BIZTONSÁGI JELENTÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-SZIKÁNCS TELEP. IKR Zrt. BUDAPEST NYILVÁNOS VÁLTOZAT. Készítette az IKR Zrt. megbízásából VERZIÓ 5

BIZTONSÁGI JELENTÉS

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-SZIKÁNCS TELEP NYILVÁNOS VÁLTOZAT

IKR Zrt. Készítette az IKR Zrt. megbízásából .

az

AGEL-CBI KFT.

BUDAPEST 2009.03.31.

VERZIÓ 5.1

Hódmezővásárhely-Szikáncs-IKR Bábolna Zrt.

Biztonsági jelentés

1. TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................. 1 1.1 A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ....................................................... 5 1.1.A) Szervezet és személyzet ....................................................................................................................... 6 1.1.B) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése .................. 6 1.1.C) Üzemvezetés........................................................................................................................................ 7 Vezérigazgató............................................................................................................................................................. 7 Termelési vezérigazgató helyettes .............................................................................................................................. 7 Biztonságtechnikai osztályvezető ............................................................................................................................... 7

1.1.D) A változások kezelése.......................................................................................................................... 7 1.1.E) Védelmi tervezés ................................................................................................................................. 7 1.1.F) Belső audit és vezetőségi átvizsgálás .................................................................................................. 8 1.1.F.1. Biztonsági ellenőrzés szabályai ..................................................................................................................... 8 1.1.F.2. A munkabalesetek, foglalkozási betegségek és egyéb balesetek valamint a rendkívüli események bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje ..................................................................................... 8

1.2 A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ............................................................................................. 9 1.2.1 Az ipari környezet ................................................................................................................................. 9 1.2.2 A veszélyes üzem érintett környezetének területrendezési elemei ....................................................... 10 1.2.2.A) A lakott terület jellemzése .......................................................................................................................... 10 1.2.2.B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények ................................................................................... 11 1.2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek ........................................................................................................... 11 1.2.2.D) Érintett közművek ...................................................................................................................................... 11 1.2.2.E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek .................................................................................... 12

1.2.3 Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége ............................................................................................ 12 1.2.4 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk .......................................................... 12 1.2.4.A) Meteorológiai jellemzők............................................................................................................................. 12 1.2.4.B) Geológiai és hidrológiai jellemzők ............................................................................................................. 13

1.2.5 A természeti környezet veszélyeztetettsége.......................................................................................... 13 1.3 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA ..................................................................................................... 14 1.3.1 A veszélyes ipari üzemekre vonatkozó információk ............................................................................ 14 1.3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése ................................................................................................................... 14 1.3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása................................................................................................................. 14 1.3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő .............................................................................................................. 14

1.3.2 Helyszínrajz ........................................................................................................................................ 15 1.3.3 A veszélyes anyagok............................................................................................................................ 16 1.3.4 A veszélyes ipari üzem azonosítása .................................................................................................... 18 1.3.5 A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb infomációk ......................................................... 19 1.3.5.A) A technológiai folyamatok ......................................................................................................................... 19 1.3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok .......................................................................... 19 1.3.5.C) A veszélyes anyagok időszakos tárolása..................................................................................................... 19 1.3.5.D) A tárolással kapcsolatos műveletek ............................................................................................................ 20 1.3.5.E) Egyéb kiegészítő információk..................................................................................................................... 20

1.4 INFRASTRUKTÚRA ....................................................................................................................................... 21 1.4.A) Külső elektromos és más energiaforrások ........................................................................................ 21 1.4.B) Külső vízellátás ................................................................................................................................. 21 1.4.C) Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás .............................................................................. 21 1.4.D) Belső energiatermelés ...................................................................................................................... 21 1.4.E) Belső elektromos hálózat .................................................................................................................. 21 1.4.F) Tartalék elektromos áramellátás ...................................................................................................... 21 1.4.G) Tűzoltóvíz hálózat............................................................................................................................. 22 1.4.H.) A melegvíz és más folyadék hálózatok............................................................................................. 22 1.4.I.) A híradó rendszerek .......................................................................................................................... 22 1.4.J) Sűrített levegő ellátó rendszerek........................................................................................................ 22 1.4.K) Munkavédelem.................................................................................................................................. 22 1.4.L) Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ............................................................................................. 22 1.4.M) Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítménye......................................................... 22 1.4.N) Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek ............................................................................................. 23

Nyilvános biztonsági jelentés.doc

1



1.4.O) A biztonsági szolgálat....................................................................................................................... 23 1.4.P) Környezetvédelmi szolgálat .............................................................................................................. 23 1.4.Q) Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat ............................................................................................. 23 1.4.P) A katasztrófavédelmi szervezet ......................................................................................................... 23 1.4.S) Javító és karbantartó tevékenység..................................................................................................... 23 1.4.T)A laboratóriumi hálózat ..................................................................................................................... 23 1.4.U) A szennyvíz hálózatok....................................................................................................................... 23 1.4.V) Az üzemi monitoring hálózatok......................................................................................................... 23 1.4.W) A tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek. .............................................................. 23 1.4.X) A beléptető rendszer és az idegen behatolás elleni védelem ............................................................. 24 1.5 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK .............................................................................................................................. 25 1.5.1 Folyamatábrák ................................................................................................................................... 25 1.5.2 Technológiai leírások ......................................................................................................................... 25 1.5.3 Jellemző technológiai paraméterek .................................................................................................... 25 1.5.4 A technológia védelmi és jelző rendszerei .......................................................................................... 25 1.5.5 A normál üzemviteltől eltérő állapotok............................................................................................... 25 1.6 A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA.......................................................................... 26 1.7 A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................ 29 1.7.1 A súlyos baleset lehetőségének azonosítása ....................................................................................... 29 1.7.1.1 AN tárolás..................................................................................................................................................... 29

1.7.2 Következmény analizis........................................................................................................................ 35 1.7.2.1 Forgatókönyv-1: Ammónium-nitrát robbanás, 300 tonna............................................................................. 35 1.7.2.2 Forgatókönyv-2: Nitrózus gázok diszperziója AN bomlása következtében.................................................. 37 1.7.2.3 Forgatókönyv-3: Szennyezett AN tárolása ................................................................................................... 38 1.7.2.4 Forgatókönyv-4: Gázolaj tartály sérülése ..................................................................................................... 40 1.7.2.5 A dominóhatások lehetőségének bemutatása................................................................................................ 41

1.7.3 A lehetséges csúcsesemények frekvenciáinak meghatározása ............................................................ 44 1.7.4 Kockázatok meghatározása ................................................................................................................ 45 1.7.4.1 Egyéni kockázat............................................................................................................................................ 45 1.7.4.2 Összesített egyéni kockázat .......................................................................................................................... 51 1.7.4.3 Társadalmi kockázat ..................................................................................................................................... 52 1.7.4.4 A besorolási övezetek meghatározása .......................................................................................................... 53

1.8 ESZKÖZ RENDSZER ...................................................................................................................................... 60 1.8.A Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények................................................................................................ 60 1.8.B A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere ....................................................... 60 1.8.C Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere...................................................... 60 1.8.D A vészhelyzeti riasztás eszközei és rendszerei.................................................................................... 61 1.8.E Távérzékelő rendszer.......................................................................................................................... 61 1.8.F A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek............................... 61 1.8.G. A riasztást, védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek eszközei ... 61 1.9 A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA .................................................................................. 62 1.9.1. A biztonsági irányítási rendszer modellje.......................................................................................... 63 1.9.2. Általános elvek................................................................................................................................... 63 1.9.3. Biztonsági irányítási szervezet........................................................................................................... 65 1.9.3.1. A biztonsági irányítási rendszer (továbbiakban BIR) .................................................................................. 65 1.9.3.2. BIR munkavállalói értekezlet ...................................................................................................................... 65

1.9.4. A súlyos balesetek megelőzésére és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyek feladatai...................................................................................................................................... 66 1.9.5. A dokumentumok rendszere ............................................................................................................... 70 1.9.5.1. A Biztonsági Politika................................................................................................................................... 70 1.9.5.2. Szabályzatok, utasítások .............................................................................................................................. 70 1.9.5.3. Iratok, feljegyzések, nyilvántartások ........................................................................................................... 71

1.9.6. Belső védelmi terv.............................................................................................................................. 71 1.9.7. A Társasági biztonsági politika végrehajtása.................................................................................... 72 1.9.7.1. Folyamatos fejlesztés................................................................................................................................... 72 1.9.7.2. Veszélyforrások mérése, adatgyűjtése és megfigyelése............................................................................... 72 1.9.7.3. A BIR folyamatai figyelemmel kisérése ...................................................................................................... 72 1.9.7.4. A biztonsági rendszer felülvizsgálata .......................................................................................................... 73 1.9.7.5. A külső és belső változások és azok tendenciáinak értékelése..................................................................... 73 1.9.7.6. Helyesbítő és megelőző tevékenység........................................................................................................... 73 1.9.7.7. Engedélyek .................................................................................................................................................. 73 1.9.7.8. Balesetek kivizsgálása ................................................................................................................................. 74 1.9.7.9.Gépek és berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályok ...................................................................... 74


2



1.9.7.10. Feliratok..................................................................................................................................................... 75 1.9.7.11. Egyéni védőeszközök ................................................................................................................................ 75 1.9.7.12. Veszélyes és/vagy ártalmas munkahelyi kockázatok felmérése................................................................. 75

1.9.8. Tűzvédelem ........................................................................................................................................ 76 1.9.9. A környezet védelme .......................................................................................................................... 76 1.9.10. Képzés.............................................................................................................................................. 77 1.9.11. Egészségügy és higiéné.................................................................................................................... 77 1.9.11.1. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat .......................................................................................................... 78 1.9.11.2. Előzetes munkaköri alkalmasság vizsgálata .............................................................................................. 78 1.9.11.3. Időszakos munkaköri alkalmasság vizsgálata ............................................................................................ 78 1.9.11.4. Zaj.............................................................................................................................................................. 78 1.9.11.5 Vibráció ...................................................................................................................................................... 78 1.9.11.6 Megvilágítás ............................................................................................................................................... 78 1.9.11.7. Légszennyeződés ....................................................................................................................................... 79 1.9.11.8. Védőital ..................................................................................................................................................... 79 1.9.11.9.Kézi anyagmozgatás ................................................................................................................................... 79 1.9.11.10. Elsősegélynyújtás .................................................................................................................................... 79

1.9.12. Külső munkavállalók ....................................................................................................................... 79 1.9.13. Látogatók......................................................................................................................................... 80 IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................................... 81 2. számú melléklet ............................................................................................................................................... 82 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK LEÍRÁSA ....................................................................................... 82 DEGADIS .................................................................................................................................................... 84 HGSYSTEM ................................................................................................................................................. 84 SAVE II ........................................................................................................................................................ 84 A SAVE által használt adatok ismertetése................................................................................................................ 86

ISC2 ............................................................................................................................................................. 86 3. számú melléklet ............................................................................................................................................... 88 BELSŐ VÉDELMI TERV ............................................................................................................................... 88 1. Általános információk.............................................................................................................................. 91 1.1 A terv célja ......................................................................................................................................................... 91 1.2 Alkalmazási terület............................................................................................................................................. 91 1.3 A társaság jellemző adatai .................................................................................................................................. 92

2. A súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység ........................... 94 Kockázati zóna-1: Ammónium-nitrát tároló............................................................................................................. 96 Kockázati zóna-2 Szennyezett AN tároló ................................................................................................................. 97 Kockázati zóna 3: Gázolaj tároló.............................................................................................................................. 97

Havária Terv ............................................................................................................................................... 98 Tűzriadó terv ............................................................................................................................................. 102 Levezetési terv ........................................................................................................................................... 112 5. számú melléklet ............................................................................................................................................. 116 VESZÉLYES ANYAGOK JELLEMZŐI .................................................................................................................. 116


3



ÁBRAJEGYZÉK

1. ÁBRA: A SZIKÁNCSI TELEP ELHELYEZKEDÉSE ...................................................................................................... 9 2. ÁBRA: A SZIKÁNCS-I TELEP ÉS KÖRNYEZETE ..................................................................................................... 10 3. ÁBRA: AZ EGYÉNI KOCKÁZAT KONTÚRJA, 2. FORGATÓKÖNYV ........................................................................... 47 4. ÁBRA: AZ ÖSSZETETT EGYÉNI KOCKÁZAT KONTÚRJAI A TELEP KÖRNYEZETÉNEK TÉRKÉPÉN............................. 51 5. ÁBRA: VESZÉLYESSÉGI ÖVEZET AZ HSE MÓDSZER ALAPJÁN ............................................................................. 59 6. ÁBRA: VESZÉLYESSÉGI ÖVEZET A PROBIT MÓDSZER ALAPJÁN ........................................................................... 59

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. TÁBLÁZAT: AZ AN BALESETEK LISTÁJA ............................................................................................................ 34 2. TÁBLÁZAT: METEOROLÓGIAI MÁTRIX ................................................................................................................ 52 3. TÁBLÁZAT: A BESOROLÁSI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSA AZ HSE MÓDSZER ALAPJÁN ...................................... 54 4. TÁBLÁZAT: A PROBIT ÉRTÉKEK TÁBLÁZATA ...................................................................................................... 56 5. TÁBLÁZAT: A PROBIT ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................ 57 6. TÁBLÁZAT: A BESOROLÁSI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSA A PROBIT MÓDSZER ALAPJÁN .................................... 58 7. TÁBLÁZAT: AZ ÖVEZETEK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA A KÉT MÓDSZER ALAPJÁN ................................................... 58


4



1.1 A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK

Az IKR Zrt. eredményes működése hosszú távon csak úgy biztosítható, ha a gazdasági célkitűzések mellet egyértelműen kinyilvánítja elkötelezettségét a biztonságpolitika elemeinek következetes végrehajtásában. Ebből a felismerésből és elkötelezettségből kiindulva, fogalmazzuk meg a megelőzés, a felelősség és az együttműködés alapelvein nyugvó biztonságpolitikánkat, melyben kinyilvánítjuk szándékunkat: • következetesen alkalmazzuk a megelőzés alapelvét, •

a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, környezetszennyezések és tűzesetek elkerülését tűzzük ki célként,

•

mérsékeljük tevékenységünk biztonsági kockázatát,

•

magas színvonalon alapellátását,

•

az egészségre nem ártalmas, környezetbarát technológiákat alkalmazunk,

•

környezetkímélő termékeket fejlesztünk, gyártunk és forgalmazunk,

•

megőrizzük a tevékenységünkkel érintett természeti értékeket,

•

gondoskodunk a biztonságtechnikai követelményeknek az esetleges balesetek környezetszennyező hatásait elkerülhetővé tevő meghatározásáról,

•

támogatjuk új jogszabályok kidolgozását, a meglévők módosítását az EU jogharmonizáció folyamatában,

•

törekszünk a biztonságtechnikai és egészségvédelmi jogszabályok, hatósági határozatok maradéktalan betartására,

•

a biztonsági szempontokat maradéktalanul figyelembe vesszük az új technológiák létesítésénél, a meglevők korszerűsítésénél, valamint termékeink fejlesztésénél,

•

folyamatosan képezzük és ösztönözzük munkatársainkat a biztonsági és környezetvédelmi céljaink megvalósítására,

•

távfelügyeleti központ kialakításával fokozottabban fogjuk ellenőrizni telephelyeink működését a rendkívüli események elkerülése és hatásainak minimalizálásának érdekében,

•

nyíltan közzé tesszük eredményeinket és gondjainkat,

•

fokozatosan megfelelünk biztonsági és környezetvédelmi tevékenységünkkel az Európai Unió normáinak,

•

biztonsági és környezetvédelmi politikánkat elfogadtatjuk beszállítóinkkal és piaci partnereinkkel.

biztosítjuk

munkavállalóink

Szaxon Attila elnök - vezérigazgató

Bábolna, 2003. Március 04.


foglalkozás-egészségügyi

5



1.1.A) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET

A feladatokat és hatásköröket az IKR Zrt munkavédelmi szabályzatának 7. fejezetének 17. pontja tartalmazza.

1.1.B) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók az IKR Zrt munkavédelmi szabályzatában és annak mellékleteiben az alábbiak szerint: 1. Technológiai utasítások követelményei. 2. Időszakos orvosi vizsgára kötelezett munkakörök. 3. Baleseti veszéllyel járó munkakörök. 4. Alkalmassági orvosi vizsgálatok nyomtatványai. 5. Tilalmi jegyzék. 6. Védőruha, védőfelszerelés juttatás. 7. Védőital juttatás. 8. Tisztálkodás, tisztítószerek. 9. Gyógyszeres jegyzék, munkakorlátozás. 10. Üzemeltetési engedély. 11. Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások, üzemeltetési, javítási dokumentáció. 12. Munkavédelmi ismeretekről nyilatkozattétel. 13. MSZ 63/1-86, MSZ 63/3-85, MSZ 63/5-85. 14. Munkahelyek jegyzéke, ahova felügyelettel lehet belépni. 15. Munkavédelmi jogszabályok jegyzéke. 16. Technológiai utasítások jegyzéke. 17. Munkavédelmi vizsgához kötött munkakörök jegyzéke.


6



1.1.C) ÜZEMVEZETÉS

VEZÉRIGAZGATÓ

A vezérigazgató a súlyos balesetekkel kapcsolatos általános és különös felelősségét az IKR Zrt. munkavédelmi szabályzat 2. fejezetének 1-es pontja tartalmazza. Ezen belül gondoskodik arról, hogy a vezetése alatt álló szervezetén belül a biztonsággal kapcsolatos feladatok meghatározásra kerüljenek, ezek végrehajtása, irányítása és ellenőrzése megtörténjen. Részt vesz a halálos, tömeges, súlyos csonkolásos foglalkozási üzemi balesetek kivizsgálásában. Kiemelt feladata a termelési egységek biztonsági tevékenységének értékelése. TERMELÉSI VEZÉRIGAZGATÓ HELYETTES

A termelési vezérigazgató helyettes súlyos üzemi balesetekkel kapcsolatos általános és különös felelősségét az IKR Zrt. munkavédelmi szabályzat 2. fejezet 3. pontja tartalmazza. Ezen belül kiemelten felelős a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatban, új gépek, berendezések és technológiák munkavédelmi használatba vételét illetően. Gondoskodik az előírt egyéni és kollektív védőfelszerelések meglétéről, továbbá ezek beszerzéséhez szükséges anyagi fedezetről. Figyelemmel kíséri, hogy a hozzá rendelt termelési területeken a munkavédelmi szabályzatban megfogalmazott előírásokat maradéktalanul betartsák. BIZTONSÁGTECHNIKAI OSZTÁLYVEZETŐ

Az IKR Zrt. műszaki igazgatójának közvetlen irányítása alá tartozik, akinek a biztonsággal kapcsolatos utasításait köteles végrehajtani. Kiemelt feladatát képezi a biztonság technikai kutatás és tervezés, a hatósági kapcsolattartás a termelő üzemek rendszeres és váratlan ellenőrzése.

1.1.D) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE

A szabályzatokat minden tárgyévet követő év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint korszerűsíteni, kiegészíteni és, illetve a hatályos jogszabályok változásának megfelelően módosítani kell. A vállalaton belül működő információs rendszer biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését.

1.1.E) VÉDELMI TERVEZÉS

A jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozták meg az érintett személyek – vezetők, és munkatársak feladatait, és hatáskörét. A környezetvédelmi és munkavédelmi szabályzatban valamint a Tűzvédelmi szabályzatban határozzák meg különösen:


7


-

-


A létesítés, üzembe helyezés, használatba vétel és újra indítás követelményeit, Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok rendjét, (a villamos berendezésekre, stb.), Az egyes vizsgálatok elvégzéséhez szakértők igénybevételét, Az ellenőrzési feladatokat a szemlék rendjét annak gyakoriságát, a szemlebizottság összetételét, Évenként egy alkalommal a területi vezetők vezetésével A közvetlen munkairányítók, munkavédelmi szervezet ellenőrzési követelményeit Az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét, A munkaköri alkalmasság egészségügyi feltételeit, A munkaköri alkalmasság szakmai feltételeit az előzetes munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások ismétlődő munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi vizsgáztatások rendjét, A balesetek, majdnem-balesetek, üzemzavari események bejelentésének és kivizsgálásának rendjét, a rendkívüli események kezelését, a foglalkozási megbetegedések kivizsgálását, Az alvállalkozók foglalkoztatásának biztonsági szabályait,

Szabályozottak a technológiai eljárások és műveletek, amelyek tartalmazzák az adott folyamat, művelet biztonságos elvégzésének feltételeit, a folyamatok során fellépő veszélyeket és ártalmakat. Az ellenűk való védekezés módját, az esetleges üzemzavarokat és azok elhárítására teendő intézkedéseket.

1.1.F) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS 1.1.F.1. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI

A biztonsági ellenőrzés szabályait az IKR Zrt munkavédelmi szabályzatának 7. fejezetének 11. pontja tartalmazza.

1.1.F.2. A MUNKABALESETEK, FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS EGYÉB BALESETEK VALAMINT A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEJELENTÉSÉNEK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK RENDJE

Az ide vonatkozó szabályokat az IKR Zrt munkavédelmi szabályzatának 7. fejezetének 16-18. pontja tartalmazza.


8



1.2 A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 1.2.1 AZ IPARI KÖRNYEZET

Hódmezővásárhelyről a Makó felé vezető úton, a Szikáncsból kivezető út mentén.

1. ábra: A Szikáncsi telep elhelyezkedése


9



IKR Szikáncs

2. ábra: A Szikáncs-i telep és környezete

A legközelebbi lakott terület 271 m- re van a teleptől. 1.2.2 A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI 1.2.2.A) A LAKOTT TERÜLET JELLEMZÉSE

Az IKR Szikáncs-i telephelye árkokkal körülvett mezőgazdasági területen helyezkedik el. Körülötte üres szántóföldi terület helyezkedik el. A legközelebbi lakott terület 271 m- re van a teleptől. Ez a lakott rész családi házas területként jellemezhető.


10



1.2.2.B) A LAKOSSÁG ÁLTAL LEGINKÁBB LÁTOGATOTT LÉTESÍTMÉNYEK

Ilyen létesítmény nincs a közelben.

1.2.2.C) KÜLÖNLEGES ÉRTÉKEK, NEVEZETESSÉGEK

Hódmezővásárhely külterületén található a 4 tanyaközpont egyike, Szikáncs. Ez a település Hódmezővásárhely része. Akik lakóhelyül nem a belterületet választották, azok részére még mindig nagy határában 1950-ben öt tanyaközpont „falucsíra” létesítését jelölték ki: Ráróst, Szikáncsot, Erzsébetet, Kútvölgyet és Batidát. Az első minden erőltetés ellenére sem fejlődött, teljesen megszűnt. A maradó négy sorsa a hozzájuk tartozó szövetkezet gazdálkodásától függött. lakossága olcsó telkeket és elviselhető kamattal bankhitelt kapott. A parasztság szorgalmára alapozva, családi összefogással fölépítették új hajlékaikat. Ezek mérnöki segédlettel, típustervek alapján készültek. Kezdtek kibontakozni a szilárd alapra téglából, esetleg vegyes fallal: téglából és vályogból épített, sátortetős, ritkábban csapott végű, de a korábbi hagyományos tanyaépítési elvektől teljesen eltérő, ugyanakkor vízzel, árammal, kötelezően vizesblokkal ellátott, egészséges lakóházak, utcasorok. A legjobban a Vörös csillag (később Hódcsillag) szövetkezet működött. Kezdetben ide tartozott Szikáncs, később, a halódó szövetkezetek egybeolvasztásával Batida is. Amikor kezdtek a termőföldön kialakított telkek beépítésével utcasorok kibontakozni, megindult a vízmű-társulás és a postaforgalom. Megvalósult a tanácsi kirendeltség, építettek óvodát, iskolát, nyitottak földműves szövetkezeti vegyesboltot és kocsmát. Hetente több alkalommal megjelent az orvos és a védőnő. Ezeken a kis tanyai településeken egyedül temetni nem engedtek. A termelő ember lakhelye ismét közel került a munkahelyéhez, és több odaadással tudott dolgozni, mint azok, akiket délután 3 és 5 óra között visszavitt a busz a városba. Szikáncs tanyaközpontba a Vörös csillag térre a Lenin vagy a Felszabadulás utcán át lehet ma is eljutni.

A tanyaközpontok addig fejlődtek, amíg mögöttük az 1980-as évek elejétől, bár állandó állami támogatást igénylő, de már viszonylag jól működő szövetkezetek biztosították a munkahelyet és megélhetést. A rendszerváltás után – társadalmi programjuktól függetlenül – egyik kormány sem vette figyelembe, hogy „az egy falu egy szövetkezet” korábbi elv megszűnésével, a szövetkezetek szétverésével, átalakításával részvénytársaságokká, betéti társaságokká, családok százai maradtak kereset nélkül. Ma ezek a tanyaközpontok alvó falucsirák, elöregedő és fogyó lakossággal.

1.2.2.D) ÉRINTETT KÖZMŰVEK

Ilyen létesítmény nincs a közelben.


11



1.2.2.E) AZ IPARI ÜZEM KÖRNYEZETÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

Név: Cím: Adószám: Cégjegyzék sz.: KSH szám: Tevékenységi kör: Dolgozói létszám: Közös használati szerződés

Hódagro ZRt. 6800, Hódmezővásárhely, Tanya 2552 11822945-2-06 06-10-000266 11822945-0111-114-06 Növénytermesztés, állattenyésztés 140 fő

A Hódagro Zrt munkatársai évente egyszer használják a telephelyet. A használat időtartama 1 hónap, mely szeptember végétől október végéig terjed. A Hódagro Zrt munkatársainak száma ezen időszak alatt maximálisan 6 fő lehet. A Hódagro munkatársai minden alkalommal külön oktatást kapnak az ammónim nitrát tárolásával kapcsolatos veszélyekről és egy esetlegesen bekövetkező baleset idején szükséges teendőkról.

1.2.3 MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE

Az IKR Szikáncs-i telephelyének közelében nincsenek más veszélyes üzemek.

1.2.4 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK

Bármely, gáz vagy gőz halmazállapotú, vagy ilyen halmazállapotúvá váló veszélyes anyag környezetben való viselkedését, szétterjedését és a környezeti légtérben történő eloszlását, az anyag fizikai tulajdonságai mellett az esemény időszakában, a térségben fennálló, aktuális környezeti állapotjellemzők határozzák meg.

