettes Heti munkaideje: Kötelező óraszáma: Beosztása: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye és a dolgozóval való egyeztetés szerint Szabadságát főképpen az óvodai szünetekben veheti ki, a fennmaradó időben nyári táborba, intézményi ügyeletre beosztható. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ……………………………………………………….. az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése: A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. Foglalkozásokon óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek

116


SZMSZ

előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak dolgozni. Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Az udvari levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Játék, foglalkozásokat önállóan tart. Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglalkozások előkészítésében, levezetésében. Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot. Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi. Különleges felelősségek Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező. Vagyon: Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket. Pénzügyi döntések: Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény felelős vezetőinek döntése után intézkedhet. Tervezés: Figyelemmel kíséri az csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását proaktívan segíti. Saját feladatait a munkahelyi vezető utasítása szerint tervezi és adminisztrálja. Technikai döntések: Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint.

117


SZMSZ

Bizalmas információk: A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat / dolgozói, gyermeki, szülői / csak a szükséges mértékben – az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. Ellenőrzés foka Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai / PP, SZMSZ, KSZ, HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartatja. Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt. Kapcsolatok Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken, segíti az óvodai alapítvány működését. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a fenntartóval és annak szervezeteivel, szakmai szervezetekkel és a társintézményekkel, az áthelyező bizottságokkal, a kerületi iskolákkal és kulturális intézményekkel, a szülőkkel ápolja hagyományosan kialakult kapcsolatainkat. Munkakörülmények Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi. Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére. Napi munkájában rendszeresen együttműködik az csoportban dolgozó pedagógusokkal, az óvodatitkárral és az óvodavezetéssel. Munkáját háromévenként az illetékes vezető értékeli, kétévenként kérheti minősítését. F. Járandóság Bérbesorolás szerinti illetmény: Egyéb juttatások a törvényi szabályozás, a fenntartó által biztosított lehetőségek és a kollektívszerződés szerint. Javaslattételre jogosult: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Véleményezésre jogosult:  intézményvezető választás  éves munkaterv értékelés Döntésre jogosult:  pedagógiai eljárások, módszerek megválasztása témakörben Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

118


SZMSZ

A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő


119


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: Óvodatitkár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodatitkár FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Az utasítást adó felettes munkakörök: - Intézményvezető - Más vezető munkakörök ( intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető-helyettes,  intézményegységvezető-helyettes)



tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,

 

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az intézmény pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

120


SZMSZ

Az óvodatitkár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a titkár - részben önálló munkával, - részben vezetői, vezető-helyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással oldja meg. - Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. - Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll és gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi. - Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Az egyes jogok biztosítása - Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek törvényben foglalt jogainak biztosításában. - Feladatellátása körében közreműködik a szülők jogainak biztosításában. Részletes szakmai feladatok Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési feladatok - Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. - A gépírási, számítógép-kezelési feladatokat megfelelő módon és sebességgel látja el, azaz 10 ujjas vakírással ír, és képes 1100-as leütésre. - Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. - Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ügyviteli tevékenységek - Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. - Ellátja a postázási feladatokat. Ennek keretében kezeli a bélyegeket, a bélyegek elszámolását elkészíti. - Kezeli a szakmai folyóiratokat, közlönyöket, egyéb szakmai kiadványokat. - Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat. - Intézi a gyermekek adminisztrációs jellegű ügyeit. Titkári feladatok - Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. - Feladatellátása során alkalmazza: - a kommunikációs alapismereteket, - az irodatechnikai alapismereteket, - a protokoll szabályait. - Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. - Közreműködik az anyag- és eszközbeszerzések lebonyolításában.

121


SZMSZ

Igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazásával kapcsolatos feladatok - Tevékenysége során alkalmazza a közigazgatási ismereteket. - Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. - Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. - Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. - Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. - Az óvodával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. - Kezeli a nevelési feladatokhoz kapcsolódó dokumentációkat, eszközöket. Informatikai feladatai - Megismeri a helyi informatikai szabályzatot. - Tevékenysége során a helyi informatikai szabályzat szerint jár el. - Közreműködik a KIR - rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. Igazolványokkal kapcsolatos feladatok - Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési és kiadási feladatokban. - Gondoskodik az igazolványok őrzéséről. Adminisztrációs feladatok - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. - Az intézményvezető utasítására kezeli az iskolaérettséggel kapcsolatos dokumentumokat. - Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

122


SZMSZ

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő


123


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: Dajka munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Dajka FEOR száma: 5320 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezető-helyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A dajka az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

