IKR Agrár KFT. Biztonsági Elemzés

IKR Agrár KFT. Biztonsági Elemzés Növényvédő Szer Üzletág – Füzesabony Területi Központ

Készítette az IKR Agrár Kft. megbízásából az

AGEL-CBI KFT.

2016.04.18 Verzió: 1.1 Agel-CBI Kft.

Megrendelő: IKR AGRÁR Kft.

NÖVÉNYVÉDŐ SZER ÜZLETÁG FÜZESABONY TERÜLETI KÖZPONT

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X.20.) Kormányrendelet alapján

AGEL-CBI Kft:

Póta György

2016. április

Füzesabony20160418BE

Oldal 2

Cím

IKR Agrár Kft. – Füzesabony növényvédő szer raktár – biztonsági elemzés

Megrendelő

IKR Agrár Kft. Kft.

Jelentés státusza

Zárójelentés

Titokvédelem

Bizalmas - üzleti

Szerzői jogok sokszorosítás

Példányszám:

és Jelen dokumentumot az AGEL-CBI Kft. készítette az áruszállításra és/vagy szolgáltatásokra vonatkozó szerződés alapján és a szigorúan bizalmas kategóriában terjesztette azt be. A jelentés tartalma a szerződésben foglalt feltételektől eltérően nem hozható harmadik személy tudomására. A jelentés 3 (három) elektronikus példányban készült. AGEL-CBI Kft. 1134. Budapest, Apály u. 4/A Magyarország Telefon/Fax: (36-1) 412-1310 Mobil: (+36-20) 9 433-524


Oldal 3

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 1 1) AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA .......................................................................................... 5 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ...................................................... 5 1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET......................................................................................................................... 6 1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 9 1.4) ÜZEMVEZETÉS ........................................................................................................................................... 13 1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE ......................................................................................................................... 14 1.6) VÉDELMI TERVEZÉS ................................................................................................................................... 14 1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS ............................................................................................. 15 2) A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ........................................................................... 16 2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 19 2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI .......................................... 21 2.2.A) A lakott terület jellemzése ................................................................................................................. 21 2.2.B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények ......................................................................... 21 2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek .................................................................................................. 22 2.2.D) Érintett közművek ............................................................................................................................. 23 2.2.E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek ............................................................................ 24 2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK .......................................... 25 2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK.................................................................................................................................................... 25 2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE ....................................................................................... 25 2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK .............................................. 26 2.6.A) Meteorológiai jellemzők.................................................................................................................... 26 2.6.B) Geológiai és hidrológiai jellemzők ................................................................................................... 26 2.6.C) Általános talaj és növényvilág .......................................................................................................... 27 2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE ................................................................................. 29 3) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA ......................................................................................... 30 3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ...................................................................... 31 3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése ........................................................................................................... 31 3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása ....................................................................................................... 31 3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő ..................................................................................................... 31 3.1.D) Általános megállapítások ................................................................................................................. 31 3.2) HELYSZÍNRAJZ ........................................................................................................................................... 32 3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK ............................................................................................................................ 34 3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA ................................................................................................... 37 3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK .............................................. 38 3.5.A) A technológiai folyamatok ................................................................................................................ 38 3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok ................................................................. 38 3.5.C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása ...................................................................... 38 3.5.D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek ........................................................................................ 40 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása ........................................................................................... 40


1

3.5.F) Kármentő területe, térfogata ............................................................................................................. 40 3.5.G) A tárolással kapcsolatos műveletek .................................................................................................. 40 3.5.H) Egyéb kiegészítő információk ........................................................................................................... 41 3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL ...................................... 42 3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA ...................................................................... 43 4) INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................................................... 44 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK..................................................................................... 44 4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS................................................................................................................................... 44 4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS ..................................................................... 44 4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS ........................................................................................................................ 44 4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT.................................................................................................................. 44 4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS................................................................................................... 44 4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT.............................................................................................................................. 44 4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK ........................................................................................... 45 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK ............................................................................................................................. 45 4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK.................................................................................................... 45 4.K) MUNKAVÉDELEM ...................................................................................................................................... 45 4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS ....................................................................... 45 4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE ................................................. 46 4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK ......................................................................................... 46 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT........................................................................................................................ 46 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT ............................................................................................................. 46 4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT ........................................................................................... 46 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET ...................................................................................................... 46 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG .................................................................................................. 47 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT .................................................................................................................... 47 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK ........................................................................................................................ 47 4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK ........................................................................................................ 47 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. ...................................................... 47 4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM ..................................................... 47 5) A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA..................................................... 49 6) A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................... 53 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA ................................................................................. 53 6.1.1) Növényvédő szer raktár ..................................................................................................................... 53 6.1.2) PB palacktárolás ............................................................................................................................... 56 6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS ........................................................................................................................ 58 6.2.1) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás ........................................................................................... 59 6.2.2) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése ............................................................ 62 6.2.3) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása............................................................... 63 6.2.4) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ............................................................................. 66 6.2.5) A dominóhatások lehetőségének bemutatása .................................................................................... 76 6.2.5.1) Külső dominóhatás ...................................................................................................................................... 76 6.2.5.2) Belső dominóhatás ...................................................................................................................................... 76

6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA ................................................... 80 6.3.1) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ............................................................................. 84 6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA............................................................................................................... 86 6.4.1) Egyéni kockázat ................................................................................................................................. 86


2

6.4.1.1) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ....................................................................................... 87

6.4.2) Összesített egyéni kockázat ............................................................................................................... 89 6.4.2.1) A raktárterhelés optimalizálása ................................................................................................................... 91

6.4.3) Társadalmi kockázat ......................................................................................................................... 92 6.4.4) A besorolási övezetek meghatározása ............................................................................................... 94 6.4.4.1 A HSE módszer ismertetése ......................................................................................................................... 94

6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS 2002.01.01 UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK........................................................................................................................................................ 97 6.6) A KÖRNYEZETTERHELÉSSEL JÁRÓ SÚLYOS BALESETBŐL SZÁRMAZÓ VESZÉLYEZTETÉS ............................. 97 7) ESZKÖZ RENDSZER ................................................................................................................................... 98 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ...................................................................................... 98 7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ......................................... 98 7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE .......................................... 98 7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI ............................................................................... 98 7.5) TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZER .......................................................................................................................... 98 7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK .............. 99 7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI........................................................................................................................................................... 99 7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK ........................................................... 100

ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: ÜZLETI HÁLÓZAT TÉRKÉPE ........................................................................................................................ 18 2. ÁBRA: FÜZESABONY MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE (FORRÁS: GOOGLE) ..................................................................... 19 3. ÁBRA AZ IKR AGRÁR KFT. FÜZESABONYI TELEPHELYÉNEK MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE (FORRÁS: GOOGLE) ........ 20 4. ÁBRA: A FÜZESABONY ÉS KÖRNYEZETE (FORRÁS: GOOGLE) ............................................................................. 21 5. ÁBRA: A TELEP KÖRNYEZETÉBEN LEVŐ CÉGEK.................................................................................................. 24 6. ÁBRA: FÜZESABONY METEOROLÓGIAI MÁTRIXA ................................................................................................ 26 7. ÁBRA: HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET ...................................................................................... 29 8. ÁBRA: NÖVÉNYVÉDŐ SZER RAKTÁR FÜZESABONY............................................................................................. 32 9. ÁBRA: HELYSZÍNRAJZ ........................................................................................................................................ 33 10. ÁBRA: RIASZTÓ RENDSZER ............................................................................................................................... 39 11. ÁBRA: KAMERA RENDSZER .............................................................................................................................. 39 12. ÁBRA: INFRA ÉRZÉKELŐ RENDSZER .................................................................................................................. 40 13. ÁBRA: A KOCKÁZATELEMZÉS ELVI SÉMÁJA ..................................................................................................... 50 14. ÁBRA: A NYÍLTTÉRI HŐSUGÁRZÁS ÉRTÉKE XILOL ESETÉN ................................................................................ 61 15. ÁBRA: A 10 PERCES SLOT ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, HCL, R=70 M ............................................ 70 16. ÁBRA: A RAKTÁR TÜZEK OKAI ......................................................................................................................... 85 17. ÁBRA: EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉK SAVE II ALAPSZÁMÍTÁS

.............................................................. 88

18. ÁBRA: KOCKÁZATI GÖRBÉK, CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK ..................................................................... 87 19. ÁBRA: AZ ALKALMAZOTT LAKOSSÁGI MÁTRIX ................................................................................................ 89 20. ÁBRA: AZ ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZATI GÖRBÉI A KÖRNYEZET TÉRKÉPÉN ................................................ 90 21. ÁBRA: F-N GÖRBE, CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK ..................................................................................................... 93 22. ÁBRA: A VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK A KÖRNYEZET TÉRKÉPÉN ........................................................................ 96


3

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT A NÖVÉNYVÉDŐSZER-RAKTÁR SZEMÉLYZETE .................................................................................... 6 2. TÁBLÁZAT A FÜZESABONYI TERÜLETI KÖZPONT JELLEMZŐ ADATAI................................................................. 30 3. TÁBLÁZAT: VESZÉLYES ANYAGLELTÁR ............................................................................................................. 36 4. TÁBLÁZAT: AZ IKR AGRÁR KFT. BESOROLÁSA A VESZÉLYESSÉG ALAPJÁN....................................................... 37 5. TÁBLÁZAT: AZ ÉGHETŐ VESZÉLYES ANYAGOK TULAJDONSÁGAI, FÜZESABONY ................................................ 60 6. TÁBLÁZAT: GŐZNYOMÁS ÉS MÉRGEZÉSI ÉRTÉKEK ............................................................................................. 64 7. TÁBLÁZAT: A FELSZÍNI ÉRDESSÉG ÉRTÉKEI, FK-4.............................................................................................. 68 8. TÁBLÁZAT: A HCL SLOT ÉS SLOD ÉRTÉKEI KÜLÖNBÖZŐ IDŐPONTOKBAN, FK-4 ............................................ 69 9. TÁBLÁZAT: A SLOT ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, HCL, FK-4 ........................................................... 69 10. TÁBLÁZAT: A SLOD ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, HCL, FK-4 ......................................................... 71 11. TÁBLÁZAT: AZ NO2 SLOT ÉS SLOD ÉRTÉKEI KÜLÖNBÖZŐ IDŐPONTOKBAN, FK-4 ........................................ 72 12. TÁBLÁZAT: A SLOT ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, NO2, FK-4 .......................................................... 73 13. TÁBLÁZAT: A SLOD ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, NO2, FK-4 .......................................................... 73 14. TÁBLÁZAT: AZ SO2 SLOT ÉS SLOD ÉRTÉKEI KÜLÖNBÖZŐ IDŐPONTOKBAN, FK-4 ......................................... 74 15. TÁBLÁZAT: A SLOT ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, SO2, FK-4........................................................... 75 16. TÁBLÁZAT: A SLOD ÉRTÉKHEZ TARTOZÓ FELHŐ MÉRETEK, SO2, FK-4 .......................................................... 75 17. TÁBLÁZAT: FREKVENCIÁK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA .................................................................................. 80 18. TÁBLÁZAT: AZ ESEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ................................................................................ 81 19. TÁBLÁZAT: AZ EGYES TŰZFELÜLET NAGYSÁGOK, VALÓSZÍNŰSÉGE ÉS A FREKVENCIÁK MEGOSZLÁSA A TŰZFELÜLET NAGYSÁGOK SZERINT, FK-4 .................................................................................................... 85 20. TÁBLÁZAT: A KOCKÁZATELEMZÉS SORÁN ALKALMAZOTT KIINDULÓ FREKVENCIÁK ....................................... 86 21. TÁBLÁZAT: METEOROLÓGIAI MÁTRIX .............................................................................................................. 86 22. TÁBLÁZAT: AZ ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT VESZÉLYES ESEMÉNY SORAI................................................. 89 23. TÁBLÁZAT: A RAKTÁRTERHELÉS OPTIMALIZÁLÁSA ......................................................................................... 91 24. TÁBLÁZAT: VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK AZ HSE MÓDSZER ALAPJÁN ............................................................... 96


4

1) Az Irányítási rendszer bemutatása 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK Az IKR Agrár Kft. eredményes működése hosszú távon csak úgy biztosítható, ha a gazdasági célkitűzések mellet egyértelműen kinyilvánítja elkötelezettségét a biztonságpolitika elemeinek következetes végrehajtásában. Ebből a felismerésből és elkötelezettségből kiindulva, fogalmazzuk meg a megelőzés, a felelősség és az együttműködés alapelvein nyugvó biztonságpolitikánkat, melyben kinyilvánítjuk szándékunkat: • következetesen alkalmazzuk a megelőzés alapelvét, •

a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, környezetszennyezések és tűzesetek elkerülését tűzzük ki célként,

•

mérsékeljük tevékenységünk biztonsági kockázatát,

•

magas színvonalon alapellátását,

•

az egészségre nem ártalmas, környezetbarát technológiákat alkalmazunk,

•

környezetkímélő termékeket fejlesztünk, gyártunk és forgalmazunk,

•

megőrizzük a tevékenységünkkel érintett természeti értékeket,

•

gondoskodunk a biztonságtechnikai követelményeknek az esetleges balesetek környezetszennyező hatásait elkerülhetővé tevő meghatározásáról,

•

támogatjuk új jogszabályok kidolgozását, a meglévők módosítását az EU jogharmonizáció folyamatában,

•

törekszünk a biztonságtechnikai és egészségvédelmi jogszabályok, hatósági határozatok maradéktalan betartására,

•

a biztonsági szempontokat maradéktalanul figyelembe vesszük az új technológiák létesítésénél, a meglevők korszerűsítésénél, valamint termékeink fejlesztésénél,

•

folyamatosan képezzük és ösztönözzük munkatársainkat a biztonsági és környezetvédelmi céljaink megvalósítására,

•

távfelügyeleti központ kialakításával fokozottabban fogjuk ellenőrizni telephelyeink működését a rendkívüli események elkerülése és hatásainak minimalizálásának érdekében,

•

nyíltan közzé tesszük eredményeinket és gondjainkat,

•

fokozatosan megfelelünk biztonsági és környezetvédelmi tevékenységünkkel az Európai Unió normáinak,

•

biztonsági és környezetvédelmi politikánkat elfogadtatjuk beszállítóinkkal és piaci partnereinkkel.

biztosítjuk

munkavállalóink

Nagy Lajos ügyvezető

Bábolna, 2012. december 01.


foglalkozás-egészségügyi

5

1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET Az IKR Agrár Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. 1. táblázat A növényvédőszer-raktár személyzete Név Szabó Pál Bagi Attila Töltéssy Áron Mezei Györgyi Fodor György Szabó Miklós Szél János

Beosztás területi igazgató területi képviselő területi képviselő asszisztens növényvédő szer raktáros raktáros raktárvezető

Telefon +36 (30) 535 - 7769 +36 (30) 587 - 6824 +36 (30) 405 - 0661 +36 (30) 625 - 7110 +36 (30) 625 - 6061 +36 (30) 552 - 0069 +36 (70) 620-5618

E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Az IKR Agrár Kft. füzesabonyi területi igazgatója szervezi, felügyeli és ellenőrzi a munkavállalók munkavédelmi, a tűzvédelmi és a súlyos balesetek bekövetkezésének megelőzését, elhárítását és a védelemre való felkészítését biztosító oktatásokat, gyakorlatokat és vizsgáztatást. Feladata továbbá a lehetséges veszélyek feltárása, a kockázat felmérése és értékelések elvégzése/elvégeztetése, a veszély- és kockázat elemzési vizsgálatok dokumentálása, a szükséges, vagy tervezett módosítások lehetséges következményeinek vizsgálata, visszaellenőrzése, a biztonságot befolyásoló vagy érintő belső dokumentumok jóváhagyás előtti ellenőrzése, és/vagy jóváhagyása. A Társaság munkavállalóinak feladatait, jogait, hatásköreit és felelősségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. Mentésvezető A mentésvezető a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, aki a riasztással és a veszélyelhárítással kapcsolatos tevékenységet irányítja. A mentésvezető a helyszínre érkező felettes vezetőjét a kialakult helyzetről, és a megtett intézkedésekről köteles tájékoztatni, aki átveheti a mentés irányítását. Azonban a mentésvezető jogában áll a mentésvezető hatáskört a részletesebb technológiai ismerettel rendelkező alacsonyabb beosztású vezetőnél hagyni. Tevékenységének és intézkedési jogkörének általános meghatározása: • Tájékozódik a veszélyhelyzetről, az üzemzavar nagyságát felméri, • Meghatározza a veszélyességi fokozatot, • Elrendeli a riasztást, • A létesítményben lévő dolgozókból megszervezi a mentő és tűzoltó erőket, • Intézkedik elsősorban a személyek, majd az anyagi javak mentéséről, • Gondoskodik a menekülési útvonalak biztosításáról (pl. vészkijáratok nyitása, szükség esetén a füstelvezetők nyitása, stb.), • Intézkedik a technológia szükség szerinti leállításáról, Füzesabony20160418BE

6

• Intézkedik a közművek lezárásáról (pl. elektromosság, gáz, stb.), • Intézkedik, a szükséges helyiségekbe történő bejutás biztosításáról, • Irányítja a mentést és a tűzoltást a tűzoltóság megérkezéséig. • A helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A Mentési Törzs tagjai: • Ügyvezető igazgató vagy a területi igazgató, raktáros • Tűzoltók parancsnoka. • Ügyeletes orvos. • Távollétük esetén helyettesítőik. Ügyeletes orvos: • Értesítése esetén munkaidőben mentővel, munkaidőn túl a lakásáról saját gépkocsival, vagy a telep által biztosított járművel a helyszínre megy. • Tömeges baleset esetén ellátja az irányító feladatkört. • Gondoskodik az Országos Mentőszolgálat megfelelő erőkkel való igénybevételéről és kiérkezés után annak tájékoztatásáról. • Tömeges baleset esetén, ha sérültek száma és a sérülések jellege azt indokolja, intézkedik: o A sérültek ellátási helyének kijelöléséről, annak berendezéséről. o További orvosok bevonásáról, a közeli Kórházak fogadási készségének ismeretében. o Szükség esetén értesíti a rendőrséget. Elsősegélynyújtás rendje •A területi igazgató köteles elsősegélynyújtás céljára "ELSŐSEGÉLYHELY" feliratú táblával megjelölve biztosítani.

elsősegélyhelyet

• Az ügyvezető köteles gondoskodni a szükséges (MSZ 13553-1989) elsősegélynyújtó felszerelésről. • Az elsősegélynyújtó személyek képzéséről a területi igazgató köteles gondoskodni. • A növényvédő szer raktár elsődleges elsősegély nyújtói elsősorban a raktári személyzet, és az éppen a területi központban tartózkodó munkatársak (veszélyhelyzettől és akadályoztatástól függően. A területi központ irodában található elsősegélynyújtó hely, melyek szabványos elsősegély dobozzal ellátottak. A munkavállalók egészségének megtérítésének rendje

és

testi

épségének

sérelméből

eredő

károk

• A Kft. ügyvezetője a munkabiztonsági tanácsadó közreműködése mellett gondoskodik arról, hogy a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül a munkavállaló a kárigény bejelentő lapot megkapja.


