BÜKKI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA. EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3301 Eger, Kőlyuktető Pf. 83

XIV. SZŐLÉSZETI – BORÁSZATI KONFERENCIA EGER 2013. január 23-26. HOTEL EGER-PARK Társszervezők

Dr. Zsófi Zsolt Dr. Bíró Tibor Dr. Futó Zoltán

Dr. Gál Lajos Dr. Murányi Zoltán Dr. Kiss Attila

A rendezvényen az LHNV2008 TECH_08-A3/2-2008-0375, TÁMOP-4.2.312/1/KONV-2012-0025 és a TÉT_10-1-2011-0607 azonosítóval rendelkező pályázat eredményei is bemutatásra kerülnek

EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA BÜKKI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA MÁTRAI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA TOKAJI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 1

HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA

A konferencia ideje alatt a támogatóink árubemutatót és szaktanácsadást tartanak a rendezvény helyszínén. Nevüket a konferenciafüzetben jelentetjük meg. Társszervezők: BÜKKI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3424 Tibolddaróc, Széchenyi u. 7. Telefon: (49) 536-204 Fax: (49) 336-030 e-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Szente Imre

EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3301 Eger, Kőlyuktető Pf. 83. Telefon: (36) 518-422 e-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Lengyelné Kovács Mónika

MÁTRAI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3200 Gyöngyös, Móricz Zs. u. 4. Telefon/Fax: (37) 500-663, e-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Hordós Attila

TOKAJI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3910 Tokaj, Dózsa Gy. u. 2 Telefon: (47) 352-623 Fax: (47) 552-141 e-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Jarecsni János

Információ, bejelentkezés: KRF SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZETE 3301 Eger, Kőlyuktető Pf. 83. Tel: 37/518-310, 37/518-311 Fax: 36/310-306 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Pálfi Zita EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSA 3301 Eger, Kőlyuktető Pf. 83. Telefon: 36/518-422 e-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Lengyelné Kovács Mónika

2

3

1. NAP 2013. január 23. szerda 800-1000

Regisztráció: Hotel Eger, Eger, Szálloda u. 1/3. Megnyitó

1000

Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő Helgertné Dr. Szabó Ilona rektor, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Dr. Hauser Zoltán rektor, Eszterházy Károly Főiskola, Eger Délelőtt Elnök: Marcinkó Ferenc elnök, HNT, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 10.10-10.45

Az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe különös tekintettel a borágazatra Dr. Kapronczai István főigazgató, Agrárgazdasági Kutatóintézet

10.45-11.15

A magyar bormarketing lehetőségei az új körülmények között Dr. Simon Péter vezérigazgató helyettes, Magyar Turizmus Zrt. Szünet

11.35-12.00 12.00-12.15 12.15-12.35

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerepe a magyar borok külpiacain Mautner Márk osztályvezető, HITA Budapest Nők a bormarketingben Madák Lászlóné elnök, Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete Az év bortermelőjének bemutatása – Áts Károly, Tokaji borvidék

12.35-13.00 Hozzászólások, kérdések, vélemények 13.00-14.00 Ebédszünet Délután Elnök: Dr. Gál Lajos igazgató, Borkultúra Központ EKF, Eger 14.00-14.40 Jogszabályi változások a borgazdaságban Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium 14.40-15.10 Hegyközségi törvény változása és teendőink Horváth Csaba főtitkár, HNT 15.10-16.00 Hozzászólások, kérdések, vélemények Szünet 16.20-17.00 Támogatási lehetőségek 2013-ban (Nemzeti boríték, egyéb támogatások) Bodnár Péter osztályvezető, MVH 17.00-17.40 A bor filozófiája Lőrinczné Dr. Thiel Katalin rektorhelyettes, EKF Eger 18.00 Vacsora 19.00 Borbemutató a Mátrai és a Bükki borvidékek boraiból

4

2. NAP 2013. január 24. csütörtök Délelőtt Elnök: Dr. Barócsi Zoltán főiskolai tanár, KRF Gyöngyös 10.00-10.35 A szüreti időpont megválasztása, borászati technológiai lehetőségek a klímaváltozás függvényében Dr. Kállay Miklós egyetemi tanár; Dr. Pásti György egyetemi docens BCE, SZBI Borászati Tanszék 10.35-10.50 Terméskorlátozás és az évjárathatás összefüggései a borok minőségében Dr. Gál Lajos igazgató, Borkultúra Központ EKF, Eger 10.50-11.05 A bor biológiailag aktív vegyületei: környezeti tényezők és technológiai hatások Balga Irina főiskolai tanársegéd, KRF Gyöngyös Szünet 11.25-11.40 11.40-11.55 11.55-12.10 12.10-12.25 12.25-13.00 13.00-14.00

A klímaváltozás és a borminőség kapcsolata. Termőhelyi vizsgálatok extrém évjáratokban az Egri borvidéken Dr. Zsófi Zsolt tudományos főmunkatárs, KRF SZBKI, Eger A klímaváltozás hatásai – mikotoxinok – borok Dr. Csutorás Csaba főiskolai tanár, EKF Eger A fenolos érettség elősegítésének lehetőségei Villangó Szabolcs tudományos segédmunkatárs, KRF SZBKI, Eger A Tokaji borvidék és az aszú jövője a klímaváltozás tükrében Dr. Molnár Péter igazgató, Patrícius Borház, Tokaji borvidék Hozzászólások, kérdések, vélemények Ebédszünet Délután Elnök: Szente Imre elnök, Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa

14.30-14.45 A Bükki termékleírás bemutatása és értelmezése Szente Imre elnök, Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa 14.45-15.00 A Mátrai termékleírás bemutatása és értelmezése Hordós Attila titkár, Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsa 15.00-15.30 A Tokaji termékleírás bemutatása és értelmezése Marcinkó Ferenc elnök, HNT, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 15.30- 16.00 Az Egri termékleírás bemutatása és értelmezése Tarsoly József hegybíró, Eger Város Hegyközsége Szünet 16.20-16.50 A konferencia támogatóinak bemutatása I - a borászatban érdekelt támogatók Dr. Pók Tamás, EKF Eger 17.00-17.40 Földalatti kincsek Tokaj-hegyalján Müller István borász, Sátoraljaújhely 18.00 Vacsora 19.00

Borbemutató a Tokaji borvidék boraiból 5

3. NAP 2013. január 25. péntek Délelőtt Elnök: Nyilas János elnök, Mátrai borvidék Hegyközségi Tanácsa 10.00-10.15 Szőlő lisztharmat elleni védekezés kísérleti fejlesztése Dr. Váczy Kálmán Zoltán tudományos munkatárs KRF SZBKI, Eger 10.15-10.30 A szőlőlisztharmat kutatás legújabb eredményei Dr. Kiss Levente igazgató, MTA ATK NÖVI 10.30-10.45 Szabadföldi kísérletek, tapasztalatok szőlő lisztharmat elleni védekezésben Schmidt Ágnes osztályvezető, Heves Megyei Kormányhivatal NTI, Eger; Dr. Váczy Kálmán Zoltán tudományos munkatárs KRF SZBKI, Eger 10.45 Hozzászólások, kérdések, vélemények Szünet 11.00-11.30 A 2012-es évjárat növényvédelmi tapasztalatai és a 2013. évi kilátások Schmidt Ágnes osztályvezető, Heves Megyei Kormányhivatal NTI, Eger Ahogyan a termelők látták 11.30-11.45 11.45 -12.00 12.15-12.30 12.30-12.45

Bükki borvidék: Szente Imre elnök, Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mátrai borvidék: Maróti Attila egyéni vállalkozó, Mátrai Borvidék Egri borvidék: Stefán Tibor alelnök, Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa Tokaji borvidék: Hornyák László szőlész, Moonvalley Wines Borászat, Mád Ebéd

13.00

Elnök: Varsányi Lajos elnök, Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa 14.30-15.00 Klímaváltozás: hatások és következmények Dr. Mika János egyetemi tanár, EKF, Eger 15.00-15.15 Klímaváltozás és fenntartható szőlőtermesztés Dr. Bálo Borbála tudományos főmunkatárs, KRF SZBKI, Eger 15.15-15.30 A talaj szerepe a vízmegőrzésben és a tápanyagfelvételben Dr. Kocsis István főiskolai tanár, EKF, Eger 15.30-15.55 A talajtakarás szerepe a szőlőtalaj vízgazdálkodásában Dr. Varga István egyetemi docens, EKF, Eger Korreferátum: Esettanulmány az Egri borvidékről Nyeste József vállalkozó, Gál Tibor Pincészet Eger; KRF SZBKI, Eger Szünet 16.20-16.5 0 A konferencia támogatóinak bemutatása II – a szőlőtermesztésben érdekelt támogatók Patai István KRF SZBKI, Eger 16.50-17.30 „Legenda” c. film bemutatása Bollók Csaba főiskolai docens EKF Eger, Balázs Béla díjas filmrendező 18.00

Vacsora

19.00

Borbemutató az Egri borvidék boraiból

6

4. NAP 2013. január 26. szombat A szőlőtermesztés néhány gyakorlati kérdése Találkozás a konferenciát szponzoráló cégek szakembereivel Helye: KRF Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Eger, Kőlyuktető Az elmúlt három nap elsősorban elméleti ismeretanyagának néhány kérdését szükséges közvetlenül a gyakorlatban is tanulmányozni. E néhány órás program lehetőséget ad a KRF Szőlészeti

és

Borászati

Kutatóintézet

munkatársaival

való

közvetlen

találkozásra,

tapasztalatcserére, valamint a konferenciát szponzoráló néhány cég képviselőjével való konzultációra. 9.00

Előadások Előadók: A támogató cégek képviselői és az Intézet munkatársai

10.00

Szőlőmetszés a gyakorlatban

11.00

Borászati technológiák Borkóstolás az Intézet borpincéjében

A SZERVEZŐK A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK.

7

A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI EZÚTON KÖSZÖNJÜK SEGÍTSÉGÜKET, MELLYEL LEHETŐVÉ TETTÉK AZ EZ ÉVI KONFERENCIÁNK MEGSZERVEZÉSÉT

AGROBIO HUNGARY KFT. AGROKER ALKATRÉSZ KFT. AGROLÁNC KFT. BASF HUNGÁRIA KFT. BAYER HUNGÁRIA KFT. DAMISOL KFT. ÉLBER KFT. IKR BÁBOLNA INS SZIVATTYÚTECHNIKA KFT. INTERKER-WEIN KFT. KERTTRADE - BORKEZELES.HU KOKOFERM KFT. NICRON KFT. NOMACORC SA KFT. NTS HUNGARY KFT. TARJÁN GLASS KFT. TRÁJER JÁNOS ÚJ VINOSERVICE KFT. UNICAM MAGYARORSZÁG KFT. YARA HUNGÁRIA KFT.

