kölni bútorvásár
Beszámoló a Kölni Nemzetközi Bútorvásárról, 2012. január 16–22.
Biztató jelek, avagy ismét megjött volna az étvágy? „Természetesen a látogatók száma Milánóban nagyobb és a folyosók tele vannak. De ha csak fiatal formatervezők és építészek szaladgálnak a folyosókon, attól még nem tudunk forgalmat csinálni.” (Önmotiváció: Patrícia Bert, a Ligne Roset francia cég németországi képviselője) Kedvező jelenségek és számsorok
Kiállító ország
A gyártók és kereskedők számára egyaránt kedvező előjelek után nyitotta meg kapuit az I.M.M. Cologne 2012 (Kölni Nemzetközi Bútorvásár, 2012). A Ligne Roset cég mellé (amely immár 1967 óta Kölnben mutatja be újdonságait) az idén számos külföldi cég – főleg olaszok, akik közül többen idén már nem tartogatják a Milánói Szalonra újdonságaik bemutatását – tért vissza a Rajna-parti kiállítónegyed csarnokaiba, 18%-kal növelve a nemzetközi mezőny résztvevőinek számát. Kellemes fordulat ez a rendezők számára, akik már 2009 óta (a Lehmann bankház csődjének következtében) a kiállítók és a látogatók számának csökkenésével küzdenek. A fordulat megalapozottnak tűnik; erről a német gazdasági statisztikák mutatóinak növekményei is tanúskodnak. A német bútoripar forgalmának alakulása (milliárd euróban): 2008
2009
2010
2011
19,2
16,9
17,5
18,4
Az egy főre eső bútorvásárlás értéke (euróban, Németországban): 2006 2007 2008 2009 2010 2011 369
364
362
359
367
385
A kölni kiállítók számának biztató változását, a fordulat mértékét a német bútorgyártók kitartó részvétele mellett tanulságos országokra bontva is számszerűsíteni.
Néhány kommentár
A német bútorpiacon a szomszédos országok – a „házi beszállítók” – részaránya állandónak tűnik. A kínai bútoripar pi-
22
Kiállító cégek száma 2011
2012
Németország
486
488
Növekedés/Csökkenés (%)
Olaszország
66
85
+28,7 %
Hollandia
42
48
+14,2 %
Svájc
37
37
Ausztria
24
23 47
Dánia
46
Spanyolország
14
13
Belgium
19
19
Lengyelország
10
25
+150 %
Románia
18
27
+50 %
Kína
82
78
-5 %
Hong-Kong
26
20
-23 %
Taiwan
20
29
+45 %
acfoglalási rohama mérséklődni látszik. A javulást ígérő konjuktúrára gyorsan reagált Olaszország, Lengyelország és Románia. Ha már itt tartunk, Magyarországot az idei címjegyzék alapján három plusz–mínusz egy cég képviselte, ugyanis a Kanizsa Trend visszalépett a kiállításról és az osztrák tulajdonú Ada két magyar telephellyel nem szerepel a „nemzeti válogatottban”. Igen színvonalas standon, formatervezett áruval és minőségi prospektusokkal mutatkozott be a székesfehérvári „Alu Style”. A magas színvonal visszaigazolásaként ottjártunkkor több kínai érdeklődő is elidőzött a stand előtt, ami nem biztos, hogy jó előjel. A kiállított, formatervezett üvegportálokhoz és bútordarabokhoz a minőségi elképzelés és kivitel igazolásaként sem hozzátenni, sem elvenni nem lehetett volna. A Balaton Bútorgyár standján – melynek nagysága a hazai viszonyokat tükrözte – organikus, „jó időben”, tehát „trendi” vonalvezetésű retró garnitúrákat láthattunk, Horváth Gyula munkáit.
Sajnos a designer személyét nem sikerült nevesíteni – ahogyan az Alu Style-nál sem – és a nevek a prospektusokból is diszkréten kimaradtak. A harmadik magyar vállalkozás, a BioTextima farugós matracaival, melyeket a hőkezelt-tömörített faanyag technológiájára alapozva állítanak elő, már 2011-ben elnyerte a német formatervezési tanács innovációs díját.