7

• A Kft. ügyvezetőjének a benyújtott kárigényt 15 napon belül el kell bírálnia. • A munkavállalót a kárigény elutasításával kapcsolatban jogorvoslat lehetősége illeti meg, melyre figyelmét az elutasító határozatban kell felhívni. • Amennyiben kármegosztás alkalmazására kerül sor, azt %-osan is meg kell jelölni. • Kármegosztás alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. • A Kft. felelőssége objektív, tehát a munkavállaló kártérítési igénye csak abban az esetben utasítható el, ha az alábbi feltételek fennállnak: - a Kft. működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, - kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása. • Nem lehet szó arról, hogy a kárt a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, ha a Kft. az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja vagy eltűri, hogy a munkavállaló a technológiai és munkavédelmi előírásokat megszegi. Anyagi javak védelme: A tűz által veszélyeztetett helyekről az alábbi tárgyak biztonságba helyezéséről kell elsődlegesen intézkedni: - A munkavállalók tárgyainak mentése. - Számítógépek és tartozékaik mentése. - A raktárban elhelyezett vegyi anyagok biztonságos eltávolítása az égő terület környezetéből. Főbb veszélyforrások: A raktárcsarnokban tárolt vegyszerek, amelyeket tűz esetén a csarnoképületből lehetőség szerint el kell távolítani.


8

1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók az IKR Agrár Kft. szabályzataiban és annak mellékleteiben az alábbiak szerint: 1. Technológiai utasítások követelményei. 2. Időszakos orvosi vizsgára kötelezett munkakörök. 3. Baleseti veszéllyel járó munkakörök. 4. Alkalmassági orvosi vizsgálatok nyomtatványai. 5. Tilalmi jegyzék. 6. Védőruha, védőfelszerelés juttatás. 7. Védőital juttatás. 8. Tisztálkodás, tisztítószerek. 9. Gyógyszeres jegyzék, munkakorlátozás. 10. Üzemeltetési engedély. 11. Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások, üzemeltetési, javítási dokumentáció. 12. Munkavédelmi ismeretekről nyilatkozattétel. 13. Munkahelyek jegyzéke, ahova felügyelettel lehet belépni. 14. Munkavédelmi jogszabályok jegyzéke. 15. Technológiai utasítások jegyzéke. 16. Munkavédelmi vizsgához kötött munkakörök jegyzéke. A védekezésben közreműködők joga, hogy megismerjék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, felkészítés keretében elsajátítsák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joguk és kötelességük, hogy a védekezésben, mentésben közreműködjenek így: (a) (b) (c) (d) (e)

a riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásában. a mentési és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. a kimenekítési és létfenntartási feladatok végrehajtásában. az elsősegély-nyújtási feladatok végrehajtásában. a helyreállítási feladatok végrehajtásában.


9

Veszélyhelyzeti esemény eredete: (a) veszélyes (ipari) létesítmény technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási előírásainak megsértése (téves cselekedet, tévedés és az emberi tévedést nem javítják ki). (b) a műszaki hiba és az emberi tévedés együtt jelentkezik a kijavítás lehetősége nélkül. (c) veszélyes anyagok szállítása, tárolása, átfejtése során kiszabaduló - mérgező, maró, irritáló, túlérzékenységet okozó, karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító, ökotoxikus, égést elősegítő, oxidáló, gyúlékony, robbanásveszélyes - anyagok által kiváltott veszélyes hatás, keletkező tűz, bekövetkező robbanás, detonáció az életet, egészséget tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti (meghibásodás, gondatlanság, helytelen beavatkozás). (d) veszélyes anyag (ok) kiszabadulása során a környezet közvetlen és súlyos szennyezése (műszaki hiba, gondatlanság, téves cselekedet). (e) veszélyt okozó cselekedet (rendkívüli esemény). (f) súlyos természeti csapás (hurrikán, tornádó, földrengés, árvíz, tűzvész). A veszélyhelyzet elemzése (a) a normális üzemeltetési körülményektől, paraméterektől való minden lehetséges eltérés felderítése. (b) az eltérés okának feltárása. (c) az okok lehetséges következményeinek a megállapítása. (d) a veszélyes következményeket kiküszöbölő intézkedések meghatározása. (e) veszélyes anyagok raktárkészleteit és a tároló helyeit meghatározzák, intézkednek a biztonságos tárolásáról és a hozzáférhetőség ellenőrzéséről, gondoskodnak az anyagok biztonságával kapcsolatos adatokról és egyéb ezekre vonatkozó információról, valamint ezek hozzáférhetőségéről. A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók a TVSZ-ben és a belső védelmi tervben. A TŰZJELZÉS MÓDJA, A TŰZOLTÓSÁG, VALAMINT A LÉTESÍTMÉNYBEN TARTÓZKODÓK RIASZTÁSI RENDJE

Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét először észleli, haladéktalanul köteles: -

jelenteni az ott tartózkodó legmagasabb beosztású személynek. az iroda helyiségben lévő telefonon a 105-ös vagy 112-es segélykérő telefonszámon jelezni a tüzet a tűzoltóságnak,

A tűzoltósághoz történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: -

a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),


10

-

mi ég, milyen tűzeset vagy káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.

A tüzet észlelő személynek törekednie kell arra, hogy a keletkezett tűzről, káresetről a lehető legpontosabb információkat tudja adni a tűzoltóságnak és az egyéb illetékesnek. A LÉTESÍTMÉNY ELHAGYÁSÁNAK MÓDJA Tűz esetén a létesítményt a raktárcsarnok közlekedési útvonalán keresztül közvetlenül az udvarra el kell hagyni. A tűz által érintett terület elhagyása higgadtan, fegyelmezetten történjen, ügyelve a pánik elkerülésére. TŰZ ESETÉN A MUNKAVÁLLALÓK SZÜKSÉGES TENNIVALÓI: A tűzoltóság helyszínre érkezéséig a mentésvezető irányításával történjen a tűz oltásának megkezdése. Riasztás módja a raktár, ill. közvetlen környezetében: -

élőszóval hangjelző eszközzel belső telefonvonalon vagy mobil telefon.

A tűzoltóság felé a 105 vagy 112 segélyhívó számon. Külső szervek riasztása

Tűzoltóság riasztása: a 105 vagy 112 hívószámon. (Elsődlegesen a tartálypark kezelő) A tűzjelzésnél közölni kell: -

a tűzeset idejét: …év, …hó …nap …óra …perc

-

a tűzeset helyét: a telephely pontos címe, megnevezése.

-

a tűzeset nemét: mi ég, mi van veszélyeztetve

-

történt-e személyi sérülés

-

a tűz terjedelmét.

-

a tűzjelző személy nevét

-

a tűzjelzésre használt telefon számát

Mentők riasztása: a 104 hívószámon Rendőrség riasztása: a 107 hívószámon Füzesabony20160418BE

11

VEZETŐI FELÜGYELET A Tűzvédelmi vezető évenként egy alkalommal, az évenkénti felülvizsgálat után beszámol az Ügyvezetőnek a Társaság környezetvédelmi és tűzvédelmi helyzetéről, a szabályzatokban foglaltak végrehajtásáról, aki értékeli a tevékenységet.


12

1.4) ÜZEMVEZETÉS

Füzesabonyi Területi Központ vezetői: Szabó Pál, Füzesabony, Területi Központ igazgató, tel.: +36-30-535-7769 Szakvezetők: Vikor Béla Ferenc - Veszélyes ipari védelmi ügyintéző tel.: +36-20-961-8925 Hatejer Zsolt Munka-, Tűz-, és Környezetvédelmi vezető tel.: +36-30-552-0130 A Kft. területén a tűzvédelmi tevékenység irányítását és szervezését az ügyvezető látja el külső tanácsadó bevonásával. A területi igazgató feladatai tűzvédelmi szempontból: • A területi igazgató felelős az általa irányított egységek tűzvédelméért, a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáért, a tűzvédelmi határozatok érvényre juttatásáért, a tűzvédelmi szabályzat kiadásáért és az ebben foglaltak érvényre juttatásáért. • Évente egy alkalommal részt vesz a vezetői tűzvédelmi szemlén. • Figyelemmel kíséri és értékeli a Területi Központ tűzvédelmi helyzetét, a tűzmegelőzési munkát, az esetleges tűzesetek alakulását, intézkedéseket tesz a tűzvédelmi helyzet javítására. • Felelős az irányítása, felügyelete alá tartozó munkavállalók és a terület tűzvédelmi tevékenységéért, a tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások végrehajtásáért. • Hiányosságok, szabálytalanságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről. • Irányítja a közvetlen hatáskörébe tartozó területek technológiai utasításokban is meghatározott tűzvédelmi feladatait. • Ellen jegyzi a külső vállalkozó által végzendő tűzveszélyes tevékenység engedélyét, szükség szerint kiegészíti azt. • Gondoskodik a Területi Központ munkavállalóinak tűzvédelmi oktatásáról és a továbbképzéseken való részvételről, valamint arról, hogy a munkakörükkel, tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkozásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. • Gondoskodik a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezés, készülék, technikai eszköz beszerzéséről, állandó üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. Munka-, Tűz-, és Környezetvédelmi vezető feladatai: • Tevékenységét a területi igazgató közvetlen irányításával, annak megbízottjaként látja el. • A Kft. tűzvédelmi szabályainak végrehajtását szakmai tudásával elősegíti.


13

• Rendszeresen ellenőrzi a dohányzási tilalmat, a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását, hiányosságok esetén észrevételt tesz és intézkedést kér annak megszüntetésére. Szükség esetén felelősségre vonást javasol. • Elkészíti a Területi Központ vezetőjének adat- és információ szolgáltatása alapján a Tűzvédelmi Szabályzatát. • Elkészíti a Területi Központ létesítményeinek, helyiségeinek tűzveszélyességi osztályba sorolását. • Részt vesz a tűzvédelmi hatóság és felügyeleti szervek bejárásain, ellenőrzésein, illetve szemléin. • Elvégzi a Területi Központ dolgozóinak előzetes, időszakos tűzvédelmi oktatását. • A fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során szakmai tudásával elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását. • Figyelemmel kíséri a törvények, jogszabályok és szabványokban megjelent változásokat, erről folyamatosan tájékoztatja a vezetőséget. • A Tűzvédelmi szabályzat karbantartását évente egy alkalommal elvégzi. 1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE A szabályzatokat minden tárgyévet követő év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint korszerűsíteni, kiegészíteni és, illetve a hatályos jogszabályok változásának megfelelően módosítani kell. A vállalaton belül működő információs rendszer biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését. 1.6) VÉDELMI TERVEZÉS Az IKR Agrár Kft. a jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozta meg az érintett személyek – vezetők, és munkatársak feladatait, és hatáskörét. Ezen feladatokat a Tűzvédelmi szabályzatban és a Belső Védelmi Tervben határozzák meg különösen: A veszélyek következményeinek elhárítására az IKR Agrár Kft. füzesabonyi telepére vonatkozóan – a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő- Belső védelmi tervet készített, amely jelen Biztonsági elemzés mellékletét képezi. A védelmi szervezet felkészültségét az IKR Agrár Kft. felső vezetése rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a Társaság felső vezetése azonnal foganatosítja. A belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek, az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket


14

hozunk az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok.

1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A biztonsági ellenőrzés szabályait az IKR Agrár Kft. szabályzatai tartalmazzák. A súlyos balesetekkel kapcsolatos kárelhárítási feladatok szakszerű, gyors és biztonságos végrehajtása érdekében a veszélyhelyzeti feladatokra az érintetteket fel kell készíteni. A felkészítésbe a telep szervezetét is differenciált módon kell bevonni, a következők szerint: • • • •

mentési törzs, a veszélyhelyzeti feladatok végrehajtásába bevont üzemi dolgozók, végrehajtó szervezetek személyi állománya, üzemi dolgozók.

Évente kell lefolytatni olyan gyakorlatot, ahol a Belső védelmi tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatjuk. A belső védelmi tervet minden évben oktatni kell.


15

2) A veszélyes ipari környezet bemutatása Az IKR Agrár Kft. a biztonsági elemzésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és terjedelme során alapvetően a 2012/18/EC irányelv és a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeit tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékelte a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket. Ezzel párhuzamosan az IKR Agrár Kft. az összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósította meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja SEVESO szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas valamennyi üzem határon túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja, azon esemény sorokat un. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően, a következmények ismeretében meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg. A prágai székhelyű Agrofert Holding mintegy két éves előkészítő munka után 2012. december 1-vel megvásárolta az IKR Zrt. input anyag (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) és terménykereskedelemi üzletágait, az üzletágakhoz tartozó infrastruktúrával együtt. Az akvizíció eredményeképpen szakmai befektető lett a Kft. tulajdonosa. Az Agrofert Holdinghoz mintegy 230 vállalat tartozik. Árbevételének jelentős részét ma még a vegyipari tevékenység adja (négy műtrágyagyárával Európa második legnagyobb nitrogén műtrágya gyártó kapacitásával rendelkezik), de a megtermelt nyereség döntő hányadát az élelmiszeripari vertikum kiteljesítésére fordítja, elsősorban Csehországban, Szlovákiában. Jelentős piaci részesedéssel bír a malom és sütőipari kapacitások területén, a sertés-, baromfitenyésztés integrációja és vágókapacitása területén. Közel 70 mezőgazdasági termelő üzemet tulajdonol cca. 130.000 ha területtel döntően Csehországban. Országos lefedettségű növényvédő szer raktárhálózatunkon keresztül valamennyi növényvédő szer szállító cég termékeit forgalmazzuk. Autós flottánkkal gyorsan, pontosan és megbízhatóan szolgáljuk ki partnereinket.1

1

http://www.ikragrar.hu/koszonto


16

Cégközpont Cégvezetés Tel: +36 (34) 569 - 024

Fax: +36 (34) 569 - 049

E-mail: [email protected]

Nagy Lajos

ügyvezető

+36 (30) 552 - 0007

[email protected]

Német Zsolt

gazdasági igazgató

+36 (30) 552 - 0010

[email protected]

Gergely Evelin

kontroller / asszisztens

+36 (30) 269 - 1606

[email protected]

Növényvédő szer kereskedelmi üzletág Tel: +36 (34) 569 - 077

Fax: -+36 (34) 569-078

E-mail: -

Horváth András

üzletág igazgató

+36 (30) 552 - 0051

[email protected]

Dr. Márton Lénárd

üzletág igazgató-helyettes

+36 (30) 552 - 0065

[email protected]

Baranyainé Tóth Rita

osztályvezető

+36 (30) 380 - 5807

[email protected]

Varga Ingrid

osztályvezető

+36 (30) 633 - 9641

[email protected]

FÜZESABONYI TERÜLETI KÖZPONT Tel: +36 (36) 542 - 055

Fax: -+36 (34) 569-078

Szabó Pál

területi igazgató

+36 (30) 535 - 7769

[email protected]

Bagi Attila

területi képviselő

+36 (30) 587 - 6824

[email protected]

Töltéssy Áron

területi képviselő

+36 (30) 405 - 0661

[email protected]

Mezei Györgyi

asszisztens

+36 (30) 625 - 7110

mezeigy@ikra

Fodor György

növényvédőszer raktáros

+ 36 (30) 625 - 6061

[email protected]

Szabó Miklós

raktáros

+36 (30) 552 - 0069

[email protected]

Szél János

raktárvezető

+36 (70) 620-5618


E-mail: [email protected]

17

1. ábra: Üzleti hálózat térképe2

2

http://www.ikragrar.hu/elerhetosegek


18

2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET

Megközelíthetőség és közlekedés Füzesabony közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút, az M3-as autópálya, valamint a 80-as (Budapest–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonal.

2. ábra: Füzesabony megközelíthetősége (Forrás: Google)

A település az Alföld északi részén fekszik, az Északi-középhelységtől délre, Heves-megye déli részén. A 33-as főút lejárójától az IKR Agrár Kft. telephelye kb. 350 m-re található.


19

IKR

3. ábra Az IKR Agrár Kft. füzesabonyi telephelyének megközelíthetősége (Forrás: Google)


20

2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI 2.2.A) A LAKOTT TERÜLET JELLEMZÉSE A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt. 1861-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött. 1986-ban kapott városi rangot. Ma Heves megye ötödik legnépesebb települése.

IKR

4. ábra: A Füzesabony és környezete (Forrás: Google)

2.2.B) A LAKOSSÁG ÁLTAL LEGINKÁBB LÁTOGATOTT LÉTESÍTMÉNYEK

Keresztelő Szent János-templom I. világháborús emlékmű Helytörténeti Gyűjtemény Trianon emlékmű


21

A telep közelében nincs kiemelt létesítmény. A legközelebb található közösségi létesítmény a SPAR boltja.

