Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-EI ÜLÉSÉRE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu [email protected]

Iktatószám: III-1606-14/2015.

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2015. FEBRUÁR 12-EI ÜLÉSÉRE

Tárgy: Javaslat „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019” című dokumentum elfogadására

Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke

A törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője

Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Vidékfejlesztési Osztály

2

Tisztelt Közgyűlés!

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: önkormányzati törvény) értelmében a megyei önkormányzatok középtávú gazdasági programot készítenek. Az Önkormányzati törvény 116. §-a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket. Ezek értelmében a gazdasági programot a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - vagy azt meghaladó időszakra - kell elkészíteni akképpen, hogy tartalmazza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban az önkormányzat által ellátandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági programot - fejlesztési tervet - a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell elfogadnia. A fentebb hivatkozott törvényben foglaltaknak való megfelelés érdekében Hivatalunk elkészítette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programját a 2015-2019 időszakra. Gazdasági Programunk a megyei közgyűlés által 2012-2014 között elkészíttetett és elfogadott tervezési dokumentumokra – helyzetértékelés, területfejlesztési koncepció, és legfőképpen a megyei fejlesztési program – és a kapcsolódó hatásvizsgálatokra épül. Figyelembe vételre kerültek mindemellett az elmúlt 3 éves tervezési időszakban a területi tervezés és koordináció, a széles körű társadalmasítás, a szakmai partnerségi egyeztetések és véleményezések során szerzett tapasztalataink is. Az így elkészített középtávú gazdasági programunk képet nyújt megyénk általános adottságairól, gazdasági és társadalmi-szociális helyzetéről, majd meghatározza a megye tekintetében a fejlesztés irányait, célkitűzéseinket a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés és a területrendezés, valamint a szakmai partnerség tekintetében, ezt követően pedig a célok megvalósításának feltételrendszerét is bemutatja.

3

Tisztelt Közgyűlés! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az abban foglalt tervdokumentumot elfogadni szíveskedjen.

Miskolc, 2015. február

4

Határozati Javaslat Tárgy: Javaslat „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019” című dokumentum elfogadására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019” című dokumentum elfogadásáról szóló előterjesztést és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés elfogadja „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019” című dokumentumot. 2. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a gazdasági program végrehajtásáról rendszeres időközönként tájékoztassa a Közgyűlést és a végrehajtásról szóló beszámolót a 2019. évben terjessze a közgyűlés elé. Felelős: Török Dezső, elnök Határidő: értelem szerint

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019

Készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Miskolc, 2015. február

Tartalom

1.

Bevezetés ...................................................................................................................... 3 1.1.

Törvényi előírások, törvény által meghatározott feladatok ................................... 3

1.2.

Megyei Önkormányzat testületei és működése ..................................................... 8

1.3.

A gazdálkodás feltételrendszere ............................................................................ 9

1.4.

A gazdasági program elkészítése során figyelembe vett dokumentumok: ......... 10

2.

Helyzetkép .................................................................................................................. 12

3.

Célkitűzések, Térségfejlesztési tevékenység .............................................................. 21 3.1.

A megye SWOT elemzése .................................................................................. 21

3.2.

Gazdaságfejlesztés .............................................................................................. 24

3.2.1.

Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása ................................................. 24

3.2.2.

Vállalkozásfejlesztés támogatása ................................................................. 28

3.2.3.

Befektetés ösztönzési tevékenység .............................................................. 32

3.2.4.

A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének támogatása ............................... 34

3.2.5.

Turizmus fejlesztése..................................................................................... 36

3.3.

A kitűzött célok megvalósítására irányuló tevékenységek ................................. 39

3.3.1.

Gazdaságfejlesztés, befektetés-ösztönzés .................................................... 39

3.3.2.

Bányászat ..................................................................................................... 40

3.3.3.

Kutatás-fejlesztés ......................................................................................... 43

3.3.4.

Európai Uniós programok végrehajtása ....................................................... 44

3.3.5.

Turizmus ...................................................................................................... 46

3.3.6.

Vidékfejlesztés ............................................................................................. 46

3.3.7.

Nemzetközi kapcsolatok – gazdaságfejlesztést szolgáló külkapcsolatok .... 47

3.3.8.

A megyei önkormányzat tagságával működő konzultációs fórumok .......... 61

3.3.9.

A megyei önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok ..................................................................................................... 62

3.3.10. Térségi fejlesztési tanácsok.......................................................................... 76 3.4.

Területi tervezés és területrendezés..................................................................... 80

3.5.

Szakmai partnerség ............................................................................................. 82

4.

Társadalmi szerepvállalás ........................................................................................... 86

5.

A célok megvalósításának Feltételrendszere .............................................................. 96

6.

Összefoglaló ............................................................................................................... 98

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KÖZGYŰLÉS KÖZÉPTÁVÚ GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 2015-2019 1. 1.1.

BEVEZETÉS Törvényi előírások, törvény által meghatározott feladatok

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket: (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.” Az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően a közgyűlés megalkotja a következő 5 éves ciklusra – 2015-2019 – vonatkozó középtávú gazdasági programját. Középtávú gazdasági programunk képet nyújt a megye általános adottságairól, gazdasági és társadalmi-szociális helyzetéről, meghatározza a megye tekintetében a fejlesztés irányait, célkitűzéseinket a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés és a területrendezés, valamint a szakmai partnerség tekintetében, emellett a célok megvalósításának (személyi és anyagi) feltételrendszerét is bemutatja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 20152019 dokumentum az önkormányzat átfogó, a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra

3


szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. Az Mötv-ben meghatározott fő feladatokat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény bontja ki részletesen. A területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: - Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, - részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, - előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, - a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, - részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában. A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: - nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, - dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, - monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, - figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon

4


-

átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt.

A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: - összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, - területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, - a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, - szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, - a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, - vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, - kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, - a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: - az országos területrendezési tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét

5


-

-

-

előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - az országos területrendezési tervvel összhangban területrendezési tervet készít, a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal az országos területrendezési terv alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.

A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, - vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, - nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, - a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében: - Együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. 6


-

-

-

-

-

A megyei önkormányzat a megyei területfejlesztési koncepció és program és partnerség elvének érvényesítése kapcsán meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell. A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az e törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert.

7


1.2.

Megyei Önkormányzat testületei és működése

A megyei önkormányzatok képviselő-testülete a közgyűlés. A 2014-2019 ciklusban a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Közgyűlés tagjainak száma 29 fő. A Közgyűlés 2014. október 22. napján tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztotta elnökét és egy társadalmi megbízatású alelnökét, valamint az alábbi három bizottságot hozta létre: -

Pénzügyi és Társadalmi Bizottság, Területfejlesztési Bizottság, Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság.

A Közgyűlés a jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátása érdekében hatékony és eredményes tevékenységet kíván kifejteni a megye gazdaságának, kulturális és társadalmi fejlődésének terén. Kiemelt feladatának tekinti a cselekvőképes erők összefogásán alapuló széles társadalmi bázis kialakítását a megye problémáinak kezelése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos térségekre. A Közgyűlés a megyei önkormányzat működésével, a közgyűlés elnöke, a megyei főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és a döntések végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására – külön alapító okirattal – létrehozta a megyei önkormányzati hivatalt, amelynek hivatalos elnevezése: „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal”. A Hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a működéséhez szükséges előirányzatokat a megyei önkormányzat éves költségvetése határozza meg. A Hivatalt a közgyűlés elnöke irányítja, a hivatal vezetője a megyei főjegyző. A Hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában a Közgyűlés hagyott jóvá. A jogszabályi változások az önkormányzati hivatal struktúrájában is változást eredményeztek. A Közgyűlés munkáját, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását az alábbi szervezeti egységek segítik: -

Kabinetiroda, Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály, Terület-és Vidékfejlesztési Osztály.

A Közgyűlés az önkormányzati hivatal munkájának meghatározó elemeként fogalmazza meg továbbra is a hatékony, takarékos gazdálkodást és munkavégzést. 8


1.3.

A gazdálkodás feltételrendszere

A 1361/2011. (XI.8.) Korm. határozat és az ennek alapján módosított 1996. évi XXI. törvény rögzítette, hogy a fejlesztéspolitika területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok lássák el. Így 2013. évtől a megye alapvető szerepet tölt be az egységes fejlesztéspolitika kialakításában. A megyei önkormányzatokhoz hozzárendelésre került az elemzési és tervezési felhatalmazás, a megyei területfejlesztési tanácsok egyidejű megszüntetésével. A megye az ágazati stratégiák területi szintű koordinációjával, és a fejlesztési tervek elfogadásával, teljesülésük nyomon követésével letéteményese a hatékonyan működő nemzeti fejlesztéspolitika megvalósításának. Jelenleg a Megyei Önkormányzat a Közgyűlés működtetésén kívül 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési források felhasználásával összefüggésben lát el tervezési és előkészítő feladatokat. Ezen jogkörökben elkészült megyei fejlesztési program megvalósítására 93,05 milliárd forint áll rendelkezésünkre a Terület- és településfejlesztési Operatív Programból. A 2015. évben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak az intézményműködtető struktúra helyett olyan jellegű terület- és vállalkozásfejlesztést, foglalkoztatás-bővítést kell megvalósítania, amelyek következtében a megye gazdasága önfenntartó lesz, mivel 2020-tól a területi felzárkóztatásra irányuló Európai Uniós források megszűnnek. A költségvetési törvény 36.§ (1) bekezdése szerint, az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a következők szerint állapítja meg: -

-

-

Helyi önkormányzatok működésének általános támogatásaként, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat feladataihoz kapcsolódó működési kiadások támogatását a 2. számú melléklet I./5. pontjában, az előző évivel azonos összegben 318,1 millió Ft-ban határozta meg. A 2014. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása, a 495/2013. (XII.29.) korm. rendelet szerint. A megyei önkormányzatok rendkívüli támogatásként a megyei önkormányzati tartalék 500,0 millió Ft, mely pályázat alapján a megyei önkormányzatok 2015. évi váratlan kiadásainak támogatására szolgál, bevételeik figyelembe vételével. Központosított előirányzatként az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása jelenik meg.

9


Az elmúlt időszakban minden évben pályázatot nyújtottunk be a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, melyre a költségvetési törvényben elkülönítésre került ”Megyei önkormányzati tartalék” jogcímen 500 millió Ft. Ez az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2014. évi váratlan működési kiadásai támogatására, működési bevételeik figyelembe vételével. Az elnyert támogatás évenként 40-50 millió Ft volt. Egyéb működési célú támogatások bevételünk az ÁROP keretében meghirdetett „Területfejlesztési tevékenységek támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” című pályázaton elnyert támogatás - 90 millió Ft - volt, melyet a 2013-2015. évben vehetünk igénybe. A Munkaügyi Központtól a közfoglalkoztatottak támogatására évenként kb. 10 millió Ft bevétellel számolunk. Működési célú átvett pénzeszközként jelenik meg a Europe Direct információs központ működtetése, szintén pályázati forrásból, 2013. évtől kezdődően, 2017. évig. Az ötéves időszakra 100 000 Eurót, azaz közel 30 millió forintot nyertünk el pályázati úton, mely évenként kerül lehívásra. Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, melynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata. A közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítani kell a költségvetési szervek működésének feltételeit. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. Adósságot keletkeztető ügyleteink, pénzintézeti kötelezettségeink nincsenek. Összességében a megyei önkormányzat legfontosabb feladataként megfogalmazható a Közgyűlés feladatainak ellátása és a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében a területfejlesztés, vidékfejlesztés, területrendezés és koordináció.

1.4.

A gazdasági program dokumentumok:

elkészítése

során

figyelembe

vett

- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - „Európa 2020”, az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakára meghatározott gazdaságnövekedési irányelvek, - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020, 10


- A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi Terve, - Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés, Javaslattételi szakasz, Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok elemzése, Területi hatásvizsgálat, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész, Operatív Programrész, Területi Hatásvizsgálat, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja.

Összegzés A megyei önkormányzat számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a rögzíti az önkormányzatok gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja 20152019 dokumentum az önkormányzat átfogó, a közgyűlés és hivatala 2015-2019 időszakra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz-és keretrendszerét. A dokumentumban bemutatásra kerülnek a megyei önkormányzat működésére vonatkozó jogszabályok által meghatározott feladatok, ezen belül a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok, területrendezési feladatok, vidékfejlesztési feladatok, koordinációs feladatok, illetve a nem kötelező, önként vállalt tevékenységek, valamint az azokat rögzítő jogszabályok. A megyei önkormányzat jelenlegi testületei, működése, a gazdálkodás feltételrendszere a jogszabályi változásoknak megfelelően átalakításra kerültek és biztosítják a szervezet törvényi előírásoknak és vállalt tevékenységi köreinek a megfelelő ellátását.

11


2.

HELYZETKÉP

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részén található. Északról Szlovákiával, nyugatról Heves és Nógrád, keletről Szabolcs-Szatmár-Bereg és HajdúBihar megyével határos, déli-keleti természetes határvonala a Tisza folyó. Kétharmad részét hegységek és dombságok alkotják. A megyeszékhely Miskolc Megyei Jogú Város. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 7247 m2, Magyarország második legnagyobb területű megyéje. A megye 358 településével az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje, amelyből 29 helysége kapott városi rangot. A településszerkezetre az aprófalvak sokasága a jellemző, így Magyarország egyik legtöbb településsel rendelkező megyéje. A 2012. évi XCIII. törvény alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyét 16 járásra osztották. A megye 358 településnek lakónépessége 682.000 fő (2013., KSH). A népességi adatok megoszlása szerint: a megyeszékhelyen 24%, a többi városban 35%, 41% pedig községekben él. Népsűrűsége 94 fő/ km2, ami kisebb, mint az országos átlag. A lakónépesség 48%-a férfi, 52%-a nő. A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,8%) mint az országos átlag, azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor az Abaúj-hegyközi, a Bodrogközi és a Tokaji kistérségben nőtt az arányuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. decemberi ülésén tárgyalta a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított „Helyzetértékelés” munkarészét, melyet 72/2012. (XII.20.) határozatával elfogadott. Az alábbiakban a Helyzetértékelés rövid, táblázatos összefoglalására kerül sor. Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben

Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Természet, környezet Másfél százalékkal nőtt a hasznosított Kevesebb termőterület a szántó, mezőgazdasági területek aránya az konyhakert, szőlő, gyepművelési elmúlt tíz évben. ágakban, több megművelt erődterület Jelentős természeti és környezeti értékkel Csapadékmentes időkben a bíró területek (pl. Bükk, Zemplén, Déltermőterületek ki vannak téve az aszály 12


Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben

Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni kockázatának, hiányzik a csapadékvisszatartáson alapuló egységes öntözési rendszer kialakítása. Jelentős méretű, ipari szennyezés által sújtott, kármentesítésre szoruló területek. Településeken belüli és kívüli barnamezős területek jelentős száma és területe. A (fejlesztések ellenére) jelentős ár- és belvízveszély, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidékmenti településeken. Talajerózió elleni védelem hiányosságai. Légszennyezés és zajterhelés a főutak belterületi szakaszain, nagy közlekedési csomópontokban.

Borsodi puszta, Bodrogköz), világörökségi területek (3 terület érinti a megyét) vonzereje. Az országos átlagot meghaladó erdősültség, erdőgazdálkodás kultúrája és hagyományai, valamint a biomassza hasznosítás, foglalkoztatást is ösztönző kedvező adottságai. Átalakuló energiatermelő erőmű rendszer a megyében – az elsődlegesen villamosenergiát előállító rendszerek helyett előtérbe kerülnek a fűtőművek és kapcsolt villamos energiatermelő rendszerek. Hévizek hasznosításának lehetőségei az energiatermelés, zöldséggyümölcstermesztés és turizmus céljaira. Jelentős, kiaknázható barnaszén-vagyon. Természetes állapotú folyók (Bodrog, Hernád) és jelentős számú víztározó, melyek turisztikai használatra (evezés illetve horgászat) alkalmasak. Gazdaság Feldolgozóipar országos átlagnál Egy főre jutó GDP-nek az országos magasabb munkatermelékenysége, a átlaghoz viszonyított elmaradása megyében az átlagosnál nagyobb nettó jelentősen csökkent 2005-re, majd a jövedelmet nyújt, a közszféra gazdasági válság kapcsán újra nőtt a intézményei mellett domináns a különbség (országos: 2002: 1710e Ft/fő, foglalkoztatási szintje. 2012: 2878e Ft/fő; Borsod-AbaújAz országos átlagnál nagyobb, de a Zemplén megye: 2002: 1062e Ft/fő, vidéki átlaggal megegyező az ipar 2012: 1778e Ft/fő). Az egy főre jutó részesedése a GDP-ből. bruttó hazai termék az országos átlag A Miskolci Egyetemnek meghatározó a százalékában: 61,8%. (KSH). szerepe kutatás-fejlesztésben, Csökkenő beruházási mérték, nagyobb Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek állami szerepvállalás a beruházásokban. Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági Országos viszonylatban is kiemelkedő a és nemzetközi kapcsolatok és hazai tőke aránya a társas együttműködési lehetőségek (pl. kassai vállalkozásokban. 13



Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos összehasonlításban. Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megye vállalkozásainál. Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény. Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer. A megyében történő munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzők, a regionális szintű állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet működésének. A lakásépítések üteme jelentősen lelassult a 2000. évhez képest (2000: 940 db, 2013: 249 db, KSH 2013.).

egyetem). Vállalati innováció jelenléte főként az informatikában, anyagtudományban. Miskolc jelentős ipari gyártó- és szolgáltató-bázis. Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika). Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak). Jól működő autóipari, űripari klaszterek Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autóés elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén). Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokaj-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki Karszt Világörökség térségében és Mezőkövesd Tiszaújváros – Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan. Kedvező földrajzi elhelyezkedés a „keleti” piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba). Társadalom Mennyiségi munkaerő-tartalék megléte. Lakónépesség országos A gazdaságilag aktív lakosság száma meghaladó csökkenése 14

átlagot (2013-ban



Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni 682350 fő, KSH). Születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-14 éves korosztály létszámának drámai csökkenése, 2013-ra 10%-os csökkenés (KSH), és így egyre idősödő társadalom. Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás (2013: -3893fő, KSH), közülük is sokan a fiatalok és képzettek köréből. Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam (országos: férfi: 72,01 év, nő: 78,73 év; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: férfi: 69,25 év, nő:77,26 év, KSH 2013). Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2013-ban 1,9%kal haladta meg az országos arányt (KSH). Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kitelepüléseken. Az egy főre jutó SZJA 2012-ben 401 személyi-jövedelem adó fizető jutott 1000 lakosra, ami 42-vel kevesebb, mint az országos. 2012-ben egy állandó lakosra 657 ezer Ft, egy adófizetőre 1638 ezer Ft személyi –jövedelemadó alapot képző jövedelem jutott, ami 21, illetve 13%-kal alacsonyabb, mint a hazai átlag. (KSH). Jelentős számú a szegénységben, gyakran mélyszegénységben élő lakosság. Az országos viszonylatban magas a roma népesség száma, a roma nemzetiséghez

2000. évhez képest növekedett (2000: 263 200 fő, 2013: 264 100 fő, KSH). A segélyezettek, főként a tartós munkanélküliek egyre bővülő részvétele közfoglalkoztatási programokban. 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezően csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek száma (lakónépesség: 2013: 682350fő, KSH). Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A bölcsődei férőhelyek száma 2013-ra 90%-kal bővült (2000: 931 db; 2013: 1779 db, KSH). Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai az „ÉRÁK” révén. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. Miskolc és egyes történelmi kisvárosok sokszínű kultúrája, aktív, fejlődő társadalmi élete. Erős civil bázis, jól működő civil szervezetek.

