bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 44
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
Hallgatói létszámadatok (2004–2005) összes hallgató
nappali tagozatos hallgatók
államilag finanszírozott hallgatók
külföldi hallgatók
BDF-BTK Berzsenyi Dániel Fõiskola Bölcsészettudományi Kar
3149
896
955
30
DE-BTK Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
4973
2990
3041
200
EKF-BTK Eszterházy Károly Fõiskola Bölcsészettudományi Fõiskolai Kar
3418
1374
1864
23
ELTE-BTK Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
9508
7561
6362
224
ELTE-PPK Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar*
2304
1379
907
43
KRE-BTK Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar
1703
1643
1149
60
ME-BTK Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
2556
1573
1268
30
NYF-BMFK Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Kar
3000
1666
1957
89
PPKE-BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
3526
2578
2149
94
PTE-BTK Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
5722
3585
2870
225
PTE-FEEK Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar*
4169
622
461
1
SZTE-BTK Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
6954
3483
4173
200
SZTE-JTFK Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar**
8113
3060
3170
89
VE-TK Veszprémi Egyetem Tanárképzõ Kar*
2695
1797
1518
38
felviRANGSOR
|
|
Bölcsészeket Magyarországon összesen tíz egyetemi és négy fõiskolai karon képeznek – több, mint hatvanezren tanulják a humántudományokat, kétharmaduk egyetemeken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre nem kevesebb, mint tízezer bölcsészhallgató jár, nagyrészük nappalis – a kar a magyar felsõoktatás legnépesebb intézménye, de a legkisebb hallgatói létszámmal rendelkezõ Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói is csaknem kétezren vannak.
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
2006
HOVA KERÜLHETÜNK?
* A karon nem történt hallgatói felmérés (csak az adatalapú, statisztikai táblázatokban, grafikonokban szerepel). ** Az SZTE-JTFK esetében csak az egész fõiskolára vonatkozó statisztikai adatokkal rendelkezünk, bölcsész- és természettudományi szakterületi bontás nélkül. Megjegyzés: Az ELTE-n már nincs önálló tanárképzõ fõiskolai kar, a fõiskolai bölcsész tanárképzés az ELTE-BTK intézményi keretein belül valósul meg.
44
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 45
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
BEKERÜLHETÜNK? A felvételizõk komoly harcot vívnak a bölcsészhelyekért. 2005-ben mindenütt 100 pont felett voltak a bölcsészkarokon a ponthatárok. Az alábbi grafikonok – amelyek a konkrét szakokon túl az egyetemi, ill. fõiskolai karokra érvényes összesítésekrõl készültek – jól mutatják, hogy akár ötödével kevesebb ponttal is lehet egy felvételizõbõl bölcsészhallgató, de nem mindegy, hogy hol. A 2005-ös ponthatárok súlyozott kari átlaga a bölcsészettudományi szakokon, nappali alapképzésben felvettek között.
131
127
122
118
118
116
112
109
SZTE-BTK
ME-BTK
|
ELTE-PPK
ELTE-BTK
KRE-BTK
DE-BTK
PPKE-BTK
PTE-BTK
Fõiskolai karok
113 106
106
104
102
101
EKF-BTK
PTE-FEEK
SZTE-JTFK
NYF-BMFK
VE-TK
|
BDF-BTK
2006
140 130 120 110 100 90 80 70
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
140 130 120 110 100 90 80 70
felviRANGSOR
Egyetemi karok
45
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 46
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| EGYETEMI KAROK
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI EGYETEMI KAROK AKADÉMIAI RANGSOROK
A bölcsészeti szakirányokban továbbtanulók között a középiskolai tanulmányi versenyek helyezettjeinek több, mint a fele a pesti bölcsészkarra jelentkezett. Népszerû még e körben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is. Országos középiskolai versenyeken elért helyezéssel bejutottak megoszlása (fõ) (2001–2005)
felviRANGSOR
|
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
|
2006
HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG
többi kar 4*
DE-BTK 11
PTE-BTK 19
PPKE-BTK 21 SZTE-BTK 30
ELTE-BTK 146**
*A kördiagramon nem nevesített karok: ME-BTK 2 KRE-BTK 2 ELTE-PPK 0 ** Az ELTE-BTK-ra felvettek között nem derül ki, hányan mentek fõiskolai, hányan egyetemi képzésre.
