BIZONYLATI SZABÁLYZAT

4. számú melléklet az SZMSZ-hez

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE

BIZONYLATI SZABÁLYZAT

NAGYOROSZI 2012.

Bizonylati Szabályzat 1. BEVEZETŐ (1) A Bizonylati Szabályzat a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat: • a Bizonylati Szabályzat célja; • bizonylati elv, bizonylati fegyelem; • a bizonylat fogalma, alaki és tartalmi követelmények, a bizonylatok csoportosítása; • a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése; • a bizonylatok feldolgozása, ellenőrzése, megőrzése; • a bizonylatok tárolása. 2. A BIZONYLATI SZABÁLYZAT CÉLJA (1) A Bizonylati Szabályzat célja, hogy rögzítse azokat, a számvitelről szóló - többször módosított - 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli Törvény) végrehajtására vonatkozó előírásokat, módszereket, amelyek biztosítják az Egyesület sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. 3. BIZONYLATI ELV, BIZONYLATI FEGYELEM (1) Az egyesületnek minden gazdasági műveletről, eseményről - amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,- bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. 4. A SZÁMVITELI BIZONYLAT FOGALMA (1) A Számviteli Törvény 166. §-a értelmében számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától - amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását, nyilvántartását támasztja alá, és amely rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. 4.1. A bizonylatok általános alaki és tartalmi követelményei (1) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 2 / 20

Bizonylati Szabályzat (2) A Számviteli Törvény 167. §-a értelmében a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: • a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; • a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; • a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; • a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; • a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; • a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően értékbeni adatai; • külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; • bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; • a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; • a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; • továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. (3) A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. (4) A bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - az egyesület részéről a bizonylat aláírására feljogosított gazdasági titkár aláírásával igazolja. (5) A gazdasági események rögzítéséhez elsődlegesen a kereskedelmi forgalomban kapható szabványosított nyomtatványokat kell használni. (6) Abban az esetben, ha valamely gazdasági művelet rögzítéséhez a kereskedelemben nyomtatvány nem kapható, akkor saját készítésű nyomtatványt kell használni. A nyomtatvány szerkesztésénél be kell tartani a bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat. 4.2. A bizonylatok csoportosítása (1) A bizonylatokat csoportosíthatjuk a gazdálkodási szakterület szerint, a keletkezési helyük szerint, a feldolgozásban betöltött helyük szerint valamint a nyilvántartás, kezelés szempontjából. 4.2.1. Gazdálkodási szakterület szerint: • befektetett eszközökkel kapcsolatos bizonylatok; • készletekkel kapcsolatos bizonylatok; Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 3 / 20

Bizonylati Szabályzat • • • • •

pénzforgalmi bizonylatok; számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok; leltározási bizonylatok; selejtezési bizonylatok; bérnyilvántartással kapcsolatos bizonylatok.