8

AZ AGRÁRÁGAZAT NEMZETGAZDASÁGI SZEREPE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BORÁGAZATRA DR. KAPRONCZAI ISTVÁN Agrárgazdasági Kutatóintézet; Budapest Az Európai Unióhoz való csatlakozástól napjainkig nyolc év telt el. Történelmi időszak. 2004-ben – tagországgá válva – átalakult a világ, amely hazánkat körülveszi, és hazánk is új kapcsolódási pontokat keresett ebben a megváltozott környezetben. Elértük céljainkat? Csalódtunk? A kérdések ma még nem megválaszolhatók. Törekednünk kell azonban arra, hogy dokumentumokat készítsünk erről az időszakról. Dokumentumokat, amelyek nyomon követik és valósághűen tükrözik a folyamatokat és a tényeket. Erre törekszik az előadás is. A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata és bár szerepe csökkenő, – ez természetes velejárója a társadalmi-gazdasági fejlődésnek – jelentősége nem vitatható el. Ez a jelentőség nem csak gazdasági területen érvényes, hanem társadalmi, szociológiai és politikai vonatkozásban is. Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az ágazat megítélésekor. Ugyanakkor óvatosan kell bánni azokkal az agrárius véleményekkel is, amelyek az ágazatnak „húzó” szerepet szánnak a magyar nemzetgazdaságban. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaság egy fejlett – vagy közepesen fejlett – gazdaságú társadalomban már soha nem lehet „húzó ágazat”. Ugyanakkor elvitathatatlanul stratégiai ágazat és lehet sikerágazat! Az elmúlt két évtizedben azonban az agrárium vesztett jelentőségéből. Ha a világ és Magyarország agrártermelésének rendelkezésre álló indexeit elemezzük, azt tapasztalhatjuk, hogy az 1989-1991. évek átlagát 100-nak véve a világ agrártermelése 2002-re 27,2%-kal emelkedett, míg a magyar agrártermelés 13,2%-kal csökkent. Így nyilvánvaló, hogy ezen időszakban a világ agrártermelésében képviselt arányunk közel felére esett vissza. A 2002. évet követően folytatódott ez a tendencia, a világ agrártermelése továbbra is évről évre növekedett, ezzel szemben a hazai mezőgazdasági termelés stagnált: 2004-ben és 2008-ban jelentősen emelkedett, a többi évben viszont nem érte el a megelőző évit. Ugyanakkor hazánk jelentős agrárökológiai potenciállal rendelkezik, amit jelenleg nem használ ki. Az előadás ennek növelése szemszögéből elemzi azokat a területeket, amelyek hozzájárulhatnak a kedvező folyamatok kialakulásához. Így tárgyalja: •

a világ és Magyarország agrártermelésének alakulását;

•

Magyarország részesedését a világ agrár-külkereskedelmében;

•

az agrárgazdaság arányát a nemzetgazdaságban;

•

az élelmiszertermelés volumenváltozásait;

•

az aktív keresők számát és arányát az agráriumban;

•

a támogatások alakulását;

•

a jegyzett tőke változását;

•

az adózás előtti eredményt;

•

és a külkereskedelmet.

A bemutatott témaköröket az előadás kiterjeszti a borágazatra is.

9

A NEMZETI KÜLGAZDASÁGI HIVATAL SZEREPE A MAGYAR BOROK KÜLPIACAIN MAUTNER MÁRK Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA); Budapest A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA) exportfejlesztési tevékenységének keretében, a magyar kis és közepes vállalatok nemzetköziesítésére irányuló stratégiája mentén, speciális program keretében, kiegészítő jelleggel foglalkozik a magyar borok exportjának támogatásával. Ágazati külpiaci stratégiánknak megfelelően és a rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében elsősorban a kisebb, saját bortermeléssel nem rendelkező, jelentős borimporttal és fizetőképes kereslettel bíró országokat célozzuk meg programjainkkal. Ezeken a piacokon a hosszú távú, konzekvens építkezést szem előtt tartva, diverzifikált programtípusokkal, szakértői beutaztatásokkal, sajtómegjelenésekkel, gasztronómiai bemutatókkal párosított borbemutatókat és üzleti találkozókat szervezünk. Célunk, hogy a megcélzott piacokon a csúcsminőségű, valamint a kiváló ár/érték arányú borokkal, jellegzetes hazai fajtákkal és a magyar borkészítés hagyományaival ismertessük meg első lépésben a szakmai, később a szélesebb fogyasztói közönséget. A HITA saját szervezésű programjai mellett egyedi tanácsadással segíti a bortermelők külpiaci törekvéseit, nemzetközi irodahálózatunk segítségével külpiaci partnerkereséssel, szabályozási és egyéb információkkal segítjük az exportőröket. A Kereskedelemfejlesztési Pályázat eszközével a borászatok egyéni piaci marketingtevékenységét is támogatjuk, de fokozottan ösztönözzük a borászatok, borrégiók összefogását és közös külpiaci megjelenését. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal borexport ösztönző tevékenységének kiemelt célpiacai: Hollandia: részvétel a Wine Professional kiállításon, évente egy-két önálló borbemutató a hágai nagykövetséggel és helyi importőrökkel együttműködésben. Skandinávia: évente szervezett önálló magyar borbemutatók Svédországban, Norvégiában és (idén először) Dániában, helyi szakértő szervező bevonásával. Csehország és Lengyelország: új elemként kezdjük a piacok megdolgozását, idén egy lengyelországi éttermi „road show-t” tervezünk. Hong Kong: távol-keleti borkereskedelem központjaként, egyúttal a kínai piac „előszobájaként” hatodik éve szervezünk megjelenést a Hong Kong International Wine and Spirit Fair kiállításon. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal az exportban érdekelt, határozott külpiaci stratégiával rendelkező borkereskedők és borászatok rendelkezésére áll minden külpiacot érintő kérdés kapcsán és várja a vállalatok részvételét saját szervezésű programjain.

10

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK 2013-BAN (NEMZETI BORÍTÉK, EGYÉB TÁMOGATÁSOK) BODNÁR PÉTER Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; Budapest A hazai szőlészet-borászat szereplői a 2004. május 1-jei Európai Unióhoz történő csatlakozást követően számtalan forrásból igényelhető támogatással tudják a termelést és a megtermelt termékek versenyképességét fokozni. Míg azonban a beruházásokra és fejlesztésekre, promóciós programokra, területalapú támogatásokra benyújtott igények a többi ágazat szereplő igényeivel is versenyeznek, addig a szőlő-bor piaci rendtartás kizárólag ezen ágazat szereplőinek támogatására biztosít forrásokat. A szőlő-bor ágazatnak a 2008. augusztus 1-jével hatályba lépett új szabályozása még jobban az ágazat érdekeit szolgálja köszönhetően annak, hogy a specifikus igényeket jobban kielégítő támogatási rendszer jött létre. Bár több a csatlakozás óta meglévő intézkedés már nem támogatható, azonban ezeken a lehetőségeken a hazai termelők egyáltalán nem vagy minimális mértékben részesültek az Európai Uniós támogatásokból. Kiemelkedő eredménye a borpiaci reformnak, hogy a tagállam a 11 db támogatási intézkedés közül maga választhatja ki a meghirdetendő támogatási lehetőségeket a szőlő-bor ágazat igényeinek megfelelőn a Közösségi szinten megállapított Nemzeti Borítékból. A több ágazat részére is meghirdetett promóciós támogatáson felül a Nemzeti Boríték terhére is nyújtható harmadik országba irányuló promóciós programok megvalósítására támogatás. A tervezett meghirdetés éve 2013., amelyet az indokol, hogy a kizárólag harmadik országba irányuló borkivitel mennyisége csekély, nem éri el a 100 000 hl-t sem. A szőlő-bor ágazat igényli a célzott beruházási támogatásokat, amelynek forrása előre tervezetten, előre ismert feltételekkel, hosszú távon biztosított. 2010 óta több milliárd forint értékű beruházások valósultak meg a támogatás segítségével. Magyarország esetében csak akkor képzelhető el a fenntartható, gazdaságos ültetvényszerkezet, amennyiben a szőlőtermő ültetvények szerkezetének átalakítása megújítása/fejlesztése továbbra is élvezheti az EU támogatását. A Nemzeti Boríték leghangsúlyosabb intézkedése (a teljes Nemzeti Boríték több mint 80%-a erre az intézkedésre fordítódik), az erre elkülönített források teljes kihasználása esetén biztosíték a szőlőültetvények megújítása, azonban a több ezer hektár megújított szőlőültetvény valós hatása majd a termőre fordítás után jelentkezik az ágazatban. A célzott beruházási támogatásokkal a környezetbarát, illetve energiatakarékos gépek beszerzése, illetve technológiák megvalósítása támogatott, amelyek alkalmazásával elérhető a minőségben, valamint árban a piaci igényeihez jobban alkalmazkodó termék előállítása.

11

A BOR FILOZÓFIÁJA LŐRINCZNÉ DR. THIEL KATALIN Eszterházy Károly Főiskola; Eger A bor sok írót, költőt, zeneszerzőt megihletett, de talán mégis különös, hogy valaki filozófiai esszét ír a borról. Hamvas Béla A bor filozófiája című - humorral átszőtt - művét sokan ismerik. Az előadás arra vállalkozik, hogy megválaszoljon néhány olyan háttérben megbújó kérdést, amely felmerülhet az olvasóban. Ilyen kérdés például: − Miért írt Hamvas Béla a háború után a bor filozófiájáról? − Hogyan illeszkedik az írás Hamvas tanításához és az életmű egészéhez? − Milyen módon kapcsolódik az esszé Hamvas más írásaihoz? − Mi jellemzi a Hamvasi humort? A fenti kérdések megválaszolása közben bemutatásra kerülnek a mű legfontosabb részletei, illetve a borral kapcsolatos magvas gondolatai.

12

A SZÜRETI IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA, BORÁSZATI TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK A KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN DR. PÁSTI GYÖRGY, DR. KÁLLAY MIKLÓS Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti – Borászati Intézet, Borászati Tanszék; Budapest A klímaváltozás ma már több mint puszta hipotézis, számos jel mélyreható változásokra utal. Mindezek pedig, eddig alapvetőnek tekintett technológiai megközelítések gyökeres átértékelését vonhatják maguk után, mind szőlészeti, mind borászati síkon. Lényeges gondokat okozó változások az ágazatban dolgozó szereplők számára, - a teljesség igénye nélkül, - csak felsorolás szerűen, a szüreti időpontok előbbre csúszása, illetve változatlan szüretelési időpont esetén, a szőlő által gyűjtött cukortartalom abnormális megnövekedése, és diszharmóniát okozó alkoholtartalom megjelenése. Mindezt tetézheti az nem mindig kívánatos maradék cukortartalom visszamaradása az újborokban, továbbá a mai fogyasztói ízlésnek megfelelő borokhoz ideálisnak tekintett savszerkezet felborulása. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a szőlőt ért stressz okozta tápanyaghiányos must, a maga összes technológiai következményével. E kihívásokra a válaszok, a hazai és a nemzetközi kutatások alapján, több nézőpontból is elképzelhetők. A legegyszerűbbnek tűnhet a szüreti időpontoknak a helyzethez igazítása, ami azonban számos, a nyersanyagot, illetve annak összetételét érintő gondot vethet fel, mind a fehér-, mind a vörösbor esetén. Ugyancsak kézenfekvőnek látszik az öntözéssel kapcsolatos megközelítéseink átértékelése, vagy a fajtaszerkezet módosítása. (De ki viseli a költségeket, és ki tudja mindezt kivárni?) Borászati technológiai módosítások is elképzelhetőek. Egyrészt a musttisztítás túlzásainak lenyesése a tápanyag ellátást segítheti az élesztő számára, más tekintetben pedig az eddig is kulcsfontosságúnak tartott erjesztés irányítás, - vele az aroma visszanyerés lehetőségeinek kihasználása, - és a savösszetétel utólagos beállítása is lehetőségeket ad. (De van e hozzá tapasztalatunk?) A harmadik válaszcsoport, mondhatnánk, futurisztikus. Szóba jöhetnek egyrészt génmanipulációs eljárások, melyek tevékenykedő mikrobáink (főként az élesztők) megszokott primer és szekunder termékeinek arányait tolják el a kívánatos felé, illetve olyan, egyes membrántechnikákra (reverz ozmózis, stb.) alapozó beavatkozások, melyek előre meghatározható must- és borösszetételt garantálnak. Ezzel viszont szép hivatásunk elveszti minden egyediségét, egy leszünk az iparszerűen működő ágazatok közül. (Tényleg ezt akarjuk?)

