Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

1

Bp. Főv. XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat OM AZONOSÍTÓSZÁM: 200911

2008 Készítette: Kautzky Lászlóné igazgató Elfogadta: a tagóvodák egyenkénti határozatával az Egyesített Óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: a………………………… számú határozatával a XIII. ker. Önkormányzat képviselő –testülete átruházott hatáskörében az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság.

Érvényes: fenntartói jóváhagyást követően, visszavonásig Verziószám: 03.

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK…………………………………………………………………..5 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja …………………………………...................................5 2. Az SZMSZ jogszabályi alapja ………………………………………………...................................5 3. Az SZMSZ hatálybalépése …………………………………………………………………………6 4. Az SZMSZ személyi hatálya ……………………………………………………………………….6 5. Az SZMSZ területi, időbeni hatálya ………………………………………………………………..6 6. Az SZMSZ felülvizsgálati módja …………………………………………………………………..7

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI …………………………………………………….8 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI…...………………………………………………………………..8 2.1 Az intézmény legfontosabb adatai …………………………..…………………………….8 2.2.1 Az alaptevékenység jogszabályi alapja ……………………………………………………8 2.2.2 Az alaptevékenység forrásai ………………………………………………………………9 2.2.3 Ellátandó alaptevékenységek ……………………………………………………………...9 2.2.4 Kiegészítő tevékenységek, a feladatok forrása …………………………………………..10 2.2.5 Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke………………………………………...11 2.3 Az intézmény működési területe, hatóköre……………………………………………….11 2.4 Az intézmény jogállása……………………………………………………………………11 2.5 Az intézmény gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggő ……………………...11 jogosítványok 2.6 Az intézmény bélyegzői…………………………………………………………………..11 2.7 Az intézmény feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési Jogosultság………………………………………………………………………………..13 2.8 A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok…………….14 2.9 Feladatellátások…………………………………………………………………………...14 2.9.1 A feladatellátás folyamata………………………………………………………………...14 2.9.2 A feladatellátás kapcsolatrendszerének alapja……………………………………………15 2.9.3 A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak Dokumentumai……………………………………………………………………………16 2.10 Az éves költségvetés tervezése……………………………………………………………16 2.11 Egyéb gazdálkodási feladatok…………………………………………………………….18 2.11.1 Az óvodaigazgatóság egyéb gazdálkodás feladatai……………………………………….18 2.11.2 A tagóvoda vezetőinek gazdálkodási feladatai……………………………………………19 2.11.3 A tagóvodai óvodatitkár gazdálkodási feladatai…………………………………………..19 2.11.4 A GESZ kapcsolódó gazdálkodási feladatai……………………………………………...20 2.12 A felújítási tevékenységek bonyolítása…………………………………………………...21 2.13 A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje……………………………………21 2.14 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje……………………………………………..21 2.15 Az intézmény működési dokumentumai………………………………………………….22 Az ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA………………………………………..22 3.1 AZ EGYESÍTETT ÓVODA VEZETÉSÉNEK SZERKEZETE…………………………23 3.2 Vezetés……………………………………………………………………………………24 3.2.1 Az Óvodaigazgatóság működésének általános szabályai, rendje…………………………24 3.2.2 Az igazgatóság munkarendje……………………………………………………………...25 3.3 Az óvodaigazgató feladatai……………………………………………………………….25 3.4 Általános igazgató helyettes feladatai…………………………………………………….27 3.5 A gazdasági csoport felépítése, feladatai…………………………………………………28 3.6 A személyügyi, gazdasági igazgató-helyettes feladatai…………………………………..28 3.7 Tagóvoda-vezetők feladatai……………………………………………………………….28 3.8 A munkaközösség jogai és feladatai………………………………………………………30 3.9 Minőségügyi vezető feladatai, felelőssége………………………………………………..31 3.10 A közalkalmazotti tanács elnöke………………………………………………………….31

III.

3 IV.

AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI……………………………………………………………………..32 4.1 A közalkalmazottak……………………………………………………………………….32 4.2 Az alkalmazotti közösségek jogai………………………………………………………...32 4.3 Az óvodaigazgató, tagóvoda-vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje……..32 V. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ ÓVODAIGAZGATÓSÁGGAL ………………………………………………………………….33 A közalkalmazottak munkarendje………………………………………………………...33 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje……………………………….………..34 A kapcsolattartás formái……………..……………………………………………………34 A nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus közalkalmazottak………………….36 A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus, pszichológus, utazó logopédus, utazó gyógypedagógus……………………………………………………………………36 A nevelőtestület jogosítványai……………………………………………………………37 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések……………………………………...38 5.7.1 A nevelőtestület egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja……………………………..38 5.7.2 A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói………………………………………...38 5.8 A nevelőtestület értekezletei………………………………………………………………40 5.8.1 A testület rendes értekezletei……………………………………………………………...40 5.8.2 A testület rendkívüli értekezletei………………………………………………………….40 5.9 Szülői Szerveztek…………………………………………………………………………41 5.9.1 A vezetők és az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog…………………………………………………..42 VI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, ÉS MÓDJA………………………...44 A fenntartó és az óvoda kapcsolata……………………………………………………….44 Általános iskola és óvoda kapcsolata……………………………………………………..44 Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata……………………………………………...44 Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata…………………………………………….45 Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata………………………………………….45 Bölcsőde és az óvoda kapcsolata…………………………………………………………45 Egyházak és az óvoda kapcsolata………………………………………………………...46 Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás………………………………...46 Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás………………………………………...46 Egyéb intézmények, közösségek és az óvoda kapcsolata………………………………...46 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás……………………………47 VII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE………………………………………………………47 A gyermekek fogadása (nyitva tartás)…………………………………………………….47 A vezetők benntartózkodásának rendje…………………………………………………...48 Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések………………………….48 A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése…………………………………48 7.4.1 Általános előírások………………………………………………………………………..48 7.4.2 Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok…………………………………………………………………….49 7.4.3 A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai……………………………..50 7.5 Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások………………..50 7.6 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával…………………………………………………………………………………..51 VIII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE………………………………52 IX. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA………………………..55 X. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK…………………………………………………….56 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje…………………………………….56 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén……………………………………………………………………………...56 Az óvoda dolgozóinak feladatai…………………………………………………………..57 Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata……………………………….58 XI. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK………...58

4

XII.

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK……………………………………………..60 Óvodai ünnepek…………………………………………………………………………..60 Hagyományok…………………………………………………………………………….61 XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK……………………………………………………………………62 Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás…………………………………………………62 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések…………...63 XIV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK………………………………………………………………………63 I. sz.

MELLÉKLET Költségvetési ellenőrzés……………………………………………………………………………67 II. sz. MELLÉKLET Adatvédelmi Szabályzat……………………………………………………………………………84 III. sz. MELLÉKLET Együttműködési szabályzat………………………………………………………………………...98

5

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat Egyesített Óvoda (továbbiakban Egyesített Óvoda) nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, (továbbiakban: Ktv.) 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SZMSZ): 1.1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa Egyesített Óvoda működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 1.3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvoda igazgató munkáltatói jogkörében eljárva- hozhat intézkedést, - a szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, a tagóvoda-vezetőknek tájékoztatniuk kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre , a rendbontót fel kell szólítani az intézmény elhagyására.

2. Az SZMSZ jogszabályi alapja ▪ A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.),  137/1996. (VIII.28.) .Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja  32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásának irányelve kiadásáról  1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról  217/1998. (XII.30) Kormányrendelet és annak módosításai az államháztartás működési rendjéről,  A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai,  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai,  138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről  277/1997.(IV.22.) Kormányrendelet  1992.évi LXIII. tv. A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről

6   

37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól  132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről  11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről,  1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,  26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,  14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról,  1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól,  A sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 2/2005. (III.01.) OM rendelet.  2007. évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről.  327/2008.(XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjének módosításáról  2008. évi CV törvény 3. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. §.-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek a kerületi óvodák korábbi SZMSZ-i. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. 4. Az SZMSZ személyi hatálya  az önkormányzat által fenntartott óvodákra  az óvodák dolgozóira:  óvodaigazgató  igazgatóság dolgozói  tagóvoda-vezetők  óvodapedagógusok  nevelőmunkát közvetlen segítők  egyéb dolgozók  az intézményben működő közösségekre  a gyermekek közösségére  a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 5. Az SZMSZ területi, időbeni hatálya ▪ a kerületben működő 16 tagóvoda épülete, azok udvarai, ▪ az igazgatóság működési területe, ▪ a tagóvodák területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre ▪ az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra 6. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja ▪ ha az óvoda működési rendjében változás történik

7 ▪

ha a jogszabály előírja

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.

Az intézmény jellemzői 2.1 Az intézmény legfontosabb adatai:  Az intézmény neve: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda  Az intézmény székhelye és tagintézményei: 1138 Budapest, Karikás F. u.12.

Tagintézmény neve

Telephelye

Férőhely Csoportok száma 192 fő 8

1

Egyesített Óvoda

1138 Karikás F u. 12.

2

Angyalkert tagóvoda

1134 Angyalföldi út 1-3

129 fő

5

3

Meséskert tagóvoda

1134 Kassák l. u.17.

194 fő

8

4

Hétszín tagóvoda

1133 Gogol u.32.

76 fő

3

5

Napsugár tagóvoda

1133 Thurzó u. 6-8.

104 fő

4

6

Zöld Ág tagóvoda

1133 Kárpát u. 25-27.

224 fő

8

7

Mese tagóvoda

1139 Esküvő köz 4.

175 fő

7

8

Napraforgó tagóvoda

1135 Petneházy u. 69-71

157 fő

6

9

Gyöngyösi tagóvoda

1131 Gyöngyösi u. 69-71.

188 fő

8

10

Pöttyös tagóvoda

1134 Jász u. 147.

103 fő

4

11

Gyöngyszem tagóvoda

1138 Gyöngyösi sétány 5.

252 fő

9

12

Csupa-Csoda tagóvoda

1133 Hegedűs Gy. u. 123-125.

184 fő

7

13

Gyermekkert tagóvoda

1134 Tüzér u. 62

208 fő

8

14

Vizafogó tagóvoda

1138 Vizafogó st. 4.

208 fő

8

15

Futár tagóvoda

1131 Futár u. 23-25.

200 fő

8

8 16

Madarász Viktor tagóv.

1131 Madarász V. u. 3.

152 fő

6

Összesen:

2549 fő

99

 Az intézmény alapítója és fenntartója: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő Testülete 1139 Budapest, Béke tér 1. Az alapító okirat száma: 62/2007. (IV. 26.) ÖK sz. határozat 125/2007. (IX. 6.) ÖK. sz. 199/2007. (XII. 13) ÖK. sz. 18/2008. (II. 14.) ÖK. sz. 84/2008. (VI. 26.) ÖK. sz. 46/2009.(V.28.) ÖK. sz. határozat 62/2007.(IV.26.) ÖK. sz. határozat  Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete  Az intézmény ellátási területe: Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területe. A tagintézmények ellátási kötelezettsége a fenntartó által kijelölt körzethatárra terjed ki.  Az intézmény OM azonosítója: 200911 PIR azonosító: 681029

a. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata

Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelesség kezdetéig, nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a jóváhagyott nevelési program alapján a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik. Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, beszéd – és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket.

2.2.1. Az alaptevékenység jogszabályi alapja

~ 1993. évi LXXIX..(Ktv.) A közoktatásról szóló, többször módosított törvény ~ 137/1996. (VIII.28.) .Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

9 ~ A 217/1998.(XII.30.) Kormány rendelet Az államháztartás működési rendjéről 10§(4) bek. b) és d) pontja alapján az – ~ 1990. évi XXIXL Önkormányzati tv. ~ 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásának irányelve kiadásáról ~ 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról ~ 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről ~ A sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 2/2005. (III.01.) OM rendelet ~ A mindenkori Költségvetési tv. ~ 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ~ A fenntartó helyi rendeletei ~ 9/2003. ÖK. rendelet ~ 26/1995. (VI. 19.) ÖK rendelet a térítési díjakról és tandíjakról ~ 2008. évi CV törvény 44.§-a a költségvetési szervek jogállásáról ~ 327/2008.(XII.30.) Kormányrendelet 68.§ (10.)

▪ ▪ ▪ ▪

2.2.2. Az alaptevékenység forrásai Normatív állami költségvetési hozzájárulás Kiegészítő normatíva Térítési díj bevételek (étkezés, tandíj) Fenntartói támogatás

2.2.3. Jogszabályban meghatározott közfeladata 2009. december 31. napjáig hatályos szakfeladat rend Állami feladatként ellátandó tevékenysége Az intézmény szakágazati besorolása: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 851020 Óvodai nevelés Alap szakfeladata: 801115 Óvodai nevelés, melyhez kapcsolódóan ellátja az alábbi feladatokat: Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése  Gyógypedagógiai ellátás szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  Fejlesztő felzárkóztató nevelés-oktatás a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján Óvodai, intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Gyermekvédelmi feladatok ellátása

10 Az óvodai nevelés a gyerekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében történik. Fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyerekeket. Az óvodai nevelés keretében biztosítottak ~ a logopédiai, a dyslexia megelőző foglalkozások ~ a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztató foglalkozásai ~ a gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete

A tagóvodákban a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára (1996. szept. 01.) épülő helyi nevelési program szerint folyik. A Helyi Óvodai Nevelési Program tartalmazza, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, közösségi életre felkészítését, a szociális hátrányban lévők felzárkóztatását. 2.2.3. 2010 január 1. napjától hatályos szakfeladat rend Állami feladatként ellátandó tevékenysége Az intézmény szakágazati besorolása: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés Alap szakfeladata: 851011 Óvodai nevelés, ellátás, melyhez kapcsolódóan ellátja az alábbi feladatokat: 851012

8901 890112 890114 8902 89021 890212 890215 562912

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése  Gyógypedagógiai ellátás szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósítását célzó tevékenységek Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Generációs feladatok Gyermek-, és ifjúsági ügyek A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondokodásának fejlesztését segítő programok óvodai intézményi étkeztetés

A tagóvodákban a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó nevelés folyik. Az óvodai nevelés a jóváhagyott nevelési program alapján a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik. Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan

11 fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, ill. organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket. 2.2.4. Kiegészítő tevékenységek, a feladatok forrása Az alapító okirat szerint a nevelési programban nem szereplő önköltséges foglalkozások szervezése ▪ Az tagóvodák helyi pedagógiai programjának (továbbiakban HOP) alapján nevelési évenként a szülők igénye szerint, az intézmények lehetőséget adhatnak olyan tanfolyamok szervezésére, melyek az óvodák pedagógiai szemléletével egyezőek. A tanfolyamok a délutáni órákban, térítés díj bevétel ellenében szerveződnek az igazgatóság jóváhagyásával. ▪ A térítéses szolgáltatások szervezésére vonatkozó szabályokat az Egyesített óvoda házirendje tartalmazza ~ az óvodán belül és kívül szervezett tanfolyamokra ~ az óvoda térítéses programjaira ~ a térítés szabályaira vonatkozóan 2.2.5. Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke Az óvoda az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2.3. Az intézmény működési területe, hatóköre

Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területe. A tagintézmények ellátási kötelezettsége a fenntartó által kijelölt körzethatárra terjed ki. A tagóvodák körzethatárait a Házirend melléklete tartalmazza. 2.4. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 2.5. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő. Megállapodás alapján a GESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja az Együttműködési Megállapodásban rögzített egyes gazdasági feladatokat. 2.6 Az intézmény bélyegzői

Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata

12

Hosszú bélyegző

Körbélyegző

~ Az Egyesített óvoda bélyegzőjének használatára jogosultak - Óvodaigazgató - Igazgató helyettesek Tagóvodák bélyegzői (hosszú, kerek Hosszú bélyegző

Körbélyegző

13

Az intézményből továbbított iratok, dokumentumok, valamint az intézményre érvényes dokumentumok hitelesítésére használhatók.

