EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.9.17. SWD(2013) 320 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az új pszichoaktív anyagokról valamint AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása tekintetében való módosításáról
{COM(2013) 619 final} {COM(2013) 618 final} {SWD(2013) 319 final}
HU
HU
HU
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az új pszichoaktív anyagokról valamint AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása tekintetében való módosításáról
HU
2
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés...................................................................................................................... 3
2.
Problémameghatározás ................................................................................................ 3
3.
A szubszidiaritás elemzése........................................................................................... 6
4.
Szakpolitikai célkitűzések............................................................................................ 6
5.
Szakpolitikai lehetőségek, értékelés............................................................................. 7
6.
Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség......................................................... 11
7.
Nyomon követés és értékelés ..................................................................................... 12
3
HU
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az új pszichoaktív anyagokról valamint AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása tekintetében való módosításáról 1.
BEVEZETÉS
A hatásvizsgálat a fogyasztók számára kockázattal járó új pszichoaktív anyagoknak a belső piacon való elérhetőségét a jogszerű kereskedelmet gátló akadályok kialakulásának megelőzése mellett korlátozó intézkedésekre vonatkozik. Az új pszichoaktív anyagok („legal high” szerek) olyan természetes vagy szintetikus anyagok, amelyek a központi idegrendszerre hatnak és befolyásolják a mentális képességeket. Sok ilyen anyagot egyéb célokra is felhasználnak vagy felhasználhatnak (a továbbiakban: jogszerű felhasználási módok), pl. gyógyszerek hatóanyagaként. Az új pszichoaktív anyagokra nem vonatkoznak az ENSZ kábítószerekről szóló egyezményeiben meghatározott ellenőrzési intézkedések, ellentétben olyan pszichoaktív anyagokkal, mint a kokain és az amfetaminok (a továbbiakban: tiltott kábítószerek). Az új pszichoaktív anyagok belső piacon történő gyors megjelenése és terjedése az elmúlt években a kábítószer elleni uniós politika számára legnagyobb kihívást jelentő fejlemények egyike. A 2005/387/IB tanácsi határozat létrehozta az ezekre az anyagokra vonatkozó információcsere uniós rendszerét, amelyet a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) és az Europol igazgat, hogy értékelhetőek legyenek az ezekkel kapcsolatos kockázatok, továbbá Unió-szerte ellenőrzési intézkedéseket és büntetőjogi szankciókat lehessen rájuk kivetni. A Bizottság 2011-es értékelése megállapította, hogy a tanácsi határozat nem teszi lehetővé az új pszichoaktív anyagok által jelentett kihívások hatékony kezelését. 2.
PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS
Az új pszichoaktív anyagok – amelyeknek számos jogszerű felhasználási módja van – egyre szélesebb körben elérhetőek a belső piacon, és egyre több fogyasztó él velük. Az ilyen anyagokkal járó potenciális kockázatok arra késztették a hatóságokat, hogy különböző korlátozásokat alkalmazzanak rájuk, ami akadályozhatja a jogszerű kereskedelmet és hátráltathatja a törvényes felhasználási módok kifejlesztését. A problémák fő oka, hogy az új
HU
4
HU
pszichoaktív anyagok nemzeti megközelítései eltérőek, az ezekre az anyagokra vonatkozó uniós jogi eszköz pedig nem hatékony. 2.1.
Az új pszichoaktív anyagok piaca
1997 és 2012 között a tagállamok 290 új pszichoaktív anyagot jelentettek be. Nagy többségüket számos tagállam bejelentette. A bejelentések száma az elmúlt évek során ugrásszerűen nőtt – 2009-ben számuk 24 volt, 2012-ben 73. Akár az ezres nagyságrendet is elérheti az esetlegesen megjelenő ilyen anyagok száma. 2.1.1.
