Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Tapolca város környezeti állapotának vizsgálata

Blautech

Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Honlap: www.blautech.hu

Tel: (88) 590-050

Fax: (88) 590-059

E-mail cím: [email protected]

A Környezetvédelmi Minisztérium által;

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított szakértői szervezet Engedély száma: VMMK 19/0457.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY TAPOLCA VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATÁRÓL

A dokumentáció azonosító jele:

BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

1/17

VJ-2006022807


A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Neve: Címe: Telefon száma: Telefax száma: Felelős vezető: Cégbejegyzés száma: Felügyeleti szerv:

Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. (88)-590-050 (88)-590-059 Németh Zoltán ügyvezető 1909000038 Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság

A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Neve: Címe: Levélcíme: Telefon: FAX:

Tapolca Város Önkormányzata 8300 Tapolca, Hősök tere 15. 8300 Tapolca, Hősök tere 15. (87) 511-154 (87) 511-165

A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE: Tapolca város közigazgatási területe

A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: 2006. február hónap A VIZSGÁLAT CÉLJA: Tapolca város 2004. évben készített és elfogadott környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, a jogszabályi változásokból és a környezet állapotának változásából eredő intézkedések meghatározása.

A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A Megbízó felelős képviselője A vizsgálatot végezte: Felelős vezető

Ács János polgármester Hársfalvi József irodavezető Janó István környezetvédelmi igazgató Németh Zoltán ügyvezető

A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA: Helyszíni bejárás tapasztalatai és a Megbízó által szóban közölt és írásban rendelkezésre bocsátott adatok, információk.

A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült Tartalmaz Azonos a(z)

4

hiteles példányban. számozott oldalt. példánnyal.

A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülése esetén értelmezendőek. Készítette: BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

2/17


TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4.

BEVEZETÉS................................................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS ADATOK................................................................................................................... 4 A FELÜLVIZSGÁLT TELEPÜLÉS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA .................................... 6 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK ............................................................................. 12

MELLÉKLET Szakértői tevékenység és környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedélyek


3/17

Tapolca Város Polgármesteri Hivatala

1. BEVEZETÉS

Tapolca Város Önkormányzata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2004. évben elkészíttette a település környezetvédelmi programját. A települési környezetvédelmi programot megbízás alapján a BIO-GEN Alkalmazott Talajbiológiai Kutató Kft. (8300 Tapolca, Kossuth L. u. 19.) készítette el a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal. Az elkészített környezetvédelmi program azon túl, hogy hozzájárul az országos és regionális szintű környezetvédelmi problémák megoldásához, hatékony eszköze a település által legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi problémák kezelésének is. A programban megfogalmazásra kerültek a megvalósítandó környezetvédelmi célok és az ezek eléréshez szükséges intézkedések és eszközök. A programban megfogalmazott célok megvalósításaként egyebek mellett 2005. évben elkészült Tapolca város hulladékgazdálkodási terve, amely alapját képezi a település korszerű hulladékgazdálkodási rendszere kialakításának. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja a települési környezetvédelmi programok kétévenkénti felülvizsgálatát és a környezetvédelem alapelveként fogalmazza meg a tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elvét. A törvény az Önkormányzat Képviselő Testületének és rajtuk keresztül a település lakosságának a rendszeres tájékoztatását írja elő a környezet állapotának változásáról és a megtett intézkedések hatékonyságáról, valamint a közeljövő feladatairól. Jelen vizsgálatunk a jogszabályok változásaiból eredő intézkedések meghatározására, a környezet állapotának vizsgálatára és minősítésére és a szükséges intézkedések meghatározására terjed ki. A vizsgálatunk során áttekintettük a 2004. évben készített környezetvédelmi program célkitűzéseit, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adattáraiban rendelkezésre álló, a település környezeti állapotát tükröző adatokat és felhasználtuk a helyszíni bejárások tapasztalatait.

2. ÁLTALÁNOS ADATOK 2.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOT VÉGEZTE

Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail:

BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém Hársfa u. 39 88 590-050 88 590-059 [email protected]

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély száma: érvényessége:

14/3414-2/2005 2010. július 10.