Zárva tartásuk kötelező! Kezelésükre vonatkozó előírásokat az iratkezelési szabályzat tartalmazza.

2.7. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A hatályos jogszabályok (helyi vagyon rendelet) szerint az önkormányzat gyakorolja. 28204. Hrsz. 28189. Hrsz. 25518/2. Hrsz. 25400/2 Hrsz.

1134. Budapest, Angyalföldi út 1-3. 1134 Budapest, Kassák L. u. 17. 1133 Budapest, Gogol u. 32. 1133 Budapest, Thurzó u. 6-8

14 25572/2. Hrsz. 25865/14. Hrsz. 26130/42. Hrsz. 27188. Hrsz. 26085/143. Hrsz 26579/2. Hrsz. 26077/10.Hrsz. 25680/32-35/55-62. Hrsz. 27950/5. Hrsz 25776/30 Hrsz 25776/5. Hrsz. 26130/5. Hrsz.

1133 Budapest, Kárpát u. 25-27. 1138 Budapest, Karikás F. u. 12. 1139 Budapest, Esküvő köz 4. 1135 Budapest, Petneházy u. 69-71 1131 Budapest, Gyöngyösi u.69-71 1134 Budapest, Jász u. 147. 1138 Budapest Gyöngyösi st. 5. 1133 Budapest, Hegedűs Gy. u. 123-125. 1134. Budapest, Tüzér u. 62. 1138 Budapest, Vizafogó sétány 4. 1131 Budapest, Futár u. 23-25. 1131 Budapest, Madarász V. u. 3.

korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményt illeti meg. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy nevelési évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy nevelési évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza, és nem sérti. Ingó vagyon: leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. 2.8. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: - számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt - számlavezető pénzintézet címe: V. ker. Báthory u. 9. - költségvetési elszámolási számla száma: 11784009-15513010 2.9. Feladatellátások A feladatellátásnak az intézmény, kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító: - feltétel- és követelményrendszere, - folyamata, kapcsolatrendszere, - kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és dokumentumok tartalma 2. 9. 1. A feladatellátás folyamata - A feladat ellátásnak szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben - A feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - feladatellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása, - feladatellátás pénzügyi és teljesítmény mutatók ellenőrzése.

15

A feladatellátás feltétele (feltétel és követelményrendszer) - Az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában - A feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység, szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak, beszerzési, felújítási) szükségletet, - működéshez szükséges dologi kiadásokat, - feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. A tagóvodák vezetői javaslatot adnak saját szükségleteik figyelembe vételével a szakmai fejlesztési és egyéb anyagok beszerzésére, működéshez szükséges kiadásokra. Tagóvodák vezetőinek véleményezési joga van a költségvetés elkészítésében. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében az óvodaigazgatóságnak, és a tagóvoda-vezetőnek gondoskodnia kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. 2. 9. 2. A feladatellátás kapcsolatrendszerének alapja Az önállóan működő közszolgáltató közintézmény megállapodás alapján együttműködik a XIII. kerületi GESZ-szel. Az óvodaigazgatósággal, a tagóvoda vezetővel együttműködve biztosítja a szabályszerű, törvényes és ésszerű gazdálkodás feltételeit. Az adatszolgáltatások valódiságáért saját nyilvántartási rendszeréért a tagóvoda vezető a felelős. A feladatellátás megszervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hatékony, takarékos gazdálkodás történjen.

16 2. 9. 3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás, és annak dokumentumai Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy - adott jogcímen van e tervezve az előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várhatóteljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek-e az előirányzat –felhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai: - szerződések - megállapodások A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások. Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, ill. más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, ill. a szerv belső szabályzata, és az óvodaigazgatóság határozhat meg további részletes előírásokat, határidőket.

2.10. Az éves költségvetés tervezése Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan meghatározza: - személyi juttatásokat - munkaadót terhelő járulékokat - dologi jellegű kiadásokat - az önkormányzat által folyósított ellátásokat - az ellátottak juttatásait - felhalmozási kiadásokat - működési bevételeket - általános forgalmi adó bevételt - támogatás éves összegét - az intézmény létszámkeretét. A fenti előirányzatok kialakításához az önkormányzat által meghatározott szempontok szerint, az óvodaigazgatóság adatot szolgáltat a fenntartó részére melyhez a tagóvodák által beküldött részanyagok adatait felhasználja.

17

Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

1. költségvetési terv előkészítése Igazgatósági szinten

Költségvetési koncepció tervezet igazgatóság és tagintézményi szinten

Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint

1.1. Leselejtezett eszközök pótlásának számbavétele, szükséges karbantartások, hiánylistán jelzett eszközök, fejlesztési igények számbavétele 1.2. az igények és a lehetőségek egyeztetése

2. költségvetési Költségvetési terv terv elkészítésének munkafolyamatai 2.1. a fenntartó által készített költségvetési koncepció tanulmányozása, elemzése

Fenntartói költségvetési koncepció, útmutatók

A fenntartói Költségvetési sarokszámok terv alapján az

Fenntartó által előírt határidő

Ellátásért felelős személy megnevezése óvodaigazgató személyügyi és gazdasági igazgató helyettes tagóvodavezető

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja személyügyi és gazdasági igazgató helyettes

óvodaigazgató személyügyi és gazdasági igazgató helyettes tagóvodavezető

személyügyi és gazdasági igazgató helyettes gazdasági ügyintéző

tagóvodavezető gazdasági ügyintéző

személyügyi és gazdasági igazgató helyettes

gazdasági ügyintéző

személyügyi és gazdasági igazgató helyettes

óvodaigazgató személyügyi és gazdasági személyügyi igazgató és gazdasági helyettes igazgató helyettes gazdasági ügyintéző gazdasági személyügyi ügyintéző és gazdasági igazgató -

18 előzetes számítások elvégzése, a tervezet ceruzás elkészítése 2.3. Az előzetes terv egyeztetése a fenntartóval, szükséges javítások elvégzése 2.4. A végleges terv elkészítése, leadása a fenntartó által megjelölt határidőre

helyettes

Javított költségvetési terv

személyügyi óvodaigazgató és gazdasági igazgató helyettes

Végleges, fenntartó által elfogadott éves költségvetési terv

személyügyi és gazdasági igazgató helyettes

óvodaigazgató személyügyi és gazdasági igazgató helyettes

2. 11. Egyéb gazdálkodási feladatok 2. 11. 1. Az óvodaigazgatóság egyéb gazdálkodási feladatai: - A tagóvoda vezetőkkel előzetes egyeztetés szerint, igényeik, és a tagóvodák sajátosságai alapján megtervezi a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseket - Nyomon követi a tagóvodák működését biztosító szolgáltatások, befizetési kötelezettségek, energiafelhasználás és karbantartási munkák költségeit. - a személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzi (2007. december 31-ig), - 2008. január 01-től a GESZ felé a rendszeres- és nem rendszeres járandóságokról, valamint a TB ellátásokról adatokat szolgáltat (a rendszeres bérek és a TB ellátás tekintetében a MÁK felé történő továbbítás céljából), - Figyelemmel kíséri az ellátottak juttatásait, szükség szerint intézkedéseket foganatosít - Az önkormányzat által folyósított ellátások – étkezési díj és kedvezmények megállapítását és a szükséges iratok meglétét ellenőrzi. - Figyelemmel kíséri a felhalmozási kiadásokat, szükség szerint előirányzat módosítást kezdeményez - Vezeti a munkaüggyel kapcsolatos nyilvántartásokat, tervezéshez, beszámolóhoz bér és létszámadatokat szolgáltat az önkormányzat felé. - Engedélyezi, nyilvántartja a munkabér előlegek kifizetését és annak megtérülését. - A személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzik. - Meghatározott előirányzatokra a rendeletekben szabályozott módon ellenjegyzett kötelezettségvállalásokat tesz.

19 -

A kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrzi, a számlákat ellen jegyzi. Analitikus számlamásolatokkal, elszámolásokkal alátámasztott nyilvántartást vezet a kötött felhasználású normatív előirányzatok felhasználásáról. Nyilván tartja, és számlamásolatokkal alátámasztja az átvett pénzeszközök, pályázati úton elnyert pénzek elszámolását. Elkészíti a saját hatáskörű és kiemelt címek közötti előirányzat módosítási tervezeteket a tagóvoda-vezetőkkel történt egyeztetés után Felelős a kiemelt címek előirányzatainak betartásáért. Igény szerint központi beszerzési feladatokat lát el. A beszerzési előirányzat felhasználását rendszeresen egyezteti a tagóvodával Az operatív működéshez szükséges pénzeszközöket –ellátmányt biztosítja a tagóvodák részére. A pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, a rá vonatkozó nyilatkozatokat megteszi. Az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli. A vagyonvédelemi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, részt vesz a leltározás és selejtezés lebonyolításában.

2. 11. 2. A tagóvoda vezetőinek gazdálkodási feladatai -

A szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, eseti tisztítószerek, munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseinek irányítása. - Felelős az intézményi vagyon kezeléséért és megőrzéséért - Kezdeményezi az elavult eszközök selejtezését, részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában, - A pedagógusok tanítási keret nyilvántartását vezeti, a túlmunkát elrendeli, arról havi elszámolást az igazgatóságra benyújtja - Ellenőrzi, felügyeli az étkezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, be-, és visszafizetéseket - A GESZ felé továbbítja az étkezési létszámokat, az ebédbefizetést követően. - Adatokat szolgáltat az analitikus nyilvántartásokhoz az óvodaigazgatóság felé - A működés műszaki szükségleteit jelzi az óvodaigazgatóság felé. - A leolvasott mérők alapján havi energiafelhasználási jelentést küld az óvodaigazgatóság felé. A helyi program megvalósításához a tagintézmény részére biztosított pénzeszközökkel fegyelmezetten gazdálkodik, erről nyilvántartást vezet, és az igazgatóság felé elszámol. 2.11.3. A Tagóvodai óvodatitkár gazdálkodási feladatai A munkakörében ellátott feladatokat az óvodaigazgatóság gazdasági részleg és a tagóvoda-vezető irányításával végzi. - A szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, eseti tisztítószerek, munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseit intézi. - Felelősséggel kezeli a rendelkezésre adott készpénzt, és azzal határidőre elszámol, az óvodaigazgatóság felé. - Részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában,

20 -

-

A személyi használatba kiadott leltári tárgyak nyilvántartását folyamatosan vezeti Megállapítja, beszedi és nyilvántartja az étkezési térítési díjakat, nyilvántartást vezet a kedvezményezettekről a mindenkori érvényes előírások alapján, és az óvodaigazgatóság felé továbbítja a kedvezmény felhasználási adatokat minden hónapban a megadott határidőre Vezeti a dolgozóknak juttatott munkaruhák egyedi nyilvántartását Adatokat szolgáltat az analitikus nyilvántartásokhoz az óvodaigazgatóság felé A leolvasott mérők alapján havi energiafelhasználási jelentést küld az óvodaigazgatóság felé.

2.11.4. A GESZ kapcsolódó gazdálkodási feladatai: -

beszerzési és szolgáltatási számlák – igazolást követően – érvényesítéséről, ellenjegyzéséről, utalványozásáról, kiegyenlítéséről gondoskodik, a költségvetési előirányzatokat, gazdasági eseményeket, a számviteli előírásoknak megfelelően rögzíti tagóvodánkénti bontásban, erről havonta (minden hónapot követő hó 15-ig) írásos információt szolgáltat, analitikus nyilvántartásokat vezet, teljes körű bérszámfejtést, adó- és TB ügyintézést végez (2007. december 31.ig), 2008. január 01.-től a MÁK programjával számfejti a nem rendszeres járandóságokat, ellenőrzi és továbbítja a MÁK részére a kinevezéseket és a TB ellátással kapcsolatos bizonylatokat, az intézmény megrendelése alapján bonyolítja az étkeztetéssel kapcsolatos megrendeléseket, valamint lerendeléseket, igény szerint központi beszerzési feladatokat lát el, szükség szerint központi raktári igényeket teljesít, a beszerzési előirányzat felhasználását rendszeresen egyezteti az intézménnyel, az operatív működéshez szükséges pénzeszközöket – ellátmányt, illetve igény szerint előleget – biztosítja, a pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, nyilatkozatokat megteszi, az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli, a vagyonvédelmi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, megszervezi a leltározás és selejtezés együttes lebonyolítását, a felügyeleti előirányzat módosításokról főkönyvi számlánkénti értesítést küld, ellátja az egyéb adózási feladatokat. A gazdálkodási feladatoknál felsorolt munkafolyamatok előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért (FEUVE) a GESZ igazgatója felelős. Az intézmény előirányzatának változtatását a GESZ jogosult kezdeményezni az Egyesített Óvoda vezetőjének egyetértésével. Az előirányzatok módosítása az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján történik. Az együttműködés során alkalmazandó gyakorlati eljárás rendjét „TÁJÉKOZTATÓ” füzet részletezi, melynek összeállításáért a GESZ vezetője felelős.

