EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.8.28. SWD(2013) 312 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat a Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról {COM(2013) 603 final} {SWD(2013) 310 final} {SWD(2013) 311 final}
HU
HU
Ez a hatásvizsgálat az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági javaslathoz kapcsolódik. Az alábbiakban a hatásvizsgálat főbb területeinek összegzése kerül bemutatásra. 1.
BEVEZETÉS
„A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. évi bizottsági közlemény megerősíti, hogy a modern társadalomban a testmozgás az egészség szempontjából az egyik legfontosabb meghatározó tényező, és a sport minden olyan közpolitikai megközelítés alapvető részét képezi, amely a fizikai aktivitás javítására irányul. Felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „a fizikai aktivitásról szóló uniós iránymutatás alapján [folytassák] a nemzeti iránymutatások kialakítása felé tett előrehaladást, a felülvizsgálati és koordinációs folyamatot is ideértve”. A különböző tudományágakat lefedő és megalapozott tudományos véleményt képviselő, 22 európai szakértőből álló csoport által megfogalmazott iránymutatásokat 2008ban uniós szakpolitikai szinten hagyták jóvá. Az iránymutatások megismétlik a WHO-nak a fizikai aktivitás minimális szintjére vonatkozó ajánlásait, hangsúlyozzák az ágazatközi megközelítés fontosságát és 41 konkrét cselekvési iránymutatást fogalmaznak meg. Ez a hatásvizsgálat az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai (EU PA GL) alapján meghatározza és elemzi az egészségvédő testmozgás (HEPA) területén tervezett uniós szakpolitikai kezdeményezés meghatározó tényezőit. 2.
A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA
A fizikai aktivitás, rendszeres sportolás és testmozgás a fizikai és szellemi frissesség megőrzésének, a túlsúly és elhízás elleni küzdelemnek és az azzal járó állapotok megelőzésének egyik leghatékonyabb módja. Emellett a sportolás és a fizikai aktivitás egyéb kedvező tényezőkkel – így a társadalmi kapcsolatteremtéssel és befogadással – is szorosan összefügg. A testmozgás igen sok kedvező hatása már jól dokumentált és bizonyított. Ugyanakkor a mozgáshiány számos kedvezőtlen hatással jár, így a korai elhalálozás, a növekvő túlsúly és elhízás, a mell- és vastagbélrák, diabétesz, ischaemiás szívbetegség okozója. A mozgáshiány okozta egészségügyi problémák – különösen a gyorsan öregedő európai társadalmak esetében – a megbetegedések és betegségek, a betegszabadságok, korai elhalálozás következtében jelentős közvetlen és közvetett költségeket jelentenek az európai gazdaság számára. Az egészségvédő testmozgás koncepciója viszonylag új tudományág, amely gyors tudományos fejlődésen megy keresztül; e téma egyrészt szorosan kapcsolódik a sporthoz és testmozgáshoz, másrészt a közegészségügyhöz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elsősorban a 2004. évi, az étrendről, a testmozgásról és az egészségről szóló globális stratégia részeként foglalkozott az egészségvédő testmozgással. Az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének sikere elsősorban a tagállamok erőfeszítéseitől függ. Mivel az egészségvédő testmozgás fontosságát egyre többen felismerik, sok közigazgatási szerv fokozott erőfeszítést tesz a testmozgás népszerűsítésének előmozdítására. Az Európai Unió ugyancsak foglalkozott a fizikai aktivitás kérdésével a sport területét érintő szakpolitikák és intézkedések keretében (pl. a sportról szóló fehér könyv, az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai, a sportról szóló közlemény) valamint az egészségügy területén hozott intézkedések (pl. Fehér könyv a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról) és a vonatkozó uniós szintű struktúrák felhasználásával – így különösen a Tanács által a 2011–2014-es időszakra szóló, a sportra vonatkozó munkaterv keretében létrehozott, a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó munkacsoport (XG SHP) valamint a fenti, 2007. évi stratégia keretében
HU
2
HU
létrehozott, a táplálkozással és a testmozgással foglalkozó magas szintű csoport (HLG) révén – annak érdekében, hogy segítse a tagállamok intézkedéseinek összehangolását és a szakpolitikákkal, szakpolitikai elképzelésekkel és gyakorlattal kapcsolatos információmegosztást. Habár egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fizikai aktivitás támogatására és az egészségvédő testmozgás népszerűsítését szolgáló eszközökre, az Európai Unión belül a mozgáshiány aránya elfogadhatatlanul magas szinten maradt (pl. 2010-ben az európaiak 60 %-a nyilatkozott úgy, hogy vagy soha nem sportol vagy végez testmozgást). A tapasztalatok is azt mutatják, hogy nagy különbségek vannak az egyes tagállamok között. Legtöbb ország nem érte el azt a fontos szakpolitikai célkitűzést, hogy növelje a WHO által ajánlott, és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai által is megerősített mozgási szintet teljesítő lakosság arányát. Ezért a kezdeményezés elsősorban arra a fontos problémára irányul, hogy az uniós tagállamokban általában véve nem hatékonyak az egészségvédő testmozgás népszerűsítését ösztönző szakpolitikák. A tagállami szakpolitikák alacsony hatékonyságának számos oka van, de mindenekelőtt az egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitikák kialakításának és végrehajtásának hiányosságaiból adódnak. Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó hatékony szakpolitika azon kritériumait figyelembe véve, amelyeket az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak referenciakerete és más tudományos munkák tartalmaznak, a tapasztalatok és a konzultáció eredményei az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitika legalább három területén mutatnak hiányosságokat, ezek: a) hiányzik az egészségvédő testmozgás megfelelő ágazatközi megközelítése, ideértve az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséért felelős minisztériumok és szervezetek közötti együttműködést, b) az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitikák célkitűzései és céljai nem kerültek elég világosan meghatározásra, és c) elégtelenek azon intézkedések, amelyek az egészségvédő testmozgás arányának és a vonatkozó szakpolitikáknak a nyomon követését és értékelését célozzák. E hiányosságok legfőbb okai arra a tényre vezethetők vissza, hogy az egészségvédő testmozgás viszonylag új téma a kormányok napirendjén (ha egyáltalán szerepel rajta), és még ennél is újabb pont az egészségvédő testmozgást meghatározó tényezők megismerése, ami alapvető fontosságú a fizikai aktivitás szintjének megváltoztatását célzó intézkedések megtervezéséhez. Az egészségvédő testmozgás mint több ágazatra kiterjedő intézkedéseket igénylő, összetett szakpolitikai terület – ahogy azt az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai is bemutatják – még nem vált kellően elismertté, aminek többek között a megfelelő támogatottság hiánya is oka. Mostanáig az egészségvédő testmozgást összevonták más közegészségügyi témákkal (pl. az étrenddel), és számos bizonyított önálló egészségügyi és más hatása ellenére sem tekintették kiemelt szakpolitikai területnek. A fenti helyzetet tükrözik az Európai Unió fizikai aktivitást érintő intézkedései és struktúrái is. Az Európai Unió szakpolitikáiban jelentős teret kap a fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások alkalmazásának ösztönzése, mint az egészségvédő testmozgás hatékony népszerűsítésének eszköze, valamint a tagállamok közötti uniós szintű szakpolitikai együttműködés jelenlegi formáinak fejlesztése, annak érdekében, hogy a mozgáshiány trendjei megforduljanak. Ezideig sem az Unió által alkalmazott megközelítésben, sem a tagállamok között nem jött létre olyan uniós szintű szakpolitikai koordináció, amely az egészségvédő testmozgás témakörének – mint megkülönböztetett (kiemelt) szakpolitikai területnek – az összetettségét megfelelően tükrözné. A tervezett kezdeményezés mindenekelőtt az egyes tagállamokban az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséért, pontosabban az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai által lefedett tematikus területekért felelős közigazgatási szerveket célozza
HU
3
HU
meg. A kezdeményezésnek segítenie kell az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének ágazatközi hatékonyság-javítását, legalább a következő területek felelős hatóságait érintve: sport, egészségügy, oktatás, közlekedés, környezet, várostervezés, közbiztonság, munkakörnyezet és az idősek számára nyújtott szolgáltatások. Elsősorban azokra a tagállamokra összpontosít, amelyek kevésbé sikeresek polgáraik fizikai aktivitási szintjének növelésében (ezek általában dél- és kelet-európai országok), és ezáltal a 28 uniós tagállam közötti regionális egyenlőtlenségeket veszi célba. A javasolt kezdeményezések célja végső soron az Unió polgárainak (pl. gyerekek, munkavállalók, időskorúak) tömeges tájékoztatása, a WHO ajánlásainak megfelelően új lehetőségeket nyitva meg számukra a testmozgásra. Mivel a mozgásszegény életmód különösen a népesség bizonyos kockázati csoportjaira jellemző (társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő csoportok, nők, gyermekek és idősek), a kezdeményezés kedvező hatásai nagyobb mértékben érintenék e csoportokat, mint az európaiakat összességében véve. 3.
A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE
Az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés két cikke alapján jogosult eljárni az egészségvédő testmozgás kérdésében, s mindkét cikk támogató hatáskört biztosít az Unió számára. A 165. cikk kimondja, hogy az Európai Unió köteles hozzájárulni „az európai sportügyek népszerűsítéséhez” és az intézkedéseknek a „sport európai dimenziójának fejlesztésére” kell irányulniuk. A 168. cikk kimondja, hogy „az uniós intézkedéseknek [...] a közegészség javítására, valamint a fizikai és mentális egészséget veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére” kell irányulniuk. