Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Honlap: www.blautech.hu

Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 E-mail cím: [email protected]

A Környezetvédelmi Minisztérium által;

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított szakértői szervezet Engedély száma: VMMK 19/0457.

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2006

A dokumentáció azonosító jele:



VJ-



  $9HV]SUpP0HJ\H.|UQ\H]HWYpGHOPL3URJUDPMiQDNIHOOYL]VJiODWiWD9HV]SUpP0HJ\HL gQNRUPiQ\]DW.|]J\ĦOpVpQHN*D]GDViJLpV7HUOHWUHQGH]pVL%L]RWWViJDD,, KDWiUR]DWiYDOHOIRJDGWD

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Neve: Címe: Telefon száma: Telefax száma: Felelős vezető: Cégbejegyzés száma: Felügyeleti szerv:

Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. (88)-590-050 (88)-590-059 Németh Zoltán ügyvezető 1909000038 Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság

A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Neve: Címe: Levélcíme: Telefon: FAX:

Veszprém Megyei Önkormányzat 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. (88) 545-021 (88) 545-012

A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE: Veszprém megye közigazgatási területe A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: 2006. október-november A VIZSGÁLAT CÉLJA: Veszprém megye 2000. évben készített és elfogadott környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, a jogszabályi változásokból és a környezet állapotának változásából eredő intézkedések meghatározása. A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A Megbízó felelős képviselője A vizsgálatot végezte: Felelős vezető

Lasztovicza Jenő elnök Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens Janó István környezetvédelmi igazgató Horváth József környezetvédelmi csoportvezető Németh Zoltán ügyvezető

A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA: Megbízó által szóban közölt és írásban rendelkezésre bocsátott adatok, információk és a Megbízott által beszerzett mérési és vizsgálati anyagok. A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült 6 Tartalmaz 47 Azonos a(z)

hiteles példányban. számozott oldalt. példánnyal.

A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülése esetén értelmezendőek.

2

TARTALOMJEGYZÉK

01. 02. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5. 2.6. 2.6.1. 2.6.2. 2.6.3. 2.6.4.

Bevezetés, előzmények, felhasznált dokumentumok Környezeti problémák, célok, célkitűzések Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem Szennyezett területek kijelölése A levegőminőség javításához szükséges intézkedések Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a levegőminőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége Vízminőség-védelem Felszíni vizek minősége Feszín alatti vizek és a talaj minősége Ivóvízminőség A vízminőség javításához szükséges intézkedések Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervek és a víz és a talaj minőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége Hulladékgazdálkodás A keletkező hulladékok fajtája és mennyisége A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A hulladékgazdálkodás javításához szükséges intézkedések Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok hozzáférhetősége Zaj és rezgésvédelem Környezeti zajforrások és a zajvédelemre vonatkozó előírások Javasolt zajvédelmi intézkedések Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a zajvédelemmel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége Természet- és tájvédelem Természetvédelem Javasolt természetvédelmi intézkedések Tájvédelem Javasolt tájvédelmi intézkedések Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a természet- és tájvédelmi adatok hozzáférhetősége Radiológia Ásványok és kőzetek radioaktivitása Ivó- és forrásvizek radioaktivitása Az ipari és melléktermékek radioaktivitása és környezeti hatásai Kiemelt területek és vizsgálati javaslatok

3

5 6 6 7 9 11 12 12 13 15 16 18 19 19 20 21 22 23 23 25 26 26 26 27 27 28 28 28 29 29 30 31

folytatás 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3.

Környezetbiztonság A biztonságot befolyásoló potenciális veszélyforrások A környezetbiztonság javítására javasolt intézkedések Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a környezetbiztonsággal kapcsolatos adatok hozzáférhetősége 2.8. Az emberi egészség védelme 2.8.1. Veszprém megye lakosságának egészségi állapota 2.8.2. A lakosság egészségi állapotának a javítására javasolt intézkedések 2.8.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a környezetegészségügyi adatok hozzáférhetősége 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat környezetvédelmi feladatai 4. Ajánlások megfogalmazása 4.1. Állami szervek részére 4.2. Önkormányzatok részére 4.3. Veszprém Megyei Önkormányzat részére 4.4. Szakhatóságok részére 5. Támogatási, pályázati lehetőségek 6. Javasolt intézkedések összefoglalása

4

32 33 33 33 34 34 35 36 36 37 37 37 38 38 38 40

1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK A Veszprém Megyei Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2000. évben elkészíttette a Veszprém megye környezetvédelmi programját. A Veszprém megyei környezetvédelmi programot megbízás alapján a KGI Környezetvédelmi Intézet (Budapest.) készítette el a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal. Az elkészített környezetvédelmi program azon túl, hogy hozzájárul az országos és regionális szintű környezetvédelmi problémák megoldásához, hatékony eszköze a Veszprém megye által legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi problémák kezelésének is. A programban megfogalmazásra kerültek a megvalósítandó környezetvédelmi célok és az ezek eléréshez szükséges intézkedések és eszközök. A programban megfogalmazott célok megvalósításaként egyebek mellett 2005. évben elkészült Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, amely alapját képezi a megye korszerű hulladékgazdálkodási rendszere kialakításának. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja a települési környezetvédelmi programok felülvizsgálatát és a környezetvédelem alapelveként fogalmazza meg a tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elvét. A felülvizsgálat tárgya a környezet állapota változásának meghatározása, a megtett intézkedések hatékonyságának vizsgálata és a közeljövő feladatainak meghatározása. A környezetvédelmi program felülvizsgálata során első lépésként vizsgáltuk a megye környezeti állapotának változását a 2000-2005 közötti időszakban, értékeltük a környezeti elemek állapotát és kijelöltük azokat a területeket, ahol a környezeti állapot javításához beavatkozásra van szükség. A vizsgálathoz, a helyzetelemző dokumentáció összeállításához a Megbízó által rendelkezésre bocsátott alábbi adatokat, információkat használtuk fel: -

KGI Környezetvédelmi Intézet: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja Veszprém Megye Területrendezési Terve PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Veszprém Megye Hulladékgazdálkodási Terve Radon Kontrol Bt.: Veszprém megye területéről készített radiológiai összefoglaló helyzetértékelés Veszprém megye területén készített települési környezetvédelmi programok és helyi hulladékgazdálkodási tervek Veszprém megye területén végzett és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalnál rendelkezésre álló mérési és vizsgálati adatok

A vizsgálathoz felhasználtuk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Veszprém Megyei ÁNTSZ, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adattáraiban rendelkezésre álló, Veszprém megye környezeti állapotát tükröző adatokat, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program – 4. zóna, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program – Ajka kijelölt város adatait, és a megye területén végzett méréseink és vizsgálataink eredményeit és tapasztalatait,

5

Veszprém megye környezeti állapotáról készített helyzetértékelő dokumentációt a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlés Területrendezési és Kommunális Bizottsága megtárgyalta és értékelte, és a 76/2006. (IX.12.) Ter. Biz. számú határozatában foglalt kiegészítésekkel elfogadta. A szükséges vizsgálatok elvégzése és az adatok értékelése után elvégeztük az igényelt kiegészítéseket és elkészítettük Veszprém megye felülvizsgált környezetvédelmi programját. A felülvizsgált program tartalmi elemi a következők: -

Tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a 2000. évben készített programban is szerepelnek, de az eltelt időszak alatt nem kerültek megvalósításra.

-

Tartalmazza azokat a követelményeket, amelyek az Európai Unió direktíváinak a hazai jogszabályokba történő beépítése kapcsán merültek fel, és

-

Tartalmazza a 2003-2008. közötti időszakra megalkotott és az Országgyűlés által a 132/2003.(VII.11.) számú határozattal elfogadott második Nemzeti Környezetvédelmi Program Veszprém megyére vonatkozó követelményeit.

2. KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az egyes szakterületek környezeti problémáit a helyzetelemzés során gyűjtött adatok, információk alapján határoztuk meg, a célok és célkitűzések a hatályos jogszabályok előírásai, követelményei és a második Nemzeti Környezetvédelmi Program vonatkozó célkitűzései alapján kerültek megfogalmazásra. 2.1. Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem A megye területén a korábban összefüggően szennyezett, ipari térségekben a levegőminőség jelentősen javult. A szerkezetváltás, a jelentős környezetvédelmi beruházások és az erősen szennyező üzemek leállítása eredményeként az ipari forrásokból eredő légszennyezés korábban meghatározó jellege napjainkra megszűnt. Az EU csatlakozási tárgyalások során 2007. október 30ig kaptunk haladékot bizonyos jelentős légszennyező hatással járó technológiák vonatkozásában a kibocsátási határértékek maradéktalan teljesítésére. Erre az ipari üzemek felkészültek, mivel 2007. október 30-a után a kibocsátási határértéket nem teljesítő tevékenység nem folytatható. A mezőgazdaság légszennyező hatása megyei viszonylatban nem kritikus. Az esetenként előforduló lokális problémák, például a nem megfelelően telepített és üzemeltetett állattartó telepek bűz szennyezése egyedi kezelést igényel. A kiterjedt földgáztüzelés hatására a kommunális (szolgáltatás, lakossági) fűtés légszennyező hatása a megyében nem kritikus. Az országos helyzethez hasonlóan a megye jelentős, megoldásra váró levegőtisztaság- védelmi problémáját a közlekedés által okozott légszennyezés jelenti a jelentős forgalommal terhelt települések azon részein, ahol a beépítettség miatt az átszellőzés, a légszennyező anyagok szükséges elkeveredése, felhígulása nem biztosított.

6

2.1.1. Szennyezett területek kijelölése A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírta, hogy meg kell határozni azokat a légszennyezettségi agglomerációkat és zónákat, ahol a környezeti levegő egy vagy több légszennyező anyag koncentrációja hosszabb-rövidebb ideig túllépi a vonatkozó egészségügyi határértéket és olyan levegőminőségi intézkedési programot kell kidolgozni, amely végrehajtásával biztosítható, hogy a környezeti levegő minősége megfeleljen a vonatkozó egészségügyi határértéknek. A zónák kijelölése és lehatolása a következő szempontok szerint megtörtént és a zónákon belül az alábbi zónacsoportok kerültek meghatározásra. • • • • • •

Az A csoportba sorolhatók az agglomerációk, ahol a lakosság száma meghaladja a 250 ezret, ill., az 500 fő/ km2 sűrűséget. A B csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt. A C csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a határérték és a tűréshatár közé esik. A D csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van. Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Intézkedést igénylő levegőtisztaság-védelmi problémák a B és C zónacsoportba sorolt települések esetén vannak. A fenti eljárás alapján meghatározott zónák a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében kerültek közzétételre. Veszprém megye szennyezett területei a 4. zónába, Ajka város szennyezett területe zónán kívül került besorolásra. A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok adatai alapján, ami a jelenleg is a környezeti levegő minősítésétének az alapját képezi, Veszprém megye környezeti levegőjének az állapota az alábbiak szerint minősíthető. Balatonalmádi és Balatonfűzfő A településeken a közlekedésből származó légszennyezés a meghatározó. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a településeken a 71-es számú közút körzetében (kb. 30-40 méteres sáv) a nyári (június-július-augusztus) forgalmi viszonyok esetében alakul ki esetenként egészségügyi határérték túllépés. A települések forgalmi adatai alapján számított nitrogén-oxidok kibocsátások és a terjedési modellek alapján a határérték túllépés maximum 10-15%-ra becsülhető. Várpalota A Várpalota város területén telepített mérőhelyeken végzett vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a környezeti levegő szennyező anyag koncentrációja a város területének legnagyobb részén határérték alatti.

7

A zóna besoroláshoz vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a város területén a nitrogén-oxidok kibocsátás és szennyezés érdemel kiemelt figyelmet. Az egyes tevékenységekből származó kibocsátást és ezek hatását vizsgálva megállapítható, hogy a város környezeti levegőjének a nitrogén-oxidok terhelését döntően a közlekedés határozza meg. A városban és a környezetében lévő ipari források modell vizsgálatai azt mutatták, hogy ezek nitrogén-oxidok kibocsátása a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok szennyezését nem idézi elő. A vizsgálatokba a MAL Rt., a Nitrogénművek Zrt. és a Huntsman Rt. nitrogénoxidokat kibocsátó forrásait kerültek bevonásra. Várpalota város területén húzódik a jelentős forgalmat lebonyolító 8-as számú főközlekedési út. A modellszámítások azt mutatják, hogy Várpalota város területén a közlekedési lámpánál a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja jelentős. A vizsgálati adatok szerint, a vizsgált helyszínen jelentős forgalmi terhelés mellett és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén határérték feletti nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki. A légszennyezettség az út tengelyétől számított mintegy 3040 m-en belül tapasztalható. A Fehérvári út és a Szent Imre út kereszteződésének (lámpás útkereszteződés) környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja csúcsforgalom esetén 15-20 %-kal túllépi az egészségügyi határértéket. Veszprém A város területén telepített és üzemeltetett mérőhelyek vizsgálati adati azt mutatják, hogy a Megyeház tér környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja az egészségügyi határértéket csúcsforgalmi időszakban túllépi. A város területén a Budapest út - Brusznyai út-Mártírok útja és Bajcsy-Zsilinkszy utak kereszteződése jelentős közlekedési csomópont. A közlekedésből eredő nitrogén-oxidok terhelés meghatározására végzett modellvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jelentős forgalmat bonyolító utak kb. 30 méteres környezetében csúcsforgalmi időszakban és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén az egészségügyi határértéket meghaladó nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki a környezeti levegőben. Ezen a területen a közlekedés mellett a környezeti levegő nitrogén-oxidok szennyezettségét az időszakos fűtés is befolyásolja. A város egyéb részein lévő mérőhelyek adatai azt mutatják, hogy a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációi a határértéket nem lépik túl. A város területén végzett ipari tevékenység légszennyező hatásának vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a meghatározó pontforrások normál üzemmenet és meteorológiai viszonyok esetén a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok koncentrációját, szennyezettségét nem idézik elő.