21 2.12. A felújítási tevékenységek bonyolítása A felújítási munkálatok az Önkormányzat hosszú távú ütemterve alapján kerülnek végrehajtásra. 2.13. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés célja: - Biztosítsa a tagóvoda-vezető és az óvodaigazgatóság számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre. - Feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást. - Megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet - Vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. A belső ellenőrzés a FEUVE szabályainak megfelelően magába foglalja: - előzetes - folyamatba épített - és utólagos ellenőrzést. Belső ellenőrzésre jogosultak: - óvodaigazgatóság dolgozói - tagóvoda-vezetők Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: - kedvező tapasztalatok – elismerés - feltárt hiányosságok – a hiányok megszüntetésére vonatkozó intézkedés, felelősségre vonás, megelőzés feltételeinek biztosítása. 2. 13. 1 Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki munkaköri feladataival összefüggésben: javaslattételi, döntési, vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik a költségvetési vagy átvett pénzeszközök felett, illetőleg önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, vagy a felhasználással való elszámolás során, - felelősséggel tartozik az intézményi vagyon nyilvántartásáért.

Vagyonnyilatkozat tétele az alábbi munkakörökre, illetve vezetői megbízásokra terjed ki:

22 - költségvetési szerv vezetője: igazgató - intézményvezető helyettesek, igazgató-helyettesek - tagintézmény-vezetők -1 fő gazdasági ügyintéző 2. 14. Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje Az Egyesített Óvoda igazgatóját, a hatályos jogszabályok betartása mellett nyilvános pályázati eljárás útján a képviselő-testület határozott időre bízza meg. Az intézmény képviseletére jogosultak: ▪ a mindenkori kinevezett óvodaigazgató, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglakoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottak jogviszonya alapesetben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Tv.) szabályait a Kjt-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Kivételes esetben lehet egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony), melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. Az irányadó. 2. 15. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Az alapító okirat /melléklet / Az Egyesített Óvoda helyi nevelési programja. / elkészítéséig a fenntartó által elfogadott- tagóvodák helyi nevelési programja / SZMSZ és mellékletei Házirend Intézményi minőségirányítási program Az Egyesített Óvoda éves munkaterve Tagóvodák éves munkaterve Továbbképzési program,- beiskolázási terv / melynek alapja a tagóvodák továbbképzési terve / Közalkalmazotti szabályzat Tagóvodák feladat-ellátási terve

23

III.

Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása

Óvodaigazgatóság Ó V O D A I G A Z G A T Ó

SZEMÉLYÜGYI, GAZDASÁGI IGAZGATÓ HELYETTES

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ HELYETTES

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VEZETŐI

MINŐSÉG IRÁNYÍTÁSI VEZETŐ

TAGÓVODA VEZETŐK

TAGÓVODÁK NEVELŐTESTÜLETEI ÉS ALKALMAZOTT KÖZÖSSÉGE

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ KÖZALKALMAZOTTAK

GAZDASÁGI RÉSZLEG,

ÓVODATITKÁROK

24

3. 1. AZ EGYESÍTETT ÓVODA VEZETÉSÉNEK SZERKEZETE    

óvodaigazgató (magasabb vezető) általános igazgatóhelyettes személyügyi és gazdasági igazgatóhelyettes tagóvoda-vezetők

Munkáltatói jogkör gyakorlása A Egyesített Óvoda igazgatójának kinevezője a képviselőtestület, felette az egyéb munkáltatói jogokat, Budapest Főváros XIII. Kerület Polgármestere gyakorolja. A tagóvodák vezetőit az óvoda igazgatója nevezi ki belső pályázat (kerületen belüli) alapján határozott időre. Az óvodák dolgozóinak munkáltatója az Egyesített Óvoda igazgatója. Az intézmény alkalmazott dolgozói  Óvodaigazgatóság dolgozói  tagóvoda-vezetők  óvodapedagógusok  óvodatitkárok  nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet (dajkák)  bentlakó gondnokok  kertészek A dolgozók személyi anyagát az óvodaigazgatóság kezeli. Az intézmény valamennyi Törzskönyvében található.

dolgozójának

a személyi

nyilvántartása

A Törzskönyv rögzíti, a tagóvodákra vonatkozó adatokon munkafelvételének, illetve munkaviszony megszűnésének idejét.

kívül,

a

a

tagóvodák

dolgozók

A Törzskönyvet minden tagóvoda-vezető önálló felelősséggel vezeti a saját óvodájában. A dolgozók Egyesített Óvodán belül - más telephelyre- történő áthelyezését a kinevezési okmány tartalmazza. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjének meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

25

3. 2. Vezetés Budapest, Főváros XIII. kerület 16 - Önkormányzat által fenntartott- tagóvodáját, óvodaigazgatóság vezeti, melynek irányítója pályázat alapján kinevezett óvodaigazgató A tagóvoda vezetők munkájukat önállóan, személyes felelősséggel, munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint végzik. A vezetők a döntések előtt konzultálnak. Az intézkedésekről, szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, folyamatosság. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvoda vezetősége véleményezi és értékeli  az intézményt érintő szervezeti és működési feltételeket  az intézmény dolgozóit érintő élet és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztéseket, a felújítások rangsorolását  az intézmény működésével kapcsolatos terveket, szabályokat  mindazokat a javaslatokat, amelyeket a vezetőség elé terjesztenek. A vezetői értekezlet feladata:  tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai, minőségfejlesztési közösségek munkájáról  az intézmény valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A megbeszéléseket az óvodaigazgató készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó tagóvodák működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő tagóvodába, továbbá a tagóvodából a vezetőség felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3.2.1. Az Óvodaigazgatóság működésének általános szabályai, rendje Az Óvodaigazgatóság szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, szülők illetőleg képviselőik (Ktv.39 § 1-2.). A tagóvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a Budapest, Főváros XIII. Kerület Képviselőtestülete által elfogadott testületi határozat alapján kell megállapítani / 62/2007.(IV.26) ÖK.sz. – melléklet /

26 Az Óvodaigazgatóság jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni (11/94 (VI.08) MKM rendelet). Az adatok továbbíthatók a Ktv. 2. sz. melléklete szerint. 3.2.2. Az igazgatóság munkarendje

00

00

00

00

Az igazgatóság hétfőn, kedden, csütörtökön 8 -16 óráig, szerdán 8 -18 óráig, 00

00

pénteken 8 -14 óráig – mint rendelkezési időben – tartja a kapcsolatot az óvodákkal, dolgozókkal. Az tagóvodák működésével kapcsolatos tudnivalókat (nyitva tartás, beíratás rendje, távolmaradás és mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések, térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok) a Házirend tartalmazza

3.3. Az óvodaigazgató feladatai Az intézmény vezetője a jogszabályi keretek között egy személyben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik az Önkormányzat Testülete által alapított – nevelési –oktatási – alaptevékenységet ellátó – részben önállóan gazdálkodó Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvodák elnevezésű részben önálló gazdálkodású, részjogkörű költségvetési szerv alapító okiratban meghatározott állami feladatok ellátásáért, az intézmény használatába adott önkormányzati vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért, a jogszabályi előírások betartásáért. Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős -magasabb vezető - tagja. Közvetlenül és felelősen irányítja az általános igazgató-helyettest, a személyügyi gazdasági igazgatót illetve a tagóvodák vezetőit. Kapcsolatot tart az átruházott hatáskört gyakorló vezetőkön keresztül az Egyesített Óvodák szervezeteivel, közösségeivel az SzMSz-ben szabályozott módon. Az Egyesített Óvoda élén az óvodaigazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Megbízatása a Kt. 18. §-a alapján, pályázat útján történik. Feladatait a Kt. 54. 55. §-ának, valamint 31. §-ának és a helyi sajátosságoknak megfelelően végzi:

Feladatai.  Az óvodaigazgatóság és tagintézményeinek szakszerű és törvényes működtetése.  Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítása  Az intézmény munkáltatói feladatainak elvégzése  Gondoskodik az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységeiben dolgozók közötti megosztásáról.  Az Egyesített Óvoda összevont nevelőtestületének irányítása, vezetése a tagóvodavezetőkön keresztül.  A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetése az Óvodaigazgatóság és az ahhoz kapcsolódó helyi nevelési programok figyelembevételével, közösen a tagóvoda-vezetőkkel és a szakmai munkaközösség, illetve team-vezetőkkel.  Az alkalmazottak élet- és munkahelyi körülményeire vonatkozó kérdések megoldása – a tagóvoda-vezetők bevonásával – a civil szervezetekkel történő egyeztetés alapján.

27  



   



A Kt. 56. § alapján a nevelőtestületek jogkörébe tartozó döntések érvényesítésének ellenőrzése. A rendelkezésre álló költségvetés alapján az Óvodaigazgatóság intézményeinek működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása – egyeztetve a gazdasági igazgató-helyettessel és a tagóvodák vezetőivel –, az ésszerű, takarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében. A Szülői Választmánnyal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) való együttműködés, az intézmény képviselete. A gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekvédelmi munka irányítása. A nemzeti és óvodai ünnepek helyi nevelési programokhoz és a munkarendhez igazodó, méltó megszervezésének biztosítása a tagóvodák vezetőivel együtt. A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányítása, ellenőrzése. Rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges a fenntartót értesíteni kell. Az intézményt külső szervek előtti képviselete

Az óvodaigazgató feladatainak területei: – pedagógiai, – munkaügyi, – gazdálkodási – tanügy-igazgatási. Kizárólagos hatásköre:   

a munkáltatói, jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás, személyi és munkaügyi feladatok ellátása, döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat más hatáskörébe nem utal. Az igazgató felelős:

         

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért az óvoda ellenőrzési, minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködésért a kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért

28   



az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal át más hatáskörbe a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és nem átruházható – feladatok ellátásáért

3.4. Általános igazgató helyettes feladatai Az óvodaigazgató közvetlen munkatársa, az Egyesített Óvoda vezetésének felelős tagja, aki munkáját munkaköri leírás alapján, az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi. Az óvoda igazgatója felé az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettsége van, évente egyszer írásban, folyamatában szóban. Közvetlenül és felelősen irányítja a szakmai munkaközösségek vezetőit és a minőségirányítási vezetőt. Kapcsolatot tart a tagóvoda vezetőkkel. Feladata:  Az óvodaigazgató távollétében, teljes felelősséggel, beszámolási kötelezettséggel végzi a hatáskörébe utalt feladatokat, munkaköri leírása alapján.  Előkészíti az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítését.  Elősegíti a helyi nevelési programok minél hatékonyabb megvalósítását.  Megszervezi az igazgatóság szintű tanévnyitó és tanévzáró értekezleteket.  Gondoskodik a minőségirányítási program tartalmi és szervezeti feltételeinek megteremtéséről, minőségirányítási program működéséről.  Minőségfejlesztő teamet hoz létre, irányítja, koordinálja, támogatja működését.  A pályázatok elkészítésében tanácsot ad a tagóvodáknak.  Az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.  Irányítja a szakmai munkaközösségek munkáját.  Koordinálja a fejlesztő pedagógusok tevékenységét.  A tagóvoda vezetők által készített beiskolázási terv alapján elkészíti az Egyesített Óvoda továbbképzési és beiskolázási tervét. Feladatainak területei:  Szakmai  Tanügy-igazgatási  Minőségfejlesztés Általános igazgatóhelyettes felelős:  a pedagógiai munkáért  a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  a minőségirányítási program működéséért, megvalósításáért  a tanügy-igazgatáson belül jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítését

29

3.5. A gazdasági csoport felépítése, feladatai  gazdasági igazgatóhelyettes,  gazdasági ügyintézők, 3.6. A személyügyi, gazdasági igazgatóhelyettes feladatai: Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős tagja, aki munkáját munkaköri leírás alapján, az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi. Az óvoda igazgatója felé az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettsége van, évente egyszer írásban, folyamatában, szóban. Közvetlenül és felelősen irányítja a szervezetébe tartozó gazdasági részleg munkatársait. Folyamatos kapcsolatot tart a tagóvodákban tevékenykedő óvodatitkárokkal.  Az Egyesített Óvoda – mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – gazdasági feladatainak szervezése és lebonyolítása.  Az intézményre vonatkozó, kötelezően előírt dokumentumok elkészítésében való részvétel, illetve a gazdálkodással kapcsolatos szabályozás elkészítése.  Költségvetés tervezése  Az előirányzatok felhasználásának koordinálása, nyilvántartása, ellenőrzése az óvodaigazgatóval.  A saját hatáskörben történő előirányzat módosítási kérelmek összeállítása, ellenőrzése  A számviteli feladatok ellátása.  A tagóvodák igényei alapján az egyes anyag- és eszközféleségek közös beszerzésének összehangolása az óvodaigazgatóval.  Az Egyesített Óvoda igazgatójának munkáltatói jogköréhez kapcsolódva a létszámés bérgazdálkodói feladatok ellátása. A bérkeret nyilvántartás szükséges analitikus nyilvántartásainak vezetése, az alkalmazási okiratokon a bérkeret-nyilvántartói ellenjegyzés feltüntetése.  Féléves és éves beszámoló – és a fenntartó által előírt költségvetési jelentések – elkészítése, benyújtása.  Információszolgáltatás a gazdálkodásról.  A Gazdasági szervezet tevékenységének irányítása, az érintett közalkalmazottak munkájának megszervezése.  Kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmények anyagellátását  Megszervezi az intézmények tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását Felelős: az intézmény gazdasági pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért A gazdasági igazgatóhelyettes és munkatársai feladataikat személyre szóló munkaköri leírás szerint végzik. (melléklet)

3.7 Tagóvoda-vezetők feladatai Az Egyesített Óvoda vezetésének felelős tagjai, akik munkájukat munkaköri leírás alapján, az igazgató közvetlen irányítása alatt végzik. Az óvoda igazgatója felé az átruházott feladatok

30 tekintetében beszámolási kötelezettségük van, évente egyszer írásban, folyamatában, szóban. Közvetlenül és felelősen irányítják intézményük nevelőtestületét. Kapcsolatot tartanak az óvodaigazgatóság szakmai és gazdasági igazgatójával az irányításuk alá tartozó feladatok tekintetében.  