A tanulmányi követelmények mellett a komolyabb szakmai teljesítmény megvalósításának terepe a középiskolásoknak az OKTV, az egyetemistáknak és fõiskolásoknak az OTDK. Az ilyen jellegû „egy fõre jutó” tudományos munkában a legkevesebb hallgatóval rendelkezõ Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara jár az élen. A többi intézmény között nincs igazán nagy különbség ebben a tekintetben, bár az ELTE-BTK mellett kiemelkedõ a Pécsi Tudományegyetem mindkét kara (FEEK, BTK). Egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004/2005) KRE-BTK ELTE-BTK PTE-FEEK PTE-BTK DE-BTK
273,8 168,0* 155,5 143,4 142,4
ME-BTK SZTE-BTK ELTE-PPK PPKE-BTK VE-TK
121,0 116,1 114,9 107,4 105,7
* egyetemi és fõiskolai képzés együtt
46
A doktori képzés (PhD) ma már elengedhetetlen feltétele a szakmai elõmenetelnek. A doktoranduszok is az ELTE Bölcsészkarán vannak a legtöbben, 768-an. Az itteni tudományos képzés erejét mutatja, hogy a két éve még ezen karhoz tartozó Pedagógiai és Pszichológiai Karon is 160 doktorandusz tanul. Emellett a patinás vidéki bölcsészkarok, tehát a szegedi és a debreceni egyetem képez jelentõs számú doktoranduszt, valamint velük hasonló számban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 47
EGYETEMI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
AZ OKTATÓI KAR A tudományos fokozatot szerzettek számában a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának eredményei kiemelkedõek. (Az ELTE-BTK ebben a vonatkozásban is nagyon jó mutatókkal rendelkezik, de adminisztrációs okok miatt nem állnak rendelkezésünkre pontos intézményi adatok.) A teljes tanári karon belül a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozik a legtöbb minõsített oktató, és alacsony (a második legkedvezõbb arány) az egy minõsített oktatóra jutó nappalisok száma. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán hasonlóan jó esélyekkel találhatnak a hallgatók minõsített oktatókat. Összességében az intézmények oktatói karának tudományos végzettségében nincsenek igazán lényeges különbségek a bölcsészkarok között.
(1.) 69,8 (2.) 62,2 (3.) 60,3 (4.) 58,5 (5.) 58,1 (6.) 56,6 (7.) 52,1 (8.) 44,9 (9.) 40,4 (10.) 40,0
(2.) 15,9 (1.) 14,7 (7.) 24,6 (6.) 24,2 (3.) 19,6 (5.) 22,7 (4.) 20,5 (8.) 28,8 (10.) 34,5 (9.) 31,1
(3.) 153 (6.) 5 (8.) 0 (4.) 67 (2.) 240** (1.) 273 (7.) 2 (8.) 0 (5.) 51 (8.) 0
* Csak a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók számára vonatkozik, mert a részmunkaidõben foglalkoztatottakra az intézmény nem adott adatot. ** 2003-ban és 2001-ben az ELTE csak Doktori Iskolára vonatkozó adatot adott meg (ez plusz 375 végzett tudományos fokozatot szerzettet jelent 2003-ban és 250-et 2001-ben), amely nincs karok szerint szétbontva.
2006
A bölcsészkarok hallgatói kifejezetten jó véleménnyel vannak saját intézményük szakmai színvonaláról, és a karokat a hallgatók hasonló sorrendbe állítják akkor is, ha csak a többi intézmény közül választhatják ki a legjobbat. Több mint egyharmados említési aránnyal az ELTE-BTK kapta a legtöbb szavazatot. A listán mögötte szereplõ intézmények közül még az SZTE-BTK-t és a DE-BTK-t nevezték meg sokan, a többi intézményt viszont kevesen tartják a legjobbnak.
|
SZAKMAI PRESZTÍZS — A HALLGATÓK SZERINT
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
tudományos fokozatot szerzett hallgatók száma (2001–2004)
|
egy minõsített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004–2005)
felviRANGSOR
DE-BTK ME-BTK VE-TK SZTE-BTK ELTE-BTK* PTE-BTK PPKE-BTK KRE-BTK ELTE-PPK* PTE-FEEK
minõsített oktatók aránya százalékban (2004–2005)
47
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 48
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| EGYETEMI KAROK
A legszínvonalasabbnak tartott intézmények (említések aránya százalékban) 60 50 40 30 20 10 0
52,4 37,0 13,7
2006
ELTE-BTK
7,7
13,2
SZTE-BTK
DE-BTK
8,2
3,8
PPKE-BTK
3,4
2,7 1,4
2,4
PTE-BTK
ME-BTK
KRE-BTK
1,3
említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján
felviRANGSOR
|
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
|
említések aránya minden intézmény hallgatóinak véleménye alapján
7,4
6,4
Az oktatás színvonala és a tanulmányi követelmények nehézsége a hallgatók szerint nem feltétlenül függ össze. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai tartják a legnehezebbnek intézményüket. A rangsorban utána következõ bölcsészkarok (ELTE-BTK, DE-BTK, SZTE-BTK) hallgatói már csak „erõs közepes” értékelést adtak tanulmányaik nehézségi fokára. A tanulmányok nehézsége (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
3,38
ELTE-BTK
3,35
DE-BTK
3,14
3,01
2,91
2,91
SZTE-BTK
PTE-BTK
ME-BTK
KRE-BTK
SEGÍT AZ INTÉZMÉNY? — HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG Segítõkész oktatók, de kevés munkalehetõség és gyenge hallgatói tájékoztatás: még a közepes értéket is alig közelítette meg a hallgatói informálás és a képzés alatti munkalehetõségek biztosítása, míg az oktatók segítõkészsége egyik bölcsészkaron sem kapott 3,5-nél rosszabb értékelést. A legnagyobb bizalommal a Károli Gáspár Egyetem bölcsészkarának hallgatói fordulnak oktatóikhoz (4,14), de ugyanezen diákok – más karokhoz képest – kevésbé elégedettek a kar tájékoztatási tevékenységével és a képzés alatti munkalehetõségek biztosításával. Kiegyensúlyozottabb összképet mutat a debreceni bölcsészkar, amely az átlagosnál jobban tájékoztatja a hallgatókat és több munkalehetõséget ajánl nekik.
