Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu
[email protected]
Iktatószám: III-1764-5/2015
ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2015. június 25-EI ÜLÉSÉRE
Tárgy: Tájékoztató az Inert- és Zöld hulladék elhelyezési és feldolgozási lehetőségekről Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke
Törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője
Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal, Terület-és Vidékfejlesztési Osztály
2
1.
Hulladék
Hulladéknak vagy szemétnek azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles. A szilárd hulladék tárgyakon kívül vannak egyéb anyagok is, melyek a környezetbe jutva környezetszennyező anyagok lesznek, mint pl. légneműek (légszennyezés, üvegházhatású gázok), vagy folyékonyak is, de lehetséges, hogy egy folyékony szennyező anyag talajszennyező legyen, vagy egy szilárd anyag vízszennyezést okozzon. A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni a szeméttől, ha ásunk egy gödröt és belerakjuk a hulladékot, úgynevezett „landfiller”eket hozunk létre. A szemétlerakó hátránya azonban az, hogy rengeteg helyet foglal, ha a gyűjtőkonténerek nincsenek megfelelően szigetelve, a talajvízbe vegyszerek és más mérgező anyagok kerülnek. Ha nincs megoldva a ventilált hűtés, a szemét bomlásakor keletkező metán felrobbanhat. A szemétlerakó telepek mindenkor keresztmetszetet adnak egy társadalom műszaki és gazdasági fejlettségéről, ezért érdekes információforrásnak számítanak. Szemét vagy hulladék? Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között. Szemét: Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra. Hulladék: Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. Megkülönböztetjük a lakosság, az ipar és más szektorok által előállított hulladékot; valamint a biológiailag lebomló, biológiailag le nem bomló, és az élővilágra káros hatást is kifejtő veszélyes hulladékokat. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere. Foglalkozik a hulladékok keletkezésének megelőzésével, mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, ezek tervezésével és ellenőrzésével. Gondoskodik a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetéséről, bezárásáról, utógondozásáról, a működés felhagyását követő vizsgálatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról.
3
"Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását." (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról c. törvény II. Fejezetének 4. pontja és 4. §-a alapján) A hulladékpiramis alapján a hulladékképződés megelőzése a legfontosabb, a végleges lerakás pedig a leginkább elkerülendő. A lépcsők: 1. Megelőzés (prevention) 2. Újrafelhasználás (re-use) 3. Hasznosítás (re-cycle) 4. Egyéb hasznosítás (recovery) 5. Lerakás (disposal).
2.
Hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.) meghatározott – hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján a nem veszélyes hulladékok körében – ahová az inert és a zöldhulladék is tartozik – adatszolgáltatásra kötelezett a hulladéktermelő, a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő, amennyiben a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt feltételek – a kötelezettség adott küszöbértékét meghaladó esetekben áll fenn – teljesülnek. A fenti személy illetve szervezetnek a tevékenysége során keletkezett egyéb hulladékokról évente, a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell eleget tennie adatszolgáltatási kötelezettségének a környezetvédelmi hatóság felé.
3. Hulladékok kezelése A hulladékok kezelésével kapcsolatban általánosságban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 5. fejezetében szereplő hulladékhierarchia elve szerint kell eljárni. Nevezetesen: 7. § (1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése,
4
b) a hulladék újrahasználatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását. (3) Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesülése érdekében bizonyos hulladékáramok esetében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység a hulladékhierarchia szerinti elsőbbségi sorrendtől eltérően is megválasztható. Ennek indokoltságát a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni. (4) A (3) bekezdés szerinti hulladékáramokat, valamint a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. A hulladékoknak a keletkezés helyén történő gyűjtésére főszabály szerint – a Ht. 12. § (1) bek. alapján – 1 évig van lehetőség, ezt követően gondoskodni kell a kezelésükről, ami történhet a hulladékbirtokos által üzemeltetett létesítmények (ha erre van jogerős felhatalmazása, aza engedélye, hogy a