Az új pszichoaktív anyagok rekreációs felhasználásának piaca
Az elmúlt évek során az új pszichoaktív anyagok rekreációs célú felhasználása nagyobb mértékűvé vált, és túlnyomórészt a fiatalok körében tapasztalható. A fiatalok kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjét vizsgáló 2011. évi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az Unióban élő fiatalok 5 %-a számolt be arról, hogy élete során legalább egyszer használt ilyen anyagokat – arányuk Írországban a 16 %-ot is eléri. Becslések szerint a tavalyi év során 2,2 millióan használtak új pszichoaktív anyagokat az Unióban. Az internet és a közösségi oldalak megkönnyítették elterjedésüket az Unióban – az EMCDDA gyorsfelmérései szerint 2010 és 2012 között négyszeresére (170-ról 690-re) emelkedett az ilyen anyagokat értékesítő online árusítóhelyek száma. Az elmúlt három év során legalább 13 tagállamban nyíltak új pszichoaktív anyagok árusítására szakosodott boltok. Ilyen anyagok egyes esetekben benzinkutaknál, videofilmkölcsönzőkben, szexuális termékeket árusító boltokban vagy dohányboltokban is kaphatók. Az ilyen anyagokat előállító vállalkozások az Unión kívül (Kínában és Indiában) telepednek le, és gyorsan alkalmazkodnak a korlátozó intézkedésekhez, alternatív anyagokat kínálva. Az új pszichoaktív anyagok rekreációs felhasználása piacának méretét az ecstasy piacán alapuló analógia alapján évi 0,5 milliárd euróra becslik. 2.1.2.
Az új pszichoaktív anyagok jogszerű felhasználási módjainak piaca
A rekreációs célokra használt új pszichoaktív anyagok között sok olyan van, amelynek különböző ipari felhasználási módja is van vagy lehet – ilyen például a GBL (gammabutirolakton), az 1-4 BDO (1,4-butándiol) és az mCPP. Mindazonáltal átfogó információk nem állnak rendelkezésre Unió-szerte, mivel a meglévő uniós mechanizmus nem irányozza elő az ilyen adatok gyűjtését, és a tagállami hatóságok nem jelentik be szisztematikus módon az ilyen felhasználási módokat. 1997 óta az EMCDDA a bejelentett anyagok mintegy egyötöde esetében kapott információkat a jogszerű felhasználási módokról. Ez jelentős arány, és a tényleges arány ennél magasabb is lehet, tekintettel arra, hogy ezek az új anyagok gyakran nem túl ismertek. Feltételezhető, hogy a jogszerű felhasználási módok piaca jelentős, mivel a piacon nagy számban vannak jelen vagy kerülhetnek bevezetésre pszichoaktív anyagok, továbbá lehetséges ezek „kettős” felhasználása (rekreációs felhasználás és ipari felhasználás). 2.2.
1. probléma: Az új pszichoaktív anyagok rekreációs felhasználásával járó kockázatok
Az új pszichoaktív anyagok rekreációs célú felhasználása káros hatással lehet a fogyasztók egészségére és biztonságára, továbbá társadalmi kockázatokkal és terhekkel járhat. A leggyakoribb egészségkárosodások között szerepelnek a következők: agitáció, delírium, tachycardia, magas vérnyomás, halált okozó túladagolás, a vér útján terjedő fertőzések (pl. HIV vagy hepatitis C) terjedése, pszichiátriai problémák, függőség. Több új pszichoaktív anyag együttes, illetve tiltott kábítószerekkel vagy alkohollal kombinált fogyasztása esetén
HU
5
HU
magasabbak a kockázatok. Az ilyen anyagok alkalmazására vonatkozó információk hiánya szintén növeli a kockázatot. A mentális egészségre és a társas képességekre gyakorolt lehetséges hatásaik miatt az új pszichoaktív anyagok gyakori használata negatív társadalmi hatással járhat, és kedvezőtlenül érintheti a családi életet és a közösségeket. Az ilyen anyagok használata károsíthatja a gépjármű-vezetési képességet, valamint erőszakos viselkedéshez és bűncselekményekhez vezethet. A szervezett bűnözés jelenléte e piacon korlátozott mértékű, és főként az ilyen anyagok tiltott kábítószerekkel való együttes értékesítéséből adódik. Az új pszichoaktív anyagok okozta egészségkárosodások becsült költsége évi 211 millió EUR, a büntetőjogi intézkedések végrehajtásának becsült költsége pedig évi 117-144 millió EUR. 2.3.
