HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.12.16. SEC(2010) 1583 végleges
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az euroátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
SEC(2010) 1584 végleges SEC(2010) 1585 végleges COM(2010) 775 végleges
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés ..................................................................................................................... 3
2.
Problémameghatározás ................................................................................................ 3
2.1.
A SEPA-átállás lassúságának okai............................................................................... 3
2.2.
A határidő nélküli lassú átállás hatásai: a kiinduló forgatókönyv (nincs beavatkozás)4
3.
Az EU fellépéshez való joga és indokai....................................................................... 5
4.
Célkitűzések ................................................................................................................. 5
5.
Szakpolitikai lehetőségek............................................................................................. 6
6.
Hatáselemzés / a lehetőségek összevetése ................................................................... 6
6.1.
A fokozott ösztönzés hatása ......................................................................................... 6
6.2.
A SEPA-átállási határidő kitűzésének hatása .............................................................. 6
6.3.
A kiinduló forgatókönyv összehasonlítása a határidő kitűzésének lehetőségével ....... 7
6.3.1.
Összehasonlítás az egyedi célok elérése alapján.......................................................... 7
6.3.2.
Összehasonlítás az érdekeltekre gyakorolt hatás alapján............................................. 8
6.4.
A SEPA-átállási határidő kitűzésének technikai lehetőségei....................................... 8
7.
Felügyelet és értékelés ............................................................................................... 10
2
HU
1.
BEVEZETÉS
Az egységes eurofizetési térségre (SEPA) vonatkozó vízió célja az elektronikus eurofizetések integrált piacának megteremtése, a belföldi és a határokon átnyúló pénzforgalom megkülönböztetése nélkül. Az elektronikus pénzforgalom tekintetében még ma is jelentős számú különböző nemzeti pénzforgalmi formátum, standard és szabály létezik az EU-ban. A SEPA az euróban teljesülő pénzforgalmi szolgáltatások piacán alacsony árú, ügyfélbarát és megbízható termékeket biztosít az európai polgárok és vállalkozások számára, és kedvező feltételeket teremt a verseny fokozásához és a pénzforgalommal kapcsolatos innovációhoz. A SEPA kezdeményezés sikere a jelenlegi gazdasági, monetáris és politikai helyzetben igen fontos. A SEPA közvetlen és közvetett előnyei a tágabb értelemben vett európai gazdaság számára hat év alatt meghaladják a 300 milliárd EUR-t, feltéve, hogy a SEPA pénzforgalmi eszközeire való átállás átfogó és gyors. A SEPA megvalósítása eddig két alapvető mérföldkőhöz érkezett el: 2008. január 28-án a SEPA-átutalási (SCT), 2009. november 2-án pedig a SEPA-beszedési (SDD) rendszer bevezetéséhez. A SEPA-t eredetileg piacvezérelt projektnek képzelték el. A páneurópai szintű kereteket az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) dolgozta ki és vezette be; ezt a koordinációs és döntéshozó testületet az európai bankszektor hozta létre. Ugyanakkor az összes érdekelt fél is elkezdte felismerni, hogy a projekt sikeres befejezéséhez jogilag kötelező határidőre lehet szükség. E hatásvizsgálat hatóköre két pénzforgalmi eszközre, az euroátutalásokra és az eurobeszedésekre korlátozódik. 2.
PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS
A pénzforgalmi piac teljes körű integrációja csak akkor valósul meg, ha a páneurópai szintű pénzforgalmi eszközök teljesen felváltják a hagyományos nemzeti eszközöket. A jelenlegi szakaszban azonban a páneurópai pénzforgalmi eszközök még távol állnak a belföldi pénzforgalom helyettesítésétől. 2010 áprilisában a klíring-és elszámolási mechanizmusok által feldolgozott átutalásoknak csupán 7,5%-a volt SEPA-átutalás. A jelenlegi adatokból kiindulva több mint 30 évre lenne szükség a SEPA megvalósításához. 2.1.