Változó szemlélet és irányultság a vásár célkitűzéseiben
Egy vásári szemlében e cikk szerzője megjegyezné azt is, hogy a vásárt sokan kritizálták eddigi szemlélete, vagyis két lábon álló nyugalma és tisztán üzleti irányultsága miatt – bár ez a gazdaságilag nyugtalan időben jó alap. Többek között a kritikák hatásának tudható be, hogy idén a Kölni Nemzetközi Bútorvásár Dick Spirenburg holland építész és formatervező személyében kreatív (művészeti) igazgatót kapott. Spirenburg mindeddig az
2012. 02. I Magyar Asztalos és Faipar
kölni bútorvásár
ARCO: Nomad asztal, famenettel felcsavarható lábakkal – design: Jorre van Ast
utca túlodalán, az IMM Cologne-ból kivált csoportosulás, a Design Post épületében bemutató nemzetközi designválogatott szervező-rendezője volt, és úgy látszik, feladatát sikeresen végezte. Személyét optimistának és realistának tartják, ami nehéz időkben előny. Célkitűzése a jövőre nézve az, hogy a kölni vásár az eddigi bútorvásárból lakberendezési vásárrá lépjen elő. Spirenburg szervezői energiáit több párhuzamos designrendezvény tanúsítja.
terdami Gerrit Rietveld Akadémia tanulójának fémrészecskékkel kevert, műanyagpasztából készült, a gravitáció által formált, bizarr formavilágú ülőkéi. Kiemelendő ezen kívül Raphaelle Bounant, akinek fadobozhalmazában kerékpárláncok görgetésével két irányba is aktiválhatók voltak az egymás fölé elhelyezett fiókok. A HÁZ rendezvény – egy valós léptékű házmakett – az éveken át bemutatott
vagy Mumbai sűrűn lakott negyedébe, mozgalmas életvitelre tervezték. Az alaprajzi elrendezés a külső környezet számára nem nyújt belátást. Keleti megoldásokat és stílusjegyeket láthattunk: a nappali és a háló funkciótársításában az ágy platformja társalgásra is szolgál, a konyha tárolói a fürdőszoba felé is nyithatóak, az ebédlő a kerttel kapcsolódik össze, és a kerti fűszernövények kapcsán a konyha és a kert is összenyílik. A szerzőpáros meglehetősen ad hoc, saját tervezésű bútorai mellett a modern bútortörténet valamennyi időszakának és égtájának értékes darabjaival rendezte
Pure, Pure Village és egyebek
A megszokott Pure (Tiszta) csoportosulás, mint a „vegytiszta design” rendezvénye, a 11-es épület mindhárom szintjét uralta. Mellette – második designpólusként – immár harmadik alkalommal láthattuk a 3-as épület felső szintjén a Pure Village (Tiszta kerület) szerveződést. Egységes és egyszerű közös installációikkal, a termékeket kiemelve, olcsó megjelenési lehetőséget kínáltak a feltörekvő cégeknek. Szintén itt kapott helyet a D3 Design Contest (D3 Designverseny), a fiatal tanulók és pályakezdők ötleteinek bemutatása. Bemutatójukat a könnyed, játékos ötletelés és megoldások, az olcsó új anyagok keresése jellemezte. Ilyenek voltak például Jolan van der Weil, az amsz-
A fészekszerű kialakítású Bahir fotelt és kanapét Jörg Bonner tervezte – gyártó: COR
Ideal Haus (Ideális ház) hagyományát folytatja költségkímélő módon. A két eltérő alkotószemélyiség által megvalósított két különálló makett helyett itt a Doshi és Levien indiai–angol házaspár szerzőpárosként tervezte meg házuk makettjét. A valós léptékű, bejárható makett mottója a következő volt: „a tökéletes ház olyan, amit soha sem lehet befejezni”. A szobákat, amelyek sajátos funkciótársításban nyithatók össze, egy központi kert köré telepítették. Ily módon házukat Tokió A KRISTALIA mélységben és magasságban modulált szekrénysora – design: Eva Paster és Michael Geldmacher
Magyar Asztalos és Faipar I 2012. 02.
be a házat. A színek megválasztásának is komoly szerep jutott; ezen a ponton az NSC és RAL Colours cégeket, illetve a színrendszerek gazdáit is bevonták az alkotómunkába.