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés megállapítja, hogy a Tanács mindkét területen ajánlásokat fogadhat el (a Bizottság javaslata alapján), és felhatalmazza a Bizottságot a tagállami szakpolitikák koordinációjának támogatására. A közegészségügy területén a szakpolitikai intézkedések összehangolásának támogatására irányuló kezdeményezéseknek elsősorban az „iránymutatások és mutatók meghatározását, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezését valamint az időszakos nyomon követéshez és az értékeléséhez szükséges elemek előkészítését kell célul tűznie”. A szubszidiaritás elvének alkalmazása tekintetében az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének előmozdítása és a sport és egészségügyi szakpolitikák meghatározása elsősorban a tagállamok feladata. Az uniós intézkedés jelentős hozzáadott értékkel növelheti az egyes tagállamok által önállóan elérhető eredményt. A nemzetközi keretrendszerrel és a testmozgást népszerűsítő intézkedésekkel összhangban az Unió politikai lendületet adhat az egészségvédő testmozgásra összpontosító intézkedéseknek a 28 tagállamban, és tudatosíthatja az azonnali cselekvés szükségességét. Ezáltal az Európai Unió az egészségvédő testmozgás népszerűsítését ösztönző szakpolitikák hatékonyságnövelésének támogatásával általános szinten is segítheti a mozgáshiányból eredő jelentős társadalmi és gazdasági károk csökkentését, ezzel növelheti a tagállamok számára az Európa 2020 stratégiában meghatározott növekedési célkitűzések teljesítésének lehetőségét. Az uniós intézkedések révén az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének támogatására tett nemzeti erőfeszítések hatékonyabbá és költséghatékonyabbá válhatnak, mint amilyenek egyébként lennének, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben különös jelentőséggel bír. Az Unió a tagállamok közötti információ- és tapasztalatcsere révén előmozdíthatja és javíthatja a szakpolitikák összehangolását, a társaktól való tanulást, a bevált módszerek elterjesztését, az együttműködést az egységes megközelítésmódok kialakítása terén, ezáltal segít jobb lehetőségeket teremteni az egészségvédő testmozgás ágazatközi népszerűsítésére és olyan szakpolitikák kialakítására, amelyek jobb intézkedéseket tesznek lehetővé. Az egészségvédő
HU
4
HU
testmozgás terén végzett összehangolás különösen hasznos lehet, mivel a tagállamok között jelenleg hatalmas eltérések vannak az egészségvédő testmozgás kiemelt szerepe, a választott megközelítések tekintetében, illetve a tagállamok közötti, a testmozgás szintjét befolyásoló gazdasági és társadalmi különbségek terén; ezáltal kijelölhetők a legígéretesebb intézkedések. A bevált módszerek cseréje jelentősen erősödik, ha a különböző intézkedések és politikák hatékonyságát tényleges tapasztalat támasztja alá. Szilárd adattömeg – bár a politika alakításában és véglegesítésében nagy jelentőséggel bír – csak ritkán áll rendelkezésre. Az Európai Unió helyzetéből adódóan megerősítheti az egészségvédő testmozgásra irányuló szakpolitikák nyomon követésre és értékelésére vonatkozó előírásokat, és ezzel a tagállamok számára lehetővé teszi az előrehaladás nyomon követését. 4.
CÉLKITŰZÉSEK
A kezdeményezés általános célja, hogy az Unióban az egészségvédő testmozgás szintjének növelésével hozzájáruljon egy egészségesebb és produktívabb társadalom kialakulásához. A kezdeményezés azáltal kívánja növelni a tagállamokban az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitikák hatékonyságát, hogy lehetővé teszi számukra az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásain alapuló politikák kialakítását és végrehajtását, ami segíti a legjelentősebb hiányosságok (az ágazatközi megközelítés hiánya, tisztázatlan célkitűzések, elégtelen nyomon követés) célbavételét. A szakpolitikák kialakítása és bevezetése főként a tagállamokban történik. Ezért az egyetlen konkrét célkitűzés annak biztosítása, hogy a tagállamok hatékony szakpolitikákat alakítsanak ki és hajtsanak végre az egészségvédő testmozgás terén, javítva az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak megértését és végrehajtását. Az adott célkitűzés megvalósítására két, a probléma okaihoz és a javasolt kezdeményezés paramétereihez közvetlenül kapcsolódó operatív célkitűzés került meghatározásra: a tagállamok között a szakpolitikák összehangolásának javítása, valamint az egészségvédő testmozgással és a kapcsolódó szakpolitikákkal kapcsolatos átfogó adatgyűjtését lehetővé tevő intézkedések. 5.
SZAKPOLITIKAI ALTERNATÍVÁK
A hatásvizsgálat számos olyan szakpolitikai alternatívát vesz fontolóra, amely támogatja a tagállamok hatékony egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitika kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseit; ezek közül az alábbi három elvetésre került: az egészségvédő testmozgással kapcsolatos szakpolitika uniós összehangolásának teljes megszüntetése, kizárólag az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai felülvizsgálatának a középpontba helyezése, valamint az egészségvédő testmozgás terén kizárólag az új ösztönzési rendszer elfogadására való összpontosítás. A megállapított problémák kezelésére és a meghatározott célkitűzések elérésére négy szakpolitikai alternatíva került kidolgozásra: egy alapforgatókönyv (A lehetőség), egy nyomonkövetési keretrendszer nélküli forgatókönyv (B lehetőség), egy egyszerű nyomonkövetési keretet tartalmazó forgatókönyv (C lehetőség) és egy átfogóbb nyomonkövetési mechanizmust, referenciaértékeket és célokat is tartalmazó lehetőség (D lehetőség). Lehetőség A
HU
Alapforgatókönyv (a jelenlegi status quo folytatása)
Rövid leírás A szakpolitikai összehangolás folytatása az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai alapján (EU PA GL), a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértő csoport (XG SHP) és a magas szintű csoport (HLG) bevonásával, de új szakpolitikai kezdeményezés nélkül.