2.2.C) KÜLÖNLEGES ÉRTÉKEK, NEVEZETESSÉGEK3

Füzesabony és környékének természeti adottságai már az ősidők óta kedveztek és biztosították az ember számára az életfeltételeket. Őskorból származó településnyomok és leletek nem kerültek elő Füzesabony területéről, de előfordulhat, hogy vadászútjaik alkalmával e területre is eljutottak őseink. Körülbelül Kr.e. 6000-re dátumozható leletek megtelepedési nyomok kerültek először felszínre hiteles ásatásból. A Füzesabony - gubakúti ásatás során négy egymással párhuzamosan húzódó településsort sikerült feltárni. A Füzesabony - gubakúti ásatás jelentősége abban áll, hogy e változásokkal teli korszak egyik legkorábbi fázisának tanulmányozását teszi lehetővé. Erről a lelőhelyről került elő 18 db idol és kettő kentaur. Ilyen nagy mennyiségben először csak Füzesabonyból került elő idol. A gyümölcsös területéről ásatás során az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó gödröt bontottak ki. A gödörből 9 db csőtalpas edény került felszínre, Heves megyében először. Nagy jelentőségűek a gödrökben talált, elszenesedett gabonamaradványok, melyek bizonyítják, hogy vidékünkön ez az első olyan népesség, amely termelő, földművelő és állattenyésztő életmódot folytatott és ismerte a kerámia készítést. A pusztaszikszói gyümölcsös területén leletmentés során előkerült rézkori objektum a vidék őskori történetének 3

http://www.szekszard.hu/_szekszard/latnivalok


22

nemcsak a jobb megismerését szolgálja, hanem tudományos szempontból is jelentős, mert új adatokkal gyarapítja a rézkori hitvilágra vonatkozó ismereteinket. Az objektum további sajátossága, hogy ritkán fordul elő ilyen nagy mélységű gödör. A több centrikus gyűrűből álló rézkori építmény több mint 4000 éves és a Bodrogkeresztúri kultúra népcsoport leletanyagához tartozik. Füzesabony neve a nemzetközi szakirodalomban is ismerté vált. Azt a középső - bronzkori népességet, amely mintegy 3500 évvel ezelőtt élt a Kárpát-medence északi részén - Füzesabonyi kultúra névvel jelölték. A bronzkori műveltség névadó telephelye az Öregdomb. Itt egy bronzkori falu került feltárásra, amely a települési forma egyik szép példája. A bronzkori művészet csúcspontját a füzesabonyi középső bronzkori kultúra edényművessége mutatja. Az edényeket formagazdagság jellemezi. Ennél a műveltségnél található először tényleges bizonyíték arra, hogy a lovat felszerszámozva használták. Több vaskori sírt sikerült megmenteni, jelentős mellékletekkel. Az ásatások során a Csörsz - árok nyomvonalai is felszínre kerültek. A Csörsz - árok a római birodalom korához kötődik. A honfoglalás korából szórványként csekély számú lelet került felszínre. Ebből a korból település maradványai nem kerültek elő Füzesabony területéről. Füzesabony - Kastélydűlő lelőhelyen leletmentés során egy temetőből 40 sírt illetve sírrészletet sikerült feltárni, amelyek a XI. századra keltezhetők. Középkori településre utaló, felszíni régészeti jelenségeket figyeltek meg a Füzesabony - Szikszó berek nevű lelőhelyen. Középkori épület a Romkápolna, melyet valószínűleg a tatárjáráskor elpusztítottak s 1732 után építettek újjá.

2.2.D) ÉRINTETT KÖZMŰVEK

A raktár környezetében nincs olyan közmű mely működésére hatással lehet a telepen bekövetkezett esemény.


23

2.2.E) AZ IPARI ÜZEM KÖRNYEZETÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

5.

11.

10.

8. 6. 9.

5. ábra: A Telep környezetében levő cégek

7.

4.

1.

2.

3.

1. Magyar Aszfalt Zrt. Vásártéri utca 2. Aszfaltgyártás (3 fő) 2. KITE Zrt. 3390 Füzesabony, Hunyadi u. 2/B (8 fő) 3. KARAVÁN 93 Kft. Hunyadi út 4/1. Szállítmányozás, szállítás (5 fő) 4. Füzesabonyi Agrár Zrt. 1. Zrínyi M. út 32. Mezőgazdaság, állattenyésztés (8 fő) 5. SPAR – (6 fő) hétköznap 15-20 fő, hétvégén 30-50 fő 6. IKR Agrár Kft.. Korábban Nyíregyházi Agroker Zrt. 7. Füzesabonyi Agrár Zrt. Zrínyi M. út 32. (5 fő) 8. KITE terménytároló: Nincs létszám (üzemeltetésre kiadva) 9. Lapker Zrt. (1097 Budapest, Táblás u. 32.) 3390 Füzesabony, Vásártér 2895/35hr. (6 fő) 10. Füzesabonyi Agrár Zrt. 2. állattenyésztési telep 11. Leatex Kft. Cím: 3390 Füzesabony, Hunyadi J. út 4. Tel. (36) 542540, (36) 542540. Fax:(36) 341201. Tevékenység: felsőruházati cikkek nagykereskedelme, lábbeli, szőrme, bőrruházat, ruházati termék, használt bőráru, használtcikk kereskedelem, szőrmecikk, textil nagykereskedelme, textília, ruházati kiskereskedelem, felsőruházati cikkek kiskereskedelme, holland használtruha (40-50 fő) 12. Csaba Zsolt: Cím: 3390 Füzesabony, Hunyadi utca 49. Tel.: (20) 9284875. Tevékenység: autómentés. 13. Pápai János: Cím: 3390 Füzesabony, Hunyadi út 15/3. Tel.: (36) 341148. Fax: (36) 343842. Tevékenység: fuvarozás, nemzetközi áruszállítás, szállítmányozás, költöztetés


24

2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK Figyelembe vesszük a 2.2.E pont adatait. • Kiindulási adatként használjuk még a népességi adatot. Teljes népesség 8006 fő (2013.január 1.). Népsűrűség: 170,11 fő/km² • Lakóövezet távolsága, 20 méter • Munkahelyek, más egyéb üzemek, távolsága: 30 méter • Benzinkút, SPAR 242 méter

2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK A társadalmi kockázat számítása esetében ismereteink szerint nincs figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezet.

2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE A telephely közelében található (359 m) a KITE ZRT. növényvédő szer raktára.


25

2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK 2.6.A) METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK A kistérség klímáját befolyásolja a hegyvidék és az Alföld között lévő 100-300 m-es szintkülönbség. A kistérség északi részének függőleges tagoltsága miatt változatos éghajlati sajátosságokkal rendelkezik, elsősorban a mikroklímák érvényesülnek. A napfényes órák száma 1900 – 2000 körüli, de az Alföld közeli részeken, a Tisza tó környékén a 2000 is meghaladja. Az évi középhőmérséklet 8-10 Celsius fok, az éves csapadék mennyiség 550-600 mm.

6. ábra: Füzesabony meteorológiai mátrixa

2.6.B) GEOLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK Vízrajz Füzesabony folyóvízben nem mondható szegénynek, mert határán 2 patak folyik keresztül. Az Eger- és a Laskó–patak. A vizsgált kistérségen a Bükkből lefutó Eger-patak, Rima-patak és Laskó-patak, Kígyóspatak és a Tarna folyó halad át. A térség nyugati határán húzódik a Hanyi-ér. A térség a Hanyi-Sajfoki és a Hejő-Csincse-Laskó belvízi öblözetekhez csatlakozik. Az öblözet fő befogadója – a Tarna és a Kígyós kivételével – a Hanyi főcsatorna, mely a vizeket a Sajfoki öblözeten át a Tiszáig vezeti, ahol szivattyús beemelés történik. A HejőCsincse-Laskó belvízrendszer a Bükk hegység déli lejtője és a Tisza folyó között elterülő öblözetek sorozatából áll, melyek a Bükkből jövő hegyi patakok alsó szakaszán találhatók. A patakok felső szakaszáról jövő árvizek elvezetésére övcsatornaszerűen árapasztó csatornák épültek, amelyek a Tisza menti sík területet mentesítik a hegyekből lezúduló külvizektől. A Tarnán az utóbbi években a Mátrából lezúduló esők hatására szinte mindig adódik egy-egy


26

árvízveszélyes időszak. A térségre vízhiányos, valamint ár-és belvízi helyzetet okozó, csapadékban gazdag évek egyaránt jellemzők.

2.6.C) ÁLTALÁNOS TALAJ ÉS NÖVÉNYVILÁG A kistérségben többnyire barna erdőtalajok, alföldi mészlepedékes, réti csernozjom talajok, és löszös talajon képződött réti talajok képződtek. A térség talajainak nagy része szikes vagy sóhatás alatt áll. Termőképességük általában jó vagy közepes. A talajvizek mélysége 2-4m között mozog, mennyisége általában jelentéktelen (Füzesabony környékén 1-3 l/s). A talajvizek kémiai típusa kalcium- magnézium-hidrogén karbonátos. A kistáj északi peremén, a Mátraaljával határos sávban lösztakarós, homokos, kavicsos hordalékkúp síkság húzódik. Rajta itt barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A Tarna baloldalán kötött homokos, enyhén buckás, mély talajvizű hordalékkúp síkság húzódik, humuszos homok és kovárványos barna erdőtalajjal. Ezen sok a szőlő, a gyümölcs, de nagyobb részt itt is szántóföld van. A vizsgált térség növényföldrajzilag a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidéke (Europannonicum), északalföldi (Samicum) flórajárásába tartozik. A területen a potenciális záró (erdő) társulások, a tatárjuharos lösztölgyes, az alföldi gyöngyvirágos tölgyes, valamint az árterületeken a tölgy-kőris-szil és a fűz-nyár ligeterdő. A térségben mind a fajok, mind a társulások között is találhatók értékesek. A tágabb térség értékes társulásai a szikes- és löszgyepek, a mocsár- és láprétek, a keményfaligetek, mocsári és más nedvességkedvelő társulások kisebb foltjai. A térség ökológiai szempontból jelentős terület. Ökológiai értékeinek részletes feltárása az utóbbi években kezdődött meg. A természeti alapállapot felmérés eredményeként – az eddigi tapasztalatok alapján – természetes és természet közeli, esetenként unikális fajoknak, életközösségeknek helyet adó területek, feltárására lehet számítani (pl. a Csörsz árokban, löszös partfalakon). Az erdészetileg kezelt területeket fiatal és középkorú, fiatal és lágy lombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövekedése 2,1 – 3,7 m3/ha között változik. Az északi terület potenciális erdőtársulásai közé a magas ártéri növényzettel tarkított keményfaligetek, a szubmontán égeresek, valamint a pannóniai cserestölgyesek, a gyertyános tölgyesek sorolhatók. Jellemzőek a nedves kaszálórétek és a magas kórós társulások. Az erdőműveléssel hasznosított területeket vegyes korú keménylombos erdők borítják. Vadászati szempontból értékes vadfajokat tekintve az érintett területen őz, nyúl, fácán, fogoly, róka, valamint váltóvadként szarvas és vaddisznó fordul elő. Dormánd határában van a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik védett mozaikja, a Nagyhanyi-puszta. Besenyőtelek közvetlen szomszédságában helyezkedik el a tájvédelmi körzet másik védett mozaikja, a Sarud-Hidvégpusztai terület-egység. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 8199 ha területe hét kisebb-nagyobb elszigetelt mozaikból áll össze. A védettség célja a megmaradt szikes puszta és a rajta élő élővilág védelme. A terület jelentős túzok élőhely, mintegy félszász túzok él itt. Mivel a túzok élőhelye nem korlátozódik a védett gyepterületekre, vizsgált térségünkben a Nagyhanyipusztán kívül a mezőgazdasági területeken is számítani lehet előfordulásukra. Túzokvédelmi szempontból a térségben fontos szempont, hogy a gazdák olyan növényekkel vessék be területeiket, melyek a költés és a fiókanevelés időszakát követően érnek csak be. A Nagyhanyi-puszta a tájvédelmi körzet legészakibb területegysége, mögötte már a Mátra vonulata látható. A telepített gyep botanikai szempontból nem kiemelkedő értékű, védettségét elsősorban a mintegy 25 példányos túzok (Otis tarda) állománynak, ill. az ürgetelepnek (Citellus citellus) köszönheti. Utóbbiak jelenléte miatt ugyanis a terület kiváló ragadozó madártáplálkozó hely. Ezek közül a kerecsensólyom (Falco cherrus) emelendő ki. Említésre


27

érdemes még a nagy- és kis póling (Numenius arquata és Nphaepus, valamint a bíbic (Vanellus vanellus), a goda (Limosa limosa) és a piroslábú cankó (Tringa totanus). Európai viszonylatban is jelentős, de Magyarországon páratlan, csaknem eredeti épségében fennmaradt kúp a verpeléti Vár-hegy. A Bükki Nemzeti Park által természetvédelmi területté nyilvánított több hektáros területen ritka rovar és növényvilág látható. A kistérségben a gazdaságfejlesztés szempontjából számottevő helyi ásványi erőforrás nincs. A természeti erőforrások közül a termőföld képezi a legfőbb értéket. Emellett kisebb mértékben kavicsbányászattal, homok bányászattal lehet számolni. Szükséges ugyanakkor megemlíteni, hogy a tágabb térségben gazdag energia erőforrás lelőhelyek helyezkednek el (lignit, víz energia, olaj). Verpeléten és Tarnaszentmárián pedig kőbányászati lelőhelyek vannak.


28

2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993 márciusában hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. A tájvédelmi körzet 2005-ben és 2008-ban bővült, jelenlegi területe 16114 ha. A tájvédelmi körzet területe 23 települést érint (Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Nagyút, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva) Heves és 1 települést (Jászivány) Jász-Nagykun Szolnok megyében. Füzesabonyhoz legközelebb a Nagy- Hanyi- puszta helyezkedik el jelentős távolságra (3 km)4.

7. ábra: Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

4

http://bnpi.hu/oldal/hevesi-fuves-pusztak-tk-55.html


29

3) A veszélyes ipari üzem bemutatása ÜZEMADATOK − ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve:

IKR AGRÁR Kft Füzesabonyi Területi Központ Üzemeltető neve: IKR AGRÁR Kft Üzemeltető székhelye: 2943. Bábolna, IKR Park Az üzem (telephely) címe (ha eltér a székhely 3390 Füzesabony, Hunyadi J. u. adataitól): 2/a Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Növényvédő szer raktározása, forgalmazása Az üzem levelezési címe: 3390 Füzesabony Pf.: 73

7.

Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): 8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): 9. Fax (központi): 10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: 11. Vezető levelezési címe: 12. Vezető e-mail címe: 13. Vezető telefonszáma, fax száma:

+36 (36) 542 - 055 +36 (36) 542 - 055 + 36 (36) 542 - 000 Horváth András Növényvédő szer Kereskedelmi Üzletág Igazgató 2943 Bábolna, IKR Park [email protected]

16. Kapcsolattartó e-mail címe:

+36 (34) 569 – 077; +36 (34) 569 - 069 +36 (30) 552 - 0051 Vikor Béla Ferenc, veszélyes ipari ügyintéző [email protected]

17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:

+36 (34) 481 - 802

18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma:

+36 (20) 961 - 8925

19. Meghatalmazott neve, beosztása:

Szabó Pál, területi igazgató [email protected]

14. Vezető mobiltelefon száma: 15. Kapcsolattartó neve, beosztása:

20. Meghatalmazott e-mail címe: 21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: 22. Meghatalmazott mobiltelefon száma:

Tel.: +36 (36) 542 - 055 Fax: + 36 (36) 542 - 000 +36 (30) 535 - 7769

23. GPS koordináta:

47.74068 20.41013

2. táblázat A Füzesabonyi Területi Központ jellemző adatai


30

védelmi

3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A 2014-s év második felében nyitották meg a füzesabonyi telephelyet.

3.1.A) A VESZÉLYES ÜZEM RENDELTETÉSE Növényvédő szer raktározás és forgalmazás a Füzesabonyi Területi Központ feladata. Az anyagok az előírásoknak megfelelően kerülnek tárolásra. A veszélyes anyag raktárakban a veszélyes anyagok zárt csomagolású tárolása zajlik. A be-, és kiszállításuk, tárolásuk a beszállítás kori, zárt, megbontatlan (a növényvédő szerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelően) gyártói csomagolásban történik. A tárolás során – a tárolást, raktározást, anyagmozgatást kivéve – semmiféle egyéb műveletet nem végeznek.

3.1.B) FŐBB TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Kereskedelmi céllal, bontatlan csomagolású, mezőgazdasági felhasználású kemikáliák (növényvédő szerek és termésnövelő anyagok) forgalmazása, ezen belül árufogadás, raktározás, árukiadás, árumozgatás a növényvédő szer raktár feladata.

3.1.C) A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, A MUNKAIDŐ A dolgozók létszáma 7 fő ebből átlagosan 3-4 személy tartózkodik huzamosabb ideig az épületkomplexumban (raktárosok, adminisztrátor, stb.). A munkaidő folyamatos, 07.00-15.30 óra közötti, amely szezonmunkák idején ügyelet keretében 3-4 órával több. Név Szabó Pál Bagi Attila Töltéssy Áron Mezei Györgyi Fodor György Szabó Miklós Szél János

Beosztás területi igazgató területi képviselő területi képviselő asszisztens növényvédő szer raktáros raktáros raktárvezető

Telefon +36 (30) 535 - 7769 +36 (30) 587 - 6824 +36 (30) 405 - 0661 +36 (30) 625 - 7110 +36 (30) 625 - 6061 +36 (30) 552 - 0069 +36 (70) 620-5618

3.1.D) ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK


31

E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

3.2) HELYSZÍNRAJZ

Elsősegély hely

8. ábra: Növényvédő szer raktár Füzesabony


32

Új raktár

Területi Központ

9. ábra: Helyszínrajz

Tűzcsap


Palack tároló

Elektromos főkapcsoló

33

Porral oltó

Gyűlekező hely

3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK

Megnevezés

AFALON DISPERSION AGIL 100 EC AKRIS+CLIO+BREAK THRU

CAS

ADR besorolás

H mondat

Küszöbérték

Veszélyes anyag osztály

Mennyiség Alsó

Felső

Összesítés Alsó küszöb

Felső küszöb

Készlet (kg)

Készlet (t)

(t)

(t)

(-)

(-)

UN szám

(-) (-)

9.III 9.III

351-360Df-373-400-410 304-319-411

E1 E2

53 488 2 540 9 792

53,49 2,54 9,79

100 200

200 500

0,53 0,01 0,00

0,27 0,01 0,00

1993 3082

(-)

9.III

302-317-400-410EUH401

E1

8 402

8,40

100

200

0,08

0,04

3082

CLIO BREAK THRU BIATHLON STAR BIATHLON STARANE 250 EC

(-) (-)

9.III 9.III

400-410-360D-EUH401 20/21-315-318-411

E1 E2

200 500

411-EUH401 351-304-336-400-410

E2 E1

200 100

500 200

0,01 0,00 0,00 0,01 0,13

0,00 0,00 0,00 0,00 0,06

3082 3082

9 III 3 III

0,63 0,76 14,98 2,10 12,88

100 200

(-) (-)

632 759 14 976 2 097 12 879

BRAVO 500

(-)

9 III

351-332-319-335-317400-410

E1

60

0,06

100

200

0,00

0,00

3082

BUMPER SUPER CATANE CONFIDOR CUPROXAT FW DITHANE DG NEO TEC DREAM TEAM S ECOPART SC DUPLOSAN KV SAVVY DURACER

(-) (-) (-) (-) (-)