8

Ajka város Ajka város, mint zónán kívüli település került vizsgálatra és besorolásra. A város területén telepített és üzemeltetett mérőhálózat vizsgálati adatai azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por (PM10) koncentrációja időnként túllépi az egészségügyi határértéket. A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por terhelését ipari kibocsátások határozzák meg. A város területén bonyolódó forgalom adataival végzett modell számítások eredményei azt mutatták, hogy a közlekedés hatása a környezeti levegő szálló por terhelésére nem meghatározó. A város területén a meghatározó szilárdanyag kibocsátó források a Bakonyi Erőmű Rt. és a MAL Rt. kéményei. Ezeknek a forrásoknak a kibocsátásait a város területén üzemelő mérőhálózat vizsgálati adataival összehasonlítva megállapítható volt, hogy a környezeti levegő szálló por terhelése akkor lépi túl az egészségügyi határértéket, amikor a meghatározó kibocsátó források szilárd anyag kibocsátása határérték feletti. Ez az állapot a 2002-2003. években volt gyakori, amikor a Bakonyi Erőmű Rt.-nél tüzelőanyag váltás és biomassza tüzelésre történő átállás zajlott. Az új technológia beüzemelésére végzett próbaüzem alatt előfordult határértéke feletti szilárd kibocsátás, a környezeti levegő szennyezettségét idézte elő. A próbaüzem befejezését és az erőmű pontforrásainak a folyamatosan mérő és regisztráló berendezéssel történő felszerelését követően mind az üzemmenet, mind a légszennyező anyag kibocsátás jól szabályozható, a korábbi határérték feletti kibocsát megszűnt, aminek következtében a környezeti levegő minősége elfogadhatóra változott. 2.1.2. A levegőminőség javításhoz szükséges intézkedések A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén a környezeti levegő minősége nem kifogásolható. Ezeken a területen a jelenlegi levegőminőség megőrzése, esetleges javítása a feladat. A környezeti levegő minőségének folyamatos vizsgálata, a javításhoz szükséges átfogó intézkedések megtétele a környezetvédelmi hatóság, Veszprém megyében a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladata és hatásköre. A környezeti levegő minőségével kapcsolatos adatok, információk a környezetvédelmi hatóság adattáraiból szerezhetők. Minden település esetében vannak olyan intézkedések, amelyek elmulasztása, vagy nem szakszerű kivitelezése bizonyos időszakokban egy adott terület levegőjének a minőségét jelentősen befolyásolja. Ezek az általános intézkedések, amelyekre minden települési önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítani, a következők: -

Közterületek takarítása, tisztán tartása. A nem megfelelően takarított közterületről kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén jelentős mennyiségű por kerül a környezeti levegőbe, megnövelve annak szálló por koncentrációját.

-

Avar és kerti hulladék égetés szabályozása. Az engedély nélkül végzett hulladék égetés esetén, különösen, ha nedves hulladékot égetnek, jelentős mennyiségű légszennyező anyag kerül a környezetbe. Ezt a tevékenységet meg kell tiltani, a biológiailag lebomló hulladékot komposztálni kell. Ahol ennek a feltételei még nincsenek meg a hulladék égetését csak megfelelően szabályozott körülmények között lehet engedélyezni.

9

-

-

Az állattartás szabályozása. Ez különösen a vidéki településeken fontos, mert a nem megfelelően kezelt trágya, a nem megfelelően épített és üzemeltett állattartó ólak, istállók komoly bűzforrást jelentenek. A kültéri munkák, útfelbontás, csatornázás, épületek építése, bontása, stb. szabályozása. A nem megfelelő formában végzett kültéri munkák során jelentős mennyiségű por kerülhet a környezeti levegőbe jelentősen megnövelve a szálló por koncentrációját. Az építési-bontási engedélyek kiadásánál olyan munkavégzést kell előírni, amely nem idézi elő a környezeti levegő szennyezését. A jelentős légszennyezéssel járó tevékenység engedélyezési eljárásába szakhatóságként be kell vonni az illetékes környezetvédelmi hatóságot és az engedélyben előírt követelmények betartását a munkavégzés során ellenőrizni kell. Depóniagáz hasznosítása Megújuló energiaforrások, nap – és szélenergia használatának elterjesztése

A fenti általános intézkedéseken túlmenően a szennyezett levegőjű területeken az alábbi intézkedésekre van szükség a környezeti levegő minőségének javításához. Várpalota A környezeti levegő szennyezését a 8-as számú főút forgalmából eredő terhelés jelenti, különösen kritikus a jelzőlámpás útkereszteződésnél, ahol forgalom torlódás esetén jelentős a nitrogén-oxidok kibocsátás, és a környezeti levegő nitrogén-oxidok szennyezése. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a környezeti levegő minőségének javításához a 8-as számú főút forgalmát a településen kívüli területre kell áthelyezni. A megkerülő út építésére vonatkozóan a tervek elkészültek, megvalósítás, ütemezés országos közútfejlesztési program M8 gyorsforgalmi útra vonatkozó előírásainak megfelelően kerül kivitelezésre. Az intézkedésért felelős megyei közútkezelő, környezeti levegő minőségének alakulását a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrzi. A pontosabb ellenőrzés érdekében javasolt a folyamatos üzemű mérőállomás áttelepítése a jelenlegi helyről a kritikusabb területre. Javasolt továbbá a passzív monitoring rendszer bővítése a 8-as számú főút jelenlegi szakaszai közelében és a készenléti lakótelepen. Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A mérőállomás áttelepítéséhez és a mintavevő helyek kijelöléséhez, a helyszín biztosításához a helyi önkormányzat együttműködése szükséges. Veszprém Veszprém város belterületén a forgalmas utak mentén és azon belül is a Budapest út, Mártírok útja, Brusznyai Árpád utak kereszteződésénél a környezeti levegő időnként szennyezett. A folyamatosan mérő állomást át kell telepíteni a csomópont környezetébe, és vizsgálni kell a levegő minőségének alakulását. A vizsgálati eredmények alapján forgalomszervezéssel kell csökkenteni a légszennyezést.

10

Hosszútávon a meg kell oldani a buszpályaudvar csomópont mellől történő kitelepítését és a nehéz gépjárművek forgalmának korlátozását. A közlekedés légszennyező hatásának csökkentése érdekében teendő intézkedések végrehajtásáért a Megye Jogú Város Önkormányzata a felelős. A környezeti levegő állapotának vizsgálatát és ellenőrzését a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végzi. Balatonalmádi, Balatonfűzfő A Balaton parti településeken döntően a nyári főszezonban (június, július, augusztus) várható jelentősebb forgalomnövekedés a 71. számú úton. Az időszakosan jelentkező terhelés környezeti levegőre gyakorolt hatásának pontosabb nyomon követése érdekében a passzív monitoring rendszer mintavételi helyeinek sűrítése a cél településenként a főút mentén 5-6 pontban. Amennyiben a kibővített mintavételi helyek adatai alapján intézkedések megtétele szükséges, úgy azokat a kapott eredmények alapján lehet tervezni. 2.1.3. Az intézkedés végrehajtásáért felelő szervezetek és a levegőminőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége A településen belül a közterületek takarítása, a zöldterületek fenntartása, gondozása, a közterületen folyó munkák engedélyezése, felügyelete, a településen belül a forgalom szervezése, a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatosan a telep engedélyezési eljárások az illetékes önkormányzat feladata és hatásköre. A településeken kívüli úthálózat fenntartása, kezelése, a települések levegőminőségének javításához szükséges elkerülő utak megépítése (Várpalota, Márkó, Tüskevár települések esetében ) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladata. A tervezés és kivitelezés felügyeletét és ellenőrzését a területi szerve, a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Területi Igazgatósága végzi. A települési elkerülő utakkal kapcsolatosan a Veszprém Megyei Területrendezési Terv, a Veszprém Megyei Önkormányzati Közgyűlésének 5/2005. (V. 27.) rendelete rendelkezik. A környezeti levegő minőségének vizsgálata, a levegőtisztaság-védelmi monitoring rendszer üzemeltetése, az adatok feldolgozása és tárolása, határértéket meghaladó kibocsátás esetén a szükséges intézkedés foganatosítása Veszprém megye területén a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) feladata és hatásköre. Az adatbevallásra kötelezett légszennyezők kibocsátási adatait a Felügyelőség ellenőrzi és a levegőtisztaság-védelmi adattárban rögzíti. A Felügyelőség által üzemeltett levegőtisztaság-védelmi monitoring rendszer adatai ellenőrzés után az országos adattárban kerülnek rögzítésre és tárolásra. Mind a légszennyezők által szolgáltatott kibocsátás adatok, mind a monitoring rendszer környezeti levegő állapotát tükröző adatai a lakosság tájékoztatás, tervezés vagy egyéb célokra a Felügyelőségen hozzáférhetők.

11

2.2. Vízminőség-védelem 2.2.1 Felszíni vizek minősége Veszprém megye fontos felszíni álló és folyóvizei az alábbiak: -

Balaton Balatoni vízfolyások Séd-Nádor rendszer

További felszíni vizek a megyében az alábbiak: Rába Marcal Duna kis mellékvízfolyásai A felszíni vizek minőségének a vizsgálata rendszeresen történik törzs- illetve regionális hálózati rendszer keretében. A mintavételt és az elemzéseket a Felügyelőség végzi rögzített vizsgálati program alapján. A vizsgált paraméterek alapján a minősítés az MSZ 12749:1993 szabvány szerint történik. A vizsgálati adatok alapján a felszíni vizeket az alábbiak szerint kategorizálják: -

I. Kiváló víz, - II. Jó minőségű víz, - III. Tűrhető vízminőségű víz, - IV. Szennyezett víz, - V. Erősen szennyezett víz.

A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a Balaton vizének a minősége a keleti medencében a legkedvezőbb és ezen belül a legkisebb évszakos változás is itt észlelhető. A középső medencében a víz minőségének a változása már nagyobb mértékű, növekszik a vízben lévő élő szerves anyag mennyisége. A tó vizének a minősége továbbra is a Keszthelyi öbölben a legkedvezőtlenebb. Ezen a részen a víz minősége az üdülési szezon végére általában a tűrhető kategóriába tartozik. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a tó Veszprém megyei részén a víz minősége olyan, ami sem az üdülési célokat, sem a vízellátást nem korlátozza. A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy az utóbbi két évben jelentős vízminőség változás az átlagosnál alacsonyabb vízszint ellenére sem volt. A Balatonba ömlő kis vízfolyások vize a tóhoz viszonyítva oldott szervetlen anyagokban gazdagabb. A vizük minőségét a vízhozamuk jelentősen meghatározza, és a viszonylag kis vízhozam miatt meghatározó jelentőségűek a kis szennyezőanyag terhelések és a diffúz (azaz a talajból, a felszín alatti vizekből és a levegőből származó közvetett) szennyezések is. A szennyezőanyagok közül általában a nitrogén-formák mennyisége a számottevőbb. A vizsgálati adatok alapján a vízfolyások minősítése általában III. osztályú, tűrhető, illetve IV. osztályú, szennyezett. A vízminőség az utóbbi két évben számottevően nem változott.

12

A Séd-Nádor csatorna vízrendszer vizének a minőségét a vízgyűjtőn üzemelő szennyvíztisztító művek hatékonysága és a tisztítás nélkül bevezetett szennyvíz mennyisége határozza meg. Jelentősen befolyásolja a vízminőséget a vízhozam is. A Séd-Nádor csatorna rendszer vízminősége az utóbbi évek jelentős erőfeszítése ellenére is döntően szennyezett, illetve erősen szennyezett minősítésű. Ezen a területen további intézkedésekre van szükség a vízminőség javításához. A Rába és a Duna kis mellékvízfolyásai vízgyűjtő területeken felszíni vizek a minősége nem kifogásolható. A vízgyűjtő Veszprém megyei részén a felszíni vizek nagy része időszakos vízfolyás, az itt végzett tevékenység a víz minőségét számottevően nem befolyásolja. A Rába folyó vizének a minőségét az utóbbi években az Ausztriában végzett ipari tevékenységből nem megfelelő tisztítás után kikerülő szennyvizek befolyásolják. A Marcal vízgyűjtő területén található a Torna patak, amely Ajka városon és a pernyehányók és vörösiszap tárolók mellett folyik. A korábbi években, amikor az Ajkai Timföldgyár a jelenlegi kapacitása többszörösével üzemelt és a vörösiszap tárolók szigetelése és rekultiválása nem volt teljes, üzemzavarok esetén nagymennyiségű szennyezőanyag (lúgos hulladék) került a Torna patakba, ami a Marcal folyóban is halpusztulást okozott. Napjainkra mind az Ajkai Timföldgyár, mind Ajka város szennyvíztisztítása és a vörösiszap tárolók szigetelése megfelelően megoldott, a Marcal vízgyűjtőjének felszíni vizei minőségét számottevően befolyásoló szennyező anyag nem kerül a környezetbe. 2.2.2. Felszín alatti vizek és a talaj minősége A felszín alatti víz és a talaj minősége között szoros kapcsolat van. Hosszantartó talajszennyezés esetén szennyeződik a talajvíz, és ezen a közvetítő közegen keresztül nagy területek válnak szennyezetté. A felszín alatti víz és talaj minőségét döntően az alábbi forrásokból származó szennyező anyagok befolyásolják: -

az ipari tevékenységből eredő szennyező anyagok a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyező anyagok a nem megfelelő szennyvíztisztításból eredő szennyező anyagok.