A harmadik pólus: a Living Interiors (Élő belterek)
A 4-es épület második szintjén – harmadannyi felületen, mint amennyi a tavalyi elődnek, a Living Kitchen (Élő konyha) elnevezésű bemutatónak jutott – fürdőszobák szaniteráruját és kellékeit, padló-, mennyezet- és falburkolatokat, világítási rendszereket, lakástextíliákat, válaszfalrendszereket láthattunk egy kereskedelmi árubemutató formájában. A formatervezés szempontjából ezt az árukategóriát nevezik „product designnak”, azaz termék-formatervezésnek. Elsősorban a német formatervezés
23
kölni bútorvásár
A holland Leolux által bemutatott aszimmetrikus Arabella kanapé – design: Stefan Heiliger
erőssége a product design válfaja, ez adja a német iparcikkek erősségét. Témához kapcsolódó bemutatóként szintén itt láthattuk a német Rat Für Formgebung (Formatervezési Tanács) 186 darabos idei termékválogatását. A különböző iparágak vetélkedőjén – közöttük bútorgyártók is – részt vehetnek a vásáron nem szereplő cégek is. A zsűrizés és a díjazás demokratikus, a formatervezést és a gyártók kapcsolatát népszerűsíti. Így például a cseh Ton hajlítottbútor-gyártó cég két termékét is kitüntették az idén. A részvétel minimális követelménye ebben a mezőnyben az, hogy a formatervező is nevesítve legyen a termék mellett. A „no name” szocialista termék hagyománya itt rossz ajánlólevél, még ha a gyártó ismert is, ahogyan például a cseh Ton. Ezt időszerű lenne belátni idehaza is, mert különben az a mondás, miszerint a magyar egy ötletes nemzet, továbbra is csak féligazság marad.
láthattunk, a német bútoripar – a konyhabútorgyártás melletti – második erősségének erődemonstrációját. A sok bőrrel kárpitozott garnitúrát és bemutatóját inkább a „nagy” és „presztízst jelentő” jelzőkkel méltathatjuk. A formai változatosságot leginkább olyan Benelux-államokbeli és svájci kárpitosbeszállítók – általában a külföldiek – biztosították Kölnben, mint a Montis, a Leolux, a Ligne Roset és a Wittmann cégek. A kínai cégek – közöttük
A karakteres Garnéla-széket Jehs+Laub szerzőpáros tervezte – gyártó: COR
csak redukált mértékben barázdált, tehát szellőző felülettel, habalapon – német–olasz fejlesztés terméke. Változatlanul a Smart (Okos) jelzővel illetik a kétcsarnoknyi alapterületen bemutatott középkategóriás és fiataloknak szánt, olcsóbb és „szereld magad” típusú bútorokat.
Komfort a lakásban
A német nappalik kedvelt és tipikus bútorai főleg a bőrrel bevont ülő-fekvő garnitúrák, az úgynevezett „landschaftok”, azaz „tájképek”. A garnitúrák külméreteit illetően az elnevezés igen találó, főleg azóta, hogy elterjedt a „lounge” (kényelmes) többszemélyes tv-néző életmód. A Comfort címszó alatt 2,5 teremnyi kárpitos-seregszemlét
Az Interlübke cég stílusos tárolóbútorai
a kárpitos ülőgarnitúrák gyártói – jelenlétük intenzitásának idei csökkenésével már elfértek egy csarnokban is. Áruik követő jellege helyett inkább csak áraikkal ébreszthettek érdeklődést. Az emberek álmatlansága – főleg gazdasági krízis idején – egyre többek problémája. Így a Sleep (Alvás) címszó alatt egy méretes csarnokban, nagy érdeklődés mellett mutatták be a cégek ágyaikat és „matracreceptjeiket”. Az idei újdonság, az áttetsző, színes, kocsonyás tapintású Technogel megjelenése a matracok és párnák felső rétegeiben – egyelőre COR: Rob pihenőfotel – design: Christophe Marchand
24