15



Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni tartozók 23,95%-az él a megyében. Szegregálódó települések és településrészek, ahol az alacsonyan képezett, többnyire alacsony jövedelmű, munkanélküli roma lakosság rossz lakhatási körülmények között él. Kifejezetten jelentős egészségi állapotbeli különbségek a roma és nem roma lakosság között, az egészségügyi ellátás színvonalának markáns területi különbségei. Roma társadalom általános kulturális és gazdasági felemelkedésének súlyos nehézségei, hatékony támogató, segítő rendszerek hiánya, ezzel a jelenlegi helyzet további romlásának veszélye. Társadalmi deviancia erősödése, tolerancia csökkenése, helyi társadalmi konfliktusok növekvő száma. Közlekedés, elérhetőség Miskolc megközelíthetősége közúton és A 2007-13 programidőszakban tervezett vasúton megfelelő a Nyugat-, és Keletközlekedésfejlesztési beruházások Európai piacok viszonylatában. néhány jelentősebb eleme még nem A belső főúthálózat kapacitása és kezdődött el. szolgáltatási színvonala jelentősen javult, Nem épültek ki a kombinált közlekedés a megye alközponti szerepet betöltő feltételei, erős a közúti átmenő forgalom települései a legtöbb esetben kielégítően okozta terhelés. elérhetők a megyeszékhelyről. Miskolc és Kassa összeköttetésének Nemzetközi használatra alkalmas, jó javítása jelentősen segítené a két elhelyezkedésű, de jelenleg használton település strukturált együttműködésének kívüli repülőtér (Mezőkövesd). fejlődését. Erősen leromlott állapotú mellékúthálózat (a fejlesztések ellenére). Kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső (regionális jelentőségű) vasúti közlekedési rendszer. A térségi közösségi közlekedés nehézkes, az aprófalvas térségekben a 16



Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni domborzatiés településviszonyok megkívánta speciális szolgáltatási megoldások kiépülése körülményes és lassú.

Környezeti infrastruktúra Jelentősen fejlődő közüzemi A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba ivóvízellátás (bekapcsolt lakások aránya bekapcsolt lakások aránya elmarad az 2000: 82,8%, 2013: 88,9%), illetve országos átlagtól (BAZ: 71,3%, szennyvízkezelés és csatornázás országos: 75%, 2013. KSH). (bekapcsolt lakások aránya 2000: 40,8%, 2000 LE alatti települések nagy száma, 2013: 71,3%, 2013. KSH) a folyamatban alacsony csatornázottság. levő fejlesztések eredményeként. III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás A megyében alig van szennyvízkezelés alacsony aránya. nélküli érzékeny vízbázisú területen Hulladékfeldolgozás alacsony aránya. található település. Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék Szilárdhulladék lerakása megoldottnak alacsony aránya (2013: 1% alatt, KSH). tekinthető. Klaszter együttműködési kezdeményezések a hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás területén. Kistelepülési komplex megújuló energiatermelő és tároló rendszerek jelenléte, illetve fejlesztésük megkezdése a BükkMak Leader HACS területén. További energia-termelési és foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása. Településhálózat Miskolc jelentős térszervező ereje és jó Aprófalvak ellátási nehézségei és belső kapcsolatrendszere. társadalmi problémái. Településközi együttműködések Funkcióhiányos, többnyire alacsony hagyománya és sikerei. lélekszámú kisvárosok. Szlovák határ menti együttműködések és Országos viszonylatban a hátrányos kapcsolatok hagyománya. helyzetű kistérségek nagy száma a megyében (a Miskolci és Tiszaújvárosi kistérség kivételével mind). 17


Lehetőségek, melyek előnyösen befolyásolhatják a megye fejlődését

Veszélyek, melyek elkerülése érdekében javasolt a beavatkozás

A kelet-európai, távol keleti, és elsősorban a kínai gazdaság befektetéseinek, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek üzleti szolgáltatokhoz kapcsolódó beruházásaira.

Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű növekedése nem teszi lehetővé a térségben működő és főként az európai piacra termelő vállalkozások jövedelmezőségének, illetve foglalkoztatott létszámának a bővítését.

CO2 kibocsátás csökkentése, valamint a fosszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energiatermelő rendszerek bővítését. Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra-fejlesztések követését. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújtanak a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a mezőgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenőrzött termékpályák fontosságára. A magas importhányad, valamit az elmúlt évek hazai zöldségés gyümölcstermesztésnek 50%-ra való visszaesése lehetőséget ad e munkaerő intenzív ágazatnak az újbóli felemelkedésre.

18

A régió lakossága idősödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt. Klímaváltozás, szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válása egyrészről árvíz- és belvízveszélyt okoz, míg másrészről növeli az aszályos időszakok hosszát, amit a jelenleginél hatékonyabb vízgazdálkodással lehet kezelni.


Összegzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az évek során a népesség folyamatosan csökkent, ennek ellenére korszerkezetét tekintve a legfiatalabb és a legsűrűbben lakott megyének számít az országban. Pozitívumként tekinthető, hogy a gazdaságilag aktív lakosság szám a 2000-es évekhez viszonyítva növekedett. A munkanélküliségi arány ezen időszak alatt csökkent, főként a segélyezettek és a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatási programokba való bevonásával.

A munkanélküliségi ráta (vonalas diagram) és a foglalkoztatási ráta (oszlopos diagram) alakulása, 2012-2013 (forrás: KSH)

A megye gazdaságának meghatározó ága továbbra is az ipar. Részletesebb ágazati bontásban láthatjuk, hogy a feldolgozóipar produktumának 50%-át a vegyi anyag termékgyártás adja. Az ágazat országos kibocsátásának több mint háromnegyedét a megyében állították elő, termékek több mint a fele külpiacon talált vevőkre. A gépiparban 2013-ban a legtöbb alkalmazottat a számítógép, az elektronikai és az optikai termékgyártás foglalkoztatta, amely erősen exportorientált, termékeinek nagyobb részét külföldön értékesítette. A járműgyártás szerepe egyre jelentősebb. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás ágazatnak továbbra is nagy hagyománya van a megyében. A gazdasági válság árnyéka az építőiparról lassan eltűnik, mivel lassú emelkedést tanúsított az elmúlt években.

19


Egy lakosra jutó ipari termelés értéke és a volumenindex1, 2013 (forrás: KSH)

A megye természeti, történelmi, művelődéstörténeti, kulturális értékekben gazdag vidék, gyógyító vizek, borok, élő hagyományok várják az idelátogatókat. Olyan értékeket is kínál a megye, amelyek ma már hungarikumnak számítanak, például a tokaji aszúborok és a matyó hímzés.

1

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.

20


3. 3.1.

CÉLKITŰZÉSEK, TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A megye SWOT elemzése

Erősségek -

-

-

-

-

-

Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje. Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDP-ből. A Miskolci Egyetem meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek (pl. kassai egyetem). Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban, földtudományban. Miskolc jelentős ipari gyártó és szolgáltató-bázis. Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika). Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak). Jól működő autóipari, űripari klaszterek. Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autó- és elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén). Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokaj-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki-karszt világörökségi területen és Mezőkövesd - Tiszaújváros – Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan. Kedvező földrajzi elhelyezkedés a „keleti” piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba). Mennyiségi munkaerő-tartalék megléte. A gazdaságilag aktív lakosság száma 2000. évhez képest növekedett (2000: 263200 fő, 2013: 264100 fő, KSH). Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai a Türr István Képző és Kutató Intézet révén. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést.

21


Gyengeségek -

-

-

-

Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség (országos: 2002: 1710e Ft/fő, 2012: 2878e Ft/fő; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 2002: 1062e Ft/fő, 2012: 1778e Ft/fő). Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában: 61,8%. (KSH). Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban. Országos viszonylatban nagy a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos összehasonlításban. Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megyei vállalkozásainál. Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény. Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer. A megyében történő munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzők, a regionális szintű állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet működésének. Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése. Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás, közülük is sokan a fiatalok és képzettek köréből. Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2013-ban 1,9%-kal haladta meg az országos arányt (KSH). Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kis településeken.

Lehetőségek -

-

-

A kelet-európai, távol keleti, és elsősorban a kínai gazdaság befektetéseinek, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek üzleti szolgáltatókhoz kapcsolódó beruházásaira. Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra fejlesztések követését. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújt a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a 22


mezőgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenőrzött termékpályák fontosságára. Veszélyek -

Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű növekedése nem teszi lehetővé a térségben működő és főként az európai piacra termelő vállalkozások jövedelmezőségének, illetve foglalkoztatott létszámának a bővítését.

Célok: Meglévő erőforrások és kapacitások jobb kihasználásának elősegítése, vállalkozások működőképességének fenntartása, foglalkoztatás bővítése, infrastrukturális bővítések.

23


3.2.

Gazdaságfejlesztés

3.2.1.

Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása

A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az infó-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. Célunk, hogy ösztönözzük a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatásfejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információtechnológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció 24


keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötleteken alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- és közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft., a Borsodchem Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a Robert Bosch Power Tool Kft., a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok – hálózatok – alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati

25


összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft.) is ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit, valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal – az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett – újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és 26


Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-AbaújZemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termék-, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása és gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. Célunk, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő kkv-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásainak fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként tartsa meg a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is.

27


3.2.2.

Vállalkozásfejlesztés támogatása

A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Élelmiszeripar 1,2% Kohászat 8,4%

Egyéb ágazatok 0,5% Nem anyagi ágak 0,5%

Mezőgazdaság 0,3%

Vegyipar 40,4%

Gépipar 22,6% Építőipar 0,5%

Közlekedés 0,5% Kereskedelem 1,9%

Energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálko dás 0,2%

Az export megoszlása a megyében 2013-ban (forrás: NAV)

Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában.

28


A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett – közvetetten – hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Kiemelt feladatunk, hogy a nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet és infrastrukturális feltételeket megteremtsük, illetve a szakképzési programokat összehangoljuk a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítását támogassuk. Nagyvállalatok megyében való letelepülését szolgáló állami támogatások és ösztönző intézkedések érvényesítése a megye befektetés-ösztönző tevékenységei között kiemelt szereppel bír. Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. A 2014-2020 programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak. A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését.

29


Butadién gyár, Tiszaújváros Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és – a támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális, technológiai és innovációs háttér magas színvonalú. Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még 30


lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Feladatunk, hogy támogassuk az ipari parkok, iparterületek kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítését, fejlesztését és korszerűsítését. Továbbá támogatjuk a magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítását és már meglévő inkubátorház fejlesztéseket, logisztikai központok fejlesztése esetén pedig az infrastrukturális és ingatlan beruházást, eszközbeszerzést. Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Célunk, hogy a magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. Egyéb ágazatok 4% Nem anyagi ágak 11%

Mezőgazdaság 3% Élelmiszeripar 8%

Közlekedés 4% Vegyipar 21%

Kereskedelem 7% Építőipar 5% Energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálko dás 8%

Kohászat 10% Gépipar 19%

A hozzáadott érték megoszlása 2013-ban (forrás: NAV)

A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői: - a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása, - szakképzett munkaerő elérhetősége, - piacok elérhetősége, 31


-

-

lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek körének megléte a térségben, vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre, innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások.

A kormány a befektetések ösztönzése érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti és a Miskolci kistérség érintett települései. 3.2.3.

Befektetés ösztönzési tevékenység

Megyei szintű befektetés- és beruházás ösztönzési program, amely hatékony lebonyolításához elengedhetetlen a megyei szintű befektetés ösztönzési szervezeti háttér kiépítése. Szükséges a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehangolása az alábbiak szerint: -

-

Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait. Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára. Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről. Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról. A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése. Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására. Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására. Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés-szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel).

A vállalkozói aktivitás ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a megye gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Fontos az új, különösen innováció-orientált tevékenységet végző vállalkozások alapításának, indulásának ösztönzése. A vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában szükség van az indulás forrásigényének támogatására, az életképes üzleti ötlettel rendelkező fiatalok támogatására üzleti tervük 32


megvalósítása érdekében. A vállalkozásfejlesztő programok (pl. vállalkozói képességportfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtását egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával célszerű megvalósítani. Kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így Üzleti Szolgáltató és Innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely-Sárospatak). Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése kiemelten fontos terület a kkv-szektor verseny-képességének, hatékonyságának és sikerességének javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Ennek keretében képzéseket, tanácsadást, mentorálást, tapasztalatszerzési lehetőséget kívánunk támogatni a megye vállalkozásai számára. A megyében működő vállalkozásoknak szakmai, illetve általános munkahelyi képzéseken való részvétel támogatására van szükség, amely támogatja a vállalkozások humánerőforrás fejlesztéseit és hozzájárul a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához és ezáltal megtérülő befektetéssé válhat az üzleti szereplők számára. Munkavállalói szempontból a képzésben való részvétel biztosítja az egyén készségeinek és szaktudásának frissen tartását, ezzel növelve újbóli elhelyezkedési esélyeit esetleges krízis vagy munkahelyváltás esetén. A duális képzés kiterjesztése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat (különösen a kkvkat) gyakornoki helyek kialakítására. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a vállalatok gyakorlati képzési hely kialakításához szükséges azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a gyakornoki helyek létrehozásához, illetve kompenzálják a gyakornokok alacsonyabb termelékenységéből következő bevételkiesést. A munkaerő versenyképességének javításához folyamatosan szükséges a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazítása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése segíti a vállalati alkalmazkodást, miközben olyan munkavállalói csoportoknak is foglalkoztatási lehetőséget kínál, akiknek a hagyományos foglalkoztatási keretek között nem lenne lehetőségük munkába állni. A rugalmasság fontos eleme a munka és magánélet összeegyeztetésének a segítése, a családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztése. 33


A foglalkoztatási ráta növelése érdekében kiemelten szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése, mivel ez teszi lehetővé a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való minél sikeresebb alkalmazkodást. Szükség van továbbá az információk szabad áramlásához a megyei vállalkozások versenyképességét is támogató információs technológiai fejlesztések megvalósítására, az informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítására, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzésére a megye egész területén. A cél a digitális írástudatlanok arányának csökkentése. 3.2.4.

A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének támogatása

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása érdekében szükség van mezőgazdasági termelést végző vállalkozások versenyképességének javítására és ennek érdekében az eszközpark modernizálására, az új termelési eljárások bevezetésére, K+F eredmények alkalmazásának ösztönzésére, a munkavállalók képzettségi szintjének javítására. Szükséges továbbá a foglalkoztatás bővítése érdekében a humánerőforrás-igényes ágazatok támogatása, valamint a helyi közfoglalkoztatási programok mezőgazdasági területen való hasznosulásának ösztönzése, sikeres mintaprojektek disszeminációja. Ösztönözni szükséges a termelő vállalkozások közti együttműködést a termelés, illetve az értékesítés költséghatékonyabbá tétele érdekében, illetve a növénytermesztő vállalkozások állattenyésztési profillal való kiegészítését. A mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Európai szinten a zöldség-, gyümölcstermelés a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka, technikai és technológiai igénye miatt jelentős az eltartó képessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős potenciál mutatkozik a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állattenyésztés területén. A következő időszak fejlesztési céljai szerint a zöldség-gyümölcstermelő ágazat a megye agrárpolitikai arculatát meghatározó egyik húzóágazat. Elsődleges cél a magas minőségű hazai termékek versenyképességének belső piacon történő előmozdítása, azonban ezzel párhuzamosan cél az exportra termelés arányának növelése is. A megye erdősültsége jelentős, azonban az EU átlagtól elmaradó. Az erdőgazdálkodás területén ezért további terjeszkedés javasolt, kiemelten az energetikai fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan. Jelentős export potenciállal rendelkező ágazat lévén

34


kiemelten kezelendő a nagy szőlőtermő vidékek versenyképességének növelése, termelékenységük javítása. A mezőgazdasági vállalkozásoknál támogatni szükséges a keletkező hulladékok újrahasznosítását, így a megújuló energiát (biomassza, biogáz, napenergia) hasznosító beruházásokat. Hangsúlyozottan kell megvalósítani a fenntartható termelést, az alkalmazkodást a táji és termőföldi környezethez. Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének bővítése, a feldolgozóipari vállalkozások versenyképességnek javítása és foglalkoztatásuk bővítése elsődleges. Ennek érdekében fontos a technológia- és termékfejlesztés, termékek piaci pozícionálásának javítása, illetve az innovációs eredmények hasznosításának ösztönzése.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásában különösen fontos a helyi sajátossággal bíró termékek feldolgozottsági szintjének, minőségének és mennyiségének a bővítése. Ennek kapcsán ösztönözni kell a helyi termékek térségi, illetve turistáknak történő értékesítését. Ugyanakkor törekedni kell a termékek exportálására is. A helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása. Ehhez kapcsolódó célkitűzés a rossz termőtulajdonságokkal rendelkező területeken a mezőgazdaság diverzifikációja, a feldolgozóipar, kiemelten az élelmiszeripar telepítése és fejlesztése.

35


A feldolgozóipari vállalkozásoknál is cél az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energia-hatékony termelési rendszerek fejlesztése. 3.2.5.

Turizmus fejlesztése

A megyének jó, de még kihasználatlan adottságai vannak a turisztikai fejlesztések terén. Vannak egyedi természeti, kulturális, táji és gasztronómiai értékek, amelyek nemzetközi szinten is vonzerőt jelentenek. Az elmúlt években több fejlesztés célozta meg a turisztikai potenciál kihasználását, de érdemi változás nem következett be. Fontos eredménynek tekinthető, hogy a megye turisztikai kínálatának versenyképességét megőrizte, de további fejlesztések szükségesek, hogy az egyes desztinációk a célcsoportjaiknak komplex szolgáltatás kínálatot tudjanak nyújtani. A társadalmi folyamatok és az utazási szokások kapcsán megfigyelhető tendencia, hogy nő a lakosság egészségtudatossága és ezzel párhuzamosan a természetes, lokális és ellenőrzött értékek, szolgáltatások iránti érzékisége. Ebből kifolyólag egyre többen szeretik a pihenésüket a helyi értékek, kulturális örökség és hagyományok megismerése mellett aktívan eltölteni, illetve jó minőségű helyi ételeket, italokat fogyasztani. Mindezekhez kapcsolódóan az egészségturizmusnak is egyre nagyobb szerepe lehet Magyarország által kínált jó minőségű, de megfizethető szolgáltatásai révén, ami a megyétől északra, keletre lévő országokból élők számára is vonzó lehet. Fontos, hogy a térség illeszkedjen az országos jelentőségű, az aktív (gyalogtúrák, kerékpározás, vízitúrák) és vallási, zarándok turizmusra építő hálózati elemekre, melyeket integrálni kell a desztináció alapú fejlesztésekbe. A termék és szolgáltatásfejlesztésen túl szükséges a szolgáltatók közti együttműködések ösztönzése, a térségi és megyei szintű turisztikai kínálat szervezése, illetve mindezeknek kellően célzott és intenzív marketing tevékenységgel való megtámogatása. A turizmus elsődlegesen a belső erőforrások, mint természeti értékek, kulturális örökségek fenntartható hasznosítása révén segíti elő új szolgáltatások létesítését, illetve a turisztikai vállalkozások hatékonyabb működését. A beavatkozások célja a vendégforgalom bővülése, ami jövedelem és kis mértékben foglalkoztatás bővüléssel is jár a megyében. A megye számos turisztikai attrakcióinak vonzerejét felhasználva, meg kell határozni azokat a fejlesztési területeket és specifikus célokat, amelyek a jövő kihívásainak és lehetőségeinek eleget téve megfelelő módon hozzájárulnak az érintett terület gazdasági fejlesztéséhez (pl. vendégéjszaka szám növelésén keresztül). Az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására. A fejlesztési irányvonal meghatározása során figyelembe kell venni a keleti nyitás országos kezdeményezéseiből adódó jó földrajzi elhelyezkedését a megyének és ehhez megfelelő szakmai, nyelvi felkészültséget kell teremteni a keleti desztinációkból érkező turisták ellátása érdekében. A fizikai turisztikai fejlesztések 36


mellett fontos a humánerőforrás szakmai felkészítése és képzése is a magas szintű fogadási feltételek megteremtése mellett. Javasolt a turisztikai fejlesztéseket térségenként meghatározni és kezelni. A fejlesztések végleges megtervezésekor figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy olyan beruházásokat (vagy azok együttesét) támogassák, melyek érdemben járulnak hozzá a vendégéjszaka szám és a turizmusból származó bevételek növeléséhez. Ezen belül szükséges kiemelni azokat a fejlesztési elemeket, melyek részei lehetnek egy országos aktív turisztikai hálózatnak, vagy kiemelt műemléki területnek, illetve melyek lehetnek azok a kiegészítő elemek, melyek finanszírozását a területi program biztosíthatja. A turisztikai attrakciók fejlesztése mellett fontos, hogy az attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai, vendéglátó, program és kiegészítő szolgáltatások is megfelelő minőségben és szükség esetén mennyiségben is fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatásfejlesztés célrendszere: látogatói szám növelése, attrakciós fejlesztések térbeli és szolgáltatásbeli összekapcsolása; a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkentése. A szálláshely mennyiségi fejlesztése helyett a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése és a hiánypótló kapacitások kialakítása kell, hogy a fő szempont legyen, de csak olyan területeken, ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik, és igény merül fel a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére.