A megye ipari régióiban az elmúlt évtizedek alatt végzett tevékenység következtében nagy területeken elszennyeződött mind a talaj, mind a talajvíz. A megye ipari régiói a követképpen jellemezhetők. Várpalotai régió A régióban a MAL Rt. Inotai telephelye, a Bakonyi Erőmű Rt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénművek Zrt. telephelyei környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek a szennyezés alakulásának nyomon követésére. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat, élővilágot vagy ivóvízbázist nem veszélyeztet, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illetően korlátozásra van szükség (pl. a talajvíz ipari technológiai célra felhasználható, ivóvíz céljára viszont nem).

13

Balatonfűzfő térsége Az egykor Nitrokémia vállalat telephelyein végzett ipari tevékenység következtében elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj Balatonfűzfő és Papkeszi térségében. A szennyezett területek lehatárolása megtörtént és a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy hatékony beavatkozás hiányában a Közeli Balaton vízminősége is veszélybe kerül, ezért a térségben kármentesítés kezdődött. A kármentesítés során megtörtént a szennyezett talaj kitermelése és ártalmatlanítása, valamint egy tisztító rendszer kiépítése a szennyezett felszín alatti víz tisztítására. A közvetlen beavatkozás a tervek szerint folyó év második felében befejeződik. Az elvégzett munkákról, a felszín alatti víz és a talaj állapotáról záródokumentáció készül, amelyet a Felügyelőség az érintett önkormányzatokkal és szakhatóságokkal együtt felülvizsgál, és dönt a szennyezett területekkel kapcsolatos további követelményekről. Ajka térsége Ajka város térségében az erőművi pernye és a timföldgyári vörösiszap nem megfelelő tárolásából eredően jelentős területen elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj. Az 1990-es években megtörtént a szennyezés lokalizálása, a tárolók vízzáró függőfallal történő körbezárása. A szennyezés alakulásának folyamatos nyomon követésére figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek és üzemeltetnek. A vizsgálati adatok a szennyezés csökkenő trendjét mutatják. A szennyezés megszűnéséig szükség van a felszín alatti víz és a talaj használatának korlátozására. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a megye ipari területein a felszín alatti víz és talaj szennyezettségének a feltárása megtörtént. A szennyezett területek az iparvállalatok tulajdonosának a birtokában vannak. Ahol a szennyezettség élővilágot, felszíni vagy felszín alatti vízbázist veszélyeztetett, ott kármentesítés történik. Az egyéb területeken a szennyezés forrását megszüntették, a szennyezett területet lokalizálták és a kiépített monitoring rendszer elemzési adatainak a függvényében kell a későbbieken felszín alatti víz és a talaj használatot engedélyezni, illetve korlátozni. A kiépített monitoring rendszereket az érintett iparvállalatok üzemeltetik és a Felügyelőség határozatában előírtak szerint végzik a mintázásokat és elemzéseket, és meghatározott időszakonként beszámolót készítenek a szennyezés alakulásáról. A vizsgálati adatok, eredmények mind az érintett vállalatoknál, mind a Felügyelőségen hozzáférhetőek. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek A megye területén az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a talaj, amely a mező- és erdőgazdálkodás termelőeszköze és alapvető közege. A minőségének, termékenységének megőrzése alapvető érdek. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és a szükséges intézkedéseket a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tartalmazza, amely a talajvédelem célját a következőképpen fogalmazza meg: a termőföld termékenységének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A jogszabályi követelmények teljesítésére Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) került kidolgozásra, amit a megyében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat üzemeltet. A rendszer keretében Veszprém megyében 77 pontból álló mérőhálózat került kialakításra az alábbi elrendezésen:

14

-

45 információs pont mezőgazdasági művelés alatt álló területen van 13 speciális pont valamilyen környezeti terhelés alatt álló terület közelében – balatonfűzfő, pétfürdő, peremartongyártelep környezetében - , szennyvíziszappal, hígtrágyával kezelt területek környezetében, illetve fokozottan védett területen (Tihany) került kijelölésre. 19 információ pont erdészeti területen van.

Valamennyi mérési pontban meghatározzák a talajszelvényre, a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó jellemzőket, elvégzik a talajszelvények genetikai szintjeire vonatkozó fizikai, kémiai, biológiai laboratóriumi vizsgálatokat. A TIM működtetése során minden évben szeptember 15. és október 15. között az információs pontokon megtörténik a talajmintavétel. Az adatokat, a talajszelvényről készített fényképfelvételeket, GPS koordinátákat, elemzési adatokat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat dolgozza fel és tárolja, amelyek hozzáféréséhez lehetőség van. Az adatbázis adatait és a fenti dokumentumokat vizsgálva a Veszprém megyei talajokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a domborzati viszonyokból adódóan vannak erózió által veszélyeztetett területek (a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén) és vannak mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence). A talajvizsgálati adatok eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdasági művelés alatt áll talajok minősége nem kifogásolható, mind a pH (savasság), mind a toxikus fém koncentráció értékek jóval az igen szigorú határértékek alatt vannak. A megye bizonyos érzékeny területein korábban végzett nem megfelelő mezőgazdasági tevékenység a felszín alatti víz nitrát szennyezését idézte elő. Ennek oka a nem megfelelő trágya tárolás és kihelyezés, illetve a nem szakszerű műtrágyázás volt. A lakott területek környezetében a nitrát szennyezéshez hozzájárult a nem kezelt, elszikkasztott, kiöntözött szennyvíz is. A nitrát szennyezés a felszíni és a felszín alatti vizeket csökkent értékűvé teszi, a felhasználhatóságukat jelentősen korlátozza és hozzájárul a Balaton eutrofizálódásához. A probléma országos méretű, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló, 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. E jogszabály hatályos részei mellett a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szabályait is kell alkalmazni. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei a Balaton vízgyűjtője és a karsztos területek. Ezeken a területeken a trágya és csurgalék tárolásával és elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatban Korm. rendelet által előírt szigorú követelményeket kell érvényesíteni. Veszprém megye településeinek vezetékes ivóvíz ellátása gyakorlatilag 100%-ban megoldott, a szennyvízcsatorna kiépítés viszont nem teljes körű. A csatornázottság 71,4%-os, ami az országos átlagot meghaladja, de a megye adottságait figyelembe véve a növelés indokolt. A megye területén végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a nem csatornázott területeken a szennyvíz gyűjtése nem megfelelő módon történik A becslések szerint a nem csatornázott területeken keletkező szennyvíznek csak kb. 1%-át kezelik a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon.

15

2.2.3. Ivóvízminőség A vezetékes ivóvíz minőségével kapcsolatos követelményeket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet írja elő. A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a betartandó paramétereket és határértékeket, amit az ÁNTSZ és a szolgáltatók vizsgáló laboratóriumai ellenőriznek. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a szennyezett területek lehatárolása, a szennyezés lokalizálása és ahol szükséges volt, a műszaki beavatkozás. Folyamatban van és a megye területének nagy részén megtörtént vízbázisok védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhetők A megtett intézkedések ellenére a megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott település: Magyargencs -

Várkesző

Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település: Bakonytamási -

Borszörcsök

-

Doba

-

Egeralja

Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település(folytatás): -

Egyházaskesző

-

Kamond

-

Kemeneshőgyész

-

Kispirit

-

Külsővat

-

Nagypirit

-

Nóráp

-

Vínár

2.2.4. A vízminőség javításhoz szükséges intézkedések A felszíni vizek minőségének a javításához kiemelt figyelmet kell fordítani a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program ütemezett feladatinak a végrehajtására. A megyében fejleszteni kell az iszapkezelési technológiákat és a növelni kell a kommunális szennyvíziszapok hasznosításának az arányát. A diffúz szennyezések csökkentésére programot kell kidolgozni.

16

Az ipari régiókban a felszín alatti víz és a talaj szennyezettségének az alakulását figyelemmel kell kísérni. A területhasználatot a vizsgálati adatok függvényében kell engedélyezni, illetve módosítani. A monitoring rendszerek felszín alatti víz és a talaj szennyezettségét mutató vizsgálati eredményei a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen rendelkezésre állnak. A nitrát érzékeny településeken szigorúan szabályozni kell az állattartást. Zárt trágya tárolást és engedélyezett elhelyezést kell előírni. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elevezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) Korm. rendelet ütemezésének megfelelően folytatni kell a nem csatornázott területeken a szennyvízcsatorna kiépítését és a szennyvíztisztítás javítását. A Korm. rendelet előírása alapján a kijelölt szennyvíz agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését az alábbiak szerint kell megvalósítani. Legkésőbb: - 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású területeken, nitrogén és foszfor eltávolítás egyidejű biztosításával. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 6. számú mellékletében található.) -

2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 7. számú mellékletében található.)

-

2015. december 31-ig a 10.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 8. számú mellékletében található.)

-

2015. december 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. (Az érintett Veszprém megyei települések listája a Helyzetértékelés 9. számú mellékletében található.)

A regionális csatornarendszer kiépítésével párhuzamosan ösztönözni kell a csatornára történő rákötést. Az építési engedélyezési eljárás során elő kell írni a csatorna rendszerre a rákötést. A csatorna és szennyvíztisztító rendszerek tervezése és építése során kiemelt figyelmet kell fordítani a szaghatások kiküszöbölésére, a meglévő rendszerek esetében hatékony beavatkozást kell végezni az időszakos bűzhatás megszüntetésére. A nem csatornázott területeken kiöntözött vagy elszikkasztott szennyvíz jelentős mértékben hozzájárul a felszín alatti víz és a talaj elszennyezéséhez, ezért ez a tevékenység megengedhetetlen. A szennyvízelvezető – és tisztító rendszereken a nem megfelelő tervezés vagy kivitelezés miatt néhány helyen szaghatások keletkeznek (pl. Balatonalmádi – Neptun u., Ajka – Kinizsi u.). Az ipari fejlesztések, beruházások során kiemelten kell vizsgálni a vízgazdálkodást, a szükséges intézkedéseket a vízjogi engedélyben kell előírni.

17

Vannak olyan települések, amelyek speciális adottságaik miatt a fenti programba nem kapcsolhatók be. Ezeket a településeket, ahol egyedi szennyvíz-elvezetés és tisztítás javasolt a 174/2003.(X.28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az érintett Veszprém megyei településeket a 10. számú mellékletben foglaltuk össze. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet előírása szerint 2009. december 25-ig határérték alá kell csökkenteni az ammónium koncentrációt a jogszabály által kijelölt Veszprém megyei települések ivóvizében. A szennyvíztisztító telepek hatékonyságának fokozásával és a tisztítatlan használt és szennyezett vizek közvetlen bevezetésének megakadályozásával javítani kell a Séd-Nádor vízrendszer vízminőségét – 2008-ra III. osztályúra. Veszprém megye területén számos forrás található, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Az 1960-70-es évek intenzív bányászata (szénbányászat, bauxitbányászat) során végzett nagymennyiségű vízkiemelés a kasztvíz szintjét 60-70 méterrel süllyesztette,a minek a következtében a források elapadtak, a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz. Az elapadt források környezetét nem gondozták, több esetben illegális hulladéklerakásra használták. Az utóbbi években a bányászati tevékenység (különös tekintettel a mélyművelési bányákra) felszámolása és a vízkiemelés csökkentése eredményeként a karsztvíz szint emelkedik, a tapolcai tavas barlangban megjelent a víz és a források döntő többsége vizet ad. Jelen helyzetben kiemelt feladat forráskataszter elkészítése és a források környezetének rendezése. A Veszprém Megyei Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a források felújítására és a környezetének rendezésére. A 2003-2006 közötti időszakban a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával felújított forrásokat a Helyzetértékelés tartalmazza. A megye területén a források környezetének rehabilitálását továbbra is kiemelten kell kezelni. Folytatni kell a vízbázisok állapotának a felülvizsgálatát és a védőterületek kijelölését. 2.2.5. Az intézkedés végrehajtásáért felelős szervezetek és a víz és a talaj minőség alakulását tükröző adatok hozzáférhetősége A felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségének vizsgálata és szabályozása a Felügyelőség feladata és hatásköre. Veszprém megye lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása az illetékes önkormányzatok feladata. A szolgáltatott ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése a Veszprém Megyei ÁNTSZ és az illetékes önkormányzat feladata. Ennek a kötelezettségnek az önkormányzatok a területükön lévő szolgáltató útján tesznek eleget. A föld használatából eredő szennyezésért, károkozásért a tulajdonos, használó, bérlő tartozik helytállni. Önkormányzati tulajdonban lévő területeken szennyezés esetén a kármentesítés, monitoring rendszerek létesítése és üzemeltetése az illetékes önkormányzatot terheli. Napjaink jelentős feladata ezen a területen a felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálata és szükség esetén a műszaki beavatkozás, kármentesítés elvégzése.