Az engedély jogosítottja: Janó István környezetvédelmi igazgató. 4/17



A szakértői és felülvizsgálói működési engedélyek másolatait a mellékletben csatoljuk (1 számú melléklet). 2.2. A FELÜLVIZSGÁLT TELEPÜLÉS JELLEMZŐI

A Tapolca város a Dunántúli–dombság Balatoni-medencéjében, a Viszlói-patak, a Tapolcai-séd, a Tapolca-patak és az Eger-víz összefutó völgyei által kialakított Tapolcai-medencében található. A terület sík, dél felé, a Balaton irányába egyenletesen lejt. A szintkülönbség a város Északi és Déli része között 20-25m. A medencét Ny-ról a Keszthelyi-hegység, É-ról a Bakony, K-ről a Balaton-felvidéki dombság határolja. A domborzat, az uralkodó meteorológiai viszonyokat, elsőrendűen meghatározza. A domináns szélirány az ÉNy-i, a szélsebesség nappal rendszerint eléri a 3-5 m/s-ot, az éjjeli és a hajnali órákban a szélcsend, illetve a gyenge D-i légmozgás általános. A vizsgált település egykor a Bakonyi Bauxitbánya központja volt, környezetében több bauxitbányát üzemeltettek, amelyek környezeti hatása jelentős volt a településre. A vízszint süllyesztés hatására kiszáradtak a források és a város egyik fő nevezetessége a Tavasbarlang. A bányabezárások hatására a talajvízszint folyamatosan emelkedik és napjainkban Tavasbarlang is egyre látogatottabb. Napjainkban két olyan vállalat található a város közigazgatási területén, amelyek a környezet állapotát lokálisan kimutathatóan befolyásolják: a Toplan Kft. és a Rockwool Hungary Kft. Mindkét vállalat szigetelőanyagot gyárt. A város teljes területén csúcsforgalmi időszakban meghatározó hatást fejt ki a környezet állapotára (légszennyezés, zaj) a közlekedés. Tapolca város több olyan természeti adottsággal is rendelkezik, melyeknek kihasználásával az idegenforgalom napjainkban egyre dinamikusabban fejlődik. A Balaton közelsége mellett ezek közé tartozik a turisták és a nagyközönség által egyre látogatottabb Tavasbarlang és a légúti, asztmás, allergiás betegségek terápiás gyógykezelésére alkalmas Kórházbarlang. Az adottságokat figyelembe véve a város fejlődése egyre inkább a turizmus, idegenforgalom, gyógyászat, gyógyturizmus irányába tolódik, ami a környezet minőségének javításával kapcsolatos intézkedéseket is meghatározza.


5/17


2.3. A FELÜLVIZSGÁLT TELEPÜLÉS KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZÉSE 2.3.1.A TELEPÜLÉS LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI BESOROLÁSA

A vizsgált terület a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 10. zónába tartozik, és a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyezőanyagonként a következő zónacsoportokat adja meg: kén-dioxid: nitrogén-dioxid: szén-monoxid: szilárd (PM10): benzol: talajközeli ózon

F F F E F B

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) sz. Korm. rendelet alapján az ebbe a zónába tartozó területekre külön intézkedési programot levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kell készíteniük a környezetvédelmi felügyelőségeknek. A vizsgált terület levegőjének a minősége nem kifogásolható. 2.3.2. A VIZSGÁLT TERÜLET VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI BESOROLÁSA

28/2004.(XII.25) KvVM rendelet 2. melléklete szerint a vizsgált település az 1. területi védettségi kategóriába tartozik. Tapolca város a Balaton vízgyűjtőjén, érzékeny felszíni vízgyűjtő területen helyezkedik el. 2.3.3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÉRZÉKENYSÉGE

A felszín alatti víz szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírása szerint a vizsgált terület fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

3. A FELÜLVIZSGÁLT ÁLLAPOTA

TELEPÜLÉS

KÖRNYEZETI

ELEMEINEK

3.1. LÉGSZENNYEZÉS, LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Tapolca város területén a környezeti levegő minőségét az alábbi tevékenységekből eredő légszennyező anyag kibocsátások határozzák meg:

6/17

-

Ipari és szolgáltató tevékenység

-

Közlekedés, szállítás

-

Kommunális fűtés Tapolca Város Polgármesteri Hivatala


Tapolca város levegőjének a minőségét a közigazgatási területén folytatott ipari tevékenység számottevően nem befolyásolja. Ez alapvetően két tényezőnek az eredménye. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik. Lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. A város szennyezőanyag kibocsátás szempontjából jelentős iparvállalatai (a Rockwool Hungary Kft. és a Toplan Kft.) a légszennyező anyag kibocsátásuk csökkentésére megfelelő hatékonyságú leválasztó berendezéseket szereltek fel, füstgáz utánégetőt építettek. A légszennyező anyag kibocsátásuk a hatályos jogszabályok által előírt kibocsátás értéket nem lépik túl, a város levegőjét káros mértékben nem terhelik, ezért 2004-2005. évben légszennyezési bírság kiszabására sem került sor. A vizsgált településhez hasonló városok levegőjének a minőségét alapvetően, és az esetek jelentős részében károsan befolyásolja a közlekedésből származó emisszió. A Közép-Dunántúli régió levegő minőségének vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy például Veszprém és Székesfehérvár városok levegőjének minőségét a közlekedés bizonyos időszakokban (csúcsforgalmi időben) károsan befolyásolja. Ezekben a városokban a levegő minősége kifogásolható és intézkedésekre van szükség a helyzet javítására. A kialakult, kedvezőtlen helyzetet a jelentős helyi forgalom mellett a nagymértékű átmenő forgalom is befolyásolja. A várost északi és déli irányban érintő teherforgalom átvezetését jelentősen gyorsítja a 2005-ben forgalomba helyezett önkormányzati beruházásban megvalósított Juhász Gy. u. – Kossuth L. utcai körforgalmi csomópont. Tapolca város környezeti levegőjének a minősége jelentősen javult a 2002. évben átadott körforgalmi csomópontokkal, a déli tehermentesítő út megépítésével. Jelenleg az átmenő forgalom jelentős része a város szűk áteresztő képességű központi részét el tudja kerülni. Nem optimális a város központjában található autóbusz pályaudvar elhelyezése. A város területén végzett levegőtisztaság-védelmi mérések eredményei azt mutatják, hogy az autóbusz forgalom a jelenlegi formájában nem befolyásolja károsan a levegő minőségét. Ez a helyzet a jelenleg használt egyre korszerűbb autóbuszok alacsony fajlagos kibocsátásának és a nem túl nagy mértékű forgalomsűrűségnek az eredménye. Az autóbusz pályaudvar viszont a jelenlegi helyén káros következmények nélkül nem fejleszthető, nem bővíthető. Tapolca városban fűtésre döntően földgázt használnak. A lakások 47 %-ában van vezetékes gáz és jelentős a távfűtésre kapcsolt lakások száma (2041 db). A távhő szolgáltatást három fűtőmű végzi, amelyek mindegyike földgázt használ tüzelőanyagként. A lakások 21 %-a rendelkezik hagyományos és vegyes tüzelő rendszerrel. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a város területén a légszennyező anyag kibocsátás nem túlzott mértékű a környezeti levegő minősége, szennyezettsége nem kritikus. Ennek megfelelően a város területe a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) Korm. sz. rendelet 2. sz. melléklete szerint a 10. zónába tartozik, és a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyezőanyagonként a következő zónacsoportokat adja meg: kén-dioxid: nitrogén-dioxid: szén-monoxid: szilárd (PM10): benzol: talajközeli ózon


F F F E F B

7/17


A 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet definiálja a zónák típusait a következőképpen:  B csoport: az a terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja.  C csoport: az a terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.  D csoport: az a terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van.  E csoport: az a terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.  F csoport: az a terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Az előzőekben meghatározott zónákhoz a következő koncentráció tartományok tartoznak µg/m3 egységben. Zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna

SO2 125 felett 75-125 50-75 50 alatt

NO2 58 felett 40-58 32-40 26-32 26 alatt

PM10 44 felett 40-44 14-40 10-14 10 alatt

CO 5000 felett 3500-5000 2500-3500 2500 alatt

Tapolca város területén három ponton végeznek rendszeresen immisszió méréseket a környezeti levegő szennyezettségének vizsgálatára és nyomon követésére. A vizsgálati pontok helye az alábbi:  Y lakótelepi hőközpont, Kazinczy tér 2.  Kórház, Ady E. u. 1-3  Mentőállomás, Ipar u. 3. A folyamatosan vizsgált légszennyező anyagok a következők:  ülepedő por  kén-dioxid  nitrogén-dioxid A vizsgált légszennyező anyagok 2004. és 2005. évi átlagát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze. Mérési pont

Átlagolási időszak

Szennyezőanyag Kén-dioxid [g/m3]

Nitrogéndioxid

Ülepedő por [g/m2/30 nap]

[g/m3] Kazinczy tér 2.

2004. év

4

11

3

Ady E. u. 1-3.

2004. év

4

17

2

Mentőállomás, Ipar u. 3.

2004. év

2

13

3

Mérési pont

8/17

Átlagolási időszak

Szennyezőanyag Tapolca Város Polgármesteri Hivatala


Kén-dioxid [g/m3]

Nitrogéndioxid

Ülepedő por [g/m2/30 nap]

[g/m3] Kazinczy tér 2.

2005. év

1

18

4

Ady E. u.

2005. év

2

21

3

Mentőállomás, Ipar u. 3.

2005. év

1

11

5

A fenti táblázatokban szereplő légszennyező anyagok légszennyezettségi határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM sz. együttes rendelet 1. sz. melléklete alapján az alábbi táblázatban adjuk meg. Légszennyező anyag megnevezése

Légszennyezettségi határértékek mértékegysége

Kén-dioxid

g/m3

125

Nitrogén-dioxid

g/m3

85

g/m2/30 nap

16

Ülepedő por

A vizsgálati adatokat a légszennyezettségi határékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációi jóval a határérték alatt vannak. Az éves adatokat vizsgálva megállapítható, hogy esetenként a környezeti levegő ülepedő por koncentrációja közelíti meg a határértéket. Magasabb értékek a nyári időszakban regisztrálhatók, ami a száraz időszakban előforduló por felverődésnek, vagy a területen végzett munkáknak lehet a következménye. Határérték túllépés ilyen időszakban sem kerül regisztrálásra. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy Tapolca város levegőjének a minősége kiváló, különleges intézkedésekre ezen a területen nincs szükség. 3.2 VÍZELLÁTÁS, VÍZVÉDELEM

Tapolca város ivóvíz ellátása a DRV Rt. regionális rendszeréből megoldott. A szolgáltatott víz mennyisége és minősége megfelelő. A város lakóingatlanainak 98%-a a vezetékes rendszerre csatlakozott. A város területén keletkező szennyvíz gyűjtésére és elvezetésére a szennyvízcsatorna rendszer kiépült. A keletkezett szennyvizet kb. 31 km hosszú csatornarendszeren vezetik el a szennyvíztisztító telepre. Az adatok szerint az ingatlanok kb. 80%-a kötött rá a csatornarendszerre. A többi ingatlan esetében a keletkező szennyvíz gyűjtése és kezelése egyedi módon történik. A szennyvízcsatornára kötött ingatlanok aránya az országos átlagnál magasabb, de a helyi adottságokat és lehetőségeket, valamint a terület érzékenységét figyelembe véve a rákötéseket ösztönözni kell. A városban jelenleg is folyik a szennyvízcsatorna hálózat bővítése, amelynek első és második ütemében 711, harmadik ütemében 559 ingatlan rákötése várható a létesítési engedély szerint. A 2006. évben megkezdődött, 2007. április 30-án befejeződő III. csatornázási ütemmel - Tapolca-Diszel városrész kivételével - városunkban a csatornázottság 100%-os lesz. BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