4.2.2. Keletkezési helyük szerint: • belső bizonylatok; • külső bizonylatok. (1) Belső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyek elsődleges kiállítása egyesületnél, illetve annak valamely szervezeti egységénél történik. (2) Külső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyeknek a kiállítása az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső szervnél történik. 4.2.3. Feldolgozásban betöltött szerepük szerint: • elsődleges bizonylatok; • másodlagos bizonylatok; • gyűjtő bizonylatok; • hiteles másolatok; • hiteles kivonatok. (1) Elsődleges bizonylatok, azok az okmányok, amelyeket az adott gazdasági művelet elrendelése illetve végrehajtása során eredeti okmányként állítanak ki, amelyet az elrendelő, lebonyolító hiteles aláírásával ellátott. (2) Másodlagos bizonylatok, amelyeket az elsődleges bizonylatok alapján állítanak ki külön munkamenetben (kivéve a több példányban készülő bizonylatok másolati példányai), amelyeken biztosított a kiállítás alapjául szolgáló elsődleges bizonylat azonosításának lehetősége. (3) Gyűjtő bizonylatok, amelyek több elsődleges vagy másodlagos bizonylat alapján kerülnek kiállításra és több gazdasági művelet összegszerű hatását összevontan tartalmazzák. (4) Hiteles másolatok, olyan okmányok, amit az alapjául szolgáló bizonylat szövegével megegyezően állítottak ki és hitelesítő záradékkal láttak el. (5) Hiteles kivonatok, olyan iratok, amelyek valamely okmány erre a célra kijelölt adatait tartalmazzák, s hitelesítési záradékkal látták el. (6) A hitelesített másolat és a hitelesített kivonat csak abban az esetben használható bizonylatként, ha tartalmilag és alakilag megfelel a bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. 4.2.4. Nyilvántartás, kezelés szempontjából • szigorú számadás alá vont bizonylatok; • könnyített kezelésű bizonylatok. (1) Szigorú számadás alá vont bizonylatok, amelyeknek darabszám szerinti megléte a nyilvántartások és elszámolások szempontjából elengedhetetlenül szükségesek.


Oldal 4 / 20

Bizonylati Szabályzat (2) Könnyített kezelésű bizonylatok, amelyeknek a kezelése, felhasználása kötetlenebb formában lehetséges. 4.3. A szabályszerű bizonylat (1) Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén előírásszerűen javítottak. 4.4. A bizonylatok nyelve (1) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. 4.5. A bizonylatok formája, megjelenítése (1) Az adott gazdasági esemény elszámolásához alkalmazható bizonylatok lehetnek: • szabványosított; • országos (helyi) szerv által kibocsátott; • saját készítésű bizonylatok. (2) Saját nyomtatvány szerkesztésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • a bizonylatok jellegének megfelelően a nyomtatványon minden szükséges adat szerepeljen; • az adatok elhelyezése feleljen meg a feldolgozási sorrendnek; • ki kell emelni a feldolgozás szempontjából fontos adatokat; • ha számtani műveletet tartalmaz a bizonylat, akkor az adatok a művelet végzéséhez szükséges sorrendben szerepeljenek; • a nyomtatvány mérete feleljen meg a kezelhetőség követelményeinek. 4.6. Az egyesület számviteli bizonylatai 4.6.1.Belső számviteli bizonylatok (1) A költségvetési gazdálkodásban számviteli bizonylatnak különösen az alábbi okmányok minősülnek: • beérkező és kimenő számlák; • pénztári bevételi és kiadási bizonylatok; • pénztárjelentés; • nyugták, átvételi elismervények; • bérjegyzékek, összesítők, bérfeladások; • különböző kézi és gépi könyvelési feladások, összesítők, könyvelési bizonylatok; • raktári bizonylatok; • leltározás és a selejtezés dokumentumai; • szigorú elszámolású nyomtatványok; • minden olyan okmány, szerződés, megállapodás, amely számviteli kérdésekben változást idéz elő. Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 5 / 20