A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom havonkénti alakulása, 2013 (forrás: KSH)

37


A vendégek igényeit kielégítő program- és kiegészítő szolgáltatáskínálat kialakításához, a turizmus pozitív térségfejlesztő hatásainak kiaknázásához a szolgáltatások tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont, hogy a turisztikai szolgáltatások fejlesztése következtében létrejött munkahelyekre helyben megfelelő képzettségi szintű munkavállaló álljon rendelkezésre. Fontos a megyei szinten összehangolt turisztikai marketing és értékesítés ösztönző tevékenység megvalósítása, ami igényli megyei szinten egy turisztikai fejlesztési koordinációs és marketing szervezet működtetését. Mindezek mellett fontos a térségi desztinációs szervezetek működése, hogy szervezzék és koordinálják a helyi turisztikai kínálatot, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint ösztönözzék a turizmust segítő kulturális, szabadidős programok indítását, fejlődését. Továbbá a helyi információáramlás szervezésén túl fontos szerepük van a térségi turisztikai marketing szervezésében, összhangban a megyei szinten működő intézményrendszerrel. Szükséges a turizmusban dolgozó munkatársak továbbképzésének szervezése és megfelelő idegen nyelvismeretük elsajátításának támogatása.

Összegzés A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a megyei önkormányzat elsődleges feladata a területfejlesztés, ezért az önkormányzat a megyei fejlesztési program keretében meghatározta fejlesztési céljait és stratégiáját. A foglalkoztatás bővítése és a gazdaság teljesítőképességének javítása érdekében a stratégiai célok között első helyen a gazdasági versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés és az innovációs tevékenységek ösztönzése áll. E tevékenységeknek ki kell terjednie mindazon területekre, amelyek relevánsak az elérni kívánt célok esetében. Ilyen területek kiemelkedően a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, a kutatás-fejlesztés és innováció, a befektetés ösztönzés, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a turizmus.

38


3.3.

A kitűzött célok megvalósítására irányuló tevékenységek

3.3.1.

Gazdaságfejlesztés, befektetés-ösztönzés

A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a megyei önkormányzat elsődleges feladata a területfejlesztés, amelynek érdekében a megyei önkormányzat meghatározta fejlesztési céljait és stratégiáját, amely stratégiai célok között első helyen a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése áll, a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság teljesítőképességének javítása érdekében. A Tftv. megadja a felhatalmazást a megyei önkormányzat részére, hogy a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységének elősegítése érdekében külön szervezetet hozzon létre. Országos szinten jelenleg a Nemzeti Befektetési Ügynökség – melynek jogutódja 2015. február 1-jétől a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium - nyújt professzionális segítséget a Magyarországon befektetni szándékozó külföldi vállalatoknak. Célunk, hogy ez a szakmai segítségnyújtás mind a hazai, mind a külföldi befektetőknek megyei szinten is megvalósulhasson, egy megyei gazdaságfejlesztő nonprofit gazdasági társaság létrehozásával, szoros együttműködésben a Minisztériummal. A gazdasági társaság feladatai különösen: - Segíti a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését. - Részt vesz a befektetés-ösztönzési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában. - Kapcsolatot tart a hazai és külföldi befektetőkkel, segíti azok befektetési döntéseinek meghozatalát. - Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről. - Befektetés-ösztönzési szakmai anyagok összeállítása. - Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására. - Feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel. - Adatbázisok készítésével segíti és szervezi a magyar beszállítók részvételét a külföldi befektetések megvalósításában. Az Észak-magyarországi régióban működő térségi gazdaságfejlesztő szervezet a KRF Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. elsősorban a régió gazdasági-társadalmi életében jelentőséggel bíró fejlesztési folyamatok, projektek megvalósításában működik közre üzleti tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások, mindenekelőtt forrásszerző munkája révén. A társaság fejlesztések megvalósításban történő szerepvállalásai: a fejlesztések 39


előkészítése, a pályázatokat megalapozó dokumentumok, tervek, tanulmányok, elemzések elkészítése, pályázatkészítés, forrásszervezés, projektmenedzsmenti feladatok felvállalása és elvégzése, illetve projektfinanszírozásban történő részvétel. Szükségszerű a fenti feladatok megyei szintre történő telepítése, ennek eszköze a létrehozandó megyei gazdaságfejlesztő, befektetés-ösztönző ügynökség. A két társaság közötti szakmai tapasztalatok, a kialakult kapcsolatrendszerek cseréje, a szakmai együttműködés, különösen az ipari parkok, szabad vállalkozási zónák tevékenységének összehangolása terén elengedhetetlen feltétele a kitűzött célok elérésének. A pályázati tanácsadást megalapozó tevékenységünk ellátása keretében a Széchenyi Programiroda tanácsadó hálózatára támaszkodva el kell érni a települési önkormányzatokat, kis-és középvállalkozásokat, civil szervezeteket és hatékony segítség nyújtásával elő kell segíteni a 2014-20-as programozási időszakban a pályázati források széleskörű és hatékony felhasználását, ezzel is elősegítve a megyei területfejlesztési, befektetés-ösztönzési, munkahely-teremtési célkitűzések megvalósítását.

3.3.2.

Bányászat

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szén története és kultúrája közel 230 éves. A megye észak-nyugati térségében lévő szénbányák az acél gyáraknak, a vasútnak, a villamos energiát előállító üzemeknek, más ipari vállalatoknak biztosították szilárd üzemanyagukat, valamint télen az otthonok melegét biztosították. 15 – 20 évvel ezelőtt, más európai régióhoz hasonlóan, Magyarországon is elindult a szénbányák bezárási hulláma. 2002-ben, Lyukóbánya bezárásával megyénkben is megszűnt a mélyműveléses szénbányászat, arra való hivatkozással, hogy azok fenntartása gazdaságtalan. Előzetes kutatások alapján Magyarország szénvagyona mintegy 8,5 milliárd tonna, ebből 2 milliárd tonna a feketekőszén, valamivel több mint 2,2 milliárd tonna a barnakőszén és 4,3 milliárd tonna a lignit. Meg kell különböztetni a földtani, illetve a kitermelhető szénvagyont. A lignit esetében például 5,4 milliárd tonna a földtani, ennél kevesebb, mintegy 4,3 milliárd tonna a valóban kitermelhető mennyiség. (http://www.innoteka.hu/cikk/napirenden_a_szenbanyak_ujranyitasa.326.html) A fentiek ismeretében a Magyar Kormány a Nemzeti Energia Stratégiában stratégiai tartaléknak tekinti a meglévő szénkészletet. Felmérések alapján 100 – 150 évre elegendő kibányászható szén mennyiség van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A vidékfejlesztés, a gazdaságfejlesztés hasznos eszközének tekintjük a szenet, nem beszélve a szociális és

40


foglalkoztatási hatásokról, erre tekintettel a megyei önkormányzat egyetértésben a Magyar Kormánnyal a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartja. A megyei önkormányzat a megyénk, hazánk és Európa biztonságos, hosszú távú energiaellátása érdekében fontosnak tartja a megye területén meglévő szénvagyon újra feltárását, kitermelését és a XXI. századi, tiszta szén technológiával történő felhasználását. Az USA Energia Információs Ügynökség elemzései szerint a világ összes energia szükséglete a 2011 évhez képest, 53 %-al fog megnövekedni 2035-re. A lenti ábra bemutatja a 2035-ben várható energiaforrások megoszlását.

forrás: http://money.cnn.com/2011/09/19/markets/global_energy_use/index.htm Amint az ábrán látszik, a szén jelentős, 27 %-os részesedéssel bír a következő két évtizedben (széntüzelésű erőmű = 31%; gáz+gőz kombinált ciklus = 60 % energia hatékonyság; pl. metanol üzemanyag cella = 85 %). Tehát a világ más tájain sem mondtak le a szénről mint energiahordozóról. A megyei önkormányzat, mint kezdeményező, a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a szénbányák újranyitásának előkészítésében és az alkalmazandó tiszta szén technológia alapú felhasználás meghonosításában. Folytatni kell az egyeztetéseket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiaügyért Felelős Államtitkárság Stratégiai és Energiapolitikai Kapcsolatok Főosztályával, valamint fontos a lakosság és a társadalmi, 41


gazdasági szerveződések tájékoztatása a bányák újranyitásának lehetőségeiről, előnyeiről, felvállalva a közvetítést a, helyi szereplők és a nemzeti Kormány között. A megyei önkormányzat szakmai partnerei voltak az előkészítő projekt során a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karra, a Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézete, a Miskolci Bányakapitányság és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, ezen szervezetekkel a kialakult szakmai együttműködést tovább kell folytatni. Céljai elérése érdekében a megyei önkormányzat nagy hangsúlyt fektet külkapcsolati rendszerére, ennek érdekében nyitott a japán, lengyel, török és kínai befektető társaságok, valamint a műszaki megvalósításban résztvevők felé. Az Európai szintű érdekképviselet erősítése miatt 2014. január 20-án csatlakozott a megyei önkormányzat a brüsszeli székhelyű EURACOAL-hoz (Európai Szén- és Lignit Szövetség). Borsod-Abaúj-Zemplén megye szén előfordulási helyek (Miskolci Bányakapitányság dokumentuma alapján)

szén kutatási területek főbb szén lelőhelyek

42


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter A szénbányászatnak újra fontos szerephez kell jutnia megyénkben és hazánkban, mivel a szén energiahordozóként, alapanyagként való hasznosítása mellett új munkahelyek létesítését, szociális problémák orvoslását is magában hordozza. A fenti célok elérésének eszközeként, 2013. december 05-én megalakult a Borsod-AbaújZemplén Megyei Szénbányászati Klaszter. A Klaszter elsődleges céljai: a szénbányászati tevékenység újraindításában, működtetésében és fejlesztésében érdekelt bányavállalkozások, állami, önkormányzati szervek, egyéni és társas vállalkozások, tudományos és oktatási intézmények és egyéb szervezetek hosszú távú és eredményes együttműködésének kialakítása és elősegítése; az együttműködés keretében a növekvő lakossági és ipari energiaigények, és a másodlagos felhasználás alapanyag kielégítését szolgáló - a környezet védelmét is figyelembevevő - szénkitermelés támogatásának elősegítése. A klaszter alapítói olyan együttműködő partnerek, akik a magyarországi szénbányászat tekintetében szakmai és gyakorlati tapasztalatuk, illetve szakpolitikájuk segítségével hozzájárulhatnak a megye és az ország szénbányászatának újraindításához, elősegítve a megyei önkormányzat célkitűzéseinek megvalósítását. A klaszter alapítói: • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. • Magyar Bányászati és Földtani Hivatal • Magyar Földtani és Geofizikai Intézet • Miskolci Egyetem • Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége • Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

3.3.3.

Kutatás-fejlesztés

A Tftv. módosítása alapján a megyei önkormányzat dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról. A tevékenység végrehajtása során szükséges az együttműködés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint szükséges szakértőként a NORRIA ÉszakMagyarországi Regionális Innovációs Ügynökség bevonása.

43


8147

6397

2009 2010 2011

7148

2012

7168 K+F ráfordítás (millió Ft)

(forrás: KSH)

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) végrehajtásában történő szerepvállalás: A sikeres helyi intelligens szakosodásában kulcsszerepük van a tudományos intézmények, a gazdasági szereplők, a társadalmi szervezetek és a kormányzati szervek képviselőiből, valamint befektetőkből és szakértőkből álló megyei S3 munkacsoportoknak. A munkacsoportban a megyei önkormányzat képviselőjének meghatározó szerepet kell vállalnia, hiszen az S3 stratégia végrehajtása során is biztosítani kell az összhangot a megyei fejlesztési tervekkel.

3.3.4.

Európai Uniós programok végrehajtása

Az Európai Uniós programok végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a megyei fejlesztési program célkitűzései megvalósuljanak. Ennek érdekében a megyei önkormányzat:  figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását,  a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,  eltérések esetén jelzi észrevételeit az irányító hatóságok részére,  más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában. A Területi Operatív Program végrehajtása során biztosítani kell továbbá a pályázati kiírásokban, valamint az előzetes értékelési szempontrendszer kidolgozása során a megyei sajátosságok megjelenítését, ezt a lehetőséget biztosítja a Területi kiválasztási Rendszer. 44


A TOP végrehajtása során új elem a Területi Kiválasztási Rendszer, amelynek keretében a megyei önkormányzatok kapnak szerepet a program végrehajtása során, a pályázati felhívások elkészítésében, kiválasztási és értékelési szempontok meghatározásában, a projektek kiválasztásában, a projektfejlesztési időszakban, illetve a projekt megvalósítása során. A területi szereplő, azaz a megyei önkormányzat az ITP-ből kiválasztott támogatási kérelmekhez támogató nyilatkozatot állít ki. Az irányító hatóság a területi kiválasztási eljárásrendben csak a területi szereplő által kiállított támogató nyilatkozattal rendelkező támogatási kérelmekről dönthet. Az irányító hatóság a benyújtott támogatási kérelmekről születő döntés megalapozása érdekében döntés-előkészítő bizottságot hív össze, amelynek egyik tagja a megyei önkormányzat képviselője. Csak az a kérelem támogatható, amellyel mind az Irányító Hatóság, mind a megyei önkormányzat képviselője egyetért. A megyei önkormányzat - a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül - a területén található települési önkormányzatok e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei előkészítésében és megvalósításában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri. A megyei önkormányzat aktív szerepet kíván vállalni a megye területén lévő települések önkormányzatai projektjeinek megvalósításában, hiszen alapvető érdekünk a megyei fejlesztési program, ezen belül az ITP végrehajtása, a vállalt indikátorok teljesítése, ami a megyei önkormányzat felelőssége. A kis és középvárosok saját Integrált Települési Stratégiát készítenek, amelyek kidolgozásában és végrehajtásában is fontos szerep hárul a megyei önkormányzatra. A TOP 7. prioritási tengelye a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések, amelynek célja, hogy kísérleti jelleggel, integrált és programalapú fejlesztések megvalósítását tegye lehetővé városi szinten. Ennek során az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi lakosok együttműködésével integrált közösség fejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi gazdaságfejlesztést támogató stratégiák készülnek, amelyek alapján olyan helyi fejlesztési programok valósulnak meg, amelyek egyszerre és összehangoltan képesek a TOP, ERFA, és ESZA forrásait használni. A programok hatékony megvalósulása a stratégiai szemléletre épül, mivel a helyi városi akciócsoportoknak (HACS-CLLD szervezeteknek) a helyi fejlesztési programok előkészítése közösségi részvételen alapuló módszertannal, integrált szemléletű fejlesztési stratégiákat kell készíteniük. A megyei önkormányzat szerepe a városi HACS-ok létrehozásának ösztönzése, a fejlesztési stratégiák kidolgozásában, végrehajtásában segítség nyújtása, és koordinációs szerep felvállalása a helyi LEADER akciócsoportokkal, hiszen a fejlesztési stratégiákat össze kell hangolni területi szinten mind a megyei fejlesztési programmal, mind a helyi vidékfejlesztési stratégiákkal. 45


3.3.5.

Turizmus

Megyei turisztikai koordináció: A megyei önkormányzatok turisztikai koordinációs feladatai ellátása keretén belül az egyes TDM szervezetek, szakmai szövetségek szakmai szándékainak, fejlesztési elképzeléseinek, marketing tevékenységének megyei szintű összehangolása. A Magyar Turizmus Zrt.-vel való együttműködés keretében, kapcsolódva az általa vezetett projektekhez, a Magyar Turizmus Zrt. megyei szintű feladatainak átvállalásával a megyei érdekek széleskörűen biztosíthatóak, a megyehatáron átnyúló feladatok koordinálására pedig a Regionális Konzultációs Fórum adhat megfelelő keretet. Fel kell térképezni a megye turisztikai értékeit, szükséges a gasztronómiai értékek összegyűjtése, leltározása, megmentése, ezen adattár menedzselése (megyei gasztronómiai értéktár vezetése, aktualizálása, kiállítások, bemutatók szervezése). A koordináció keretein belül, a települési önkormányzatokkal, a turizmus területén működő civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal szükséges összehangolni a megyei turisztikai rendezvényeket, a turisztikai attrakciókhoz tartozó szolgáltatásokat, amelyek népszerűsítését szolgálja a megyei rendezvény naptár.

3.3.6.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés területén a megyei önkormányzat feladatvállalása elsősorban a helyi akciócsoportok munkájának összehangolása, fejlesztési elképzeléseinek, a megyei fejlesztési tervhez való illesztésének elősegítése. Ennek keretében a helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásának segítése, koordinálása az elsődleges feladat. A Tftv. lehetőséget biztosít a megyei önkormányzatok számára a vidékfejlesztési stratégiák jóváhagyási eljárásában is a részvételre, hiszen egyetértési jogkör van delegálva a megyei önkormányzatok részére. Fontos feladat a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák végrehajtásának az elősegítése, a helyi vidékfejlesztési akciók összehangolása, koordinálása. Ennek érdekében a 2014-20-as programozási időszakra megalakult helyi akciócsoportokkal szoros együttműködést kell kialakítani, biztosítva a megyei fejlesztési programban foglalt célkitűzések megvalósítását. Helyi Akciócsoportok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében: - Abaúj LEADER Egyesület, - Borsod-Torna-Gömör Egyesület, - Bükk-Térségi LEADER Egyesület, 46


-

Dél-Borsodi LEADER Egyesület, Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület, Rákóczi LEADER Egyesület (IH által előzetesen elismert tervezési terület), Dél-Zemplén Fejlődéséért Egyesület.

A feladat végrehajtása során fontos partner a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megyei referense, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei szervezete és nem utolsó sorban a HACS-ok, azok munkaszervezete. Mindezen szervezetek összehangolt munkájával érhető el, hogy a 2014-20-as programozási időszakra kitűzött vidékfejlesztési célok megvalósulhassanak, és a megyei önkormányzatnak kell az együttműködés során a vezető partner szerepét betölteni.