124


SZMSZ

A dajka a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok A dajka tevékenység - Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hat az óvodás gyermekek fejlődésére. - A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. - Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemzi. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. - Kapcsolatot tart a szülőkkel és részt vesz a szülői értekezleteken. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos általános feladatok - Segíti az adott óvodai csoport óvodapedagógusainak a munkáját, ennek során: - közreműködik a gyermek testi épségének megóvásában, erkölcsi védelmében, személyiségének fejlődésében, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadását segíti, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a gyermek óvodába szoktatását. - A gyermek fejlettsége, személyisége ismeretében segítséget nyújt számára: 125


SZMSZ

- az öltözködésben, - a higiéniás tevékenységében, - a csoportba való beilleszkedésben. - Bekapcsolódik a gyermekkel való foglalkozásba, az ünnepek megszervezésébe és lebonyolításába. - Kísérőként részt vesz a gyermekek óvodán kívüli programjain. - Alkalmanként felügyeli a gyermekeket. - Összevont csoportok esetén részt vesz az udvari életben - Közlekedési szabályokat tanít - Előkészíti a vizuális foglalkozás eszközeit. - Kertészkedik a gyerekekkel, egyszerű munkafolyamatokat tanít. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok - Gondoskodik az intézményi munkarend, valamint a gyermekek napirendjének betartatásáról, egyezteti a napi foglalkozás menetét az óvónővel. - Ügyel a balesetvédelmi előírások betartatására, a speciális biztonsági előírások alkalmazására. - Ellátja az elsősegélynyújtással, egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. - Gondoskodik az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzéséről. - Gondoskodik a tisztítószerek biztonságos tárolásáról. - Részt vesz az intézmény környezete alakításában, szépítésében. - Speciális esetekben gyógyszert ad (asztma, allergia, érzékenység). - Részt vesz az orvosi vizsgálatok lebonyolításában. Takarítási feladatok - Gondoskodik az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartásáról. - Szükség esetén tisztítja a gyerekek ruháit. - Gondoskodik a gyermekek által használt eszközök tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, különösen az étkezésre használt asztalok esetében. - Előre meghatározott ütemterv alapján elvégzi a mosható játékok tisztítását, valamint fertőtleníti a játékokat. - Elvégzi a porallergiás megbetegedések elkerülése érdekében szükséges takarítási feladatokat. - Naponta több alkalommal takarítja a gyermekmosdót. - Elvégzi a természetes vagy mesterséges szellőztetést. - A szemetet szelektív tárolóba helyezi. - Megtisztítja az ablakot, kitisztítja a szőnyeget, valamint felmossa a padlót. - Áthúzza az ágyneműt. Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok - A gyermekek étkezési feltételeit biztosítja, kikészíti a terítéket és a vizet. - A gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik, tanítja a gyermekeknek. - Az étkeztetésnél ügyel arra, hogy ne forduljon elő ételerőszakolás. - Észrevételt tesz az étlap összeállítására, ha van olyan étel melyet a gyermekek nagy többsége nem fogad el. - Az étkezés során az étel jellegétől függően alternatív lehetőséget kínál a gyermek számára. - Ügyel arra, hogy a speciális étrendű gyermek a számára megfelelő ételt kapja. - Gondoskodik a folyadék-utánpótlásról. 126


SZMSZ

- Elkészíti a reggelit és az uzsonnát. - Szétosztja az ételt csoportlétszám szerint - Részt vesz az ételek kiosztásában - Fogyasztásra előkészíti a zöldséget, gyümölcsöt - A megmaradt ételt tárolóba helyezi Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan) - Közreműködik teremrendezési feladatok ellátásában. - Beszerzi a rendezvények anyagait. - Részt vesz a rendezvény helyszínének berendezésében. - Részt vesz a dekorációs feladatokban. - Részt vesz a foglalkozáshoz szükséges anyagok, eszközök készítésében (anyag, papír, textil). - Segít a vendéglátásban, valamint a vendégek fogadásában - Biztosítja a játék- és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeit. - Segítséget nyújt a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben. - Elrendezi a gyerekek utcai ruháit, tanítja az öltözködést. - Ügyel a balesetek megelőzésére, ha szükséges elsősegélyt nyújt. - A beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el. Egyéb feladatok - Előkészíti a gyermekek fekhelyét, megágyaz - Kezeli az óvodai elektromos készülékeket (TV, Videó felvevőt- és lejátszót, CD lejátszót, tisztító/takarító gépeket, konyhai kisgépeket). - Segít a beszerzésnél, és utána elszámol. - Hibát jelez. - Oktatásokon részt vesz. - Önértékelést végez. - Kezeli a riasztót. - Áramtalanít. - Gondozza a szobai növényzetet. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ...................................................................................................................................................