          

 

  

  

A tagóvoda nevelőtestületének vezetése. A helyi nevelési program figyelembevételével a pedagógiai munka tervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése, az értékelési minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése. A költségvetés elkészítéséhez gazdálkodási, fejlesztési, karbantartási terv készítése. Az Óvodaigazgatóság által biztosított pénzeszközökkel való ésszerű gazdálkodás, az elszámolási kötelezettség betartása, betartatása, kapcsolattartás a gazdasági csoporttal. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekről való gondoskodás, az óvodaigazgatóval történő egyeztetés alapján. A gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. Támogatja az óvodán belüli munkaközösség működését. Pedagógiai pályázatok írása, írásának ösztönzése a nevelőtestület körében. A helyi hagyományoknak megfelelően az ünnepek, jeles napok méltó szervezése a helyi nevelési program alapján. A helyi döntések előkészítésében együttműködés a munkavállalói érdekképviselettel. Együttműködés a fenntartóval, társintézményekkel, PSZK, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, Áthelyező Bizottsággal, civil szervezetekkel, a területi önkormányzati képviselővel, gyermekorvossal, védőnővel. A tagóvodákban foglalkoztatott alkalmazottak feladatainak meghatározása, ellenőrzése, koordinálása.. Vezetése alatt álló részleg munkatársaival kapcsolatban javaslatot tesz az Igazgatóság igazgatójának új munkatárs felvételére, jutalmazásra, szükség szerinti felelősségre vonásra, illetve minősítés, teljesítményértékelés eseteiben a minősítés tartalmára. A szülőkkel, a szülői szervezettel való együttműködés és a kapcsolatrendszer továbbfejlesztése a nevelési programok figyelembe vételével. A tanügy igazgatási feladatok ellátása információs kötelezettség betartása az Óvodaigazgatóság felé. A 277/1997. (IV.22.) Kormányrendelet figyelembevételével az óvodapedagógusok kötelező továbbképzésének megtervezése – az óvodaigazgató-helyettessel történő egyeztetéssel. A továbbképzésen résztvevők jelenlétéről, felkészüléséről, a tanultak továbbadásáról való gondoskodás. A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányítása. A dolgozók egészségügyi szűrővizsgálatainak nyomon követése, végrehajtása, ellenőrzése – mindezért anyagi felelősségvállalás (szabálytalanságok feltárása esetén). Az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt

Feladatainak területei: – pedagógiai, – hatáskörébe utalt munkaügyi, – hatáskörébe utalt gazdálkodási,

31 – hatáskörébe utalt tanügy igazgatási, A tagóvoda-vezető felelős:    

a gyermekbalesetek megelőzéséért az épület biztonságos üzemeltetéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és előkészítéséért  a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért  a tagóvoda leltárának, vagyonának megóvásáért  a helyi szülői szervezet működtetésének segítéséért  a helyettesítési beosztás elkészítéséért. Beszámolási kötelezettsége van az óvoda igazgatója felé.

3.8. A munkaközösség vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Az óvodaigazgató felé beszámolási kötelezettsége van a munkaközösség működéséről, tevékenységéről. Feladatai és jogai továbbá:  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  összeállítja a nevelési program és éves munkaterv alapján a munkaközösség éves tervét,  javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.  óvodaigazgatóval, tagóvoda-vezetővel egyeztetve részvétel az adott pedagógiai terület ellenőrzésében, elemzésében és értékelésében;  mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival;  kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez;  írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez;  a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, az egyes tagóvodákban dolgozó pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése.

32 3.9. Minőségügyi vezető feladatai, felelőssége Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját az intézményi minőségirányítási programban szabályozottak alapján végzi. A minőségügyi vezető a nevelőtestület véleménye alapján a tagóvodák minőségügyi vezetői közül az igazgató bízza meg. Megbízásának elvei ▪ a nevelőtestület által elismert tekintély ▪ továbbképzéseken való aktív részvétel ▪ jó szervező, irányító képességekkel rendelkezzen ▪ minőségalapú elkötelezettség ▪ minőségbiztosítási ismeretek birtoklása, gyakorlati alkalmazása ▪ az óvodaigazgatóval való együttműködés Feladata ▪ az Egyesített Óvoda minőségpolitikájának érvényesítése ▪ a minőségfejlesztési feladatok teljesítése ▪ a tagintézményekben működő minőségfejlesztő csoportok összefogása, irányítása ▪ beszámolási kötelezettség - figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokra, az előzőekben felsorakoztatott területekre vonatkozóan A minőségügyi vezető részletes feladatait a munkaköri leírása, megbízása határozza meg. 3.10. A közalkalmazotti tanács elnöke Az Egyesített Óvoda alkalmazotti közössége a jogszabálynak megfelelően létrehozza a megváltozott létszámnak megfelelő Közalkalmazotti Tanácsot és megválasztja annak vezetőségét. A KT. elnöke munkáját a közalkalmazotti szabályzatban foglaltaknak, valamint a KT működési ügyrendjében foglaltaknak megfelelően látja el. Megbízása a Kjt. 91.§ szerintiek alapján történő KT megválasztását követő 15 napon belül történik, a KT elnökválasztó ülésén. Megbízásának ideje a tanács működésével azonos időtartamra szól. Visszavonását, lemondását, újraválasztását a KT ügyrendje szabályozza. Feladata, felelőssége ▪ A KT vezetése, a működés biztosítása ▪ A közalkalmazottak nevében a részvételi jog gyakorlása - A közalkalmazottak élet és munkakörülményeit illető kérdésekben - A jóléti és szociális kérdésekben ▪ Az óvodaigazgatóval az eredményes együttműködés feladatainak ellátása, jogosítványa szerinti módon a munkavállaló képviseletének szem előtt tartása ▪ A szakszervezettel való együttműködés fenntartása ▪ A szabályzatban rögzített jogosítványokkal (egyetértési, véleményezési, betekintési, tájékoztatáskérési) és kötelezettségekkel összefüggő feladatok A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda igazgatójának munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodaigazgató feladata. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SzMSz elkészítésénél.

33

IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI 4.1. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. 4.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás során a Közoktatási törvény 84. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Elfogadási jog illeti meg az intézményi Minőségirányítási Programot illetően. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4. 3. Az óvodaigazgató, tagóvoda-vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Vezető beosztás megnevezése Óvodaigazgató

Általános igazgatóhelyettes

Személyügyi, Gazdasági igazgatóhelyettes

Az intézményben való tartózkodás rendje Az igazgatóság rendelkezési idejének megfelelően. Kivétel: tagóvodák látogatása az óvodák havi programjának és az ellenőrzési tervnek megfelelően. egyéb hivatalos elfoglaltság Az igazgatóság rendelkezési idejének megfelelően. Kivétel: tagóvodák látogatása az óvodák havi programjának és az ellenőrzési tervnek megfelelően Az igazgatóság rendelkezési idejének megfelelően. Kivétel: tagóvodák látogatása az óvodák havi programjának

34

Tagóvoda-vezetők

és az ellenőrzési tervnek megfelelően Személyre szóló munkaköri leírásuknak megfelelően Kötelező óraszámuk:  3-4 csoportos tagóvodában: heti 19 óra  5-6 csoportos tagóvodában: heti 16 óra  7-8 csoportos tagóvodában: heti 12 óra

A vezetők a kötelező óraszámon túl munkaidejüket vezetői feladatok végzésére fordítják. Az Egyesített Óvoda igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az általános igazgató helyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz. Mindkettőjük távollétében a gazdasági igazgató helyettes jogosult intézkedésre. A tagóvoda-vezetők helyettesítési rendjét az óvoda éves munkaterve szabályozza. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A tagóvodákban a 30 napon belüli helyettesítés rendjét a tagóvoda-vezető, azon túl az óvoda igazgatója rendeli el. Az Óvodaigazgatóság szintű helyettesítések elrendelése az igazgató feladata. Az Óvodaigazgatóság igazgatóját, általános igazgató helyettesét, az Önkormányzat Képviselő testülete felmentette a csoportban letöltendő kötelező óraszám alól. Heti teljes munkaidőben látják el vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. Az igazgatóság legalább egy vezető beosztású tagja köteles rendelkezési időben az igazgatóság épületében tartózkodni.

V.

AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ ÓVODAIGAZGATÓSÁGGAL

Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 5.1.

A közalkalmazottak munkarendje

A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv. 15.§, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16.§ és a 17.§, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19.§-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. Az alkalmazottak munkarendjét nevelési évenként az óvoda munkaterve tartalmazza. A munkakörükkel kapcsolatos feladatok ellátásában munkarendjük kialakításában irányadó a munkaköri leírás, az óvodavezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízásuk.

35 5.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézmény igazgatója fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést:  Értekezletek  Megbeszélések  Fórumok A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény igazgatója akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

5.3. A kapcsolattartás formái Vezetői szint Óvodaigazgató

Az igazgatóság fogadóórái a tagóvodavezetők és alkalmazottak részére Éves munkatervben meghatározottak szerint havi két munkanap. Az igazgatóság fogadóórái a szülők részére Éves munkatervben meghatározottak szerint havi két munkanap, melyet a tagóvodák vezetői kötelesek a szülők tudomására hozni a szülői értekezleteken, valamint a faliújságon.

Szervezeti egység 1. Tagóvoda-vezető

A kapcsolattartás formája Információs értekezlet Vezetői munkaközösségi foglalkozások Személyesen előre egyeztetett időben Írásos tájékoztatás Értekezletek (tanévnyitó, tanévzáró nevelési értekezlet) Szakmai csoportos látogatások Egyéb kommunikációs egyeztetés az aktuális információnak megfelelően Rendezvények 2. Gazdasági részleg Információs megbeszélések Értekezletek (gazdálkodási feladatok tervezése, értékelése) Ellenőrzések 3. Az igazgatóság által szervezett Munkaközösségi kerületi munkaközösségek foglalkozásokon való részvétel Írásos tájékoztatás, beszámolók Rendezvények 4. Szülői szervezet Információs megbeszélések Értekezletek az aktualitásnak megfelelően Rendezvények

36 5. Minőségfejlesztő team

Beszámolók

6. Közalkalmazotti Tanács

Információs megbeszélés Írásos tájékoztatás

7. Szakszervezet

Információs megbeszélés Írásos tájékoztatás

A kapcsolattartási formák rendje az óvodaigazgató éves munkatervében található

A TAGÓVODÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA  







   

A telephelyeken működő óvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. Az óvodákban dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a z óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik épületben dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. A tagóvoda-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. Ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Napi kapcsolat van az óvodaigazgató és a tagóvoda-vezető között, így az óvodaigazgató a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadja a tagóvoda-vezetőnek. A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti az óvodaigazgatónak. Az óvodaigazgató és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék. Az óvodaigazgató és a tagóvoda-vezető a megbeszéléseken kívül telefon napi kapcsolatban is áll egymással. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások.

A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttműködése biztosított:  Közös nevelőtestületi értekezletek  Hospitálások  Megbeszélések  Szakmai kirándulások  Csapatépítő tréning.  közös munkaközösségi foglalkozások  minőségfejlesztési csoport tevékenységek A pedagógus közösségnek kizárólagosan az egységet érintően önállóságuk van:  Az egységet érintő megbeszélések szervezésére  Előadások szervezésére  A rendezvények idejének meghatározására  Szülők kérésére, rendkívüli fogadóórák megtartására

37

Az óvodaigazgatót ezen ügyekben meg kell hívni, vagy értesíteni kell.

5.4. A nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus közalkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát ­ Óvodatitkár ­ Dajka ­ Konyhai dolgozó ­ Kertész ­ Takarító ­ Kisegítő dolgozó A dajkák közössége A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását a tagóvoda-vezető és a dajkák képviselője segíti. Havonta 1 alkalommal szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus, 1 dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvónői folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról. A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus, pszichológus, utazó gyógypedagógus, közalkalmazottak Logopédus, utazó gyógypedagógus: A ellátást az intézmény részére az önkormányzat biztosítja,a Prizma EGYMI szakemberei révén, Feladata ▪ A szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyerekek szűrése, a foglalkozások órarendjének kialakítása, a foglalkozások vezetése ▪ Együttműködés a gyermek óvónőjével, az óvoda pszichológusával ▪ Kapcsolattartás az óvoda vezetőjével ▪ A foglalkozások kötelező dokumentumainak vezetése ▪ Szülők tájékoztatása, fogadóóra tartása ▪ Nevelési év végén összegző értékelés készítése Részletes feladatait a munkáltatója (Prizma EGYMI) által készített munkaköri leírása tartalmazza, melyet az iskola igazgatója a tagóvoda vezetőjének megküld. Szakmai ellenőrzését ▪ Munkáltatója/általa megbízott személy végzi ▪ A tagóvoda vezetője ellenőrzi ~ az órarend szerinti feladatellátását ~ konzultáció révén, a foglalkozásokon résztvevő gyerekek fejlődését Pszichológus A PRIZMA EGYMI alkalmazottja. Kiemelt szerepköre a megfigyelés, a konzultációs kapcsolatrendszer működtetése az óvoda vezetőjével, pedagógusaival, logopédusával, a szülőkkel,- a nevelőmunka eredményességének, a gyermekek optimális személyiségfejlődésének érdekében.

38 5.6. A nevelőtestület jogosítványai ▪ Döntési jogkörébe tartozik  a nevelési program és módosításának elfogadása (Ktv. 57 §. (1) bekezdés)  az egyesített óvoda szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása  az egyesített óvoda éves munkatervének elfogadása  a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  a egyesített óvoda házirend elfogadása  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása  jogszabályban meghatározott más ügyek ~ A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes, a programvezető megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt ~ A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása, házirend elfogadása)

5.7.. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57.§ (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket 5.7.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet azokról az ügyekről, amelyekben megbízásából eljárt (szóbeli tájékoztatás, írásos beszámolók).    