48
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 49
EGYETEMI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
Elégedettség a szolgáltatásokkal (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 4,14
2,55
KRE-BTK
3,08 3,88
2,81
DE-BTK
3,73
2,49
ME-BTK
2,78 3,69
2,23
ELTE-BTK
3,35
2,65 3,62
2,74
PPKE-BTK 2,61
3,5
2,19
SZTE-BTK 1
1,5
2
oktatók segítõkészsége
2,65
2,5
3
3,5
képzés alatti munkalehetõségek biztosítása
4
4,5
5
hallgatók tájékoztatása
felviRANGSOR
3,61
2,3
PTE-BTK
3
|
A jelentkezési létszámok önmagukban is mutatják, hogy melyik bölcsészkar mennyire népszerû. Az ELTE-BTK-t több mint négyezren jelölték meg elsõ helyen, nappali tagozatra kérve felvételüket. Az ELTE-BTK így nem csak a bölcsészkarok között vezet toronymagasan, hanem az egész magyar felsõoktatás legnépszerûbb intézménye. Szintén nagy számú jelentkezõt vonz a pécsi, a debreceni és a szegedi bölcsészkar. Az ELTE nemrég alakult Pedagógiai és Pszichológiai Kara több mint másfélezer jelentkezõvel közvetlenül a nagy tudományegyetemek bölcsészkarai mögött található a népszerûségi listán. Elsõ-helyes jelentkezések, alapképzés (2005) 4299
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
NÉPSZERÛSÉGI RANGSOROK
|
1924
1869
2006
2038
1670 1088
ELTE-BTK
PTE-BTK
DE-BTK
SZTE-BTK ELTE-PPK PPKE-BTK
1011
KRE-BTK
767
582
510
ME-BTK
PTE-FEEK
VE-TK
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karára viszonylag kevesen jelentkeznek, és kevesen járnak. Meglepõnek tûnhet, hogy mégis itt a legkisebb a bejutási arány: az alapképzésekre meghirdetett szakokon alig több mint minden tizedik felvételizõ jár sikerrel. Természetesen nincs közvetlen összefüggés a bekerülési arány, a felvettek száma és a bejutás nehézsége között: az ELTE-BTK-ra közel ezer, a PTE-BTK-ra pedig több mint félezer jelentkezõt vesznek fel, ám ezekbe az intézményekbe csak minden ötödik felvételizõ kerül be.
49
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 50
felviRANGSOR
|
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
|
2006
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
elsõ helyen felvettek száma, alapképzés (2005)
bejutási arány (2005)
128 310 405 909 519 283 534 315 245 397
12,6% 18,6% 21,0% 21,1% 25,4% 26,0% 28,6% 41,0% 48,0% 68,2%
KRE-BTK ELTE-PPK DE-BTK ELTE-BTK PTE-BTK PPKE-BTK SZTE-BTK ME-BTK VE-TK PTE-FEEK
A bekerülési arány csak egyik mutatója a felvételi esélyeknek. A KRE-BTK-ra járó hallgatók például az alacsony bekerülési arány ellenére nem igazán gondolják, hogy nehéz lett volna bekerülniük. A legnehezebbnek az ELTE-BTK hallgatói tartják a bejutást, és az utána következõ három intézmény is – egy helycserével – megegyezik: DE-BTK, PTE-BTK, SZTE-BTK. HA ÚJRA KEZDHETNÉK... ...a bölcsész egyetemisták általában újra a jelenlegi intézményüket választanák, az egyes karok között csak apró különbségek vannak. Még a legkevésbé jó mutatóval rendelkezõ pécsi és Pázmányos bölcsészek döntõ többsége is elégedett korábbi döntésével. Jelenlegi intézményébe jelentkezne-e ismét? (igennel válaszolók százalékos megoszlása) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
87,7
ELTE-BTK
50
| EGYETEMI KAROK
87,0
DE-BTK
84,5
82,7
81,5
80,2
80,0
ME-BTK
SZTE-BTK
KRE-BTK
PPKE-BTK
PTE-BTK
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 51
EGYETEMI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
BÖLCSÉSZDIPLOMA A MUNKAERÔ-PIACON A MUNKAADÓK NEM SZÍVESEN RANGSOROLNAK
MUNKAERÔ-PIACI KILÁTÁSOK — HALLGATÓI SZEMMEL A képzés, a diploma értéke, piacképessége
felviRANGSOR
A diplomásokat alkalmazó munkáltatók és a fejvadász cégek körében végzett mélyinterjús kutatás tapasztalatai szerint a munkáltatók és a személyzeti tanácsadó cégek nem szívesen vállalkoznak arra, hogy rangsorolják a bölcsészeket kibocsátó intézményeket. Arra pedig egyenesen lehetetlen rávenni õket, hogy nemkívánatos intézményeket nevezzenek meg, ahonnan a cégek vagy intézmények nem fogadnak szívesen hallgatókat. Ugyanakkor a bölcsész diplomásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján meglehetõsen pontos képet alkotnak a végezettekrõl – például esetleges elutasításukban a jelentkezõk személyisége a döntõ ok. Mások szerint nincs is minõségi különbség a különbözõ egyetemekrõl, fõiskolákról érkezõ diákok között