9 III (-) 9 III 9 III 9 III

319-411 304 400-410 400-410 361d-317-400

E2 (-) E1 E1 E1

500

100 100 100

200 200 200

400-410 302-315-318 400-410

E1 (-) E1

0,02 0,00 0,05 0,08 0,02 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,01 0,00 0,03 0,04 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

3082 (-) 3082 3082 3077

9 III (-) 9 III

3,12 0,34 5,35 7,92 2,32 3,18 0,44 2,66 0,09 3,05

200

(-) (-) (-)

3 120 336 5 352 7 920 2 320 3 180 439 2 655 86 3 052

(-)

3 III

226-302-319-361f-361d411-304

1 908

1,91

0,00

0,00

1993

AKRIS

RACER 25 EC (10 l)


P5.C

34

100

200

5000

50000

3077 1993

3082 (-) 3077

ADR besorolás

H mondat

(-)

3 III

226-302-319-361f-361d411-304

(-) (-) (-)

9 III 3 II (-)

317-319-400-410 225-319-336 315-319-335

(-) (-)

(-) 9 III

315-319-335 332-411

SUNFLEX 40 EC

(-)

3 III

SUNFLEX 40 EC

(-)

3 III

GALERA 334SL

(-)

(-)

GUARDIAN MAX

(-)

9 III

HARDFLEX 480 SL

(-)

Megnevezés

RACER 25 EC (10 l) TENDER (6 l) DYNASYLAN SIVO CLEAR ELASTIQ ELASTIQ+SILWET+SUNFLEX ELASTIQ SILWET

CAS


Küszöbérték Mennyiség Alsó

Felső

Összesítés Alsó küszöb

Felső küszöb

UN szám

Készlet (kg)

Készlet (t)

(t)

(t)

(-)

(-)

E2

1 908

1,91

200

500

0,01

0,00

1993

E1 P5.C (-)

1,14 9,71 8,62 5,82 1,11 0,23

100 5000

200 50000

200

500

0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

3082 1219 (-)

(-) E2

1 145 9 712 8 624 5 824 1 107 233

226-332-312-302-319315-316d-400-411

P5.C

4 484

4,48

5000

50000

0,00

0,00

1993

226-332-312-302-319315-316d-400-411

E1

4 484

4,48

100

200

0,04

0,02

1993

(-)

6 800

6,80

0,00

0,00

(-)

332-302-335-315-317400-410

E1

3 040

3,04

100

200

0,03

0,02

3082

9 III

319-411

E2

4 960

4,96

200

500

0,02

0,01

3082

P5.C

700

0,70

5000

50000

0,00

0,00

1307

(-)

(-) 3082

OMITE 57 E

(-)

3 III

226-302-330-319-315351-400-410-304

OMITE 57 E

(-)

3 III

226-302-330-319-315351-400-410-304

H2

700

0,70

50

200

0,01

0,00

1307

OMITE 57 E

(-)

3 III

226-302-330-319-315351-400-410-304

E1

700

0,70

100

200

0,01

0,00

1307

PANOCTIN 35

(-)

6.1 II

302-331-335-318-317400-410

H2

924

0,92

50

200

0,02

0,00

2902

PANOCTIN 35

(-)

6.1 II

302-331-335-318-317400-410

E1

924

0,92

100

200

0,01

0,00

2902

PENDIGAN 330 EC

(-)

3 III

226-319-315-400-410304-336

P5.C

2 240

2,24

5000

50000

0,00

0,00

1993

PENDIGAN 330 EC

(-)

3 III

226-319-315-400-410304-336

E1

2 240

2,24

100

200

0,02

0,01

1993

3 200

3,20

0,00

0,00

PYRINEX R PACK


35


Küszöbérték Mennyiség

Összesítés

CAS

ADR besorolás

Készlet (kg)

Készlet (t)

(t)

(t)

(-)

(-)

PYRINEX 25 SC

(-)

9 III

317-411

E2

2 400

2,40

200

500

0,01

0,00

3082

BULLDOCK 25 EC

(-)

9 III

302-304-315-319-332336-400-410

E1

800

0,80

100

200

0,01

0,00

3082

RACER 25 EC

(-)

3 III

226-302-319-361f-361d411-304

P5.C

2 600

2,60

5000

50000

0,00

0,00

1993

RACER 25 EC

(-)

3 III

226-302-319-361f-361d411-304

E2

2 600

2,60

200

500

0,01

0,01

1993

SERGOMIL L-60

(-)

(-)

0,00

0,00

(-)

Megnevezés

H mondat

Alsó

Felső

Alsó küszöb

Felső küszöb

UN szám

302-319

(-)

6 080

6,08

E1

2 360

2,36

100

200

0,02

0,01

3082

E1

3 120

3,12

100

200

0,03

0,02

3082

SPECTRUM

(-)

9 III

319-315-302-317-304400-410

SULTAN 50 SC

(-)

9 III

302-317-400

TALSTAR 10 EC

(-)

3 III

226-332-302-319-335400-410-304-EUH066

P5.C

220

0,22

5000

50000

0,00

0,00

1993

TALSTAR 10 EC

(-)

3 III

226-332-302-319-335400-410-304-EUH066

E1

220

0,22

100

200

0,00

0,00

1993

3. táblázat: Veszélyes anyagleltár


36

3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA

A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása

Ʃqn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

0,03

0,00

1,20

Veszélyesség, felső küszöbérték számítása

Ʃqn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

0,01

0,00

0,59

4. táblázat: Az IKR Agrár Kft. besorolása a veszélyesség alapján

A 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete foglalkozik a veszélyes ipari üzem azonosításával. A 4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az alsó küszöböt a telephely a környezetre veszélyes anyagok esetében túllépi (≥1). Szintén megállapítható, hogy egyetlen egy kategóriában sem lépi át a felső küszöböt (≤1). Az IKR Agrár Kft. alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem!


37

3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 3.5.A) A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK A raktározási technológia szerint a létesítmény raktárként üzemel. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok közvetlenül a gyártóktól/forgalmazóktól közúti tehergépjárművön érkeznek a telephelyre. A lerakás és a raktárakba történő betárolás emelőgépekkel, illetve kézi erővel történik. A partneri kör igényeinek megfelelően, a vonatkozó előírások (ADR) betartásával irányfuvarok összeállítása történik. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok központi raktárból történő beszállítását, illetve közvetlenül a vevőknek történő kiszállítását külső szállítmányozó cégek végzik. A készítmények tárolása EU raklapokon, féleségenként elkülönítve, a biztonságos megközelítés előírásai alapján történik. A raklapok tömbtárolás formájában a padlószinten tároltak. A raktár területén belül a kereskedelmi csomagolású egység nem kerül megbontásra, az áru - megbontás nélkül- raklapos egység-rakományként, illetve kereskedelmi csomagolású egység csomagolásban kerül elszállításra a raktárból. A ki- és betárolást 2 db gázüzemű targoncával (Mithsubisi targonca, Hyster h3 targonca 11db) kézi emelővillával végezzük. A fenti tevékenységet nem lehet technológiai rajzzal bemutatni.

3.5.B) A KÉMIAI REAKCIÓK, A FIZIKAI VAGY A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK A tárolt anyagok rendes körülmények között stabilak, magas hőmérsékleten, az anyagok égésekor azonban számos bomlási reakción mehetnek keresztül. Mérgező anyagok keletkezésével, illetve kikerülésével számolhatunk.

3.5.C) A TECHNOLÓGIAI VÉDELMI ÉS JELZŐ RENDSZEREINEK LEÍRÁSA A raktárt kamerarendszer, infra mozgásérzékelő rendszer, valamint belső mozgásérzékelő rendszer védi. A raktárbejáratokon ajtónyitó érzékelő, és garázsajtó nyitó érzékelő került felszerelésre. Mellékelve RIASZTÓ RENDSZER 1 RAJZ és MEGFIGYELŐ RENDSZER 2 RAJZ Mozgásérzékelős riasztóberendezés távfelügyeletre jelez, az Agendor Securyti Kft biztonsági szolgálathoz (06-70-708-7869) (Eger, Vörösmarty Mihály u. 14, Telefon: +36 36 311 080) az Agendor hívja Fodor Györgyöt 06-30-625 – 6061, bármilyen esemény bekövetkezésekor.


38

10. ábra: Riasztó rendszer

11. ábra: Kamera rendszer


39

12. ábra: Infra érzékelő rendszer

3.5.D) A NORMÁL ÜZEMELTETÉSTŐL ELTÉRŐ MŰVELETEK A normál üzemeltetéstől való eltérést itt a termékek egység csomagjainak megsérülése jelenti. A belső védelmi terv. a tárolási utasítás, a tűzvédelmi szabályzat kezeli.

3.5.E) A VESZÉLYES ANYAGOK IDŐSZAKOS TÁROLÁSA A növény védőszereket és műtrágyákat az átvételtől a kiadásig tároljuk. A tárolt anyagok felhasználása szezonális, időjárásfüggő. Ezért a tárolási technológia ezen tényezők figyelembe vételével történik. A növényvédelmi főszezon februártól május végéig tart. Az év további részében kb. a forgalom a szezonális egyharmadára csökken. A veszélyes hulladékok a kijelölt tartályokban tárolhatók, elszállításukig. A tárolási technológia figyelése, ellenőrzése, irányítása hagyományos „szemrevételezéssel”, vezetési funkciókkal, módszerekkel történik.

3.5.F) KÁRMENTŐ TERÜLETE, TÉRFOGATA Nincs kialakítva a telephelyen.

3.5.G) A TÁROLÁSSAL KAPCSOLATOS MŰVELETEK A be és kiszállításon kívül nem történik más művelet a telepen. A növényvédő szer kizárólag küldeménydarabos (csomagoltan) állapotban érkezik a telepre. A tárolásban a targonca jelenti a fő technológiai elemet. Beérkezések: A raktárba a különféle áruk közúton érkeznek.


40

Közúti beszállítás: Az érkezett árut átvételkor – a fuvarokmányok alapján – mennyiségileg és minőségileg vesszük át. A kiszedett áru átvételekor a komissió térre kerül – ideiglenesen – lerakásra. A járműveknek a lerakodása, a raktárból a targonca kijáraton kivitt rakodógéppel történik. Közúti kiszállítás: A raktárban tárolt, kezelt készítmények különböző tárolási idő után kiszállításra kerülnek kereskedőkhöz, felhasználókhoz. Az itt tárolt növényvédő szerek szigorú nyilvántartás alapján, kerülnek kiadásra kereskedőknek, felhasználóknak, fuvarozóknak. Illetéktelenekhez növény védőszer nem kerülhet ki! A szállító járműveknek és az átvevő személyeknek a szükséges ADR-es előírásoknak is meg kell felelni. Hiányosságok esetében az áru NEM adható ki. A kiszállításhoz szükséges komissiójegy alapján a raktári dolgozó összeállítja a szállítmányt, majd a szállítólevél alapján átadja a vevőnek, ill. a szállítónak. A szállítójárműre géppel a jármű szállítóterébe a raktáros berakja. A rakodás szakszerűségéért a járművezető és a rakodó dolgozó közösen felelős. A közúti be- és kiszállítások esetén súlyos balesetek bekövetkezése akkor valószínűsíthető, ha a dolgozók vétenek a biztonságos üzemeltetés szabályai ellen. Ezek a rakodás szabályai a közlekedés szabályai, a járművekre és a kihajtás (közlekedés) szabályai betartandók. Kockázati tényező a targonca kijáraton a ki- és beközlekedés. A rakodási magasság és a súlykorlátozás betartandó. A raktárban átvételkor, kiadáskor, szállításkor, áruk mozgatásakor a kijelölt szállítási útvonalon, közlekedési utak használandók.

3.5.H) EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK


41

3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL A telephelyre a beszállítás közúton történik. A telepen belül 5 km/h sebesség korlátozás van érvényben. Telephelyeken belül az anyagok szállítása targoncával megoldott, 2 darab Mithsubisi és Hyster h3 típusú. gázüzemű villás targoncát használunk. A raktározott áruk EU raklapos egységrakományként, illetve 1000 literes folyadékkonténerben, 50-200 literes műanyag hordóban, valamint 500 kg-os (BIG-BAG) zsákokban érkeznek a raktár területére és gyakorlatilag megbontás nélkül, ugyanilyen formában szállítják el a raktár területéről. A raklapok tömbszerűen vannak tárolva. Tartályos szállítás Nincs. Csővezetékes szállítás Nincs


42

3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA Homok, 200 l-es üres hordók, vastag falú juta zsákok, lapátok, seprű, egyéni védőfelszerelések, eszközök raktáron tartása indokolt. A kárelhárítási anyagok, eszközök tárolásához zárható, erre a célra kijelölt raktárhelyiséget kell biztosítani. Az egyes mentesítő anyagok mennyisége: 25 kg szárazhomok, vödörben tárolva, a raktári bejáratok mellett, lapát, seprű, 200 l-es üres hordó, műanyag zsákok, fólia. Az egyéni védőfelszerelések egyénhez rendeltek, illetve tárolási helyük az irodaépület. A telephelyen a Tűzvédelmi szabályzatnak megfelelő tűzoltó készülék került elhelyezésre. A pontos mennyiségek, fajták kellenek és az elhelyezkedés pontos meghatározása.


43

4) Infrastruktúra 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK Az elektromos energia ellátás és a gázellátás a városi közműhálózatról valósul meg. A gázóra a telephely ÉK sarkában a kerítéshez közel található.

4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS Az vízellátás a városi közműhálózatról valósul meg. A vízóra a telephely ÉK sarkában a kerítéshez közel aknában található.

4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS A gáz, vízellátás városi közműhálózatról valósul meg.

4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS A telephelyen energiatermelés nem folyik.

4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT Kiépítve. 380 / 220 V Főbiztosíték 400 A Érintésvédelem: nullázás

4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS A telephelyen sem aggregátort, sem generátort nem üzemeltetnek.

4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT Tűzoltó víz tározó, tűzcsap a telephelyen nem található. Az Agrotec építkezése miatt 2 db tűzcsap került elhelyezésre, 100 m-en belül közterületen, az út túloldalán lásd 9. ábra). A maximális 800 MJ/m2 feletti tűzterheléssel számolva 1800 liter/ perc oltóvíz intenzitást kell biztosítani 2 órán keresztül 800-1200 m2 alapterületű építményben, így az oltóvíz mennyiség


44

216.000 liter, tehát 216 m3 oltóvíz kell. Ennek az oltóvíz mennyiségnek elhelyezésére a következő megoldás alakult ki: Átmeneti jelleggel a hosszanti oldalon a 20 cm-es betontalapzatot homokzsákkal megemelik (hamarosan betonlábazat váltja fel) az utcai fronton található magasságra, tehát 40 cm-re emelkedik: 128 méter (hosszúság) * 0,4 méter (magasság) = 51,2 m2 *3,8 méter (szélesség) = 194,56 m3. Amennyiben ezen átbukna a víz, úgy az IKR Agrár Kft tulajdonában lévő, az AGROTEC által használt területre folyik, ahol végig 40 cm-es beton kerítésalap van. Az újonnan közterületen létesített 2 db tűzcsap tud 3007 l/perc teljesítményt. A vízhozam ellenőrzési jegyzőkönyvet Sscan16042014060.pdf fájlban mellékeltük.

4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK Közműhálózatról. Szociális melegvíz biztosítása vízmelegítővel történik.

4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK A kommunikáció vezetékes és mobil telefonon történik.

4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK Nincsen.

4.K) MUNKAVÉDELEM Az IKR Agrár Kft. minden dolgozója számára biztosítja a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket. Minden új dolgozó munkavédelmi oktatásban részesül. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat Hatejer Zsolt, munka-, tűz-, és környezetvédelmi vezető látja el (Tel: 06305520130).

4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS Az IKR Agrár Kft-nél történő foglalkoztatás feltétele az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmassági orvosi nyilatkozat. A foglalkozás - egészségügyi szolgáltatást külső megbízott végzi. Prevenció-Eger Kft., a szolgálat szakmai vezető főorvosa, dr. Verrasztó Ágnes. Eger - központi rendelő Törvényház út 13-15. Fax: 06 36 518 315. Füzesabony rendelő Rákóczi út 36-40. (Eü. Közp.)


45

4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE A vészhelyzet elhárításához a társaság vezető beosztású munkatársai a raktáros értesítése nyomán haladéktalanul megadják a kért támogatást, ideértve a késlekedés nélküli bejövetelt és a képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő mértékű közreműködést. Az üzem területén kialakult vészhelyzet esetén, a vészhelyzeti irányítási központ az iroda. Az elsődleges vezetési pont az iroda épülete.

4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK A telephelyen állandó orvosi felügyelet nem áll rendelkezésre. A foglalkozás - egészségügyi szolgáltatást külső megbízott végzi. : Prevenció-Eger Kft., a szolgálat szakmai vezető főorvosa, dr. Verrasztó Ágnes. Füzesabony rendelő Rákóczi út 36-40. (Eü. Közp.) Telefonszám: 06-36-542-700

4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Biztonsági szolgálat nincs.

4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincs. A növényvédő szerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában.

4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincs. A növényvédő szerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában.

4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET Az IKR Agrár Kft. tevékenységéből fakadó veszélyes szituációk meghatározása és elemzése a biztonsági jelentés 6. pontjában történt meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos szituációk


46

összekapcsolhatók a hősugárzással és a tárolt veszélyes anyagok hőbomlásából származó mérgező füstök keletkezésével és terjedésével. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat. Szervezet nincs.

4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához karbantartási tervet kell készíteni. Az elvégzett karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a karbantartás időpontját, illetve a karbantartást végzők nevét. Ilyen tevékenységet az IKR Agrár Kft. nem folytat.

4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT Az IKR Agrár Kft. tevékenységéhez nincs szükség laboratóriumra.

4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK Szociális szennyvíz a közműhálózatba csatlakozik. A telephelyen nincs kialakított csatornarendszer. A csapadékvíz és az esetleges tűzoltóvíz az udvar betonozott felületéről a közúti árokrendszerbe folyik. Ennek megakadályozására intézkedés kidolgozása, megoldás tervezése folyamatban (lásd 4.G pont).

4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK Nincs.

4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. Nincs.

