Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Honlap: www.blautech.hu

Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 E-mail cím: [email protected]

A Környezetvédelmi Minisztérium által;

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított szakértői szervezet Engedély száma: VMMK 19/0457.

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA HELYZETÉRTÉKELÉS 2006

A dokumentáció azonosító jele:



VJ-



 $9HV]SUpP0HJ\H.|UQ\H]HWYpGHOPL3URJUDPMiQDNIHOOYL]VJiODWiWD9HV]SUpP0HJ\HL gQNRUPiQ\]DW.|]J\ĦOpVpQHN*D]GDViJLpV7HUOHWUHQGH]pVL%L]RWWViJDD,,  KDWiUR]DWiYDOHOIRJDGWD

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Neve: Címe: Telefon száma: Telefax száma: Felelős vezető: Cégbejegyzés száma: Felügyeleti szerv:

Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. (88)-590-050 (88)-590-059 Németh Zoltán ügyvezető 1909000038 Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság

A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Neve: Címe: Levélcíme: Telefon: FAX:

Veszprém Megyei Önkormányzat 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. 8100 Veszprém, Megyeház tér 1. (88) 545-021 (88) 545-012

A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE: Veszprém megye közigazgatási területe A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: 2006. október-november A VIZSGÁLAT CÉLJA: Veszprém megye 2000. évben készített és elfogadott környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, a jogszabályi változásokból és a környezet állapotának változásából eredő intézkedések meghatározása. A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A Megbízó felelős képviselője A vizsgálatot végezte:

Lasztovicza Jenő elnök Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens Janó István környezetvédelmi igazgató Horváth József környezetvédelmi csoportvezető Bárány Lajos zajvédelmi csoportvezető

Felelős vezető

Németh Zoltán ügyvezető

A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA: Megbízó által szóban közölt és írásban rendelkezésre bocsátott adatok, információk és a Megbízott által beszerzett mérési és vizsgálati anyagok. A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült 6 Tartalmaz 83 Azonos a(z) 1

hiteles példányban. számozott oldalt. példánnyal.

A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülése esetén értelmezendőek.

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

6

01. 1.1. 02. 2.1 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 03. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.6. 3.6.1. 3.6.2. 3.6.3. 3.6.4. 3.7. 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5. 3.7.6. 3.7.7. 3.7.8. 3.7.9. 3.8. 3.8.1. 3.8.2. 3.9. 3.9.1. 3.9.2.

7 7 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 15 18 20 20 25 28 29 29 31 35 38 38 39 41 41 41 41 44 44 45 46 52 57 58 59 61 63 65 66 69 70 71 72 72 72 73 75 75 78

ÁLTALÁNOS ADATOK A környezetvédelmi vizsgálatot végezte A FELÜLVIZSGÁLT TERÜLET JELLEMZŐI Ipari tevékenység Mezőgazdasági tevékenység Erdőgazdálkodás, halászat Idegenforgalom Út-vasúthálózat Domborzati viszonyok, hidrogeológiai jellemzők Természetvédelem, tájvédelem VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem Szennyezett levegőjű területek meghatározása, minősítése A légszennyezettség oka Veszprém megye területén telepített mérőhálózatok bemutatása Vízminőség-védelem Felszíni vizek Felszín alatti víz és talaj Ivóvízminőség Hulladékgazdálkodás A keletkező hulladékok fajtája és mennyisége A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A megye hulladékgazdálkodási helyzete Zaj és rezgés védelem Környezeti zajforrások és a zajvédelemre vonatkozó előírások Közlekedési zajforrások Ipari zajforrások Egyéb zajforrások Természetvédelem és tájvédelem Természetvédelem Tájvédelem Radiológia Ásványi anyagok és kőzetek radioaktivitása Az ivó- és forrásvizek radioaktivitása Az ipari melléktermékek radioaktivitása és környezeti hatásai Kiemelt területek, javaslatok Környezetbiztonság Veszélyes üzemek jelenléte Pirotechnikai anyagok, mint veszélyforrás Tűz, mint veszélyforrás Közlekedés, veszélyes áruk szállítása, mint veszélyforrás Rendkívüli időjárással kapcsolatos veszélyeztetés Balatonnal kapcsolatos veszélyek Kártevők által okozott veszélyeztetés Veszélyhelyzet megelőzés, prevenció Veszélyhelyzet kezelése, felszámolása Emberi egészség védelme Országos értékelés Veszprém megye lakosságának egészségi állapota Veszprém megye területén készített környezetvédelmi programok vizsgálata és értékelése Helyi települési környezetvédelmi programok Veszprém megye környezetvédelmi programja

3

MELLÉKLETEK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

számú melléklet: Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély számú melléklet: Veszprém megye területén telepített és működtetett mintavevő állomások számú melléklet: Veszprém megye hulladéklerakóinak minősítése számú melléklet: Veszprém megye területén tervezett hulladékgazdálkodási rendszerek települései számú melléklet: Nitrát érzékeny települések Veszprém megyében számú melléklet: A 174/2003.(X.28). Korm. rendelet alapján egyedi szennyvízkezelés szempontjából vizsgálat alá vonható települések számú melléklet: Balaton nyílt vizének minősítése számú melléklet: A Balatonba ömlő kis vízfolyások vizének minősítése számú melléklet: A Séd-Nádor csatorna rendszer vizének minősítése számú melléklet: Veszprém megye területén található különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területek helyrajzi számai számú melléklet: Veszprém megye településein készített környezetvédelmi programok számú melléklet: Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok számú melléket: Veszprém megye környezetvédelmi hatáskörrel rendelkező területi szervei számú melléklet: Talajvédelmi információs és monitoring rendszer pontjai

4

TÉRKÉPEK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

számú térkép: Szennyezett levegőjű területek és talajok Veszprém megyében számú térkép: A felszíni vizek minőségének ellenőrzésére létesített monitoring rendszer elemei számú térkép: Balatonfűzfő és Balatonalmádi potenciálisan szennyezett területei számú térkép: Veszprém megye területén üzemelő mérőhálózat pontjai számú térkép: Várpalota közlekedésből származó nitrogén-oxidok terhelése számú térkép: Veszprém közlekedésből származó nitrogén-oxidok terhelése számú térkép: Potenciálisan szennyezett területek Ajka városban számú térkép: Ajka város területén üzemelő mérőhálózat pontjai számú térkép: Kiemelt üdülőkörzet települései Veszprém megyében számú térkép: Természetvédelmi területek Veszprém megyében számú térkép: A 174/2003.(X.28). Korm. rendelet alapján egyedi szennyvízkezelés szempontjából vizsgálat alá vonható települések számú térkép: Közszolgáltatók ellátási területe Veszprém megyében számú térkép: Működő hulladéklerakók Veszprém megyében számú térkép: Települési folyékony hulladékot fogadó szennyvíztisztító telepek Veszprém megyében számú térkép: Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek területei Veszprém megyében számú térkép: Vízgyűjtő területek Veszprém megyében számú térkép: Érzékeny felszíni vízgyűjtő területek Veszprém megyében számú térkép: Veszprém megye szennyvízcsatorna ellátottsága számú térkép: A Kormány 25/2002. (II. 27.) Korm. rend. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról számú térkép: Vízbázis védőterületek Veszprém megyében számú térkép: Natura 2000 területek Veszprém megyében

5

BEVEZETÉS A Veszprém Megyei Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2000. évben elkészíttette a Veszprém megye környezetvédelmi programját. A Veszprém megyei környezetvédelmi programot megbízás alapján a KGI Környezetvédelmi Intézet (Budapest.) készítette el a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal. Az elkészített környezetvédelmi program azon túl, hogy hozzájárul az országos és regionális szintű környezetvédelmi problémák megoldásához, hatékony eszköze a Veszprém megye által legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi problémák kezelésének is. A programban megfogalmazásra kerültek a megvalósítandó környezetvédelmi célok és az ezek eléréshez szükséges intézkedések és eszközök. A programban megfogalmazott célok megvalósításaként egyebek mellett 2005. évben elkészült Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, amely alapját képezi a megye korszerű hulladékgazdálkodási rendszere kialakításának. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja a települési környezetvédelmi programok felülvizsgálatát és a környezetvédelem alapelveként fogalmazza meg a tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elvét. A felülvizsgálat tárgya a környezet állapota változásának meghatározása, a megtett intézkedések hatékonyságának vizsgálata és a közeljövő feladatainak meghatározása. Jelen vizsgálatunk alapvetően a jogszabályok változásaiból eredő intézkedések meghatározására, Veszprém megye környezet állapotának vizsgálatára és minősítésére és a szükséges intézkedések meghatározására terjed ki. A vizsgálatunk során a Megbízó által rendelkezésre bocsátott alábbi dokumentumokat tekintettük át és az alábbi adatokat információkat használtuk fel: -

KGI Környezetvédelmi Intézet: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja Veszprém Megye Területrendezési Terve PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Veszprém Megye Hulladékgazdálkodási Terve Radon Kontrol Bt.: Veszprém megye területéről készített radiológiai összefoglaló helyzetértékelés Veszprém megye területén készített települési környezetvédelmi programok és helyi hulladékgazdálkodási tervek Veszprém megye területén végzett és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalnál rendelkezésre álló mérési és vizsgálati adatok

A vizsgálathoz felhasználtuk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, a Veszprém Megyei ÁNTSZ és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat adattáraiban rendelkezésre álló, Veszprém megye környezeti állapotát tükröző adatokat, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program – 4. zóna, a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.: Levegőminőségi intézkedési program – Ajka kijelölt város adatait, és a megye területén végzett méréseink és vizsgálataink eredményeit és tapasztalatait. Veszprém megye területén környezetvédelmi hatáskörrel rendelkező területi szervek elérhetőségét a 13. számú mellékletben adjuk meg.

6

01. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOT VÉGEZTE Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail:

BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém Hársfa u. 39 88 590-050 88 590-059 [email protected]

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély száma: érvényessége:

14/3414-2/2005 2010. július 10.

Az engedély jogosítottja: Janó István környezetvédelmi igazgató. A felülvizsgálói működési engedély másolatát a mellékletben csatoljuk (1 számú melléklet).

02. A FELÜLVIZSGÁLT TERÜLET JELLEMZŐI 2.1. IPARI TEVÉKENYSÉG Veszprém megye az ország jelentős ipari régiója, az ipari termelés több, mint 90 %-át adó feldolgozóiparon belül a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, valamint a gépiparnak a szerepe meghatározó. E két ágazatcsoport együtt a megye feldolgozóipari termelésének 45%-át, exportjának több mint hattizedét adja. A megyei iparban az összes árbevételnek az 54 %-a exportból származik. Legexportorientáltabb ágazatcsoportnak a gépipar számít, több mint 80 %-os aránnyal. Veszprém megye iparának ágazati szerkezete az országostól eltérően alakult, a fém alapanyag, fémfeldolgozás, a nem fém ásványi terméke gyártása és a vegyipar az országosnál jelentősen nagyobb, a gépipar kisebb súlyú. A megyei iparvállalatok közül a 10 legnagyobb az alkalmazásban állók közel háromtizedével az összes értékesítés több, mint felét, az exportnak közel 70 %-át bonyolítja. Az építőipar a megyében viszonylag kis volumenű gazdasági ág, az összes foglalkoztatottak 4 %-a dolgozik ezen a területen a megyében, és 3 %-os részaránnyal képviseli magát az ország építőiparában.

2.2. MEZŐGAZDASÁG Veszprém megye domborzati és éghajlati viszonyai meghatározóak a mezőgazdaság számára is. A megye kivételes természeti adottságai a hagyományos környezetkímélő extenzív tájhasználatot indokolják. A megye kiterjedt erdő és gyepterületekkel rendelkezik. Az erdősültség foka az országos átlagnál magasabb.

7

A megye 420 ezer hektár területének fele mezőgazdaságilag hasznosított terület, melynek kétharmadát szántóként hasznosítják, 3,5 %-a szőlő és gyümölcsös a fennmaradó rész gyepterület. A növénytermesztésen belül tájjellege miatt is kiemelkedő a szőlőtermelés és a borászat, az állattenyésztés azonban közepesnek mondható. A megye területének túlnyomó része a Dunántúli Középhegységhez tartozik. Délen a Balaton, és a Balaton-part a Dunántúli Dombvidékhez tartozik, Észak-nyugaton a Kisalföldhöz tartozó medence található. Néhány észak-nyugati település a Nyugat-magyarországi peremvidéken lévő Kemenesháthoz, néhány dél-keleti település pedig a mezőföldi tájhoz tartozik. A megye felszíni formáját a Dunántúli-középhegység töréses szerkezetű, szétesett rögei alkotják. Fő törésvonalai a Balatonnal párhuzamosan északkelet-délnyugat irányban húzódnak, melyekhez harántvonalú törések kapcsolódnak. A rácsos szerkezetű törésvonalak átjárókat képeznek a Mezőföld és a Kisalföld, valamint a Mezőföld és a Marcal-medence között. Tájföldrajzi szempontból a megye három területre osztható: Balaton-medencére, Bakonyvidékre és a Kisalföldre. A Balaton-medencéhez tartozik a tó, a „riviéra”- a balaton parti területek - és a Tapolcai medence. A tó medencéjéből kb. 2 km-es sávban, enyhe lejtővel emelkedi ki. Meleg, helyenként szubmediterrán mikroklímája, magas napfénytartalma, jó minőségű talaja kedvez a szőlő és gyümölcstermesztésnek, valamint a rideg kisállattartásnak (kiemelten: kecske és juh). A terület legnagyobb része tájvédelmi körzet, melyen több ritka, védett növényfaj él. A terület legnagyobb részén a nyári hónapokban aktív turizmus folyik. Veszprém megye szőlőtermő területe megközelíti a 7 ezer hektárt, amely területen zömében fehér borszőlőfajtát termelnek. A növénytermesztést tekintve a szántó vetésszerkezete az utóbbi években alapvetően nem változott. A gabonafélék foglalják el a szántóterület 64%-át, ezen belül a kalászosok 73%-ot, a kukorica 27%ot tesz ki. Az olajos növények közül a repce visszaesett, a napraforgó vetésterülete nőtt. A cukorrépa vetésterülete és a takarmánynövények területe az állatállomány csökkenésével párhuzamosan csökkent. Nőtt azonban a burgonya vetésterülete, különösen a zirci kistérségben.

2.3. ERDŐGAZDASÁG, HALÁSZAT A földrajzi adottságokból adódóan van hagyománya a megyében a faipar különböző ágazatainak: alapanyag feldolgozás, parkettagyártás, bútorgyártás. A lemezipar (rönkök hámozása) területén kedvezőek a fejlődési lehetőségek. A Balaton területén jelentős a halászati tevékenység.

2.4. IDEGENFORGALOM Veszprém megye a Balaton északi partjának köszönhetően Budapest után Magyarország legkeresettebb tájegysége, a legtöbb turistát vonzza. Ezeregyszáz műemlék, tájvédelmi körzetek és Nemzeti Park található a megyében.

8

A turistaként, vagy üzleti célból Veszprém megyét felkeresők számos, maradandó élményt nyújtó látnivalóval találkozhatnak. A megyébe nyugati irányból érkezve a Somló hegyet láthatják, mely hasonlóan a Balaton-felvidék vulkanikus hegyeihez (Badacsony, Szentgyörgyhegy, Gulács) híres bortermelő hely. Pápa, a „dunántúli Athén”, megújulva őrzi régi patináját. Zirc, a Bakony fővárosa és Tihany ősi apátságáról híres. Sümeg impozáns megjelenésű régi várával a Balaton kapuja. A mediterrán hangulatú kisváros, Tapolca tavasbarlangja a légúti megbetegedésekre, Balatonfüred a szívbetegeknek kínál gyógyulást sok látnivalója mellett. A veszprémi vár a város központjában ma is élő, működő városrész, évszázados várfalakkal, egyházi- és középületekkel. Veszprém megye a szép természetföldrajzi környezete miatt a belföldi és a külföldi turizmusnak egyaránt gyakran választott úti célja. Megyében mind a hegyes-völgyes bakonyi tájakat, mind a Balatont, vagy a Balaton-felvidéket kedvelők megtalálhatják igényeiknek és pénztárcájuknak legjobban megfelelő üdülési, kikapcsolódási lehetőséget.

2.5. ÚT-VASÚTHÁLÓZAT A megyének az ország közlekedési hálózatának Budapest központú, sugaras felépítése folytán a fővárossal és az országhatárral jó vasúti és közúti összeköttetése van. Veszprém megye közlekedésének gerincét a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely városokat összekötő vasút és a hasonló nyomvonalon haladó 8-as főközlekedési út adja. A 8-as út a Dunántúl közepét és nyugati részét a fővárossal és Ausztriával köti össze, de Szlovénia, Horvátország, valamint Olaszország felé menő, illetve onnan a megyébe irányuló forgalomban is igen nagy szerepe van. Északi irányból Pápán (83-as út) és Zircen (82-es út) keresztül, a Bakony hegységen átívelő utakon érhető el a megyeszékhely. A keleti országrészből jelenleg Budapesten és a dunaföldvári hídon keresztül, a déli határoktól a Balaton megkerülésével, illetve a Szántód- Tihany közötti komppal biztosított az összeköttetés. Az egyre növekvő kelet-nyugati átmenő és célforgalom miatt fontossá vált (és szakaszosan elkezdődött) a 8-as főközlekedési út négy sávosra szélesítése. A nyári idegenforgalmi szezonban újra és újra bebizonyosodik, hogy szükséges a Balaton északi partján húzódó 71-es út korszerűsítése is.

2.6. DOMBORZATI VISZONYOK, HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK Veszprém megye a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. Az ország egyik legváltozatosabb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező megyéje. Középső részét a Bakony hegység uralja, észak-nyugati része a Kisalföldhöz csatlakozik, dél- keleten a Balaton és a Balaton-felvidéki hegyek veszik körül. A dunántúli-középhegység (benne a Bakony) teljes területe összefüggő karsztos kőzet, vízföldtani egység, óriási hideg karsztvíz készletekkel, ami az ország legnagyobb kiterjedésű vízkincse.

9

A Balaton-felvidéken bázisos vulkanitok (bazalt) találhatók, amelyek nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A Balaton, melynek északi partja tartozik a megyéhez, Közép-Európa legnagyobb tava. A tó és környéke páratlan nemzeti kincs. Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságai sok-sok természeti értéket őriztek meg számunkra. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tésifennsíkig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemelte ki a természetvédelmi oltalmat.

2.7. TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJVÉDELEM A vonzó táj természeti adottságai is kedvezőek. A földtörténeti múlt mindenkor biztosította lakói számára a megélhetés természetes forrásait. A jellegzetes felszíni kőzetek mellett értékes ásványi nyersanyagokat (barnaszén, bauxit, mangán) rejt a föld mélye, ami a 19-20. századi iparosítás alapjául szolgált, de az ezredfordulón is működtek országos jelentőségű ásványkincs lelőhelyei. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt kukorica-, burgonyatermeléséről és sertéstenyésztéséről ismert, a Balaton-felvidék pedig több, mint ezeréves szőlőkultúrájáról híres. Másutt a talajviszonyok nem igazán kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A Bakony és a Balaton-felvidék nagykiterjedésű erdeivel a megye az ország harmadik. legerdősültebb vidéke. A nagykiterjedésű erdőterület egyidejűleg tölt be gazdasági, (erdő)védelmi és közjóléti szerepet; tehát a fatermesztés, magtermesztés, vadgazdálkodás mellett elsősorban a talaj védelméről kell gondoskodnia az itt élőknek, míg a szép és romantikus erdős vidék évente százezrek számára biztosít felüdülést, testi-lelki regenerálódást. A változatos természeti táj vonzza a turistákat, nemcsak a Balaton partra és környékére, a Bakony erdeibe, hanem történelmi korok emlékét őrző településeire is. A természeti értékek védelmének megvalósítása céljából Veszprém megye területén jelentős és egyre növekvő a jogszabállyal védett természeti terület nagysága. Veszprém megye területén a következő védett természeti terület kategóriák találhatók: -

A Balaton Nemzeti Park területeinek jelentős része Veszprém megyében található. Tájvédelmi körzetek találhatók a megye területén Országos jelentőségű természetvédelmi területek vannak a megye területén A megye területének 23,8%-a Natura 2000 alá tartozó terület

03. VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA Veszprém megye környezeti elemeinek állapotát a megye területén üzemelő monitoring rendszer adatai és az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján az alábbi fejezetekben mutatjuk be. Azokat a területrészeket, ahol a környezet valamely eleme szennyezett, térképen is ábrázoljuk.

10

Az 1. számú térképen bemutatjuk a megye szennyezett levegőjű területeit és azokat az ipari térségeit, ahol az elmúlt több évtizedes tevékenység következtében a talaj és a talajvíz elszennyeződött. A 2. számú térkép mutatja a felszíni vizek minőségének vizsgálatára létesített és üzemeltetett monitoring rendszer elemeit. További részletek szöveges és térképi bemutatása a következő fejezetekben található.

3.1. LÉGSZENNYEZÉS, LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 3.1.1. SZENNYEZETT LEVEGŐJŰ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA ÉS MINŐSÍTÉSE Veszprém megye levegőminőségi helyzetének megítéléséhez alapvető a légkört terhelő szennyező anyagok koncentrációjának meghatározása. A környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok antropogén forrásból és azon belül is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak, amelyek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális eredetűek, illetve a hő- és villamosenergia termeléshez kapcsolódnak. Egy adott térség levegőminőségének alakulását a kibocsátásosokon túlmenően a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, a meteorológiai jellemzők, a domborzati és egyéb tényezők együttesen határozzák meg. A folyamat bonyolultsága miatt egy térség levegőjének a minősége a csak megfelelő helyre és számban telepített monitoring állomásokból kialakított rendszer segítségével minősíthető egyértelműen. A Magyar Köztársaság már az EU tagságát megelőzően, a Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás értelmében, megalkotta az EK joganyaggal harmonizált, a környezeti levegő minőségét szabályozó jogszabály rendszerét. A vonatkozó jogszabályokat a mellékletben foglaltuk össze, itt a két alapvető jogszabályra hivatkozunk, amelyek a következők: -

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

A Korm. rendelet a levegőtisztaság-védelem alapvető szabályait tartalmazza, míg az együttes rendelet az egészségügyi határértékeket és a különböző légszennyező források és technológiák kibocsátási határértékeit teszi közzé. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírta, hogy meg kell határozni azokat a légszennyezettségi agglomerációkat és zónákat, ahol a környezeti levegő egy vagy több légszennyező anyag koncentrációja hosszabb-rövidebb ideig túllépi a vonatkozó egészségügyi határértéket és olyan levegőminőségi intézkedési programot kell kidolgozni, amely végrehajtásával biztosítható, hogy a környezeti levegő minősége legkésőbb 2007. október 30-ig megfeleljen a vonatkozó egészségügyi határértéknek. A zónák kijelölése és lehatolása a következő szempontok szerint történt. -

A környezeti levegő minőségének meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat monitoring állomásainak vizsgálati adatait használták. Veszprém megye területén telepített mintavételi helyek adatait a 2 számú mellékletben foglaltuk össze és a mintavételi helyeket és állomásokat a 4. számú térképen mutatjuk be.

11

-

Ahol vizsgálati adatok nem álltak rendelkezésre, a mért vagy becsült kibocsátási adatokkal végzett modell számítások és terjedésvizsgálatok segítségével becsülték a környezeti levegő minőségét. A zónák határait nem a környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területei szerint, hanem a szennyezett települések közigazgatási határaihoz kapcsolták, oly módon, hogy több egymás melletti szennyezett település egy zónába került. Az egészségügyi határértékeken túlmenően vizsgálati küszöbértékek kerültek megállapításra a környezeti levegő minősítéséhez.

A rendelkezésre álló adatok és modell számítások alapján zónák és a zónákon belül zónacsoportok kijelölése történt az alábbiak szerint: • • • • • •

Az A csoportba sorolhatók az agglomerációk, ahol a lakosság száma meghaladja a 250 ezret, ill., az 500 fő/ km2 sűrűséget. A B csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt. A C csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a határérték és a tűréshatár közé esik. A D csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van. Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

A fenti zónacsoportokhoz a következő koncentrációk tartoznak. Zónacsoport B C D E F

SO2 125 felett 75-125 50-75 50 alatt

NO2 58 felett 40-58 32-40 26-32 26 alatt

PM10 44 felett 40-44 14-40 10-14 10 alatt

CO 5000 felett 3500-5000 2500-3500 2500 alatt

A fenti eljárás alapján meghatározott zónák a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében kerültek közzétételre. Veszprém megye szennyezett területei a 4. zónába, Ajka város szennyezett területe zónán kívül került besorolásra az alábbiak szerint. Zóna/település 4. zóna Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém Zóna/település Ajka

Kéndioxid F

Nitrogéndioxid C

Szénmonoxid F

Szilárd (PM10) D

Benzol

Kéndioxid F

Nitrogéndioxid D

Szénmonoxid D

Szilárd (PM10) C

Benzol

F

F

A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok adatai alapján, ami a jelenleg is a környezeti levegő minősítésétének az alapját képezi, Veszprém megye környezeti levegőjének az állapota az alábbiak szerint minősíthető.