|
A diploma értéke a munkaerõpiacon (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
3,65 3,58
3,31 3,30
3,25 3,28
3,15 3,16
PTE- BTK
SZTE- BTK
2,85 2,72
2,80 2,79
ME-BTK
KRE-BTK
2006
3,15 2,96
|
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
A legjobbnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát tartják a bölcsészek. Míg a legtöbb intézmény egyetemi oklevelét Magyarországon hasznosabbnak vélik a hallgatók, mint a nemzetközi színtéren, két vidéki tudományegyetem hallgatói körében (DE-BTK, SZTE-BTK) a diploma külföldi hírnevének megítélése jobb, mint itthon. A két egyházi felsõoktatási intézményben megegyezett a diploma hazai és külföldi elismertségének megítélése.
ELTE- BTK
PPKE- BTK
diploma hazai elismertsége
DE- BTK
diploma külföldi elismertsége
A bölcsészképzõ intézmények hallgatói úgy vélik, hogy nekik még más képzési területekhez képest is sokkal kevesebbet segítenek. Ugyanakkor a bölcsészdiplomával a munkaerõpiac legkülönbözõbb területein lehet elhelyezkedni, ezért az intézmények nehéz helyzetben vannak, ha tipikus bölcsész munkahelyekkel kell kapcsolatot keresniük. Szembetûnõ, hogy azokon a karokon, ahol magasra értékelték a diploma munkaerõ-piaci értékét, ott tartják a leggyatrábbnak azt a segítséget, amelyet az egyetem az elhelyezkedésben nyújt (ELTE-BTK), ugyanakkor ahol a legtöbben kívánnak a pályán maradni és kedvezõnek ítélik meg elhelyezkedési esélyeiket, ott jobb az intézmények segítségének értékelése is (DE-BTK, KREBTK). 51
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 52
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| EGYETEMI KAROK
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
2,95
2,93
DE-BTK
2,78
KRE-BTK
2,69
PPKE-BTK
2,63
ME-BTK
PTE-BTK
2,37
2,33
SZTE-BTK
ELTE-BTK
Elhelyezkedés: pályán maradni, esélylatolgatással A bölcsészkarokra járók 90% feletti arányban kívánnak a pályán maradni, pedig ezen a területen a legkevésbé egyértelmûek a munkaerõ-piac altal kínált pályaképek. A más képzési területeken megfigyelt jelenség itt nem érvényes: az elhelyezkedési esélyek kedvezõtlenebb megítélése nem befolyásolja a szakterületen történõ álláskeresés, illetve munkavállalás szándékát – amellett, hogy nem elhanyagolhatók az eltérõ regionális munkaerõ-piaci igények. Összességében a Károli Gáspár Egyetem bölcsészkarának hallgatói ítélik meg a legkedvezõbben az elhelyezkedési esélyeiket, és közülük vannak a legtöbben a szakterületen elhelyezkedni vágyók. A pályához való kötõdés leginkább a debreceni és miskolci bölcsészekre jellemzõ. Mind a bölcsész szakos fõiskolások, mind az egyetemisták körében kimagasló a közalkalmazotti pályát választók aránya (44%). A szakterületen maradni kívánó és az elhelyezkedési esélyeiket jónak ítélõ hallgatók aránya (%)
felviRANGSOR
|
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
|
2006
A végzés utáni elhelyezkedés segítése a bölcsészettudományi egyetemi hallgatók szerint (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
95,8 73,7
94,5
92,5 79,8
73,3
91,9 75
71
60,7
PTE-BTK szakterületen maradó
52
94,9
95
PPKE-BTK
ME-BTK
jó elhelyezkedési esélyek
KRE-BTK
ELTE-BTK
SZTE-BTK
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 53
FÔISKOLAI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI FÔISKOLAI KAROK AKADÉMIAI RANGSOROK HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG
Országos középiskolai versenyeken elért helyezéssel bejutottak megoszlása (fõ) (2001–2005) BDF-BTK 5
Megjegyzés: Az SZTE-JTFK esetében csak az egész fõiskolára vonatkozó statisztikai adatokkal rendelkezünk, bölcsész- és természettudományi szakterületi bontás nélkül. Az ELTE-BTK-n az egyetemi és a fõiskolai adatokat nem lehet különválasztani.