környezetvédelmi hatóság által feljogosított hulladékkezelőnek történő átadással. A hulladékok további 1 évig tárolhatók hulladékgazdálkodási engedély birtokában a kezelő telephelyén. Hulladékok tárolási célú felhalmozása hulladéklerakók területén nem megengedett, a hulladéktesten csak hasznosítási célzattal helyezhető el hulladék akkora mennyiségben, amely az adott tevékenységhez (napi takaróréteg, támasztótöltés felhasználásához) szükséges. A zöldhulladékok esetében ehhez társul az a követelmény is, hogy a gyűjtés műszaki feltételeit úgy kell megvalósítani, hogy lakosságot zavaró bűzhatás ne következhessen be. Ebből adódóan – figyelemmel a zöldhulladék összetételére, valamint az aktuális környezeti tényezőkre (pl. hőmérséklet!) a gyűjtés időtartamára meghatározott egy éves időtartam lecsökkenthető akár egy hétre is. Ugyanezen érv vonatkozik a komposztálási engedéllyel rendelkezőkre is, azaz a technológiába történő bevitelnek ”kvázi folyamatosnak” kell lennie. A gyűjtés körülményeit, műszaki feltételeit az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének feltételeiről szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
5
3.1. Inert hulladék Az inert hulladék fogalmát általánosságban az alábbiak szerint definiálhatjuk: Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Az inert hulladékok közé a főként építési-bontási tevékenység során keletkező hulladékok értendők. Az alábbi táblázat – a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti megnevezésű – hulladékok 2013. évre vonatkozó mennyiségi és százalékos adatait jeleníti meg. 2013-ban keletkezett hulladékok: Azonosító Megnevezés kód 17 01 01 Beton 17 01 02 Tégla 17 01 03 Cserép és kerámia Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy 17 01 07 azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól 17 02 02 Üveg Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 17 05 04 03-tól összesen Nem veszélyes hulladékok összesen
A [t]
B [%]
C [%]
13 494 341 71
23,47 0,59 0,12
3,83 0,10 0,02
17 596 11
30,61 0,03
5,00 0,00
25 976 57 489 352 262
45,18
7,37 16,3
A: az adott hulladék éves keletkezett mennyisége tonnában B: az adott hulladék %-os értéke az összes inert hulladék mennyiségéhez viszonyítva C: az adott hulladék %-os értéke az összes keletkezett nem veszélyes hulladék mennyiségéhez viszonyítva A hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos adatfeldolgozás határideje 2015. július 31., így 2014. évre vonatkozóan végleges adatokkal még rendelkezünk, így azokat nem szerepeltettük. Az üveg hulladék esetében a mennyiségbe nem értendő bele a csomagolási hulladék, melynek gyűjtése és kezelése az építési-bontási tevékenység során keletkezű hulladékoktól elkülönülten történik.
6
Inert hulladékok kezelése az alábbiak szerint történhet: – a képződés helyén eredeti céljának (pl. építőanyagként) megfelelő hasznosítás, ebben az esetben a környezetvédelmi hatóság külön engedélye nem szükséges; – a környezetvédelmi hatóság külön engedélyével hasznosítás a képződés helyén vagy más helyszínen a hulladék – előkezelést (méret, fajta szerinti válogatás, osztályozás, törés) követően – anyagában történő hasznosítása érdekében, illetve a kezelt hulladék termékké minősítését követő építőanyagként és/vagy útalapként történő felhasználása; – a környezetvédelmi hatóság külön engedélyével hasznosítás hulladéklerakóban takaróanyagként (tűzgátló réteg, kiegyenlítő réteg), illetve a hulladéklerakó támasztótöltésének kialakításánál, űrítősziget, belső úthálózat kiépítésénél; – a környezetvédelmi hatóság külön engedélyével ártalmatlanítás – végleges elhelyezés – hulladéklerakóban. Inert hulladék ártalmatlanítására alkalmas hulladéklerakók: Hejőpapi: Üzemeltető neve: MiReHuKöz Miskolci Regionális Hulladék-gazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. Egységes környezethasználati engedély száma és érvényességi ideje: 7137-40/2003.; 2023. 10. 31. A létesítmény 2015. január 1-jén rendelkezésre álló szabad kapacitása: 1 275 000 m3 Egyéb kapcsolódó hulladékgazdálkodási létesítmények: mechanikai-biológiai hasznosító üzem (települési hulladékokból történő tüzelőanyag gyártás – 2015-ben került üzembe helyezésre), komposztáló telep bővítése (építés alatt) Megjegyzés: a komposztáló telepen a zöldhulladékok előkezelését és hasznosítását, majd minősítést követően termék státuszú (hulladékkezelési engedély nélkül értékesíthető) komposzt gyártására van lehetőség. A kft. egyedülálló módon ún. házhoz menő lakossági zöldhulladék gyűjtő rendszert vezetett be 2015. évtől. A kezdeményezés a kertvárosi övezetetekben fokozott népszerűségnek örvend.