1.2.4.A) METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK

A mérsékelt övi ciklonok, anticiklonok hatására az időjárás igen változékony, érvényesül a kontinentális jelleg, de az eurázsiai monszunhatás is, júniusi esőmaximumot okozva. Az uralkodó szélirány az északi, északnyugati. A napsütéses órák száma valamivel meghaladja a kettőezret, az évi középhőmérséklet 11 C. A mintegy 90 fagyos nappal szemben csak körülbelül 30 hőségnapot számlálhatunk. A csapadék átlagos mennyisége évente 550 mm, eloszlása szélsőséges tud lenni, olykor gyakori az aszályos év, máskor meg a sok eső belvízveszélyt okoz. Szerencsére a csapadék több mint fele a vegetációs időszakban hull, így ennek, valamint a bőséges napsütésnek, a többségében jó talajnak köszönhetően a föld nagy része kiválóan alkalmas a mezőgazdasági termelésre.


12



1.2.4.B) GEOLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK

Szikáncs a Dél-Alföldön, a Körös-Maros közén, a csongrádi síkság déli részén fekszik, a Tiszától keletre 7 kilométerre, Szeged és Orosháza, Szentes és Makó között. Két kistáj, a Tisza völgye és a Békés-csanádi hátság találkozik a területén. A terület felszíne síkvidéknek tekinthető, a 80 méter körüli tengerszint feletti magasságot csak itt-ott szakítja meg egy-egy jelentéktelen homokhátság, kunhalom (kurgán). A legősibb talajfélesége a mezőségi. A Tisza völgyének tája ebből a szempontból változatos. Barci rét, Atka homokos, agyagos, fiatal hordaléktalajú. Solt-Palé és Nagyrét öntésföldjén agyagos, vályogos réti talajok fejlődtek ki, itt-ott szikes területtel. Kishomok dűnehomokja humuszos. A lecsapolás utáni körülmények hatására megindult az átalakulás a mezőségi talaj felé. Legkötöttebb a batidai rész, ahol nagyobb szikesek is előfordulnak. A Békés-csanádi löszhát talaja az alföld löszből, mint anyakőzetből lassan televényes vályogtalajjá alakult. A löszréteg néhol a tíz méteres vastagságot is eléri. Kitűnő morzsalékos szerkezetük nagyon jó vízgazdálkodást biztosít. A délkeleti részen színes altalajú mezőségi talajokat találunk. 1.2.5 A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Védett, különleges növényzet nincs.


13



1.3 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA 1.3.1 A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Cégünk, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság 2008-ban ünnepli önálló vállalati létének 35. évfordulóját. A több, mint 30 éves múlttal rendelkező IKR Zrt. a magyar agrárium meghatározó résztvevője. Cégünk a piaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó fejlesztő-, szolgáltató-, kereskedőcég, amely biztos segítséget jelent partnereink számára a szántóföldi termeléstől a piaci értékesítésig. Magyarországon az IKR Zrt. az egyik legnagyobb mezőgazdasági termények termelésével és értékesítésével, technológiai fejlesztéssel, termelőeszköz-kereskedelemmel valamint műszaki szolgáltatással foglalkozó nagyvállalat, amely teljes országot lefedő üzlethálózattal rendelkezik. 17 területi- és 10 agrokémiai központban fogadjuk partnereinket.

1.3.1.A) A VESZÉLYES ÜZEM RENDELTETÉSE

Az IKR Zrt. szikáncsi telepe főképpen csomagolt műtrágya tárolását végzi továbbértékesítés előtt. A technológiák leírása az 1.3.5 pontban találhatóak meg.

1.3.1.B) FŐBB TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

A főbb tevékenységek leírása az 1.3.5 pontban találhatóak meg.

1.3.1.C) A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, A MUNKAIDŐ

Állandó létszám 7 személy és egy műszakban dolgoznak.


14



1.3.2 HELYSZÍNRAJZ

A telep elrendezési rajza látható a következő ábrán.


15



1.3.3 A VESZÉLYES ANYAGOK

A veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai megtalálhatóak az 5. számú mellékletben.


16



Bejelentés a Kormány 18/2006.(I.26.) rendelete alapján Bejelentő: IKR ZRt. 2943 Bábolna IKR Park Műtrágya Kereskedelmi Üzletág - FMÜ - Telep:

SZIKÁNCS

Felső küszöbérték (tonna)

CAS szám

Veszélyjel

R mondat

S mondat

1. Komplex műtrágya AN 1

5000

10000

6484-52-2 / 7783-20-2 / 7447-40-7

O; Xi

9-36/37/39

2-15-17-26-36-42

2. Ammónium-nitrát m. AN 2 (28,0%-34,0%N)

1250

5000

6484-52-2

O; Xi

9-36/37/38

2-15-17-26-36-41

3. Ammónium-nitrát m.AN 2 (AN-Nitrogén 15,75% - 28,0%)

1250

5000

6484-52-2 / 7783-20-2

O; Xi

9-36/37/38

2-15-17-26-36-41

10

50

6484-52-2

O; Xi

9-36/37/38

2-15-17-26-36-41

5000

10000

7757-79-1

O

7-8

2-17-22-24/25

s.sz.

Alsó küszöbérték (tonna)

Veszélyes Anyagok Listája a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 1. melléklet 1,2. Táblázata alapján:

Kémiai megnevezés (OSZTÁLY)

4. Ammónium-nitrát m.(előírástól eltérő) AN 4 5. Kálium nitrát műtrágya -granulált KN 5

1. AN 1 = Önfenntartó bomlásra képes műtrágyák (AN -Nitrogén több mint 15,75%) (Komplex16-16-16 stb.) 2. AN 2 = Tiszta AN-alapú műtrágya ( AN-Nitrogén 28,0%-34,0%) 3. AN 2 = Tiszta AN-alapú műtrágyák (NH4NO3+(NH4) 2SO4-keverékek ) An-Nitrogén > 15,75% (kivéve MAS, PÉTISÓ) 4. AN 4 = Szennyezet AN műtrágya - nem felel meg a 8/2001. FVM rendeletben előirt követelményeknek és a detonáció vizsgálatnak.


17



1.3.4 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA A 18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete foglalkozik a veszélyes ipari üzem azonosításával. A melléklet 3.1.d) pontja szerint. Az IKR Bábolna Zrt. szikáncsi telepe az 1999. évi LXXIV katasztrófa védelmi törvény és végrehajtási utasítása (18/2006 Korm. rendelet) alapján felső küszöbértékű telephelynek minősül és ezért biztonsági jelentés elkészítésére kötelezett. A megállapítható, hogy az AN mennyisége túllépi az alsó küszöbmennyiség értékét és eléri a felső küszöbmennyiség értékét (> 1).


18



1.3.5 A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 1.3.5.A) A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK

Az AN tárolásban a targonca jelenti a fő technológiai elemet.

1.3.5.B) A KÉMIAI REAKCIÓK, A FIZIKAI VAGY A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK

Bár az ammónium-nitrát rendes körülmények között stabil, magas hőmérsékleten számos bomlási reakción megy keresztül. Az alábbi reakciók jelentősek: Hő hatására az alábbi folyamatok játszódnak le: 1. 169 C0: olvadás 2. Endoterm disszociáció és a pH csökkenése 169 oC felett. NH4NO3 = HNO3 + NH3 .

H = + 175 kJ/mol

3. A N2O exoterm eliminációja 200 oC-ra történő óvatos melegítés során. NH4NO3 = N2O +2 H2O .

H = – 37 kJ/mol

4. A N2 és a NO2 exoterm eliminációja 230 oC felett. 4 NH4NO3 = 3 N2+ 2 NO2 +8 H2O . H = – 102 kJ/mol 5. 300 C0 felett azok a reakciók lesznek jelentősek, melyek során N2, NO, NO2, stb. keletkezik. Ezek exoterm és visszafordíthatatlan reakciók. A folyamatot a gőznyomástól függő exoterm bomlás kíséri HNO3 és NH3 gőzökké, melyek korlátozhatják a hőmérséklet növekedését abban az esetben, ha a gázok szabadon szabadulhatnak fel! Amennyiben nem szabadulnának fel szabadon megfutó reakció alakul ki, mely robbanáshoz vezet. 5NH4NO3 4N2 + 2HNO3 + 9 H2O NH4NO3

NH3 + HNO3

NH4NO3 =N2 +1/2 O2+2 H2O .

H = – 118,5 kJ/mol

1.3.5.C) A VESZÉLYES ANYAGOK IDŐSZAKOS TÁROLÁSA


19



A telepen változó mennyiségű AN tárolása történik. Tárolás elvileg december 1-én kezdődik és a csúcs mennyiségeket február végén, érjük el, amikor kezdődik a kiszállítás, és május végéig a készletek minimálisra csökkenek. A be és kiszállításon kívül nem történik más művelet az AN típusú műtrágyákkal. 1.3.5.D) A TÁROLÁSSAL KAPCSOLATOS MŰVELETEK

Az AN tárolásban a targonca jelenti a fő technológiai elemet. A targonca havi rendszeres karbantartását a kezelő és a művezető végzi, viszont a szerkezeti vizsgálatot (6 havonta), fővizsgálatot (12 havonta) és a Biztonságtechnikai vizsgálatot (5 évente) ezekre a munkákra szakosított szerviz-cég végzi és dokumentálja. Mellékelve a vizsgálati jegyzőkönyv illetve szerződés. Az ellenőrzésre és karbantartásra vonatkozó előírások a Munkavédelmi Szabályzatban található meg (7. Fejezet 8. 11., 12., 13., 14., 15. pont, 1. Számú melléklet, 11. számú melléklet). A targoncavizsgálat az MSZ 16225-85 szerint történik. A rakodásra vonatkozó előírásokat a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

1.3.5.E) EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK


20



1.4 INFRASTRUKTÚRA 1.4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK

20 kV- os leágazó vezetéken a transzformátor. Vezetékes gáz, a gázóra 25 m3 óra/max.

1.4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS

Szikáncs falutól kapjuk vezetéken az ivóvizet.

1.4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS

1 m3 gázolaj üzemanyagkút.

1.4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS

Nincs

1.4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT

Három fázis, a főbiztosíték 3*40 Amper.

1.4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS

Nincs.


21



1.4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT

700 m3 tűzoltóvíz tározó és a főkapu mellett a tűzoltócsap.

1.4.H.) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK

500 l–s gázégővel üzemelő bojler. 1.4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK

Vezetékes és mobil telefonközpont, és IKR-es belső telefonhálózat.

1.4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK

Nincs.

1.4.K) MUNKAVÉDELEM

Egyéni védőfelszerelések (pormaszk, védőkesztyű, gázálarc, friss levegős készülék, védőszemüveg)

1.4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS

Üzemorvos dr. Téczeli Ildikó.

1.4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE


22



1.4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK

Elsősegélynyújtó: Udvari István művezető.

1.4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

1.4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT

1.4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

1.4.P) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET

1.4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG

1.4.T)A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT

1.4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK

8 m3-es zártrendszerű szennyvíz akna.

1.4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK

2 db 9 m-es talpmélységű monitoring kút. 1.4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK.

Nincs.


23



1.4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM

Sorompó van a beléptetés ellenőrzésére, kamera, videó rögzítés és a szociális épületben riasztó rendszer van.


24



1.5 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK 1.5.1 FOLYAMATÁBRÁK

Lásd az 1.3.5.A.1 pontot.

1.5.2 TECHNOLÓGIAI LEÍRÁSOK

Lásd az 1.3.5.A.1 és 1.3.5.D pontokat.

1.5.3 JELLEMZŐ TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK

Lásd az 1.3.5.A pontot.

1.5.4 A TECHNOLÓGIA VÉDELMI ÉS JELZŐ RENDSZEREI

Nem jellemző, szabadtéri tárolás történik.

1.5.5 A NORMÁL ÜZEMVITELTŐL ELTÉRŐ ÁLLAPOTOK

Nem jellemző.


25



1.6 A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyéni és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti. Esetükben kockázatelemzés IKR Bábolna Zrt szikáncsi telepén történő ammónium-nitrát tárolásának megfelelőségét vizsgálja a Katasztrófa törvényben (1999. évi LXXIV. Törvény), és a kapcsolódó kormányrendeletben (18/2006. (I.26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről), megfogalmazottak szerint. A kockázatvizsgálat tárgya a szikáncsi telep területén feltételezett - ammónium-nitrát tárolásából erdő - súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata, a kockázatok mértékének meghatározása és ezen értékek összevetése a törvényben foglaltakkal. Az ipari balesetek kockázatainak meghatározása

Veszélyek azonosítása

Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Kockázat meghatározása

Kockázat értékelése

Veszély-azonosítás

A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: •

milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá


26


•


ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 1999. évi LXXIV. törvény szerint: • •

Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

A technológiai kockázatok Azoknak a helyeknek meghatározása, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: -

a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke,

A kiválasztott technológiák részletes elemzése A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1.

AN tűz és robbanás.

2.

Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető és mérgező gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.).


27



Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: -

az egyéni kockázat (Individual Risk), a társadalmi kockázat (Societal Risk), az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és a veszélyességi övezetek meghatározása.

A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, ISC2, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a 2. számú mellékletben).


28



1.7 A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 1.7.1 A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA

1.7.1.1 AN TÁROLÁS

Az ammónium-nitrát esetében a kialakuló súlyos veszélyforrások a következők lehetnek: • • •

Tűz. Bomlás. Robbanás.

Tűz Az ammónium-nitrát oxidálószer! Önmagában nem ég, de más éghető anyagok esetében növeli a tűzveszélyt! Az égést még levegő hiányában is elősegíti. Az égés közben mérgező NOx és ammónia szabadul fel. Zárttérben az égés robbanáshoz vezethet! A tűz kialakulásának feltételei: -

170 C° -nál magasabb hőmérséklet, Szennyeződés inkompatibilis anyagokkal, Szükségtelen érintkezés a levegővel, Közelség hőforráshoz vagy tűzhöz, Hegesztési vagy forró munkák.

Tárolás közben elkerülendő, hogy az ammónium-nitrát érintkezhessen a következő anyagokkal: -

éghető anyagok redukáló szerek savak lúgok kén klorátok kloridok kromátok dikromátok nitritek permanganát fémpor és olyan anyagok, melyek fémet tartalmaznak, mint réz, nikkel, kobalt, cink és ötvözetei

Erős melegítés hatására megolvad és mérgező gázok szabadulnak fel! Zárttérben robbanhat is!


29



Bomlás Az ammónium-nitrátot robbanóanyagok és műtrágyák alapanyagaként használják. Az anyag önmagában nem gyúlékony, de mivel oxidálószer, még levegő jelenléte nélkül is segítheti más anyagok égését. Ezen felül hő hatására, zárt térben vagy nagyobb erőhatások eredményeként robbanhat. Az ammónium-nitrátot és az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat a Seveso irányelv külön kategóriába sorolja. Bár az ammónium-nitrát rendes körülmények között stabil, magas hőmérsékleten számos bomlási reakción megy keresztül. Az alábbi reakciók jelentősek: Hő hatására az alábbi folyamatok játszódnak le: 1.

169 C0: olvadás

2.

Endoterm disszociáció és a pH csökkenése 169 oC felett. NH4NO3 = HNO3 + NH3 .

3.

A N2O exoterm eliminációja 200 oC-ra történő óvatos melegítés során. NH4NO3 = N2O +2 H2O .

4.

H = + 175 kJ/mol

H = – 37 kJ/mol

A N2 és a NO2 exoterm eliminációja 230 oC felett. 4 NH4NO3 = 3 N2+ 2 NO2 +8 H2O . H = – 102 kJ/mol

5.

300 C0 felett azok a reakciók lesznek jelentősek, melyek során N2, NO, NO2, stb. keletkezik. Ezek exoterm és visszafordíthatatlan reakciók. A folyamatot a gőznyomástól függő exoterm bomlás kíséri HNO3 és NH3 gőzökké, melyek korlátozhatják a hőmérséklet növekedését abban az esetben, ha a gázok szabadon szabadulhatnak fel! Amennyiben nem szabadulnának fel szabadon megfutó reakció alakul ki, mely robbanáshoz vezet. 5NH4NO3 4N2 + 2HNO3 + 9 H2O NH4NO3 NH3 + HNO3

NH4NO3 =N2 +1/2 O2+2 H2O .

H = – 118,5 kJ/mol

Robbanás A robbanás feltétele a bevitt energia mennyisége (hő, erős ütés, légnyomás), a zártság, vagy a szennyeződések jelenléte! Kis mennyiségű AN-robbanás (zárt térben) okozhat nagyobb mennyiségű AN robbanást! Szerves anyagok általában az AN robbanás hatását növelik.


30



A szervetlen anyagok növelhetik az AN robbanásra való hajlandóságát: kloridok, fémek (króm, réz, kobalt, nikkel). Az AN savasságának növekedésével instabilitása is nő. Az olvadt AN-ben jelenlévő buborékok növelik a robbanás valószínűségét. Szennyező anyagok hiányában az AN robbanása nagyon nehezen képzelhető el, de nem lehetetlen. Ismert néhány olyan baleset, ahol az AN vizes oldata párolgás vagy ki- betárolás közben (néhány esetben olaj jelenlétében) robbanásszerűen bomlott fel. Történt már robbanás az AN sótól (szennyezett) eltömődött cső vágásakor is. Az ammónium klorid (0-1%) jelenléte 175 C° körül a hő okozta bomlást rendkívül hevessé teszi. A folyamatban a klór is részt vesz. Összefoglalóan elmondható, hogy az olyan tüzek esetében, ahol az AN-t parafinnal, olajjal vagy sztearináttal adalékolták az AN sokkal hajlamosabb robbanásra, mint a tiszta só esetében. Természetesen emellett fontos tényező még a zártság foka is. Az 50% feletti nitrát tartalmú forró oldata adiabatikus körülmények és zárt térben robbanásszerűen bomlik el. A csővezetékben pneumatikusan szállított por alakú só elektrosztatikus feltöltődése egyenletes áramlási sebesség mellett nem jelent problémát. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban az áramlás megszakadásai esetében a gyors, hirtelen feltöltődés lehetőségét. Az ammónium-nitrát tárolásával járó kockázatokat a következő folyamatok határozzák meg: Lebomlás Tűzben az ammónium-nitrát valamennyi típusa elolvadhat, és sárga vagy barna színű, mérgező füstök (főként nitrogén-oxidok) felszabadulása mellett lebomolhat. A legtöbb típus a tűz eloltása után nem bomlik tovább. Bizonyos típusú ammónium-nitrát műtrágyák („szivargyújtók”) azonban hevítés hatására izzó (önfenntartó) lebomlásra képesek, amely a teljes tömegre kiterjedhet, és nagy mennyiségű mérgező füstöt eredményez, még az eredeti hőforrás eltávolítását követően is. Robbanás Az ammónium-nitrát a normál kezeléssel járó súrlódás és behatások miatt nem robban, de hő hatására, zárt térben vagy pedig nagy erőhatásra robbanhat. A robbanásra való érzékenység számos tényezőtől függ, mint pl. a kémiai összetétel, illetve fizikai paraméterektől, mint pl. a sűrűség, a szemcseméret és a porozitás. A tűz és a robbanás kockázata nagymértékben emelkedik, ha az ammónium-nitrátot éghető vagy nem kompatibilis anyagokkal keverik, mint például fémporok, alkáli fémek, karbamid, króm-és rézsók, szerves és széntartalmú anyagok, kén, nitritek, lúgok, savak, klorátok és redukáló szerek (adott anyag redukáló tulajdonságainak megállapításához az adatlapokból lehet tájékozódni).


31



AN-el kapcsolatos súlyos események listája

Dátum 1916.01.14 1916.03.01 1916.09.15

1940.06.05

Hely Repuano Nixon Oakdale Morgan (New Jersey, USA Brooklyn (New York, USA) Krienweld Oppau (Németország) Nixon (New Jersey, USA) Muscle Shoals, Alabam), USA Rouen

1940.08.05

Miramas

1942.04.29 1946.09.01 1947.04.16 1947.04.16 1947.07.28 1949. 1954.01.23 1959.08.07

Tessenderloo (Belgium) Toulouse (Franciaország) Texas City (USA) Texas City Brest (Franciaország

1960.12.17

Trakswood

1963.02

Trakswood USA)

1918.10.04 1920.04.14 1921.07.26 1921.09.21 1924.03.01 1925.04.04

1972.08.30

1989

1994

Tűz Tűz Tűz

Robbanás

Töltény becsapódás

Nem volt robbanás

Tűz

Robbanás Robbanás

Robbantás Robbantás

Robbanás

Tűz, szennyezett AN

Tűz

Surlódás

AN szétszóródás

Bomba becsapódás Touléne tűz + töltény becsapódás Robbantás Tűz Tűz. Tűz Tűz Tűz Tűz Tűz + dinamit Salétromsav és olajszármazékok keveredése okozta robbanás

Robbanás

Robbanás Nem volt robbanás Robbanás Nem volt robbanás Robbanás Nem volt robbanás Vörös-tenger Robbanás Roseburg (Oregon) USA Robbanás Robbanás (Arkansas,

Queensland (Ausztrália)

1977 1988.11. 29

Következmény Robbanás Robbanás Robbanás

Nem volt robbanás

Gázolaj tűz

Traktor üzemanyag Robbanás keveredett megolvadt AN-l Robbanás az NO2 Magas hőmérséklet és gyártási folyamata során Zárt tér.

Kansas City (Missouri), Robbanás USA Robbanás a folyamat során Port Neal (Terra Nova Robbanás a Industries) folyamat során


Ok

32

Robbanószer, gyújtogatás gyártási Magas hőmérséklet és nyomás, alacsony pH Savas környezet, gyártási buborékok, magas hőmérséklet, szennyeződés


Dátum 2001.09.21 2003.01


Hely Következmény Toulouse – Grand Robbanás Paroisse (Franciaország) Cartagena, Murcia, Bomlás Spanyolország

2004.02.18

Neisapur, Irán

Robbanás

2004.03.09

Barracas, Spanyolország

Robbanás

2004.04.22

Ryongchon, Dél-Korea

Robbanás

2004.05.24 2007. 2007.09.10

Urzicenei-Buzau, Románia Estaca de Bares, Spanyolország Monclova, Coahuila, Mexikó

Robbanás

2007.10.06

Rakasz (Rokoszovo), Robbanás Huszti járás, Ukrajna

2008.04.24

403-s út, Nyíregyháza, Nincs Magyarország


33

Nem volt tűz! Baleset? Tűz Ként, benzint, műtrágyát szállító vonat robbant fel. Közúti baleset Elektromos érintkezés, emberi hiba (?), terrorcselekmény (?)

Robbanás NPK bomlása

Ok

Tűz önfenntartó

Tűz Közúti baleset, tűz 60 tonnás tárolóból rakodták át 200 literes hordókba a helyszínen tárolt mezőgazdasági vegyi anyagokat, amikor a hetedik hordóban váratlanul valamilyen kémiai reakció lépett fel, aminek következtében a tartály előbb felfúvódott, majd tüzet okozva felrobbant. A robbanás során senki sem sérült meg. A szóban forgó agrokémiai anyag ammónium-nitrát műtrágya volt, ráadásul a rakodás közben más anyagokkal is érintkezhetett, s ez okozta a hordó robbanását. A szakértők szerint a balesetnek nem voltak környezeti károkkal járó hatásai, s a 3 kilométerre fekvő lakossága sem került veszélybe. A zsákokban, por alakban veszélyes anyagot szállító nyerges vontató egyik kereke defekt miatt gyulladt ki, s a gépkocsi


Dátum

Hely


Következmény

Ok vezetője poroltóval időben megfékezte a lángokat mondta Pernyák Sándor ezredes. Hozzátette: a helyszínre riasztott nyíregyházi tűzoltóegységek visszahűtötték a felforrósodott kereket, ezzel elhárították a robbanásveszélyt.

2008.09.10

M7-s autópálya, Pusztazámor, AN szétszóródás Magyarország

Tűz

1. táblázat: Az AN balesetek listája

Összegzésképen az AN esetén azonosított veszélyforrások az AN tűz és robbanás.


34



1.7.2 KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS

Az ammóniumnitrát önmagában nem gyúlékony, de mivel oxidálószer, elősegíti más anyagok égését. Az 1.7.1 pontban igazoltuk, hogy az ammónium-nitrát tárolásával járó kockázatot az AN tűz, az AN bomlás és az AN robbanás jelenti. Az alábbi forgatókönyveket tartalmazzák a három alapesetet.

1.7.2.1 FORGATÓKÖNYV-1: AMMÓNIUM-NITRÁT ROBBANÁS, 300 TONNA

Dátum: 2007.11.10. Objektum neve: IKR Zrt Hely: Hódmezővásárhely-Szikáncs telep Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: Adott mennyiségű ammónium-nitrát (AN1 és AN2) felrobbanása. Adatok: • AN mennyisége: 300000 kg •

Égéshő: - 2,67 x 108 J/kg

•

TNT ekvivalens érték: 41000 kg

Az AN kockázatra vonatkozó állításunkat az Health and Safety Executive (HSE) álláspontja alapján alakítottuk ki. Az HSE informális megkeresésének indoka az a bizonytalanság volt, mely a szabadon tárolt, zsákolt, mezőgazdasági felhasználásra előkészített 28 %-nál nagyobb nitrogén tartalmú AN veszélyességének meghatározásában van. Áttanulmányozva az általunk ismert AN baleseteket. Az alábbi megállapításokat tehettük: -

Nem történt AN robbanás mezőgazdasági telepeken.

-

Az AN robbanások esetében nem volt meghatározható, hogy miért csak a balesetben részt vett AN egy része robbant fel. Opauban a jelenlévő AN 10%-a vett részt a robbanásban.

-

Volt olyan eset, amikor egy bomba becsapódása sem okozott robbanást.

-

A tűz nem minden esetben okoz robbanást.

-

Még nem láttuk olyan elemzést, mely bemutatta, hogy pontosan mi történt Toulousban (nem AN tároló).

-

A 2004-s évi sajnálatos eseményekből sem lehet következtetéseket levonni. Nem ismeretesek a pontos körülmények.

-

Ezek után vált számunkra ismertté az HSE véleménye, melyet az alábbiakban szintén mellékelünk.