BDF-BTK EKF-BTK NYF-BMFK
224 343,5 833
SZTE-JTFK ELTE-BTK
2006
Egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004/2005)
|
A fõiskolai bölcsészettudományi képzés elsõsorban nem tudományos kutató munkára készít fel. Viszonylag sok tudományos diákköri dolgozatot készítenek a bölcsész fõiskolások, ám közülük kevés ér el helyezést. Itt általában több száz hallgatóra jut egy országosan is díjazott szakmai dolgozat.
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
SZTE-JTFK 117*
|
A kördiagramon nem nevesített karok: ELTE-BTK* 146 EKF-BTK 1
NYF-BMFK 35
felviRANGSOR
Az országos középiskolai versenyeken kimagaslóan szereplõ diákok közül sokan választottak az elmúlt öt évben fõiskolai bölcsészkart. Jelentõs részük a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karán, illetve a Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karán kezdte meg tanulmányait.
612 168
Megjegyzés: lásd fentebb!
AZ OKTATÓI KAR A minõsített oktatók arányát tekintve a fõiskolák érezhetõen elmaradnak egyetemi „társaiktól”, de az egri Eszterházy Károly Fõiskola és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola bölcsészkarain az oktatók közel fele rendelkezik valamilyen tudományos minõsítéssel. Érdekesség, hogy a nagyobb hagyományokkal rendelkezõ SZTE-JTFK-n arányaiban kevesebben vannak a minõsített oktatók.
53
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 54
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| FÔISKOLAI KAROK
minõsített oktatók aránya százalékban (2004–2005)
egy minõsített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004–2005)
(1.) 46,4 (2.) 42,7 (3.) 34,0 (–) 40,8 n. a.
(2.) 23,7 (1.) 21,9 (3.) 32,0 (–) 33,6 n. a.
EKF-BTK BDF-BTK NYF-BMFK SZTE-JTFK ELTE-BTK
felviRANGSOR
|
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
|
2006
Megjegyzés: lásd fentebb!
54
SZAKMAI PRESZTÍZS — A HALLGATÓK SZERINT Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen néhány éve már nem önálló karon folyik a fõiskolai tanárképzés, azonban továbbra is ennek az intézménynek a tekintélye országosan a legnagyobb. A többi intézménybe járó hallgatók több mint fele az ELTE-t tartja a hazai tanárképzés legszínvonalasabb intézményének. Jelentõs számban kapott szavazatot a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Kara is. A legszínvonalasabbnak tartott intézmények (említések aránya százalékban) 70 60 50 40 30 20 10 0
61,9 54,5
20,8 13,7 6,6 ELTE-BTK
SZTE-JTFK
említések aránya minden intézmény hallgatóinak véleménye alapján
3,8
EKF-BTK
8,1 1,2 NYF-BMFK
2,6
1
BDF-BTK
említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján
A tanulmányok nehézségét az átlagoshoz képest közepes körülire értékelték a megkérdezettek, függetlenül attól, hogy melyik intézménybe járnak. A hallgatók saját intézményüket a szegedi tanárképzõ karon tartják a legnehezebbnek. Érdekesség, hogy a kiváló középiskolai tanulmányi eredményt felmutató diákokat nagyszámban soraiban tudó Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karán a hallgatók alacsonyabbnak ítélik meg a fõiskolai tanulmányi követelményeket.
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 55
FÔISKOLAI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
A tanulmányok nehézsége (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
3,56
SZTE-JTFK
3,51
ELTE-BTK
3,44
EKF-BTK
3,42
3,11
BDF-BTK
NYF-BMFK
GYAKORLAT ÉS ELMÉLET A FÔISKOLÁN
elméleti képzés színvonala (1.) 4,01 (4.) 3,84 (2.) 3,96 (3.) 3,85 (5.) 3,72
2006
oktatott szakismeretek alkalmazhatósága (2.) 3,69 (4.) 3,45 (1.) 3,73 (5.) 3,41 (3.) 3,58
|
NYF-BMFK SZTE-JTFK ELTE-BTK EKF-BTK BDF-BTK
szakmai gyakorlatok színvonala (1.) 4,02 (2.) 3,60 (3.) 3,54 (4.) 3,48 (5.) 3,42
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
|
A képzés színvonalának megítélése kapcsán ismét a Nyíregyházi Fõiskola diákjainak véleményére érdemes felhívni a figyelmet. Viszonylag könnyen teljesíthetõnek tartják a tanulmányi követelményeket, ám ettõl még kifejezetten elégedettek mind a szakmai gyakorlatok, mind az elméleti képzés színvonalával – igaz ugyan, hogy nem a szakterület többi intézményéhez, hanem saját igényszintjükhöz mérten. A fõiskolai képzés szempontjából különösen fontos, hogy az oktatott szakismeretek alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban – ebben a tekintetben az ELTE diákjai számoltak be a leginkább gyakorlatias képzésrõl.