A SEPA-átállás lassúságának okai
Az alapvető ok: a SEPA kiteljesítésével és a hagyományos termékek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanság. A közös határidők hiánya arra ösztönzi a piac kínálati és keresleti oldalának szereplőit, hogy késleltessék az átállási erőfeszítéseket. Amíg a meglévő hagyományos pénzforgalmi eszközök tovább használhatók, addig a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők a lehető legtovább halasztják a szükséges átállási erőfeszítések megtételét. Másfelől viszont addig a bankok is visszariadnak a SEPA-hoz szükséges infrastrukturális és értékesítési beruházásoktól, amíg nem biztosak abban, hogy ügyfeleik és azok rendszerei „SEPA-készek”. A kínálati oldal bizonytalanságát tovább fokozza az egyértelműség vélt hiánya a SEPAbeszedés céljainak megfelelő, az uniós versenyszabályokat teljes körűen tiszteletben tartó, hosszú távú üzleti modellek kapcsán. A piac mindkét – kínálati és keresleti – oldala a másiktól várja az első lépés megtételét.
HU
3
HU
A beruházásoktól való tartózkodás: az élen járó által elszenvedett hátrányok. Az új SEPAtermékek korai és aktív forgalmazása mellett döntő pénzforgalmi szolgáltatók élen járóként jelentős hátrányokat szenvednek el. Az átmenet időszakában ezeknek a szolgáltatóknak kettős költségekkel kell szembenézniük, hiszen az eddigi pénzforgalmi rendszereket és az új SEPArendszert is fent kell tartaniuk. A pénzforgalmi szolgáltatók elégtelen motivációja az ügyféligényeket teljesen kielégítő SEPAtermékek kialakítására. Amíg a SEPA kiteljesítése bizonytalan marad, addig a pénzforgalmi szolgáltatók tovább kínálhatják a hagyományos termékeket ügyfeleiknek, és így nem lesznek ösztönözve az ügyféligényeket teljesen kielégítő SEPA-termékek kialakítására és aktív forgalmazására. A SEPA-t nem igazán ismerő keresleti oldal széttagoltsága A pénzforgalmi szolgáltatások piacának jellemzője, hogy a keresleti oldal (a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőké) sokkal széttagoltabb a kínálati oldalnál (a szolgáltatóknál), és nem igazán ismeri a SEPA előnyeit. 2.2.
A határidő nélküli lassú átállás hatásai: a kiinduló forgatókönyv (nincs beavatkozás)
Az eltérő pénzforgalmi standardok és folyamatok miatt kihasználatlan méretgazdaságossági előnyök. A SEPA-átutalás és a SEPA-beszedés létezése ellenére a belföldi műveleteket még mindig főként a hagyományos nemzeti formátumok segítségével teljesítik. A lakossági eurofizetések tekintetében 2009-ben még mindig több mint 20 különböző nemzeti adatfeldolgozó infrastruktúra és keret létezett. Az eltérések gátolják a pénzforgalmi szolgáltatások tagállamok közötti kölcsönös átjárhatóságát és a méretgazdaságossági előnyök kiaknázását. Keresleti oldalon a multinacionális környezetben tevékenykedő vállalkozásoknak továbbra is nemzeti szinten kell biztosítaniuk finanszírozási műveleteiket és készpénzforrásaikat. Számos pénzforgalmi szolgáltatóval kell kapcsolatot fenntartaniuk, amelyek mind eltérő típusú és szintű szolgáltatásokat kínálnak, és eltérő pénzforgalmi formátumokat használnak. Korlátozott verseny az uniós pénzforgalmi piacon. A külföldi pénzforgalmi piacokra belépni kívánó pénzforgalmi szolgáltatóknak jelenleg számos, pusztán technikai jellegű nemzeti és üzleti követelményt kell teljesíteniük. Az ilyen feladatok összetettsége és költsége jelentős akadályt állít azon szereplők elé, akik külföldön kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. A pénzforgalmi piac versenyének további fontos feltétele a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők határokon átnyúló mobilitása. A másik tagállamban történő számlanyitást a pénzforgalmi szolgáltatók gyakran arra hivatkozva utasítják vissza, hogy az igénylő nem lakosa vagy állampolgára az érintett tagállamnak. Az ügyfelek választási lehetőségei következésképpen gyakran a belföldi piacon honos megoldásokra szűkülnek, a pénzforgalmi szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására pedig nincs lehetőség, vagy a szükségesnél jóval nehézkesebb. Ami konkrétan a beszedést illeti, a versenyt az is hátráltatja, hogy egyes tagállamokban még mindig olyan üzleti modellek az uralkodóak, amelyekben a beszedési rendszer működését a pénzforgalmi szolgáltatók közötti, multilaterális bankközi díjakból finanszírozzák; ez egyben az eredményes, hatékony és versenyképes piacok kialakulásának is gátja.