35



A kérdés, hogy az ammónium-nitrát műtrágya robbanhat vagy nem. A gyakorlat azt mutatja, hogy a műtrágya önmagában nem robban. Robbanás abban az esetben alakulhat ki, ha néhány raklap AN olvadási pontja fölé melegszik és megolvad. A robbanáshoz szükséges kritikus mennyiség (olvadék) átmérője legalább 3 m. Ez azt jelenti, hogy 300 tonnánál kisebb mennyiség robbanása valószínűtlen. A robbanás forgatókönyve ebben az esetben egy tartós tűz keletkezése a zsákos AN tároló közelében. A tűzhöz közel álló AN megolvad és folyékony tócsát képez. A tócsába nagy sebességgel becsapódik egy repesz, minek következtében egy kisebb, helyi robbanás alakul ki. A keletkezett nyomás hullám eléri a meg nem olvadt AN zsákokat. Amennyiben ennek mennyisége nem éri el a 300 tonnát további robbanásra nem kell számítani. Kialakulhat viszont egy gyors hőtermeléssel járó égés, mely 41 tonna TNT-nek megfelelő energiát bocsáthat ki. A TNT mennyisége az AN 55%-s TNT ekvivalens érték és 25%-s hatásfok alapján lett meghatározva. A 6,9 x 103 Pa (1 psi) túlnyomás határa 600 m. Szabadtéren tárolt tiszta AN esetében a robbanás kialakulása nagyon nehezen elképzelhető eseménynek tekinthető, mivel a kiváltó esemény – repesz becsapódása olvadt AN tócsába – valószínűsége nagyon alacsony. Forrásként mellékeljük az HSE Safety Report Assessment Guidance – Chemical Warehouse Hazards, 5.4 fejezet idevonatkozó részének eredeti szövegét. “The consensus of opinion on ammonium nitrate hazards is that, in the event of a large fire at a fertiliser store, a pool of liquid ammonium nitrate will be formed at the side of the stack that is nearest to the fire. If this pool is struck by a high speed missile (e.g. something falling or part of a drum that has exploded) then a local explosion will occur sending a shock wave into the main fertiliser stack that has not melted. If this stack contains just less than 300 tonnes it will not support a detonation but will deflagrate and, in doing so, will release an amount of energy equivalent to 41 tonnes of TNT. This figure is calculated on the basis of a TNT equivalence of AN of 55% and an efficiency of 25%. The 6.9x103 Pa (1 psi) overpressure hazard range from such an explosion is 600m. Stacks of ammonium nitrate in the open are assumed to be incapable of exploding because the probability of an explosion trigger such as a girder falling into a molten pool is very low.”

Az HSE (Health and Safety Executive) fenti véleményét támasztja alá az IKR Zrt által forgalmazott műtrágyák robbanás vizsgálati jelentései is. Összefoglalóan azt mondjuk, hogy az AN robbanás valószínűsége igen alacsony és ezért ezt a forgatókönyvet a kockázat elemzés során tovább már nem vesszük figyelembe!


36



1.7.2.2 FORGATÓKÖNYV-2: NITRÓZUS GÁZOK DISZPERZIÓJA AN BOMLÁSA KÖVETKEZTÉBEN

Dátum: 2007.12.03. Objektum neve: IKR Zrt Hely: Hódmezővásárhely-Szikáncs telep Forgatókönyv száma: 2 Az esemény leírása: Hatvan négyzetméter felületű AN (AN1 és AN2) dekompozíciója során mérgező NO2 szabadul fel. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Az AN bomlását 60 kW/m2 hő teljesítményű tűz okozza. A felhőméret meghatározásakor a NO2-ra vonatkozó veszélyes dózissal számoltunk, mely a Health and Safety Executive, UK ajánlása szerint: 9.6 x 104 ppm2perc. 10 perces expozíciót feltételezve az 1% halálozást okozó nitrogéndioxid koncentrációja 97 ppm. Adatok: • • • • • •

Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2,1 m/s, Pasquill osztály F. Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 5,1 m/s, Pasquill osztály D. Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 10,1 m/s, Pasquill osztály D. Az NO2 felhő átlaghőmérséklete 400 C°. A keletkezett NO2 mennyisége 18 gr/sec/m2 x 60 m2. azaz 1080 gr/sec Az égés ideje 3600 s

Raklapokon elhelyezett 50 kg-os AN zsákok esetében 60 kW/m2 hő terhelést okoz az égő raklap faanyaga. Hatvan négyzetméter felület égése esetében 18 gr/sec/m21 mennyiségű NO2 szabadul fel. A magas hőmérsékletű égéstermékek és a környezet között kialakult sűrűség következtében a füst felemelkedik. Az így kialakult kémény hatás nagysága és az égéstermékek terjedése függ a keletkezett égéstermékektől, a forrás nagyságától, a meteorológiai tényezőktől és a közelben levő épületek vagy berendezések méreteitől. A bemutatott következmény analízis eredménye erősen konzervatív. Az AN bomlásából keletkező NO2 füst hőmérséklete több száz fok. Nyílttéren a felhő magas hőmérséklete miatt felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni2. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható3. A fentiek ellenére, konzervatív megfontolásból a forgatókönyvet a legkedvezőtlenebb 5D-s meteorológia állapotra tovább vizsgáljuk.

1

G. Atkinson-W. D- Adams: Ammonium nitrate: toxic fume risk from fires in storage, IFS, Proceedings No: 496. 2 CPR 18E (Purple Book), 4.6.4 fejezet, 4.13 oldal 3 CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal Nyilvános biztonsági jelentés.doc

37



1.7.2.3 FORGATÓKÖNYV-3: SZENNYEZETT AN TÁROLÁSA

Objektum neve: Szennyezett AN tárolása Hely: IKR Hódmezővásárhely-Szikáncs

Dátum: 2006.11.07. Forgatókönyv száma: 3

A forgatókönyv leírása: A telephelyen nem tárolnak szennyezett állapotú AN4-t csak kivételes esetekben, ideiglenesen maximum 200 kg-t. A rakodás vagy tárolás közben kiszakadt zsákok és a szétszóródott AN–t kézi munkaerővel azonnal feltakarítják és felhasználják a folyékony műtrágya gyártás folyamatában. Ha a folyékony műtrágyagyártás szünetel (alacsony hőmérséklet) akkor az így összegyűjtőt szennyezet AN-t csomagoltan kell tárolni, a kijelölt biztonságos helyen, a módosított tárolási és kezelési utasításba leírtak szerint. Ebben az esetben az esetleg szétszóródott AN – műtrágyákat 50 kg-s zsákokban feltakarítják és tárolják a kijelölt szennyezett ANműtrágya tárolóban. A tárolóban max. 200 kg szennyezett AN4 típusú műtrágya tárolható. A beérkezett termékek szavatossága folyamatosan nyomon van követve, az árukészlet forgási sebessége kizárja a lejárt szavatosságú termék jelenlétét. Adatok: • Az AN4 mennyisége 200 kg

A forgatókönyv során figyelembe vettük, hogy az „előírástól eltérő” műtrágya alsó küszöbértéke 10 tonna. A 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet szerint: az a veszélyes anyag, amely a veszélyes ipari üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható. Mivel a telephelyen nem tárolnak 200 kg-nál több szennyezett AN-t a kritérium alkalmazható. Az előírástól eltérő AN szilárd halmazállapotú, önmagában nem jelent veszélyt, elhelyezkedése olyan, hogy kis és izolált mennyiségben, illetve más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban vannak jelen. A listás ellenőrzés alapján következő megállapítások tehetőek: (a) A tűzveszélyes anyagokat megfelelő távolságra tárolják az AN tárolótól. Tűzveszélyes anyagokat (raklap, csomagoló anyagok) nem tárolnak 30 m-nél közelebb a szabadtéri AN tárolóhoz, ami elfogadható érték. (b) A gázolaj tároló és a gázolaj tároló környékén végzett műveletek (tankolás) minimum 78 m-re történik az AN tárolótól. Ez a távolság elfogadható érték. (c) A szabadtéri AN tároló környékén nincs olyan anyag, mely összeférhetetlen az AN-l. (d) A telepen nem történik AN csomagolás. (e) A kiszóródott AN kezelése megfelelő. (f) Az AN kezelése során (rakodás, szállítás) felmerülő veszélyek csökkentésére megfelelő kockázat csökkentő intézkedéseket alkalmaznak. A szállító járművek haladási sebessége korlátozva van (5 km/h). A targoncákat rendszeresen (kéthavonta) karbantartják, el vannak látva tűzoltó készülékkel. A szállítás során kiszóródott AN-t azonnal feltakarítják.


38



A listás ellenőrzés alapján megállapítható, hogy az AN kezelése megfelelően történik és az AN szennyeződése elkerülhető. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.


39



1.7.2.4 FORGATÓKÖNYV-4: GÁZOLAJ TARTÁLY SÉRÜLÉSE

Objektum neve: Gázolaj tartály Hely: IKR Hódmezővásárhely-Szikáncs


A forgatókönyv leírása: A telephelyen mobil tartályban tárolnak 1 tonna (1 m3) gázolajat az előírásoknak megfelelő felfogó tálcán. A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt a konzervatív esetet, amikor a tartály teljes tartalma kiszabadul é a felfogó tálca jelenléte ellenére a gázolaj szabadon szétterül. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C° • Forráspont: 200 C° • Párolgási hő: 1.84x105 J/kg • Fajhő: 2x103 J/kg/K° • Égéshő: 4,1x107 J/kg • A víz gőznyomása: 1848 Pa • A fűtőolaj hőmérséklete 20 C°. • Tócsa átmérője: 15,2 m

A forgatókönyv az 1 tonnás tartály sérülése során kialakult tócsatűz hatását vizsgálja. • • •

A maximális hősugárzás (23,72 kW/m2) 10%-nál nagyobb s halálozási arányt okozhat 30 másodperc alatt az ott tartózkodók számára 11 m sugarú körön belül. A 8,9 kW/m2 hősugárzási érték 10 másodperc alatt másodfokú-harmadfokú égési sérülést okoz 15 m sugarú körön belül. A 4,65 kW/m2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 26,6 m sugarú körön belül.

Nagyméretű tűz kialakulása az AN-l együtt tárolt éghető anyagok meggyulladásából (raklap) keletkezhet. Az AN bomlását a tűzből eredő hősugárzás okozza. Az eredmények alapján elvetettük a külső hősugárzásból származó AN bomlás lehetőségét. A nyíltéren, szabadon szétterülő gázolaj tűz esetében sem kapunk olyan hősugárzás mennyiséget, mely jelentős NO2 bomláshoz vezetne. A szabadon szétterülő gázolaj tócsa nagysága 15,2 m átmérőjű lehet. A tócsa mélysége 5,4 mm körül alakul. A fenti körülmények között az égés nem egészen 1 percig tart. A hősugárzás legnagyobb értéke a tócsa szélétől 3,8 méter (a tócsa közepétől 11,4 m) távolságban 23,72 kW/m2. A tócsa középpontja és az AN tároló közötti távolság körülbelül 78 m. A 60 kW/m2-s hősugárzás csak a tócsa méretein belül észlelhető. Figyelembe véve azt, hogy a gázolajat épületek árnyékolják és AN tárolótól való távolságot is, mind olyan tényezők, melyek állításunkat megerősítik. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.


40



1.7.2.5 A DOMINÓHATÁSOK LEHETŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Különbséget kell tenni az eszkaláció és a dominóhatás között. A dominó hatás jelentése szerint egy üzemben történt súlyos baleset hatása érint egy másik, szomszédos létesítményt. Az eszkaláció jelentése szerint egy kisebb sérülés következtében kialakult esemény idővel súlyosabbá válik és más területekre is kiterjed a vizsgált üzemen belül BLEVE-t okozva vagy más, a kiinduló helyzetnél veszélyesebb szituációt kialakítva. Az IKR Szikáncs-i telepe közelében nincsen más veszélyes létesítmény, melyek okozhatnak dominóhatást, ezért a továbbiakban az eszkaláció lehetőségét tárgyaljuk. Az eszkaláció meghatározásában az időtényező a döntő. A kialakult veszélyhelyzet azonnal vagy fokozatosan átterjedhet más területekre. Azonnali hatás Repeszhatás BLEVE Gőztűz Túlnyomás

Fokozatos hatás Tűz továbbterjedése Hosszabb ideig tartó hősugárzás Mérgező gázok terjedése

Az azonnali hatás esetében nincs idő veszélycsökkentő intézkedés meghozatalára, míg a fokozatosan, időben elnyúló veszélyes események esetében hozhatók intézkedések az eszkaláció megakadályozására. A kockázat elemzés szempontjából az időtényező határozza meg, hogy az eszkaláció során kialakuló eseményeket külön-külön kell kezelni, vagy együttes hatásukat kell vizsgálni. Az alábbi mátrixban mutatjuk be azokat a kombinációkat, ahol az eseményeket külön vagy együttesen kell kezelni. Eszkalációs (másodlagos) esemény Kezdeti esemény

BLEVE

BLEVE

Külön

Tűzgömb

Külön

Robbanás Jet/tócsa tűz Gőztűz Mérgező anyag kibocsátása

Esetlegesen nagyobb halálozási szám Külön Külön Esetlegesen nagyobb halálozási szám

Tűzgömb Nagyobb veszélyességi övezet Nagyobb veszélyességi övezet Esetlegesen nagyobb halálozási szám Külön Külön Külön

Robbanás

Jet/tócsa tűz

Gőztűz

Mérgező anyag kibocsátása

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön



Esetlegesen nagyobb halálozási szám ,Külön Külön Esetlegesen nagyobb halálozási szám


A bázistelepen feltárt veszélyhelyzetekre a fenti mátrix alapján az alábbi meghatározások érvényesek.


41



BLEVE-BLEVE

A BLEVE kialakulását tartós tűzben állás okozza, ezért egy olyan másodlagos esemény kialakulásához, mely szintén BLEVE az szükséges, hogy repeszhatás vagy hősugárzás következtében tócsa vagy jettűz alakuljon ki. A kialakuló másodlagosan BLEVE-hez jelentős idő kell. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. BLEVE-Tűzgömb

Cseppfolyósított gázokat tároló nyomástartó edények repeszhatás következtében megsérülhetnek és tűzgömb alakulhat ki. A repeszek származhatnak előzőleg kialakult BLEVE-ből, mely azonban idővel előbb alakult ki. Elvileg, ha a két esemény közel egy időben zajlik le a két hősugárzási mező egyszerre jelenhet meg. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. BLEVE-Robbanás

A forgatókönyv hasonló a BLEVE-Tűzgömb forgatókönyvéhez, azzal a különbséggel, hogy a két esemény időben jól elkülönülten következik be. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. BLEVE-Jet/Tócsa tűz

A jet vagy tócsa tűz kialakulását a főleg BLEVE-ből származó repesz okozza. Figyelembe véve, hogy a tócsa tűz kialakulásához idő kell, amely idő alatt a 10-20 másodperces BLEVE hatása megszűnik, a két esemény külön kezelhető. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. BLEVE-Gőztűz

Kialakulása hasonló a BLEVE-Robbanás forgatókönyvéhez azzal a különbséggel, hogy nem alakul ki kárt okozó túlnyomás. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. Tűzgömb-Minden más másodlagos esemény

Hatása valamivel kisebb, mint a BLEVE esetében. A kialakuló forgatókönyvek megegyeznek a BLEVE esetében leírtakkal. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. Robbanás-Minden más másodlagos esemény

Robbanás olyan sérüléseket okozhat, mely megakadályozza a menekülést. Az FK-1 esetében az AN robbanás frekvenciája olyan alacsony, hogy nem vesszük figyelembe a


42



dominóhatásnál. Az FK-4 esetében a meglevő biztonsági intézkedések alapján a veszélyes eseménysor lehetőségét nem vesszük figyelembe. Jet/Tócsa tűz-Minden más másodlagos esemény

Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A következmény analízis során tócsatűz alakulhat ki a gázolaj tartály sérülésekor (FK-4). A nyíltéren, szabadon szétterülő gázolaj tűz esetében sem kapunk olyan hősugárzás mennyiséget, mely jelentős NO2 bomláshoz vezetne. A szabadon szétterülő gázolaj tócsa nagysága 15,2 m átmérőjű lehet. A tócsa mélysége 5,4 mm körül alakul. A fenti körülmények között az égés nem egészen 1 percig tart. A hősugárzás legnagyobb értéke a tócsa szélétől 3,8 méter (a tócsa közepétől 11,4 m) távolságban 23,72 kW/m2. A tócsa középpontja és az AN tároló közötti távolság körülbelül 78 m. A 60 kW/m2-s hősugárzás csak a tócsa méretein belül észlelhető. Figyelembe véve azt, hogy a gázolajat épületek árnyékolják és az AN tárolótól való távolságot is, mind olyan tényezők, melyek állításunkat megerősítik. Gőztűz-Minden más másodlagos esemény

A helyzet hasonló a jet/tócsa tűz hatásához. Az IKR Szikáncs-i telephelyén ez nem fordulhat elő. Mérgezés-Minden más másodlagos esemény

A következmény analízis során mérgező gőzfelhős alakulhat ki az AN bomlásakor (FK-2). , A mérgezés nem okoz eszkalációt. Nem alakulhat ki az NO2 okozta mérgező gáz koncentrációja következtében olyan belső eszkalációs hatás, mely olyan eseményhez vezetne, melyet a biztonsági elemzés nem mutatott be.


43



1.7.3 A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA

Ammónium-nitrát raktározásával összefüggő tüzek Ammónium-nitrát robbanás Szennyezett AN tárolása Gázolaj tartály sérülése


44

Frekvencia (1/év) 11 x 10-4 -



1.7.4 KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA 1.7.4.1 EGYÉNI KOCKÁZAT

1.7.4.1.1 Forgatókönyv-1: Ammónium-nitrát robbanás, 300 tonna

Dátum: 2007.11.10. Objektum neve: IKR Zrt Hely: Hódmezővásárhely-Szikáncs telep Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: Adott mennyiségű ammónium-nitrát (AN1 és AN2) felrobbanása. Adatok: • AN mennyisége: 300000 kg •

Égéshő: - 2,67 x 108 J/kg

•

TNT ekvivalens érték: 41000 kg

Frekvencia: Az AN robbanásra vonatkozó frekvencia magyarázatát megadtuk a forgatókönyv leírásában. Robbanás abban az esetben alakulhat ki, ha néhány raklap AN olvadási pontja fölé melegszik és megolvad. A robbanáshoz szükséges kritikus mennyiség (olvadék) átmérője legalább 3 m. Ez azt jelenti, hogy 300 tonnánál kisebb mennyiség robbanása valószínűtlen. A robbanás forgatókönyve ebben az esetben egy tartós tűz keletkezése a zsákos AN tároló közelében. A tűzhöz közel álló AN megolvad és folyékony tócsát képez. A tócsába nagy sebességgel becsapódik egy repesz, minek következtében egy kisebb, helyi robbanás alakul ki. A keletkezett nyomás hullám eléri a meg nem olvadt AN zsákokat. Amennyiben ennek mennyisége nem éri el a 300 tonnát további robbanásra nem kell számítani. Kialakulhat viszont egy gyors hőtermeléssel járó égés, mely 41 tonna TNT-nek megfelelő energiát bocsáthat ki. A TNT mennyisége az AN 55%-s TNT ekvivalens érték és 25%-s hatásfok alapján lett meghatározva. A 6,9 x 103 Pa (1 psi) túlnyomás határa 600 m. Összegezve: Szabadtéren tárolt tiszta AN esetében a robbanás kialakulása nagyon nehezen elképzelhető eseménynek tekinthető, mivel a kiváltó esemény – repesz becsapódása olvadt AN tócsába – valószínűsége nagyon alacsony. A PHARE HU/03/IB/EN03-TL jelű dokumentum 5.2 pontja szerint (12.19. o) a „robbanási vizsgálatnak megfelelő műtrágyák esetében a robbanás valószínűsége igen alacsonynak tekinthető, és ez a forgatókönyv nem szerepel a kockázatelemzésben”. Az IKR szikáncsi telepén található műtrágyák megfelelnek a robbanási vizsgálat tesztjének. Az Egyesült Királyság és a holland vélemény alapján a forgatókönyvet kizártuk a további vizsgálatból.


45



1.7.4.1.2 Forgatókönyv-2: Nitrózus gázok diszperziója AN bomlása következtében

Dátum: 2007.12.03. Objektum neve: IKR Zrt Hely: Hódmezővásárhely-Szikáncs telep Forgatókönyv száma: 2 Az esemény leírása: Hatvan négyzetméter felületű AN (AN1 és AN2) dekompozíciója során mérgező NO2 szabadul fel. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Az AN bomlását 60 kW/m2 hő teljesítményű tűz okozza. A felhőméret meghatározásakor a NO2-ra vonatkozó veszélyes dózissal számoltunk, mely a Health and Safety Executive, UK ajánlása szerint: 9.6 x 104 ppm2perc. 10 perces expozíciót feltételezve az 1% halálozást okozó nitrogéndioxid koncentrációja 97 ppm. Adatok: • • • • • •

Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2,1 m/s, Pasquill osztály F. Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 5,1 m/s, Pasquill osztály D. Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 10,1 m/s, Pasquill osztály D. Az NO2 felhő átlaghőmérséklete 400 C°. A keletkezett NO2 mennyisége 18 gr/sec/m2 x 60 m2. azaz 1080 gr/sec Az égés ideje 3600 s

Frekvencia: 11 x 10-4/év Az AN bomlásakor keletkező NO2 hőmérséklete 300-400 C° közé tehető. A magas hőmérsékletű égéstermékek és a környezet között kialakult sűrűség következtében a füst felemelkedik. Alacsony szélsebesség (2,1 m/s) esetén a huzathatás következtében a bomlás termék (füst) felemelkedik és a stabil légköri viszonyok esetén sem alakul ki a receptor (1 m) magasságában halálozást okozó NO2 koncentráció. A viharos szél hatását modelleztük a 10,1 m/s szélsebesség alkalmazásával. A felhő felemelkedése ebben az esetben a legalacsonyabb. A feltételezés szerint a viharos szél feltételezések a felemelkedő füstöt lenyomná a talajfelszínre. A nagy szélsebesség következtében a felhő a felemelkedés során és lefelé való mozgása következtében is erősen hígul, ezért a receptor magasságban a koncentráció értékek alacsonyak. A legmagasabb koncentráció értékeket 5,1 m/s (D stabilitás) esetén kaptuk, ezért a forgatókönyv egyéni kockázatának megállapításakor az alábbi konzervatív megállapításokat tesszük: (a) (b) (c) (d) (e)

Az NO2 gáz terjedését hideg, környezeti hőmérsékletű gázként modellezzük. A kibocsátás magasságát 1 m-be helyeztük. A kibocsátás nagysága 1 kg/s. A kezdeti levegő belépés nagysága 0 kg/s. A talaj érdesség nagysága 1 m.


46



A fenti feltételekkel kialakult egyéni kockázati görbe látható az alábbi ábrán.

3. ábra: Az egyéni kockázat kontúrja, 2. forgatókönyv

Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb mint 10E-5 nagyobb mint 10E-6 nagyobb mint 10E-7 nagyobb mint 10E-8

ha ha ha ha

R= 10 m, R= 16 m, R= 75 m, R= 110 m.

A 18/2006 Korm. rendelet 5. Melléklet 1.6. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. Az egyéni kockázat 10E-6 Kockázati görbéje nem lép ki a Szikáncs-i telep területén kívülre.


47



1.7.4.1.3 Forgatókönyv-3: Szennyezett AN tárolása

Objektum neve: Szennyezett AN tárolása Hely: IKR Hódmezővásárhely-Szikáncs


A forgatókönyv leírása: A telephelyen nem tárolnak szennyezett állapotú AN4-t csak kivételes esetekben, ideiglenesen maximum 200 kg-t. A rakodás vagy tárolás közben kiszakadt zsákok és a szétszóródott AN–t kézi munkaerővel azonnal feltakarítják és felhasználják a folyékony műtrágya gyártás folyamatában. Ha a folyékony műtrágyagyártás szünetel (alacsony hőmérséklet) akkor az így összegyűjtőt szennyezet AN-t csomagoltan kell tárolni, a kijelölt biztonságos helyen, a módosított tárolási és kezelési utasításba leírtak szerint. Ebben az esetben az esetleg szétszóródott AN – műtrágyákat 50 kg-s zsákokban feltakarítják és tárolják a kijelölt szennyezett ANműtrágya tárolóban. A tárolóban max. 200 kg szennyezett AN4 típusú műtrágya tárolható. A beérkezett termékek szavatossága folyamatosan nyomon van követve, az árukészlet forgási sebessége kizárja a lejárt szavatosságú termék jelenlétét. Adatok: • Az AN4 mennyisége 200 kg

Frekvencia: A forgatókönyv során figyelembe vettük, hogy az „előírástól eltérő” műtrágya alsó küszöbértéke 10 tonna. A 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet szerint: az a veszélyes anyag, amely a veszélyes ipari üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható. Mivel a telephelyen nem tárolnak 200 kg-nál több szennyezett AN-t a kritérium alkalmazható. Az előírástól eltérő AN szilárd halmazállapotú, önmagában nem jelent veszélyt, elhelyezkedése olyan, hogy kis és izolált mennyiségben, illetve más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban vannak jelen. Az ellenőrzés alapján következő megállapításokat tettük: (a) A tűzveszélyes anyagokat megfelelő távolságra tárolják az AN tárolótól. Tűzveszélyes anyagokat (raklap, csomagoló anyagok) nem tárolnak 30 m-nél közelebb a szabadtéri AN tárolóhoz, ami elfogadható érték. (b) A gázolaj tároló és a gázolaj tároló környékén végzett műveletek (tankolás) minimum 78 m-re történik az AN tárolótól. Ez a távolság elfogadható érték. (c) A szabadtéri AN tároló környékén nincs olyan anyag, mely összeférhetetlen az AN-l. (d) A telepen nem történik AN csomagolás. (e) A kiszóródott AN kezelése megfelelő. (f) Az AN kezelése során (rakodás, szállítás) felmerülő veszélyek csökkentésére megfelelő kockázat csökkentő intézkedéseket alkalmaznak. A szállító járművek haladási sebessége korlátozva van (5 km/h). A targoncákat rendszeresen (kéthavonta) karbantartják, el vannak látva tűzoltó készülékkel. A szállítás során kiszóródott AN-t azonnal feltakarítják. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

48



A listás ellenőrzés alapján megállapítható, hogy az AN kezelése megfelelően történik és az AN szennyeződése elkerülhető. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.


49



1.7.4.1.4 Forgatókönyv-4: Gázolaj tartály sérülése

Objektum neve: Gázolaj tartály Hely: IKR Hódmezővásárhely-Szikáncs


A forgatókönyv leírása: A telephelyen mobil tartályban tárolnak 1 tonna (1 m3) gázolajat az előírásoknak megfelelő felfogó tálcán. A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt a konzervatív esetet, amikor a tartály teljes tartalma kiszabadul é a felfogó tálca jelenléte ellenére a gázolaj szabadon szétterül. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C° • Forráspont: 200 C° • Párolgási hő: 1.84x105 J/kg • Fajhő: 2x103 J/kg/K° • Égéshő: 4,1x107 J/kg • A víz gőznyomása: 1848 Pa • A fűtőolaj hőmérséklete 20 C°. • Tócsa átmérője: 15,2 m Frekvencia: -

A nyíltéren, szabadon szétterülő gázolaj tűz esetében sem kapunk olyan hősugárzás mennyiséget, mely jelentős NO2 bomláshoz vezetne. A szabadon szétterülő gázolaj tócsa nagysága 15,2 m átmérőjű lehet. A tócsa mélysége 5,4 mm körül alakul. A fenti körülmények között az égés nem egészen 1 percig tart. A hősugárzás legnagyobb értéke a tócsa szélétől 3,8 méter (a tócsa közepétől 11,4 m) távolságban 23,72 kW/m2. A tócsa középpontja és az AN tároló közötti távolság körülbelül 78 m. A 60 kW/m2-s hősugárzás csak a tócsa méretein belül észlelhető. Figyelembe véve azt, hogy a gázolajat épületek árnyékolják és az AN tárolótól való távolságot is, a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.