Az óvodaigazgatóra, a tagóvoda-vezetőre, A szakmai munkaközösségre Minőségirányítási csoportra A nevelőtestület, az óvoda éves munkaterve szerinti, vagy egyéb, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladat ellátására,- határozata alapján bizottságot hozhat létre. A

39 megbízást az óvoda igazgatója a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság) A megbízásnak tartalmaznia kell ~ a bizottság feladatát ~ a bizottság hatáskörét ~ a nevelőtestület elvárását ~ a beszámolás formáját ~ a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását Ilyen bizottság lehet - Pályázatfigyelő és készítő bizottság - Panaszt kivizsgáló bizottság - Fegyelmi eljárást lebonyolító bizottság - Program beválást vizsgáló bizottság - Felvételi bizottság - Vezető választást lebonyolító bizottság A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot/kat, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben a KT; Kjt. szerinti eljárásrendet. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség, a minőségirányítási csoport, tevékenységének befejezésekor írásban tájékoztatja a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről.

5.7.2. A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az Egyesített Óvoda pedagógusai intézményközi szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. (Ktv. 58. §.-ának (1) és (2) bekezdése alapján, valamint a tagóvodákban is működhetnek munkaközösségek. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A hatékony működés érdekében az egyesített óvoda munkaközösségei tagóvodai képviselet alapján működnek /16-17 fő/, míg a tagóvodákban 3-4 főből áll a munkacsoport. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösség tevékenysége ▪ A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza ▪ A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységet folytatja  javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét  fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat  javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját

40  segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik A minőségirányítási csoport ▪

A minőségirányítási csoport megbízását a nevelőtestület határozata alapján Egyesített Óvoda szintjén az óvodaigazgató, míg tagóvodákban a tagóvoda-vezető adja. ▪ A csoport vezetőjének, tagjainak megbízása határozott időre, egy nevelési évre szól. ▪ A minőségirányítási csoport megbízása tartalmazza ~ a csoport feladatait ~ a nevelőtestület elvárásait ~ az óvoda igazgatójának, valamint a tagóvoda-vezetőjének a csoport működésével kapcsolatos feladatait ~ a csoport tagjainak díjazását, támogatását A minőségirányítási csoport működésének szabályait a minőségirányítási csoport Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit  Nevelési program elfogadása  A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása  Házirend elfogadása  Az intézmény éves munkatervének elfogadása  Éves beszámoló elfogadása 5.8.

A nevelőtestület értekezletei

5.8.1. A testület rendes értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda igazgatója hívja össze. Az óvodaigazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:  nevelési évet nyitó értekezlet  őszi nevelési értekezlet  tavaszi nevelési értekezlet  nevelési évet záró értekezlet Az értekezlet megrendezésének módja:  nevelési évet nyitó és záró értekezlet a magas testületi létszám miatt, átruházott hatáskörben igazgató vezetésével a tagóvoda-vezetőknek és munkaközösség vezetőknek kerül megrendezésre, majd azt követően a tagóvoda-vezető irányításával a tagóvodák nevelőtestületeinek.  Az őszi és tavaszi nevelési értekezleteket a tagóvodák saját hatáskörben szervezik az igazgató részvételével, a tagóvoda-vezető irányításával a helyi nevelési programnak és éves munkatervnek megfelelően.

41 5.8.2. A testület rendkívüli értekezletei

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda igazgatója szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. ▪ A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. ▪ Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. ▪ A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések  A nevelőtestületi értekezletet az óvodaigazgató készíti elő  A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja - a nevelési program - az Szervezeti és Működési Szabályzat - a Házirend - a munkaterv - az óvodai munkára irányuló átfogó értékelés, elemzés - a beszámoló - az intézkedési terv elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodaigazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.  Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda igazgatójának. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.  A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodaigazgató, akadályoztatása esetén az óvodaigazgató helyettes látja el  A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezleten két nevelőtestületi tagot kell választani  A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodaigazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rend. 4. sz. mellékletének 9. pontjában meghatározott formai, tartalmai követelményeknek megfelelően kell vezetni.  A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

42  A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt ­ akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel ­ aki a meghívás ellenére nem jelenik meg  Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki.  A szavazatok egyenlősége esetén az óvodaigazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 5.9. Szülői Szervezetek Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet felépítése:

Egyesített Óvoda Szülői Szervezet Vezetője

EGYESÍTETT ÓVODA SZÜLŐI SZERVEZETE 16 tagóvoda szülői szervezetének vezetője

ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZETEK / 16 tagóvoda /

5.9.1. A vezetők és az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog Az Egyesített Óvoda szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézmény igazgató feladata. Az intézmény igazgató és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van.

43 Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodaigazgató gondoskodik. A tagóvodai szintű szülői szervezet vezetőjével a tagóvoda-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az intézmény igazgatója a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja.

A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: Véleményezési jog:  munkaterv véleményezése – a R 2. § (1) bekezdése alapján,  minden olyan kérdésben, melyben a jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna – a R 30/A. § alapján,  a nevelési év rendjének meghatározásában,  nevelési program elfogadásánál,  a minőségirányítási program értékelésével kapcsolatban  vezetői megbízás esetén a vezetői programról,  az intézmény működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről (javaslatot tehet az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben). Egyetértési jog:  a nevelési programmal, az SZMSZ-el, a Minőségirányítási programmal és a Házirenddel kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén – a R 8. § (5) bekezdése alapján.  Az adatkezelési szabályzat gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, a fenntartót és az óvodavezetőt. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, a gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása a Házirendben található Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodaigazgatói pályázatról véleményt nyilváníthat melyet, írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének, átad. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: ~ Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása ~ Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek ~ Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával

44 ~ segítse az intézmény hatékony működését ~ támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét ~ véleményezze a Védjegybizottsági üléseken a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét Véleményezési jogának gyakorlásához a Helyi Óvodai Program elfogadásakor: az óvoda vezetője, általa jelölt óvodapedagógus,- köteles tájékoztatást adni a programról A Szülői Szervezet joga, hogy a Házirend elfogadásakor a nevelőtestület összehívását kezdeményezze. E kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az óvodai Szülői Szervezet és vezetők kapcsolattartási formái  személyes megbeszélés  értekezlet  írásbeli tájékoztatók  Szülői Szervezet nevére szóló levelek átadása  dokumentumok, iratok nyilvánossága

VI.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, ÉS MÓDJA

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodaigazgató és helyettesei képviselik. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a tagóvoda-vezető, és a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 6.1. A fenntartó és az óvoda kapcsolata Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed ▪ az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására ▪ az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására ▪ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére ▪ az intézménygazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére ▪ az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, ▪ a minőségirányítási program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására Az intézmény az óvodaigazgatón, és igazgatóhelyetteseken keresztül tart kapcsolatot az Önkormányzattal, a Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztállyal, a GESZ-szel. A kapcsolattartás formái - szóbeli tájékoztatás - beszámolók, jelentések - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel - a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása - speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan ~ statisztikai adatszolgáltatás ~ az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése 6.2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata ▪ Az óvoda igazgatója, tagóvoda-vezetői, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival ▪ A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása ▪ A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el

45 ▪

A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása - pedagógusok szakmai programjaira - óvodások iskolával való ismerkedésére - ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre - értekezletekre - volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatra Az óvoda eseti kapcsolatot tart egyéb általános iskolákkal - kölcsönös, vagy egyoldalú meghívással - volt óvodások után követéses vizsgálata alkalmával

6.3. Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata Az óvoda Nevelési Tanácsadói feladatait a Prizma EGYMI (1134 Bp. Váci út 57.) alkalmazottai biztosítják. A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed ▪ a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére ▪ az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására ▪ a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására ▪ az óvodaigazgató, a tagóvoda-vezető, az óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban Kapcsolattartó személy: a tagóvoda-vezetője 6. 4. Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata ▪ az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a Prizma EGYMI (1134. Budapest Váci út 57.) logopédusai biztosítják, a fenntartó által megállapított óraszámban. ▪ a logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a tagóvodavezetőjével - konzultáció - információ átadás - a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén Kapcsolattartó személy: a tagóvoda-vezetője Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok és az óvoda kapcsolata A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálataival összefüggő kapcsolattartásra az óvodaigazgató és a tagóvoda-vezető jogosult. Feladata ~ A vizsgálatok kérelme ~ A szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése ~ A szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme ~ A gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme

6. 5. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata ▪

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről a tagóvoda-vezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten a tagóvoda-vezető gyakorolja, gondozza, az óvodaigazgató felügyeli.

46 ▪

▪

A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más - személyekkel, - intézményekkel, - hatóságokkal való kapcsolatokra A kapcsolattartás lehetséges módja - értesítés - esetmegbeszélés - konzultálás - előadásra, rendezvényre meghívás

6.6. Bölcsőde és óvoda kapcsolata ▪ a kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben meghatározásra, feladatait megbízatása alapján látja el ▪ nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása ▪ szakmai munka kölcsönös megismerése meghívással ▪ szakmai napokon való részvétel ▪ óvodába kerülő gyerekek megismerése - óvodapedagógus bölcsődei látogatásaival - bölcsődések óvodába történő látogatásával

kerül

6.7.. Egyházak és óvoda kapcsolata ▪ Az egyházak képviselőivel az óvodaigazgató tartja a kapcsolatot. ▪ Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra a Kt. 4.§ (2) bekezdésében foglaltak megtartásával történik. ▪ Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. ▪ Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza 6.8. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás az óvodaigazgató feladata A kapcsolattartás tartalma ▪ A PSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása ▪ A PSZ könyvtárának, médiatárának használata ▪ Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése ~ Szaktanácsadó ~ Pszichológus ~ Egyéb munkatárs ▪ PSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra 6.9. Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az tagóvoda-vezető feladata, mely kiterjed ▪ A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra ▪ Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatára

47 ▪

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése időszakos orvosi vizsgálatok

6. 10. Egyéb intézmények, közösségek és az óvoda kapcsolata Nevelési évenként az éves munkatervben jelölt óvodapedagógus/k tart kapcsolatot a kulturális, művelődési és sport intézményekkel ▪ József Attila Művelődési Központ 1131. Bp. József A. tér 4. ▪ Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Ház 1138. Bp. Dagály u. 15. ▪ Egyéb budapesti kulturális intézményekkel az óvodába beérkező programajánlatok alapján az évente megbízott óvodapedagógus, a csoportban dolgozók tartanak kapcsolatot ▪ Nevelési évenként a kerületi munkaközösségek munkaterve alapján ~ a pedagógusok jelentkezése a munkaközösségi tagságra ~ munkaközösségi foglalkozásokon való részvételre 6. 11. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy ▪ A támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény ~ anyagi helyzetéről ~ a támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről ▪ Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból megállapítható legyen a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményigazgató és a tagóvoda-vezető feladata, hogy az óvoda számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

VII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a SZMSZ-ben szabályozni köteles a működési rendjét, a gyerekek fogadásának, a vezetők benntartózkodásának rendjét. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvoda munkaterve határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni ~ az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását ~ a szünetek időpontját ~ a nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontját ~ a nevelőtestületi értekezletek időpontját Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza ~ az óvoda nyitva tartására ~ a gyerekek érkezésének-távozásának rendjére ~ a nevelési év rendjére ~ az óvoda, a csoportok napirendjére vonatkozóan

48

7. 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A napi nyitvatartási idő tagóvodánként változó, - átlagosan 11 óra. A pontos nyitva tartást a Házirend szabályozza, mely évenként felülvizsgálatra kerül. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodaigazgató engedélyezi. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 01 napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, melynek időpontjáról legkésőbb február 15-ig köteles a szülőket értesíteni. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ez idő alatt a hivatalos ügyek intézése a 3. pontban szabályozottak alapján történik. Az első gyerek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekkel. A részletes szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

7.2. A vezetők benntartózkodásának rendje Az óvodaigazgatónak, vagy helyettesének a tagóvodákban a tagóvoda vezetőnek illetve intézkedésre jogosult személynek teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Ennek szabályozása megtalálható ezen SZMSZ III/4. pontjában. A tagóvoda-vezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy az ő akadályoztatása esetén a tagóvoda-vezetői feladatokat ellássák ▪ A tagóvoda-vezetője szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az éves munkatervben meghatározott intézkedésre jogosult óvodapedagógus feladata az intézkedés. ▪ a nyitva tartás reggeli és délutáni ügyeleti időtartamában, valamint a vezetők érkezése előtt, illetve távozása után a munkabeosztás szerinti ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt, jelen SZMSZ a vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályozása alapján.

7.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések ▪ A tagóvodák a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Az ügyeleti rendet az óvodaigazgatója határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza értesítés formájában. ▪ Az óvodák működési rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza ~ az óvoda helyiségeinek használatára ~ a gyermekek kíséretére ~ az étkeztetésre vonatkozóan ▪ A dohányzás szabályaira vonatkozó előírásokat a vezetői utasítás, valamint az óvoda Házirendje tartalmazza

49

7. 4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése A nevelési intézmény a 11/1994.(VI.8.) 4.§ (1) bek. alapján, az SZMSZ-ben szabályozni köteles az intézményi óvó-védő előírásokat

7.4.1. Általános előírások A gyerekekkel – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát. ~ az óvodai nevelési év, valamint ~ szükség szerint a foglalkozás, kirándulás, tevékenység előtt Az ismertetés tényét, tartalmát az óvodai csoportnaplóban dokumentálni kell. A csoportszobában, valamint az óvodán kívüli program alkalmával gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről Az óvoda házirendje szabályozza a következő óvó-védő előírásokat ~ A gyermek védelmére vonatkozó szülői nyilatkozatok, engedélyek szabályai ~ A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok ~ Az intézmény biztonságát garantáló szabályok ~ Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok ~ Az óvodán kívül szervezett foglalkozások szülői engedélyeztetésének módja, szabályai

7.4.2. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok A szülők tájékoztatása ▪ A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzésében a házirendben foglaltaknak megfelelően kell eljárni ▪ Az engedélyezési dokumentumnak (a csoportok, az óvoda éves programterve) tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre ▪ A csoportok faliújságjain keresztül a kitűzött havi programon kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé ▪ Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor, az esedékesség előtt 5 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében

Az óvodaigazgató tájékoztatása ▪ Minden hónap 30. napjáig a tagóvodák a havi programtervezetben tájékoztatják az óvodaigazgatót a tagóvoda rendezvényeiről, óvoda épületen kívüli foglalkozásokról.