7
Bodrogkeresztúr: Üzemeltető neve: MENTO Környezetkultúra Kft. Egységes környezethasználati engedély száma és érvényességi ideje: 11447-18/2004., 2024.12. 31. A létesítmény 2015. január 1-jén rendelkezésre álló szabad kapacitása: 1 600 000 m3 Egyéb kapcsolódó hulladékgazdálkodási létesítmények: építési-bontási előkezelő és hasznosító üzem, mechanikai-biológiai hasznosító üzem (építés alatt), komposztáló telep (építés alatt) Megjegyzés: a telephelyen lehetőség van inert hulladékok előkezelését és hasznosítását követően termékké minősített építőanyagot gyártani, illetve a megépülő komposztáló telepen a zöldhulladékok előkezelését és hasznosítását, majd minősítést követően termék komposztot előállítani. Sajókaza: Üzemeltető neve: ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Egységes környezethasználati engedély száma és érvényességi ideje: 6124-33/2003., 2029. 01. 31. A létesítmény 2015. január 1-jén rendelkezésre álló szabad kapacitása: 230 000 m3 Egyéb kapcsolódó hulladékgazdálkodási létesítmények: építési-bontási előkezelő és hasznosító üzem, mechanikai-biológiai hasznosító üzem (építés alatt), komposztáló telep Megjegyzés: a telephelyen lehetőség van inert hulladékok előkezelését és hasznosítását követően termékké minősített építőanyagot, illetve a komposztáló telepen a zöldhulladékok előkezelését és hasznosítását, majd minősítést követően termék komposztot előállítani. Az inert hulladékok hasznosítása, illetve ennek hiányában ártalmatlanítása megoldott. Általánosságban elmondható, hogy a kezelési kapacitások már a megyében kiadott engedélyek alapján is meghaladják a keletkezett mennyiséget, és ezen túlmenően van számos országos területi hatállyal működő cég, aki mobil berendezéseivel képes a hulladékcsoport hulladékainak teljes körű feldolgozására. Az inert hulladékok ártalmatlanítására specifikus inert hulladék lerakók nem létesültek. A megyében a Mezőkövesdi Városgondozás Zrt. rendelkezik környezetvédelmi működési engedéllyel ilyen lerakó létesítésére, de ennek kivitelezése még nem történt meg. A hulladék specifikus ártalmatlanító létesítmények kialakításának hiánya arra vezethető vissza, hogy megnövekedett a minősítések következtében a termékként történő felhasználás, mint lehetőség, illetve a nem hasznosítható hányadok lerakására a települési szilárdhulladék lerakókon van lehetőség.
8
3.2. Zöldhulladék A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. 4. pontja alapján a zöldhulladék kertben vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű települési hulladék. A zöldhulladékok közé a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 20 02-es – kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve) – alcsoportjában szereplő – alábbi azonosító kódú – hulladék sorolható: 2013-ban keletkezett hulladékok: Azonosító Megnevezés kód 20 02 01 Biológiailag lebomló hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen
A [t] 2 318 352 262
B [%] 0,66
A: az adott hulladék éves keletkezett mennyisége tonnában B: az hulladék %-os értéke az összes nem veszélyes hulladék mennyiségéhez viszonyítva Zöldhulladékok kezelése az alábbiak szerint történhet: – A Ht. 39. § (4) bek.-e alapján, ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen. – A Ht. 92. § (2) bek.-e szerint a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget - a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni. A fentiek alapján – figyelembe véve, hogy a lakossági eredetű zöldhulladékon kívül a közterületek, parkok gondozásából keletkező zöldhulladékot is elkülönítetten kell gyűjteni – a zöldhulladékok települési hulladéklerakóban történő ártalmatlanítása nem kívánatos. A zöldhulladékok kezelése a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendeletben szereplő módon és műszaki követelmények betartásával történhet. E rendelet 2. § b) pontja alapján a zöldhulladék olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabályban meghatározott úttisztításból származó hulladék kivételével.