12

Balatonalmádi és Balatonfűzfő A településeken a közlekedésből származó légszennyezés a meghatározó. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a településeken a 71-es számú közút körzetében (kb. 30-40 méteres sáv) a nyári (június-július-augusztus) forgalmi viszonyok esetében alakul ki esetenként egészségügyi határérték túllépés. A települések forgalmi adatai alapján számított nitrogén-oxidok kibocsátások és a terjedési modellek alapján a határérték túllépés maximum 10-15%-ra becsülhető. A települések időszakosan szennyezett területeit az 3. számú térképen mutatjuk be. Az 3. számú térkép mutatja a Balaton környezetében Balatonalmádi és Balatonfűzfő településeken azokat a területeket is, ahol a 71-es út és a vasút, valamint a Balaton között strand található. Ezek a területek kiemelten veszélyeztettek, mivel a forgalom környezeti, és főként légszennyező hatása a strandon lévőket éri. Várpalota A Várpalota város területén telepített mérőhelyeken végzett vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a környezeti levegő szennyező anyag koncentrációja a város területének legnagyobb részén határérték alatti. A zóna besoroláshoz vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a város területén a nitrogén-oxidok kibocsátás és szennyezés érdemel kiemelt figyelmet. Az egyes tevékenységekből származó kibocsátást és ezek hatását vizsgálva megállapítható, hogy a város környezeti levegőjének a nitrogén-oxidok terhelését döntően a közlekedés határozza meg. A városban és a környezetében lévő ipari források modell vizsgálatai azt mutatták, hogy ezek nitrogén-oxidok kibocsátása a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok szennyezését nem idézi elő. A vizsgálatokba a MAL Rt., a Nitrogénművek Zrt. és a Huntsman Rt. nitrogénoxidokat kibocsátó forrásai kerültek bevonásra. Várpalota város területén húzódik a jelentős forgalmat lebonyolító 8-as számú főközlekedési út. A modellszámítások azt mutatják, hogy Várpalota város területén a közlekedési lámpánál a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja jelentős. A vizsgálati adatok szerint, a vizsgált helyszínen jelentős forgalmi terhelés mellett és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén határérték feletti nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki. A légszennyezettség az út tengelyétől számított mintegy 30-40 m-en belül tapasztalható. A Fehérvári út és a Szent Imre út kereszteződésének (lámpás útkereszteződés) környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja csúcsforgalom esetén 15-20 %-kal túllépi az egészségügyi határértéket. A környezeti levegő nitrogén-oxidok terhelésnek eloszlását a csomópont környezetében a 5. számú térképen mutatjuk be. Veszprém A város területén telepített és üzemeltetett mérőhelyek vizsgálati adati azt mutatják, hogy a Megyeház tér környezetében a környezeti levegő nitrogén-oxidok koncentrációja az egészségügyi határértéket csúcsforgalmi időszakban túllépi.

13

A város területén a Budapest út - Brusznyai út-Mártírok útja és Bajcsy-Zsilinkszy utak kereszteződése jelentős közlekedési csomópont. A közlekedésből eredő nitrogén-oxidok terhelés meghatározására végzett modellvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jelentős forgalmat bonyolító utak kb. 30 méteres környezetében csúcsforgalmi időszakban és kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén az egészségügyi határértéket meghaladó nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki a környezeti levegőben. A környezeti levegő nitrogén-oxidok terhelésnek eloszlását a csomópont környezetében a 6. számú térképen mutatjuk be. Ezen a területen a közlekedés mellett a környezeti levegő nitrogén-oxidok szennyezettségét az időszakos fűtés is befolyásolja. A város egyéb részein lévő mérőhelyek adatai azt mutatják, hogy a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációi a határértéket nem lépik túl. A város területén végzett ipari tevékenység légszennyező hatásának vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a meghatározó pontforrások normál üzemmenet és meteorológiai viszonyok esetén a környezeti levegő határérték feletti nitrogén-oxidok koncentrációját, szennyezettségét nem idézik elő. Ajka város Ajka város, mint zónán kívüli település került vizsgálatra és besorolásra. A város területén telepített és üzemeltetett mérőhálózat vizsgálati adatai azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por (PM10) koncentrációja időnként túllépi az egészségügyi határértéket. Ajka város területén üzemelő mérőhálózat helyeit a 8. számú térképen mutatjuk, amelyek közül kiemelt fontosságú a Bródy I. utcába telepített folyamatos monitoring állomás. A város potenciálisan szennyezett területeit az 7. számú térképen mutatjuk be. A zóna besoroláshoz végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a környezeti levegő szálló por terhelését ipari kibocsátások határozzák meg. A város területén bonyolódó forgalom adataival végzett modell számítások eredményei azt mutatták, hogy a közlekedés hatása a környezeti levegő szálló por terhelésére nem meghatározó. A város területén a meghatározó szilárdanyag kibocsátó források a Bakonyi Erőmű Rt. és a MAL Rt. kéményei. Ezeknek a forrásoknak a kibocsátásait a város területén üzemelő mérőhálózat vizsgálati adataival összehasonlítva megállapítható volt, hogy a környezeti levegő szálló por terhelése akkor lépi túl az egészségügyi határértéket, amikor a meghatározó kibocsátó források szilárd anyag kibocsátása határérték feletti. Ez az állapot a 2002-2003. években volt gyakori, amikor a Bakonyi Erőmű Rt.-nél tüzelőanyag váltás és biomassza tüzelésre történő átállás zajlott. Az új technológia beüzemelésére végzett próbaüzem alatt előfordult határértéke feletti szilárd kibocsátás, a környezeti levegő szennyezettségét idézte elő. A próbaüzem befejezését és az erőmű pontforrásainak a folyamatosan mérő és regisztráló berendezéssel történő felszerelését követően mind az üzemmenet, mind a légszennyező anyag kibocsátás jól szabályozható, a korábbi határérték feletti kibocsátás megszűnt, aminek következtében a környezeti levegő minősége elfogadhatóra változott.

14

3.1.2. A LÉGSZENYEZETTSÉG OKA Ipari eredetű légszennyezés A megye területén végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a környezeti levegő minőségét az ipari tevékenység pontforrásai egyre kisebb mértékben befolyásolják. Ez annak a következménye, hogy az elfogadott szabályozás szerint 2007. október 30-tól jelentős környezeti hatással járó ipari tevékenység csak akkor folytatható, ha maradéktalanul betartja a vonatkozó környezetvédelmi követelményeket. Ettől az időponttól határérték feletti kibocsátással járó tevékenység nem engedélyezhető. A megye iparvállalatai készülnek a várható jogszabályi követelmények betartására. Ennek keretében a megye jelentős ipari régióiban – Várpalota térsége, Balatonfűzfő, Ajka térsége – a jelentős környezeti hatással működő üzemeket leállították, szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszerű, az elérhető legjobb technikával üzemelő egységeket telepítettek, illetve telepítenek. Pollenszennyezés a megye területén Az utóbbi években bizonyos magán és közterületek nem megfelelő gondozása, művelése következtében elszaporodott a parlagfű, amely bizonyos időszakokban komoly allergiás megbetegedések forrása. Pollenfertőzött területek Veszprém megyében is találhatók, a probléma viszont nem tekinthető megyei szintűnek. Az önkormányzatok, az ÁNTSZ és a Veszprém megyei Növény- és talajvédelmi Szolgálat folyamatosan végzi a védekezéssel kapcsolatos munkákat. A munka során kötelezéseket adnak ki a tulajdonosoknak a fertőzött terület mentesítésére, bírságot szabnak ki a mulasztókkal szemben, illetve közérdekű védekezést végeznek. A 2006. évben a pollenfertőzöttség csökkentésére tett intézkedéseket az alábbi tablázatban foglaltuk össze. Hatósági intézkedés jellege Bejelentések kivizsgálása (lakosság vagy földhivatal Hivatalból indított eljárás Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése Közérdekű védekezés végrehajtása

db 424 1.749 2.731 30 167 138

összesített adatok ha összeg/költség 204,26 433,82 752,23 7,37 660.000 Ft 83,025 55,049 996.185 Ft

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kampányszerű intézkedések nem jelentenek kielégítő megoldást. Hatékony ismeretterjesztés szükséges, amelynek témája a megfelelő növényválasztás a telepítéseknél és a folyamatos növényvédelem. A probléma megoldását elő fogja segíteni az az intézkedés, miszerint az Európai Úniós mezőgazdasági, területfejlesztési és vidékfejlesztési pályázatok feltétele az érintett területek megfelelő kezelése, amelynek alapvető részét képezi a gyommentesítés. Az ÁNTSZ folyamatosan szolgáltatja a pollenfertőzöttséggel kapcsolatos adatokat. Ahol a fertőzöttség beavatkozást igényel, hatékony helyi intézkedést kell tenni a probléma megoldására.

15

Kommunális fűtés légszennyező hatása Veszprém megyében a lakosság és a közintézmények jelentős része gáztüzelést használ a hőenergia előállítására. A megye gázvezetékkel való ellátottsága az utóbbi évek jelentős fejlesztései eredményeként kb. 90%-os, ami lehetővé teszi ennek a környezetkímélő tüzelőanyagnak a széles körben történő használatát. A tapasztalat az, hogy a lakossági rákötések mértéke nem kielégítő, ami az utóbbi évek jelentős gázár emeléseinek is a következménye. Elterjedőben van a fatüzelés alkalmazása, ami megfelelő tüzelőberendezés alkalmazása esetén szintén környezetkímélő tüzelési mód. A környezeti levegő minőségének a javítása céljából, különösen az üdülő körzetekben ösztönözni kell a gáztüzelés alkalmazását. Energiatermelés légszennyező hatása Veszprém megye területén nincs jelentős légszennyező anyag kibocsátással üzemelő energiatermelő vállalat (erőmű). Az Inotai Hőerőmű leállításra került, az Ajkai Hőerőmű kazánjait biomassza tüzelésre állították át. Ennek következtében jelentősen csökkent a légszennyező anyag kibocsátás – a kén-dioxid kibocsátás ebből a tevékenységből például teljes egészében megszűnt. A beavatkozás hiányossága az, hogy az átalakított kazánok csak fa (hulladék) tüzelésre alkalmasak, a mezőgazdasági termelés során keletkező biomassza (szalma, kukoricaszár, stb.) ezekben nem használható energiatermelésre. Megújuló energiaforrások alkalmazása Veszprém megyében A második Nemzeti Környezetvédelmi Program előirányozza a megújuló energiaforrások használatának fokozását. Ezen a területen a szél, a nap és a biomassza-biogáz hasznosítása jöhet szóba. A megye területén megkezdődött a szélerőmű parkok tervezése és telepítése. A megyében több szélerőmű épült, így Inotán, a Szápár és Csetény községek közötti dombon. Az országban először az inotai szélerőmű létesült 2000-ben, mely 30 méteres magasságával, 250 kW teljesítményével ma már a kisebbek közé tartozik. A Szápári Szélerőmű park első szélerőművét 2006-ban adták át, majd ezt követte a szomszédos Csetény község külterületén 2 db szélerőmű átadása. A szélerőmű park 1,8 Mw teljesítményével jelenleg hazánkban a legnagyobb. A szápári torony 80 méter, a csetényi torony 105 méter magas, a szélkerekek 90 méter átmérőjűek, a generátorok 60 tonna súlyúak. Kedvező széljárás esetén az országos energiahálózatra kapcsolva két és félezer háztartás energiaszükségletét képes fedezni. A megye területén végzett alapos vizsgálatok eredményei alapján a Bakonynána, Dudar, Olaszfalú és Nagyesztergár települések területén egy 20 km2-es terület bizonyult megfelelőnek egy kiterjedtebb szélerőmű park létesítésére. A tervezési területen 38 db, egyenként 3 MW teljesítményű VESTAS típusú szélerőmű torony kerül felállításra 100 méteres tengely magassággal és 50 méteres lapátszárnyakkal. A szélerőmű park névleges teljesítménye 114 MW lesz. A megtermelt villamos energiát 120 kV-os légvezetéken elvezetve a litéri transzformátor állomáson táplálják be az országos hálózatba. A megtermelt villamos energia 70.000 háztartás részére lesz elegendő. A szélerőmű park építési engedélyezési eljárása folyamatban van, az építés a tervek szerint 2007. év végén kezdődik. A csatlakozó légvezeték környezetvédelmi engedélyezési eljárása folyamatban van.

16

Hárskúton 2005 -ben nyitotta meg kapuit az ország első Megújuló Energia Központja. A területén levő 130 éves parasztházból alakítottak ki egy ökoházat, melynek energiaigényét mindenfajta külső energia betáplálás nélkül szél és napenergiával, valamint biomasszával biztosítják. Az ökofarmon jelenleg a mintegy 200 ha-on történő biotermelés nem szennyezi a környezetet, mert nem használnak műtrágyát, szintetikus növényvédő szereket, gyomírtókat. A Hárskúti Megújuló Energia Központ további céljai között szerepel oktatási és kutatási központ létrehozása, szélerőmű telep, tejüzem, sajtház, és újabb ökoházak építése. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel történt megállapodásuk alapján őshonos magyar kecske génbank létrehozása is szerepel. Ökológiai gazdálkodásukat a Biokontroll Hungária Kft. felügyeli. A megye adottságait figyelembe véve (kiterjedt természetvédelmi területek, üdülőkörzetek, érzékeny területek) a helykiválasztás és az engedélyezési eljárás nem egyszerű, ezért kiterjedt szélerőmű parkok létesítése a közeljövőben (az Olaszfalú térségében tervezetten kívül) Veszprém megyében nem várható. A megye adottságait figyelembe véve a depóniagáz-biomassza-biogáz hasznosítására van inkább lehetőség. Közlekedés légszennyező hatása A megye területén, különösen annak nagyforgalmú részein a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt egymásfél évtizedben jelentősen nőtt a gépjárművek száma. Ezen időszak alatt szállítás jelentős része a vasútról a közútra került át. Egyértelművé vált, hogy a megnövekedett forgalomhoz a jelenlegi közút hálózat nem megfelelő. A nagyforgalmú utak mentén jelentős a közlekedésből eredő nitrogén-oxidok kibocsátás és azokon a helyeken, a települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik, az átszellőzés, a jelentős mennyiségben kibocsátott nitrogén-oxidok felhígulása, elkeveredése nem biztosított, az egészségügyi határérték meghaladó nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki a környezeti levegőben. A jelenlegi monitoring hálózatban még nem mérik, de ismeretes, hogy a nitrogén-oxidokkal párhuzamosan nő a környezeti levegő ózon, benzol és elégetlen szénhidrogének koncentrációja, ami a lakosság egészség állapotát kedvezőtlenül befolyásolja. Veszprém megye szennyezett területein a környezeti levegő minőségét döntően a közlekedés befolyásolja. A helyzet jelenleg nem kritikus, de beavatkozást igényel, mert enélkül középtávon is további romlás várható. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szennyezett területek levegőjének minősége nem hasonlítható Budapest egyes részein kialakulóhoz. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a 4. zónában Székesfehérvár levegőjének a minősége, ahol szintén a közlekedés szerepe a meghatározó, kedvezőtlenebb, mint Várpalotáé vagy Veszprémé. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezett területeken beavatkozásra van szükség, ami elkerülő utak megépítését és megfelelő forgalomszervezést igényel. Fontos feladat a 8-as számú főút Várpalotát, Márkót és Tüskevárt elkerülő szakaszának a megépítése, az alacsonyabb rendű utak településeket (például Zirc, Kapolcs) elkerülő szakaszait az elfogadott Veszprém Megyei Területrendezési Tervben leírtak szerint kell megvalósítani. Erre már jó példák vannak a megye területén. A Tapolca és Pápa városokat elkerülő utak megépítésével és az átmenő forgalom városon kívülre terelésével ezeknek a településeknek a központi részén a környezeti levegő minősége jelentősen javult, az időnként előforduló határérték feletti légszennyező anyag koncentrációk megszűntek.

17

3.1.3. VESZPRÉM MEGYE TERÜLETÉN TELEPÍTETT MÉRŐHÁLÓZAT BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE Veszprém megye területén automata és manuális mérőhálózat került kialakításra a környezeti levegő minőségének vizsgálatára. A mérőhálózat elemeinek a helyét a 4. számú térképen mutatjuk be. A manuális mérőhálózat elemeinek a helyét és a vizsgált légszennyező anyagokat a 2. számú mellékletben foglaltuk össze. A manuális mérőhálózatban mintavevő berendezések kerültek telepítésre. A kihelyezett berendezésekben a környezeti levegő egy részét specifikus abszorbens anyagon vezetik keresztül, a megkötött légszennyező anyag mennyiségét a laboratóriumban meghatározzák és a vizsgálati eljárás során kiszámítják a környezeti levegő légszennyező anyag koncentrációját. A vizsgálati módszer napi átlagok számítására megfelelő, mivel a mintavétel 24 órán keresztül történik. Hátránya, hogy a környezeti levegő terhelésének változása a nap folyamán nem állapítható meg. Ez különösen a közlekedésből eredő légszennyezés vizsgálata során jelent hátrányt, mivel a csúcsforgalmi órák (csúcs) terhelését a napi átlag elfedi. A manuális mérőhálózatban a környezeti levegő ülepedő por szennyezettségének vizsgálatára szabványos mintavevő edényeket helyeznek ki a vizsgálat céljának megfelelő helyre és módon. A minta gyűjtése 30 napig történik, következésképpen a módszerrel a 30 nap ülepedő por koncentrációjának az átlaga állapítható meg. Veszprém megye területén három helyen került automata monitoring állomás telepítésre. Az állomások helyei a következők: Ajka: Elhelyezése lakóterületen, a gimnázium udvarán, a Bródy I. utcában Várpalota: Elhelyezése a városközpontban, közepes forgalmú út mellett, a Honvéd utcában Veszprém: Elhelyezése lakóterületen a Kádár utcában Az automata monitoring állomások az alábbi légszennyező anyagok folyamatos mérésére és regisztrálására képesek: -

kén-dioxid nitrogén-dioxid nitrogén-oxidok szén-monoxid ózon szálló por (PM10)

Az automata monitoring állomásokkal a környezeti levegő vizsgált szennyező anyagainak a változása folyamatosan nyomon követhető.

18

Egyedi vizsgálathoz lehetőség van passzív mérőhálózat létrehozására. Ennek az elemei diffúziós csövek, amelyekben meghatározott légszennyező anyag mintázható. A vett minta meghatározása laboratóriumban történik. A meghatározás átlag koncentrációt ad a kihelyezés időtartamától függően. A módszer a légszennyező anyagok koncentrációja változásának folyamatos nyomon követésére nem alkalmas. 2003. évben ezzel a módszerrel vizsgálták a közlekedés környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását Balatonalmádi és Balatonfűzfő térségében. A vizsgált légszennyező anyag a nitrogénoxidok volt, a mérőhálózat mintavételi helyei az alábbiak voltak. Balatonalmádi Balatonfűzfő

Rákóczi út 39. Verseny u. 1. Nike krt. 10-12 Bartók B. u. 18.

A levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat különböző elemeit vizsgálva megállapítható, hogy egy adott térség levegőminőségének folyamatos vizsgálatára és egyértelmű minősítésére csak az automata monitoring állomások alkalmasak. Az EU fejlett országaiban csak ilyen berendezéseket alkalmaznak a monitoring rendszerekben. A manuális és a passzív mérőhálózat olyan átlag koncentrációkat szolgáltat, amelyből a légszennyezettség napi változásai nem állapíthatók meg. Ez különösen ott jelent hátrányt, ahol a légszennyező anyag kibocsátás a nap folyamán jelentősen változik. Ez a helyzet a közeledés okozta légszennyezéssel kapcsolatban, ahol jól definiálható csúcsok vannak, amiket regisztrálni kell. A manuális és a passzív mérőhálózat hatékony intézkedések, például forgalomkorlátozás megalapozásra nem megfelelő. Ezek általában tájékoztató vizsgálatokra, automata monitoring állomások telepítési helyének meghatározására használatosak. Veszprém megye levegőtisztaság védelmi monitoring rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy a megye területén telepített és üzemeltetett automata monitoring állomások száma nem kielégítő, hatékony intézkedés megalapozására nem alkalmas. További problémát jelent, hogy Veszprém és Várpalota városban az automata monitoring állomások nem megfelelő helyre kerültek telepítésre. Veszprém városban a vizsgálatok szerint Budapest út, Mártírok útja, Brusznyai Árpád utak kereszteződésének a környezete és a Megyeház tér a jelentős forgalomból eredően szennyezett levegőjű terület. Ezeken a területen a levegőminőség változására, alakulására a Kádár utcába telepített automata monitoring állomás vizsgálati adataiból érdemi következtetés nem vonható le. Várpalotán hasonlóképpen a városközpontban közepes forgalmú út közelébe telepített automata mérőállomás vizsgálati adatai nem jellemzőek a nagy forgalomból eredően időnként szennyezett levegőjű lámpás csomópont környezetére. A hatékony működéhez ezeknek az automata monitoring állomásoknak az áttelepítésére van szükség. Veszprém város esetében szükség van további monitoring állomások telepítésre. A Megyeház tér környezetében a levegőminőség folyamatos vizsgálata alapvető fontosságú, mivel itt jelentős a forgalom és a terület beépítettségéből adódóan az átszellőzés, a légszennyező anyagok felhígulása, elkeveredése nem biztosított.

19

3.2 VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM 3.2.1 FELSZÍNI VIZEK Veszprém megye területén a felszíni vizek az alábbi 4 fő vízgyűjtő területhez tartoznak: -

Rába, Marcal Veszprémi-Séd-Nádor csatorna Duna kis mellékvízfolyásai Balaton vízgyűjtő területe.

Az egyes vízgyűjtő területek kiterjedését a 16. számú térképen mutatjuk be. A vízgyűjtő terület jelentős része érzékeny felszíni vízgyűjtő terület kategóriájú. Az érzékeny felszíni vízgyűjtő terület nagyságát Veszprém megyében a 17. számú térképen mutatjuk be. A Rába és a Duna kis mellékvízfolyásai vízgyűjtő területeken felszíni vizek a minősége nem kifogásolható. A vízgyűjtő Veszprém megyei részén a felszíni vizek nagy része időszakos vízfolyás, az itt végzett tevékenység a víz minőségét számottevően nem befolyásolja. A Rába folyó vizének a minőségét az utóbbi években az Ausztriában végzett ipari tevékenységből nem megfelelő tisztítás után kikerülő szennyvizek befolyásolják. A Marcal vízgyűjtő területén található a Torna patak, amely Ajka városon és a pernyehányók és vörösiszap tárolók mellett folyik. A korábbi években, amikor az Ajkai Timföldgyár a jelenlegi kapacitása többszörösével üzemelt és a vörösiszap tárolók szigetelése és rekultiválása nem volt teljes, üzemzavarok esetén nagymennyiségű szennyezőanyag (lúgos hulladék) került a Torna patakba, ami a Marcal folyóban is halpusztulást okozott. Napjainkra mind az Ajkai Timföldgyár, mind Ajka város szennyvíztisztítása és a vörösiszap tárolók szigetelése megfelelően megoldott, a Marcal vízgyűjtőjének felszíni vizei minőségét számottevően befolyásoló szennyező anyag nem kerül a környezetbe. Veszprém megye kiemelt figyelmet igénylő fontos felszíni álló és folyóvizei az alábbiak: -

Balaton Balatoni vízfolyások Séd-Nádor rendszer

A felszíni vizek minőségének a vizsgálata rendszeresen történik törzs- illetve regionális hálózati rendszer keretében. A vizsgált paraméterek alapján a minősítés az MSZ 12749:1993 szabvány szerint történik. A minőségi értékelésbe bevont komponenseket, illetve azok határértékeit az 1. számú táblázatban foglaltuk össze.

20

A szabvány szerinti főbb mutatók jelentése a következő: -

Az oxigénháztartás mutatói: a szerves anyagok mennyiségével, bonthatóságával, a víz oldott oxigéntartalmával, illetve szaprobiológiai állapotával kapcsolatos adatok

-

Tápanyagtartalom mutatói: a nitrogén, a foszfor, a foszfor-formák és a klorofill tartalmat jellemzik és információt adnak a vizet ért korábbi szennyezések mértékéről és idejéről, a víztestben lejátszódó biológiai folyamatok mértékéről, illetve meghatározhatják ezek sebességét, az eutrofizációs folyamatok mértékét.

-

A mikrobiológiai mutatók: azaz a bakteorológiai értékek a víz fertőzőképességére, szennyvizekkel történt szennyezettségére utaló mutatók.

-

Mikroszennyezők mutatói: azaz azon szerves (mosószer, ásványolaj, növényvédőszer jellegű anyagok) és szervetlen (elsősorban a különböző mérgező nehézfémek) szennyezések, amelyek igen kis mennyiségben erősen befolyásolhatják a víz minőségét.

-

Az egyéb mutatók: elsősorban a sóösszetételre vonatkozó információk.