3.3.7.

Nemzetközi kapcsolatok – gazdaságfejlesztést szolgáló külkapcsolatok

A megyei önkormányzat feladataiban történt változásoknak megfelelően alakítottuk át külkapcsolataink súlypontját. A meglévő külkapcsolatainknál és nemzetközi szervezet tagságunk révén a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos együttműködésre, a külföldi tőke megyébe történő bevonására, a megye meglévő szénkészletének stratégiai tartalékként történő felhasználására, a kinyert szén 21. századi, tiszta szén technológia alapján történő felhasználására helyezzük a hangsúlyt, amely hatással lehet a megye foglalkoztatására is. Shandong tartomány és Jiangxi tartomány, Kínai Népköztársaság A 2012. évtől folyamatosan zajló tárgyalások értelmében a kínai és a magyar fél kiemelt hangsúlyt kívánt fektetni a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, a tőkebefektetések növelésére és a beruházások elősegítésére. Ennek megerősítésére egy szándéknyilatkozat és egy Baráti kapcsolatok és Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Megállapodás került aláírásra a kínai és a magyar felek között. A Shandong tartománnyal megkötött megállapodás kiindulópontként szolgált arra, hogy a megyében rejlő gazdasági lehetőségeket, mind szélesebb körben ismertessük és a megyében befektetni szándékozó potenciális kínai vállalatokat megszólíthassuk. A rögzített együttműködési pontok végrehajtásában partnernek felkértük a Kínai Nemzetközi Kereskedelem Ösztönzési Tanácsát (CCPIT), a BorsodChem Zrt.-t, a VOSZt, és a BOKIK-ot, közreműködő félként pedig bevonásra került a Miskolci Egyetem.

47


A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett, a Konfuciusz Intézet létrehozásában is jelentős szerepet vállaltunk. Önkormányzatunk is lobbizott Shandong tartomány és Jiangxi tartomány politikai vezetésénél és a Konfuciusz Intézetek pekingi központjánál, amelynek eredményeképpen 2013-ban a Miskolci Egyetem, a Pekingi Vegyipari Egyetem és a kínai nyelvoktatási tanács együttműködésében létre is jött az intézet, amelynek Miskolcon magyar nemzetgazdasági szempontból is különös jelentősége van, emellett kitüntetett szerepet játszhat majd a két ország közötti stratégiai együttműködésben is. A Shandong tartományi RZBC Csoport megvalósuló citromsav gyár beruházás Közel egy éves információcserét és egyeztetést követően a magyar Kormány és az RZBC elnöke, 2014 szeptemberében hivatalosan bejelentette, hogy az RZBC Group Co., Ltd. a Sajó-völgyben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében épít egy kukorica alapú citromsav gyárat. Az évi 100 000 tonna kapacitású, 165 főt foglalkoztató gyár várható beruházási költsége 31 milliárd forint (100 millió EURO) és alapanyagként évi 200 000 tonna lehetőleg a megyénkben megtermelt kukoricát fog felhasználni. Az RZBC Csoport Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történő beruházásával teremti meg európai termelőbázisát, ahonnan főleg az európai piacot látja el. Ezzel a beruházással, a világ citromsav termelésének 5 %-a megyénkből származik majd. Az előállítandó terméket az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a vegyipar hasznosítja majd. A gyár építése a tervek szerint 2015 júniusában veszi kezdetét, a termelés a 2018. évben kezdődhet el. Jelenleg a következő kínai cégek vizsgálják meg a megyénkbe történő beruházási lehetőségeit: - a Shandong tartomány, Binzhou városban székelő Qixing Csoport és a Henan tartomány, Nanyang városban székelő Tianguan Csoport (tervezett poli-propilén karbonát (C4H6O3) biológiailag lebontó műanyag zsákok gyártása: 450 millió EUR (kb.=136 milliárd HUF) beruházási érték, 250- 300 fő helyi munkaerő alkalmazása), - a Shandong tartomány, Qingdao városban székelő MCRI - Tengerészeti Vegyipari Kutató Intézet (különleges technikai festékeket előállító üzem létesítése), - a Shandong tartomány, Jinan városban székelő INSPUR Csoport (informatika – felhő technológiás adatközpont létesítése), - a Shanghai Zhangjiang Group Co., Ltd-hez tartozó ZJ INNOPARK nevű ipari park (befektetési lehetőségek vizsgálata), - Szecsuán Tartomány Kereskedelmi Iroda (kölcsönös üzleti lehetőségek feltárása).

48


Isztambul tartomány, Törökország A „keleti nyitás” politikája mentén a Kínai Népköztársaság mellett törökországi vállalatokat is meg kívánunk szólítani. Az Európai Régiók Gyűlése (AER) isztambuli származású elnöke és Magyarország isztambuli Főkonzulátusa segítségével felvettük a kapcsolatot Isztambul tartomány kormányzójával a két térség közötti együttműködési lehetőségek feltárása céljából. Szakértői szinten megvizsgálásra került a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok megerősítése, a termelő beruházások megyénkbe történő ösztönzése és egy logisztikai központ esetleges létrehozása Mezőkövesd környékén. 2014. április 15-én Isztambul tartomány kormányzó-helyettesével aláírásra került egy általános jellegű Szándéknyilatkozat. Mind Isztambul tartomány kormányzó-helyettese, mind az Európai Régiók Gyűlésének (AER) Elnök Asszonya részéről ígéret született arra, hogy együttműködő partnereket ajánlanak önkormányzatunknak, megyénknek az alábbi területekre: - logisztikai központ létrehozása, - technológiai parkban való együttműködés, - egyetemek közötti szakmai együttműködés. Szlovákia Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A Via Carpatia Borsod-Abaúj-Zemplén Megye és a Kassa Megyei Önkormányzat közös alapítású Európai Területi Együttműködési Csoportosulása. Európa szívében fekszik az a 14 002 km2 kiterjedésű terület 1 503 899 lakossal, amely részben a Kassa Megyei Önkormányzathoz (Szlovák Köztársaság), részben BorsodAbaúj-Zemplén megyéhez tartozik, és amelyet közös történelmi, kulturális-nyelvi hagyományaik kötnek össze. A két régió évek óta tartó együttműködéséből kiindulva amelynek kezdetét 2004-től számítjuk, amikor aláírásra került a regionális önkormányzatok közötti együttműködési keret-megállapodás a gazdaság, idegenforgalom, közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem terén - a régiók képviselői érdeklődést mutatnak ezen együttműködés elmélyítésére a határ menti régiókban a kohézió és együttműködés erősítését szolgáló új eszköz - az európai területi együttműködési csoportosulás (a továbbiakban: Csoportosulás) - segítségével is. A Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (a továbbiakban: Csoportosulás) alapdokumentumainak szlovák és magyar fél közötti első cseréjére 2012. május elején került sor. A tárgyalási folyamat a 2012. év végén sikeresen befejeződött, ennek eredményeképpen került sor 2013. január 9-én, Kassán a 49


Csoportosulás megalapításához szükséges dokumentumok, így az Alapszabály és Egyezmény aláírására. A megegyezés alapján a Via Carpatia Európai Területi Együttműködési Csoportosulás alapító tagjai a Kassa Megyei Önkormányzat és a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lettek. A Csoportosulás alapítása a tagjai közötti határon átnyúló, multinacionális és regionális együttműködés erősítése és ösztönzése céljából történt, megerősítendő a gazdasági és szociális kohéziót, elsősorban határon átnyúló projektek és programok végrehajtása által. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Csoportosulásba történő belépéshez megkapta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium engedélyét és 2013 áprilisában került benyújtásra a Szlovákia Kormányhivatalába a javaslat a regisztrációra. A Regisztrációs Hivatal a Csoportosulást 2013. május 31-i dátummal jegyezte be. Határ-menti együttműködéseink egyre szorosabbá váltak, szlovák partnereinkkel folytatott együttműködésünk jelentős fejlődést mutat. Törekszünk arra, hogy a továbbiakban a gazdaságfejlesztés irányába is fejlődjön partnerségünk. A társulásnak mára önálló munkaszervezete van, amelyet az igazgató vezet. A Csoportosulás eddigi legnagyobb sikere, hogy vezető partnere - a Dunától keletre - a Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programon belüli Kis Projekt Alapnak. A megyei önkormányzathoz hasonlóan a Csoportosulás is elkészítette a következő hat évre vonatkozó fejlesztési program-tervezetét, megjelölve a jelentősebb projekt-terveket, a finanszírozáshoz szükséges programokat, illetve közreműködő partnereket. A program-tervezet fő pontjai: a Kis Projekt Alap irányítása, a Via Carpatia tranzitút előnybe helyezése nemzeti szinten, a turizmus jelentőségének növelése és aktív fejlesztése, a természeti értékek kezelése és fejlesztése, a duális oktatás fejlesztése, határon átnyúló egészségügyi információs rendszer létrehozása, helyi termékek támogatása, a Csoportosulás köztudatba emelése, közös egészségügyi információs rendszer létrehozása.

50


A 2014–2020-as költségvetési időszakban tervezett jelentősebb projektek:

A projekt megnevezése, ismertetése

1. A Kis Projekt Alap irányítása - A program fő célja, hogy elősegítse a helyi kezdeményezéseket és a határokon átnyúló kapcsolatfelvételt mikroprojektek megvalósítása révén. Főleg kulturális tevékenységek, természetvédelem, idegenforgalom… stb. Kassa Megye Önkormányzata, Besztercebánya Megye Önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Heves megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. 2. A természeti értékek kezelése és fejlesztése – Nemzeti Parkokkal, civil szervezetekkel, non-profit cégekkel lévő együttműködés a természeti értékek összehangolása és védelme érdekében.

A projekt illeszkedése az operatív programokhoz

Kimeneti indikátorok

HU-SK

intézményközi kapcsolatok, projektek száma, fesztiválok, kulturális ünnepségek, szoftver, fórumok

Central Europe 2020, LIFE+

tanulmányok, felmérések, összehasonlítások

3. A turizmus jelentőségének növelése és aktív fejlesztése – olyan turisztikai térségek létrehozása, ahol a helyi termékek értékesítése fő célként jeleníthető meg.

LIFE+ Central Europe 2020 HU-SK

4. A duális oktatás fejlesztése – egyetemekkel és magánszférával való együttműködés csereprogramok, versenyek keretén belül.

HU-SK Visegrádi Alap

5. Határon átnyúló egészségügyi információs rendszer létrehozása –amely elősegíti a határ mentén élőknek egy egységes rendszeren belül összehasonlítani az egészségügyi ellátás lehetőségeit. 51

HU-SK

helyi termékek hálózata, ökoturizmus, turisztikai utak jelölése – felújítása, pihenő helyek, tavak rekultivációja versenyek száma, tanulmányok, csereprogramok, tréningek,

felmérés, tanulmány, hálózati rendszer kiépítése


6. A Via Carpatia tranzit út előnybehelyezése nemzeti szinten – összefogni az érintett régiókkal a közös cél érdekében, amely a Via Carpatia tranzit út kiépítése lesz.

HU-SK SK-PL Visegrádi Alap Central Europe 2020 Norvég Alap

7. A Via Carpatia tranzit út előnybehelyezése nemzeti szinten – megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az egyes útszakaszokon.

HU-SK SK-PL Visegrádi Alap

8. Helyi termékek támogatása – hálózatépítés a kis és középvállalkozók között BorsodAbaúj-Zemplén megye és Kassa Megye Önkormányzat területén.

HU-SK

9. Via Carpatia EGTC köztudatba emelése – olyan rendezvények és tevékenységek, amelyekkel az EGTC nagyobb ismeretségre tesz szert, intézmények, non-profit szervezetek és önkormányzatok között. 10. Határon átnyúló innovatív környezet létrehozása, támogatása – olyan innovációs műhelyek létrehozása, amely teret ad az elképzelések megvalósítására.

52

HU-SK SK-PL Norvég Alap Visegrádi Alap

HU-SK Visegrádi Alap

konferenciák, találkozók, egyezmények érintett régiókkal, többnyelvű portál létrehozása, szakmai műhelyek megvalósíthatósági tanulmány, felmérések, szakmai műhelyek adatbázis felépítése és kiértékelése, találkozók, fesztiválok, kiadványok, reklámanyagok, rendezvények, internetes kapcsolatokhálózatok innovációs műhely, találkozók, felmérések,


Megyénk meglévő szénkészletének hasznosítása A Kormány egyetértésével és támogatásával szándékunkban áll a szénbányák fejlesztése, újbóli megnyitása és a kinyert szén 21. századi, tiszta szén technológia alapján történő felhasználása, ipari és háztartási célokra egyaránt. Mindezek mellett fontos feladat a bányászati szakképzés visszaállítása is. Megyénk székhelyén található a Miskolci Egyetem, Magyarország egyetlen olyan egyeteme, ahol fennmaradt az egyetemi szintű bányászati képzés.

A bányászati fejlesztések terén az alábbi külkapcsolatainkat kívánjuk bevonni: Japán Japánnal együttműködésben vizsgáltuk a nemzetközileg is újdonságnak számító „tiszta szén” technológia, ezen belül a „szén elgázosítása” technológia meghonosításának a lehetőségét. Az elmúlt évben több alkalommal jártak hazánkban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) energiapolitikai célkitűzéseit támogató Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a tiszta szén technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében. Az eddigi látogatások célja az volt, hogy a potenciális befektetők pontos adatokat szerezzenek a magyar partnerintézmények bevonásával arról, hogy a tisztaszén-technológiát milyen formában lehetne a borsodi-medence szénvagyonára alapozva alkalmazni, azaz milyen típusú szénelgázosító létesítményt lehetne ott üzletileg is életképesen megvalósítani. A japán projektelképzelések illeszkednek a magyar kormányzat energetikai és munkahelyteremtési célkitűzéseihez, így kölcsönös előnyök mentén feltétlenül támogatandók. A tiszta szén technológiák egyszerre teszik lehetővé a szén és a lignit klímabarát hasznosítását és ipari-vegyipari alkalmazását. A vizsgálat tárgyát képező többfunkciós szénfeldolgozó létrejötte esetén új lehetőségekhez juthat a borsodi térség, a szénbányászat újraélesztése mellett további vállalatok megtelepedése és új munkahelyek létesülése is várható. Mindemellett a EURACOAL biztosította önkormányzatunkat szándékáról mind európai, mind amerikai cégeknél.

segítő,

közvetítő

Lengyelország, Szilézia régió, Katowice, Chorzów A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Szilézia Regionális Kormány (2000 előtt Katowice Vajdasági Kormány) között 1993 óta tart az együttműködés. 53


Húsz évvel a lengyelországi bánya-bezárási hullám után, lépésenként újra nyitják Lengyelországban a szénbányákat, és a Chorzów 1. sz. Műszaki Közép- és Szakmunkásképző Intézetben 2013. szeptemberében újra beindult a bányászati szakképzés. A lengyel partnereinkkel történt tárgyalások során sikerült az alábbi konkrét eredményeket elérni: -

-

Chorzów vezetése támogatja a KHW-vel és a szakmunkásképzővel történő szakmai együttműködést, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történő szénbánya újranyitása esetén, a KHW felajánlotta technikai segítségnyújtását és az UGC eljárásnál szerzett tapasztalatuknak átadását, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történő bányászati szakképzés újraindítása esetén, a Chorzów 1 sz. Műszaki Közép- és Szakmunkásképző Intézet felajánlotta az Intézet szakmai, pedagógiai, módszertani segítségnyújtását.

Törökország, Isztambul tartomány Szénbányászat témában szakemberek, üzletemberek delegációja kíván megyénkbe látogatni, az AER vezetésének közvetítésével. Kína Partner megyénk, Jiangxi tartomány kormányzója felajánlotta közbenjárását a Pekingben működő, Kína SHENHUA GROUP Ltd.-vel történő kapcsolat felvételhez. A csoport a világ legnagyobb szén kitermelője, Kína legnagyobb és legfejlettebb szén vállalkozása és a világ legnagyobb szén elosztója. Üzletágai közé tartozik a szén és más erőforrások fejlesztése, a villamosenergia termelés, a termikus energia, tengeri kikötők, vasút, hajózás, szénből folyadékok előállítása, szén-alapú vegyipar területeken történő beruházások megvalósítása. Európai Szén és Lignit Szövetség (továbbiakban EURACOAL) Amint ismeretes, Európában nagy a politikai ellenállás a szén további felhasználásával szemben, ezért nemcsak technikai, technológiai, üzleti partnereket kell keresnünk, hanem politikai síkon is megfelelő és erős lobbi partnerekhez kell csatlakoznunk, mint amilyen például a brüsszeli székhelyű EURACOAL. A EURACOAL tagsága 20 európai ország 35 tagjából tevődik össze, amelyben országos termelők, importőr szövetségek, vállalatok és kutató intézetek vesznek részt Belgiumból, 54


Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, a Cseh Köztársaságtól, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Magyarországról (a Mátrai Erőmű Zrt.), Olaszországból, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából, Svédországból, Törökországból, Ukrajnából és az Egyesült Királyságból. A EURACOAL küldetése rávilágítani arra, hogy az Európai Unión belüli energiaszolgáltatás biztonsága és az energiaárak stabilitása terén milyen fontossággal bír maga a szén. A EURACOAL aktív kommunikátor szerepet tölt be azzal a céllal, hogy az európai szénipar és szénfelhasználók számára egy megfelelő keretszabályozás jöhessen létre. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014-ben csatlakozott a EURACOAL szervezethez. Önkormányzatunk a EURACOAL egyetlen magyar tagja, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium messzemenőkig támogatja tagságunkat. Számos szakmai rendezvényen történt részvételünket követően 2014. szeptemberében a Megyeházán tartottunk egy Szén Kerekasztal Konferenciát, ahol a EURACOAL vezetése és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter tagjai is részt vettek. A EURACOAL négy szakmai bizottságába leadtuk személyi jelölésünket. Terveink szerint 2015 nyarán a Végrehajtó Bizottság és Közgyűlés ülését a EURACOAL Budapesten tarja majd, önkormányzatunk és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös szervezésében.

Egyéb külkapcsolataink Rheingau-Taunus járás, Hessen tartomány, Németország Folytatni kívánjuk az immár 22 éves partneri kapcsolatunkat, fel kell tárni, hogy miben tudnánk együttműködni az új feladataihoz tartozó területeken (regionális politika, területfejlesztés, vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, tiszta-szén alapuló technológiák, szénbányászati szakképzés). Vologda régió, Oroszországi Föderáció Vologda régióval 1995 óta tart az együttműködésünk. Mint minden külföldi partnerünket, Vologda Regionális Kormányt is tájékoztattuk 2012. január 01-től módosított feladatkörünkről. Mindeközben Vologdában kormányzó váltás is történt, ennek kapcsán további gazdasági, gazdaságfejlesztési együttműködési javaslatainkat megküldtük az új kormányzónak.