A trendekről A város 198 színhelyén, galériákban láthatta a kölni utcák nagyérdemű népe a XX. század hazai modernjeitől a XXI. század már eklektikusan változatos, retrós, a designra koncentrált szokásos kínálatát. Idén a jövő trendjeit megjósló eligazítás és a szokásos trendfüzet is elmaradt. 2012-ben nem ült össze a designerekből, szakújságírókból és esetleg üzletemberekből összeállított grémium, hogy egyre szofisztikáltabb nyelvezeten ismertesse az adott év trendjeit. Hasonló módon elmaradt az újságírók központjaiban a megszokott sajtótájékoztató anyagok bőséges választéka, de az újságírók nyüzsgése is. Valószínűleg a takaros kis 2012. 02. I Magyar Asztalos és Faipar
kölni bútorvásár
CASSINA: Valiero polc – design: Franco Albini
Szemezgetés, mazsolázás
CASSINA: G. Rietveld csavarmentesített „Zig-Zag” széke
trendfüzetekkel azok egyre nehezebben dekódolható nyelvezete és a költségtakarékosság végzett, míg a sajtótájékoztatók elmaradásáért az óvatosság felel. A szép kiállítású ARCADE lakberendezési és belsőépítészeti képeslap ugyanakkor megkísérelte 2012 vezető bútortrendjeinek rövidre fogott megnevezését úgy, ahogyan az a régi időkben is megtörtént. Az év trendjei szerintük a következők: az organikus (gömbölyded és ívelt, tehát a '60-as évek retró ízlése), a fás anyagválaszték (ez német viszonylatban mindig divat volt) és a ferde vonalvezetésű élek. A színek tekintetében a textiltrendek szolgálhatnak támpontként, azaz a lázongó színek, a hasító világosság/ fény, a sötét luxus. Több eligazítással az ízlésben és formatervezésben élen járó bútorgyártó cégek standjain látott kollekciók szolgáltak.
A kiváló design és a valószínűleg alacsonyabb kiállítási költségek tarthatják össze a Design Post 34 bútor- és szőnyeggyártó cégét, ezt a kívülálló társulást. Az 1910–1914 között épült, karcsú öntöttvas szerkezetű épületet hiába keressük a vásártérképen és tudósításokban, ahogyan az egy igazi „ellenkiállítás” esetében rendjén is van. Mindennek dacára az idén hat új résztvevővel bővült a jó hangulatú közösség. A látottak közül kiemelném az ARCO (www. arco.nl) holland cég standján bemutatott Café széket – Jonathan Prestwich 2011es munkáját –, valamint a famenettel felcsavarható Nomad asztalt és a Steel (Acél) asztalt – Jorre van Ast 2012-es alkotásait – 2,4x0,9 m-es, acélból készült, vékony, szendvicsszerkezetű lapjával, karcsú zártszelvény lábaival (melyek közül valamennyi furnérozott). Hasonló karakterű és anyagválasztékú a Slim (Vékony) asztal is – Bertjan Pot 2011-es munkája –, amely 3,6 m hosszúságú lappal, fémlemez- és faelemekkel készült. A retró jegyében állította ki az ismert dán cég, a Carl Hansen & Son a híres dán tervező, Hans Wagner modelljeit: a CH 33 széket (1957), CH 002 étkezőasztalt (1982) és a CH 006-os lámpát a CH 337-es étkező asztallal (1996). A kollekció karakteres megjelenése és minősége bizonyította,
hogy a jó formatervezés nem veszíti aktualitását. Az olasz Moroso cég (www. moroso.it) megjelenése a DESIGN POSTon nagy vonzerőt jelent. A cég vezetője, Patricia Moroso biztos szemmel fedezi fel és helyezi pályára az új tehetségeket. Ha a Morosóról van szó, akkor színes tarkaság, új anyagok és technológiák, merész megoldások jellemzik a kollekciót. Most sem volt másképp.
CASSINA: Charlotte Perriand Japánban tervezett hajlított bambusz nyugágya
Ligne Roset: Blackbird (fekete madár) asztal Magyar Asztalos és Faipar I 2012. 02.