21

1. számú táblázat Minőségi jellemzők és határértékek Vízminőségi jellemzők A. Oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén Oxigéntelítettség Biokémiai oxigénigény (BOI5) Kémiai oxigénigény (KOIps) Kémiai oxigénigény (KOIk) Szaprobitási (Pantle-Buck) index B. Tápanyagháztartás jellemzői Ammónium (NH4-N) Nitrit (NO2-N) Nitrát (NO3-N) Összes foszfor Ortofoszfát (PO4-P) Klorofill-a C. Mikrobiológiai jellemzők Coliformszám D. Mikroszennyezők és toxicitás D.1. Szervetlen mikroszennyezők Alumínium Arzén Cink Higany Kadmium Króm Króm(VI) Nikkel Ólom Réz D.2. Szerves mikroszennyezők Fenolok (fenolindex) Anionaktív detergensek Kőolaj és termékei D.4. Radioaktív anyagok Összes ß-aktivitás E. egyéb jellemzők pH Fajlagos vezetőképesség (20 0 C-on) Vas Mangán

Mértékegység

I.

mg/l

7

% mg/l mg/l mg/l

II.

Határérték III. osztály

IV

V.

80-100 4 5 12

6 70-80 100-120 6 8 22

4 50-70 120150 10 15 40

3 20-50 150-200 15 20 60

<3 <20 >200 >15 >20 >60

-

1,8

2,3

2,8

3,3

>3,3

mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l

0,2 0,01 1 100 50 10

0,5 0,03 5 200 100 25

1,0 0,1 10 400 200 75

2,0 0,3 25 1000 500 250

>2,0 >0,3 >25 >1000 >500 >250

i/ml

1

10

100

1000

>1000

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

20 10 50 0,1 0,5 10 5 15 5 5

50 20 75 0,2 1 20 10 30 20 10

200 50 100 0,5 2 50 20 50 50 50

500 100 300 1 5 100 50 200 100 100

>500 >100 >300 >1 >5 >100 >50 >200 >100 >100

µg/l µg/l µg/l

2 100 20

5 200 50

10 300 100

20 500 250

>20 >500 >250

Bq/l

0,17

0,35

0,55

1,1

>1,1

-

6,5-8,0-

8,0-8,5

6,0-6,5 8,5-9,0

5,5-6,0 9,0-9,5

<5,5 >9,5

µS/cm mg/l mg/l

500 0,1 0,05

700 0,2 0,1

1000 0,5 0,1

2000 1 0,5

>2000 >1 >0,5

A vízminőségi osztályok jelentése a következő: I. Kiváló víz, II. Jó minőségű víz, III. Tűrhető vízminőségű víz, IV. Szennyezett víz, V. Erősen szennyezett víz.

22

A Balaton vizében a mintavételi helyeket és a 2004-2005. évi minták alapján a minősítést a 7. számú mellékletben mutatjuk. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy tó vizének a minősége a keleti medencében a legkedvezőbb és ezen belül a legkisebb évszakos változás is itt észlelhető. A középső medencében a víz minőségének a változása már nagyobb mértékű, növekszik a vízben lévő élő szerves anyag mennyisége. A tó vizének a minősége továbbra is a Keszthelyi öbölben a legkedvezőtlenebb. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a tó Veszprém megyei részén a víz minősége olyan, ami sem az üdülési célokat, sem a vízellátást nem korlátozza. A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy a vizsgált két évben jelentős vízminőség változás nem volt. A Balatonba ömlő kis vízfolyások vize a tóhoz viszonyítva oldott szervetlen anyagokban gazdagabb. A vizük minőségét a vízhozamuk jelentősen meghatározza, és a viszonylag kis vízhozam miatt meghatározó jelentőségűek a kis szennyezőanyag terhelések és a diffúz (azaz a talajból, a felszín alatti vizekből és a levegőből származó közvetett) szennyezések is. A szennyezőanyagok közül általában a nitrogén-formák mennyisége a számottevőbb. A kis vízfolyások mintavevő helyeit és a 2004-2005. évi minták alapján a minősítésüket a 8. számú melléklet tartalmazza. A Séd-Nádor csatorna vízrendszer vizének a minőségét a vízgyűjtőn üzemelő szennyvíztisztító művek hatékonysága és a tisztítás nélkül bevezetett szennyvíz mennyisége határozza meg. Jelentősen befolyásolja a vízminőséget a vízhozam is. A Séd-Nádor csatorna rendszer vízminősége az utóbbi évek jelentős erőfeszítése ellenére is döntően szennyezett, illetve erősen szennyezett minősítésű. Ezen a területen további intézkedésekre van szükség a vízminőség javításához. A Séd-Nádor csatorna rendszer mintavevő helyeit és a 2004-2005. évi minták alapján a minősítésüket a 9. számú melléklet tartalmazza. Veszprém megye területén számos forrás található, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Az 1960-70-es évek intenzív bányászata (szénbányászat, bauxitbányászat) során végzett nagymennyiségű vízkiemelés a kasztvíz szintjét 60-70 méterrel süllyesztette, aminek a következtében a források elapadtak, a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz. Az elapadt források környezetét nem gondozták, több esetben illegális hulladéklerakásra használták. Az utóbbi években a bányászati tevékenység (különös tekintettel a mélyművelési bányákra) felszámolása és a vízkiemelés csökkentése eredményeként a karsztvíz szint emelkedik, a tapolcai tavas barlangban megjelent a víz és a források döntő többsége vizet ad. Jelen helyzetben kiemelt feladat a forráskataszter elkészítése és a források környezetének rendezése. A Veszprém Megyei Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a források felújítására és a környezetének rendezésére.

23

A 2003-2005 közötti időszakban az alábbi források kerültek felújításra a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával:

Bakonybél Badacsonytomaj Csehbánya Lesenceistvánd Magyarpolány Nagytevel Noszlop Pénzesgyőr

Sümeg Örvényes Tapolca

Szent kút forrás Tisztavíz forrás Kisfaludy forrás Névtelen forrás Máté kút forrás Szent kút forrás Ida forrás Európa forrás Judit forrás Antal forrás Magda pihenője forrás Iharos puszta forrás Rákóczi kút forrás Falukútja forrás Bodonkút forrás

A források felújítása folytatódott, és 2006. évben az alábbi források felújításra adott támogatást a Veszprém Megyei Önkormányzat:

Aszófő Bakonybél Balatonalmádi Doba Dudar Hegymagas Lókút Monostorapáti Nagyvázsony Várpalota

Almás forrás Szent kút forrás Remete forrás Szent Márton forrás István forrás Bozsnyai forrás Hegykerti forrás, Hegykerti vízgyűjtő Oroszlánfejű kút forrás Lókút forrás Szentkút forrás Kinizsi forrás Tomori forrás

A megye forrásainak kataszterezését és felújítását a továbbiakban is kiemelten kell kezelni.

24

3.2.2. FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS TALAJ A felszín alatti víz és talaj minőségét döntően az alábbi forrásokból származó szennyező anyagok befolyásolják: -

az ipari tevékenységből eredő szennyező anyagok a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyező anyagok a nem megfelelő szennyvíztisztításból eredő szennyező anyagok

A megye ipari régióiban a korábban végzett tevékenységeknek napjainkban is jelentős felszín alatti víz és talaj szennyező hatása mutatható ki. Az egyes régiók a következőképpen jellemezhetők. Várpalota régió A régióban a MAL Rt. Inotai telephelye, a Bakonyi Erőmű Rt. inotai pernyehányói és a Péti Nitrogénművek Zrt. telephelyei környezetében mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezett. A térségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezés korábbi forrásait megszüntették, a szennyezett területeket lehatárolták, és figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek a szennyezés alakulásának nyomon követésére. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy mind a felszín alatti víz, mind a talaj szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat, de a lehatárolt területeken mind a talajvíz, mind a talaj használatát illetően korlátozásra van szükség. Balatonfűzfő térsége Az egykor Nitrokémia vállalat telephelyein végzett ipari tevékenység következtében elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj Balatonfűzfő és Papkeszi térségében. A szennyezett területek lehatárolása megtörtént és a vizsgálati eredmények alapján kármentesítés kezdődött. A kármentesítés során megtörtént a szennyezett talaj kitermelése és ártalmatlanítása, valamint egy tisztító rendszer kiépítése a szennyezett felszín alatti víz tisztítására. A közvetlen beavatkozás a tervek szerint folyó év második felében befejeződik. Az elvégzett munkákról, a felszín alatti víz és a talaj állapotáról záródokumentáció készül, amelyet a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság az érintett önkormányzatokkal és szakhatóságokkal együtt felülvizsgál, és dönt a szennyezett területekkel kapcsolatos további követelményekről. Ajka térsége Ajka város térségében az erőművi pernye és a timföldgyári vörösiszap nem megfelelő tárolásából eredően jelentős területen elszennyeződött a felszín alatti víz és a talaj. Az 1990-es években megtörtént a szennyezés lokalizálása, a tárolók vízzáró függőfallal történő körbezárása. A szennyezés alakulásának folyamatos nyomon követésére figyelőkutakból álló monitoring rendszert létesítettek és üzemeltetnek. A vizsgálati adatok a szennyezés csökkenő trendjét mutatják. A szennyezés megszűnéséig szükség van a felszín alatti víz és a talaj használatának korlátozására.

25

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a megye ipari területein a felszín alatti víz és talaj szennyezettségének a feltárása megtörtént. A szennyezett területek az iparvállalatok tulajdonosának a birtokában vannak. Ahol a szennyezettség élővilágot, felszíni vagy felszín alatti vízbázist veszélyeztetett, ott kármentesítés történik. Az egyéb területeken a kiépített monitoring rendszer elemzési adatainak a függvényében kell a felszín alatti víz és a talaj használatot engedélyezni, illetve korlátozni. A kiépített monitoring rendszereket az érintett iparvállalatok üzemeltetik és a környezetvédelmi hatóság határozatában előírtak szerint végzik a mintázásokat és elemzéseket és meghatározott időszakonként beszámolót készítenek a szennyezés alakulásáról. A vizsgálati adatok, eredmények mind az érintett vállalatoknál, mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál hozzáférhetőek. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek A megye területén az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a talaj, amely a mező- és erdőgazdálkodás termelőeszköze és alapvető közege. A minőségének, termékenységének megőrzése alapvető érdek. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és a szükséges intézkedéseket a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tartalmazza, amely a talajvédelem célját a következőképpen fogalmazza meg: a termőföld termékenységének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A jogszabályi követelmények teljesítésére Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) került kidolgozásra, amit a megyében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat üzemeltet a melléklet szerinti településeken. A rendszer keretében Veszprém megyében 77 pontból álló mérőhálózat került kialakításra az alábbi elrendezésen: -

45 információs pont mezőgazdasági művelés alatt álló területen van 13 speciális pont valamilyen környezeti terhelés alatt álló terület közelében – balatonfűzfő, pétfürdő, peremartongyártelep környezetében - , szennyvíziszappal, hígtrágyával kezelt területek környezetében, illetve fokozottan védett területen (Tihany) került kijelölésre. 19 információ pont erdészeti területen van.

Valamennyi mérési pontban meghatározzák a talajszelvényre, a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó jellemzőket, elvégzik a talajszelvények genetikai szintjeire vonatkozó fizikai, kémiai, biológiai laboratóriumi vizsgálatokat. A TIM működtetése során minden évben szeptember 15. és október 15. között az információs pontokon megtörténik a talajmintavétel. Az adatokat, a talajszelvényről készített fényképfelvételeket, GPS koordinátákat, elemzési adatokat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat dolgozza fel és tárolja, amelyek hozzáféréséhez lehetőség van. A talajvédelmi információs és monitoring rendszer pontjainak a helyét Veszprém megyében a 14. számú mellékletben mutatjuk. A Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál a fenti adatbázison túlmenően rendelkezésre állnak korábbi talajtani szakvélemények is, amelyek talajvédelmi célú beruházásokhoz (vízrendezés, talajjavítás), ültetvény telepítésekhez, hígtrágya, szennyvíziszap, nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásának engedélyezéséhez készültek.

26

A Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattól kapott tájékoztatás szerint a Veszprém megyei talajokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a domborzati viszonyokból adódóan vannak erózió által veszélyeztetett területek (a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén) és vannak mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence). A talajvizsgálati adatok eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdasági művelés alatt áll talajok minősége nem kifogásolható, mind a pH (savasság), mind a toxikus fém koncentráció értékek jóval az igen szigorú határértékek alatt vannak. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után a talajvédelem szigorodott. A földalapú támogatás folyósításának a feltétele részletes talajvizsgálati jegyzőkönyv becsatolása, amely igazolja, hogy a művelt talaj minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az ilyen vizsgálatok elvégeztetése minden gazdálkodónak kötelessége, ennek eredményeként a jelenlegi adatbázis kiegészítéseként részletes információ fog rendelkezésre állni minden mezőgazdasági művelés alatt álló talaj állapotáról. A megye területén korábban végzett nem megfelelő mezőgazdasági tevékenység a felszín alatti víz nitrát szennyezését idézte elő. Ennek oka a nem megfelelő trágya tárolás és kihelyezés, illetve a nem szakszerű műtrágyázás volt. A lakott területek környezetében a nitrát szennyezéshez hozzájárult a nem kezelt, elszikkasztott, kiöntözött szennyvíz is. A nitrát szennyezés a felszíni és a felszín alatti vizeket csökkent értékűvé teszi, a felhasználhatóságukat jelentősen korlátozza és hozzájárul a Balaton eutrofizálódásához. A probléma országos méretű, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló, 27/2006.(II.7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei a Balaton vízgyűjtője és a karsztos területek. A Korm. rendelet közzéteszi a nitrát érzékeny települések listáját. A nitrát érzékeny Veszprém megyei települések listáját az 5. számú melléklet mutatja. Ezeken a településeken a trágya és csurgalék tárolásával és elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatban Korm. rendelet által előírt szigorú követelményeket kell érvényesíteni. Veszprém megye településeinek vezetékes ivóvíz ellátása gyakorlatilag 100%-ban megoldott, a szennyvízcsatorna kiépítés viszont nem teljes körű. A megyében az összes lakásszám 144.331 db, a csatornára kötött lakások száma 103.111 db (2004. évi KSH adat). A csatornázottság 71,4%-os, ami az országos átlagot meghaladja, de a megye adottságait figyelembe véve a növelés indokolt. Veszprém megye jelenlegi szennyvízcsatorna ellátottságát a 18. számú térképen mutatjuk. A megye területén végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a nem csatornázott területeken a szennyvíz gyűjtése nem megfelelő módon történik A becslések szerint a nem csatornázott területeken keletkező szennyvíznek csak kb. 1%-át kezelik megfelelő módon. Ez az a mennyiség, amelyet megfelelően dokumentálva szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepre szállítanak kezelésre. Ezeknek a telepeknek a helyét a 14. számú térkép mutatja. A keletkező szennyvíz döntő részének a kezelése nem dokumentált, nem ismert. A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelésével és ártalmatlanításával kapcsolatos szabályokat a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály előírása szerint a nem csatornázott területeken a szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező tisztító telepre kell elszállítani kezelésre.

27

Az elmúlt évtizedekben használt környezetszennyező leürítő helyek használatát a Felügyelőség 2001. december 31-ével betiltotta és a rekultiválást elrendelte. 2002-től csak a szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepekre szállítható a szennyvíz kezelésre. A helyi önkormányzatok fontos feladata a nem csatornázott területeken a szennyvíz gyűjtés és kezelés ellenőrzése, a jogszabályi követelmények megteremtése és ezek betartásának ellenőrzése. 3.2.3. IVÓVÍZMINŐSÉG A vezetékes ivóvíz minőségével kapcsolatos követelményeket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet írja elő. A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a betartandó paramétereket és határértékeket, amit a Veszprém Megyei ÁNTSZ és a szolgáltatók vizsgáló laboratóriumai ellenőriznek. A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a vízbázisok védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhetők. A megye területén kijelölt védőterületeket a 20. számú térképen mutatjuk be. A megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott település: Magyargencs -

Várkesző

Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település: Bakonytamási -

Borszörcsök

-

Doba

-

Egeralja

-

Egyházaskesző

-

Kamond

-

Kemeneshőgyész

-

Kispirit

-

Külsővat

-

Nagypirit

-

Nóráp

-

Vínár

Veszprém megye adottságai miatt mind a felszíni vizek (például a Balaton), mind a felszín alatti vizek (például a karsztvíz) minőségét alapvetően befolyásolja a csatornázottság és a szennyvíztisztítás mértéke és hatékonysága. Ezen a területen további fejlesztésekre van szükség, aminek az ütemezését a Nemzeti Települési Szennyvíz-elevezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) Korm. rendelet írja elő.

28

A kijelölt agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését az alábbiak szerint kell megvalósítani. Legkésőbb: 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású területeken, nitrogén és foszfor eltávolítás egyidejű biztosításával. -

2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

-

2015. december 31-ig a 10.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

-

2015. december 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

-

Vannak olyan települések, amelyek speciális adottságaik miatt a fenti programba nem kapcsolhatók be. Ezeket a településeket, ahol egyedi szennyvíz-elvezetés és tisztítás javasolt a 174/2003.(X.28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az érintett Veszprém megyei településeket a 6. számú mellékletben foglaltuk össze.

Zirc speciális problémája, hogy a Zirc-Akli és Zirc-Szarvaskút nem csatlakoztatható a nagy távolság miatt Zirc szennyvízcsatorna hálózatához. Más települések esetében is fennállhat ez a lehetőség, azonban az agglomeráció szennyvízelvezetésének és tisztításnak a megoldásáról az érintett helyi önkormányzatnak kell gondoskodni. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet előírása szerint 2009. december 25-ig határérték alá kell csökkenteni az ammónium koncentrációt a fent felsorolt települések ivóvizében.

3.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Veszprém Megye Önkormányzata a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a tervkészítés tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve 2005. évben elkészítette Veszprém megye hulladékgazdálkodási tervét, amely a megye hosszútávú feladatait részletezi és határozza meg a hulladékgazdálkodás területén. Ebben a fejezetben áttekintjük a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott célok és feladatok jelenlegi helyzetét. 3.3.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK FAJTÁJA, MENNYISÉGE A Veszprém megye területén keletkező hulladékok a tulajdonságuk alapján két kategóriába sorolhatók: a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok és a települési vagy azzal együtt kezelhető nem veszélyes hulladékok. Veszprém megye Pest megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. Ebben jelentős szerepet játszik az alumíniumiparból származó vörösiszap, az évi több, mint 600 ezer tonna mennyiségével.

29

A veszélyes hulladék megjelenési formája szilárd, iszap és folyékony lehet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium HAWIS adatbázisa szerint a megye területén 2003. évben keletkezett veszélyes hulladék mennyisége a következő volt. Szilárd t/év 43.180

Megjelenési forma Iszap t/év 9.361

Folyékony t/év 8.188

A fenti adatok a megye területén évi kb. 600 ezer tonna mennyiségben keletkező vörösiszapot nem tartalmazzák. A keletkező hulladék mennyiségben az utóbbi öt év adatait figyelembe véve jelentős változás nem tapasztalható. A veszélyes hulladékok gyűjtésnek, kezelésének és ártalmatlanításának szabályozása a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre. A megye területén az egykori ipari régiókban –Inota, Balatonfűzfő, Ajka- tárolnak szabályozott és engedélyezett körülmények között jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot. A települési vagy az azzal együtt kezelhető hulladékok fajtája a következő: -

települési szilárd hulladék települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási és egyéb inert hulladékok

Ezeknek a hulladékoknak a gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának a szabályozása az önkormányzatok feladata. A feladat teljesítéshez az illetékes önkormányzatnak közszolgáltatót kell kijelölni és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. Veszprém megyében a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont települések aránya 96,0%, a települési szilárd hulladék gyűjtésbe bevont lakások aránya pedig 91,8% (2003. évi KSH adat). A megye területén keletkező nem veszélyes hulladék fejtája és mennyisége a következő. Hulladék fajta Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási és egyéb inert hulladék * a szolgáltatók 2003. évi adatai

Mennyiség t/év* 172.143 11.930 50.000 84.064

Települési folyékony hulladék a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

30

A táblázatban lévő adat azt a mennyiséget jelenti, amelyet dokumentált módon szennyvíztisztító telepre elszállítottak. A csatornára nem kötött lakások becsült vízfelhasználásából számított mennyiséghez viszonyítva ez kb. 1%-ot tesz ki. A települési folyékony hulladék döntő részét szabálytalanul elszikkasztják, kiöntözik, ami a terület érzékenységét figyelembe véve elfogadhatatlan. A megyében keletkező települési folyékony hulladék megfelelő kezelésére a önkormányzatoknak feljogosítással rendelkező vállalkozót vagy szervezetet kell kiválasztani, amely az összegyűjtött települési folyékony hulladékot olyan szennyvíztisztító telepre szállítja, amely felkészült a folyékony hulladék fogadására. Elengedhetetlen a lakosság körében használt szennyvízgyűjtők (aknák) vízzáróságának a felülvizsgálata és az elszállított települési folyékony hulladék dokumentálása. 3.3.2. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE, KEZELÉSE Veszprém megye területe nagyon változatos. Egy része kiemelt üdülőkörzet. Az üdülőkörzet településeit a 9. számú térképen mutatjuk. Jelentős a megyében a természetvédelmi oltalom alatt álló terület nagysága, ami a 10. számú térképen látható. A megye területének nagy részén fokozottan érzékeny felszín alatti vízgyűjtők vannak Ezek a területek a 11. számú térképen láthatók. A megye ezen adottságai következtében a hulladékgyűjtést és kezelést fokozott gonddal kell végezni. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok kezelése, gyűjtése a következő. Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok kezelése a következő lépésekre bontható: gyűjtés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás. A települési szilárd hulladékok gyűjtése a lakossághoz kihelyezett különböző térfogatú gyűjtőedényzetekben, illetve konténerekben történik. A hulladék szállítása csak engedély birtokában végezhető. A hulladékhasznosításhoz igénybe vehető egyes hulladékkezelő létesítmények (gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás, válogatómű) kialakításának, üzemeltetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet tartalmazza.

31

A települési hulladékok ártalmatlanítása döntően lerakással történik, melyre vonatkozó követelmények a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben találhatók. Veszprém megye területén a települési szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az alábbi szolgáltatók végzik: 1. AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft. 2. Badacsonyvidéki Önkormányzat Köztisztasági Intézete 3. Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. 4. Győri Kommunális Szolgáltató Rt. 5. Keszthelyi Városüzemeltetési Kft. 6. Közszolg Pápa Kft. 7. OTTO Tapolca Kft. 8. PROBIO Rt. 9. Várpalotai Közüzemi Kft. 10. Vertikál Rt. 11. Veszprém Közüzemi szolgáltató Zrt. 12. X-ION Kft. 13. Zöldfok Rt. Az egyes közszolgáltatók ellátási területeit a 12. számú térképen mutatjuk be. A közszolgáltatók felkészültek a települési hulladék szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására. A hulladék ártalmatlanítása kizárólag lerakással történik. Veszprém megye területén az alábbi lerakók találhatók, amelyek közül egyik sem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel. Település

Hulladéklerakó helyrajzi száma 039 045 0135/2 057/9 014 086, 084 058/3 087 0237/2 03/16 0345/12 0109 048

Ajka Alsóörs Bakonybél Bakonyjákó Bakonynána Bakonyszentkirály Balatonalmádi Balatonfüred Balatonrendes Berhida Csabrendek Csopak

32

Település Devecser Dudar Felsőörs Gecse Herend Homokbödöge Kapolcs Lovas Lovászpatona Magyarpolány Noszlop Nyárád Öcs Pápa Szentantalfa Szentbékkála Szentgál Szentjakabfa Tapolca Ukk Vilonya Várpalota Veszprém

Hulladéklerakó helyrajzi száma 038/3 038/3 011/D 3 065 010/6 025/6 318/6 036/3 045/1/a 0157/8 0157/17 04/18 0503/2 0116/23 088 033/4 035/6 041/5 0259 108 108 05/1 0271 015

Zalahaláp

010/2

Zalameggyes

016/20 016/20

Zirc

125

A táblázatban összefoglalt hulladéklerakók közül csak az Ajka, Balatonfüred, Várpalota, Veszprém, Zalahaláp, Pápa, Bakonynána és Somlójenő területén található rendelkezik meghatározott feltételekkel kiadott működési engedéllyel. Az engedély általában a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáig és beüzemeléséig hatályos. A Veszprém megye területén működő hulladéklerakók helyét a 13. számú térképen mutatjuk.