55


Kapcsolatunk új alapokra helyezése indokolttá vált és ennek első lépéseként reményeink szerint Vologda régió kormányzati delegációját fogadhatjuk megyénkben a 2015. évben. Hargita megye (Székelyföld, Románia) Együttműködési kapcsolatunk 1997. óta tart. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal folyamatosan biztosítja támogatását a székelyföldi, illetve a szórványmagyarságban élő magyarok számára, többek között az állampolgársági eskük letétele kapcsán, tovább kívánjuk erősíteni kulturális, identitástudatot erősítő kapcsolatunkat. Yerres város (Grosbois) Rákóczi Emlékmű – Szobor, Franciaország A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a MÖOSZ-szal együttműködve II. Rákóczi Ferenc Fejedelemre és eltűnt szívére emlékezve Borsi Antal, sárospataki szobrászművésszel elkészíttetett egy bronz mellszobrot, amelybe szimbolikusan beillesztésre került egy kőből faragott szív – ezáltal a fejedelem kívánságának megfelelően a szíve szimbolikusan Grosboisban nyugszik. 2010-ben, a Fejedelem halálának 275. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között adtuk át a szoborkompozíciót Yerres városának. A szoboravatást követően a Megyei Önkormányzat képviselői minden évben látogatást tesznek Yerresben és e hagyományt a következő időszakban is folytatni kívánjuk. Kárpátalja megye, Ukrajna 2011-ben ünnepélyes keretek között került aláírásra Ungváron a Kárpátalja Megyei Tanács és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közötti Együttműködési Megállapodás. Az elkövetkező időszakban kívánjuk ukrán partnerünkkel egyeztetve megvizsgálni azt, hogy milyen területekre lehet kiterjeszteni a gazdasági, gazdaságfejlesztési együttműködést. Kárpátalja megyével a másik kapcsolati csatornánk a HU-SK-RO-UA Szomszédsági Program, amelyben a programozási munka 2014. decemberében indult újra útjára.

56


Nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel Európai Régiók Gyűlése (AER) Az AER 1985-ben jött létre. Az európai régiók képviseleti szervezete és politikai fóruma, amely elkötelezett a demokrácia, szolidaritás és az interregionális együttműködés mellett Európa szerte. Az AER központja Strasbourgban van, irodája Brüsszelben, és a tagságát 33 EU tagállam és nem tagállam 270 középszintű önkormányzata és 13 interregionális szervezet adja. Az AER szervezetben lévő lehetőségek jobb kihasználása, továbbá az isztambuli kapcsolatunk fejlesztése miatt fontosnak tartjuk az AER vezetésével a további szoros, személyes egyeztetéseket. Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) Az 1988-ban alapított Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) olyan vagyonszerzési és politikai irányultságtól mentes egyesület, amely a bortermelésben érintett európai régiókat fogja össze. Az AREV célja, hogy előmozdítsa a bortermelő régiók közös érdekeit Európa és a világ gazdaságában, az európai integráció folyamatában, és hogy elősegítse a népek közeledését és a bor, mint a szőlő és az emberi munka gyümölcse kultuszának fenntartását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, négy magyar megyei önkormányzattal együtt 1992 óta tagja az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésének.

Európa Tanács Helyi- és Regionális Hatóságok Kongresszusa (továbbiakban CLRAE) A CLRAE vezetése az Európai Régiók Gyűlése (AER) 2011. évi Közgyűlésén nyilvánosan jelezte az Európa Tanács érdeklődését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által elkészített Össz-európai Roma Stratégia iránt, s az Európa Tanács Kongresszusa által létrehozandó ún. Roma befogadását célzó Magbizottság teljes jogú tagja volt a megyei közgyűlés korábbi elnöke. E Magbizottság célja volt, hogy előkészítse, létrehozza az Európa Tanács Kongresszusa keretén belül megalakult, ún. Romák Befogadását célzó Európai Helyi- és Regionális Hatóságok Szövetséget. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat aktívan részt vett a Magbizottság munkájában, ennek eredményeként bekerült a Szövetség alapokmányába, hogy a Szövetség saját eszközeivel tájékoztatja az Európában élő roma lakosságot jogairól és

57


kötelességeiről. Megyénk hivatalosan tagja e Szövetségnek Budapest, Hódmezővásárhely és Besence mellett. Az adott témában a szervezet továbbra is együtt kíván működni Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Részvételünk a HU-SK 2014 – 2020 Határon-átnyúló Együttműködési Programban (Magyarország-Szlovákia Határon-átnyúló Együttműködési Program) A 2007 – 2013 programozási időszak alatt, a HU-SK Program keretében összesen 15,7 milliárd forint többletforrás került megyénkbe. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló jogszabály alapján az európai területi együttműködés célkitűzésnek megfelelően elindult a Magyarország–Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési Program 2014–2020 előkészítési szakasza. A programterület az alábbi NUTS III (megye) szintű térségeket foglalja magában: Magyarországról: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Budapest főváros. Szlovákiából: Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye. A Megyei Közgyűlés elnöke megbízásából folyamatosan részt veszünk az operatív program előkészítő bizottságában (Task Force) és a Közös Monitoring Bizottságban (JMC).

Részvételünk a HU-SK-RO-UA 2014 – 2020 Szomszédsági Programban (Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Szomszédsági Program – ENPI = Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz) A 2007 – 2013 programozási időszak alatt, a HU-SK-RO-UA Program keretében összesen 884 millió forint többlet forrás került megyénkbe. Hat pályázatnál vezető partner szerepet töltöttek be megyénk pályázói, tíz pályázatnál pedig partnerként szerepeltek. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló Európai Uniós rendelet alapján elindult a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna (HU-SKRO-UA) Szomszédsági Program 2014–2020 előkészítési szakasza, amelyet a kijelölt személyekből álló Task Force (program előkészítő bizottság) hajt végre. A programterület az alábbi NUTS III (megye) szintű térségeket foglalja magában:

58


Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén (szomszédos, teljes joggal) és Szabolcs-SzatmárBereg megye Szlovákia: Kassa és Eperjes megye Románia: Szatmár, Máramaros és Suceva megye (szomszédos, korlátozott jogokkal) Ukrajna: Kárpátalja, Ivano–Frankivska és Chernivetska megye (szomszédos, korlátozott jogokkal). A Megyei Közgyűlés képviseletében 1 fő részt vesz az operatív program előkészítő bizottságában (Task Force), majd a megalakuló Közös Monitoring Bizottságban (JMC). A négy ország egyetértésével, a Program Közös Irányító Hatóság feladatainak ellátását a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes-államtitkársága végzi. Magyar részről részt vesz még a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, továbbá a kedvezményezett magyar megyék képviselői (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat).

Nemzetközi kiajánló füzet Annak érdekében, hogy a nemzetközi tárgyalások során megyénk gazdasági helyzetét a lehetséges befektetők számára a lehető legjobb módon be tudjuk mutatni, készítettünk egy kétnyelvű befektetői kiajánló füzetet és elkészült egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyét turisztikai szempontból bemutató kiadvány is. A jövőben a kiadványok aktualizálását és újbóli kiadását tervezzük.

59


Összegzés A törvényi változásokból eredő megváltozott feladat- és hatáskörünk okán az elmúlt időszakban a korábbi évekhez képest áthelyeztük külkapcsolataink súlypontját. A meglévő külkapcsolatainknál és nemzetközi szervezetekben való tagságunk révén, partnereinkkel együtt a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. Határ-menti együttműködéseink egyre szorosabbá váltak, szlovák partnereinkkel folytatott együttműködésünk jelentős fejlődést mutat. Kassa megyével létrehoztunk egy Európai Területi Társulást (ETT), amelyet szeretnénk első ízben, az ukrán Kárpátalja megyével kibővíteni. Megfelelő lobbizással sikerült elérni az Európai Bizottságnál a Szomszédsági Programok eljárásrendjének egyszerűsítését; főleg nemzetközi – európai téren. Ezen lépésekkel európai és nemzetközi szinten nagymértékben nőtt Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a magyar választott középszint elismertsége. Megyénk gazdasága, foglalkoztatása, szociális helyzetének javítása miatt fontos a szénbányászat és a kiaknázott szén megfelelő, 21. századi technológiával történő felhasználása, ennek elősegítésére mélységében kívánjuk hasznosítani a külkapcsolati rendszerünkben rejlő lehetőségeket. Célunk, hogy aktívabban megjelenünk a nemzetközi szervezetek munkájában, növelve ismertségünket és az irántunk meglévő bizalmat. Meglévő külkapcsolatainkat és belföldi szakmai kapcsolatainkat tudatosan és célirányosan kívánjuk felhasználni annak érdekében, hogy a megye gazdaságfejlesztési, befektetési lehetőségeit mind szélesebb körben megismertessük és népszerűsítsük.

60


3.3.8.

A megyei önkormányzat tagságával működő konzultációs fórumok

Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum A Regionális Konzultációs Fórum fontos szerepet tölt be a 2014-20-as programozási időszakban az operatív programok, így a TOP végrehajtása során is, hiszen a megyei egyeztetéseken túl szükséges a megyehatáron átnyúló fejlesztési elképzelések folyamatos egyeztetése, a három megyei önkormányzat fejlesztési programjához igazítása. A Regionális Konzultációs Fórum tagja az Észak-magyarországi régió, azaz a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Heves Megyei Önkormányzat, valamint a Nógrád Megyei Önkormányzat elnökei. A Regionális Konzultációs Fórum elnöki tisztségét a megyei elnökök féléves rotáció keretében látják el. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum főbb feladatai a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát, c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját, d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város közgyűlése megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A Megyei Konzultációs Fórum ad szervezett keretet a megyei jogú város, és a megye fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, a programok végrehajtásának közös monitoringozására, a végrehajtás során felmerülő problémák megvitatására. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum tagja a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, valamint Miskolc Megyei Jogú Város 1-1 képviselője. Az elnöki tisztséget a tagok képviselői egy éves rotációban látják el. Mindkét konzultációs fórum hatékony, az eddigi gyakorlatnak megfelelő jó együttműködésen alapuló működtetése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a megyék, megyei jogú városok programjai végrehajtásra kerüljenek, és minél több fejlesztési elképzelés valósulhasson meg EU-s forrásból a megye, illetve a régió területén.

61


3.3.9.

A megyei önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. - NORDA A társaság székhelye Miskolcon, a Széchenyi u. 107. sz. alatt található, fióktelepei Egerben és Salgótarjánban. Tulajdonosai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Nógrád Megyei Önkormányzat és a Heves Megyei Önkormányzat. A társaság jogelődje az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.) foglalt egyes feladatok ellátására került létrehozásra az ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Alapítói döntése értelmében, 1999. szeptember 15-én. A társaság Nonprofit Kft-vé 2009. április 24-én alakult át. A Tftv.-t módosító 2011. évi CXCVIII. törvény rendelkezése alapján a társaság 2012. január 1-jével a Magyar Állam, majd a törvény újabb módosításával 2014. január 1. napján az Észak-magyarországi régió területén működő megyei önkormányzatok, azaz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Nógrád Megye Önkormányzata, illetve Heves Megyei Önkormányzat tulajdonába került. A társaság a Tftv. alapján végzi a regionális fejlesztési ügynökségek számára meghatározott feladatokat. A társaság a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Közreműködő Szervezetként vesz részt az Irányító Hatóság által meghatározott feladatok megvalósításában az arra vonatkozó szerződés keretei között rögzített, a Strukturális Alapok kezelésével kapcsolatos felhatalmazások, kötelezettségek és jogkörök alapján. A 1152/2014. (III.20.) Korm. határozat értelmében az Észak-magyarországi Operatív Program „Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése” című prioritás végrehajtásával összefüggő, korábban a MAG (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.) által ellátott feladatok átadásra kerültek a társasághoz. Küldetés A társaság küldetése az Észak-magyarországi régió fejlődésének támogatása a regionális politika és területfejlesztés eszközeinek igénybe vételével, nonprofit keretek között. A társaság küldetését a mindenkori jogszabályi rendelkezésekhez igazodva, a térség érintett szereplőivel együttműködve tölti be. Tevékenységét a stratégiai szemlélet, a partnerségre törekvés, valamint a kezdeményező készség jellemzi.

62


Feladatok A társaság küldetését az alábbi, a regionális fejlesztéspolitika eszköztárába is tartozó tevékenységeken keresztül valósítja meg: -

tervezés, programozás, fejlesztési szükségletek feltárása; forrásközvetítés, helyi források feltárása; együttműködések és integrációk kialakítása, erősítése; delegált feladatok ellátása.

Stratégiai célkitűzések Céljuk, hogy a térségben a területfejlesztés meghatározó szakmai szereplője maradjanak. Céljuk elérésének zálogát munkatársaik felkészültsége, a helyi és országos, illetve közösségi szakmai, partnerségi kapcsolatok, valamint szakmai kapacitásuk, kompetenciáik és kapcsolataik tudatos fejlesztése jelenti. Az ügynökség feladata átfogja a fejlesztéspolitika minden részét, a regionális tervezéstől a támogatott projektek megvalósításáig, azok költségeivel történő elszámolásáig. Ezt a komplex feladatot leghatékonyabban csak sok eszközzel rendelkező, rugalmasan gazdálkodni képes szervezet tudja ellátni. Az ügynökség ezt a feladatát képes a saját erőforrásai (és a kapott támogatások) felhasználásával megoldani. Az említett feladatok ellátása a fejlesztéspolitikában egyre nagyobb súllyal fog szerepelni, mivel a relatív gazdasági fejlettségi lemaradás felszámolása mellett, az EU 2020 irányelveinek a teljesítése, céljainak legalább megközelítése nélkülözhetetlen a régió versenyképességének növelése és a lakosság jólétének emelése érdekében. Az ügynökség kijelölt szervezet a területfejlesztési törvényben megfogalmazott területfejlesztési feladatok végzésére. Az ügynökség stratégiai célja, hogy a regionális fejlesztéspolitika végrehajtását – tapasztalatának és sokszínű eszközrendszerének segítségével - hosszútávon is biztosítani tudó szervezet maradjon. A társaság tevékenységeinek bemutatása, teljesítményei A társaság fő tevékenysége a Regionális Operatív Programok rendszerében programozási, fejlesztési és közreműködői szervezeti feladatok ellátása. A társaság jelenleg a 2007-2013 évekre vonatkozó ÉMOP öt prioritása közül 2013.-ig négynél látott el közreműködői feladatokat, és az egész programot kellett összefognia, 2014. év április 15-től pedig a 63


1152/2014. (III.20.) sz. Kormányhatározat alapján a 4. prioritás közreműködői feladatait is ellátja. A társaság tevékenysége során közpénzek felhasználásával biztosítja a támogatási döntéssel jóváhagyott projektek megvalósítását, ezért a tevékenysége, munkafolyamatai szigorúan szabályozottak, az EU Bizottság 2006. december 8. 1828/2006/EK rendelete alapján. A rendelet meghatározza a Strukturális Alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenőrzési rendszerét, mely alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – a KPMG bevonásával – 2004-ben és 2006-ban is auditálta a társaság tevékenységét, munkafolyamatait. A társaság az alábbi közreműködői feladatokat látja el: - pályázat kezelés, kötelezettség-vállalás, - közbeszerzés ellenőrzés, - szerződéskötés, minőségbiztosítás, ellenőrzés, szabálytalansági eljárások, - projekt megvalósítás, kifizetés, - projektzárás, fenntartási időszak, - tájékoztatás, marketing, rendezvények. A társaság egyéb tevékenységei közé a programozás, területi tervezés, a területi szervek információval történő ellátása, területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok segítése, hazai forrású területfejlesztési programok végrehajtása, nemzetközi programokban való részvétel, és a szakmai jellegű vállalkozási tevékenység tartozik. Infrastruktúra, technikai feltételek Az ügynökség szakmai tevékenységét meghatározó részben a Miskolc Széchenyi u. 107. sz. alatt bérelt ingatlanban végzi. A háromemeletes 1959 m2 alapterületű épület 7 éve teljes körűen fel lett újítva, a berendezései ezzel összefüggésben jó színvonalúak. Az ügynökség a regionális jellegből adódóan további 2 bérelt ingatlanban tevékenykedik. Salgótarjánban és Egerben bérel 4-4 szobás irodahelyiséget. Emellett az ügynökség tulajdonában áll a korábbi székhelyet képező, 3 szintes 278 m2 hasznos alapterületű épület (Miskolc, Csabai Kapu 37. sz.), amely irattárként üzemel, jelenleg mintegy 500 fm iratanyag található itt. Az ügynökség irodai berendezései a kor színvonalának megfelelőek, a feladatvégzéshez szükséges technikai eszközök, munkaállomások és a személyi használatban lévő eszközök magas technológiai színvonalúak. Az ügynökség jelenleg 14 gépjárművet üzemeltet.

64


Az ügynökség gazdálkodása, finanszírozása A 2014 évi üzleti tervben szereplő bevételek összesítő kimutatását és a finanszírozás forrásait az alábbi táblázat tartalmazza: Bevétel összege Megnevezés Bevétel forrása (eFt) SLA megállapodás szolgáltatói ÉMOP KSZ tevékenység (SLA) szerződés, (ÉMOP 6. sz. 1 102 250 Teljesítmény díj és beruházási díj prioritás TA) Egyéb (vállalkozói) bevétel vállalkozási/bérleti szerződés 8 600 Hazai pályázati rendszerek 2009. évi pályázati díj 24 023 működtetése TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV projekt bevétele támogatási szerződés 7 199 Nemzetközi programok bevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevételek összesen

kalkuláció

1 789 3 180 8 000 1 265 1 156 306

A 2014. évi üzleti terv 1.156.306 eFt összes bevétellel, 1.153.273 eFt összes ráfordítással és 3.033 eFt adózás előtti eredménnyel számol. Megjegyzendő, hogy a speciális pénzügyi elszámolási szabályok miatt sem a fő tevékenységük, sem az egyéb tevékenységeik javarésze elméletileg sem eredményezhetnek üzleti eredményt, így a nyereséget jelenleg egyéb forrásból (vállalkozás, kamat) tudják csak biztosítani. Az ügynökség pénzügyi helyzete, likviditása stabil, amit jelenleg elsősorban a KSZ feladatok ellátására folyósított finanszírozási előleg biztosít. Az alaptevékenységek ellátását finanszírozó bevételek 2015. évben várhatóan mind összegszerűségben, mind arányaiban a fentiekhez hasonlóan tervezhetők. Megállapítható, hogy a gazdálkodás kiegyensúlyozott, hatékony, azonban a működés nonprofit finanszírozása miatt a társaság nyereségképességének fenntartása érdekében jelentős erőket kell mozgósítani plusz (nyereséges) bevételi források felkutatása, biztosítása érdekében.

65


A 2015 évre tervezett létszámadatokat az alábbi táblázat tartalmazza: 2015 évi létszám

2015.01.01

Aktív Passzív Összes létszám

2015.12.31

97 fő

108 fő

9 fő

6 fő

106 fő

114 fő

A NORDA Nonprofit Kft középtávú üzleti céljai, kapcsolódási pontok a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat feladataihoz: A NORDA az elmúlt évtizedben szerteágazó tapasztalatra tett szert a fejlesztéspolitikai folyamatok közreműködőjeként. Nem csak közvetlenül projekt menedzsment (hazai és nemzetközi) feladatokat, hanem program előkésztési, tervezési, lebonyolításban közreműködői, értékelési és monitoring feladatokat látott el (komplex program menedzsment). Pályázatok előkészítése, különböző fejlesztési munkacsoportok létrehozása, munkájában való aktív részvétel, az LHH térségek fejlesztését támogató komplex program szervezése mellett legjelentősebb tapasztalat a fejlesztési programok lebonyolítása során halmozódott fel. Az európai uniós fejlesztési alapok felhasználás lehetőségeinek és szabályainak megismerése mellett a hazai forrásokból támogatott területfejlesztésnek, K+F+I alapok decentralizált források felhasználásának teljes vertikumát átfogta tevékenysége. Ez a széles körű tudásintegráció, valamint a „terepen végzett” gyakorlat lehetővé teszi, hogy közreműködjön különböző hazai vagy európai strukturális és beruházási alapok, ill. az EMVA forrásaiból támogatott fejlesztések megvalósításában. Ezek alapján középtávon az alábbi konkrét feladatok elvégzését tervezi a Társaság, melyek javarésze kapcsolódik a megyei önkormányzat feladataihoz: -

-

A 2007-2013 regionális operatív program (ÉMOP) Közreműködő Szervezeti feladatainak végrehajtása. A 2014-2020 programozási időszak társaságra delegált feladatainak elvégzésére, az új Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásában való segítségnyújtás. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) feladatkörébe tartozó, és a társaságra delegált regionális szintű feladatok elvégzése. A hatályos Területfejlesztési törvény előírásainak megfelelően a hazai forrásból támogatott projektekre vonatkozó döntés előkészítés elvégzése. A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában való közreműködés. Regionális jelentőségű nemzetközi programokban, projektekben történő részvétel.