50



1.7.4.2 ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT

Az összesített egyéni kockázat megállapításakor csak a nitrozus gázok terjedésével foglalkozó forgatókönyvet (FK-2) kell figyelembe venni. Ebben az esetben az összesített egyéni kockázat megegyezik a forgatókönyv-2 egyéni kockázati görbéivel (1.7.4.1.2 pont).

1 x 10-6

1 x 10-7 1 x 10-8

4. ábra: Az összetett egyéni kockázat kontúrjai a telep környezetének térképén.

Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 10 x 10 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 50 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely 50 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 500 x 500 m. A táblázatban feltüntetett koordináták határozzák meg, hogy fizikailag melyik négyzetrácsban helyezkedik el a vizsgált forgatókönyv. Szikáncs esetében nem rendelkezünk pontos meteorológia adatokkal. Ezért az általánosan elfogadott 2F és 5D értékeket vettük figyelembe a kockázat elemzés során. Ha a 2 m/s és 5 m/s szélsebességeket azonos valószínűséggel rendeljük a különböző szélirányokhoz (ezt alacsony szélsebességek esetében mindig megtehetjük), akkor a megadott mérgező felhő azonos valószínűséggel orientálódhat a szélrózsa minden irányban. Az F és D légköri stabilitás azonban nem azonos valószínűséggel fordul elő, hiszen a rendkívül stabil (Pasquill


51



F) atmoszféra viszonylag ritka. A meteorológiai adatok azt mutatják, hogy míg az E és F stabilitás az összes mérés 10%-ában, addig az A, B, C és D stabilitás 90%-ban fordul elő. A kockázat számítás során alkalmazott meteorológiai mátrix:

2. táblázat: Meteorológiai mátrix

1.7.4.3 TÁRSADALMI KOCKÁZAT

Társadalmi kockázatot az elemzés során nem számítottunk, mivel a kockázatok lakott területet, különösen nagyszámú lakosság befogadására alkalmas épületet, területet, nem érintenek.


52



1.7.4.4 A BESOROLÁSI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSA

A 18/2006. (II. 03.) kormányrendelet 5 számú melléklet 2.1. pontja előírja, hogy az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. A belső zónában a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket, a középső zónában a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/ év között van, a külső zónában a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/ év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. Annak érdekében, hogy a javaslat tétel megalapozott legyen, két módszer alapján mutatjuk be a besorolási övezet meghatározását, az Egyesült Királyság hatósága, a Health and Safety Executive által alkalmazott módszer alapján és a probitos módszer alapján.

1.7.4.4.1 A HSE módszer ismertetése

A besorolási övezetekre tett javaslatunk során az Egyesült Királyságban a HSE (Health and Safety Executive) által kidolgozott módszert alkalmazzuk.

Mérgező anyagok

Mérgező anyagok esetében a zónák meghatározása a HSE dokumentumából származtatott információk figyelembevételével – kockázat alapján – történik. Ezzel elkerülhető nagy területek kiürítése, mivel a mérgező felhők relatív keskenyek elméletileg több kilométer hosszúak lehetnek. A zónák külső határai megfelelnek az egyéni kockázat értékeinek megfelelő veszélyes dózisok alapján a következők szerint: Zóna Belső Középső Külső

Dózis mennyisége 10-5 10-6 3 x 10-7

Látható, hogy a veszély és a kockázat alapú megközelítés esetén is azt kell feltételezni, hogy az érintett személyek kezdetben nyílttéren tartózkodnak. A dózisok mindig sérülést jelentenek. A besorolási övezetek megállapításakor az alábbi forgatókönyveket vettük figyelembe kiinduló adatként: 1. Forgatókönyv-1: Ammónium-nitrát robbanás, 300 t. Az esemény bekövetkezésének frekvenciája nagyon alacsony. Ebben az esetben nem lehet kijelölni a besorolási övezeteket, mert az esemény bekövetkezésének frekvenciája alacsonyabb a külső zóna 3 x 10-7 értékű határánál. 2. Forgatókönyv-2: Nitrózus gázok diszperziója AN bomlása következtében. A bemutatott következmény analízis eredménye erősen konzervatív. Az AN bomlásából


53



keletkező NO2 füst hőmérséklete több száz fok. Nyílttéren a felhő magas hőmérséklete miatt felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni4. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható5. Az esemény bekövetkezésének frekvenciája 11 x 10-4/év. Az egyéni kockázat meghatározása során a legnagyobb izo-kockázati görbe nagysága 1 x 10-5 értékű. Ebben az esetben kijelölhetőek a besorolási övezeteket. 3. Forgatókönyv-3: Szennyezett AN tárolása. A 2%-s szabály alkalmazásával a forgató könyvet kiszűrtük. Ezért itt nem jelölünk ki besorolási övezetet sem! 4. Forgatókönyv-4: Gázolaj tartály sérülése. Nem vizsgáljuk a forgatókönyv kockázatát, ezért övezeteket sem határozunk meg. 3. táblázat: A besorolási övezetek meghatározása az HSE módszer alapján Forgatókönyv Sorszáma FK-2

Leírása Nitrózus gázok diszperziója

Azonosított veszély Mérgező felhő

ÜB - üzemen belül marad ÜK - üzemen kívül terjed

4 5

CPR 18E (Purple Book), 4.6.4 fejezet, 4.13 oldal CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal


54

Belső övezet határa (m) 10 ÜB

Középső övezett határa (m) 16 ÜB

Külső övezett határa (m) 75 ÜK



1.7.4.4.2 A Probitos módszer ismertetése

Mérgező (nagyon mérgező) anyagok esetén a sérülés nehezen definiálható. Ez több okra vezethető vissza: − A mérgező anyag különböző úton kerülhet a szervezetbe. A bekerülés módjától függően ugyanazon mérgező anyag dózis különböző hatásokat eredményez. − A néhány mérgező anyag nem okoz olyan hatást – bódultságot, majd ezt követően halált – amely alapján a sérülés fogalma definiálható lenne. A mérgezésre vonatkozó sérülés egyéni kockázat meghatározása az alábbi feltételezésből indul ki: A sérüléshez és halálozáshoz tartozó probit értékek kapcsolata (adott károsodás esetén) független a káros hatás jellegétől (mérgezés, hősugárzás). Mérgező anyagok esetén a halálozásra vonatkozó probit függvény: Prhm = ah + bh ∗ ln (Cn ∗ t), ahol

(1)

Prhm = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; ah, bh, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok halálozás esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő. Mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsm = as + bs ∗ ln (Cn ∗ t), ahol

(2)

Prsm = a sérülési valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; as, bs, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok sérülés esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő. A halálozás egyéni kockázatra vonatkozó probit függvény hősugárzás esetén Prhh = Ah + Bh * ln(Q4/3 * t),

(3)

Prhh = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; Ah, Bh = hősugárzásra vonatkozó probit állandók halálozás esetén; Q = hősugárzás; t = expozíciós idő. Első- v. Másodfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsh = As + Bs x ln(Q4/3 x t).

(4)

Prsh = az első- másodfokú égési sérülési valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; As, Bs = hősugárzásra vonatkozó probit állandók első- v. másodfokú égési sérülés esetén; Nyilvános biztonsági jelentés.doc

55



Q = hősugárzás; t = expozíciós idő. A mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény meghatározása: 1. A (4) egyenlet kifejezve az (3) egyenlet segítségével: Prsh = As + Bs * (Prhh - Ah) / Bh

(5)

2. Az (5) egyenlet átrendezve: Prss = (Bs / Bh) * Prhh – (Ah * Bs / Bh) + As

(6)

3. A feltételezést alkalmazva, miszerint Prsm = Prsh és Prhm = Prhh és a (6) egyenletbe behelyettesítve: Prsm = (Bs / Bh) * (ah + bh ∗ ln (Cn ∗ t)) – (Ah * Bs / Bh) + As (7) 4. A (7) egyenletet átrendezve: Prsm = As – (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah + (Bs / Bh) * bh ∗ ln (Cn ∗ t) (8) 5. A (8) egyenletből következik, hogy as = As – (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah bs = (Bs / Bh) * bh Tehát a mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit konstansok meghatározhatók. A sérülésre vonatkozó probit függvény ismeretében a sérülés egyéni kockázat számolható. Összegezve: A településtrendezésnél figyelembeveendő veszélyességi övezet határainak kijelölésére az elsőfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvényből levezett mérgezési sérülésre vonatkozó alábbi probit függvény használható: Pr = [(3,067 + 1,18 * ah)] + [1,18 * bh ]* ln (Cn ∗ t) Az alábbi táblázat bemutatja egy hatás valószínűsége (P) és a megfelelő probit (Pr) közötti kapcsolatot. % 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 99

0 3,72 4,16 4,48 4,75 5,00 5,25 5,52 5,84 6,28 0,0 7,33

1 2,67 3,77 4,19 4,50 4,77 5,03 5,28 5,55 5,88 6,34 0,1 7,37

2 2,95 3,82 4,23 4,53 4,80 5,05 5,31 5,58 5,92 6,41 0,2 7,41

3 3,12 3,87 4,26 4,56 4,82 5,08 5,33 5,61 5,95 6,48 0,3 7,46

4 3,25 3,92 4,29 4,59 4,85 5,10 5,36 5,64 5,99 6,55 0,4 7,51

4. táblázat: A probit értékek táblázata


56

5 3,36 3,96 4,33 4,61 4,87 5,13 5,39 5,67 6,04 6,64 0,5 7,58

6 3,45 4,01 4,36 4,64 4,90 5,15 5,41 5,71 6,08 6,75 0,6 7,65

7 3,52 4,05 4,39 4,67 4,92 5,18 5,44 5,74 6,13 6,88 0,7 7,75

8 3,59 4,08 4,42 4,69 4,95 5,20 5,47 5,77 6,18 7,05 0,8 7,88

9 3,66 4,12 4,45 4,72 4,97 5,23 5,50 5,81 6,23 7,33 0,9 8,09



Meteorológiai faktor.

A káros hatások terjedését alapvetően befolyásoló meteorológiai környezetet az egyéni kockázatok számításához alkalmazott szoftver (SAVE II) az un meteorológiai mátrix segítségével veszi számításba. A besorolási övezetek számítása során – amikor a sérülés egyéni kockázatait kell megállapítani – a meteorológia mátrix adatait – az abból származtatott - meteorológiai faktorral helyettesítjük. A terjedés térbeli alakulását alapvetően két tényező határozza meg, a szélirány és a légkör Pasquill stabilitása. Ennek megfelelően 8 iránymező és iránymezőnként 3 stabilitási állapot felvétele szükséges. A tér, melyben a terjedés lejátszódik polár-koordinátákkal jellemezhetően 3 x 8 = 24 térrészre osztható, melyekben a terjedési modell légkörfizikai változói azonosaknak tekinthetők, továbbá annak valószínűsége, hogy egy konkrét terjedés egy konkrét térrészben történik 1/24 = 0,042. A sérülés egyéni kockázatai számítása során kiszámított frekvenciákat ezzel a valószínűséggel megszorozva lehet konkrét légkörfizikai környezetbe helyezni. FK

Frekvencia

Meteorológiai faktor

Módosított frekvencia

FK-2

11 x 10-4/év

0,042

4,62 x 10-5/év

A zónákhoz megállapított valószínűségek Belső zóna = 0,217 Középső zóna=0,0217 Külső zóna=0,00649

Probit értékek 4,23 2,95 2,67

5. táblázat: A probit értékek meghatározása

10 perces expozíciós időt figyelembe véve az nitrogén-dioxid probit egyenlete az alábbiak szerint írható fel: Pr = [(3,067 + 1,18 * ah )] + [1,18 * bh ]* ln (Cn ∗ t)=-18,88+1,18ln(C3,7*10)

Az FK-2 vizsgálata

Belső zóna: 4,23=-18,4+1,18ln(C3,7*10)

C = 106,8 mg/m3

R= 353 m

C=79,7 mg/m3

R= 434 m

Középső zóna: 2,95=-18,4+1,18ln(C3,7*10)

Külső zóna: 2,67=-18,4+1,18ln(C,3,7*10)


C=74,7 mg/m3

57

R= 455 m



6. táblázat: A besorolási övezetek meghatározása a probit módszer alapján Belső Forgatókönyv Azonosított övezet Leírása sorszáma veszély határa (m) FK-2 Nitrózus gázok diszperziója Mérgező felhő 353 ÜK

Középső övezett határa (m) 434 ÜK

Külső övezett határa (m) 455 ÜK

ÜB - üzemen belül marad ÜK - üzemen kívül terjed

Az övezet meghatározása során nitrogén dioxid esetében az alábbi konstans értékeket vettük figyelembe: • ah -18,6 • bh 1 • n 3,7

1.7.4.4.3 Javaslat a besorolási övezetek meghatározására a két módszer alapján

Forgatókönyv FK-2

Leírás Nitrózus gázok diszperziója

Azonosított veszély Mérgező felhő

Probit Övezet HSE módszer Határ (m) Határ (m) Belső 10 353 Középső 16 434 Külső 75 455

7. Táblázat: Az övezetek összesítő táblázata a két módszer alapján

Javaslatunk a veszélyességi övezetek maghatározására az „HSE módszeren” alapul. A javaslat indoklása a következő: • •

Az HSE módszer esetében az övezet meghatározása – kockázat alapján – történik. Ezzel elkerülhető nagy területek kiürítése, mivel a mérgező felhők relatív keskenyek elméletileg, de hosszúak lehetnek. A probitos megközelítés nagyon konzervatív a következők miatt: o A zárt térben tartózkodók esetében koncentráció alacsonyabb, mint a szabadtéren. Ennek a hatását egy 0,1 nagyságú szorzó tényezővel veszik figyelembe.


58



Külső övezet

5. ábra: Veszélyességi övezet az HSE módszer alapján

Külső övezet

Középső övezet

Belső övezet

6. ábra: Veszélyességi övezet a probit módszer alapján


59



1.8 ESZKÖZ RENDSZER 1.8.A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

Lásd 1.4.M pont.

1.8.B A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE

Munkaidő alatt: Aki a tűz keletkezését észleli, illetve tudomására jut, azonnal köteles értesíteni az üzemvezetőt, vagy az üzemben tartózkodó munkahelyi vezetőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell: - van-e életveszélyben emberélet, -

a tűz nagyságát, hevességét,

-

tűz pontos helyét (pl.: tárház, szociális épület).

Az értesített vezető a veszély felmérése után azonnal köteles intézkedni a tűz oltására, illetve szükség esetén értesíti a tűzoltóságot a 105 -ös telefonszámon. Munkaidő után vagy pihenőnapon: Ha a szolgálatot teljesítő (éjjeliőr, nappali őr) észleli a tüzet, és ha a tűz nagysága, hevessége indokolttá teszi, azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös telefonszámon. Köteles értesíteni Udvari Istvánt a 06-30-3381887-ös telefonszámon vagy Földeák Áchim A. u. 9. szám alatt. Ő értesíti Tóth Károly üzemvezetőt, a 62-234-869 vagy 06-30-5520084-es telefonszámon. Illetve az üzem többi dolgozóját: Gulyás Sándor Szikáncs Fő u. 17 sz. tel. 277-839 Rácz Mihály Szikáncs Hétvezér tér 6 sz. tel. 277-897 Udvari Zoltán Hódmezővásárhely, Vasút u. 27. tel. 06-30-3382704

1.8.C AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

Munkaidőben: minden munkahelyen vezetékes telefon működik, ezen kívül a munkahelyi vezetők rádiótelefonnal vannak felszerelve. Munkaidőn kívül: vezetékes és rádiótelefonon keresztül történik a riasztás.


60



1.8.D A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI

Jelenleg a rádiótelefonos összeköttetésen kívül más rendszer nem üzemel.

1.8.E TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZER

1.8.F A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK

1.8.G. A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK Az ammónia-oldattal kapcsolatos üzemvész elhárításban közvetlenül résztvevő minden személy köteles használni az alábbi egyéni védőeszközöket: -

saválló munkaruha;

-

gumikötény;

-

gumicsizma;

-

gumikesztyű;

- "K" jelű szűrőbetéttel ellátott gázálarc. A védőruházatot teljesen zárva (begombolva) és úgy kell viselni, hogy az arra esetleg ráfröccsenő ammónia-oldat ne jusson a ruházatba, tehát a ruházat alja és szárai nem gyűrhetők fel és nem tűrhetők egymásba.


61



1.9 A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA

Vezetői Nyilatkozat

Az IKR Zrt. eredményes működése hosszú távon csak úgy biztosítható, ha a gazdasági célkitűzések mellet egyértelműen kinyilvánítja elkötelezettségét a biztonságpolitika elemeinek következetes végrehajtásában. Ebből a felismerésből és elkötelezettségből kiindulva, fogalmazzuk meg a megelőzés, a felelősség és az együttműködés alapelvein nyugvó biztonságpolitikánkat, melyben kinyilvánítjuk szándékunkat: • következetesen alkalmazzuk a megelőzés alapelvét, •

a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, környezetszennyezések és tűzesetek elkerülését tűzzük ki célként,

•

mérsékeljük tevékenységünk biztonsági kockázatát,

•

magas színvonalon alapellátását,

•

az egészségre nem ártalmas, környezetbarát technológiákat alkalmazunk,

•

környezetkímélő termékeket fejlesztünk, gyártunk és forgalmazunk,

•

megőrizzük a tevékenységünkkel érintett természeti értékeket,

•

gondoskodunk a biztonságtechnikai követelményeknek az esetleges balesetek környezetszennyező hatásait elkerülhetővé tevő meghatározásáról,

•

támogatjuk új jogszabályok kidolgozását, a meglévők módosítását az EU jogharmonizáció folyamatában,

•

törekszünk a biztonságtechnikai és egészségvédelmi jogszabályok, hatósági határozatok maradéktalan betartására,

•

a biztonsági szempontokat maradéktalanul figyelembe vesszük az új technológiák létesítésénél, a meglevők korszerűsítésénél, valamint termékeink fejlesztésénél,

•

folyamatosan képezzük és ösztönözzük munkatársainkat a biztonsági és környezetvédelmi céljaink megvalósítására,

•

jobban fogjuk ellenőrizni telephelyeink működését a rendkívüli események elkerülése és hatásainak minimalizálásának érdekében,

•

nyíltan közzé tesszük eredményeinket és gondjainkat,

•

fokozatosan megfelelünk biztonsági és környezetvédelmi tevékenységünkkel az Európai Unió normáinak,

•

biztonsági és környezetvédelmi politikánkat elfogadtatjuk beszállítóinkkal és piaci partnereinkkel.

biztosítjuk

foglalkozás-egészségügyi

Szaxon Attila elnök - vezérigazgató

Bábolna, 2003. Március 04.


munkavállalóink

62



1.9.1. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MODELLJE

A biztonsági irányítás alapja a Társaság folyamatainak működtetése során fellépő veszélyforrások azonosítása, mérése és ezek hatásának csökkentése valamint ezzel párhuzamosan a lakosság, a dolgozók, az épített-, a természetes környezet és az élővilág védelmének javítása.

1.9.2. ÁLTALÁNOS ELVEK A Biztonsági Irányítási Rendszer hatálya kiterjed: A Társaság területén minden szervezett munkavégzésre, minden munkavállalójára, A Társaság területén dolgozó vagy bármely jogcímen ott tartózkodó személyekre. Az IKR Zrt. biztonsági politikájával igyekszik minden ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható eszközzel arra törekedni, hogy minden dolgozója számára megteremtse és folyamatosan biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és megelőzze az emberi életet és az anyagi javakat veszélyeztető káreseményeket. Minden munkavállaló felelős előírt kötelességei teljesítéséért. Ügyelnie kell mind saját, mind dolgozótársai egészségére és biztonságára. Ezért csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Minden vezető felelős azért, hogy a hatáskörébe tartozó területen biztosítsa a hatékony, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében. A Biztonsági Irányítási Rendszer feladata: a.) a Társaság biztonsági politikájának koordinálása és ellenőrzése, b.) biztonsági intézkedések megfelelő információ áramlásának megteremtése, c.) tájékoztatja és tanácsokkal látja el a társaság tulajdonosait új biztonsági rendelkezések bevezetésével kapcsolatban, d.) meghatározza és programozza az egészségügyi és biztonsági fejlesztési irányokat és eszközöket, e.) Biztonsági politikának megfelelő feladatok szervezése, irányítása, végrehajtása. A biztonsági politika főbb célkitűzései: a) az ipari balesetek megelőzése, b) minden bekövetkezett baleset, sérülés és „majdnem” baleset kivizsgálása,


63



c) olyan üzemzavar-elhárítási szervezet működtetése, amelyek segítségével a Társaság területén a tevékenységgel összefüggő veszélyes helyzeteken úrrá tud lenni, d) egészséget nem károsító foglalkoztatás és higiéné biztosítása, e) tüzek megelőzése és felkészülés a tüzek hatékony oltására, környezet védelme, a Társaság tevékenységének olyan irányú befolyásolása, hogy az megfeleljen a mindenkor hatályos biztonsági rendelkezéseknek, törvényeknek.


64



1.9.3. BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI SZERVEZET 1.9.3.1. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (TOVÁBBIAKBAN BIR)

A biztonsági irányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése a műszaki vezető felelőssége. Ennek megvalósítása e vezetők felelősségi körébe tartozó – a biztonsággal összefüggő – tevékenységeken keresztül történik. A műszaki vezető felelőssége Biztonsági ügyekben a műtrágyaüzem igazgató a műszaki vezetőhöz közvetlenül hozzárendelt vezető. Ő felelős a biztonsági irányítási rendszer működtetésének felügyeletéért, hatékonyságának fenntartásáért. Felelős továbbá a Biztonsági Jelentés elkészítéséért és az egyéb vonatkozó utasításokban rögzített előírások érvényre juttatásáért, továbbá biztonsági irányítási rendszer működésének és továbbfejlesztésének elősegítéséért. Az ő feladata továbbá a biztonsági rendszer operatív működtetése, a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzése, az eltérések és a hiányosságok megszüntetése. 1.9.3.2. BIR MUNKAVÁLLALÓI ÉRTEKEZLET

Az értekezlet részt vevői Műszaki vezető, üzemigazgató, művezető, gépkezelő, készletkezelő. Az értekezlet célkitűzése Javaslatokkal, véleményekkel segíteni a főtechnológust és az üzemigazgatót döntéseinek meghozatalában. Az értekezlet gyakorisága, működés alapvető szabályai Szükség szerint, de legalább évente egyszer. A BIR munkavállalói értekezlet összehívása az üzemigazgató felelőssége Az összehívásra javaslatot tehet az értekezlet bármely tagja is, ha munkája során olyan probléma merül fel, amely a Szikáncs-t telep egészének biztonsági helyzetét érinti. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az előző értekezleten rögzített javaslatok megoldására tett intézkedéseket, ill. a munkaértekezleten felvetett új problémákat, javaslatokat. A felvetett új problémákat, javaslatokat az üzemigazgató a műszaki vezetővel konzultálja meg és közösen megállapodnak a végrehajtás határidejéről, felelősökről, eszközökről, stb..


65



1.9.4. A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSÁBA, VÉGREHAJTÁSÁBA BEVONT SZEMÉLYEK FELADATAI A Szikáncs-i telep szervezeti ábráját a 1. számú ábra tartalmazza (lásd 87. oldalon) A vezető beosztású dolgozók kötelmei

Felelősek az irányításuk alá tartozó területen bekövetkezett balesetek és kvázi balesetek 72 órán belüli kivizsgálásáért. Feladata a bekövetkezett események bejelentése a hatóságok felé. Tűz esetén azonnal köteles intézkedni a tűzoltásra, illetve szükség esetén értesíteni a tűzoltóságot és a rendőrséget.

Üzemigazgató

1. Munkáltatói feladatok: Közvetlen beosztottak: művezető, készletkezelő, laboráns, adminisztrátor. Közvetett beosztottak: tehergépkocsi vezetők, gépszerelők, gépkezelők, lakatosok, őrök, takarítónő Irányítja az üzem dolgozóit. Elkészíti az éves munkatervet, és az annak megfelelő szabadságtervet, heti munkarendet. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az üzem dolgozóinál, a Munka Törvénykönyve, és a Kollektív Szerződés szerint. Javaslatot tesz munkaviszony létesítésére, megszüntetésére. Javaslatot tesz a dolgozók javadalmazására. 2. A társaság üzletpolitikai tervének megfelelően, kidolgozza az üzem éves üzleti tervét. 3. A területi központtal együttműködve, felméri a fizetőképes piaci keresletet, a műtrágya eladási lehetőségeket felkutatja. 4. Koordinálja a gyártáshoz és az eladáshoz szükséges műtrágya alapanyagok beszerzését, a raktárkészlet optimális szintjen tartása mellett. 5. Felelős a leletárba vett tárgyi eszközök meglétéért. 6. Gondoskodik az üzem eszközeinek és épületeinek állagmegóvásáról, karbantartásáról, javaslatot tesz a szükséges beruházásokra. 7. Utalványozási joga van az üzem költséghelyére, valamint aláírási joga van a vonatkozó vezérigazgatói utasítások szerint. 8. Előkészíti az üzemvitellel kapcsolatos szerződéseket. 9. Felelős a hatósági, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások betartásáért az üzem területén, irányítja és ellenőrzi az üzem munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott munkáját. Biztosítja a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, egyéni és csoportos védőberendezést, és felszerelést. Gondoskodik a dolgozók előzetes és éves üzemorvosi vizsgálatról. Gondoskodik a dolgozók megfelelő szintű elméleti és gyakorlati oktatásról, felelős annak megszervezéséért, ellenőrzéséért. Különös gonddal ügyel a veszélyes berendezések üzemeltetésére, vegyszer, mérgek, tűz- és robbanásveszélye anyagok felhasználására, tárolására, szállítására, gépjárművek, nyomástartó edények, Nyilvános biztonsági jelentés.doc

66



villamos berendezések üzemeltetésére. Gondoskodik arról, hogy az üzem területén a veszélyes hulladékok előírás szerint kerüljenek összegyűjtésre, átmeneti tárolásra, szállításra, felszín alatti vízbe, levegőbe ne jussanak. 10. BIR tevékenység vezetése, ellenőrzése: a BIR-ben dolgozó munkatársak tevékenységének min évi egyszeri ellenőrzése, amelyet kötetlen formátumú feljegyzéssel dokumentál. A dokumentumot a főtechnológusnak eljuttatja, aki a vele való egyeztetéssel meghatározza a feladatokat, tennivalókat, stb. 11. Az őrző-védő szolgálat ellenőrzése negyedévente, amelynek dokumentálása az őrző-védő szolgálati naplóban történik.