A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... Külső kapcsolatok

127


SZMSZ

- ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... - ................................................................................................................................................... A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag) 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák

128


SZMSZ

Az intézmény neve/címe: Konyhás munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Konyhás FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezető-helyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A konyhás - konyhás tevékenysége során biztosítja az óvodai feladatellátáshoz szükséges megfelelő higiénikus környezetet. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A konyhás a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

Technikai dolgozó – konyhás

129


SZMSZ

Munkaideje heti 40 óra + napi 20 perc ebédidő

 Előkészíti az edényeket és az evőeszközöket a reggelihez, az ebédhez és az uzsonnához (tálal).  Étkezések után elmosogatja az edényeket, az evőeszközöket és a poharakat.  Elvégzi a konyha és mellékhelyiségeinek naponkénti folyamatos takarítását, valamint a hetenkénti és havonkénti nagytakarítást. Naponkénti:

áttörölgetés, söprés (többször is), felmosás

Hetenkénti:

polcok letörlése, ablak kitörlése, konyhaszekrény tisztítása

Havonkénti:

csempe lemosása, radiátor mögötti tisztítás, hűtőszekrény leolvasztása, fertőtlenítése szükség szerint

Nyári nagytakarítás rendje a mindenkori megbeszélés szerint.  Felelős, az élelmezés-egészségügyi követelmények megtartásáért.  Felelős a konyhai leltárért.  Felforralja az ételt.  Elteszi az ételmintát.  Felelős, hogy a konyhában idegen ne tartózkodjon.  Az élelmiszertároló edényeket a tároló helyiségbe szállítja, és elmosva tárolja.  A tároló helyiséget naponta tisztán tartja.  Fentieken túl ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az óvodavezető feladatkörébe utal.  Magatartásával, beszédével mutasson példát a gyerekeknek.  A gyermekek óvodai magatartásáról a szülőknek tájékoztatást nem adhat.  A munkatársi értekezleteken köteles részt venni.  Javaslatot tehet a szükséges tárgyi feltételek fejlesztésére.  Ellátja a konyhai feladatokat, illetve közreműködik e feladatok ellátásában.  Tálalás előtt méri az étel hőmérsékletét.  Átveszi az ételt a beszállítótól.  Szükség esetén lemondja az étkezést.  Ételmintát vesz és tárol.

130


SZMSZ

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag) 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák

131


SZMSZ

A munkaközösség vezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Munkaközösség vezető FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezető-helyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A munkaközösség vezető A munkaközösség vezető tevékenysége: az intézmény szakmai munkájának irányítása, segítése munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A munkaközösség vezető a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

132


SZMSZ

A munkaközösség vezető munkaköri leírása Amennyiben a munkaközösség 5 főnél több taggal működik, a munkaközösség vezető részére pótlék és heti 1 óra órakedvezmény jár. Feladatai  Elkészíti a munkaközösség munkatervét, mely az óvoda éves munkatervének melléklete.  Biztosítja a munkaközösségi foglalkozások megtartásának körülményeit  és vezeti azokat – vitákat, bemutatókat szervez.  Összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetősége között.  Tájékoztat a végzett munkáról, javaslatot tesz (szakmai és eszközfejlesztés).  A munkaközösség vezető az adott témában segíti az óvodapedagógusok munkáját.  Értékeli a munkaközösség éves munkáját, mely az óvoda éves értékelésében található.  Az adott munkában együttműködik az óvodai szaktanácsadóval, a kerületi mentorral, illetve a kerületi munkaközösség vezetővel.  Tematikához szakirodalmat gyűjt és ajánl a munkaközösség tagjainak.  Javaslatot tesz szervezett továbbképzésen való részvételre adott témában.  Megszervezi a munkaközösségen belül az információk átadását.  Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken és értekezleteken. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő


133


SZMSZ

Gyógypedagógus-logopédus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: gyógypedagógus-logopédus FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Kötelező óraszáma: …………. Az utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető A munkakörnek alárendelt munkakörök  nincsenek A munkakör célja: Integrált oktatás és nevelés keretében az SNI-is gyermekek speciális, komplex gyógypedagógiai-logopédiai fejlesztő, nevelő habilitációs és rehabilitációs célú tevékenység ellátása, a szakértői véleményben foglaltak alapján a VII. kerületi óvodákban. A közoktatási törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nem helyettesíthető - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - nem helyettesíthető A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program, - Adott nevelési évre szóló óvodai munkaterv. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ……………………………………………………….. A VII. kerületi óvodák vezetőivel egyeztetve órarend szerint beosztva a sajátos nevelési igényű gyermekek szakértői véleményben leírt logopédiai terápiája. Munkaidő beosztás: az intézményvezető utasításai alapján a VII. kerületi óvodákkal egyeztetve éves beosztás és SNI gyermekek létszáma szerint.