50

A tagóvoda-vezető tájékoztatása ▪ A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt havi munkaértekezleten szóbeli tájékoztatás a kirándulás feltételeinek beszámolásával – a munkaértekezletről feljegyzés készül. ▪ Egyeztetés után írásbeli benyújtása a kísérők aláírásával, hitelesített formában a külső foglakozás megkezdése előtt, /Távozási füzet / ▪ Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha azt a tagóvoda-vezető ellenjegyezte A tagóvoda-vezetői engedélyezés feltétele ▪ Minden tíz gyermek után egy kísérő biztosítása /óvodapedagógus + dajka / ▪ A csoportnaplóban rögzített – külső foglakozások szervezésének szabályaival történő egyezőség a szóbeli, írásbeli tájékoztatóban ▪ A csoport „balesetvédelmi oktatásának”, felkészítésének megléte ▪ A szülői engedélyek megléte, megfelelőssége Nevelési időben szervezett foglalkozások ▪ Helyszíni foglalkozás ▪ Kirándulás, séta ▪ Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás ▪ Sport programok ▪ Kulturális programok ▪ Bölcsőde, iskola, könyvtárlátogatás A pedagógus kötelessége A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi fentiekben felsorolt feltétel biztosítása Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés rendje Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. ▪ Az óvodába felvett gyerekeket a tagóvoda tartja nyilván, szükség esetén az igazgatóság felé a tagóvoda másolati példányokkal adatszolgáltatást végez. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. 7.4. 3. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ▪ ▪ ▪

▪

Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény igazgatójától írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

51 Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: ~ a közös tulajdont védeni, ~ a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, ~ az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, ~ az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, ~ tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, ~ a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet! 7. 5. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A tiltott és megengedett reklámtevékenység a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 122.§ (12) bekezdése értelmében a következő: ▪ Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze ~ A reklámtevékenység engedélyeztetése ~ A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az tagóvodavezető engedélyével lehetséges ~ A tagóvoda-vezető az engedély visszavonására bármikor jogosult ~ A tagóvoda-vezető köteles - a pedagógusoktól - a szülőktől - a gyermekektől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. ▪ Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái ~ újságok terjesztése ~ szórólapok ~ plakátok ~ szóbeli tájékoztatás Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot a tagóvoda-vezető által kiadott engedély határozza meg.

7.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely

52 A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges ▪ A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben ▪ a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe ▪ valamint minden más személy A külön engedélyt a tagóvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni ▪ A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor ▪ A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor ▪

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet: ▪ Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodatitkári szobába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését ▪ Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket a tagóvoda-vezetőnek jelenti be ▪ A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás a tagóvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. ▪ Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodaigazgató a tagóvoda-vezetővel való egyeztetés után, illetve a tagóvodavezető engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai ▪ Belépésüket kötelező módon jelezni kell a tagóvoda-vezetőnek ▪ Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét ▪ Az intézmény igazgatója engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását - jótékonysági programokon - gyerekek részére szervezett programokon - az óvodai játszónapokon - ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor A tagóvoda-vezető ügynökök, üzletkötők belépését, benntartózkodását engedélyezheti ▪ Az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…) ▪ A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik ▪ A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet ▪ Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!

53

VIII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A minőségirányítási program keretén belül az igazgatóság ellenőrzési rendszert dolgoz ki és működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a saját szakterületén a munka belső ellenőrzésének elvégzéséért és dokumentálásáért. Véleményezési, javaslattételi jogköre van az intézmény működésének egészére. A belső ellenőrzés célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:   

Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények  

      

fogja át a pedagógiai munka egészét, biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a tagóvodák helyi pedagógiai program szerint előírt) működését, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. a szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, az óvodaigazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

Az ellenőrzési ütemterv   

Az ellenőrzés területeit, tárgyát, módszerét és ütemezését az egy nevelési évre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési ütemtervet a tagóvoda-vezető készíti el, bevonva a munkaközösség vezetőket. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni.

54 

Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagóvodavezető dönt.

A belső ellenőrzésre jogosult személyek Intézményi MIP-ben meghatározva   

igazgató, igazgatóhelyettes, tagóvoda-vezetők, szakmai munkaközösség-vezetők,

Az igazgató, az általános igazgatóhelyettes minden tagóvodában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgató munkáját. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi a tagóvoda-vezetők tevékenységét. Az igazgatóhelyettes közvetlenül ellenőrzi a szakmai munkaközösség-vezetők, és a minőségirányítási vezetők tevékenységét. A tagóvoda-vezetők ellenőrzési tevékenységét a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásokból adódó területeken végzik. A munkaközösség-vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. Az ellenőrzés formái   

szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, dokumentumellenőrzés, csoportlátogatás, foglalkozás-látogatás, felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az ellenőrzés kiterjed:  munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére.  a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre,  a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái:  tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint,  spontán, alkalomszerűen, - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ▪ a pedagógusok munkafegyelme. ▪ a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, ▪ a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, ▪ az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, ▪ a nevelőmunka színvonala, eredményessége ▪ a tanulási folyamatok, foglalkozások szervezése ~ előzetes felkészülés, tervezés, ~ felépítés és szervezés ~ az alkalmazott módszerek,

55

▪ ▪

~ a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása ~ az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési program követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége a gyerekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztése

Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. Az igazgatósági szintű belső ellenőrzési terv elkészítéséért az általános óvodaigazgató helyettes, a tagóvodai szintű tervért a tagóvoda-vezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda igazgatója dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az Egyesített óvoda igazgatója - az általános igazgató helyettese, - a tagóvoda-vezető a területileg illetékes tagóvodájában - a szakmai munkaközösség - a programvezető Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A pedagógusok értékelése az Intézményi Minőségirányítási Programban elfogadott pedagógusértékelési rend szerint folyik A nevelési év záró értekezletén a tagóvoda vezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a tagóvodai nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, melyről írásban tájékoztatja az óvodaigazgatót. Az igazgató a tagóvoda vezetők által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit -fejlesztési célzattal felhasználva -készíti el az Egyesített Óvoda következő évi munkatervét.

IX. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

Az Egyesített Óvoda gyermekvédelmi feladatait az egyes tagóvodák Helyi Nevelési Programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait, a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Házirendje szabályozza a gyermekvédelem rendjét. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért a tagóvoda-vezető felel. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében.

56

Az óvodaigazgató feladata ▪ veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek óvodai felvételének biztosítása ▪ támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése ▪ Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés ▪ gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, átadása A tagóvoda-vezető feladata ▪ problémák, tünetek felismerése ▪ szakember, szakszolgálati segítség igénylése ▪ rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése ▪ támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése ▪ Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés Gyermekvédelmi felelős feladata ▪ pedagógusok, szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermeknél – az okok feltárása érdekében – családlátogatások kezdeményezése ▪ gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése ▪ egészségnevelési, családi programok ajánlása ▪ szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és pedagógusok részére ▪ kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel, Családgondozó Központtal ▪ a csoportban dolgozó óvónők gyermekvédelmi tevékenységének segítése A szülők tájékoztatása ▪ az intézményi és a csoportok faliújságjain, a Házirendben szabályozott módon történik a szülők tájékoztatása, információ átadás a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről. ▪ a csoportok szülői értekezletein, és a faliújságjaikon keresztül, a Házirend átadásával történik a szülők tájékoztatása az étkezéssel összefüggő kedvezményekről, az igénylés módjáról, lehetőségéről

57

X.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

10. 1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodaigazgató feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az óvodaigazgató biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. A tagóvoda-vezető gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el. Nevelési évenként meghatározott időpontban, heti 1 alkalommal gyermekorvos, védőnő látogatja az óvodát. Évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában végzi. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. 10. 2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén

Az óvoda igazgatója felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó vezetői feladat. Az óvodában az alkalmazottak általános feladatai, közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden óvodapedagógus feladata: • A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás. • Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása. • Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás. • Kirándulások biztonságos előkészítése. • Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban és játékaiban rejlő baleseti forrásokról.

58

• Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (tagóvodánként dokumentálja és a házirendben szabályozza). Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: ~ az udvaron tartózkodnak ~ ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……) ~ ha az utcán közlekednek ~ ha valamilyen rendezvényen vesznek részt ~ ha a közeli építkezést stb. látogatják meg ~ és egyéb esetekben. Az óvoda igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A tagóvoda-vezető feladata, hogy veszélyforrást az igazgatóság felé jelezze. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. 10.3. Az óvoda dolgozóinak feladatai A tagóvoda-vezetőjének feladatai az alábbiak:  Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.  A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.  Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről. Gyermekbaleset esetén történő eljárás: A pedagógusok feladata Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,

59 -

a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon, meg kell szüntetni a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell a tagóvoda-vezetőjének

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. A három napon túl gyógyuló sérüléstokozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, a balesetről az előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek egy példányát a szülő számára biztosítani szükséges, illetve egy példányt az Óvoda Igazgatóságra kell küldeni. 10.4. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár). Az óvodában történt balesetet, sérülést a tagóvoda-vezetőnek ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodaigazgatóság felé jelezni kell, ahol hatáskörben intézkedni szükséges. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért a tagóvoda-vezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. XI.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: ▪ természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) ▪ tűz, ▪ robbantással történő fenyegetés Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

60 A tagóvoda-vezető dönt a szükséges intézkedésekről és az igazgató és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: ~ az óvodatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell ~ az intézmény igazgatóját ~ az intézmény fenntartóját ~ tűz esetén a tűzoltóságot ~ robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget ~ személyi sérülés esetén a mentőket ~ egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda igazgatója szükségesnek tartja A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: ~ Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! ~ A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! ~ A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. ~ A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik. A tagóvoda-vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: ~ a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról ~ a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról ~ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről ~ az elsősegélynyújtás megszervezéséről ~ a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: ~ a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről ~ a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról ~ az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) ~ a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről

61 ~ az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról ~ az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az óvoda igazgatójának engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagóvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: ~ óvodatitkári szoba ~ felnőtt öltözők

XII.

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE,

A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Ünnepélyek, megemlékezések rendje 12.1. Óvodai ünnepek A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. ▪ ▪

Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan a tagóvodák Helyi Nevelési Programja tartalmazza Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és

62 tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az óvoda Házirendje szabályozza az óvodai ünnepek, megemlékezések rendjét.

12.2. Hagyományok ▪ ▪ ▪

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése A hagyományápolás elsősorban a tagintézmények feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak

A hagyományápolás eszközei: - Ünnepségek, rendezvények - Egyéb eszközök (pl. kiadványok) Az intézmény hagyományai érintik - Az intézmény ellátottjait - a felnőtt dolgozókat - a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény - jelkép használatával - gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével - az intézmény belső dekorációjával A tagóvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái - pólón - sapkán - zászlón - leveleken - meghívókon ▪ rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk ▪ a nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is Felnőtt közösségek hagyományai 

Nevelési évnyitó tanácskozás: Az Egyesített Óvoda igazgatója, igazgató-helyettesei, tagóvoda-vezetők, munkaközösség vezetők részvételével minden év szept.15-ig.  Nevelési évzáró értekezletek tagóvodánként, az óvodák nevelőtestületének részvételével minden év június 20-ig.  Szakmai napok, továbbképzések:  A 11/1994.(VI.8.) MKM. r. 2.§ (2) bek. alapján éves munkatervben rögzítve legfeljebb évi 5 nevelés nélküli munkanapot lehet felhasználni, melyből az Óvoda Igazgatóság évi 1 napot, a tagóvodák előzetes egyeztetés alapján évi 3 napot

63 használhatnak fel. Minden év június 15-ig szakmai napot szervez az Óvoda Igazgatósága  A tagóvoda-vezetők munkaközössége, és más szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározottak szerint tartanak értekezletet, tanácskozást.  Egyéb ünnepek, hagyományok a tagóvodák hagyományai szerint: ▪ A nyugdíjba vonuló dolgozók köszöntése, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésekor. ▪ Közös ünnepek szervezése az igazgatóságon és egyes tagóvodákban a kialakított hagyományok szerint (névnap, kirándulás, bál, stb.). Lobogózás ▪ A 2000. évi XXXVIII.tv. módosított l995. évi LXXVIII .tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. ▪ A zászló állandó minőségének megtartásáról a tagóvoda-vezető gondoskodik XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés Odaítélésének feltételeit a Kollektív Szerződés tartalmazza. 13. 1. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás Az intézmény pénzügyi-gazdasági tevékenységével összefüggő feladatainak, a feladatellátásnak szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező mellékleteit képező szabályzataiban történik. 1. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) ▪ a pénzügyi-gazdasági feladatok feladatkörönkénti elkülönítése ▪ a pénzügyi-gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó szabályzatok ~ Tervezési szabályzat ~ Előirányzat módosítási szabályzat ~ Beszámolási szabályzat ~ Feladatellátás rendjének szabályozása ~ Számviteli politika, számviteli szabályzat ~ Pénztár és pénzkezelési szabályzat ~ Leltározási, leltárkészítési és selejtezési szabályzat ~ Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés hatásköri rendje ~ Anyag és eszközgazdálkodási szabályzat ~ Önköltség számítási szabályzat 1. 2. 3. 4.

Költségvetési ellenőrzési szabályzat és mellékletei Tervezés-végrehajtás ellenőrzése Gazdasági ügyrend Belső ellenőrzési szabályzat

64 13.2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A Helyi Óvodai Nevelési Programok, a tagóvodák házirendje, az intézmény minőségirányítási programja, valamint az Egyesített Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a tagóvodák házirendjében megjelölt helyen és időben hozzáférhető. Az óvodaigazgatóság helyiségeiben az igazgató helyettesek valamelyikétől kérhető el megtekintésre, az igazgatóság munkarendje szerint. Az újonnan érkező gyermekek szüleinek első ismerkedő szülői értekezleten történik a Házirend ismertetése és annak írásos változatának átadása. A fent nevezett dokumentumokról tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető az óvodaigazgatóval, tagóvodavezetővel egyeztetett időpontnak megfelelően.