Művezető

1. Művezetőként előkészíti az üzem éves karbantartási tervét. Előkészíti a karbantartási és javítási munkákhoz szükséges anyagok beszerzési tervét. 2. Javaslatot tesz a szükséges alkatrészek beszerzésére, és a felesleges alkatrészek értékesítésére. 3. Részt vesz a selejtezési munkákban. 4. Javaslatot tesz az üzemen kívüli szolgáltatások, javítások igénybevételére. 5. Vezeti a garanciális gépek, javítások, kötelező szervizek idejét, és gondolkodik az aktuális munkák időbeni megrendelése végett az üzemigazgatónál. Vezeti a karbantartási naplót, gépnaplókat. 6. Felel az üzem területén, a TMK műhelyben a környezetvédelmi, munkavédelmi, katasztrófavédelmi, tűzvédelmi előírások betartatásáért, az üzem általános rendjéről, tisztaságáról gondoskodik. Vezeti a fenti előírásokkal kapcsolatos üzemi nyilvántartásokat, veszélyes hulladék keletkezésének, szállításának dokumentálását. 7. Részt vesz a dolgozók munkaköri leírásának elkészítésében. A vonatkozó szabályzatok szerint, az előírt gyakorisággal, megtartja az üzem fizikai dolgozói számára a környezetvédelmi, munkavédelmi, katasztrófavédelmi, tűzvédelmi oktatásokat. 8. Az üzemigazgató által ütemezett feladatokra, naponta beosztja a fizikai dolgozókat munkára. 9. Ellenőrzi a munkakezdés előtt a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát / érvényes orvosi vizsgálat, előírt jogosítvány érvényessége és megléte, a szükséges oktatás megléte, alkoholmentesség. / 10. Munkakezdés előtt, kiadja a szükséges védőfelszereléseket, amelynek használható állapotáról, majd viseléséről köteles meggyőződni. Munkakezdés előtt, ellenőrzi a munkaeszközöket, hogy azok megfelelő műszaki állapotban, balesetmentesen kerüljenek felhasználásra. 11. A kiadott napi munkákat folyamatosan irányítja, ellenőrzi. 12. A műszak után ellenőrzi a gépek, berendezések állapotát, meggyőződik az áramtalanításról, és a munkaterületek lezárásáról. 13. A fizikai dolgozók jelenlétéről, teljesítményéről nyilvántartást vezet, a bérlapok elkészítéséhez. 14. Gondoskodik a megrendelt rezsianyagok beszerzéséről.


67



15. Vasúti művezetőként, feladata a vasútüzemi munkák irányítása, balesetmentes lebonyolítása az üzem iparvágánya kiegészítő szolgálati utasítása szerint. Végzi a vasúti fuvarokmányok kiállítását, tartja a kapcsolatot a vasúti raktárral 16. Az üzemigazgató eseti megbízása alapján, más feladatokat is végez, különösen villanyszerelés, folyékonyműtrágya-keverés, anyagkiadás. 17. Gondoskodik az oktatási-képzési terv végrehajtásáért. 18. Üzemi balesetek kivizsgálásában aktívan részt vesz. 19. Helyettesét távollétében az üzemigazgató jelöli ki. 20. Kiadja a védőfelszereléseket. 21. Lefűzi, tárolja a dokumentumokat.

Készletkezelő

1. Készletkezelőként felelős az ügyviteli szabályzatban, illetve a Műtrágya kereskedelmi Üzletág által adott tájékoztatóban meghatározott számítógépes és kézi nyilvántartások vezetéséért, megőrzéséért, a teljes készletmozgási folyamatra vonatkozóan. Elvégzi a beérkező alapanyagok mennyiségi és minőségi átvételét, elhelyezését. Részt vesz a hiány-jegyzőkönyvek, fuvarokmányok kitöltésében. Végzi az üzem területéről kiszállított alapanyagok, késztermékek mérlegelését, szállítójegyek, számlák kiállítását. Csak ép, jól rakható járművet szolgálhat ki, maximum a megengedett súlyhatárig. Gondoskodik a kiszolgálás közben elfolyt műtrágya feltakarításáról. Folyamatosan ellenőrzi a készletek nyilvántartás szerinti mennyiségét és minőségét, a készletekért a leltárfelelősség szabályai szerinti mértékben felelős. Intézkedik a készletek őrzéséről, az üzem által megbízott őrszolgálatnak őrzésére átadott és átvett naponkénti dokumentálásáról. Az üzemigazgatót folyamatosan informálja a készletváltozásokról. Nyilvántartja a műtrágya diszpozíciókat. Részt vesz az éves és aktuális alapanyag rendelésben. Szervezi és nyilvántartja az üzem által kiszolgálandó fuvarokat. Ellenőrzi a fuvarszámlákat. 2. Részt vesz a számlák kiállításában, az üzemigazgató által megadott kondíciók szerint. 3. Ellenőrzi a beérkező számlákat. 4. Ellenőrzi a MEO munkáját, mind a beérkező alapanyag, mind a kiszállított termékeink vonatkozásában. 5. Kiállítja a művezető által előkészített bérlapokat. 6. Irányítja és ellenőrzi a készletkezelésben, számlázásban résztvevő munkatársakat. 7. Az üzemigazgatót távollétében helyettesíti.


68



Gépkezelő

1. Részt vesz a gépi anyagmozgatási munkákban, elvégzi a zsákos és ömlesztett műtrágya vagonból vagy közúti járműről való gépi, vagy kézi kirakását, és betárolását. Betartja a rakodástechnológiai utasításokat. 2. Ügyel a rábízott gépek megfelelő műszaki állapotára, meghibásodásukat jelenti a művezetőnek. 3. Elvégzi a targoncával történő anyagmozgatásokat, betartja az emelőgép kezelésére, használatára vonatkozó biztonsági és rakodástechnológiai előírásokat. 4. Végzi az üzemi füves területek gépi nyírását, gyomtalanítást. 5. Az üzemigazgató megbízása szerint, elvégzi a képesítése és képessége szerinti, de a munkaköri leírásban nem szereplő egyéb feladatokat. Munkáját minden esetben az MVSZ, a kiadott és megismert technológiai utasítások, valamint az üzemi munkavédelmi, vasúti, tűzvédelmi oktatások szerint végzi. Ügyel a saját és munkatársai testi épségére. Évente részt vesz a kötelező orvosi vizsgálaton. Használja a munkavégzésnek megfelelő, kiadott és előírt védőfelszerelést. A balesetet, balesetveszélyes cselekményt, helyzetet, veszélyforrást azonnal jelzi feletteseinek. Baleset esetén intézkedik az elsősegélynyújtás megkezdéséről. Betartja a tűzvédelmi előírásokat. Betartja a környezetvédelmi előírásokat.


69



1.9.5. A DOKUMENTUMOK RENDSZERE 1.9.5.1. A BIZTONSÁGI POLITIKA

Az IKR Zrt nyilatkozata, amelyben elkötelezi magát, hogy az általa végzett szolgáltatással nem veszélyezteti a lakosság és munkavállalók egészségét és a környezetét magas színvonalon megóvja. 1.9.5.2. SZABÁLYZATOK, UTASÍTÁSOK

A szabályzatok, utasítások a biztonsági irányítási rendszer egy-egy fontos részterületének általános követelményeit, előírásait foglalják össze. Ezeket az elveket kell alkalmazni az alább felsorolt dokumentumok kidolgozása során. A szabályzat lehet az egyes szakterületeket összefoglaló egyéb szabályozó dokumentumok gyűjteménye is. A biztonsági irányítási rendszer normái megtalálhatók az IKR Zrt munkavédelmi szabályzatában és annak mellékleteiben az alábbiak szerint: 1. Technológiai utasítások követelményei. 2. Időszakos orvosi vizsgára kötelezett munkakörök. 3. Baleseti veszéllyel járó munkakörök. 4. Alkalmassági orvosi vizsgálatok nyomtatványai. 5. Tilalmi jegyzék. 6. Védőruha, védőfelszerelés juttatás. 7. Védőital juttatás. 8. Tisztálkodás, tisztítószerek. 9. Gyógyszeres jegyzék, munkakorlátozás. 10. Üzemeltetési engedély. 11. Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások, üzemeltetési, javítási dokumentáció. 12. Munkavédelmi ismeretekről nyilatkozattétel. 13. MSZ 63/1-86, MSZ 63/3-85, MSZ 63/5-85. 14. Munkahelyek jegyzéke, ahova felügyelettel lehet belépni. 15. Munkavédelmi jogszabályok jegyzéke. 16. Technológiai utasítások jegyzéke. 17. Munkavédelmi vizsgához kötött munkakörök jegyzéke. 18. Szervezeti és Működési szabályzat 19. Tűzvédelmi szabályzat 20. Környezetvédelmi szabályzat 21. Veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozószabályzat 22. Katasztrófa védelmi terv


70



23. Őrző-védő szolgálati utasítás 24. Kockázat értékelés 25. Képzési terv

1.9.5.3. IRATOK, FELJEGYZÉSEK, NYILVÁNTARTÁSOK

A biztonsági irányítási rendszerben meghatározott dokumentumok szerinti működtetése során végzett tevékenységekről és azok eredményeiről, anyagi, személyi és környezeti biztonságot befolyásoló tényezőkről és tevékenységekről objektív adatokat illetve bizonyítékokat szolgáltató iratokat, feljegyzéseket kell készíteni, illetve nyilvántartásokat kell vezetni. Az iratokat, feljegyzéseket és nyilvántartásokat a termékek biztonságosságának, a biztonsági irányítási rendszer hatékony működésének igazolása valamint a rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges adatok és információk biztosítása érdekében kell vezetni.

1.9.6. BELSŐ VÉDELMI TERV

A jelen biztonsági jelentéshez csatolva.


71



1.9.7. A TÁRSASÁGI BIZTONSÁGI POLITIKA VÉGREHAJTÁSA 1.9.7.1. FOLYAMATOS FEJLESZTÉS

A folyamatos fejlesztés a biztonsági irányítási rendszeren belül a kockázatok optimális szintjének elérésére; a veszélyforrások (anyagok, technológiák, termékek) veszélyességének csökkentésére illetve a dolgozók, épített és természetes környezet védelmének növelésére irányul. A kockázatok objektív értékelése érdekében figyelemmel kísérjük és mérjük mindazokat a tevékenységeket, folyamatokat és tényezőket melyek ezekre hatással vannak. A szükséges mérési megfigyelési és ellenőrzési tevékenységek egyes szintjeit a következő pontok tartalmazzák. 1.9.7.2. VESZÉLYFORRÁSOK MÉRÉSE, ADATGYŰJTÉSE ÉS MEGFIGYELÉSE

A dolgozókat és a környezetet érő ártalmak, veszélyforrások mérését és változási tendenciáinak figyelemmel kisérését és mérését a vonatkozó eljárásokban, technológiákban vagy munkautasításokban kell szabályozni. A szabályozásnak ki kell térni a mérés, ellenőrzés módszereire, a beavatkozás kritériumaira és követelményeire valamint a helyesbítő és megelőző tevékenységekre vonatkozó felelősségek meghatározására. A mérések, ellenőrzések legfontosabb területei; a munkahelyi expozíció mértéke, a veszélyes anyagforgalom, a keletkező hulladék és káros anyag kibocsátás mértéke. Figyelemmel kell kísérni, továbbá a nem kívánatos események (havária, balesetek) számát és változásának tendenciáját is. A felsorolt megfigyelési és mérési adatokat a munkahelyi vezetők, a BIR illetve a szabályozásokban kijelölt személyek kötelesek elemezni. Az elemzések alapján nekik kell kezdeményezni azon helyesbítő és megelőző tevékenységek kidolgozását és végrehajtását melyek által a biztonsági rendszer folyamatos fejlesztése, megvalósul. 1.9.7.3. A BIR FOLYAMATAI FIGYELEMMEL KISÉRÉSE

A BIR folyamatai figyelemmel kisérése a műszaki vezető, az üzemigazgató, illetve a BIR szervezeti keretén belül dolgozó összes munkatárs feladata. Az üzemigazgató a folyamatoknak a szabályozásoktól történő eltávolodása, illetve a bekövetkező rendkívüli események esetén, azokat jelzi, jelenti a felső vezetés számára. Ilyen esetben kötetlen formátumú dokumentum készül, amelyet az üzemigazgató a műszaki vezető számára megküld (vezetői értekezlet havonta, amennyiben nem kell sürgősen eljárni). Konzultáció után együttesen kijelölik a feladattal kapcsolatos tennivalókat, ill. helyesbítés, megelőzés teendőit. Erről is kötetlen formátumú dokumentum készül. Az üzemigazgató feladata továbbá a biztonságtechnikai folyamat fejlesztése és a változások érvényesítése a vonatkozó szabályozó dokumentumokban. A vonatkozó szabályozások: Lásd 1.9.3.2. BIR munkavállalói értekezlet.


72



1.9.7.4. A BIZTONSÁGI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA

A biztonsági rendszer működését, tervezett felülvizsgálatok, szemlék alapján kell végrehajtani. A szemlék során a BIR szervezet a biztonságtechnikai jogszabályokban és a vállalati irányelvekben meghatározott követelményeknek való megfelelést, valamint a folyamatok működésének biztonságát, probléma mentességét vizsgálják. A biztonsági rendszer hatékonyságát a szemle jelentések alapján a BIR vezetőnek kell értékelni. Az értékelés alapján helyesbítő és megelőző intézkedéseket kell indítani. A vonatkozó utasítás: – BIR ellenőrzési ügyrend. 1.9.7.5. A KÜLSŐ ÉS BELSŐ VÁLTOZÁSOK ÉS AZOK TENDENCIÁINAK ÉRTÉKELÉSE

A Szikáncs-i telep folyamatait érintő külső és belső változásokat a felső vezetés havonta értékeli és az értékelés alapján, dönt a szükséges helyesbítő, illetve megelőző intézkedésekről. A havi megbeszélések folyamán a vezetés dönt az ilyen típusú tevékenységekre vonatkozó intézkedésekről. A Szikáncs-i telep szempontjából kiemelt fontosságú változásokat illetve a nagy horderejű helyesbítő és megelőző tevékenységek előrehaladását a felső vezetés a BIR rendszer átvizsgálása során, évente egy alkalommal havi vezetői értekezleten és minden esetben a BIR belső felülvizsgálata után értékeli kötetlen feljegyzés formájában. 1.9.7.6. HELYESBÍTŐ ÉS MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

A helyesbítő és megelőző tevékenységeket – a folyamatos fejlesztés megvalósítása érdekében - a 1.9.7.2-4 pontokban felsorolt figyelemmel kísérési és mérési tevékenységek során gyűjtött adatok elemzése alapján kell végezni. Az elemzés során: - fel kell tárni a tényleges és a lehetséges nem megfelelőségek okait, - meg kell határozni az ismétlődés megakadályozásának módját, és az ehhez szükséges teendőket, valamint a teendők végrehajtásának felelőseit és határidőit. A végrehajtást és annak eredményességét szintén ellenőrizni kell. A helyesbítő és megelőző tevékenység a BIR szabályozásokban előírt módon a hatáskör függvényében a vezető feladata. A saját hatáskörben végre nem hajtható tevékenységekre vonatkozó javaslatot az ügyvezetés számára kell előterjeszteni. 1.9.7.7. ENGEDÉLYEK

Veszélyes munkavégzési engedély Üzembe helyezési engedély, Munkavédelmi használatbavételi engedély. Veszélyes munkavégzési engedélyt kell alkalmazni, ha a munkát veszélyes helyszínen végzik: - gázvezeték szakadásnál, - csatornában, szennyvíztisztítóban végzett munkánál, - FAM munkánál /feszültség alatti munkavégzés/, - nyomás alatt végzett munkánál, - tűzveszélyes tevékenységnél, - mérgező anyagok jelenlétében végzett munkánál, - autódaru jelenlétében végzett munkánál. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

73



Az előírásokat szigorúan be kell tartani minden esetben, ez különösen fontos, ha külső munkavállalók végeznek munkát a Szikáncs-i telepen. 1.9.7.8. BALESETEK KIVIZSGÁLÁSA

Minden baleset, sérülés, veszélyes esemény és "majdnem baleset" részletes és pontos kivizsgálása a vezetés egyértelmű feladata, a munkáltató és munkavállaló érdeke. Az IKR Zrt meggyőződése, hogy minden ilyen kivizsgálás elengedhetetlen a sérülések, anyagi károk és veszteségek megelőzésében. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos balesetek és az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre, azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását okozta. Ezek kivizsgálását munkabiztonsági szakember végzi. A munkabalesetek bejelentésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat az 5/1993.(XII.26.) MM rendelet tartalmazza. Rendkívül fontos a baleset-megelőzéssel kapcsolatos problémák rendszeres és alapos elemzése. A BIR szervezet évente elkészíti a baleseti statisztikát és azok analízisét. Ezt a kötetlen formátumú dokumentumot tárgyév utáni első vezetői értekezleten nyújtja be és az ügyvezetővel értékeli, analizálja. 1.9.7.9.GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A balesetek és sérülések elkerülése és a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kerül: - a robbanásveszélyes övezetben üzemelő villamos berendezések, - azt a gépet, amelynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg - felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja előírja. Az időszakos felülvizsgálatok fő területe: - villamos berendezések, - gázpalackok, - emelőgépek, - rámpa kiegyenlítő gépi berendezések, - teleszkópos rendszerű kapuk, - kazánok, - tartályos hajtógáztöltő kút és csatlakozóvezetékei,- szerelvényei - kollektív védőeszközök - burkolatok, átjárók, korlátok - tűzvédelmi eszközök, - minden olyan gép, eszköz, melynek gépkönyvében időszakos ellenőrzés szerepel.


74



1.9.7.10. FELIRATOK

A Szikáncs-i telepen deklarálják, hogy minden munkahelyen az ott folyó tevékenységnek megfelelő jelző- és figyelem felhívó táblákat, gépkezelési utasításokat, munkautasításokat helyez el. A feliratokkal munkavédelmi poszterekkel figyelmeztetik a munkavállalókat az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos szabályokra. 1.9.7.11. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

A telep a munkavállalókat a munkakörülményektől és az egészségi ártalmaktól függően a biztonságos munkavégzés érdekében védőöltözettel és védőfelszereléssel látja el. Az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét az IKR Zrt központilag szabályozza. Minden munkavállaló alapvető kötelessége a biztosított védőfelszerelések viselése.

1.9.7.12. VESZÉLYES ÉS/VAGY ÁRTALMAS MUNKAHELYI KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE

A Szikáncs-i telep minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékeli a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.


75



1.9.8. TŰZVÉDELEM

Általános megállapítások A Szikáncs-i telep fontos feladatának tekinti a tűz elleni védekezést, a tűzkárok megelőzését, a tüzek oltását és keletkezési körülményeinek vizsgálatát, ezért a fejlesztésekkel, beruházásokkal összhangban gondoskodik a tűzvédelem fejlesztéséről, valamint a szükséges tűzvédelmi követelmények kielégítéséről, továbbá a tűzvédelmet szolgáló berendezések beszerzéséről és továbbfejlesztéséről. A Társaság a személyek és az anyagi javak védelme érdekében a tűzesetek és robbanások megelőzésére a 1996. évi XXXI. törvény és annak végrehajtására kiadott 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján Tűzvédelmi Szabályzatot adott ki. A tűzvédelem - veszélyes üzemnek megfelelő szintjét - rendszeres ellenőrzéssel biztosítja.

Tűzmegelőzés és képzés A Szikáncs-i telep vezetősége gondoskodik arról, hogy munkavállalóik a munka, illetőleg a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket munkába állásuk előtt elsajátítsák és a tűz esetén végzendő feladatokat megismerjék, illetőleg az 53/2005. (XI.10.) BM rendelet mellékletében meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegyék és az ötévenkénti kötelező továbbképzésen részt vegyenek. Tűzoltás A telep minden olyan területén, ahol gyúlékony anyagot tárolnak, vagy használnak az ott dolgozókat az adott helyen alkalmazott tűzoltó eszközök kezelésére kiképzi és használatát gyakoroltatja.

1.9.9. A KÖRNYEZET VÉDELME Az IKR Zrt fontos feladatának tekinti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásainak betartását. Tevékenysége során kiemelten kezeli a környezetvédelmi követelményrendszer érvényre jutását. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodik a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyvíz, szennyezőanyagok, hulladékok kezeléséről oly módon, hogy azok veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. Az előírások betartásával kapcsolatos feladatokat és felelősségeket a Társaság Környezetvédelmi Szabályzata tartalmazza.


76



1.9.10. KÉPZÉS Általános előírások A biztonsági képzés fontos és szerves részét képezi a Szikáncs-i telep biztonsági politikájának. A képzéssel kapcsolatos feladatokat és felelősségek a következők: - ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, akkor azt csak meghatározott szakképzettséggel, illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti, - társaság a munkavállalókat a munkába álláskor, munkahely vagy munkakör változásakor, új munkaeszköz vagy technológia bevezetésekor BIR oktatásban is részesíti (e témakör oktatója: üzemigazgató), - biztosítja továbbá, hogy a biztonságos munkavégzéshez szükséges követelményeket megismerjék, elsajátítsák és a teljes foglalkoztatás időtartama alatt rendelkezzenek ezen ismeretekkel.

Vezetői képzés Az IKR Zrt felismerte, hogy a Biztonsági Politika sikeres megvalósításának egyik alapvető feltétele az, hogy minden vezető megfelelő továbbképzés révén felelősségi területén hatékonyan és biztonságosan végezze munkáját. A megfelelő szintű BIR képzésről a vezető kinevezését követően gondoskodnak.

Képzési dokumentumok Minden területen fel kell mérni a képzési igényt, a vezetőnek gondoskodnia kell, hogy minden tevékenységhez kellő számú szakképzett személyzet álljon rendelkezésre, figyelembe véve a szabadság és betegség időtartamát is. Amennyiben egy dolgozó képzést kap vagy szinten tartó tanfolyamon vesz részt úgy azt nyilvántartásba veszik.

1.9.11. EGÉSZSÉGÜGY ÉS HIGIÉNÉ Általános megállapítások Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtése érdekében minden munkavállaló részére megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet és a munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget biztosít. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására a szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, az elvégzendő munka az egészségét és testi épségét nem veszélyezteti és arra egészségileg is alkalmas.


77



1.9.11.1. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT

A Társaság szerződésben biztosította a 27/1995 (VII.25.) NM. rendeletben előirt foglalkozásegészségügyi szolgálatot. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra kötött szerződés a társaság Biztonsági Politikájával összhangban működik. A foglalkozás egészségügyi szolgáltatás keretében történik a munkavállalók 33/1998. (VI.24.) NM rendelet szerinti munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, továbbá a Munkavédelmi Törvény 58. §. 1-4 pontjában meghatározott feladatok ellátása.

1.9.11.2. ELŐZETES MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA

A munkaköri alkalmasság egészségügyi megfelelőség elbírálása végett minden felvételre kerülő munkavállalónak előzetes orvosi vizsgálaton kell részt vennie.

1.9.11.3. IDŐSZAKOS MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA

A munkaviszony fennállása alatt az egészségi állapot megváltozásának időbeni felismerése érdekében a munkavállalók időszakos orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni.

1.9.11.4. ZAJ

Zajmérést kell végezni minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók zajártalomnak lehetnek kitéve. A Szikáncs-t telepnek ésszerűen kialakítható műszaki megoldással kell biztosítania, hogy a munkahelyeken a zajhatások ne károsítsák a munkavállalókat és ne veszélyeztessék a munkavégzés biztonságát. Ahol a zajszint nem csökkenthető az előírt értékre ott egyéni hallásvédelmet kell alkalmazni. A munkahely vezetője felelős azért, hogy a dolgozók zajos munkahelyeken megfelelő hallásvédő eszközzel legyenek ellátva és azt rendeltetésszerűen használják.

1.9.11.5 VIBRÁCIÓ

Rezgésmérést kell végezni minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók vibrációs ártalomnak lehetnek kitéve. A Szikáncs-t telepnek ésszerűen kialakítható műszaki megoldással kell biztosítania, hogy a munkahelyeken a vibráció ne károsítsa a munkavállalókat, és ne veszélyeztessék a munkavégzés biztonságát.

1.9.11.6 MEGVILÁGÍTÁS

Megvilágítás mérést kell végezni minden olyan munkahelyen, ahol a megfelelő világítás hiányából eredő ártalom feltételezhető.


78



A Szikáncs-t telep mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása kielégítse a munkavégzés jellegének megfelelő világításra jellemző követelményeket.

1.9.11.7. LÉGSZENNYEZŐDÉS

Légszennyezettség mérést kell végezni minden olyan munkahelyen, ahol azt jogszabály előírja, illetve ahol a környezetben a levegő szennyezettségéből eredő ártalom feltételezhető annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedést a munkáltató végre tudja hajtani.

1.9.11.8. VÉDŐITAL

A Társaság biztosítja, hogy - szabadtéri munkavégzésnél, a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő egyéni védelemmel és védőital ellátással - a munkavállaló az időjárás hatásai ellen megfelelő védelemben részesüljön.

1.9.11.9.KÉZI ANYAGMOZGATÁS

A vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkavállalók a kézi anyagmozgatás közben az előre látható sérüléseket elkerüljék, az anyag mozgatását az anyag tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a súly és mérethatárok megtartásával végezzék. 1.9.11.10. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A munkahelyen bekövetkező személyi sérülések ellátása érdekében a Szikáncs-t telep a munkahelyek jellegének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítja a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

1.9.12. KÜLSŐ MUNKAVÁLLALÓK

Ha a Szikáncs- telep működési területén belül más munkáltató munkavállalói dolgoznak, akkor a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra, az ott lévő vagyontárgyakra veszélyt ne jelentsen. A követelményrendszert szerződésben kell rögzíteni. Külső munkavállalóknak a Szikáncs-i telep területén végzett munka során be kell tartaniuk a telepre vonatkozó biztonsági szabályokat. Erről munkavégzés előtt az adott terület vezetője dokumentált oktatást tart.


79



1.9.13. LÁTOGATÓK

A Szikáncs-i telep látogatóit ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint amelyeket az ott dolgozóknak nyújtanak. A BIR hatálya alá tartozó területeire látogató személyeket az érintett területi dolgozóknak kell felügyelniük. Fel kell hívni a látogatók figyelmét a fényképezési tilalomra, továbbá meg kell kérni a látogatókat mielőtt tűzveszélyes övezetbe lépnek be, hogy minden tűzgyújtó eszközt, rádiótelefont (komputert, kalkulátort, magnót, CD lejátszót, játékokat, stb.) adjanak le a portán. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Nem szabad a látogatókat olyan területre beengedni, ahol fokozott veszélynek vannak kitéve. Szükség esetén biztosítani kell a látogatók számára az előírt védőfelszerelést, akik azt kötelesek viselni. Veszély esetén a kijelölt gyülekezési helyre kell kísérni őket.