33

Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása alatt értendő fogalom meghatározás: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékony hulladék leürítő hely alatt értendő fogalom meghatározás: közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. Veszprém megye fent részletezett jellemzőit figyelembe véve a megye területén keletkező települési folyékony hulladék csak a szennyvíztisztító telepek előtisztítóiban üríthető és kezelhető. A megye területén a szippantott folyékony települési hulladékot fogadó szennyvíztisztító telepeket a 14. számú térképen mutatjuk. A csatornára nem kötött építmények esetében a települési folyékony hulladék kezelésére csak ezek a telepek vehetők igénybe. Kommunális szennyvíziszap A szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai az irányadók, amely megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. A kommunális szennyvíziszapok kezelésére vonatkozó legfontosabb kapcsolódó jogszabály a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet. A jogszabály előírása szerint a kommunális szennyvíziszap hulladéklerakón előzetes kezelés nélkül nem helyezhető el. A javasolt kezelési mód a víztelenítést követő komposztálás. Az előállított komposzt további felhasználásának, hasznosításának a követelményeit a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet állapítja meg. Építési, bontási és egyéb inert hulladékok Az inert hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet.

34

Erre a hulladéktípusra az általános kötelezettségektől eltérő, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, speciális intézkedések nincsenek. Általános szabály a keletkező inert hulladék megfelelő gyűjtése és erre felkészült előkezelő telepeken az újra felhasználáshoz történő előkészítése. Veszprém megye területén keletkező hulladékok kezelésének a módját a 2003. évi adatok alapján a következő táblázatban foglaltuk össze (Forrás: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.).

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap, m3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év 0 0 17.000

% 0 0 34

t/év 0 0 0

% 0 0 0

t/év 172.143 0 33.000

% 100 0 66

t/év 0 11.930 0

% 0 100 0

9.247

11

0

0

74.817

89

0

0

A táblázatból látható, hogy -

a települési szilárd hulladékok teljes egészében lerakással kerülnek ártalmatlanításra A települési folyékony hulladék igen kis része (kb. 1%) szennyvíztisztító telepen kerül ártalmatlanításra, a döntő rész kezelése nem ismert A kommunális szennyvíz iszap 34%-a komposztálás után hasznosításra kerül, a nagyobb részt előkezelés után lerakással ártalmatlanítják A keletkező inert hulladék 11%-át előkezelés után hasznosítják, a nagyobb részt lerakással ártalmatlanítják.

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy Veszprém megye területén alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszer nem felel meg korszerű követelményeknek, mivel a keletkező hulladékok döntő részét lerakással ártalmatlanítják. 3.3.3. A MEGYE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÁNAK HELYZETE Az előző fejezetben leírtakból megállapítható, hogy a megye területén keletkező hulladékok döntő részét lerakással ártalmatlanítják. A megye hulladéklerakói vizsgálata során megállapítást nyert, hogy megfelelő műszaki védelemmel ellátott települési szilárd hulladéklerakó a megyében nincs. 2002. évben a „Landfill Projekt” keretében megtörtént Veszprém megye hulladéklerakóinak a felülvizsgálata és minősítése. A felmérés során környezeti kockázati tényezőt rendeltek az egyes hulladéklerakókhoz. A hulladéklerakó állapotától és a terület érzékenységétől függően nagy, közepes és kis kockázati tényezőjű hulladéklerakókat kategorizáltak. A nagy és közepes kockázati tényezőjű hulladéklerakókat 2005-ig, a kis kockázati tényezőjűeket pedig 2008-ig javasolták rekultiválni. A vizsgált hulladéklerakókat és ezek minősítését a 3. számú mellékletben foglaltuk össze. A nagy és közepes kockázati tényezőjű hulladéklerakók teljes körű felülvizsgálata és rekultiválása nem történt meg. Az önkormányzatok többsége nem rendelkezik anyagi forrással ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez. Néhány önkormányzat – például Ukk és Zalameggyes – rekultivációs tervet készített a felhagyott hulladéklerakó rekultiválására, de a munka kivitelezésre nem rendelkezik forrással. Ezt a feladatot a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan az azok részeként kell megoldani.

35

A települési folyékony hulladék gyűjtése és kezelése területén a vonatkozó jogszabály előírásai nem érvényesülnek. A települési folyékony hulladékok szállításánál nem kerültek kialakításra gyűjtő szállító körzetek. Az engedéllyel rendelkező szállító szervezetek illetve vállalkozók általában a legközelebb eső kijelölt szennyvíztelepi, ritkábban szennyvízcsatorna hálózati leürítési pontokhoz viszik a szippantott folyékony hulladékot. A megye jelentős ivóvíz szolgáltatói, vízművei és egyben közcsatorna üzemetetői, mint a Bakonykarszt Rt., a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és Pápai Víz- és Csatornamű Rt. szolgáltatási területükön vállalnak szállítási feladatokat. Ehhez rendelkeznek a szükséges gépparkkal és szállítási engedélyekkel. Nagyobb inhomogenitást mutatnak az egyéni vállalkozási formában működő szállítók, közülük csak néhány rendelkezik a szükséges engedélyekkel, vagy indította meg a szállítási engedély megkérést, jelentős részük semmilyen engedéllyel sem rendelkezik. A települési önkormányzatok jegyzőjének feladata vizsgálni, hogy a vállalkozó rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, ennek hiányában a működési engedélyt vissza kell vonni. A megye területén becsült 1.918.050 t/év folyékony hulladékmennyiséget valamilyen, túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások nem fogadhatók el. A tengelyen beszállított mennyiség megyei szinten 11.930 t/év nem éri el a keletkező mennyiség 1 %-át sem. A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat, azonban a megye területén a folyékony hulladék kezelése jelentősen eltér a rendeletben előírtaktól. A települések jelentős része nem tesz eleget kötelező feladatainak, azaz nem rendelkeznek folyékony hulladékokra vonatkozó közszolgáltatói szerződéssel. A jogszabály előírása szerint a településeknek feljogosítással rendelkező szolgáltatót kell kijelölni a települési folyékony hulladék szippantására, aki a hulladékot csak szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepre szállíthatja. Ezeknek a telepeknek a helyét a 14. számú térkép mutatja. Az önkormányzatok a települési folyékony hulladék ártalmatlanítására igénylés alapján 100 Ft/m3 összegben kérhettek támogatást a közcsatornával el nem látott települések esetében. A 4/2006.(I.26.) PM-BM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint Veszprém megye erre a célra 352.000 Ft támogatást kapott. A kommunális szennyvíziszap előkezelése, kezelése egyes telepeken helyben történik, a többi esetben a szennyvíziszap a veszprémi, vagy mencshelyi komposztáló telepre kerül beszállításra, illetve hulladéklerakó telepeken kerül lerakásra. Mezőgazdasági hasznosításra az erre szakosodott vállalkozások szállítják el és végzik az iszap kihelyezését. A kommunális szennyvíziszapok esetében - Mencshely és Veszprém, kivételével - gyűjtési körzetek nincsenek kijelölve.

36

Egyes szennyvíztelepeken helyben történik a komposztálás, kisebb telepekről megállapodások alapján a nagyobb telepekre szállítják a nyers vagy előkezelt szennyvíziszapokat további kezelésre. A jogszabályi követelmények teljesítéséhez szükség van a gyűjtés, kezelés és hasznosítás szabályozására. Az építési, bontási és egyéb inert hulladékokat kezelő létesítmények két nagy csoportba sorolhatók: az egyik csoport a hasznosító művek, a mások nagyobb csoport az ártalmatlanítást végző szilárd kommunális hulladéklerakók. A megye hulladékkezelését összefoglaló táblázatból megállapítható, hogy jelenleg a lerakás a domináló, amit a hasznosítás irányába meg kell változtatni. A megye hulladékgazdálkodási rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy a korszerű követelmények teljesítéséhez jelentős átalakításra van szükség. Ennek megvalósításához hulladékgazdálkodási rendszerek vannak tervezés, illetve kivitelezés alatt. A megye területét az alábbi 5 nagy hulladékgazdálkodási rendszer fedi le, melyek közül az Észak- Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer a megye településeinek mintegy 73 %-át foglalja magában. 1. 2. 3. 4. 5.

Győr – Moson - Sopron Hulladékgazdálkodási Projekt Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

Az egyes hulladékgazdálkodási rendszerekhez csatlakozó településeket a 4. számú mellékletben foglaltuk össze. Veszprém megye regionális hulladékgazdálkodási rendszerekkel lefedett térségeit a 15. számú térképen mutatjuk be. A regionális rendszereknek a következő elemei lesznek: -

minden településen gyűjtőszigetek a hulladék szelektív gyűjtésére hulladékudvarok a nagytérfogatú hulladékok és a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére válogatóművek az ömlesztve gyűjtött hulladékokból a hasznosítható komponensek kiválogatására átrakó állomások a gyűjtött és válogatott hulladék szállításhoz történő előkészítéséhez inert hulladék előkezelő művek az építési, bontási hulladékok hasznosításhoz történő előkezeléséhez komposztáló telepek a biológiailag lebomló hulladék komposztálásra végleges lerakó a nem hasznosítható hulladék rész lerakással történő ártalmatlanítására.

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek még az engedélyezéshez szükséges vizsgálati fázisban vannak. Ezzel párhuzamosan viszont megkezdődött szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. A megye városaiban és a kisebb települései egy részén gyűjtőszigeteket létesítettek a papír, fém és műanyag szelektív gyűjtésére. A biológiailag bontható hulladék és a lakosság körében keletkező veszélyes hulladék szelektív gyűjtésének a feltételei még nem épültek ki a megyében.

37

Az alkalmazott szelektív gyűjtés és az így gyűjtött hulladékok hasznosításhoz történő előkezelése jelentős előrelépést jelent, de a mértéke és hatékonysága nem felel meg az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben előírt követelményeknek. A szelektív hulladékgyűjtés, a hatékony hulladékgazdálkodás korszerű feltételei a regionális hulladékgazdálkodási rendszereknek a kialakításával és üzemeltetésével megteremtődnek meg maradéktalanul Veszprém megyében. A rendszerek kialakítása során kiemelten kell kezelni a felhagyott hulladéklerakók szervezett formában történő rekultiválását, mivel ezt nem lehet az egyes önkormányzatok kötelező feladatává tenni. Kiemelt feladat a regionális rendszerek kialakítása során a kis településeken keletkező állati hulladék gyűjtésnek és kezelésének a megoldása.

3.4. ZAJ- ÉS REZGÉS VÉDELEM Magyarországon a zaj-és rezgésvédelmi jogszabályok a nemzetközi összehasonlításban korszerűnek mondhatók. A hatósági munka, az engedélyezési eljárás, egyrészt a lakó környezet zajterhelésnek megelőzését szolgálja, másrészt pedig lehetőség van a már meglévő létesítmények utólagos ellenőrzésére és a szabályok ellen vétők szankcionálásra. A zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok követelményeinek betartására folyamatosan mérő monitoring rendszerek még nem kerültek telepítésre a megye területén. A kiemelt területek zajterhelését célvizsgálatokkal, illetve átfogó programok keretében határozzák meg. A szakterületet szabályozó rendeletcsomagon belül új elem a zajtérképek és az ezeken alapuló intézkedési tervek készítésére vonatkozó jogszabály, ami a nagyvárosok és a forgalmas közlekedési létesítmények zajállapotának a felmérésére és javítására szolgál. A jogszabályok egy fontos csoportja az iparban, a háztartásokban és a szabadban használt berendezések, illetve járművek egy részére határozza meg a zajvédelmi követelményeket. Ezeken túlmenően létezik egy külön jogszabály csoport a repülőterek zajvédelmi követelményeinek a meghatározására. A vonatkozó jogszabályokat a mellékletben foglaltuk össze. Veszprém megye zajforrásait és zajvédelmi helyzetét az alábbiakban részletezzük. 3.4.1. KÖRNYEZETI ZAJFORRÁSOK ÉS A ZAJVÉDELEMRE VONTKOZÓ ELŐÍRÁSOK Veszprém megye zaj- és rezgéshelyzetét az alábbi domináns források határozzák meg: -

közlekedés első és másodrendű főútvonalak vasútvonalak repülőtér ipari vagy ipari jellegű objektumok egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények

38

A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos követelményeket a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet tartalmazza. Az MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a különböző tevékenységekre és területi kategóriákra. A megye településeinek jelentős részénél azonos beépítési módok találhatók. A fő közlekedési utak mentén a nagyobb települések központjaiban tömör, városias beépítésű területek, míg a főutaktól távolabb, illetve a külső település részeken laza városias és családi házas beépítésű területek vannak. A megye területén jelentős az üdülőterületek nagysága is. Ezeken a területeken a zajterhelési határértékek a következők. Üzemi létesítményektől származó zaj esetén: Zajtól védendő terület üdülőterület lakóterület

Nappal, dB 45 50

Éjjel, dB 35 40

Nappal, dB 60 65

Éjjel, dB 50 55

Közlekedési zaj esetén: Zajtól védendő terület üdülőterület lakóterület 3.4.2. KÖZLEKEDÉSI ZAJFORRÁSOK Napjainkban a környezeti zajforrások közül a közlekedés, és ezen belül a közúti közlekedés az, amely az emberek legnagyobb részének kellemetlenséget okoz, amely az álmatlanságon keresztül a különböző betegségek kialakulásáig terjedhet. A felmérések szerint a közúti közlekedés zavarásának aránya az egész országra vonatkoztatva eléri az 50-55%-ot, a nagyvárosokban ennél is nagyobb, kb. 60-65%-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. A 2000-es évek elején PHARE program keretében 200 nagyforgalmú út esetében és a főváros, valamint további 80 nagyobb város esetében végeztek zajterhelés méréseket. Az eltelt időszakban a közlekedési helyzet jelentősen nem változott, ezért a mérési adatok jelenleg is alkalmasak a zajterhelés minősítésére. Veszprém megye területén az alábbi részeken történtek mérések: -

a 71-es főút melletti balatoni településeken Pápa város területén Tapolca város területén Várpalota város területén Veszprém város területén

39

A vizsgálati eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. Vizsgált város Alsóörs Aszófő Balatonfüred

Tihany Pápa Tapolca Várpalota Veszprém

Utca, házszám Füredi u. 62. Tihanyi u. 7. Arácsi u. 8 Széchenyi u. 1. Széchenyi u. 4/a Kossuth L. u. 95/a Fő tér 25. Keszthelyi u. 33. Fehérvári u. 2 Budapest u. 50

64,2 66 64,9 65,3 66,2 64,9 69 68,6 71,9 70,2

Zajterhelés, dB nappal éjjel 58,3 55,8 55,6 58,3 59 62,5 62,6 61,5 66,6 63,6

A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a közlekedésből eredő zajterhelés a vizsgált útszakaszokon a határértéket túllépi. A balatoni települések esetében a közlekedés zajterhelése főként az üdülési időszakban kritikus. Pápa és Tapolca városok esetében az elkerülő útszakaszok megépítésével és forgalomszabályozással jelentős javulás történt. A központi városrészek zajterhelése normál közlekedési viszonyok esetén nem kifogásolható. Várpalota és Veszprém városok vizsgált útszakaszain a közlekedésből eredő zajterhelés kritikus. Ezeken a pontokon a vizsgálati adatok szerint csúcsforgalmi időszakban a levegőminőség is kifogásolható, ezért beavatkozásra van szükség. A vizsgálatok adatai szerint a vasúti közlekedés zajhatása a lakosság 8-10%-át zavarja. Veszprém megye területén hét vasúti fővonal és négy mellékvonal halad keresztül. A vasútvonalak általában elkerülik a települések központjait, ezért a zajhatásuk kisebb területet érint. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fővonalak mentén már csak kevés helyen nem teljesül 65 dB nagyságú követelmény, éjszaka viszont ennél kedvezőtlenebb a helyzet. Veszprém megyében zavaró a Balaton északi partján az üdülőépületek és lakóterületek között húzódó vasútvonal zajterhelése. A zajterhelés főként a szerelvény elhaladásakor kifogásolható, amit a csomópontok közelében alkalmazott erős és hosszantartó hangjelzés is fokoz. A közeljövő vasúti korszerűsítései során ennek a pályaszakasznak és az itt közlekedő szerelvényeknek a korszerűsítését kiemelten kell kezelni. Veszprém megyében a Bakony Harci Helikopter Ezred szentkirályszabadjai repülőterének bezárásával a légi közlekedés okozta zajterhelés megszűnt. Jelenleg napirenden van az egykori légibázis polgári repülőtérként történő hasznosítása. A projekt megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a várható zajterhelés meghatározásra és minősítésére, és az elfogadható szintre történő csökkentéséhez szükséges intézkedések megtervezésére. Az a kijelentés, hogy polgári repülőtérnek nem lesz zavaró hatása szakmailag nem megalapozott.

40

Az érintett lakosságot lakossági fórumon folyamatosan tájékoztatni kell a várható zajterhelés mértékéről, és azokról az intézkedésekről, amelyeket az elfogadható szintre történő csökkentés céljából terveznek. Azokat a területeket, ahol a zajvédelmi követelmények nem teljesíthetők, zajgátló védőövezeteknek kell kijelölni, és ezeken a területeken a terület használatot korlátozni kell. 3.4.3. IPARI ZAJFORRÁSOK Az ipari létesítmények zajterhelése a nagyobb városok iparterülethez közel fekvő lakóterületein domináló. A jelentős környezeti hatással járó létesítmények üzemeltetőinek a vonatkozó jogszabály előírása szerint legkésőbb 2007. október 30-ra teljesíteni kell a vonatkozó környezetvédelmi, köztük a zajvédelmi követelményeket. Ennek hiányában az üzemeltetési engedély nem adható ki. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a megye meghatározó iparvállalatai készülnek a követelmények teljesítésére. A vizsgálatok szerint Veszprém megye területén az ipari tevékenységből eredően az alábbi területen fordul elő a zajterhelési határérték túllépése. -

Pétfürdőn a Nitrogénművek Zrt. telephelyei melletti lakóterületen Tapolcán a Rockwool Hungary Kft. és a Toplan Kft. telephelyei melletti lakóterületen Uzsán a Basalt-Középkő Kft uzsai bányaüzeme melletti lakóterületen.

A fenti vállalatok intézkedési tervet készítettek, amelyek megvalósításával zajcsökkentést végeznek. A zajvédelmi követelmények betartásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre és feladata. 3.4.4. EGYÉB ZAJFORRÁSOK A megye területén az egyéb zajforrások közé tartoznak a szabadtéri, kulturális sport tevékenységek és a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységek zajkibocsátásai. Ezeknek a tevékenységeknek a zajterhelése különösen a balatoni üdülőövezetben az üdülési időszakban kritikus, mivel ez egy adott rendezvény esetén a megnövekedett közlekedési zajra szuperponálódik, és esetenként az éjszakai órákban is érzékelhető. Az egyéb zajforrások szabályozása az önkormányzat feladata és hatásköre, az engedélyezés során fokozott gonddal kell eljárni. Az engedélyezési dokumentáció részeként a várható zajterhelés bemutatását és minősítését minden esetben meg kell követelni.

3.5. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 3.5.1. TERMÉSZETVÉDELEM Veszprém megy rendkívül változatos földrajzi adottságú terület, amelyen kiemelkedően sok természeti érték található. A régió nagy élőhely- és fajdiverzitásának az elsődleges oka az, hogy vegetációs zónahatáron fekszik. A Nyugat-Európában jellemzően zárt lomberdőzóna itt ér végett, a Balaton vonalától keletre a csapadék már nem mindenhol elég a zárt lomboserdő kialakulásához. Az erdő felnyílik és kisebb-nagyobb sztyeppfoltok jelennek meg benne. Ez az erdősztyepp zóna innen, illetve a Magyar-Alföldtől egészen az Uralig tart. Az erdőssztepp növényzet speciális kifejlődésű formában (karsztbokorerdő-sztyepp mozaik) felhúzódik a peremhegyek déli lejtőire és ez határozza meg a régió nagyobb területeinek az arculatát. Itt keveredik a zárt lomberdő és az erdőssztyepp növényzete és állatvilága, és számos faj kifejezetten ehhez a szegélyzónához adaptálódott. Mindehhez hozzájárul a régió alapkőzetben megnyilvánuló sokfélesége.

41

A megye területén ugyanakkor, főként vidéken nagy a szennyezett és roncsolt területek aránya. Összefüggő iparterületek alakultak Ajka, Balatonfűzfő és Várpalota térségében. A Balaton közelében, az üdülőövezetben jelentős a beépítettség, az intenzív túrizmus, üdültetés hatása. A Tapolcai medence vidékén a bauxitbányászat befolyásolta jelentősen a természeti környezetet. Ebben a régióban jelenleg is kisebb-nagyobb bányák működnek, és tájidegen fajokból álló erdőtelepítések találhatók. A fokozódó gazdasági tevékenységgel szemben a megye természeti értékei csak a védett területen őrizhetők meg a szükséges mértékben. Veszprém megye területén jelentős és növekvő a védett területek aránya. A megye természetvédelmi értékei a 10. sz. térképen láthatóak, mely a Balatoni Üdülőkörzet értékeit is magában foglalja. Az üdülőkörzet településeit a 9. sz. térkép mutatja. A Balatoni Nemzeti Park védett területének jelentős része Veszprém megyében van. Ezen kívül az alábbi jellemzőkkel rendelkező védett területek találhatók a megye területén. Két tájvédelmi körzet. Megnevezés Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet Somló Tájvédelmi Körzet

Védett terület nagysága ha 8.753,6 585

Ebből fokozottan védett ha

Védett terület nagysága ha 24

Ebből fokozottan védett ha

761

0

2,4

0

297

38

363

0

15,1

0

213,4

213,4

12,8

0

478,1 87,7

Természetvédelmi területek Megnevezés Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület Balatonfüredi erdő Természetvédelmi Terület Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület Farkasgyepüi kísérleti erdő Természetvédelmi Terület Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület Szentgáli tiszafás Természetvédelmi Terület Tapolcafői –láprétek Természetvédelmi Terület

42

0

folytatás Megnevezés Tapolcafői tavasbarlang felszíne Természetvédelmi Terület Úrkúti őskarszt Természetvédelmi Terület Uzsai csarabos erdő Természetvédelmi Terület Várpalotai homokbánya Természetvédelmi Terület Zirci arborétum Természetvédelmi terület Sárosfői Halastavak Atyapusztai láprét

Védett terület nagysága ha 3

Ebből fokozottan védett ha

6

0

116

0

1

0

18

0

278 14,8

0 0

0

Natura 2000 alá tartozó területek Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket – foglalja magába A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az adott tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészül a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a 15 tagú unió területén nem fordult elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok ún. „pannonikumok” esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik.

43

A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza. Ez megvalósulhat jogszabályi tiltással, de emellett hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás is alkalmazható, ha a terület kedvező természetvédelmi helyzete ezáltal is megőrizhető. A területek védelmével és megőrzésével kapcsolatos szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet teszi közzé. A hatósági védelem esetében a Natura 2000 területeken meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ilyen lehet például a nád- és vízinövényzet levágása, növényvédőszerek felhasználása vagy bármely vadászati, halászati és turisztikai tevékenység. A gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi, például egy kaszáló esetében a kaszálást csakis a kezelési tervben meghatározott időpontokban végzi el. Hazánkban azonban a gazdákkal való szerződéskötés feltételrendszerének kialakítása még csak most van folyamatban. A Natura 2000 területek elhelyezkedését és kiterjedését Veszprém megyében a 21. számú mellékleként csatolt térképen mutatjuk be. Veszprém megye településein a különleges madárvédelmi területek és a különleges természet megőrzési területek helyrajzi számait a 10. számú mellékletben foglaltuk össze. 3.5.2. TÁJVÉDELEM Veszprém megye jellemzője a rendkívül sűrűn beépített Balaton-parti sáv, amely mögött nagy kierjedésű művelt, erdőkben szegény szántóföldek találhatók. Az ipari régiókban és az egykori bauxit és szénbányák területén még mindig nagy kiterjedésű roncsolt, szennyezett területek találhatók. A városok, köztük Veszprém, terjeszkedése, új lakóterületek, bevásárlóközpontok megjelenése sem minden esetben tájba illő. A megyében nagy területet foglal el a katonai gyakorlótér sivár fátlan környezete, amely szintén nem tájba illő. Ezen hátrányok ellenére megállapítható, hogy Veszprém megye műemlékekben nagyon gazdag, itt található az ország védett épületeinek kb. 10%-a. Az épített környezet és a természetközeli táj megőrzésére a jelenleginél nagyobb gondot kell fordítani. Az épített környezet állapotát a műemlékek kataszterének elkészítését, az állapotuk felmérését és a szükséges intézkedések, javaslatok kidolgozását külön alprogram keretében javasoljuk elvégezni. A természetközeli területeken kiemelten kell kezelni a nagy volumenű ipari létesítmények, hírközlő és átjátszó köztárgyak, oszlopok, és a napjainkban kialakítás alatt álló szélerőmű parkok engedélyezését.

3.6. RADIOLÓGIA A radioktív izotópok napjainkban az egyre biztonságosabb alkalmazása (például a gyógyászatban) miatt a mesterséges forrásokból származó sugárterhelés (0.6 mSv/év) ellenőrzése mellett előtérbe került a sugárterhelés közel 80 %-át kitevő természetes eredetű sugárzás (2.4 mSv/év) mérése, az ettől származó sugárterhelés becslése, korlátozása. A természetes eredetű sugárterhelés ugyanis nem mindig természetes. Új életviteli szokásaink, a különböző technológiák során természetes izotópokban bedúsult anyagok alkalmazása, sokszor jelentős többlet sugárterhelést eredményeznek.