2. probléma: a belső piacon folyó jogszerű kereskedelmet hátráltató akadályok
A hatóságok által az új pszichoaktív anyagok rekreációs célú felhasználásának visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozó intézkedések hátráltathatják a jogszerű kereskedelmet, és megnehezíthetik a gazdasági szereplők számára az ilyen anyagokhoz való hozzáférést, akik ezért üzleti lehetőségektől eshetnek el. Az ilyen intézkedések a kutatást is megnehezíthetik, hátráltatva ezáltal az új felhasználási módok kifejlesztését. Az egyes tagállamokban és az egyes anyagok tekintetében eltérő korlátozások vannak érvényben. Az alkalmazott jogi eszköztől függően nemzeti szinten csak bizonyos típusú felhasználási módokat engedélyeznek, és a korlátozások megszegésére közigazgatási vagy büntetőjogi szankciók vonatkoznak. Ez kereskedelmi akadályokhoz, széttagoltsághoz és egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet, és megnehezíti a vállalkozások számára a belső piacon való működést. A korlátozó intézkedések láncreakció-szerű hatást gyakorolhatnak a gazdasági szereplőkre, mivel ezeket az anyagokat gyakran használják más anyagok és termékek előállításához. Mivel az új pszichoaktív anyagok piaca várhatóan növekedni fog, és a tagállamok valószínűleg további intézkedéseket vezetnek majd be a rekreációs célú felhasználás visszaszorítása érdekében, a jogszerű kereskedelmet gátló akadályok fokozódása várható. 2.4.
A probléma okai
A probléma a következő okokból ered: •
Eltérő nemzeti megközelítések: a tagállami jogszabályok és az összehangolatlan nemzeti szintű intézkedések közötti eltérések hátrányosan érinthetik a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőket és a fogyasztókat.
•
Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó uniós jogszabály nem hatékony: a tanácsi határozat lassú és lépéshátrányban van, nem biztosítja, hogy elegendő bizonyíték álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az anyagokra vonatkozóan megfelelő és fenntartható döntéseket lehessen hozni, és a korlátozó intézkedések tekintetében nem rendelkezik választási lehetőségekről.
2.5.
Alapforgatókönyv
A jelenlegi keret változatlan fenntartása esetén a problémák valószínűleg súlyosbodni fognak. Az anyagok rekreációs célú felhasználásának piaca várhatóan növekedni fog, és 2020-ra meg is kétszereződhet. A káros anyagok egyre szélesebb körű elérhetőségével és használatával kapcsolatos egészségügyi és társadalmi költségek ezzel arányosan növekednének. A jogszerű felhasználási módok piaca is várhatóan bővülni fog, miközben az
HU
6
HU
eltérő nemzeti megközelítések és a nem hatékony uniós jogi szabályozás jogszerű kereskedelmet hátráltató hatásai fennmaradnak, illetve akár erősödhetnek is. 3.
A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE
Az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése, az EUMSZ 114. cikkének (3) bekezdése pedig előírja, hogy a Bizottságnak az egészségügyre, a biztonságra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét kell alapul vennie. Az EU-nak valamennyi uniós politika meghatározása és végrehajtása során biztosítania kell az emberi egészségvédelem magas szintjét (az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése) és hozzá kell járulnia a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez (az EUMSZ 169. cikkének (1) bekezdése). A súlyos kockázatokat jelentő anyagok kezelése céljából az EU felhatalmazással rendelkezik arra, hogy kiterjessze ezekre a tiltott kábítószer-kereskedelemre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatályát (az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése). Az Európai Unió a tagállamoknál alkalmasabb intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy korlátozza a káros új pszichoaktív anyagoknak a belső piacon rekreációs felhasználás céljából való elérhetőségét, és biztosítsa, hogy az eltérő nemzeti megközelítések nem hátráltatják a jogszerű kereskedelmet. Uniós szintű fellépésre van szükség ahhoz, hogy azonosítani lehessen a káros új pszichoaktív anyagokat, és valamennyi tagállamban gyorsan be lehessen őket vonni a piacról, továbbá csökkenthetőek, illetve megelőzhetőek legyenek a tagállami fellépésekből eredő, a jogszerű kereskedelmet hátráltató akadályok. 4.
SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK
Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos uniós fellépés fő szakpolitikai céljai a következők: •
Az új pszichoaktív anyagok jogszerű kereskedelmét hátráltató akadályok csökkentése és az ilyen akadályok megjelenésének megelőzése.
•
A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme a káros új pszichoaktív anyagokkal járó kockázatokkal szemben.
A konkrét célkitűzések pedig a következők:
HU
•
Az egészségügyi, társadalmi és biztonsági kockázattal járó, illetve közvetlen közegészségügyi aggodalmakat támasztó anyagok kezelése.
•
Az új pszichoaktív anyagok gyors azonosítását és értékelését lehetővé tevő kapacitások javítása, valamint az anyagoknak a velük járó kockázat alapján való kezelése.
•
Az ilyen anyagok belső piacon folyó jogszerű kereskedelmének megkönnyítése.
•
Az uniós dimenziójú aggodalmakat felvető, káros új pszichoaktív anyagokra vonatkozó nemzeti intézkedések következetességének javítása, és egyik tagállamból a másikba való átterelésük kockázatának csökkentése.
7
HU
5.
SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK, ÉRTÉKELÉS
A szakpolitikai lehetőségeket négy csoportra osztottuk fel, a jelenlegi helyzet fenntartására is kiterjedően. A következő lehetőségeket elvetettük: a szaküzletek és az online árusítóhelyek szabályozása; az új pszichoaktív anyagok uniós szintű engedélyezési rendszerének bevezetése; általános tilalom bevezetése; az uniós fellépés megszüntetése. 5.1.
A szakpolitikai lehetőségek áttekintése
1. csoport: az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó ismeretek és elemzés javítása Ez a csoport tartalmazza az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó uniós szintű kutatás és elemzési kapacitások megerősítését, a hatékonyabb uniós reagálás elősegítése érdekében. (1)
A jelenlegi helyzet fenntartása
Az EMCDDA és az Europol csak a tagállami bejelentések alapján gyűjti és elemzi az anyagok összetételével és várható hatásaival kapcsolatos információkat. (2)
Az EMCDDA, a kutatóintézetek és a bűnügyi laboratóriumok közötti strukturális együttműködés elősegítése
Az EU pénzügyi támogatást nyújt az EMCDDA, a kutatóintézetek – ezen belül a Közös Kutatóközpont (JRC) – és az Unióban működő bűnügyi laboratóriumok közötti strukturális együttműködéshez, hogy hozzájáruljon az egyes anyagokra vonatkozó információs igények kielégítéséhez és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó elemzések elkészítéséhez és terjesztéséhez. (3)
Uniós szintű kutatási infrastruktúra kialakítása
A meglévő uniós kutatási létesítményen (JRC) vagy ügynökségen (EMCDDA) belül új kutatási infrastruktúra kialakítása. Feladatai megegyeznének a (2) lehetőségben említettekkel. 2. csoport: az új pszichoaktív anyagok egyedi vagy csoportos kezelése Ez a csoport az új pszichoaktív anyagok kezelésének lehetőségeit tartalmazza, amely az egyes anyagokra vagy az anyagok egy csoportjára vonatkozó kockázatértékelés (és intézkedések) formájában valósulhat meg. (1)
Egyedi megközelítés (a jelenlegi helyzet fenntartása)
Minden anyagot egyedileg vizsgálnak és értékelnek, és az anyaggal járó konkrét kockázatok alapján születik döntés arról, hogy szükséges-e korlátozó intézkedéseket bevezetni. (2)
Az anyagok csoportjain alapuló megközelítés
A vizsgálat, az értékelés és a korlátozó intézkedések bevezetése hasonló anyagok csoportjának egészére irányul. A csoport meghatározása történhet a hasonló kémiai szerkezet (generikus megközelítés) vagy a hasonló farmakológiai hatás (analogikus megközelítés) alapján. (3)
Egyedi megközelítés, amelyet az anyagok „intelligens csoportosításon” alapuló csoportjaira vonatkozó információk egészítenek ki
Minden anyagot egyenként vizsgálnak, értékelnek és vetnek alá korlátozó intézkedéseknek (mint az (1) lehetőség szerint), de az ugyanazon csoportba tartozó egyéb anyagokról is információkat gyűjtenek. Így bizonyos anyagok megjelenése előre jelezhető, de minden anyag esetében egyedi kockázatértékelést végeznek.