18

Mezőgazdasági művelés alatt álló talajok esetében a tevékenység hatását (trágyázás, növényvédőszer használat) a talaj minőségére a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felügyeli és szabályozza. A Felügyelőség Veszprém megye felszíni vizei minőségének folyamatos ellenőrzésére az alábbi monitoring rendszert üzemelteti: -

Balaton nyílt vizének minősítésre: 10 pontból álló monitoring rendszert

-

A Balatonba ömlő vízfolyások vizének minősítésére: 22 pontból álló monitoring rendszert

-

A Séd-Nádor csatorna rendszer Veszprém megyei szakasza vizének minősítésére: 3 pontból álló monitoring rendszert.

A monitoring rendszerek feldolgozott vizsgálati adatai a Felügyelőségen rendelkezésre állnak. Veszprém megye lakossága részére szolgáltatott vezetékes ivóvíz minőségét a Veszprém Megyei ÁNTSZ és a szolgáltatók rendszeresen vizsgálják, a vizsgálati adatok ezeknél a szerveknél hozzáférhetők. A ipari területeken a talaj és a talajvíz minőségének az alakulását az érintett vállalatok az általuk létesített és üzemeltetett monitoring rendszerek vizsgálati adatai alapján követik nyomon. A monitoring rendszerek kialakítását, a mintavétel gyakoriságát, a vizsgálandó szennyezőanyagok és paraméterek körét a Felügyelőség határozatban rendeli el. A vizsgálati adatok mind az érintett vállalatoknál, mind a Felügyelőségen megtalálhatók. Veszprém megye mezőgazdasági művelés alatt álló talajai minőségének vizsgálatára a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 77 pontból álló mérőrendszert üzemeltet. A feldolgozott vizsgálati adatok a Szolgálatnál rendelkezésre állnak. 2.3. Hulladékgazdálkodás 2.3.1. A keletkező hulladékok fajtája, mennyisége A Veszprém megye területén keletkező hulladékok a tulajdonságuk alapján két kategóriába sorolhatók: a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok és a települési vagy azzal együtt kezelhető nem veszélyes hulladékok. Veszprém megye Pest megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. Ebben jelentős szerepet játszik az alumíniumiparból származó vörösiszap, az évi több, mint 600 ezer tonna mennyiségével. A veszélyes hulladék megjelenési formája szilárd, iszap és folyékony lehet. A keletkező hulladék mennyiségben az utóbbi öt év adatait figyelembe véve jelentős változás nem tapasztalható. A veszélyes hulladékok gyűjtésnek, kezelésének és ártalmatlanításának szabályozása a Felügyelőség hatásköre. A megye területén az egykori ipari régiókban –Inota, Balatonfűzfő, Ajkatárolnak szabályozott és engedélyezett körülmények között jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot.

19

A települési vagy az azzal együtt kezelhető hulladékok fajtája a következő: -

települési szilárd hulladék települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási és egyéb inert hulladékok

Ezeknek a hulladékoknak a gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának a szabályozása az önkormányzatok feladata. A feladat teljesítéshez az illetékes önkormányzatnak közszolgáltatót kell kijelölni és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. Veszprém megyében a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont települések aránya 96,0%, a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont lakások aránya pedig 91,8% (2003. évi KSH adat). A megye területén keletkező nem veszélyes hulladék fajtáját és mennyiségét a Helyzetértékelés 3.3.1. fejezet tartalmazza. A települési folyékony hulladék mennyiség adat azt a mennyiséget jelenti, amelyet dokumentált módon szennyvíztisztító telepre elszállítottak. A csatornára nem kötött lakások becsült vízfelhasználásából számított mennyiséghez viszonyítva ez kb. 1%-ot tesz ki. A települési folyékony hulladék döntő részét szabálytalanul elszikkasztják, kiöntözik, ami a terület érzékenységét figyelembe véve elfogadhatatlan. 2.3.2. A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Veszprém megye területén keletkező hulladékok kezelésének a módját a 2003. évi adatok alapján a Helyzetértékelés 3.3.2. fejezetben foglaltuk össze (Forrás: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.). Az adatok alapján látható, hogy -

A települési szilárd hulladékok teljes egészében lerakással kerülnek ártalmatlanításra

-

A települési folyékony hulladék igen kis része (kb. 1%) szennyvíztisztító telepen kerül ártalmatlanításra, a döntő rész kezelése nem ismert.

-

A kommunális szennyvíz iszap 34%-a komposztálás után hasznosításra kerül, a nagyobb részt előkezelés után lerakással ártalmatlanítják

-

A keletkező inert hulladék 11%-át előkezelés után hasznosítják, a nagyobb részt lerakással ártalmatlanítják.

Megállapítható, hogy Veszprém megye területén alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszer nem felel meg korszerű követelményeknek, mivel a keletkező hulladékok döntő részét lerakással ártalmatlanítják.

20

2.3.3. A hulladékgazdálkodás javításához szükséges intézkedések Veszprém megye hulladékgazdálkodásának a hiányosságai csak a jelenleg tervezés alatt álló regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítése és üzembe helyezése után oldódnak meg teljes körűen. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítésével párhuzamosan az alábbi intézkedésekre van szükség a hulladék gyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás területén. - A fogyasztási szokások megváltoztatásával (az egyszer használatos csomagolóanyagok és eszközök használatának csökkentésével) el kell érni a települési hulladékok keletkezésnek megelőzését, illetve csökkentését. -

A szelektív gyűjtő kapacitást növelni kell az anyagában hasznosítható hulladékok (fém, papír, műanyag) begyűjtésének a növeléshez.

-

Meg kell teremteni a szelektíven gyűjtött települési hulladékok előkezezésének és hasznosításának a feltételeit.

-

El kell végezni a megye területén a felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálatát és vizsgálat eredményétől függően kell dönteni a további intézkedésekről.

-

Ahol szükséges el kell készíteni a rekultivációs terveket és ezek alapján el kell végezni a rekultivációt.

-

A települési szilárd hulladék gyűjtéséhez hasonlóan szolgáltatót kell kijelölni a települési folyékony hulladék elszállítására (szippantására), a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. A kijelölt szolgáltatónak rendelkeznie kell a munkavégzéshez szükséges hatósági engedélyekkel és gépi eszközökkel.

-

Felül kell vizsgálni a települési folyékony hulladékok gyűjtésére használt berendezések (aknák, tartályok) állapotát. A nem kielégítően zárt berendezések használatát meg kell tiltani, be kell zárni és a környezetét rekultiválni kell.

-

A komposztáló kapacitás bővítésével növelni kell a szennyvíziszap hasznosításának az arányát. A települési hulladék biológiailag lebomló részét a szennyvíziszappal együtt komposztálni kell.

-

Meg kell teremteni az építési-bontási hulladékok gyűjtésének és hasznosításhoz történő előkezelésének (aprítás, osztályozás) a feltételeit.

-

El kell érni a csomagolóanyagok 50%-os hasznosításnak az arányát.

-

A települési hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2007-ig 50%-ra, 2014-ig 35%-ra kell lecsökkenteni.

-

A gumiabroncs és gumiőrlemény lerakását meg kell tiltani.

-

A veszélyes hulladékok kezelésénél 2008-ig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt.

-

Ösztönözni és segíteni kell a komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek létesítését.

-

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerekben meg kell oldani az állati hulladék gyűjtését és kezelését.

21

2.3.4. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetek és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A veszélyes hulladékok gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának szabályozása a Felügyelőség hatásköre. A veszélyes hulladékok birtokosai éves jelentést készítenek a keletkező hulladékok mennyiségéről, kezelésének és ártalmatlanításának a módjáról. A szolgáltatott adatokat a Felügyelőség az országos veszélyes hulladékos adattárban (HAWIS) rögzíti, amelyből adatok igényelhetők tervezési célra, illetve a lakosság tájékoztatása végett. A nem veszélyes hulladékok gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának a szabályozása az önkormányzatok hatásköre, a szükséges feltételek megteremtése az önkormányzatok feladata. Ennek a kötelezettségnek a megye önkormányzatai a jogszabályi követelmények megfelelő szolgáltató kiválasztásával eleget tettek. Megoldatlan a megye területén a települési folyékony hulladék jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése és ártalmatlanítása. A probléma megoldás a megye területén alapvető fontosságú. A probléma országos jellegénél fogva, a megoldásának elősegítésére a 2007. évi költségvetés 3. számú melléklet 6. pontja szerint folyékony települési hulladék ártalmatlanítására 100 Ft/m3 összegben támogatást kaphatnak azok az önkormányzatok, amelyek a közcsatorna hálózattal el nem látott település részeken a folyékony hulladék gyűjtéséről, ártalmatlanításáról gondoskodnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet teljes körű adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő minden fajta hulladékra. Az adatszolgáltatást a Felügyelőség felé kell teljesíteni minden évben, minden fajta hulladékra. Ezeknek az adatoknak a rögzítésére szolgáló adattár kialakítása és üzemeltetése folyamatban van, a beüzemelését követően teljes körű tájékozódásra lesz lehetőség a megye hulladékait illetően. Az adattár teljes körű kiépítéséig a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adatok a szolgáltatóknál állnak rendelkezésre. A megye területén folyamatban a regionális hulladék gyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása. A megye területét az alábbi 5 nagy hulladékgazdálkodási rendszer fedi le, melyek közül az ÉszakBalatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer a megye településeinek mintegy 73 %-át foglalja magában. 1. 2. 3. 4. 5.

Győr – Moson - Sopron Hulladékgazdálkodási Projekt Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

Alapvető fontosságú, hogy a megye települései csatlakozzanak valamelyik regionális rendszerhez, mivel a hulladékgazdálkodás feladatai csak az ilyen rendszerek keretei között teljesíthetők a jogszabályi követelményeknek megfelelően. Az önkormányzatok fontos feladata a regionális rendszer működésének ismertetése, a lakosság felkészítése a regionális rendszer megfelelő használatára.

22

2.4.

Zaj és rezgés védelem

Magyarországon a zaj-és rezgésvédelmi jogszabályok a nemzetközi összehasonlításban korszerűnek mondhatók. A hatósági munka, az engedélyezési eljárás, egyrészt a lakó környezet zajterhelésnek megelőzését szolgálja, másrészt pedig lehetőség van a már meglévő létesítmények utólagos ellenőrzésére és a szabályok ellen vétők szankcionálásra. A szakterületet szabályozó rendeletcsomagon belül új elem a zajtérképek és az ezeken alapuló intézkedési tervek készítésére vonatkozó jogszabály, ami a nagyvárosok és a forgalmas közlekedési létesítmények zajállapotának a felmérésére és javítására szolgál. A jogszabályok egy fontos csoportja az iparban, a háztartásokban és a szabadban használt berendezések, illetve járművek egy részére határozza meg a zajvédelmi követelményeket. Ezeken túlmenően létezik egy külön jogszabály csoport a repülőterek zajvédelmi követelményeinek a meghatározására. 2.4.1. Környezeti zajforrások és a zajvédelemre vonatkozó előírások Veszprém megye zaj- és rezgéshelyzetét az alábbi domináns források határozzák meg: -

közlekedés első és másodrendű főútvonalak vasútvonalak repülőtér ipari vagy ipari jellegű objektumok egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények

A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos követelményeket a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet tartalmazza. Az MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a különböző tevékenységekre és területi kategóriákra. A megye településeinek jelentős részénél azonos beépítési módok találhatók. A fő közlekedési utak mentén a nagyobb települések központjaiban tömör, városias beépítésű területek, míg a főutaktól távolabb, illetve a külső település részeken laza városias és családi házas beépítésű területek vannak. A megye területén jelentős az üdülőterületek nagysága is. Ezeken a területeken a zajterhelési határértékek a következők: Üzemi létesítményektől származó zaj esetén: Üdülőterületen nappal 45 dB, éjjel 35 dB Lakóterületen nappal 50 dB, éjjel 40 dB. Közlekedési zaj esetén: Üdülőterületen nappal 60 dB, éjjel 50 dB Lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB.