66


-

-

-

Az Európai Unió fejlesztéspolitikáját, a kohéziós és strukturális alapok működését szabályozó irányelvek, állásfoglalások, rendeletek feltérképezése, alkalmazása, továbbítása. Kapcsolattartás a térség és a szakma szereplőivel. Észak-Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben zajló társadalmi-gazdasági folyamatok megváltoztatása érdekében aktív szerepet kívánunk betölteni a „Közösség vezérelt helyi fejlesztések” és a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált programok” előkészítésében, a megvalósítás támogatásában. Szerepvállalás hazai innovációs támogatások, szabad vállalkozási zónák programjainak kezelésében, menedzselésében. Egyéb a fejlesztéspolitika eszköztárába tartozó tevékenységek ellátása (tervezés, programozás, fejlesztési szükségletek feltárása; forrásközvetítés, helyi források feltárása; együttműködések és integrációk kialakítása, erősítése).

Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. – NORRIA A NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NKTH által 2004. évben generált szakmai konzorcium 2008. évi átalakulását követően, mint önálló jogi személyiségű társaság vált ki az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségből. A kezdetben közhasznú minősítéssel is rendelkező társaság az időközben módosuló jogszabályi környezet következtében, a tulajdonosok egyetértésével 2014. évben kérte a közhasznúsági minősítés törlését. A társaság jelenlegi tulajdonosai, tulajdoni hányaduk és szavazati arányuk: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (16,6; 13,4%) Heves Megyei Önkormányzat (16,5; 13,3%) Nógrád Megyei Önkormányzat (16,5; 13,3%) B.A.Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (11,3; 13,38%) INNTEK Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. (5,6; 6,66%) KRF Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. (5,6; 6,66%) InWest-2000 Szaktanácsadó Bt. (5,6; 6,66%) Bio-Indikátor Szolgáltató Kkt. (5,6; 6,66%) A társaság tevékenységének alapításkori célja olyan összefogó, szervező tevékenység végzése volt, amely kapcsán információkkal, innovációs szolgáltatások kínálatával 67


kívánja segíteni a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző szervezetek és intézmények, valamint a vállalkozói szféra együttműködését, a régió Innovációs Stratégiájában foglaltak megvalósítását, az innovációban érintett szereplők hálózati szerveződését. A cél a régióban folyó kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával a tudás- és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. Az elmúlt három évben a fenti feladatok pályázati finanszírozása megszűnt, így ezen időszakot követően a társaság fő célkitűzéseit a piaci környezetben üzleti tevékenységek folytatásával teljesítette. A piaci környezet alakulásával kapcsolatosan elmondható, hogy nem segíti elő a társaság cél szerinti tevékenységét. A Nemzeti Innovációs Rendszer szervezeti átalakításához kapcsolódó dokumentumok az innovációs ügynökségeket nem említik, mint a rendszer részeit, ennek megfelelően sem feladatot, sem finanszírozást erre a célra nem biztosítanak. A pályázati rendszer folyamatosan üresedett ki, új pályázati kiírások nem jelentek meg. Új elemként jelentkezett a korábban megszerzett akkreditációhoz kapcsolódóan a Start-up vállalatok körében végzett mentorálási tevékenység, valamint az üzleti tervek összeállítása. A társaság működését az elmúlt hat évben jelentős pályázati források elnyerése támogatta. E pályázatok lezárásával a tevékenység jelentős mértékben piaci irányba tolódott, összhangban azzal az elvárással, hogy a társaság végezzen önálló üzleti tevékenységet, döntő mértékben a feladatául kijelölt kutatás-fejlesztési és innovációs tanácsadási, szolgáltatási piacon. Az elmúlt évek eseményei egyértelműen bizonyították, hogy a szervezet üzleti alapon történő forrásszerzési képességei korlátozottak. Az üzleti tevékenység fejlesztése nem képzelhető el olyan erős partner, vagy néhány kiemelt partner nélkül, (pl.: megyei önkormányzat(ok), városi önkormányzat(ok), Miskolci Egyetem, Kereskedelmi és Iparkamara) aki tevékenységkörébe jól illesztetten le tudja kötni a társaság szellemi kapacitásának nagy részét. A NORRIA Nonprofit Kft. 2013. üzleti évre vonatkozó terv és tényadatai, valamint a 2014. évi terv és időszakos (2014. 09. 30.) tényadatai a következők:

Eredménykimutatás sorok

Bev étel ek

Jegyzett tőke Saját tőke Nettó árbevétel Egyéb bevételek, támogatások

2013 Terv 2013 Tény

26 940 28 175

68

10 000 24 792 40 715 24 465

2014 Terv

36 035 35 358

2014.09.30 Tény 10 000 32 471 37 684 15 233


Pénzügyi műveletek bevételei BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Eredménykimutatás sorok

Ráfordítások

ANYAGKÖLTSÉG IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Közvetített szolgáltatások Pénzügyi műveletek ráfordításai SZOKÁSOS RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

300 55 415

493 65 673

2013 Terv 2013 Tény

300 71 693

714 53 631

2014 2014.09.30 Terv Tény 360 374

190

224

10 275

17 637

17 084

8 395

316 41 713 0 1 865 0 0

761 41 928 283 1 660 65 299

498 47 411 200 3 800 0 200

625 33 766 403 1 359 0 177

54 359

62 857

69 553

45 099

1 056

2 816

2 140

8 532

SZOKÁSOS VÁLLALK. EREDMÉNY

A NORRIA rendelkezésére álló kompetenciákat a jövőben az alábbi területeken tekinti az önkormányzat a térség számára legjobban hasznosíthatónak: -

-

Az innovációs, gazdaságfejlesztési és területi tervezés 2014-2020 időszakhoz köthető szakmai feladataiban való aktív részvétel. Az innovációs stratégia folyamatos fejlesztése az Európai Unió Smart Specialization Strategies (S3) elveinek figyelembe vételével. A térség vállalkozásainak fokozott bekapcsolása a nemzetközi projektekbe, az ehhez kapcsolódó szakmai támogatás, oktatás, felkészítés, projekt generálási feladatok ellátása. Az elnyert projektek és programok esetében menedzsment, pénzügyi koordináló szerepek ellátása. A kijelölésre kerülő nagyprojektekhez kapcsolódó szervezési, előkészítési, bonyolítási, összehangoló feladatok ellátása. Környezeti tevékenység, a társaság főbb tevékenységi területeinek és fejlesztési irányainak felhasználásával. Az életciklus elemzés (LCA), fenntarthatósági jelentések, energetikai stratégiai kérdések, energiaügynökségi feladatok ellátása.

69


A megyei önkormányzatok területfejlesztési stratégiáihoz kapcsolódó projektgyűjtés keretében több projektjavaslattal is élt a társaság, a régió egészéhez és a megyékhez kapcsolódóan egyaránt. Ezek közül az alábbi javaslatok emelhetők ki: a) Regionális Innovációs Ügynökség kísérleti fejlesztéseket segítő tevékenységének támogatása, b) Start-up vállalkozások létrehozását, működését segítő akkreditált tanácsadó, mentori szolgáltatás, c) Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szervezet innovációs tanácsadási szolgáltatásainak fejlesztése, d) A területfejlesztés különböző ágaihoz kapcsolódó nemzetközi projektek elindítása és végrehajtása, e) Megyei versenyképességet mérő-, és kutató központ létrehozása, f) A megyében és a régióban megszülető innovatív ötleteknek a gazdaságba való bekapcsolása, a kezdő kis- és közepes innovatív vállalkozások támogatása, g) Inkubációs tudás- és demonstrációs központ létrehozása. A társaság üzleti tevékenységének fenntartása csak pályázati kiírások megjelentetése esetében lehet fenntartható a 2014-2020 tervezési időszakban, amelyhez a társaság az akkreditációval rendelkező tanácsadási, mentori és egyéb tevékenység elemeivel csatlakozni tud (vagyis a pályázatok tartalmaznak erre vonatkozóan elszámolható költségelemeket), mivel ezek jelenthetik azt az üzleti fő irányt, amelyre hosszabb távon építeni lehet, és amelyre a szervezeti működés egy része felfűzhető.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A fejlesztési ügynökség 2008. decemberében alakult át a korábbi közhasznú társasági formából közhasznú nonprofit kft.-vé. 100%-os önkormányzati tulajdonban áll és jelenleg 5 fő statisztikai létszámmal működik a Városház tér 1. sz. alatt. A társaság a megye fenntartható gazdaságfejlesztése érdekében meghatározó szerepet tölt be a munkaerőpiaci igények kiszolgálásában, a széles körű gazdasági partnerség megteremtésében, a megyei fejlesztési stratégiák szinergiájának biztosításában. A 2014-2020-as EU tervezési ciklushoz kapcsolódóan a pályázó ügynökség a megyei szintű tervezés kulcsszereplőjeként működött közre, tervezői, stratégiai és operatív munkája megkerülhetetlenül kapcsolódik a megyei önkormányzat azon komplex tevékenységeihez, melyek a társadalom alkalmazkodóképességének javítását célozzák. Az Ügynökség tevékenységei 

Programmenedzselés, pályázatkezelés 70




Tervezés, programozás, projektfejlesztés -



hazai területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési forrásokból finanszírozott pályázatok menedzselése, projektgazdaként pályázatok teljes körű menedzselése, megvalósítása monitoring tevékenység, ügyfélkapcsolati tevékenység.

stratégiai tervezés, akcióterv-készítés, tanácsadás.

Kommunikáció, belső és külső PR

Az Ügynökség szervezeti céljai -

Az elfogadott komplex megyei fejlesztési koncepció, valamint a stratégiai és operatív program végrehajtása; A megye társadalmi alkalmazkodó-képességének javítását célzó programelemek megvalósítása; A fejlesztés megyei szervezeti rendszerének újraépítése, működtetése: erős, országos és megyei szinten mértékadó, akkreditált megyei ügynökség (mely egyben módszertani központ is), kistérségi szervezeti háló, településszintű létrehozása, szakembergárda szervezése és képzése.

Az Ügynökség legfontosabb feladata, hogy az európai uniós forrásokat minél hatékonyabban közvetítse a régió versenyképességének és térségi szerepének erősítése érdekében. A cél az, hogy a nyertes pályázatok magas színvonalon, a térségi fejlesztési célokhoz illeszkedve és a forrás-felhasználási szabályok betartásával valósuljanak meg. A régióba áramló pályázati források hatékony és szabályszerű felhasználása csak egy jól működő szervezettel lehetséges. A szervezeti struktúra tervezetten átalakításra került, újradefiniálták a munkamegosztást és azokat a munkaköröket, amelyek az Ügynökség küldetéséből származtatott feladatok hatékony ellátásához szükségesek. Az új szervezeti struktúra javarészt a pályázati feladatok végrehajtása érdekében került kialakításra. A működés általános bemutatása

71


A szervezeti struktúra átalakítása, valamint a munkakörök és a munkamegosztás újradefiniálása annak érdekében vált szükségessé, hogy az Ügynökség hatékonyan végezhesse vállalt feladatait. A hatékony működést elősegítő leglényegesebb erőforrás a motivált, magas szakmai ismeretekkel, felelősségteljes, területfejlesztési folyamatokban jártas szakembercsapat. Az Ügynökség gazdálkodása kiegyensúlyozott, pályázati forrásból illetve a közhasznú tevékenység ellátására az alapítótól kapott támogatásból a működés biztosított. Azon pályázatok, amelyekben az Ügynökség, mint közhasznú közreműködő szerepel:

Projekt megnevezése

Egészségügyi alapellátó egészségházak és járóbeteg-szakellátás fejlesztése Oktatási intézmények fejlesztése Megújuló energia bevezetése Komplex telep

A megvalósítás időpontja

A projekt összes költsége (Ft)

Támogatott projekt esetén program neve

Folyamatban

328.101.100.-

ÉMOP

Folyamatban

513.581.275.-

ÉMOP

Folyamatban

35.528.440.-

KEOP

Folyamatban

149.428.400.-

TÁMOP

Bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos gyermek és Folyamatban 60.841.552.fiatalkorúak nevelése 2 településen 2 projekt Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment 2014. október szervezet és turisztikai elállás a 97.241.920.klaszterek létrehozása és szerződéstől fejlesztése Telephely fejlesztési és IpartelepítésOP-ÉMOP- Folyamatban 350.000.000.1.1.1/F és B-13 72

Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám ÉMOP4.1.1/A ÉMOP4.3.1/A-11 KEOP4.2.0/A.11 TÁMOP5.3.6B-12

TÁMOP

TÁMOP5.6.1B-12/2

ÉMOP

TÁMOP2.3.1-12

ÉMOP

ÉMOP1.1.1/F és B13


A 2014-2015 időszakban az alábbi projekteket valósítja meg az Ügynökség: TÁMOP–4.1.1.F-2013/1-2013-0010 - „ELTÉRŐ UTAK A SIKERHEZ!” A Miskolci Egyetem társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése, különös tekintettel a duális képzési típusú megoldásokra - A Miskolci Egyetem konzorciumi partnereként A támogatási szerződés megkötésre került, a projekt megvalósítása elkezdődött. A BAZMFÜ támogatási összege: 144.278.600.- Ft TÁMOP-2.2.7 B-2-13/1-2014-0006 - „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye húzóágazataiban” – Főpályázóként A támogatási szerződés október 15-én került aláírásra. A BAZMFÜ támogatási összege: 146.370.200.-Ft, TÁMOP-6.1.5/3-2014-0001 - „Az életvezetés iskolája” – Borsod megye komplex emberi erőforrás-fejlesztési programja 7 lépésben – Főpályázóként A támogatást megítélték, a szerződéskötésre 2015. január hónapban került sor. A BAZMFÜ támogatási összege: 1.483.711.500.-Ft.

KULCS-TOUR Kft. Kulcs Magazin, kommunikációs feladatok 2014-ben is, az előző évek gyakorlatának megfelelően havi egy alkalommal jelent meg a Kulcs Magazin, alkalmanként 150.000 példányban, a megye 145 településén. Működési költségek döntő részét a lap kiadásával kapcsolatos ráfordítások jelentették, ezen belül is a nyomdai- és terjesztési költségek a teljes kiadás közel 50%-át adják. A saját forrásból történő finanszírozást ilyen magas példányszám mellett csak a tulajdonos működési támogatási hozzájárulásával és tagi kölcsönével volt biztosítható. 2014-ben a 8. évfolyamába lépő Kulcs Magazin ismertsége már megkérdőjelezhetetlen volt a megyében. Az olvasók és a hirdetők reakcióiból is arra következtethetünk, hogy szeretik a lapot és várják az újabb megjelenéseket. A piac pozitív reakciója a reklámbevételek növekedéséből is látható. A társaság a korábbi évekhez hasonlóan ellátott kommunikációs – és rendezvényszervezési feladatokat, melyek közül meg kell említenünk a Mezőcsáti Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0001 "Legyen jobb a gyermekeknek" a Mezőcsáti Kistérségben” c. projektjét és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ÁROP-1.2.11/A-2013 pályázati konstrukció keretében megvalósuló projektjét. 73


Kommunikációs együttműködési megállapodás került aláírásra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, melynek keretein belül print- és online felülettel segítik a Kamara kommunikációját, híreit és felhívásait eljuttatni a lakossághoz. Ugyancsak hosszútávra szóló megállapodás lett kötve az Egri Érseki Vagyonkezelő Központtal, az Egyházmegyei Hírek című hírlevelük a Kulcs Magazinba történő beintegrálása kapcsán.

Létszám, gazdálkodás, beruházások A Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. létszáma 2014-ben nem változott, így a társaság továbbra is mindössze 2 főállású munkavállalót foglalkoztat, az ügyvezető, a főszerkesztő és a grafikus-tördelő megbízási jogviszonyban áll a társasággal. A gazdálkodásra a visszafogottság jellemző, hiszen tisztán látszik, hogy pusztán a nyomdai és a terjesztési költségek kigazdálkodása havi szinten is nehézséget okoz. Az utóbbi időben ráadásul több hirdetési lap is megjelent a piacon, és bár azok sem példányszámban, sem minőségben nem veszik fel a versenyt a KULCS magazinnal, árban azonban olcsóbbak, így komoly a verseny a reklámozók megnyeréséért. Sajnos egyre többen csak az árat figyelik, és nem foglalkoznak az ár/érték aránnyal. További gondot okoz, hogy a nagyobb hirdetők, a multik esetén konkrét időintervallumban futó reklámkampányok vannak, amelyek nem mindig esnek egybe a magazin megjelenési dátumaival. Ennek ellenére a sok állandó és visszatérő hirdető visszajelzéséből úgy érezzük, hogy elérésben és hatékonyságban garanciát jelent a magazin a számukra. A 2014-es évben a helyi gazdasági környezetnek semmilyen hatása nem volt érzékelhető a bevételeken, a reklámbevételeket sikerült szinten tartani annak ellenére, hogy a reklámpiac zsugorodott, különösen a print médiumok tekintetében. Ezt mindenképp sikernek és a lappal szembeni bizalomnak könyveljük el, amely a 8 éves munkát igazolja. 2015 és a jövő tervei Szeretnénk tartani a tavalyi évben realizált reklámbevételt és jóval nagyobb hangsúlyt fektetni a pályázatokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatokra, hiszen pusztán a felületeinken eladható reklám mennyisége nem elegendő a társaság finanszírozására. A kommunikációval és rendezvényszervezéssel kapcsolatos plusz feladatok nem csak plusz forráshoz juttatnák a társaságunkat, hanem ezzel mi is segítenénk a megyében megvalósuló projektek információinak a lakossághoz való eljuttatását, szoros

74


együttműködésben a projekteket megvalósító szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, civil szervezetekkel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség által önállóan lebonyolítandó TÁMOP-2.2.7 B-2-13/1-2014-0006 („Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye húzóágazataiban”) és a TÁMOP-6.1.5/3-2014-0001 („Az életvezetés iskolája – Borsod megye komplex emberi erőforrás-fejlesztési programja 7 lépésben” című) projektekben, valamint a Miskolci Egyetemmel konzorciumi partnereként lebonyolítandó TÁMOP– 4.1.1.F-2013/1-2013-0010 („ELTÉRŐ UTAK A SIKERHEZ!” - A Miskolci Egyetem társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése, különös tekintettel a duális képzési típusú megoldásokra) projektben a KULCS TOUR Kft. a rendezvényszervezés és a kommunikációs tevékenység ellátása feladatokban vesz részt. A tervezett reklámbevétel mellett az így bekerülő összeg elegendő lehet az idei év finanszírozásához, így ez évben várhatóan nem lesz szükség a tulajdonos részéről működési támogatásra. A tervek közt szerepel a kulcsmagazin.hu online portál felületének fejlesztése, hiszen a médiumok közül ez a legdinamikusabban fejlődő, így az itt tapasztalható lemaradást mielőbb célszerű lenne behozni. A jelenlegi honlap már nem korszerű, nem alkalmas mini videók, tudósítások lejátszására, nincs képnézegetője és nincs mobil applikációs verziója. Az ehhez szükséges forrás az eddigiek alapján nem áll majd rendelkezésre az idei évben sem, viszont a Facebook-os aktivitás további erősítése megvalósulhat. Jelenleg már több mint 3500 kedvelője van az oldalnak, és ez a szám napról napra nő. A honlap látogatóinak közel fele is a Facebook-ról klikkel az ott posztolt cikkekre. A 2015. évtől mindezek mellett megkezdi az együttműködést a Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulással is, megyénk és Kassa megye együttműködésének segítése céljából.