HU
8
HU
3. csoport: átmeneti intézkedések Ez a csoport annak lehetőségeit tartalmazza, hogy átmenetileg korlátozható legyen a fogyasztói piacon az olyan új pszichoaktív anyagok elérhetősége, amelyek esetében a fogyasztásukhoz kapcsolódó bejelentett halálesetek és súlyos egészségügyi következmények, valamint felhasználásuknak számos tagállamban való elterjedtsége miatt megalapozott a gyanú, hogy ezek közvetlen közegészségügyi kockázatot jelentenek. A korlátozások az anyagokra vonatkozó kockázatértékelés eredményéig hatályban maradnak, és nem vonatkoznak az anyagok kereskedelmi vagy tudományos felhasználására, sem pedig az anyagokat tartalmazó, egyéb uniós jogszabályok alapján engedélyezett termékekre. (1)
Átmeneti intézkedések fenntartása)
alkalmazásának
mellőzése
(a
jelenlegi
helyzet
A tanácsi határozat értelmében nincs lehetőség az egész Unióra vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetésére. Az anyagok elérhetőségének esetleges korlátozásáról csak a kockázatértékelés elvégzését követően születik döntés, és ez a döntés végleges. (2)
Ideiglenes intézkedések bevezetésére irányuló uniós ajánlás
A Bizottság ajánlásban kéri a tagállamokat, hogy átmeneti intézkedések bevezetésével azonnal vonjanak be egy adott anyagot a piacról és tiltsák meg a fogyasztók körében való terjesztését, értékesítését, bemutatását vagy felkínálását (az ipari és tudományos felhasználásra nem terjedne ki a korlátozás hatálya). Az ajánlást végrehajtó tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek az anyag piacról való bevonásának biztosítása érdekében. (3)
Ideiglenes intézkedések bevezetésére irányuló uniós határozat
A (2) lehetőséggel megegyező intézkedések, azzal a különbséggel, hogy ezek kötelező érvényűek a tagállamokra nézve. Az intézkedések bevezetésére vonatkozó határozatot a Bizottság hozza meg, végrehajtási jogi aktusban. Az intézkedések megszegése nemzeti szinten meghatározott közigazgatási szankciókat vonna maga után. 4. csoport: az új pszichoaktív anyagra vonatkozó végleges határozat Ez a csoport az anyag kockázatértékelést követő kezelésére vonatkozó lehetőségeket tartalmazza. A Bizottság azonosítja az anyaggal járó egészségügyi, társadalmi és biztonsági kockázatok szintjét – ez lehet alacsony, közepes vagy súlyos –, majd meghatározza, hogy szükség van-e korlátozó intézkedésekre, és amennyiben igen, milyen típusúakra. Az alábbi kritériumokat veszi figyelembe: az anyag fogyasztása által okozott egészségkárosodás (sérülés, betegség, fizikai és mentális károsodás); az egyént vagy a társadalmat érintő szociális kár (pl. a társas képességek károsodása, szervezett bűnözés, illegális profit); biztonsági kockázatok (betegségek terjedése, a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatás). (1)
Uniós határozat az anyagok büntetőjogi szankciókkal megerősített korlátozó intézkedéseknek való alávetéséről, vagy a fellépés mellőzése (a jelenlegi helyzet fenntartása)
A kockázatértékelés eredményei alapján a Bizottság vagy jogalkotási javaslatot terjeszt a Tanács elé, amely kötelezi a tagállamokat az anyagot büntetőjogi ellenőrzési intézkedéseknek vetni alá (a tiltott kábítószerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazandók az új pszichoaktív anyagra), vagy indokolja, hogy miért nincs szükség erre. Mivel a tiltott kábítószerekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak meg kell felelniük a tiltott kábítószerkereskedelemről szóló 2004/757/IB kerethatározatnak, az ellenőrzésnek alávetett új pszichoaktív anyagra a kerethatározat rendelkezései alkalmazandók. Csakis az ENSZ
HU
9
HU