23

Közlekedési zajforrások Napjainkban a környezeti zajforrások közül a közlekedés, és ezen belül a közúti közlekedés az, amely az emberek legnagyobb részének kellemetlenséget okoz, amely az álmatlanságon keresztül a különböző betegségek kialakulásáig terjedhet. A felmérések szerint a közúti közlekedés zavarásának aránya az egész országra vonatkoztatva eléri az 50-55%-ot, a nagyvárosokban ennél is nagyobb, kb. 60-65%-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. Az elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a közlekedésből eredő zajterhelés a megye forgalmas közlekedési útjai mentén a határértéket túllépi. A vizsgálati eredményeket a Helyzetértékelés 3.4.2. fejezet tartalmazza. A balatoni települések esetében a közlekedés zajterhelése főként az üdülési időszakban kritikus. Pápa és Tapolca városok esetében az elkerülő útszakaszok megépítésével és forgalomszabályozással jelentős javulás történt. A központi városrészek zajterhelése normál közlekedési viszonyok esetén nem kifogásolható. Várpalota és Veszprém városok átmenő útszakaszain a közlekedésből eredő zajterhelés kritikus. A vizsgálatok adatai szerint a vasúti közlekedés zajhatása a lakosság 8-10%-át zavarja. Veszprém megye területén hét vasúti fővonal és négy mellékvonal halad keresztül. A vasútvonalak általában elkerülik a települések központjait, ezért a zajhatásuk kisebb területet érint. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fővonalak mentén már csak kevés helyen nem teljesül 65 dB nagyságú követelmény, éjszaka viszont ennél kedvezőtlenebb a helyzet. Veszprém megyében zavaró a Balaton északi partján az üdülőépületek és lakóterületek között húzódó vasútvonal zajterhelése. A zajterhelés főként a szerelvény elhaladásakor kifogásolható, amit a csomópontok közelében alkalmazott erős és hosszantartó hangjelzés is fokoz. A közeljövő vasúti korszerűsítései során ennek a pályaszakasznak és az itt közlekedő szerelvényeknek a korszerűsítését kiemelten kell kezelni. Veszprém megyében a Bakony Harci Helikopter Ezred szentkirályszabadjai repülőterének bezárásával a légi közlekedés okozta zajterhelés megszűnt. Jelenleg napirenden van az egykori légibázis polgári repülőtérként történő hasznosítása. A projekt megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a várható zajterhelés meghatározásra és minősítésére, és az elfogadható szintre történő csökkentéséhez szükséges intézkedések megtervezésére. Az érintett lakosságot lakossági fórumon folyamatosan tájékoztatni kell a várható zajterhelés mértékéről, és azokról az intézkedésekről, amelyeket az elfogadható szintre történő csökkentés céljából terveznek. Azokat a területek, ahol a zajvédelmi követelmények nem teljesíthetők, zajgátló védőövezeteknek kell kijelölni, és ezeken a területeken a terület használatot korlátozni kell. Ipari zajforrások Az ipari létesítmények zajterhelése a nagyobb városok iparterülethez közel fekvő lakóterületein domináló. A jelentős környezeti hatással járó létesítmények üzemeltetőinek a vonatkozó jogszabály előírása szerint legkésőbb 2007. október 30-ra teljesíteni kell a vonatkozó környezetvédelmi, köztük a zajvédelmi követelményeket. Ennek hiányában az üzemeltetési engedély nem adható ki. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a megye meghatározó iparvállalatai készülnek a követelmények teljesítésére. A vizsgálatok szerint Veszprém megye területén az ipari tevékenységből eredően az alábbi területen fordul elő a zajterhelési határérték túllépése.

24

-

Pétfürdőn a Nitrogénművek Zrt. telephelyei melletti lakóterületen Tapolcán a Rockwool Hungary Kft. és a Toplan Kft. telephelyei melletti lakóterületen Uzsán a Basalt-Középkő Kft uzsai bányaüzeme melletti lakóterületen.

A fenti vállalatok intézkedési tervet készítettek, amelyek megvalósításával zajcsökkentést végeznek. A zajvédelmi követelmények betartásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre és feladata. Egyéb zajforrások A megye területén az egyéb zajforrások közé tartoznak a szabadtéri, kulturális sport tevékenységek és a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységek zajkibocsátásai. Ezeknek a tevékenységeknek a zajterhelése különösen a balatoni üdülőövezetben az üdülési időszakban kritikus, mivel ez egy adott rendezvény esetén a megnövekedett közlekedési zajra szuperponálódik, és esetenként az éjszakai órákban is érzékelhető. Az egyéb zajforrások szabályozása az önkormányzat feladata és hatásköre, az engedélyezés során fokozott gonddal kell eljárni. Az engedélyezési dokumentáció részeként a várható zajterhelés bemutatását és minősítését minden esetben meg kell követelni. 2.4.2. Javasolt zajvédelmi intézkedések El kell készíteni a megye forgalmas csomópontjainak és a zajjal jelentősen terhelt település részeinek a zajtérképét és a szükséges intézkedéseket a vizsgálatok adatait, tapasztalatait figyelembe véve kell meghozni. A jelenlegi helyzet alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk. A megye közlekedési útjai minőségének javításával kell csökkenteni a közlekedésből eredő zajterhelést. A településen belüli utak minőségének a javítása az önkormányzatok feladata. Várpalota város területén meg kell építeni az elkerülő utat a belső területek zajterhelésének a csökkentésére. Veszprém városban forgalomszervezési intézkedésekkel kell csökkenteni a Budapest út környezetében a zajterhelést. Meg kell fontolni a nehézgépjárművek közlekedésének időszakos vagy végleges kitiltását erről a területről. A vasút rekonstrukció során fokozott figyelmet kell fordítani a pályatest és a szerelvények műszaki állapotának javítására. Ahol ilyen intézkedéssel nem csökkenthető a terület zajterhelése határérték alá, zajgátló létesítményeket kell tervezni és építeni. A szentkirályszabadjai reptér üzemeltetésének engedélyezési eljárásában az érintett önkormányzatoknak hatékonyan részt kell venni. Ügyelni kell arra, hogy minden olyan intézkedést megtervezzenek, amely kivitelezésével a tevékenység zajterhelése elfogadható szintre csökken. A területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal együttműködve ellenőrizni kell az iparvállalatok környezetvédelmi intézkedési terveit, ezek kivitelezését és hatékonyságát.

25

Az önkormányzat hatáskörébe tartozó tevékenységek engedélyezését fokozott gonddal kell végezni. Az engedélyezési dokumentáció részeként meg kell követelni a tevékenység várható zajterhelésének bemutatását, minősítését és az elfogadható szintre történő csökkentéshez tervezett intézkedések megtervezését. A tevékenység üzembe helyezési eljárása során ellenőrizni kell a jogszabályi követelmények maradéktalan teljesítését. A települési szabályozási tervek készítésénél és azok módosításánál zajvédelmi vizsgálatokat, számításokat kell végezni, amelyek eredményei alapján az adott terület besorolása elkészíthető és az ezen a területen végzett tevékenységek zajvédelmi követelményei meghatározhatók. A megye zajjal terhelt területein monitoring rendszer kiépítése. 2.4.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetek és a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A közlekedésből és az ipari tevékenység végzéséből eredő zaj szabályozása a Felügyelőség hatásköre, amely az ellenőrzést jóváhagyott program vagy lakossági bejelentés alapján végzi. A szabadtéri, kulturális sport tevékenységek és a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységek zajkibocsátásnak a szabályozása az önkormányzatok feladata. Ez a feladat kiterjed a határérték megállapítására, a zajkibocsátással járó tevékenység engedélyezésére és a kibocsátási határérték betartásának ellenőrzésére. A zaj- és rezgésvédelem területén rendszeres mérések, monitoring rendszerek nincsenek. Különböző országos programok, illetve egyedi mérések keretében történik bizonyos területek zajterhelésnek a vizsgálata és minősítése. Legutóbb 2000. évben történt 200 nagyforgalmú út mellett a környezeti zajterhelés mérésekkel történő meghatározása. A program keretében Veszprém megye területén a 71-es út mentén és a nagyobb városok átmenő útjai mentén történtek vizsgálatok. A közlekedés okozta zajterhelés jelentősen nem változott. A gépjárművek zajkibocsátásban pozitív változás következett be az eltelt időszak alatt, de a közúti forgalom folyamatos növekedése következtében a zajterhelés számottevően nem változott. A 2000. évi vizsgálatokhoz hasonlóan ez évben is történtek vizsgálatok a közlekedési zajterhelésnek a meghatározására. Veszprém megyében a 71-es út melletti Balatoni településeken és a 8-as főközlekedési út melletti lakott területeken történtek mérések. A mérési eredmények kiértékelése jelenleg tart, a jelentés elkészítésének a határideje a kapott tájékoztatás szerint folyó év november vége, ami után a vizsgálati adatok a Felügyelőségen hozzáférhetők lesznek. 2.5. Természet- és tájvédelem 2.5.1. Természetvédelem Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságú terület, amelyen kiemelkedően sok természeti érték található. A megye területén ugyanakkor, főként vidéken nagy a szennyezett és roncsolt területek aránya. Összefüggő iparterületek alakultak Ajka, Balatonfűzfő és Várpalota térségében. A Balaton közelében, az üdülőövezetben jelentős a beépítettség, az intenzív túrizmus, üdültetés hatása.

26

A Tapolcai medence vidékén a bauxitbányászat befolyásolta jelentősen a természeti környezetet. Ebben a régióban jelenleg is kisebb-nagyobb bányák működnek, és tájidegen fajokból álló erdőtelepítések találhatók. A fokozott gazdasági tevékenységgel szemben a megye természeti értékei csak a védett területen őrizhetők meg a szükséges mértékben. Veszprém megye területén jelentős és növekvő a védett területek aránya. A Balatoni Nemzeti Park védett területének jelentős része Veszprém megyében van. Ezen kívül két tájvédelmi körzet és több természetvédelmi terület található a megye területén. Kijelölésre került, és a területek védelmével és megőrzésével kapcsolatos szabályokról és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet közzé tette a Natura 2000 területeket, amelyek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat részei, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához 2.5.2. Javasolt természetvédelmi intézkedések Napjaikra nyilvánvalóvá vált, hogy a természeti területek közül hosszú távon csak azok őrizhetők meg, amelyeket jogi oltalom véd. Veszprém megyében még mindig sok olyan védelemre érdemes terület van, ami nem tartozik ebbe a kategóriába. A jelen időszak faladata a megye ökológiai térképének az elkészítése, amely kijelöli a közép és hosszú távon védendő területeket. Ezt a térképet a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság készíti, amely munkában az érintett önkormányzatoknak hatékonyan részt kell venni. Az ökológiai térképen kijelölt védelemre potenciálisan érdemes területek megkímélését a védettség alá helyezésig a rendezési tervekben lehet érvényesíteni. Ugyancsak fel kell tüntetni a rendezési tervekben a Natura 2000 területeket és a jogszabály által előírt korlátozásokat érvényesíteni kell. Ezzel az intézkedéssel egyrészt a védelemre érdemes területek megkímélése biztosítható, másrészt egy tervezett beruházáshoz az igénybe venni szánt terület státusza tisztázható, hozzáférhető és elkerülhető az a napjainkban előforduló gyakorlat, hogy bizonyos beruházásokat feltételezett (de semmivel alá nem támasztott) természetvédelmi okokra hivatkozva akadályoznak. Kiemelten kell kezelni a megye területén a felhagyott, roncsolt területek rehabilitálását (külszíni bányák, bányaudvarok, meddőhányók, stb.). A rehabilitálás után ezeket a területeket kell elsősorban a barnamezős beruházások keretében gazdasági célokra hasznosítani a természeti területek fokozódó igénybevétele helyett. 2.5.3. Tájvédelem Veszprém megye jellemzője a rendkívül sűrűn beépített Balaton-parti sáv, amely mögött nagy kierjedésű művelt, erdőkben szegény szántóföldek találhatók. Az ipari régiókban és az egykori bauxit és szénbányák területén még mindig nagy kiterjedésű roncsolt, szennyezett területek találhatók. A városok, köztük Veszprém, terjeszkedése, új lakóterületek, bevásárlóközpontok megjelenése sem minden esetben tájba illő. A megyében nagy területet foglal el a katonai gyakorlótér sivár fátlan környezete, amely szintén nem tájba illő.

27

Ezen hátrányok ellenére megállapítható, hogy Veszprém megye műemlékekben nagyon gazdag, itt található az ország védett épületeinek kb. 10%-a. Az épített környezet és a természetközeli táj megőrzését kiemelten kell kezelni. A téma fontosságára és volumenére tekintettel az épített környezet állapotának, helyzetének a felmérését és a megye területén található műemlékek kataszterének elkészítését külön alprogram keretében javasoljuk elvégezni. 2.5.4. Javasolt tájvédelmi intézkedések Fokozni kell a megye területén a felhagyott ipari területek rekultiválását és tájba illesztését. A gazdasági tevékenység folytatását, ipari és egyéb beruházásokat főként ezeken a területen kell engedélyezni. A különböző szintű rendezési tervekben ki kell jelölni azokat tájvédelmi szempontból értékes és hosszútávon a jelenlegi formájukban megőrzendő területeket, ahol tájidegen gazdasági tevékenység nem engedélyezhető. 2.5.5. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetek és természet- illetve tájvédelmi adatok hozzáférhetősége. A természet- és tájvédelem területén a hatósági feladatokat a Felügyelőség látja el. A helyi védettségű természetvédelmi kérdések, problémák szabályozása az illetékes önkormányzat feladta. A védett területek fenntartását, kezelését és kutatását a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A tevékenysége során elvégzi a természeti területek felmérését és javaslatot tesz a védelem alá helyezésre. Részt vesz a kezelési tervek elkészítésében és felülvizsgálatában és végzi a természeti területek monitorozását. A védett természeti területekkel kapcsolatos adatok, információk a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságon szerezhető be. 2.6. Radiológia A radioktív izotópok napjainkban egyre biztonságosabb alkalmazása (például a gyógyászatban) miatt a mesterséges forrásokból származó sugárterhelés (0.6 mSv/év) ellenőrzése mellett előtérbe került a sugárterhelés közel 80 %-át kitevő természetes eredetű sugárzás (2.4 mSv/év) mérése, az ettől származó sugárterhelés becslése, korlátozása. A vonatkozó szabályozás, korlátozás azonban nem egyértelmű és következetes. Sokszor jóval nagyobb sugárterhelést engednek meg a természetes eredetű forrásoktól, mint a mesterséges eredetűektől. Míg például egy működő atomerőműtől a közelben élő legveszélyeztetettebb lakosság sugárterhelése sem érheti el a 0.1 mSv/év értéket, addig a lakásunkban akár 10 mSv/év terhelést is kaphatunk. 2005.évben a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából a Radon Kontroll Bt. elkészített egy olyan összefoglaló munkát, amelynek célja az volt, hogy Veszprém megye területén feltárja azokat a helyeket, forrásokat, amelyek potenciálisan olyan sugárforrásként jöhetnek számításba, amelyek az itt élő lakosság sugárterhelését az átlagosnál nagyobb mértékben megnövelik. A vizsgálat során a következő elemek radioaktivitását vizsgálták a megye területén.