44

A szabályozások, korlátozások azonban nem mindig következetesek. Sokszor jóval nagyobb sugárterhelést engednek meg a természetes eredetű forrásoktól, mint a mesterséges eredetűektől. Míg például egy működő atomerőműtől a közelben élő legveszélyeztetettebb lakosság sugárterhelése sem érheti el a 0.1 mSv/év értéket, addig a lakásunkban akár 10 mSv/év terhelést is kaphatunk. 2005.évben a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából a Radon Kontroll Bt. elkészített egy olyan összefoglaló munkát, amelynek célja az volt, hogy Veszprém megye területén feltárja azokat a helyeket, forrásokat, amelyek potenciálisan olyan sugárforrásként jöhetnek számításba, amelyek az itt élő lakosság sugárterhelését az átlagosnál nagyobb mértékben megnövelik. Az alábbiakban ennek az összefoglaló munkának az eredményeit, megállapításai és javaslatait részletezzük. A vizsgálat során a következő elemek radioaktivitását vizsgálták a megye területén. 3.6.1. ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS KŐZETEK RADIOAKTIVITÁSA Egy adott területen élők természetes eredetű radioizotópoktól származó sugárterhelését nagymértékben meghatározza a területen található ásványi anyagok, kőzetek radioizotóp koncentrációja. Ennek felmérése, feltérképezése igen költséges, így általában nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A hazánkban korábban folytatott uránérc kutatás eredményei azonban támpontot jelenthetnek. A részletes eredmények nem hozzáférhetők, de néhány publikáció tájékoztató eredményeket szolgáltat. Hazánkban 1952 nyarán szovjet geológusok kezdték meg az urán kutatásokat. Már ekkor végeztek méréseket az ajkai szénbányákban. Kezdetben Kővágószőlős körül találtak olyan permi homokkövet, amiben jelentős uránérc feldúsulások voltak. A kutatásokat 1955-ben terjesztették ki, és a Mecseken kívül a Balaton-felvidéken és az ajkai, tatabányai szénbányákban végeztek méréseket. A mérési eredmények az 1956. évi forradalom során eltűntek. 1957-ben a kutatásokat újra indították és a Kővágószőlős területén kívül legfontosabb terület a Balaton-felvidék lett. Ennek oka, hogy a korábbi autós-gamma és légi-gamma felmérések a normál háttértől jelentősen eltérő urán koncentrációkat (urán anomáliákat) jeleztek. Elsősorban a mecsekihez hasonló permi homokkőben vizsgálták az uránkoncentrációt. Az autósgamma felvételek alapján pedig a foszforit előfordulás területeit és fődolomit vonulatokat vizsgálták. Veszprém megye területén az előzetes gamma mérések alapján évtizedeken keresztül számtalan település körzetében végeztek fúrásokat, radiológiai, hidrogeológiai méréseket. Természetesen ezeknek a méréseknek nem a háttérsugárzás meghatározása volt a célja, hanem az esetleges uránérc bányászat, illetve urán termelés. Így a magasabb urántartalom kimutatása mellett vizsgálták az ércek kibányászási lehetőségeit, az ércek geofizikai típusát, minőségét, mennyiségét, morfológiáját és feltárhatóságát. Helikopterekre, repülőgépekre és autókra szerelt egyre jobb mérőberendezésekkel elvégzett gamma-sugárzás intenzitás méréseket végeztek a megye területén. Az eredmények eltérőek voltak. Volt ahol csak a felső, vagy viszonylag keskeny rétegben volt magasabb az urán koncentrációja, volt ahol az ércek feltárása miatt ütköztek nehézségekbe.

45

Általánosan elmondható, hogy a badacsonyörsi pirites, szürke, kovás homokkőhöz kapcsolódó urán oxidos jellegű, ahol az urán koncentráció a néhány 0,1%-ot is (12.210 Bq/kg) meghaladta. A litéri típusú zöld, agyagos homokkőhöz kapcsolódott az urán, itt is uránoxid formában. Az urán felhalmozódás itt kisebb, néhány 0,01%-os (>1200 Bq/kg). A Vászoly – Pécsely környékén talált foszfátos ércek urántartalma 100-400 g/t (1200-4800 Bq/kg) volt. A kőszenek átlagos urántartalma néhány 10 g/t, de elérték a 300-1000 g/t (3600-12000 Bq/kg) értéket is. Ezek az uránkoncentrációk az urán kinyerése szempontjából nem elegendőek, de a talajok uránkoncentrációja a világátlagot (33 Bq/kg) jelentősen meghaladja és a környezeti sugárterhelés szempontjából nem elhanyagolható. 3.6.2. AZ IVÓ- ÉS FORRÁSVIZEK RADIOAKTIVITÁSA A víztározó kőzetek mindig tartalmaznak természetes eredetű radionuklidokat. A kőzetekből kedvező körülmények közt (megfelelő hőmérséklet, pH stb.) a víz kioldhatja ezeket. Magas 226Ra tartalmú kőzetek esetén a vízben a 222Rn koncentráció is magasabb értéket érhet el. Mivel a víz az emberiség étrendjében rendszeresen szerepel, a vízben oldott radionuklidok a szervezetbe kerülve megnövelik a sugárterhelést. A nemzetközi szervezetek ezért ajánlásokat készítettek az ivóvizek maximális radionuklid koncentrációjára, illetve a fogyasztásból származó sugárterhelés korlátjára. A WHO 1993-ban megjelentetett „Guidelines for Drinking Water Quality” kiadványában úgy foglalt állást, hogy napi 2 l vízfogyasztást feltételezve az éves lekötött effektív dózis nem haladhatja meg a 0,1 mSv értéket. Ezt vette át az EU is és az ivóvizekre vonatkozó Európai Uniós irányelvekben (Council Directiva 98/83/EC of 3 November 1998 on the quality of water intended for human consumption). Az ivóvizek rendszeres ellenőrzését, és a fogyasztásból származó sugárterhelés 0,1 mSv/év értékben való korlátozásának a bevezetését ajánlja. A vízben több fajta radionuklid is van, tehát egy-egy izotópnak nem szabad kimeríteni a 0,1 mSv/év sugárterhelési korlátot. Ezért több országban az egyes radionuklidokra külön korlátokat is bevezettek. Legelterjedtebb a 226Ra izotóp korlátozása. Ennek oka, hogy a rádium úgynevezett csontkereső izotóp, azaz a csontokba épül be. Mivel felezési ideje hosszú (1620 év) és biológiailag is lassan ürül a szervezetből, így hosszú ideig károsítja a szöveteket. Ezért a 226Ra korlátja több országban 100 mBq/l. Hazánkban az MSz 62-ben 110 mBq/l értékben korlátozták, de az 1989-es MSz 62/1 már 630 mBq/l értékre növelte. A WHO (1993) ajánlása alapján a korlátot nem kell kiterjeszteni a forrás és ásványvizekre, mivel ezeket csak delikáteszként fogyasztják. A fogyasztási szokások azonban az elmúlt tíz évben ugrásszerűen megváltoztak és egyre többen az egészségesebb életmód reményében csak ásvány-, illetve forrásvizet isznak.

46

Veszprém megye forrásvizeinek vizsgálati adatait az alábbi táblázat és diagramot mutatják. Veszprém megye forrásvizeinek adatai Veszprém megye területén eddig néhány kiépített forrás rádium és radon koncentrációjának vizsgálta történt meg, melyek jele és helye az alábbi táblázatban található. Veszprém megye területén vizsgált forrásvizek jelölése Minta jele

Forrás neve

Forrás helye

F1

Savanyú–forrás

Lovas

F2

Savanyú–kút

Csopak

F3

Szekér Ernő–emlékforrás

Balatonfüred

F4

Kossuth–kút

Balatonfüred

F5

Berzsenyi–forrás

Balatonfüred

F6

Ciprián–forrás

Tihany

F7

Kinizsi–forrás

Nagyvázsony

F8

Zádorvári–forrás

Zádorvár

F9

Kisfaludy–ház

Badacsony

F10

Oroszlánszájú-kút

Hegymagas

F11

Theodora-forrás

Kékkút

F12

Révfülöpi-forrás

Révfülüp

F13

Király–forrás

Nosztori

F14

Tódi–kút

Nosztori

F15

Koloska-forrás1

Balatonfüred

F16

Koloska–forrás2

Balatonfüred

F17

Laczkó Dezső–forrás

Veszprém

F18

Örvényesi- forrás

Örvényes

47

A forrásvizek 226Ra-koncentrációja és a 222Rn-koncentrációja a következő ábrákon látható.

Rádium aktivitáskoncentráció (mBq/L)

700

600

500

400

300

200

100

0 F1

F2

F3

F4

F5

F6

F7

F8

F9

F10

F11

F12

F13

F14

F15

F16

F17

F18

Minta jele

A vizsgált forrásvizek 226Ra-koncentrációja 60

Radonkoncentráció (Bq/l)

50

40

30

20

10

0 F1

F2

F3

F4

F5

F6

F7

F8

F9

F10

F11

F12

F13

F14

F15

F16

F17

F18

Minta jele

A vizsgált forrásvizek 222Rn-koncentrációja Az ábrákból látható, hogy a rádium koncentráció 3 forrás esetén 100mBq/l körül van, a Szekér Ernő emlékforrás vizénél kifejezetten magas.

48

A forrásvizek radon-koncentrációja egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de a világátlagot (1 Bq/l) jelentősen meghaladják, különösen Balatonfüred környékén. Ezeket a forrásvizeket sokan rendszeresen fogyasztják. Napi 1 l fogyasztással számolva a különböző korosztályok által kapott sugárterhelést a következő táblázat mutatja Különböző korosztály éves sugárterhelése 1 l/nap fogyasztás esetén.

Lekötött effektív dózis (µSv) 226

Minta jele

222

Ra

(IAEA, BSS, 1995)

Rn

(UNSCEAR 2000)

2-7 év

7-12 év

12-17 év

felnőtt

7-12 év

felnőtt

F1

9.57

12.3

23.2

4.32

67.2

39.9

F2

7.84

10.1

19.0

3.55

30.8

18.3

F3

136

175

329

61.4

97.1

57.6

F4

28.3

36.5

68.4

12.8

118

70.0

F5

22.8

29.5

55.3

10.3

51.0

30.3

F6

5.05

6.51

12.2

2.28

14.0

8.37

F7

3.01

3.88

7.28

1.36

27.8

16.5

F8

6.20

8.00

15.0

2.80

14.6

8.64

F9

7.08

9.14

17.1

3.20

3.82

2.24

F10

6.88

8.88

16.6

3.11

25.0

14.8

F11

31.7

40.9

76.6

14.3

47.6

28.2

F12

0.89

1.15

2.16

0.40

23.7

14.1

F13

3.42

4.41

8.27

1.54

79.7

47.3

F14

7.78

10.0

18.8

3.52

15.5

9.21

F15

6.61

8.53

16.0

2.98

14.3

8.54

5.59

7.21

13.5

2.52

14.5

8.62

2.21

2.85

5.34

1.00

14.9

8.80

8.06

10.4

19.5

3.64

90.9

53.9

F16 F17 F18

49

Ha csupán 1 l/nap fogyasztással számolunk, akkor felnőttek esetén a rádium által okozott sugárterhelés nem éri el a 0.1 mSv/év korlátot. A 12-17 éves korosztály esetén a rendszeres fogyasztás 0.3 mSv/év értéket is elérhet. Veszprém megye vezetékes ivóvizének adatai A Veszprém megyében mért vezetékes ivóvizek radiológiai vizsgálata az összes α- és összes β aktivitás, a 226Ra és 222Rn mérésére terjedt ki. A mintavételi helyek és az ivóvíz hálózat szempontjából hozzá kapcsolt települések Az alábbi táblázatban láthatók Vizsgált vezetékes ivóvizek helyei. Minta jele

Mintavétel helye

1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Hidegkút Hegyesd Tótvázsony Monostorapáti Bánd Szentgál Nemesvámos Vászoly Mencshely Monoszló Zalahaláp Sáska Nagyvázsony Kapolcs Pécsely Dörgicse Szentbékkálla Devecser Balatonfüred Tapolca

Hozzá kapcsolódó települések

Vöröstó, Barnag Vigándpetend Balatonszőlős B.csicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon Mindszentkálla Pusztamiske Tihany, Csopak (Nyirádi ág) Badacson, Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy, Badacsonytomaj, Nemesgulács, Kisapáti, Salföld, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Pálköve, Szigliget, Diszel , Gyulakeszi, Káptalantóti, Nemesvita

50

Folytatás Minta jele 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Mintavétel helye Bakonybél Berhida Borzavár Egyházaskesző Eplény Hajmáskér Hárskút Herend Köveskál Litér Marcaltő Nemesgörcsöny Nyirád Pápa Peremarton Sóly Tés Várpalota Vilonya Zirc

Hozzá kapcsolódó települések Szápár Ősi Porva Várkesző Nyirádi-DRV Németbánya Nyirádi-Fejér megyei DRV Tapolcafői vízbázis Királyszentistván Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, Bakonynána, Bakonyoszlop, Csesznek

Az összes α aktivitás 8 esetben haladta meg a 0.1 Bq/l értéket, a maximum 0.27 Bq/l volt. Az összes β aktivitás egyetlen esetben sem érte el az 1 Bq/l értéket, a maximum 0.22 Bq/l volt. A vezetékes ivóvizek rádium koncentrációja öt esetben haladta meg a 100mBq/l értéket, de egyetlen esetben sem érte el a jelenlegi Magyarországi korlát értékét. A radon-koncentráció egyetlen esetben sem éri el a 100 Bq/l értéket, de minden esetben meghaladja a világátlagot (1 Bq/l), ami a tározó kőzetek magasabb rádium koncentrációjára utal. Napi 2 l vízfogyasztással számolva a 226Ra-tól átlag 8.55 (0.5-54.1) µSv/év, a 222Rn izotóptól pedig átlag 10.4 (0.4-24.8) µSv/év sugárterhelés származik, ami alatta van az ajánlott korlátoknak.

51

3.6.3. AZ IPARI MELLÉKTERMÉKEK RADIOAKTIVITÁSA ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI Az ipari tevékenység során megnövekedhet a természetes eredetű radioizotópok környezetbe történő kibocsátása. Az üzemek különböző, természetes eredetű izotópokat tartalmazó alapanyagokat használnak. Ezen anyagok bányászata, szállítása, illetve a feldolgozás során a radioizotópokban bedúsult melléktermékek tárolása, esetleges újrahasznosítása során a levegőbe, illetve vízbe kerülő radioizotópok megnövelik a lakosság sugárterhelését. A nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb figyelem fordul az ipari termelés és a technológiai folyamatok során természetes radioizotópokban bedúsult melléktermékek okozta sugárterhelés felmérésére, csökkentésére. Megyénket is érintő jelentősebb források: -

szénbányászat, szénerőművek, bauxitbányászat, timföldgyártás.

Szénbányászat A korábbi időszakban több helyen folyt megyénkben szénbányászat. Az ajkai szénmedence kőzeteinek nagyobb radioaktivitását 1950-51-ben Földvári András és Szalay Sándor professzorok ismerték fel. 1953-ban egy szovjet expedíció, majd 1956-tól a Pécsi Uránércbánya Vállalat vizsgálta, hogy van-e ipari mértékű és méretű uránkoncentrálódás. 1965-ben ismételten elrendelték az Ajka-Berhidai szénmedence uránföldtani kutatását, amit 1967-ben fejeztek be. Ezek alapján megállapították, hogy az Ajka - Halimbai szénmedence szenes összletében számos anomálisan magas radioaktivitás észlelhető. Az anomáliák minden esetben a szénhez, vagy szenes képződményekhez kapcsolódtak. Az egész szénmedencéből gyűjtött minták átlagos U-tartalma 40 g/t (azaz 488 Bq/kg). Volt olyan telep, ahol az U-tartalom a 0,1 %-ot (azaz 12 000 Bq/kg-ot) is meghaladta a maximális érték 198 g/t. A legalsó telepeken mutatkoztak a legmagasabb értékek. Az uránt a szénből közvetlenül kinyerni nem gazdaságos, mivel az előzetes szétválogatása nem megoldható, elégetés után viszont a keletkezett hamuképző ásványok összetétele az urán feltárása szempontjából nagyon kedvezőtlenek, így a további vizsgálatokat felfüggesztették. Néhány megyénkben bányászott szén természetes eredetű radionuklid-koncentrációját és a világátlagot az alábbi táblázatban mutatja. Szenek természetes radionuklid-koncentrációja Szén fajtája ajkai várpalotai dudari világátlag

Radionuklid-koncentráció (Bq/kg) 232 40 U sor Th sor K 120-480 12-35 56-190 220 20 30 51,9 13 145 10-25 10-25 238

Látható, hogy a megyében bányászott szenekben az 238U sorozat radioaktivitása meghaladja a világátlagot.

52

Szén-meddő A szénbányászat során a felszínen történt a szén-meddő szétválogatása. A magas mészkő tartalmú meddő a maradék szénnel együtt hányókra került. A meddőben található maradék szén öngyulladás során kiég, miközben a mészkőből égetett mész keletkezik. Radiológiai szempontból az Ajka környéki meddőket elemezték, ahol 13 meddőhányó található. A meddő összes térfogata meghaladja a 4 millió m3-et. A meddőhányók egy része részben rekultivált. A meddőhányókon a gamma-dózisteljesítmény magasabb, átlag 200 nGy/óra (maximum 370 nGy/óra). A meddők radioaktivitása nagy eltérést mutat. (a 226Ra: 358-2048 Bq/kg, a 232Th 3,2-26,0 Bq/kg, a 40K 61369 Bq/kg közt változott). A 226Ra koncentrációja minden esetben magas, a talaj 226Ra koncentrációjának világátlagát 11-64-szeresen haladta meg. Várpalota környékén a szénbányászat már korábban leállt. A meglévő információk hiányosak. A legnagyobb mennyiségű meddő Várpalota déli határában található (2 ha területen, magassága 6-7 méter). A meddőhányót rekultiválták. A kisebb meddőhányók egy részét szétterítették, a növényzet befedte, így szinte észrevétlenek. Radiológiai adatait nem ismerjük. Szenek eltüzelése során fellépő környezetszennyezés A magas radioaktivitású szenek eltüzelése során a radioizotópok a salakban, pernyében feldúsulnak. A salak a tűztérben visszamaradó, eléghetetlen anyag, amely nem távozik el a tűztérből a füstgázokkal együtt. Rostélytüzelés esetén a salak a hamutartalom 80-90%-a. A füstgázokkal távozó kis szemcseméretű hamu a pernye. Így lakások, kisebb kazánokban elégetett szén esetén elsősorban a salak, míg szénportüzelésű erőműben a pernye mennyisége dominál. A rendelkezésre álló adatok alapján a salakok, pernyék radioaktivitása az alábbi táblázatban látható. Salak illetve pernye minták radioaktivitása Minta világátlag ajkai pernye ajkai salak várpalotai salak

238

U 290

Radionuklid koncentráció [Bq/kg] 226 232 Ra Th 90 1800 24 1962(578-2893) 42 (16-81) 298 (160-523) 40 (37-48)

40

K 60 170 198 (45-363) 273 (237-333)

A szénerőművekből a salak és a leválasztott pernye kiszállítása nedves állapotban, zagyként történik. Ezt szürke-iszapnak nevezik. Ajkán a légtérbe kibocsátott pernye 15-20 km távolságban szennyezte el a környezetet. A Debreceni Egyetem által végzett felmérések szerint ajka eredeti talajának 226Ra-koncentrációja átlag 25 ± 4,8 Bq/kg. A város különböző pontjain a talaj felső 5 cm-ből vett minták (34 db) 226Ra koncentrációja 107,8 ± 64,1 Bq/kg, azaz 4,3-szor magasabb. Ajkát körülvevő külső mezőgazdasági területen (a mélyszántás miatti keveredés miatt) a felső 5 cm-ben 35,3 ± 10,9 Bq/kg-ot mértek. A város kertjeiben 64,7 ± 63,7 Bq/kg azaz 2,6-szoros volt a 226 Ra koncentrációja, amit a sekélyebb talajművelésnek tulajdonítanak. Udvarokban vett mintáknál 354,5 ± 364,5 Bq/kg értékeket (azaz 14-szeres 226Ra-koncentrációt) mértek, ami annak tulajdonítható, hogy a kályhákban elégetett szén salakját a lakosság egy része az udvarra hordta ki.

53

A Debreceni Egyetemen Ajka környékén szedett mohák por-frakciójának a radioaktivitását vizsgálták. Az erőműtől mért közelítő távolság függvényében a 226Ra leányelemének (a 224Pb izotópnak) a radionuklid-koncentrációját az alábbi táblázatban láthatjuk. (A 214Pb-koncentráció mérési okok miatt a 226Ra minimális koncentrációját jelenti, azaz nagy valószínűséggel ennél nagyobb a tényleges 226Ra-koncentráció.) Moha minták 214Pb koncentrációja Ajka környékén Hely Ajka (átlag) Padragkút Öcs Bakonygyepes Farkasgyepű Devecser Pusztamiske Nyirád

Távolság (km)

Irány

1 4,2 11 4,8 13 9 9 13

D D – DK É É – ÉK Ny Ny-DNy DNy

214

Pb aktivitáskonc. [Bq/kg] 415 (238-572) 728 507 387 108 159 123 77

A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a szélirány függvényében jelentős a szennyezés. Az erőművekből a szürke-iszapot tárolókon helyzeték el, Ajkán a belterületen, illetve a belterülettől nyugatra húzódó területen lévő tározókon, míg Várpalotán (Inotán) a Nádasladányba vezető műút nyugati oldalán található két pernyeülepítőben (zagytéren). Ajkán a szürkeiszap mennyiségét 14 millió tonnára becsülik. Ebben 1430 t urán és 70 t tórium halmozódott fel. Inotán, ahol 50-50%-ban várpalotai, illetve ajkai szenet tüzeltek kb. 7 millió m3 a zagy. Radioaktivitása nagyban változik az eltüzelt szén eredetétől, de lényegesen kisebb, mint az ajkai zagyé. Veszélyforrásként megemlíthető, a rekultiválatlan területekről a szél, illetve esővízzel történő elhordás, de ez nagyságrendekkel kisebb mértékű, mint az üzemelés során a kéményeken kibocsátott szállóporból eredő szennyeződés. Bauxitbányászat, timföldgyártás A normál talajokhoz viszonyítva a bauxitokban világszerte magasabb radionuklid koncentrációt mértek. Így a Veszprém megye, illetve határos területeken található bauxitban is számítani kell a magasabb radionuklid koncentrációra. A bauxit bányászatnál elsősorban a bányában kialakuló magas radon koncentrációval kell számolni. A bauxit feldolgozása során a radionuklidok szinte kizárólag a vörösiszapban koncentrálódnak. Ajka környékén 34-36 millió tonnára becsülik a vörösiszap mennyiségét, ami 204 ha területet foglal el.

54

A kiszáradt vörösiszap finom por, így a szél elhordhatja. A Debreceni Egyetem a radionuklid mélység szerinti eloszlását vizsgálva megállapította, hogy míg a 226Ra-koncentrációja a mélységgel jelentősen változik, addig a 232Th értékeinél ezt nem tapasztalták. Ebből következik, hogy a szennyezés az erőműi pernyéből származik, mivel a vörösiszap esetén (a vörösiszap magas 232 Th koncentrációja miatt) a 232Th szennyezésnek is növekedni kellett volna. Így a kiszáradt vörösiszap távolabbi területeken nem okoz jelentős szennyeződést, rekultivációjukról azonban gondoskodni kell. Néhány jellemező aktivitás koncentráció érték az alábbi táblázatban látható. Bauxit és vörösiszap minták radionuklid koncentrációja Minta típusa Bauxit Vörösiszap

Származási hely Halimba Fenyőfő nemzetközi átlag Ajka

Radionuklid koncentráció (Bq/kg) 232 40 Ra Th K 188 328 32 160 125 28 400-600 300-400 327(292-437) 258 (208-324) 46 (5-87) 226

Látható, hogy a vörösiszap 226Ra és 232Th tartalma egyaránt jelentősen meghaladja a talajokra vonatkozó világ (azaz a 32 illetve 42 Bq/kg) és Magyarországi (azaz a 33 és 28 Bq/kg) átlagot. Ipari melléktermékek építkezéseken történő felhasználásának hatásai A salakok, meddők egyéb kémiai összetevői miatt alkalmasak építőipari hasznosításra. A salakot a világon, s így Magyarországon is gyakran használták területek felöltésére, cementadalékként, falazóblokkok gyártására stb. Hazánkban különösen elterjedt a salakok padló alá, párnafák közé töltése, de födémekbe is előszeretettel alkalmazták, mint töltő, szigetelő anyagot. A népszerűségét elsősorban az igen olcsó ára jelentette, mivel többnyire csak a szállítási költségeket kellett megtéríteni. Az Ajka környékén bányászott szenek kályhákban, kazánokban, mozdonyokban történő elégetése után kapott salakot Ajkán és környékén az ötvenes-hetvenes években gyakran felhasználták lakóépületek, iskolák, óvodák és más középületek, illetve utak, parkok építésénél, területek feltöltésénél. Ajkán elsősorban a családi házas vagy kisebb társas, illetve tömb lakások építésénél terjedt el. Itt sokszor a meddőt, mint égetett meszet is felhasználták a falazáshoz. Az előző fejezet alapján látható, hogy az Ajka környékén bányászott szenek elégetésénél keletkezett salak, illetve a bányászat során felhalmozódott meddő 226Ra-koncentrációja többnyire jelentős, az építőanyagokra jellemző 50 Bq/kg-os értéket egy-két nagyságrenddel is meghaladhatja. Természetesen más településeken is hasonló problémát okoz a magas radionuklid koncentrációjú salak felhasználása. Az így beépített anyagok egyrészt a gamma-sugárzástól származó hátteret (gamma dózist) növelik meg, másrészt a 226Ra-ból keletkezett gáz halmazállapotú 222Rn bejutva az épületek légterébe megnöveli a radonkoncentrációt.