134


SZMSZ

KÖVETELMÉNYEK Alapkövetelmény: Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet. Iskolai végzettség, szakképesítés: Gyógypedagógiai Főiskolai (egyetemi) végzettség Elvárt ismeretek: A köznevelésre az általános és a gyógypedagógiai szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. Szükséges képességek: Önálló munkavégzés. Együttműködés. Változatos pszichológiai és gyógypedagógiai módszerek alkalmazása, a gyermeki nehézségek iránti érzékenység, a nyitottság képessége. Személyes tulajdonságok:

Kiegyensúlyozottság, elhivatottság, türelem, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia. Példamutató magatartás és megjelenés.

KÖTELESSÉGEK Munkájának alapvető célja, hogy szaktudásával a VII. kerületi óvodák nevelő-oktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Járuljon hozzá a nevelési célok megvalósulásához, rugalmasan és toleránsan a belső adottságokhoz igazodó érvényesítéséhez. Feladatkör részletesen: Nem szakma specifikus feladatok: 1. Szakmai munkáját pontosan és kellő gondossággal végzi, adminisztratív kötelezettségeit (naprakészen vezeti) és minden egyéb tevékenységét a vonatkozó törvények és az intézmény által elfogadott szabályzatok alapján végzi a szakterület alapelveinek megfelelően. 2. Team munkában dolgozik, részt vesz a team megbeszéléseken. Az esetmegbeszéléseken szakmai tudásával segíti a többi munkatársat a gyermekek problémáinak megoldásában. 3. Folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, igyekszik bevonni őket a rehabilitációs folyamatba, hogy a gyermekek pozitív irányú fejlődése minél gyorsabban megindulhasson, és a változás tartós legyen. 4. A munkavégzés technikai és tárgyi feltételeiről az adott óvoda gondoskodik, azonban a használatában lévő és a leltárban szereplő eszközökért felelősséget vállal. 5. Minden a munkavégzését érintő esetben, illetve a személyes adataiban történő változásokról köteles az intézmény vezetőjét tájékoztatni. Szakma specifikus feladatok A gyógypedagógus feladatai: A munka területei: 1. Gyógypedagógiai-logopédiai diagnosztika 2. Egyéni és kiscsoportos rehabilitációs foglalkozások vezetése 3. Konzultáció és tanácsadás 4. Hospitálás

135


SZMSZ

Gyógypedagógiai-logopédiai diagnosztika:  szükség esetén állapotfelmérés (lehetőség szerint szeptember folyamán)  folyamatdiagnosztika-készségek, képességek fejlődésének figyelemmel kísérése a hatékonyabb fejlesztési irányok meghatározásához  megkeresésre gyógypedagógiai vélemény készítése a gyermek/tanuló állapotáról, fejlődéséről Foglalkozások vezetése: A sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai rehabilitációja egyéni vagy kiscsoportos formában történik. A gyógypedagógus fejlesztési tervet készít, alkalmazkodik a gyermek egyéni fejlettségéhez, képességeihez, aktuális teljesítményéhez. A szülőt tájékoztatja a foglalkozás helyéről és idejéről, a szükséges felszerelésekről. Összeállítja az órarendet a gyermek pedagógusaival, szüleivel egyeztetve, figyelembe véve a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, terhelhetőségét, intézményi programokat. A terápiában való részvétel gyakorisága a diagnózis, a létszám és a helyi viszonyok adta lehetőségek alapján történik. A foglalkozások ideje az óvoda napirendjéhez igazodnak. A módszereket a gyógypedagógus határozza meg a szakértői vélemények és saját megfigyelései alapján. Kisgyermekek esetében elsődleges a játékosság, a játékba épített fejlesztő rehabilitációs munka. Konzultáció-tanácsadás:  folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, konzultációs lehetőséget biztosít számukra, tanácsadással segíti a szülőt az otthoni körülmények között is megvalósítható fejlesztési lehetőségekről, eszközökről, szakirodalom megválasztásában  konzultációs lehetőséget biztosít a nevelési-oktatási intézmények pedagógusainak, segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, az egyéni bánásmód megvalósításához, a differenciált oktatáshoz, az egyéni differenciált értékeléshez, segít a szakértői vélemények értelmezésében  a gyermek érdekében konzultál más segítő intézmény szakembereivel (pedagógiai szakszolgálatok, gyermekjóléti és családsegítő központ, védőnői hálózat)  lehetőségei szerint részt vesz a nevelési-oktatási intézmények nevelési-, szülői értekezletein, szakmai megbeszélésein, esetmegbeszéléseken, a Bóbita óvodában rendszeresen részt vesz az értekezleteken, megbeszéléseken, nevelésnélküli munkanapokon. Hospitálás:  