28

2.6.1. Ásványok és kőzetek radioaktivitása Egy adott területen élők természetes eredetű radioizotópoktól származó sugárterhelését nagymértékben meghatározza a területen található ásványi anyagok, kőzetek radioizotóp koncentrációja. Hazánkban az uránérc kutatás során keletkeztek ilyen típusú sugárzással kapcsolatos eredmények Az 1952 nyarán végzett mérések során Kővágószőlős körül találtak olyan permi homokkövet, amiben jelentős uránérc feldúsulások voltak. A kutatásokat 1955-ben terjesztették ki, és a Mecseken kívül a Balaton-felvidéken és az ajkai, tatabányai szénbányákban végeztek méréseket. 1957-ben a kutatásokat újra indították és a Kővágószőlős területén kívül legfontosabb terület a Balaton-felvidék lett. Ennek oka, hogy a korábbi autós-gamma és légi-gamma felmérések a normál háttértől jelentősen eltérő urán koncentrációkat (urán anomáliákat) jeleztek. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján általánosan elmondható, hogy a badacsonyörsi pirites, szürke, kovás homokkőhöz kapcsolódó urán oxidos jellegű, ahol az urán koncentráció a néhány 0,1%-ot is (12.210 Bq/kg) meghaladta. A litéri típusú zöld, agyagos homokkőhöz kapcsolódott az urán, itt is uránoxid formában. Az urán felhalmozódás itt kisebb, néhány 0,01%-os (>1200 Bq/kg). A Vászoly – Pécsely környékén talált foszfátos ércek urántartalma 100-400 g/t (1200-4800 Bq/kg) volt. A kőszenek átlagos urántartalma néhány 10 g/t, de elérték a 300-1000 g/t (3600-12000 Bq/kg) értéket is. Ezek az uránkoncentrációk az urán kinyerése szempontjából nem elegendőek, de a talajok uránkoncentrációja a világátlagot (33 Bq/kg) jelentősen meghaladja és a környezeti sugárterhelés szempontjából nem elhanyagolható. 2.6.2. Az ivó- és forrásvizek radioaktivitása A víztározó kőzetek mindig tartalmaznak természetes eredetű radionuklidokat. A kőzetekből kedvező körülmények közt (megfelelő hőmérséklet, pH stb.) a víz kioldhatja ezeket. Magas 226Ra tartalmú kőzetek esetén a vízben a 222Rn koncentráció is magasabb értéket érhet el. Mivel a korábban végzett mérések bizonyos kőzetek esetében magas radioaktivitást jeleztek, megvizsgálták a források vizének a radioaktivitását. A megye területén vizsgált forrásokat és a források vízének 226Ra és a 222Rn koncentrációját a Helyzetértékelés 47-48. oldalán levő táblázatok és grafikonok tartalmazzák. Megállapítható, hogy a rádium koncentráció 3 forrás esetén 100mBq/l körül van, a Szekér Ernő emlékforrás vizénél kifejezetten magas. A forrásvizek radon-koncentrációja egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de a világátlagot (1 Bq/l) jelentősen meghaladják, különösen Balatonfüred környékén. Veszprém megye vezetékes ivóvizének adatai A Veszprém megyében mért vezetékes ivóvizek radiológiai vizsgálata az összes α- és összes β aktivitás, a 226Ra és 222Rn mérésére terjedt ki. A mintavételi helyek és az ivóvíz hálózat szempontjából hozzá kapcsolt települések a Helyzetértékelés 50-51. oldalán a táblázatban láthatók

29

A vizsgálati adatok azt mutatták, hogy az összes α aktivitás 8 esetben haladta meg a 0.1 Bq/l értéket, a maximum 0.27 Bq/l volt. Az összes β aktivitás egyetlen esetben sem érte el az 1 Bq/l értéket, a maximum 0.22 Bq/l volt. A vezetékes ivóvizek rádium koncentrációja öt esetben haladta meg a 100mBq/l értéket, de egyetlen esetben sem érte el a jelenlegi Magyarországi határértéket. A radon-koncentráció egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de minden esetben meghaladja a világátlagot (1 Bq/l), ami a tározó kőzetek magasabb rádium koncentrációjára utal. 2.6.3. Az ipari melléktermékek radioaktivitása és környezeti hatásai Szénbányászat A korábbi időszakban több helyen folyt a megyében szénbányászat. Néhány megyénkben bányászott szén természetes eredetű radionuklid - koncentrációját és a világátlagot a Helyzetértékelés 52. oldalán a táblázat mutatja. Ez alapján látható, hogy a megyében bányászott szenekben az 238U sorozat radioaktivitása meghaladja a világátlagot. Szenek eltüzelése során fellépő környezetszennyezés A magas radioaktivitású szenek eltüzelése során a radioizotópok a salakban, pernyében feldúsulnak. A rendelkezésre álló adatok alapján a salakok, pernyék radioaktivitása a Helyzetértékelés 53. oldalán a táblázatban olvasható. A Debreceni Egyetem által végzett felmérések szerint ajka eredeti talajának 226Ra-koncentrációja átlag 25 ± 4,8 Bq/kg. A város különböző pontjain a talaj felső 5 cm-ből vett minták 226Ra koncentrációja viszont 107,8 ± 64,1 Bq/kg, azaz 4,3-szor magasabb. Ajkát körülvevő külső mezőgazdasági területen a talaj felső 5 cm-ben 35,3 ± 10,9 Bq/kg-ot mértek. A város kertjeiben 64,7 ± 63,7 Bq/kg azaz 2,6-szoros volt a 226Ra koncentrációja, amit a sekélyebb talajművelésnek tulajdonítanak. Udvarokban vett mintáknál 354,5 ± 364,5 Bq/kg értékeket (azaz 14-szeres 226Ra-koncentrációt) mértek, ami annak tulajdonítható, hogy a kályhákban elégetett szén salakját a lakosság egy része az udvarra hordta ki. Bauxitbányászat, timföldgyártás A normál talajokhoz viszonyítva a bauxitokban világszerte magasabb radionuklid koncentrációt mértek. Így a Veszprém megye, illetve határos területeken található bauxitban is számítani kell a magasabb radionuklid koncentrációra. A bauxit feldolgozása során a radionuklidok szinte kizárólag a vörösiszapban koncentrálódnak. Ajka környékén 34-36 millió tonnára becsülik a vörösiszap mennyiségét, ami 204 ha területet foglal el.

30

A Debreceni Egyetem a radionuklid mélység szerinti eloszlását vizsgálva megállapította, hogy míg a 226Ra-koncentrációja a mélységgel jelentősen változik, addig a 232Th értékeinél ezt nem tapasztalták. Ebből következik, hogy a szennyezés az erőműi pernyéből származik, mivel a vörösiszap esetén (a vörösiszap magas 232Th koncentrációja miatt) a 232Th szennyezésnek is növekedni kellett volna. Így a kiszáradt vörösiszap távolabbi területeken nem okoz jelentős szennyeződést. Néhány jellemező aktivitás koncentráció érték a Helyzetértékelés 55. oldalán táblázatban látható. Megfigyelhető, hogy a vörösiszap 226Ra és 232Th tartalma egyaránt jelentősen meghaladja a talajokra vonatkozó világ (azaz a 32 illetve 42 Bq/kg) és Magyarországi (azaz a 33 és 28 Bq/kg) átlagot. 2.6.4. Kiemelt területek és vizsgálati javaslatok A korábban elvégzett mérések, vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Veszprém megye bizonyos területein a lakosság egy része a határértéket nem, de a hazai átlagot lényegesen meghaladó természetes eredetű sugárterhelésnek van kiéve. A hatás pontosítása és a szükséges intézkedések megtervezése céljából az egyes területeken az alábbi vizsgálatokra van szükség. Kőzetek radioaktivitása területén Az uránkutatás során és később végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy Veszprém megye területén több olyan település, térség található, amelynek körzetében ásványok urántartalma jelentősen meghaladja a világátlagot. Ezekben a régiókban célvizsgálatot kell végezni a radon szint pontos meghatározására, és a mérési eredmények alapján, ha szükséges mentesítési intézkedéseket kell kidolgozni. Ivó- és forrásvizek radioaktivitása területén Jelenleg a vezetékes ivóvizek radionuklid koncentrációja jelentősen alatta marad az EU által javasolt határértékeknek, de ennek egyik oka, hogy sok településen a bauxitbányászattal kapcsolatos vízkitermelésből kapják a vizet. Az esetleges későbbi változtatások, egyéni kezdeményezések szempontjából célszerű lenne vizsgálattal meghatározni a helyi értékeket is. Néhány forrásvíz magasabb radionuklid koncentrációja jelzi, hogy területenként jelentős eltérések lehetnek. Napjainkban egyre több helyen építik ki a forrásokat, amit várhatóan az ott élők rendszeresen fogyasztanak. A magasabb uránkoncentrációjú települések körzetében kialakított forrásoknál célszerű lenne bevizsgáltatni a vizet radiológiai szempontból is. Ipari melléktermékek radioaktivitása, környezeti hatásának meghatározása területén A megyében több helyen nagy mennyiségű, a talajoknál akár százszor nagyobb radioaktivitású salak, meddő, zagy (vörösiszap) tározó található. A szél által történő felporzást, az esővíz által történő elhordást meg kell akadályozni, azaz ahol nem történt meg rekultiválni kell a területet.

31

Ipari melléktermékek építkezésen történő felhalmozódásának hatásai területén A magas radionuklid koncentrációjú salak (meddő) építkezéseken történő felhasználása jelentős lakossági sugárterhelést eredményez, ami elérheti a sugaras munkahelyeken (és így egészségügyileg és sugárterhelés szempontjából folyamatosan kontrolált) dolgozókra vonatkozó értéket. Azokban az épületekben, ahol ajkai salakot használtak fel gamma-dózis és radon méréseket kell végezni és az eredmények és az EU által javasolt korlátok tükrében, ahol szükséges be kellene avatkozni. Meg kell akadályozni ezen anyagok elhordását, építkezéseken vagy akár talajfeltöltéseknél történő felhasználását. Jogszabályalkotás területén Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI törvény végrehajtási utasításaként megtörtént a munkavállalók sugárterhelését szabályozó 16/2000.(VI.8.) EüM rendelet kidolgozása és hatályba léptetése. A lakosság sugárterhelését szabályozó hasonló jogszabály elkészítése viszont még nem történt meg. Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény végrehajtási utasításaként ki kell dolgozni és hatályba kell léptetni a lakosság sugárterhelését szabályozó jogszabályt is. 2.7. Környezetbiztonság 2.7.1. A biztonságot befolyásoló potenciális veszélyforrások A biztonságunkat veszélyeztető folyamatok egyrészt természeti, másrészt technikai eredetűek. Az egyes események a különböző környezeti elemeket eltérő mértékben érintik. A környezetet és a biztonságot befolyásoló potenciális veszélyforrások Veszprém megye területén a következők: -

Veszélyes üzemek jelenléte. A megyében a SEVESO II. irányelvnek megfelelően 4 db alsó és 5 db felső küszöbös veszélyes üzem került nyilvántartásba vételre.

-

Pirotechnikai veszélyeztetés. Veszprém megyében hagyománya van a pirotechnikai anyagok gyártásának és raktározásának. A megye területén 4 pirotechnikai terméket gyártó cég van nyilvántartva, valamint 3 pirotechnikai raktár és 10 robbanóanyag raktár üzemel.

-

Tűz, mint veszélyforrás. Tüzek kialakulásáért egyértelműen az ember tudatos vagy és keletkezési okokat illetően. véletlenszerű nem kellően átgondolt tevékenysége a felelős. A tüzek keletkezéséért elsősorban a felelőtlen emberi tevékenység, másodsorban a tűzvédelmi előírások megszegése be nem tartása, harmadsorban szándékosság illetve természeti jellegű esetek, pl. villámcsapás a felelős. A fenti folyamatok alól Veszprém megye sem kivétel.

32

-

Közlekedés, veszélyes áruk szállítása. A baleseti statisztikák alapján a közúti közlekedés a legveszélyesebb közlekedési fajta. Veszprém megyét több forgalmas magasabb rendű főút keresztezi, szeli át. A veszélyes áruk szállítása elsősorban a főútvonalakon zajlik, az alsóbbrendű utakat csak célforgalomként használják az AFDR hatálya alá tartozó szállítójárművek. A vasúti szállítás nem dominens, bár néhány nagy cég a telephelyére vasúton is szállít, amely potenciális veszélyt jelent.

-

Rendkívüli időjárással összefüggő veszélyek. Veszprém megye földrajzi elhelyezkedéséből adódóan egyik rendszeresen visszatérő veszélyeztető tényező a téli időjárás, a kiadós, több napig tartó hóesés, a szeles idő, hófúvások, hótorlaszok keletkezése. Nem ilyen mértékű, de az utóbbi időben gyakori a hőhullám okozta veszélyeztetés. Földrengés kockázata. Magyarország és azon belül Veszprém megye nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (például közlekedés).

-

Balaton és környezetének biztonsága. Speciális helyzet a Balaton térségében a gyakori vihar és jég általi veszélyeztetés.

-

Kártevők által okozott veszélyeztetés. A 2004. évben a Balaton-felvidéken és a Bakonyban soha nem látott gyapjaslepke-invázió történt. Az év április végétől a lepke hernyói hatalmas pusztítást vittek végbe nemcsak az erdőállományokban, hanem a különböző, mesterségesen termesztett növénykultúrákban is. A megyében 70 ezer hektár területet szálltak meg a lepkék, és területnek közel a felét, mintegy 35 ezer hektárt letarolták.