13

TERMÉSKORLÁTOZÁS ÉS AZ ÉVJÁRATHATÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI A BOROK MINŐSÉGÉBEN DR. GÁL LAJOS Eszterházy Károly Főiskola; Eger A globális felmelegedés melyet jó néhány kutató már az 1990-es években jelzett egyik következménye, hogy az évjáratot meghatározó meteorológiai tényezők hektikusan változnak. Ezen változások hatással vannak a szőlő termésmennyiségére és minőségére ilyen módon determinálódik a potenciális borminőség. Korábban az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében többféle szőlőtermesztési kísérletet végeztünk. Ezen kísérletek eredményeiből válogatva kiemeltünk néhány eredményt az évjárathatásra vonatkozóan. Az egyik legfontosabb munkánk az Egri borvidéken a termőhely borminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Kékfrankos fajtának a borminőségét vizsgáltuk 5 dűlőben a 20022004. években A borok érzékszervi bírálati eredményei alapján (a fogyasztónak ez a legfontosabb ) megállapítható, hogy vannak olyan dűlők ahol az ott termett borminőség kevésbé , vannak olyanok ahol a rajtuk termelt bor minősége jelentősen változott az évjárat hatásaira. Egy másik kísérletben a Kőlyuktetőn Blauburger szőlőfajta 2x1 m-es térállású ültevényében középmagas kordonművelésen vizsgáltuk a fürtritkításos terméskorlátozás hatásait. Előadásomban ezen kísérlet 1998-2002. éveinek bor vizsgálati eredményeit mutatom be. Megállapíthattuk, hogy a terméskorlátozás fokozza a jó évjáratok kedvező hatásait a gyengébb évjáratok negatív hatásait pedig csökkentheti. Az előadás időkorlátai miatt az alábbiakban ismertetem a kísérleti évek évjárathatásait. 1998: Hűvös, csapadékos évjárat. A meleg tavaszt és a nyár kezdeti időszakát a sokéves átlagtól hűvösebb, csapadékosabb hónapok követték az érés és a szüret időszakában. Az előző évi kedvező rügydifferenciálódás következtében nagy mennyiségű termés fejlődött a tőkéken. Az előbb felsorolt tényezők miatt botrytis-szel fertőzött, gyenge minőségű szőlő és bor termett. 1999: Az évet csapadékos tavasz és nyár jellemezte. A napsütéses órák száma, illetve az évi középhőmérséklet a sokéves átlagnak megfelelően alakult. A csapadék heves záporok formájában, rövid idő alatt hullott. A csapadékos nyarat kifejezetten meleg száraz időjárás követte az érés és a szüret időszakában mely rendkívül kedvezően hatott a szőlő minőségének alakulására. Magas mustfokú, nagy színanyag tartalmú, hosszú ízű borok termettek. 2000: Az átlagostól jóval magasabb évi középhőmérséklettel és több napsütéses órával bíró, meleg, száraz évjárat volt. Az előző évi kedvező rügydifferenciálódásnak megfelelően nagy mennyiségű termés fejlődött a tőkéken. A hosszú, meleg, száraz nyárvége és ősz miatt kiemelkedően magas minőségű borok termettek.

14

2001: Az átlagostól hűvösebb, kevesebb napfényes órával bíró évjárat volt. A csapadék eloszlása augusztusig kedvezően alakult. Az előző évi kedvező rügydifferenciálódás következtében nagy mennyiségű szőlőtermés fejlődött a tőkéken, mely a hűvös, csapadékos augusztus végi és szeptemberi időjárás miatt nem tudott megfelelően beérni. Ennek az időszaknak köszönhetően a botrytis fertőzése is jelentős volt. Az átlagostól jóval nagyobb mennyiségű, de gyengébb minőségű borok termettek. 2002: Meleg évjárat volt, annak ellenére, hogy a napsütéses órák száma alacsonyabb volt az átlagostól. Ez annak köszönhető, hogy július elején és augusztus közepétől szeptember harmadik

dekádjáig

rendkívül

magas

volt

a

hőségnapok

száma.

Az

átlagos

csapadékmennyiség kedvezően oszlott meg. A július végi, augusztus eleji csapadékosabb időszakot szerencsére száraz időszak követte. Ebben az augusztusi-szeptemberi időszakban az igen magas hőmérsékletnek köszönhetően ritkán tapasztalható légköri aszály alakult ki (újabban ez egyre gyakoribb 2009, 2011, 2012). A szőlőtőkéken lévő, viszonylag nagynak mutatkozó termés töppedése miatt a közepes termésmennyiség mellett igen jó minőségű borok termettek. 2003: Az átlagosnál csapadékosabb, meleg nyarú, napsütésben gazdagabb évjárat volt. A csapadék eloszlása érdekesen alakult, júliusban és októberben esett nagy mennyiségű eső. A júliusi esőket hőségnapokban gazdag augusztus követte, mely kedvezett az előző évi jó rügydifferenciálódásból származó nagy termésmennyiség megfelelő beérésének. A korai és középérésű fajták tekintetében rendkívül jó, a késői érésű fajták esetében jó évjáratnak minősült. 2004: Ellentmondásokban gazdag évjárat volt. Az átlagostól magasabb csapadékmennyiség zöme a nyári hónapokban záporok formájában esett. Ennek ellenére a napsütéses órák száma magasabb volt, mint az előző években. Az évi középhőmérséklet alacsonyabb volt, mint a 44 éves átlag. A borongós, hűvösebb, és októberben az átlagtól csapadékosabb időjárás miatt az érés lelassult a szüret kitolódott. Az évjáratban csak a jó termőhelyeken lévő, és megfelelő terméskorlátozásban részesített ültetvények termettek jó minőségű bort. A tudatos szőlő- és bor termelőnek ismernie kell a korábbi évjáratokat és azok hatásait ahhoz, hogy az aktuális termelési év évjárathatásaira előrejelzést tudjon adni magának és az egyéb előrejelzéseket ismerve megfelelően tudjon cselekedni a kedvezőtlen hatások elkerülése, csökkentése érdekében.

15

A BOR BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEI: KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS TECHNOLÓGIAI HATÁSOK BALGA IRINA Károly Róbert Főiskola; Gyöngyös A vörösborok polifenol tartalma a minőségi borászat szempontjából az egyik leglényegesebb vegyületcsoport, mely magában foglalja a nem-flavonoid fenolokat (fahéjsav és származékai, benzoesav és származékai, stilbének), a flavonoid fenolokat (katechin, leukoantocianin, antocianin) és a tanninokat. Ezen vegyületek jelenlétét több tényező is befolyásolja. Nagyon fontos a szőlőfajta, a termőhely, hogy milyen természeti adottságokkal rendelkezik a terület, a szőlő feldolgozása, a borkezelés, az érlelés. Ezek a technológiai elemek jelentősen befolyásolják a szőlőben, majd pedig a borban lévő komponensek meglétét, ami nagyon fontos magának a növénynek, a termelőnek és a fogyasztónak. Ezek az összetevők a bor minőségi paraméterei, melyek hozzájárulnak a szín és a tisztaság stabilitásához, valamint az érzékszervi tulajdonságok kialakulásához. A fanyarság, húzósság az egyik legfontosabb karaktere a vörösboroknak. A húzósság nem egy íz, viszont egy szárító hatást eredményez a szájban, a nyelv felszínén. A fanyar ízérzetet, illetve a vele szemben álló keserű ízt a monomer 3-flavanolok, illetve a belőlük felépülő procianidinek eredményezik. Ha a vörösborban kis molekulaszámú 3-flavanolok találhatóak, akkor a bor keserűbb, mint húzós, viszont a nagyobb molekulaszámú polimerizált procianidinek jobban húzósak és kevésbé keserűek. Az érlelés hatására kémiai reakciók lépnek fel, melyek hatással vannak a bor fenolos összetevőire és érzékszervi tulajdonságaira. Ez a vegyületcsoport nemcsak a bor minőségi sajátosságait rejti magában, hanem az egészségre jótékony hatásával is kiemelkedik. A nem-flavonoid fenolok közül jelentős, bár érzékszervi szempontból nem befolyásos az élettani hatással rendelkező rezveratrol, mely a stilbének családjába tartozik. Az alapváz kémiai elnevezése: α,β-difenil-etilén. Két geometriai izomerje közül a természetben a transz-stilbén található meg. Gyakran fordul elő glükozidos formában is, ahol a rezveratrol β-glükozidos kötéssel egy cukormolekulához kötődik. Ez a piceid, vagy polidatin, amely a glikozidos kötés felbomlásával rezveratrollá alakul. A rezveratrolnak kettős élettani szerepe van: egyrészt gyulladáscsökkentő hatás, antivírus hatás, javítja és megőrzi az erek rugalmasságát, hozzájárul a rák kialakulásának megelőzéséhez és növeli a sejtek élettartamát, másrészt a 3,4,5-trihidroxistilbén szintetizálódik a növényben, melynek következményeképpen kiküszöböli a környezeti stressz káros hatásait, valamint védőanyagot fejt ki a szőlő patogén fertőzéseivel szemben. Tehát a szőlő és a bor preventív és organoleptikus tulajdonságait a bennük rejlő biológiailag aktív vegyületeknek köszönhetik.

16

A VÍZHIÁNY ÉS A BORMINŐSÉG KAPCSOLATA TERMŐHELYI VIZSGÁLATOK EXTRÉM ÉVJÁRATOKBAN AZ EGRI BORVIDÉKEN DR. ZSÓFI ZSOLT, VILLANGÓ SZABOLCS, BALGA IRINA, DR. BÁLO BORBÁLA, SZŰCS ERZSÉBET Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; Eger A klímaváltozás az élőlények környezeti kényszerfeltételeinek a megváltozását jelenti. A következő évtizedekben várhatóan növekedni fog az átlaghőmérséklet, periodikus vízhiány lép föl és jelentős mértékben megemelkedhetnek az extrém időjárási események. Annak ellenére, hogy a szőlőnövény jó szárazság- és hőtűrő képességgel rendelkezik, a termés mennyiségi és minőségi jellemzőit jelentősen befolyásolják ezek a változások. Az Egri borvidék egy hűvös klimatikus adottságokkal rendelkező borvidék, ahol a minőségi bortermelésben jelentős szerepet játszik a termőhelyszelekció. A jól megválasztott termőhely magasabb minőséget kölcsönöz a bornak, ami megmutatkozik a termés minőségében és a borok beltartalmi értékeiben. Az elmúlt évek termőhelyi kísérletei azt mutatják, hogy egyes termőhely típusok bizonyos határokon belül jól tudják ellensúlyozni az évjáratok negatív hatásait. Ugyanakkor, a megszokott klimatikus feltételekhez képest melegebb és aszályosabb évjáratokban a termőhelyek közötti különbségek összemosódhatnak és a korábban kiváló adottságokkal bíró területek megfelelő termesztéstechnológia nélkül veszélyeztetett termőhelyekké válhatnak. Az előadás az elmúlt szűk évtized termőhelyi kutatásaiból mutat be eredményeket, ami részben az „extrém” évjáratok termés és borminőségre gyakorolt hatásait taglalja két eltérő vízellátottságú és mezoklímájú termőhely (Kőlyuktető – jó vízellátottság, hűvös klíma; NagyEged hegy – vízhiány, meleg klíma) esetében. Ennek keretén belül átbeszélésre kerülnek a fenolos érettséggel, optimális szüreti időponttal, kivonhatósággal kapcsolatos új eredmények, valamint a klímaváltozás kapcsán prognosztizált, borminőségben várható változások is. A munkát a Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj és a TÉT_10-1-2011-0607 azonosítóval rendelkező pályázat támogatta.