9
A zöldhulladék kezelése a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet alapján történhet: Komposztálással: elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével: – házi komposztálóban: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása; – telepi komposztálóban: szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása biohulladék-kezelő telepen, melyhez a környezetvédelmi hatóság külön engedélyes szükséges. Anaerob biológiai lebontással: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz-előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett, melyhez a környezetvédelmi hatóság külön engedélyes szükséges. Telepi komposztálók: Hejőpapi: Üzemeltető neve: MiReHuKöz Miskolci Regionális Hulladék-gazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. Hulladékgazdálkodási engedély száma és érvényességi ideje: 17946-6/2013.; 2018. 12. 31. A létesítmény kapacitása: 14 400–16 800 tonna/év Sajókaza: Üzemeltető neve: ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Környezetvédelmi engedély száma és érvényességi ideje: 1252-4/2015., 2029. 01. 31. A létesítmény kiépült szabad kapacitása: 40 000 t/év Miskolc: Üzemeltető neve: SPECIAL TRANSZ Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hulladékgazdálkodási engedély száma és érvényességi ideje: 15561-11/2014.; 2017. 11. 30. A létesítmény kapacitása: 3350 tonna/év A komposztálók tevékenységük során folyamatosan szembesülnek az alábbi problémákkal: – Szokványos (termékként is értékesíthető) komposztot csak kellő gondossággal megválogatott hulladékokból (pl. a szennyvíziszap mennyisége korlátozott!) lehet előállítani, ami a napi gyakorlatban nehezen sikerül.
10
– A komposzt termékként rendkívül nehezen értékesíthető, még abban az esetben is, ha eltekintünk az előállítás költségeitől és csak annak piac által lehetővé tett árait nézzük. – Amennyiben az első feltétel nem teljesül, azaz a termékké minősítés nem valósítható meg, a komposzt csak előkezelt hulladékként használható tovább. Azon lerakók, ahol helyben folyik a komposztálás e tekintetben helyzeti előnyt élveznek, hiszen a lerakás takaró földként a felhasználás legalábbis részben megoldott. 4. Hatósági felügyelet A Főosztály elsőfokú hatósági jogkörében eljárva éves ellenőrzési terve keretében, illetve közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálása kapcsán ellenőrzi a hulladékgazdálkodás szereplőit, ennek során kötelezést, bírságot állapíthat meg. A Ht. a rendelkezése szerint: 31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. (2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása – ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is –, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. 84. § (1) bek. A környezetvédelmi hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót kötelezi a) a jogszabályban foglalt (…) kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa (…) megszegi, teljesülésüket elmulasztja. A Ht. 61. § (1) bek. alapján a hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. A Ht. 61. § (2) bek. alapján az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék 31. §
11
szerinti elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. E törvény 61. § (6) bek. alapján a környezetvédelmi hatóság a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki e § rendelkezéseire figyelemmel a 31. § (1) bek.-ben megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget. A fenti esetben az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladékkal kapcsolatosan hatáskörrel – amennyiben az ingatlan közterület, illetve a települési önkormányzat tulajdonát képezi – a Főosztály rendelkezik, minden más esetben az ügy a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
4.1. Engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási (szállítási, gyűjtési, előkezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenységek, jellemzőbb hulladékkal elkövetett jogsértések – Hulladék szállítása: A Ht. 2. § (1) bek. 41. pontja alapján a szállítás a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. A Ht. 14. § (1) bek. alapján hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve, ha: a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja. Példa hulladék szállítási tevékenységgel megvalósított jogsértésre: A termelő – beleértve a magánszemélyt és az önkormányzatot is – a tulajdonában lévő épület kivitelezési munkáival kapcsolatban keletkező építési-bontási hulladékot olyan szervezetnek adja át, aki nem rendelkezik szállítási engedéllyel, vagy azt a saját gépjárművével szállítja a hulladékot az átvevő telephelyére. – Hulladék gyűjtése: A Ht. 2. § (1) bek. 17. pontja alapján a gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is.
12
A Ht. 2. § (1) bek. 17.a) pontja alapján a gyűjtő olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi. A Ht. 12. § (2) bek. alapján hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet gyűjteni kivéve, a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik. b) A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. A Ht. 12. § (1) bek. alapján a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. Példa hulladék gyűjtési tevékenységgel megvalósított jogsértésre: A termelő (beleértve a magánszemélyt és az Önkormányzatot is) a tulajdonában lévő épület kivitelezési munkáival kapcsolatban keletkező építési-bontási hulladékot a kivitelezés helyszínétől különböző – saját tulajdonú, vagy közterületként besorolt – ingatlanra szállítja vagy szállítatja, és ott határozott vagy határozatlan ideig tárolja (a hulladék a tulajdonában marad). Amennyiben a hulladék szállítását is az önkormányzat végzi, akkor engedély nélküli szállítási tevékenységet is végzett. – Hulladék előkezelés és hasznosítás: A Ht. 2. § (1) bek. 7. pontja alapján az előkezelés a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet. A Ht. 62. § (1) bek. alapján előkezelési művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. A Ht. 2. § (1) bek. 20. pontja alapján a hasznosítás bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.