2.7.2. A környezetbiztonság javítására javasolt intézkedések A megye veszélyes üzemei folyamatos ellenőrzésével meg kell akadályozni a katasztrófa helyzetek kialakulását. Ezek esetleges bekövetkeztekor a következmények hatékony kezeléséhez helyszíni gyakorlatokat kell végezni, lakosság tájékoztatásával és bevonásával. Az egyre szeszélyesebb időjárás következményeinek (hosszantartó szárazság, nagyintenzitású csapadék) hatékony kezeléséhez fokozni kell a tűzvédelemhez, tűzoltáshoz a felkészülést és a rendkívüli helyezetek következményeinek elhárításhoz a felkészülést. Az egyre növekvő közúti forgalom és áruszállítás miatt fokozni kell a veszélyes áruk szállításának ellenőrzését. A környezetbiztonság javításhoz alapvető a megyei és a helyi szervek működési feltételeinek folyamatos biztosítása, javítása, a lakosság folyamatos képzése, tájékoztatása. 2.7.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége A katasztrófavédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat Veszprém megye területén a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Veszprém Megyei Tűzoltóparancsnokság látja el.

33

A katasztrófák megelőzése, a tájékoztatás, valamint a rendkívüli helyzetek kezelése és következményeinek felszámolása területén igen fontos szerepük van a polgármestereknek. A Megyei Védelmi Bizottság elnöke Veszprém Megye Közgyűlésének az elnöke, a Helyi Védelmi Bizottságok elnökei pedig az illetékes polgármesterek. A potenciális veszélyforrásokkal kapcsolatos adatok információk a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon, a helyi veszélyforrásokkal kapcsolatos információk pedig a Helyi Védelmi Bizottságoknál is rendelkezésre állnak. A veszélyek megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos információk a prevenciós tervekben találhatók. 2.8. Az emberi egészség védelme 2.8.1. Veszprém megye lakosságának egészségi állapota Veszprém megye környezeti állapota a 90-es években kezdődött és jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás, korszerűsítés, jelentős környezetvédelmi beruházások eredményeként jelentősen javult, aminek az egészségügyi következményei napjainkban kimutathatók. A 80-as években az ipari területeken, Ajka, Balatonfűzfő, Peremarton, Papkeszi, Várpalota térségében egy vagy több légszennyező anyag koncentrációja folyamatosan határérték felett volt a környezeti levegőben a település teljes területén. Ezeknek a térségeknek a minősítése levegőtisztaság- védelmi szempontból erősen szennyezett volt. Napjainkra az ipar és szolgáltató szektor által előidézett légszennyezés nem meghatározó ezeken a területeken, viszont a közlekedés-szállítás eredetű légszennyezés területén növekedés tapasztalható. A megyében a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága gyakorlatilag teljes körű. Az ivóvíz minősége a megyében az országos átlaghoz viszonyítva jobb, csak néhány település esetében merülnek fel esetenként nitrit és ammónium koncentrációval kapcsolatos minőségi kifogások. Napjaink kedvezőtlen tendenciája az, hogy az egyre magasabb vízdíjak miatt a lakosság egy része áttért az egyedi kutas vízellátásra, ami nem megfelelő ellenőrzés miatt egészségi kockázatot jelent. A megye mezőgazdasági művelés alatt álló talajainak a minősége nem kifogásolható. A pH és toxikus elem koncentrációkat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat rendszeresen ellenőrzi, a műtrágya, hígtrágya, szennyvíziszap felhasználás és kihelyezés csak szigorúan ellenőrzött körülmények között történhet. A megyében termesztett növények fogyasztásával számottevő szennyező anyag nem kerül a szervezetbe. Az utóbbi években országos méretben jelentkezik a parlagfű probléma, amely alól a megye sem jelent kivételt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megyében jelentős és az évek során fokozódó a pollen fertőzöttség. Különös veszélyt jelent a zártkerti fertőzöttség, ahonnan a pollen a településre terjed. Az önkormányzatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a probléma kezelésére, de az eredmény nem kielégítő. A probléma megoldáshoz megfelelő növényválasztásra és folyamatos növényvédelemre van szükség. A fertőzöttség emberi egészségre gyakorolt hatásának a tisztázására célvizsgálatok elvégzésére van szükség. A településeken a szállóporhoz számos egészségkárosító anyag tapad. Ennek a finom, 10 µm alatti frakciója bekerül a szervezetbe egészségi kockázatot jelentve. Ennek kiküszöböléséhez a település útjainak, közterületeinek és játszótereinek a takarítása, tisztán tartása alapvető fontosságú.

34

Összességében megállapítható, hogy a megye területén nincsenek olyan környezeti hatások, amelyek kimutathatóan kedvezőtlenül befolyásolnák a lakosság egészségi állapotát. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megye lakosságának egészségi állapota az országos átlagnak megfelelő, illetve annál valamivel jobb. A főbb vezető halálokok százalékos megoszlása a megye területén a következő. Szív-érrendszeri betegségek: 53%, amely az országos átlag alatt van. Rosszindulatú daganatok: 24%, ami szintén alacsonyabb az országos átlagnál. Idült alsó légúti betegségek: 4%, ami egy kisség meghaladja az országos átlagot. Az egyéb betegség típusok az országos átlagnak megfelelőek. A megye területén természetesen vannak eltérések az átlag adatoktól. A vizsgálatok a következő képet mutatják. A szívbetegségek kb. a megye egyharmadán 10%-al meghaladják az országos átlagot, a többi részén az országos átlag alatt vannak. Elsősorban a megye nyugati és északi részét érintik, a középső és keleti részen kedvezőbb a helyzet. Az agyérrendszeri betegségek halálozási gyakorisága a legkritikusabb a megyében.. A betegség a megye nyugati aprófalvas részén a gyakoribb, ami ellátási problémát jelezhet, mivel a városokban és környékükön a halálozási gyakoriság kedvezőbb, mint az ellátási központoktól távoleső településeken. A rosszindulatú daganatok okozta halálesetek gyakorisága a Bakony észak-keleti részén és a Balaton part Balatonakali és Ábrahámhegy közötti területén és ettől néhány északabbra fekvő településen a legnagyobb. Átlagosnál nagyobb a gyakoriság Pápa város környezetében, Ajka város vonzáskörzetének északi részén és Ajkától dél-nyugatra eső településeken. Ajka városban viszont a daganatos megbetegedések okozta halálozások gyakorisága átlag alatti. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a vizsgált betegségek esetében jelentős eltérések vannak a megye városai, térségei között, ezért az adatokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni a lakosság egészségi állapotára településenként, illetve kistérségenként. Kedvezőtlenebb kép a megye nyugati, észak-nyugati részén látszik, míg a középső és keleti részen a helyzet kedvezőbb. A település szerkezetet és az ipari területeket tekintve ez ellátási és életmódbeli problémákra utal. 2.8.2. A lakosság egészségi állapotának javítására javasolt intézkedések A jelenlegi helyzet fenntartásához, illetve javításához kiemelten kell kezelni a Környezetegészségügyi Akcióprogram megyei követelményeit. Fel kell tárni a megye azon részeit, ahol a lakosság egészségi állapota az átlagosnál rosszabb. A környezet elemei (levegő, víz, talaj) állapotának és egyéb hatásoknak (sugárzás, pollen szennyezés) a vizsgálatával ki kell deríteni, hogy a problémának vannak- e környezeti okai.

35

2.8.3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek és a környezetegészségügyi adatok hozzáférhetősége A környezetegészségügy területén a hatósági feladatokat a Veszprém Megyei ÁNTSZ látja el. A feladata közé tartozik a Környezetegészségi Akcióprogram Veszprém megyei feladatainak az ellátása is. Ennek keretében vizsgálja a különböző környezeti hatások lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásait. A vizsgálatot az egészségügyi rendszer által szolgáltatott adatok feldolgozásával és célvizsgálatok eredményei alapján végzi. A környezetegészségügyi adatok a Veszprém Megyei ÁNTSZ-nél hozzáférhetők. A megye településein az egészséges lakókörnyezet biztosítása az illetékes önkormányzat feladata. A megfelelő lakókörnyezet biztosításához alapvető fontosságú a jó levegőminőség, az egészséges ivóvíz és a pihenést, kikapcsolódást segítő megfelelő méretű és minőségű park, zöldfelület. 3.

A Veszprém Megyei Önkormányzat környezetvédelmi feladatai

Veszprém Megye Önkormányzatának környezetvédelmi feladatait alapvetően a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény határozza meg. A jogszabályok az alábbi feladatok ellátását írják elő: - települési önkormányzatokkal egyezetett környezetvédelmi program készítése, -

a helyi környezetvédelmi érvényesítése céljából,

programok

véleményezése,

a

megyei

követelmények

-

az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos rendelet tervezeteinek szakmai felülvizsgálata,

-

megyei hulladékgazdálkodási terv készítése,

-

helyi hulladékgazdálkodási tervek véleményezése a regionális követelmények érvényesítése céljából.

A jogszabályok szakmai tanácsadó és koordinációs feladatokat írnak elő a Megyei Önkormányzat számára. A személyi és tárgyi feltételeket, valamint a megye környezetvédelmi problémáit figyelembe véve a jogszabályi előírásokon túlmenően az alábbi feladatok elvégzésében való hatékony közreműködést javasoljuk: - szakmai tanácsadás és segítségnyújtás az önkormányzatok és társulásaik részére környezetvédelmi programok és pályázatok összeállításához, -

környezetvédelmi jogszabály tervezetek véleményezése, a megyei célok és érdekek érvényesítése céljából,

-

a települési környezet színvonalának emelésére ösztönzés a parkosítás, zöldfelületek növeléséhez, karbantartásához (A tiszta, virágos Veszprém megyéért köztisztasági verseny)

36

4.

Ajánlások megfogalmazása

4.1. Az állami szervek részére Veszprém megye területén vannak olyan környezetvédelmi problémák, melyeknek megoldása meghaladja a megye önkormányzatainak a lehetőségét, illetve a megoldását a vonatkozó jogszabály állami feladatnak minősíti. Ezek közül a fontosabbakat a minisztériumok felé ajánljuk. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére: Az állami tulajdonú szennyvízelvezető és átemelő művek bűzszennyezésének megszüntetése. A környezet állapotát vizsgáló monitoring rendszerek (levegőtisztaság-védelmi, vízvédelmi, zajvédelmi, természetvédelmi) bővítése, korszerűsítése, működési feltételeinek biztosítása. Egészségügyi Minisztérium részére: Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény lakosság sugárterhelését szabályozó végrehajtási utasításnak megalkotása. Az Ajkai Hőerőmű salakjának felhasználásával készült épületek felmérése, a lakosság és a munkavállalók sugárterhelésének meghatározására. A korábbi vizsgálatok során kimutatott magasabb radon szint által érintett településeken célvizsgálat végzése a sugárterhelés meghatározására. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére: Településeket elkerülő utak megépítése a lakóterületek légszennyezésének és zajterhelésnek a csökkentésére. 4.2. Önkormányzatok részére Az önkormányzatok feladata a helyi rendeletekben, határozatokban, programokban a környezetvédelmi követelmények érvényesítése. A rendezési terv, a telepengedélyezési eljárások, a helyi környezetvédelmi programok készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a helyi érdekeken túlmenően az országos és regionális környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek.

37

Veszprém megye adottságait figyelembe véve az önkormányzatok kiemelt feladata a települési folyékony hulladék kezelés jogszabályi követelménynek megfelelő megoldása. Az egyedi gyűjtők felülvizsgálata, a nem megfelelők (zártak) használatának megtiltása és feljogosítással rendelkező szervezet kiválasztása a szippantott szennyvíz elszállítására. 4.3.

A Veszprém Megyei Önkormányzat részére

A települési önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének szakmai segítése. A megyei szintű környezetvédelmi problémák, feladatok összegyűjtése, koordinálása, jelzése az állami szervek és szakhatóságok felé. A rendelkezésre álló források optimális felhasználásával, a feladatatok rangsorolásával, a környezetvédelmi feladatok pénzügyi támogatása pályázatok útján, melyek közül néhány kiemelt feladat: - pályázatok útján pénzügyi támogatás a helyi önkormányzatok részére a kezelésükben lévő szennyezett területek felülvizsgálatához és a műszaki beavatkozási tervek elkészítéshez -

pályázatok útján pénzügyi támogatás a megyei forráskataszter elkészítéséhez

-

pályázatok útján pénzügyi támogatás a helyi védettség alatt álló területek kezelési tervének elkészítéshez

-

jogszabályok által egyértelműen nem szabályozott, a megyében jelentkező speciális hatások vizsgálatának kezdeményezése: például a radon terhelés lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatása átfogó vizsgálatának kezdeményezése,

-

pályázat útján pénzügyi támogatás a még környezetvédelmi programmal nem rendelkező önkormányzatok részére,

-

ROP pályázatokon való részvétel elősegítése pénzügyi támogatás nyújtásával a 2000 LE terhelés alatti települési önkormányzatok részére a szennyvízelvezetés-kezelés fejlesztéséhez.

4.4.