5
HU
B
Fokozott szakpolitikai összehangolás szorgalmazása (Eszköz: bizottsági közlemény)
C
A szakpolitikai összehangolás fokozásának és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai végrehajtását néhány mutató alapján bemutató nyomonkövetési rendszer kialakításának szorgalmazása. (Eszköz: javaslat a Tanács ajánlására)
D
Fokozott szakpolitikai összehangolás és ellenőrzés szorgalmazása az Európai Unió testmozgással kapcsolatos 41 iránymutatása mindegyikét lefedő, átfogó mutatórendszer alapján, értékelés a célok/referenciaértékek alapján. (Eszköz: javaslat tanácsi ajánlásra)
Szakpolitikai dokumentum (nem kötelező érvényű), amely stratégiai megközelítést határoz meg az egészségvédő testmozgás fókuszált, ágazatközi támogatására. Fokozott szakpolitikai koordináció uniós szinten a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértő csoport (XG SHP) és a magas szintű csoport (HLG) bevonásával, a Bizottság támogatásával. A tagállamokat az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaiban foglalt elvek iránti elköteleződésre ösztönző intézkedések; A tagállamok felszólítása az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai végrehajtásának előrehaladásáról szóló jelentés készítésére, a jelenlegi beszámolási eszközök és rendszerek figyelembe vételével. Joghatással bíró szakpolitikai dokumentum (nem kötelező érvényű szabályokat fektet le), amely javaslatot tesz az egészségvédő testmozgás fókuszált, ágazatközi népszerűsítésére. Fokozott szakpolitikai koordináció uniós szinten a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértő csoport (XG SHP) és a magas szintű csoport (HLG) bevonásával, a Bizottság támogatásával. A tagállamok (a Tanács ülésén történő találkozás során) megerősítik az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaiban foglalt alapelveket és azok iránti elkötelezettségüket; A tagállamok vállalját az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitika kidolgozásának és végrehajtásának nyomon követését néhány, az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaira vonatkozó magas szintű és összesített mutató alkalmazásával, valamint uniós szintű jelentés készítésével. A Bizottság támogatja a nyomon követés keretének alkalmazását, és segíti a tagállamokat a végrehajtásban. Joghatással bíró szakpolitikai dokumentum (nem kötelező érvényű szabályokat fektet le), amely javaslatot tesz az egészségvédő testmozgás fókuszált, ágazatközi előmozdítására; Fokozott szakpolitikai koordináció uniós szinten a sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértő csoport (XG SHP) és a magas szintű csoport (HLG) bevonásával, a Bizottság támogatásával; A tagállamok (a Tanács ülésén történő találkozás során) megerősítik az Európai Unió mind a 41, a fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatását,és elkötelezik magukat a végrehajtás mellett; A tagállamok vállalják az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitika kidolgozásának és végrehajtásának nyomon követését a fizikai aktivitásra vonatkozó uniós iránymutatásokkal kapcsolatos átfogó mennyiségi és minőségi mutatórendszer alkalmazásával, valamint uniós szintű jelentés készítését; A tagállamok megállapodnak az iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos referenciaértékekről és célkitűzésekről; A Bizottság támogatja a nyomonkövetési keretrendszert, segíti a tagállamokat a végrehajtásban és értékeli a tagállamok referenciaértékekhez viszonyított, illetve a célok elérésben nyújtott teljesítményét.
Az A lehetőség szerint fennmaradnak a jelenlegi struktúrák, és folytatódik az egészségvédő testmozgásra vonatkozó politikai területek uniós összehangolásának folyamata, elsősorban az uniós sport- és egészségügyi területeken folytatott tevékenységek révén. A B lehetőség az Európai Uniónak a testmozgás ágazatközi népszerűsítését célzó, specifikus megközelítésére és a tagállamok összehangolt szakpolitikájára vonatkozó megújult stratégiai jövőképét tartalmazza joghatás nélküli politikai dokumentum (azaz bizottsági közlemény) formájában. Az egészségvédő testmozgás területén már létező szakpolitikai dokumentumok
HU
6
HU
alapján ez a kezdeményezés az egészségvédő testmozgás iránti megújult szakpolitikai elkötelezettséget fejezi ki az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban, és meghatározza a tagállamok, a Bizottság és más érintett szereplők legfontosabb intézkedéseit. A C és D lehetőség – a B lehetőségben is szereplő – fokozott szakpolitikai összehangolás mellett fontos elemként egy monitoring keretrendszer létrehozására tesz javaslatot. Célja az, hogy az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak megerősítése és a végrehajtás nyomon követését biztosító speciális mechanizmus révén rendszerezettebb, konstruktívabb összehangolás és társaktól való tanulás valósuljon meg, és ennek következtében a testmozgással kapcsolatos szakpolitikák nemzeti és regionális szinten nagyobb figyelmet kapjanak. A fenti lehetőségek keretében történő kezdeményezés elsősorban arra hívja fel a tagállamokat, hogy a) az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban dolgozzák ki az egészségvédő testmozgás ágazatközi népszerűsítését célzó nemzeti stratégiájukat és akciótervüket; b) a fizikai aktivitás területén és az egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitikában bekövetkezett változások mérésére kidolgozott mutatórendszer alapján kövessék nyomon az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak nemzeti szintű megvalósítását, és c) készítsenek rendszeres időközönként jelentéseket az elért eredményekről. E tevékenységek támogatása érdekében a tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre „nemzeti testmozgási fókuszpontokat”, amelyek feladata az adatgyűjtés a nyomon követő rendszer számára, és az érintett nemzeti szakpolitikákról és akciótervekről szóló, országspecifikus információ szolgáltatása. A Bizottság e folyamatot azáltal segíti elő, hogy támogatást nyújt a monitoring rendszer kialakításához és működtetéséhez illetve azon kapacitás kiépítéséhez a tagállamokban, amely az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban lévő politikák kialakításához és megvalósításához szükséges. Ily módon az egészségvédő testmozgást nyomon követő keretrendszer a WHO-val szinergiában továbbfejlesztené e területen a nyomon követés és adatgyűjtés jelenlegi formáit. Az adatok alapján elkészül az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének országspecifikus áttekintése és az egészségvédő testmozgási trendek elemzése, ami a szakpolitikák kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos információkkal együtt az érintett uniós fórumok (pl. az XG SHP és HLG) számára készülő időszakos jelentések alapját képezi. A C és D lehetőségek között a legfontosabb különbség a szakpolitikák összehangolása terén, (D lehetőség: referenciaértékek, célok) és a nyomonkövetési rendszer kiterjedése terén mutatkozik. 6.
A HATÁSOK ELEMZÉSE
A hatásvizsgálat e fejezete elsősorban a kezdeményezés általános (társadalmi, gazdasági és környezeti) hatásait vizsgálja. Az egészségvédő testmozgás területén egy új uniós kezdeményezés esetén minden szakpolitikai lehetőségben hasonló típusú hatások várhatóak, ugyanakkor mértékük eltérő az egyes lehetőségek hatékonysága függvényében. A hatások elemzése második lépésben a hatékonyságot vizsgálja az egyes lehetőségekhez tartozó hatások elemzése előtt. Az utóbbit a fejezet végén lévő táblázat foglalja össze. A társadalmi hasznot az jelenti, hogy az európai polgárok körében terjed az egészségvédő testmozgás a hatékonyabb egészségvédő testmozgásra vonatkozó szakpolitikai intézkedések és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai végrehajtásának eredményeként. A javasolt mennyiségű testmozgás elvégzése számos krónikus betegségre és egészségügyi problémára gyakorol jótékony hatást. Az európai polgárok körében növekvő testmozgás mérhetően csökkenti a mortalitási kockázatnak fokozottan kitettek számát. Az Európai Unióban a fizikai aktivitás mértéke közvetlenül összefügg az életkilátásokkal, ezért
HU
7
HU
azokban az országokban, ahol a fizikai aktivitás szintje magasabb, a lakosság életkilátásai jobbak. Mivel a kockázatnak kitett csoportokon kívül (társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő csoportok, nők, gyermekek és idősek) a mozgáshiány különösen jelentős bizonyos országokban és régiókban (Dél- és Kelet-Európában), a kezdeményezés kedvező hatása ezekben jelentősebb, mint Európa egészében. A kezdeményezés összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával is (21., 23–26.és 35. cikk). Az optimális forgatókönyvön alapuló számítások 25 év távlatában mintegy 1 %-os tartós növekedést jeleznek előre a hatékony szakpolitikai intézkedések és döntéshozatal révén a közép- és hosszú távon elérhető fokozott fizikai aktivitási szint mértékét tekintve. A gazdasági hatásokat tekintve a javuló egészségi állapot és életminőség várhatóan jelentős gazdasági hasznot hoz, mivel alacsonyabbak lesznek az egészségügyi ellátás költségei és csökken a betegség és elhalálozás, betegszabadság és a korai halál miatti termelés-kiesés – ugyanakkor ez függ attól, hogy a tagállam milyen mértékben hajtja végre az intézkedéseket az összes érintett szinten. Ha a mozgásszegény életmód által okozott költségeket pénzben akarjuk kifejezni, egy tanulmány ezeket Anglia esetében évi 3 milliárd eurót meghaladó összegben határozza meg, ami egy lakosra vetítve 63 eurót jelent, s ez a szám más országok esetében is hasonlóan alakul. Ha ezeket a költségeket a teljes Unióra, annak minden polgárára kivetítjük, a mozgáshiány az Európai Unióban évente több mint 31 milliárd euró költséget eredményez. A testmozgás hiánya által okozott költségeket tekintve az egyszerűsített forgatókönyv azt mutatja, hogy a tervezett kezdeményezéssel összhangban az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének fokozására kialakított és végrehajtott szakpolitikai intézkedések várhatóan évente 1 %-ot elérő mértékben növelik azon uniós polgárok számát, akik elérik a javasolt testmozgási küszöbértéket, és az idők során fokozatosan csökkennek a mozgásszegény életmódból adódó költségek. Ha a legutóbbi, 2010-es Eurobarométer adatokat tekintjük a kiinduló pontnak, a hatékony testmozgási politika bevezetése elméletileg 25 év alatt az európaiak 65 %-ánál eredményezi a testmozgásra vonatkozó ajánlások teljesülését és ezzel együtt a az elégtelen testmozgás okozta költségek fokozatos csökkenését. Hosszú távon ugyan sok múlik a hatékony testmozgási politika elsőbbségére és végrehajtására irányuló tagállami szándékon és képességen, a gazdasági haszon óriási a mozgásszegény életmód költségeinek csökkentése tekintetében, ami 5 év után mintegy 7 milliárd eurót, 10 év után 22 milliárd eurót és 20 év után 63 milliárd eurót tesz ki. Ami az egyes alternatívák költségeit illeti, a javasolt kezdeményezés szerint végül is a tagállamok viselnék az egészségvédő testmozgásra irányuló szakpolitika végrehajtásával kapcsolatos költségeket. Mivel az egészségvédő testmozgás népszerűsítéshez kapcsolódó költségek megoszlanak a kormányok minisztériumai és a hatóságok, valamint a különböző civil szervezetek és a magánszektor között, ezért az egészségvédő testmozgáshoz jelenleg kapcsolódó költségek nehezen kalkulálhatóak. Ezenkívül az Unióban nem tartják nyilván teljes körűen az egészségvédő testmozgással kapcsolatos kiadásokat. Ezt még súlyosbítja az a tény, hogy az egészségvédő testmozgás természetéből adódóan ágazatközi folyamat, amely számos szakpolitikai területet érint, és az egészségvédő testmozgást népszerűsítő politikák gyakran nem terjednek ki az egészségvédő testmozgás elsődleges célként történő támogatására. A tagállamok adminisztratív költségei az uniós szintű jelentéskészítési követelményből erednek (a B lehetőségben bemutatottak szerint, és elsősorban a C és a D lehetőségek nyomonkövetési mechanizmusához kapcsolódva), és azok az első évben viszonylag alacsonyak lennének és tovább csökkennének, amikor már a teljes rendszer működik, mivel a munkatársak megismerik a nyomonkövetési mechanizmust és az idők során javul az adatok elérhetősége. Az uniós költségvetést terhelő költségek a nyomonkövetési mechanizmus kialakításához és működéséhez, a tagállamoknak a kapacitás kiépítése terén nyújtott támogatásokhoz kapcsolódnának. A javaslat szerint e költségeket a 2014-2020 közötti