Tanév elején a gyermekeket/tanulókat megfigyeli csoportjában/osztályában, hogy ismereteket szerezzen arról, miként teljesít, viselkedik az adott környezetbe Szükség esetén, ha úgy gondolja nevelési év/tanév közben is hospitál, hogy lássa a terápiás munka eredményét, hatékonyságát. Megfigyelje a fejlődést a játékban, foglalkozásokon, tanórákon, egyéb tevékenységek során.

JOGKÖR, HATÁSKÖR Gyakorolja az alkalmazotti közösség és nevelőtestület tagjának, törvény és jogszabályok által valamint az óvoda SzMSz-ében biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. 136


SZMSZ

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE Év végén az egész éves teljesítményét értékeli írásban a nevelőtestületeknek. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK Részt vesz az alkalmazotti és nevelőtestületi értekezleteken. FELELŐSSÉGI KÖR Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Tevékenységét köteles a korszerű tudományra alapozottan, legjobb meggyőződése szerint, a törvényes keretek között, az óvoda helyi szabályzatai előírásainak betartásával végezni. Az óvodavezető utasításának e kötelezettség megtartásával eleget tenni. Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségért, gyermekcsoportjaiban a pedagógiai program követelményinak megvalósításáért, a gyermekek érdekelsőbbségért, az egyenlő bánásmódért. Betartja a szakmájának megfelelő etikai kódex szabályait. Titoktartás kötelezi mindazon információkra vonatkozóan, amelyeket a gyermekekről, illetőleg az alkalmazottakról szerez. A titoktartási kötelezettség kiterjed mind a szóban vagy írásban közölt, illetőleg vizsgálati eredmények révén birtokába jutott, mind az ezekből kikövetkeztetett adatokra. Figyelemmel van arra is, hogy az adatbankban tárolt adatai ne jussanak illetéktelenek tudomására. Köteles megőrizni az óvodai szervezet szolgálati titkait is. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:     

munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért; a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért; a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért; a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért,

Technikai döntések:  Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal.  Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint. Munkakörülmények: Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ alapján végzi. Munkájához telefon, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére. Munkafeltételei a szakszerű szakmai tevékenység követelményeinek maradéktalan teljesítését tegyék lehetővé.

137


SZMSZ

Ellenőrzés foka: Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai / PP, SZMSZ, KSZ, HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. Kapcsolatok Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, és az óvodavezetéssel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a társintézményekkel, a szülőkkel ápolja a hagyományosan kialakult kapcsolatainkat. A Fővárosi Szakértői Bizottságokkal, a Fővárosi Beszédvizsgáló és beszédjavítóval, valamint esetenként a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. Kerületi Tagintézmény munkatársaival szükség szerint tart kapcsolatot. EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK Személyre szólóan az adott nevelési év intézményi munkatervében kerül meghatározásra az egyéb feladat és megbízás. ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG Ellenőrzése:     

Az SZMSZ és az éves intézményi munkaterv tartalma és ütemezése szerint. Joga van évente legalább egyszeri ellenőrzésére, munkájáról véleményezéshez. Ellenőrzését maga is kérheti. Rendkívüli ellenőrzésére a naprakészség, munkafegyelem ellenőrzése esetén, illetve a munkájával szemben felmerült ok miatt kerülhet sor. Az ellenőrzésével kapcsolatban kialakított véleményhez írásbeli észrevételt tehet.

Ellenőrzésére jogosultak:  Óvodavezető és helyettese A pedagógiai munka fejlesztése, az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai / minőségügyi csoport, szakmai pedagógiai csoport stb./ az intézményi munkatervben jelöltek szerint.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülne

138


SZMSZ

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Kelt: ...........................................................................

................................................................. átadó

................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag) 3. pld. irattár 4. pld Erzsébetvárosi Bóbita Óvoda 5. pld. Erzsébetvárosi Brunszvik Óvoda 6. pld Erzsébetvárosi Dob Óvoda 7. pld.Erzsébetvárosi Kópévár Óvoda 8. pld.Erzsébetvárosi Magonc Óvoda 9. pld.Erzsébetvárosi Nefelejcs Óvoda Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

139

Erzsébetvárosi Csicsergő Óvoda Bp. Dob u Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents