BODROG FOLYÓ ÁLLAMHATÁR TOKAJ TISZA-TORKOLAT KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK 08.NMT.03. TERVSZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERVE

„Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv” KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001

BODROG FOLYÓ ÁLLAMHATÁR – TOKAJ TISZA-TORKOLAT KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK 08.NMT.03. TERVSZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERVE

Tartalomjegyzék

1.

A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE ...................................................................................... 1 1.1

A terv területi hatálya, szükségessége................................................................................................... 1

1.2

Tulajdonviszonyok ................................................................................................................................. 2

1.3

Területrendezési és településszerkezeti tervek..................................................................................... 3

1.3.1

Országos Területrendezési Terv ........................................................................................................ 3

1.3.2

Megyei Területrendezési Terv ........................................................................................................... 4

1.3.3

Településszerkezeti Tervek ............................................................................................................... 6

1.4

Egyéb tervek, előírások ........................................................................................................................ 17

1.4.1

Körzeti erdőtervek, erdőtervek ....................................................................................................... 17

1.4.2

Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve ....................................................... 22

1.4.3

Natura2000 érintettség, fenntartási tervek .................................................................................... 24

1.4.4

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv............................................................................................................. 27

1.4.5

Árvízkockázat kezelési tervek .......................................................................................................... 32

1.4.6

Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások ..................................................................... 32

1.4.7

Létesítmények üzemeltetési utasításai ........................................................................................... 33

1.4.8

Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség ..................................................................................... 35

1.5

A mederszakasz részletes állapotismertetése ..................................................................................... 36

1.5.1

Hidrológiai viszonyok ...................................................................................................................... 36

1.5.2

A mederszakasz használatának elemzése ....................................................................................... 65

1.5.3

Építésjogi környezet ........................................................................................................................ 68

1.5.4 A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái ..................................................................................................... 68

2.

AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK.................................................................... 69 2.1

A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata ............................................................................ 69

2.1.1

Input adatok .................................................................................................................................... 69

2.1.2

A nagyvízi terepmodell kialakítása, az alkalmazott modell és a modellezés lépései ...................... 72

2.1.3

Modell kalibrálás ............................................................................................................................. 84

2.1.4

Az előírásokat megalapozó modell futtatások ................................................................................ 85

2.2

A nagyvízi meder zonációjának meghatározása .................................................................................. 86

2.3

A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája ................................................... 87

2.3.1

A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai........................................................ 87

2.3.2

A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai ............................................................ 88

2.3.3

A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően .............. 90

2.4 Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések ....................................................................................................................... 93 2.5 2.5.1

Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata ...................................................... 93 Általános adottságok ....................................................................................................................... 93

I

2.5.2

3.

Üdülőterületek részletes vizsgálata .............................................................................................. 101

2.6

A parti sávok részletes vizsgálata ...................................................................................................... 102

2.7

A véderdők részletes vizsgálata ......................................................................................................... 103

ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ...............................................................................106 3.1 Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások ............................................................................................................................ 106 3.1.1

Nagyvízi levezető sávok kijelölése ................................................................................................. 106

3.1.2

Övzátonyrendezés ......................................................................................................................... 107

3.1.3 Nagyvízi levezető sávok kialakítása növényzetszabályozással és a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével .................................................................................... 107

4.

3.1.4

Az árvízhozamok megosztási lehetősége ...................................................................................... 110

3.1.5

További árvízlevezető képesség javító beavatkozások.................................................................. 112

3.2

Hajózás, veszteglés szabályai ............................................................................................................. 116

3.3

Mederanyag kitermelés előírásai ...................................................................................................... 117

3.4

Építési előírások ................................................................................................................................. 119

3.5

Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban .................................... 121

3.6

Ütemezés ........................................................................................................................................... 122

3.7

Nagyvízi mederkezelési intézkedések elemzése a VKI szempontjai szerint ...................................... 122

IRATMELLÉKLETEK..............................................................................................................123 4.1

Tervezői nyilatkozat ........................................................................................................................... 123

4.2

Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat....................................................................................... 123

4.3

Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek .......................................................................................... 123

4.4

Véleményeltérések ............................................................................................................................ 123

5.

RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK ............................................................................................123

6.

A TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ISMERTETÉSE ....................................................................123

II

Ábrajegyzék 1-1. ábra: A tulajdonviszonyok diagramon ábrázolva ................................................................................................................ 2 1-2. ábra: Tág hálózatú nemes nyáras állomány a hullámtéren ............................................................................................... 18 1-3 ábra: Gyalogakác sűrűség a cserjeszintben ........................................................................................................................ 19 1-4. ábra: Hullámtéri kaszáló Sátoraljaújhelynél ...................................................................................................................... 20 1-5. ábra: Védett természeti területek elhelyezkedése ........................................................................................................... 23 1-6. ábra: A Natura2000 területek elhelyezkedése .................................................................................................................. 25 1-7. ábra: A 2-4 és 2-5 számú vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési alegységek (forrás: www.vizeink.hu) ..................................... 28 1-8. ábra: A küszöbszintet (készültségi szintet) meghaladó árvízi időszakok évenkénti és halmozott összegei (Felsőberecki) 38 1-9. ábra: A küszöbszintet (készültségi szintet) meghaladó árvízi időszakok évenkénti és halmozott összegei (Sárospatak) . 39 1-10: A vízállások éves minimuma és maximuma (Felsőberecki) ............................................................................................. 41 1-11. táblázat: A vízállások éves minimuma és maximuma (Sárospatak)................................................................................. 41 1-12. ábra: A vízállás és a vízhozam éves átlaga és trendje Felsőbereckinél ............................................................................ 42 1-13. ábra: A vízállás és a vízhozam éves maximuma és trendje Felsőbereckinél .................................................................... 43 1-14. ábra: Árvízi vízhozammérések eredményei (Felsőberecki) ............................................................................................. 44 1-15. ábra: Legnagyobb árhullámok Felsőbereckinél ............................................................................................................... 45 1-16. ábra: Legnagyobb árhullámok Sárospataknál ................................................................................................................. 45 1-17. ábra: A szabályozások a Bodrog folyón (1884) ................................................................................................................ 57 1-18. ábra: Inflexiós átlagszelvény – Bodrog ............................................................................................................................ 60 1-19. ábra: Tetőponti átlagszelvény - Bodrog .......................................................................................................................... 60 1-20. ábra: A közép és nagyvízi meder szélessége ................................................................................................................... 62 1-21. ábra: Sárospatak Viola utca ............................................................................................................................................. 66 1-22. ábra: Bodrogkisfalud Kalóz kikötő ................................................................................................................................... 66 1-23. ábra: Bodrogkisfalud Kalóz rendezvényhajó ................................................................................................................... 66 1-24. ábra: Szegi vízitúra bázis.................................................................................................................................................. 66 1-25. ábra: Bodrogolaszi Zöldkör Bodrog-parti kutatóház és vízitúra bázis ............................................................................. 66 1-26. ábra: Bodrog folyó nagyvízi medrének területhasználata ............................................................................................... 67 2-1. ábra: A feldolgozott terepmodell ...................................................................................................................................... 74 2-2. ábra: A tervezési terület váza ............................................................................................................................................ 75 2-3. ábra: A tervezési területen található vonalas létesítmények ............................................................................................ 76 2-4. ábra: Eltérő terepi felbontások ......................................................................................................................................... 77 2-5. ábra: Eltérő felbontású rácshálók bemutatása ................................................................................................................. 78 2-6. ábra: Bodrogolaszi környéki számítási rácsháló ................................................................................................................ 80 2-7. ábra: Felülnézeti kép az Olaszliszka és Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell feltüntetésével ..... 80 2-8. ábra: Perspektivikus árnyékolt kép Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell feltüntetésével .......... 81 2-9. ábra: Perspektivikus árnyékolt kép a Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell és a rácsháló feltüntetésével ......................................................................................................................................................................... 81 2-10. ábra: 2005-ös ortofotó .................................................................................................................................................... 82 2-11. ábra: 2005-es területhasználat (5.4 melléklet) ............................................................................................................... 83 2-12. ábra: A terület kalibrálásának folyamata ........................................................................................................................ 84 2-13. ábra: Az 1%-os árhullám vízszintjei a 2D modell alapján ................................................................................................. 85 2-14. ábra: A mértékadó állapothoz tartozó sebesség-mezők egy kiválasztott szakaszon....................................................... 86 2-15. ábra: Bodrog Sárospatak felett régen és ma (II. katonai felmérés, 2005 MADOP) ......................................................... 88 2-16. ábra: A Bodrog folyómeder feltöltődése inflexiós és egyenes folyószakaszon ............................................................... 89 2-17. ábra: A Bodrog folyómeder kimélyülése Sárospatak mellett .......................................................................................... 90 2-18. ábra: A Bodrogzug területén mért legnagyobb felhalmozódások. Vass (2014) .............................................................. 92 2-19. ábra: A bodrogkeresztúr-bodrogkisfaludi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ............................................................................................................................................................................ 94 2-20. ábra: A bodrogolaszi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ........... 94 2-21. ábra: Az olaszliszka-vámosújfalui beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ............................................................................................................................................................................ 95 2-22. ábra: A sárazsadányi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ........... 95 2-23. ábra: A sáropataki beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ............... 96 2-24. ábra: A sáropataki beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ............... 96 2-25. ábra: A sáropataki beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ............... 97 2-26. ábra: A sátoraljaújhelyi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ....... 97 2-27. ábra: A sátoraljaújhelyi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ....... 98 2-28. ábra: A sátoraljaújhelyi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ....... 98 2-29. ábra: Szegi település beépített területén az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ........... 99 2-30. ábra: A tokaji beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ....................... 99

III

2-31. ábra: A tokaji beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ..................... 100 2-32. ábra: A tokaji beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ..................... 100 2-33. ábra: A tokaji beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek ..................... 101 2-34. ábra: Parti sáv vizsgálata ............................................................................................................................................... 102 2-35. ábra: A partéltől számított 10 m-es sávon belül található tereptárgy, építési műtárgy és növénytakaró aránya ........ 103 2-36. ábra: A véderdők összetétele ........................................................................................................................................ 104 2-37. ábra: Az erdősávok megfelelősége ................................................................................................................................ 105 2-38. ábra: Az erdősávok megfelelősége, az érintett védelmi szakaszokon ........................................................................... 105 3-1. ábra: A tiszai visszaduzzasztás hatása a Bodrogra ........................................................................................................... 107 3-2. ábra: Töltéskorrekciós lehetőségek Alsóbereckinél ........................................................................................................ 110 3-3. ábra: A sárospataki szűkület visszaduzzasztó hatásának bemutatása............................................................................. 111

Táblázatok jegyzéke 1-1. táblázat: Felszíni víztestek a Bodrog folyó 08.NMT.03. nagyvízi medrében ...................................................................... 28 1-2. táblázat: VKI célkitűzések az érintett folyószakaszon........................................................................................................ 31 1-3. táblázat: A 08.NMT.03. nagyvízi meder tervezési területét érintő vízművek hidrogeológiai védőterületei ..................... 35 1-4. táblázat: Mértékadó vízmércék adatai .............................................................................................................................. 37 1-5. táblázat: A havi és éves középvízállások jellemző értékei ................................................................................................. 37 1-6. táblázat: Az árhullámos időszakok évenkénti összegeinek eloszlása (Bodrog-Felsőberecki) ............................................ 39 1-7. táblázat: Az egy éven belül előforduló leghosszabb árhullámos időszakok eloszlása (Bodrog-Sárospatak) ..................... 40 1-8. táblázat: Havi éves és középvízhozamok jellemző értékei ................................................................................................ 43 1-9. táblázat: Árvízvédelmi rendszerek a nagyvízi meder szakaszon ........................................................................................ 46 1-10. táblázat: Az érintett védelmi szakaszok fontosabb adatai .............................................................................................. 50 1-11. táblázat: Bodrog bal parti töltés holt meder keresztezései ............................................................................................. 52 1-12. táblázat: A Bodrog jobb part Ronyvazugi töltés magassági kiépítése ............................................................................. 54 1-13. táblázat: A 08.14. árvízvédelmi szakaszt képező körtöltések adatai ............................................................................... 55 1-14. táblázat: A középvízi meder és nagyvízi meder szélessége ............................................................................................. 61 1-15. táblázat: Jellemző hajózási vízszintek a víziúton ............................................................................................................. 63 1-16. táblázat: A III. víziút osztályokra vonatkozó hajó, bárka illetve tolt kötelék méretek ..................................................... 63 1-17. táblázat: A III. osztályú víziútra vonatkozó űrszelvényméretek....................................................................................... 64 1-18. táblázat: A Bodrog folyó kanyarulati viszonyainak vizsgálata a hajózási előírások szerint .............................................. 64 1-19. táblázat: A Bodrog nagyvízi medrének területhasználata ............................................................................................... 68 3-1. táblázat: Területhasználatok levezető sávonként ........................................................................................................... 108 3-2. táblázat: Javaslatok hidraulikai szempontból kedvezőtlen helyen lévő árvízvédelmi töltés áthelyezésére .................... 109 3-3. táblázat: Vízmegosztás vápa kialakításával a Kispataki városrésznél .............................................................................. 111 3-4. táblázat: Ronyvazugi irányított víz be- és kivezetés feltételeinek megteremtése........................................................... 111 3-5. táblázat: Hidak és műtárgyak javasolt átépítése ............................................................................................................. 112 3-6. táblázat: Javasolt hullámtéri, ártéri feltöltés bontása ..................................................................................................... 113 3-7. táblázat: Az árvízi biztonság eléréséhez szükséges töltésfejlesztések............................................................................. 113

IV

Mellékletek jegyzéke 1. fejezet mellékletei: 1.1 melléklet 1.2 melléklet 1.3 melléklet 1.4 melléklet 1.5 melléklet 1.6 melléklet 1.7 melléklet 1.8 melléklet 1.9 melléklet 1.10 melléklet 1.11 melléklet 1.12 melléklet 1.13 melléklet 1.14 melléklet 1.15 melléklet 1.16 melléklet 1.17 melléklet 1.18 melléklet 1.19 melléklet 1.20 melléklet 1.21 melléklet 1.22 melléklet 1.23 melléklet 1.24 melléklet 1.25 melléklet

83/2014. (III. 14.) korm. rendelet A nagyvízi mederbe eső ingatlanok a 08.NMT.03. szakaszon Országos Területrendezési Terv Megyei Területrendezési Terv Megyei Területrendezési Terv Nagyvízmeder övezete Az érintett települések szerkezeti terve zonációval Településrendezési Tervek és a vízgazdálkodási területeket érintő szabályozások kivonata Bodrogközi körzeti erdőterv Sárospataki körzeti erdőterv Szerencsi körzeti erdőterv 85/2012 (VIII.6) VM. rendelet 1996. évi LIII. törvény 275/2004. (X.8.) korm. rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet HUBN22081 Long-erdő jelű terület fenntartási terve Vízgyűjtő-gazdálkodási alegységi tervek 08.11 árvízvédelmi szakasz vízjogi üzemeltetési engedélye Tiszalöki Vízlépcső üzemeltetési kivonata A Bodrog kanyarulatainak paraméterei és szabályozóinak jegyzéke Határoló létesítmények Folyószabályozási művek jegyzéke Műtárgyak jegyzéke Keresztező létesítmények jegyzéke Egyéb létesítmények jegyzéke Létesítményeket bemutató fotók

2. fejezet mellékletei:

2.1 melléklet Bodrog folyó horizontális változásai 2.2 melléklet Bodrog folyó völgyszelvénye 2,524 fkm , 6,495 fkm között 2.3 melléklet A jelen nagyvízi mederszakaszhoz hasonló adottságú medrek kezelésével kapcsolatos tapasztalatok összefoglaló tanulmánya 2.4 melléklet A nagyvízi mederkezelés más országokban szerzett tapasztalatainak értékelése és javaslat hazai alkalmazásukra c. tanulmány 2.5 melléklet A vizsgált beépített területeken az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek 2.6 melléklet A partéltől számított 10 m-es sávon belül található tereptárgyak, építési műtárgyak és növénytakaró jellege

3. fejezet mellékletei: 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8

melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet

Tervezett intézkedések és beavatkozások összefoglaló táblázata A levezető sávokra (zónák) vonatkozó javasolt erdészeti intézkedések A levezető sávokra (zónák) vonatkozó javasolt célállomány típusok 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 54/2008. (III.20.) korm. rendelet 72/1996. (V.22.) korm. rendelet 74/2014 (XII. 23.) BM rendelet Nagyvízi mederkezelési intézkedések elemzése a VKI szempontjai szerint

V

08.NMT.03. - A Bodrog Államhatár – Tokaj Tiszatorkolat közötti szakasza

[NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV I. ÜTEM]

1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 1.1

A terv területi hatálya, szükségessége

A terv területi hatálya A 08.NMT.03. számú nagyvízi mederkezelési terv a Bodrog folyó torkolat (0,0 fkm) és az országhatár (51,1 fkm) közötti szakaszára készül. A folyó északon Sátoraljaújhelynél kb. 1 km-en át alkotja Sátoraljaújhely külterületének határát, amely egyben a magyar-szlovák országhatár is, majd Felsőberecki községnél lépi át az országhatárt. Területét nyugaton a Bodrog jobb parti magasparti területek, valamint a 08.14. sz. Bodrogkeresztúrsátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz települési körtöltései és a ronyvazugi töltés, délen a Zemplénihegységhez tartozó tokaji Kopasz-hegy, keleten pedig a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi szakasz határolja. Érintett ártéri öblözetek a Bodrog jobb parton É-D irányban: -

2.03. sz. Ronyvazugi ártéri öblözet,

-

2.04. sz. Bodroghalászi ártéri öblzet,

-

2.05. sz. Vámosújfalui ártéri öblözet,

-

2.06. sz. Szegilongi ártéri öblözet.

A terv szükségessége A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő, és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998–2013 között azt bizonyítják, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása, stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek (pl. Felsőbereckinél a Bodrog az 1999-ben mért LNV-t megközelítő tetőző vízszinteket ért el a 2000., 2006. és 2010. évi árvizek során). A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában. Az árvizek levezetését szolgáló nagyvízi medrek használatára vonatkozó hatályos szabályozás (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló (21/2006. (I. 31.) korm. rendelet) szinte gyakorlatilag teljes tiltást tartalmazott azon a területen, amelyre árvíz esetén a folyó kiárad (nagyvízi mederre) és teljességgel kizárja a szakmai mérlegelés lehetőségét. Ennek következménye egyfelől, hogy terjed az illegális építkezés, a nagyvízi mederbe nem való tevékenység, másfelől, hogy számos helyen felesleges korlátozást tartalmaz. Ezért a mederkezelési terv szakmai számításokkal kijelölt zonációt vezet be a legszigorúbb tiltástól az enyhébbig, de mindenképpen vízügyi szakmai hozzájáruláshoz kötötten. Lehetővé teszi, hogy szigorú feltételekhez és mérlegeléshez kötve ideiglenes védművekkel továbbra is meg lehessen védeni az arra alkalmas és érdemes területeket. A „nagyvíz mederkezelési | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1



terv” intézményét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) létrehozta. A javaslat a végrehajtás feltételeit rendezi avval, hogy megalkotja a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Erre a Vgtv. 45. § (7) bekezdés x) pontja ad felhatalmazást. Ésszerű, ha ezek a szabályok a vízjárta területekre vonatkozó egyéb szabályokkal egyben, kódex jellegű jogszabályban jelennek meg. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) korm. rendelet intézkedik. (1.1 melléklet) Az elmúlt évtizedekben, de különösen az 1998-2010 közötti időszakban levonult árvizek szintjének és tartósságának jelentős növekedése, illetve azok lefolyásának tapasztalatai, valamint a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. Az elmúlt közel másfél évtized árvízi eseményei során olyan területek is érintettek lettek, ahol a korábbi árhullámok ellen nem kellett védekezni, ugyanakkor egyértelművé vált, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei mellett a sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is kell keresni.

1.2

Tulajdonviszonyok

Az Államhatártól a Tokaj Tisza-torkolatig tartó Bodrog nagyvízi meder területén 3195 darab ingatlan található. A tulajdonviszonyok az alábbiak szerint alakulnak: -

608 db Magyar Állam tulajdonában levő ingatlan, 154 db önkormányzati tulajdonú ingatlan, 2433 db magán vagy egyéb tulajdonú ingatlan.

19%

76%

5% Állami tulajdon Önkormányzati tulajdon Magán vagy egyéb

1-1. ábra: A tulajdonviszonyok diagramon ábrázolva

A fenti adatok az egyéb tulajdon vonatkozásában 2010. évi, az állami tulajdon tekintetében 2013. évi nyilvántartásból származnak. Az egyéb tulajdonú kimutatás ezért tájékoztató jellegű. A nagyvízi mederbe eső ingatlanok helyrajzi szám szerinti, településenkénti felsorolása az 1.2 mellékletben található. 2

A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE |



Az ingatlanok térképi megjelenítése a helyrajzi számok feltüntetésével csak a térinformatikai rendszerben érhető el. Az „1.3 Területrendezési és településszerkezeti tervek” című fejezetben részletesen kifejtjük a nagyvízi mederterületen fekvő ingatlanok helyzetét településenként lebontva.

1.3

Területrendezési és településszerkezeti tervek

1.3.1

Országos Területrendezési Terv

A többször módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (a továbbiakban: OTrT) a 3/8 sz. mellékletében meghatározza az ország területére vonatkozóan a Nagyvízi meder és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetét. Az 1.3 mellékletben csatolva az Országos Területrendezési Terv. Az OTrT előírása értelmében a nagyvízi meder és a VTT keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 1.3.1.1

A folyó szerepe az OTrT-t megalapozó vizsgálatokban

A 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szerint a vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területhasználati kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. Az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatát megalapozó munkarészekben (2013. július) a következők kerültek megállapításra: A Tisza vízrendszerében a balról és jobbról először csatlakozó két nagyobb mellékfolyó, a Szamos és a Bodrog vízgyűjtő területének hazai részaránya jelentéktelen (2%, illetve 7%). A jobbról érkező Sajó– Hernád folyópáros vízgyűjtőjének (12 708 km2) is csak 40%-a (5153 km2) van az országhatáron belül. A hatályos OTrT a fogalommeghatározás szerinti lehatárolásban a vízgazdálkodási térségbe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik bele, de a módosító javaslatban a térségbe az illetékes minisztériumok között megállapodás szerinti, új fogalom („Vízgazdálkodási térség: Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja.”) alapján már az ország összes felszíni vize tartozik. A vonalas jellegű tájelemek (pl. folyóvölgyek) a korábbi értékelésnél nehezen voltak megfoghatók, mert a településhatárok nem követték a folyóvölgyeket. A Tisza és Duna völgye ezért sokszor kimaradt a korábbi övezetből. A jelenlegi értékelés már kiküszöböli ezt az anomáliát. Az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervén is feltüntetett elsőrendű árvízvédelmi védvonalak hossza 4181 km (ebből 3980 km töltés, 23 km fal, 178 km pedig magaspart). A védvonalak több mint 70 %-a a Tisza mentén épült ki. A hazai védvonalak – töltések és az azokat keresztező műtárgyak – igen jelentős része nem felel meg a biztonsági előírásoknak, illetve lokálisan gyenge. Az árvízvédelmi töltéseken 1400-nál több, egyenként 50-200 m hosszú olyan szakasz található, amelynek állékonysága nem kielégítő. Ezen szakaszok kétharmad része a Tisza vízrendszerében található. | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

3


1.3.1.2


A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban

A nagyvízi meder és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területének övezete az illetékes tárca javaslatára került országos övezetként meghatározásra. Az új övezeti lehatárolás az árvizek kártételeinek csökkentését és az elhárításával kapcsolatos feladatok elősegítését szolgálja. A nagyvízi meder övezete a hatályos OTrT szerint kiemelt térségi és megyei övezetként került kijelölésre. Ennek oka, hogy az OTrT 2008-as felülvizsgálata során nem állt rendelkezésre digitális országos adatbázis az övezet kijelöléséhez. A megyei területrendezési tervekhez a nagyvízi mederre vonatkozó adatokat az illetékes vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságok (ma vízügyi igazgatóságok) szolgáltatták. A nagyvízi meder fogalom meghatározása a 1995. évi LVII. a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki. A fogalommeghatározásnak megfelelően a nagyvízi meder kijelölésének célja az árvizek levezetésének biztosítása, illetve a károk mérséklésére. A cél elérése érdekében javasolt a nagyvízi meder országos övezetté való átsorolása, mivel: - Az árvízveszélyes területek beépítésének korlátozása mind nemzetgazdasági, mind vagyon- és életvédelmi szempontból elengedhetetlen országos érdek. - Az egységes országos adatbázis a 2008-as évvel ellentétben rendelkezésre áll. - A folyók sok esetben egy-egy megye közigazgatási határán húzódnak, így a megyei tervekben a folyók nagyvízi mederének csak egy része (a megye közigazgatási határán belüli) kerül kijelölésre, amely értelmezési zavarokat okozhat. Az országos lehatárolást 2007-ben kezdte el a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (jelenleg Országos Vízügyi Főigazgatóság – továbbiakban: OVF). A munka eredményeként ma már rendelkezésre áll az országos digitális adatbázis, így elhárult az akadály az övezet országos szintű megállapítása tekintetében. A folthatáros lehatárolás alapján az övezet területe 295 843 ha, az érintett települések száma pedig 682. A megyei területrendezési tervek rendelkezésre álló digitális adatbázisai és az OVF által szolgáltatott országos nagyvízi meder adatbázis összehasonlításának eredménye, hogy a megyei területrendezési tervekben kijelölt nagyvízi meder övezete és az országos adatbázis megegyezik Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Veszprém megyékben. A többi megye esetében területi eltérések jellemzően a kijelölt területek határának módosítását, illetve néhány kisebb vízfolyás esetén új területek kijelölését jelenti. (Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatát megalapozó munkarész 2013. július) 1.3.2

Megyei Területrendezési Terv

Az jelenleg hatályos MTrT elfogadásának dokumentumai (1.4 melléklet): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 37/2009 (IV.30.) számú határozata a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről

-

4




A 10/2009 (V.5.) számú rendelet 24. § értelmében a nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A Nagyvízi meder övezetét a rendelet 3.12 sz. melléklete tartalmazza. A Megyei Rendezési Terv az Országos Területrendezési Tervről 2003. évi XXVI. törvény szól. 1.3.2.1

A folyó térségi jelentőségének kifejtése a területrendezési tervet megalapozó munkarészben

A felszíni vizek védelmét is szolgálja a nagyvízi meder (volt hullámtér és nyílt ártér) övezete is azzal, hogy az OTrT szerint beépítésre szánt terület az övezetben nem jelölhető ki. Ezzel potenciálisan csökken a felszíni vizek szennyezésének lehetősége. A nagyvízi medrekre is vonatkozó Kormányrendelet az övezet területére további előírásokat is tartalmaz, amit térségi szempontból is figyelembe kell venni. A nagyvízi meder övezetének területe az ÉKÖVIZIG (ma ÉMVIZIG) adatszolgáltatása alapján került feltüntetésre. A hatályos OTrT 24. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz a beépítésre szánt területek növelésével kapcsolatban: Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetbe a jelentősebb folyók mentén, a domborzati adottságok miatt a mederből kilépő vizek, árvizek elöntésével veszélyeztetett területek tartoznak. A megye folyóinak vízjárása igen szélsőséges, árvízvédelem szempontjából sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizekre 56 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. Így a megye Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett területnek számít. A vízfolyások rendezésére vonatkozó korszerű szabályok közös vonása a hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése. A hullámterek kitágítása szükséges, de nem elégséges feltétele az árvízvédelmi intézkedéseknek. A hagyományos mérnöki gáterősítő-magasító eljárásokon kívül a védekezés eszközrendszere a vízfolyások adta tájpotenciálok kihasználásával is bővíthető (a természetes mederalakulatok rekonstrukciója). A meanderek visszakapcsolása az élő vízfolyásra több, párhuzamos jótékony hatással párosul. A mederhossz megnövelésével nő a víz tartózkodási ideje, a lefolyás sebessége csökken, és ezáltal javul a talajvíz ellátottság. A holtágak, s mélyen fekvő területek, ártéri öblözetek bekapcsolása a folyó rendszerébe megnöveli a víz szétterítéséhez szükséges területeket, lehetőséget ad a nagyvizek tárolására, az árvízveszély csökkentésére. A szabályozás során a veszélyeztetett területeken történő építkezéseket erőteljesen korlátozni kell. Az egyes térségek területhasználati hangsúlyainak megváltoztatásával és a gazdálkodás fokozatos átalakításával is csökkentendő az árvízi fenyegetettség. 1.3.2.2

Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén

Nagyvízi meder övezete a MTrT-ből: Az 1.5 mellékletben csatolva a Megyei Területrendezési Terv nagyvízi meder övezete. A melléklet a nagyvízi meder területének övezeti lehatárolását tartalmazza, a nagyvízi meder terület főbb szabályozási elemei a fenti pontban találhatók.

| A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

5


1.3.3


Településszerkezeti Tervek

Az érintett települések szerkezeti terve zonációval az 1.6 mellékletben találhatók. A településszerkezeti tervek és a tervek vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonata az 1.7 mellékletben találhatók. 1.3.3.1

Sátoraljaújhely

A település közigazgatási területének nagy része a Bodrog folyó jobb partján fekszik, kivételt képez ez alól a D-i részén lévő két holtág által határolt terület, amely a bal parton fekszik. A nagyvízi mederszakasszal a közigazgatási terület D-i fele érintett: a Bodrog folyó 51,072-41,04 fkm szelvényei között, valamint a jelenlegi (2015. január) állapot szerint a belterület D-i szeglete is. A belterület a Bodrog jobb partján található a folyótól 2,5-3 km távolságban. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók az alábbiak szerint: A 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árv. szakasz részeként a Ronyva bal parti töltése a 0+000-1+811 tkm szelvények között, a Ronyva jobb parti töltése a 0+000-2+327 tkm szelvények között, amely egyben a nagyvízi mederszakasz É-i határa is, valamint a Ronyvazugi Bodrog jobb parti töltés a 0+000-10+175 tkm szelvények között. Előreláthatóan 2015. év végéig befejezésre kerül a belterület D-i részét (lakóingatlanok és ipari terület) mentesítő 4,609 km hosszúságú töltésszakasz, amely keresztezi a Sátoraljaújhely-Alsóberecki közutat és ÉK-en a Ronyva jobb parti töltésébe köt be. Ezzel a belterület árvízmentesítetté válik. TrT (a továbbiakban: Területrendezési Terv) módosítás 3-4, 5 fejlesztési terület: módosított nagyvízi mederbe eshetnek ingatlanok. Sátoraljaújhely település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonata és a település településszerkezeti terve az 1.7 mellékletben található.

6



1.3.3.2


Sárospatak

A település közigazgatási területe a Bodrog folyó jobb és bal partján fekszik. A belterületet a folyó kettészeli, a Bodrog jobb parton érintett a nagyvízi mederszakasszal a folyó 39,85-34,2 fkm szelvényei között, a bal parton a belterület Kispataki városrésze fekszik a folyó 37,4-36,9 fkm szelvényei között. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók az alábbiak szerint: A 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részeként a Bodrog jobb parton a belterületet védő körtöltések: a Sárospatak-Végardói körtöltés (0+000-0+725 tkm szelvények között) 39,8 fkm-ben, a Fazekas sori körtöltés (0+000-0+546 tkm) 37,85-37,3 fkm szelvények között és a Bodroghalászi körtöltés (0+000-2+040 tkm) 35,65-34,1 fkm szelvények között. A bal parti, Kispataki városrész mentesített a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi szakasz töltése által (25+455-27+382 tkm), a folyó 37,4-36,9 fkm szelvényei között. A település közigazgatási határán belül, a nagyvízi mederszakasz DK-i határa a 08.11. sz. árv. szakasz töltése a 18+752-32+000 tkm szelvények között. Nyílt ártéri résznek minősülnek a Bodrog jobb parti körtöltéssel nem védett ingatlanok. Sárospatak település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Sárospatak településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.3

Bodrogolaszi

A település közigazgatási területe a Bodrog folyó jobb és bal partján található, a folyó a 32,95-28,96 fkm szelvényei között. A belterület a Bodrog jobb partján közvetlenül a folyó mentén fekszik a 32,550-30,0 fkm között, ezért a belterület ezen ingatlanjait a nagyvízi meder érinti. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók az alábbiak szerint: A Bodrog jobb parton a 31,25 fkm-nél a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részeként a Templom utcai ingatlanokat védő körtöltés 0+000-0+374 tkm között. A Bodrog bal parton a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 14+400-18+750 tkm szelvények közötti töltésszakasza található, amely a nagyvízi mederszakasz határa is egyben. Nyílt ártéri résznek minősülnek a Bodrog jobb parti körtöltéssel nem védett területek. | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

7



Bodrogolaszi település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Bodrogolaszi településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.4

Sárazsadány

A település a Bodrog jobb és bal partján fekszik, a folyó 28,69-25,35 fkm szelvényei között. A belterület a Bodrog jobb partján fekszik, közvetlenül a folyó mentén, a folyó 29,09-27,5 fkm szelvényei között, a körtöltéssel nem védett folyómenti ingatlanokat a Bodrog nagyvízi medre érinti. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek: A Bodrog jobb parton a 27,95-27,5 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-0+911 tkm között. A Bodrog bal parton a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 14+400-10+900 tkm szelvények közötti töltésszakasza található, amely a nagyvízi mederszakasz határa is egyben. Sárazsadány település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Sárazsadány településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

8



1.3.3.5


Vámosújfalu

A település közigazgatási területe a Bodrog jobb illetve bal partján fekszik, a folyó 25,35-20,77 fkm szelvényei között. A 24,35-20,77 fkm között a Bodrog folyó jelenti a településhatárt Vámosújfalu (jobb part) és Olaszliszka (bal part) között. A belterület a Bodrog jobb partján fekszik a folyótól 1,52,5 km távolságban a folyó 20,8-24 fkm szelvényei között. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek: A Bodrog jobb parton a 21,0-24,0 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-2+275 tkm között. A település 37-es úttól D-re fekvő területe csaknem teljes egészében nagyvízi mederben fekszik. Vámosújfalu település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonata és a település településszerkezeti terve az 1.7 mellékletben található.

1.3.3.6

Olaszliszka

A település közigazgatási területe a Bodrog jobb, illetve bal partján fekszik, a folyó 24,35-16,5 fkm szelvényei között. A 24,35-20,77 fkm között a Bodrog folyó jelenti a településhatárt Vámosújfalu (jobb part) és Olaszliszka (bal part) között. A belterület a folyó jobb partján fekszik, a 20,7-18,0 fkm szelvények között, 20,7-19,4 fkm szelvények között közvetlenül a folyó mentén a 19,4-18,0 fkm szelvények között 50-500 m távolságban. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók: a Bodrog jobb parton a 19,8-18,3 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-2+253 tkm között. A körtöltéssel nem védett folyó menti belterületi ingatlanok, valamint a Bodrog bal parti településrészt a nagyvízi meder érinti.


9



Olaszliszka település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Olaszliszka településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.7

Szegilong

A település közigazgatási területe a Bodrog folyó jobb partján fekszik, a folyó 16,5-12,78 fkm szelvények között. A belterület 16,5-13,0 fkm szelvények között a folyótól 0,5-1,5 km távolságban található. A külterület K-i része nagyvízi meder érintettségű, a belterület pedig a nagyvízi mederrel határos. Szegilong település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A település nem rendelkezik TrT-vel.

10



1.3.3.8


Szegi

A település közigazgatási területe a Bodrog jobb illetve bal partján fekszik, a folyó 17,3-10,45 fkm szelvények között. A belterület a jobb parton közvetlenül a folyó mentén fekszik a 10,45-12,8 fkm szelvények között. Nagyvízi mederrel a település Bodrog bal parti külterületi, valamint a belterület körtöltéssel nem védett folyóparti ingatlanai érintettek. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók: A Bodrog jobb parton a 11,4-10,45 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-1+033 tkm szelvények között. Szegi település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A település nem rendelkezik TrT-vel.

1.3.3.9

Bodrogkisfalud

A település közigazgatási területe a Bodrog jobb, illetve bal partján fekszik a folyó 15,0-8,3 fkm szelvényei között. A belterület a folyó jobb partján fekszik, közvetlenül a folyó mentén, a 10,4-8,3 fkm szelvények között. Nagyvízi mederrel a folyómenti körtöltéssel nem védett belterületi ingatlanok, valamint a Bodrog bal parti külterület érintettek. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók: A Bodrog jobb parton a 10,4-8,6 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-1+897 tkm szelvények között.


11



Bodrogkisfalud település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Bodrogkisfalud településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.10 Bodrogkeresztúr A település közigazgatási területe a Bodrog jobb, illetve bal partján fekszik, a folyó 8,38-5,4 fkm szelvényei között. A belterület a folyó jobb partján, fekszik a 8,38-6,0 fkm szelvények között: ÉK-i része közvetlenül a Bodrog parton, D-i része kb. 1,0 km távolságban a folyótól a nagyvízi meder mentén. A Bodrog balparti külterület nagyvízi mederben fekszik. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók: A Bodrog jobb parton a 7,6-6,3 fkm között a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részét képező települési körtöltés a 0+000-1+786 tkm szelvények között. Bodrogkeresztúr település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Bodrogkeresztúr településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

12




1.3.3.11 Tokaj A település közigazgatási területét két nagyvízi mederszakasz érinti: az É-i részen a Bodrog folyó 08.NMT.03., alatta a Tisza folyó 08.NMT.01. mederkezelési szakasza, a határ a Tokaj közúti híd, amely fölött torkollik a Bodrog a Tiszába. A településrész a Bodrog folyó jobb, illetve bal partján fekszik a Bodrog 0,0-5,4 fkm szelvényei között. A belterületi településrész főként a Bodrog folyó jobb partján található a 0,0-5,0 fkm szelvények között, elenyésző része fekszik a bal parton. A belterület É-i részén lévő folyómenti töltéssel nem védett ingatlanokat a nagyvízi meder érinti, valamint a településrész Bodrog bal parti külterületi részét is. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi művek találhatók: A Bodrog jobb parton a 0,35-1,25 fkm szelvények között a 08.04. sz. Inérhát-tokaji árvízvédelmi szakasz részét képező töltésszakasz a 0+000-1+394 tkm szelvények között. Tokaj település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni.

1.3.3.12 Zalkod A település közigazgatási területét két nagyvízi mederszakasz érinti: Ny-on a Tisza folyó 07. NMT. 03., K-en a Bodrog folyó nagyvízi mederszakasza. A település közigazgatási területe a Bodrog folyó bal partján fekszik a folyó 17,3-9,7 fkm szelvényei között, az É-on a folyótól kb. 4 km, D-en 2,6-4,5 km távolságban, a belterület a folyótól 5 km távolságban. A Bodrog folyó nagyvízi medrét érintő településrészen ÉMVIZIG kezelésű nyilvántartott kiépített fővédvonal nem található a mélyen fekvő területeket a Bodrog felől a mélyvonulatok áttöltése biztosítja, illetve a 08.14. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal magasparti szakasza a 0+000-1+144 tkm szelvények között. A Tisza nagyvízi meder által érintett településrészen - amelyen a település közigazgatási területének Ny-i részét (és belterület 90%-a is) értjük – ÉMVIZIG kezelésében lévő árvízvédelmi fővédvonal található, amely a Tisza felöl mentesíti a lakott területeket: 08.05/I. sz. Zalkod-tiszacsermelyi árvízvédelmi vonal 0+000-2+800 tkm szelvények közötti szakasza.


13



Zalkod település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.13 Viss A település közigazgatási területe a Bodrog bal partján fekszik, a folyó 27,0-16,0 fkm szelvényei között. A belterület a Bodrogtól 2,8 km távolságban helyezkedik el. A közigazgatási határon belül ÉMVIZIG kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi mű található: a Bodrog bal parti 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 1+144-8+144 tkm szelvények közötti szakasza, amely a Bodrog felől mentesíti a települést. A település külterületének Ny-i, árvízvédelmi fővédvonal Bodrog felőli része érintett a nagyvízi meder által. Viss település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Viss településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

14




1.3.3.14 Vajdácska A település közigazgatási területe a Bodrog folyó bal partján fekszik, a folyó 46,3-42,0 fkm szelvényei között. A települést a Bodrog felől a 08.11. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 29+144-34+444 tkm szelvényei közötti töltésszakasza mentesíti. Nagyvízi meder az árvízvédelmi töltés Bodrog felőli oldalán lévő külterületi részeket érinti. Vasdácska település belterületi határának térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A Településrendezési terv nem tartalmaz vízgazdálkodási terv részt. A település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.15 Alsóberecki A település közigazgatási területe a Bodrog folyó bal partján fekszik, a folyó 47,6-46,0 fkm szelvényei között. A település belterületét a Bodrog felől a 08.11. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 34+444-36+444 tkm szelvényei közötti töltésszakasza mentesíti. Nagyvízi meder az árvízvédelmi töltés Bodrog felőli oldalán lévő külterületi településrészt érinti.


15



Alsóberecki település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Alsóberecki településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

1.3.3.16 Felsőberecki A település közigazgatási területe a Bodrog folyó bal partján fekszik, a folyó 50,0-47,3 fkm szelvényei között. A település belterületét a Bodrog felől a 08.11. Viss-felsőberecki árvízvédelmi vonal 39+799-37+444 tkm szelvényei közötti töltésszakasza mentesíti. Nagyvízi meder az árvízvédelmi töltés Bodrog felőli oldalán lévő külterületi településrészt érinti. Felsőberecki település részletes térképét a nagyvízi levezető sávok kijelölésével az 1.6 sz. melléklet tartalmazza, melyet a jobb oldalon található térképi linkkel lehet elérni. A térképen szereplő színek és jelölések jelmagyarázata Felsőberecki településszerkezeti tervében található. A terv vízgazdálkodási területeket érintő szabályozásainak kivonatát és a település településszerkezeti tervét az 1.7 mellékletben csatoltuk.

16




1.4

Egyéb tervek, előírások

1.4.1

Körzeti erdőtervek, erdőtervek

1.4.1.1

Az erdőtervezés rendszere

Hazánk erdőgazdálkodásának jogi alapja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és annak végrehajtási rendeletei. Az ezekben foglaltak alapján Magyarországon a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületek erdészeti tervezési körzetekre vannak felosztva, egy-egy körzetben átlagosan 10-15 ezer hektár erdőterület található. Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendelet szerint az erdőtervezési körzet „olyan, a települések közigazgatási határához igazodó tervezési egység, amelynek kialakítását elsősorban a természetföldrajzi és az erdőállomány-viszonyok hasonlósága alapozza meg;”. A 10 évre szóló körzeti erdőterveket a megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságainak erdész szakemberei készítik el. A körzeti erdőtervezés magában foglal terepi munkát, a felvett adatok irodai feldolgozását és különböző szintű tárgyalások sorozatán át az érintett gazdálkodókkal és szakhatóságokkal való egyeztetést. A tervezési rendszer nyilvános, és meghatározott keretek között a civil társadalom számára is lehetőséget ad a körzeti tervezéshez kapcsolódó véleménynyilvánításra, javaslattételre. A kétéves folyamat eredményeképpen elkészül a körzeti erdőterv, amely előírásain keresztül alapvetően meghatározza a gazdálkodási lehetőségeket és kötelezettségeket. Az állapot- és tervadatok, korlátozások és egyéb gazdálkodási javaslatok helyrajzi szám és erdészeti alapegység, az ún. erdőrészlet szintjén kerülnek rögzítésre. A körzeti erdőtervek alapján az erdészeti hatóság hivatalból készíti el az egyes erdőgazdálkodók részére az erdőterv határozatokat. A gazdálkodók csak az ebben foglaltakkal összhangban tervezhetnek és végezhetnek erdeikben munkát, amelynek betartását az erdészeti hatóság rendszeresen ellenőrzi. 1.4.1.2

A tervezési területre vonatkozó körzeti erdőtervek

A jelen tervezési terület 3 erdészeti tervezési körzetet érint, a Bodrogközit, a Sárospatakit és a Szerencsit. A Bodrogközi körzeti erdőterv (1.8 melléklet) 2008. január 01-től 2017. december 03-ig érvényes, a körzet nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett települései Felsőberecki, Alsóberecki, Vajdácska, Sárazsadány, Vámosújfalu, Olaszliszka. A Sárospataki körzeti erdőterv (1.9 melléklet) 2006. január 01-től 2015. december 31-ig érvényes, a körzet nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett települései Sátoraljaújhely, Sárospatak és Bodrogolaszi. A Szerencsi körzeti erdőterv (1.10 melléklet) 2013. január 01-től 2022. december 31-ig érvényes, a körzet nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett települései Szegilong, Szegi, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr és Tokaj. 1.4.1.3

Hullámtéri erdőterületek

A Bodrog folyó nagyvízi medrében található erdőterületek a Tisza-Bodrog-Sajó-Hernád és Maros hullámtér erdőgazdasági tájba, azon belül a Tisza hullámtér felső szakasza (Tiszafüredtől országhatárig jobbpart és a Bodrogköz, Sajó, Hernád hullámtere) nevű tájrészletbe tartoznak. Az itt kialakult keskenyebb vagy szélesebb területsávok túlnyomó részben öntés talajok, amelyek | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

17



kialakulása leginkább a vízfolyás sebességétől, a szállított hordalék szemcsenagyságától és a lerakódások rétegződésétől függ. A természetes körülmények között létrejött változatos felépítésű talajok általában mészben szegények és kötöttségük rétegenként változik. A terület tengerszint feletti magassága 93-130 m között alakul, ezen belül a hullámtéren méteres nagyságrendű szintkülönbségek is előfordulnak. A térszintek és a talajszerkezet között szoros összefüggés van, mert a parton és a mederközeli részeken a talajszerkezet lazább, vályogos vagy homokos, míg a medertől távolodva a térszint mind alacsonyabbá, ugyanakkor a talaj szerkezete egyre kötöttebbé, agyagosabbá válik. Ez a körülmény alapvetően befolyásolja a kialakult növénytársulásokat és az alkalmazható célállományokat. Természetes erdőtípusok a bokorfüzesek, fűz-nyár ligeteredők és tölgy-kőris-szil ligeterdők. Az árvízvédelmi töltések nagyban befolyásolták az eredeti vízjárási viszonyokat, aminek következtében a hullámtéren gyakorlatilag mindenütt laza öntéstalajok találhatók, amelyek a gyakori elöntések miatt tápanyagban dúsak, kedveznek a sűrű vegetáció kialakulásának. A hullámtéren emiatt gyorsak a szukcessziós folyamatok, az erdőállományok gyorsan fejlődnek, gyakran több lombkoronaszinttel és különösen buja cserjeszinttel rendelkeznek. Állományalkotó fafajok közül jelentős az őshonos fehér-, szürke- és fekete nyár, fehér fűz, kocsányos tölgy, valamint kis területen, a Long-erdőben extrazonálisan megjelenő bükk. Őshonos elegyfajok közül említendő a magas kőris, vénic szil, mezei juhar, mézgás éger. A cserjeszintben őshonos fajok a bokorfüzek, fagyal, veresgyűrű som, fekete bodza és hamvas szeder. Bár az erdőtervek a hullámtérre vonatkozóan külön nem tartalmaznak számokat és kigyűjtéseket, általánosságban elmondható, hogy az idegenhonos nemes nyáras állományok nagy kiterjedéssel rendelkeznek. Ezek jellemzője, hogy alacsony kezdeti tőszámmal, tág hálózatban kerülnek ültetésre, és bár az őshonos fafajoknál érzékenyebbek a különböző károsításokra, a hullámtéri termőhelyeken rendkívül jó növekedést érnek el.

1-2. ábra: Tág hálózatú nemes nyáras állomány a hullámtéren

A tervezési területen az erdőfelújítások mesterséges módon tuskózás nélkül, vagy tuskózás utáni talajelőkészítéssel, illetve természetes módon gyökérsarjaztatással történnek. A jogszabályi előírások alapján az erdőfelújítások során a tölgyesek legalább 8000 db/ha, hazai nyárasok és füzesek legalább 4500 db/ha, a nemes nyárasok legalább 625 db/ha tőszámmal ültetendők. Általánosságban elmondható, hogy az őshonos fafajokkal létrehozott erdősítések a kezdeti magasabb tőszám miatt viszonylag hosszú ideig sűrű állományokat képeznek, ami a vízlefolyást kedvezőtlenül befolyásolhatja. A sarjaztatott erdők esetében ez hatványozottan igaz.

18




A tervezési területen jelentős az aránya a védett, illetve a Natura2000 hálózatba tartozó területeknek, ahol a nemes nyárakkal történő erdőfelújítás természetvédelmi szempontból nem megengedett, a meglévő nemes nyárasok pedig átalakítandók őshonos fafajú erdőkké. Jelentős probléma az idegenhonos, agresszívan terjedő növényfajok gyors térfoglalása. Ezek közös jellemzője, hogy gyors növekedésűek, rendkívül jó reprodukáló képességgel rendelkeznek, ellenállóak a károsításokkal szemben. Leginkább szembetűnő a gyalogakác elterjedése, amely a mély fekvésű, állandóan vízborított részeket kivéve szinte mindenütt jelen van a hullámtéren és sűrű, homogén cserjéseket képezve nagyban akadályozza a víz lefolyását, emellett az árvízvédelmi töltések előterein is megjelenik, nehezítve a fenntartási feladatok ellátását.

1-3 ábra: Gyalogakác sűrűség a cserjeszintben

A fafajok közül a zöld juhar és az amerikai kőris emelendő ki, amelyek az erdőterületeken az alsó lombkoronaszintben vannak jelen, a felhagyott legelőkön, beerdősülő szántókon pedig a felső szintet képezik. A fenti fajok terjedése elleni védekezés igen nehéz, gyakorlatilag folyamatos mechanikai irtással, illetve legeltetéssel lehetséges. A hullámtéren a lefolyási viszonyok javíthatók az erdőfelújításokkor alkalmazott fafajok megválasztásával – az ültetési hálózaton keresztül -, a sorok irányának helyes megválasztásával, a sorközök minél hosszabb ideig történő művelésével, a nevelővágások időben történő elvégzésével, a törzsnyesések rendszeres elvégzésével és az idegenhonos cserjék és fásszárúak eltávolításával.


19



1-4. ábra: Hullámtéri kaszáló Sátoraljaújhelynél

1.4.1.4

Az árvízi levezetés, és az erdők

A Bodrogközi és Sárospataki körzeti erdőtervek az árvízi levezetéssel kapcsolatosan külön előírásokat nem tesznek. A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012 (VIII.6) VM. rendelet (1.11 melléklet), amely többek között a Szerencsi erdőtervezési körzet területére határoz meg erdőgazdálkodási szabályokat, az árvízi lefolyási sávra az alábbiakat írja elő: „10. § (1) Az árvízi lefolyási sávban a lefolyási viszonyok javítása érdekében az erdőnevelések során aa) az árvízi folyásiránnyal párhuzamosan futó sorszerűség kialakítására szükséges törekedni; ab) a faegyedek ágtiszta törzsmagasságát a törzskiválasztó gyérítési korig szükség esetén a terepszinttől legalább 4 m magasságig kell kialakítani; ac) a fa- és cserjefélék cserjeszintben történő visszaszorítására kell törekedni; A fakitermelések során: ba) tilos a vágástéren maradó, feldolgozatlan faanyagot, és ágdarabokat prizmába deponálni; bb) hagyásfák, hagyásfa csoportok, valamint holt faanyag visszahagyása során az árvízvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni; Az erdőfelújítás során: ca) tilos a kiemelt tuskókat prizmába deponálni; cb) mesterséges vagy alátelepítéssel kombinált természetes erdőfelújítás során az árvízi folyásiránnyal párhuzamos sorok kialakítására kell törekedni.” A Szerencsi erdőtervezési körzet körzeti erdőterve az 5.3.2., 5.3.3., 6.4.1. és 7.5.6. pontjaiban további előírásokat tartalmaz az árvízi lefolyási viszonyok javítása érdekében (pl. védett területen is engedi a nemes nyárak ültetését). Kivonat a 85/2012. (VIII.6.) VM rendelet 10. mellékletéből: 2. A körzeti erdőtervezés során érvényesítendő szakmai célok, tervezési alapelvek Az erdőtervezési körzet egy része a Bodrog és Tisza folyók hullámterében található. Itt az erdőtervezés és az

20




erdőgazdálkodás során tekintettel kell lenni a hullámtéri elhelyezkedéséből fakadó gazdálkodási nehézségekre, illetőleg az árvizek biztonságos levezetésének vízgazdálkodási szempontjaira is. 5. A védelmi rendeltetésű erdők erdőtervezésének szempontjai 5.1. Természetvédelmi rendeltetésű erdők 5.1.2. A Bodrog a Tisza és a Hernád folyót szalagszerűen kísérő puhafás ligeterdőkben a parti sávtól számított 30 méteren – a Hernád folyó esetében 20 méteren – belül fakitermelés csak árvízvédelmi célból, illetve az idegenhonos fafajok eltávolítása érdekében végezhető. 5.3. Egyéb védelmi rendeltetésű erdők 5.3.2. Az árvízi lefolyási sávban védett természeti területen is olyan faállományösszetételű – egyéb lehetőség hiányában akár idegenhonos fafajokból álló –, és térszerkezetű erdőt kell tervezni, hogy azok ne képezzenek mesterséges duzzasztást, hanem segítsék elő a víz lefolyását. 5.3.3. Az árvízvédelmi szempontból fontos töltéselőterek szabadon tartására a tervezés során tekintettel kell lenni. 6. A közjóléti és védelmi rendeltetésű erdőkben folytatható erdőgazdálkodás szabályai 6.4. Egyéb védelmi rendeltetésű erdők 6.4.1. A hullámtér árvízi levezető sávjában található erdőkben a nagyterületű végvágások részterületeinek kijelölése alkalmával figyelembe kell venni, hogy a felújítás során a sorokat a nagyvízi folyásiránnyal párhuzamosan kell kialakítani. 7.5. A véghasználatok és erdőfelújítások tervezési szempontjai 7.5.5. A gazdasági rendeltetésű, hullámtéri, nemes nyár termőhelyen álló nemes nyárasok erdőfelújítását egyik változatként nemes nyár célállománytípussal kell megtervezni, mivel azok őshonos állományokká alakítása a termőhelyi, vízjárási viszonyokat és a vízügyi követelményeket figyelembe véve jelentős kockázatot jelentenek. 7.5.6. Az árvízvédelmi lefolyási sávban található erdők erdőfelújítása során a tág hálózatban is tartható fafajok – egyéb lehetőség hiányában akár idegenhonos fafajok – alkalmazását kell előtérbe helyezni. Az őshonos fafajokkal végrehajtott erdősítés vízborításból eredő másodszori kipusztulása után indokolt az erdőfelújítás idegenhonos fafajokkal történő végrehajtása. A 83/2014. (III.14.) korm. rendeletben a nagyvízi levezetés és az erdők kapcsolatáról az alábbi szövegrészek rendelkeznek: 6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. (2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban az építményekre vonatkozóan a 3. mellékletben részletezett, az árvízvédelmi szempontok elsődlegességét biztosító követelmények érvényesülnek. (3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet. (4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető. (5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett – a lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával – erdő telepíthető. (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

21



erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. 11. § (1) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére a vízügyi hatóság a védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatában a) a Duna mentén 60 méter, b) a Tisza mentén 80 méter, c) az a) és b) pontba nem tartozó folyók mentén 30 méter szélességű védő erdősáv telepítését írhatja elő, amelynek költségeit a központi költségvetés viseli. (2) A védő erdősáv szélességét a helyi körülmények – különösen az uralkodó szélirány, a vízmélység, a vízfelület nagysága, a termőhely szerint telepíthető fafajok, a hullámtér hasznosításának módja és az árvízvédelmi töltés kiépítettsége – együttes mérlegelésével, a jogszabályok védőerdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a védekezésért felelős véleményének kikérését követően, az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével a vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő szélességben is meghatározhatja. (3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak. 1.4.2

Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve

1.4.2.1

A védett természeti terület ismertetése

A vizsgált 08.NMT.03. (Államhatár és Tokaj Tisza-torkolat között elhelyezkedő) Bodrog folyót a Longerdő Természetvédelmi Terület és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet érinti.

22




1-5. ábra: Védett természeti területek elhelyezkedése

A Long-erdő TT-t 1996-ban nyilvánították védetté, kiterjedése 1 129 hektár, teljes egészében érinti a nagyvízi mederszakaszt Alsóberecki, Vajdácska és Sátoraljaújhely külterületén. A védetté nyilvánítás célja a Bodrog folyó mentén, a holtágakkal határolt területen, a már csak meglévő, természetszerű ártéri erdőtársulások, valamint a gazdag növény és állatvilág megőrzése. Csaknem egészében árvízvédelmi töltés veszi körül. A töltés menti kubikgödrökben változó fajösszetételű, a fűz-nyár ligetekre emlékeztető erdőfoltokat találunk. A töltés oldalában másodlagos, de elég fajgazdag, az ártéri kaszálókhoz hasonló összetételű gyepek tenyésznek. A jelentős arányú mesterséges erdei élőhelyek ellenére Európában még mindig egyedülálló összetételben őrzi ez az erdőterület az egykori Bodrog-menti erdőlakó fauna maradékát.


23



A Tokaj-Bodrogzug TK-t 1986-ban alapították. Ma az országban ez az egyetlen olyan terület, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett részben ezért került fel 1989ben fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára. Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Szegi, Tokaj, Zalkod külterületét érinti 4 067 ha kiterjedésben. A védett területek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) kezelésében vannak. 1.4.2.2

Természetvédelmi kezelési terv

Az 1996. évi LIII. törvény (1.12 melléklet) a természet védelméről a 36.§ (3) bekezdésében írta elő a kezelési tervek készítését. A kezelő tájékoztatása szerint a két érintett terület kezelési tervének tervezete elkészült, de az illetékes minisztérium jóváhagyása nélkül nem bocsáthatják rendelkezésünkre. 1.4.3

Natura2000 érintettség, fenntartási tervek

1.4.3.1

A Natura2000 érintettség és fenntartási tervek tartalma

A Natura2000 hálózat létrehozásáról a „275/2004. (X.8.) korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről” határozott (1.13 melléklet). A vizsgált 08.NMT.03. Államhatár és Tokaj Tisza-torkolat közötti Bodrog szakaszt a HUBN20071 Bodrogzug és Bodrog hullámtere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI), a HUBN20081 Long erdő SCI, a HUBN10001 Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz különleges madárvédelmi terület (SPA) érinti.

24




1-6. ábra: A Natura2000 területek elhelyezkedése

A HUBN20071 Bodrogzug és Bodrog hullámtere 7 370 ha kiterjedésű védett terület a Bodrog mentén Sárospatak és Tokaj között. A nagyvízi szakaszt 6 982 ha területen érinti Felsőberecki, Alsóberecki, Vajdácska, Sárospatak, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegilong, Szegi, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tokaj külterületén. Védetté nyilvánításának célja a Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő élőhelyek, valamint a nagy patkósdenevér, tavi denevér, csonkafülű denevér, a közönséges denevér, a széles tavicsíkbogár fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása volt. A HUBN20081 Long-erdő teljes területe 3 159 ha, ebből Vajdácska, Felsőberecki, Alsóberecki és Sárospatak külterületén 3 048 ha-on érinti a tervezési területet. Kijelölésekor a keményfás ligeterdők élőhely, valamint a zempléni futrinka és a díszes tarkalepke fajok megóvása volt a cél. | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

25



A HUBN10001 Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz teljes területe 22 641 ha, ebből 10 806 ha érinti a tervezési szakaszt Felsőberecki, Alsóberecki, Vajdácska, Sárospatak, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegilong, Szegi, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tokaj külterületén. Nyolcvannál több madárfajnak nyújt ideiglenes vagy állandó élőhelyet a terület. A területek a Zempléni tájegység 2007. februári átadása miatt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) kezelésében vannak. A 43/2012. (V.3.) VM rendelet (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól) határozta meg a Natura2000 területek fenntartási terveinek készítését (1.14 melléklet). A rendelet 1.sz. melléklete sorolja fel azokat a Natura2000 területeket, amelyek fenntartási tervének készítésére támogatás igényelhető. A HUBN22081 Long erdő terület a felsorolásban szerepel, a másik két terület nem szerepel a rendelet mellékletében. A HUBN20071 Bodrogzug és Bodrog hullámtere, és a HUBN10001 Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz területek értékeinek megóvására meghatározott célkitűzéseket a Natura2000 hálózat hivatalos EU honlapján találhatjuk. A HUBN22081 Long-erdő jelű terület fenntartási tervét (1.15 melléklet) 2013-ban készítette el a BioAquaPro Kft. és a Zöld Akció Egyesület. A fenntartási terv a kezelési feladatok meghatározását a 3. fejezetben tárgyalja (fenntartási terv 9 22. oldala), a nagyvízi mederkezelési tervezést érintő megállapításokat az alábbiakban ismertetjük: -

26

vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legnagyobb feladat, a Bodrogot és a Holt-Bodrogot kísérő természetközeli állpotú ligeterdő maradványok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges, vagy szálaló jellegű gazdálkodás fokozatos felújítóvágás helyett, a folyó-és patakmenti füzesek-égeresek részben érintetlenül tartandók fenn, részben csak árvízvédelmi indíttatású (a mederkarbantarráshoz, vízelvezetéshez szükséges volumenű) beavatkozásokkal érinthetők, szintén a folyó-és patakmenti füzesek-égeresek vonatkozásában az árvízvédelmi, vízrendezési szempontok felmerülése esetén a jelentősebb térbeli kiterjedésű fakitermelési munkák mellőzése, mértéktartó beavatkozások tervezése, szintén a folyó-és patakmenti füzesek-égeresek vonatkozásában a kiszáradt, idős, korhadt üregeket hordozó, odvas törzsek lehetőség szerinti visszahagyása, a vízmozgást nem akadályozó területrészeken fekvő (vékony és vastag) holtfa meghagyása, a fás növényzet nélküli folyó-és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Szóba jöhet vízfolyások melletti állományok kiszélesítése is, a kiemelt jelentőségű halfajok, állományok fennmaradása érdekében a Bodrogon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása, a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása szükséges, a vízfolyást kísérő fás vegetációt fenn kell tartani a kisvízi meder szélén is, a kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajokkal.




A fenntartási tervben leírtak összhangban vannak a 2-4 Bodrogköz és 2-5 Tokaj-hegyalja alegységekre készített vízgyűjtőgazdálkodási tervek 8.6.1 és 8.6.2 alfejezeteiben foglaltakkal. A fenntartási tervben foglaltak ajánlásként kezelendők a védett természeti értékek megóvása érdekében. 1.4.3.2

A nagyvízi mederkezelési tervezett beavatkozások és a Natura2000 fenntartási tervek összehangolása

Az érintett Natura2000 területek közül a HUBN22081 Long-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület rendelkezik fenntartási tervvel. A 3.1 fejezetben megfogalmazott intézkedések közül a növényzetszabályozásra vonatkozókat kell összevetnünk a fenntartási tervben foglaltakkal. A fenntartási terv a Bodrogot és a Holt-Bodrogot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradványok és a folyóparti füzesek-égeresek vonatkozásában a jelenlegi állapot megőrzését, fenntartását preferálja (idős, korhadt fák meghagyása, szálaló jellegű gazdálkodás). Javasolja, hogy ezeken a területeken a beavatkozások csak árvízvédelmi célúak legyenek (pl. mederkarbantartás). Mindemellett a fás növényzet nélküli folyószakaszokon fasorok, keskeny erdősávok telepítését tartja kedvezőnek a fenntartási terv. A fenntartási terv és a nagyvízi mederkezelési intézkedések véleményünk szerint összhangba hozhatók az érintettek között lefolytatott részletes egyeztetésekkel, hiszen a 3.1 fejezetben javasolt növényzetszabályozási beavatkozás pontos hatása még elemzésre szorul. 1.4.4

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés az EU VKI végrehajtására irányul. Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabályának, a Víz Keretirányelvnek (VKI) az előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A VKI fő célkitűzése, hogy 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez lehetséges, valamint fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A különböző mentességi feltételek teljesülése esetén az egyes víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzések elérésének határideje 2021., ill. 2027. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Ezzel összhangban a kitűzött cél a vízfolyások, állóvizek, jó ökológiai és kémiai, valamint a felszín alatti vizek jó mennyiségi és kémiai állapotának elérése. Fentiek végrehajtására irányuló hazai vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés során: - Lehatárolták a felszíni (vízfolyás, állóvíz) és felszín alatti víztesteket (talajvizek, rétegvizek, termálvizek, stb.); - Feltárták a víztesteket érő negatív hatásokat (szennyezőforrásokat, egyéb beavatkozásokat); - Meghatározták a célkitűzéseket és annak elérését célzó javaslatokat, intézkedéseket. A vizsgált 08.NMT.03. (Államhatár és Tokaj Tisza-torkolat között elhelyezkedő) Bodrog folyó szakaszt magába foglaló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek a következők: „2-4 Bodrog-köz” és „2-5 Tokaj-hegyalja”. A teljes Vízgyűjtő-gazdálkodási alegységi tervek (a továbbiakban: VGT) az 1.16 mellékletben találhatóak.


27



1-7. ábra: A 2-4 és 2-5 számú vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési alegységek (forrás: www.vizeink.hu)

A víztestek és azok általános jellemzői, állapota A 08. NMT. 03. számú nagyvízi mederben és azt érintve összesen hat felszíni víztest került kijelölésre. Főbb jellemzőiket az alábbi táblázat foglalja össze: 1-1. táblázat: Felszíni víztestek a Bodrog folyó 08.NMT.03. nagyvízi medrében

VGT alegység megnevezése

Felszíni víztest azonosító

A felszíni víztest neve

Víztest kategória (természetes, erősen módosított, mesterséges)

2-4 Bodrogköz

AEP334

Bodrog

erősen módosított

2-4 Bodrogköz

AEQ078

Törökérifőcsatorna

mesterséges

2-5 Tokajhegyalja

AEP319

Bényei-patak

természetes

28


Víztest típusa A víztest nagyvízi (száma, Al-ökorégió, mederrel érintett hidrogeokémiai szakasza jelleg, mederanyag, (-tól, -ig fkm) vízgyűjtő mérete) Síkvidéki - meszes közepes-finom - nagy vízgyűjtőjű típushoz hasonló Síkvidéki - meszes – közepes-finom – közepes és kis eségű vízgyűjtőjű típushoz hasonló csatorna 4 Dombvidéki meszes – durva kicsi vízgyűjtőjű típushoz hasonló

Államhatártól Tokaj-Tiszatorkolat között

torkolati szakasz

torkolati szakasz



2-5 Tokajhegyalja

AEP071

Tolcsva-patak

természetes

2-5 Tokajhegyalja

AEP576

Hercegkútipatak alsó

természetes

2-5 Tokajhegyalja

AEP928

Ronyva-patak

természetes

5 Dombvidéki meszes – durva közepes torkolati szakasz vízgyűjtőjű típushoz hasonló 4 Dombvidéki meszes – durva kicsi torkolati szakasz vízgyűjtőjű típushoz hasonló 12 Síkvidéki - meszes – durva közepes torkolati szakasz vízgyűjtőjű típushoz hasonló

A Bodrog mint felszíni vízfolyás víztest az erősen módosított kategóriába tarozik. A betorkolló vízfolyások közül a Törökéri-főcsatorna mesterséges besorolású, míg a Tokaj-hegyalja tervezési alegységhez tartozó vízfolyások mind természetes kategóriába soroltak. A mesterséges besorolású Törökéri-főcsatorna belvízvédelmi főmű, célja a belvizek levezetése. A VGT vízminősítésének eredményei alapján a Bodrog és a Törökéri-főcsatorna mérsékelt ökológiai állapotú. Ugyancsak a mérsékelt ökológiai állapotú víztestek közé sorolható a Bényei-patak és a Tolcsva-patak is. A Hercegkúti-patak alsó azonban már gyenge, míg a Ronyva-patak pedig rossz minősítést kapott az ökológiai állapot szerinti besorolásnál. A minősítés a biológiai, fizikai és kémiai vízminősítés eredményeinek figyelembevételével történt, melynek során ok-okozati összefüggéseket tártak fel a fiziko-kémiai paraméterek változásai és az élővilág szintjén észlelt változások között. A felszíni víztesteket érő hatások Pontszerű szennyezések Szennyvízbevezetések: A nagyvízi mederben lévő víztesten települési szennyvíztisztító telep nem üzemel, azonban két lakossági szennyvíztisztító telep tisztított vizének elsődleges befogadója a Bodrog folyó. A Sárospatak 2732m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepe (33,2 fkm), valamint Alsóberecki 93 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepe (47,65 fkm) tisztított vizének bevezetései történnek a Bodrog folyón. Közvetve a víztestet terheli a Sátoraljaújhely 2893 m3/d kapacitású szennyvíztelep tisztított víz bevezetése, melynek elsődleges befogadója a Ronyva-patak (2,83 fkm). Ipari szennyvízbevezetések és hulladéklerakók: A nagyvízi mederhez tartozó Bodrog folyó felszín vízfolyás víztest területén közvetlen ipari kibocsátó nem található, viszont a Tolcsva-patakba történik a Tokaj Kereskedőház palackozó üzem szennyvíztisztító telepének bevezetése, összes kibocsátott szennyvíz 20 ezer m3/év. Ugyancsak itt kell megemlíteni a Sátoraljaújhely Öntöde ipari szennyvíz bevezetését is, melynek befogadója a Bodrog (Holt Ronyva). Az összes kibocsátott szennyvíz mennyisége 22 ezer m3/év, toxikus nehézfém (Zn, Cr, Ni, Cu) kibocsátások jellemzőek. Mezőgazdaság: Mezőgazdasági eredetű, pontszerű szennyező forrásnak tekinthetjük a nagyüzemi állattartó telepeket. A nagyvízi meder területén és közvetlen szomszédságában állattartó telepek nem jellemzőek.


29



Diffúz szennyező források Gondot jelentenek az illegális (hivatalos néven elhagyott) hulladékok. Ezek a vegyes összetételű hulladékok veszélyeztetik a felszín alatti vizeket és gyakran a felszíni vizeket is. A medrek közelében, vagy gyakran közvetlenül a vízlevezető árkokba dobott, eresztett hulladék áradáskor lemosódik, és megjelenik nagyobb vízfolyásainkban, folyóinkban, majd az árhullám levonulását követően a parton szétszórva. Az egyéb diffúz szennyező források közé elsősorban a nagyvízi mederben történő mezőgazdasági tevékenységet sorolhatjuk, azonban ennek mértékét nem ismerjük. Mederbeli beavatkozások Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a VGT-ben szereplő nagyvízi medret érintő azon beavatkozások, melyek víztest szinten jelentősnek számítanak, azaz akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését: -

Hossz- és keresztirányú művekkel (partvédőmű, sarkantyú, bekötőgát stb.) szabályozott medrek kialakítása, Vízfolyások árvízvédelmi célú töltésezése, Duzzasztott vízterek létrehozása.

-

A Bodrog folyó felszíni vízfolyás víztest erősen módosított állapotú. A Tiszalöki vízlépcső duzzasztó hatása a Bodrog folyón Sárospatakig (37,0 fkm) bizonyosan érzékelhető. Ebből adódóan a Bodrog folyón is megjelennek a duzzasztott és a szabad vízfelszínű szakasz határán a feltöltődéses szakaszok, valamint a kis vízsebesség és a hordalékviszonyok nem megfelelő volta miatt túl magas vízszint, ill. kisvízszint ingadozás problémái. A szabályozottság az aránytalan költségek miatt nem csökkenthető az ökológiai jó állapothoz szükséges mértékben. Az árvízvédelem módszereinek megválasztásában előtérbe került az ökológiai szemlélet, azonban emiatt a társadalom által tolerálható kockázat nem nőhet. A nagyvízi mederben található tereptárgyakat, műtárgyakat, létesítményeket, gátakat, nyári gátakat, stb. pontosítva a terv térinformatikai adatbázisa tartalmazza. Természetes fürdőhelyek A fürdővizek kijelölésének elveit a 78/2008 (IV. 3.) korm. rendelet határozza meg. A rendelet szabályozza a fürdőhely kijelölésének eljárási rendjét, a vízminőség ellenőrzésének szabályait, a minősítés és a védőterület kijelölésének módját. A vizsgált 08.NMT.03. (Államhatár és Tokaj Tisza-torkolat között elhelyezkedő) Bodrog folyószakaszon nincs kijelölt természetes fürdőhely. Éghajlatváltozás A feltételezett éghajlatváltozás a víztesteket érő speciális hatás, mellyel a VGT is foglalkozik. Országos szinten a Nemzeti Klímastratégia előkészítéseként 2013. szeptemberében elkészült a „Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re” c. szakpolitikai vitaanyag, mely az éghajlatváltozás magyarországi tendenciáival, várható alakulásával foglalkozik.

30




Ez alapján a jellemzően sík területeken a talajvíz mozgásában várhatóak a szélsőségek megjelenése. A folyókhoz (Bodrog, Tisza) közel eső területeken a téli-tavaszi nagyvizek idején tartósan magas talajvízszintek is kialakulnak majd és megnő a belvizek kialakulásának veszélye. Célkitűzések A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározott nagyvízi mederre vonatkozó környezeti célkitűzéseket az alábbi táblázat tartalmazza: 1-2. táblázat: VKI célkitűzések az érintett folyószakaszon

Víztest (vízfolyás) Bodrog Törökéri-főcsatorna Bényei-patak Tolcsva-patak Hercegkúti-patak alsó Ronyva-patak

Célkitűzés elérésének tervezett ideje a jó potenciál elérhető 2027+ a jó potenciál elérhető 2027 a jó állapot elérhető 2021 a jó állapot elérhető 2027 a jó állapot elérhető 2027 a jó állapot elérhető 2027 Környezeti célkitűzés

Intézkedések A jó állapot eléréséhez szükséges tervezett Víz Keretirányelv szerinti intézkedéseket és a nagyvízi mederkezelési beavatkozásokat össze kell hangolni a településfejlesztési elképzelésekkel, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. Intézkedési szempontok: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása; - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével; - a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével; - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása; - az árvizek és aszályok a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Fentiek alapján jelen terv „3. Előírások, tervezett intézkedések” című fejezetében foglalkozunk az árvízvédelmi tevékenység negatív hatásait csökkentő beavatkozások lehetséges megoldásaival. Az előirányzott intézkedéseket javasolt szerepeltetni/beépíteni a 2015-ig elkészülő (felülvizsgált, különböző szintű) vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben is.


31



1.4.5

Árvízkockázat kezelési tervek

Az árvízkockázat kezelési tervek az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” (KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001)” projekt keretében kerülnek kidolgozásra az EU Árvíz Irányelv, illetve a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően. A 2007/60/EK IRÁNYELV (árvízkockázatok értékelése és kezelése) célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.” (1. cikk) A Magyarországon a jelen terv készítésével párhuzamosan folyó munka egyik fő feladata az, hogy az EU Irányelv előírásainak úgy feleljünk meg, hogy egyben teljesítsük az ország sajátos veszélyeztetettségéből adódó igényeket is. Határidők: Előzetes árvízkockázat értékelés: Árvízveszély és az árvízkockázati térképek előállítása: Árvízkockázat kezelési tervek elkészítése:

2011. december 22 2013. december 22 2015. december 22

A munka 8 tervezési egységben folyik, melyből 3 db a Duna részvízgyűjtőjére, 3 db a Tisza részvízgyűjtőjére, 1 db a Dráva részvízgyűjtőjére és 1 db a Balaton részvízgyűjtőjére esik. Az árvízkockázat kezelési tervek készítése szinkronban van     

a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységekkel, részvízgyűjtőkkel a MÁSZ vizsgálatok modellezési határaival, a nagyvízi mederkezelés tervezési szakaszaival, a Tiszavölgyi árvízvédelmi fejlesztési program stratégiájának területi megosztásával, a jelenleg érvényes ártéri öblözetek területi elhelyezkedésével.

A munka három ütemre van osztva, az első két ütem határidőre elkészült, a harmadik ütem teljesítése időarányosan halad. 1.4.6

Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások

A Bodrog folyó 49,1 – 51,1 fkm szelvényei között a magyar és szlovák államhatárt alkotja. Az államhatár vonalára vonatkozó rendelkezéseket a két ország esetében a még hatályban lévő 1958. évi 15. számú „a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről” törvényerejű rendelet tartalmazza. A rendelet 2. cikk 3. bekezdése értelmében a vízi szakaszon a határvonal a nem hajózható folyók, csatornák vagy patakok medrének közepén, a hajózható folyók esetében pedig a hajózási kisvízszintnek megfelelő fő hajózó meder közepén halad. A rendelet II. fejezete (9-21. cikk) foglalkozik a határvizekkel. A határvízi kérdésekben Magyarország és Szlovákia közötti együttműködés alapja az 55/1978. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi május hó 31-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről.

32




Az Egyezmény területi hatálya kiterjed a határvizekre, vagyis a folyóknak és egyéb természetes vízfolyásoknak, valamint a csatornáknak (a továbbiakban: vízfolyások) azokra a szakaszaira, amelyekben a két állam közötti határ halad; továbbá a felszíni és felszín alatti vizeknek az államhatár által metszett szelvényére. Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed a határvizeken végzett minden olyan vízgazdálkodási tevékenységre, amely változást idézhet elő a természetes vízviszonyokban (vízfolyások szabályozása, a tározók és az árvízvédelmi töltések építése, a vízgazdálkodási melioráció, a vízkészlet-hasznosítás, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme, a vízi energia hasznosítása, a vízi út fenntartása megjelölése, a hajóút kitűzése, az árvíz, a belvíz és a jéglevonulás elleni védekezés), valamint mindazokra a vízgazdálkodási tevékenységekre, amelyek a vízfolyások határszakaszának belépő és kilépő szelvényében, továbbá a határvizek szelvényében változást okozhatnak a közösen megállapított vízviszonyokban. A szerződő felek kötelezték magukat, hogy kölcsönös egyetértés nélkül semmiféle olyan vízgazdálkodási tevékenységet nem végeznek, amely a közösen megállapított vízviszonyokat közvetlenül befolyásolná. Mindkét fél kötelezte magát, hogy a vízfolyások medrét, a víztározókat és a határvizeken lévő létesítményeket saját területükön jó állapotban fenntartják, valamint kölcsönösen tájékoztatják egymást a vízgazdálkodási fejlesztési távlati terveikről. Az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezést saját területén mindegyik fél maga látja el, a szükséges együttműködés szabályait a Határvízi Bizottság állapítja meg, melyet a HVB XLI. Ülésszaka „Megállapodásban” rögzítette (1980. december 6.). Az együttműködés a Bodrog folyó és mellékvizei tekintetében az elmúlt évtizedekben megfelelő, de nem problémamentes volt. Nézeteltérés van a szlovákiai tározók és a Tiszalöki vízlépcső Bodrog vízjárására gyakorolt hatásának az értékelésében. 1.4.7

Létesítmények üzemeltetési utasításai

A 08.NMT.03. számú nagyvízi mederkezelési terv a Bodrog folyó torkolat (0,0 fkm) és az országhatár (51,1 fkm) közötti szakaszán az 1.5.4 fejezet létesítmény jegyzékében foglaltaknak megfelelően találhatók olyan létesítmények, amelyek üzemeltetési utasítással vagy szabályzattal rendelkezhetnek. A nagyvízi mederben két árvízvédelmi szakasz található: a 08.11. sz. Viss-Felsőberecki árvízvédelmi szakasz, melyre vonatkozó üzemeltetési engedélyek az 1.17 mellékletben találhatóak, a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakaszra vonatkozóan nem áll rendelkezésre üzemeltetési engedély. Az árvízvédelmi szakaszok töltéseit és így a nagyvízi medret is keresztező létesítmények (csapadékvíz elvezető csatornák zsilipjei, szennyvízcsatornák, vízvezetékek, elektromos és optikai földkábelek, termék vezetékek, stb.) kezelését a létesítmények üzemeltetői végzik, a gravitációs zsilipek többségét az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezeli. A nem ÉMVIZIG kezelésében lévő keresztező létesítményekre vonatkozóan üzemeltetési utasítás az azokat kezelő szervezeteknél áll rendelkezésre. Az üzemeltetési utasítások nem tartalmaznak a nagyvízi mederkezelési terv céljaival ellentétes utasításokat. A létesítmények üzemeltetési utasításaiban megfogalmazottakat, amennyiben szükséges, a modellezés során is figyelembe vesszük. A Tisza folyó 518,200 fkm szelvényben található Tiszalöki vízlépcső, duzzasztó hatása a Tisza folyón Dombrádig, a Bodrog folyón Sárospatakig terjed. A Tiszalök térségi építési munkálatok az öntözőrendszerek építésével kezdődötek meg 1940-ben, a műtárgyat a Tisza Tiszalök-Rázompuszta átmetszésében, 1950-ben kezdték építeni, a teljes


33



befejezésre 1959-ben került sor. A létesítmény célja vízhasznosítás, öntözés (Tisza jp-i Taktaközi öntözőrendszer; 1976), ivóvízellátás (Keleti-főcsatorna; Debrecen tartalék), jóléti, halászati tározók, egyéb vízkivételek, hajózás (nemzetközi hajóút lehetőségének biztosítása Ukrajna, illetve Szlovákia felé, a Tiszán és a Bodrogon), energiatermelés (megnövekedett jelentőséggel csúcsenergia termelés), vízminőségi kárelhárítás. A Tiszalöki vízlépcső fő műtárgyelemeinek méretei és szerkezeti kialakítása a következő: Fő műtárgyelemek Vízerőtelep Duzzasztómű Hajózsilip Mederelzárások

Méret, szerkezet 3*d/4,8 m; Kaplan turbina; 3*37,0*7,5 m; háromövű, billenőtáblás elzáró szerkezet; 85,00*17,00 m hasznos hossz és szélesség; 2*9,710*11,30/2*9,710*4,775 m támkapuk; 2 db mederelzáró keresztgát;

Kezelő Tiszavíz Kft., ÉMVIZIG Miskolc, ÉMVIZIG Miskolc, ÉMVIZIG Miskolc

A vízlépcső műtárgyainak általános üzemeltetési szabályai: -

Duzzasztás alatt a felvíz szintet 94,50 mAf ±10 cm szinten kell tartani. A 94,00-94,50 mAf szintek között az ÉMVIZIG saját hatáskörében, 94,00 mAf szint alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélyével kerülhet sor a duzzasztási szintek változtatására. Árhullám levonulása után főhatósági engedély alapján a duzzasztási szint 93,50 mAf szinten tartható. A 93,50 mAf szint alá a duzzasztást – vis maior esetét kivéve - engedni nem szabad. A duzzasztást jeges időben, kisebb áradások esetében nem kell megszüntetni, ha az érkező vízhozam a 94,50 mAf duzzasztási szintnél a turbinákon, illetve a billenőtáblák fölött ez utóbbiak süllyesztésével levezethető. A duzzasztást csökkenteni kell, illetve fokozatosan meg kell szüntetni jégmentes időben is, ha az érkező vízhozamok a 2.1 pontban írtak szerint várhatóan nem lesznek levezethetők. Ezzel kapcsolatban állandó vízállás-megfigyelés és -előrejelzés szükséges. A napi felvízszint csökkenés - a partok védelme érdekében - nem haladhatja meg az 50 cm-t. A napi 50 cm-nél nagyobb felvízszint-változásra csak a műben keletkező vis maior elhárítása érdekében kerülhet sor. A dinamikus üzemmódra szóló engedély esetén a felvízszint ingadozása egy-egy üzemi ciklusban 20 cm-nél nagyobb nem lehet. Kérelemre történő duzzasztási szint változtatás: - vízkárelhárítás, belvízelvezetés meggyorsítása, hullámtér víztelenítése esetén, - az erőműben, illetve a Tiszavasvári zsilipben történő meghibásodás esetén, - hajózási akadályok eltávolítása esetén, - vízijárművek, kompok mentése esetén, - nagyjelentőségű vízmunka esetén, - vízügyi létesítmények és műtárgyak felülvizsgálata esetén, - egyéb különleges esetben - lehet helyt adni a kérelemnek.

-

Egyéb, a duzzasztási szint csökkenésével járó, a vízjogi engedélyesek vagy más engedélyesek érdekében történő munkavégzés esetén helyt lehet adni a kérelemnek, ha azt az öntözési és egyéb

34




érdekek lehetővé teszik és a kérelmező a termelési kiesésből származó összes költség megtérítését vállalja. A létesítmény üzemeltetési utasításának árvízi üzemállapotra vonatkozó kivonata az 1.18 mellékletben található. Egyéb létesítmények: A Bodrog folyón található kikötők, kompok, révátkelők a saját üzemeltetési utasításaik, valamint a 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló rendelet szerint működnek. 1.4.8

Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség

A felszín alatti ivóvízbázisok védelmét, valamint a vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek meghatározásának szükségességét a 123/1997 (VII.18.) korm. rendelet szabályozza, amely az üzemelő, a tartalék és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik. A kormányrendelet szerinti védőidomok és védőterületek meghatározására, az állapotértékelésre és a figyelőhálózat kiépítésére 1997-ben beruházási célprogram indult, melynek során előzetesen meghatározásra kerültek a sérülékeny földtani környezetű vízbázisok, ezen vízbázisok esetében a VITUKI közelítő számításokat végzett, és becsült védőterületeket határozott meg. Ezt követően kezdődött el az állami forrásból finanszírozott sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálata, méretezett védőterületének, védőidomának meghatározása. EU-s csatlakozásunk után pályázati konstrukciók keretében közös uniós és állami támogatással folytatódtak ezek a beruházások. A becsült, illetve méretezett védőterülettel nem rendelkező vízbázisok esetében a VITUKI a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése kapcsán közelítő számításokat végzett. A 2000/60 (2000.12.22.) EU VKI 7. cikk 3.§ előírja a vízbázis védelem végrehajtását 2015-ig, ill. derogációk alkalmazása esetén 2021 és 2027-ig megalapozott indoklással. A 08.NMT.03. nagyvízi meder tervezési területét a következő vízbázisok hidrogeológiai védőterületei érintik: 1-3. táblázat: A 08.NMT.03. nagyvízi meder tervezési területét érintő vízművek hidrogeológiai védőterületei

Vízbázis neve

Sátoraljaújhely D-i II. vízmű Tokaj-Tiszaladány távlati vízbázis

Sérülékeny vízbázis

Érvényben lévő védőterületi határozat száma

SVB diagnosztika helyzete

Üzemeltető által készíttetett diagnosztika

KEOP 2.2.3.a KEOP 2.2.3.c diagnosztika helyzete

VIZIG

2500

igen

20546/1990

befejezett

-

-

8

7500

igen

-

befejezett

-

-

8

Védendő termelés (m3/nap)


35



1.5

A mederszakasz részletes állapotismertetése

1.5.1

Hidrológiai viszonyok

1.5.1.1

A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése

A Bodrog folyó vízrendszere három ország, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország területét érinti. Az ÉK-i Kárpátok mintegy 200 km hosszú szakaszának DNy-i lejtőin öt nagyobb folyó (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca) ered és folyik a Kárpát-medence belseje, a tiszai Alföld felé. Ezek összefolyásából jön létre a mindössze 65 km hosszú Bodrog folyó, amely Tokajnál torkollik a Tiszába. A vízgyűjtő és a vízhálózat felépítése miatt egyik folyó sem őrizte meg saját nevét a forrástól a tiszai torkolatig. A folyók hosszát, vízgyűjtőterületét, vízhozamát tekintve a területen három, nagyjából azonos jelentőségű rendszer is kijelölhető: K-Ny-DNy-i tengellyel a Latorca-Bodrog rendszer, nagyjából ÉK-DNy-i főiránnyal a Laborc-Ung-Bodrog vonal és É-D-i tengellyel a Tapoly-Ondava-Bodrog vonal. A vízgyűjtő teljes területe kereken 13.500 km2, amiből mindössze 972 km2, a nagyjából háromszög alakú torkolati rész van magyar területen. A vízgyűjtő ÉNy-i része Szlovákiához, az ÉK-i rész Ukrajnához tartozik, nagyjából 2/3-1/3 arányban. A vízgyűjtő domborzati viszonyai alapján három jellemző magassági övezet jelölhető ki. A Kárpátok, a közbenső kristályos és mészkő szirtek és az ÉNy-DK irányú belső vulkáni vonulat csúcsai 1000-1600 m magasak. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a Borzsa-havason a Sztoj (1679 m). A Ny-i oldalon a Zempléni-hegység, valamint az ÉK-i hegységek előtere és a köztük levő völgyek általában 400-800 m magasak. A magasság a hegyek peremvidékén és a folyóvölgyekben 200 m alá, majd a tiszai torkolat fölött kisebb területen 100 m alá csökken. A vizsgált mederszakasz az országhatár és a Tisza-torkolat között helyezkedik el, hossza 51,2 km, a folyó északon Sátoraljaújhelynél kb. 1 km-en át alkotja Sátoraljaújhely külterületének határát, amely egyben a magyar-szlovák országhatár is, majd Felsőberecki községnél lépi át az országhatárt. Területét Nyugaton a Bodrog jobb parti magasparti területek, valamint a 08.14. sz. Bodrogkeresztúrsátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz települési körtöltései és a ronyvazugi töltés, délen a Zemplénihegységhez tartozó tokaji Kopasz-hegy, keleten pedig a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi szakasz határolja. A Bodrog mentén 16 település fekszik, amelyek közül 13 település belterülete közvetlenül érintett a folyóval. Települések a Bodrog jobb parton É-D irányban: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegilong, Szegi, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tokaj. Települések a Bodrog bal parton É-D irányban: Felsőberecki, Alsóberecki, Vajdácska, Viss, Zalkod. 1.5.1.2

A vizsgált mederszakasz vízjárása

Mértékadó vízmércék A Bodrog hazai folyószakaszán 2 mértékadó vízmérce állomás üzemel, amelyek jellemző adatai az alábbiak:

36




1-4. táblázat: Mértékadó vízmércék adatai

Jellemző vízszintek A Bodrog vízjárását a többi észak-magyarországi folyóéhoz hasonlóan tavaszi maximum és őszi minimum jellemzi. A folyó teljes hazai szakasza a Tiszalöki vízerőmű duzzasztott vízterében található, így annak 1953-as beüzemelése óta a kis-, közép- és nagyvízállások jelentősebb mértékben megváltoztak. A havi és éves középvízállások jellemző értékeiről, valamint az eddigi észlelési időszak éves szélsőértékeiről a két mértékadó vízmérce állomás adatai alapján adunk tájékoztatást. 1-5. táblázat: A havi és éves középvízállások jellemző értékei

Az egyes készültségi szintek feletti árvízi gyakorisági és tartóssági értékek A rendelkezésre álló adatok alapján általánosságban elmondható, hogy mindkét mértékadó vízmérce állomás tekintetében az árvizes periódusok növekedése, hosszabbodása figyelhető meg. Ha eltekintünk a 2010. évi extrém meghaladási értékektől, akkor egyfajta, kb. 30 éves periodicitást is | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

37



felfedezhetünk, amelynek 2. és 3. időszakában, Felsőbereckiben már nem ritka a 30-40 nap/éves 550 cm feletti, Sárospataknál pedig 40-50 nap/éves 500 cm feletti árvizes időszakhossz. Az viszont mindenképpen sokatmondó, hogy Felsőberecki esetében a 86 éves (1928-2013) észlelési időszakban összesen 1276 napot „tartózkodott” a vízállás 550 cm felett és ebből 457 nap az elmúlt 16 évben, 1998 és 2013 között fordult elő. Ugyanezek a számok sárospataki 100 éves (1914-2013) adatsor 500 cm feletti tartományának esetében 1292 és 511, tehát csaknem 40 %-a - az I. fokú készültségi szint küszöbértéke feletti nagyvizeknek - az elmúlt bő másfél évtizedben alakult ki.