HU
8
HU
időszakban az Erasmus+ Sport fejezete fedezné. További költségek kapcsolódnak az uniós szintű szakértői csoport üléseihez, amelyet az általános költségvetésből fedeznek. A környezeti hatások tekintetében az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai közlekedést, környezetet, várostervezést és közbiztonságot érintő pontjának megvalósítását célzó politikák jelentős környezeti hasznot eredményeznének, ezzel hozzájárulva a környezetvédelemnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében meghatározott magasabb szintje eléréséhez. Ugyan rendkívül nehéz lenne pontos előrejelzést készíteni, a legutóbbi tudományos kutatások bizonyos betekintést nyújtanak abba, hogy a kezdeményezés környezeti hasznát tekintve mi tekinthető optimális fogadókönyvnek. Az aktív közlekedéspolitika potenciális környezeti előnyei mértékének bemutatására egy nemrégiben készült tanulmány azt kívánta meghatározni, hogy az aktív közlekedés irányába történő elmozdulás Londonban 20 év távlatában milyen mértékben befolyásolja a széndioxid-kibocsátást az alapeset tendenciáival összehasonlítva. A tanulmány kiszámította, hogy az egy főre eső közlekedési CO2 kibocsátás 62 %-al – azaz évi 0,46 tonnával – kevesebb lenne a fenntartható közlekedési forgatókönyv esetén, mint az alap forgatókönyv továbbvitele esetén, amelyben a kibocsátás mértéke évi 1,17 tonna.
HU
9
HU
Az egyes lehetőségek hatásainak elemzése
Eredmények
Eredmények
A lehetőség
B lehetőség
C lehetőség
D lehetőség
(Alapforgatókönyv)
(Fokozott szakpolitikai összehangolás szorgalmazása)
(Fokozott szakpolitikai összehangolás és nyomon követés szorgalmazása korlátozott mutatórendszer alapján)
Minimálisan javított szakpolitikai koordináció és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak uniós szintű támogatása a jelenlegi struktúrában. Az egészségvédő testmozgás népszerűsítésének új uniós stratégiai megközelítésén belül a fizikai aktivitás érdekében végzett munka folytatása az Unió által támogatott kezdeményezések és projektek keretében. Folyamatos rész-adatszolgáltatás A testmozgásra irányuló politikai intézkedések fokozatos javulása és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak (elveinek) végrehajtása az A lehetőségnél több tagállamban, míg sok más tagállamban a politika változatlan.
Jelentősen javított szakpolitikai koordináció és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak uniós szintű támogatása a jelenlegi struktúrában. Pontos és összehasonlítható nyomonkövetési adatok a fizikai aktivitás és szakpolitika néhány mutatója alapján.
(Fokozott szakpolitikai összehangolás és nyomon követés szorgalmazása átfogó mutatórendszer alapján és a célkitűzésekkel való összevetés alapján történő értékelés). Jelentősen javított szakpolitikai koordináció lehetősége és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak támogatása a jelenlegi struktúrában, ugyanakkor fennáll a részvétel hiányának kockázata. Átfogó monitoring adatok szolgáltatásának lehetősége minőségi és mennyiségi mutatók alapján + jelentés a referenciaértékekről és célokról.
A szakpolitikai intézkedések további összehangolása, az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak támogatása uniós szinten a jelenlegi struktúrában. Folyamatos, a fizikai aktivitást ösztönző munka az Európai Unió által támogatott kezdeményezések és projektek keretében. Folyamatos rész-adatszolgáltatás A testmozgásra irányuló politikai intézkedések fokozatos javulása és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak (elveinek) végrehajtása egyes tagállamokban, míg a legtöbb más tagállamban a politika változatlan.
A testmozgásra irányuló politikai intézkedések jelentős javulása és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak (elveinek) végrehajtása a tagállamok többségében.
A testmozgásra irányuló politikai intézkedések jelentős javulása és az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak (elveinek) végrehajtása bizonyos tagállamokban (ugyanakkor fennáll annak a kockázata, hogy sok tagállam nem hajtja végre a kezdeményezést).
A testmozgás mértékének növekedése évente eléri az 1 %-ot, ami a mozgáshiány káros társadalmi hatásainak jelentős mérséklődését eredményezi.
A testmozgás mértékének növekedése évente eléri az 1 %-ot, ami potenciálisan a mozgáshiány káros társadalmi hatásainak jelentős mérséklődését eredményezheti (miközben fennáll annak a kockázata, hogy a tagállam nem hajtja végre a kezdeményezést).
Hatások Társadalmi
HU
A testmozgás mértéke a legtöbb országban stagnál vagy csökken, és a mozgásszegény életmód káros társadalmi hatásai állandósulnak.