25
kölni bútorvásár
Poltrona Frau: Fred asztal és Ginger szék
A dán Montina cég 1974 óta széles szín- és funkcióválasztékban gyártja Peter Larsen hálós raszterű polcrendszerét 12 mm vastag pigmentált MDF-ből. A polcrendszer kulcsa a sarokillesztés perfekcionizmusa. Klasszikusként ez utóbbinak előbb-utóbb epigonjai is akadnak, amiben a CNC-megmunkálóközpontok elterjedése sokat segített. Az idén a német Tojo és Steckwerk cégek, valamint az igényes dán Reoler cég (www.abc-reoler.dk) jelentette a konkurenciát, tekintve, hogy az utóbbiak polcrendszereinél a válaszfalak és lapok már nem duplázódnak. Meglepő modelleket láttunk az olasz KRISTALIA cég standján – olasz recept szerint egy nemzetközi tervezőgárda alkotásait. Így az Eva Paster és Michael Geldmacher alkot ta ter vezőpáros mélységben és magasságban modulált szekrénysora – két egymásra merőleges irányba nyíló ajtóival és polcaival – a korai konstruktivista szoborkonstrukciókra emlékeztetett. A mozgalmas megjelenést az egységes, csillogó fehér fényezés fogja vissza. Ka-Lai Chan ferde frontokból álló dobozhalmazát, polcrendszerét valóban trendinek nevezhettük. Patrick Norguet meglepő, bontható szerkezetű karszéke műanyag és alumíniumelemekből állítható
Ligne Roset: Luca kárpitos székek
26
össze, egyszerűségében szép. A Lucidi és Pavere szerzőpáros 2,0 x 0,9 m formátumú asztalának plasztikus részletkialakítását az acéllal erősített cement teszi lehetővé. A Boiaccának nevezett asztal kint és bent egyaránt használható, anyagáról pedig ránézésre semmit sem árul el. A textilekbe öltöztetett Joko székcsalád a Bartoli stúdió 2011-es alkotása, melyhez a kárpitot a neves dán Kvadrat és a finn Marimekko cégek szállították. A német cégek geometrikus és monoton modelljeivel ellentétben a holland Montis cég nemzetközi tervezőgárdája sokrétű, organikus formavilágú modelleket mutatott be. A 2011–12-es datálású új modellek közül kiemelném az Olav kárpitos bútorcsaládot (Gijs Papavoine, 2011), a Marvin organikus formavilágú pihenőfotelt (Christophe Marchand 2011), valamint a statikus-lendületes ellentétre építő Scene foteleket, melyek a kényelem mellett az elzárkózást is biztosítják (Gijs Papavoine, 2010). A holland Leolux cég a közelmúlttal összehasonlítva jobbik formáját és formáit mutatta be. Kiemelt modellje az aszimmetrikus és lendületes Arabella kanapé, Stefan Heiliger idei alkotása. A Mundo fotel – Gerard Wollenbrock alkotása – organikus
formái és praktikus méretezése következtében hosszú termékciklust ígér. Szintén organikus formavilágot láthattunk a Liliom asztalkacsaládnál (Norbert Beck, 2010), a Sella fotelnél (Patríck Belli, 2011), a Mayon kanapénál (Christian Werner, 2012), a Gozo puffnál (Kai Stania, 2011), a Daja kárpitos garnitúránál (Maly–Hoffmann–Kahleyso trió, 2011) és a Piatra zsámolynál (Norbert Beck, 2010) is. A cég célkitűzése az, hogy szakkereskedő-partnereivel együttműködve biztosítsa, hogy „a végső vásárlók a Leolux mellett döntsenek”. A német Cor cég a formatervezett ülőbútorok és asztalok elkötelezett gyártója. Idei kollekciójuk kiemelt darabja a retró stílusjegyeit képviselő „bestseller”, a Consetta kárpitos ülőgarnitúra, amely F. W. Möller 1964-es alkotása. Ismételt piaci megjelenéséhez stílusosan a híres dán tervezőnő, Nanna Ditzel 1965-ben tervezett Hallingdal szövetéből kapott kárpitot. Valódi retró recept! Második éve, hogy a Cor „összebútorozott” a vele megegyező színvonalú német Interlübke céggel. Az utóbbi méltán becsült tárolóbútorai jól kiegészítik a Cor ülőgarnitúráit. Természetesen valódi újdonságokat is láttunk a Cornál, mint például Jörg Bonner svájci tervező Bahia foteljét és kanapéját. Mindkét darab fészekszerű kialakítású, egy sekély „ülőgödörrel”, ami lehetővé teszi a változatos, bármely irányból való beülést, fekvést. A Schrimp (Garnélarák) fotelek jellegzetes, rákpáncélszerű héjszerkezetükkel tűntek fel, amelyhez speciális rétegelt-préselt technika szükséges. Ez alkalommal a Jehs+Laub szerzőpáros hasonlóan karakteres Garnéla-székeket is tervezett. Mindemellett formájában is egy tűzvörös rákot idéz Christophe Marchand tűzpiros pihenőfotelje, amelyet infravörös távvezérlővel irányított szervomotorok állítanak a megfelelő pozícióba. Az olasz Cassina cég – hagyományait követve – széles időintervallumból válogatott bútoridézeteket a retró jegyében.