HU
4
HU
Korlátozott innováció. A pénzforgalmi piac széttagoltsága veszélyezteti a pénzforgalommal kapcsolatos hatékony páneurópai szintű újítások, például az online vagy a mobiltelefonos pénzforgalom, vagy az e-számlázás fejlődését. Mivel az innovatív szolgáltatások felbukkanására leginkább nemzeti szinten lehet számítani, fennáll a veszélye annak, hogy a széttagoltság fokozódik és állandósul. A hagyományos és a SEPA-rendszerekkel kapcsolatos veszteséges beruházások és kettős költségek. Az európai pénzforgalmi piacok sok szereplőjét sújtja a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával vagy használatával kapcsolatos átmeneti költségek kettős jellege. A hagyományos nemzeti pénzforgalmi platformok és az új páneurópai SEPA-platform párhuzamos fenntartása jelentős többleterőforrásokat vesz igénybe és a meglévő beruházások megtérülésének elmaradásához vezet. A SEPA-átállás elhúzódása már egy hat hónapos időszak esetében is összességében 43 milliárd eurós veszteséget okozna a gazdaságnak. A negatív hatások a fogyasztók kivételével az összes érdekelt félre kiterjednének. 3.
AZ EU FELLÉPÉSHEZ VALÓ JOGA ÉS INDOKAI
Az integrált eurofizetési térség jellegénél fogva uniós szintű megközelítést kíván, hiszen a háttérben meghúzódó előírásoknak, szabályoknak és folyamatoknak minden tagállamban egységesnek kell lenniük. Ez támogatja az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglalt célt, tehát a belső piac létrehozását, illetve a gazdasági és monetáris uniót, amelynek fizetőeszköze az euro. Az uniós szintű megközelítés alternatívája egy többoldalú vagy kétoldalú megállapodásokból álló rendszer, amelynek összetettsége és költsége az európai szintű jogalkotáshoz képest elrettentő. Az uniós szintű beavatkozás ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. 4.
CÉLKITŰZÉSEK
A feltárt problémák kapcsán a következő szakpolitikai célokat tűzték ki: Általános célok: –
Az uniós pénzforgalmi piac hatékonyságának és versenyképességének fokozása a méretgazdaságossági előnyök és a működési szinergiák kínálati és keresleti oldalon történő kiaknázása révén.
–
Nyitott, egyenlő versenyfeltételeket biztosító környezet kialakítása a pénzforgalmi szolgáltatások európai piacán, valamint az európai pénzforgalmi szolgáltatások lefelé tartó árkonvergenciájának elősegítése.
–
Olyan páneurópai platform létrehozása, amelyből kiindulva innovatív és értéknövelő pénzforgalmi szolgáltatások és termékek hozhatók létre.
Egyedi célok: –
HU
Az európai pénzforgalmi piacok teljes körű működési integrációjának megvalósítása az átutalások és a beszedések terén.
5
HU
–
A kínálati és a keresleti oldalon a pénzforgalmi platformok párhuzamos fenntartásából eredő túlzott összetettség és a kettős költségek megszüntetése.
Működési célok: –
Átláthatóság és piaci biztonság teremtése a SEPA átutalásokra és beszedésekre vonatkozó kiteljesítése, valamint a hagyományos nemzeti pénzforgalmi eszközök kivezetése tekintetében.
5.
SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK
Három fő lehetőség adódhat: A beavatkozás elmaradása – a kiinduló forgatókönyv. E forgatókönyv alapján a SEPA-átállás továbbra is a piaci erőkön múlik. A SEPA-átállás lendületbe hozása fokozott ösztönzéssel. E forgatókönyv alapján a SEPAátállási folyamatot a tagállamok szintjén hozott intézkedéssorozattal lehet felgyorsítani és megszilárdítani. SEPA-átállási határidő kitűzése. E forgatókönyv alapján rendeleti úton határidőt írnának elő a SEPA-átállás megvalósítására. A hagyományos nemzeti pénzforgalmi eszközöket kivezetnék és páneurópai eszközökkel helyettesítenék. 6.
HATÁSELEMZÉS / A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEVETÉSE
6.1.
A fokozott ösztönzés hatása
A lassú SEPA-átállási folyamatot elvileg a tagállamok szintjén hozott, a különböző érdekelteket célzó intézkedéssorozattal fel lehet gyorsítani és meg lehet szilárdítani. Kínálati oldalon hasznos lenne a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőket célzó széles körű kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányt indítani. A keresleti oldalon ezeket az intézkedéseket ki lehetne egészíteni a vállalkozásoknak nyújtott beruházási kedvezményekkel, például az amortizációs szabályok enyhítésével, a személyzet képzési költségeinek leírhatóvá tételével, vagy akár adó-visszatérítéssel. Emellett a hatóságok is példamutató szerepet játszhatnának az átállási folyamatban és aktívan népszerűsíthetnék a SEPA pénzforgalmi eszközeinek használatát. Szóba jöhetnek az uniós szintű együttműködés bizonyos formái is. E megközelítés legnagyobb előnye, hogy nem igényel hosszas jogalkotást és meglehetősen rugalmas. Alapvető hiányossága viszont, hogy pusztán a SEPA-átállás felgyorsítását célzó nem kötelező intézkedésekkel nem lehet megoldani a 2.1. szakaszban tárgyalt alapproblémát. Az ilyen intézkedések amúgy is túl sokba kerülhetnek a jelenlegi gazdasági helyzetben, jólétnövelő hatásuk pedig nehezen mérhető. A fokozott ösztönzés lehetőségét ezért elvetették. 6.2.
A SEPA-átállási határidő kitűzésének hatása
A CapGemini tanulmánya szerint a hagyományos pénzforgalmi eszközökről a SEPAeszközökre való gyors átállás előnyei hat év alatt elérhetnék a 123 milliárd EUR-t. Egész pontosan, az előnyök a keresleti oldalon még többet, 175 milliárd EUR-t tennének ki, ezt
HU
6
HU
azonban csökkentené a kínálati oldal 52 milliárd EUR-s vesztesége. A keresleti oldal előnyei két tényezőből erednek: –
a pénzforgalmi műveletek optimalizációja miatt csökkennek a működési költségek;
–
a fokozott verseny miatt csökkennek e banki díjak.
A tanulmány úgy látja, hogy a keresleti oldalon elérhető előnyök egyenletesen eloszlanak az egyes érdekeltek, tehát a fogyasztók, vállalkozások és a közszféra között. Ezek az előnyök csupán közvetlen következményei a SEPA-ra való gyors átállásnak. Mélyebben elemezve, a SEPA-átutalások és -beszedések kapcsán előírt határidő az érdekelteket az alábbi területeken is előnyökhöz juttatná: A fokozott egységesítés csökkenti az összetettséget és méretgazdaságossághoz vezet. A teljes körű SEPA-átállás révén a vállalkozások központosíthatják eurokészpénz-gazdálkodáukat és egyszerűsíthetik/automatizálhatják pénzforgalmi eljárásaikat. Az egyre mobilabb fogyasztók számára a határokon átnyúló pénzforgalom szabványosítása szükségtelenné tenné egyszerre több fizetési számla fenntartását különböző országokban. A nyitott, átláthatóbb környezet fokozza a versenyt. A pénzforgalmi szolgáltatók számára az integrált pénzforgalmi piac csökkenti a határokon túli piacokra való belépés akadályait, ami vonzza az új szereplőket és fokozza a versenyt. A standardizált pénzforgalmi eszközök révén a fogyasztók, vállalkozások és közigazgatások számára könnyebbé válna a pénzforgalmi termékek összehasonlítása, ami viszont a verseny élénkülése és a csökkenő árak révén előnyöket hozhatna az ügyfelek számára. Új lehetőségek nyílnak a páneurópai innováció előtt. A SEPA-átállás kiteljesítése a közös standardok és az európai versenypiac megteremtése által páneurópai szinten mozdítaná elő a pénzforgalom korszerűsítését és az új szolgáltatások, például az online vagy a mobiltelefonos pénzforgalom, vagy az e-számlázás fejlődését. 6.3.