A testmozgás mértéke egyes országokban kisebb javulást mutat, de sok más országban annak stagnáló vagy csökkenő szintje a mozgásszegény életmód káros társadalmi hatásainak csak kismértékű csökkenését eredményezi.
10
HU
Gazdasági (A V. melléklet az Európai Unió részéről felmerülő költségeket és a tagállamok adminisztratív költségeit mutatja be)
Környezeti
HU
A mozgásszegény életmód által okozott költségek állandósulása (amely évente 31 milliárd euróra becsülhető).
A mozgáshiányhoz kapcsolódó gazdasági költségek és egyes gazdasági hasznok enyhe csökkenése, amely azonban lényegesen kevesebb, mint a hatékony politika által öt év alatt elérhető 6,7 milliárd euró. A fizikai aktivitás fokozására forrásokat ekülönítő tagállamok részéről felmerülő (nehezen számszerűsíthető) költségek.
A mozgáshiány okozta gazdasági költségek jelentős csökkenése. Öt év alatt 6,7 milliárd eurót elérő gazdasági haszon. A fizikai aktivitás fokozására forrásokat elkülönítő tagállamok részéről felmerülő (nehezen számszerűsíthető) költségek.
Bizonyos haszon jelentkezik azon tagállamok számára, amelyek az aktív közlekedés tekintetében javítják a testmozgással kapcsolatos politikájukat.
Korlátozott, de jelentős haszon jelentkezik azon tagállamok számára, amelyek az aktív közlekedés tekintetében javítják a testmozgással kapcsolatos politikájukat.
Potenciálisan jelentős haszon jelentkezik azon tagállamok számára, amelyek az aktív közlekedés tekintetében javítják a testmozgással kapcsolatos politikájukat.
11
A mozgáshiány okozta gazdasági költségek jelentős csökkenése, de csak a kezdeményezést végrehajtó tagállamokban. Jelentős (nehezen számszerűsíthető) gazdasági haszon a kezdeményezést végrehajtó tagállamokban. A fizikai aktivitás fokozására forrásokat elkülönítő tagállamok részéről felmerülő (nehezen számszerűsíthető) költségek. Potenciálisan jelentős haszon jelentkezik azon tagállamok számára, amelyek az aktív közlekedés tekintetében javítják a testmozgással kapcsolatos politikájukat.
HU
7.
A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT LEHETŐSÉG
A hatástanulmány a várható hatékonyság, az átfogó uniós politikai célkitűzéseknek való megfelelés, valamint a megvalósíthatóság és fenntarthatóság tekintetében hasonlítja össze a különböző lehetőségeket. A négy lehetőség hatékonyságát a tagállamok – jellegüket tekintve minden esetben önkéntes – intézkedései határozzák meg. A lehetőségek eltérőek az Európai Unió bizonyos cselekvésekre vagy politikára történő felhívásának megfelelően, és szorosan kapcsolódnak a kezdeményezés végrehajtására választott eszközhöz. Mindegyik lehetőségnek el kell érnie bizonyos előrehaladást a két operatív célkitűzés, és ezáltal a konkrét célkitűzés terén, ugyanakkor az egyes lehetőségek eredményessége várhatóan különböző, az A lehetőség ugyanolyan kevéssé hatékony, mint a jelenlegi helyzet, a B lehetőség pedig kevésbé hatékony, mint a C és a D lehetőség. Az lehetőségek jelentősen különböznek a megvalósíthatóság tekintetében (aszerint, hogy a tagállamban mennyire sikerül az egyes lehetőségek önkéntes végrehajtáshoz szükséges támogatás megszerzése) és a fenntarthatóság szempontjából (aszerint, hogy a rövid távú eredmény hosszabb távon mennyire válik fenntarthatóvá). Főként a D lehetőségben javasolt komplex nyomonkövetési és jelentési rendszer kapott alacsony pontot a megvalósíthatóság értékelésében. Abban a tekintetben, hogy az egyes lehetőségek várhatóan milyen mértékben járulnak hozzá a források adott szintjére meghatározott célkitűzéshez (költséghatékonyság), valamennyi lehetőség fő költségeleme tartalmazza a testmozgás népszerűsítésével kapcsolatos politikák kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségeket. Számos közelmúltban készült tanulmány vizsgálta a testmozgás népszerűsítését célzó intézkedések költségeit azok hatékonysága tekintetében, a jobb életminőségben eltöltött életévek (QUALY) vagy az egészségügyi ellátás költségeinek csökkenése vonatkozásában. A tanulmányok ugyan nagymértékben eltérő költséghatékonysági szinteket állapítottak meg, valamennyi vizsgált intézkedés költséghatékonynak bizonyult, azaz a költségek indokoltak voltak, különösen a mozgáshiány hatalmas gazdasági költségeinek tükrében. A mikro- és makroszintű tapasztalatok azt jelzik, hogy az előnyök kiegyenlítik a kormányok által a fizikai tevékenység támogatása érdekében végzett beruházások költségeit. Emellett e politikák gazdasági haszna a megnövekedett termelést és a csökkenő egészségügyi ellátási költségeket tekintve várhatóan igen nagy lesz, így még a jelentős költségek is indokolhatóak. A végrehajtási költségeken túlmenően az egyes lehetőségeknek a tagállamok részéről felmerülő adminisztratív költségekhez és az uniós költségvetéshez viszonyított költséghatékonysága azt mutatja, hogy a B, C és D lehetőségek mindegyike költséghatékonynak tekinthető, amelyek közül a C lehetőség kapta a legjobb minősítést. A koherencia tekintetében az egészségvédő testmozgást támogató intézkedések hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiához. Konkrétabban, a B, C és D lehetőség összhangban vannak az egészségügy, a közlekedés, társadalmi befogadás és a kutatás területét érintő uniós politikai intézkedésekkel. A lehetőségek e négy kritérium alapján elvégzett elemzése eredményeként a C lehetőség került preferált lehetőségként meghatározásra, amely a legmegfelelőbb és legarányosabb módon képes a megállapított probléma kezelésére. •