Ligne Roset: Elysée dohányzókanapé – design: Pierre Paulin 2012. 02. I Magyar Asztalos és Faipar
kölni bútorvásár
Conde House: Hako japán ihletésű kisbútorok
Sokak számára újdonság volt Franco Albini Valiero polca az '50-es évekből: egy faárbocokból, üvegpolcokból, feszített acélsodronyokból álló komplikált építmény. Mellette Toshiyuki Kita 1980-ban tervezett Wink (Kacsintós) kanapéját ünnepelték 30 éves „születésnapján”. Az 1934-es Zig-Zag, G. Rietveld széke is javított, csavarmentesített kiadásban szerepelt. Kevésbé volt ismert Charlotte Perriand-nak a második világháború alatt, Japánban tervezett hajlított bambusz nyugágya. Az idén ünnepli 100 éves fennállását a Poltrona Frau olasz cég. Újdonságait a tavaszi Milánói Szalonra tartalékolta, viszont közönségcsalogatóként bemutatta az ez alkalomra készült bőrdíszműves emléktárgyait. Tavalyi újdonságai közül érdekes volt az átlátszó kárpitú Chester fotel, ami működése közben engedte látni a klasszikus kötözött rugózatot. A Lelit franciaágyak a steppelt fejtámlapárnázattal
Conde House: Split asztal Magyar Asztalos és Faipar I 2012. 02.
MDF: Mamba fali „írópolc”, Bend szék Müller: szekreter a XXI. századból
fejedelmi látványt nyújtottak. A Fred asztal és a Ginger szék könnyedek voltak, mint névadóik. Egyébként a vállalat felső piaci szegmenséről vallottak a talpig bőrrel bevont fiókos komódok és asztallábazatok. Nem maradhat megemlítetlen a jeles francia cég, a Ligne Roset ötletparádét felvonultató kollekciója sem. A háttérben egy 80 fős formatervező-csapat áll, amelyből 25 fő a cégnél első termékes fiatal. A termékek sorát egy valódi retrodarab kezdi, méghozzá a néhány éve elhunyt Pierre Paulin 1971-ben, a francia köztársasági elnök számára tervezett Elysée dohányzókanapéja. A formát megőrizték, de belsejébe a fokozott kényelem jegyében új anyagok kerültek. Az olasz MDF cég a közelmúltban „sarkos” minimalizmusáról volt ismert. Manapság is a minimális szelvényméretű bútorelemek jellemzik, azonban JeanMarie Massaud, Bruno Fattorini, illetve Jehs+Laub tervezőknek köszönhetően a részletek plasztikusan formáltak, „puhultak”, kézbe simulók. A Conde House japán bútorkereskedő cég kollekcióját – nem először – a német Peter Maly és teamje tervezte: japán ihletésű formák és precíz kivitelezést láthattunk európai funkcionális adottságokkal. Krómozott díszléceivel sajátságosan technicista anyagválasztékú, de art deco
stílusú a német Müller cég (www.mullermoebel.com) színes fémlemezből készült bútorkollekciója. A friss, újszerű megjelenés, a „high end” technológiák a német Formatervezési Tanács két díját hozták a PS 08-as XXI. századi szekreternek. Végezetül a vállalatok – főként a németek – és a formatervezők kitartásának köszönhetően a vásár megjelenése reményt sugallt. A fiatal tervezők nemzedéke öntudatos módon keresi az új és olcsó anyagokat, technológiákat, amelyek új formákat szülhetnek. Tovább hódít a retró, alias organikus, a divat ingája tehát a steril minimalizmussal ellentétes irányba tart. Vásárhelyi János formatervező
27