Szakhatóságok részére

A környezet állapotát vizsgáló monitoring rendszerek karbantartása, üzemeltetése, adatszolgáltatás a környezet állapotáról az önkormányzatok részére. Az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének (rendezési tervek, környezetvédelmi programok) felülvizsgálata, segítése. Célvizsgálatok elvégzése a regionális környezeti hatások feltárása céljából. 5.

Támogatási, pályázati lehetőségek

A környezetvédelmi fejlesztések, beruházások és programok támogatáshoz az Európai Unió különböző programokon keresztül jelentős pénzügyi támogatást biztosít pályázatok útján. A 20072013 közötti időszakban az alábbi programok keretében lesz lehetőség környezetvédelmi fejlesztésekhez pénzügyi támogatás elnyerésére.

38

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A program keretében a természeti értékek fennmaradását, a környezet terhelését csökkentő intézkedések kerülnek támogatásra. A program ösztönzi a környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazását és a környezettudatos tájgazdálkodás elterjesztését. Környezet és Energia Operatív Program A program keretében az alábbi környezetvédelmi fejlesztések kerülnek támogatásra: - Egészséges, tiszta települési környezet, -

Vízelvezetés, szennyvízelvezetés- és tisztítás

-

Természetvédelem,

-

Megújuló energiaforrás felhasználása,

-

Hulladékgazdálkodás javítása

Regionális Operatív Program A program keretében a felhagyott, szennyezett területek rekultiváláshoz, barnamezős beruházások megvalósításához igényelhető támogatás. A 2000 LE terhelés alatti kistelepülések szennyvízkezeléssel való ellátásának javítása. A programok keretében regionális szintű fejlesztések támogatásának elnyerésére lesz lehetőség. Az egyes szakterületeken a pályázatok kiírása az Európai Unióval folytatott egyeztetések lefolytatása után március- április hónapban várható.

39

6.

Veszprém Megye környezetvédelmi programja keretében javasolt intézkedések összefoglalása

Az alábbiakban összefoglaljuk a megye környezeti állapotának javítására javasolt intézkedéseket a kivitelezésért felelős szervezet megjelölésével. Az intézkedések megvalósítására határidőt, prioritást nem jelölünk meg, mivel ezt a tervezés, az engedélyezési eljárás és a pénzügyi lehetőségek határozzák meg. Sorszám

Intézkedés

Felelős szervezet

Levegőtisztaság-védelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Közterület tisztán tartása Nyílttéri égetés szabályozása Állattartás szabályozása Kültéri munkák szabályozása Levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényesítése a telepengedélyezési eljárásban Forgalomcsökkentő intézkedések Veszprém város központjában Buszpályaudvar áttelepítése Veszprém városban Folyamatos üzemű monitoring állomás áttelepítése a forgalmi csomópont közelébe Veszprém városban További 2 db folyamatos üzemű monitoring állomás Telepítése Veszprém városban Folyamatos üzemű monitoring állomás áttelepítése a forgalmi csomópont közelébe Várpalota városban 8-as főút Várpalotát, Márkót és Tüskevárt elkerülő szakaszának megépítése 71-es út tehermentésítése a Balatonakarattya-Balatonfűzfő-Veszprém út megépítésével Ahol a 71-es út és a Balaton között strand található forgalomcsökkentő intézkedések: nyári hónapokban a nehézgépjármű forgalom kitiltása, sebességkorlátozás

40

Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzat Önkormányzat KDT KÖFE, Önkormányzat KDT KÖFE, Önkormányzat KDT KÖFE, Önkormányzat GKM, Önkormányzatok GKM, Önkormányzatok GKM, Önkormányzatok

folytatás Sorszám 14.. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

23.

Intézkedés

Felelős szervezet

Levegőtisztaság-védelem Az üdülőövezetben a lakosság és az intézmények Önkormányzatok ösztönzése gáztüzelés alkalmazására Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése: Önkormányzatok különös tekintettel a depónigáz és a biogáz hasznosítására Passzív mintavevő helyek létesítése Balatonalmádi KvVM, KDT KÖFE Balatonfüred térségében Bűzhatás csökkentése a regionális szennyvízelvezető KvVM és tisztító rendszer átemelőinél Felszíni, felszín alatti víz és a talaj védelme Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése Önkormányzatok, KDT KÖFE Szennyvíziszap hasznosítás arányának növelése Önkormányzatok. Vp. Megyei Növényés Talajvédelmi Szolgálat Állattartás szabályozása: zárt trágyatárolás előírása a Önkormányzatok nitrát érzékeny területeken Ipari régiók szennyezett talajvizének folyamatos KDT KÖFE monitorozása Szennyvíz elvezetés és biológiai tisztítás Önkormányzatok, KDT KÖFE megvalósítása 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású területeken, nitrogén és foszfor eltávolítás egyidejű biztosításával. Szennyvíz elvezetés és biológiai tisztítás Önkormányzatok, KDT KÖFE megvalósítása 2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

41

folytatás Sorszám 24.

Intézkedés

Felelős szervezet

Felszíni, felszín alatti víz és a talajvédelme Szennyvíz elvezetés és biológiai tisztítás Önkormányzatok, KDT KÖFE megvalósítása 2015. december 31-ig a 10.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

25.

Szennyvíz elvezetés és biológiai tisztítás Önkormányzatok, KDT KÖFE megvalósítása 2015. december 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

26.

Egyedi szennyvíztisztító művek létesítése a Önkormányzatok, KDT KÖFE 174/2003.(X.28.) Korm. rendelet által kijelölt településeken Ivóvíz bázisok védőterületének kijelölése az érzékeny KDT KÖFE, Önkormányzatok területeken Mezőgazdasági területek monitorozása KvVM, Veszprém Megyei Növényés Talajvédelmi Szolgálat Ammónium koncentráció határérték alá csökkentése Önkormányzatok, KDT KÖFE, 2009. december 25-ig a 201/2001.(X.25.) Korm ÁNTSZ rendelet által kijelölt településeken Források kataszterezés, környezetük rehabilitálása Önkormányzatok, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Program kidolgozása a diffúz szennyezések Önkormányzatok, KDT KÖFE megszüntetésére Séd-Nádor vízrendszer vízminőségének III. osztályúra KDT KÖFE, Önkormányzatok javítása 2008-ig Ösztönözni kell a kiépült szennyvízelvezető hálózatra Önkormányzatok a rákötést

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

42

folytatás Sorszám 34

Intézkedés Ismeretterjesztés megváltoztatására csökkentéséhez.

a a

Felelős szervezet

Hulladékgazdálkodás fogyasztási szokások Önkormányzatok hulladék keletkezés

35.

Szelektív hulladékgyűjtő kapacitás bővítése

Önkormányzatok

36. 37.

Szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása Felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálata, szükséges rekultiválása Folyékony települési hulladék gyűjtők (aknák) felülvizsgálata, szükség esetén a használat megtiltása és a rekultiváció elrendelése Települési folyékony hulladék ártalmatlanítás jogszabálynak megfelelő megoldása Szennyvíziszap és a szilárd hulladék biológiailag bontható részének komposztálása, a komposzt hasznosítása Építési, bontási hulladék előkezelése, hasznosítása Csomagolóanyagok 50%-os hasznosítása Települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése 50%-ra 2007-ig, 35%-ra 2014-ig Gumiabroncs és gumiőrlemény lerakásának megtiltása, hasznosításnak megoldása Veszélyes hulladék 30%-ának hasznosítása 2008-ig Hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítése a telepengedélyezési eljárásokban A megye területén kiépítésre kerülő regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kivitelezésnek ellenőrzése, ismeretterjesztés, a lakosság felkészítése a rendszerek optimális kihasználására. A regionális rendszerekben az állati hulladék gyűjtésnek és kezelésének a megoldása

Önkormányzatok Önkormányzatok, KDT KÖFE

38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

43

Önkormányzatok, KDT KÖFE Önkormányzatok Önkormányzatok, Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok KDT KÖFE, Önkormányzatok Önkormányzatok Önkormányzatok

Sorszám

Intézkedés

Felelős szervezet Zajvédelem érvényesítése

a Önkormányzatok

48

Zajvédelmi követelmények telepengedélyezési eljárásokban

49.

Szolgáltatási szabályozása

50.

Zajtérképek készítése a megye forgalmas csomópontjaira és a zajjal terhelt településrészeire, monitoring rendszer kiépítése Közlekedési zaj csökkentése a közlekedési utak minőségének javításával Elkerülő út megépítése Várpalota, Márkó és Tüskevár településeken a zajterhelés csökkentésére Forgalomszervezési intézkedések Veszprém város központi része zajterhelésének csökkentésére Vasúti pályatestek és szerelvények műszaki állapotának javítása. Kritikus helyeken zajgátló létesítmények építése Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosításának tervezésekor a zajvédelmi követelmények érvényesítése Iparvállalatok intézkedési terveinek ellenőrzése, a kivitelezés hatékonyságának vizsgálata

51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

tevékenységek

zajkibocsátásának Önkormányzatok Önkormányzatok, KDT KÖFE Önkormányzatok, GKM GKM, Önkormányzatok Önkormányzat GKM KDT KÖFE, Önkormányzatok KDT KÖFE, Önkormányzatok

Települések zajvédelmi besorolásának elvégzése és a Önkormányzatok rendezési tervekre történő felvezetése A megye zajjal terhelt területein monitoring rendszer KvVM, KDT KÖFE kiépítése

44

Folytatás Sorszám 59. 60. 61. 62. 63 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73.

Intézkedés Felelős szervezet Természet- és tájvédelem Veszprém megye ökológiai térképének elkészítése Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Védett természet terület hálózat kialakítása Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Erdők természeti célú funkciójának erősítése Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Önkormányzatok Nemzeti Park Természeti értékek és területek felmérése, Balatoni fokozottan védett és védett növényfajok megyei Igazgatóság elterjedésének meghatározása Természetvédelmi célú monitorozás Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Védett természeti területek bemutatása, Balatoni Igazgatóság ismeretterjesztés Nemzeti ökológiai hálózat megyei területeinek kijelölése, a rendezési tervekre történő felvezetése Természetvédelmi kezelési tervek készítése, felülvizsgálata Natura 2000 területek monitorozása

Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Önkormányzatok Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Önkormányzatok KvVM, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területek természeti állapotának Balatoni Nemzeti Park megőrzése, helyreállítása Igazgatóság, Önkormányzatok Felhagyott területek rekultiválása, tájba illesztése KDT KÖFE, Önkormányzatok, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Barnamezős beruházások ösztönzése a rekultivált KDT KÖFE, Önkormányzatok területek újrahasznosításához Erdőterületek növelése, őshonos fajok telepítéséval

Önkormányzatok, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Tájvédelmi szempontból értékes területek Önkormányzatok feltüntetése a rendezési tervekben, a területhasználat szabályozása Balatoni Épített környezet állapotának felmérése és a Önkormányzatok, műemlékek kataszterének elkészítése alprogram Nemzeti Park Igazgatóság keretében

45

folytatás Sorszám

Intézkedés

Felelős szervezet

Radiológia 74. Talaj radon vizsgálatának elvégzése a jelentős építkezések, beruházások tervezése során 75. Reprezentatív radon mérések végzése azokban az épületekben, amelyek építéshez ajkai salakot használtak: különös tekintettel a lakóépületekre, gyermek- és gyógyintézményekre 76. Radon mérés végzése az ajkai salakkal feltöltött területen létesített munkahelyeken 77. Települések környezetében lévő források vizének reprezentatív radiológiai vizsgálata 78. Talaj radon vizsgálat végzése a nagyobb radioaktivitású salak, meddő és zagytárolók környezetében 79. A tárolók szakszerű rekultiválása 80. Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI, törvény végrehajtási rendeletének megalkotása Sorszám Intézkedés Katasztrófavédelem 81. Veszélyes üzemek rendszeres vizsgálata 82. 83. 84. 85.

86.

EüM, KDT KÖFE, ÁNTSZ EüM, ÁNTSZ

KDT KÖFE, ÁNTSZ KDT KÖFE, ÁNTSZ KDT KÖFE, ÁNTSZ Önkormányzatok, KDT KÖFE EüM Felelős szervezet

Vp. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Önkormányzatok Fehér foltok felszámolás a hatékony tűzoltás Vp. Megyei Tűzoltó biztosításához Parancsnokság, Önkormányzatok Veszélyes áruk szállításnak fokozott ellenőrzése Vp. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, KDT KÖFE, Önkormányzatok Rendkívüli időjárás (nagy csapadék, hóvihar) Vp. Megyei Katasztrófavédelmi következményeinek kezelése Igazgatóság, Önkormányzatok Kártevők inváziójának megelőzése Vp. Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Vp. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Önkormányzatok Prevenciós tervek készítése Vp. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Önkormányzatok

46

folytatás Sorszám 87.

88.

89.

Intézkedés Felelős szervezet Emberi egészség védelme A lakosság expozíciójának vizsgálatával fel kell EüM, ÁNTSZ tárni azokat a területeket, ahol a lakosság egészségi állapota az átlagosnál rosszabb Reprezentatív vizsgálatot kell végezni a sugárzás EüM, ÁNTSZ (forrásvíz, talaj, hulladék), a légszennyezés és a zajterhelés lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának a megállapítására. Egészséges ivóvizet kell biztosítani a megye azon Önkormányzatok, ÁNTSZ területein, ahol a jelenleg szolgáltatott ivóvíz nem felel meg a vonatkozó jogszabály követelményeinek

Veszprém, 2007. január 10.

A felülvizsgálatot készítette:

………………………………….. Janó István környezetvédelmi igazgató

Felelős vezető: …………………………………. Németh Zoltán ügyvezető

47