17

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI – MIKOTOXINOK - BOROK DR. CSUTORÁS CSABA, RÁCZ KINGA, DR. RÁCZ LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola; Eger Előadásunk napjaink egyik legtöbbet hallott veszélyéhez kapcsolódik, azaz a klímaváltozáshoz. Bortermelő vidékeinken ennek következtében lehetnek akár a közeljövőben is olyan évek, melyek mikotoxintermelő penészgombák (Aspergillus ochraceus, Aspergillus carbonarius, Aspergillus flavus) szőlőn való megtelepedéséhez, ezáltal a belőlük készített borok mikotoxinokkal való szennyeződéséhez vezethetnek. Az Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Tudásközpontja keretében működő kutatócsoportunk évek óta foglalkozik borok mikotoxin-tartalmának analitikai vizsgálatával, kiemelkedő eredményeket értünk el új immunszenzorok

kifejlesztése

területén.

Vizsgálatainkat

gyümölcsöző

kutatási

együttműködés keretében végezzük az Egri Korona Borház Kft. borászati kutató laboratóriumával. Célunk, az analitikai fejlesztések által is, a klímaváltozás okán kialakult esetleges mikotoxikózisokra való felkészülés, valamint az esetleges mikotoxin-szennyezések nyomonkövetési módszereinek, megszüntetésének kidolgozása. Kutatási eredményeink szerint megfelelő szőlőfeldolgozási, erjesztési és derítési technológiák alkalmazásával minimalizálható, illetve kizárható a borok mikotoxin szennyeződése, illetve esetleges szennyeződés esetén a mikotoxinok eltávolítása is lehetővé válik.

18

A FENOLOS ÉRETTSÉG ELŐSEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VILLANGÓ SZABOLCS1, DR. ZSÓFI ZSOLT1, BALGA IRINA2, DR. PÁSTI GYÖRGY3 Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; Eger1 Károly Róbert Főiskola; Gyöngyös2 Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti – Borászati Intézet, Borászati Tanszék; Budapest3 A klímaváltozás markánsan érezteti hatását. Elég csak az extrém csapadékos 2010-re illetve a rendkívül száraz 2011-es és 2012-es évekre gondolnunk. Ilyen és ehhez hasonló szélsőségekre számíthatunk az elkövetkező évjáratokban is. A változást jól szemléltetik az alábbi tények: DélAnglia szőlőtermő területei bővülnek és Németországban a vörösborszőlők egyre nagyobb arányban részesednek az összetermelésből. Ez a tendencia az emelkedő átlaghőmérsékletek miatt jelentkezik, aminek hatására egyre északabbra tevődik a szőlőtermesztés határa. Magyarországon ez a változás bizonyos mértékig pozitívan hat a szőlő- és borminőségre és elősegíti a késői fajták (pl.: Cabernet sauvignon, Syrah stb.) biztonságos termesztését. Azonban az elmúlt két évben tapasztalt extrém száraz idő felborítja az érési folyamatokat. Legszembetűnőbb változás a cukortartalom megugrása, amelyet a fenolos érettség nem minden esetben képes követni, ami miatt túlzott alkoholtartalmú, diszharmonikus borok születnek. Ennek a problémának a megoldására világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek kutatók és termelők egyaránt. Az optimális (fenolos) érettség elérését elősegíthetik az alábbi beavatkozások: fürtritkítás, zöldszürettel ’verjus’ készítése és borba házasítása, virágzáskori lelevelezés, gyűrűzés, szüret több menetben, majd összeházasítás, helyes tápanyaggazdálkodás, a talaj vízmegőrzőképességének megóvása, javítása, szárazságtűrő alanyok és fajták használata a veszélyeztetett termőhelyeken, öntözés. A tavalyi évben ezektől egy gyökeresen eltérő, új módszerrel tettünk kísérletet a probléma orvoslására. Egy még a kereskedői forgalomban nem kapható termékkel a Vintage Rouge-al állítottunk be kísérletet Eger egyik emblematikus termőhelyén, a Nagy-Eged hegy legfelső régiójában, Syrah fajtán. Azért esett a választás erre a termőhelyre, mert itt a fent megnevezett probléma hatványozottan érvényesül és a többi érést elősegítő beavatkozás nem vagy csak korlátozottan vethető be. A Vintage Rouge egy természetes összetevőkből (elsősorban élesztőkből és ezek kivonataiból) álló permetszer, amelyet két alkalommal szükséges lombtrágya formájában kijuttatni a zsendülés kezdetén. Az adatok kiértékelése után megállapíthatóvá vált, hogy mind a bogyók szintjén, mind pedig a borok között sikerült különbségeket kimutatni a kontroll és a kezelt csoport között. A permetezett bogyók színanyagtartalmának mennyisége és kivonhatósága egyaránt magasabb volt a kezeletlen bogyómintákéhoz képest. Bort három szüreti időpontban készítettünk. A Vintage Rouge hatása elsősorban itt is anthocianin-tartalom növekedést eredményezett, de az egyéb fenolos komponensekben is jelentkeztek kimutatható különbségek. A borok érzékszervi bírálata során is egyértelműen elkülönültek a kontroll és a kezelt tételek. Utóbbiak mindhárom szüreti időpontban teltebb ízérzetet és bársonyosabb tanninokat, ezáltal fenolosan érettebb jelleget mutattak. Mindent egybevetve elmondható, hogy csodákra ez a szer sem képes, de arra határozottan alkalmazható, hogy olyan kirívóan száraz és forró években, mint amilyen a tavalyi is volt, az optimális szüret időpontját előrébb hozza legalább egy héttel. A szer használatával alacsonyabb alkoholtartalmú, teltebb és (ami talán még fontosabb) finomabb tanninokkal rendelkező borok készíthetőek. Mivel azonban egy évjárat adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ezért célunk, hogy a 2013-as évben is megismételjük ezt a kísérletet. Ezen kívül meg kell említeni, hogy a jövőben még inkább hangsúlyt szükséges fektetni az alábbi témakörökre is: megfelelő termőhely-fajta és alany kiválasztása, a helyes fito- és agrotechnika alkalmazása, optimális tápanyaggazdálkodás, valamint az öntözés. A munkát a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023 és TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 pályázatok, valamint a Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj segítették.

19

A MÁTRAI TERMÉKLEÍRÁS BEMUTATÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE HORDÓS ATTILA Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsa

MÁTRA TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV: Mátra (Mátrai) eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: eredetmegjelölés II. A BOROK LEÍRÁSA II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor Bortípusok: Fehér, Rozé, Vörös, Muskotály, Késői szüretelésű bor, Siller II/A. Analitikai előírások

Bortípus 1. 2. 3. 4. 5.

Fehér Rozé Vörös Muskotály Késői szüretelésű bor

Minimális összes alkoholtartalom [%vol]

Minimális összes savtartalom [g/l]

Minimális Maximális tényleges illósavalkoholtartalom tartalom [%vol] [g/l]

9,5 9,5 9,5 9,5

Min 4,0 Min 4,0 Min 4,0 Min 4,0

9,5 9,5 9,5 9,5

1,08 1,08 1,2 1,08

15,12

Min 4,0

9,0

1,08

Maximális összes Összes kénessav- cukortartalom tartalom [g/l] [mg/l] * ** * ** * ** * ** *

**

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET A körülhatárolt terület meghatározása: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hatvan, Halmajugra, Heves, Karácsond, Kisnána, Markaz, Mogyoród, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Pásztó, Szendehely, Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei bortípus 1. Fehér 2. Rozé 3. Vörös 4. Muskotály Késői 5. szüretelésű bor 6. Siller

Engedélyezett szőlőfajta Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöldveltelini, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Syrah, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Chardonnay, Hárslevelű, Leányka, Olasz rizling, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöldveltelini Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Hárslevelű, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Syrah, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Zweigelt Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Syrah, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Pinot noir, Zweigelt

20

A TOKAJI TERMÉKLEÍRÁS BEMUTATÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE MARCINKÓ FERENC Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa A Tokaji eredet megjelölésű borok termékleírásának elkészítését könnyítette az a tény, hogy a Tokaji boroknak már az 1800-as évek végétől egyedi, speciális szabályai voltak. Új elemet elsősorban az jelentett, hogy a speciális szabályozással már régóta rendelkező - korábban külön kategóriát képező - borkülönlegességek az EU szabályozás szerint egy kategóriába kerültek az egyéb Tokaji borokkal. A termékleírások elkészítése a feladat borvidéki szintű általános ismertetésével és vitájával kezdődött, majd ezek tapasztalatai alapján a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának Szőlészeti és Borászati Szakbizottsága több alkalommal is tárgyalta az ügyet. Ezt követően a Hegyközségi Tanács elkészítette azt a javaslatot, melyet az egyes hegyközségek közgyűléseken megvitattak és elfogadtak. A Tokaji borvidék egy speciális helyzetben volt amiatt, hogy a közben folyó, de megegyezést nem hozó szlovák-magyar Tokaji névvita 2009 közepén lezárult és Szlovákia bejelentette, hogy nem vesz részt közös termékleírás elkészítésében és önálló termékleírást kíván benyújtani. Ez meghiúsította azt az EU elvárást, hogy a két ország egy határon átnyúló közös borvidéket hozzon létre közös termékleírással. A jelenleg olvasható és nemzeti elfogadásban részesített, majd az EU felé továbbított Tokaji termékleírás több tekintetben visszarendeződést jelentett a borvidéken elfogadott anyaghoz és gyakorlathoz képest, mivel a VM a szlovák-magyar névvita miatt semmiféle eltérést nem engedélyezett a 2009. július 31-én érvényes tokaji borokkal kapcsolatos nemzeti szabályozáshoz képest. Úgy tűnt tehát, hogy az a két éves szakmai munka kárba veszett, amelyet a borvidék rengeteg szakmai vitával, de többségi akarattal jóváhagyott. Ezért az eredeti, a borvidék által benyújtott és a Bor Eredetvédelmi Tanács által korábban már támogatott formát 2012 augusztusában a Hegyközségi Tanács módosításként terjesztette elő. A módosítás legfontosabb elemei: - A borkategóriák egyszerűsítése érdekében a zavaró aszúeszencia kifejezést eltörli és helyette a Vinum Tokajense Passum kifejezés használatát építi be. - A Tokaji eredet megjelölésű borok alapanyagának 15 MM0-os határértékét 17 MM0-ra emeli. - Szigorúbban szabályozza a település és dűlőnévvel forgalomba hozható borok alapanyagának termelési korlátozásait és technológiai szabályait, valamint konkréten meghatározza az ily módon forgalmazható bortípusokat. Ezen borokat a termékpiramis csúcsára helyezi - A késői szüretelésű borokat az általános magyar gyakorlattól eltérően szigorúbban szabályozza: az alapanyag mustfokát a korábbi gyakorlat szerint 20-ról 23 mustfokra emeli, megtiltja annak édesítését és borvidéken kívüli palackozását. - Fehér boroknál alkoholtartalom növelésére csak borvidéki must sűrítményt engedélyez, és tiltja a borok 45 g/l-nél magasabb édesítését. - 2020-tól előírja a palackok borvidéki minőségtanúsító jeggyel való ellátását. A borvidék egyes szereplőinek igénye lenne még további módosító javaslat beterjesztésére is, de annak borvidéki és hegyközségi vitája valamint elfogadása még nem történt meg. A Tokaji OEM borok termékleírása és módosítási kérelme megtalálható a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának honlapján: www.tokajiborvidek.hu