XIV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Közalkalmazotti Tanács véleményével, továbbá az óvodai szülői közösség véleményezésével a dokumentumok nyilvánosságra hozásával kapcsolatos egyetértésével, a nevelőtestület elfogadásával, és a fenntartó jóváhagyásával lehet érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetés napján lép életbe. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti a 1. Angyalkert Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 2. Meséskert Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 3. Hétszín Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 4. Zöldág Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 5. Varázskarika Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 6. Mese Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 7. Napraforgó Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 8. Gyöngyösi Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 9. Gyöngyszem Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 10. Csupa-Csoda Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 11. Gyermekkert Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 12. Vizafogó Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 13. Futár Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat 14. Madarász Viktor Óvoda 116/2005(06.21.).keltű/számú OKSB Határozat Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: ▪ a fenntartó, ▪ a nevelőtestület, ▪ az óvodaigazgató,

65 ▪ ▪

a szülői közösség jogszabályi kötelezettség.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket tájékoztatni kell.

66

ZÁRADÉK Készítette: Az Egyesített Óvodák Igazgatója Nyilatkozatok A tagóvodák szülői szervezetei (közösség) magasabb jogszabályban biztosított jogát (egyetértését) -a dokumentumok nyilvánosságra hozásának és megismertetésének módjával, valamint az adatkezelési szabályzat, II./11. pontjában megfogalmazott gyermekeik adatainak kezelésével kapcsolatban –gyakorolhatta. Az óvodai szülői szervezet (közösség) az óvodai SzMSz-ben szabályozott működési rendelkezéseket megismerhette, arról véleményt formálhatott. Kelt: ………. év …………………… hó …….. napján

………………………………………… Az Egyesített Óvodák szülői szervezet elnöke

A tagóvodákban működő Közalkalmazotti Tanács az intézmény SzMSz-ét megismerhette és arról elfogadás előtt véleményt formálhatott. Kelt: ………. év …………………… hó …….. napján

…………………………………………… Az Egyesített Óvodák Közalkalmazotti Tanács elnöke A tagóvodák határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvekben szereplő ……….. %-os igenlő elfogadó határozat alapján ……….. év ………………………… hó ………. napján az Egyesített Óvodák nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………………………… általános igazgató helyettes

…………………………………………… nevelőtestület képviselője

………………………………………… nevelőtestület képviselője

…………………………………………… nevelőtestület képviselője

Kelt: …………………………... …………………………………………… óvodaigazgató Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé

67 Kelt: ……………………………..

…………………………………………… óvodaigazgató A ……………… Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó önkormányzat ……………/200… számú, 200.. …… kelt határozatával jóváhagyta. Kelt: ………………………………….

…………………………………………… fenntartó aláírása

68 MELLÉKLET

Budapest,Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda 1138 Budapest, Karikás F. u. 12.

Költségvetési ellenőrzés

Budapest, 2007. május

…………………………………. Óvodaigazgató

69

Tartalom

I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonal III. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek

I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL SZÓLÓ 217/1998. (XII. 30.) KORMÁNYRENDELET

145/A.

§

(5)

BEKEZDÉSE

ALAPJÁN

AZ

INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖTELES RENDELKEZNI A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJÉRŐL, AMELY A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETÉT KÉPEZI. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból.

70

2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.

71 5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, szabálytalanságok megelőzése érdekében

folyamatok

kiemelt

kezelése

a

Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.

72 A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.

73 A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. 8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.

74 A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.

8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Ellenőrzési nyomvonalak Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala.

75

2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés,

76 - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.

77

Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.

III. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról.

1. A belső ellenőrzési kötelezettség A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni.

2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,

78 e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani.

3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

79

Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról 2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája

80

JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ A SZERV MŰKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

SZABÁLYOZÁS

ÚJ BELSŐ SZABÁLYOZÁS

MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATI IDŐKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A TERÜLETEN

ÉRINTETT FOLYAMAT

DOLGOZÓ

GAZDA

SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA

TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI -, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT )

SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE

A TERÜLETEN

ÉRINT

DOLGOZÓ

ETT

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE

A TERÜLETEN

ÉRINT

DOLGOZÓ

ETT

MÓDOSÍTÁS 1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE

81

Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

SZAKFELADAT SZERINT EGYEZTETÉS Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, előterjesztés, ÁHT-s mérlegek

RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA

DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE

82

2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS

JUTALOM KIFIZETÉS

NYOMONKÖVETÉSE

ELLENŐRZÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

MEGRENDELÉSEK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI BESZEDÉS

FELELŐSÉG

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK

7. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

8. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

ÜTEMTERV

LELTÁROZÁS

83

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA

9. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

ÉRTÉKESÍTÉS

84

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK

MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK

BESZERZÉS Előirányzat-felhasználás nyomon követése KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE

GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK

85

Budapest, Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda 1138 Budapest, Karikás F. u. 12.

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

A személyes adatok védelme és személyi iratnyilvántartás és kezelés biztonsága érdekében az alábbi vezetői utasítás irányítja az intézmény működését, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként.

86

I. ADATVÉDELMI JOG ÉS FELELŐSSÉG

A szabályzat célja: Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: - a közalkalmazotti nyilvántartásra, - a gyermekek adatainak nyilvántartására, - a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára, - az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére, - a titoktartási kötelezettségre, - a biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.

A szabályzat jogszabályi alapja: -

1992. évi LXIII. Törvény: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról / Módosítás: 2003. Évi XLVIII. Törvény / 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról a 2003.évi LXI. Törvény módosításait figyelembe véve 1993. évi XLVI. Törvény: A statisztikáról 233/2001.(XII. 10.) Kormány rendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról.

Általános eljárási szabályok: Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során, vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős: - az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért, - a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért, - azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására ne juthassanak.

Titoktartási kötelezettség:  Az óvónőt, a nevelést segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettsége függetlenül a foglalkoztatási jogviszonyától, annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.  A titoktartás kötelezettsége alól a szülő írásos felmentése mentesítheti a nevelőt  Nem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a kiskorú szülőnek tájékoztatása, ha az adott információ átadásával a gyermeket nem hozza hátrányos helyzetbe.

87  A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a nevelőtestületi értekezletre , a nevelők egymásközti, a gyermekek érdekében történő esetmegbeszélésekre.  A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ,és gyermekvédelmi értekezleten. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra , amelyek a törvény értelmében kezelhetők, és továbbíthatóak.

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az óvodában felelősséggel tartozik: - Óvoda igazgató - Az igazgatóság minden dolgozója - a tagóvoda-vezető, - óvodatitkár, ügyintéző, - a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. A gyermekek adatainak kezelésében továbbá az óvodapedagógusok, családsegítő.

Az óvoda igazgató joga és felelőssége: -

az adatvédelmi szabályzat elkészítése, kiadása, a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetése, a jogszabályok és helyi követelmények közzététele.

Az intézmény igazgatója jogosult, a teljes személyi nyilvántartásba és az összes Irat anyagba betekinteni, ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az óvoda nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni. Átruházott hatáskörben a tagóvoda vezető jogosult a gyermekekről, nyilvántartásai szerint adatot szolgáltatni. Az óvodatitkár,és az igazgatóság ügyintézőjének felelőssége: -

köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak személyi adatait a megfelelő iratokra 8 munkanapon belül rávezesse, a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítse, a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássa. Köteles gondoskodni arról, hogy a személyi irat megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa a vezetőt.

Teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek jogosultsága kiterjed: -

az adatrögzítésre, betekintésre, feldolgozásra, másolatkészítésre, tárolásra, és jogszerű továbbításra,

88 -

a kötelezettség kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra, adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történhet.

Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: -

Egyesített Óvoda igazgatója Általános igazgató helyettese Személyügyi és gazdasági igazgató helyettese

Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az iratanyagokba. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége: -

a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kaphat, jogosult megismerni, hogy adatait kinek, milyen célból és terjedelemben továbbítják, ezért személyzeti adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig meg kell őrizni, a közalkalmazott felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, aktuálisak legyenek, akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal, a közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az „adatlapon „ dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

II. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK A személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala: Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait más érdekek nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége: Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása, és kötelezettség teljesítése érdekében lehet

89 Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, szükséges. A közalkalmazottal, szülővel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása: A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező munkatárs vezetheti. A személyügyi adatokra megállapítást akkor tehetünk, ha azt a következők alapozzák meg: - eredeti közokirat vagy a közjegyző által hitelesített másolat, - a közalkalmazott, szülő írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - a bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés A gyermekek előjegyzésénél az adatok rögzítése csak hivatalos okirat alapján történhet. A szülőnek az előjegyzési füzetbe nyilatkoznia kell a gyermek gondviselőjéről. Az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az adatok jogellenes kezelésével okozott kárt köteles megtéríteni.

A személyi irat fogalma és fajtái: Személyi irat minden adathordozó, amely a - közalkalmazotti jogviszony fenn-állása alatt, gyermekeknél az előjegyzéstől az óvoda befejezéséig, illetve azt követően keletkezik, adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi irat fajtái: - személyre vonatkozó iratok, - közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok, - egyéb jogviszonnyal kapcsolatos iratok, - a közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok. Személyi anyag iratai: - alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, - önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, esküokmány, - végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai, - minősítés, értékelés iratai, - kinevezés, besorolás, átsorolások, - vezetői megbízások, - hatályos fegyelmi ügyek iratai, - közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, - az áthelyezésről rendelkező iratok, - a közalkalmazotti igazolás másolata. Közszolgálati jogviszony egyéb iratai: Juttatásokkal kapcsolatos iratok: - kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom, - díjak és más elismerések, címek,

90 -

eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás és juttatás, tanulmányi elhelyezés, egyéb jóléti ügyek.

Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok: - pályázat, alkalmassági igazolások, nyilatkozatok, - szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, - kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés, elrendelés, - fizetés nélküli szabadság ( GYÁS,GYED,GYES, lakásépítés, ápolás, stb. ) - szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, - munkakör, munkakörbe nem tartozó megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony.

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más iratok: - katonai szolgálat, felkérések, - további jogviszony engedélyezése, ill. elutasítása. A közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok: - szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem, - munkaképesség csökkenés, - a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, - besorolással kapcsolatos adatok, - munkavégzés alóli mentesség igazolása, - közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, - nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, - iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, - nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, - ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, - szakértői okiratok másolatai. Illetménnyel összefüggő iratok: - személyi jövedelemadó iratai, - a társadalombiztosítás, a fizetési letiltás iratai. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre: 1. Személyes adatok: - neve ( leánykori neve ) - születési helye, ideje, - anyja neve, - lakóhelye ( lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám ), - állampolgársága, - családi állapota, - gyermekeinek születési ideje ( eltartottak száma, kezdete ) 2. Képesítések: - legmagasabb iskolai végzettsége ( több esetén valamennyi ) - szakképzettsége ( bizonyítványok, diplomák, oklevelek ) - iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,

91 - munkakörre jogosító okiratok adatai. 3. Munkaviszonyok: - korábbi munkaviszonyok időtartama, - munkahelyek megnevezése, - beosztások, besorolások, - a megszűnés módja. 4. Közalkalmazotti jogviszony adatai: - közalkalmazotti jogviszony kezdete, - erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, - szakvizsga adatai, - jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló idő, - esküokmány száma, kelte. 5. Az intézményi munka jellemzői: - az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele, - az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete, - közalkalmazott besorolása, időpontja, - vezetői megbízás, FEOR- szám, - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, - minősítések időpontjai, - hatályos fegyelmi büntetés. 6. Személyi juttatások adatai 7. Munkából való távollét adatai: - jogcíme, időtartama. 8. Közalkalmazotti jogviszony megszűnése: - időpont, mód, végkielégítési adatok. 9. A közalkalmazott további, különleges adatai: - munkavégzés ideje, túlmunka, - munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és jogosultsága, - szabadság, - kifizetések és azok jogcímei, - juttatások és azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

10. A közalkalmazott tájékozódási joga: - a személyes adatai kezeléséről kérhet tájékoztatást, - valamint az adatkezelés céljáról, jogalapjáról.

92

11. Az óvodába járó gyermekek nyilvántartott adatai: -

A gyermek neve , születési helye ideje, állampolgársága Állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése száma - szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma - a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos íratok (tanügyi nyilvántartó, csoportnapló, személyiséglap, mérés- értékelőlap) - Az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen:  Felvétellel kapcsolatos adatok  A gyermek magatartásra, fejlődésével kapcsolatos adatok  Sajátos nevelési igényű fogyatékosságra vonatkozó adatok  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok  A gyermekbalesetre vonatkozó adatok  A gyermekek azonosító száma , Taj szám  Nyilvántarthatók azok az adatok, amelyek a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetőek, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményekre való jogosultsága (szociális, étkezési támogatások)  A szülőnek be kell jelentenie a gyermekével kapcsolatos adatok változását: a gondviselőszemélyében történt, lakcím, stb. III. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE Elkülönített gyűjtőszámú iktatás: A személyi iratok iktatása, az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályzata szerint történik, csoportosítva, név szerinti iratgyűjtőben tárolva. A számítógépes adat nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezekhez a nyilvántartásokhoz csak a személyügyi feladatokat ellátó munkatársak férjenek hozzá. A személyügyi iratok nyilvántartása: A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség miatt – ceruzával kell vezetni. A hatályát vesztett fegyelmi büntetés végleges törléséről, az óvodatitkár köteles gondoskodni. Az alapnyilvántartásból véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyi adatait végleges áthelyezéskor vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor. A személyi iratok átadásakor az intézménynél marad a lezárt tartalomjegyzék másolata és az átadólevél. A személyzeti iratok tárolása:

93 Az intézmény személyzeti iratanyagának kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helységekben történhet. A munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a gazdasági irodában.

A személyi anyag irattározása, őrzése: A közszolgálati jogviszony megszűnése után a személyi iratokat az intézményi irattárban kell elhelyezni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik.