80



IRODALOMJEGYZÉK 1. Explosion hazard from ammonium nitrate, EPA550-F-97-002d, December 1997 2. G. Atkinson-W. D- Adams: Ammonium nitrate: toxic fume risk from fires in storage, IFS, Proceedings No: 496. 3. Marie-Astrid Kordek: Ammonium nitrate fertilizer grade: liability to detonation, INERIS, Workshop on Ammonium Nitrate – ISPRA – 30th January to 1rst February 2001. 4. The “Toulouse follow-up from a European perspective – Update on DG Environment Action, Workshop on Ammonium Nitrate, 30 Jan – 1 Feb 2002, Isora/I 5. Proposals to amend the notification of substances handling hazardous substances regulations 1982, HSE 6. Explosion of the AZF factory in Toulouse. Report of the General Inspectorate for the Environment, 24 October 2001. 7. Frank P. Lees: Loss Prevention in the Process Industries, 1991, 1996 8. HSE, Controlling risks around explosives stores, 2002. 9. Canvey, an investigation of potential hazards from operations in the Canvey Island/Thurrock area, HSE, 1978 10. Canvey a second report, a review of potential hazards from operations in the Canvey Island/Thurrock area , three years after publication of the Canvey report, HSE, 1981


81



2. számú melléklet

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK LEÍRÁSA


82




83



DEGADIS A DEGADIS (Dens Gas DISpersion) pillanatszerűen, időben változó mennyiségben és a folyamatosan kibocsátott gázok térbeli terjedését számítja ki. Főleg levegőnél nehezebb gázok terjedésének esetében használatos. A nemzetközileg elismert programot Jerry A. Havens dolgozta ki az Amerikai Parti Örség megrendelésére. A DEGADIS a SHELL HEGADAS (HEavy GAs Dispersion from Area Source) terjedési modelljeit használja fel, melyeket számos terepi kísérlettel ellenőriztek le. A DEGADIS szimulálja a kibocsátott gáz térbeli terjedését és a gázkoncentráció térbeli alakulását. A program kifejlesztésénél figyelembe vették a passzív turbulencia által okozott terjedés kísérleti eredményeit is. HGSYSTEM Már régóta világos, hogy a hidrogén-fluorid milyen veszélyes anyag. Különböző gyakorlati módszereket dolgoztak ki a HF esetleges kibocsátásának elkerülésére vagy a lehetőség csökkentésére. A gyakorlati eredményeket folyamatosan feldolgozzák, a program ezeknek a tapasztalatoknak egyik eredménye. Azon kívül, hogy alkalmas bármilyen gáz terjedésének megállapítására, külön modellt tartalmaz a HF kibocsátás elemzésére. A programnak a kidolgozását 20 vegyi- és olajipari cég támogatta, mint az Allied-Signal, Amoco, Ashland, Chevron, Conoco/Dupont, Dow, Elf Aquitaine, Exxon, Kerr-McGee, Marathon, Mobil, Phillips, Saras, Shell International, Sohio, Sun, Tenneco, Texaco, Unocal és a 3M.

SAVE II A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által bevizsgált program. Az egyéni és társadalmi kockázatok számítására, és azok megjelenítésére szolgál. A kockázatokat a kiáramlás, párolgás, gőz- gázterjedés, tűz, hősugárzás és túlnyomás, robbanás elemzése alapján állapítja meg. Grafikusan megjeleníti a kockázat számítás eredményét. A SAVE – II programcsomagot a SAVE Consulting Scientists (7301 GL Apeldoorn) fejelsztette ki, elsősorban az egyéni és társadalmi kockázatok számítására és azok grafikus megjelenítésére. A program az adatbázis és az un. Effect Modul segitségével állapítja meg a veszélyes anyag kiáramlásának, párolgásának, gőz- és gázhalmazállapotú terjedésének körülményeit, különböző tüzek esetén számítandó hősugárzást, illetve robbanásakor fellépő túlnyomást és annak hatásait. Az itt kapott eredmények egy konkrét forgatódönyv konzekvenciái. A Risk Calculation Modul további fájlok bevitelét igénylik, úgymint: populáció, meteorológiai mátrixok, gyulladási valószínűségek, stb. Mivel az utóbbi fájlok valószínűségi változókat tartalmaznak, és az Effekt Modul algoritmusai a mátrixok minden elemére végrehajtásra kerülnek, továbbá ismerjük és felhasználjuk a veszélyes anyag kiszabadulásának valószínűségét (ezt a hibafa analízis szolgáltatja), eredményként kockázati értékekek egy halmazát kapjuk, melyek az egyéni kockázat esetében zárt görbeként jelennek meg az x-y síkban, a társadalmi kockázatok vonatkozásában pedig egy folytonos görbeként az F-N síkban (F-N görbe). Ezekre a relációkra van szükség a biztonsági jelentés elkészítésekor.


84



Egyéni és társadalmi kockázatok megállapítása Az egyéni és társadalmi kockázatokat a SAVE II programcsomag számolja az alábbiak szerint: Input adatok: • A hibafa csúcseseményének frekvenciája • Scenario dat file (Kiáramlás jellemzői) • Efffect Mode (Következmény) • SubsData file (Anyagjellemzők) • Populáció mátrix • Meteorológiai mátrix A modell outputja: • Egyéni kockázati görbe (izorisk vonalak) • Társadalmi kockázat (F-N görbe)


85



A SAVE ÁLTAL HASZNÁLT ADATOK ISMERTETÉSE

ANGOL ELNEVEZÉS Ambient Temperature Boiling PointF Cross Section Vessel Density Diameter Pool Discharge Coefficient Distance Explosive Mass Heat of Combustion Heat of Evaporation Initial Release Rate Limit lower(1), upper(2) Liq. Height in Vessel Mass Released Max. Release Duration Poolfire Pos. Phase Pressure Qh Qmax Qv Reactivity Class Release Area

MAGYAR ELNEVEZÉS Környezeti hőmérséklet Forráspont Az edény keresztmetszete Sűrűség A tócsa átmérője Kiáramlási koefficiens Távolság Robbanó képes elegy tömege Égés hő Párolgáshő Kezdeti kiáramlási sebesség

MÉRTÉKEGYSÉG K K m2 kg/m3 m M kg J/kg J/kg s

Alsó, felső határ

1, 2

A folyadékszint magassága A kiáramlott anyag mennyisége A kiáramlás időtartama Tócsatűz Pozitív fázis időtartama Nyomás A hősugárzás értéke vízszintes felületre A hősugárzás maximális értéke A hősugárzás értéke függőleges felületre Reaktivitási osztály A sérülés felülete A kiáramlás magassága a talajszinthez Release Height viszonyítva Release: Liquid Flow Folyadék fázisú kiáramlás Specific Heat Fajhő Storage Pressure A tároló nyomása Water Vapour Pressure A víz gőznyomása

m kg s s Pa kW/m2 KW/m2 kW/m2 1, 2, 3 m2 m J/kg/K Pa Pa

ISC2

Az ISC2 (Industrial Source Complex Short-Term2/Industrial Source Complex Long-Term2) program állandosult (steady state) Gauss terjedési modell, mellyel az ipari vállalatok által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációja határozható meg. Hosszú és rövid távú koncentrációk kialakulása modellezehetők egy több forrás figyelembe vételével is.


86




87




BELSŐ VÉDELMI TERV (A 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 6. melléklete szerint)

A IKR BÁBOLN ZRT.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-SZIKÁNCS TELEP

2008. augusztus 02.


88




89




90



1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Az IKR Zrt. Hódmezővásárhely-Szikáncs telepe a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet szerint Biztonsági jelentésének mellékleteként elkészítette Belső védelmi tervét. A Belső védelmi terv az üzem egészére vonatkozóan szabályozza a súlyos ipari baleset bekövetkezésekor szükséges intézkedéseket és teendőket, az emberekre és a környezetre gyakorolt hatások minimalizálása érdekében.

1.1 A TERV CÉLJA

A terv célja, hogy a törvényekben, jogszabályokban foglaltak alapján szabályozza az IKR Zrt. Hódmezővásárhely-Szikáncs telepének területén és annak környezetében esetlegesen előforduló veszélyhelyzetek felismerésének, valamint ezek megelőzésére, a károk és következmények felszámolására vonatkozó tevékenységek személyi és tárgyi feltételeit, ez által hozzájáruljon az üzemben azonosított ipari baleseti kockázatok kezeléséhez, a súlyos ipari balesetek kialakulásának megelőzése, a kialakult balesetek következményeinek enyhítése, valamint a környezeti károk üzemi területen történő kezelése által. A tervben kerülnek meghatározásra a veszélyhelyzetek lokalizálására, megszüntetésére, az emberekre, vagyontárgyakra és környezetre gyakorolt káros hatás minimumra csökkentése érdekében megteendő intézkedések. A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet követelményeinek megfelelő belső védelmi terv az ún. SEVESO Irányelv hatálya alá tartozó súlyos ipari balesetek bekövetkezése esetén alkalmazandó eljárásokat, személyi és technikai feltételeket és követelményeket rögzíti. Az üzem területén bekövetkező (súlyos ipari baleseti kategóriába nem tartozó) egyéb események tekintetében szükséges eljárásokat, személyi és technikai hátteret a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített egyéb dokumentumok (Veszély elhárítási Alapterv, Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi szabályzat) tartalmazzák.

1.2 ALKALMAZÁSI TERÜLET

A terv hatálya kiterjed az IKR Zrt. Hódmezővásárhely-Szikáncs telep tevékenységének minden részére: •

a társaság egész működési területére, a társasággal munkaviszonyban álló munkavállalókra;

•

a társaságnál dolgozó, bármely jogcímen ott tartózkodó munkavállalókra (kivitelező, szolgáltató, ellenőrző, látogató), a társaság veszélyes árukat szállító közúti járműveire.

•


91



1.3 A TÁRSASÁG JELLEMZŐ ADATAI

Cégünk, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság 2008-ban ünnepli önálló vállalati létének 35. évfordulóját. A több, mint 30 éves múlttal rendelkező IKR Zrt. a magyar agrárium meghatározó résztvevője. Cégünk a piaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó fejlesztő-, szolgáltató-, kereskedőcég, amely biztos segítséget jelent partnereink számára a szántóföldi termeléstől a piaci értékesítésig. Magyarországon az IKR Zrt. az egyik legnagyobb mezőgazdasági termények termelésével és értékesítésével, technológiai fejlesztéssel, termelőeszköz-kereskedelemmel valamint műszaki szolgáltatással foglalkozó nagyvállalat, amely teljes országot lefedő üzlethálózattal rendelkezik. 17 területi- és 10 agrokémiai központban fogadjuk partnereinket.

1.3.1 A telephely neve és címe: IKR Bábolna Rt, Hódmezővásárhely-Szikáncs telep Cím:6800 Hódmezővásárhely-Szikáncs Tanya 2552 :06-62-579-810

1.3.2 A telephely megközelíthetősége:

Hódmezővásárhelyről a Makó felé vezető úton, a Szikáncsból kivezető út mentén.


92




93



1.3.3 A telephelyért felelős személy beosztása: Telepvezető: Tóth Károly üzemigazgató :06-30-5520084

1.3.4 A társaság tevékenységének ismertetése

A telepen változó mennyiségű AN tárolása történik. Tárolás elvileg december 1-én kezdődik és a csúcs mennyiségeket február végén, érjük el, amikor kezdődik a kiszállítás, és május végéig a készletek minimálisra csökkenek. A be és kiszállításon kívül nem történik más művelet az AN-l. Az AN kizárólag küldeménydarabos (csomagoltan) állapotban érkezik a telepre. A szabadtéri tárolásnál UV-sugárzástól védet PE-fóliával védjük az AN műtrágyát a tűző naptól és a csapadéktól. A tárolási egységeket úgy alakítjuk, hogy maximum 300 t AN tárolása lehetséges egy egységben. Az AN tárolásban a targonca jelenti a fő technológiai elemet. A telephelyen nem tárolnak szennyezett állapotú AN-t. Az AN-t zsákokban és bigbag-ben tárolják raklapon. A műtrágya átvétele a gyártó által kiállított minőségi bizonyítvány szerint történik (tájékoztatásul csatolunk egy minőségi bizonyítványt). A műtrágyák minőségi ellenőrzését a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok végzik szúrópróbaszerűen. A KCl kizárólag fedett tárolóban van elhelyezve, az AN csak szabadtéri tárolóba kerül, betartva az igazgatói utasítást. Az üzemanyag tároló 1 m3-s műanyag ballon, melynek elhelyezkedése be van jelölve az új helyszínrajzon. A gázolaj minimális távolsága az AN-től 70 m. Az egyetlen hőforrás a meglévő földgáz kazán, mely a szociális épületben van elhelyezve. Távolsága a legközelebbi AN tárolási egységhez 250 m.

1.3.5 A telephely jellemzői

Összlétszám:

7 fő, nappalos munkarendben

2. A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG

A 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján súlyosnak minősített balesetek következtében kialakuló helyzeteket és hatásait felmértük. A szikáncsi telep a biztonsági jelentés elkészítése során elvégezte az üzem területén folytatott tevékenységek veszély és kockázatelemzését. Ezen elemzés keretében meghatározta a súlyos balesetek bekövetkezéséhez vezető eseménysorokat, ezek következményeit, valamint hatásterületüket. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

94



Ennek eredményeként meghatároztuk a védekezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a feladatok végrehajtásának eszközeit, feltételrendszerét. A súlyos balesetek következtében fellépő káros hatások az alábbiak: (a) Az emberi életet veszélyeztető hatások: • Hőtranszport, elsősorban hősugárzás, elenyésző mértékben hővezetés és konvekció; •

Égéstermékek (itt a tökéletlen égés következtében keletkezett veszélyes anyagokat kell figyelembe venni, úgymint, NOx,);

•

Mérgezés

(b) A környezetet veszélyeztető hatások: • Épített környezetre veszélyes hatások: -

Hőtranszport;

-

Robbanás okozta túlnyomás és repeszhatás.

• A bioszférát veszélyeztető hatások: -

Hőtranszport, első sorban hősugárzás, elenyésző mértékben hővezetés és konvekció;

-

Égéstermékek (itt a tökéletlen égés következtében keletkezett veszélyes anyagokat kell figyelembe venni, úgymint NOx, stb.).

A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. 2.

Hősugárzás Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.)

3.

Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. Repeszhatás

4.

A fentiekben felsorolt káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat a kiáramló veszélyes anyag tűz- robbanás és mérgezési veszélyessége határozza meg. Ebből a szempontból az alábbi kockázati zónákat kell megkülönböztetni:


95



KOCKÁZATI ZÓNA-1: AMMÓNIUM-NITRÁT TÁROLÓ Forgatókönyv-1: Ammónium-nitrát robbanás, 300 tonna

Az ammónium-nitrát robbanásakor figyelembe vett AN mennyisége 300 tonna. A robbanás valószínűségét olyan kicsinek becsültük meg, hogy a kockázat számításánál nem vettük figyelembe. Forgatókönyv-2: Nitrózus gázok diszperziója AN égése következtében

Raklapokon elhelyezett 50 kg-os AN zsákok esetében 60 kW/m2 hő terhelést okoz az égő raklap faanyaga. Az égés következtében 18 gr/sec/m26 mennyiségű NO2 szabadul fel. Az AN bomlásakor keletkező NO2 hőmérséklete 300-400 C° közé tehető. A magas hőmérsékletű égéstermékek és a környezet között kialakult sűrűség következtében a füst felemelkedik. Alacsony szélsebesség (2,1 m/s) esetén a huzathatás következtében a bomlás termék (füst) felemelkedik és a stabil légköri viszonyok esetén sem alakul ki a receptor (1 m) magasságában halálozást okozó NO2 koncentráció. A viharos szél hatását modelleztük a 10,1 m/s szélsebesség alkalmazásával. A felhő felemelkedése ebben az esetben a legalacsonyabb. A feltételezés szerint a viharos szél feltételezések a felemelkedő füstöt lenyomná a talajfelszínre. A nagy szélsebesség következtében a felhő a felemelkedés során és lefelé való mozgása következtében is erősen hígul, ezért a receptor magasságban a koncentráció értékek alacsonyak. A legmagasabb koncentráció értékeket 5,1 m/s (D stabilitás) esetén kaptuk, ezért a forgatókönyv egyéni kockázatának megállapításakor az alábbi konzervatív megállapításokat tesszük: (f) (g) (h) (i) (j)

Az NO2 gáz terjedését hideg, környezeti hőmérsékletű gázként modellezzük. A kibocsátás magasságát 1 m-be helyeztük. A kibocsátás nagysága 1 kg/s. A kezdeti levegő belépés nagysága 0 kg/s. A talaj érdesség nagysága 1 m.

A felhőméret meghatározásakor a NO2-ra vonatkozó veszélyes dózissal számoltunk, mely a Health and Safety Executive, UK ajánlása szerint: 9.6 x 104 ppm2perc.

6

G. Atkinson-W. D- Adams: Ammonium nitrate: toxic fume risk from fires in storage, IFS, Proceedings No: 496. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

96



KOCKÁZATI ZÓNA-2 SZENNYEZETT AN TÁROLÓ Forgatókönyv-3: Szennyezett AN tároló

A forgatókönyv során figyelembe vettük, hogy az „előírástól eltérő” műtrágya alsó küszöbértéke 10 tonna. A 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet szerint: az a veszélyes anyag, amely a veszélyes ipari üzemben az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható. Mivel a telephelyen nem tárolnak 200 kg-nál több szennyezett AN-t a kritérium alkalmazható. Az előírástól eltérő AN szilárd halmaállapotú, önmaqgában nem jelent veszélyt, elhelyezkedése olyan, hogy kis és izolált mennyiségben, illetve más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban van-nak jelen. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe.

KOCKÁZATI ZÓNA 3: GÁZOLAJ TÁROLÓ Forgatókönyv-4: Gázolaj tároló AN tároló

A nyíltéren, szabadon szétterülő gázolaj tűz esetében sem kapunk olyan hősugárzás mennyiséget, mely jelentős NO2 bomláshoz vezetne. A szabadon szétterülő gázolaj tócsa nagysága 15,2 m átmérőjű lehet. A tócsa mélysége 5,4 mm körül alakul. A fenti körülmények között az égés nem egészen 1 percig tart. A hősugárzás legnagyobb értéke a tócsa szélétől 3,8 méter (a tócsa közepétől 11,4 m) távolságban 23,72 kW/m2. A tócsa középpontja és az AN tároló közötti távolság körülbelül 78 m. A 60 kW/m2-s hősugárzás csak a tócsa méretein belül észlelhető. Figyelembe véve azt, hogy a gázolajat épületek árnyékolják és az AN tárolótól való távolságot is, a forgatókönyvet a kockázat számításánál nem vettük figyelembe.


97



HAVÁRIA TERV

1. VÉSZHELYZET Az ammónium-nitrát esetében a kialakuló súlyos veszélyes források a következők lehetnek: • Tűz. •

Bomlás.

•

Robbanás.

Az ammónium-nitrát oxidálószer! Önmagában nem ég, de más éghető anyagok esetében növeli a tűzveszélyt! Az égést még levegő hiányában is elősegíti. Az égés közben mérgező NOx és ammónia szabadul fel. Zárttérben az égés robbanáshoz vezethet! 2. RIASZTÁS 2.1 Az AN tüzet észlelő alkalmazott az eseményt azonnal köteles jelenteni a telephelyen tartózkodó közvetlen munkairányítónak, felelős vezetőnek. 2.2 A felelős vezető köteles a vészhelyzetet felmérni és erről azonnal jelentést tenni a telephely-vezetőnek, illetve annak távollétében helyettesének. 2.3 A telephely-vezető név szerint kijelöli az elhárítás-vezetőt és az elhárítás-vezető helyettest. 2.4 Az elhárító szervezet tagjai: Tóth Károly − az elhárítás-vezető; − az elhárítás-vezető helyettes;

Udvari István

− beosztottak: 2.5 Az elhárítás-vezető a vészhelyzet felmérését követően név szerint kijelöli az elhárító szervezet beosztottait és meghatározza a szükséges beavatkozási feladatokat. Telefonon értesíti a tűzoltóságot: Telefonszám: 105 2.6 Ha személyi sérülés történt, az elhárítás-vezető köteles azonnal értesíteni a mentőket. 2.7 Ha a tűzoltóság, vagy a mentők igénybevétele szükséges, az értesítéskor közölni kell, hogy milyen jellegű balesethez, eseményhez kérik a segítséget, illetve közreműködést, továbbá közölni kell az esemény pontos helyét és címét; - milyen esemény történt és mit veszélyeztet; - emberélet van-e veszélyben; - a bejelentő nevét; -a jelzésre használt telefon számát. 2.8 Ha a vészhelyzetet előidéző rendkívüli esemény munkaszüneti időben következik be, az ügyeletbe beosztottak, illetve a telephelyen szolgálatot teljesítő őrök kötelesek azonnal értesíteni az ügyeletbe beosztott vezetőt. 2.9 Az ügyeletes vezető köteles: - értesíteni a telephely-vezetőt; - értesíteni a kijelölt elhárítás-vezetőt és helyettesét;


98



- berendelni az ügyeletes alkalmazottakat; - szükség estén értesíteni a tűzoltóságot és/vagy a mentőket. 2.10 Az elhárítás-vezető szükség esetén jogosult a telephely összes vezetőjének és alkalmazottjának berendelésére. 3. AZ ELHÁRÍTÓ SZERVEZET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 3.1 Az elhárítás-vezető az akcióban résztvevő valamennyi telephelyi alkalmazott szolgálati elöljárója. 3.2 Az elhárítás-vezető jogosult meghatározni a biztonságosan végrehajtható elhárítás műveleti sorrendjét és módját. 3.3 Az elhárítás-vezető csak az élet és vagyonvédelem maximális figyelembevétele mellett hozhatja meg döntéseit. 3.4 Az elhárító szervezet beosztottai kötelesek együttműködni és segíteni egymás munkáját. 3.5 Az elhárítás-vezető és a beosztottak kötelesek munkájukat az elvárható műszaki színvonalon és gondossággal, egyben kellő biztonsággal végezni. 3.6 Az elhárítás-vezető köteles a kihívott tűzoltóságot és/vagy mentőket a szükséges mértékű tájékoztatással ellátni. 3.7 A tűzoltóság közreműködése esetén az elhárítás irányítói feladatokat a Tűzoltóság helyszínen lévő legmagasabb rangú beosztottja látja el. Az elhárítás-vezető a továbbiakban csak közreműködő szakértői feladatokat lát el. 3.8 Az elhárítás-vezető az esemény helyszínére érkező, az elhárítást irányító tűzoltót köteles tájékoztatni: - az addigi tevékenységekről; -

a veszélyhelyzet mértékéről;

-

a várható veszélyekről, eseményekről.

4. AZ ELHÁRÍTÁS MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 4.1 AN tűz esetén a közvetlen veszélyeztetett területről az ott dolgozóknak a széliránnyal szemben, a szélirányba eső területekről pedig keresztirányba azonnal el kell távozni. 4.2 A telephelyen a közvetlen veszélyeztetett és a szélirányba eső területeken minden villamos berendezést le kell kapcsolni és feszültség mentesíteni kell, illetve minden munkát azonnal be kell szüntetni. 4.3 A telephelyet le kell zárni, a veszélyeztetett területet - szükség esetén hatósági segítséggel - körül kell zárni. 4.4 Az elhárító szervezethez nem tartozó személyek számára biztonságos tartózkodó helyet kell kijelölni. 4.5 Ha a szél a telephely központi épülete felé irányul, az épület minden ablakát és nyílászáróját, szellőzőjét azonnal zárni kell. A benntartózkodók szükség esetén használják az egyéni védőfelszerelést (gázálarcot). 4.6 Az elhárítási munkákban részt nem vevő személyek részére - szükség esetén - a veszélyes övezeten belül mindenfajta mozgás és tevékenység csak az elhárítás-vezető engedélyével, az általa meghatározott különleges rendszabályok betartása mellett lehetséges.


99



4.7 Az elhárítás-vezető az egyes beavatkozási fázisok előtt a résztvevők számára tartson eligazítást, amelyben a különösen veszélyes műveletekre hangsúlyozottan hívja fel a figyelmet. 4.8 Az elhárítást olyan módon kell megszervezni, hogy az biztonságosan, a legkisebb anyagi kárral legyen végrehajtható. 4.9 Az elhárítás operatív végrehajtása az esemény jellege, a kialakult veszélyhelyzet értékelése (és ha van tapasztalat a hasonló események kezelésére, akkor annak figyelembevétele) alapján történjen. 4.10 A mentéshez, elhárításhoz a rendelkezésre álló technikát (gépet, berendezést, mentőeszközöket, felszereléseket, járműveket) kell a szükséges mértékben és módon felhasználni. 4.11 Az elhárítási munkák befejezése után a területet fel kell takarítani. A felszívató, vagy semlegesítő anyagot biztonságos tárolóba kell elhelyezni. A terület takarítását vízsugárral történő lemosással kell befejezni. 4.12 Az ammónium-nitrát a tárolás során más műtrágyákkal, éghető és szerves anyagokkal nem keveredhet. Nedvességtől és napsugárzástól védett helyen, zsákokban tárolható. Az áru állagának megőrzése érdekében hat zsáknál többet egymásra rakni nem szabad. 4.13 AN tűz esetén értesíteni kell a tűzoltóságot és felkészülni a robbanás övezetében lakók kitelepítésére. A tűzoltás megkezdésével egyidejűleg gondoskodni kell a veszélyeztetett személyek mentéséről, a veszélyeztetett épületrész kiürítéséről. 4.14 A vészhelyzetről és elhárításáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben időrendi sorrendben minden eseményt, utasítást és tevékenységet rögzíteni kell.

5. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 5.1 A mentési-elhárítási munkában való részvétellel csak olyan 18 éven felüli személyek bízhatók meg, akik egészségileg, fizikailag és pszichikailag alkalmasak, jól tűrik a rendkívüli állapottal járó stresszhelyzetet. 5.2 Az elhárításban résztvevők kötelesek az elvárható maximális fegyelmezettséggel viselkedni. 5.3 Az elhárítási munkában résztvevőknek ismerniük kell a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat, illetve a rendkívüli eseményekre vonatkozó különleges biztonsági követelményeket, illetve jelen utasítást. 5.4 Az elhárító szervezet tagjai kötelesek az 5.3 pont szerinti szabályokat az elhárítási munkák során az elvárható mértékig betartani. 6. OKTATÁS, KÉPZÉS 6.1 Az elhárító szervezetbe beosztottak részére évente egyszer oktatást kell tartani. 6.2 Az oktatásra kerülő anyag a jelen utasítás, valamint egyéb szakmai anyagok. 6.3 Az elhárító szervezetbe beosztottak részére évente egyszer elhárítási gyakorlatot kell szervezni. A gyakorlat vezetője a veszélyelhárítás kijelölt vezetője.