4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM A raktárt kamerarendszer, infra mozgásérzékelő rendszer, valamint belső mozgásérzékelő rendszer védi. A raktárbejáratokon ajtónyitó érzékelő, és garázsajtó nyitó érzékelő került


47

felszerelésre. Mellékelve RIASZTÓ RENDSZER 1 RAJZ és MEGFIGYELŐ RENDSZER 2 RAJZ. Mozgásérzékelős riasztóberendezés távfelügyeletre jelez, az Agendor Securyti Kft biztonsági szolgálathoz (06-70-708-7869) (Eger, Vörösmarty Mihály u. 14, Telefon: +36 36 311 080) az Agendor hívja Fodor Györgyöt 06-30-625 – 6061, bármilyen esemény bekövetkezésekor. A telephelyen 8 db kamera van felszerelve és infrasoros érzékelők védik a raktárépületet.


48

5) A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A biztonsági elemzés tárgya az IKR Agrár Kft. füzesabonyi növényvédő szer raktár technológiájához kapcsolható feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata a Katasztrófa védelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X.20). számú Kormányrendelet) megfogalmazottak szerint. A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására a Füzesabony Területi Központ üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a tárolás során a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű gáz-, folyadék- illetve kétfázisú kiáramlása következik be. Mivel a kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűz és környezetre veszélyesek, az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásuk mérgező felhők, illetve különböző tüzek és robbanások energia-transzportjai révén valósulnak meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. Egy részük helyileg is hat; a légutak nyálkahártyájára, a szemre, a bőrre. A gázok mérgező hatását halálozási értékkel szokták kifejezni. Ez a halálos mérgezést előidéző koncentrációnak (ppm, mg/m3 stb.) és a mérgezéstől a halál bekövetkezéséig eltelt időnek (perc) szorzata. Minthogy ez az érték egy-egy gázra vonatkozólag jellemző állandó szám, ez megadható: ez a dózis. A tüzek hőenergiáját a sugárzás, a robbanások során felszabaduló kémiai energiát a keletkező nyomáshullámzás és a repeszek kinetikus energiája közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk a Füzesabonyi Területi Központ technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyéni és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti. A kockázatvizsgálat tárgya az IKR Agrár Kft.. Füzesabonyi Területi Központ területén feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata, a kockázatok mértékének meghatározása és ezen értékek összevetése a törvényben foglaltakkal a Katasztrófa törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény), és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről), megfogalmazottak szerint.


49

AZ IPARI BALESETEK KOCKÁZATAINAK MEGHATÁROZÁSA

Veszélyek azonosítása Mi romolhat el?

Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Milyen súlyos?

Milyen gyakran

Kockázat meghatározása Milyen nagy?

Kockázat értékelése Megfelelés az előírásoknak!

13. ábra: A kockázatelemzés elvi sémája

Veszély-azonosítás A veszély elemzés szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani:


50

• •

milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 2011. évi CXXVIII. Törvény szerint: • •

Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A következmények megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: -

a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke,

A katasztrófa méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják: • • • • • • •

az anyag tulajdonságai az anyag fizikai hatásai az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban, mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények a mentesítés lehetőségei és a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége.


51

Baleseti lehetőségek forgatókönyveket

felmérésével

és

elemzésével

választottuk

ki

a

veszélyes

A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal, eljárásokkal és módszerekkel történik, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. 2. 3. 4.

5.

A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása) Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása) Hősugárzás (az 1-2 pont esetében) Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető és mérgező gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.) Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell.

Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: -

az egyéni kockázat (Individual Risk), a társadalmi kockázat (Societal Risk), az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és a veszélyességi övezetek meghatározása.

A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a 2. számú mellékletben).


52

6) A veszélyeztetés értékelése 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA 6.1.1) NÖVÉNYVÉDŐ SZER RAKTÁR A veszélyes anyagok felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések sérülése, meghibásodása miatt az anyagok szabaddá válnak, így a potenciális veszély reális veszéllyé válik. Személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és annak környezetben. A raktárban jelenlévő mérgező, tűz és robbanás-veszélyes anyagok valamint környezetre veszélyes anyagok jelentenek veszélyt. Az anyagok veszélyességének részletes leírása a 3.3. fejezetben található, a veszélyes technológiák jellemzését az 3.5 fejezet tartalmazza. A raktárban történő, veszélyes anyagokkal történő manipuláció során számos olyan esemény következhet be viszonylag nagy valószínűséggel, melyeknél veszélyes anyag kerülhet ki a tároló eszközökből, tömörtelenség, korróziós károsodás (lyukadás), vagy figyelmetlenség miatt. A raktárok biztonságos működésének bemutatása különbözik azon üzemekétől, ahol egy gyártási folyamatban résztvevő berendezés által okozott veszély bemutatására kerül sor. A tároló kockázati elemzésének sokkal inkább a személyzet ellenőrzésére, képzésére, oktatására, az alkalmazott műveletekre, eljárásokra és auditokra, támaszkodik. Ebből következik, hogy az emberi tényező szerepének bemutatására helyeződik a hangsúly. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol olyan jelentős mennyiségű anyag kibocsátásról van szó, amelyek tűzet, gőzfelhő kialakulását és robbanást okozhatnak. Elsősorban azokat a helyeket azonosítottuk, ahol cseppfolyósított CH gázok, mint a propán találhatók. Más anyagok, amelyek folyadék állapotban vannak normál hőmérsékleten és nyomáson és a folyamatban sem találhatók magas hőmérsékleten, azok kisebb veszélyt jelentenek. A berendezések, a telepítés, az alaprajz, a technológiai leírás, a veszélyes létesítmények leírása, az elrendezési rajz és a műszerezetttechnológiai folyamatábra alapján azonosítottuk azokat veszélyes létesítmény egységeket, melyek veszélyes anyagokat kezelnek. Jelen esetben a veszélyes létesítmény az IKR Agrár Kft.. füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktára. A Füzesabonyi Területi Központ tevékenységéből adódóan változatos típusú és mennyiségű veszélyes anyag tárolását végzi el. Ezért szükséges a veszélyek feltárásának szisztematikus megközelítése. A raktárban több tíz féle kémiai anyagot tárolnak. Vannak köztük tűzveszélyes, irritatív, égést tápláló, oxidáló, ártalmas anyagok, mérgező és környezeti veszélyt okozó anyagok. A raktárak következmény analízisének során feltételezzük, hogy az égés a raktár tartalmának égéséhez szükséges levegő mennyisége nagyság rendekkel meghaladja a raktár található levegő mennyiségét az után pótlódást is figyelembe véve. Az oxigén koncentráció csökkenni fog. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hő kibocsátás nagyságát. Továbbá feltételezzük, hogy az égés során a mérgező anyag mennyiségének 5-10% kerül be a füstbe 1-2 órás


53

időtartamot figyelembe véve5. A gyakorlatban, ha a raktártűz következtében a tető beomlik a kialakult füstfelhő neutrálisnak tekinthető a raktártűz következtében kialakult hősugárzás következtében és a füst a légkörbe magasan felemelkedve felhígul és biztonságosan szétterjed. A tűz kezdeti időszakában jelent veszélyt ezért elfogadható az a megközelítés, hogy a tárolt anyag tört része jelent veszélyt egy órás időtartam alatt. A Füzesabonyi Területi Központ raktárában található veszélyes anyagok a következők:

1. Afalon Dispersion. Linuron (36-40%) hatóanyagú termék. Hőbomlás következtében mérgező gázok képződhetnek (klórtartalmú vegyületek és nitrogén-oxidok). Barna színű, aromás szagú folyadék. Nem tűzveszélyes (E). 2. Agil 100 EC: Aromás oldószer szagú, sárgás – barna színű folyadék. Propaquizafop (10,3%), polietilén-glikol-izotridecil-éter (30-40%), petróleum nafta, erősen aromás (C9 – és C16) (35-42%) és n-metil-2-pirolidon (9-10%) hatóanyagú termék. Éghető folyadék. Nem gyúlékony Hőbomlás következtében mérgező gázok képződhetnek (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, klórtartalmú vegyületek). 3. Akris: Enyhe sajátos szagú, fehéres viszkózus, folyékony, szuszpenzió. DimeténamidP (23,3%), terbutilazin (20,8%), Atlox 4894; zsíralkohol-etoxilát alapú készítmény (1,6-2,2%) és fenolszulfonsav-formaldehid-polikondenzátum nátriumsó formájában (1,4-1,9%) tartalmú termék. Hőbomlás következtében mérgező gázok képződhetnek (szénmonoxid, széndioxid, Hidrogén-klorid, nitrogén-oxidok, szerves klórvegyületek, kén-oxidok). 4. Akris (10 l) + Clio (0,7 l)+Break Thru (1 l) csomag: Akris: Lásd Akris Clio: Lásd Clio Break Thru: Lásd Break Thru. 5. Biathlon. Hatóanyaga tritoszuluran (71,4%). Barna, enyhén aromás szagú granulátum, melyet 1 literes csomagolásban szállítanak. Nem tűzveszélyes. Tűz esetén CO, nitrogén oxidok (NO, NO2) és kén-oxidok válhatnak szabaddá. 6. Biathlon Star: Csomag. Összetétele 0,5 kg biathlon + 3 liter Star = Starane 250 EC + 5 liter Dash. Az összetevőket külön ismertetjük. 7. Break Thru: Jellegzetes szagú, világossárga folyadék. Poliéter módosított trisziloxán (75%) hatóanyagú termék. Tűz esetén szénmonoxid, széndioxid, nitrogén-oxidok szabadulhatnak fel. 8. Bulldock 25 EC: Termékre jellemző, aromás szagú, sárgásbarna színű folyadék. Bétaciflutrin (2,7%), kalcium-dodecil-benzolszulfonát — etil-hexanol (<6%), alkilfenolpoliglikol–éter (<5%), Solvesso 150 (80-90%) tartalmú termék. Termikus bomláskor szén-oxidok, nitrogén-oxidok, klorid- és fluoridtartalmú vegyületek képződnek. 9. Bumper Super: Szagtalan, világossárga, áttetsző folyadék. Propikonazol (90 g/l), prokloráz (400 g/l), gamma-butyrolactone (8%) és n-Butyl alkohol (4%) Tűz esetén szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és klórtartalmú gázok szabadulnak fel. 10. Clio. Topramezon (29,7%) és fenolszulfonilsav-formaldehid-polikondenzátum nátriumsó formájában (1,8%) tartalmú termék. Világos bézs, aromás szagú folyadék, szuszpenzió. Nem tűzveszélyes (E), de hőbomlás hatására mérgező gázok képződhetnek (szénmonoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok). 11. Cuproxat Flüssig: = Cuproxat FW. 5

SRAG-Chemical Warehouses Version 6 June 2002, 4.2.3 fejezet, első bekezdés.


54

12. Dithane DG NEO TEC: Szaga kénszerű. Sárgástól barnáig terjedő színárnyalatú mikrogranulátum. Hatóanyaga mancozeb (75-78%) és inert összetevők. Veszélyes bomlástermékek keletkezhetnek (kénhidrogén, széndiszulfid, nitrogénoxidok, kénoxidok, szénmonoxidok). 13. Dream Team S: Összetétele Savvy (200 gramm) + Ecopart SC (1 l) + Duplosan KV (5 l). Az összetevőket külön ismertetjük. 14. Duracer: Összetevők Racer (10 l) + Tender (6 l). Az összetevőkért külön ismertetjük. 15. Elastiq. Karboxilezett sztirol-butadién latex oldat (45,0%), éterifikált alkohol (1-10%) és propilén-glikol (0,5-1%) Enyhe szagú, fehér folyadék. Égés közben irritáló és mérgező hatású, kellemetlen szagú füstgázok keletkeznek. Nem jelölésköteles. 16. Elastiq + Sunflex +Silwet. Összetétel: Elastig (5 l) + Sunflex (20 l) + Silwet (1 l). Az összetevőket külön ismertetjük. 17. Galera SL: Barna színű folyadék. Klopiralid (22,9 %), pikloram (5,7%) és etanolamin (8,8%) hatóanyagú termék. Tűz esetén a füst a kiinduló terméken kívül mérgező és/vagy ingerlő vegyületeket is tartalmazhat. 18. Guardian Max. Acetoklór (77%) hatóanyagú termék. Tartalmaz még furilazolét (Safener) (2,5%), kukoricaolajt (11%) és egyéb összetevőt (9,5%). Sárga-piros folyadék. Veszélyes égéstermékek: szénmonoxid, hidrogén klorid (HCl), nitrogén oxidok. Tűzveszélyes (C). 19. Hardflex 480 SL: Glifozát izopropil-ammóniumsó (39-43%), polietoxilált-alkilamin (13-18%) hatóanyagú termék. Veszélyes égésterméke: szén-oxid, foszfor-oxid, nitrogén-oxidok. Enyhe szagú, világosbarna-borostyán színű folyadék. 20. Omite 57 E: Oldószerszagú, borostyán sárga színű folyadék. Propargit (57%), xilol (43%) tartalmú termék. A bomlástermékek között előfordulhatnak a kén és a szén oxidjai. 21. Panoctin 35. Guatazin (32,8%) és etilén-glikol (<25%) tartalmú termék. Vörös folyadék. Mérgező anyag. Expozíciós veszélye, bomlásterméke nem ismert. Az anyagot csak általános tulajdonságainak megfelelően vesszük figyelembe. 22. Pendigan 330 EC: Aromás szagú, barna-narancs színű folyadék. Pendimetalin (3034%) és aromás oldószerek keveréke (C-9 nafta) (59-64%). Tűzveszélyes. Tűz esetén felszabadulhat szén-monoxid és nitrogén-oxidok. 23. Pyrinex R Pack: A csomag összetétele Pyrinex 25 CS (15 l) + Bulldock 25 EC (4,5 l. Az összetevőket külön-külön ismertetjük! 24. Racer 25 EC: Jellegzetes aromás szagú, világosbarna színű folyadék. Flurokloridon (23-26%), ciklohexanon (40-44%), Nafta aromás oldószer (22-24%), izobutanol (23%), alkiralaril szulfonát (3-4%) tartalmú termék. Veszélyes égéstermékek: szénmonoxid, nitrogén-oxidok, és egyéb toxikus klór-és fluortartalmú vegyületek. 25. Sergomil L-60: Jellegzetes szagú, zöldeskék színű folyadék. Réz(II)-szulfát (5,5%) hatóanyagú termék. Nem tűzveszélyes (E). Az égéstermékek toxikusak. 26. Silwet L-77. Polialkilénoxid, módosított heptametiltrisziloxán (84%) hatóanyagú termék. Szalmasárga, mérsékelt poliéter szagú folyadék. Hőbomlás hatására mérgező gázok képződhetnek (szénoxid, szilikonoxid). Tűzveszélyes C. 27. Spectrum. Dimeténamid-P (63,7%), oldószer nafta (25-27,6%) és Atlox AL-2927 (911%) hatóanyagú termék. Sötétbarna színű, aromás szagú folyadék. Veszélyes bomlástermékek: HCl, NOx, CO, klórvegyületek. 28. Starane 250: Sötétbarna folyadék. Fluroxipir 1-metilheptil-észter (35,7 %) Oldószerek és inert összetevők, balance. Kevésbé tűzveszélyes. Tűz esetén a fűst mérgező és/vagy ingerlő vegyületeket is tartalmazhat.


55

29. Sultan 50 SC: Termékre jellemző, gyenge aromás szagú, Metazaklór (41-45%) hatóanyagú termék. A keverékből származó különleges veszélyek: szén-oxidok, sósavgáz, egyéb klór/klorid tartalmú vegyületek, nitrogén-oxidok. 30. Sunflex 40 EC: A termékre jellemző aromás oldószer szagú, barna folyadék. Bromoxinil-oktanoát (49-53%) és xilol (41-45%) tartalmú termék. Éghető folyadék. Tűzveszélyes, tűz esetén mérgező és irritáló hatású füstgázok szabadulhatnak fel (cianidok, CO, NOx, bórtartalmú vegyületek). 31. Talstar 10 EC. Bifentrin (11%) és petróleum (<82%) tartalmú termék. Világos barna színű folyadék. Veszélyes bomlástermékei égés során szén-dioxid, hidrogén-fluorid, HCl, CO. Kevésbé tűzveszélyes anyag.

Az anyagtulajdonságok alapján a CPR 15 szerint az alábbi forgatókönyvek vehetők figyelembe: (1.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a hősugárzás okozta veszély (FK-1). (2.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. (FK-2) (3.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban tárolt mérgező anyagokat tároló tartályok esetleges sérülése. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával kell számolni az épületen belül. A gőznyomás és az LD50 (patkány, orális) értékének vizsgálata alapján kell figyelembe venni, hogy a termék hozzá járul-e a raktár kockázatához vagy sem (FK-3). (4.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély (FK-4).

6.1.2) PB PALACKTÁROLÁS Sorozatos palackrobbanás a tárolótéren A tárolt palackok meghibásodását a következő események okozhatják: • Ütés (ütközés); • Hibás palack, vagy szelep; • Telephelyi tűz; • Szabotázs. Bár a Purple Book szerint (3.2.1. fejezet, 8. sz. megjegyzése) a gázpalackok katasztrofális meghibásodása általában nem vezet halálos sérüléshez a telephelyen kívül, a palack BLEVE, Füzesabony20160418BE

56

valamint a belső dominóhatás következtében előálló sorozatos palackrobbanás esetét ebben a fejezetben megvizsgáltuk. A vizsgálat olyan baleseti forgatókönyv felállítására irányult, ahol a baleset helyszínén ideiglenesen 35 kW/m2-nél magasabb értékű hősugárzás fordulhat elő. Ez a hő teljesítmény a sugárzásnak kitett palackok esetében képes BLEVE-t okozni. A fenti felsorolásban szereplő – palack-meghibásodást okozó – események közül csak a telephelyi tűz eszkalálódása következtében állhat elő olyan helyzet, ahol a cseppfolyósított szénhidrogéngáz teljes tárolt mennyiségének égésével kell számolnunk.


57

6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS

Minden súlyos baleset hozzá kapcsolható olyan meghibásodásokhoz, melyek veszélyes anyag kibocsátásához vezetnek és a következő képen osztályozhatók: 1. Anyag kibocsátás berendezés, csomagolás vagy csővezeték meghibásodás miatt; 2. Nagy tüzek (tócsatüzek). Az egyes forgatókönyvek fontossága a következő kritérium alapján állapítható meg. A lehetséges súlyos baleset forgatókönyveinek tartalmaznia kell a legrosszabb események forgatókönyveit, melyek üzemen belül vagy üzemen kívül hatnak az emberre és a környezetre. A megközelítés egyik módja a következő lehet: a. b.

az emberre és a környezetre ható legsúlyosabb események azonosítása a következmények meghatározása. Ha a következmények jelentéktelenek nincs szükség további elemzésre. Ha a következmények jelentősek egy sor súlyos baleset meghatározására és elemzésére van szükség);

A fenti elveket figyelembe véve az üzemi technológia, a veszélyes anyagok típusa, és mennyisége alapján, az alábbi helyszíneken fordulhat elő veszélyes következményekkel járó baleset.