felviRANGSOR
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
SEGÍT AZ INTÉZMÉNY? — HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG A bölcsész fõiskolások úgy érzik, hogy alig kapnak segítséget intézményeiktõl a képzés alatti munkalehetõségek biztosításában. Kissé jobbnak minõsítik ennél tanulmányi idejük alatti tájékoztatásukat. Az oktatók segítõkészsége minden fõiskolán jobb értékelést kapott: leginkább a Berzsenyi Dániel Fõiskolán lehet hozzájuk fordulni, a képzés alatti munkalehetõségek biztosításában az ELTE- BTK tûnik ki, míg a hallgatók tájékoztatása a Nyíregyházi Fõiskola bölcsészkarán bizonyult a legjobbnak a diákok véleménye alapján.
55
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 56
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| FÔISKOLAI KAROK
Elégedettség a szolgáltatásokkal (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
2,73
2,78
2006
| EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
3,63
2,4
NYF-BMFK
|
3,73
2,57
ELTE-BTK
felviRANGSOR
3,8
2,47
BDF-BTK
3,27
EKF-BTK
2,44
SZTE-JTFK
2,45 2,43
3,52 2,89
1,5
1
oktatók segítõkészsége
2,5
2
3,46
3,5
3
képzés alatti munkalehetõségek biztosítása
4
4,5
5
hallgatók tájékoztatása
NÉPSZERÛSÉGI RANGSOROK A fõiskolai bölcsész- (tanár-) képzésben hasonlóak a jelentkezési adatok az ország különbözõ régióiban található vidéki intézményekben (ezt az SZTE-JTFK becsült bölcsészképzésre jelentkezõk létszáma is megerõsíti). Több mint ezren jelentkeztek az Eszterházy Károly Fõiskolára, emellett a Nyíregyházi Fõiskolán is mintegy ezer, az alapképzésre az elsõ helyrõl jelentkezõt tud felmutatni. Elsõ-helyes jelentkezések, alapképzés (2005) 1768 1168 900
SZTE-JTFK*
EKF-BTK
NYF-BMFK
740
BDF-BTK
Megjegyzés: lásd fentebb!
A fõiskolai képzõ intézményeknél nincs olyan ellentmondás a jelentkezési adatok (a népszerûség) és a bekerülési arány (bejutás nehézsége) között, mint az egyetemi bölcsészkarokon. Minél népszerûbb egy intézmény, annál nehezebb bekerülni. A vidéki fõiskolai karok között (az SZTE-JTFK-t nem számítva) a legtöbb jelentkezõvel rendelkezõ egri bölcsészkarra a legkisebb a bekerülési arány, amellett, hogy számszerûen ide veszik fel a legtöbb jelentkezõt.
56
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 57
FÔISKOLAI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
elsõ helyen felvettek száma, alapképzés (2005)
bejutási arány (2005)
437 397 343 979 n. a.
37,4% 44,1% 46,3% 55,4% n. a.
EKF-BTK NYF-BMFK BDF-BTK SZTE-JTFK ELTE-BTK Megjegyzés: lásd fentebb!
... a bölcsész fõiskolások többsége ismét jelenlegi intézményét jelölné meg a felvételi adatlapon. A nyíregyházi, az egri és a fõvárosi hallgatók háromnegyede nem bánta meg korábbi döntését, ám meglepõ, hogy a szegedi fõiskolásoknak csak kétharmada tartana ki fõiskolája mellett.
felviRANGSOR
HA ÚJRA KEZDHETNÉK...
|
80 70 60 50 40 30 20 10 0
74,2
NYF-BMFK
73,7
EKF-BTK
73,4
ELTE-BTK
67,4
66,3
SZTE-JTFK
BDF-BTK
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
Jelenlegi intézményébe jelentkezne-e ismét? (igennel válaszolók százalékos megoszlása)
|
A képzés, a diploma értéke, piacképessége
2006
MUNKAERÔ-PIACI KILÁTÁSOK — HALLGATÓI SZEMMEL
A fõiskolai bölcsész hallgatók többre tartják diplomájukat itthon, mint külföldön. Tény, hogy a bölcsészképzést kevesebb nemzetközi kapcsolódás jellemzi, és ez különösen igaz a fõiskolai szintû képzésre. A legpiacképesebbnek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karának diplomáját gondolják a hallgatói. Hasonlóan kiegyensúlyozott magyarországi és nemzetközi presztízst tulajdonítanak a diákok a Berzsenyi Dániel Fõiskola bölcsészdiplomájának. Az ELTEBTK fõiskolai szakos hallgatói azonban belföldön megfelelõ elismertségûnek, ám külföldön más karok hallgatóihoz viszonyítva rosszabbnak vélik diplomájuk versenyképességét.