A „régi anyag” személyzeti iratanyag áthelyezése előtt a tartalomjegyzéken fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – ha a jogviszony nem jön létre – vissza kell adni a korábbi munkáltatónak. A gyermekek adatait tartalmazó iratokat a nevelési évek végén az óvónőknek le kell adni a munkatervben meghatározott személynek aki a kijelölt helyen biztosítja a megfelelő irattározást, a raktározott iratok megtekintése csak a vezető és a felelős személy tudtával történhet.

Az adatvédelem előtti személyi iratok kezelése: Az adatvédelmi törvény hatályba lépése előtt keletkezett és tárolt személyi iratokat – kivéve a kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, 2 évnél nem régebbi önéletrajzot, „régi anyag „elnevezéssel zárt irattári anyagként, 5 évig el kell helyezni az irattárban. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje: Adattovábbításra jogosult : az óvoda igazgatója, illetve az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott. A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok átadhatóak :  pedagógiai szakszolgálat intézményeitől az óvodába, illetve vissza Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok átadhatóak:  a szülőknek  a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek  az iskoláknak A magatartás, a gyermek értékelésével kapcsolatos adatok átadhatóak:  nevelőtestületen belül  az érintett szülőknek  óvodaváltozás esetén az új óvoda vezetőjének adhatóak át Az adatok továbbíthatók

94     

a fenntartónak, bíróság, rendőrség, ügyészség államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére családvédelemmel, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek a gyermek veszélyeztetésének feltárása, megszüntetése céljából, egészségügyi intézmények (orvosnak, védőnőnek) a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása , segítése céljából

A többi adat átadása, nyilvántartása, a szülő, az érintett írásos hozzájárulásával történhet . -

-

A gyermekek személyes adatait csak pedagógiai célú rehabilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek és ifjúságvédelmi célból, Büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetjük Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

Közalkalmazotti adatváltozások: A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokat 8 napon belül írásban köteles bejelenteni, okirattal igazolni: - név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe, - családi állapot, - eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), - iskolai végzettség, szakképzettség, - tudományos fokozat, - állami nyelvvizsga, - iskolai végzettség, szakvizsga, stb. Az óvodatitkár, majd az igazgatóság ügyintézője 3 napon belül, a bejelentett adatváltozást köteles továbbítani a személyi iratra rávezetni. A kinevezési, átsorolási okiratokra a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat mellet a munkakör FEOR számát is fel kell tüntetni. Adathelyesbítés: A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.

A személyes adatot törölni kell ha: - a kezelése jogellenes, - az érintett jogszabály alapján kéri, - az adatkezelés célja megszűnt.

95 IV. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE A személyi adathordozók védelme: Az óvodában nyilvántartást kell vezetni (5 évig kell megőrizni), hogy a közalkalmazott megismerhesse, hogy az adataiból kinek és milyen adatot szolgáltattak. A számítástechnikai adathordozókat egyedi azonosítószámmal nyilvántartásba kell venni, melyben szerepelnie kell: - a nyilvántartási számnak, - a használatba vétel időpontjának, - az adatkezelő aláírásának, gépi nyilvántartás esetén nevének. Személyi adatot tartalmazó adathordozót és biztonsági másolatát csak biztonsági zárral ellátott szekrényben lehet tárolni. A hozzá szükséges jelszavak nyilvántartása, térben teljesen elkülönített helyen legyen. A biztonságos elhelyezésért az adatkezelő felelős. Jelszó használata: A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító jelszavakkal kell lehetővé tenni. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát a hozzáférési jogosultságot biztosító egyéni jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni. A nyilvántartási dokumentációt lemezszekrényben vagy fémkazettában kell tárolni. Az üzemeltetés biztonsága: A helyiséget csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak változtatása az óvodavezető feladata. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése: A közalkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikusan nyilvántartsa: - az üzemeltetés időpontját, - az adat kezelést végző személyeket, - a kezelt adatokat. A kezelt adatokat évente legalább egyszer mágneses adathordozóra is rá kell vinni. A távadat átviteli rendszer biztonsága: Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott nyilvántartási adatok –meghatározott felhatalmazás alapján – központi számítógépre érkeznek. A távadat-átviteli biztonságnak mindig meg kell felelni a követelményeknek.

Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme:

96 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, törlés, sérülés, megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és –feldolgozó köteles: - gondoskodni az adatok biztonságáról, - a biztonsági intézkedéseket megvalósítani, - betartani az eljárási szabályokat. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes, - pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek, - tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintett csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen hasznosítani. A személyi adatbiztonság feladatai: Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy: - a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközökhöz és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, - a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható. - az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre. - az adatkezelésre használt távadat- átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek. - csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat. A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje: A személyzeti iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik: - a helységet munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki, - a helység ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók használhatják,

-

a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncélvagy lemezszekrényben kell tartani.

A személyi iratokba történő betekintés szabályai:

Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak: - intézményigazgató, - igazgató helyettesek - a törvényességi ellenőrzést végző személy, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi per kapcsán a bíróság, - feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész, és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörön belül.

97 A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintés joga kiterjed. A fizikai biztonság rendje: A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak: - az adathordozó eszközök helységeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz, vagy a természeti csapás ellen, - személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, amit ellenőrizni kell, - az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról, felhasználásukról, tárolásukról, továbbításukról, nyilvántartást kell vezetni és ezeket folyamatosan, ellenőrizni kell. - a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kell kezelni, - biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak a felhatalmazott személyek érjék el. Az üzemeltetési biztonság rendje:

Különösen fontosak az alábbi szempontok: -

meg kell határozni az üzemeltető személyek körét, a hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell, össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladatait, dokumentálni kell a programokat, a számítástechnikai rendszert, külső személy lehetőleg ne férjen hozzá a kezelt adatokhoz. biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, amelyet ellenőrizni kell, a számítástechnikai üzemeltetésről automatikus nyilvántartást kell vezetni, a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen, intézkedések megvalósításával (biztonsági másolatok készítésével) a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell.

A technikai biztonság rendje: Fontos szabályozási szempontok: - az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, - az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy a megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen. - az adatállományokban az adattételek számát folyamatosan ellenőrizni, - a hozzáférhetést jelszavakkal kell ellenőrizni, - a bevitt adatok helyességét ellenőrizni, a változásokat naplózni kell, - az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, - programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók.

98

V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen vezetői utasítás 2004 év április hónap 01.napjával lép hatályba . 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása : A szabályzat tartalmát az intézmény vezető helyettese köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az irodai faliújságon. A vezető helyettesnek gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Az adatkezelés minden alkalmazottat érinti, így a szabályzat elfogadását aláírásával igazolja. (melléklet)

Bp.2007.

Szülői Munkaközösség elnöke

intézményvezető

P.H.

99

I. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ és a Szervezet ellátási körébe tartozó

EGYESÍTETT ÓVODA (1138. Budapest, Karikás Frigyes u. 12.) Tagintézményei: - Angyalkert Tagóvoda - Meséskert Tagóvoda - Hétszín Tagóvoda • tagintézménye - Zöld Ág Tagóvoda - Varázskarika Tagóvoda - Mese Tagóvoda - Napraforgó Tagóvoda - Gyöngyösi Tagóvoda • tagintézménye - Gyöngyszem Tagóvoda - Csupa-Csoda Tagóvoda - Gyermekkert Tagóvoda - Vizafogó Tagóvoda - Futár Tagóvoda - Madarász Viktor Tagóvoda

(1134.Bp.Angyalföldi út 1-3.) (1134.Bp.Kassák L. u. 17.) (1133.Bp.Gogol u. 32.) (1133.Bp.Thurzó u. 6-8.) (1133.Bp.Kárpát u. 25-27.) (1138.Bp.Karikás F. u. 12. (1139.Bp.Esküvő köz 4.) (1135.Bp.Petneházy u. 69-71.) (1131.Bp.Gyöngyösi u. 69-71.) (1134.Bp.Jász u. 147.) (1138.Bp.Gyöngyösi sétány 5.) (1133.Bp.Hegedűs Gy.u.123-125.) (1134.Bp.Tüzér u. 62.) (1138.Bp.Vizafogó sétány 4.) (1131.Bp.Futár u. 23-25.) (1131.Bp.Madarász V.u.3.)

gazdálkodási kapcsolatának és felelősségvállalásának rendjéről. A szabályozás meghatározza – a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezések figyelembevételével – a gazdálkodó szervek munkakapcsolatának legfontosabb szempontjait főbb irányait. A hatás- és felelősségi jogköröket. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FŐBB TERÜLETEI: Tervezés, a költségvetés végrehajtása: Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan meghatározza › › › › › › › › › ›

személyi juttatásokat a munkaadókat terhelő járulékokat dologi jellegű kiadásokat az önkormányzat által folyósított ellátásokat az ellátottak juttatásait felhalmozási kiadásokat a működési bevételeket az általános forgalmi adó bevételt a támogatás éves összegét. az intézmény létszámkeretét

100 A fenti előirányzatok kialakításához – az Önkormányzat által meghatározott szempontok szerint – a Művelődési-Ifjúsági és Sport Osztály az Egyesített Óvoda Vezetőjének egyetértésével szolgáltat adatot a Polgármesteri Hivatal osztályainak. Az Egyesített Óvoda vezetésének tervezési, kötelezettségvállalási előirányzat-felhasználási jogosultsága az alábbiakra terjed ki. › a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek, munkaruha, könyv, folyóirat, stb. beszerzésekre, › működést biztosító szolgáltatásokra, befizetési kötelezettségekre, › a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokra és járulékaira, › az ellátottak juttatásaira, › az önkormányzat által folyósított ellátásokra (pl. étkezési díj), › felhalmozási kiadásokra. Az Egyesített Óvoda egyéb gazdálkodási feladatai: › › › › › › ›

›

› ›

› › › › › › ›

felelős az intézményi vagyon kezeléséért, megőrzéséért, felelősséggel kezeli a rendelkezésre adott készpénzt és azzal határidőre elszámol, vezeti a munkáltatói jogok gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, tervezéshez, beszámolókhoz bér- és létszámadatokat szolgáltat, engedélyezi, nyilvántartja a munkabér-előlegek kifizetését és annak megtérülését, részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában, kialakítja és folyamatosan vezeti a leltári nyilvántartást, melyről minden év végén információt szolgáltat, a személyi használatba kiadott leltári tárgyak szerszámlapra történő nyilvántartását folyamatosan vezeti, év végén azokat megküldi a GESZ részére, megállapítja, beszedi és nyilvántartja az étkezés térítési díjakat, nyilvántartást vezet a kedvezményezettekről a mindenkori érvényes előírások alapján, a személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzi (2007. december 31-ig), 2008. január 01-től a GESZ felé a rendszeres- és nem rendszeres járandóságokról, valamint a TB ellátásokról adatokat szolgáltat (a rendszeres bérek és a TB ellátás tekintetében a MÁK felé történő továbbítás céljából), folyamatosan vezeti a dolgozóknak juttatott munkaruhák egyedi nyilvántartását, előirányzataira a rendeletekben szabályozott módon ellenjegyzett kötelezettségvállalásokat tesz, a kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrzi, a számlákat igazolja, a különféle bevételek szerződéseit (pl. terembérlet, eszközértékesítés, stb.) a GESZ nevében elkészíti, analitikus számlamásolatokkal, elszámolásokkal alátámasztott nyilvántartást vezet a normatív elszámolású támogatások felhasználásáról, nyilvántartja és számlamásolatokkal alátámasztja az átvett pénzeszközök, pályázati úton elnyert pénzek elszámolásait, közreműködik a sajáthatáskörű és felügyeleti előirányzat módosításokban,

101 ›

felelős a kiemelt címek előirányzatainak betartásáért.

Az előzőekben felsorolt munkafolyamatok előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért (FEUVE) az intézmény vezetője felelős. A GESZ kapcsolódó gazdálkodási feladatai: › ›

› › ›

› › › › › › › › › ›

beszerzési és szolgáltatási számlák – igazolást követően – érvényesítéséről, ellenjegyzéséről, utalványozásáról, kiegyenlítéséről gondoskodik, a költségvetési előirányzatokat, gazdasági eseményeket, a számviteli előírásoknak megfelelően rögzíti tagóvodánkénti bontásban, erről havonta (minden hónapot követő hó 15-ig) írásos információt szolgáltat, analitikus nyilvántartásokat vezet, teljes körű bérszámfejtést, adó- és TB ügyintézést végez (2007. december 31-ig), 2008. január 01-től a MÁK programjával számfejti a nem rendszeres járandóságokat, továbbítja a MÁK részére a kinevezéseket és a TB ellátással kapcsolatos bizonylatokat, az intézmény megrendelése alapján bonyolítja az étkeztetéssel kapcsolatos megrendeléseket, valamint lerendeléseket, igény szerint központi beszerzési feladatokat lát el, szükség szerint központi raktári igényeket teljesít, a beszerzési előirányzat felhasználását rendszeresen egyezteti az intézménnyel, az operatív működéshez szükséges pénzeszközöket – ellátmányt, illetve igény szerint előleget – biztosítja, a pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, nyilatkozatokat megteszi, az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli, a vagyonvédelmi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, megszervezi a leltározás és selejtezés együttes lebonyolítását, a felügyeleti előirányzat módosításokról főkönyvi számlánkénti értesítést küld, ellátja az egyéb adózási feladatokat.

A gazdálkodási feladatoknál felsorolt munkafolyamatok előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért (FEUVE) a GESZ igazgatója felelős. Az intézmény előirányzatának változtatását a GESZ jogosult kezdeményezni az Egyesített Óvoda vezetőjének egyetértésével. Az előirányzatok módosítása az Önkormányzat Képviselőtestülete döntése alapján történik.

Az együttműködés során alkalmazandó gyakorlati eljárás rendjét „TÁJÉKOZTATÓ” füzet részletezi, melynek összeállításáért a GESZ vezetője felelős.

Budapest, 2007. július 01.

102

Egyesített Óvoda részéről:

GESZ részéről:

……………………………….. óvodavezető

………………………………………. igazgató

Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal

Művelődési – Ifjúsági és Sport Osztály vezetője ………………………………………….

Pénzügyi Osztály vezetője ………………………………………….