kábítószerekről szóló egyezményeiben szereplő, jogszerű felhasználási módokra vonatkozó kivételek engedélyezettek. (2)
A jelenlegi helyzet fenntartása, továbbá uniós ajánlás az anyagok közigazgatási szankciókkal megerősített, fogyasztói piaci korlátozó intézkedéseknek való alávetéséről
A Bizottság háromféleképpen léphet: ha az anyag alacsony kockázatot jelent, nem vezet be korlátozást; ha közepes kockázattal jár, a Bizottság ajánlja a tagállamoknak, hogy vonják be az anyagot a piacról, és tiltsák meg a fogyasztók körében való terjesztését, értékesítését, bemutatását vagy felkínálását (a kereskedelmi, ipari és tudományos felhasználás korlátozása nélkül); ha súlyos kockázattal jár, büntetőjogi szankciók alkalmazandók rá, mint a jelenlegi helyzetben. (3)
A jelenlegi helyzet fenntartása, továbbá uniós határozat az anyagok közigazgatási szankciókkal megerősített, fogyasztói piaci korlátozó intézkedéseknek való alávetéséről
A (2) lehetőséggel megegyező intézkedések, azzal a különbséggel, hogy amennyiben egy anyag közepes kockázattal jár, a Bizottság az anyag fogyasztói piaci korlátozás alá vetéséről ajánlás helyett határozatot fogad el, amely kötelező erejű, és bevezetésére végrehajtási jogi aktus formájában kerül sor. 5.2.
A szakpolitikai lehetőségek értékelése
1. csoport: az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó ismeretek javítása A jelenlegi helyzet nem járul hozzá a szakpolitikai célok megvalósításához. A közegészségügyre és a biztonságra nézve kismértékű kedvező hatást gyakorol, elfogadottsága az érdekelt felek körében alacsony. Az Unió és a tagállamok számára nem jár többletköltséggel. Az EMCDDA, a kutatóintézetek és a bűnügyi laboratóriumok közötti strukturális együttműködés jelentős pozitív hatással jár. Az új pszichoaktív anyagok káros hatásaira vonatkozó bizonyítékok gyűjtése révén eredményesebbé teszi az uniós fellépést. A 2014– 2020-as időszakban mintegy 3,7 millió EUR finanszírozást igényel az uniós költségvetésből. Az érdekelt felek körében nagy elfogadottságot élvez. Az uniós kutatási infrastruktúra ugyanilyen hatással jár, azonban aránytalan, mivel létrehozásának költsége 5,1 millió EUR, évi működési költsége pedig 1,4 millió EUR. Az érdekelt felek körében kevéssé elfogadott. 2. csoport: az új pszichoaktív anyagok egyedi vagy csoportos kezelése Az egyedi megközelítés (a jelenlegi helyzet fenntartása) közepes mértékű pozitív hatást gyakorol a szakpolitikai célok tekintetében. Nem teszi eredményesebbé az uniós fellépést, mivel nem fejleszti az Unió számára a piaci fejlemények előrejelzését lehetővé tevő kapacitást, ugyanakkor az egyes anyagok kockázataira vonatkozó megalapozott bizonyítékok biztosítása révén kedvező hatást gyakorol az egészségügyre és a biztonságra. Kedvező hatást gyakorol a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre, mivel csupán a káros anyagokat korlátozza. Az érdekelt felek körében elfogadottságának szintje jó. Az anyagok csoportjain alapuló megközelítés közepes szintű pozitív hatással van a szakpolitikai célokra, mivel elősegíti a piaci fejlemények előrejelzését, és kedvező hatást fejt ki egészségügyi és biztonsági szempontból, azonban kedvezőtlen hatást gyakorol az alapvető jogokra és a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre, mivel az anyagokra káros hatásukra vonatkozó bizonyítékok nélkül is bevezethetők korlátozások. Az
HU
10
HU