55

Magyarországon már 1960–ban betiltották ezen anyagok építőanyagként történő felhasználását, a rosszul értelmezett, nem kellően propagált vagy egyszerűen figyelembe sem vett rendelkezés következtében ez nem volt elég hatásos. Felmerült még a nagy mennyiségű vörösiszap építési célokra történő felhasználása is. Az előzetes minősítések alapján 10-20 %-ban, esetleg adalékként fel lehetne használni, de ezt még számtalan vizsgálatnak kell megelőznie. Eddig ilyen jellegű hasznosítása még nem történt meg. Az építkezéseken felhasználható anyagokat a legtöbb országban előzetesen radiológiai szempontból is minősítik. Ez a radionuklid- koncentrációkkal arányos mennyiségek, az ún. indexek segítségével történik. Ezek az indexek alapvetően származtatott korlátokat jelentenek, és általában az építőanyagokban található radionuklid- koncentrációktól származó gammadózisteljesítményt veszik figyelembe. A falak vastagsága, elhelyezkedése, a nyílászárók, a radioizotópok esetleges inhomogén eloszlása, stb. jelentősen befolyásolhatja a kialakuló dózisteret. Így az egyes modellekkel kapott értékek eltérhetnek egymástól, ezért különböznek az egyes országokban bevezetett minősítési indexek. Az építőanyagok gamma-sugárzásától származó sugárterhelést (évi 7000 órás benntartózkodást feltételezve) 0,3-1 mSv/év értékben javasolják korlátozni. Ezt a szabadban való tartózkodáshoz viszonyított többlet dózisként határozták meg. Ajkai és várpalotai lakásba, iskolába beépített salakok radionuklid koncentrációját az alábbi táblázat mutatja. Beépített salakok radionuklid-koncentrációja Átlagos radionuklid-koncentráció (Bq/kg) Származási hely

40

232

Th 42 (16-81)

226

Ajka

K 198 (45-386)

Várpalota

273 (227-333)

40 (37-48)

298 (160-523)

50

50

Építőanyagok világátlaga 500

Ra 1962 (578-2893)

Látható, hogy a salakok 226Ra koncentrációja jelentősen (3-58 szorosan) meghaladja az építőanyagok rádiumkoncentrációjának világátlagát, és a tervezett 150 Bq/kg-os magyarországi korlátot. Az eredmények alapján elmondható, hogy az Ajkán vett salakminták közül egyetlen egyet sem szabadott volna felhasználni az építkezéseken. Várpalotán volt olyan minta, ami még megfelel az EU előírásoknak, de az átlagot tekintve ezek is meghaladják a javasolt határértékeket. Magas rádium tartalmú salakok beépítése esetén számítani lehet a magasabb radonkoncentrációra is. Földszintes házak esetén a radon természetesen a talajból is származhat, de emeletes házaknál végzett mérések egyértelműen bizonyítják, hogy az ajkai szenek salakjának felhasználása esetén megnövekszik a radonkoncentráció.

56

A vizsgálati adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Ajka környéki szenek eltüzelésénél keletkezett salak építőipari felhasználásra alkalmatlan. A korábbi felhasználásból származó sugárterhelés jelentős. 3.6.4. KIEMELT TERÜLETEK, JAVASLATOK Kőzetek radioaktivitása Veszprém megye területén több olyan település, térség található, amelynek körzetében végzett uránérc kutatások kimutatták, hogy az ásványok urántartalma jelentősen meghaladja a világátlagot. A mérési eredmények pontosabb ismerete lehetővé tenné, hogy meghatározzuk azokat a községeket, területeket, amelyeknél fennáll a magasabb környezeti sugárterhelés lehetősége. Ezen községekben célszerű lenne egy átfogó radonmérési program, ami alapján el lehetne dönteni, hogy milyen sugárterhelésre (s így egészségkárosodásra) lehet számítani, illetve milyen megelőző intézkedéseket célszerű bevezetni. Ivó- és forrásvizek radioaktivitása Az uránkutatás során elvégzett radiohidrológiai mérések eredményét célszerű lenne megszervezni. Ennek keretében több száz vagy ezer vízminta került elemzésre, így a mélységi vizek urán, rádium tartalma ismertté válna. Jelenleg a vezetékes ivóvizek radionuklid koncentrációja jelentősen alatta marad az EU által javasolt határértékeknek, de ennek egyik oka, hogy sok településen a bauxitbányászattal kapcsolatos vízkitermelésből kapják a vizet. Az esetleges későbbi változtatások, egyéni kezdeményezések szempontjából célszerű lenne ismerni a helyi értékeket. Néhány forrásvíz magasabb radionuklid koncentrációja utal a fenti problémára. Napjainkban egyre több helyen építik ki a forrásokat, amit várhatóan az ott élők rendszeresen fogyasztanak. A magasabb uránkoncentrációjú települések körzetében kialakított forrásoknál célszerű lenne bevizsgáltatni a vizet radiológiai szempontból is. Ipari melléktermékek radioaktivitása, környezeti hatások A megyében több helyen nagy mennyiségű, a talajoknál akár százszor nagyobb radioaktivitású salak, meddő, zagy (vörösiszap) tározó található. A szél által történő felporzást, az esővíz által történő elhordást meg kell akadályozni, azaz ahol nem történt meg rekultiválni kell a területet. Ipari melléktermékek építkezésen történő felhalmozódásának hatásai A magas radionuklid koncentrációjú salak (meddő) építkezéseken történő felhasználása jelentős lakossági sugárterhelést eredményez, ami elérheti a sugaras munkahelyeken (és így egészségügyileg és sugárterhelés szempontjából folyamatosan kontrolált) dolgozókra vonatkozó értéket. Célirányosan azokban az épületekben, ahol ajkai salakot használtak fel gamma-dózis és radon méréseket kellene végezni és az eredmények és az EU által javasolt korlátok tükrében, ahol szükséges be kellene avatkozni. Meg kell akadályozni ezen anyagok elhordását, építkezéseken vagy akár talajfeltöltéseknél történő felhasználását. Meg kell teremteni a sugárterhelés szabályozásának teljes körű jogszabályi alapját.

57

A radonról, illetve általában a természetes sugárforrásoktól származó fokozott sugárterhelés kérdésének munkavállalókra érvényes jogi szabályozása hazánkban az 1996. évben kiadott atomtörvény (1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról) felhatalmazására épülő 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelettel történt meg (EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról). Az atomtörvény hasonló felhatalmazást tartalmaz a lakosságra vonatkozóan is. Az OKK Országos „Frederic Juliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OKK-OSSKI) 2003ban elkészítette a rendelet szakmai koncepcióját, amelynek tárcaközi szakértői vitája még az évben lezajlott. A tárgyalás során olyan alapvető nézetkülönbségek és problémák merültek fel, melyek következtében a rendelet kiadása máig nem történt meg. A lakosság sugárterhelésnek szabályozására vonatkozó jogszabály megalkotása és hatályba léptetése fontos feladat.

3.7. KÖRNYEZETBIZTONSÁG A biztonságunkat veszélyeztető folyamatok egyrészt természeti, másrészt technikai eredetűek. Az egyes események a különböző környezeti elemeket eltérő mértékben érintik. Magyarországon a természeti eredetű károk mértéke alacsonyabb, mint a világ más részein. Ezek közül hazánkban a legfontosabb az egyre gyakoribb árvíz. Veszprém megye adottságainál fogva jelentős árvízveszéllyel nem kell számolni. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettsége civilizációs eredetű veszély. Általánosan jellemző, hogy a kialakulásuk a legtöbb esetben többéves folyamat, a veszély hosszú ideig fennáll, a természetes úton történő lebomlás jelentős mértékben csak a szennyező anyagok egy csoportjánál következik be. Veszprém megye ipari területein a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettsége olyan mértékű, amely kármentesítés foganatosítását tette szükségessé. A környezetvédelem, a környezetbiztonság és az ipari biztonság szoros kapcsolatban áll egymással. A környezetbiztonság javítása, az ipari biztonság esetében, a SEVESO II. irányelvben foglaltak alapján, a környezet és a lakosság magas fokú védelmének biztosításával valósítható meg. A vegyi biztonság estében a SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek nyilvántartásba vétele, a szükséges intézményfejlesztés, képzés és a biztonsági elemzések megtörténtek. A környezetbiztonság helyzetét Veszprém megyében az alábbiakban foglaljuk össze. A környezetet és a biztonságot befolyásoló potenciális veszélyforrások Veszprém megye területén a következők: -

Veszélyes üzemek jelenléte. A megyében a SEVESO II. irányelvnek megfelőlen 4 db alsó és 5 db felső küszöbös veszélyes üzem került nyilvántartásba vételre. Pirotechnikai veszélyeztetés. Veszprém megyében hagyománya van a pirotechnikai anyagok gyártásának és raktározásának. A megye területén 4 pirotechnikai terméket gyártó cég van nyilvántartva, valamint 3 pirotechnikai raktár és 10 robbanóanyag raktár üzemel.

58

- Tűz, mint veszélyforrás. Tüzek kialakulásáért egyértelműen az ember tudatos vagy véletlenszerű nem kellően átgondolt tevékenysége a felelős keletkezési okokat illetően. A tüzek keletkezéséért elsősorban a felelőtlen emberi tevékenység, másodsorban a tűzvédelmi előírások megszegése be nem tartása, harmadsorban szándékosság illetve természeti jellegű esetek, pl. villámcsapás a felelős. A fenti folyamatok alól Veszprém megye sem kivétel a tűz- és káresetek száma, aránya - Közlekedés, veszélyes áruk szállítása. A baleseti statisztikák alapján a közúti közlekedés a legveszélyesebb közlekedési fajta. Veszprém megyét több forgalmas magasabb rendű főút keresztezi, szeli át. A veszélyes áruk szállítása elsősorban a főútvonalakon zajlik, az alsóbbrendű utakat csak célforgalomként használják az AFDR hatálya alá tartozó szállítójárművek. A vasúti szállítás nem dominens, bár néhány nagy cég a telephelyére vasúton is szállít, amely potenciális veszélyt jelent. - Rendkívüli időjárással összefüggő veszélyek. Veszprém megye földrajzi elhelyezkedéséből adódóan egyik rendszeresen visszatérő veszélyeztető tényező a téli időjárás, a kiadós, több napig tartó hóesés, a szeles idő, hófúvások, hótorlaszok keletkezése. Nem ilyen mértékű, de az utóbbi időben gyakori a hőhullám okozta veszélyeztetés. Földrengés kockázata. Magyarország és azon belül Veszprém megye nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (például közlekedés). - Balaton és környezetének biztonsága. Speciális helyzet a Balaton térségében a gyakori vihar és jég általi veszélyeztetés. - Kártevők által okozott veszélyeztetés. A 2004. évben a Balaton-felvidéken és a Bakonyban soha nem látott gyapjaslepke-invázió történt. Az év április végétől a lepke hernyói hatalmas pusztítást vittek végbe nemcsak az erdőállományokban, hanem a különböző, mesterségesen termesztett növénykultúrákban is. A megyében 70 ezer hektár területet szálltak meg a lepkék, és területnek közel a felét, mintegy 35 ezer hektárt letarolták. A megye biztonságát alapvetően befolyásoló veszélyeket a következőkben részletezzük. 3.7.1.VESZÉLYES ÜZEMEK JELENLÉTE A megye területén található veszélyes üzemek és a veszélyeztetett települések az alábbiak. Felső küszöbös üzem

Veszélyeztetett település

Prímagáz Rt. Gógánfai Tárolóüzem Nitrogénművek Zrt.. Huntsman Corporation Hungary Rt. Nitrokémia 2000. Rt Chemark Kft.

Gógánfa, Ukk Pétfürdő, Várpalota, Ősi Pétfürdő Balatonfűzfő Peremartongyártelep

59

Alsóküszöbös üzem -

Agrokémia Devecser, Devecser Vasút u. 37. Agroterm Kft., Peremarton-gyártelep Ipari Robbanó Kft, Peremarton-gyártelep Petrotár Kft, Pétfürdő, Cseri u. 21.

A felső küszöbös üzemek által veszélyeztetett települések külső védelmi tervvel rendelkeznek és a veszélyeztetésről, veszélyhelyzeti lakossági magatartási szabályokról lakossági tájékoztató kiadvány készült. A védelmi tervek az alábbi tartalmi és formai követelmények szerint készültek. A védelmi tervek célja: • • • •

A technológiai folyamat leírása a veszélyeztető hatások minimálisra történő csökkentése, az emberi, környezeti, valamint az anyagi javak kárai redukálására A lakosság és a környezet súlyos balesetek hatásai elleni védelmére szükséges intézkedések megvalósítása A szükséges információk eljuttatása a lakosság és a területileg érintett hatóságok részére A súlyos baleseteket követően a környezet helyreállításának előkészítése

Belső védelmi tervek Ezen tervek elkészítése az üzemeltető feladata, és a korábban a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyek elhárításának módját és lehetőségeit tartalmazza. Ha a létesítményben, vagy a védelmet ellátó szervezetben súlyos ipari baleset kockázatát növelő változás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi terveket meg kell újítani. Külső védelmi tervek A külső védelmi tervet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szerve készíti az illetékes polgármesterrel együttműködve. A külső védelmi terv tartalmazza: • A veszélyhelyzeti beavatkozásra jogosult és az üzemen kívüli kárelhárítási munkálatok irányítására és összehangolására személyek nevét és beosztását • A riasztásra vonatkozó intézkedések komplex rendszerét • A külső védelmi terv megvalósításához szükséges anyagi-technikai és pénzügyi források koordinációját • Az operatív beavatkozás tartalmát, az intézkedések időrendjét • A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében szükséges magatartási szabályokat

60

3.7.2. PIROTECHNIKAI ANYAGOK, MINT VESZÉLYFORRÁS Veszprém megye területén lévő robbantóanyag raktárakat üzemeltető cégeket az alábbi táblázat tartalmazza Gazdasági társaság neve Mangán Bányászati Kft Úrkút Bakonyi Erőmű Rt Ajka Bakonyi Bauxitbánya Kft Ajka Bazalt-Középkő Kőbányák Kft. Uzsa Zalakerámia Rt Zalaegerszeg Ipari Robbantó Kft Peremartongyártelep Rexplo-21 Kft Fűzfőgyártelep Crescom Kft Fűzfőgyártelep

profilja felhasználó

Raktárak száma db 2

felhasználó

3

felhasználó

3

felhasználó

bányabeli

Ármin bánya Ajka

bányabeli külszíni bányabeli

1

Iharkút Halimba II/DNY bánya Halimba II/DNY bánya Uzsabánya

felhasználó

1

Kőbánya Sümeg

külszíni

gyártó, forgalmazó gyártó, forgalmazó pirotechnikai termékforgal mazás

10

Peremartongyártelep

külszíni

2

Fűzfőgyártelep Nitrokémia Rt-től bérelt Fűzfőgyártelep Nitrokémia Rt-től bérelt

külszíni

2

Fűzfőgyártelep Nike-Fiocchi Kft telephelyén

gyártó, forgalmazó (1 bérelt)

Novexplo Kft Tatabánya

Típusa

Mangán bánya Úrkút

3 Nike-Fiocchi Kft Fűzfőgyártelep

Üzemeltetésének helye

forgalmazó

(1 bérelt )

61

Fűzfőgyártelep Nitrokémia Rt-től bérelt Fűzfőgyártelep Nitrokémia Rt-től bérelt

külszíni

külszíni

külszíni

külszíni

Veszprém megye területén pirotechnikai termék tárolására jogosító engedéllyel rendelkező cégekről az alábbiak Gazdasági társaság neve

profilja

Piro-Team Kft 8182 BerhidaPeremarton, Tulipán út 6. Görögtűz 98 Bt 8248 Nemesvámos

nagykereskedel mi forgalmazó felhasználó nagykereskedel mi forgalmazó felhasználó

Tűzmester-Tűzijáték gyártó Kft 8411 VeszprémKádárta, Fekete ér út 2. nagykereskedel mi forgalmazó felhasználó

Raktárak száma db

Üzemeltetésének helye

Típusa

1

Peremartongyártelep 06/37 hrsz-ú terület

külszíni

1

Fűzfőgyártelep 1498/218 hrsz-ú terület

külszíni

1

Peremartongyártelep 06/180 hrsz-ú terület

külszíni

A fent említett létesítmények a jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítik. A robbanóanyag raktárak a 2/1987 IPM rendelet előírásainak megfelelnek. A pirotechnikai raktárak a 155/2003 Korm. rendelet alapján lettek kialakítva. A létesítményekbe automatikus tűzjelző berendezés kiépítése megtörtént. A rendelet által meghatározott tűzállósági követelményeknek a létesítmények megfelelnek. A pirotechnikai raktárak engedélyezésében a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részt vett. A gyártási engedély megadásánál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság járt el szakhatóságként, a gyártási tevékenységet folytató üzemek a szükséges engedélyekkel rendelkeznek. Ezek az üzemek elsősorban Peremarton és Balatonfűzfő-Gyártelep lakosságát és üzemeit, épületeit veszélyeztetik. Hatósági-szakhatósági jogkörök ¾ A hatóság (Megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság), amely a műszaki-biztonsági követelmények megléte tekintetében folytatja le az ellenőrzést. ¾ A szakhatóság (Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) elsősorban tűzvédelmi szempontok figyelembevételével bírálja el a kérelmeket. ¾ Amennyiben az engedélyezés során felmerül környezet, illetve természetvédelmi érintettség, az adott hatóság, mint szakhatóság vesz részt az engedélyezési eljárásban

62

Az engedélyezési eljárás során a hatóság, illetve a szakhatóságok az alábbi tevékenységeket vizsgálják:

¾

Gyártás

¾

Csomagolás

¾

Szállítás

¾

Tárolás, raktározás

¾

Forgalomba hozatal, forgalmazás

¾

Felhasználás

3.7.3. TŰZ, MINT VESZÉLYFORRÁS A leggyakoribb tűz típusokat és ezek környezeti hatásait az alábbiakban foglaljuk össze. Az erdőtüzek környezeti hatásai Rövid távú hatás lehet például a helyi fauna részleges pusztulása, mely rövidesen, a tüzet követően az elpusztított terület környékéről pótlódik. Hosszabb távú környezeti ártalom például a flóra részleges vagy teljes pusztulása, melynek pótlódása nemcsak több időt vesz igénybe, hanem a növényállomány összetételének megváltozását is magával hozza. Sajnálatos módon az erdőtűz környezeti ártalmainak többsége hosszú távon érezteti hatását. Az állatvilág ellen állóképességének csak a menekülés lehetősége szab határt, nagyon gyorsan terjedő tűz esetén még a nagy testű állatok sem tudnak megmenekülni. Minden esetben megsemmisülnek viszont részben, de általában teljesen az elpusztított területen lévő fészkek, búvóhelyek. Az elpusztult növényvilág és a részben elpusztult és kicserélődött állatvilág azt eredményezi, hogy felborul az érintett területen a mikrokörnyezet egyensúlya, megszakad a kialakult tápláléklánc. A talaj az a következő terület, ahol az erdőtűz romboló hatása különösen nagymértékben érvényesül. Az égés magas hőmérséklete miatt a talajban lévő magvak, mikroorganizmusok elpusztulnak, s ez által a talaj terméketlenné ég ki. Ez az eredeti növényzet megváltozásához, az arányok eltolódásához, új növénytípusok, megtelepedéséhez vezet. A talaj felszínén lévő hamuréteg a csapadék következtében belemosódik a talajba, és ennek eredményeként a termőtalajt teljesen ellúgosíthatja. További hatása az erdőtűznek a talajra, hogy a részben vagy teljesen elpusztult növényzet hiánya miatt a talajerózió nagyon felgyorsul az erdőtüzet követő időszakban, ezáltal megszűnik a termőtalaj réteg.

63

A lakóépület tűz és hatása a környezetre. A legtöbb lakás tűz mindig ősztől kezdődően tavaszig, a fűtési idény befejezéséig keletkezik A lakóépületekre vonatkozó tűzvédelmi létesítési előírásokon túlmenően, a magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A modern technika vívmányainak (számítógép, televízió, hifi tornyok, klímaberendezések, mosószárítóberendezések, elektromos hűtő-fűtő berendezések, stb.) háztartásban való elterjedésével, azok meg növekedett villamos energia fogyasztási igényével, az elavult elektromos hálózatokban a tűzveszély mindig potenciális veszélyként – megnövekedve – jelentkezik. Ezért fontos, hogy a lakások, lakóépületek villamos hálózatának időszakos, 9 évente esedékes felülvizsgálata. A fűtési szezon kezdetekor mindig célszerű a kéményt felülvizsgáltatni, illetve biztosítani annak feltételeit. Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés alkalmazásánál sok esetben elfeledkeznek arról, hogy csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. A ipari létesítményekben keletkezett tűz és hatása a környezetre. Napjainkban az átalakuló iparszerkezetre a szélsőség a jellemző, hiszen a multinacionális cégek felismerve tűzvédelem fontosságát nem csak, hogy betartják a hazai tűzvédelmi előírásokat, hanem ezen felül plusz biztonsági elemeket alakítanak ki ezzel is biztosítva maguk és környezetük védelmét. Az ellenkező póluson található a régi hazai gyáróriások szétaprózódásából létrejövő sok kisüzem kft, akik még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartják be, ezzel veszélyeztetve magukat és környezetüket. A középutat választó ipari létesítmények, akik betartják a tűzvédelmi előírásokat, mivel számukra a piac, a hatóságok, a környezetvédelmi szabályok, illetve a józanész ezt diktálja (ezek száma folyamatosan növekszik) már egy kiszámítható, elhárítható veszélyt jelentenek saját magukra és környezetükre. A könnyűiparban (vegyipar kivételével) keletkezett tüzek általában a kerítésen belül felszámolhatók a tűz és hatásai nem vagy csak kismértékben veszélyeztetik a környezetükben élőket, jelentékeny levegő, víz és talajszennyezést okozva. A nehéziparban keletkezett tüzek szintén kerítésen belül felszámolhatók a tűz és hatásai nem veszélyeztetik a környezetükben élőket, kismértékű levegő, víz és talajszennyezést okoznak. Külön kategóriát jelentenek a vegyipari, atomenergetikai valamint az éghető folyadékot tároló ipari létesítmények, amelyeknek tüzei vagy balesetei jelentős mértékű veszélyt vagy szennyezést jelentenek saját magukra és környezetükre. Ezen potenciális veszélyek kezelésére dolgozták ki a SEVESO-II direktívát amely nagymértékben segíti a prevenciót, felkészítést, mentés megszervezését a beavatkozást végrehajtását.

64

Az tüzek általános hátrányos hatásai. A tűz ártalmas hatást gyakorol az atmoszféra. Az éghető anyagok égés közben, a keletkező nagy hő hatására nagyon gyorsan felfelé irányuló légáramlatot alakítanak ki a tűz felett. Ennek eredményeként a tűz környezetéből a tűz irányába fújó lokális szelek alakulnak ki, mely szelek tovább táplálják a tűz oxigén igényét, tovább gerjesztik a tűz erejét, fokozzák terjedésének sebességét. Az égés következtében nagy mennyiségű CO2, CO mérgező anyag kerül az atmoszférába, növelve az atmoszféra CO2 tartalmát, szennyezettségét, aminek következtében a légkör üvegházhatása fokozódik, mely segíti a további globális felmelegedést. 3.7.4. A KÖZLEKEDÉS, VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA, MINT VESZÉLYFORRÁS Veszprém megyét több forgalmas, magasabb rendű főút keresztezi, szeli át. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a veszélyes áruk szállítása a 8., 71., 72., 73., 82., 83., 84. főútvonalakon zajlik az esetek döntő részében. Az alsóbbrendű utakat csak célforgalomként használják az ADR hatálya alatt szállító járművek A 1/2002. (I. 11.) Kormány rendelet (a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról) alapján történik a veszélyes árut szállító járművek közúti ellenőrzése, amelynek során a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a társhatóságokkal az alábbiakat vizsgálja. • • • • • • • • • • • • • •

nem engedélyezett áruk szállítása; az áruk és csomagolásuk szabályszerűségéről szóló feladói nyilatkozat hiánya; a veszélyes anyagok szivárgása a járműből a tartány(ok) vagy a küldeménydarabok tömítetlensége miatt; jóváhagyás nélkül vagy nem megfelelő jóváhagyási igazolással rendelkező járművek közlekedése; szabálytalan narancssárga táblával ellátott vagy narancssárga tábla nélküli járművek közlekedése; szabálytalan írásbeli utasítással ellátott vagy írásbeli utasítás nélküli járművek közlekedése; nem megfelelő jármű vagy csomagolóeszköz alkalmazása; a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, szabályszerű oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkező gépjárművezető alkalmazása; tűzoltó készülék hiánya a járművön; szabályszerű veszélyességi bárcák nélküli járművek közlekedése, illetve küldeménydarabok szállítása; fuvarokmány(ok) vagy kísérőokmány nélkül, vagy a szállított veszélyes árura vonatkozóan szabálytalanul kitöltött fuvarokmánnyal történő szállítás; kétoldalú vagy többoldalú megállapodás alapján nem engedélyezett, vagy a megállapodásnak nem megfelelő járművek közlekedése; a tartányok túltöltése; a veszélyes árukat szállító járművekre vonatkozó közlekedési szabályok megsértése.