9/17


A szennyvízcsatorna rendszerrel összegyűjtött szennyvíz a DRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra. A szennyvíztisztító kapacitása 5.200 m3/nap, a jelenlegi kihasználtsága kb. 86%-os. A szennyvíztisztító az elmúlt években végzett rekonstrukció eredményeként alkalmas területi vízminőségi határértékek teljesítésére. Az elmúlt két évben előfordultak kisebb határérték túllépések, emiatt a DRV Rt. 2004. évben 204 eFt, 2005. ében 230 eFt szennyvízbírságot fizetett. A szennyvíztisztító telep alkalmas szippantott szennyvíz fogadására és tisztítására is. Ilyen célra 100 m3/nap kapacitás áll rendelkezésre. Megállapítható, hogy a város vízellátása megfelelően megoldott, a kiépített szennyvízgyűjtő, elvezető és tisztító rendszer alkalmas a város területén keletkező szennyvíz gyűjtésére, elvezetésére és a jogszabályi követelményeknek megfelelő kezelésére. 3.3 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Tapolca város területén a települési szilárd hulladék gyűjtését és ártalmatlanítását az OTTO Tapolca Kft. végzi. A gyűjtött hulladék döntő része jelenleg Zalahaláp 010/2 hrsz-ú külterületén lévő regionális hulladéklerakón kerül lerakásra. A hulladéklerakóra, amely Tapolca Város Önkormányzatának a tulajdona, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 30271-1/2004 számon környezetvédelmi működési engedélyt adott ki, amely 2007. október 31-ig érvényes. Az engedélyben meghatározásra kerültek a hulladéklerakó működtetésének a feltételei és a hulladéklerakón lerakással ártalmatlanítható hulladékok fajtája és mennyisége. A város területén a hulladékgazdálkodás javítása, a jogszabályi követelmények teljesítése céljából 18 db hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki, amelyeken a műanyag (PET palack), papír, karton és üveg csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére van lehetőség. A hulladékgyűjtő szigeteket az OTTO Tapolca Kft. üzemelteti, amely a szelektíven gyűjtött hulladékot az újrahasznosításhoz előkezeli. A város területét és lakosság számát figyelembe véve megállapítható, hogy a hulladékgyűjtő szigetek száma megfelelő a keletkező csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésére. (A hulladékgazdálkodási rendszerek tervezéséről szóló irányelvek ajánlásában 1000-1500 fő/gyűjtősziget szerepel). A jelenleg szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok kezelése és újrahasznosításra történő elszállítása megfelelően megoldott. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap előkezelése, víztelenítése megoldott, a víztelenített iszapot a Tapolca-Piroscser majori komposztáló telepre szállítják, ahol komposztálják. Az előállított komposzt teljes egészében felhasználásra kerül a mezőgazdaságban tápanyag utánpótlásra. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásának megfelelően a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék mennyiségét 2004. július 1-ig 75%-ra, 2007 július 1-ig 50%-ra és 2014 július 1-ig 35%-ra kell lecsökkenteni. Ennek a követelménynek a teljesítéséhez szükséges rendszer a város területén még nem épült ki. Jelenleg a papír szelektív gyűjtésével csökkentik a lerakásra kerülő hulladék szerves anyag tartalmát.

10/17



A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírja, hogy azokat a hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének a feltételeit a 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. A törvény előírja, hogy a települési folyékony hulladék kezelésére az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. A város területén keletkező települési folyékony hulladék szippantását és a városi szennyvíztisztítóra történő szállítását jelenleg több vállalkozó végzi. A keletkező folyékony hulladék gyűjtésnek és elszállításnak a dokumentálása nem felel meg teljes mértékben a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Felülvizsgálatra szorulnak folyékony hulladék tárolására használt egyedi szennyvízgyűjtők. A város területén csak zárt és vízzáró szennyvízgyűjtők használhatók. A város területén nincs olyan üzem, amelynek a működése során nagymennyiségű veszélyes hulladék keletkezne. Az üzemek rendelkeznek veszélyes hulladéktárolókkal, ahol a keletkezett veszélyes hulladékokat a jogszabályi követelményeknek megfelelően tárolják az elszállításig. A veszélyes hulladékok elszállítását erre feljogosítással rendelkező vállalkozások végzik. Jelentősebb mennyiségű veszélyesnek nem minősülő termelési hulladék a Rockwool Hungary Kft. telephelyén keletkezik. A keletkező hulladékot engedélyezett körülmények között tárolják, és vizsgálatokat végeznek a hasznosításának a megoldására. Városunkban a Biofilter Környezetvédelmi Rt. (Törökbálint) végzi a sütőzsiradék és a használt étolaj begyűjtését a melegkonyhás éttermekből. 3.4. ZAJVÉDELEM