HU
Eredményesség: Jelentős mértékben hozzájárul a két operatív célkitűzés eléréséhez, ugyanakkor lehetővé teszi a tagállam számára a prioritások hatékony meghatározását. Egy joghatással bíró szakpolitikai dokumentum minden bizonnyal
12
HU
jelentősen növeli az egészségvédő testmozgást népszerűsítő intézkedések súlyát általában is, és különösen az Európai Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak súlyát. A B lehetőséghez képest az a legnagyobb eltérés, hogy olyan nyomonkövetési mechanizmust tartalmaz, amely miatt a lehetőség hatékonysága nagy valószínűséggel jelentősen nő, főként – de nem kizárólag – a második operatív célkitűzés elérése terén. •
Megvalósíthatóság/fenntarthatóság: A lehetőség „pragmatikus” jellege – amely abban nyilvánul meg, hogy a tagállamok, szakértők és érdekelt felek támogatják a néhány magas szintű összesítetett mutatón alapuló nyomonkövetési mechanizmust – következtében a végrehajtás várhatóan kevés problémával jár a viszonylag alacsony költségek és a nemzeti körülményekhez való illeszkedés miatt. Továbbá a nyomonkövetési mechanizmus által biztosított adatgyűjtés, az eredmények nyilvántartása és a Tanácsnak benyújtott jelentések valószínűleg biztosítják a kezdeményezés hosszú távú fenntarthatóságát.
•
Hatékonyság: Ez a lehetőség – bár a tagállamok költségvetésében bizonyos költséget jelent – mégis a legnagyobb haszonnal jár, mivel a tagállamok adatokat gyűjtenek, hogy bevigyék azokat a nyomonkövetési rendszerbe, forrásokat különítenek el a fizikai aktivitást támogató új politikai területekre, majd élvezik az egészségvédő testmozgás százalékos növekedéséből fakadó előnyöket. Bár a költségek nagy része a szakpolitikai változásokból ered, bizonyos, az uniós költségvetésből fedezett kiadások szükségesek ahhoz, hogy a nyomonkövetési mechanizmus adatait felépítsék, azt kezeljék és karbantartsák; az Uniónak szerepet kell vállalnia a tagállamok számára a releváns adatok összegyűjtéséhez nyújtott támogatásban is.
•
Koherencia: Mivel valószínűleg a C lehetőség lesz a leghatékonyabb, ezért kijelenthető, hogy ez a lehetőség a többinél nagyobb mértékben járul hozzá az uniós politikai célok teljesüléséhez. Várhatóan ez hozza a legnagyobb gazdasági hasznot és termelési nyereséget, amellett, hogy ez teszi a legnagyobb lépést az egészség javítása, az egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek megszüntetése irányában, támogatja az aktív ingázást a közlekedésben és elősegíti a társadalmi befogadást. Ezen felül a C és D lehetőségek koherenciája szoros összhangban van a végrehajtásukra javasolt politikai eszközzel. A tanácsi ajánlás választása koherens megközelítésnek tűnik, mivel a) már számos „puhább”, az egészségvédő testmozgás melletti elkötelezettséget kinyilvánító uniós szakpolitikai dokumentum létezik vagy most van előkészítés alatt, és mivel b) az intézkedés szükségessége elsősorban a tagállamok szintjén jelenik meg.
8.
NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
A szakértők a hatásvizsgálat keretében és a tervezett kezdeményezés előkészítése során kidolgoztak egy nyomonkövetési rendszert, amelyet megvitattak a tagállamokkal és az érintettekkel. Ez a rendszer egy 23 magas szintű összesített mutatót tartalmazó táblázatból áll, amely alapján mérhető az egészségvédő testmozgás arányának és az ezzel kapcsolatos szakpolitikáknak a fejlődése, valamint az Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak megvalósítása. E mutatók adatai a preferált lehetőségben (C lehetőség) felvázolt uniós monitoring mechanizmus részeként kerülnek összegyűjtésre, és biztosítják a kezdeményezés egészének ellenőrzéséhez és értékeléséhez szükséges információ oroszlánrészét. A tanácsi ajánlás végrehajtásának előrehaladásáról a Bizottság rendszeresen – háromévenként – jelentést készít a Tanács számára a sporttal foglalkozó munkacsoportok (pl. a HG SHP)
HU
13
HU
bevonásával, amelyet más érintett fórumokkal egyeztetnek (pl. a HLG-vel, az étrenddel, testmozgással és egészséggel foglalkozó fórummal). Ezek a jelentések egyrészt a nyomonkövetési rendszerben összegyűjtött adatok alapján értékelik az eredményeket, másrészt átfogóbb információt biztosítanak az egészségvédő testmozgással kapcsolatos politikák kialakításáról és az Unió fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásainak végrehajtásáról a tagállamokban. A Tanács ajánlásainak végrehajtását 6 év elteltével külső fél részvételével teljes körűen értékelni kell.
HU
14
HU