Unió és a tagállamok számára alacsony költséggel jár, az érdekeltek körében elfogadottságának szintje jó. Az anyagok „intelligens csoportosításon” alapuló csoportjaira vonatkozó információkkal kiegészített egyedi megközelítés jelentős pozitív hatást gyakorol a szakpolitikai célok megvalósítása tekintetében, mivel ötvözi a fent bemutatott két megközelítés előnyeit. Jelentős egészségügyi és biztonsági hatással jár, és nem jelent többletköltséget az Unió és a tagállamok számára. Pozitív hatással van a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre, elfogadottságának szintje az érdekelt felek körében magas. 3. csoport: átmeneti intézkedések Az átmeneti intézkedések hiánya (a jelenlegi helyzet) jelentős negatív hatást gyakorol a szakpolitikai célok megvalósítása tekintetében, mivel a valószínűsíthetően káros hatású anyagok elérhetőek maradnak a piacon. Az érdekelt felek körében kevéssé elfogadott. Az átmeneti intézkedések bevezetésére irányuló uniós ajánlás közepes mértékű pozitív hatással van a szakpolitikai célok tekintetében, mivel a veszélyes anyagokat így gyorsan eltávolítják a fogyasztói piacról. Az átterelés kockázata azonban fennáll, mivel valószínűleg nem minden tagállam hajtja majd végre az ajánlást. Korlátozott (végrehajtáshoz kapcsolódó) költségeket jelent az uniós és a tagállami költségvetés számára. A jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplők tevékenységeit megkönnyíti, hogy bizonyos anyagokra vonatkozóan közös megközelítés lesz érvényben az Unióban. A rekreációs célú felhasználás terén működő gazdasági szereplők üzleti lehetőségeire és egyes alapvető jogaira gyakorolt kedvezőtlen hatások indokoltak. A lehetőség arányos, az érdekeltek körében elfogadottságának szintje jó. Az átmeneti intézkedések bevezetésére vonatkozó uniós határozat hasonló, ám fokozott hatással jár, mivel ezt valamennyi tagállam végrehajtja. Több költséggel jár, mint az ajánlás, ugyanakkor hatékonyabb az átterelés kockázatának csökkentése és a kedvező közegészségügyi hatások megvalósítása tekintetében. A jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplők tevékenységeit megkönnyíti, hogy bizonyos anyagokra vonatkozóan közös megközelítés lesz érvényben az Unióban. A lehetőség arányos, az érdekeltek körében elfogadottságának szintje magas. 4. csoport: az új pszichoaktív anyagra vonatkozó végleges határozat A jelenlegi helyzet fenntartása kismértékű pozitív hatással jár a szakpolitikai célok megvalósítása tekintetében, mivel – a nemzeti fellépések következetességének javítása mellett – nem teszi lehetővé a közepes kockázattal járó anyagok arányos módon történő kezelését. Az alapvető jogokra kedvezőtlen, ám indokolt hatást fejt ki. Arányossággal kapcsolatos aggodalmakat vet fel, és az érdekelt felek körében elfogadottsága alacsony. A szakpolitikai célokra közepes mértékű pozitív hatást gyakorol az, ha a jelenlegi helyzet a fogyasztói piaci korlátozásokra irányuló uniós ajánlások elfogadásának lehetőségével egészül ki, mivel ez az anyagok káros hatásaival arányosabb intézkedést tesz lehetővé. Az átterelés kockázata azonban fennáll. Az egészségügyre és a biztonságra gyakorolt pozitív hatásai közepes mértékűek, az uniós és a nemzeti költségvetésre tett hatása nem jelentős (a végrehajtáshoz kapcsolódik). Kedvező hatást gyakorol a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre, mivel tevékenységüket nem érintik így a korlátozó intézkedések (közepes kockázat esetén), valamint bizonyos felhasználási módok súlyos kockázattal járó anyagok esetében is engedélyezettek lennének. A rekreációs célú felhasználás terén működő gazdasági szereplők alapvető jogaira és üzleti lehetőségeire gyakorolt kedvezőtlen hatások indokoltak. A lehetőség arányos az anyagokkal járó kockázattal, az érdekelt felek körében elfogadott.