1-8. ábra: A küszöbszintet (készültségi szintet) meghaladó árvízi időszakok évenkénti és halmozott összegei (Felsőberecki)

38




1-9. ábra: A küszöbszintet (készültségi szintet) meghaladó árvízi időszakok évenkénti és halmozott összegei (Sárospatak)

Megvizsgáltuk a különböző küszöbszintet meghaladó árhullámos időszakok évenkénti összegeinek eloszlását és az alábbi – egymáshoz viszonylag közel álló - eredményeket kaptuk: 1-6. táblázat: Az árhullámos időszakok évenkénti összegeinek eloszlása (Bodrog-Felsőberecki)


39



A 2010. évi extrém vízjárás csak az I. fok feletti időszakhossz eloszlására volt nagyobb hatással, míg a magasabb vízállástartományokban már lényegesen kisebb befolyással bírt. Az éven belül előforduló leghosszabb árhullámos időszakokat vizsgálva az eloszlások sokkal jobb egyezőséget mutattak, hiszen a 2010. évben előforduló egyik árhullám sem hozott „egymagában” a korábbiaktól lényegesen nagyobb tartósságot, így az eddig előfordult legnagyobb árvizeknek továbbra is az 1999, 2000 és 2006. évek számítanak. Természetesen a 2010. évi árvíz vízmennyisége csökkent az Ondava gátszakadásán kiömlő vízzel, de ez a plusz vízmennyiség nagy valószínűséggel a tartósságot csak kisebb mértékben, 2-3 nappal növelhette volna. 1-7. táblázat: Az egy éven belül előforduló leghosszabb árhullámos időszakok eloszlása (Bodrog-Sárospatak)

Az árvízi tetőzések változási trendje Az árvízi tetőzések változási trendje mindkét mértékadó vízmérce esetében, valamint a Bodrog legalsó szakaszának vízjárását jól jellemző Tisza-Tokaj állomás esetében is emelkedő tendenciát mutat. Az emelkedés erősnek mondható, főképp azt figyelembe véve, hogy Felsőbereckinél az elmúlt 20 évben csak egy esetben (2003) volt 500 cm-nél (I. fok 550 cm) kisebb éves nagyvíz, de az ekkori tetőzés is csak egy cm-rel maradt el ettől az értéktől.

40




1-10: A vízállások éves minimuma és maximuma (Felsőberecki)

1-11. táblázat: A vízállások éves minimuma és maximuma (Sárospatak)


41



Mértékadó árvízszint A 2014-ben elfogadásra javasolt mértékadó árvízszint (Felsőberecki 100,81 mBf; Sárospatak 99,71 mBf), mindkét mértékadó vízmérce esetében a jelenlegi LNV szintje felett van. Az érvényben lévő „0” pont magasságok alapján Felsőbereckinél 855 cm-es (LNV 795 cm), Sárospataknál 791 cm-es (LNV 740 cm) vízállásnak felel meg. Az eddig előfordult legnagyobb árvízszint A Bodrog Sárospatak feletti szakaszán az 1999. márciusi árvízkor észlelt tetőző vízállások jelentik a maximális vízszintet, így a két mértékadó vízmérce LNV értékei is ebben az időszakban keletkeztek. A folyó alsó, Sárospatak alatti szakaszán a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt a 2000. áprilisi (Tokajnál 928 cm-rel tetőző) árvíz alkalmával jelentkezett az eddigi legmagasabb vízszint. A sárospataki vízmérce alatti néhány km-en a két vízszint közel azonos lehet. Vízszállító képesség A Bodrog vízszállító képességének változását a Felsőbereckinél (a Tiszalöki vízlépcső megépülése utáni) mért éves átlag és maximum vízállás, valamint vízhozam idősor és ezek trendjének összehasonlításával szemléltetjük. Az ábrán jól látszik, hogy az éves közepes vízállások lassú emelkedése mellett az éves átlagos vízhozam fokozatos csökkenése következett be. Ez a folyamat részben a kisvízi meder feltöltődésének, részben a nagyvízi meder vízátbocsátó képessége csökkenésének eredménye.

1-12. ábra: A vízállás és a vízhozam éves átlaga és trendje Felsőbereckinél

A következő ábrán a nagyvizek és az általuk szállított vízmennyiség kapcsolatának jellemzésére az éves maximális vízállásokat és vízhozamokat tüntettük fel. Az ábrán a vízhozam stagnálása mellett 42




drasztikus vízállás növekedés figyelhető meg, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Tisza és a Bodrog egy időben levonuló árhullámainak esetében a befogadó duzzasztó hatása miatt, a Bodrog tetőző vízhozama számottevően kisebb lehet, mint alacsony Tisza vízállásnál.

1-13. ábra: A vízállás és a vízhozam éves maximuma és trendje Felsőbereckinél

Érdesség Becslésünk szerint a Bodrog középvízi medrének érdességi viszonyai csak kisebb mértékben változtak az elmúlt évtizedekben. Számottevően nőtt viszont az ártéri területek benőttsége, amely a vízszállító képességre jelentős negatív hatással volt. Vízhozamok A Bodrogon kialakuló kis-, közép- és nagyvízi vízhozamokat több körülmény is jelentős mértékben befolyásolja. Ilyen pl. a Tisza hidrológiai állapota, a Tiszalöki vízlépcső üzemeltetése, vagy a szlovák tározókban visszatartott, illetve onnan leengedett vízmennyiség. 1-8. táblázat: Havi éves és középvízhozamok jellemző értékei


43



A kis esésű folyók jellemzőjeként a Bodrognak is sajátossága az ún. árvízi hurokgörbe. Ez a görbe egyetlen árvíz alkalmával mért/számított vízállás-vízhozam kapcsolatot ír le. Az alábbi ábrán látható vízállás-vízhozam idősorok alakulása jól mutatja a különböző típusú árhullámok vízszállításának változását. A kék színnel jelölt 1999. évi árhullám egyenletesen emelkedő áradó és csökkenő apadó ágai között az ugyanazon vízhozamhoz tartozó vízszintek nagyjából 50 cm-es eltérést mutattak. Bár ez az árhullám is jelentős tiszai árhullámmal együtt vonult le, mégis jól látszik a Bodrog vízmennyiségének nagyobb dominanciája, hiszen a következő, 2000. évi árhullám esetében (ahol a Tisza vízmennyisége nagyobb arányban vett részt az árvíz kialakításában) már a 80 cm-t is elérő anomáliával találkozhatunk. 2005. májusában egy Felsőbereckinél 700 cm-es szintet megközelítő tetőzéssel levonuló árhullám képződött, amely nem találkozott tiszai árvízzel (Tokajnál 535 cm körüli tetőzést észleltek), s bár csak az árhullám „csúcsának” közelében sikerült vízhozamméréseket végrehajtani, mégis látszik, hogy az áradó és apadó ág ugyanazon vízhozamai között, mindössze 20 cm körüli vízszintkülönbség alakult ki.

1-14. ábra: Árvízi vízhozammérések eredményei (Felsőberecki)

Mértékadó árhullámkép A Bodrogon kialakuló árhullámok lényegesen különbözhetnek egymástól, annak megfelelően, hogy a Tisza, mint befogadó vízállása milyen magasságot ér el. Az eddigi legnagyobb és legtartósabb árvizek (1888, 1979, 1999, 2000, 2006) minden esetben a Tisza szintén igen magas vízállása mellett vonultak le. Amikor (2005, 2010) a Bodrog jelentős árhulláma csak kisebb Tisza árhullámmal találkozott, a folyó alsó szakaszán megnőtt a felszínesés és a kialakuló vízszintek jelentősen elmaradtak az egyszerre levonuló jelentős árhullámok szintjeitől.

44




A fentieket figyelembe véve mértékadó árhullámként olyan árhullám elfogadása ajánlott, amely a Tisza és a Bodrog együttesen kialakított legnagyobb árvizeinek (1999, 2000, 2006) karakterisztikáját mutatja.

1-15. ábra: Legnagyobb árhullámok Felsőbereckinél

1-16. ábra: Legnagyobb árhullámok Sárospataknál


45



Mértékadó vízhozam A Bodrog esetében mértékadó vízhozam a Felsőberecki vízmérce szelvényére rendelkezésre álló vízhozam idősor (1939-2013) alapján számított, 100 évenként egyszer előforduló érték. 2014-ben a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatánál meghatározásra került ez az 1 %-os valószínűségű érték, amely Felsőbereckinél 1151 m3/s-nak adódott. Az eddigi legnagyobb vízhozamot (1120 m3/s) Felsőbereckinél 1979-ben mérték, ehhez közeli érték az elmúlt 15 évben és 1999-ben (959 m3/s), 2000-ben (889 m3/s) és 2006-ban (926 m3/s) alakult ki. A szlovákiai víztározók mindhárom esetben jelentős vízmennyiséget tartottak vissza, amely - ha a Bodrogban marad - számítások szerint 150-200 m3/s-os vízhozam növekményt jelentett volna. 2010ben a júniusi árhullám alkalmával az Ondava gátszakadása és a Sirava tározóban visszatartott vízmennyiség miatt, „csak” 706 m3/s-os tetőző vízhozam alakult ki, ugyanakkor a két tényező együttes hatása nélkül akár ismét 1000 m3/s-ot meghaladó vízhozam jöhetett volna létre. Tekintve, hogy a rendelkezésre álló adatsor viszonylag rövid (74 év) és jelentős részében nélkülözi a szlovák víztározókban az árvizek alkalmával visszatartott vízmennyiséget, ezért valószínűsíthető, hogy a számított 1151 m3/s-os, 1 %-os érték nem tükrözi megfelelően a tényleges árvízi vízszállítási viszonyokat. A Magyar-Csehszlovák Határvízi Bizottság XIX. Ülésszakának jegyzőkönyvében a Bodrogszerdahelyi vízmérce szelvényére 1400 m3/s vízhozam és 101, mAf vízállás került rögzítésre. 1.5.1.3

A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek

A Bodrog folyó menti árvízvédelmi szakasz a bal parton a 08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi szakasz, a jobb parton a 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz. 1-9. táblázat: Árvízvédelmi rendszerek a nagyvízi meder szakaszon Árvízvédelmi szakasz neve Viss-felsőberecki

Bodrogkeresztúrsátoraljaújhelyi

46

Védvonal hossza [km] árvízvédelmi töltés fal

Árvízvédelmi szakasz száma 08.11.

08.14.

39,799 15,585 (Ronyva jp-bp, Bodrog jp, Sárospatak Fazekas sor, Sárospatak Végardó) 2,04 (SárospatakBodroghalászi) 3,56 (Vámosújfalu, Sárazsadány, Bodrogolaszi) 6,969 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Olaszliszka)


-

Összes hossz 39,799 km

Mentesített öblözet neve

Öblözet területe [km2]

2.02. Bodrogközi

525,36

2.03. Ronyvazugi

28,36

2.04. Bodroghalászi

0,9

-

2.05. Vámosújfalui

6,86

-

2.06. Szegilongi

3,5

46 fm Sárospatak – Fazekas sor

-

28,153 km



A rendszer kialakulása 2.02. sz. Bodrogközi ártéri öblözet A Tisza-völgyét már az első ismert leírás, Ammianus Marcellinus IV. századi római történész munkája is árvízjárta, víz borította területként jellemezte: „… kanyargós és lassú folyásával nagy és széles területeket ölel körül… ezért a talaj legtöbb helyütt vizenyős és a folyók árterületei vízborításai bővelkednek gyarapodó fűzfákban, s ezért járhatatlan a vidék, kivéve ismerői által…” A szabályozások előtt a bodrogközi nép primitív viszonyok között élt, önellátó volt, terményeit nem értékesítette. A közlekedési viszonyokra jellemző, hogy a terület az év nagy részében teljesen el volt zárva a világtól. A XVIII. század elejére Magyarország megszabadult a török rabiga alól, s a Bodrogköz lakossága a század folyamán közel megháromszorozódott, így különösen megnőtt a művelhető föld iránti igény, mivel az ártéri gazdálkodás már nem tudta eltartani az itt élőket, hiszen a vidék nagy részét tartósan, vagy időszakosan árvíz borította. A Tisza-völgy vízszabályozásának azonban a XVIII. század végén nem jött még el az ideje. Ezen időszak legfőbb tanulsága volt, hogy mindenekelőtti pontos vízrajzi felvételeket kell készíteni. A felmérés és tervek készítése már a megyei mérnökök munkájával az 1810-es években kezdődött meg. A vízrajzi felmérések azt mutatták, hogy a Bodrog már 380 m3/s-os nagyvíznél kilép a medréből, és elönti a Bodrogköz alacsonyan fekvő ártereit. 1843-tól a Tisza Mappáció keretében helytartótanácsi szakemberek végezték el még egyszer e munkát Lányi Sámuel vezetésével. Ez utóbbi felvétel már védműveket is regisztrált, melyek azonban szakszerűtlenül épültek, s így törvényszerűen megrongálódtak. A XIX. század közepén, amikor a Bodrogközben elkezdődött a folyószabályozás és ármentesítés, az összterület 42,9 %-a minősült hasznavehetetlen földnek. A Bodrogközi Tisza-szabályozó Társulatot 1846-ban Leleszen alapították a Tisza és a Bodrog szabályozása, valamint a nagykiterjedésű mocsarak lecsapolása, a terület művelhetősége céljából. 1848-ig a Tiszán csak a Nagytárkány, Zemplénagárd-Révleányvár szakaszt építették ki. 1848-49-ben a szabályozási, építési munkák szüneteltek, s a Társulat tevékenysége 1855-től lendült fel, amikor báró Sennyey Pált választották a társulat elnökévé. Tevékenységének kezdete a községi érdektelenség és széthúzás megszüntetésére irányult. Sokan elfogadták Paleocapa javaslatát, hogy a töltések a Bodrogra, s a Tiszán lefelé csak Cigánd községig épüljenek, a többi ártéri terület pedig maradjon bevédetlen. Végül Sennyey báró szándékát siker koronázta és az első kezdetleges szelvényű töltések 1857-59-ben 8 láb koronaszélességgel, 1610 m3/s vízhozamra kiépültek a Tokaj feletti Tisza szakaszon, s töltések épültek a Bodrog bal partján is a Latorcától a Tisza torkolatig. A Bodrog bal parti védtöltés kiépítése az 1860-as években kezdődött padkás szelvénnyel, melyet az eredeti nyomvonalon többször bővítettek. Az 1968-79 közötti beruházási munkák során nyerte el mai alakját, mely magasságát tekintve teljes hosszban Viss és Felsőberecki között az OVSZ előírásainak megfelelően kiépült. Az 1998-1999-2000-es árvizek időszakában kiépítettnek tekintett Bodrog bal parti védvonalakon a Kengyeli és a Sárospataki őrjárásokon a töltések mentén káros árvízi jelenségek (koncentrált csurgás, erős szivárgás) jelentkeztek, amelyek beavatkozást igényeltek. Az árvizek levonulása után a folyamatban lévő Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése című beruházási program keretében az alábbi szakaszok megerősítésére került sor: | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

47



Bodrog bp. 15+100-16+100 tkm, (Kengyel) vízzáró résfal és vízzáró paplan beépítése a vízoldalon Bodrog bp. 28+050-29+000 tkm, (Sárospatak-H.homok) mentett oldali zárt szivárgó kiépítése.

-

A bal parti töltés mindkét oldali rézsűhajlása - három szakasztól eltekintve, ahol a rézsűhajlás 1:1,41,7 közötti - 1:3-as, vagy annál laposabb hajlású, a korona szélessége többségében 4,0 m. Új töltésszakaszok épültek ugyancsak a fejlesztett szelvénnyel Törökér, Sárospatak és Felsőberecki térségében küllebbezéssel. Így a bal parti töltés a 08.11. számú védvonal 39,799 km hosszú szakaszát képezi, melynek a 0+000 - 3+100 tkm közötti szakasza magaspartnak mondható. 2.03. sz. Ronyvazugi ártéri öblözet A Ronyvazugi terelőtöltés kialakításának kezdete a Ronyva torkolati szakaszának áthelyezéséhez köthető. A torkolati szakasz áthelyezését - magyar részről – már 1943-ban megkezdték, de később abbahagyták, és a szabályozási munkákat csak 1968-1970 között fejezték be. A mederáthelyezés mellett magyar és csehszlovák oldalon is kiépültek - a 100 évenként előforduló árvizek ellen biztonsági magassággal is rendelkező - árvízvédelmi töltések. A jelenlegi Ronyva jobb parti töltés Ronyvazugot védő 0+000-3+562 tkm szelvények közötti szakasza 4,0 m koronaszélességű, mindkét oldalon 1:3-as rézsűhajlású, koronaszintje 101,50-102,30 mBf között változik, mely a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es szintet 0,5-1,0 m-rel meghaladja. 1969-ben a Ronyva új torkolata és az Alsóberecki híd között, a Bodrog jobbpartján – depónia jelleggel – terelőgát épült. Ezt követően az árvízi elöntések gyakorisága jelentősen csökkent, a terület D-i részén csak a nagyobb árvizek okoztak elöntéseket a hídszelvény alatti nyári gátakkal védett folyószakasz felől. Az 1980-as évek elején az ÉVIZIG több tervet is készített a Ronyvazug hasznosítására, illetve a terület árvízvédelmének megoldására vonatkozóan. Végül a kiviteli tervek arra a változatra készültek, melynél a Ronyvazug alsó töltése a MÁSZ szintre épül ki (99,60 mBf) az Alsóberecki hídtól kiindulva, kezdetben párhuzamosan a Bodrog partvonalával, majd a nyárigát nyomvonalán haladva, bekötve a Sárospatak-Sátoraljaújhely vasútvonal töltésébe. A töltésszakasz 1986-87-ben épült meg. Az építési anyagot a töltéssel párhuzamosan vezetett vízgyűjtő csatorna kialakításával nyerték, mely csatorna a töltéstengelytől 60 m-re készült. A töltésekkel határolt Ronyvazugi terület az alsó töltés koronájával színelő vízszint esetén elvileg 22,64 millió m3 víz befogadására képes, az elöntött terület nagysága ekkor 10,75 km2, amely veszélyezteti Sátoraljaújhely város déli területrészét is. A terület elárasztására vonatkozó üzemeltetési szabályzat nem készült, vízbeeresztésre (a jelenlegi gyakorlat szerint) akkor kerül sor, mikor a töltéskoronával színelő, vagy azt meghaladó vízszintek alakulnak ki. A Bodrogon az 1999-2000. években levonult, az addigi LNV-t meghaladó árvizek után 2001. évben Kormányzati beruházás keretében megépült az ún. Sárospatak Fazekas-sori Bodrog jobb parti töltés (körtöltés) 546 fm-es hosszban, amelyben 46 fm vasbeton árvízvédelmi fal és 2 db műtárgy épült. Az új töltés koronaszintje az I. ütemében „csak” MÁSZ+0,5 m-es biztonságra épült ki. A Ronyvazugi, Bodrog jobb parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése című KEOP pályázat keretén belül 2015. májusára megépül egy 4,609 km (MÁSZ +1,0 m-es koronaszint, 4,0 m-es koronaszélesség, 1:31:3-as rézsűhajlások, 10-10 m-es előterek) hosszúságú új árvízvédelmi töltés, amelynek funkciója a Ronyvazugi öblözet ÉNy-i részének árvízmentesítése.

48




Az építendő új töltés keresztezi a Sátoraljaújhely-Alsóberecki közutat, a keresztezés szelvényében a töltés megszakad, ahol árvízkor ideiglenes védmű kiépítése szükséges. Az új töltés az öblözet meglévő árvízvédelmi rendszerének nagy részét kiváltja, illetve kiegészíti, ezáltal a jelenlegi részlegesen mentesített öblözetrészből mentesített területek lesznek, illetve a meglévő védvonalszakaszok egy része a jelenlegi kiépítettség mellett másodrendű védvonalként, illetve nyárigátként üzemeltethetők. Bodrog jobb parti körtöltések Bodrogkeresztúrtól Sárospatak Bodroghalász városrészig 1998. novemberében, 1999. márciusában és 2000. áprilisában három rendkívülinek tekintett árhullám vonult le a Tiszán és mellékfolyóin. A novemberi, első árhullám során a vízszintek Tiszabecs és Záhony között több dm-rel haladták meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást, miközben a Bodrogon is az LNV-t megközelítő vízszintek alakultak ki, és az áradás már ekkor jelentős károkat okozott a jobb parti (nyílt ártéren fekvő) településeken. A második, tavaszi árhullám a Bodrogon nem csak az őszit haladta meg, de nagyobb volt minden, a Bodrogon eddig levonult árhullámnál is. Az árvízszint Felsőbereckinél 49 cm-rel, Sárospataknál 56 cmrel és Tokajnál 14 cm-rel haladta meg az addigi mért legnagyobb vízszintet, ami azt is jelenti, hogy a Bodrog magyarországi szakaszának több mint egyharmadán a mértékadó árvízszintnél (MÁSZ) magasabb vízszintek alakultak ki, melyek tartóssága is jelentős volt. A harmadik, 2000. tavaszi árhullám a Tisza felső szakaszán (Záhony alatt) magasabban tetőzött az 1998. évinél, Tokajnál pedig megdöntötte mind az eddigi mért legmagasabb vízszintet, mind a mértékadó árvízszintet is. A Tisza visszaduzzasztó hatására a Bodrogon levonuló árhullám a Sárospatak alatti szakaszon az LNV-t meghaladó szinten tetőzött. A szükséges árvízvédelmi beavatkozásokat tartalmazó terveket a Viziterv Consult Kft. készítette, és az OVIBER-FŐBER bonyolításában a kivitelezési munkákra is sor került a 2000-2001 években. 2.04. sz. Bodroghalászi ártéri öblözet Az 1983-87 évek között a Bodrog jp-i töltésépítések között megvalósult a tervezett SárospatakBodroghalászi töltés (körtöltés) 1,650 km hosszban 2 db zsilipes áteresszel, a városi szennyvíztisztító telepig. A szennyvíztisztító telep és a magaspart között – a szennyvíztisztító telepet megközelítő út mentén – az árvízvédelmi vonal kiépítését a város magára vállalta, azonban azt nem építette ki. A Bodrogon 1999-2000 években levonult, addigi LNV-t meghaladó árvízek után 2000-2001 években megépült a Sárospatak-Bodroghalászi Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 390 fm-es kihosszabbítása, a szennyvíztisztító telep és a magaspart között. 2.05. sz. Vámosújfalui ártéri öblözet Az öblözet a Bodrog vízrendszeréhez tartozik, területe – Vámosújfalu, Sárazsadány és Bodrogolaszi községek belterület részeit kivéve - teljes egészében a Bodrog jp-i nyílt ártere. A Bodrogon 1999-2000 években levonult, addigi LNV-t meghaladó árvizek után 2001-ben megépült a Vámosújfalui Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 2.275 fm-es hosszban, a Sárazsadányi Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 911 fm-es hosszban, és a Bodrogolaszi Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 374 fm-es hosszban, MÁSZ+0,5 m-es magassági biztonsággal.


49



2.06. sz. Szegilongi ártéri öblözet Az öblözet a Bodrog vízrendszeréhez tartozik, területe – Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi és Olaszliszka belterület részeit kivéve - teljes egészében a Bodrog jp-i nyílt ártere. 1983-1987 között került megépítésre a Tokaj belterületi Bodrog jp-i védtöltés. A Bodrogon 1999-2000 években levonult, addigi LNV-t meghaladó árvízek után 2000-2001 években az alábbi töltések épültek meg: - A meglévő Bodrog jp-i fővédvonal parapetfalas szakasza az 1+063-1+202 tkm szelvények között a mentett oldali vízelvezető rendszer kiépítésével. - A Bodrogkeresztúri Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 1786 fm-es hosszban MÁSZ+0,5 m-es biztonsággal. - A Bodrogkisfaludi Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 1897 fm-es hosszban MÁSZ+0,5 m-es biztonsággal. - A Szegi Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 1033 fm-es hosszban, MÁSZ+0,5 m-es biztonsággal, amely nem a teljes érintett belterületet védi. - Az Olaszliszkai Bodrog jp-i. töltés (körtöltés) 1890 fm-es hosszban, MÁSZ+0,5 m-es biztonsággal.

A jelenlegi helyzet 1-10. táblázat: Az érintett védelmi szakaszok fontosabb adatai

28,153

Vízfolyás neve és védvonala Bodrog bal part Bodrog jobb parti körtöltések

08.14 Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi

Védelmi szakasz Hossza Száma, neve (km) 08.11. Viss39,799 felsőberecki

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Szegi Olaszliszka Vámosújfalu Sárazsadány Bodrogolaszi Sárospatak-Fazekas sor Sárospatak-Végardó Sárospatak-Bodroghalász Bodrog jobb part Ronyva jobb part Ronyva bal part

A védvonal Kezdete Vége (tkm) (tkm) 0+000

39+799

0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000 0+000

1+786 1+897 1+033 2+253 2+275 0+911 0+374 0+546 0+725 2+040 10+175 2+327 1+811

A nagyvízi mederszakasz árvízvédelmi töltéseihez tartozik a 08.04. Inérhát-tokaji árvízvédelmi szakasz Bodrog jobb parti töltése 1394 m hosszban, amelyből 840 m parapetfal.

50




08.11. sz. Viss-felsőberecki árvízvédelmi szakasz Az 1968-79 közötti beruházási munkák során nyerte el mai alakját, mely magasságát tekintve teljes hosszban Viss és Felsőberecki között az OVSZ előírásainak megfelelően kiépült. A töltés mindkét oldali rézsűhajlása - három szakasztól eltekintve, ahol a rézsűhajlás 1:1,4-1,7 közötti - 1:3-as, vagy annál laposabb hajlású, a korona szélessége többségében 4,0 m. Új töltésszakaszok épültek ugyancsak a fejlesztett szelvénnyel Törökér, Sárospatak és Felsőberecki térségében küllebbezéssel. Így a bal parti töltés a 08.11. számú védvonal 39,799 km hosszú szakaszát képezi, melynek a 0+000 3+100 tkm közötti szakasza magaspartnak mondható. A szakaszon 22 helyen található műtárgykeresztezés (áteresz: 10 db, zsilip: 5 db, nyomócső: 4 db, szivornya: 2 db). A Bodrogközi Tisza-felső és Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése című projekt keretén belül műtárgyak fejlesztése valósul meg a Bodrog bal parti, Törökéri és Felsőberecki szivattyútelepek környezetében, az árvízvédelmi töltést keresztező mélyvezetésű nyomócsövek megszüntetésével, átépítésével és új gravitációs zsilip építésével. A projekt tervezett befejezése 2015 májusa. A felsőberecki új gravitációs zsilip építése (a régi kiváltására) Bodrog bal parti árvízvédelmi töltés 38+074-38+222 tkm szelvények közötti szakaszának korrekcióját teszik szükségessé, a hullámtéren megépülő új zsilip védvonalba való bekötése miatt. A töltéskorrekció miatt pedig szükségessé válik az elektromos szivattyúállás nyomócsöveinek átépítése, kihosszabbítása az új zsilip vízoldali előfenék burkolatáig. Az új töltésszakasz nyomvonala a vízoldal felé tolódik el, a kiépítés jellemzői: 1:3-as rézsűhajlás, 4,0 m-es koronaszélesség, MÁSZ+1,0 m-es magassági biztonság, aszfaltburkolat. A töltés anyagára és az altalajra vonatkozó adatok ismertetése A Bodrogközben a vízhatásnak kitett területeken nagyrészt az öntés és réti talajtípusba tartozó talajok fordulnak elő, a Bodrog árterületén kötött, savanyú kémhatású réti és öntésagyag takarót foltokban tarkítják a gyengén savanyú, ritkán meszes szélfújta homokfoltok. A Bodrogköz átlagos talajviszonyai: - öntés réti talaj: 38 %, - humuszos öntéstalaj: 34 %, - réti talaj: 12 %, - humuszos homoktalaj: 10 %, - réti láp: 6 %. A védvonal altalaja Az altalajviszonyokra jellemző, hogy az agyagos iszapos fedőréteg vastagsága 2-10 m, a felső részen 37+000-42+000 tkm részen a fedőösszlet több mint 10 m. Az altalaj több helyen igen gyenge, itt a homok vízvezető réteg közvetlenül érintkezik a felszín közelében elhelyezkedő iszappal. Az altalaj-állékonysági biztonság értéke 1,5 alatt van 19 szakaszon, összesen 7645 m-en, azaz a védvonal csaknem egyötödén. A mentett oldali töltésrézsűk állékonyság szempontjából megfelelnek. A védvonalat 29 helyen, összesen 3150 m-en holtágak keresztezik. Halmozottan veszélyesnek mondhatók a védvonalon azon szakaszok, ahol a veszélyforrások közül legalább kétféle egyszerre fordul elő (1,5 alatti altalaj-állékonyság, holtág keresztezés, árvízi tapasztalatok alapján gyenge altalaj, vagy gyenge töltéstest, illetve a töltés menti 10 m-es hullámtéri sávon belül anyagárok található). | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

51



A töltés anyaga az 1974. évi töltésfeltárások alapján jobbára barna homokos iszap, egy-két szelvényben rétegesen szürke agyag is előfordul. Különös figyelmet igénylő helyek a védelmi szakaszon A folyó a töltést veszélyesen sehol sem közelíti meg. Szennyezettsége miatt télen csak a torkolati szakaszon áll be, jégtorlódásra nem kell számítani. Az árhullámokra általánosságban a kezdeti heves vízszintemelkedés a jellemző, mely elérheti az óránkénti 4-6 cm-es emelkedést is a mértékadó vízmércéken. Az alsóbb szakaszokon a széles hullámtéren történő elterülés miatt az áradás lelassul. Különösen tartós és magas értéken tetőzik a folyó, ha árhulláma a Tiszáéval egybeesik. 08. 11. sz. árvízvédelmi szakasz - Bodrog bal part A védvonal altalaja azonban több helyen igen gyenge. Az altalaj-állékonysági biztonság értéke 1,5 alatt van 19 szakaszon, összesen 7645 m-en, azaz a védvonal csaknem egyötödén. A védvonalat 29 helyen, összesen 3150 m-en holtágak keresztezik. Halmozottan veszélyesnek mondhatók a védvonalon azon szakaszok, ahol a veszélyforrások közül legalább kétféle egyszerre fordul elő (1,5 alatti altalaj-állékonyság, holtág keresztezés, árvízi tapasztalatok alapján gyenge altalaj, vagy gyenge töltéstest, illetve a töltés menti 10m-es hullámtéri sávon belül anyagárok található). Ilyen a 08.11. sz. védvonal mintegy 42 %-a, összesen 16844 m hosszon. 1-11. táblázat: Bodrog bal parti töltés holt meder keresztezései

1. 2. 3. 4. 5. 6. 6. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

52

Kezdőszelvény 4+320 4+960 5+340 5+680 7+410 7+740 11+340 11+890 12+930 13+210 14+850 15+200 15+880 16+440 16+850 19+540 21+450 21+940 24+650 26+460 33+680 34+140 34+320 35+040


Végszelvény 4+390 5+040 5+400 5+670 7+490 7+840 11+450 11+960 13+030 13+800 14+930 15+500 15+960 16+560 16+930 19+620 21+540 22+010 34+740 26+550 33+740 34+210 34+410 35+090


25. 26. 27. 28. 29.