21

AZ EGRI TERMÉKLEÍRÁS BEMUTATÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE TARSOLY JÓZSEF Eger Város Hegyközsége Az „úttörő dolga mindig nehéz” tartja a mondás, amely az Egri eredetvédelem esetében is megállja a helyét, hiszen Magyarország első védett eredetű borainak szabályzata az Egri borvidékhez kapcsolódik. A 2004-ben szüretelt szőlőtermésből készült Debrői Hárslevelű, Egri Bikavér és Egri Bikavér Superior borok voltak az első Védett Eredetű Borok Magyarországon, megnyitva az utat a később jogszabályba foglalt Tokaji, Villányi, Somlói, Izsáki borok előtt is.
A 130/2003. (XII. 31.) FVM rendelet „Az egri borvidék védett eredetű borairól” magasabb rendű jogszabályba (miniszteri rendeletbe) foglalta a borvidékünkön már az újkori Hegyközségi rendszer megalakulásától tartó folyamatos termelői akaratot, illetve gyakorlatot. A borvidéki hegyközségek Rendtartásai, majd az egyhangúlag elfogadott „ Egri Bikavér Kódex” - az m.t minőségi borra vonatkozó általános és borvidéki rendelkezéseknél részletesebb és szigorúbb - előírásai a borkészítésére felhasznált szőlőfajták, a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája, és kiszerelése tekintetében már 1997-től egyedileg szabályozott és rögzített volt.
Az eredetvédelmi törekvések továbbfejlődéseként - közösségi akaratként - 2002-ben megjelent a borvidéki klasszifikáció második szintjeként az Egri Bikavér Superior, mellyel együtt az „Az egri borvidék védett eredetű borairól” szóló 130/2003. számú rendelet alapjaként szolgált.
Az Európai Uniós csatlakozást követően a WTO elvárások alapján létrejött új Közösségi Borpiaci Szabályozás (479/2008. EK rendelet 46. cikk) miatt 2009. augusztus 1-től az élelmiszerekre vonatkozó eredet-megjelölési módok kerültek bevezetésre: OEM; OFJ; FN > 35 magyar Termékleírás: 30 OEM; 5 OFJ.
102/2009. (08.05.) FVM rendelet „Az egri borvidék védett eredetű borairól”>> minden Egri bor védett eredetűvé válik.
2012. augusztus 1.: a Termékleírások életbe lépése>>új elemek Egri Csillag bormárka és a Grand Superior klasszifikációs szint megjelenése

Az elmúlt majd’ két évtized borvidéki átalakulása, (bor)piaci kihívása, együttgondolkodása, számtalan vitája ellenére, vagy talán pont azért elkészült - az Egri borvidék hegyközségei által ismét egyhangúan elfogadott - az ország egyik legszigorúbb, legösszetettebb Termékleírása. A Termékleírás kapcsán számos kérdés merül fel, melyekre a választ leginkább utólag, a gyakorlati alkalmazás során tudjuk megadni, hiszen sokak szerint túl bonyolult, mások viszont további szigorítás(ok) mellett kardoskodnak.

22

FÖLDALATTI KINCSEK TOKAJ-HEGYALJÁN MÜLLER ISTVÁN Sátoraljaújhely Miért kell a pincében a boron kívül mást is bemutatni? Az információszerzésünk aránya látás 90%, hallás 5%, tapintás 2%, ízlelés 2%, szaglás 1%. Az emlékező és kombinációs készségeink ehhez alkalmazkodtak! Tehát az emberek jobban emlékeznek a képi látványra az érdekes történetre, mint a borok illatára ízére. Világörökségi címet megalapozó egyetemes különleges értékekre vonatkozó kérdések:
Hol mutathatóak be a vidék egyedi geológiai jelenségei?
Hol vannak a legrégebbi építészeti emlékek?
Hol maradtak fenn a történelmi események helyszínei változatlan formában?
Hol vannak ásatás nélkül elérhető tárgyi és kulturális értékeink? A válasz valamennyi esetben a pince. A bor tárolására alkalmas pincék műszaki kialakításuk szempontjából sokfélék. Készítésük, bővítésük, felújításuk során mindig is fontos szempont volt a takarékosság, ezért díszítő elemekben csak a felszíni részei gazdagok. A föld alatt – a sötétben – a formai szépség helyett a gyakorlati használhatóság játszotta inkább a szerepet, ezért ritkaság számba mennek az egyedi kialakítású belső terek. A XX. században a pincék villamosítását sok esetben követte azok bővítése, a régi falak lekaparása, vagy boltozással való eltakarása. Így ilyen nyomokat kevés helyen lehet találni. Hasonlóan sok mindent eltakar a falakat borító pincepenész. A föld alatt lehet geológiai túrát tenni, amellyel megerősíthetjük a talaj egyediségére, vonatkozó marketing üzeneteinket. A történeti helyszínek alkalmasak az egyedi nemzeti jelleg bemutatására, a hosszú hagyomány igazolására. A pincék működtetésének műszaki megoldásai is tanulságosak. Fontos a kis számban fennmaradt falra vésett szövegek, rajzok – több száz éves grafittik – történeti hitelességet erősítő szerepe. Tudnunk kell, hogy őseink nem csupán kiásták, karbantartották ezeket a pincéket, nem csak bort tároltak és fogyasztottak bennük. Sokszor a társadalmi élet színhelye volt az egy szertartás, vagy gyűlés helyszíne is. A földalatti, rejtett értékek tehát lehetnek geológiai, építészeti-műszaki, és kultúrtörténeti jellegűek. Felmérésük, megőrzésük nem csupán a Világörökségi Kezelés Terv miatt fontos. Ezek a pincevagyon romlásával együtt nagy veszélynek vannak kitéve! Ugyanakkor tudatos bemutatásuk – akár egyedileg az adott pincében, vagy borvidéki értéktárban, ismeretterjesztő könyvben vagy filmen – jelentős marketing eszköz lehet a tokaji bor egyediségéről, hitelességéről kialakítandó kép formálásában, a fogyasztók meggyőzésében. Mindenkit vár Tokaj-hegyalja a gótikus katedrálisokkal egyidős egyedi pincéivel!

23

SZŐLŐ LISZTHARMAT ELLENI VÉDEKEZÉS KÍSÉRLETI FEJLESZTÉSE DR. VÁCZY KÁLMÁN ZOLTÁN Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; Eger A lisztharmatgombák a modern technológiák korában is a legkomolyabb kihívások egyikét jelentik a növényvédelem számára. Hazai körülmények között, gazdasági szempontból, ill. az évente kipermetezett fungicid-mennyiség alapján a lisztharmat-fertőzések minden évben jelentős problémát okoznak. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy több növénykultúrában a szakszerűen alkalmazott, korszerű fungicidkészítményekkel sem sikerült az elvárt mértékben visszaszorítani a lisztharmat-járványokat. Ennek következtében jelentős, esetenként évről-évre visszatérő gazdasági kár keletkezik, mivel egyrészt a fertőzések terméscsökkenést és minőségromlást eredményeztek, másrészt a fungicid-kezelések költségei is jelentősek. A termelők részéről több egyéni próbálkozás történik a növényvédő szerek hatékonyságának javítása, ill. a növényvédelmi technológiák módosítása érdekében, azonban a lisztharmat-fertőzések nem sikerült megnyugtató módon elérni az elmúlt évek során. Mivel a nemzetközi szakirodalomban jól ismert a lisztharmatgombák populációiban gyakran, és akár a legkorszerűbb fungicidekkel szemben is gyorsan kialakuló rezisztencia jelensége, felmerült e lehetőség beható vizsgálatának szükségessége a hazai, lisztharmatfertőzések által leginkább érintett növénykultúrákban. Jelen előadásban a szőlő lisztharmat fungicid-rezisztenciájának közvetlen, klasszikus módszerekkel történő, valamint molekuláris eszközökkel megvalósítható vizsgálatait mutatjuk be. A projekt keretében mindkét vizsgálati módszer egyedi vagy kombinált alkalmazásával egy fungicid-rezisztencia monitoring-rendszer alapjait készíthetjük elő, melynek alapját a szabadföldről begyűjtött lisztharmatos növényi minták jelentik, amelyek alapján szolgáltatásszerűen információk nyújthatók arról, hogy egy adott területen van-e, és ha igen, akkor milyen mértékű az egyes fungicidekkel szembeni rezisztencia a szőlő lisztharmatpopulációkban. A munkát a "Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és monitoring szolgáltatás fejlesztése gazdaságilag jelentős növénykultúrákban (LHNV2008 TECH_08-A3/22008-0375)" c. projekt támogatta.

24

A SZŐLŐLISZTHARMAT KUTATÁS LEGÚJABB EREDMÉNYEI DR. KISS LEVENTE MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet; Budapest A szőlőlisztharmatra vonatkozóan az elmúlt két-három évben meglepően sok új ismeret látott napvilágot a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Nemrégen még az is újdonságnak számított hazai és nemzetközi körökben egyaránt, hogy a kórokozó, melyet korábban Uncinula necator, újabban Erysiphe necator néven ismer a szakma, elsősorban nem micéliumos alakban telel át a szőlőrügyekben, hanem a szőlőtőkék kérgére ősszel a levelekről lemosódott ivaros termőtestek, ill. az ezekben képződött aszkospórák révén vészeli át a telet. Az elmúlt években az is kiderült, hogy amennyiben ősszel a tavaszihoz hasonló időjárási viszonyok alakulnak ki, az aszkospórák jó része már ekkor ("tévedésből") kiszóródik, így ezek után a tavasszal jóval kevesebb fertőzési pontból indul el a szőlőlisztharmat-járvány. Az is nemrég derült ki, hogy az ivartalan úton képződött konídiumok egy szőlőlevélre vagy bogyóra jutó mennyisége, ezek párosodási típusa és a fényviszonyok egyaránt jelentősen befolyásolják a kialakuló lisztharmat-telepek számát és későbbi sporulációját. A legújabb kutatások emellett felvetették ún. rasszok előfordulását a szőlőlisztharmat-populációkban, és rassz-specifikus lisztharmat-rezisztencia meglétét különböző Vitis-fajokban. Minden eddiginél alaposabb, kiterjedt összehasonlító vizsgálatokat is végeztek nemrég az E. necator európai és észak-amerikai populációi eredetének feltárása érdekében különböző újonnan kidolgozott DNS-marker segítségével. Az előadás a fentebb felsorolt új eredményeket foglalja össze, és megpróbálja meghatározni azokat a pontokat, amelyekben a hazai szőlőlisztharmat-kutatás csatlakozhat a nemzetközi vizsgálatokhoz.