58

6.2.1) FORGATÓKÖNYV-1: RAKTÁRTŰZ, HŐSUGÁRZÁS Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tócsatűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a hősugárzás okozta veszély. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C°. • A kiáramló anyag hőmérséklete 20 C°. • A tócsa feltételezett felülete: 734 m2. • A tócsa ekvivalens sugara: ≈15 m. • A levegő gőznyomása 1848 Pa • A kiáramlott anyag: xilol • Forráspont: 417 K°. • Párolgási hő: 3,46x105 J/kg. • Fajhő: 1,74x103 J/kg/K°. • Égéshő: 4,1x107 J/kg.

Egy vegyszer raktárban kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában a vegyszer raktárban található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárba kezdetben bezárt levegő mennyisége. Amennyiben a szellőzés korlátozott és a tűz kezdeti szakaszában a szellőzés nem nő meg valamilyen meghibásodás miatt az oxigén mennyisége le fog csökkenni. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hősugárzás nagyságát is. A vegyszer raktár tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. A vegyszer raktár tüzek főleg környezeti károkat okoznak, mint például a Sandoz tűz esetében. A növényvédő szer raktárakban tárolt tűzveszélyes anyagok a következők:

1.

2.

3.

Dynasylan Syvo Clear: Alkoholszerű, színtelen folyadék. Izopropil-alkohol (20-100%) és dodecane (1-10%) tartalmú hidro- és oleofóbozó szer. Bomlástermékei ismeretlenek. A továbbiakban nem vesszük figyelembe. Omite 57 E: Oldószerszagú, borostyán sárga színű folyadék. Propargit (57%), xilol (43%) tartalmú termék. A bomlástermékek között előfordulhatnak a kén és a szén oxidjai. Pendigan 330 EC: Aromás szagú, barna-narancs színű folyadék. Pendimetalin (30-34%) és aromás oldószerek keveréke (C-9 nafta) (59-64%). Tűzveszélyes. Tűz esetén felszabadulhat szén-monoxid és nitrogén-oxidok.


59

4.

5.

6.

Racer 25 EC: Jellegzetes aromás szagú, világosbarna színű folyadék. Flurokloridon (23-26%), ciklohexanon (40-44%), Nafta aromás oldószer (2224%), izobutanol (2-3%), alkiralaril szulfonát (3-4%) tartalmú termék. Veszélyes égéstermékek: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, és egyéb toxikus klór-és fluortartalmú vegyületek. Sunflex 40 EC: A termékre jellemző aromás oldószer szagú, barna folyadék. Bromoxinil-oktanoát (49-53%) és xilol (41-45%) tartalmú termék. Éghető folyadék. Tűzveszélyes, tűz esetén mérgező és irritáló hatású füstgázok szabadulhatnak fel (cianidok, CO, NOx, bórtartalmú vegyületek). Talstar 10 EC. Bifentrin (11%) és petróleum (<82%) tartalmú termék. Világos barna színű folyadék. Veszélyes bomlástermékei égés során széndioxid, hidrogén-fluorid, HCl, CO. Kevésbé tűzveszélyes anyag.

A hősugárzás szempontjából fizikai paraméterei alapján a xilol a legveszélyesebb. Forráspont (K°)

Párolgási hő (J/kg)

Ciklohexanon

428

4,77 x 10

Izobutanol

381

5,92 x 10

Petróleum

553

1,84 x 10

Xilol

417

3,46 x 10

Anyagnév

Fajhő

Égéshő (J/kg)

(J/kg/K)

5

1,83 x 10

3

3,36 x 10

5

2,32 x 10

5

2,09 x 10

5

1,74 x 10

7

3

3,6 x 10

3

4,1 x 10

3

4,1 x 10

7 7 7

5. táblázat: Az éghető veszélyes anyagok tulajdonságai, Füzesabony

A kialakult tüzet pont forrásként lehet modellezni, mely az égés során keletkezett hő 30%-t sugározza ki6. • A kialakult tócsatűz esetében a hősugárzás maximális értéke 21,85 kW/m2 a tócsa szélétől számított 7,5 m-es sugarú körön belül (r = 15 m). Ez az érték 30 másodperces expozíciós időt figyelembe véve 10%-nál magasabb halálozási arányt okoz a hatásterületen belül tartózkodók esetében. Az acél szerkezetek torzulását okozza. • A 18 kW/m2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt 10%-s halálozási arányt jelent 26 m sugarú körön belül. • A 13 kW/m2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt 1%-s halálozási arányt jelent 32 m sugarú körön belül. • A 12,5 kW/m2 hősugárzási érték 10 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 33 m sugarú körön belül. • A 8 kW/m2 hősugárzási érték 42 m sugarú körön belül található. • Az 5 kW/m2 hősugárzási érték 10 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 55 m sugarú körön belül. • A 4 kW/m2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 63 m sugarú körön belül.

6

SRAG-Chemical Warehouses, Version 6, 26 June 2002, 6. Thermal radiation from a burning warehouse


60

• A 2.5 kW/m2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 83 m sugarú körön belül. A xilol nyílt téri hősugárzása esetében az épület árnyékoló hatását is figyelembe véve látható, hogy a veszélyes hősugárzás értéke a telepen belül marad. A forgatókönyv esetében a gőzfelhő kialakulását és gőztűz vagy térrobbanás lehetőségét nem vizsgáltuk. A xilol esetében robbanásveszélyes keverék 32 C° felett keletkezik, gőznyomása alacsony, minek következtében a párolgási sebesség kismértékű és nem alakul ki értékelhető mennyiségű robbanó képes keverék. Az elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. Az eredményeket alátámasztja a CPR 15 módszertan is.

14. ábra: A nyílttéri hősugárzás értéke xilol esetén


61

6.2.2) FORGATÓKÖNYV-2: MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG SZABADBA KERÜLÉSE Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 2 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A finom porszemcsék felhőt alkothatnak és a szél vagy a légmozgás elszállíthatja. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. A mérgező anyag esetében vizsgálni kell a mérgező porok terjedését. Adatok: • A raktár mérete: 734 m2.

A füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárában tárolt anyagok biztonsági adatlapjai szerint nincsenek por alakú mérgező anyagok. A forgatókönyvvel a továbbiakban nem foglalkozunk.


62

6.2.3) FORGATÓKÖNYV-3: MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG KISZABADULÁSA Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 3 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban a csomagolás sérülése. A sérülésekor kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával lehet számolni. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C°. • A kiáramló anyag hőmérséklete 20 C°. • A forrás magassága 0 m. • A talaj érdesség: 1 m • A szélsebesség nagysága: 2 m/s • A szélsebesség mérésének magassága: 10 m. • Pasquill osztály: F • A párolgás vizsgált időtartama: 30 perc • A raktár mérete: 734 m2.

A növényvédő szer raktárban tárolt anyagok biztonsági adatlapjai a folyékony mérgező anyagok a következők: 1.

2.

Omite 57 E: Oldószerszagú, borostyán sárga színű folyadék. Propargit (57%), xilol (43%) tartalmú termék. A bomlástermékek között előfordulhatnak a kén és a szén oxidjai. Panoctin 35. Guatazin (32,8%) és etilén-glikol (<25%) tartalmú termék. Vörös folyadék. Mérgező anyag. Expozíciós veszélye, bomlásterméke nem ismert. Az anyagot csak általános tulajdonságainak megfelelően vesszük figyelembe.

Az EPA (USA) Risk management program guidence for offsite consequence analysis, April 1999 a következő megállapításokat teszi: Mérgező folyadék kibocsátása zárt térben. Össze kell hasonlítani a szabadon szétterülő tócsa nagyságát és a zárt térben kialakulható tócsa nagyságával. A kisebb tócsa nagyságra kell a meghatározni a párolgási sebességet. Az épületből kiáramló anyag (párolgási sebesség) mennyisége a tócsapárolgási sebessége szorozva egy 0,1-s tényezővel. Két oka van a párolgási sebesség csökkentésének. Először az épületen belül a párolgási sebesség jóval alacsonyabb, mint szabad téren. Ennek az oka, hogy a szélsebesség közvetlenül befolyásolja a párolgási sebességet. Másodszor az épület ellenállást jelent a felhő terjedésének útjában. Épületen belül használható a konzervatív 0,1 m/s szélsebesség. A csökkentő tényező megállapítása S. R. Porter Risk mitigationin land use planning: Indoor release of toxic gases HSE anyag alapján történt.


63

Megnevezés Termék

Mérgező összetevő

Gőznyomás

Hőmérsékleten

(mmHg)

(C°)

Gőzkoncentráció

10

Gőzkoncentráció

perces hatás

10 perces SLOT

(ppm)

(-)

(-)

0

0,00

SLOT

N kitevő

(ppm)

(ppm)

(-)

0

(-)

a forrásnál

Omite 57 E Panoctin 35

Propargit (57)

0,00

25

0

(-)

(-)

0

0,00

Guazatin

0,00

(-)

0

(-)

(-)

0

0,00

6. táblázat: Gőznyomás és mérgezési értékek


64

Vesz. jel. (-) P5.C, H2, E1 P5.C, H2, E1 H2, E1

LD50 oral rat (mg/kg)

950 2639 1200

Egy mérgező anyag veszélyességét a kockázatelemzés szempontjából a hatásterületen kialakuló koncentráció értékétől és az anyag mérgező hatásától, toxicitásától függ. A koncentráció értékei a forrás erősség és a meteorológiai viszonyok függvényében határozhatók meg. A forráserősség a párolgási sebesség alapján határozható meg. A párolgási sebességet az anyag gőznyomása és a tócsa felszínének nagysága adja meg. A növényvédő szer raktárban található mérgező anyagokat és a termékek azon összetevőjét megvizsgálva, mely mérgező tulajdonsággal rendelkezik, azt találjuk, hogy az ismert gőznyomás értékek alacsonyak (lásd fenti táblázat). Az Omite 57 E mérgező összetevője a propargit (57%). A propargit gőznyomása 0,0000000303 (3,94 x 10-11 bar). Épületen belül történő kiáramlás esetén figyelembe véve, hogy az épület zárható, hogy az épület magassága több mint 4,6 m és hogy a szernek alacsony gőznyomása van kimondható, hogy a forgatókönyv a további vizsgálata nem szükséges. A megállapítás az alacsony gőznyomás miatt érvényes a szabadban történő kiáramlásra is.


65

6.2.4) FORGATÓKÖNYV-4: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 4 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. • A felhő átlaghőmérséklete 20 C°. • A keletkezett SO2 mennyisége 0,05 kg/sec • A keletkezett NO2 mennyisége 0,10 kg/sec • A keletkezett HCl mennyisége 0,20 kg/sec • Az égés ideje 1800 s • A vizsgált anyag: SO2, NO2, HCl • A raktár alap területe: 734 m2. • A raktár épület magassága: 5,5 m. • A kiáramlás magassága: 4 m • A raktár térfogata, földszint: 4037 m3. • A légcsere nagysága: 4-szer óránként A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a 6.1.1 pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: C

8,84

H

12,72

N

1,31

Cl

0,95

O

1,90

S

0,16

F

0,14

Br

0,03

Mivel Bmax > Bo azaz 18,35 > 1,04 kg/s, az égési sebességet az oxigén mennyisége korlátozza.

Mérgező égés termékek A raktárban tárolt anyagok között nincsen nagyon mérgező anyag. Ebből következően el nem égett, mérgező anyag kibocsátásáról nem beszélhetünk. A keletkezett mérgező égéstermékek esetében NO2, SO2, HCl kialakulását kell figyelembe venni.


66

A raktárban tárolt anyag által a bomlás során kibocsátott égés/bomlás termékek forrás erősségét az égési sebesség és a tárolt anyagok mennyisége határozza meg. Az átlagos szerkezeti képlet segítségével az egyes égéstermékek mennyisége számítható. A hasonló mérgezési hatás következtében a HF, HBr kibocsátást összevonjuk a HCl kibocsátással. A HCl részaránya az égéstermékben: Az NO2 részaránya az égéstermékben: Az SO2 részaránya az égéstermékben:

56% 30% 14%

Az égéstermékek forrás erőssége: m = 0,35 kg/s


67

A HCl forrás erőssége: 0,35 * 0,56 = 0,2 kg/s A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). A talajfelszín érdessége nem csak a föld felszínének tulajdonságait jellemzi, hanem a kiemelkedéseket, a növényzetet és az épületeket is. Az érdesség meghatározza a turbolencia jellemzőit a határ rétegekben. Körülbelül a valós magasság 1/10- 1/30 körüli értékét kapja meg. A felszín típusa Sima felszín Fű Sima föld Mezőgazdasági terület Megművelt terület Lakóterület Városias terület

Víz felszín, burkolt útfelület

Az érdesség értéke (m) 0,001

0,01 0,03 0,1

Repülőtér, szántóföld, fű Üvegházak, nyílt, bozótos terület, szétszórt házak Sűrűn elhelyezkedő, de alacsony házak, erdős terület, ipari terület nem túl magas akadályokkal Város magas épületekkel, ipari terület magas épületekkel

0,3 1,0 3,0

7. táblázat: A felszíni érdesség értékei, FK-4

A következmény analízis eredmény alapján (1. melléklet) a következő megállapításokat tehetjük: A hidrogén klorid mérgezésének hatását a SLOT (specified level of toxicity) és SLOD (significant likelihood of death) értéke alapján mérjük fel. A SLOT olyan koncentrációként határozható meg, amely: Súlyos veszélyt jelent majdnem mindenkire, aki a területen tartózkodik; Az érintett lakosság jelentős része orvosi kezelésre szorul; Néhány ember súlyosan megsérül, hosszabb ideig tartó kezelésre szorul; A különösen érzékeny emberek meghalhatnak. A SLOT érték az 1%-s halálozási értéket jeleníti meg (LC1), a SLOD érték pedig az 50%-s (LC50) értéket adja meg. A hidrogén klorid esetében a mérgezés okozta veszélyes terhelés a következő képlettel határozható meg:


68

T=cxt ahol: T = mérgezés okozta veszélyes terhelés (ppm perc) c = koncentráció (ppm) t = a mérgezés hatásának időtartama (perc) HCl esetében a SLOT érték 2,37 x 104 ppm perc, a SLOD érték pedig 7,65 x 104 ppm perc (1 ppm = 1,49 mg/m3). A következő táblázatban adjuk meg a különböző időpontokhoz tartozó koncentráció értékeket. t (perc) SLOT

c (ppm) c (kg/m3) c (térfogat %)

SLOD

c (ppm) c (kg/m3) c (térfogat %)

1

5

10

30

60

120

23 700 0,035313

4 740 0,007063

2 370 0,003531

790 0,001177

395 0,000589

198 0,000294

2,37

0,474

0,237

0,079

0,0395

0,01975

76500 0,113985

15300 0,022797

7650 0,011399

2550 0,0038

1275 0,0019

637,5 0,00095

7,65

1,53

0,765

0,255

0,1275

0,06375

8. táblázat: A HCl SLOT és SLOD értékei különböző időpontokban, FK-4

A legalacsonyabb koncentráció érték a HCl esetében a 2,94 x 10-4 kg/m3 (198 ppm), melyet a HCl felhő 114 m közelében ér el, itt a felhő szélessége 130 m. Ez a koncentráció 120 perces kitettségnek felel meg. A hideg mérgező égéstermék a tűz kezdetétől számított 30 percen belül megszűnik. A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOT esetében

Idő (perc)

Koncentráció (ppm)

1 5 10 30 60 120

23700 4740 2370 790 395 198

SLOT A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 0-6 0-6 0-6 16 45 114

A felhő szélessége (m) 140 140 140 137 130 130

9. táblázat: A SLOT értékhez tartozó felhő méretek, HCl, FK-4

Az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 140 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 140 m (szélesség).


69

15. ábra: A 10 perces SLOT értékhez tartozó felhő méretek, HCl, R=70 m


70

A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOD esetében

Idő (perc)


1 5 10 30 60 120

76500 15300 7650 2550 1275 637,5

SLOD A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 0-6 0-6 0-6 0-6 8 21

A felhő szélessége (m)

140 140 140 140 140 131

10. táblázat: A SLOD értékhez tartozó felhő méretek, HCl, FK-4

A SLOD esetében az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 78 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 0 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 78 m (szélesség).


71

Az NO2 forrás erőssége: 0,35 * 0,30 = 0,1 kg/s A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). A következmény analízis eredmény alapján (1. melléklet) a következő megállapításokat tehetjük: A nitrogén dioxid mérgezésének hatását a SLOT (specified level of toxicity) és SLOD (significant likelihood of death) értéke alapján mérjük fel. A SLOT olyan koncentrációként határozható meg, amely: Súlyos veszélyt jelent majdnem mindenkire, aki a területen tartózkodik; Az érintett lakosság jelentős része orvosi kezelésre szorul; Néhány ember súlyosan megsérül, hosszabb ideig tartó kezelésre szorul; A különösen érzékeny emberek meghalhatnak. A SLOT érték az 1%-s halálozási értéket jeleníti meg (LC1), a SLOD érték pedig az 50%-s (LC50) értéket adja meg. A nitrogén dioxid esetében a mérgezés okozta veszélyes terhelés a következő képlettel határozható meg: T = c2 x t ahol: T = mérgezés okozta veszélyes terhelés (ppm perc) c = koncentráció (ppm) t = a mérgezés hatásának időtartama (perc) Nitrogén-dioxid esetében a SLOT érték 9,6 x 104 ppm, a SLOD érték pedig 6,24 x 105 ppm (1 ppm = 1,88 mg/m3). A következő táblázatban adjuk meg a különböző időpontokhoz tartozó koncentráció értékeket. t(perc) SLOT c (ppm) 3

c (kg/m )

1

5

10

30

60

120

310

139

98

57

40

28

0.000582 0.000261 0.000184 0.000106 7.52E-05 5.32E-05

c (térfogat %) 0.030984 0.013856 0.009798 0.005657 0.004 0.002828 SLOD c (ppm) 3

c (kg/m )

789.9367 353.2704 249.7999 144.2221 101.9804 72.11103 0.001485 0.000664 0.00047 0.000271 0.000192 0.000136

c (térfogat %) 0.078994 0.035327 0.02498 0.014422 0.010198 0.007211 11. táblázat: Az NO2 SLOT és SLOD értékei különböző időpontokban, FK-4


72

A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOT esetében

Idő (perc)


1 5 10

310 139 98

SLOT A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 16 54 88

30 60 120

57 40 28

181 268 395

A felhő szélessége (m) 127 120

120 120 120

120

12. táblázat: A SLOT értékhez tartozó felhő méretek, NO2, FK-4

Az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 16 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 127 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 54 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 120 m (szélesség). A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOD esetében:

Idő (perc)


1 5 10 30

790 353 250 144

60 120

SLOD A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 0-6 0-6 22


51

130 130 121 120

102

77

120

72

120

120

13. táblázat: A SLOD értékhez tartozó felhő méretek, NO2, FK-4

Az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 130 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 0-6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 130 m (szélesség).