65

Az ellenőrzés során leggyakrabban előforduló hiányosságok az alábbiak: • • • • • • •

A személyi védőfelszerelés hiánya Tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzésének elmaradása Feladói nyilatkozat hiánya Szabálytalanul illetéktelen személyt szállít Figyelmeztető lámpa nem működik Írásbeli utasítás hegyek Szabálytalan rakodás

Az ellenőrzések számadatainak alakulását a táblázat mutatja. ADR ellenőrzések száma

2000 18

2001 28

2002 26

2003 80

2004 80

2005 200

A közúti veszélyes áruszállítás egy állandó, és területileg változó veszélyeztetés. 3.7.5. RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS VESZÉLYEZTETÉS A téli rendkívüli időjárással összefüggő veszélyek. A kiadós több napig tartó hóesés, és a gyakran ezzel járó, vagy ezt követő szeles időjárás okozta hófúvás, a Bakony hegység közútjain, a megyén átvezető jelentősen túlterhelt 8-as főközlekedési úton, és a Balaton-felvidék aprófalvas vidékén okoz általában problémákat. A hófúvások településeket zárhatnak el a külvilágtól, tömegközlekedési eszközök maradhatnak a hó fogságában. Megbénulhat az egészségügyi- és élelmiszer ellátás. Szakaszosan, vagy tartósan szünetelhet a közlekedés és energia ellátás. Emberek gépkocsijaikkal a hó fogságában ragadhatnak a járhatatlanná vált utak miatt. Állatok fagyhatnak meg a zord időjárás következtében. Gyakorlatilag szinte az összes kritikus infrastruktúrát befolyásolja a téli rendkívüli időjárás. Mivel a téli időjárás okozta forgalomzavaró jelenségek térben, és időben változóan fordulnak elő és az elhárítási munka időigényes, ezért sem szervezeti, sem anyagi okokból nem lehetséges egységes színvonalon biztosítani a zavartalan közlekedést. Veszprém Megyei Állami Közútkezelő KHT is az éves fenntartási és fejlesztési feladatai mellett a téli üzemeltetés feladatait is elvégzi. Az úthálózat jelentőségétől, útkategóriáitól és a forgalom nagyságától függően az utakat szolgáltatási osztályokba, különböző védekezési rendszerbe sorolják, mely ellenőrzési és beavatkozási formát jelent Őrjáratos utakon az út állapotát rendszeresen ellenőrzik és a beavatkozás (felszórás) a teljes hosszon és felületen vegyi, vagy érdesítő anyaggal megtörténik a síkosságtól függően, szükség szerint. Ebbe a védekezési rendszerbe a főutakat és a nagy forgalmú mellékutakat sorolják .

66

Rayonos utakon az útellenőrzés csak időszakos, a beavatkozás nem terjed ki az út teljes hosszára, csak annak veszélyes részére (ívek, emelkedők, tömegközlekedési járművek megállói). Ebbe a védekezési rendszerbe a fontosabb, közepes forgalmú mellékutak tartoznak. Fehér utakon csak hó eltakarítás történik olyan mértékben, hogy az személygépkocsival járható legyen. Ide a kisforgalmú mellékutak tartoznak. A védekezési rendszerbe történő sorolás mellett meg vannak határozva a védekezés megkezdésének és végrehajtásának, valamint a hóekézésnek az időnormái. Fontos megemlíteni, hogy lakott területen belül az érintett önkormányzatok feladata a síkosság mentesítés, és hó eltakarítás. A védekezés fontos módja a megelőzés. A megyei és helyi védelmi bizottsági szinten a rendkívüli téli időjárás következményeinek felszámolásába bevont szervezetek és az érintett települések részvételével minden évben a telet megelőzően, már október-november hónapokban fel kell készülni a várható események felszámolására. Ennek megfelelően minden egyes szervezetnek (Közútkezelő Kht., Rendőrség, teher és személyszállítást végző vállalatok - vállalkozások, ÁNTSZ, közcélú szolgáltatók, katasztrófavédelem) más és más feladatai vannak a felkészülés és a már kialakult „hó helyzet” időszakában. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi főbb felkészülési feladatok: Elsődlegesen Megyei igazgatói szabályozó kerül kiadásra, amelyben meghatározásra kerülnek a polgári védelmi kirendeltségek, a Hivatásos Önkormányzati és Önkéntes Köztestületi Tűzoltóságok alapvető felkészülési feladatai. Pontosításra kerülnek a szükséges tervrendszerek (értesítési, berendelési és készültségbe helyezési tervek, kitelepítési-befogadási tervek stb). Ellenőrizni kell a Veszélyhelyzeti Központ működéséhez szükséges feltételeket, valamennyi kommunikációs rendszer működőképességét. A vonatkozó tervek alapján pontosítani kell a szükségellátási, melegedési, elhelyezési lehetőségeket a településen rekedt, más településen dolgozók, diákok, gépjárművezetők ideiglenes elhelyezése és ellátása érdekében. Elő kell készíteni és pontosítani szükséges a terepjáró vontatók, kotró, rakodó gépek, lánctalpas járművek, különleges eszközök (sítalpak, motoros szánok, helikopterek) gyors igénybevételéhez szükséges adatbázisokat Fontos figyelmet fordítani előrejelzés alapján a lakosság időbeni tájékoztatására. Elemi csapásszerű rendkívüli időjárás esetén a termelés, a létfontosságú élelmiszerellátás, a mentőszolgálat működésének, a szükséges közlekedési feltételek a kritikus infrastruktúrák működésének biztosítása érdekében összehangolt tevékenységre van szükség. Intenzív havazás, nagy szélerősség mellett számítani kell egyes útszakaszokon a forgalom teljes megbénulására. Hófúvások időszakában a hóakadályokat csak átmenetileg lehet megszűntetni, mert rövid időn belül újra keletkeznek.

67

A gyakorlatban 30-40 km/h szélsebesség felett a keletkezett hóakadályok elhárítását a Közútkezelő KHT. csak rendkívüli esetekben (életmentés, mentőautó kísérése, a lakosság rendkívüli ellátási problémái) végzi el a védekezés alacsony hatékonysága miatt. Az érintett önkormányzatok a polgári védelmi kirendeltségek közreműködésével megszervezik a közutakon és a vasutakon a hóban rekedtek melegítő itallal, meleg ruházattal történő ellátását, melegedőhelyek berendezését. Szükség szerint megszervezik az alapvető élelmiszerek, valamint életmentő gyógyszerek és tápszerek településekre történő kiszállításának biztosítását, az állandó ellátást igénylő krónikus betegek és a szülés előtt álló kismamák rendelőintézetekbe, kórházakba való szállítását. Hosszantartó meleg okozta veszélyeztetés Hőségriadót minden évben elrendelnek, ha a hőmérséklet napokon keresztül harmincöt fok fölé emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a Mentőszolgálat felhívta a lakosság, legfőképpen az idős és beteg emberek figyelmét, hogy készüljenek fel a nagy melegre. A kánikula elsősorban a szív-és érrendszeri betegeket veszélyezteti. Napi 4 liter folyadék és testünk hűtése, segíthet a védekezésben. Annak, aki nem bírja a hőséget tanácsos hűvös, besötétített helyen maradnia. A nagy intenzitású csapadék által okozott veszélyeztetés A települési vízkárok a következők lehetnek: - A felszínen lefolyó csapadékvíz a település sík, mély fekvésű területein összegyűlik, megáll, s ott hosszabb-rövidebb ideig tartó elöntést okozva kárt tesz a különböző létesítményekben, járművekben, akadályozza a közlekedést, lerakja esetleges hordalékát. Nemegyszer azért alakul ki ez a helyzet, mert hiányzik a vízelvezető rendszer, illetve a mesterségesen létesített vízelvezető árok, vagy a felszín alatti zárt csapadékcsatorna valamilyen okból nem képes levezetni az összegyűlt vízmennyiséget. A lejtős területeken a burkolatlan utakról, árkokból, töltések oldaláról nagy sebességgel zúdul le a víz, lesodorja a talajt, ami közlekedési nehézségekhez, épületkárokhoz vezet. - A településen átfolyó vízfolyás (esetleg ott található állóvíz) megáradva kilép a medréből és elönti az árterületen található létesítményeket. - A talajvíz időszakosan vagy tartósan magas szintje miatt a pincéket, egyéb felszínalatti létesítményeket elönti a víz, szélsőségesebb esetekben a felszínen is megjelenik. A probléma súlyosságát növeli, hogy számos esetben a helyi talajvízszint-emelkedést az elszikkasztott szennyvíz okozza, ami a felszínre kerülve nemcsak az elöntés, a látvány és a szag miatt kellemetlen, de az egészségre is veszélyt jelenthet. - A felszín alatt áramló rétegvizek a felszínre kerülve fakadóvízként okozhatnak elöntéseket, szintén veszélyeztethetik a település létesítményeit. A városok csapadékvize pedig (különösen egy hosszabb száraz időszakot követően), vagy egy hóolvadásból származó lefolyás nagy mennyiségben juttathat súlyosan szennyező anyagokat az utak, járdák burkolatáról a befogadó vízfolyásba. A felszíni és felszínalatti vízbázisok elszennyezése a települések vízellátási zavarainak veszélyét is előrevetítheti.

68

A nagy intenzitású csapadék által okozott veszélyeztetés alapvetően az alábbi négy csoportban jelentkezik: - a település területén jelentkező felszíni elöntések, - a felszínalatti létesítmények elöntése, - az eróziós problémák, -a település egyes területein lerakódó hordalék. 3.7.6. BALATONNAL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK A nyári Balaton veszélyei Legfontosabb, hogy a fürdőzők ismerjék a Balatont. A tó ugyanis nagyon gyors változásokra képes, és sajátosak a mederviszonyai. Az északi parton különösen ajánlatos a kijelölt strandokon való fürdés, mivel a meder hirtelen mélyülése, a nádasok tagozódása veszélyt jelenthet a környezetet nem ismerők számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fulladások mind fürdőzés - általában valamilyen eszköz használata - közben történek. Jóval több tragédia történt volna, ha a vízirendészet nem figyel a fürdõzõkre. Az elmúlt évben összesen 255 fõt mentettek ki a Balatonból. A munkát segítette az egyre pontosabb vihar elõrejelzés, ami alapján időben ki tudták hívni a fürdőzőket a tóból. A Balatonnál több mint 65 éve működik a viharjelzés. A pillanatnyi viharjelzésről a vízen levők a tó körül elhelyezett jelzőlámpák segítségével szerezhetnek tudomást: a percenkénti 30 felvillanás az első fokú, a percenkénti 60 felvillanás a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja. Az őszi Balaton veszélyei Szeptembertől horgászoké a Balaton, ősszel legnagyobb problémát a víz hőmérsékletének csökkenése okozza, mert egy balesetnél nagyon hamar, szinte pillanatok alatt kritikus szintre csökkenhet a vízbe esett személy testhőmérséklete. Hirtelen viharokra az őszi hónapok során is lehet számítani, azonban azok száma kevesebb, mint a meleg, kánikulai időszakban. A tavon lévőket már október 15-e után is a viharjelző rendszer segíti. Tilos az éjszakai horgászat októbertől vízi járműről, azaz csónakról vagy kishajóról. Víz-jég veszélyeztetés A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, közúti járművel, valamint a biztonságos munkavégzés kivételével a kikötők és veszteglőhelyek területén. A jég teherbírást csökkentő tényezők a tófenékről előtörő kisebb, nagyobb források, a csatorna bekötések. Nagyobb jégfelületen különös veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni.

69

3.7.7.KÁRTEVŐK (GYAPJASLEPKE) ÁLTAL OKOZOTT VESZÉLYEZTETÉS A 2004. évben a Balaton-felvidéken és a Bakonyban soha nem látott gyapjaslepke-invázióval volt. 2004 év április végétől a lepke hernyói hatalmas pusztítást vittek végbe nemcsak az erdőállományokban, hanem a különböző, mesterségesen termesztett növénykultúrákban is. Veszprém megyében 70 ezer hektár területet szálltak meg a lepkék, és területnek közel a felét, mintegy 35 ezer hektárt letarolták. A károkozó elleni védekezés anyagi források hiányában mindössze 5 ezer hektáron történt, pedig már 2003-ban jelezték a veszély közeledtét. A veszélyetetés humán egészségügyi vonatkozásai A gyapjaslepke hernyóinak szőre érzékeny bőrűeken, leginkább kisgyermekeken viszketést és bőrpírt, ritkábban hólyagokat okozhat. Ez a probléma leggyakrabban akkor jelentkezik, amikor lakott települések közvetlen közelében jelentkezik erős fertőzés, és a szél által sodort hernyók tömegesen kerülnek be az emberlakta környezetbe. A kártétel A gyapjaslepke, ha időnként magas egyedszámban jelenik meg, számottevő kellemetlenségeket és károkat is okozhat. A kártétel a lombozat, kisebb-nagyobb mértékű megrágásából, esetenként pedig teljes elfogyasztásából áll. Ez az utóbbi az un. tarrágás. A megfelelő termőhelyen álló megrágott fák általában képesek kiheverni a kártétel hatását, bár az évi növekedésüket visszaveti a jelentősebb mértékű lombvesztés. A gyapjas lepkék tarrágása hatása végzetes lehet erdősítésekben, ahol a fiatal faegyedek sokkal nehezebben vészelik át a károsítást, mint az idősebbek. Kedvezőtlen termőhelyen, főként hosszantartó csapadékhiány esetén a lerágott erdőkben kárláncolatok alakulhatnak ki. A hernyók elleni védekezés, kártétel csökkentése. A gyapjaslepke hernyójának rágása ellen környezet kímélő készítményekkel (Bacillus Huringiensis spóraszuszpenzió, vagy kitinszintézist gátló anyagok) eredményesen lehet védekezni. A védekezés hatékonysága szempontjából legkedvezőbb a fiatal lárvák ellen időzíteni a kezelést. Mindkét szercsoportról tudni kell, hogy hatásuk nem azonnali, a permetezés után a hernyók még bizonyos ideig táplálkoznak és csak utána pusztulnak el. A mezőgazdasági területeken, önkormányzati területeken, parkokban, útmenti fasorokban, valamint üdülőövezetekben, kertekben a védekezést megkezdhető hagyományos módon a petecsomók eltávolításával, és megsemmisítésével tél végén.

70

3.7.8. VESZÉLYHELYZET MEGELŐZÉSE-PREVENCIÓ A polgármesterek szerepe a katasztrófavédelmi munkában felbecsülhetetlen, hiszen óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a településük minél kisebb veszteségekkel vészeljék át a veszélyhelyzeteket. A SEVESOI II-höz kapcsolódóan Ősi, Pétfürdő, Várpalota, Balatonfűzfő, Gógánfa és Ukk települések üzemspecifikus lakosságtájékoztató kiadványai a lakosság felkészítését irányozta elő az érintett településeken. A kiadványok nagyban segítik a lakosság katasztrófahelyzetben teendő tevékenységét, magatartását. A veszélyek megelőzése (prevenció), a veszélyekre való felkészülés legalább olyan fontos, mint a veszélyhelyzet szakszerű, gyors elhárítása és a helyreállítás. Bizonyított tény, hogy a felkészült településeken az elszenvedett károk mértéke számottevően alacsonyabb, mint a készületleneké. Ha a település és azok intézményei Prevenciós Programmal rendelkeznek, jó eséllyel vehetik fel a harcot a veszélyekkel. Több törvény, jogszabály rendelkezik arról, hogy a katasztrófavédelem különböző területein milyen feladatok hárulnak a polgármesterekre. E dokumentumok azonban csak a keretét teremtik meg a katasztrófavédelmi munkának. Ezt a keretet minden település más-más tartalommal tölti meg, minden polgármester a helyi sajátosságok figyelembevételével gondoskodik a feladatok végrehajtásáról. E munkában az intézmények az intézményvezetők a segítői a polgármestereknek. Rájuk hárul a veszélyhelyzetekre történő intézményi szintű felkészülés tervezése és szervezése is. A katasztrófavédelmi feladatok három időszakban jelennek meg: - Megelőzési, felkészülési időszak - A veszélyhelyzet kezelésének és elhárításának időszaka - A helyreállítási időszak A megelőzési időszakban végzett munka (prevenció) nagyban befolyásolja a veszélyhelyzetkezelési és elhárítási időszak veszteségeit és a helyreállítási időszak teendőit. A megelőzés fontosságát támasztja alá az a gyakorlati tapasztalat is, hogy azokon a településeken, ahol a prevenciós munka magas színvonalú, ott a bekövetkezett veszélyhelyzet esetén kisebb az anyagi veszteség, a veszélyelhárítás is szervezettebb és hatékonyabb, a helyreállítás gyorsabb, zökkenőmenyesebb. Az intézményvezetők feladata és felelőssége a közösségük felkészítése a veszélyekre, a védekezés kereteinek megteremtése. Mindezt a prevenciós időszakban kell megtenniük. Az intézményi Prevenciós Program készítéséhez segítséget, adatokat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon valamint a polgári védelmi kirendeltségeken kaphatnak. Az intézményvezető veszély esetén nem csak a dolgozóiért felelős, hanem az intézmény jellegéből adódóan az intézményben megjelenő állampolgári körért is. (pl. az iskolák a tanulókért, a könyvtárak az olvasókért, a múzeumok a látogatókért, stb.). E tevékenysége akkor a leghatékonyabb, ha Prevenciós Programot készít, amely kiterjed a prevenciós, a veszélyhelyzet kezelési és elhárítási, valamint a rehabilitációs feladatokra egyaránt, és amelynek használhatóságát a gyakorlatban is kipróbálja, a benne foglaltakat megismerteti a dolgozóival, az intézménye érintett látogatóival, ügyfeleivel. 2004.-ben 12 intézmény Prevenciós Terve készült el.

71

Az önkormányzati fenntartású intézmények profiljukat tekintve nagyon különbözőek. Mindegyikben közös azonban, hogy az intézményvezető a szakmai, pénzügyi, igazgatási feladatokon túl ellátja a biztonsággal kapcsolatos feladatok irányítását is. Ha az intézményvezető ezen feladatokat elhanyagolja, veszélyezteti a rábízott dolgozók életét és az anyagi javakat. Az intézményvezető leghatékonyabban akkor készíti fel a közösségét a veszélyekre, ha Prevenciós Programja jól átgondolt, a realitásoknak megfelelő. Ezen intézmények mindegyikére elmondható, hogy különös gondot kell fordítaniuk az értékes vagyontárgyak védelmére, mentésére. Szinte minden intézmény rendelkezik értékes festménnyel, szoborral, könyvállománnyal, műszaki eszközökkel, történelmi emlékekkel. Az intézmények célszerű felosztása a felkészülés és a Prevenciós Program típusa szempontjából a következő szerinti: -

közoktatási intézmények szociális intézmények egészségügyi intézmények sportlétesítmények egyéb intézmények (polgármesteri hivatalok, közművelődési intézmények gazdálkodó egységek, stb.)

3.7.9. VESZÉLYHELYZET KEZELÉSE, FELSZÁMOLÁSA Veszélyhelyzet esetén a védekezés irányításának, összehangolását megyei szinten a Megyei Védelmi Bizottság (MVB), helyi szinteken a Helyi Védelmi Bizottságok (HVB), azok katasztrófaelhárító munkacsoportjai végzik. Az MVB mindenkori vezetője a Megyei Közgyűlés Elnöke, a katasztrófaelhárító munkacsoportjának vezetője a megyei katasztrófavédelmi igazgató. A Helyi Védelmi Bizottságok a régi honvédelmi körzeteknek megfelelő illetékességgel működnek, vezetőjük a honvédelmi körzetközpont városának polgármestere. A katasztrófaelhárító munkacsoport vezetője pedig az adott polgári védelmi kirendeltség, vagy iroda vezetője.

3.8. EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME 3.8.1. ORSZÁGOS HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Kedvezőtlen jelenség a népesség 1981. óta tartó folyamatos fogyása, amely a lakosságszám kb. 6,3%-os csökkenéséhez vezetett az elmúlt két évtizedben. A lakosság fogyásához a társadalom elöregedése mellett az aktív, keresőképes népesség, elsősorban a férfi lakosság magas halálozási aránya is hozzájárul. Az országos vizsgálatok azt mutatják, hogy a vezető halálokok százalékos megoszlása a következő: -

Szív- érrendszeri betegségek: 56% Rosszindulatú daganatok: 28% Idült alsó légúti betegségek: 3% Májbetegségek: 5% Külső halálokok: 8%

72

A vizsgálati adatok szerint a leggyakoribb halálokok között vezető szerepe van a szív-érrendszeri betegségeknek és a rosszindulatú daganatoknak. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a vezető halálokok és betegségek okai 70%-ban az életmóddal, kb. 16%-ban a környezeti hatásokkal és kb. 14%-ban az egészségügyi ellátás színvonalával vannak összefüggésben. Az adatokban országonként és területenként lehet bizonyos eltérés, de egyértelműen megállapítható, hogy a lakosság egészségi állapotát döntően az életmód befolyásolja. Ezen a területen a kockázati tényezők közé tartozik a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány vagy egyenlőtlen fizikai terhelés, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás, túlzott gyógyszer fogyasztás) és a tartós idegrendszeri túlterheltség. Ezen kockázati tényezők között esetenként szinergizmus lép fel, amikor egymás hatásait jelentősen felerősítik – például alkohol + gyógyszer fogyasztás, alkohol + kábítószer fogyasztás. A lakosság egészségi állapotát nem elhanyagolható mértékben a környezeti hatások is befolyásolják. Egészségre káros anyagok kerülnek a szervezetünkbe, illetve káros környezeti hatások (hő, zaj, rezgés, sugárzás) érnek bennünket. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az egészségre káros anyagok 20%-a a levegővel, 10%-a vízzel és 70%-a élelmiszerrel jut a szervezetünkbe. Az elmúlt években az ipari termelés visszaszorulása, szerkezeti átalakulása, korszerűsödése, a háztartások fűtéskorszerűsítése eredményeként a légszennyező anyag kibocsátás jelentősen csökkent. Ugyanakkor a gépjármű park jelentős korszerűsödése ellenére közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátás mértékében növekedés tapasztalható. A légzőszervi megbetegedések kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai allergének. Az allergiás megbetegedések gyakorisága évről évre emelkedik, a legsúlyosabb problémát a parlagfű pollenje okozza. A zajterhelés azon túl, hogy negatívan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét, az egészséget is károsítja. A zajterhelés napjainkban elsősorban közlekedési eredetű (közúti, vasúti, légi), de jelentős az ipari, főként az építőipari eredetű zaj is. A lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága csaknem teljes körű, az ivóvíz minőségi paraméterei azonban több településen nem felelnek meg a hatályos hazai határértékeknek. Egyebek mellett a nyersvízben előforduló nitrit, nitrát, a természetes eredetű arzén feldúsulás, a tisztított ivóvízban a klórozási melléktermékek jelenléte okoz vízminőségi problémákat. A talajból egyrészt a táplálékláncon keresztül, az élelmiszerekkel kerülhetnek a szervezetbe egészségkárosító anyagok, másrészt a szálló porhoz tapadva a levegőbe kerülve okoznak veszélyt. A játszóterek homokozójának mikrobiológiai szennyezettsége a gyerekek számára jelent fokozott kockázatot. 3.8.2. VESZPRÉM MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Veszprém megye környezeti állapota a 90-es években kezdődött és jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás, korszerűsítés, jelentős környezetvédelmi beruházások eredményeként jelentősen javult, aminek az egészségügyi következményei napjainkban kimutathatók. A 80-as években az ipari területeken, Ajka, Balatonfűzfő, Peremarton, Papkeszi, Várpalota térségében egy vagy több légszennyező anyag koncentrációja folyamatosan határérték felett volt a környezeti levegőben a település teljes területén.