A munkát a "Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és monitoring szolgáltatás fejlesztése gazdaságilag jelentős növénykultúrákban (LHNV2008 TECH_08-A3/22008-0375)" c. projekt támogatta.

25

SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEK, TAPASZTALATOK SZŐLŐ LISZTHARMAT ELLENI VÉDEKEZÉSBEN SCHMIDT ÁGNES1, DR. VÁCZY KÁLMÁN ZOLTÁN2 Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Eger1 Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; Eger2 Az LHNV2008 azonosítójú, TECH_08-A3/2-2008-0375. szerződésszámú „Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és monitoring szolgáltatás fejlesztése a gazdaságilag jelentős növénykultúrákban” témájú pályázat keretében az egri borvidéken 2010 és 2012 között évente 4-4 szabadföldi kísérletet állítottunk be szőlőben. 2 kísérletet a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézetének területén Eger, Kőlyuktetőn, a 3. kísérletet szintén Egerben, a Békési dűlőben a Heves Megyei Kormányhivatal NTI állította be, a 4. kísérletet Andornaktályán Balázs András végezte a saját területén. A kísérletek célja a szőlőlisztharmat elleni növényvédelmi technológiák összehasonlítása és fejlesztése QoI rezisztens szőlőlisztharmat populáció jelenléte esetén. A szőlőlisztharmat, a gombaölőszerek iránti rezisztencia kialakulásában a FRAC (Fungicide Resistance Action Commitee) besorolása alapján, a közepes kockázati faktorú csoportba tartozik. Az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organisation) besorolás a magas kockázatú kórokozók közé sorolja, mivel viszonylag gyorsan kialakul benne az egyes gombaölőszerek iránti tolerancia ill. rezisztencia. A pályázatban megcélzott 3 éves szabadföldi növényvédelmi technológiai kísérletsorozatban 4 technológiai sort és egy kezeletlen parcellát állítottunk be a 4 kísérletben. Egy a QoI (strobilurinok) keresztrezisztencia csoportra épülő technológiát, egy a DMI-(szterol bioszintézis gátlók a C14 demetiláz gátlásán keresztül) csoportra épülő technológiát, egy vegyes (QoI+DMI) ill. egy az újabban engedélyezett új hatásmódú készítményekre alapozó technológia változatot vizsgáltunk. A genetikai vizsgálatok alapján, a kísérleti területeken 2010-ben a szőlőlisztharmat QoI fungicidekkel szemben rezisztens populációja általánosan jelen volt. Az évek során ennek a helyzetnek az esetleges változását kísértük figyelemmel. A három kísérleti évben különböző járványhelyzetekkel találtuk szembe magunkat: 1. 2010. év: rendkívül csapadékos évjárat, nagyon erős lisztharmat fertőzési nyomással 2. 2011. év: száraz év, a tavasz is száraz, de az előző évről bőségesen volt áttelelő fertőző anyag, amely a tavaszi fertőzéseket indíthatta. Az Eger 3 kísérleti területen zászlós hajtások is megjelentek, amelyek megállíthatatlan gócos fertőzéseket okoztak a különböző kezelésekben. 3. 2012. év: rendkívül száraz év, amelyet súlyosbít az is, hogy már 2011 augusztusától nem esett az eső. Az áttelelő fertőzőanyag csekély, ezért a fürtökön alig alakult ki fertőzés, a vegetációs periódus végére a lisztharmat kolonizálta a leveleket, de a kezelt területeken csak közepes lett a fertőzés. Zászlós hajtások ebben az évben nem voltak. A három különböző járványhelyzetű év és a 4 kísérlet viszonylatában hasonló eredményt értünk el: • a tiszta QoI technológiában általában súlyos lisztharmat fertőzés alakult ki, • a vegyes technológiában a QoI mellett használt DMI hatóanyagoknak volt csökkentő szerepük, de a felszaporodott QoI rezisztens populációt már nem tudták megsemmisíteni. Az évek alatt tapasztalt hatékonysági (hatástalansági) eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a QoI rezisztencia perzisztens. • A DMI domináns kezelés hatékonysága egy-egy évben nem volt megfelelő, de akkor sem az összes kísérleti helyszínen. 2012-ben a szőlőlisztharmat elleni 26

hatás az „Új” technológia hatását ugyan nem érte el, de megközelíti. A hatáscsökkenés alapján nem hisszük, hogy valódi rezisztencia kialakulásról van szó. Ezek a hatóanyagok bár rendelkeznek kuratív hatással, mégis preventíven alkalmazva fejtik ki a legjobb hatást. A kísérletek során pl. 2010ben a korai fertőzés miatt, nem tudtuk preventíven alkalmazni a DMI készítményeket. • Az „Új technológia” mind a három évben a kiemelkedett kiváló lisztharmat elleni hatékonyságával a többi technológiai változat közül. Általában a technológiák hatékonysági sorrendje nem változott a 3 év során, a tendenciák hasonlóak, az abszolút értékek, a fertőzöttségi viszonyok tényleges alakulása az adott év járványhelyzetéhez igazodtak. A 2012. évi kísérletekben a környezeti fertőzöttség a korábbi évekhez képest rendkívül alacsony volt. A hatékonysági vizsgálatok mellett ebben az évben a kísérletek azt is bizonyították, hogy ez a kórokozó főként a tenyészidőszak első felében milyen korlátozott mértékben terjed az ültetvényben. Ezzel az áttelelő fertőzőanyag mennyiségének fontosságára is felhívjuk a figyelmet. Javaslattétel lehetséges rezisztencia-ellenes védekezési stratégiákra Jelen lévő QoI rezisztens lisztharmat populáció esetén a minimálisra kell csökkenteni vagy teljesen elhagyni az e hatóanyagcsoportba tartózó kezeléseket. Egyelőre azonban a QoI keresztrezisztencia csoportba tartozó hatóanyagok engedélyezettek a szőlőlisztharmat elleni védekezésre, ha mindenképpen be akarjuk őket iktatni a védekezései technológiába, pl. a jó élettani hatásuk miatt, akkor az alábbi alapelveket kell betartani: • használatukat nem a különösen fertőzésveszélyes időszakokra kell időzíteni • alkalmazzunk mindig teljes dózisú és hatékony kombinációs partnert • ne használjunk kétszer egymás után strobilurint. • a QoI kezeléseket alternálva használjuk más keresztrezisztencia csoportba tartozó fungicidekkel A fentiek betartásával csökken a szőlőlisztharmatra ható szelekciós nyomás, a kombinációs partnerekkel pedig védekezhetünk a populáció QoI rezisztens tagjai ellen. Az „Új technológia” 2011 és 2012 évi eredményei is bebizonyították, hogy vannak a növényvédőszer palettán ma már olyan engedélyezett, új készítmények, amelyek hatásosak a QoI hatóanyagcsoporttal szemben rezisztens lisztharmat populációra is. Ezek a készítmények más, újonnan felfedezett hatóanyagcsoportokba tartoznak. Az 1. táblázatban a QoI rezisztencia ellenes stratégiában alternatív kezelésként alkalmazható fungicid hatóanyagcsoportokat és hatóanyagokat sorolunk fel. A DMI hatóanyagcsoportba tartózó készítmények természetesen használhatók kialakult QoI rezisztencia esetén. Az 1. táblázatból látható, hogy a QoI kezelések leváltására, ill. váltására alkalmazható hatóanyagok közül az új, nagyobb hatékonyságú, általában speciális hatáshelyű hatóanyagok is minimum közepes rezisztencia veszély besorolást kaptak. A védekezési technológiák kialakításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, hogy az új hatóanyagok ne olyan gyorsan veszítsék el a hatékonyságukat, mint pl. a strobilurinok: 1. A védekezési stratégiát a megelőzésre alapozzuk (preventív kezelések) 2. Az engedélyezett teljes dózist alkalmazzuk, erős fertőzési nyomásnál használjunk kiegészítésként kontakt partnereket. 3. Az engedélyokiratokban rögzítve van, hogy hány alkalommal használható egy hatóanyag, ezt tartsuk be. 27

4. Az egymás utáni kezeléseknél használjunk más keresztrezisztencia csoportba tartozó hatóanyagot önállóan vagy kombinációban. 1. táblázat A QoI rezisztencia ellenes stratégiában alternatívaként használható, Magyarországon szőlőlisztharmat ellen engedélyezett fungicid hatóanyagok Keresztrezisztencia csoport

hatóanyag neve

rezisztencia*

succinát denidrogenáz gátlók

boscalid

szőlőn Botrytis van, lisztharmat még nem ismert

közepes-erős

benzofenonok

metrafenon

szőlőn még nem ismert

közepes

quinoxifen

ismert

közepes

proquinazid

keresztrezisztencia

közepes

ismert (hatékonyság csökkenés)

közepes

nincs

alacsony kockázat

azanaftalének

fluquinkonazol fluzilazol miklobutanil propikonazol penkonazol tebukonazol kén meptil-dinokap

DMI

egyéb

rezisztencia veszély*

* forrás: www.frac.info

A munkát a "Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és monitoring szolgáltatás fejlesztése gazdaságilag jelentős növénykultúrákban (LHNV2008 TECH_08-A3/22008-0375)" c. projekt támogatta.