75


3.3.10. Térségi fejlesztési tanácsok A fejlesztési tanácsok fontos szerepet töltenek be megye területfejlesztési, gazdaságfejlesztési feladatainak végrehajtásában. A megyei önkormányzatnak – azon túl, hogy tagja fejlesztési tanácsnak, – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben nevesített feladata a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységének a segítése. A megyei önkormányzat két térségi fejlesztési tanács munkájában vesz részt, a megyei tervekben megfogalmazott célok, prioritások elérése érdekében a kialakult jó szakmai együttműködés folytatása, a tanácsok munkájának további segítése szükséges.

Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A Tanács feladat és hatásköre A Tanács működési területén: 1. A Tftv 15.§ (15) bekezdése alapján ellátja a területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék kiemelt térségében. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját; c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. 2. A Tftv 15.§ (4) bekezdése alapján térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra. 3. Összehangolja a kormányzat valamint a megyei közgyűlés térséget érintő területfejlesztési tevékenységét. 4. A Tftv. 15.§ (7) bekezdése alapján megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról. 76


5. Hazai és külföldi forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez, a fejlesztési programok kidolgozásához és megvalósításához. 6. Közreműködik a térségben kialakult társadalmi, gazdasági és ökológiai válsághelyzetek kezelésében. 7. Elősegíti a térség teljes körű fejlesztését. 8. Figyelemmel kíséri térséget érintő tudományos kutatások eredményeit, alkalmazásukat elősegíti, a területfejlesztési célú tudományos kutatás és fejlesztés főbb irányaira javaslatokat, ajánlásokat fogalmazhat meg. 9. Részt vesz a működési területére vonatkozó szabályozások előkészítésében. 10. A térség fejlődésének elősegítése, a térség határon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, szervezetekkel, nemzetközi együttműködésekben vehet részt. A Tanács szervezete 1. A Tanács testületi szerve: a Tanács ülése 2. A Tanács tagjai: - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke – Török Dezső - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés képviselője – Szamosvölgyi Péter - a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke – Prácser Miklós - a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke – Tombor András - a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője – Tipold Ferenc - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter képviselője, a miniszterelnökséget vezető államtitkár képviselője – Héjj Dávid 3. A Tanács tisztségviselői: A Tanács elnökét, alelnökét határozatlan időre, a Tanács tagjai sorából választja meg. A Tanács elnöke: Tombor András A Tanács alelnöke: Török Dezső 4. Állandó meghívottak tanácskozási joggal: - a térség két országgyűlési képviselője, - a területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője, - a kormányhivatal vezetője, - az állami főépítész 5. A tanács munkaszervezete: Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. 77


A Tanács munkáját – munkaszervezeten kívül – szakmai és jogi tanácsadó segítheti. A kormány célja, hogy 2014 és 2020 között 100 milliárd forintot fordítsanak TokajHegyalja fejlesztésére. A Borvidék-Tokaj-Hegyalja Fejlesztési Programon keresztül elérhető forráshoz a történelmi borvidék 27 önkormányzata, valamint az itt élő és gazdálkodó szőlészettel és borászattal foglalkozó szakemberek férhetnek hozzá, ezzel jelentős életminőség-javulás érhető el a térségben. A program első lépéseként hazai forrásból 5 milliárd forintos keretösszeget biztosítanak a települések infrastrukturális viszonyainak javítására, ebből - 1083/2014. (II. 26.) Korm. határozata alapján - 1,5 milliárd forintot osztottak fel azonnal az önkormányzatok között.

Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács A Tanács feladat és hatásköre A Tisza-tó TFT a megyehatárokon túl terjedő egyes kiemelt területfejlesztési feladatok tekintetében ellátja a következőket: a) A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a fejlesztési koncepcióra és programra. b) A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében véleményezi az illetékességi területét érintő fejlesztési koncepciókat és programokat. c) A Tisza-tó és térsége gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztése. d) A Tisza-tó és térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködésének elősegítése, a területfejlesztési feladatok összehangolása. e) A Tisza-tó térségében élők életfeltételeinek javítása, humán erőforrások fejlesztése, térségi identitás fenntartása. f) A korszerű, nemzetközi területfejlesztési gyakorlat megismerése és a területfejlesztési politika széleskörű alkalmazása. g) A Tisza-tó térsége fejlesztésére nemzetközi és hazai erőforrások feltárása, a befektetések elősegítése. h) A Tisza-tó térségén kívüli térségekkel együttműködések kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. i) A Tisza-tó térsége sajátos adottságainak hatékonyabb felhasználása a területfejlesztési célok elérésében. j) A Tisza-tó térségi fejlesztési koncepció kialakítása, a Tisza-tó térség fejlesztési stratégiája készítésében közreműködés. 78


k) A térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntések összehangolása. l) A Tisza-tavi térség egységes, társadalmi-gazdasági kezelésének biztosítása. m) Közreműködés a Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területe által érintett megyei önkormányzatokkal, azok Tftv. 13.§ (2) bek.-ben meghatározott feladatainak ellátása céljából.

A Tisza-tó TFT területfejlesztési koncepciója és programja figyelembevételével dönt -

a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, pályázati kiírások és közbeszerzési felhívások, fejlesztések megvalósításáról.

A Tanács szervezete 1. A Tanács testületi szerve: a Tanács ülése 2. A Tanács tagjai: - Heves Megyei Közgyűlés elnöke – Szabó Róbert - Heves Megyei Közgyűlés egy tagja - Farkas Zoltán - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke – Kovács Sándor - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés egy tagja – Fazekas Szabolcs - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke – Török Dezső - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés egy tagja – Szabó Gergely - Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke – Pajna Zoltán - Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés egy tagja – Bulcsú László - Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselője - Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője - A Tisza-tó TFT felkérhet a tanács munkájában tagként való részvételre JászNagykun-Szolnok vagy Heves megyei tanácstagok által jelölt egyéb személyeket is, de ezek létszáma a megyei közgyűlések által delegált tagok egyharmadát nem haladhatja meg. - Magyar Csilla Kisköre város Polgármestere - Újvári Imre Tiszafüred város polgármestere 3. A Tanács tisztségviselői: Tisza-tó TFT tagjai sorából elnököt és alelnököt választ. A Tisza-tó TFT elnökének Jász-Nagykun-Szolnok vagy Heves megye delegáltja választható. A Tanács elnöke: Kovács Sándor A Tanács alelnöke: Farkas Zoltán 79


4. Állandó meghívottak tanácskozási joggal: - Az érintett Megyei Agrárkamarák egy-egy képviselője - Az érintett Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák egy-egy képviselője - Területileg érintett Főépítészek - Heves Megyei Kormányhivatal 5. A tanács munkaszervezete Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal

3.4.

Területi tervezés és területrendezés

Tervezési feladatainkat a 2012-2014. évben folyamatosan végeztük. Kidolgozásra került Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés, Javaslattételi szakasz, Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok elemzése részekkel, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Programrészekkel. A dokumentumokat a megyei közgyűlés elfogadta és a törvényi előírásokban foglaltaknak megfelelően az illetékes miniszter jóváhagyását is megkaptuk. Folyamatban van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Területi Program (ITP) kidolgozása, melynek munkaváltozata 2014 szeptemberében készült el, véglegesítése a jogszabályi környezet változásai miatt előreláthatólag 2015 áprilisában várható. Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez (esetünkben 93 Mrd Ft) igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő projektcsomagok összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátorhatások érvényesülését teszi lehetővé a megyei jogú városok településfejlesztési és a megyék gazdaságfejlesztési, valamint településfejlesztési tevékenységében a 2014-2020-as időszakban. Cél, hogy a finanszírozási keretek ismeretében a megyék gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramjaiba, valamint a megyei jogú városok városfejlesztési célú programjaiba és azon belül a projektcsomagokba olyan, az egyes TOP intézkedésekhez rendelt projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek között, területi és / vagy tematikus szempontból is szignifikáns integráltság mutatható ki. Az ITP-k sajátossága, hogy tartalmaznak egy vagy több kulcsprojektet, ami az integráltság és integritás magját jelenti, és közvetlen erre és/vagy kölcsönösen egymásra épülnek a támogató projektek, amelyek a TOP bármely intézkedéséhez kapcsolódhatnak, a város /megye számára biztosított keretösszeg erejéig. A kulcsprojekt és az azt támogató további projektek alkotják a projektcsomagokat. 80


Területi tervezési feladatkörünk a következő időszakban rövid távú célként az ITP dokumentumának véglegesítését, középtávon pedig a komplex fejlesztési programunk megvalósítását célozza. Területrendezés A megye illetékességi területén a területrendezést a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják a hatályos jogszabályok. Az ide vonatkozó, a területrendezési feladatokat meghatározó, részletező jogszabályok a következők: -

-

190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 9. § (1) 2003. évi XXVI. tv az Országos Területrendezési Tervről 1996. évi XXI. tv a területfejlesztésről és a területrendezésről 218/2009.(X.6.) Korm.rend. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 42/2004.(VII.7.) BM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetiműszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 314/2012.(XI.8.) Korm.rend. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

Ezen meghatározott feladatok alapján az önkormányzat kezeli a Megyei Területrendezési Tervet (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) a)). A tervet a jogszabályi előírások alapján meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A következő felülvizsgálat 2015ben esedékes (2003. évi XXVI. tv). A Megyei Területrendezési Tervben foglaltak érvényre juttatását a településrendezési (szerkezeti) tervekben, a településszerkezeti tervek szakmai véleményezésével segíti elő (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) d)). Az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok készítésénél közreműködik a megyei önkormányzat a megyei érdekek képviselete érdekében (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) b)). A megyei önkormányzat is készíttet megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókat, programokat készítése, illetve azokban részt vesz. Közreműködik továbbá a megye településeit érintő településfejlesztési koncepciók kidolgozásában is (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) c)). A területfejlesztés és rendezés céljai érdekében szükség esetén a megyei önkormányzat is készíttet térségi szintű területrendezési eszközöket. Ehhez azonban szükséges a jogszabályok ez irányban kedvező változtatása.

81


A sikeres területrendezés és fejlesztés érdekében a megyei önkormányzat adatszolgáltatást nyújt a megye területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) e)). Közreműködik továbbá a – települési önkormányzati társulás kivételével – több települést érintő településfejlesztési, - rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) a)). A települési önkormányzatoknak szakmai tanácsadást nyújt, az önkormányzati társulások szerveződését segíti az építésügyi feladatok ellátása érdekében (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) b)). Együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési és településszerkezeti tervek városkörnyéki összehangolása érdekében (190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) c)). A településképi véleményezési eljárás nagy lehetőséget nyújt a települési önkormányzatok számára a fejlesztések koordinálásában. Ezzel az eszközzel azonban a települések döntő többsége nem tud élni, mert nem engedheti meg magának települési főépítész alkalmazását, amely pedig jogszabályban előírt feltétel. A jogszabályok megfelelő módosítása esetén a megyei önkormányzat megyei főépítészén keresztül szakmai segítséget nyújtana a településeknek ezen településrendezési eszköz alkalmazásában. A kormányzati elképzelések szerint erősíteni szükséges a települési főépítészi hálózatot. Ezen hálózat megyei működtetését, koordinálását megyei főépítészén keresztül a megyei önkormányzat végezné. Ehhez szükséges a jogszabályok megfelelő változtatása. Ezzel az önkormányzat aktívan közreműködne a megyei építész és főépítész szakma közösségi életében. A területrendezésnek fontos eleme az építészeti és területszerkezeti örökség megóvása és az építészeti kultúra magas színvonalának biztosítása. Ennek érdekében a megyei önkormányzat főépítészén keresztül részt vesz a Tervtanácsok (központi, megyei, műemléki) munkájában. Közreműködik továbbá a terület- és településrendezési fórumok, szervezetek, szakmai rendezvények munkájában is. A megye építészeti és területszerkezeti értékeit leltárba veszi, a megyei értéktárba integrálja.

3.5.

Szakmai partnerség

Szakmai partnerség Szakmai együttműködésünket a továbbiakban is fenntartani, illetve bővíteni kívánjuk az alábbi szakterületeken és ágazatokban, az alábbi szereplőkkel: Tervezési feladatok, fejlesztési programok megvalósítása kapcsán: - Országos Területfejlesztési Érdekegyeztetési Fórum - Miniszterek, minisztériumok 82


-

Az országos önkormányzati érdekszövetségek Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. NORDA Az érintett megyei jogú városok önkormányzata: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Szomszédos megyei önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden települési önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden területi nemzetiségi önkormányzata Széchenyi Programiroda Nemzeti Befektetési Ügynökség

Ágazati egyeztetések és együttműködés keretében: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamra - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Orvosi Kamara - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara K+F+I és Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése témakörben: - NORRIA Nonprofit Kft. - Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum - UNIFLEXYS Egyetemi Innovációs Nonprofit Kft. - Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter - Magyar Űripari Klaszter - NOHAC Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter - Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI) - INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter Társdalom és szociális tárgykörben: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és területi ágazati szervei - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház - Gyemszi Észak-Magyarországi Térségi Igazgatósága - Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter - megyei civil szervezetek Közlekedés terén: - Magyar Közút Nonprofit Zrt. - MÁV Miskolci Igazgatósága - Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. - Miskolc Város Közlekedési Zrt. 83


-

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Állami Autópályakezelő Zrt.

Energetika tekintetében: - Pannergy Nyrt. - ÉMÁSZ - Geonord klaszter - Geo-Wendung Zrt. - ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter - Észak-Magyarországi megújuló energiaparkok klaszter - Bükk-Mak Leader - Mátrai Erőmű Zrt. Mezőgazdaság ágazati szinten: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Észak-Kelet-Magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért - NAUTILUS Klaszter - Gömör-Tornai Hagyományos Termék-és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Vidékfejlesztés: - Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Helyi Akciócsoportok Turizmus témában: - Magyar Turizmus Zrt. - Megyei TDM szervezetek - Aba Turisztikai Egyesület - Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület - MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft. - Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület - Sátoraljaújhely-Hegyköz Turizmusáért Egyesület - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület - Zempléni Hegyköz Helyi TDM Egyesület - Miskolc Holding - Miskolci Turisztikai Kft. - Tokaj-Hegyalja Programiroda - Tisza-tó Programiroda

84


Környezeti állapot és környezetbiztonság tárgyban: - Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség - ÉVIZIG - MIVIZ Kft. - Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. - Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. - TIGÁZ Zrt. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság - Bükki Nemzeti Park - Aggteleki Nemzeti Park - MIREHUKÖZ - Északerdő Erdőgazdasági Zrt. - Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Bányászat területén: - Miskolci Egyetem szakintézetei és tanszékei - Miskolci Bányakapitányság - Lyukószén Kft. - Bányásztelepülések Országos Szövetsége - Szuha2000 Kft. - Ormosszén Kft. - Ózdi Szénbányák Kft. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter

85


4.

TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS

Települési Önkormányzatok A fejlesztési feladatokon túl is szükségszerű a települési önkormányzatok munkájának összehangolása, a térségi együttműködések elősegítése, erősítése, különösen a társadalmi együttélés, kultúra, sport, szociális munka, civil kezdeményezések, kommunikáció területén.

Civil szervezetek A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes szerveződései a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet fontos alkotóelemei. Tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez. Ezek a szervezetek megyénkben gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, megfelelő keretet és lehetőséget biztosítanak az embereknek az önszerveződésre, arra, hogy közös érdekek, értékek mentén, meghatározott célok elérése, hasonló problémák kezelése, embertársaik megsegítése végett létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat törekszik arra, hogy a megyében működő civil szervezetek, illetve rajtuk keresztül a megyében élő polgárok bekapcsolódhassanak a közjó érdekét szolgáló területi és a helyi döntések előkészítésébe és végrehajtásába. Az önkormányzat és a megyei civil szervezeteket összefogó Civil Információs Centrum eddig is szoros kapcsolatot ápolt, és kölcsönösen támogatta egymást a szektorok közötti partnerség építésével, az aktív polgári részvétel ösztönzésével; a társadalmi felelősségvállalás erősítésével összefüggő törekvéseik, a területfejlesztési tervezéssel kapcsolatos programok megvalósításában. Eddigi együttműködési tapasztalatainkra alapozva a jövőben is számítunk a Civil Információs Centrum kezdeményezéseire, építő javaslataira területfejlesztési munkánk során is. A társadalmi önszerveződések fontos társadalmi, gazdasági, kulturális, természetvédelmi, értékőrző funkciókkal bírnak mind az egyének, kisebb közösségek, mind a társadalom egésze számára. A tevékenységük, szerepvállalásuk révén hozzájárulnak a megye „egészségesebb” működéséhez. Az elkövetkezendő időszakban célunk ezen szerveződések alaposabb megismerése, munkájuk segítése, tevékenységük koordinálása. Tanácsadási tevékenységeinkkel hozzá kívánunk járulni a civil szervezetek szélesebb körű érvényesülési lehetőségeinek megteremtéséhez. 86


Pályázati tanácsadásunk során tájékoztatásunk kiterjed a hazai és külföldi, európai uniós forrásból meghirdetett pályázaton való részvétel feltételeinek, a megvalósítással járó kötelezettségeknek, a pályázatban rejlő lehetőségek ismertetésére, a pályázati dokumentáció összeállításával kapcsolatos szakmai és technikai kérdésekre, továbbá a fenntartási időszakkal kapcsolatos kötelezettségekre. Aktívan részt kívánunk venni és szorosan együtt kívánunk működni a civil szervezetekkel a társadalmi felelősségvállalást érintő kérdésekben, tevékenységekben. A tevékenység célja az aktív polgári részvételt segítő elképzelések, kezdeményezések támogatása. Fontos célunk, hogy segítsük, előmozdítsuk a gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat jelentős külgazdasági potenciállal rendelkezik. Küldetésünknek tartjuk a civil szervezetek külföldi szervezetekkel és intézményekkel történő alkalmi és folyamatos együttműködésének segítését. Figyelmet fordítunk a partnerek közvetítésére, a határon átnyúló együttműködéseket támogató egyéb programok elérésének, magvalósításának javítására. Szükséges a megyei mecénás program újraindítása, amely a megyei civil szervezetek támogatásának meghatározó formája volt. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a Nemzeti Együttműködési Alappal, hiszen a megyei önkormányzat a saját költségvetéséből jelentős mértékben nem tudja támogatni a megyei civil szervezeteket.