A kiinduló forgatókönyv összehasonlítása a határidő kitűzésének lehetőségével
6.3.1.
Összehasonlítás az egyedi célok elérése alapján Eredményesség
Célkitűzés/lehetőség
Kiinduló forgatókönyv – „minden változatlan” Határidő kitűzése
Az európai pénzforgalmi piacok integrációja az átutalások és a beszedések terén
A fizetési rendszerek kettős költségének és túlzott összetettségének megszüntetése
0
0
0
+++
++
++
Hatásfok
HOZZÁJÁRULÁS A CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉHEZ: +++ (erős); ++ (mérsékelt); + (gyenge) pozitív hozzájárulás – – – (erős); – – (mérsékelt); – (gyenge) negatív hatás; 0 semleges hatás
HU
7
HU
6.3.2.
Összehasonlítás az érdekeltekre gyakorolt hatás alapján
Érdekelt
Előnyök
Költségek
Teljes hatás
Vállalkozások
Javuló készpénzgazdálkodás nagyobb likviditás a banki díjak és a pénzforgalommal kapcsolatos belső igazgatási költségek csökkenése azonnali és közvetlen feldolgozás értéknövelő szolgáltatások fejlesztése
Átállási költségek – új vagy korszerűsített fizetési rendszerek és folyamatok a személyzet képzése
+++
Közigazgatás
A banki díjak és az igazgatási költségek csökkenése azonnali és közvetlen feldolgozás értéknövelő szolgáltatások fejlesztése növeli a pénzforgalmi szolgáltatások közbeszerzésével járó előnyöket, mivel az ajánlatok jobban összehasonlíthatók és eltűnnek a nemzeti formátumok okozta hatékonysági hátrányok
Átállási költségek – új vagy korszerűsített fizetési rendszerek és folyamatok a személyzet képzése
++
Az élénkülő verseny miatt csökkennek a banki díjak/bővül a szolgáltatások köre több innovatív, ügyfélbarát, biztonságos és kényelmes pénzforgalmi eszköz
A szokások megváltoztatá sa – iban (és szükség esetén bic)
++
Méretgazdaságosság/működési költségmegtakarítás új üzleti lehetőségek nyílnak a verseny akadályainak leépítésével
A sepa pénzforgalmi platformjába való beruházás a honos szereplők bevételére gyakorolt hatás a verseny élénkülése miatt
+
Fogyasztók
Bankok/pénzforg almi szolgáltatók
A kiinduló forgatókönyvhöz viszonyított teljes hatás.
Az összehasonlítás alapján a lehetőségek közül a határidő kitűzése ajánlható. 6.4.