36+720 38+500 39+300 39+560 42+300

36+830 38+550 39+350 39+630 42+380

Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán a 20+800–23+822 tkm szelvények között (Sárospatak belterületén az ún. Kispataki városrészen) és a 28+050-29+000 tkm szelvények között (Sárospatak ún. Halászhomoki városrészén) húzódik zárt szivárgó. A mentett oldali töltéslábhoz épített szivárgók az elmúlt árvizek alkalmával megfelelően működtek, a belterületi részeken az addig észlelt hibák megszűntek. Káros árvízi jelenségek a szakaszon: - Buzgár 0+000-0+100 (Beavatkozás: ellennyomó medence 1 m3 homok 100 db homokzsák) - Fakadóvíz: 3+700-4+600, 8+200-9+200, 11+800-12+000, 14+400-14+560, 16+400-16+680, 16+900-17+000, 17+900-18+000, 35+900-36+100, 37+770-38+000, 38+850-38+900, 39+75039+800. - A 22+500-23+400 tkm-nél beavatkozás: szivattyúzás 2 db (600l/perc) (Honda szivattyú a Tízöles-úti csatornába az Sárospatak Árpád u. végén) - Talpszivárgás: 20+675-22+500 24+600-26+700, 28+480, 30+100-30+200 31+500-32+350 34+200-34+300. - A 28+300 tkm-nél beavatkozás: mélyszivárgók szivattyúzása 92 mBf szinten tartása - Csapadékcsatornákból feltörő víz (Beavatkozás: ellennyomó medence):23+513, 23+546, 23+593, 23+651, 23+730, 23+822, 23+841, 23+930, 23+963, 24+076. 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz A szakaszhoz tartozik 10 Bodrog menti települési körtöltés Bodrogkeresztúrtól Sárospatakig, a Ronyvazugi Bodrog jobb parti töltés, valamint a Ronyva jobb és bal parti töltése, a fenti táblázat szerint. Az árvízvédelmi szakaszon 23 helyen található műtárgykeresztezés (zsilip 19 db, áteresz 4 db). Ronyva jobb és bal parti töltések A jelenlegi Ronyva jobb parti és bal parti töltésszakaszok kiépítettnek tekinthetők, rendelkeznek az előírt MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal, 4,0 m koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:3-as rézsűhajlással. A jobb parti töltés 0+000-3+562 tkm szelvények közötti szakasza, koronaszintje 101,50-102,30 mBf között változik, mely a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es szintet 0,5-1,0 m-rel meghaladja. Bal parton 1 db zsilip, a jobb parton 1 db szennyvízbeeresztő zsilip található. Bodrog jobb parti Ronyvazugi töltés A védvonal szakasz két ütemben épült ki, a felső szakasza a Ronyva torkolat és az Alsóberecki közúti híd között 1969-ben, az alsó szakasza Szerencs-Sátoraljaújhelyi vasútvonal és az Alsóberecki közúti híd között 1986-87 években. A védvonal szakasz Felsőberecki, Alsóberecki és Sátoraljaújhely települések külterületeit érinti. A töltés hosszúsága 10,175 km. A Szerencs-Sátoraljaújhelyi vasútvonal töltésétől indul a 0+000 szelvényben és tart az Alsóberecki hídig, az 5+848-as tkm


53



szelvényig. A töltés a 6+000 tkm szelvénytől folytatódik tovább a Ronyva-patak torkolatánál lévő 10+175 tkm szelvényig. A töltés koronaszélessége 4 m, vízoldali és mentett oldali rézsűhajlása 1:3. A töltéssel párhuzamosan 4020 fm hosszúságú gyűjtőcsatorna épült a mentett oldalon, amely a töltés 0+460 tkm szelvényében kezdődik. A csatorna 0+000, 1+170 és 2+280-as szelvényében 80-as zsilipes átereszek épültek. A töltés 0+180, 2+700, 8+185 tkm szelvényében 1000-es zsilipes átereszek vannak. A 0+180 és a 2+700-as szelvényben szivattyúállás található. 1-12. táblázat: A Bodrog jobb part Ronyvazugi töltés magassági kiépítése

Magassági viszonyok szelvény magasság (mBf) 0+000-0+500 99,6 0+500-1+000 99,5 1+000-3+500 99,7 Bodrog jobb part 3+500-6+000 100 Ronyvazugi töltés 6+000-6+500 100,4 6+500-9+500 100,3 9+500-10+175 100,7 Töltés

A Ronyvazugi Bodrog jobb parti töltés MÁSZ+1,0 m biztonsággal nem építhető ki, mivel az általa körbezárt terület rendkívüli árvíz esetén a magyar-szlovák határvízi megállapodás értelmében elárasztásra kerül, amely megtörtént az 1999-2000 évi árvizek során is. A Bodrog jobb parti, Ronyvazugi töltésnél a MÁSZ+1,0 m-es magassági biztonság sehol nincs meg, sőt a 0+400-1+300 tkm szelvények között a vízoldali töltéstető magassága a mértékadó árvízszint alatt van. Bodrog jobb parti körtöltések A Bodrog jobb parti – Sárospatak Végardói töltés az előírásoknak megfelelően kiépített, de nem zárja le teljes mértékben az öblözetrészt, ezért annak 275 fm-en történő jövőbeli kihosszabbítása szükséges, az összes többi körtöltés MÁSZ+0,5 m-es szintre épült ki.

54




1-13. táblázat: A 08.14. árvízvédelmi szakaszt képező körtöltések adatai

08.14. Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhelyi

Száma, neve

Hossza (km)

28,153

Vízfolyás neve és védvonala

Bodrog jobb parti körtöltések

Védelmi szakasz

A védvonal Kezdete (tkm)

Vége (tkm)

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Szegi Olaszliszka

0,000 0,000 0,000 0,000

1,786 1,897 1,033 2,253

Vámosújfalu

0,000

2,275

Sárazsadány Bodrogolaszi SárospatakFazekas sor

0,000 0,000

0,911 0,374

0,000

0,546

SárospatakVégardó

0,000

0,725

SárospatakBodroghalász

0,000

2,040

Kiépítettség MÁSZ+1,0 mes szinthez képest MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m MÁSZ+0,5 m

Műtárgyak

2 db zsilip 2 db zsilip 1 db zsilip 5 db zsilip 2 zsilip, 3 csapp. áteresz 1 zsilip 1 zsilip 1 zsilip

MÁSZ+1,0 m 1 zsilip 275,0 m-es kihosszabbítás szükséges MÁSZ+1,0 m 2 csőzsilip

A töltés anyagára és az altalajra vonatkozó adatok ismertetése A Ronyvazugi Bodrog jobb parti töltés a Bodrog és a Ronyva-patak kavicsteraszára épült. Az altalajviszonyokra jellemző, hogy az agyagos iszapos fedőréteg vastagsága 2-10 m. A fedőréteg általában közepes, ritkábban kövér agyag, a vízvezető réteg iszap és finom homok, homokliszt tartományban van. A töltés anyaga jobbára barna homokos iszap, egy-két szelvényben rétegesen szürke agyag is előfordul. A Ronyva-patak jobb és bal parti töltés a Bodrog és a Ronyva-patak kavicsteraszára épült. A jobb parton kövér és sovány agyag a fedőréteg, a vízvezető réteg finom homok. A bal parton a kezdőszelvény környezetében a fedőréteg iszapos homokliszt, továbbhaladva kövéragyag található, átmeneti rétegként 1+600 tkm környezetében iszapos homokliszt jelenik meg, a vízvezetőréteg finomhomok. A töltés anyaga jobbára barna homokos iszap, egy-két szelvényben rétegesen szürke agyag is előfordul. A 2000-es évek elején épült Bodrog jobb parti körtöltéseknél a töltések nyomvonalán általában 5-10 db 5,0 m (1-2 db 10,0 m) mélységű fúrás készült. Altalajviszonyok: - A fedőréteget általában 2,5-6,0 m vastagságú, különböző kötöttségű agyagtalajok alkotják. Ez alatt 2-3 m vastagságú átmeneti jellegű réteg található: homokos-iszapos homoklisztes frakciók.


55


-


Gyakran a fedőrétegben is szerkezetes iszapos-homoklisztes-homokos iszapos rétegek váltakoznak, Sárazsadánynál ez a gyengén kötött réteg a felszínen található 0,5-1,2 m vastagságban. Sárospatak-Bodroghalásznál a szennyvíztelepi feltöltés és az úttöltés anyaga tégla és kőtörmelékes kemény agyag, agyagos iszap. Alatta heterogén rétegzettségű agyagoshomokos-iszapos frakciók váltakoznak. A vízvezető, homokos-iszapos-homoklisztes-kavics réteg 6-10 m mélységben helyezkedik el, Sárospatak térségében 10-12 m mélységben. A kőtörmelékes részeken, és ahol az átmeneti réteg vízzel találkozhat, agyagék került beépítése. A körtöltése anyaga homogén, többségében sovány kötött agyag, iszap.

-

Különös figyelmet igénylő helyek a védelmi szakaszon A folyó a töltést veszélyesen sehol sem közelíti meg. A jég a folyón csak a torkolati szakaszon áll be, jégtorlódásra nem kell számítani. Az árhullámokra általánosságban a kezdeti heves vízszintemelkedés a jellemző, mely elérheti az óránkénti 4-6 cm-es emelkedést is a mértékadó vízmércéken. Az alsóbb szakaszokon a széles hullámtéren történő elterülés miatt az áradás lelassul. Különösen tartós és magas értéken tetőzik a folyó, ha árhulláma a Tiszáéval egybeesik. Fővédvonalakat keresztező műtárgyak zárása után a mentett oldali csapadékvizek átemelését telepített szivattyúkkal kell végezni. Nagyobb, intenzív csapadék esetén az eddigi tapasztalatok alapján Bodrogkisfaludnál 2 db, Szeginél 1 db, Vámosújfalunál 1 db nagykapacitású szivattyú gyors telepítése szükséges. (Bodrogkisfaludon a község csapadékvizének átemelésére 2 db automata elektromos szivattyúállás került megépítésre, amelyek az önkormányzat kezelésében vannak, azonban forráshiány miatt nem üzemeltetik őket.) A fővédvonalon magassági hiányok 1510 fm, a mentett oldali szivárgások, fakadóvizek 670 fm hosszban várhatók. A 08.14. sz. árvízvédelmi szakaszon a hullámverés elleni védekezés jelenti a legnagyobb feladatot. Az alábbi szakaszokon kell rendszeresen hullámverés ellen védekezni: - Bodrog jobb töltés Ronyvazug: 0+200–0+900 tkm, - Sárospatak-Végardó: 0+250-0+550 tkm, - Bodrogkisfalud: 0+400–1+100 tkm, Bodrogkeresztúr 1+600–1+786 tkm szelvények között.

1.5.1.4

Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése

A Bodrog középvízi szabályozása az 1860-as években kezdődött. A túlfejlett kanyarulatokat az árvizek levonulásának meggyorsítására átvágták. A Latorca és a tiszai torkolat között 15 átmetszés készült, ebből 10 esik a mai magyar szakaszra. A magyar szakaszon az átvágások hatására a folyó 25,5 km-rel lett rövidebb. A szabályozásokat mutatja az 1884-ben készült helyszínrajz is:

56




1-17. ábra: A szabályozások a Bodrog folyón (1884)

Összesen 17 átvágást tüntet fel, "kiásott és teljesen kiképződött átmetszések", "kiásott, de ki nem képződött átmetszések" és "javasolt átmetszések" megoszlásban. 1884-ben már teljesen kialakultnak minősítették a XII. rövid átvágást közvetlenül a sárospataki híd fölött, a Sárospatak alatti nagy balkanyart levágó XIII. átvágást és a XIV. átvágást Bodroghalász-Bodrogolaszi között. 1884-ben még | A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

57



kialakulatlan volt az I. átvágás az Ondava-Tapoly torkolati szakaszán, a III. Zemplén-Lagmacz között, a IV. átvágás Lagmacz alatt, a VI. átvágás Felsőberecki-Borsi között (a mai közös határszakasz), a VIII. átvágás Alsóberecki alatt, a XI. átvágás Sárospatak fölött és a XV. átvágás Viss irányában. Javasolt átvágásként szerepel a helyszínrajzon a II. átvágás a Latorca torok alatt, az V. átvágás a bodrogszerdahelyi vasúti híd alatt, a VII. átvágás Alsóbereckinél, a IX. és X. átvágás a Ronyva torok fölött és alatt. Eltérő jelöléssel, de nyilván javaslatként van feltüntetve a XVI. átvágás Olaszliszkánál és a XVII. átvágás Bodrogkeresztúr-Tokaj között. A helyszínrajzon "kő partvédezet" látható a bal parton Újlaknál (III. átvágással levágott nagy kanyar tetőpontja), ugyanúgy Szomotornál a IV. átvágás, Bodrogszerdahelynél az V. és VI. átvágás, valamint Alsóbereckinél a VII. átvágás mögötti régi tetőpontokban. A jobb parton az árvizek kiöntéséről a berajzolt ártérhatár nyújt tájékoztatást. Fentiekből kitűnik, hogy az 1884 előtt megépült 10 átvágásból csak három (ebből két nagy) fejlődött ki kellőképpen. Ugyanennek a helyszínrajznak egy 1887-ből származó változatán Pálfölde és Viss között a 15 átvágásból a II., V., VII., IX. és X. átvágások ugyancsak tervezettként szerepelnek, de a többinél a ki nem képződött átmetszések megjelölés már hiányzik. A felsorolt öt átvágás kialakítása tehát a század végére maradt. Az 1936. évi Bodrog felvételezésén az I-XV. átvágások már a folyó kialakult medreként szerepelnek, az alsó két átvágás (XVI-XVII.) azonban sohasem készült el és a két jobbkanyar máig is megmaradt. A Bodrogon összefüggő középvízi szabályozás nem volt, de erre nem is volt szükség. A meder és a partok anyaga jóval kötöttebb, mint a Tiszáé, így a kanyarulatok vándorlása is lassúbb és rögzítésük kevesebb gondot okoz. A Bodrog Tokaj-országhatár (51,1 fkm) közötti szakaszából a Tokaj-Sárospatak térsége közötti szakasz közvetlenül a Tiszalöki vízlépcső hatásterülete, tehát duzzasztott folyószakasz, míg a Sárospatak térsége feletti folyószakasz természetes esésűnek tekinthető. A tartott vízszint a kanyarulatok alakulására is kedvező. Ennek következtében a gázlós folyószakaszok Sárospatak térségében, illetve Sárospatak alatt, a duzzasztás és a természetes vízfelszínű átmeneti szakaszon alakultak ki, ahol a folyó mederalakító energiájának nagy része már nem áll rendelkezésre. A Bodrogra elsősorban a mederanyaga miatt a jól beállt, állékony, természetes meder jellemző, nehezen fejlődő folyó, a folyószabályozási beavatkozások hatása csak több év eltelte után érzékelhető. A Bodrog magyarországi szakaszán a kanyarulatok paramétereinek részletes adatait és a szabályozási művek leírását a 1.19 melléklet tartalmazza. A Bodrog folyó negyede egyenes, vagy egyenesnek minősíthető átmeneti szakasz, 800 m körüli átlaghosszakkal, eléggé egyenletes hosszmenti megoszlásban. A régi átvágások közül négy kifejezetten egyenes szakasz ma is, a kanyarfejlődés jele nélkül. A hossz 16 %-a álkanyarokból áll, 530 m átlagos ívhosszal, álkanyarok a 13 fkm fölött találhatók. Fejletlen kanyarokból áll a Bodrog hosszának 18 %-a, 915 m átlaghosszal. Ezek főként a 35 fkm fölött találhatók. A fejlett kanyarok összesen a hossz 29 %-át teszik ki. A 18-23 fkm között nincs fejlett kanyar, ugyancsak hiányoznak a 34-44 fkm között. 58




Az öt túlfejlett kanyar 1152 m átlaghosszal a teljes hossz 11 %-át teszi ki. Ezek közül három a 16-23 fkm között van, vagyis a legalsó, XV. átvágás alatti szakaszon. Ez az eddigiek ismeretében nem az átvágások alatti szakasz kanyarjainak továbbfejlődésére, hanem inkább arra mutat, hogy egy-két arra megérett kanyar átvágását itt már nem végezték el (olaszliszkai kanyar). A 25-33 fkm (a XIV. és XV. átvágások) között a fejlett kanyarok is arra utalnak, hogy itt az eredeti méreteket átvágások nem befolyásolták. A 34-44 fkm között négy átvágás (VIII-XI) volt, jelenleg egyenes szakaszok, álkanyarok és fejletlen kanyarok váltogatják egymást. A fejlett kanyarok hiánya ezen a szakaszon a kanyarok továbbfejlődésének kis intenzitására mutat. Az átvágásos szabályozás kanyarfejlődésre gyakorolt hatása a Bodrogon a kanyarok paraméterei alapján is kimutatható és értelmezhető. Megállapítható az is, hogy a kanyarok fejlődése az átvágások óta viszonylag lassú, és lassú volt a szabályozás előtti, természetes állapotban is. A folyón kétoldali szabályozási művel érintett 0,72 km, mely jellemzően kisvízi gázlórendezést célzó terelőmű, egyoldali középvízi szabályozással pedig 10,856 km-nyi folyószakasz. Az átlagos szabályozási szélesség a Bodrog torkolat-Sárospatak (0-40 fkm) közötti szakaszon 80 m, míg a Sárospatak-országhatár (40-51,1 fkm) közötti szakaszon 60 m. 1.5.1.5

A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe

A Sárospatak feletti folyószakaszra az átlagos 75 m középvízi mederszélességek jellemzőek, de előfordul 50 m-es mederszűkület is. A Sárospatak alatti folyószakaszra az átlagos 80-100 m középvízi mederszélességek mellett, az 1987-1989. évek között megvalósult mederrendezési beruházás előtt, helyenként a 150-170 m mederszélességek is előfordultak. A középvízi meder részletes vizsgálata a „Hajózásfejlesztés, természetvédelem és vidékfejlesztés a magyar-szlovák-ukrán határ menti régiókban” című projekt keretében készült el, az alábbiak szerint. A folyó felmért keresztszelvényeit attól függően, hogy azok inflexiósak vagy tetőpontiak, egymásra halmoztuk. A tetőponti szelvények egymásra halmozásához azokat tükröztük, függően attól, hogy jobbra vagy balra voltak aszimmetrikusak. A tükrözési tengelyt, illetve a keresztszelvények egymásra illesztésének a pontját a tetőponti szelvényeknél a keresztszelvények és a Tiszalöki vízmérce 450 cm-es vízálláshoz tartozó vízszint metszéspontja határozta meg. Az inflexiós szelvényeknél az illesztés a keresztszelvények tengelyének és a Tiszalöki vízmérce 450 cm-es vízálláshoz tartozó vízszint metszéspontja adta.


59



1-18. ábra: Inflexiós átlagszelvény – Bodrog

1-19. ábra: Tetőponti átlagszelvény - Bodrog

Bodrog torkolat-országhatár közötti szakaszon az inflexiós szelvényekben egyszerű csésze-szelvények (B=80-120 m mederszélesség és H=2-8 m mélység), míg a tetőponti szelvényekben egyszerű sodorvonali tengelyű parabola-szelvények (B=60-80 m mederszélesség és H=6-10 m mélység) vannak. 60




A Sárazsadány és torkolat közötti folyószakaszra az átlagos 4500 m nagyvízi mederszélességek jellemzőek nagyobb szűkületek nélkül, erre a szakaszra hatással van a szomszédos Tisza mederterülete. A Sárazsadány és országhatár közötti folyószakasz nagyvízi medre a települések környezetében erősen leszűkül, főleg a szabályozások és töltések hatására 200 – 300 m szélességre, de a 4500 m körüli nagyvízi mederszélességek is előfordulnak. A nagyvízi mederszelvények nedvesített területei arányaiban követik azok szélességi változásait, Sárazsadány és Sárospatak között 1000 és 8000 m2 között változik, a folyó többi szakaszán átlagosan 20000 m2 néhány kisebb területi szűküléssel. A vizsgált mederszakasz főbb paramétereit (középvízi meder és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe) az alábbi táblázatban és ábrákon foglaltuk össze. 1-14. táblázat: A középvízi meder és nagyvízi meder szélessége

Folyamkilóméter Középvizi meder Nagyvizi meder szelvény szélesség szelvény terület szélesség szelvény terület 2 2 fkm m m m m 0,880 1062 372 77,000 4449 2,524 2027 341 95,000 8223 3,368 4434 364 82,000 19209 6,495 4871 667 62,000 20644 8,172 5499 212 83,000 24734 10,066 4976 295 125,000 22658 11,993 4894 265 101,000 22355 14,960 4896 272 74,000 22136 17,302 6156 667 83,000 25536 20,450 3916 285 86,000 16882 24,436 4329 198 71,000 14242 26,770 2206 143 112,000 7690 29,078 381 224 88,000 1675 31,114 2115 147 89,000 7975 32,636 1486 184 64,000 5660 35,196 2362 112 81,000 7994 37,433 188 210 78,000 909 39,078 1465 93 85,000 5445 41,008 3076 138 67,000 9352 42,892 4864 134 64,000 15933 45,395 1821 132 57,000 5602 47,732 469 140 52,000 1941 49,760 602 170 59,000 1803


61



1-20. ábra: A közép és nagyvízi meder szélessége

1.5.1.6

A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése

A vizsgált mederszakasz 94–100 mBf magasságú, túlnyomó része tökéletes síkság. A Bodrog bal parti védvonal 0+000 – 0+900 tkm közötti szakasza magaspartnak mondható, 98-100 mBf közötti magasságokkal. A mederszakasz alsó része a Bodrogzug, 94 mBf körüli szintekkel a legalacsonyabb rész. A Bodrog és a Tisza árhullámainak köszönhetően évente 40-50 napig, kedvezőtlen esetben akár 100 napig is víz alatt van. É-i irányban növekszik a terep magassága Olaszliszka (19,0 fkm) és Sárazsadány (29,0 fkm) településeknél már 96 mBf körüli értékek mérhetők, felette Sárospatak (37,0 fkm) és Ronyvazug térségében (45 fkm) 97-98 mBf körüli értékekkel. A Bodrog bal parti védvonal 4+800 tkm szelvényből indul ki az egykor 28 km hosszúságú bodrogzugi nyárigát, mely jelenlegi állapotában (94,52 mBf) nem védképes, a töltést több helyen elmosta az átbukó víz, vagy anyaga más célú hasznosításra került.

62




A nagyvízi medret érintő beépítéseket az 1.5.2 mederszakasz használatának elemzése fejezet tartalmazza. A mederszakaszon megtalálható tereptárgyak magasságai É-D-i irányban: A mederszakasz ÉNy-i részén végigfutó vasútvonal 98,5 mBf, az Alsóberecki közúti hídra vezető szakasza: 99,5 mBf , a Sárospatak közúti hídra vezető szakasza 101,9 mBf. Régi kisvasút szintjei töltés árvízvédelmi töltés mentén: 99,3-99,5 mBf, kisvasúti hídra vezető szakasz: 95,8-96,6 mBf. A mederszakasz hullámterének részletes magassági adatait a hidrodinamikai modell vizsgálatoknál felhasznált terepmodell tartalmazza. 1.5.1.7

A vizsgált mederszakasz hajózhatósága

A hajóutak elsősorban a geometriai méretükkel jellemezhetőek. E méretek részben a meder természetes adottságaiból adódnak, másik részüket viszont a mederbe telepített létesítmények határozzák meg. A vízi út annál jobb, minél nagyobb a víz mélysége, a hajóút szélessége, kanyarulati sugara, minél kisebb a víz sebessége, minél kisebb akadályt jelent a műtárgyak és a hajózsilipek kialakítása a hajózás számára, minél jobban felszereltek a vízi út kikötői. A magyarországi hajóutakat a 17/2002 (III.7) KöViM rendelet és annak 1. és 2. sz. mellékletében szereplő előírások szabályozzák. A Bodrog folyó III. osztályú hajóút. 1-15. táblázat: Jellemző hajózási vízszintek a víziúton Víziút neve

Bodrog

A vízmérce neve és folyamkilométer szerinti helye

A vízmérce HKV cm, LNHV cm, „0” illetve a tenger illetve a tenger jelzésének a szintje feletti szintje feletti tenger szintje magassága, (m ) magassága, (m) feletti [17/2002. (III. 7.) [17/2002. (III. 7.) magassága, KöViM rendelet KöViM rendelet (mBf) alapján] alapján] 92,16 +90 530 91,82 +110 512

Felsőberecki, 47,750 Sárospataki közúti híd, 37,090 Tokaj (Tisza, 543,110) 89,33 +350 720 HKV = Hajózási kisvízszint, LNHV = Legnagyobb hajózási vízszint, LKV = Legkisebb vízszint, LNV = Legnagyobb vízszint

LKV (cm)

LNV (cm)

13 -2

795 740

-184

928

1-16. táblázat: A III. víziút osztályokra vonatkozó hajó, bárka illetve tolt kötelék méretek Víziút osztály

III

Magányos géphajó Hossz [m]

Szélesség [m]

Merülés [m]

70

8,2

2

Tolt karaván Hordképesség [to] 650-1000

Hossz [m]

Szélesség [m]

Merülés [m]

-

-

-


Hordképesség [to] -

63



1-17. táblázat: A III. osztályú víziútra vonatkozó űrszelvényméretek Előírások az űrszelvény méretre III. osztályú víziúton A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél 5,25 - 6,40 híd, illetve egyéb térszín feletti létesítmény alatt, (m) A hajóút legkisebb szélessége egy illetve több 44 nyílásos híd nyílásában, (m) 30 A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél 16,5 távközlési vezeték és feszültségmentes kábelek alatt, (m) A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél 15 felső vezetésű komp kötele alatt, (m) A hajóút legkisebb űrszelvény magassága HNV-nél elektromos távvezeték alatt: 110 kV feszültségig 19,0 110 kV feszültség felett 19,0 + KV-onként +1 cm A hajózsilip hasznos méretei L x B, (m) 85 x 12 A hajózsilip legkisebb küszöbmélység H*, (m) 4,5 A mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság, (dm) 3 Sziklás mederfenék esetén Laza, illetve lágy szerkezetű mederfenék esetén 2

* H – a legkisebb küszöbmélység hajózási kisvízszintnél, illetve a duzzasztott víziutakon az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint mellett

A hajóút irányát és szélességét laterális kitűzési rendszerben ideiglenes úszójelek kihelyezésével, valamint az állandó parti jelekkel tűzzük ki. A kanyarulati viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy a hajózás számára legkedvezőtlenebb a Bodrog folyó 8–22 fkm szelvények közé eső szakasza, mely szakaszon a gázlók miatt mélységhiány is előfordulhat. 1-18. táblázat: A Bodrog folyó kanyarulati viszonyainak vizsgálata a hajózási előírások szerint Kanyarulatok min. és max. értékei

Bodrog 0-51,1 fkm Minimum III (R=300)

64

Maximum

IV (R=350)

III (R=500)

IV (R=650)

Összes hossz [fkm]

51,130

Megfelelő hossz [fkm]

46,245

44,870

42,215

35,185

Nem megfelelő hossz [fkm]

4,885

6,260

8,915

15,945

Megfelel [%]

90,45

87,76

82,56

68,81

Nem felel meg [%]

9,55

12,24

17,44

31,19

Összes kanyarulati ív [db]

(64)

Megfelelő [db]

(56)

(54)

(49)

(38)

Nem megfelelő [db]

(8)

(10)

(15)

(26)




Problémát jelentenek a gázlós szakaszok, ahol a III. osztályú hajóútra előírt 2,2 m-es mélységgel nem lehet a hajóutat kitűzni HKV esetén. Ezek a szakaszok a következők: - 18,0 - 20,0 fkm, - 28,0 – 28,2 fkm, - 29,7 – 30,3 fkm, - 34,1 – 37,3 fkm, - 39,0 – 40,0 fkm. Ezeken a szakaszokon a kanyarok 1000 m feletti sugárral rendelkeznek, kivéve a 39,650-40,040 fkm között lévő Sárospatak-Végardó kanyarulatot, amelynek sugara 400 m. A hajóút geometriai jellemzőihez tartoznak a fentieken túlmenően a vízi utat keresztező műtárgyak, átfeszítések, mederbe fektetett csövek. A Bodrog folyón az előírt űrszelvény méretet az Alsóberecki közúti híd nem elégíti ki, magasságkorlátozás van érvényben, az előírt űrszelvény mérethez a híd átépítése szükséges. 1.5.2

A mederszakasz használatának elemzése

A Bodrog folyóba a jobb parton északon az országhatárt is képező Ronyva-patak torkollik. Jelentősebb vízfolyás továbbá a jobb parti Tolcsva patak. A Bodrog torkolata a Tisza folyó 543,700 fkm szelvényénél található. A folyón a keresztező létesítményeken kívül (hidak, révátkelők, közművek) egyéb, a mederben elhelyezkedő műtárgy nem található. A Bodrog folyó mentén a következő helyeken található a települések belterületi szakaszain lakó és üdülő övezet: - Tokaj 0,000 – 2,500 fkm jobb part, - Bodrogkeresztúr – Bodrogkisfalud 8,000 – 8,800 fkm jobb part, - Sárazsadány 28,000 – 28,700 fkm jobb part, - Bodrogolaszi 30,500 – 31,600 fkm jobb part, - Sárospatak 36,000 – 36,650 fkm, 37,900 – 39,900 fkm jobb part, 37,100 – 37,500 fkm bal part. Sárospatakon a Zemplén Vízmű Kft. szennyvíztelepe található a Bodrog folyó jobb part 35,200 – 35,400 fkm szelvények között. A Bodrog folyó népszerű célpontja a vízitúrázóknak. Ehhez kapcsolódva a folyó mentén több kemping és vízitúra bázis is létesült az elmúlt években. Így Bodrogkeresztúrban a Bodrog parti turisztikai központ, Bodrogkisfaludon Kalóz kikötő és vízi és turisztikai bázis, rendezvény hajó, Szegiben Vízitúra bázis, Sárazsadányban kemping és vendégházak, Bodrogolasziban Zöldkör turisztikai bázis és Felsőbereckiben Bodrog turistaház és kemping.


65



1-21. ábra: Sárospatak Viola utca

1-22. ábra: Bodrogkisfalud Kalóz kikötő

1-23. ábra: Bodrogkisfalud Kalóz rendezvényhajó

1-24. ábra: Szegi vízitúra bázis

1-25. ábra: Bodrogolaszi Zöldkör Bodrog-parti kutatóház és vízitúra bázis

66




1-26. ábra: Bodrog folyó nagyvízi medrének területhasználata

A terület összetételéből látható, hogy a nagyvízi meder jelentős része ritka erdős, szántó, rét-legelő összetételű. Jellemző még a sűrű erdős terület. A belterület érintettsége a nagyvízi meder teljes területéhez viszonyítva nem számottevő.