57
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 58
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
| FÔISKOLAI KAROK
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
| felviRANGSOR 58
3,56 3,19
3,3
3,19
3,26
3,13
2,93
3,11
3,06
2,53
SZTE-JTFK diploma hazai elismertsége
|
2006
A diploma értéke a munkaerõpiacon (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig)
EKF-BTK
ELTE-BTK
BDF-BTK
NYF-BMFK
diploma külföldi elismertsége
Mindenütt elégedetlenek a hallgatók azzal, ahogyan az intézmények a végzés utáni álláskeresésben segítenek. A hallgatók szerint még az ELTE-BTK támogatja a leginkább az elhelyezkedést. Ezeknél a véleményeknél természetesen figyelembe kell venni a regionális foglalkoztatási adottságokat, különbségeket is, a bölcsész fõiskolai karok sorrendje lényegében megegyezik az elhelyezkedés, illetve a pályaválasztás alapján felállított rangsorral. A végzés utáni elhelyezkedés segítése a bölcsészettudományi fõiskolai hallgatók szerint (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1
2,87
2,86
2,80
2,74
2,59
ELTE-BTK
EKF-BTK
BDF-BTK
NYF-BMFK
SZTE-JTFK
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 59
FÔISKOLAI KAROK
| BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
Elhelyezkedés: pályán maradni, esélylatolgatással
A szakterületen maradni kívánó és az elhelyezkedési esélyeiket jónak ítélõ hallgatók aránya (%)
|
89,5
91,2
88,8 80,4
89,0
85,1
75,8 68,1 59,7
ELTE-BTK szakterületen maradó
EKF jó elhelyezkedési esélyek
BDF
NYF-BMFK
62,8
SZTE-JTFK
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
felviRANGSOR
Az ELTE Bölcsészkarán tanulnak a leginkább elkötelezett és elhelyezkedési esélyeiket a legjobbnak ítélõ hallgatók. A szakterület iránti hûség azonban szinte mindenütt egyforma, sõt a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskolán még a tudományegyetemi karoknál is magasabb valamivel. A szegedi hallgatók érzik úgy, hogy a legkevesebb segítséget kapják az intézménytõl az elhelyezkedéshez, sõt, álláskeresési esélyeiket igen borúlátón ítélik meg a többi fõiskolai bölcsészhallgatóhoz képest. Ugyanakkor diplomájuk munkaerõ-piaci értékérõl ugyanõk adták a legmagasabb értékelést. Mindezen különbségek mögött regionális szempontok, munkaerõ-piaci problémák is szerepet játszhatnak: hiába jobb a diploma megítélése, ez nem tükrözõdik vissza az elhelyezkedési kilátásokról alkotott véleményben. A bölcsész szakos fõiskolai hallgatók más képzési területekhez képest igen magas arányban (60%) a közalkalmazotti szektort jelölték meg a végzés utáni lehetséges pályaként (minden más munkalehetõség 10% alatt van). Közülük is kiemelkedik a Nyíregyházi Fõiskola bölcsészkara, ahol minden 10 válaszolóból 8 a közszférában helyezkedne el a végzés után.
| 2006 59
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 60
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
DE-BTK
ELTE-BTK
KRE-BTK
Debrecen
Budapest
Budapest
3.
1.
7.
Intézménybe való bejutás nehézsége
3,28
3,60
2,58
Tanulmányok nehézsége
3,35
3,38
2,91
Diploma hazai elismertsége
3,25
3,65
2,80
Diploma külföldi elismertsége
3,28
3,58
2,79
1.
4.
2.
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
Oktatók segítõkészsége
3,88
3,69
4,14
Szakmai önképzési lehetõségek
3,39
3,25
3,15
Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése
3,47
3,37
3,49
Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség
3,31
3,47
3,50
Végzés utáni elhelyezkedés segítése
2,95
2,33
2,93
Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége
3,28
3,12
3,14
Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása
2,81
2,23
2,55
1.
5.
7.
Számítógépellátottság
3,35
2,54
2,42
|
Kari indexek
Könyvtár színvonala
3,92
3,73
2,67
Tantermek felszereltsége
3,39
2,50
2,48
3.
4.
7.
Intézmény épületeinek állapota
3,62
3,37
2,75
Intézmény megközelíthetõsége
3,94
4,58
4,72
Kollégium színvonala
3,08
2,63
2,53
Intézmény külleme
4,08
3,61
2,65
1.
6.
4.