A SEPA-átállási határidő kitűzésének technikai lehetőségei
A hatékonyság érdekében a határidőt technikai szinten is egyértelműen meg kell határozni. A határidő kitűzésének technikai lehetőségeit hat vonatkozó területen lehet vizsgálni. A lehetőségeket összehasonlították a közvetlenül a szakpolitikai célkitűzésekből eredő kritériumokkal. A páneurópai szintű átutalások és beszedések bevezetéséhez használt hivatkozási alap. Az ajánlott megoldás szerint olyan határidőt kell kitűzni, amely a páneurópai szintű átutalásokra és beszedésekre érvényes általános alapkövetelményeken alapul. Az alapkövetelmények
HU
8
HU
magukban foglalják majd a létező nemzetközi és nem jogvédett standardokat is. Két másik lehetőséget a vizsgálat után elvetettek: az EPC által kidolgozott meglévő kereteken és szabálykönyveken alapuló megközelítést, valamint a meglévő technikai standardokra korlátozódó megközelítést. Műveleti tartomány Az ajánlott megközelítés szerint az alapkövetelmények a pénzforgalmi műveletek teljes tartományára érvényesek lennének A keresleti oldal 84 milliárd EUR-ra becsült megtakarítása azon áll vagy bukik, hogy a pénzforgalmi piac integrációja túlnyúlik-e a bankok közötti kapcsolatokon. Következésképpen a fenti okok miatt az alapkövetelményeknek a bankközi kapcsolatokra való korlátozását a vizsgálat után elvetették. Határokon átnyúló számlanyitás A fizetési számlák nyitása tekintetében ajánlott megszüntetni a nem rezidensek és a nem állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. Ez biztosítaná a verseny fokozásával járó SEPA-előnyök (91 milliárd EUR) kiaknázását. A jelenlegi gyakorlat folytatásának lehetőségét a fenti okok miatt a vizsgálat után elvetették. Termékkör Ajánlott, hogy a határidő a réstermékekre, tehát a kis összegű vagy egyedi jellegű átutalásokra és beszedésekre is vonatkozzon. Ugyanakkor a páneurópai keretekhez szükséges átalakítások kivitelezése érdekében 3–5 éves átmeneti időszakot kell engedélyezni. Két másik lehetőséget a vizsgálat után elvetettek: a réstermékeket a standard termékekkel azonos módon kezelő általános megközelítést, és azt a megközelítést, amely a réstermékeket tartósan mentesítené az alapkövetelmények alól. Tagállami hatály. Az ajánlott megoldás szerint külön közös határidőt kell kitűzni az euroövezet tagjai számára, és egy későbbi közös határidőt az euroövezeten kívüli tagállamok számára, mivel az euroövezeten kívüli tagállamokat az euróban teljesülő fizetési műveleteknek csupán 2%-a érinti. Két másik lehetőséget a vizsgálat után elvetettek: a tagállamok által kitűzött egyedi határidők lehetőségét, valamint az euroövezeten belüli és kívüli tagállamokra egyaránt vonatkozó egyetlen közös határidő lehetőségét. Határidő. Az ajánlott megközelítés szerint két külön határidőt kell megállapítani, az átutalások esetében a rendelet hatálybalépése után egy évet, a beszedések esetében pedig a hatálybalépés után két évet. Az átutalásokra és a beszedésekre egyaránt vonatkozó közös határidő lehetőségét a vizsgálat után elvetették. A páneurópai beszedés hosszú távú üzleti modelljének pontosítása. Az ajánlott megközelítés szerint célszerű megtiltani, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általános jelleggel minden egyes beszedési művelet után multilaterális bankközi díjat számítsanak fel (ideértve a hasonló tárgyú vagy hatású egyéb intézkedéseket is), illetve a multilaterális bankközi díjakat célszerű csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezni, olyan beszedési műveletek esetében, amelyek szabályos végrehajtása nem lehetséges vagy amelyeket a pénzforgalmi szolgáltató visszakövetel. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az említett műveletek esetében a bilaterális és az unilaterális bankközi díjak alkalmazása is csak akkor engedélyezhető, ha a díjak költségalapúak és céljuk a költségek hatékony allokációja a műveletet okozó szereplőre. Alternatívaként a jelenlegi gyakorlat folytatása, illetve az merült fel, hogy minden beszedési műveletre pozitív vagy korlátozott multilaterális bankközi díjat számítanak fel, ezeket azonban elvetették, mivel nem nyújtanak megoldást az egyértelműség vélt hiányára, ami lassítja a SEPA-átállást.
HU
9
HU
7.
FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS
A rendelet hatálybalépését követően célszerű értékelni annak hatékonyságát és eredményességét a hatásvizsgálatban bemutatott célok elérése terén, illetve annak eldöntése céljából, hogy szükség van-e új intézkedésekre vagy módosításokra.
HU
10
HU