7. MÜSZAKI MENTŐESZKÖZÖK ELLENŐRZÉSE 7.1 A műszaki mentőeszközök kezelési, karbantartási utasításai, vagy műszaki leírásai tartalmazzák az eszköz karbantartási és ellenőrzési feladatait.


100



7.2 A műszaki mentőeszközök karbantartásának, valamint ellenőrzésének megszervezése és rendszeres, dokumentált elvégeztetése a telephelyen, a leltárilag felelős vezető feladata. 7.3 Az elhárítás-vezető, vagy helyettese a 7.2 pontban előírtak végrehajtását köteles időszakosan ellenőrizni. 1. Veszélyes anyagok jellemzői

Lásd az 5. számú mellékletet

9. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK Az üzemvész elhárításban közvetlenül résztvevő minden személy köteles használni az alábbi egyéni védőeszközöket: -

saválló munkaruha;

-

gumicsizma;

-

gumikesztyű;

-

"K" jelű szűrőbetéttel ellátott gázálarc.

A védőruházatot teljesen zárva (begombolva) és úgy kell viselni, hogy az arra esetleg ráfröccsenő ammónia-oldat ne jusson a ruházatba, tehát a ruházat alja és szárai nem gyűrhetők fel és nem tűrhetők egymásba.


101



TŰZRIADÓ TERV Munkaidő alatt: Aki a tűz keletkezését észleli, illetve tudomására jut, azonnal köteles értesíteni az üzemvezetőt, vagy az üzemben tartózkodó munkahelyi vezetőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell: - van-e életveszélyben emberélet, -

a tűz nagyságát, hevességét,

-

tűz pontos helyét (pl.: tárház, szociális épület).

Az értesített vezető a veszély felmérése után azonnal köteles intézkedni a tűz oltására, illetve szükség esetén értesíti a tűzoltóságot a 105 -ös telefonszámon. Munkaidő után vagy pihenőnapon: Ha a szolgálatot teljesítő (éjjeliőr, nappali őr) észleli a tüzet, és ha a tűz nagysága, hevessége indokolttá teszi, azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös telefonszámon. Köteles értesíteni Udvari Istvánt a 06-30-3381887-ös telefonszámon vagy Földeák Áchim A. u. 9. szám alatt. Ő értesíti Tóth Károly üzemvezetőt, a 62-234-869 vagy 06-30-5520084-es telefonszámon. Illetve az üzem többi dolgozóját: Gulyás Sándor Szikáncs Fő u. 17 sz. tel. 06-30-5890486 Rácz Mihály Szikáncs Hétvezér tér 6 sz. tel. 06-30-5445269 Udvari Zoltán Hódmezővásárhely, Vasút u. 27. tel. 06-30-3382704


102




103



Felkészítési terv


104



I. FELKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÜZEMBEN

A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 15. §. (4) bek. az alsó küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője részére előírja, hogy a Biztonsági Elemzés mellékletét képező Belső Védelmi Tervben foglaltakat minden munkavállalóval megismerteti, valamint annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti. A felkészítés lépcsői: alapozó elméleti felkészítés, emlékeztető elméleti felkészítés, gyakorlások. 1. Az alapozó felkészítés kiterjed az üzem vezetőire, az üzem dolgozóira, valamint az üzemben huzamosabb ideig, vagy folyamatosan tartózkodókra (alkalmi munkavállalók). Állampolgári joguk megismerni az intézményt fenyegető veszélyeket. Az alapozó felkészítés során az érintetteknek betekintést nyernek az üzem Belső Védelmi Tervébe. Elsajátítják a helyes veszélyhelyzeti magatartásformákat az ön- és mások mentésének módját. Minden új belépőnél a belépéskor végrehajtandó! 2. Az emlékeztető elméleti felkészítésre évente egy alkalommal kerül sor. Ennek során felelevenítjük az alapozó felkészítésen elhangzott ismereteket, majd kiegészítjük azt a legújabb információkkal, esetlegesen a Biztonsági Elemzésben vagy a Belső Védelmi Tervben történt változásokkal. 3. Gyakorlások, amelyek során kell kipróbálni az intézmény riasztási tervét, a veszélyhelyzeti teendők sorrendjét, a helyreállítási teendők egymásutániságát, stb. A gyakorlat a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 16. §. (3) bek. értelmében lehet részleges, amikor a BVT-ben meghatározott szervezetek egy részét gyakorolják, és lehet komplex, amikor mindenre kiterjedő próbát tartanak szimulált veszélyhelyzetben.

Dolgozóknak: alapozó felkészítés az üzemhez kerüléskor egyszeri 2 óra (általános), emlékeztető felkészítés igény szerint, de legalább évi 1 óra (általános), gyakorlás évi 3-4 feladatcsoportonként).

óra

(veszélyelhárítás,

élet

és

anyagi

javak

Az üzem területén ideiglenesen tartózkodóknak: veszélyhelyzeti felkészítés, tájékoztatás (ha már baj van, rövid, célirányos)


105

mentése,



II. A FELKÉSZÍTÉSEK TEMATIKÁJA

Alapozó felkészítés 1. óra: Az üzemet leginkább fenyegető, valamint a BVT-ben veszélyhelyzetek ismertetése, követendő magatartásszabályok.

modellezett

2. óra: A Belső Védelmi Tervben foglaltak teljes ismertetése. Emlékeztető felkészítés 1. óra: Az üzemet leginkább fenyegető veszélyhelyzetek ismertetése, követendő magatartásszabályok. A BVT aktualitásai, felelősök kijelölése.

Veszélyhelyzeti felkészítés, tájékoztatás Pontos, célirányos informálás után a BVT-ben rögzített feladatok felelevenítése. A riasztást követő feladatok meghatározása. Gyakorlások Riasztási, veszély-elhárítási, kimenekítési, műszaki mentési, helyreállítási, stb. feladatok szimulálása.


106



III. AZ ÜZEMI SZERVEZETEK VEZETŐINEK FELKÉSZÍTÉSE

Az üzemi szervezetek vezetőinek felkészítése nagyon fontos, hiszen adott esetben rajtuk múlik a BVT-ben foglaltak működése, a mentés szervezettsége, a helyreállítás zökkenőmentessége.

Javasolt tematika a vezetők tagok felkészítésére: Katasztrófafajták; A település és az üzem veszélyeztetettsége; Az üzem veszélyhelyzeti dokumentumai; Riasztás, tájékoztatás; Egyéni védelem; Csoportos védelem; Tűzvédelem, tűzmegelőzés; Elemi elsősegélynyújtás; A helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályok; A műszaki mentés szabályai és lehetőségei az üzemben; Az anyagi javak mentésének lehetőségei, felelősei; Az üzemi felkészítés rendje; A gyakorlatok szervezésének lehetőségei, módja; Vezetői ismeretek; Médiakezelés; A helyreállítás fő feladatai, tudnivalói.

Szikáncs

2007-01-02.

Tóth Károly üzemigazgató


107



1. számú melléklet a Felkészítési Terv-hez

Nyilvántartás a vezetői törzs és az üzemi szervezetek vezetőinek felkészítéséről

Fsz.

Név

Alapozó felkészítés ideje

Emlékeztető Veszélyhelyz felkészítés eti felkészítés ideje ideje

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.


108

Gyakorlás ideje




Nyilvántartás az üzemi szervezet felkészítéséről

Fsz.

Név



1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


109

Gyakorlás ideje




Nyilvántartás az üzemben tartósan munkát végző szervezet felkészítéséről

Fsz.

Név



1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


110

Gyakorlás ideje




111



LEVEZETÉSI TERV

Jóváhagyom: Szikáncsi , 200………. ……………….. -n.

Tóth Károly üzemigazgató

LEVEZETÉSI TERV Az IKR Zrt. Bábolna SZikáncs Fióktelep mint alsó küszöbértékű veszélyes üzem belső védelmi tervében foglaltak gyakorlására

Felterjesztem: Szikáncs, 200……….. ……………….. -n. ……………………………. Gyakorlatot vezeti


112



1. BEMUTATÓ GYAKORLAT A gyakorlat tárgya: A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezetének végrehajtásáról szóló 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 16. §. (3) bekezdésében meghatározott éves gyakorlat végrehajtása. A gyakorlat célja:

A feltételezett helyzetben gyakoroltatni és ellenőrizni a következmények felszámolása során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok, szervezését, végrehajtását amelyek során kell kipróbálni az üzem riasztási tervét, a veszélyhelyzeti teendők sorrendjét, a helyreállítási teendők egymásutániságát, valamint az együttműködést a közreműködő ágazatokkal, szervekkel, szervezetekkel.

A gyakorlat módszere: Az üzem teljes dolgozói bevonásával a belső védelmi tervben leírt helyzet (tűz) szimulálása a külső kárelhárító szervek fiktív riasztásával, azok bevonása nélkül. A gyakorlat helye:

Az IKR Zrt. …………………….. Fióktelepe

A gyakorlat időpontja és időtartama: 200…... ……………….. 1000 – 1200 (2 óra). A megelőző felkészítés időpontja és tartama: 200….. ………………... 0800 – 1000 (2 óra). A gyakorlat vezetője: …………………………. üzemigazgató. A gyakorlatban résztvevők: • Vezetői törzs ……………………………………… ………………………………………. • Beosztott üzemi dolgozók ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. ………………………………………. • • • • •

VV Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltsége - fiktív Város Rendőrkapitányság - fiktív Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság - fiktív Országos Mentőszolgálat Mentőállomása - fiktív Z Település Önkormányzata -fiktív


113



A kialakult helyzet: A belső védelmi tervben foglaltaknak megfelelően a terv 2. Forgatókönyv szerinti helyzetét (Nitrózus gázok fejlődése Ammóniumnitrát műtrágya égése következtében) szimuláljuk, valós meteorológiai viszonyok között. A meteorológiai adatok meghatározása mérőműszer hiányában becsléssel történik. Szélirány: ………………………………. Szélsebesség: …………………………… Hőmérséklet: …………………………….

A gyakorlat mozzanatai: I. Mozzanat:

A 17. számú tárolónál hegesztési munkákat folytatnak.

II. Mozzanat:

A hegesztés következtében tűz keletkezik.

III. Mozzanat:

Üzemi kárelhárítás végrehajtása.

IV. Mozzanat:

Eredeti helyzet visszaállítása.

VÉGREHAJTÁS I. MOZZANAT 1.

A 17. számú ammóniumnitrát műtrágya tárolónál 2 fő lakatos munkát végez. A nyitott tárolót megvilágító lámpatest tartóoszlopát hosszabbítják ívhegesztő készülék alkalmazásával. A műveletet kb. 3m –es magasságban végzik. A tárolóban közel 300 tonna műtrágya van 50 kg-os műanyagzsákos kiszerelésben fa raklapokon tárolva. A 18-23 .számú tárolókban is közel egyező mennyiségű AN műtrágya került elhelyezésre, tekintettel az őszi talaj előkészítésre.

II. MOZZANAT 2.

10. 03. perckor a hegesztés miatt lehulló izzó hegesztőanyagoktól meggyullad néhány zsák műanyag csomagolása, mely tűz átterjed a fa raklapokra is.

Ebben a mozzanatban gyakorlási és oktatási sarokpontok: • •

Tűzgyújtás és nyílt lánggal történő munkavégzés szabályai az AN műtrágya tárolására szolgáló helyiségekben és szabad tereken. Az esemény bekövetkezte után a két dolgozó tevékenysége. - munka abbahagyása - munkahelyi vezető (művezető, igazgató) értesítése


114



III. MOZZANAT 3.

10.06. perckor a művezető értesül az eseményről, utasítást ad a két dolgozó részére egyéni védőeszközök alkalmazása mellett a tűzoltás – kárfelszámolás megkezdésére és a portaszolgálatnak az illetékes Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság riasztására, ezek után a távollévő üzemigazgató értesítésére.

Ebben a mozzanatban gyakorlási és oktatási sarokpontok: • • •

Egyéni védőeszközök használata. Rendelkezésre álló tűzoltóeszközök használata. Tűzoltóság riasztása. - esemény - helyszín - életveszély - dominó hatás veszélye - stb.

• •

Riasztási terv pontossága. A kárelhárításban közvetlenül részt nem vevő dolgozók tevékenysége. - elzárkózás - kimenekítés feltételei.

IV. MOZZANAT 4.

10. 18. perckor a rendelkezésre álló Megkezdődik a terület mentesítése. átrendezése, a környezetszennyezés szennyezett műtrágya összegyűjtése elhelyezése.

eszközökkel sikerül megfékezni a tüzet. Rakodógéppel a megmaradt műtrágya csökkentése, megelőzése érdekében a és külön erre kijelölt helyen történő

Ebben a mozzanatban gyakorlási és oktatási sarokpontok: • •

Szennyezett műtrágya összegyűjtése. Egyéni védőeszközök karbantartása, javaslat újak beszerzésére.

Mellékletek: 1. sz.melléklet: Helyszínrajz 1 lap 2. sz.melléklet: Gyakorlatra felkészülés dokumentálása 1 lap 3. sz.melléklet: Anyaglapok 4 lap


115




VESZÉLYES ANYAGOK JELLEMZŐI


116




117



1.

A TERMÉK ÉS A VÁLLALAT NEVE

1.1

A termék azonosítása Kereskedelmi név Ammónium-nitrát műtrágya Azonosító jel B-001518 CAS szám 6484-52-2 EINECS szám 229-347-8 EINECS név Ammonium nitrate

1.2

A termék felhasználása

1.3

Gyártó cég neve: Cím: Telefon: Fax:

Műtrágya

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Pétfürdő, Hősök tere 14. 8105 Pétfürdő, pf. 450 (88)-620-103 (88)-620-102

Forgalmazó cég neve: Nitrogénművek Zrt. Cím: Pétfürdő, Hősök tere 14. 8105 Pétfürdő, pf. 450 Telefon: (88)-620-103 Fax: (88)-620-102

1.4

Importáló cég neve: Cím: Telefon: Fax:

– – – –

Vésztelefon Telefonszám: ETTSZ:

(88)-620-170


Fodor József Országos Közegészségügyi Központ 1096, Budapest, Nagyvárad tér 2. 06-80-20-11-99 (zöld szám), (06-1) 476-6400, 476-6464

118


2.

ÖSSZETÉTEL Molekulaképlet Molekulatömeg

NH4NO3 80,04

Tartalma: • ammónium-nitrát • (Ca,Mg)(NO3)2 • nedvesség • dolomit púder • összes éghető anyag • klorid • réz 3.


97,5 – 98,0 % 1,6 – 1,95 % max. 0,4 % max. 0,2 % max. 0,1 % max. 0,02 % max. 10 ppm.

A VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA Veszélyszimbólum:

O, Xi égést tápláló, oxidáló, irritatív

R9, R21/22, R36/37/39 S2, S15, S17, S26, S36, S41 Az R- és S-mondatok teljes szövege a 16. rovatban található.

3.1

Egészségkárosító hatás emberen A műtrágyák helyesen kezelve gyakorlatilag ártalmatlan termékek. Mindazonáltal az alábbiakat meg kell említeni. Bőrön: • A tartós érintkezés ingerlő hatású lehet. Szemen • Az érintkezés után ingerlés jelentkezhet. Lenyelés • Kis mennyiségek esetén a mérgező hatás valószínűtlen. • Nagyobb mennyiségek emésztőrendszeri rendellenességeket okozhatnak és szélsőséges esetekben (különösen, ha az érintett nagyon fiatal) methemoglobin képződés („kék csecsemő” tünet) és cianózis (melyet a száj környezetének elkékülése jelez) fordulhat elő. Belégzés • A levegőben előforduló nagy porkoncentráció ingerelheti az orrot és a felső légutakat, ami torokégésben és köhögésben nyilvánul meg. Hosszú távú hatások • Nem ismeretes káros hatás.

3.2

Égési és hőbomlási termékek • A nitrogénoxidokat és ammóniát tartalmazó bomlási gázok belégzése ingerelheti és károsíthatja a légzőrendszert. Egyes tüdőre gyakorolt hatások késleltetve jelentkeznek.


119



3.3

Környezeti hatás Az ammónium-nitrát egy nitrogénműtrágya. Nagy mennyiségű kiömlése a felszíni vizekben káros környezeti hatású lehet az eutrofizáció és a nitrát szennyezés miatt. Lásd a 12. pontot.

3.4

Egyéb Tűz, hevítés és robbanás A műtrágya önmagában nem éghető, de az égést elősegítheti még levegő távollétében is. Melegítésre megolvad és a további hevítés bomlást okozhat, amely toxikus nitrogénoxidok és ammónia felszabadulásával jár. Szakszerű tárolás-kezelés esetében robbanásnak nagymértékben ellenáll.

4.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

4.1

Termék Bőrön • Az érintett területet mossuk le szappannal és vízzel. Szemen • Bő vízzel öblítsük/mossuk a szemet legalább 10 percig. Ha a szem irritációja nem szűnik meg, orvosi felügyeletre van szükség. Lenyelés • Ne hánytassunk. • Itassunk vizet vagy tejet. • Ha kis mennyiségnél több lenyelése fordul elő, orvosi felügyeletre van szükség. Belégzés • Távolítsuk el az érintettet az expozícióból. • Rosszullét esetén biztosítsunk orvosi felügyeletet.

4.2

Égési és bomlási termékek Bőrre kerülés • A megolvadt termékkel érintkezésbe került területet mossuk le bő, hideg vízzel. • Forduljunk orvoshoz. Belégzés • Távolítsuk el a sérültet a gázexpozícióból. • Tünetmentesség esetén is tartsuk melegen és nyugalomban. • Adjunk oxigént, különösen, ha a száj körül kékülés észlelhető. • Mesterséges lélegeztetést csak akkor kell alkalmazni, ha a légzés kimarad. • Az expozíció után az érintettet legalább 48 órán keresztül orvosi felügyelet alatt kell tartani, mivel késleltetett tüdőödéma alakulhat ki.

5.

TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

Az anyag oxidáló tulajdonságú, más anyagokkal reakcióba léphet, különösen hő hatására. Zárt térben és erős iniciáló hatás jelenlétben hirtelen ütésnek, nyomásnak vagy magas hőmérsékletnek kitéve robbanhat. 210 oC-nál magasabb hőmérsékleteket kerülni kell különösen zárt vagy rosszul szellőzött helyiségekben, mivel robbanás vagy hőbomlás következhet be. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

120



5.1

Ha a műtrágyát közvetlenül nem éri a tűz Használja a tűz oltására legalkalmasabb eszközt. A tárolóedényzetet vízsugárral hűteni kell a nyomás növekedés és a robbanás elkerülése érdekében.

5.2

Ha a műtrágyát közvetlenül éri a tűz • Értesítse a tűzoltóságot. A tűz környékéről távolítsa el az oltásban részt nem vevő személyeket. • Ne lélegezze be az égési gázokat (mérgező). Szélirányból közelítse meg a tüzet. • Ha a füstgázokba behatol, viseljen légzésvédőt. • Használjon bőségesen vizet. • Nyissa ki az ajtókat és ablakokat, hogy a tároló helyen maximális szellőzést biztosítson. • Akadályozza meg, hogy a megolvadt műtrágya a csatornába befolyjon. • Akadályozza meg, hogy a műtrágya olajjal vagy más éghető anyagokkal szennyeződhessen. • Ha műtrágya tartalmú víz kerül a csatornába vagy vízfolyásokba, értesítse azonnal a helyi hatóságokat. Lásd a 3. pontot is.

6.

INTÉZKEDÉSEK VÉLETLEN SZABADBA JUTÁS ESETÉN • Minden kiömlött műtrágyát azonnal fel kell takarítani, össze kell söpörni és tiszta, megcímkézett tartályokba kell elhelyezni a biztonságos veszélytelenítésig. Ne hagyjuk, hogy fűrészporral vagy más éghető vagy szerves anyagokkal keveredjen. • A szennyeződés mértékétől és természetétől függően veszélytelenítse műtrágyaként a mezőgazdaságban felhasználva vagy jogosult hulladékkezelő szervezettel. • Gondoskodjon róla, hogy vízfolyások és csatornák ne szennyeződjenek és tájékoztassa az illetékes hatóságot, ha ilyen előfordult.

7.

KEZELÉS ÉS TÁROLÁS

7.1

Kezelés • Kerülje a túlzott porképződést. • Kerülje az éghető anyagokkal (pl. dízelolaj, zsír, szalma, stb.) és össze nem férhető anyagokkal való szennyeződést. • Kerülje a felesleges érintkezést levegővel a nedvszívó hajlam miatt. • A termékkel való huzamos foglalkozás esetén használjon megfelelő egyéni védőeszközöket, pl. kesztyűt.

7.2

Tárolás Csomagolási kategória: III Raktározási csoport (LGK): A • Hőforrástól és tűztől távol helyezze el. • Tartsa távol az éghető és a 10.3 pontban említett anyagoktól.


121



• Mezőgazdasági üzemekben biztosítsa, hogy a műtrágyát ne tárolják széna, szalma, gabona, dízelolaj, stb. közelében. Tilos karbamiddal keverni vagy azzal együtt tárolni. • A tárolás környezetében tartson nagyfokú rendet. • A tároló közelében ne engedje meg a dohányzást és a nyílt láng használatát. • Korlátozza a zsákolt termékből képezett rakatok magasságát (a helyi előírásoknak megfelelően) és tartson legalább 1 m távolságot a rakatok között. • Minden tároló épület száraz és jól szellőzött legyen. • Ha a zsákolt termék tulajdonsága és a klimatikus viszonyok megkövetelik, tárolja olyan körülmények között, amelyek megakadályozzák a termék hőciklusok (a hőmérséklet tág határok közötti ingadozása) miatti átkristályosodását. A terméket nem szabad közvetlen napsütésnek kitéve tárolni, hogy a hőciklusok miatti átkristályosodást elkerülje.

8.

EXPOZÍCIÓS HATÁROK/EGYÉNI VÉDELEM

8.1

Ajánlott foglalkozási expozíciós határok • Nincsenek hivatalosan megállapított határértékek. • Az ACGIH által ajánlott (1995-96) érték a belélegezhető szemcsékre: Rövid idejű/tartós expozíciós határérték: 10 mg/m3.

8.2

Óvóintézkedések Akadályozza meg a nagy porkoncentrációt és szükség esetén alkalmazzon szellőztetést.

8.3

Egyéni védelem • A termékkel való huzamosabb foglalkozás esetén viseljen alkalmas kesztyűt. • Ha a porkoncentráció nagyon nagy, viseljen por elleni légzésvédőt. • A termékkel való foglalkozás után mosson kezet és ügyeljen a személyi higiéniára.

9.

FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK Külalak Fehér vagy enyhén színezett granulátumok vagy szemcsék. Szag Szagtalan. Olvadáspont 169-170 ° C Forráspont (15 hPa) >210 °C (bomlik) Hőbomlás 170 °C felett Robbanási tulajdonságok: Nem robbanóképes az A14 (67/548/EEC) teszt szerint. Az ammónium-nitrát nagymértékben ellenáll a detonációnak. Ez az ellenállás szennyező anyagok és/vagy magas hőmérséklet hatására csökken. Erős bezárás alatt (pl. csövekben vagy csatornákban) a melegítés heves reakcióhoz vagy robbanáshoz vezethet, különösen akkor, ha szennyezett a 10.3 pontban említett anyagokkal. Oxidációs tulajdonságok Elősegítheti az égést és az oxidációt. A 67/548/EEC irányelv és az A17 teszt szerint nem minősül oxidáló anyagnak. Ömlesztett sűrűség Rendesen 900 - 1100 kg/m3. Oldhatóság vízben (20 ° C) 1900 g/l Higroszkópos, a levegőből gyorsan felveszi a nedvességet. Vizes oldat pH-ja (1 %-os) >4,4.


122


10.


STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG

10.1 Stabilitás A termék normál tárolási, kezelési és felhasználási körülmények között stabil. 10.2 Kerülendő körülmények • Felhevítés 170 ° C-nál magasabb hőmérsékletre (gázfejlődés közben bomlik). • Szennyeződés kerülendő anyagokkal. • Felesleges érintkezés a levegővel. • Hőforrás vagy tűz közelsége. • Hegesztés vagy hővel járó munkák olyan berendezésen vagy üzemben, amely műtrágyával lehet szennyezett, az összes műtrágyát eltávolító alapos mosás nélkül. 10.3 Kerülendő anyagok • Éghető anyagok, szerves anyagok, redukáló anyagok, savak, lúgok, kén, klorátok, kloridok, kromátok, nitritek, permanganátok, foszfor, fémporok és olyan fémeket tartalmazó anyagok, mint a réz, nikkel, kobalt, cink, kadmium, ólom, bizmut, króm, magnézium, nátrium, kálium, alumínium és ötvözeteik. • Spontán reagál ecetsav-anhidrid és salétromsav keverékével, ammónium-szulfát és kálium keverékével, vas(II)-szulfiddal, rézzel, fűrészporral, karbamiddal, báriumnitráttal, forró vízzel, ammónium klorid – víz- és cink keverékével. • Alkálifémekkel robbanóképes reakcióterméket képez. 10.4 Veszélyes reakciók/bomlási termékek • Erősen hevítve megolvad és mérgező gázok képződése közben bomlik, a műtrágya hevítése erős bezárás alatt (pl. csövekben vagy csatornákban) heves reakcióhoz vagy robbanáshoz vezethet, különösen akkor, ha szennyezett, főleg olyan anyagokkal, mint a 10.3 pontban említettek. • Olyan lúgos anyagokkal érintkezve, mint pl. a mész, ammónia gáz szabadul fel. Lásd a 3.3 és 9. pontokat is.

11.

TOXIKOLÓGIAI ADATOK

11.1 Általános adatok Az ammónium-nitrát önmagában lényegében ártalmatlan, ha helyesen kezelik. Hevítve mérgező gázok fejlődnek belőle. Lásd a 3.1 pontot. 11.2 Toxicitási adatok >2000 mg/kg LD50 (orálisan, patkány) Methemoglobinémiát okozhat. Lásd a 3.1 pontot.


123


12.


ÖKOLÓGIAI ADATOK

12.1 Ökotoxicitás A vízi élőlényekre enyhén toxikus. A közepes küszöbérték (96) 10-100 ppm között van.

12.2

Mobilitás Vízben nagyon jól oldódik. Az NO3– ion mozgékony. Az NH4+ ion adszorbeálódik a talajban.