67



1-19. táblázat: A Bodrog nagyvízi medrének területhasználata Területhasználat Meder Szántó Rét-legelő Sűrű természetes növényzet Ritka erdő Belterület Sűrű erdő Összesen:

1.5.3

ha 1017,33 2680,69 2553,90 36,01 3909,18 63,54 2167,39 12428,05

% 8,19 21,57 20,55 0,29 31,45 0,51 17,44 100

Építésjogi környezet

Az építésjogi környezetet az alábbi törvények és rendeletek határozzák meg: - Építési törvény 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről. - 312/2012. (XI. 8.) korm. rendelet az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. - 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról - 2007. évi CXLIX. törvény. (A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 155. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény. - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény. - A többször módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról. - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 37/2009 (IV.30.) számú határozata a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. - 83/ 2014. ( III. 14) korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és szabályairól. - Települési önkormányzati rendeletek, és határozatok. 1.5.4

A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái

A létesítmények az alábbi kategóriákat fedik le: - Határoló létesítmények - Folyószabályozási művek (hossz és keresztirányú) - Műtárgyak - Keresztező létesítmények - Egyéb létesítmények Ezek pontos kimutatása az 1.20, 1.21, 1.22, 1.23 és 1.24 számú mellékletekben található, a létesítményekről készült fotók pedig az 1.25 mellékletben tekinthetők meg. 68




2. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 2.1

A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata

A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésénél a jogszabály 3. mellékletében meghatározott zónahatárok meghatározásához hidrodinamikai modellek futtatása szükséges. A cél, hogy egy a valóságot megfelelően tükröző modellt építsünk fel, és annak segítségével a fajlagos vízhozam értékek alapján meghatározzuk az egyes zónahatárokat. A modellezést a Danish Hydrology Institute (DHI) által kifejlesztett, Mike 21 kétdimenziós (2D) modellel végeztük. 2.1.1 2.1.1.1

Input adatok A modell alapadatai

A modellnek a következő alapadatokra van szüksége: • digitális terepmodell • a meder keresztszelvényei és a hullámtért is magába foglaló völgyszelvények • a nagyvízi meder határa • területhasználati kategóriák • a folyómeder és a nagyvízi meder simasági tényezői • partél • a nagyvízi mederben lévő tereptárgyak és műtárgyak • korábbi árhullámok tetőző vízszint rögzítései • mértékadó árvízszintek • mértékadó árvízi vízhozamok Fenti adatokat részben az illetékes vízügyi igazgatóságoktól, részben országos egyedi felmérések eredményeiből (pl. LIDAR) kaptuk. 2.1.1.2

MÁSZ felülvizsgálat

Bár a mértékadó árvízszintek és árvízhozamok meghatározása nem ennek a tervnek a feladata – azokat miniszteri rendeletekre alapozva készen kapjuk az illetékes vízügyi igazgatóságoktól - a megfelelő használat érdekében érdemes röviden összefoglalnunk a MÁSZ meghatározásának leglényegesebb elemeit is bizonytalanságait. 2012-ben a Felső-Tiszával, 2013-ban a Dunával kezdődött a MÁSZ korszerű hidroinformatikai módszerekkel történő felülvizsgálata, és folytatódott 2014-ben az ország többi folyószakaszával. A felülvizsgálat fő célja, hogy a hullámtér árvízlevezető képességének és az ártéri öblözetek árvízi kockázatkezelésének aktuális tervezési munkáihoz naprakész adatokat szolgáltasson a mértékadó árvízi terhelésről. A MÁSZ-t a korábbiakhoz hasonlóan az évi 1 %-os valószínűségű (azaz 100 éves visszatérési idejű) árvizekhez kötődik. A vizsgálat során alapvetően két módszert ötvöztek, alkalmazkodva a folyók eltérő adatellátottságához:

| AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

69



1. Az éves maximális vízállások történelmi idősorait elemezve a hidrológiai statisztika eszközeivel, elméleti eloszlásfüggvények illesztésével meghatározhatók a mérceszelvényekben az 1%-os valószínűséggel meghaladott küszöbértékek (NV1). 2. A másik fő eljárás szerint a MÁSZ-t az évi 1%-os valószínűségű vízhozamhoz (NQ1%) kötötték és szintetikus peremfeltételekkel előidézett nagyszámú árhullám hidrodinamikai modellezésével állították elő. A kapott eredmények megfelelő felhasználása érdekében a MÁSZ bizonytalanságáról is érdemes pár szót ejtenünk, mivel a vizsgálat adatai szolgálnak alapadatként a nagyvízi medervizsgálat 2D Mike21 modelljeinek. A meghatározott MÁSZ minden eleme elkerülhetetlenül bizonytalansággal terhelt. A bizonytalanság forrásai: • Az NQ1% bizonytalansága (részletes ismertetés a MÁSZ jelentésekben) • A hidrológiai peremfeltételek bizonytalansága (részletes ismertetés a MÁSZ jelentésekben) • Az 1D hidrodinamikai modellezés bizonytalansága (ezt a 2D modellel való összehasonlíthatóság érdekében részletezzük): o A modell szerkezeti és numerikus hibái: az 1D modellszerkezet megalkotása különösen a széles hullámterű, kanyargós folyószakaszokon nehéz modellalkotási feladat. Árvízkor a folyó kilép középvízi medréből, és nagyobb kanyarokban a vízhozam jelentős része nem a főmedret követve, hanem arra közel merőlegesen folyik le. Ezt a jelenséget a kétdimenziós modellek jól szimulálják, az egydimenziós modellek viszont struktúrájuknál fogva nem. o A modell kalibrációs hibái, a lefolyási viszonyok időbeli változékonysága, sztochasztikus jellege. o A szél keltette kilendülés, vízlengés és hullámzás további sztochasztikus hatásként halmozódnak a modellezett vízfelszínre. Nagy szélkitettségű folyószakaszokon bizonyos irányokból ez akár több decimétert elérő kimozdulást jelent a statikus árvízi vízszinthez képest. o Folyókanyarokban a keresztirányú vízszintkülönbség is jelentős, 1-2 dm-es mértéket ölthet, ami a homorú parton megnöveli, a domború parton viszont csökkenti a keresztszelvény számított átlagos vízszintjét. Ez a hatás következetesen jelentkezik, és nagysága mérésekkel vagy modellezéssel is feltárható. Összességében elmondható, hogy a MÁSZ bizonytalansága több deciméteres. A konfidenciasáv szélessége pontosan nem számítható, mert a legtöbb paraméter bizonytalanságát, pontatlanságát csak nagyságrendileg tudjuk megbecsülni. Ezért azokban az esetekben ahol 1D modellhez akarjuk kalibrálni a 2D nagyvízi modellünket, ott +- 20 cm-es pontosságra törekszünk. 2.1.1.3

A 2D modellezési környezet bemutatása

A modellezéshez a Mike21 FM szoftvert használtunk, ami egy 2D strukturálatlan, rugalmas (flexibilis) hálón oldja meg az alapegyenleteket. Az alapegyenleteket a Reynolds-átlagolt sekélyvízi egyenletek alkotják, amelyek a víztérfogat és az impulzus megmaradását fejezik ki. A numerikus megoldás során az áramlást leíró jellemzők közül a vízmélység és a fajlagos vízhozam-vektor két vízszintes összetevője (p, q) kerül kiszámításra. Ezek az állapotváltozók egy u vektorban foglalhatók össze, és az elöntés szimulációja során tulajdonképpen az u mezőjének vízszintes és időbeli változása határozható meg. Az öblözet sík terepén a függély menti nyomáseloszlás hidrosztatikusnak, a sebességeloszlás függőlegesen közel egyenletesnek tekinthető, így az elöntés hidrodinamikai folyamata a terület legnagyobb részén jó közelítéssel leírható mélységintegrált modellekkel. Az alapegyenletekben ismeretlenként a vízmélység (h) illetve a fajlagos vízhozam ( q = vh ) két, egymásra merőleges

70

AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK |



összetevője szerepel, ahol v a függély-középsebesség vízszintes vetületének vektora. Ezzel az általánosan alkalmazott közelítéssel az említett egyenletek az alábbi alakot öltik:

∂h ∂ p ∂q + + = 0, ∂t ∂ x ∂ y  ∂ 2 p ∂ 2 p  τ bx  ∂ h ∂ z0  ∂ p ∂  p 2  ∂  pq   +    − + + + ν gh   e ∂ x ∂ x   ∂ x 2 + ∂ y 2  + ρ = 0, ∂t ∂ x h  ∂ y h       ∂ 2 q ∂ 2 q  τ by  ∂ h ∂ z0  ∂ q ∂  q 2  ∂  pq  +   +  − ν e  + + + = 0,   + gh  2 ∂t ∂ y h  ∂ x h  ∂ y 2  ρ ∂ y ∂ y  ∂ x ahol a fenék-csúsztatófeszültséget a Manning-féle képlettel közelítjük:

ρg

τ bx =

2

k h

τ by =

73

ρg 2

k h

73

p 2 + q 2 p, p2 + q2 q .

Az egyenletekben használt jelölések: x,y

=

Descartes-féle síkkoordináták, keleti, illetve északi irányban,

t

=

idő,

p, q

=

a q fajlagos vízhozam x- és y-irányú, vízszintes összetevője,

h

=

vízmélység,

z0

=

terepszint,

g

=

nehézségi gyorsulás (9,81 m/s2),

νe

=

effektív örvényviszkozitási tényező,

τbx , τby =

a fenék-csúsztatófeszültség x- és y-irányú, vízszintes összetevője,

ρ

=

víz testsűrűsége (1000 kg/m3).

k

=

Manning-féle simasági tényező.

A szélsúrlódás és a Coriolis erő hatását az alapegyenleteknek jelen formája nem írja le, de ezekkel a jelen nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésénél nem foglalkoztunk. A Mike21 FM modell használatával a kiválasztott területet háromszög hálóval fedtük le, majd az áramlást leíró egyenletek ezen a rácshálón vannak megoldva véges térfogat módszerrel. A modell a vízszint és fajlagos vízhozam területi eloszlását így véges felbontással, a területet lefedő rácsháló celláin határozza meg. Az időbeli alakulást is véges lépésközzel, diszkrét időszinteken képezi le. A Mike21 FM modellben lehetőség van a cellák elöntési és szárazra kerülési állapotai közötti váltásra, amit a modell elég stabilan és pontosan képes végrehajtani. Ennek különös jelentősége van a nagyvízi modellek esetében, mivel egy teljesen száraz (hullámtér) területet akarunk elönteni viszonylag hirtelen. Kis mélységnél jelentkezhetnek numerikus instabilitások (a megoldás oszcillál, netán számítási hibával leáll), aminek a kiküszöbölését a modell önmaga megoldja.


71


2.1.1.4


Az időlépés stabilitási korlátja

A permanens áramkép számítása során a stabilitási megszorítás miatt, explicit sémát alkalmazva az időlépést úgy kell megválasztani, hogy a Courant-feltételnek megfeleljen. A Descartes-féle koordinátarendszerben levő sekély vízi egyenletekhez a Courant-Friedrich-Lévy (CFL) szám meghatározható. 2.1.1.5

Simasági értékek megadása

A modellezés során – miután meggyőződtünk arról, hogy a terepet megfelelően reprezentáltuk – a valóság leképzésének a legjobban alkalmazható paramétere a Manning-féle k simasági együttható beállítása. Ezért a modellünkben a területhasználat valósághű leképzésére nagyon ügyeltünk, így a kalibrálás során várható, hogy jól fog igazodni a modellezett eredmény a mérthez. 2.1.2

A nagyvízi terepmodell kialakítása, az alkalmazott modell és a modellezés lépései

2.1.2.1

A tervezés menete

Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás során az alábbi forrásokra építettünk: • Legtöbb adat a Vízügyi Igazgatóságokon valamilyen formában rendelkezésre áll • ÁKIR adatbázisai • Korábbi projektek • Jelenlegi, célirányos felmérések (nyári gátak, műtárgyak) • Frissen rajzolt állományok • ÁKK felmérések A feladat elvégzése során a tervezési egység saját geoadatbázist kapott, ahova tettük a kapott és a származtatott adatokat, így megkönnyítve az adatok későbbi kezelését és átadását. Sok esetben az új szemléletű modellezés és tervezés miatt olyan állományokra volt szükségünk, melyek még nem álltak rendelkezésre, ezért előállításukról nekünk kellett gondoskodni. Amennyiben eredményeket más adatokból származtattunk (pl.: területhasználat, partél, vízterelők leképzése) azokat minden esetben egyeztettük a helyi szakemberekkel. A vizsgált nagyvízi szakaszra korábbi modellezési eredmények nem állnak rendelkezésre, ezért kiemelt szerepet kapnak a korábbi tanulmányok, amik a környezet pontos felvételét, bemutatását és leképzését segítik. Jelentős eltérést hozhatna a geometria nem pontos felvétele, ezért szignifikáns, hogy minden egzakt feltételt, mely rendelkezésünkre áll, hiba nélkül építsünk be a modellbe. A geometria és a terepi objektumok beépítése pontosságának az ellenőrzésére szolgál a kalibráció, amikor a korábbi mért vízállások és vízrajzi adatok alapján reprodukálni próbáljuk az adott eseményt. Így lehetőségünk van az alkalmazott paramétereket beállítani, pl. simasági együttható, vízhozamok/vízszintek, objektumok. A modellezés során szükséges meghatározni, hogy mely paraméterekre érzékeny a modell, hogy az egyes beavatkozások hatását meg tudjuk becsülni. Vizsgáltuk többek között a simaság szignifikáns módosítását, a rácsháló felbontásának változtatását, a szűkítést jelentő híd szélességének módosítását, az árhullámkép módosítását, a hidak beépítésének módosítását, stb. Az érzékenységvizsgálatokat részletesen tárgyaljuk a modellezési eredmények leírása során. Az eredmények alapján javaslatokat teszünk az esetleges káros hatások mérséklésére az alkalmazott paraméter állapot függvényében, figyelembe véve annak valószínűségét, valamint alapvető gazdasági szempontokat. A javaslatokat a modelleredményekre alapozzuk, de fontos, hogy csak reális és hosszú távon fenntartható eljárásokat mutassunk be lehetőségként. 72



2.1.2.2


Az adatok felvétele

Ahhoz, hogy valós eredményeket kapjunk, fontos a terep és a műtárgyak pontos felvétele, illetve a szükséges paraméterek megfelelő meghatározása. Enélkül, bár kapnánk eredményeket, azok nem a valóságot képeznék le, hanem a hibás adatokat alapul véve hibás képet mutatnának. Az alapadatok összegyűjtésének és feldolgozásának leírása az 1. fejezetben megtörtént, itt csak szigorúan a modellépítéshez szükséges adatok feldolgozását írjuk le. Minimum adatigény modellezéshez: • • • • • • • • • • •

Terület határa Partél Légifelvétel Területhasználat (egyedi) Vízterelők Keresztező műtárgyak Parti védművek Terepmodell (hullámtér és meder) Üzemelési utasítások Hullámtér használat …

A töltést, az egyéb vízterelő objektumokat és a terepadatokat külön állományként kezeltük, mivel a feldolgozás módja és az ehhez szükséges idő eltérő. A hullámtér jelentős részén nagyon jó minőségű LIDAR állományok álltak rendelkezésre, a töltésekről pedig megfelelő minőségű hossz-szelvények. Az egyéb vízterelő objektumok esetében nagyon eltérő az adatellátottság, de megállapíthatjuk, hogy az alapvető feladathoz elegendőek. A vizsgált hullámtéren található egyéb vonalas létesítmények adatai 3D vonalláncként álltak rendelkezésünkre, így azoknak a feldolgozása nem jelentett problémát. A szükséges műtárgyak terveit 2D dwg-ként kaptuk meg, tehát azokból 3D rajzokat kellett készíteni, meghatározni, hogy hogyan tudjuk sematizálni a terveket. Számos feladathoz elengedhetetlen légifelvételek használata, ebből 2005-ös Madop, illetve 2014-es ÁKK keretében végzett felmérés adatait tudtuk használni. A 2014-es állomány megfelelő minőségű ahhoz, hogy területhasználatot is meg tudjunk belőle határozni. Erre szükség is volt, mivel az elérhető 2005-ös Corine a hullámtéren nem elég részletes, az alapján a modellezést végrehajtani pontosan nem lehet, valamint egyes, növényzetet érintő beavatkozások hatásait is nehezebb pontosan bemutatni. A további helyi specialitásokat a VIZIG szakembereivel egyeztetve – a felépített rácshálót részletesen vizsgálva – határoztuk meg és jelöltük ki. Számos esetben plusz adatként jelentkeztek a lefolyást alapvetően befolyásoló vonalas létesítmények, valamint ezeket keresztező műtárgyak, ezeket utólag építettük be a modellünkbe. A meder adatbázis eltérő adatbázisból került beépítésre, korábbi ADCP mérések eredményeiből készített szintvonalas mederállományt tudtunk felhasználni. A hullámtérnek és a medernek a felmérési adatait térinformatikai szoftverben összefűztük és egy állományként kezeltük.


73



2-1. ábra: A feldolgozott terepmodell

A töltések hossz-szelvényeit megkaptuk 2D állományként, így nem okozott nehézséget az esetleges töltésmeghágást figyelni. A hossz-szelvényekről a töltéseknek csupán a koronaélét vettük figyelembe, a magassági értékeket LIDAR adatok (a nagy felbontásra való tekintettel) úgyis megfelelő minőségben tartalmazzák.

74




2-2. ábra: A tervezési terület váza

A terület hidakkal, utakkal, nyári gátakkal szabdalt ezért azok potenciálisan komoly terelő hatással lehetnek, módosíthatják a nagyvízi lefolyást. A kapott hossz-szelvényekből és a rendelkezésre álló adatokból azonosítottuk azokat a létesítményeket, amelyek figyelembe vétele fontos. A peremet alkotó vonalak magasságát nem szükséges bevinni, mivel azok a modell határát képezik, a töltéseken való átfolyással nem számoltunk. A modellezés során a rácsháló pontossága és a kialakítás minősége határozza meg a modell futási idejét, és a kialakuló áramlási viszonyok valósághű tükrözése is a rácshálótól függ. Ez nem csak a modellezés legidőigényesebb feladata, hanem legfontosabb is, mivel ez határozza meg a modellezés határát.


75



2-3. ábra: A tervezési területen található vonalas létesítmények

A modellezés előkészítése során vizsgálni kell, hogy milyen felbontású tereppel dolgozunk, és arra milyen rácshálót építünk. Mivel a terepadataink elég frissek (jellemzően LIDAR felmérésből származnak), ezért azok felbontásával nincs probléma, mindössze a feldolgozás során kell ellenőrizni, hogy nincs-e bennük ellentmondás, vagy hiba. A vonalas létesítmények adatai GPS felmérésekből származnak, amik már vagy korábbról rendelkezésre állnak, vagy pedig a nagyvízi mederkezelés apropóján készültek. A megfelelő felbontás megválasztásának fontosságát az alábbi ábrákon mutatjuk be, ahol láthatjuk az eltérő felbontások által biztosított pontosságot, amiből következtetni tudunk a modell várható pontosságára, használhatóságára.

76




Árnyékolt 5 m-es DEM

5 m-es kontúrvonalas térkép





2-4. ábra: Eltérő terepi felbontások

A DTM szolgál a modellezési rácsháló alapjául, ezért a kettőt a felbontás szempontjából nem lehet külön kezelni, vagyis a rácsháló felbontásának igazodni kell a terep felbontása által nyújtott lehetőségekhez.


77



Rácsháló 10 m-es felbontással

Rácsháló 20 m-es felbontással

Rácsháló 30 m-es felbontással 2-5. ábra: Eltérő felbontású rácshálók bemutatása

78




A fenti ábrát vizsgálva láthatjuk, hogy a flexibilis rácshálónak az előnyeit teljes mértékben ki tudjuk használni, vagyis ahol olyan létesítmények találhatók, amiket pontosan le akarunk írni, ott sűrítjük a hálót, ahol pedig a terepen történik csak lefolyás, ott megfelelő felbontású a terep is. 2.1.2.3

Modell kialakítása

A modellek kialakítása során a terület sajátosságait figyelembe vettük. A felső perem befolyási helyét jelentő Bodrog egyedi árhullámképét, vízhozam adatsorát, mértékadó értékét külön-külön kellett meghatározni. A folyó teljes hossza a területen 51,12 km. A modellezési terület 142,56 km2, a kerülete pedig 142,56 km. Látható a terület nagyságából, a folyókkal való szabdaltságából, hogy a modell előkészítésénél különös gondossággal kell eljárni, hogy megfelelően lehessen tükrözni a vízmozgást, különösen figyelembe véve a hullámtéren kialakuló körülményeket. Az összes pontosítást és a finomítást úgy kellett elvégezni, hogy a modellezés számítási időlépése ne nőjön túlságosan nagyra, hiszen a munka végrehajtása során számos futtatást kellett végrehajtani. A modellezéshez az előkészítést követően szükséges a flexibilis rácshálót előállítani. Nagy előnye a rendszernek, hogy nem mindenhol egyforma felbontást alkalmaz, így a lényeges, lefolyást befolyásoló területeket könnyedén lehet részletezni anélkül, hogy az elemszám kezelhetetlen méretű lenne. Ha egységesen finom felbontású rácshálót alkalmaztunk volna, gyakorlatilag lehetetlen lett volna futtatni a modellt az időigénye miatt (a terület méretét figyelembe véve több millió számítási cella lehetett volna), illetve olyan területekről kapnánk igen részletes adatokat, amelyek a jelen vizsgálat szempontjából nem lényegesek. Ahhoz, hogy számítási rácshálót tudjunk kialakítani, meg kellett rajzolni a felbontási területhatárokat a rácshálószerkesztő program segítségével. Itt a pontosságot a DXF fájl importálásával és annak módosításával biztosítottuk. Lehatároltuk azokat a területeket, ahol más felbontást alkalmazunk, és definiáltuk a terület határait. Mivel flexibilis hálót használunk Mike21-ben, azért a különböző felbontásokat be kellett állítani a vonalak mentén. Természetesen nem szeretnénk, ha a rácsháló durva felbontása miatt nem lenne elég részletes a számítás, de az sem kívánatos, hogy a túl finom felbontású rácsháló miatt nagyon nagy legyen a számítási idő, illetve egy-egy cellán nagyon gyorsan haladjon át a víz és emiatt csökkenteni kelljen az időlépést. Nem elhanyagolható szempont a LIDAR felmérések nagyfokú pontossága sem, így törekedtünk arra, hogy a rácsháló durvább részein se végezzünk túl nagy elhanyagolásokat, illetve a terep megfelelő reprezentálása érdekében számos esetben lokálisan sűrítettük a rácshálót. Ugyanezt végeztük bizonyos beavatkozások esetében is. Műtárgyak közvetlen környezetében 3 m-es felbontást alkalmaztunk, hogy a sebességek és a vízszintek pontosabban kirajzolódjanak. Vonalas létesítmények esetében is 3-6 m-es keresztirányú pontossággal dolgoztunk. Egyre távolodva ezektől fokozatosan csökkentettük a felbontást, egészen 800 m-es cellaméretig a hullámtér zártabb és mélyebben fekvő területein, hiszen a megoldás itt várhatóan kevésbé lesz változékony. Azokat a területeket, amelyeket ki akarunk zárni a modellezésből, már a rácsháló készítés során azonosítunk és kizárunk.


79



2-6. ábra: Bodrogolaszi környéki számítási rácsháló

A háló elkészültét követően hozzá kellett rendelni a magassági értékeket, amihez a korábban említett állományt használtuk. Ennek eredményét a 2-7. ábra mutatja be, ahol jól láthatóak a töltések, illetve a medrek fő vonalai.

2-7. ábra: Felülnézeti kép az Olaszliszka és Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell feltüntetésével

80




2-8. ábra: Perspektivikus árnyékolt kép Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell feltüntetésével

2-9. ábra: Perspektivikus árnyékolt kép a Sárazsadány környéki számítási rácshálójáról a terepmodell és a rácsháló feltüntetésével

2.1.2.4

Területhasználat

A területhasználat meghatározásához az elérhető legfrissebb légifelvételeket használtuk úgy, hogy előzetes vizsgálatok alapján meghatároztuk a hét db potenciális kategóriát a területhasználat számára, melyek a következők: meder, rét-legelő, szántó, ritka erdő, sűrű természetes növényzet, sűrű erdő, belterület. A területre mozaikos tájszerkezet jellemző. Ezzel együtt több mint a felén szántóföldi művelés vagy rét/legelő gazdálkodás folyik. A tájszerkezet változatosságát az árvízi lefolyás fő irányát is befolyásoló erdők és legelők adják. (5.4 melléklet) A korábbi légifelvételekkel összevetve a mostanit kimondhatjuk, hogy a területhasználatra jellemző a gyors változás (2-10. ábra), a kis- és nagytáblás szántók változatos elhelyezkedése, a természetes és ültetett erdők, valamint a gyepek által kialakított mozaikos természeti területek magas aránya. Az eltérő | AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

81



területhasználatok a kistájon a termelési feltételek, valamint a Bodrog töltése által alakított vízjárás hatására fejlődtek ki. A feladatot szem előtt tartva lényeges megállapítani, hogy a jelen esetben a fő cél a nagyvízi meder meghatározása, vagyis a simaságok pontos figyelembevétele lényeges, a beavatkozások hatásának bemutatása céljából, illetve a jelen állapot pontos bemutatása érdekében.

2-10. ábra: 2005-ös ortofotó

82




2-11. ábra: 2005-es területhasználat (5.4 melléklet)

2.1.2.5

Kezdeti és peremfeltételek

A számítás területe az adott nagyvízi szakasz teljes hullámtere töltéskoronától-töltéskoronáig, illetve amennyiben magasparttal védett a szakasz, annak a védekezési vonala. A töltésként figyelembe vett számítási határt meghaladó vízszinteket megfogtuk a határon, úgy tekintve mintha védekezés lenne a teljes szakaszon, így biztosítva, hogy potenciálisan a legnagyobb fajlagos vízhozamok alakuljanak ki. A határvonalra eső cellaoldalakat, valamint a számításból kizárt területeket zárt peremnek tekinti, ahol a merőleges fajlagos vízhozam nulla. A modellezés során permanens állapotot vettünk figyelembe, így szintén azt biztosítva, hogy a lehető legnagyobb értékek alakuljanak ki, illetve biztosítva a modell időben kezelhető lefutását (több százezer elemet tartalmazó modellek napokig, akár hetekig is képesek futni). Peremfeltételként a felső peremnél vízhozamot adunk meg, az alsó peremnél pedig vízszintet. Amennyiben a területen több hozzáfolyás is van, azokat hozamokkal adtuk meg.


83


2.1.2.6


Modellezési változatok

A nagyvízi meder és a lefolyási sávok meghatározása a modell eredményein alapul, ezért célunk, hogy a valóságot legjobban közelítő állapotot határozzuk meg mértékadónak. Az optimalizációhoz és a kalibrációhoz számos futtatást végeztünk, míg sikerült a megfelelő beállításokat elérnünk, illetve az összes terepi objektumnak a megfelelő csatlakozását elérni, a megfelelő területi érdességi értékeket beállítani. Ebben nagy segítségünkre voltak korábbi tetőző vízállás bemérések, illetve ennek hiányában korábbi árvizeket bemutató 1D HEC-RAS modelleredmények. Mind a vízállás beméréseket, mind pedig a HEC-Modell eredményeit vizsgálni kell, hogy lehet-e hozzá kalibrálni a 2D modellünket, milyen közelítésbeli és módszertani különbségekkel kell számolnunk. 2.1.3

Modell kalibrálás

Ahhoz, hogy a modellek valóban a korábban mért értékeket tükrözzék szükséges a kalibrációjuk. Ennek során a simasági értéket módosítjuk úgy, hogy a rendelkezésre álló felszíngörbék eredményeit reprodukálni tudjuk. Ehhez szükség van egy olyan árhullámra, ami megfelelően van mind vízrajzi, mind pedig hidrológiai szempontból dokumentálva. A területre rendelkezésre állt egy tetőző vízállás bemérés 2010-es árhullámra, ahol a vízszint és a vízhozam adatok is megfelelően lettek rögzítve (Felsőbereckinél, illetve Tokaj közúti-hídnál). A kalibrálást elsősorban a hossz-szelvény mentén végezzük, figyelembe véve a tetőző vízállás mérésnek a bizonytalanságait, illetve az egyes hibákat a helyi szakemberekkel egyeztetve. A kalibráció során a Manning-féle simasági értékeket módosítottuk addig, amíg a legjobb egyezést kaptuk. Ennek eredményét az alábbi ábrán láthatjuk. Azokon a területeken ahol a vártnál nagyobb különbség van, részletesen megvizsgáltuk a modell leképzése és a vízállás bemérés közötti különbséget, és kiütközött, hogy számos esetben mérési hiba fordulhat elő.

2-12. ábra: A terület kalibrálásának folyamata

84




2.1.4

Az előírásokat megalapozó modell futtatások

A modell kalibrálásával meggyőződtünk arról, hogy az helyesen írja le az árhullámok levonulását, jól veszi figyelembe a meder és a hullámtér simaságát, azok változásait, a hullámtér geometriáját és numerikusan is stabilan működik. A következő feladat a mértékadó árvizek levonulásának modellezése, annak meghatározása, hogy a százévente egyszer előforduló árvízszinthez tartozó vízhozam – mint permanens bemeneti vízhozam – hatására a nagyvízi meder különböző pontjain milyen vízszintek, sebességek és vízhozamok alakulnak ki. A 2D hidraulikai modellezéssel történő számítás alapja az 1%-os vízhozam, ami az illetékes vízügyi igazgatóságtól kapott adatok szerint 1150 m3/sec. A Bodrog esetében fontos figyelembe venni, hogy a folyó Tiszához közeli szakaszán magas tiszai vízállások mellett az alsó 27 km –en gyakorlatilag egy természetes tározó alakul ki (lásd: 2-12. ábra és az 5.5 rajzi melléklet), amelyben a víz nagyon kicsi sebességgel folyik. Ennek vízjárását, az ebben kialakuló vízszinteket és vízhozamokat legalább annyira határozza meg a Tisza, mint a Bodrogon érkező árhullám. A zonáció szempontjából mértékadó helyzet ezért az, amikor az 1%-os bodrogi vízhozam közepes tiszai vízállások mellett folyik le. Erre vonatkozó számításaink eredményeit a 2-13. ábra és a 2-14. ábra mutatja be. A 2-13. ábra a kétdimenziós modellel meghatározott 1 %-os árvíz vízszintjeit mutatja a folyamkilométerek függvényében.

vízszint (mBf.)