Intézményen belüli étkezési lehetõségek
3,43
3,35
1,96
Kulturális lehetõségek
3,70
3,50
3,28
Sportolási lehetõségek
3,58
2,90
2,42
Általában az intézményi légkör
3,88
3,52
4,13
Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben
3,35
2,65
3,08
Intézményi demokrácia
3,10
3,25
3,22
Hallgatói önkormányzat tevékenysége
3,10
3,00
3,36
Oktatók és hallgatók viszonya
3,70
3,63
4,18
A hallgatók osztályzata szerint a/az…
felviRANGSOR
|
2006
SZAKMAI SZÍNVONAL
TANULMÁNYI MENEDZSELÉSÜK
OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA
ÉPÜLETEK
EGYETEMI-FÕISKOLAI LÉGKÖR
60
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 61
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
Kari indexek
Miskolc
Pécs
Piliscsaba
Szeged
6.
4.
2.
5.
2,75
2,97
2,85
2,93
2,91
3,01
3,86
3,14
2,85
3,15
3,31
3,15
2,72
2,96
3,30
3,16
6.
5.
3.
7.
3,73
3,61
3,62
3,50
3,07
3,19
3,24
3,10
3,36
3,34
3,23
3,09
3,35
3,42
3,44
3,04
2,69
2,63
2,78
2,37
3,11
3,29
3,20
2,98
2,49
2,30
2,74
2,19
4.
3.
2.
6.
3,17
2,82
3,26
2,61
3,43
3,71
3,28
3,50
2,72
2,95
3,49
2,56
5.
2.
1.
6.
2,87
3,78
4,27
2,39
4,19
3,95
2,88
4,10
2,64
2,86
3,61
2,83
2,83
4,13
4,44
2,89
3.
5.
2.
7.
3,67
3,05
4,15
2,26
3,56
3,91
3,67
3,55
3,92
3,65
3,21
3,50
3,88
3,88
3,98
3,97
2,61
2,61
3,00
2,65
3,10
3,10
3,15
2,75
2,91
2,91
2,84
2,80
3,69
3,69
3,72
3,44
|
SZTE-BTK
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
PPKE-BTK
|
PTE-BTK
felviRANGSOR
ME-BTK
2006 61
bolcsesz.qxd
2005.12.12.
15:38
Page 62
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
BDF-BTK
EKF-BTK
Szombathely
Eger
4.
3.
2.
5.
1.
Intézménybe való bejutás nehézsége
3,03
3,07
3,27
2,94
3,20
Tanulmányok nehézsége
3,42
3,44
3,51
3,11
3,56
Diploma hazai elismertsége
3,13
3,30
3,26
3,11
3,56
Diploma külföldi elismertsége
2,93
3,19
2,53
3,06
3,19
4.
3.
2.
1.
5.
EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN
Oktatók segítõkészsége
3,80
3,52
3,73
3,63
3,46
Szakmai önképzési lehetõségek
3,06
3,09
3,27
3,38
3,00
Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése
3,18
3,32
3,24
3,46
3,33
Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség
3,05
3,23
2,99
3,42
3,35
Végzés utáni elhelyezkedés segítése
2,80
2,86
2,87
2,74
2,59
Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége
2,85
3,34
2,57
2,63
2,86
Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása
2,47
2,44
2,57
2,40
2,45
4.
3.
5.
2.
1.
Számítógépellátottság
3,10
3,59
3,46
3,60
3,64
|
Kari indexek
Könyvtár színvonala
3,58
3,56
3,43
3,42
6,63
Tantermek felszereltsége
3,02
3,08
2,23
3,17
2,91
2.
3.
5.
4.
1.
Intézmény épületeinek állapota
3,64
3,46
2,11
3,24
3,64
Intézmény megközelíthetõsége
4,23
4,01
4,55
4,48
4,23
Kollégium színvonala
2,71
2,88
2,31
2,48
2,71
Intézmény külleme
3,99
3,60
2,22
3,57
3,99
3.
4.
5.
1.
2.
Intézményen belüli étkezési lehetõségek
3,83
2,63
2,45
4,02
2,62
Kulturális lehetõségek
3,61
3,81
3,13
3,91
3,91
Sportolási lehetõségek
3,92
3,25
3,20
4,01
4,04
Általában az intézményi légkör
4,02
3,65
3,46
4,13
4,17
Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben
2,73
3,89
2,78
3,27
2,43
Intézményi demokrácia
3,01
2,99
3,36
3,46
2,76
Hallgatói önkormányzat tevékenysége
2,66
3,22
2,97
3,47
3,28
Oktatók és hallgatók viszonya
3,77
3,53
3,73
3,63
3,50
A hallgatók osztályzata szerint a/az…
felviRANGSOR
|
2006
SZAKMAI SZÍNVONAL
TANULMÁNYI MENEDZSELÉSÜK
OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA
ÉPÜLETEK
EGYETEMI-FÕISKOLAI LÉGKÖR
62
ELTE-BTK
NYF-BMFK SZTE-JTFK
Budapest Nyíregyháza
Szeged