A város zajterhelését döntően a közlekedés és az ipari tevékenység okozza. A város közlekedésből eredő zajterhelése jelentősen lecsökkent a 2002. évben átadott körforgalmi csomópontokkal, a déli tehermentesítő út megépítésével. Jelenleg az átmenő forgalom jelentős része a város központi részét el tudja kerülni. Megfelelő forgalomszervezéssel és sebességkorlátozással elérték, hogy a belváros zajterhelése normál körülmények között nem kritikus. Tapolca város rendezési tervében 1978. óta szerepel az északi tehermentesítő, feltáró út. A hatályos rendezési tervben ennek a területbiztosítása megtörtént. A későbbiekben történő megvalósítás indokolt két szempontból is. Egyrészt a 84-es útról a Sümegi erdei úton keresztül a tervezett 77-es számú (jelenleg 7301-es) Tapolca-Veszprém útra való csatlakozás miatt, másrészt a korszerűsítés, átépítés alatt lévő 83-as út északi Zalahaláp irányából történő fogadása céljából. Ez utóbbi megvalósíthatósági tanulmánya elkészült. Tapolca város ipari üzemei közül a Rockwool Hungary Kft. és a Toplan Kft. zajkibocsátása emelendő ki. A zajterhelési határérték az üzemek közelében lévő Stadion utca lakóházainál a következő: -

nappal: 50 dB éjszaka: 40 dB


11/17


A vizsgálatok azt mutatják, hogy az üzemek zajterhelése a nappali időszakban határérték alatti, az éjszakai időszakra megállapított határértéket viszont mindkét üzem 5 dB-lel túllépi. A Rockwool Hungary Kft. határérték feletti zajterhelése 10 lakószobát, a Toplan Kft. határérték feletti zajterhelése pedig 24 lakószobát érint. A vizsgált üzemek esetében zajcsökkentésre van szükség. A Rockwool Kft. zajvédő építményekre benyújtott építési engedélyezési eljárása jelenleg folyamatban van. A Toplan Kft. 2004-ben mintegy 200.000.- Ft zajterhelési bírságot fizetett. Egyéb zajforrásként jellemzően a vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek által előidézett zaj vehető figyelembe. A többségében a belvárosban működő vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek környékén lakók nyugalmát elsőként a nyitva tartás szabályozásával, a hatályos rendeletek betartásával tudjuk elősegíteni. A telepengedélyek kiadásánál, az új telepengedélyek megújításánál a Balaton Törvény által előírt határértékek betartását írjuk elő. 3.5 Zöldterület-gazdálkodás A város zöldterületei, fasorai kedvező hatással vannak a levegő minőségére. A biológiai légszennyezők közül kiemelkedő egyes allergén növények pollenje, mint pl. a parlagfű, amely a legtöbb allergiát okozza. A parlagfű terjedését az önkormányzat hatósági eszközökkel is igyekszik visszaszorítani. Az elmúlt években a parlagfű ellen védekezésre országos kampány indult, amely javította a helyi védelem eredményességé is. A lakókörnyezet növényzetének kezelésére egyre több gondot fordítunk. A parkok növényvédelme fokozott figyelmet igényel, mivel jelentősen megszaporodott a növényi rovarkártevők száma. az utóbbi hat évben állandó feladattá vált a városunkban nagy számban lévő vadgesztenye fák aknázómoly kártevő elleni védelme. Az elmúlt évek egyik látványos pusztítást végző kártevője a gyapjaslepke elleni védelem is kiemelt fontosságú feladat volt. A közlekedési utak mellett 2005. évben telepített 350 db fa a későbbiekben nagy mértékben csökkenteni fogja az érintett területek zaj- és porterhelését. A részben elöregedett faállomány további felújítása, cseréje a jövőbeni feladatok közé tartozik.

4. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A vizsgálati adatokat és tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze és a következő javaslatokat tesszük intézkedésre. 4.1. LÉGSZENNYEZÉS, LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

A város levegőjének az átlagos minősége jelenleg nem kifogásolható. A cél a jelenlegi kedvező állapot megtartása, bizonyos körülmények között a javítása. Ehhez a következő intézkedéseket célszerű megtenni: 12/17



A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy meleg nyári száraz időszakban a környezeti levegő ülepedő és szálló por koncentrációja a légszennyezettségi határértéket közelíti. Ilyen időszakban fokozott figyelmet kell fordítani az utak és a közterületek takarítására. A kültéri munkákat úgy kell engedélyezni és szabályozni, hogy ezek kivitelezése a környezeti levegő szennyezettségét még időszakosan se idézze elő. Fokozott figyelmet kell fordítani a városi utak burkolására, karbantartására és portalanítására. Középtávon növelni kell a város területén mintavevő helyek számát és az érzékeny belvárosi részen javasolt folyamatosan mérő monitoring állomás telepítése. 4.2. VÍZELLÁTÁS, VÍZVÉDELEM

A város területén a megfelelő kapacitású ivóvíz ellátó rendszer kiépített. Meg kell oldani a jelenleg a rendszerbe még be nem kapcsolt ingatlanok vezetékes ivóvízzel történő ellátását. Fel kell deríteni a szennyvízcsatorna rendszerre rá nem kötött ingatlanokat és ösztönözni kell rákötéseket. Ellenőrizni kell az egyedi szennyvíz gyűjtők állapotát és a szippantott szennyvíz mennyiségét és kezelésének módját figyelemmel kell kísérni. 4.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A város jogszabályi követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási rendszere az Északbalatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás keretében fog teljes egészében kiépülni, amely 158 település részvételével jött létre. Tapolca Város Önkormányzata a 2006. évi költségvetési rendeletében a Társulás működéséhez, fejlesztéshez szükséges összeget biztosította, 2006-2008. évekre vonatkozóan pedig előzetes kötelezettséget vállalt. A Királyszentistván területén megvalósuló központi lerakó mellett a tervek szerint a tapolcai depónia területén hulladékválogató üzem és hulladékátrakó állomás létesül. Az erre vonatkozó tervezés előkészítése elkezdődött. Tekintettel arra, hogy a regionális rendszer létesítése késik, a hatékony hulladékkezeléshez a következő intézkedéseket célszerű megtenni: A hulladékgyűjtő szigeteken növelni kell a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét. Ennek érdekében hatékony ismereterjesztő, tájékozató tevékenységet kell végezni. Meg kell teremteni a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtésének a feltételeit. Az így gyűjtött hulladékot a szennyvíziszappal együtt kell komposztálni. A kertes házak tulajdonosai körében elő kell segíteni és ösztönözni kell a házi komposztálást.

3.5. ZAJVÉDELEM

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a forgalom alakulásából, változásából eredő zajterhelés alakulását. Kritikus helyzetben forgalomátszervezést kell végezni. Folytatni kell az elkerülő út építését és meg kell tervezni az utóbusz pályaudvar áttelepítését. BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

13/17


A környezetvédelmi hatósággal együttműködve zajcsökkentésre kell kötelezni a határérték feletti zajterhelést okozó létesítményeket. Veszprém, 2006. február 24.

A szakértői véleményt készítette:

………………………………….. Janó István környezetvédelmi igazgató Felelős vezető:

…………………………………. Németh Zoltán ügyvezető

14/17


MELLÉKLET

Szakértői tevékenység és környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedélyek


15/17


16/17



17/17

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Recommend Documents