101.7 101.6 101.5 101.4 101.3 101.2 101.1 101.0 100.9 100.8 100.7 100.6 100.5 100.4 100.3 100.2 100.1 100.0 99.9 99.8 99.7 99.6 99.5 99.4 99.3 99.2 99.1 99.0 98.9 98.8 98.7 98.6 98.5 98.4 98.3 98.2 98.1 98.0 97.9 97.8 97.7 97.6 97.5 97.4 97.3 97.2 97.1 97.0 96.9 96.8 96.7 96.6 96.5 96.4

2010-es árhullám modellje Megfigyelt helyek 2010 árhullám idején Bodrog MÁSZ, Tisza középvíz (Bodrog 1150 m3/s, Tisza 96.93 mBf) Bodrog MÁSZ, Tisza MÁSZ (Bodrog 1150 m3/s, Tisza 99.43 mBf) Régi_MÁSZ Jogszabály szerinti MÁSZ szintek 0

5

10

15

20

25

Bodrog (fkm)

30

35

40

45

50

2-13. ábra: Az 1%-os árhullám vízszintjei a 2D modell alapján


85



A 2-13. ábra szemléletesen jelzi a bodrogi hidrológia összetettségét. A korábbi és az ezt módosító új MÁSZ nem tükrözi a két hatalmas, természetes tározó (5.5 rajzi melléklet) hatásait, mert azokat csak a 2D modell képes realisztikusan leképezni. További kérdés a Tisza és a Bodrog árvizeinek együttjárása. Ha azt feltételezzük, hogy a Tiszán is 1%-os valószínűségű árvíz vonul le ugyanakkor, amikor a Bodrogon 1%-os az árvíz, valószínűleg a biztonság javára térünk el a realitástól. Ezt a helyzetet mutatja be a barna színnel jelzett grafikon. Reálisabb becslésnek tartjuk annak feltételezését, hogy 1%-os valószínűségű bodrogi árhullám érkezik egy közepes nagyságú tiszai árhullámra, melyet a kék színű grafikon ábrázol. A továbbiakban ezt tekintjük mértékadó állapotnak. Azonban ebben az esetben is számolni kell továbbá a bodrogi árhullám nagyságát terhelő bizonytalanságokkal. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a tokaji összefolyásnál nem két külön folyó hidraulikáját kell modelleznünk, mert a két folyó már jóval feljebb egyetlen tározóteret képez, s Tokajnál ebből a tározótérből való kifolyást kell szimulálnunk. A 2-14. ábra a fenti mértékadó állapothoz tartozó vízsebesség vektorokat mutatja be, melyek kiválóan jelzik a nagy kanyarulatokban kialakuló, a mederiránytól eltérő áramlási irányokat.

2-14. ábra: A mértékadó állapothoz tartozó sebesség-mezők egy kiválasztott szakaszon

2.2

A nagyvízi meder zonációjának meghatározása

A nagyvízi mederkezelési terv talán legfontosabb eredménye a meder zonációja. A kormányrendelet meghatározza, hogy elsődleges, másodlagos és átmeneti levezető sávokat, valamint áramlási holttereket kell kijelölni, melyekre különböző előírások vonatkoznak az árvízi lefolyáshoz való hozzájárulás függvényében.

86




A tervezési folyamatban részt vevő tervezők és szakmai intézmények összehangolt álláspontja szerint a levezető sávokat meghatározó hidraulikai paraméter a fajlagos vízhozam. A fajlagos vízhozam konkrét értékeire nem lehet országosan egységes értékeket meghatározni, mert azok függnek a vízfolyás jellegétől, a meder és a hullámtér jellemzőitől, az esésviszonyoktól és a növényzettől. A tervezőnek külön-külön kell mérlegelni az adott szakaszra alkalmazható fajlagos vízhozam határokat. A jelen tervben (és az általunk készített valamennyi tervben) az áramlási holtteret lehatároló értéket a homok ülepedését meghatározó vízsebességéből származtatjuk. A többi levezető sáv határát kijelölő értékeket főleg a fajlagos vízhozam és a vízsebesség keresztirányú változásának intenzitásából vezetjük le. A Bodrog 08.NMT.03. tervezési szakaszán az alábbi értékeket határoztuk meg: • Áramlási holttér: 0 – 0.8 m3/sec/m • Átmeneti levezető sáv: 0.8 – 2.0 m3/sec/m • Másodlagos levezető sáv: 2.0 – 5.0 m3/sec/m • Elsődleges levezető sáv: > 5.0 m3/sec/m Tájékoztatásul közöljük, hogy a fenti szakaszon a legnagyobb fajlagos vízhozam értéke: 35,6 m3/sec/m. A mértékadó árhullámra meghatározott nagyvízi levezető sávokat az 5.5 részletes helyszínrajz mutatja be.

2.3

A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája

2.3.1

A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai

A folyó horizontális irányú meder változásának elemzését a folyóról készült korábbi térképek összehasonlításával végeztük el. A felhasznált térképek az 1975. évi Bodrog vízrajzi atlasz, valamint a jelenlegi helyzetet jól tükröző 2005. évi ortofotók egységes vetületi rendszerbe georeferált állományai. A jellegzetes szakaszokon megvizsgáltuk továbbá a II. katonai felmérés térképeihez képest történt változásokat is. A Bodrog vízrajzi atlasz keletkezése óta eltelt időben a folyó vonalvezetése minimális mértékben változott, gázlók, elfajult kanyarulatok, kanyarulat átmetsződések nem keletkeztek, a folyó középvonala horizontális viszonylatban 10 m alatti mértékben változott, amely a térség többi folyójához képest elhanyagolható. A stabil meder okai: az erózióra nem hajlamos mederanyag, és az 1975-ig lezajlott átfogó folyószabályozási munkák végrehajtása. A második katonai felmérés 1806-1869 között zajlott le, így a térképek összehasonlításával és értékelésével mintegy 150 év változásait követhetjük nyomon, a teljes folyó mederváltozásait szemlélteti a 2.1 melléklet. A felmérés óta átfogó folyószabályozási munkák következtében a folyó hossza jelentősen csökkent a főleg a folyó felső és középső szakaszán végrehajtott kanyarátvágások miatt, vonalvezetése egyszerűsödött, medre stabilizálódott. A Bodrog folyón elvégzett szabályozások részletesen a 1.5.1.3 fejezetben kerültek ismertetésre. A nagymértékű változásokat az alábbi ábra szemlélteti a Sárospatak feletti szakaszon.


87



2-15. ábra: Bodrog Sárospatak felett régen és ma (II. katonai felmérés, 2005 MADOP)

A Bodrogon számos mederszűkítő keresztirányú mű épült, amelyek célja főleg a Bodrog hajózhatóságának biztosítása. A szabályozási művek megakadályozzák a kanyarulatok túlfejlődését, és a keresztmetszet csökkentésével a vízmélységet növelik. A Bodrog folyó medervándorlása kisebb mértékben, de ma is folytatódik, szakadópartok, övzátonyok, mederzátonyok alakulnak és pusztulnak. 2.3.2

A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai

A vertikális irányú mederváltozás megállapítását a folyóról készült keresztszelvények összehasonlításával végeztük el. A felhasznált keresztszelvények a Bodrog vízrajzi atlasz keresztszelvényei (1975), valamint a jelenlegi helyzetet ábrázoló 2007. évi „Hajózásfejlesztés, természetvédelem és vidékfejlesztés a magyar-szlovák-ukrán határ menti régiókban” projekt keretein belül megvalósult mederfelmérés keresztszelvényei azonos folyamkilométereken felvéve. A Bodrog vízrajzi atlasz 1975-ben készült el, így 30 év változásait tudjuk meghatározni a 2007. évi mederfelméréshez képest. Az 1.5.1.3 fejezetben ismertetett nagy volumenű folyószabályozások után készült a Bodrog atlasz, így a folyó vertikális változásait úgy vehetjük figyelembe, hogy nem kell külön figyelembe venni jelentős horizontális változásokat a meder formájában és a folyó vonalvezetésében. A folyó vertikális változásait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a meder fokozatos feltöltődése következett be a vizsgált időszakban, viszont a feltöltődés nem járt szigetek, homokpadok létrejöttével, a folyón csak gázlók vannak jelen. Az átlagos 50 cm-es meder feltöltődést jól mutatja az Olaszliszka feletti szakasz, melynek keresztszelvényeit a 2-16. ábra szemlélteti, a mederfeltöltődés azonban a meder kiszélesedésével nem minden szakaszon járt együtt, nagyban köszönhető a beépített szabályozási műveknek.

88




2-16. ábra: A Bodrog folyómeder feltöltődése inflexiós és egyenes folyószakaszon

A folyó medrének mélyülését számos rövidebb szakaszon figyelhetjük meg, a mélyüléseket részben a mesterséges beavatkozások, nagyobbrészt a folyó természetes mederváltozás következményei. A mesterséges beavatkozások hatását jól szemléltetik a Sárospatak térségi szakasz keresztszelvényei, amelyek az alábbi ábrákon találhatóak. A természetes medermélyülések oka főleg a folyómeder helyi szűkülete, melynek következtében a folyó sebessége felgyorsul, a nagyobb vízsebesség pedig nagyobb hordalékszállító képességgel jár.


89



2-17. ábra: A Bodrog folyómeder kimélyülése Sárospatak mellett

Összességében elmondható, hogy a Bodrog folyó medrének hosszú távú vertikális változásai ugyan jelentősek, és beavatkozásokat tesz szükségessé, mivel a Bodrog hajózási útvonal, de a térség többi folyójához képest a Bodrog medre stabilnak mondható. 2.3.3

A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően

A Bodrog folyó a szabályozások előtti „ősállapotában” a szállított hordalékot az árterületeken rakta le, majd a töltések megépülésével a vízszállítás – eltekintve a töltésszakadásoktól – és így a hordalék lerakása a hullámtérre, és a töltésekkel nem biztosított árterületekre korlátozódott.

90




Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon hullámtéri feltöltődés vizsgálatok nem állnak rendelkezésre a vizsgált szakaszra vonatkozólag. A hullámtér feltöltődésének, illetve a feltöltődés ütemének meghatározására több módszer használható fel. Ezek közül a leghatékonyabb a vizsgált terület rendszeres geodéziai felmérése (pl: földi, távérzékelés). A hullámtér jelenlegi magassági viszonyairól megfelelő adatokat szolgáltat a 2007-ben elvégzett hullámtér felmérés, viszont mivel korábban nem történt a területen ilyen jellegű vizsgálat, így ezek összehasonlító elemzése nem végezhető el. A hullámtéri feltöltődés megfigyelésével a vizsgált szakaszon és a Tisza alsóbb szakaszain is számos kutató foglalkozott. A vizsgálati módszerek különbözőek, a publikált eredmények azonban sok hasonlóságot mutatnak, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: Borsy (1972) megállapításai egy árhullám akkumulációjának vizsgálata után: a part menti zónákban több 10 cm-es üledék felhalmozódást mértek, a medertől távolodva több száz méterre a gátak lábához már csak hártyaszerű réteget képző agyag és iszapfrakció jut el, az üledék szemcsemérete a meder szomszédságában a legdurvább (homokfrakció) és attól távolodva gyorsan agyaggá finomodott, a hullámtéren levő akadályok mögött – ahol szintén hirtelen sebességcsökkenés léphet fel – további felhalmozódások jönnek létre, a gátakon kívül (a kitörő vízből) csekély vastagságú iszap rakódott le. Vass (2014) megállapításai a vizsgált mederszakaszra: az akkumuláció mértékét, mennyiségi értékeit egyértelműen a medertől mért távolság határozza meg, jelentős hatással bír fentieken kívül a terület geomorfológiája, holtmederben, mint negatív zárt formában a mintaterületeken 60 %-kal nagyobb feltöltődés mérhető a nagy távolság ellenére (1000 m) mint a Bodrogtól 300 m-re. A folyó menti területek feltöltődése felgyorsul a töltés építések következtében. Az állítást a hullámtérben mért 5,8-11 mm/év, és a nyílt ártérben mért 0,02-0,11 mm/év eredmények támasztják alá, a Bodrogzugi mintaterületen mért akkumulációs ütem 0,1 – 3,1 cm/év között változik, mely adatok kihelyezett üledékcsapdákkal lettek gyűjtve. -


91



2-18. ábra: A Bodrogzug területén mért legnagyobb felhalmozódások. Vass (2014)

Előzőek alapján az ártér, hullámtér legmélyebben levő formái (holtágak, kubikgödrök) töltődnek fel a leggyorsabb ütemben. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a holtmedrek feltöltődésében a folyó által szállított hordalékon túl szerepet játszik a holtágak belső terhelése is. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az egy árhullám során tapasztalható part menti területek gyors akkumulációját, némileg ellensúlyozza a szakaszon tapasztalt nagymértékű erózió. 1 1

Kiss et al. 2002

92




A hullámtéri feltöltődést szemlélteti a 2.2 melléklet, amely a Bodrog vízrajzi atlasz keresztszelvénye és a 2007. évi felmérésből létrehozott keresztszelvény terepszintjeit ábrázolja egy jellemző keresztszelvényben.

2.4

Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések

A jelen nagyvízi mederszakaszhoz hasonló adottságú medrek kezelésével kapcsolatos tapasztalatok összefoglalását a 2.3 melléklet tartalmazza, a vízgazdálkodás szélesebb spektrumára kiterjedő, más országokban szerzett tapasztalatokat összefoglaló tanulmány pedig a 2.4 mellékletben található.

2.5

Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata

2.5.1

Általános adottságok

A nagyvízi meder által érintett beépített területekről már az 1.5.2 fejezetben szó esett felsorolás jelleggel. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a területeket, melyeket a jelenleg érvényes MÁSZ alapján, helyi védekezés nélkül a víz elöntene, feltüntetve a vízmélységeket. A közölt ábrák a részletes térinformatikai információknak csak egy kis részét tartalmazzák, ezért javasoljuk a térinformatikai rendszer tanulmányozását. Elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a 2.1 pontban leírt módszerrel, 2D modellel meghatározott nagyvízi meder minden esetben kisebb területet fed le, mint a korábban érvényben volt nagyvízi meder. Erre az egyik példa Sárospatak, ahol a város észak-keleti részén lévő utcák egy része, a másik Bodrogolaszi, ahol közel a fél falu kikerült a korábbi nagyvízi mederből. A mederszakaszon lévő beépített területek vizsgálata Megvizsgáltuk, hogy a beépített területeken és körülöttük az 1%-os nagyvízi vízállások kialakulása esetén milyen vízmélységek (hmax) alakulnak ki. Vizsgálataink eredményeit az alábbi, 2-19. ábra – 2-33. ábra sorozaton mutatjuk be:


93


Bodrogkeresztúr: vízmélység: 2-19. ábra és 2.5 melléklet


Max vízmélység: 0 - 1.0 m

2-19. ábra: A bodrogkeresztúr-bodrogkisfaludi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek

Bodrogolaszi:

vízmélység: 2-20. ábra és 2.5 melléklet


2-20. ábra: A bodrogolaszi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek

94



OlaszliszkaVámosújfalu:




2-21. ábra: Az olaszliszka-vámosújfalui beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek

Sárazsadány:



2-22. ábra: A sárazsadányi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek


95


Sárospatak (1.):




2-23. ábra: A sáropataki beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek

Sárospatak (2.):




96



Sárospatak (3.):





Sátoraljaújhely (1.):

vízmélység: 2-26. ábra és 2.5 melléklet Max vízmélység: 0 - 0.3 m

2-26. ábra: A sátoraljaújhelyi beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek


97









98



Szegi:




2-29. ábra: Szegi település beépített területén az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek

Tokaj (1.):



2-30. ábra: A tokaji beépített területen az 1%-os mértékadó helyzetben kialakuló legnagyobb vízmélységek


99


Tokaj (2.):





Tokaj (3.):




100



Tokaj (4.):





A fenti ábrákkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a nyomtatók felbontó képessége miatt papír alapon részletes információk kinyerése nem lehetséges. Bár az ábrák PDF változatában, a területekre rázoomolva már sokkal több információ látható, az igazán részletes információ-szerzés érdekében javasoljuk a térinformatikai rendszer lekérdezését.

2.5.2

Üdülőterületek részletes vizsgálata

Az üdülőterületek elemzése egyrészt az 1.5.2 pontban történt meg, másrészt – ahol beépített területek kerülhetnek víz alá – a fenti 2.5.1 pontban kerültek bemutatásra.


101


2.6


A parti sávok részletes vizsgálata

A rendelkezésre álló ortofotók alapján elvégeztük a partéltől számított 10 m-es sávon belül található valamennyi tereptárgy, építési műtárgy és a növénytakaró felmérését. Az eltérő jellegű, egymástól színekben is elkülönített sávok GIS rendszerben is megjelenítése kerülnek:

2-34. ábra: Parti sáv vizsgálata

102




Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a meder szélén a 10 m-es „parti sáv” nagyobb része (48 %) „fás- cserjés terület”, illetve „erdős sáv” (47 %). A „sűrűbb természetes növényzet” kategória a teljes terület 2 %-a, a „rét-legelő” és a „kikötő” kategóriába eső sávok pedig a teljes terület 1 %-át adják ki (az 1 % alatti sávokat nem szerepeltettük):

A partéltől számított 10 m-es sávon belül található tereptárgy, építési műtárgy és növénytakaró aránya 2%

1% 1% Fás-cserjés terület Erdős sáv

48%

47%

Sűrűbb természetes növényzet Rét-legelő Kikötő

2-35. ábra: A partéltől számított 10 m-es sávon belül található tereptárgy, építési műtárgy és növénytakaró aránya

A vizsgált nagyvízi meder szakaszon található két közúti híd és egy vasúti híd, öt kompkikötő (Bodrogolaszi, Sárazsadány, Olaszliszka, Felsőberecki, Tokaj), három kikötő, tizenhárom torkolat kategória, négy műtárgy (egy törzsállomás, három hajórakodó), három rét-legelő kategória, egy partbiztosítás, egy üdülőövezet és három légvezeték keresztezés. Az egyes elkülönített sávok részletes adatai a 2.6 mellékletben találhatók.

2.7

A véderdők részletes vizsgálata

Az árvízvédelmi töltések árvizek levonulásakor a víz romboló tevékenységének vannak kitéve. A víz áramlásából adódó elmosásnak, a hullámverésből adódó elhabolásnak, illetve a jég károsításának. Az ellenük való védelemnek a leggyakoribb, leggazdaságosabb, a természeti környezetbe leginkább illeszkedő módja a biológiai védművek alkalmazása, a töltések füvesítése, illetve védőerdők – erdősávok létesítése és fenntartása. Más jellegű védelmet - pl. szilárd töltésburkolatot – jellemzően ott alkalmaznak, ahol a biológiai védművek nem elégségesek, illetve kevés a rendelkezésre álló terület (keresztező műtárgyak mellett, szűk hullámtér esetén). A hullámverés és jég elleni védelmet szolgáló védő erdősávoknak a 83/2014. (III.14.) korm. rendelet 11.§.-ban foglaltak alapján a 30 méter az általánosan elvárt szélességük. Eltérő szélességről a vízügyi hatóság egyedileg dönthet.


103



A töltések vízoldali előterétől számított 30 méteres területsávon megvizsgáltuk az erdők meglétét, illetve hiányát. Ahol az erdősáv szélessége nem éri el az előírt szélességet ott megvizsgáltuk, hogy a kérdéses terület milyen használatban-művelésben van (meder, erdő, szántó-gyep, üdülőterület, stb.). A különböző területhasználatokat digitális térképi állományban ábrázoltuk, melyet a GIS adatbázis tartalmaz. A felmérés jellemző adatait néhány grafikonon mutattuk be, illetve szövegesen értékeltük az alábbiak szerint:

Véderdők összetétele 5.0% 1.4% 5.0%

Erdő

13.3%

Gyep, szántó Rét legelő Meder

75.3%

Belterület

2-36. ábra: A véderdők összetétele

A vizsgált nagyvízi mederszakasz véderdőinek összetételét a 2-36 ábra ábrázolja. A további elemzésben csak az erdőket vesszük figyelembe.

104




A véderdők megfelelőségi vizsgálata 17.7% Megfelel

14.8%

67.5%

Nem felel meg, de kialakítható Nem felel meg, nem alakítható ki

2-37. ábra: Az erdősávok megfelelősége

A véderdők megfelelőségi vizsgálatának eredményét a 2-37. ábra mutatja be. A 08.NMT.03 tervezési egység véderdőinek 67,5 % felel meg, a 83/2014. (III.14.) korm. rendelet 11.§.-ban foglalt 30 m széles előírásnak. Nem felel meg, de a kialakításhoz szükséges hely rendelkezésre áll 14,8 %-ban. Ezeken a helyeken csak részben, vagy egyáltalán nem található erdősáv. A fennmaradó 17,7 %-ban nem felel meg és a kialakításhoz szükséges terület sem áll rendelkezésre.

A véderdők megfelelőségi vizsgálata, az érintett védelmi szakaszokon %

81.3

90.0

Megfelel

80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0

Nem felel meg, de kialakítható

45.9

20.0

5.9

10.0 0.0

Nem felel meg, nem alakítható ki

28.9 25.3

08.14

08.11

12.8

Védelmi szakasz száma

2-38. ábra: Az erdősávok megfelelősége, az érintett védelmi szakaszokon

A 08.NMT.03. tervezési egység által érintett védelmi szakaszokon a véderdősávok a 2-38 számú ábra szerint alakulnak.


105



3. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 3.1

Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások

Az alábbiakban felsorolt intézkedések az 3.1 mellékletben szerepelnek és az 5.11 Tervezett intézkedések és beavatkozások helyszínrajzán kerültek ábrázolásra. A számba vett árvízlevezető képességnek megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett intézkedéseket beépítettük a hidrodinamikai modellbe és ennek eredményeit értékeltük. A Bodrog folyó nagyvízi medre magyarországi viszonylatban átlagon felül összetett. Magyarországra belépve a folyó nagyvízei egy szűk hullámtéren haladnak, melyben az Alsóberecki közúti híd további szűkületet képez, a Bodrog jobb parti Ronyvazugi „terelő” töltés magassági biztonsággal nem rendelkezik csak mértékadó árvízszintig került kiépítésre, ezért a töltés meghaladó árvízszintek esetén nagyvizek a töltés által részben mentesített Ronyvazugi öblözetbe kerülnek, ahonnan mintegy túlfolyással folytatják az utat először egy még szélesebb, majd egyre szűkülő ártéren keresztül Sárospatak felé. A Bodrog „klasszikus” nagyvízi mederben lényegében csak Sárospatak és Sárazsadány között folyik, mert a Sárazsadánynál kezdődő Bodrogzug már ismét egy árvízi tározónak fogható fel, melynek nagyvízi vízszintjeit gyakran inkább a Tisza vízjárása határozza meg, mint a Bodrogon érkező árvizek. Fentieknek megfelelően az árvízi vízszint esése az országhatártól Sárospatak északi széléig nagyon kicsi, majd a következő szakaszon ez 22 cm/km-re nő, ezután pedig a Bodrogzugban szinte nullára csökken. 3.1.1

Nagyvízi levezető sávok kijelölése

A nagyvízi levezető sávokat a 2.1.1.3 pontban ismertetett Mike21 FM szoftverrel határoztuk meg a döntően LIDAR mérésekkel meghatározott terepmodell, a vízügyi igazgatóságtól megkapott árvízvédelmi rendszerekre vonatkozó információk és ortofotók alapján meghatározott területhasználati információk alapján. A rendeletben meghatározott levezető sávokat a fajlagos vízhozamok alapján határoztuk meg az alábbi határokkal (lásd a 2.2 pontban adott részletesebb magyarázatot is): levezető sáv elsődleges másodlagos átmeneti áramlási holttér

fajlagos vízhozam q > 5.0 m2 /sec 2.0 m2 /sec < q < 5.0 m2 /sec 0.8 m2 /sec < q < 2.0 m2 /sec q < 0.8 m2 /sec

Az érintett települési önkormányzatok munkáját könnyítendő a zonációt bemutató térképeket településenként külön-külön is elkészítettük, és az 1.3.3 fejezetben illetve az 5.5 helyszínrajzon tesszük közzé. Ilyen körülmények között az árvízi levezető képesség növelése is az általánostól különböző megoldásokat kíván. Mint azt az 5.5 mellékleten láthatjuk, a Bodrog nagyvízi medrében a mértékadó árvíz idején a meghatározott árvízi levezető sávok között döntő a holttér, ettől eltérő sávokat csak a Sárazsadány feletti szakaszon, a folyó közvetlen közelében találhatunk: 106

ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK |



A folyó nagyvízi medrén belül az árvíz levezetésében a folyó középvízi medre vesz részt jelentősen (elsődleges levezetési sáv), amely átlagosan 50-100 m közötti szélességet jelent, a másodlagos levezető sáv közel hasonló szélességű azonban Felsőberecki Alsóberecki környezetében 100-250 m szélességre növekszik Felsőbereckinél 350 m szélességű és Sárospatak közúti híd fölötti pedig eléri az 500 m-t. Az átmeneti levezető sáv követi a folyómedret és általában elmondható, hogy a nagyobb holtágakat, Sárazsadány fölötti részen, és Sárospatak közúti híd fölött 800 m szélességig is terjedhet. 3.1.2

Övzátonyrendezés

A rendelkezésre álló adatok szerint a vizsgált 08.NMT.03. szakaszon övzátonyok nem találhatók. 3.1.3

Nagyvízi levezető sávok kialakítása növényzetszabályozással és a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével

A tervezési területen a területhasználatokat az 1.5.2 fejezet-, részletesen az 5.4 számú helyszínrajz tartalmazza. A 3.1 fejezet bevezetőjéből látható, hogy a mértékadó árvizek idején a nagyvízi meder igen jelentős része áramlási holttérként viselkedik. Ezeken a területeken a növényzetnek az árvíz levonulására csak a feltöltődés és leürítés idején van mérhető hatása, de a Tisza visszaduzzasztása - amely árvizek idején 26-27 km hosszan hat a Bodrog vízszintjére (3-1. ábra) – ekkor is jelentősen befolyásolja a levonulást. Ezért a növényzet fajtája és sűrűsége a Bodrog alsóbb szakaszain inkább csak a kis és közepes árvizek levonulását befolyásolja. Növényzetszabályozást a Bodrog Sárospatakot átszelő szakaszán és Alsóberecki-államhatár közötti szakaszon érdemes megfontolni, de csak akkor, ha a további vizsgálatok azt mutatják, hogy az így elérhető, 1-2 deciméteres vízszintcsökkenés ezt indokolttá teszi.

3-1. ábra: A tiszai visszaduzzasztás hatása a Bodrogra

| ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

107



Az árvízvédelmi célok érvényesülése érdekében a nagyvízi levezető sávok területén elvégzendő feladatok a következőkben foglalhatók össze: • •

• •

a part menti galériaerdők növényzetét egyes partszakaszokon alkalmassá kell tenni arra, hogy a mederből kilépő nagyvíz hullámtérre történő kijutását és az árvíz levonulást ne akadályozza; a hullámtéri erdőállományok szerkezetét olyanná kell átalakítani, hogy az árvíz átbocsátó képességük megnövekedjék, faállományuknak a meder érdességre gyakorolt hatása minimális mértékű legyen; az erdők lágyszárú, valamint cserje aljnövényzetét és kúszónövényzetét minimális mértékűre kell csökkenteni a nagyvízi meder érdességi tényezőjének csökkentése érdekében; az alacsonyan elágazó fákat ágrendszerüktől 2-3 m magasságig meg kell tisztítani.

A rendelet 6. §-a vonatkozik a nagyvízi mederben lévő növényzet és erdőkre. (3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet. (4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető. (5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett - a lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával - erdő telepíthető. (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében - ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is - az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. A levezető sávokra (zónák) vonatkozó javasolt erdészeti intézkedéseket a 3.2 melléklet tartalmazza. A levezető sávokra (zónák) vonatkozó javasolt célállomány típusokat a 3.3 melléklet tartalmazza. A folyóvölgy és ezáltal a nagyvízi meder jelentős hosszirányú esése miatt, jelentősebb hatása van az árvizek levezetésére, a folyó és a nagyvízi mederben tett „geometriai” intézkedéseknek. A nagyvízi meder - az államhatártól kezdve - egy viszonylag konstans 5.0 km szélesség után Alsóbereckinél hirtelen 250 m-re szűkül, ahol az elsőrendű bal oldali védvonal egy éles, derékszögű kanyart vesz. Ez tipikusan olyan geometria, amely miatt a kanyar felett visszaduzzasztás alakul ki (3-1. ábra). A visszaduzzasztás mértékét 15-20 cm – re becsüljük, bár a ronyvazugi körtöltés és az államhatár közelsége miatt a hatótávolság végét nem volt lehetőségünk meghatározni. Amennyiben ez a visszaduzzasztás a töltés meghágását vagy egyéb veszélyeket okozhat, javasoljuk célirányos modellezéssel megvizsgálni az árvédelmi töltés vonalvezetésének módosítását. A közúti híd (46,540 fkm) szelvényének növelése eddigi tapasztalataink szerint (változatlan töltés geometria mellett) csak néhány cm csökkenést eredményezne, ennek ellenére érdemes részleteiben megvizsgálni. A nagyvízi meder fenntartható kezelését nagymértékben meghatározza, hogy a különböző levezető sávokba milyen nagyságú területhasználatok esnek. Ezt foglalja össze az alábbi 3-1. táblázat: 3-1. táblázat: Területhasználatok levezető sávonként Érintett zóna

108

Területhasználat (ha) meder

rét-legelő

szántó


ritka erdő

sűrű erdő

sűrű term.

belterület



Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv

379.80 218.30 143.74

1.52 33.74 148.42

0.05 25.52 203.78

2.08 17.08 106.24

1.11 39.32 270.47

0.00 0.00 0.00

0.12 0.29 0.33

Áramlási holttér

524.66

2 147.54

2 479.48

3 710.22

1 805.63

33.03

41.59

A fentihez hasonló információt tartalmaz – csak részletesebben – az 5.12. térkép, melyen a jelenlegi területhasználatokat hoztuk átfedésbe a zonációval, ezzel lehetővé téve azt, hogy a terület minden pontjára meghatározható legyen, hogy a jelenlegi területhasználat azon a ponton melyik levezető sávba esik és megfelel-e a levezető sávokra vonatkozó rendeleti előírásoknak. A részletesebb adatkinyeréshez ismét a térinformatikai rendszer használatát javasoljuk. Hidraulikai szempontból kedvezőtlen helyen lévő árvízvédelmi töltés áthelyezésére (elbontás) két variáció lehetséges: 1. Az Alsóberecki hídszelvénynél a mederszelvény bővítése mellett a jobb parton hullámtéri hídnyílás létesítése és Ronyvazugi Bodrog jobb parti árvízvédelmi töltés elbontása majd új nyomvonalra történő kiépítése kb. 1000 m hosszban. 2. Alsóberecki hídszelvénynél a mederszelvény bővítése mellett a Bodrog bal parton hullámtéri hídnyílás létesítése a bal parti árvízvédelmi töltés elbontásával majd új nyomvonalra történő kiépítésével kb. 400 m hosszban. 3-2. táblázat: Javaslatok hidraulikai szempontból kedvezőtlen helyen lévő árvízvédelmi töltés áthelyezésére ID

Helye (fkm)

1. 46,5-47,0 2.