12.3 Perzisztencia és lebonthatóság A nitrát ion a növények egyik fő tápláléka. A természetes nitrifikálódás/denitrifikálódás ciklusban nitrogén keletkezik belőle. 12.4

Bioakkumuláció A termék nem mutat biológiai akkumulációs jelenséget.

13.

HULLADÉKKEZELÉS/ÁRTALMATLANÍTÁS

13.1 Általános szempontok A szennyeződés mértékétől és természetétől függően veszélytelenítse műtrágyaként a mezőgazdaságban felhasználva vagy jogosult hulladékkezelő szervezettel.

14.

SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK UN-szám: 2067 Osztály: 5.1 Helyes szállítási megnevezés: Ammónium-nitrát alapú műtrágya Csomagolási csport: III. Veszélyességi bárca: 5.1 Fizikai állapot: szagtalan, higroszkópos, fehér szilárd anyag különböző formában. Információ: Nem éghető, de fokozza más anyagok égését. Robbanásveszélyes. Tűzben irritáló vagy mérgező füstök vagy gázok keletkeznek. Nem érintkezhet éghető anyagokkal vagy redukálószerekkel. Az anyag veszélyes lehet a környezetre, különös figyelmet kell fordítani a vízre!

15.

SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓ

15.1 EC irányelvek 2003/2003 EC rendelkezés


124



15.2 Hazai törvények, előírások 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról (Módosítás: 2004 évi XXVI. törvény egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról) Az egészségügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (Módosítás: 33/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet, valamint a 61/2004. (VII.12.) ESzCsM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról)

16.

EGYÉB INFORMÁCIÓ

anyaggal érintkezve Utalás különleges veszélyekre (R mondatok): 9 Éghető robbanásveszélyes 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat Biztonsági tanácsok (S mondatok): 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet 15 Hőhatástól távol tartandó 17 Éghető anyagoktól távol tartandó 26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz fordulni 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni 41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni Az ebben a biztonsági adatlapban közölt információkat jóhiszeműen és a tárgyalt termékre az összeállítás idején rendelkezésre álló ismereteink alapján pontosnak tekintve adjuk. Az adatlap nem jelenti bármilyen jogi kötelezettség vagy felelősség vállalását a bármilyen körülmények között történő használatából vagy helytelen használatából származó következményekért. Megjegyzések: n. a. = nem alkalmazható n. r. = nem áll rendelkezésre adat n. sz. = nincs szabályozva Pétfürdő, 2004.11.19.


125



ÖMLESZTETETT NPK 16-16-16 MOP (Káliumklorid, klórkáli) ANYAGBIZTONSÁGI ADATLAP

1. Az anyag/készítmény illetve a vállalat azonosítása: Termékazonosítás Megnevezés

MOP alapú NPK Műtrágya

Kereskedelmi név

NPK 16-16-16 MOP

Vállalat

JSC MINUDOBRENIYA

Cím: 396657 2 Himzavodskaya str., Rossoch Voronyezs Régió, Oroszország Telefon:

(07396) 2-17-30

Telefax:

(07396) 2-17-30

SÜRGŐSSÉG/VÉSZHELYZET Telefon

2. Összetétel és adatok/információk az összetevőkről Az összetevők jellege és koncentrációja CAS Szám

Nem vonatkozik rá - Készítmény

EINECS Szám


EINECS Név


Molekuláris képlet

Nem vonatkozik rá – Készítmény

Termékleírás

Prill szemcsézetű (gömb alakú szemcsék a szabadon eső cseppecskék

megszilárdításával – a fordító) összetett műtrágya, amely olyan alapanyagokból készül, mint a foszfátkő, salétromsav és káliumklorid. Külső megjelenés

Rózsaszín granulátumok

Koncentráció

16% +/- 0,5% összes nitrogén w/w ammónia N és nitrát N között

megosztva van jelen. 16% +/- 0,5% w/w P2O5 citrátoldhatóként és vízoldhatóként van jelen. 16% +/- 0,5% w/w összes K2O. Besorolás Nincs veszélyes anyagként besorolva a 88/379/EEC EU Irányelv, az IMO, IATA, RID/ADR szerint. Lásd a 14. pontot.

3. Veszélyazonosítás Az emberek egészsége


126



Az NPK 16-16-16 MOP alapvetően veszélytelen, ha megfelelően kezelik. Azonban a következő pontokra figyelemmel kell lenni: Bőrre jutva A hosszabb idejű érintkezés némi irritációt okozhat. Szembe jutva Irritációt okozhat. Lenyelés A kisebb mennyiségek valószínűleg nem okoznak toxikus hatást. A nagyobb mennyiségek emésztőszervi rendellenességeket okozhatnak, valamint rendkívüli esetekben (különösen a nagyon fiataloknál) methemoglobinémia („kék bébi” szindróma) alakulhat ki vagy cianózis (amit a száj körüli kékség jelez) léphet fel. Belégzés A levegőben lévő anyag magas porkoncentrációi az orr és a felső légutak irritációját okozhatják olyan tünetekkel, mint a torokfájás és köhögés. Hosszú távú hatások Nincsenek ismert káros hatások. Tűz és hőbomlás során keletkező termékek A hőbomlás során keletkező gázok belégzése a légzőszervek irritációját és felmaródását okozhatja. Bizonyos hatások a tüdőre később jelentkezhetnek. Környezet Az NPK 16-16-16 MOP egy komplex NPKK műtrágya, amely nitrátot és foszfátot tartalmaz. Ha sok anyag kifolyik, akkor ez káros környezeti hatásokkal járhat, mint a tápanyag feldúsulás (eutrofikáció) a zárt felszíni vizekben illetve a talaj- vagy felszíni vizek nitrátszennyeződése. (Lásd 12. pontot). Egyéb Az NPK 16-16-16 MOP normál kezelési és tárolási körülmények között stabil. Önmagában nem éghető, de elősegíti az éghető anyagok égését még levegő hiányában is, az NPK 16-1616 MOP megolvad és elbomlik, ha erősen melegítjük. Lebomláskor vízpárát és olyan mérgező gázokat bocsát ki, mint a nitrogénoxidok, ammónia, klór és sósav. A lebomlást számos anyag felgyorsítja: lásd a 10. pontot. Az NPK 16-16-16 melegítése jól zárt térben (pl. csövekben és lefolyókban) heves reakcióhoz vagy robbanáshoz vezethet, különösen ha a 10. pontban említett anyagok valamelyikével szennyezett.


127



4. Elsősegély-nyújtási intézkedések: Termék Bőrrel érintkezve Az érintett területet mossa le szappannal és vízzel. Szembe jutva Bő vízzel öblítse a szemeket legalább 10 percig. Forduljon orvoshoz, ha a szem irritációja megmarad. Lenyelés Ne hányassa a sérültet. Adjon neki tejet vagy vizet meginni. Ha egy kis mennyiségnél többet nyelt le, akkor forduljon orvoshoz. Belélegzés Vigye ki a sérültet a porral szennyezett helyről. Forduljon orvoshoz, ha káros hatás mutatkozik. Tűz során keletkező- és bomlástermékek Bőrrel érintkezve Mossa le bő vízzel azokat a területeket, amelyek a megolvadt anyaggal érintkeznek. Forduljon orvoshoz. Belélegzés - Vigye ki a sérültet onnan, ahol a füstöknek ki van téve. - Tartsa melegen és pihentesse, még ha tünetek nem is láthatóak. - Adjon neki oxigént, különösen ha kék a szája környéke. - Mesterséges lélegeztetést csak akkor alkalmazzon, ha nincs légzés. - Tartsa orvosi felügyelet alatt legalább 48 óráig, mivel késleltetett tüdőödéma fejlődhet ki.

5. Tűzvédelmi intézkedések Ha a NPK 16-16-16 MOP nem vesz részt közvetlenül a tűzben: - A legjobb rendelkezésre álló módszereket alkalmazza a tűz oltására. Ha a NPK 16-16-16 MOP részt vesz a tűzben: - Hívja a tűzoltóságot. - Kerülje a gázok/gőzök (toxikus) belégzését. Úgy álljon, hogy a szél a háta mögül fújjon, és ne Ön felé fújja a füstöt. - Használjanak légzőkészüléket, ha a füstbe bemennek. - Sok vízzel oltsa a tüzet.


128



- Ne használjon vegyszer tűzoltószereket vagy habokat, illetve ne kísérelje meg a tüzet gőzzel vagy homokkal elfojtani. - Nyissa ki a tároló hely ajtóit és ablakait a maximális szellőztetés végett. - Ne engedje a megolvadt műtrágyát a lefolyóba folyni. - Előzze meg a NPK 16-16-16 MOP elszennyeződését olajokkal vagy más éghető anyagokkal. - Azonnal tájékoztassa a helyi hatóságokat, ha víztartalmú műtrágya jut valamelyik csatornába vagy patakba. - Ha az ömlesztve tárolt NPK 16-16-16 MOP elbomlik, akkor használjon egy különleges önjáró/önmagát hajtó vízlándzsát, amely behatol a halomba a bomlás fészkéhez.

6. Intézkedések véletlenszerű kiömléskor A NPK 16-16-16 MOP legkisebb kiömlését is fel kell takarítani, azonnal fel kell söpörni, és a biztonságos ártalmatlanításhoz egy tiszta, felcímkézett edénybe kell tenni. Ne engedje összekeverni fűrészporral vagy más éghető illetve szerves anyagokkal. A szennyeződés természetétől és mértékétől függően helyezze el műtrágyaként felhasználva vagy egy engedéllyel rendelkező hulladék feldolgozónál. Ügyeljen arra, hogy a lefolyókat és patakokat ne szennyezze el, illetve tájékoztassa a megfelelő hatóságot a vízfolyás véletlenszerű szennyezéséről.

7. Kezelés és tárolás Kezelés - Kerülje a túl nagy porképződést - Kerülje a szennyeződést dízelolajjal, zsírral és más éghető anyagokkal. - Ne tegye ki feleslegesen a légtéri/légköri hatásoknak a nedvesség felhalmozódásának megelőzése végett. Viseljen kesztyűt, ha hosszabb időtartamig dolgozik a NPK 16-16-16 MOP-pal. Tárolás - Hő- és tűzforrásoktól távol helyezze el. - Tartsa távol az éghető anyagoktól és a 10. pontban említett anyagoktól. - Biztosítsa, hogy a NPK 16-16-16 MOP-ot ne tárolják szénához, szalmához, gabonához, dízelolajhoz, stb. közel. - A tárolóhelyen tartsa fenn a rendet magas színvonalon. - A tárolóhelyen ne engedje meg a dohányzást vagy a nyílt láng használatát. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

129



- Korlátozza a rakatméretet és tartson legalább 1 méteres távolságot a rakatok vagy a zsákos termékek körül. - A tárolásra használt épület legyen száraz és jól szellőztetett. - Ahol lehetséges, ott ne tárolja a NPK 16-16-16 MOP-ot közvetlen napfény hatása alatt, hogy a minimálisra csökkentse a termék lebomlását a hőkörforgás (hőciklus) miatt.

8. A veszélyeztetettség csökkentése és személyi védelem Foglalkozási Expozíciós/Behatási Határértékek - Nincs megadott hivatalos (HSE) határérték. - 8 órás Idősúlyozott Átlagként 10 mg/m3-es összes belélegezhető por normát/szabványt javasolunk a szennyező porra. Elővigyázatossági és műszaki intézkedések Kerülje a magas porkoncentrációkat, illetve szükség esetén alkalmazzon szellőztetést. Személyi védelem - Viseljen megfelelő kesztyűt amikor a NPK 16-16-16 MOP-ot kezeli hosszabb időszakokon keresztül. - Használjon megfelelő porálarcot ha magas a porkoncentráció. - A termék kezelése után mosson kezet és tartsa be a jó higiéniai gyakorlatot.

9. Fizikai és kémiai tulajdonságok Külső megjelenés

Piros színű granulátumok

Szag

Szagtalan

pH, vizes oldat (100 g/l) > 4,5 Olvadáspont

Az összetételtől függ (elbomolhat az olvadás előtt)

Forráspont

> 210°C (elbomlik)

Robbanási tulajdonságok

Az

A14

(676548/EEC)

EEC

teszt

szerint

nem

robbanékony. A NPK 16-16-16 MOP nagyon ellenáll a detonációnak. Ezt az ellenállást a szennyezőanyagok jelenléte és/vagy a magas hőmérséklet lecsökkenti. A zárt térben (pl. csövekben vagy lefolyókban) történő melegítés heves reakcióhoz vagy robbanáshoz vezethet, különösen ha a 10. pontban említett anyagok valamelyikével szennyezett. Oxidáló tulajdonságok

A magas nitrát-tartalmú anyagok elősegíthetik az égést. A

67/548/EEC Irányelv és az A17-es teszt szerint nincs besorolva oxidáló anyagnak. Térfogatsűrűség/súly Kb. 1000 – 1050 kg/m3. Nyilvános biztonsági jelentés.doc

130


Oldhatóság vízben


Vízben oldható.

Higroszkópos – könnyen vesz fel nedvességet a levegőből.

10. Stabilitás és reakciókészség Stabilitás A NPK 16-16-16 MOP normál tárolási, kezelési és felhasználási körülmények között stabil. Elkerülendő körülmények: - Szennyeződés összeférhetetlen anyagokkal. - Felesleges kitétel a légtér hatásának. - Tűz- és hőforrás közelsége. - Hegesztés vagy forró víz az olyan berendezéseknél vagy készülékeknél, amelyek előzőleg NPK 16-16-16 MOP-ot tartalmazhattak, anélkül, hogy előtte alaposan eltávolították volna az összes műtrágyát. Elkerülendő anyagok: Éghető anyagok, redukáló szerek, savak, lúgok, klorátok, kromátok, nitritek, permanganátok, fémporok és fémeket tartalmazó anyagok, mint a réz, nikkel, kobalt, cink és ezek ötvözetei. Veszélyes reakciók/Bomlástermékek - Toxikus gázokat/gőzöket kibocsátva megolvad és elbomlik, amikor erősen melegítjük. Erősen zárt térben heves reakció vagy robbanás léphet fel. - Lúgos anyagokkal – mint a mészkő – érintkezve ammónia gáz szabadulhat fel. Lásd a 3. és 9. pontot is.

11. Toxikológiai adatok Általános rész A NPK 16-16-16 MOP alapvetően veszélytelen, ha megfelelően bánnak vele. Melegítéskor toxikus gázokat bocsáthat ki. Lásd a 3. pontot. Toxicitás adatok LD (fehér patkány) = 8 760 mg/kg LD (fehér egér) = 3 500 mg/kg Az NPK-ra megadott adatok Min/toxikus hatás dózis Lim ch = 2,5 mg/kg (patkány)


131



12. Ökológiai adatok Mobilitás A NO2 ion mobil. Az NH4 iont a talajrészecskék adszorbeálják. A foszfátok vagy víz- vagy citrátoldhatók, a talajban nagyon rövid távolságokon át helyeződnek át majd megkötődnek. A K+ iont a talajoldatból az agyagásványok adszorbeálják, és csak a könnyű talajokban – ahol ezek hiányoznak – tud a kálium egy része átszűrődni. Megmaradás/Lebonthatóság A nitrogén követi a természetes nitrifikációs/denitrifikációs ciklust, hogy nitrogént vagy nitrogénoxidot képezzen. A foszfátok kalcium vagy vas/alumínium foszfátokká alakulnak át, vagy beépülnek a talaj szerves anyagába. A kálium nagy része megkötődik az agyagásványokon vagy K+ ionként marad a talajoldatban. Az ammóniumszulfát lényegében biológiailag lebontható a vízben. Biofelhalmozódás A NPK 16-16-16 MOP nem mutat biofelhalmozódási jelenséget. Ökotoxicitás Kis toxicitás a vízi élővilágra.

13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás A szennyeződés természetétől és mértékétől függően helyezze el műtrágyaként felhasználva egy farmon vagy egy engedéllyel rendelkező hulladék feldolgozónál.

14. Szállításra vonatkozó előírások UN besorolás

A 88/79/EEC EBC irányelv, az IMO, IATA, RID/ADR szerint nincs

veszélyes anyagnak minősítve (C típus). Szállítási besorolás Nem veszélyes, C típus. Csomagolási csoport – Hazchem jelölés –

15. Szabályozási információk EEC Irányelvek - 76/116/EEC (A műtrágyára vonatkozó jogszabály) - 82/501/EEC, 87/216/EEC és 88/610/EEC (SEVESO irányelv, nagyobb baleseti veszély) Nyilvános biztonsági jelentés.doc

132



16 Egyéb adatok/információk A biztonsági adatlap egészségügyi és biztonsági információkat nyújt. A terméket a Kemira Irodalommal összeegyeztetethető alkalmazásokra kell felhasználni. A jelen terméket kezelő személyekkel ismertetni kell az ajánlott óvintézkedéseket, illetve biztosítani kell, hogy hozzáférjenek ehhez az információhoz. További tanácsokat kérjen a Területi Értékesítési Menedzserétől. A jelen adatlapban szereplő termékinformáció a Vállalat ismeretei szerint helyes a publikálás idején. A felhasználó felfrissített tanácsadásért lépjen kapcsolatba a Vállalattal, és minden esetben meg kell győződnie róla, hogy a termék teljesen megfelel a céljára. A Vállalat nem vállal semmilyen felelősséget azokért a károkért vagy veszteségekért, amelyek abból erednek, hogy a jelen adatokra támaszkodtak (kivéve a halál vagy személyi sérülés formájában jelentkezőket, amelyet a hanyagság okozott, ha ezt bizonyítják). Nem vállalhatjuk a felelősséget azért, hogy az ügyfél szabadon kezeli a korlátozásokat. Hivatkozási szám

NPK 16-16-16 MOP

Felülvizsgálati szám Kiadás kelte


133



Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság DUNAI FINOMÍTÓ H-2443, Százhalombatta Pf. 1. Tel.: (36) 06-23-354-322

BIZTONSÁGI ADATLAP A 91/155 EEC és a 93/155 EEC direktívák, valamint a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet szerint

A kiállítás kelte: 2002-05-10 1. Vegyi anyag neve:

Gázolaj F MSZ EN-590:2000

CAS szám: 68334-30-5 EINECS-szám: 269-822-7 EU-szám: 649-224-00-6 Gyártó cég neve: MOL Rt. Dunai Finomító Cím, telefon, fax: 2443. Százhalombatta, Pf.1. 23-354-322, 23-553-122 Forgalmazó cég neve: Cím, telefon, fax: Importáló cég neve: Cím, telefon, fax: Veszélyhelyzet esetén felhívható tanácsadó/segítségnyújtó szervezet: ( 24 órás ügyeleti szolgálat működik:) tel/fax:(36) 06-23-551-909 Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) FER TV Egyesülés – Százhalombatta 2. Összetétel/információ az alkotórészekről:

Hatóanyag: kénmentesített gázolaj és közvetlen lepárlású gázolajok elegye Egyéb veszélyes szennyezőanyag: policiklikus aromások: max. 11 % adalék: EMDFA 201 T30 (MOL Tempo Dieselhez) 3. Veszélyesség szerinti besorolás: Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N) R: 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció esetén tüdőkárosodást okozhat 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat 40 Maradandó egészségkárosodást okozhat S: 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és Nyilvános biztonsági jelentés.doc

134



megmutatni az edényzetet vagy a címkét 4. Elsősegélynyújtás: A sérültet friss levegőre kell vinni, ruhadarabjait meg kell lazítani. Légzéskimaradáskor légzéstámogatást, vagy lélegeztető készüléket kell alkalmazni. A szennyezett ruhadarabokat el kell távolítani, a sérült testrészeket vízzel le kell mosni. Ha az anyag a szembe került, azt 10-15 perces bő folyóvizes öblítéssel kell onnan eltávolítani, a szemhéjszélek széthúzása közben. A sérültet ne hagyjuk lehűlni. Eszméletvesztés estén stabil oldalfekvést kell biztosítani. A baleset helyszínére hívjunk orvost.

5. Tűzveszélyesség: ”C” osztály III. fokozat Hazcem kód: 3 Z Oltásra alkalmas anyag: Vízköd, oltópor, hab és homok Nem alkalmas oltásra: Vízsugár Veszélyes bomlástermék: Tűz esetén széndioxid, tökéletlen égésnél szénmonoxid keletkezhet, továbbá kénoxidok, korom és egyéb különféle halmazállapotú szerves vagy szervetlen komplex vegyületek keverékei képződhetnek. Szűk térben való oltásnál izolációs légzőkészüléket kell használni ! ___________________________________________________________________________ 6. Óvintézkedés baleset esetén: A nem érintett személyeket széliránnyal szemben haladva el kell távolítani. Ha a kiömlött anyag a csatornahálózatba kerül robbanásveszély jöhet létre. Vízi utakon mérlegelni kell a hajózási tilalom elrendelését. Lakó- és ipari negyedek lakóit

figyelmeztetni kell. Minden mélyen fekvő és távolabbi gyújtóforrást meg kell szüntetni. Szakértőt kell bevonni. 7. Kezelés és tárolás: Jól szellőző helyen, hő és gyújtóforrástól, erős oxidálószerektől távol tartandó. Szénacélból, rozsdamentes acélból és a legtöbb fémből készült tartályban tárolható. LGK-kód: 3A

8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei: Műszaki intézkedések: A termék felhasználása lehetőleg zárt rendszerben történjen. Kerülni kell az anyaggal való érintkezést, annak szembe jutását, gőzeinek belélegzését. Természetes, vagy mesterséges szellőztetéssel biztosítani kell, hogy a levegő oldószer tartalma ne haladja meg az előírt határértékeket. Személyi védelem:


Védőruha: a szernek ellenálló legyen Légzőkészülék: nem szükséges Védőszemüveg: kell Védőkesztyű: kell

135



9. Fizikai és kémiai tulajdonságok: Forma: folyadék Szín: sárga Szag: jellegzetes Lobbanáspont: min. 55 °C (PM) Forráspont: 180-300 °C CFPP: max.-20 °C(EN 116) Gőznyomás: 1 mbar Sűrűség: 0,820-0.845 g/cm3 Oldhatóság vízben: :<1 g/l PH: nem értelmezhető Viszkozitás: 2-4,5 mm2/s (40°C-on) Alsó robbanási határ:6,0 % Felső robbanási határ:13,5 % ___________________________________________________________________________ 10. Stabilitás és reakciókészség: Gyulladáspont: 338°C Bomlási hőmérséklet: :>400 °C Veszélyes bomlástermékek: Tűz esetén széndioxid, szénmonoxid, kénhidrogén Veszélyes reakciók: Kerülendő anyagok és körülmények: Forró felülettől, szikrától, vagy nyílt lángtól meggyullad. Erős felmelegedés esetén a levegővel robbanásképes elegy képződik.

11. Toxikológiai adatok: Akut toxicitás: LD50oral (patkány):3200-4700 mg/kg LD50dermal (nyúl):>2000 mg/kg A rendelkezésre álló adatok szerint a gázolajok bőrrákot okozhatnak. Szubkrónikus toxicitás: Nem állnak rendelkezésre adatok Inhalációs effektus: Nem állnak rendelkezésre adatok Irritációs effektus: Légzés: Nem állnak rendelkezésre adatok Bőr: Nem állnak rendelkezésre adatok Szem: Kismértékben ingerlő Emésztőrendszer: Nem állnak rendelkezésre adatok Krónikus toxicitás: Toxicitási értékszáma halakra: 3,9 baktériumokra. 6,1 emlősökre: 1 12. Ökotoxicitás: Biológiai lebonthatóság: Biokoncentrációs faktor: Biológiai oxigénigény: 9100 mg O2/l Kémiai oxigénigény: 3070 mg O2/g


136



Hatás a környezetre:Vízi organizmusokra mérgező: LC50/96h 1-100 mg/l Hatás az atmoszférára: Nem tartalmaz az ózonpajzsra veszélyes vegyületet. ( Federal Clean Air Act 1990) LC 50/96 pisztráng, mg/l: LC 50/96 jászkeszeg mg/l:120-160 LC 50/96 naphal mg/l: EC 50/48 Daphnia magna, mg/l: 5 EC 50/48 Pseudomonas fluorescens mg/l: 200 PCB, PCT tartalom: mentes Kén: max. 350 mg/kg Arzén:Nehézfémek: Kadmium:Higany:Ólom:Cink:Vanádium:Nikkel:Króm:Réz:- (ppm)

Ón:-

___________________________________________________________________________ 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás: A kiömlött anyagot gáttal körül kell határolni és el kell szivattyúzni. A maradék anyagot nem éghető, felszívóképes anyaggal, (pl. homok, őrölt mészkő, vermikulit stb.) kell lefedni és ártalmatlanítás céljából zárt tartályban biztonságos lerakóhelyre kell szállítani.

Minden gyújtóforrást meg kell szüntetni. A mélyebben fekvő helyiségeket le kell zárni. A készülék és göngyölegei az I. veszélyességi osztályba tartoznak. 14. Szállításra vonatkozó előírások: UN szám: 1202 Veszélyességi osztály: Víz veszélyességi osztály: Szárazföldi szállítás: Közúti ADR: 3.31.c Vasúti RID: 3.31.c Folyami szállítás: ADN: nincs adat Rajnai ADNR: nincs adat Légi szállítás: ICAO IATA: nincs adat Tengeri szállítás: IMDG: nincs adat ___________________________________________________________________________ Nincs hatályos előírás. 15. Szabályozási információk: Expozíciós határértékek: MK: mg/m3 ÁK: mg/m3 CK: mg/m3

___________________________________________________________________________ 16.Egyéb információk: Az adatlapot kiállító szervezet: MOL Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazat FLÜ Minőségbiztosítás és Védelem

Munka- és Tűzvédelmi Osztály Nyilvános biztonsági jelentés.doc

137



H-2443 Százhalombatta Pf.1. Telefon: (36) 06-23-553-443 Fax: (36) 06-23-553-122 Az adatlapon alkalmazott rövidítések: EINECS: Kereskedelmi forgalomban lévő anyagok Európai Jegyzéke RID/ADR: Veszélyes áruk nemzetközi vasúti/közúti szállításáról szóló európai Megállapodás ICAO IATA: nemzetközi légi szállítmányozási egyezmény IMDG: nemzetközi tengeri szállítmányozási egyezmény ADN: belföldi folyami szállítmányozási egyezmény

Felülvizsgálva:2001.01.06.

A fenti adatokat a legjobb tudásunk szerint állítottuk össze, hogy a termék biztonságos

szállítását és kezelését segítsük. A közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem képezik szerződés, vagy előírás tárgyát. Az érvényben lévő előírások és rendelkezések betartása a felhasználó kötelessége


138

BIZTONSÁGI JELENTÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-SZIKÁNCS TELEP. IKR Zrt. BUDAPEST NYILVÁNOS VÁLTOZAT. Készítette az IKR Zrt. megbízásából VERZIÓ 5

Recommend Documents