28

A 2012-ES ÉVJÁRAT NÖVÉNYVÉDELMI TAPASZTALATAI ÉS A 2013. ÉVI KILÁTÁSOK SCHMIDT ÁGNES Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Eger A növények fejlődésére s ezzel a velük együtt élő károsítók fejlődésére is az időjárás alakulása alapvető hatással van. A 2012-es évjárat problémái a szőlőkben az utóbbi 3 év extrém időjárása miatt felhalmozott problémák kicsúcsosodásaként jelentkeztek. Az ültetvényekben az előző évi tartalékok miatt a csapadékhiány hatásai 2011-ben még nem érvényesültek, de a 2012-es aszályos év egy szintén aszályos év után következett. A szárazság mellett a februári -17-19°C-os lehűlések voltak jelentősebb hatással a 2012-es év növényvédelmi helyzetére. A járványokat okozó kórokozók közül a lisztharmat és a peronoszpóra áttelelő fertőzőanyaga a szárazság miatt, már 2011 őszén csekély volt. Ezen gyérített tovább a februári fagy, és a tavaszi, fertőzésre kedvezőtlen, száraz időjárás. Később is csak rövid időszakokban volt fertőzésveszély. A fürtökön, az északi borvidékeken ezek a kórokozók nem okoztak jelentős károkat 2012-ben. A szőlő szürkerothadása annak ellenére, hogy nyáron gyakran volt jégverés, ebben a száraz, meleg időben szintén nem tudott fertőzéseket indítani. A szőlő fekete rothadás fertőzésre is kedvezőtlenek voltak a környezeti feltételek, ennek ellenére volt olyan ültetvény, ahol a kórokozó megjelent. Valamivel kedvezőbb hatással volt az időjárás a kártevőkre, ezen belül is a takácsatkák (szilva takácsatka, kétfoltos takácsatka, piros gyümölcsfa takácsatka), tripszek, pajzstetvek, kabócák egyre nagyobb térnyerésével szembesülhettünk. Ennek oka az időjárás mellett a szőlőmolyok elleni célzott védekezés, amely a többi kártevőre hatástalan. Az utóbbi 3 év szélsőségei (víz, aszály, fagy, hőség, járványok) nem múltak el nyomtalanul az ültetvényekben. Stresszes körülmények között a kevésbé ellenálló, még fiatal, ill. az idős tőkékben könnyebben elhatalmasodnak a látens fertőzések. 2012-ben nagyon gyakori volt a tőkepusztulás, kordonkarelhalás megjelenése a szőlőkben, s az okok között szinte minden esetben kimutatható az abiotikus és a biotikus tényezők együttes hatása. Mi várható 2013-ban? Egyelőre a betelelő kártevők létszámával, kórokozók fertőzőanyagának nagyságával lehetünk tisztában, a téli és a tavaszi időjárás hatásai még kiszámíthatatlanok. Ősszel a szőlőlisztharmat felszaporodott a lombon, milliószámra alakultak ki a gomba ivaros képletei a tőkéken. Október végétől megjöttek a kasmothéciumokat lemosó esők is, így az előző évhez képest jobbak a szőlőlisztharmat áttelelési esélyei. Az elhagyott, kezeletlen területek, ill. a korábbi években nem elég körültekintően kivágott ültetvények továbbra is biztosítják olyan károsítók fennmaradását és felszaporodását, amelyek ellen a kezelt ültetvényekben eredményesen védekeztünk: pl. a szőlőperonoszpóra, a fekete rothadás, vagy a Scaphoideus titanus is ezekről a területekről indíthatja a fertőzést. Az eddigi enyhe téli időjárás a szőlő szinte minden kártevőjének kedvez. Most aktuális teendő az atkák áttelelés vizsgálata. Ez a vizsgálat az AKG célprogramban résztvevő ültetvények esetében ez kötelező, segítségével előrejelezhető a tavaszi atkakártétel, így könnyebben dönthetünk a védekezés szükségességéről. Az elemzést a "Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és monitoring szolgáltatás

fejlesztése

gazdaságilag

jelentős

TECH_08-A3/2-2008-0375)" c. projekt támogatta.

29

növénykultúrákban

(LHNV2008

AHOGYAN A TERMELŐK LÁTTÁK MARÓTI ATTILA Mátrai Borvidék A 2012-es évjárat JÓ évjárat volt a Mátrai Borvidéken. 1. Az időjárás és a szőlő fenológiai fázisai Éves csapadékmennyiség: 420-500 mm Éves középhőmérséklet: 11,3-11,6 C° 1.1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Nyugalmi fázis: Februárban két hullámban jött az erős lehűlés, ötödikén-hatodikán és tizedikéntizenegyedikén. A borvidék keleti részén – 17 C° körüli volt a radiációs minimum, míg a borvidék nyugati részén -20 C° alatti, a kemény fagy kevés hóval párosult. A mélyebben fekvő területeken és a fiatal ( 1- 4 éves ) szőlőkben 35-55 % főrügy kár keletkezett. Márciusban 0 mm csapadék esett, kedvezőtlenül befolyásolta a szőlő vegetációra való felkészülését. Könnyezés: A fölmelegedés miatt hamar megindult. Rügypattanás- Fakadás: Meleg idő, viszont rügypattanáskor volt 4-5 napos 0 C° alatti lehűlés volt, ami lassította a fakadást. Hajtásnövekedés: Meleg, közepes csapadékmennyiség, gyors volt. Virágzás: Korai és problémamentes. Kötődés: Átlagos volt. Viszont 5-6 napig 60-70 km /h alá nem csökkent a szélsebesség, hajtás és korai fürtkár keletkezett. Zöldborsó nagyság: Ebben a fenológiai fázisban jött a „menetrendszerűnek” mondható júliusi jég, július 9-én okozott 10-70%-os jégkárt. Bogyónövekedés (zöldborsó nagyságtól zsendülésig): Forróság, a csapadék mennyisége a borvidék keleti részén 100 mm körüli, a borvidék nyugati részén 40 mm-t alig meghaladó volt Zsendülés: Forróság, aszály, ahol júliusban kevés csapadék esett, ott apró sörétes bogyók lettek. Gyengébb kondíciójú vagy köves, sekély termőrétegű területeken aszálytünetes tőkék, ültetvények.(a lombban kellett hagyni a termést) Érés: Forróság, aszály, versenyfutás savakkal, no meg az illattal és az aromával, fajsúlyvesztés, rossz kiütés. Augusztus 14. szüretkezdet, szeptember 16. szüret befejezés, ez 33 nap, átlagosan 45 nap szokott lenni (kapkodás). Vessző beérés: Meleg, kellő mennyiségű csapadék kiváló feltételeket biztosított a vesszők és a rügyek beérésének.

2.

Növényvédelmi tapasztalatok 2012-ben 6x permeteztem. 2002 óta az első év volt, amikor nem kellet speciális atkaölő szert használnom. A július 9. jég után a szürke és a fakórothadásra kellett odafigyelni. Zsendülés elején kezdett a lisztharmat erősebben fertőzni. Szüret után lisztharmatfertőzés levélen és másod fürtön. Összegezve: növényvédelmi szempontból könnyű év volt, de ha valaki könnyelműsködött, annak a lisztharmat gazdasági kárt okozott. 3. Értékesítés FT/KG FT/KG Árváltozás Term. menny. vált. Fajtakörök/fajták Jöv. vált. (%) 2011 2012 ( %) (%) Irsai Olivér 130 150 15 10 25 Illatos fajták 110 120 10 -25 -15 Kis fürtű fehér fajták 110 115 5 -10 -5 Nagy fürtű fehér fajták 85 110 30 -15 15 Kék szőlőfajták 85 110 30 -30 nincs 4. Érdekességek Borvidéki: Rengeteg másodtermés képződött, még azokon a fajtákon is, amelyek nem hajlamosak erre.(a szürkebarátnál nehezítette a szüretet). Nagyon késői lombhullás, december első napjaiban következett be. Saját gazdaságom: Soha ilyen rosszul nem sikerült az alap gyomirtás (a bemosó csapadék 1-2 mm-es adagokban jött és nem ért semmit). A késői szüretelésre kinn hagyott hárslevelűmet 9 nap alatt az utolsó szemig leették a vadak.

30

KLÍMAVÁLTOZÁS: HATÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK DR. MIKA JÁNOS Eszterházy Károly Főiskola; Eger Az éghajlat a szőlő- és bortermelés egyik meghatározó tényezője, amely egyik évről a másikra a legnagyobb ingadozásokat mutatja (évjárat-hatás). Az utóbbi évtizedekben ehhez járul a globális klímaváltozás jelensége, amelynek folyamata sajnos nem vitatható és az okok között az emberi hatás dominanciája is egyre kevésbé. Az előadás első felében ennek tényeit, konszenzuson alapuló érveit, vitatott rész-állításait és hipotéziseit mutatjuk be. Ezekből együttesen az alig valamekkora változástól a katasztrofális mértékű felmelegedésen át, egy újabb „jégkorszakig” (interglaciális lehűlésig) mindenféle előrejelzésekkel lehet találkozni. A tájékozódásban segít ugyan az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi Jelentése (2007), de az azóta született eredmények tovább árnyalják a képet. Az előadás második részében a legvalószínűbb mérsékelt, egyenletes felmelegedés különböző forgatókönyveihez tartozó magyarországi változásokat mutatjuk be a globális és a regionális modellek-, valamint a „leckék a történeti múltból” típusú éghajlati analógiák alapján. Ennek ismertetése során kitérünk az évszakos időbeli átlagok alakulására éppúgy, mint a szélsőségek viselkedésében nagy valószínűséggel megállapítható változásokra. Prezentációnkat a hazai változások nyomán várható, új éghajlati viszonyoknak megfelelő, földrajzi analóg térségek megjelölésével zárjuk.

31

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS FENNTARTHATÓ SZŐLŐTERMESZTÉS DR. BÁLO BORBÁLA Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; Eger A világ szőlőtermesztése és bortermelése számára, napjaink egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás, mind közvetlen /hőmérséklet, csapadék, széndioxid koncentráció, etc./, mind közvetett hatásaival /erőforrásokkal való gazdálkodás, energia hatékonyság, fenntartható termelés és fogyasztás/ (Schultz, 2010). A különböző klíma prognózisok szerint hazánk klímáját az elkövetkező 50 évben az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadék mennyiségének a tenyészidőszakban való csökkenése és hektikussá válása fogja jellemezni. E változó világban az agrárgazdaságnak, így a szőlő-bor szektornak is a fenntartható termelést kell szem előtt tartania. A fenntartható szőlő-bor termelésnek hosszú távon biztosítania kell a környezet egészségének fenntartását, a gazdaságosságot, a társadalom és a gazdaság méltányos egyensúlyát (Jones, 2012). A vízzel (vízlábnyom), a széndioxid kibocsátással (CO2 lábnyom) való gazdálkodásra törekvés, a környezetkímélő termesztés kapcsán előtérbe kerülnek olyan technológiai elemek, mint: -optimális talajművelés a talajvízkészletek megőrzésére (talajtakarás, vízkímélő öntözési technikák), -szárazságtűrő alanyok, PIWI szőlőfajták alkalmazása, -a terroir adottságainak megfelelő fajták és technológiák előtérbe helyezése (a kitettség kihasználása korai, késői érésű, lelágyuló, savmegőrző fajtákkal), -a zöldmunkák adaptálása az időjárási viszonyokhoz (a korai lelevelezéssel nagyobb a hő perzselés veszélye) -a szőlőművelőgépek energia fogyasztásának átgondolása, -organikus, biodinamikus termesztés, -környezetkímélő növényvédelmi technikák a biodiverzitás megőrzésére, -élelmiszer-biztonsági lánc nyomonkövetése, -energia újrahasznosítása a feldolgozás során.

Felhasznált irodalom: Jones, G.V. (2012): Sustainable vineyard developments worldwide. Bulletin de l’O.I.V., Vol. 85. p. 49-60. Schultz, H.R. (2010): Sustainable viticulture – Challenges in front of climate change. Sustainable Viticulture and Climate Change Conference. Villafranca del Penedes, jún. 15-16. Spanyolország.