45,5-46,6

Intézkedés 46,48 fkm-ben lévő Alsóberecki hídnál, mederszelvény bővítés, valamint bal parti töltéskorrekció (400 m) és bal parton hullámtéri hídnyílás kialakítása 46,48 fkm-ben lévő Alsóberecki hídnál jobb parti töltéskorrekció (1000m) és hullámtéri hídnyílás kialakítása


109



3-2. ábra: Töltéskorrekciós lehetőségek Alsóbereckinél

3.1.4

Az árvízhozamok megosztási lehetősége

A Sárospatak-Kispatak-i közúti híd (37,100 fkm) felett hasonló mederszűkület van hasonló visszaduzzasztó hatással, mint Alsóbereckinél. A visszaduzzasztás azonban markánsabb, mintegy 3540 cm-re tehető az 1 %-os vízhozam feltételezése mellett (kisebb vízhozamoknál kevesebb). A híd környezetében a mértékadó vízszint hossz-szelvényének alakulását mutatja a 3-3. ábra, mely nagyon szemléletesen ábrázolja mind a töltés-geometria miatt kialakuló visszaduzzasztást, mind pedig a híd alatt a nagy vízsebességek miatt kialakuló leszívó hatást. Ennek a szelvénynek a közelében töltésáthelyezésre nem látunk lehetőséget. Egy esetleges árapasztó vápa kialakításának vizsgálata további 2D modellezést igényel. A vápa kezdete közvetlenül Sárospatak belterülete felett, a 40-41 fkm körül lehetne és a Bodrogba való visszavezetést Kispatak alatt lehetne megvalósítani. Ahhoz, hogy értékelhető vízszintcsökkenést érjünk el a duzzasztott részen, jelentős méretű vápára lenne szükség. A sárospataki szakaszon azonban jelentős vízszint csökkenésre nem számíthatunk, egyrészt azért, mert a Bodrognak ezen a szakaszon a legnagyobb az esése, másrészt azért, mert a kivezetett vízhozam közvetlenül Sárospatak alatt visszavezetésre is kerül.

110




3-3. ábra: A sárospataki szűkület visszaduzzasztó hatásának bemutatása

Vízmegosztás vápa kialakításával a Kispataki városrésznél Sárospatak-kispataki városrészének mentesítésére a fentiekben vázolttól kisebb méretű vápa kialakításának lehetőségét is meg lehet vizsgálni. A vápa kialakításához a Bodrog bal parti töltésbe beeresztő műtárgy építése szükséges a folyó kb. 38,7 fkm szelvényében és a kispataki városrész alatt, kb. a 35,0 fkm szelvényben kieresztő műtárgy építése. 3-3. táblázat: Vízmegosztás vápa kialakításával a Kispataki városrésznél Helye (fkm) 35,0-38,7

Intézkedés vápa kialakítása Sárospatak kispataki városrész megkerülésével a Bodrog bal parton

35,0

leeresztő műtárgy építése a Bodrog bal parti árvízvédelmi töltésbe

38,7

beeresztő műtárgy építése a Bodrog bal parti árvízvédelmi töltésbe

Ronyvazugi irányított víz be- és kivezetés feltételeinek megteremtése Előreláthatólag 2015 évben megépül a Sátoraljaújhely belterületének D-i részét ármentesítő 4,609 km hosszúságú töltésszakasza 08.14. sz. Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakasz részeként, a régi Ronyvazugi Bodrog jobb parti 10,175 km hosszúságú töltésszakasz, mivel magasságilag nem építhető ki az előírásoknak megfelelően, gyakorlatilag védelmi funkciót csak bizonyos szintig lát el, mivel azon magasságilag nem lehet védekezni sem. A Ronyvazugi öblözetbe a mértékadó árvízszintnél magasabb szinten érkező árvizek szabályozottan történő víz be- és kieresztéshez, a meglévő Bodrog jobb parti árvízvédelmi töltésbe két műtárgy kialakítása javasolt. 3-4. táblázat: Ronyvazugi irányított víz be- és kivezetés feltételeinek megteremtése Helye (fkm)

Megnevezése, leírása

50,5

Ronyvazugi szükségtározó beeresztő műtárgy építése

44,0

Ronyvazugi szükségtározó kieresztő műtárgy építése a Kapronca érnél


111


3.1.5


További árvízlevezető képesség javító beavatkozások

3.1.5.1

Árvízlevezető képességet javító fejlesztések

3.1.5.1.1. Nagyvízi medret keresztező műtárgyak átépítése

A folyók keresztezésére vonatkozóan alapvetően a 147/2010. (IV. 29.) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló korm. rendelet 1. melléklet: 2.1. Folyók keresztezése pontban foglaltak az irányadók. A hídnyílás és műtárgy vízátvezető képessége alapján az alábbi hidak és műtárgyak átépítése javasolt: 3-5. táblázat: Hidak és műtárgyak javasolt átépítése Helye (Fkm)

Intézkedés megnevezése, leírása

46,480

Alsóberecki hídszelvény bővítés

46,480

Alsóberecki híd jp hullámtéri hídnyílás (jp töltéskorrekcióval) új hídnyílás Alsóberecki híd bp hullámtéri hídnyílás (bp töltéskorrekcióval) új hídnyílás Sárospatak közúti híd hídszelvény bővítése

46,480 37,000 33,630

Sárospatak felhagyott kisvasúti híd elbontása vagy hullámtéri hídnyílás kialakítása

A fenti műtárgyakon túl a folyószakaszon lévő minden híd szerkezeti alsó élének magasságát - a 147/2010. (IV. 29.) korm. rendeletben foglaltak értelmében - úgy kell meghatározni, hogy az a mértékadó árvízszintnél legalább 1,0 m-rel magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor ez a magasság legalább 1,5 m legyen. Alul íves vonalú hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel, jeges árvízszint esetén pedig 80 cm-rel kell a mértékadó árvízszint felett lennie. 3.1.5.1.2. Hullámtéri, ártéri levezető vápa

Lásd a 3.1.4 fejezetet és az 5.11. sz. rajzi mellékletet. 3.1.5.1.3. Hullámtérrendezés

Hullámtérrendezést a 08.NMT.03. nagyvízi mederkezelési szakaszon nem terveztünk. 3.1.5.1.4. Középvízi meder és partrendezése

A 08.NMT.03. nagyvízi mederkezelési szakaszon nem terveztünk. 3.1.5.1.5. Folyó kanyarulat átmetszése, szabályozása

Folyó kanyarulat átmetszést és szabályozást a 08.NMT.03. nagyvízi mederkezelési szakaszon nem terveztünk.

112




3.1.5.1.6. Hullámtéri, ártéri feltöltés bontása

Bodrogzugi nyári gát maradványainak elbontása A nyári gát ma már csak maradványokban található meg jelentősen elhanyagolt állapotú, így elbontása tervezett, amely a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását szolgálja. 3-6. táblázat: Javasolt hullámtéri, ártéri feltöltés bontása Helye (fkm)

Intézkedés leírása

2,3-24,4

Bodrogzugi nyárigát maradványok elbontása

3.1.5.1.7. Árvízi biztonság eléréséhez szükséges fejlesztések

A nagyvízi mederkezelési tervben az árvízvédelmi biztonság elérése érdekében szükséges és a nagyvízi meder társadalom számára is elfogadható lehatárolása érdekében fejlesztendő töltések javasolt nyomvonalát adjuk meg. A tervezett meglévő töltés fejlesztéseket és új töltés építések, meglévő töltés kihosszabbítások nyomvonalait az intézkedések között szerepeltetjük és a mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozásokkal együtt a fejlesztett állapotra modell futatást végeztünk. A meglévő töltések fejlesztésének és töltés kihosszabbításoknak az elvégzése új töltés építésével hosszú távú feladat, azok elkészültéig a Települési Vízkárelhárítási Tervek (a továbbiakban: TVKT) szerint kell ellátni a belterületek védelmét. A TVKT-kat a nagyvízi mederkezelési tervben foglaltak felhasználásával felül kell vizsgálni és a védelmi vonalakat aktualizálni kell. Az árvízi biztonság eléréséhez szükséges töltésfejlesztéseket az alábbi táblázat tartalmazza (lásd még az 5.11. sz. rajzi mellékletet): 3-7. táblázat: Az árvízi biztonság eléréséhez szükséges töltésfejlesztések Helye (Fkm)


Beavatkozás típus megnevezése

17,0-50,0

8,6-10,44

08.11. sz. Viss-felsőberecki árv. szakasz Bodrog bal part töltésfejlesztés 39,799 km 08.04. sz. Inérhát-tokaji árvízvédelmi szakasz Bodrog jp visszatöltésezése 1,394 km Bodrogkeresztúri körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része) Bodrogkisfaludi körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

10,44-11,45

Szegi körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

18,35-19,2 19,2-19,8 20,8-23,4

Olaszliszkai körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

27,5-28,0

Sárazsadányi körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése

0,35-1,150 6,3-7,95

Vámosújfalui körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)


113



Helye (Fkm)


Beavatkozás típus megnevezése

31,3

Bodrogolaszi körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

34,15-35,65

Sárospatak-bodroghalászi körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része) Sárospatak-fazekas-sori körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése

39,8

Sárospatak-végardói körtöltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése

43,6-51,0

Ronyvazugi Bodrog jobb parti töltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

51

Ronyva jobb parti töltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

51

Ronyva bal parti töltés (08.14. sz. árv. szakasz része)

1,3-2,7

Tokaj 08.04. sz. árvízvédelmi szakasz Bodrog jobb part Tisza visszatöltésezése 08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Bodrogkeresztúri körtöltés kihosszabbítása

10,175 km fejlesztése nem szükséges a ronyvazugi új töltésszakasz megépítése miatt meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése meglévő árvízvédelmi töltés fejlesztése árvízvédelmi töltés építése

37,3-37,85

6,2-6,6

árvízvédelmi töltés építése

8,3-8,7

08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Bodrogkisfaludi körtöltés kihosszabbítása


26,6-26,7

08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Vámosújfalui körtöltés kihosszabbítása 400 m töltésépítés


28,1-28,6

08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Sárazsadányi körtöltés kihosszabbítása 08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Bodrogolaszi körtöltés kihosszabbítása


08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Sárospatak-bodroghalász körtöltés kihosszabbítása 08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Sárospatak-végardói körtöltés kihosszabbítása


08.14. sz. árvízvédelmi szakasz Ronyvazugi Bodrog jp töltéskorrekció jp ártéri hídnyílás kialakításához (Alsóberecki) 1000 m töltésáthelyezés 08.11. sz. árvízvédelmi szakasz Bodrog bp töltéskorrekció bp ártéri hídnyílás kialakításához (Alsóberecki) 400 m töltésáthelyezés


30,4-31,4 34,55 39,75 45,5-46,6 46,5-47,0

3.1.5.2




Árvízlevezető képesség fenntartása érdekében szükséges feladatok

Az ÉMVIZIG a kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi vonalakon (az árvízvédelmi töltéseken és azok 10-10 m-es mentett- és vízoldali előterein, valamint az árvízvédelmi célú létesítményeken) jogszabályokban előírt védekezési és fenntartási üzemelési feladatokat lát el. Az árvízvédelmi töltések jogszabályban előírt védképességét mindenkor biztosítani kell. Azonban az építéskor kialakított védképességet számos tényező rontja: az egymás utáni árvizek igénybevételei, a légköri hatások, az állat és növényvilág és az emberi hatások is, amelyek következményeként csökkenhetnek a földművek méretei (magassági és keresztmetszeti hiányok), romolhatnak a 114




töltéstest és altalajának talajmechanikai jellemzői. A töltésbe épített műtárgyak árvízvédelmi biztonságát a beton és acél korróziója, repedések csökkenthetik. A védképesség csökkentő hatások ellensúlyozására az árvízvédelmi célú létesítmények állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, a bekövetkező hiányosságokat ki kell javítani, valamint szükséges az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése ezen belül a nagyvízi medrek vízszállító képességének javítása és helyreállítási. Az elsőrendű árvízvédelmi vonalakon a 10/1997 (VII. 17.) KHVM rendelet valamint a 232/1996. (XII. 26.) korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a Vízügyi Igazgatóságnak védekezési kötelezettsége van. Az 1995. évi LVII. törvényben, a 223/2014. (IX.4.) korm. rendeletben, a 120/1999. (VIII. 6.) korm. rendeletben és a 83/2014. (III.14.) korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően – a szükséges szakfeladatokat el kell látni, fenntartási munkákat el kell végezni. A 1995. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése szerint „A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.” Az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldali lábvonalától számított 10 méter széles fenntartási sávot szabadon kell hagyni, illetve tisztán, gyepfelületként kell fenntartani. A folyó partvonalától számított 10 méter széles sáv az ún. parti sáv területe, amely a különböző szakfeladatok, mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, fenntartási munkák ellátását szolgálja. A nagyvízi mederben elvégzendő fenntartási kötelezettségek: • nagyvízi mederben lévő mélyvonulatokban, lefolyási sávokban lerakódott hordalék, feliszapolódás eltávolítása, cserjeírtás, • vízvezető vápa, hidraulikai sáv és kísérőtöltéseinek gaztalanítása, kaszálása, • nagyvízi mederben lévő árvízvédelmi célú létesítmények kaszálása, gaztalanítása. A folyómederre vonatkozó fenntartási kötelezettségek: • A mederben, mederrézsűben lerakódott uszadékok és hordalékok eltávolítása. • A mederbe, mederrézsűbe bedőlő fák kivágása. • A mederben, mederrézsűbe felnövő cserjék irtása. • A vízlefolyást akadályozó medertorlaszok eltávolítása. • A partvédő művek fenntartása. Egységes és egyensúlyban lévő középvízi meder (főmeder) szükséges az árvizek, jég és hordalék zavartalan levonulásának biztosítása, kártételek nélküli levezetése, az infrastruktúrák és más létesítmények védelme, valamint a mezőgazdasági hasznosítási feltételek biztosítása érdekében. A modellezési eredmények is azt mutatják hogy az árvíz levezetése szempontjából legfontosabb a jó vízszállító képességű középvizi meder. A vízszállító képesség fenntartása érdekében, illetve a káros mederváltozások kialakulásának megelőzésében fontos szerepe van a folyószabályozási művek megfelelő állapotban tartásának, az esetleges mederelfajulások megelőzésének. A folyó ezen egyensúlyi állapottól való eltérését, a meder káros irányú változásait a mederelfajulásokon, medervándorlásokon keresztül lehet nyomon követni. A mederelfajulásokhoz nagyban hozzájárulnak a bedőlt fák, az uszadék és egyéb mederakadályok, amelyek a hordalékot lefogják, a vizet kitérítik, az áramlási viszonyokat megzavarják, és súlyos partelfajulásokat okozhatnak. Ezek időben való eltávolítása a szabályozási munkákkal egyenértékű és el nem hanyagolható feladat.


115


3.2


Hajózás, veszteglés szabályai

A vízi közlekedést megalapozó, illetve meghatározó alapvető joganyagok: -

2000. évi XLII. törvény a vízközlekedésről; 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről; 17/2002 (III.7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról; 27/2002. (XII.5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről; 50/2002 (XII.29.) GKM rendelet a kikötő, komp-és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről.

A víziközlekedés állami és önkormányzati feladatait, a tevékenység folytatásának személyi és tárgyi feltételeit a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, míg a víziközlekedés rendjét az 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet, valamint annak 1. sz. mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat állapítja meg. A szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakszán és – amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik – a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszán magyar lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá Magyarország területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki. A nagyvízi mederkezelési tervvel érintett Bodrog szakasz a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III.7.) KöViM rendelet 3. sz. mellékeltének 15. sz. pontja értelmében III. osztályú víziútként van nyilvántartva. A hivatkozott rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza a vízi utakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint (HKV) és hajózási nagyvízszint (HNV) értékeit. A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII.5.) GKM rendelet alapján, a vízi közlekedés irányításával, valamint az irányításra szolgáló jelekkel kapcsolatban a hajózási hatóság jár el. Fenti rendelet 2. § a) bekezdése meghatározza a vízi közlekedés irányításának fogalomkörébe tartozó tevékenységet és eszközrendszert. Az irányító jelek kihelyezése és üzemeltetése a vízi út fenntartójának (ÉMVIZIG) feladata. Fentiek alól kivételt képeznek azon jelek, melyek olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték, stb.) kapcsolatban kerülnek kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója. A Bodrog folyóra vonatkozóan a hajóút megjelölésére szolgáló jelek kihelyezését, azaz a hajóút kitűzését, valamint a kihelyezésre került jelek üzemeltetését szintén az ÉMVIZIG végzi. A vizsgált mederszakaszhoz tartozó víziútra jellemző hajózási vízszinteket, űrszelvényméreteket, a hajóút kitűzésére vonatkozó részletes információkat és előírásokat az 1.5.6 fejezetrész tartalmazza. Veszteglés: A veszteglés szabályait a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet 1. sz. mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat tartalmazza: • 116

Általános belvízi hajózási szabályok 7. fejezete (A veszteglés szabályai); ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK |


• •


Magyarország területén lévő belvízi utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezések 5. fejezete (A veszteglés szabályai); Magyarország területén lévő belvízi utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezések 7. fejezete (Egyes vízi utakra vonatkozó részletes szabályok).

Általános szabályok: • • •

A szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajónak és az úszó testek kötelékének a parthoz olyan közel kell megválasztania a veszteglőhelyet, amennyire azt a merülése, vagy a helyi viszonyok lehetővé teszik és a hajózást nem akadályozza. Az illetékes hatóság által előírt külön feltételeket nem érintve, az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút a hajózásra szabadon maradjon. A hajót, a köteléket és az úszó testek kötelékét vesztegléskor, valamint az úszóművet a folyás, a szél, a más hajó által kiváltott szívóhatás és a hullámkeltés figyelembevételével kellően szilárdan kell lehorgonyozni vagy kikötni úgy, hogy azok helyzete a vízállás változása következtében függőleges irányban ne változhasson meg és más hajót ne veszélyeztessen, vagy ne zavarjon.

Úszóműállások létesítése, üzemeltetése: A nyilvántartásra nem kötelezett lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti területű úszóműből álló úszóműállás (parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely) létesítését, használatba vételét és üzemben tartását a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal (továbbiakban: hajózási hatóság) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (továbbiakban: Kr.) alapján kérelemre engedélyezi, melyhez a vízügyi igazgatóság az úszómű elhelyezéséhez szükséges vízfelületre vonatkozóan kezelői hozzájárulást adhat. A nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállásra vonatkozó előírásokat a vízi közlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat II-1. (Biztonsági előírások) melléklete tartalmazza. A jogszabályokban meghatározottak szerint folytatott hajózási tevékenység, valamint az úszóművek elhelyezése és használata nincs káros hatással a nagyvízi meder elsődleges feladatára, az árvíz és jég levezetésére.

3.3

Mederanyag kitermelés előírásai

A nagyvízi mederből történő mederanyag kitermelésére irányuló tevékenység, annak célja szerint az alábbiak szerint kategorizálható: -

A kitermelés célja a kis-és középvízi meder árvízi vízszállító képességének javítása (hajózható vízfolyás esetében a víziút paramétereinek javítása); A kitermelés célja az ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történő felhasználása; | ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

117


-


A kitermelés célja az ásványi nyersanyag vagyonszerzési céllal történő értékesítése.

Mederanyag kitermelési tevékenységet meghatározó joganyagok: -

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról; (3.4 melléklet) 203/1998. (XII. 19.) korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról; 54/2008. (III.20.) korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról; (3.5 melléklet) 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról; 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról.

Egyéb kapcsolódó joganyagok: -

64/2012. (XII. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjairól; 120/1999. (VIII. 6.) korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról (A medrek használatával kapcsolatos rendelkezések).

Általánosságban megállapítható, hogy egységes és egyensúlyban lévő középvízi meder (főmeder) szükséges az árvizek, jég, hordalék zavartalan levonulásának biztosítása, kártételek nélküli levezetése, az infrastruktúrák és más létesítmények védelme, valamint a mezőgazdasági hasznosítási feltételek biztosítása érdekében. A folyó ezen egyensúlyi állapottól való eltérését, a meder káros irányú változásait a mederelfajulásokon, medervándorlásokon keresztül lehet nyomon követni. A mederelfajulásokhoz nagyban hozzájárulnak a bedőlt fák, az uszadék és egyéb akadályok, amelyek a hordalékot lefogják, a vizet kitérítik, az áramlási viszonyokat megzavarják, és súlyos partelfajulásokat okozhatnak. Ezek időben való eltávolítása a szabályozási munkákkal egyenértékű és el nem hanyagolható feladat. Fentiek figyelembe vételével szükséges a folyó lefolyást gátló akadályainak fenntartási jellegű eltávolítása, melynek során figyelembe véve a tervezett szabályozási szélességet és mélységet, a szabályozási terveknek megfelelő mederalakítás történik az árvizek levezetésének céljából. A mederanyag kitermelésére vonatkozó általános szabályok: A vízszállító képesség javítása céljából történő mederanyag kitermelés esetén a beavatkozás vízimunkának számít. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet mellékletének II. (Folyó-és tószabályozási művek, folyómedrek) 2. pontja szerint a vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási munkák közé tartozik a folyók, tavak és hajózható csatornák medrében keletkezett feliszapolódás eltávolítása. Fentiek figyelembe vételével a mederben keletkezett, vízszállító képességet akadályozó mederakadály (uszadék, iszap, mederanyag) eltávolítása, így a kvázi eredeti állapot helyreállítása nem minősül vízjogi engedély köteles tevékenységnek. Ha azonban a medret érintően tervezett munkavégzés nem tartozik a fenti Korm. rendelet megfelelő mellékletében nevesített fenntartási munkák közé, úgy az a 72/1996. (V.22.) korm. rendelet (3.6 melléklet) alapján vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül.

118




A meder kizárólag ásványi anyag kitermelésére irányuló igénybevétele esetén a fenntartónak figyelemmel kell kísérnie különösen azt, hogy a kotrás, illetve az ezzel járó egyéb tevékenység ne károsítsa vagy ne veszélyeztesse a) a hajózható folyókon a hajóutat; b) a meglévő szabályozási és egyéb műveket, különösen az árvízvédelmi művek biztonságát; c) a partok állékonyságát, valamint a hullámtérre, a parti sáv használatára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerinti vízgazdálkodási (fenntartási) szakfeladatok ellátását; d) élővilág-védelmi szempontból a parti sáv élővilágát, valamint a halak ívó- és táplálkozó helyeit; e) a kulturális örökségi értékeket. Ebben az esetben a kitermelés az 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá esik. A kitermelés után bányajáradék megfizetése szükséges. A bányajáradék meghatározása az 54/2008. (III.20.) korm. rendelet alapján történik. A mederanyag kitermelést minden esetben meg kell tervezni (pl. kotrási terv), hogy a meder káros irányú változását –a meder vízszintes vagy függőleges irányú változása – elkerüljék.

3.4

Építési előírások

A 83/2014. (III. 14.) korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és szabályairól rendelkezik. A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át, az 5 § (6) bek. szerint. A nagyvízi mederben az építmények építési követelményeit, területek és építmények használatának lehetőségeit a rendelet 3. sz. melléklete foglalja össze a zonáció által meghatározott levezető sávok szerint az új építmények, és a meglévő építmények vonatkozásában, a tervezett intézkedések szabályaival. Az elsődleges levezető sávban épület, illetve terepszint fölé emelkedő új építmény elhelyezése nem megengedett, a meglévő építmények felújítása, átalakítása, bővítése sem megengedett, az engedély nélküli építmények bontása, a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása szükséges. A másodlagos levezető sávban új építmények az 5. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti létesíthetők, rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők. Az 5.§ (4) bekezdés azt mondja ki, hogy az 5.§ (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően nagyvízi mederkezelési terv hiányában a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul; b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül; vagy


119



c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat – a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata – vállalja. Meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése, a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása szükséges. Az átmeneti levezető sávban új épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény elhelyezésére a fenti elsődleges és másodlagos levezető sávokra vonatkozó szabályokon túl a következők vonatkoznak: Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül létesíthető (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény, továbbá a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, a biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. Meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése az elsődleges és másodlagos sávra vonatkozó pontok szerint lehetséges, de a földszint körbeépíthető, továbbá a 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése az építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelően megengedett. Az átmeneti levezető sávban a beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása és az építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása szükséges. Az áramlási holttér építményeinek szabályozásánál az árvíz elleni védettséget biztosítani kell, de ennek figyelembe vételével meglevő üdülőterület beépítetlen telkén új épület helyezhető el a vonatkozó övezeti előírások keretei között. Meglévő építmény felújítása, átalakítása, bővítése az építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven túl létesült épület/építmény esetén legfeljebb 25 m2 alapterülettel történhet. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítményeket szükség szerinti fel kell számolni. Üdülőterületek vonatkozásában a már megvalósult és a tervezett üdülőterületek tulajdonosait kötelezni kell az árvízvédelmi és más építési előírások betartására (2.5.2 fejezet), figyelembe véve azt, hogy az üdülő épület a nagyvízi levezető sávok melyikébe esik (5.5 térkép melléklet).

120



3.5


Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban

-

A nagyvízi mederbe eső ingatlanokra a nagyvízi mederbe esés tényét be kell jegyezni a tulajdoni lapokra.

-

A nagyvízi mederbe eső ingatlanok esetében az építési-területhasználati változások kérelmeinek elbírálásakor az illetékes hatóság vegye figyelembe a fenti tényen túl azt is, hogy a kérelmezett beavatkozás melyik árvízi levezető sávba esik.

-

Az egyes településekre vonatkozó, az 1.3.3 fejezetben megfogalmazott előírásokat a településszerkezeti tervekben érvényesíteni kell.

-

A 3.1 fejezetben javasolt beavatkozások illetékes vízügyi igazgatóság által elfogadott változatában előírt növényzet szabályozást a területhasználati előírásokban érvényesíteni kell az illetékes természetvédelmi kezelő szervezettel való egyeztetés figyelembe vételével.

-

Az üdülőterületekre rendezési tervet kell készíteni, melyben érvényesíteni kell a 2.5.2 fejezet üdülőterületekre vonatkozó előírásait az illetékes természetvédelmi kezelő szervezettel való egyeztetés figyelembe vételével.

-

A nagyvízi meder határán belül valamennyi építési-létesítési tevékenységre alkalmazni kell az adott szakaszra vonatkozó MÁSZ előírásokat. (74/2014 (XII. 23.) BM rendelet) (3.7 melléklet)

 A Natura2000 hálózat HUBN22081 jelű területének fenntartási tervében a következő vastag, dőlt betűvel szedett módosítást javasoljuk: •

•

•

•

a Bodrogot és a Holt-Bodrogot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradványok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges, vagy szálaló jellegű gazdálkodás fokozatos felújítóvágás helyett, amennyiben az árvizek levezetését nem akadályozza a faállomány, a folyó-és patakmenti füzesek-égeresek vonatkozásában az árvízvédelmi, vízrendezési szempontok felmerülése esetén a jelentősebb térbeli kiterjedésű fakitermelési munkák mellőzése, mértéktartó beavatkozások tervezése, amennyiben az árvízlevezetés a fakitermelés nélkül is biztosított, szintén a folyó-és patakmenti füzesek-égeresek vonatkozásában a kiszáradt, idős, korhadt üregeket hordozó, odvas törzsek lehetőség szerinti visszahagyása az árvízi levonulás biztosítása mellett, a vízmozgást nem akadályozó területrészeken fekvő (vékony és vastag) holtfa meghagyása, a fás növényzet nélküli folyó-és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Szóba jöhet vízfolyások melletti állományok kiszélesítése is, mindez az árvizek levonulásának akadályozása nélkül.

 A nagyvízi mederben bányaművelési tevékenységet folytatni a vonatkozó jogszabályokban foglalt engedélyek birtokában és előírások betartásával, a nagyvízi meder kezelőjének hozzájárulásával és előírásaival lehet. A nagyvízi mederben tervezett bányászati tevékenység bemutatását, a tevékenység végzésének feltételeit, az érintett területekre, ingatlanokra vonatkozó hidrológiai és árvízvédelmi alapadatokat, a korábbi árvízi események tapasztalatait, továbbá a szükséges árvízvédelmi | ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

121



intézkedéseket az árvízvédelmi tervben kell rögzíteni, melyet az engedélyezési eljárás során a nagyvízi meder kezelőjével (vízügyi igazgatóság) kell jóváhagyatni.

3.6

Ütemezés

Az ütemezés a társadalmi konzultációk lefolytatása után fog elkészülni.

3.7

Nagyvízi mederkezelési intézkedések elemzése a VKI szempontjai szerint

A nagyvízi mederkezelési intézkedéseket elemeztük a VKI szempontjai szerint, és az elemzést a 3.8 mellékletben csatoljuk. A melléklet három munkalapból áll, melyek külön PDF állományokban találhatók az alábbiak szerint: 1. Magyarázat 2. NMT_intézkedések_VKI_szempontok_szerint 3. VGT2_terhelés_intézkedés

122




4. IRATMELLÉKLETEK 4.1

Tervezői nyilatkozat

4.2

Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat

4.3

Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek

4.4

Véleményeltérések

5. RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11 5.12

Áttekintő helyszínrajz Átnézetes helyszínrajzok Részletes helyszínrajz (Állapotrögzítő) Részletes helyszínrajz (Területhasználat – kiinduló állapot) Részletes helyszínrajz (Zonáció) Részletes helyszínrajz (a nagyvízi meder határvonalán azonosítható töréspontok EOV koordinátái) Hossz-szelvény Mintakeresztszelvények (Építések, erdőgazdálkodás) Keresztszelvények (Völgyszelvények) Keresztszelvények (Középvízi szelvények) Tervezett intézkedések és beavatkozások Területhasználati előírások térképi ábrázolása

6. A TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ISMERTETÉSE A műszaki leírásban benne foglalt legtöbb adat és térképi információ – nagyobb részletességgel, mint a PDF mellékletekben, vagy mint a fedvénykezelő PDF-ben – feldolgozásra került ArcGIS térinformatikai rendszerben és külső merevlemezen átadásra került az OVF-nek és az illetékes vízügyi igazgatóságoknak. Az 5.1 – 5.11 térképek nagy része e térinformatikai adatállomány alapján került összeállításra és megjelenítésre, a modellezési eredmények pedig e rendszerben analizálhatók a legrészletesebben. A rendszer rétegei a következők: • • • • •

nagyvízi határ létesítmény jegyzék vízügyi épület árvízvédelem vízrendszer | IRATMELLÉKLETEK

123


• • • • • • • • •

124

közlekedés közigazgatás védett területek vízgyűjtő terület szervezet modell alapadatok és eredmények intézkedések ortofotó 2005 átlapolás

A TÉRINFORMATIKAI RENDSZER ISMERTETÉSE |


BODROG FOLYÓ ÁLLAMHATÁR TOKAJ TISZA-TORKOLAT KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK 08.NMT.03. TERVSZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERVE

Recommend Documents