13
A Ht. 15. § (2) bek. alapján hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. Példa hulladék előkezelési, illetve hasznosítási tevékenységgel megvalósított jogsértésre: a) A termelő (beleértve a magánszemélyt és az Önkormányzatot is) a keletkezés helyétől különböző helyszínen gyűjtött zöldhulladékát (temetői hulladék, ágnyesedék) vagy építési-bontási hulladékát válogatja (előkezeli) további hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából. b) A termelő (beleértve a magánszemélyt és az Önkormányzatot is) építési-bontási hulladékot helyez el „hasznosít” mély fekvésű – belvizes – területen a terepszint megemelésének céljából, vagy földút felszínén teríti el stabilizálási célzattal. – Hulladék ártalmatlanítás: A Ht. 2. § (1) bek. 2. pontja alapján az ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez. A Ht. 17. § (1) bek. alapján ártalmatlanítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. Példa hulladék ártalmatlanítási tevékenységgel megvalósított jogsértésre: a) A termelő (beleértve a magánszemélyt és az Önkormányzatot is) saját vagy más tevékenységéből keletkező hulladékot helyez el végleges jelleggel egy ingatlanon úgy, hogy az elhelyezett hulladék összetételéből és elhelyezéséből adódóan hasznos funkciót nem lát el. b) Bezárt hulladéklerakón történő hulladék-elhelyezés c) Temetői hulladékot, illetve háztartási hulladékot tüzelőberendezésben vagy nyílt téren eléget. 4.2. Egyéb jogsértések Hatáskör túllépés: olyan hulladékgazdálkodási tevékenységre jogosító irat (engedély) kiadmányozása, melyre vonatkozóan a kiadmányozó nem rendelkezik jogosultsággal. Példa: megbízási szerződés hulladék engedélyezése valamely ingatlanon.
szállítására,
hulladék
elhelyezésének
A jogsértéseket tekintve a zöldhulladék, és a kis mennyiségű építési-bontási hulladékok illegális elhelyezése leginkább a magánszemélyekre jellemző, ahol az önkormányzat jegyzőjének van hatásköre. Az elmúlt időszakban azonban számottevő méreteket öltött az önkormányzatok által végzett vagy engedélyezett építési-bontási hulladékkal elkövetett jogsértések száma.
14
Ezen esetekben az önkormányzat szállítási engedély hiányában maga szállít, vagy hulladék szállítására engedéllyel nem rendelkező fuvarozóval szállíttat. Ehhez társul továbbá, hogy a beruházások kivitelezésénél keletkező hulladékokat önmaga „hasznosítja” (utat épít, feltölt mély fekvésű területeken, más építkezéseken használja fel a hulladékokat) legtöbbször „jóhiszeműen”, de a jogszabályi ismeretek hiányában, illegálisan. A jogsértések következményei: A Ht. 84. § (1) alapján a környezetvédelmi hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót kötelezi. a) a jogszabályban foglalt (…) kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa (…) megszegi, teljesülésüket elmulasztja. A Ht. 86. § (1) bek. a) és b) pontja szerint, aki hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Ht. 86. § (2) bek.-e alapján a hulladékgazdálkodási bírságot a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a jogsértés szerint határozott összegben vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni. Önkormányzatok „bírságolhatósága”: A jelenlegi szabályozás az önkormányzatok esetében nem engedi meg - első jogsértés elkövetése esetén sem - a bírság helyetti figyelmeztetés alkalmazását (ez a 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései alapján csak a kis- és középvállalkozások esetén alkalmazható), illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet a környezetvédelem területén kizárja azt a lehetőséget is, hogy a hatóság első ízben – bírság kiszabása nélkül - végzéssel kötelezze az ügyfelet a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű állapot helyreállítására. Így tehát, ha az adott tényállás megvalósítása esetén a szabályozás bírság kiszabását írja elő, annak kiszabásától – az önkormányzatok esetén – a hatóság nem tud eltekinteni eljárásjogi szabályok alapján.
Miskolc, 2015. június