73

Az SO2 forrás erőssége: 0,35 * 0,14 = 0,05 kg/s A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). A következmény analízis eredmény alapján (1. melléklet) a következő megállapításokat tehetjük: A kén dioxid mérgezésének hatását a SLOT (specified level of toxicity) és SLOD (significant likelihood of death) értéke alapján mérjük fel. A SLOT olyan koncentrációként határozható meg, amely: Súlyos veszélyt jelent majdnem mindenkire, aki a területen tartózkodik; Az érintett lakosság jelentős része orvosi kezelésre szorul; Néhány ember súlyosan megsérül, hosszabb ideig tartó kezelésre szorul; A különösen érzékeny emberek meghalhatnak. A SLOT érték az 1%-s halálozási értéket jeleníti meg (LC1), a SLOD érték pedig az 50%-s (LC50) értéket adja meg. A kén dioxid esetében a mérgezés okozta veszélyes terhelés a következő képlettel határozható meg: T = c2 x t ahol: T = mérgezés okozta veszélyes terhelés (ppm2 perc) c = koncentráció (ppm) t = a mérgezés hatásának időtartama (perc) Kén dioxid esetében a SLOT érték 4,655 x 106 ppm, a SLOD érték pedig 7,448 x 107 ppm (1 ppm = 2,6 mg/m3). A következő táblázatban adjuk meg a különböző időpontokhoz tartozó koncentráció értékeket.

SLOT

SLOD

t(perc) 1 5 10 30 60 120 c (ppm) 2 158 965 682 394 279 197 3 c (kg/m ) 5,61E-03 2,51E-03 1,77E-03 1,02E-03 7,24E-04 5,12E-04 c (térfogat %) 0,215754 0,096488 0,068228 0,039391 0,027854 0,019696 c (ppm) 8630,18 3859,534 2729,102 1575,648 1114,151 787,824 3 c (kg/m ) 0,022438 0,010035 0,007096 0,004097 0,002897 0,002048 c (térfogat %) 0,863018 0,385953 0,27291 0,157565 0,111415 0,078782

14. táblázat: Az SO2 SLOT és SLOD értékei különböző időpontokban, FK-4


74

A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOT esetében

Idő (perc)


1 5 10 30 60 120

2158 965 682 394 279 197

SLOT A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 0-6 0-6 0-6 0-6 0-6 6

A felhő szélessége (m) 120 120 120 120 120 120

15. táblázat: A SLOT értékhez tartozó felhő méretek, SO2, FK-4

Az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 66 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 66 m (szélesség). A fenti értékek és az 1. számú melléklet alapján SLOD esetében

Idő (perc)


1 5 10 30 60 120

8630 3859 2729 1575 1114 788

SLOD A vízszintes központi tengely elmozdulása (m) 0-6 0-6 0-6 0-6 0-6 0-6


120 120 120 120 120 120

16. táblázat: A SLOD értékhez tartozó felhő méretek, SO2, FK-4

Az 1 perces koncentráció értékénél a felhő mérete 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 120 m (szélesség). Öt perces expozíció esetén ez az érték 0 - 6 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól) x 120 m (szélesség). A hideg mérgező égéstermékek a tűz kezdetétől számított 30 percen belül megszűnik.


75

6.2.5) A DOMINÓHATÁSOK LEHETŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Különbséget kell tenni az eszkaláció és a dominóhatás között. A dominó hatás jelentése szerint egy üzemben történt súlyos baleset hatása érint egy másik, szomszédos létesítményt. Az eszkaláció jelentése szerint egy kisebb sérülés következtében kialakult esemény idővel súlyosabbá válik és más területekre is kiterjed a vizsgált üzemen belül más, a kiinduló helyzetnél veszélyesebb szituációt kialakítva. Az eszkaláció meghatározásában az időtényező a döntő.

6.2.5.1) KÜLSŐ DOMINÓHATÁS Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központjának szomszédságában található a KITE Zrt, telepe, mely szintén növényvédő szer és műtrágya tárolással foglalkozik. A hasonlótevékenységből adódóan a veszélyforrások is hasonlóak. A legfőbb veszélyforrás a kialakulható mérgező gőzfelhő, mely azonban nem okoz dominóhatást.

6.2.5.2) BELSŐ DOMINÓHATÁS A kialakult veszélyhelyzet azonnal vagy fokozatosan átterjedhet más területekre. Azonnali hatás Repeszhatás BLEVE Gőztűz Túlnyomás

Fokozatos hatás Tűz továbbterjedése Hosszabb ideig tartó hősugárzás Mérgező gázok terjedése

Az azonnali hatás esetében nincs idő veszélycsökkentő intézkedés meghozatalára, míg a fokozatosan, időben elnyúló veszélyes események esetében hozhatók intézkedések az eszkaláció megakadályozására. A kockázat elemzés szempontjából az időtényező határozza meg, hogy az eszkaláció során kialakuló eseményeket külön-külön kell kezelni, vagy együttes hatásukat kell vizsgálni. Az alábbi mátrixban mutatjuk be azokat a kombinációkat, ahol az eseményeket külön vagy együttesen kell kezelni.


76

Eszkalációs (másodlagos) esemény Kezdeti esemény

BLEVE

Tűzgömb

Robbanás

Jet/tócsa tűz

Gőztűz

Mérgező anyag kibocsátása

BLEVE

Külön

Nagyobb veszélyességi övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Tűzgömb

Külön

Nagyobb veszélyességi övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Robbanás

Esetlegesen nagyobb halálozási szám






Jet/tócsa tűz

Külön

Külön

Külön

Külön

,Külön

Külön

Gőztűz

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Mérgező anyag kibocsátása


Külön





Az IKR Agrár Kft. telepén feltárt veszélyhelyzetekre a fenti mátrix alapján az alábbi meghatározások érvényesek.

BLEVE-BLEVE

A BLEVE kialakulását tartós tűzben állás okozza, ezért egy olyan másodlagos esemény kialakulásához, mely szintén BLEVE az szükséges, hogy repeszhatás vagy hősugárzás következtében tócsa vagy jettűz alakuljon ki. A kialakuló másodlagosan BLEVE-hez jelentős idő kell. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Tűzgömb

Cseppfolyósított gázokat tároló nyomástartó edények repeszhatás következtében megsérülhetnek és tűzgömb alakulhat ki. A repeszek származhatnak előzőleg kialakult BLEVE-ből, mely azonban idővel előbb alakult ki. Elvileg, ha a két esemény közel egy időben zajlik le, a két hősugárzási mező egyszerre jelenhet meg. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.


77

BLEVE- Robbanás

A forgatókönyv hasonló a BLEVE-Tűzgömb forgatókönyvéhez, azzal a különbséggel, hogy a két esemény időben jól elkülönülten következik be. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Jet/Tócsa tűz

A jet vagy tócsa tűz kialakulását a főleg BLEVE-ből származó repesz okozza. Figyelembe véve, hogy a tócsa tűz kialakulásához idő kell, amely idő alatt a 10-20 másodperces BLEVE hatása megszűnik, a két esemény külön kezelhető. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Gőztűz

Kialakulása hasonló a BLEVE-Robbanás forgatókönyvéhez azzal a különbséggel, hogy nem alakul ki kárt okozó túlnyomás. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.

Tűzgömb- Minden más másodlagos esemény

Hatása valamivel kisebb, mint a BLEVE esetében. A kialakuló forgatókönyvek megegyeznek a BLEVE esetében leírtakkal. Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.

Jet/Tócsa tűz- Minden más másodlagos esemény

Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A következmény analízis során tócsatűz alakulhat ki a raktárban (FK-1). A tócsa tüzek nem jelentenek veszélyt a lakosságra.

Gőztűz-Minden más másodlagos esemény

Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi Területi Központ növényvédő szer raktárának esetében ez az esemény nem fordulhat elő.


78

Mérgezés-Minden más másodlagos esemény

Mérgezés, csak a mérgező égéstermékek keletkezésekor alakulhat ki. A mérgező füst maximálisan 30 perces hatása alatt nem okoz másodlagos eseményt (FK-4). Összefoglalóan elmondható, hogy az IKR Agrár Kft. telepe esetében nem alakulhat ki olyan súlyos esemény, melyet nem vettünk figyelembe.


79

6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA A felállított forgatókönyvek lefedik a telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének következményeit határozzák meg. A frekvenciák meghatározására a szakirodalomban fellelhető a közelítő módszer (pl. CPR12E „Red Book”, CPR15) és a pontosabb számítást lehetővé tevő hibafa módszer. A raktárok technológiájának egyszerűsége és a technológiai egységek szakaszos, időszakos működése indokolttá teszi a közelítő módszer alkalmazását.

Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata FK-4 Raktártűz, mérgező égéstermék

Frekvencia (1/év) 8,8 x 10-4/év

17. táblázat: Frekvenciák összefoglaló táblázata

A fenti táblázatban összefoglaltuk a Területi Központ területén azonosított csúcsesemények frekvenciáit. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének frekvenciáit határozzák meg. A telep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az HSE SRAM, HID Safety Report Assessment Guide, a CPR15 és az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján határoztuk meg az alábbiak szerint. A tűzből el nem égett mérgező anyagok és mérgező égéstermékek kerülhetnek a környezetbe. A magas hőmérséklete miatt a felhő felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni7. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható8. Az „Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján a QRA-ban figyelembe veendő „események” teljes köre a következő: általános (tipizált) „események”, külső hatásra bekövetkező „események”, töltés-lefejtés során bekövetkező „események” és specifikus „események”. •

7 8

Általános (tipizált) események. Általános (tipizált) „esemény” alatt értünk minden olyan meghibásodási okot, amelyet külön nem veszünk figyelembe, úm. korrózió, szerelési hibák, hegesztési eredetű meghibásodások és a tartály leürítő nyílásának elzáródása.

CPR 18E (Purple Book), 4.6.4 fejezet, 4.13 oldal CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal


80

•

• •

Külső hatásra bekövetkező események. Az ilyen eseményeket a szállítóeszközök esetében kell figyelembe venni. A telepített létesítményekre és a csővezetékekre jellemző, külső hatásra bekövetkező veszélyes anyagkiszabadulással járó eseményeket feltételezés szerint vagy már az általános (tipizált) „eseményeknél” figyelembe vettük, vagy egy további meghibásodási gyakoriság felvételével kell figyelembe venni. Töltés-lefejtés során bekövetkező események. A töltés-lefejtés során bekövetkező „események” az anyagnak szállítóeszközről telepített létesítménybe – vagy éppen fordítva – történő átfejtésére (átadására) vonatkoznak. Specifikus események. Ezek olyan „események”, amelyek az üzemi (technológiai) körülményekre, a technológia kialakítására, az anyagokra és az üzemi elrendezésre sajátságosan jellemzőek. Példaként említhető a megfutó reakció és a dominóhatás.

A QRA-ba csak azokat az „eseményeket” kell felvenni, amelyek az egyéni és/vagy társadalmi kockázathoz hozzájárulnak. Ez azt jelenti, hogy egy létesítmény(rész)ben bekövetkező veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményt csak akkor kell figyelembe venni, ha a következő két feltétel teljesül: (1) ha a bekövetkezési gyakoriság nagyobb vagy egyenlő 10-8 per évvel és (2) az üzemhatáron kívül vagy a szállítási útvonalon kívül halálozás következik be (1%-os valószínűséggel). Az üzemen belül különböző rendszerekre határoztunk meg veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeket („eseményeket”). E rendszereket és a hozzájuk tartozó „eseményeket” a következő táblázatban mutatjuk be.

18. táblázat: Az események összefoglaló táblázata

A Füzesabonyi Területi Központ esetében az előforduló események hozzá kapcsolhatóak a raktárakhoz. A figyelembe vehető külső hatások:

•

Repülőtér: Füzesabonyon nincs repülőtér. Egertől déli irányban 11 kilométerre, Füzesabonytól északi irányban 4 kilométerre fekvő település Maklár. A település


81

•

északi részén az ötvenes évek óta füves leszállópályával rendelkező sportrepülőtér található. Földrengés: A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít9. A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma tájékoztatása szerint a Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű földrengést észleltek szombaton este, valamikor negyed hét után a Heves megyei Füzesabony térségében. A közlemény szerint az este 18 óra 18 perckor keletkezett földrengést a lakosság megérezte (2013. február 16). A Szeizmológiai Obszervatóriumba nem érkezett károkról szóló lakossági bejelentés. A földrengés mélysége négy kilométer volt, rengés epicentrumát Egertől huszonnyolc kilométerre mérték10. Szerda hajnalban a Heves megyei Tenk község közelében 5 óra 39 perckor a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű utórengést észleltek. A foldrenges.hu legfrissebb információi szerint 4.8as magnitúdójú rengés rázta meg hazánkat kedden hajnali 0 óra 28 perckor. A rezgés epicentruma a heves megyei Erdőteleken, hipocentruma pedig mintegy 8 km-es mélységben volt.11 A telephelyen alkalmazott technológia miatt veszélyes szituáció kialakulására földrengés miatt nem kell számítanunk.

•

Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített szabványos, jogszabályilag megfelelően tervezett, kivitelezett, és időszakosan felülvizsgált villámvédelmi felfogó hálózat biztosítja.

•

Szélsőséges környezeti hatások: Elmondható, hogy a szélsőséges időjárási körülmények nem okozhatnak technológiai nehézségeket.

•

Áradás: Füzesabonyt a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.09.) KvVM – BM együttes rendelet a „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolja. A Hevesi-sík területén alig van vízfolyás, a keleti tájhatáron halad át a Laskó, melynek egyetlen jobb oldali mellékvize a Tepélyi-Hídvégi-csatorna. A Laskó-patak a város nyugati részén található, és a területet észak-dél irányban szeli ketté. A déli peremét a Jászságifőcsatorna is érinti. Az árvizek nyár elején, a kis vizek télen jelentkeznek. A Laskó-patak felső szakaszán, a 47+255 fkm szelvényben megépült Laskóvölgyi-tározó jelentős hatással van az alsó szakasz vízjárására. Dombvidéki árvíz esetén jelentős vízmennyiséget tart vissza. A talajvíz mélysége 2-4 m között

9

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldreng%C3%A9sek_Magyarorsz%C3%A1gon http://index.hu/belfold/2013/02/16/foldrengest_eszleltek_fuzesabonynal/ 11 http://www.idokep.hu/hirek/foldrenges-budapesten 10


82

ingadozik, ami a Hevesi-ártérhez hasonlóan az utóbbi időben szintén megemelkedett. A kistérség ár és belvízvédelmi rendszere alapvetően kiépített, de a számított védelmi biztonság előírásait szélsőségesebb vízjárású években nem mindig biztosítja12. Füzesabony Város közigazgatási területének déli része a HejőCsincse-Laskó belvízrendszer 08.01. számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakaszon fekszik. A területen keletkező belvizek végső befogadója a Tisza folyó13. A füzesabonyi telephely körzetében a Lakó patak 257 m-re található, ezért ezt a lehetőséget alacsony valószínűsége miatt nem vesszük a továbbiakban figyelembe. •

Talajsüllyedés: A beruházás megkezdése előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok ezt kizárják.

•

Földcsuszamlás: A beruházás megkezdése előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok ezt kizárják.

•

Tűz vagy robbanás a szomszédos üzemben: A telephelyen kívül, annak környezetében veszélyes üzem nem működik.

•

Repeszhatás: A telephelyen kívül, annak környezetében veszélyes üzem nem működik, a repeszhatást nem kell figyelembe venni.

•

Csőtörés: A telephelyen kívül, annak környezetében veszélyes üzem nem működik.

•

Szabotázs. A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján vesszük figyelembe.

•

Magas feszültségű vezeték leszakadása: A telep közelében nem húzódik magas feszültségű vezeték.

•

Ütközés: Felmerülhet a szállító járművek ütközésből eredő megsérülése. Mivel a szétszóródható növényvédő szerek nyílttéren szóródnak széjjel nem jelentenek veszélyt. A megállapítás során figyelembe vettük, hogy az anyagok túlnyomó része önmagában nem veszélyesek. Legfőbb veszélyforrás a mérgező égés vagy bomlás termékek, melyek nyílttéren keletkeznek. A fentiekből következően a szállító járművek mozgásával kapcsolatos baleseteket nem vettük figyelembe.

•

A kezelői hiba: A figyelembe vehető esetek közül a technológiai utasítás be nem tartása játszik szerepet. Itt csak a targoncakezelők hibája játszhat szerepet, melyeket a forgatókönyvek esetében figyelembe vettünk.

•

Nem megfelelő kezelés: Lásd kezelői hiba.

•

Szolgáltatások kimaradása: A szolgáltatások kimaradása nem vezet veszélyes helyzet kialakulásához.

12

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója, 2005. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ, 2015 13


83

6.3.1) FORGATÓKÖNYV-4: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 4 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. • A felhő átlaghőmérséklete 20 C°. • A keletkezett SO2 mennyisége 0,05 kg/sec • A keletkezett NO2 mennyisége 0,10 kg/sec • A keletkezett HCl mennyisége 0,20 kg/sec • Az égés ideje 1800 s • A vizsgált anyag: SO2, NO2, HCl • A raktár alap területe: 734 m2. • A raktár épület magassága: 5,5 m. • A kiáramlás magassága: 4 m • A raktár térfogata, földszint: 4037 m3. • A légcsere nagysága: 4-szer óránként Frekvencia: 8,8 x 10-4/év A raktár tüzek áttekintése alapján a gyújtogatás az elsődleges ok a tüzek kialakulásában. Jelentősen hozzájárul a raktár tüzek kialakulásához a nyílt láng, az elektromos berendezések és a külső/természeti okok jelenléte is. A szándékosság továbbra is vezető ok a tüzek területén. Az alkalmazottak vagy a külső személyek okozta tűz oka a bosszútól más események álcázásáig terjed. Védelmi intézkedés lehet a külső világítás, a rendszeres, de változó útvonalú őrjárat, idegen beléptető rendszer telepítése. Az IKR Agrár Kft. nem rendelkezik a telephelyre vonatkozó saját frekvencia értékekkel. Ezért a CPR 15 által javasolt 8,8 x 10-4/év frekvencia értéket használjuk. • • • • • • • •

A raktár alapterülete 734 m2. A védelmi szint 2-s. A raktárban K1 és K2 besorolású anyagok is vannak műanyag csomagolásban. A tűzoltóság kiérkezésének ideje: <15 perc A légcsere nagyságsága 4. A tűz kialakulásának frekvenciája 8,8 x 10-4/év. A raktár tűzállósága ≥ 30 perc Annak a valószínűsége, hogy az ajtó nyitva marad 0,1 a légcsere nagysága ∞. Annak a valószínűsége, hogy az ajtó zárva van 0,9 a légcsere nagysága 4/óra.