73

Ezeknek a térségeknek a minősítése levegőtisztaság- védelmi szempontból erősen szennyezett volt. Napjainkra az ipar és szolgáltató szektor által előidézett légszennyezés nem meghatározó ezeken a területeken, viszont a közlekedés-szállítás eredetű légszennyezés területén növekedés tapasztalható. A megyében a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága gyakorlatilag teljes körű. Az ivóvíz minősége a megyében az országos átlaghoz viszonyítva jobb, csak néhány település esetében merülnek fel esetenként nitrit koncentrációval kapcsolatos minőségi kifogások. Napjaink kedvezőtlen tendenciája az, hogy az egyre magasabb vízdíjak miatt a lakosság egy része áttért az egyedi kutas vízellátásra, ami nem megfelelő ellenőrzés miatt egészségi kockázatot jelent. A megye mezőgazdasági művelés alatt álló talajainak a minősége nem kifogásolható. A pH és toxikus elem koncentrációkat a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat rendszeresen ellenőrzi, a műtrágya, hígtrágya, szennyvíziszap felhasználás és kihelyezés csak szigorúan ellenőrzött körülmények között történhet. A megyében termesztett növények fogyasztásával számottevő szennyező anyag nem kerül a szervezetbe. A településeken a szállóporhoz számos egészségkárosító anyag tapad. Ennek a finom, 10 µm alatti frakciója bekerül a szervezetbe egészségi kockázatot jelentve. Ennek kiküszöböléséhez a település útjainak, közterületeinek és játszótereinek a takarítása, tisztán tartása alapvető fontosságú. Megállapítható, hogy a megye területén nincsenek olyan környezeti hatások, amelyek kimutathatóan kedvezőtlenül befolyásolnák a lakosság egészségi állapotát. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a megye lakosságának egészségi állapota az országos átlagnak megfelelő, illetve annál valamivel jobb. A főbb vezető halálokok százalékos megoszlása a megye területén a következő. Szív-érrendszeri betegségek: 53%, amely az országos átlag alatt van. Rosszindulatú daganatok: 24%, ami szintén alacsonyabb az országos átlagnál. Idült alsó légúti betegségek: 4%, ami egy kisség meghaladja az országos átlagot. Az egyéb betegség típusok az országos átlagnak megfelelőek. A megye területén természetesen vannak eltérések az átlag adatoktól. A vizsgálatok a következő képet mutatják. A megállapítások az összevont népességi és halálozási adatokból számított standard „halálozási hányados” (alapján történtek. A vizsgálathoz a kisebb lélekszámú településeket összevonták úgy, hogy a lakosságszám éves viszonylatban elérje az 5000 főt. A megállapítások ilyen lélekszámú térségekre vonatkoznak. A szívbetegségek kb. a megye egyharmadán 10%-al meghaladják az országos átlagot, a többi részén az országos átlag alatt vannak. Elsősorban a megye nyugati és északi részét érintik, a középső és keleti részen kedvezőbb a helyzet.

74

Az agyérrendszeri betegségek halálozási gyakorisága a legkritikusabb a megyében. A férfiak esetében a megye területének kb. felén, a nők esetében kétharmadán 110% feletti az shh. értéke. A betegség a megye nyugati aprófalvas részén a gyakoribb, ami ellátási problémát jelezhet, mivel a városokban és környékükön a halálozási gyakoriság kedvezőbb, mint az ellátási központoktól távoleső településeken. A rosszindulatú daganatok okozta halálesetek gyakorisága a Bakony észak-keleti részén és a Balaton part Balatonakali és Ábrahámhegy közötti területén és ettől néhány északabbra fekvő településen a legnagyobb. A férfiaknál magas shh. értékek tapasztalhatók Pápa város környezetében, Ajka város vonzáskörzetének északi részén és Ajkától dél-nyugatra eső településeken. Ajka városban viszont a daganatos megbetegedések okozta halálozások shh. értéke 90% alatti. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a vizsgált betegségek esetében jelentős eltérések vannak a megye városai, térségei között, ezért az adatokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni a lakosság egészségi állapotára településenként, illetve kistérségenként. Kedvezőtlenebb kép a megye nyugati, észak-nyugati részén látszik, míg a középső és keleti részen a helyzet kedvezőbb. A település szerkezetet és az ipari területeket tekintve ez ellátási és életmódbeli problémákra utal. Az egészségügy jelenleg zajló átalakítása keretében tervezett kiterjesztett háziorvosi adatszolgáltatás és monitorozási rendszer bevezetésével reális lehetőség lesz a lakosság valós egészségi állapotának a megismerésére.

3.9. VESZPRÉM MEGYE TERÜLETÉN KÉSZÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE 3.9.1. HELYI TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a hazai tervezési rendszerek /területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, vízgyűjtőgazdálkodási tervezés., stb./ mellett egy új típusú tervezés alapjainak megteremtetését irányozza elő, és ennek keretében elrendeli a környezetvédelmi tervezés alapjául szolgáló Nemzeti Környezetvédelmi Program magalkotását és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban önálló települési környezetvédelmi programok, valamint a települési önkormányzatokkal egyeztetett megyei környezetvédelmi programok kidolgozását. A törvény ezen rendelkezése egy komplex folyamat részét képezi. A nemzetközi törekvésekkel és a politikai-társadalmi-gazdasági átalakulás célkitűzéseivel összhangban Magyarországon is megteremtődtek egy új nemzeti környezeti politika megvalósításának keretfeltételei. Mindez szükséges, de nem elégséges feltétel, a környezetpolitikai célok megvalósítása érdekében, mivel a környezeti problémák nem oldhatók meg megfelelő programok, a társadalom aktív részvétele, valamint a nyilvánosság megteremtése nélkül.

75

A települési környezetvédelmi programnak kettős szerepet kell betölteni. Egyfelől olyan tevékenységeket kell előirányoznia, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másfelől hatékony eszköz kell legyen az adott település által legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére is. A helyi önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, problémáit és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét, a megoldási lehetőségeket. A törvény előírásának megfelelően a megye települései megkezdték a helyi környezetvédelmi programok elkészítését. A vizsgálatunk idején, a megye településein a programkészítés helyzete az alábbi: Környezetvédelmi program készült: 146 településen nem készült: 20 településen készítés alatt van: 51 településen A településenkénti részletes adatokat a 13. számú mellékletben mutatjuk be. A BLAUTECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. is készített települési környezetvédelmi programot több Veszprém megyei település részére. A programkészítés során végzett vizsgálatok tapasztalatai és az elkészített programok vizsgálata alapján az alábbi következtetések vonhatók le. A megyei környezetvédelmi program követelményei érvényesülnek a helyi környezetvédelmi programok döntő többségében. Kifejezetten megmutatkozik ez a csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízellátás, hulladékgazdálkodás és a természetvédelem területén, mivel itt olyan feladatok jelentkeznek, amelyek megoldása meghaladja egy-egy önkormányzat lehetőségét. A környezetvédelmi törvény előírja a környezetvédelmi programok kétévenkénti felülvizsgálatát, a kitűzött célok, feladatok teljesítésének felülvizsgálatát, a környezet állapotának értékelését és a lakosság tájékoztatását. A tapasztalat az, hogy néhány nagyváros kivételével a környezetvédelmi program felülvizsgálata, aktualizálása és a lakosság tájékoztatása nem történt meg. A programkészítés során végzett vizsgálatok általános tapasztalata, főként a kis települések esetében az, hogy gyenge, hiányos a hatósági munka a környezeti szabályozás. Ez az alábbi nem kívánatos formában nyilvánul meg: -

A kis és közép vállalatok (állattartó telepek, autójavító, asztalos, kereskedelmi egységek, stb.) a telepengedélyhez kötött tevékenységüket engedély nélkül végzik. Szabályozás hiányában a környezetvédelmi jogszabályok adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeit figyelmen kívül hagyják. Ilyen magatartás eredménye a határérték feletti zajterhelés és légszennyezés a lakott területen, és a veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése, a kommunális gyűjtőedényzetbe történő elhelyezése, illetve illegális lerakása. Mivel a tevékenység környezetvédelmi szabályozása nem történt meg, ezek a vállalkozások nem ellenőrizhetők, illetve szankcionálhatók.

76

-

-

Az építési-bontási engedélyek kiadása során a környezetvédelmi követelményeket nem érvényesítik. Két alapvető hiányosság tapasztalható az építési bontási tevékenység engedélyezése során. Az esetek egy részében nem kérik ki a környezetvédelmi és egészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását, következésképpen a kiadott engedély környezetvédelmi, környezetegészségügyi követelményeket nem tartalmaz. Amennyiben az engedélyezési eljárás szabályos, a környezetvédelmi követelményeket megfelelően előírják, ezek teljesítését a tevékenység befejezését követően nem ellenőrzik. Ennek a hiányosságnak az eredményei az illegális hulladéklerakás egy része, mivel az építésibontási tevékenység során, illetve annak befejezését követően a keletkező hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítését nem ellenőrzik. A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséhez és ártalmatlanításához a feltételek megteremtése és ezek betartásának ellenőrzése az önkormányzat törvényben előírt kötelezettsége. A megye területén a települési szilárd hulladék szervezett gyűjtése megoldott, miden önkormányzat szerződést kötött feljogosítással rendelkező szervezettel. A szolgáltatás maradéktalan igénybevételének kikényszerítése, különösen a kisebb települések esetében nem kifogástalan. Az illegális hulladéklerakás törvényben előírt szankcionálását nem megfelelő. A vonatkozó jogszabály előírása egyértelmű. Az illegális hulladéklerakást a terület tulajdonosa, közterületen az önkormányzat köteles felszámolni. Az ezzel kapcsolatos költségeket az elkövetőre kell áthárítani. Ha az elkövető nem ismert rendőrségi vizsgálattal kell a személyét kideríteni. A gyakorlat az, különösen kis települések esetében, hogy még ismert elkövető esetén sem érvényesíti a vonatkozó jogszabályok követelményeit a település jegyzője, illetve körjegyzője, inkább a környezetvédelmi hatóságnál tesz bejelentést olyan ügyben, amit helyben kellene a hatályos jogszabály szerint elrendezni. Ennek okaként számos esetben helyi összefonódások fedezhetők fel. A közigazgatás tervezett átalakítása során meg kell fontolni, hogy érdemes-e oda hatáskört telepíteni, ahol a követelményeknek nem tudnak, vagy nem akarnak eleget tenni.

A nem csatornázott területeken a települési folyékony hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának a szabályozása még a nagyvárosokban is kritikus. A vonatkozó jogszabály (amit a hulladékgazdálkodás rész megfelelő fejezetében részleteztünk) előírja, hogy erre a feladatra feljogosítással rendelkező szolgáltatót kell kijelölni, és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezően elő kell írni. Ez a jogszabályi követelmény jelenleg maradéktalanul egyetlen településen sem teljesül, aminek az a következménye (mint azt a hulladékgazdálkodás rész megfelelő fejezetében részleteztük), hogy a megye területén keletkező települési folyékony hulladék (szennyvíz) kb. 1%-ról állapítható meg az, hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelően kerül gyűjtésre és ártalmatlanításra. A döntő részt szabálytalanul elszikkasztják, kiöntözik, ami megye területének érzékenységét figyelembe véve megengedhetetlen. A megye területén készített környezetvédelmi programokat és az ezekhez kapcsolódó környezeti szabályozást vizsgálva összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kis települések döntő részén nincsenek meg a hatékony környezeti szabályozás anyagi, személyi és szakmai feltételei. Esetenként a szándék és akarat sem nyilvánvaló. A közigazgatás átszervezése során ebben a vonatkozásban meg kell fontolni a kistérség és a megye szerepének át- újragondolását.

77

3.9.2. VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Veszprém Megyei Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2000. évben elkészíttette a Veszprém megye környezetvédelmi programját. Ezt minden Veszprém megyei önkormányzat megkapta, és felhasználta saját települési környezetvédelmi programjának elkészítésénél. A programban megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyek a megye környezeti állapotának a javításához szükségesek. Az alábbiakban a tervezett intézkedések megvalósulását és ezeknek a környezet állapotára gyakorolt hatását foglaljuk össze. Levegőtisztaság-védelem A program intézkedéseinek hatására jelentősen csökkent az ipar, energiaipar légszennyező anyag kibocsátása. A végrehajtott szerkezetváltás során a környezetet jelentősen szennyező üzemeket leállították, átalakították és a környezetet kevésbé károsító üzemeket létesítettek. Az intézkedések hatására napjainkban az ipari tevékenység légszennyező hatása nem meghatározó még az ipari régiókban sem. Elkerülő utakat építettek a forgalom településeken kívülre történő terelésére. Elkerülő út épült Tapolca és Pápa városok térségében, aminek eredményeként a légszennyezettség a települések belterületén a határérték alá csökkent. Megoldandó feladat maradt Várpalota, Márkó és Tüskevár térségében a települést elkerülő út megépítése. Korszerűsítették a járműparkot, aminek eredményeként jelentősen csökkent a gépjárművek, különösen az autóbuszok légszennyező anyag kibocsátása. Az elmúlt időszak jelentős ráfordítása ellenére, a forgalom jelentős növekedése miatt a közúti közlekedés légszennyező hatása a sűrűn lakott városközpontokban meghatározóvá vált és további intézkedést igényel. Jelentős előrelépés történt a környezetkímélő tüzelés bevezetése területén. A földgáz tüzelés elterjesztése a korábbi nagy kén- és hamutartalmú szenek helyett jelentősen lecsökkentette a légszennyező anyag kibocsátást. Megtörtént a megye döntő részén nyílttéri égetés szabályozása, ami helyi szinten idéz elő jelentős levegőminőség javulást. Folytatódott a szőlők és a mezőgazdasági területek környezetkímélő művelésre történő átalakítása, aminek következtében jelentősen csökkent a művelés során a kiporzás. Anyagi források vagy nem egyértelmű szabályozás hiányában az alábbi területeken tervezett intézkedések megvalósításában elmaradás van. A telephely engedélyezési eljárások során az önkormányzatok nem hatékonyan érvényesítik a környezetvédelmi előírásokat. Hasonló a helyzet az építési és bontási engedélyek kiadása során is. Nem valósult meg a vasútvonal javasolt fejlesztése, sőt a visszafejlesztése van folyamatban. A megújuló energiaforrások felhasználása elkezdődött, de a mértéke jelenleg még nem kielégítő. A Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Erőművében gyakorlatilag fa tüzelés folyik (a biomassza felhasználás helyett), a szélenergia hasznosítása kialakulóban van, napenergia hasznosítást még nem végeznek. Az utak pormentesítése, tisztán tartása nem kifogástalan.

78

Feszíni és a felszín alatti vizek védelme Folytatódott a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ami különösen a Balaton vízgyűjtő területén jelentett komoly előrelépés. A hatékony szennyvíz gyűjtés és tisztítás eredményeként a Balaton vízminősége nem romlott az átlagosnál tartósan alacsonyabb vízszint esetén sem. Elvégezték a szennyvíztisztító telepek kapacitásának és hatásfokának a növelését javítását. Ezen a területen különösen veszprémi kommunális szennyvíztisztító telep és a fűzfői ipari szennyvíztisztító rekonstrukciója eredményezett jelentős javulást. Az érintett vállalatok kiemelt ellenőrzése következtében megoldották a veszélyes anyagok szakszerű tárolását. Nem kielégítő, további intézkedést igényel a keletkező szennyvíziszap kezelése, hasznosításra történő előkészítése. Nem kielégítő a települési folyékony hulladékok kezelése. A jogszabály követelményeknek nem megfelelő gyűjtés és elvezetés nem került teljes mértékben felszámolásra. Minden illegális szennyvíz ürítő nem került megszüntetésre. Folytatódott az ivóvízbázisok védőterületének kijelölése, de a szükséges munka nem fejeződött be. A csatornázás és szennyvíztisztítás területén végzett jelentős előrelépés ellenére a megengedhetőnél több tisztítatlan szennyvíz illetve használt víz kerül a Séd-Nádor csatorna rendszerbe, erősen szennyezve a csatorna rendszer vizét. Az 1000 főnél kisebb települések esetében, amelyek regionális elvezető és tisztító rendszerhez gazdaságosan nem csatlakoztathatók, nem kielégítő az egyedi szennyvíztisztítók és a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazása. Természetvédelem Megtörtént a Balatoni nádasok állapotának felmérése. A természetvédelmi szempontokat figyelembe véve elvégezték a nádaratást. Folyamatos a védelemre tervezett területek felmérése és bővítése. Megtörtént a Natura 2000 madárvédelmi területek és a Natura 2000 előhelyvédelmi területek felmérése és kijelölése. További elvégzendő feladatot jelent a Védett természeti terület hálózat kialakítása. Erdőgazdálkodás, az erdők természeti célú funkciójának erősítése.

79

Természeti értékek és területek felmérése: fokozottan védett és védett növényfajok Veszprém megyei elterjedésének meghatározása. Helyi védettségű területen a felmérés elvégzése az önkormányzat feladata. Természetvédelmi célú monitorozás. Védett természeti területek bemutatása, ismeretterjesztés. Nemzeti ökológiai hálózat Veszprém megyei területeinek kijelölése és a települések rendezési tervére történő felvezetése. Természetvédelmi kezelési tervek készítése és felülvizsgálata. Natura 2000 területek monitorozása. Natura 2000 területek természeti állapotának megőrzése, ha szükséges helyreállítása. Energiagazdálkodás Az energia (hő és villamos energia) előállítás mind ipari, mind lakossági méretekben jelentős környezeti hatásokkal jár. A környezeti hatások, és köztük elsősorban a légszennyezés, csökkentése céljából környezetkímélő tüzelőanyag használatát kell előnyben részesíteni. A megye iparvállalatai és intézményei többsége gáztüzelést alkalmaz, ami a leginkább környezetkímélő tüzelési mód. A lakosság körében a gáztüzelés alkalmazása a gerincvezeték kiépítettségéhez képest nem kielégítő. Ezt a helyzetet a földgáz árának folyamatos emelése idézi elő. Mind az Európai Uniós direktívák, mind a hazai tervek és programok ösztönzik a megújuló energiaforrások használatának fokozását. A Kyotói Egyezmény, amelyet Magyarország is aláírt, előírja, hogy 2012-re az üvegház hatást előidéző anyagok (elsősorban a szén-dioxid) kibocsátását 5,3%-kal kell csökkenteni az 1990-s szinthez viszonyítva. Magyarország Európai Úniós tagságával a 2001. szeptemberében elfogadott EU direktíva értelmében 2010-ig a megújuló energiaforrások részarányát 3,6%-ról 7,2%-ra kell növelni és ezen belül a megújuló forrásokból termelt villamos energia részarányát 0,5%-ról 3,6 %-ra kell növelni. A követelmények teljesítéshez a megyében a szél, nap és a bio energia használata jöhet szóba. A megye területén megkezdődött a szélerőművek telepítése. A megye kiterjedt természetvédelem alatt álló és üdülő területeit figyelembe véve a szélerőmű parkok helyének a kijelölése nehéz, az engedélyezési eljárás bonyolult. Ennek következtében a megye területén csak egy-két szélerőműből álló telepeket létesítettek, kiterjedt szélerőmű parkok építése (a jelenleg Olaszfalú határában tervezetten túlmenően) nem várható. A megye adottságait figyelembe véve a depóniagáz, biomassza és biogáz alkalmazásnak és hasznosításának van realitása. Hulladékgazdálkodás Speciális gyűjtőedényzetből kialakított gyűjtőszigeteken a megye városaiban és vidéki településein megkezdődött a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése.

80

A megye városaiban a szelektíven gyűjtött hulladékok újrafelhasználáshoz történő előkészítéshez szükséges létesítmények megépültek. A kezelés után a szelektíven gyűjtött hulladék hasznosításra kerül. Megtörtént a jelenleg használt regionális hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és ideiglenes egységes környezethasználati engedély megszerzése. A megye települései kinyilvánították csatlakozási szándékukat valamelyik a megye területén előkészítés alatt álló regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez. A hulladékgazdálkodás területén jelentkező alábbi hiányosságok abból erednek, hogy a megye területén korszerű regionális hulladékgazdálkodási rendszer még nem épült meg. Nem történt meg a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló részének szelektív gyűjtése és a kezeléséhez szükséges komposztáló kapacitás kiépítése. A megyében jelenleg üzemeltetett regionális hulladéklerakók egyike sem rendelkezik a szükséges műszaki védelemmel. Nem történt meg a felhagyott hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálata és a szükséges intézkedések meghatározása. Nem épült meg a jogszabályi követelményeknek megfelelő regionális hulladéklerakó. Nem került kialakításra a települési folyékony hulladék jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtő, kezelő és ártalmatlanító rendszere. A fenti hiányosságok miatt az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzése a vizsgált időszakban csak részben, illetve nem valósultak meg. Zaj- és rezgésvédelem Az ipari eredetű zajforrások felmérése megtörtént, az érintett vállaltok intézkedési tervet készítettek a zajkibocsátás határérték alá történő csökkentésére. Az intézkedési tervekben foglaltak kivitelezése folyamatban van. Megtörtént a közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása és megkezdődött a csökkentést célzó intézkedések megtervezése, illetve kivitelezése. Tapolca és Pápa városokban az elkerülő utak megépítésével a települések központi részének a zajterhelése határérték alá csökkent. A megye településeinek jelentős részén nem történt meg a belső területek zajterhelésnek a feltárása, zajtérképek készítése. Nem épült meg a 8-as számú főút Várpalotát, Márkót és Tüskevárt elkerülő szakasza.

81

Nem történt meg a jogszabály által (Balaton törvény) indokolatlanul alacsonyan megállapított zajterhelési határértékek felülvizsgálata, ami a Balaton üdülőövezetében az ipari és szolgáltató tevékenységeket ellehetetleníti, illetve a követelmények teljesítése indokolatlanul magas költséget eredményez. Radioaktivitás Veszprém megye területén a korábbi adatok feldolgozása után megkezdődtek a radiológiai mérések a talaj és az épületek sugárterhelésnek vizsgálatára. Hiányzik viszont az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény végrehajtási rendeletének a megalkotása, amelynek a vizsgálati módszert, az adatok feldolgozását és a lakosság sugárterhelését kellene egyértelműen szabályozni. Környezetbiztonság A veszélyhelyzet megelőzésre, illetve elhárítására hatékony intézkedések történtek. Megtörtént a veszélyes üzemek felülvizsgálata, regisztrálása és a védelmi tervek elkészítése. A tervnek megfelelően helyszíni gyakorlatok történtek és a lakosságot tájékoztatták a potenciális veszélyforrásokról. A fehér foltok felszámolásával megtörtént a tűzvédelemre és a tűzoltásra a hatékony felkészülés. Folyamatosan és egyre nagyobb számban végzik a megye területén a veszélyes áruk szállításának ellenőrzését, a szabályok betartatását. Mind a megyei mind a helyi szervek felkészültek a rendkívüli időjárás (nagy csapadék, hóvihar) következményeinek a megelőzésére, illetve kezelésére. Folyamatos feladatot jelent a katasztrófavédelem megyei és helyi szervei működési feltételeinek biztosítása, javítása, a lakosság folyamatos képzése, tájékoztatása. Meg kell teremteni az időnként előforduló kártevők inváziója okozta kár megelőzésének és kezelésének anyagi és szervezeti feltételeit. Ezen a területen mutatkozó hiányosság miatt az időben előrejelzett gyapjaslepke invázió nagy károkat okozott a környezetben. El kell készíteni a prevenciós terveket azoknál az intézményeknél, ahol hiányzik, a meglévőket pedig folyamatosan felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Emberi egészség védelme Veszprém megye lakosságának egészségi állapota a vizsgálatok szerint az országos átlagnál jobb, aminek egyik összetevője a megye környezeti állapotának folyamatos javulása is lehet. A jelenlegi helyzet fenntartásához, illetve javításához kiemelten kell kezelni a Környezetegészségügyi Akcióprogram megyei követelményeit.

82

Kiemelten kell vizsgálni és regisztrálni a lakosság expozícióját a megye azon területrészein, ahol a lakosság egészségi állapota az átlagosnál rosszabb. Vizsgálni kell a természetes sugárzás (forrásvíz, talaj, termelési hulladékok) lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatását. Korlátozó intézkedéseket kell kidolgozni (például a hulladék építőanyagként történő felhasználásának megtiltása) az expozíció csökkentésére. A légszennyezés és a zajterhelés csökkentésével, különösen a sűrűn lakott település részeken tovább kell javítani a lakosság életminőségét. Egészséges ivóvizet kell biztosítani a megye azon településein, ahol a jelenleg szolgáltatott ivóvíz nem felel meg minden szempontból a vonatkozó jogszabály követelményeinek. Veszprém, 2007. január 10.

A szakértői véleményt készítette:

………………………………….. Janó István környezetvédelmi igazgató

A vizsgálatban közreműködött: ................................................... Bárány Lajos zajvédelmi csoportvezető

Felelős vezető: …………………………………. Németh Zoltán ügyvezető

83