32

A TALAJ SZEREPE A VÍZMEGŐRZÉSBEN ÉS A TÁPANYAGFELVÉTELBEN DR. KOCSIS ISTVÁN Eszterházy Károly Főiskola; Eger A szőlő közepes vízigényű növény. A fajták között ellenben nagy különbségek léteznek. Az optimális vízellátás mellett (ET) a növény vízfelhasználása néhány szőlőfajta esetében a következő, Füri József szerint (1974): Csemegeszőlők (mm) Borszőlők (mm) Pannónia kincse 419 Zenit 468 Szőlőskertek királynője 405 Kékfrankos 508 Afuz Ali 512 Zweigelt 536 A számokból megállapítható, hogy a leesett csapadék képes lenne biztosítani a szőlő vízigényét egész évben, ha az beszivárogna a talajba. Az elfolyás miatt ellenben a csapadéknak csak egy része jut a talaj mélyebb rétegeibe. A növény évi vízfelhasználása a fenofázisoktól függően a következőképpen oszlik meg: - virágzástól – zsendülésig 40 % 25 % - zsendüléstől – szüretig Virágzásig nincs vízhiánya a növénynek, mivel a talaj biztosítani tudja a szükségletet. Virágzás után már kialakulhat az éghajlati vízhiány (a párolgás nagyobb, mint a csapadék), ezáltal a talaj felvehető vízkészlete kimerülhet. A táblán a növénynek nincs biztosítva az igény szerinti vízellátás a virágzástól kezdődően. Néhány évben a szőlő elégtelen vízellátástól szenved. Ez lehet olyan mértékű, hogy terméscsökkenéssel járhat. A vízhiány és terméscsökkenés kapcsolatát jól jellemzi a Relatív párolgási index (ET/ PET) és termés összefüggése. Minél kisebb a párolgási index, annál alacsonyabb a termés (ha a párolgási index 0,6 érték alá kerül aszálykár lép fel). Júliusban és augusztusban a talajban a felvehető vízkészlet annyira lecsökkenhet, hogy a növény vízhiányban szenved. A hajnali időszakban mért vízpotenciál mérések ezt jól jelzik. A talajban a 0-60 cm-es rétegben már zömmel nehezen felvehető hányad van, ezért már 60 cmes rétegnél mélyebb szintek biztosítják a vizet. Minél mélyebb a termőréteg, annál biztosabban vészeli át a szőlő a száraz időszakot. Az aszály főképpen a sekélyebb humuszréteggel rendelkező táblákon okoz nagyobb terméskiesést, terméscsökkenést. Leginkább azokon a nyarakon lép fel vízhiány, amikor az őszi-téli és tavaszi időszakban nem telítődött a talaj 1,5-2 m-es rétege vízzel. Ha a vegetációs időn kívüli csapadék 200mm alatt van, akkor valószínűsíthető a vízhiányból adódó terméscsökkenés (ezt mérsékelheti a csapadékosabb nyár). A szárazság befolyásolja a növény tápelem felvételét is. A kálium részben fixálódik az agyagásványokon. Levélvizsgálati adatok bizonyítják, hogy az egri borvidéken, nyiroktalajú szőlőben a levél nitrogén tartalma (8 éven keresztül minden évben) az optimálisnál kisebb érték volt. A fenntartó trágyázásnak az az alapelve, hogy annyi tápanyagot kell kijuttatni, hogy az ültetvény talaját egy esztendőre ellássuk. Ez biztosítja a szőlő harmonikus fejlődését. A trágyázás során ismerni kell: - a talaj felvehető tápanyag tartalmát, - a talaj tápelem szolgáltató képességét, - a növény kondícióját (fürt és vessző tömegarányt y/n). A fenntartó trágyázást a fajta ismeretében a talaj- és növényvizsgálatokra alapozva kell végezni. Különösen fontos ez ma a 10-20 éves ültetvények esetében. 33

A TALAJTAKARÁS SZEREPE A SZŐLŐTALAJ VÍZGAZDÁLKODÁSBAN DR. VARGA ISTVÁN Eszterházy Károly Főiskola; Eger Az öt nélkülözhetetlen növényi élettényezőből – tápanyag, víz, levegő, hő, fény – kettő (tápanyag, víz) meghatározó mértékben a talajból származik. Másik kettő (a talaj hőmérséklete és a talajlevegő összetétele) döntő jelentőségű a növénytáplálásban, így a gazdaságos szőlőtermesztésben is. A Napból származó elektromágneses sugarakat (fény) a talajfelszín alakítja át hővé, melynek következtében a földi élet egyáltalán lehetséges. Ezzel a néhány mondattal a talajművelés (talajápolás) kiemelkedő jelentőségére akartam felhívni a figyelmet. A magyarországi szőlőtermesztés számára a fent említett öt tényezőből a talaj vízgazdálkodása a limitáló tényező és a globális felmelegedés hatására a jelentősége nőni fog. A talajtakarás elsődleges célja a talaj felmelegedésének lassítása, a felmelegedés csökkentése. Az evaporáció azáltal „működik”, hogy a talaj felmelegedik. Télen a hideg talaj nem vagy alig párologtat, nyáron annál többet. A korszerű, gépesített szőlőültetvényekben a talaj felmelegedése fokozottan jelentős, mert – ellentétben a növénytermesztéssel – a sorközt akadálytalanul éri a közvetlen napfény és a szél szárító hatása is érvényesül. A gabona, kukorica, napraforgó, cukorrépa stb. állomány mintegy fél éven át megakadályozza, hogy a talajfelszínt közvetlen napsugárzás érje. A szőlőtalaj felmelegedése megakadályozható (csökkenthető) talajműveléssel (kultivátor + simító). Ez az általános gyakorlat. Az előadás témája a talaj felmelegedésének lehetséges alternatív módja, melyek a következők: - talajtakarás műagyag fóliával (nem vált be) -

talajtakarás takarónövénnyel

→ tartós takarónövényes talajtakarás → ősztől tavaszig tartó talajtakarás

A tartós takarónövényes talajművelés széleskörű elterjedését Magyarországon akadályozza az: - egyenetlen csapadékeloszlás -

erdőtalajok duzzadó és zsugorodó képessége

-

a venyige elégetése (bármelyik módja)

Mindenütt ajánlott az ősszel minden második sorközben vetett rozs, triticale, repce alkalmazása. Az ezekre a növényekre terített vesszőtömeg (2-3 t/ha) együttes bezúzása és betárcsázása (kiegészítő n és P adagolással) csökkenti a talaj felmelegedését és jelentősen csökkenti az erózió veszélyét. A talaj felmelegedésének csökkentése leghatásosabban mezőgazdasági szerves hulladék talajtakarással történő felhasználásával lehetséges. 3-4 t/ha szalma minden második sorközben megakadályozza az evaporációt és 3 évig feleslegesség teszi a gépi talajművelést. Fontos a pentozánhatás csökkentése. 34

EGRI SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN, TAKARÓNÖVÉNNYEL FEDETT ÉS FEDETLEN SORKÖZÖKBEN A 2012-ES TENYÉSZIDŐSZAKBAN VÉGZETT VÍZPOTENCIÁL MÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE NYESTE JÓZSEF Gál Tibor Pincészet; Eger A klímaváltozás (szerencsésebb kifejezéssel: klímamódosulás) jeleként egyre aridabbá váló szőlőtermesztő körzeteinkben mindinkább szükségessé válik a fajtaváltás és az eddigiektől részben, vagy teljesen eltérő agrotechnikai (esetleg fitotechnikai) elemek alkalmazása, mind módszereit, mind pedig az időbeniségét tekintve. A szárazodás következménye a vízhiány, ami párosul a csapadék egyenetlen eloszlásával, illetve a hőségnapok számának emelkedésével. A vízhiány részben a talajban, részben a levegőben jelentkezve olyan időszakokban is sztresszeli a szőlőtőkéket, amikor annak szüksége lenne a nedvességre. A vízhiány (illetve vízállapotváltozás) leginkább a vízpotenciál mérésével követhető nyomon egzakt módon. A szőlőtermesztőnek egyre inkább feladatává válik a mikro-, és mezoklimatikus viszonyok alakulásának nyomonkövetése is, és amennyire ehhez mind technikailag, mind technológiailag felkészült, úgy annak befolyásolása, ha az megtehető. Sokszor elhangzik az, hogy a szőlőnek mélyre hatoló gyökerei vannak. Valóban így van. Azonban abban az esetben, ha az adott termőhelyen a termőréteg vastagsága sekély, magasan van az alapkőzet, vagy a talajvíz szintje túl mélyre kerül, netán a szőlő alól kifolyik a víz, akkor rossz művelésmód, és rossz agrotechnika megválasztása csak tovább ront a helyzeten, és csökkennek a termésátlagok (akár a korlátozással elérni kívánt szint alá) sőt romlik a minőség Ne stresszeltessük a szőlőt oktalanul akkor, amikor nélkülünk is elég sok stresszfaktor teszi vele ugyanezt! (Kivétel, ha az a célunk, hogy éppen csak, vagy egyáltalán ne szüreteljünk) Nem vagyok híve a szőlő agyonterhelésének, de annak sem, hogy kínozzuk! Szüksége van a vízre! A kevés, és a túl sok is éppúgy káros! Az Egri Borvidék néhány ismert dűlőjében (kiemelten a Síkhegyen, és a Pajadosban) annak kapcsán kezdtem el vízpotenciál méréseket végezni, hogy alá tudjam támasztan (vagy adott esetben megcáfolni) a sorközi takarónövényes termesztés létjogosultságát. Kiindulási alapként fedett sorközökkel bíró területeket vizsgáltam, kontrollként pedig olyanokat választottam ugyanezen helyeken, amelyeket folyamatosan kultivátoroztak, vagy tárcsáztak. A folyamatos mozgatás egyébként a humuszosodás, és a talajélet ellen hat (kiég a humusz a talajból), a tárcsázás pedig porosít, elősegítve ezzel a deflációt, lejtőkön az eróziót. A mérések eredményei jelenleg arra engednek következtetni, hogy a természetes gyomflórából kialakított (az adott területhez adaptálódott), főként egyes pázsitfűfélékkel fedett, és szárzúzózott (mulcsozott) szőlőterületek vízpotenciál értékei nem rosszabbak, sőt sok esetben jobbak, mint a folyamatosan talajmozgatott területekéi, mindez igaz még adott területre eső nagyobb tőkeszám mellett is. Mindez a következőket eredményezi: • Biodiverzitás fenntartásának egyik eleme a füvesen tartott terület. • A gyökerek mikrodrénezik a talajt, a mulcsozás takar, a jól humuszosodott (élő) talaj nem tömörödik. • A takarónövények alacsony tarlón tartva a csekély mérvű transzspirációjuk, továbbá harmatképzésük révén hűtik a talajfelszínt, elnyelik a túlzott mértékű sugárzást, elszáradva pedig visszaverik azt (világos lesz a színük). • Az egységnyi területre eső üzemanyagfelhasználás csökken, mert a vonóerőszükséglet kisebb mint a talaj mozgatásakor, így nő az egységnyi időre eső területteljesítmény. 35

•

• •

• • •

A takarónövényzet zöldtrágya, humuszképző, ásványi anyagfeltáró. Jól beállt, és sekély gyökerű növényzet egyensúlyban van a szőlőtőkékkel, nem konkurenciája, nem ugyanazt a talajzónát használják. A takarónövényzet megakadályozza (de mindenképpen csökkenti) a talajeróziót, deflációt. A takarónövény helyben van (nincs magas szállítási költség, mint más takaróanyag esetében), csak a vetéselőkészítés, vetés és vetőmag költsége terheli, ezt követően azonban 3-4 évig az amúgy is elvégzendő sorközi művelésnél jóval kisebb kiadással fenntartható. A szüreti munkákat eső után könnyebb végezni, folytatni. Nincs, vagy minimális mértékű a gyomosodás. A gyomok jó része a kultúrkörnyezetben agresszívabb vízkonkurenciát jelent, mint a sorközök célzott telepítésű növényállománya. Amennyiben elmaradunk a sorközök ápolásával (munkacsúcs!) az esetlegesen megnövő takarónövényzet nem okoz nagy problémát, és vízhiányból eredő stresszt.

36