84

16. ábra: A raktár tüzek okai Protection Level 2: < 15 perc Légcsere

Felület

Égési sebesség

Valószínűség

Ajtó

Frekvencia

Forrás erősség

∞ ∞

300 734

7,50 18,35

0,78 0,22

0,1 0,1

6,86E-05 1,94E-05

2,53 6,19

SO2 NO2 HCl 0,36 0,75 1,42 2,53 0,89 1,83 3,48 6,19

19. táblázat: Az egyes tűzfelület nagyságok, valószínűsége és a frekvenciák megoszlása a tűzfelület nagyságok szerint, FK-4


85

6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA 6.4.1) EGYÉNI KOCKÁZAT A veszélyes anyagok ellenőrizetlen kiszabadulásának hatása a polgári lakosságra függ az érintett emberek számától és a haláleset / sérülés valószínűségétől. Az egyéni kockázat függ: − a sérülés nagyságától, − gyulladási valószínűségétől és − ha nincs gyújtóforrás, akkor a felhő terjedésétől. A kockázatszámítás során az alábbi meteorológiai következményanalízis számításokkal összhangban.

Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata FK-4 Raktártűz, mérgező égéstermék 20. táblázat: A kockázatelemzés során alkalmazott kiinduló frekvenciák

21. táblázat: Meteorológiai mátrix


86

mátrixot


használtuk

a

6.4.1.1) FORGATÓKÖNYV-4: RAKTÁRTŰZ, MÉRGEZŐ ÉGÉSTERMÉK Üzem neve: IKR Agrár Kft. Dátum: 2016.01.28. Hely: Füzesabony Forgatókönyv száma: 4 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Adatok: • Levegő hőmérséklete 20 C°, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. • A felhő átlaghőmérséklete 20 C°. • A keletkezett SO2 mennyisége 0,05 kg/sec • A keletkezett NO2 mennyisége 0,10 kg/sec • A keletkezett HCl mennyisége 0,20 kg/sec • Az égés ideje 1800 s • A vizsgált anyag: SO2, NO2, HCl • A raktár alap területe: 734 m2. • A raktár épület magassága: 5,5 m. • A kiáramlás magassága: 4 m • A raktár térfogata, földszint: 4037 m3. • A légcsere nagysága: 4-szer óránként Frekvencia: 8,8 x 10-4/év

17. ábra: Egyéni kockázati görbék SAVE II alapszámítás 18. ábra: Kockázati görbék, csökkentő tényezők

A frekvenciák megoszlása az 6.3.1 pontban már ismertetett értékek szerint történik.


87

Az alap számítás esetében az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb, mint 10E-5 nagyobb, mint 10E-6 nagyobb, mint 10E-7 nagyobb, mint 10E-8

ha ha ha ha

R= 7 m R= 277 m R= 954 m és R= 1846 m

A csökkentő tényezők esetében figyelembe vettük, hogy a jelenlevő népesség egy része védettség élvez abban az esetben, ha zárt térben tartózkodik. Feltételezésünk szerint a zárt térben tartózkodók aránya 94%-os. A csökkentő tényezők esetében az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb, mint 10E-7 ha R= 338 m és nagyobb, mint 10E-8 ha R= 708 m A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év.


88

6.4.2) ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 30 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 30 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 3000 x 3000 m. A növényvédő szer raktár koordinátája X=16, Y=12. A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni.

19. ábra: Az alkalmazott lakossági mátrix

Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a következő adatokat vettük figyelembe:

Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata FK-4

Raktártűz, mérgező égéstermék


22. táblázat: Az összesített egyéni kockázat veszélyes esemény sorai

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év.


89

10 -6

20. ábra: Az összesített egyéni kockázati görbéi a környezet térképén


90

6.4.2.1) A RAKTÁRTERHELÉS OPTIMALIZÁLÁSA

Az összetett egyéni kockázat megállapítása során jelentős tartalékok vannak beépítve, melyek lehetővé teszik a Füzesabonyi Területi Központ Kft. növényvédő szer raktárának rugalmas üzemeltetését a megállapított határok között. Az optimalizálást lehetővé teszi az a tény, hogy a raktár összeg képletének megállapítása során minden adott termék esetében a várható maximális mennyiséget vettünk figyelembe. Max Min S Br, Cl, F C+H

Raktár

Mennyiség

(-)

(t)

(kmol)

(kmol)

(kmol)

(-)

Növényvédő szer

159

401

49

344

8

N

23. táblázat: A raktárterhelés optimalizálása

Az optimalizálás szempontja: A C, H elemek esetében a minimális terhelésre kell vállalást tenni az N, S és a halogének (Br, Cl, F) jelenlétének függvényében. Amennyiben a szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest nem éri el a bemutatott értéket, akkor a kockázat elemzést újból el kell készíteni. A Füzesabonyi Területi Központ raktárának biztonságos üzemeltetése érdekében a raktárban tárolt termékek mennyiségének folyamatos nyomon követése kidolgozásra kerül, mely a vezetési rendszer része. A nyomon követés során a későbbiekben bemutatásra kerülnek a raktár elemenkénti (S, N, halogének, O, C, H) terhelése. Amennyiben bármely érték meghaladja a vállalási szintet jelzi azt. A bemutatott elemenkénti terhelés alapján ellenőrzésre kerül szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest és összehasonlításra kerül az aktuálisan megállapított optimális szinttel. Amennyiben a szén és hidrogén aránya az N, S és heteroatomokhoz képest nem éri el a bemutatott értéket, akkor a nyomonkövetés jelzést ad. Ebben az esetben a kockázat elemzést újból el kell készíteni és meg kell állapítani az új vállalási értékeket. A nyomon követést minden hónap első hetében kell elvégezni. A kapott eredményt elmentjük, valamint kinyomtatjuk és lefűzzük.


91

6.4.3) TÁRSADALMI KOCKÁZAT A társadalmi kockázatot a 219/2011 (X. 20.) sz. Korm. rendelet alapján meghatároztuk, melyet F-N görbe segítségével jelenítettünk meg. Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 30 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 30 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 3000 x 3000 m. A növényvédő szer raktár koordinátája X=16, Y=12. A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázat során a környező üzemek adatait is figyelembe vettük. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe Ytengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5x N-2) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Az F-N görbe megállapításakor feltételezésünk szerint a lakosság 90 %-a épületen belül tartózkodik megnövelve ezzel az elzárkózás lehetőségéből adódó védettséget. A társadalmi kockázati számítást elvégezve az alábbi F-N görbét kapjuk.


92

21. ábra: F-N görbe, csökkentő tényezők

A fentiek alapján megállapítható, hogy az IKR Agrár Kft Füzesabonyi Területi Központja vonatkozásában megállapított társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható a csökkentő tényezők figyelembe vételével!


93

6.4.4) A BESOROLÁSI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSA

A 219/2011 (X. 20.) kormányrendelet 7.5 számú melléklet 2. pontja előírja, hogy az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. A belső zónában a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket, a középső zónában a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év között van, a külső zónában a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3 x 10-7 esemény/év.

6.4.4.1 A HSE MÓDSZER ISMERTETÉSE Gyúlékony anyagok

A gyúlékony anyagokból származó veszélyek esetén, a biztonsági övezeten belüli zónák meghatározása konzervatív módon történik, vagyis a veszély alapján és nem a kockázat alapján. Oka a tűzből származó veszélyek kisebb kiterjedése. Abban az esetben, amikor a veszély kizárólag gyúlékony anyag hősugárzásából származik, a zónák meghatározása hősugárzásból származó dózisok alapján történik. A dózist éppen nyílttéren tartózkodó személy kapja, miközben éppen védelmet keres. A zónák külső határai a következők: Zóna Belső Középső Külső

Dózis mennyisége 1800 1000 500

1 dózis = 1 (kW/m2)4/3 x Idő ahol a hősugárzás értéke (kW/m2), melynek egy személy ki van téve, fel van emelve a 4/3 kitevőre és meg van szorozva az expozíciós idővel (másodpercben). Feltételezhető, hogy egy átlagos személy 2,5 m/s sebességgel tud menekülni és egy külvárosi, kertvárosi területen a védett hely 50 m-re van a személytől. Így a figyelembe vehető expozíciós idő 50/2,5 = 20 másodperc ami azt jelenti, hogy a zónák külső határa a következő hősugárzási értékeknek felnek meg: Zóna Dózis mennyisége Hősugárzás értéke 20 s expozíciós értékkel (kW/m2) Belső 1800 29,2 Középső 1000 18,8 Külső 500 11,2


94

A viselt ruházat esetében normális utcai viselet van figyelembe véve, elhanyagolva esetleges védelmi, árnyékoló szerepét, vagy meggyulladása esetén az égési sérüléseket is. A középső és a külső zóna 1%-s halálozási arányt jelent az átlagos és a sérülékenyebb lakosság körében is. A sérülékenyebb személyek közé tartoznak az idős emberek, a fogyatékosok, mozgás sérültek, gyerekek, stb. A belső zónában magas a halálozás valószínűsége, ami az átlagos lakosság körében ≥ 50%-s halálozási arányt jelent. Gőztűz esetében az alsó robbanási határ jelenti a középső zóna külső határát, míg az alsó robbanási határ fele jelenti a külső zóna határát.

A robbanás dózis értékei

Az emberi test rugalmasságának köszönhetően viszonylag magas túlnyomás értékeket is kibír. A 600 mbar dózis érték az épületek majd nem teljes pusztulását jelenti. Emiatt az épületben tartózkodók között magas a halálozási arány. A 140 mbar dózis érték szerkezeti károsodást okoz az épületben és néhány halálos áldozatot az épületben tartózkodók között. A 70 mbar dózis érték nem okoz szerkezeti károsodásokat az épületekben csak az ablaküvegek törnek be. Nem várható halálos áldozat az érintett lakosság között. Zóna Belső Középső Külső

Dózis mennyisége (mbar) 600 140 70

Mérgező anyagok

Mérgező anyagok esetében a zónák meghatározása a HSE dokumentumából származtatott információk figyelembevételével – kockázat alapján – történik. Ezzel elkerülhető nagy területek kiürítése, mivel a mérgező felhők relatív keskenyek elméletileg több kilométer hosszúak lehetnek. A zónák külső határai megfelelnek az egyéni kockázat értékeinek megfelelő veszélyes dózisok alapján a következők szerint: Zóna Belső Középső Külső

Dózis mennyisége 10-5 10-6 3 x 10-7

Látható, hogy a veszély és a kockázat alapú megközelítés esetén is azt kell feltételezni, hogy az érintett személyek kezdetben nyílttéren tartózkodnak. A dózisok mindig sérülést jelentenek.


95

A besorolási övezetek megállapításakor az alábbi forgatókönyveket vettük figyelembe kiinduló adatként: 1. Forgatókönyv-4: Raktártűz mérgező égéstermék. A figyelembe vett égéstermék HCl, NO2 és SO2. Forgatókönyv Sorszáma FK-4

Leírása Mérgező füst kiáramlás

Azonosított veszély Mérgező felhő

Belső övezet

Középső övezett

Külső övezett

határa (m)

határa (m)

határa (m)

(-)

(-)

277

ÜB - üzemen belül marad

24. táblázat: Veszélyességi övezetek az HSE módszer alapján

22. ábra: A veszélyességi övezetek a környezet térképén


96

ÜK

751

ÜK

ÜK - üzemen kívül terjed

6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS 2002.01.01 UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK A növényvédő szer raktár területén 2002. január 1-óta nem volt baleset.

6.6) A KÖRNYEZETTERHELÉSSEL JÁRÓ SÚLYOS BALESETBŐL SZÁRMAZÓ VESZÉLYEZTETÉS A biztonsági elemzésben 6. fejezetében meghatároztuk a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait. A növényvédő szer raktárban főleg környezetre veszélyes anyagokat tárolnak, kevés mérgező és tűzveszélyes készítmény mellett. Az anyagok csomagolásának megsérülése esetén a kikerülő növényvédő szerek okozhatnak környezeti veszélyt. A kikerülő szilárd és folyadék anyagok legnagyobb várható mennyisége 1 m3 lehetet Az anyagok körbehatárolására, a mentesítésére, a csatorna eltömedékelésére és a gátépítésre szolgáló anyagokból a Területi Központ megfelelő és elégséges eszközökkel rendelkezik, melyeket a 7.8 pontban részletesen ismertettünk. A kiszóródott, kifolyt anyagokat a veszélyes hulladékként kezeli tovább a Területi Központ. Szociális szennyvíz a közműhálózatba csatlakozik. A telephelyen nincs kialakított csatornarendszer. A csapadékvíz és az esetleges tűzoltóvíz az udvar betonozott felületéről a közúti árokrendszerbe folyik. Ennek megakadályozására intézkedés kidolgozása, megoldás tervezése folyamatban: Átmeneti jelleggel a hosszanti oldalon a 20 cm-es betontalapzatot homokzsákkal megemelik (hamarosan betonlábazat váltja fel) az utcai fronton található magasságra, tehát 40 cm-re emelkedik: 128 méter (hosszúság) * 0,4 méter (magasság) = 51,2 m2 *3,8 méter (szélesség) = 194,56 m3. Amennyiben ezen átbukna a víz, úgy az IKR Agrár Kft tulajdonában lévő, az AGROTEC által használt területre folyik, ahol végig 40 cm-es beton kerítésalap van.


97

7) Eszköz rendszer 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK Az iroda épületben állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok, vezetékes telefon és internet kapcsolat.

7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben, munkaidőn kívül a rádiótelefont bekapcsolt állapotban kell tartani és gondoskodni kell a folyamatos üzemképességről.

7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben: minden munkahelyen vezetékes telefon működik, ezen kívül a munkahelyi vezetők rádiótelefonnal vannak felszerelve. Munkaidőn kívül: rádiótelefonon keresztül történik a riasztás.

7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI Mobil telefon.

7.5) TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZER A telephelyen valamennyi helyiség érzékelővel felszerelt és hangos riasztást ad. Munkaidőn kívül a mozgásérzékelős riasztóberendezés távfelügyeletre jelez, az Agendor Security Kft biztonsági szolgálathoz (06-70-708-7869) (Eger, Vörösmarty Mihály u. 14, Telefon: +36 36 311 080) Az Agendor hívja Fodor Györgyöt 06-30-625–6061, bármilyen esemény bekövetkezésekor


98

7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK Számítógépek, hálózati és mobil telefonok, faxok, internet. A napi készletnyilvántartás rendelkezésre áll az irodaépületben.

7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI A Tűzvédelmi Szabályzatban szabályozottak szerint. Az eseményt a dolgozók munkaidőben jelentik a raktárvezetőnek. Munkaidőn kívül a mozgásérzékelős riasztóberendezés távfelügyeletre jelez, az Agendor Security Kft biztonsági szolgálathoz (06-70-708-7869) (Eger, Vörösmarty Mihály u. 14, Telefon: +36 36 311 080) az Agendor hívja Fodor Györgyöt (növényvédő szer raktáros) 0630-625 – 6061, bármilyen esemény bekövetkezésekor Az értesítés módja telefon a következő sorrendben: Horváth András - Növényvédőszer Kereskedelmi Üzletág igazgató tel.: 06-30/552-0051 Füzesabonyi Területi Központ vezetői: Szabó Pál, Füzesabony, Területi Központ igazgató, tel.: +36-30-535-7769 Szél János, Füzesabony, Raktárvezető, tel.: +36-70-620-5618 Szakvezetők: Vikor Béla Ferenc - Veszélyes ipari védelmi ügyintéző tel.: +36-20-961-8925 Hatejer Zsolt Munka-, Tűz-, és Környezetvédelmi vezető tel.: +36-30-552-0130 Tűzoltóság/Katasztrófavédelem értesítése, Szomszédos üzemek értesítése.


99

Élet és anyagi javak mentése A riadó elhangzása után legfontosabb feladat - a veszélybe került személyek mentése, - tűz, robbanás megelőzése – áramtalanítás, - tűzoltóság, munkáltató értesítése, - tűz esetén a tűz eloltása, megfékezése, az emberi élet veszélyeztetése nélkül. A riasztásra, értesítésre vonatkozó feladatokat a Belső Védelmi Terv tartalmazza. Tűzriadó esetén a tűzoltóság helyszínre érkezéséig beosztott dolgozók feladata a tűz oltásának megkezdése, az emberi élet veszélyeztetése nélkül A tűzriadó addig tart, amíg a veszélyt meg nem szüntették, a tüzet el nem oltották. A tűzriadó jelzés minden olyan személyre vonatkozik, aki a riadó elhangzásakor a telep területén tartózkodik.

7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK Az IKR Agrár Kft. Füzesabonyi üzemegységének eszközei bevonhatók a mentésbe Targoncák, porraloltók. Targoncák: Mitsubishi FG25N (2012), 2,5 t Mitsubishi FG25N (2015), 2,5 t Hyster HJ.OFT (2015), 3t Kézi raklapemelők:

Mitsubishi / 2500 kg (2 db) Hyster / 2500 kg

A telephelyen tüzivíz rendszer nincs. Tűzoltó víz tározó tűzcsap a telephelyen nem található a nincs tűzcsap Az Agrotec építkezése miatt 2 db tűzcsap került elhelyezésre, 100 m-en belül közterületen, az út túloldalán. Az igénybe vehető egyéni védőeszközök (2 személyre): • • • •

2 db gumicsizma 2 db Tychem védőoveráll 2 db teljesálarc + 2 db szűrőbetét 2 pár vegyszerálló kesztyű

Az öltözőszekrényben vannak elhelyezve.


100

IKR Agrár KFT. Biztonsági Elemzés

Recommend Documents