HU
11
HU
Hasonló hatásokkal jár, ha a jelenlegi helyzet a fogyasztói piaci korlátozásokra irányuló uniós határozatok elfogadásának lehetőségével egészül ki, ám e hatások erősebbek, mivel a határozat a tagállamokra nézve kötelező erejű. Az előző lehetőségnél költségesebb, ugyanakkor hatékonyabban csökkenti az átterelés kockázatát és a káros anyagok kedvezőtlen egészségügyi és biztonsági hatásait. A lehetőség arányos, az érdekeltek körében elfogadottságának szintje magas. 6.
AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉG
A hatások komparatív vizsgálata alapján a szakpolitikai célok megvalósítását a jogalkotási és nem jogalkotási lehetőségek alábbi kombinációja segítené elő a leghatékonyabban: (1)
Az EMCDDA, a kutatóintézetek és a bűnügyi laboratóriumok közötti strukturális együttműködés elősegítése.
(2)
Egyedi megközelítés, amelyet az anyagok „intelligens csoportosításon” alapuló csoportjaira vonatkozó információk egészítenek ki.
(3)
Ideiglenes intézkedések bevezetésére irányuló uniós határozat.
(4)
A jelenlegi helyzet fenntartása, továbbá uniós határozat az anyagok közigazgatási szankciókkal megerősített, piaci korlátozó intézkedéseknek való alávetéséről.
Az előnyben részesített lehetőség jelentős pozitív hatást gyakorol a közegészségügyre és a biztonságra. Gyors uniós fellépést tesz lehetővé, mivel az átmeneti intézkedések lehetővé teszik az azonnali aggályokat felvető anyagok gyorsabb bevonását a fogyasztói piacról, mivel (végrehajtási jogi aktusok révén) lerövidíti a – közvetlenül alkalmazandó – korlátozó intézkedések elfogadásához szükséges időt. Az előnyben részesített lehetőség révén az Unió jóval inkább képes lesz előre jelezni a fejleményeket, és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban megfelelő válaszlépéseket tenni. Pozitív hatással van a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre. Bár negatív hatást gyakorol a rekreációs célú felhasználás piacán működő gazdasági szereplőkre gazdasági szempontból és az alapvető jogok tekintetében, ezt indokolja az anyagokkal járó kockázat kezelésének szükségessége, és ellensúlyozza a jogszerű felhasználási módok piacán működő gazdasági szereplőkre gyakorolt pozitív hatás. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség megfelelő egyensúlyt teremt aközött a két cél között, hogy egyfelől védeni kell az egyéneket és a társadalmat az új pszichoaktív anyagok rekreációs célú felhasználásából adódó kockázatoktól, másfelől pedig csökkenteni kell a jogszerű kereskedelmet gátló akadályokat és meg kell előzni ezek kialakulását. Ahhoz is hozzájárul, hogy az új pszichoaktív anyagok jogszerű felhasználási módjainak piaca jobban kapcsolódjon a belső piachoz. Mivel több fokozatú, pontosabban meghatározott, a kockázati szinttel arányos opciókat biztosít, csökkenti a korlátozási intézkedésekből adódóan a gazdasági szereplőket és a fogyasztókat érő kedvezőtlen hatásokat. E szakpolitikai lehetőség kedvező hatásai ellensúlyozzák az uniós és a tagállami költségvetésre háruló költségeket. A lehetőség tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel csak azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek Unió-szerte gondot okoznak, és a tagállamok felelősségi körében hagyja a helyi szintű problémát okozó anyagok kezelését. Az arányosság elvét is tiszteletben tartja, mivel az anyagok kockázati szintjéhez igazított intézkedések biztosításának köszönhetően nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
HU
12
HU
7.
NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
Az EMCDDA és az Europol évente jelentést tesz az eszköz végrehajtásáról. A Bizottság rendszeresen értékeli végrehajtását, működését, eredményességét, hatékonyságát és hozzáadott értékét. Öt évente kezdeményezi az eszköz értékelését, és ennek eredményét benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, szükség esetén módosításokat javasolva.
HU
13
HU