Nemzetiségek A területi nemzetiségi önkormányzatok működését biztosító feladatainkat a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései alapján látjuk el. A 2014. október 12-i nemzetiségi önkormányzati választások eredményeként 4 területi nemzetiségi önkormányzat alakult meg 2014. október 27-én: a német, a roma, a ruszin és a szlovák. A nemzetiségi önkormányzatokkal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat új megállapodást köt, mely évente felülvizsgálatra, és szükség esetén módosításra kerül. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal a megállapodásban foglaltaknak megfelelően ellátja a területi nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, így a testületi ülések meghívóinak elkészítését, a meghívók kiküldését, előterjesztések tervezetének elkészítését és postázását, illetve a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetését, elkészítését. A testület és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatok, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat szintén a megyei önkormányzati hivatal látja el. 87


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a megyei főjegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő munkatársa az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein. A területi nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek lebonyolításához a megyei önkormányzat tárgyalótermeit és kapcsolódó szolgáltatásait (pl. hangfelvétel) térítésmentesen biztosítja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal állományában lévő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó köztisztviselők illetményét és annak járulékait a megyei önkormányzat költségvetése terhére biztosítja. A megyei önkormányzat a tulajdonában álló 3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti ingatlanban igény esetén helyiséget biztosít ingyenes használatra a nemzetiségi önkormányzatoknak. A helyiség rezsiköltségeit, mint a villamos energia díját, a fűtés díját és a helyiség fenntartási költségeit a megyei önkormányzat viseli. A területi nemzetiségi önkormányzatok részére a helyiséget a megyei önkormányzat naptári hónaponként l6 órában biztosítja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ellátja továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását érintő feladatokat, a hivatal Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály Pénzügyi Csoportjának bevonásával.

Europe Direct Az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviselete útján ajánlati felhívást tett közzé 2012. június 25-én azon szervezetek kiválasztására, amelyek az összefoglaló néven Europe Direct információs hálózat néven ismert nyilvános információs központok befogadását lehetővé teszik. Az ajánlati felhíváson sikeresen részt vevő ajánlattevők az Európai Bizottságtól átalányösszeg formájában tevékenységekre fordítható éves támogatásra jogosultak, amelynek összege központonként évente 20 000 EUR. A Europe Direct információs központ a helyi és regionális igényekre szabott olyan alapszolgáltatásokat nyújt, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy tájékoztatást, tanácsot és segítséget, valamint választ kapjanak az EU-ra, továbbá különösen az uniós polgárok jogaira, az EU prioritásaira (nevezetesen az Európa 2020 növekedési stratégiára), az uniós jogszabályokra, szakpolitikákra, programokra és finanszírozási lehetőségekre vonatkozó kérdésekre. Az információs pontnak alkalmasnak kell lennie látogatók fogadására, dokumentációk bemutatására, olvasásra alkalmas helyiségek biztosítására, ahol ingyenes az Internet hozzáférés. A központ által kínált szolgáltatásokra vonatkozó alapvető információkat nyújtó, külön erre a célra létrehozott weblapot, Facebook oldalt kell üzemeltetnie, népszerűsítve az Európai Unió információs hálózatait. 88


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat - sikeres pályázatának köszönhetően a Europe Direct Információs Központ befogadásával - feladatai új tevékenységgel bővültek, amely a partnerségen keresztül egy új európai dimenziót hoz egy nagy múltú, jó kapcsolatokkal rendelkező, minden EU-s tagállamot átfogó hálózathoz való csatlakozással. A megyei önkormányzat meghatározó feladatköre a terület- és vidékfejlesztés köré épül, melynek elsődleges eszközei az Európai Uniós pénzügyi alapok. A pénzügyi alapok céljai közé tartozik a kohézió erősítése, a területi különbségek mérséklése. A fejlesztések jól működő partnerségek híján azonban nem tudnak integrált területi hatást kifejteni. Az információs központ az önkormányzat területi hatáskörén, kapcsolódási pontjain keresztül az egyéneken kívül eljuthat a civil szféra illetve a gazdaság szereplőihez is, hozzájárulhat kapcsolati tőkéjük gyarapodásához.

Europe Direct Információs Központ ügyfélfogadó- könyvtár helyiség A Europe Direct Információs Központ közel két éves működése alatt sikeresen kialakította ügyfélfogadó- könyvtár helyiségét, elindította szolgáltatásait, több megyei és miskolci kiemelt rendezvényen vett részt, tájékoztatta az érdeklődőket az európai uniós kérdésekről, aktualitásokról, együttműködött az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel.

89


A Europe Direct információs központ működtetése is pályázati forrásból zajlik, 2013. évtől kezdődően, 2017. évig. Az ötéves időszakra 100 000 Eurót, azaz közel 30 millió forintot nyertünk el pályázati úton. A jövőre nézve az Információs Központ „A Fejlesztés Európai Évéhez” kapcsolódóan folytatni kívánja a szerződésben vállalt, fent felsorolt feladatait, annak érdekében, hogy a hálózathoz való kapcsolódási pontjain keresztül megszerzett információt a megye gazdaságának előrehaladása érdekében hasznosítsa.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Az Országgyűlés a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) létrehozásával kinyilvánította, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja. A Törvény értelmében megalakult Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság első, alakuló ülését 2013. szeptember 2-án tartotta, ahol 1/2013. (IX. 2.) számú határozatában döntött a riolittufa faragás, mint értéktárba felvételre javasolt érték további megvizsgálásáról, valamint a 2/2013. (IX. 2.) számú határozata értelmében a települési önkormányzatok részére felhívást tett közzé. A felhívás következtében hozta létre települési értéktárát, illetve települési értéktár bizottságát többek között Abaújszántó, Telkibánya, Cserépfalu, Edelény, Nyékládháza, Miskolc és Cigánd települések önkormányzata is. A Bizottság tagjai: a bizottság elnöke, a képviselőcsoportok egy-egy képviselői. a bizottság munkáját 9 tanácsadó szervezet képviselője segíti. A Bizottság 2013. év második félévében több rendezvény házigazdája volt. Az egyik legnagyobb szabású rendezvénye- a 2013. október 9. napján megtartott „Értékek BorsodAbaúj-Zemplén Megyében” című rendezvény mellett – a Nemzeti Művelődési Intézet társszervezésében megrendezett „Értékmentés” című volt, melyet 2013. november 21. napján tartottak meg a Megyeháza Dísztermében. A bizottság következő ülését 2014. február 5. napján tartotta, ahol megvitatta a „riolittufa pince” faragás, a „cigándi apróbéles”,a Sajópálfalai Könnyező Kegykép, és az ahhoz történő búcsújárás, a Vizsolyi Biblia, a Vizsolyi Református Templom és a „Szomolyai rövidszárú feketecseresznye” tárgyú javaslatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

90


Értéktárba történő felvételének lehetőségét, melyeket egyhangúlag javasolta fölvenni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba. A Bizottság 2014. év első féléves tevékenysége eredményeképpen a Vizsolyi Biblia és Vizsolyi Református Templom kiemelt nemzeti értékké minősült. (www.hungarikum.hu) A 2014. június 26. napján tartott bizottsági ülésen, a Miskolci Települési Értéktárban található 16 db helyi értéket elhelyezte értéktárában. A Bizottság ismételten felhívással fordult a megye polgáraihoz, civil és társadalmi szervezetekhez, települési önkormányzatokhoz, hogy a lakókörnyezetükben a települési, illetve Megyei Értéktárba felvételre érdemes nemzeti értékeket gyűjtsék össze és tegyék meg javaslataikat a települési, illetve Megyei Értéktár Bizottság felé.

91


A Bizottság, a Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívására, 2014. december 1én, egyedi támogatási kérelmet nyújtott be Dr. Fazekas Sándor miniszter úr részére, mely kérelem alapján az önkormányzat 10.000.000,- Ft. költségvetési támogatásban részesült. A pályázatban az alábbi átfogó célok kerültek meghatározásra: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár presztízsének növelése; új értékek gyűjtése és azok helyi és országos értéktárba kerülésének elősegítése; kiállítások, rendezvények és konferenciák szervezése és megvalósítása A Megyei Értéktár Bizottság, a szervezési, adminisztrációs, titkársági feladatait ellátó megyei önkormányzati hivatal közreműködésével rendszeresen gyűjti, és azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket. Ennek érdekében együttműködésre törekszik a megye települési önkormányzataival, a megye települési értéktár bizottságaival, és civil szervezeteivel. A Megyei Értéktár Bizottság kiemelt célja, hogy a megye 358 településén megalakuljanak a települési értéktárak és értéktár bizottságok, hiszen a helyben, azaz az adott településen ismert nemzeti érték kiemelt nemzeti értékké, illetve akár hungarikummá történő minősítéséhez, illetve annak megismertetéséhez a helyiek ismerete, tudása szükséges. A lakosság, civil szervezetek a települési értéktár bizottságok közreműködésével tudják javaslataikat eljuttatni megyei értéktár bizottságunkhoz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárban elhelyezett nemzeti értékek a következők: 1. a riolittufa pince faragás, 2. a „cigándi apróbéles”, 3. a Sajópálfalai Könnyező Kegykép, és az ahhoz történő búcsújárás, 4. a Vizsolyi Biblia, 5. a Vizsolyi Református Templom, 6. szomolyai rövidszárú feketecseresznye, 7. cigándi kásáskáposzta, 8. Bodrog Néptáncegyüttes, 9. Sárospataki Református Kollégium, 10. Megyer-hegyi Tengerszem, 11. sárospataki mézeskalács, 12. a 28 db miskolci helyi érték: a) Barlangfürdő, b) Diósgyőri vár, c) Lillafüredi Állami Erdei vasút, d) „Szinva-vízesés”, módosítva:” Lillafüredi Szinva-vízesés”, e) Szeleta-barlang, f) A miskolci kocsonya, 92


Avasi református műemléktemplom, Színháztörténeti és Színészmúzeum, Bársony-házi szakócák Miskolcon és Budapesten őrzött példányai, a tapolcai bencés apátság, valamint Miskolc nemzetség udvarházának és temetőkápolnáinak földalatti maradványai, k) Mindszenti római katolikus templom, l) Minorita rendház és templom, valamint Kelemen Didák munkássága, m) Herman Ottó Múzeum, n) Diósgyőri ipari hagyományok és a Kohászati Múzeum, o) Garadnai pisztrángtenyésztés, p) Herman Ottó munkássága, q) Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és értékei, r) Avasi kilátó, s) Feledy Gyula grafikus munkássága, t) Miskolci Állatkert és Kultúrpark- közismert nevén Vadaspark, u) Selmeci Műemlékkönyvtár és a selmeci diákhagyományok, v) Deszkatemplom és temető, w) Lévay József munkássága és emlékei Miskolcon, x) Orthodox templom és múzeum, y) Miskolci Szimfonikus Zenekar, z) Diósgyőri futball hagyományok, aa) Lillafüredi Palotaszálló és függőkert, bb) Palóczy László munkássága és emlékei. g) h) i) j)

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idősügyi Tanács A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idősügyi Tanácsot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés hozta létre a 2004. évben, az időskorú népesség életkörülményeit közvetlenül érintő döntésekkel kapcsolatos véleményező, konzultatív, javaslattevő, koordináló testületként. A Tanács kilenc tagú, elnöke a megyei közgyűlés elnöke, tagja sorába 5 főt delegálnak a megyében működő idősügyi szervezetek és képviseltetik magukat a történelmi egyházak. Tanácskozási joggal részt vesznek a tanács munkájában a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási, a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat megyei intézményeinek vezetői. E szervezeteknél idősügyi referensek választására is sor került, akik közvetlen tanácsadással, információszolgáltatással segítik a hozzájuk forduló időskorúakat, illetve szervezeteiket. A tanács közel 30 szakmai konferenciát rendezett, többek között az egészségügy, fogyasztóvédelem, idegenforgalom, a megye idősügyi szociális

93


tevékenysége (intézmények, támogatások, érdekvédelem), áldozatvédelem, időskori biztonság témakörökben. A Tanács éves munkaterve a tagok, illetve a megyei hatókörű idősügyi szervezetek javaslata alapján kerül kidolgozásra minden év tavaszán. Az évek során számos új kezdeményezést indítottunk, így például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitánysággal közösen szervezett biztonság-technikai bemutatókat, az áldozattá válás elkerülésére irányuló tájékoztató-sorozatot, vagy a számítástechnika- internet oktatást és a pályázatíró tréninget, amely képzéseken összesen közel 300 időskorú vett részt. Számos kulturális program és gála is megrendezésre került az elmúlt időszakban. Társszervezői és támogatói vagyunk a Nemzedékek Találkozója művészeti gálának, amely minden évben a megye egy másik városában kerül megrendezésre, közel 1000 fő részvételével. Az elkövetkező időszakban is aktív résztvevői kívánunk lenni a megye – elsősorban megyei hatáskörű – nyugdíjas szervezetei által életre hívott kezdeményezéseknek, emellett a megkezdett sorozatot folytatva, megyei önkormányzatunk kapcsolatrendszerét latba vetve szakmai konferenciák lebonyolítását tervezzük, az alábbi témakörökben: szociális szolgáltatások és ellátórendszer, egészségvédelem, időskori biztonság, turizmus – aktív időskor, informatika. Az érdekvédelem és konzultáció terén a közgyűlés nyilvános üléseinek révén az időskorúak részvétele, véleményük megismerése folyamatosan biztosított. Közkapcsolatok: sajtó, kommunikáció A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nagy jelentőséget tulajdonít a nyilvánosságnak, illetve a munkájának a bemutatását bemutató tájékoztatásnak. Ennek érdekében folyamatosan anyagokat jelentet meg saját sajtó felületén, illetve lehetőség szerint a kereskedelmi médiában, hogy a megye lakosságának minél szélesebb köréhez eljusson az információ. A megyei önkormányzat saját kommunikációjának legfontosabb eszköze a www.baz.hu címen elérhető internetes portál. A közzé tett hírek készítéséről és feltöltéséről a sajtóreferens gondoskodik, a hivatal, a közgyűlés működésével kapcsolatos információkat az érintett osztályok töltik fel. A közzé tett hírekről a sajtóreferens a sajtólista alapján folyamatosan tájékoztatja a sajtót. A honlapon linkeléssel megjeleníthetőek a tevékenységhez kapcsolódó különböző aloldalak (mint például a Europe Direct megyei központ tájékoztatója működik), amelyek igény szerint bővíthetőek. A megyei önkormányzat 100 százalékos, kizárólagos tulajdonában lévő Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. által, havi rendszerességgel megjelentetett Kulcs Magazin minden számában beszámol a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 94


tevékenységéről, a programokról, közéleti témákról. A magazin jelenleg 150 ezer példányban jelenik meg, amivel a megyében a legnagyobb rendszeresen megjelenő periodikának számít. Az ingyenes terjesztésnek köszönhetően a társadalom valamennyi rétegét eléri a lap (sok háztartásban ez az egyetlen helyi, közéleti információforrás). A területfejlesztési pályázatok meghirdetését követően a magazin adta lehetőségekkel élve célszerű intenzív tájékoztató kampányt indítani a lapban. Középtávú együttműködés van kialakítás alatt Észak-Magyarország napilappal (ide értve online portálját, a www.boon.hu lapot is), valamint a Szuperinfo-val, amelyek felületein igény szerint megjelentethetőek a legfontosabb tájékoztató anyagok. A kialakult gyakorlatot folytatva rendszeres, élő kapcsolatot kívánunk tartani a sajtóval és élve a lehetőségekkel rajtuk keresztül tájékoztatni az önkormányzat számára fontos témákról.

Összegzés Az elmúlt három évben, tervezési feladataink ellátásához kapcsolódóan területi, ágazati és társadalmi kapcsolati szinten is jó együttműködést alakítottunk ki partnereinkkel. Ahogy a tervezésben, úgy a megvalósításban is számítunk e kapcsolatrendszerre. Társadalmi szerepvállalásunk sem szorul a háttérbe, hiszen továbbra is szoros együttműködésben kívánjuk terveinket megvalósítani a települési önkormányzatokkal, a megye civil– és érdekvédelmi szervezeteivel, ellátjuk a nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatainkat, és az esélyegyenlőségi célcsoportokat is mind mélyebben bevonjuk tevékenységünkbe. Közösen kitűzött céljainkról, terveinkről, munkánkról rendszeresen hírt adunk, rendezvényeinkről előzetesen is tájékoztatást nyújtunk, közgyűlési és tervezési szakmai dokumentumaink pedig továbbra is elérhetőek a honlapunkon.

95


5.

A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A feladatainkat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal szervezeti egységén keresztül látjuk el. Hivatalunk jelenleg 36 fővel, 3 osztály keretei között működik. A megyei önkormányzat alapvetően megváltozott feladatai a koordináció, az integráció és az erőteljesebb érdekképviseleti tevékenység eszközeivel végezhetők. Előtérbe kerülnek a partnerség és a kapcsolattartás új elemei. A megyei közgyűlés, a bizottságok és a megyei önkormányzati hivatal tudatosabb, kezdeményezőbb szerepvállalása nagymértékben szolgálja a kitűzött célok megvalósítását. amelyhez, a szükséges elemző, tervező, koordináló munkák költségvetési feltételei csak állami szerepvállalással biztosíthatóak. Források Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. 96


A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. A program végrehajtásához kapcsolhatók egyéb, nem az európai uniós operatív programjaihoz rendelt források is. -

Hazai források egyéb nemzetközi források saját forrás (pl. nemzetközi keret)

97


6.

ÖSSZEFOGLALÓ

Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi, természeti és gazdasági adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A településszerkezetet az aprófalvak sokasága jellemzi, 358 településünkből 28 rendelkezik városi ranggal, közülük is mindössze 8 olyan városunk van, mely 10 ezer főnél nagyobb lakos-számú. A megye települései 16 kistérségbe tartoznak. Természeti adottságai alapján a megye gazdasága alapvetően ipari jellegű. A történelmi hagyományokon alapuló kohászat és bányászat szerepét az utóbbi évtizedekben a vegyipar és a gépipar vette át. Az Unióban kiemelten kezelik a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását, pénzügyi források hozzárendelésével. A mindenkori kormányprogram is szorosan kapcsolódik az elmaradott térségek helyzetének javításához. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) viszonylag fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minősíthető. A Kormány 2013-ban a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónákká nyilvánította. A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokra pályázhatnak. A rendeletben felsorolt 903 település közül megyénk 10 térségének 230 települése lett része a szabad vállalkozási zónának. A gazdaságilag fejlettebb három térségben működő társaságok összességében tőkeerősebbek, a külföldi tőke jelenléte meghatározó és a vállalkozások fejlesztéséhez, bővítéséhez szükséges saját források is jobban rendelkezésre állnak. Kistérségeknél a gazdasági különbség alapja az, hogy a befektetett saját tőke 78,7 százaléka a három kiemelt miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai kistérségben koncentrálódik. Itt él a megye lakosságának 51 százaléka. A többi kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj) a befektetett tőke mindössze 21,3 százaléka működik. Mindezek ismeretében a megyei gazdaságfejlesztési program elsődleges céljai a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, a gazdasági és társadalmi változások miatt szükséges alkalmazkodóképesség javítása, a tudásalapú gazdaság erősítése, a vállalkozások hazai és nemzetközi versenyben való helytállása, és a gazdaság tartós növekedésének elősegítése. A fentiek érdekében az alábbi specifikus célok, ún. prioritások kerültek kijelölésre: - A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, és együttműködés növelése. 98


-

A vállalati kapacitások komplex fejlesztése. Az üzleti környezet fejlesztése. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.

A program kidolgozása során különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy a megye teljes területének fejlesztése legyen a cél. Olyan programelemek kerültek végiggondolásra, mely a különböző fejlettségű térségeknek egyaránt képes lehetőséget adni és alkalmat nyújtani a bekapcsolódásra és előre lépésre. A gazdaságfejlesztési program elkötelezettség és felelősség-vállalás. Felelősség abban, hogy meghatároztuk az irányokat, melyek mellé eszközöket kívánunk rendelni és hisszük, hogy azok megvalósíthatóak. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a megfogalmazott célok szakmai alapokon nyugodjanak, megvalósulásukat támogatottság övezze.

99

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-EI ÜLÉSÉRE

Recommend Documents