Bizonylati Szabályzat 4.6.2.Külőı számviteli bizonylatok (1) Külső számviteli bizonylatok azok a számviteli kihatású okmányok, amelyeket nem az intézménynél állítottak ki, de az egyesület gazdasági eseményről készültek. (2) Külső bizonylatok különösen: • hitelintézeti számlák kivonatai és azok mellékletei; • terhelési és jóváírási értesítések; • szállítólevelek, átvételi elismervények; • számlák, nyugták stb. (3) A beérkező bizonylatok a gazdasági titkárhoz kerülnek további feldolgozásra. 5. A BIZONYLATOK KIÁLLÍTÁSA, JAVÍTÁSA, HELYESBÍTÉSE 5.1. A bizonylatok kiállítása (1) A bizonylatot a velük szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek megfelelően a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában időt álló módon kell kiállítani. (2) A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. 5.2. A bizonylatok javítása (1) Az alaki és tartalmi ellenőrzés során talált hibákat a bizonylaton ki kell javítani. (2) A bizonylaton csak szabályszerű javítások végezhetők. (3) A javításokat a következők szerint kell elvégezni: • bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni; • hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell; • gépi adathordozón lévő adatok javításáról külön jegyzéket kell készíteni, melyet az eredeti bizonylatokkal együtt kell megőrizni; • javítást végző személynek a javítás tényét annak dátumával, aláírásával és az egyesület bélyegzőjének lenyomatával kell igazolni; • javítás során az adatokat lefesteni, leragasztani, radírozni nem lehet. (4) Pénztári bizonylatokat javítani nem szabad. (5) Sorszámozott bizonylati nyomtatvány rontott példányát tilos megsemmisíteni, azt áthúzással érvénytelenítve meg kell őrizni. (6) A külső szervektől beérkezett bizonylatokat javítani nem szabad. (7) Hibásan érkezett bizonylatot vissza kell küldeni javításra a kiállítónak, vagy fel kell szólítani a bizonylat helyesbítésére.


Oldal 6 / 20

Bizonylati Szabályzat 5.3. A bizonylatok helyesbítése (1) A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot az egyesület köteles helyesbíteni. A helyesbítés történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. (2) A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat és a módosításnak megfelelő új tételeket. 6. A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSA, ELLENŐRZÉSE, MEGŐRZÉSE 6.1. Általános követelmények (1) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. (2) A feldolgozás előtt meg kell győződni arról, hogy a bizonylat számszakilag és tartalmilag megfelelő-e. (3) Az alakilag, tartalmilag ellenőrzött és elfogadott bizonylatokat folyamatosan, időrendben rögzíteni kell a könyvelésben. A bizonylat könyvelése előtt a könyvelési számlaszám kijelölése (kontírozása) és ellenőrzése következik. (4) A bizonyaltok ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy a kedvezményezettet megilleti-e a kifizetendő összeg, illetve befizetés esetén a befizetővel szembeni követelés fennáll-e. Szolgáltatás teljesítésénél a munka elvégzését igazolni kell. (5) Általános követelmény, hogy a feldolgozás során ellenőrizni kell a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megtörténtét, vagyis azt, hogy a bizonylatokat a feldolgozás során az arra jogosult személyek (kiállító, ellenőrző, érvényesítő) megvizsgálták, és aláírásukkal ellátták. (6) A bizonylatok alapján érdemi intézkedést tenni csak akkor lehet, ha azt az arra jogosult személyek aláírták. (7) A könyvelésre kerülő bizonylatokat utalványozni kell. (8) Az utalványozást vagy az eredeti okmányra kell rávezetni, vagy külön írásbeli rendelkezést kell adni. (9) Utalványozási jogosultsággal az egyesületnél az elnök, ellenjegyzői jogosultsággal a gazdasági titkár rendelkezik. 6.2. A bizonylatok ellenőrzése (1) A számviteli bizonylatokat ellenőrizni kell a könyvekben történő rögzítés előtt alaki, tartalmi és számszaki szempontból. (2) Az ellenőrzéssel megbízott személyek kötelesek különösen a bizonylatok valódiságát megvizsgálni. (3) Az egyesületben a bizonylatok ellenőrzése a pénztáros és a gazdasági titkár feladata.


Oldal 7 / 20

Bizonylati Szabályzat 6.2.1. A bizonylatok alaki ellenőrzése (1) A bizonylatok alaki ellenőrzése során a következőket kell vizsgálni: • a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e rajta; • a szükséges mellékletek csatolva vannak-e; • a gazdasági esemény bizonylatolása az előírt bizonylati űrlapon történt-e; • a kiállító, az érvényesítő és az utalványozó ellenőr, valamint a gazdasági eseményben érintett egyesületi tag aláírása szerepel-e a bizonylaton; • a bizonylati őrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál); • a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e. 6.2.2. A bizonylatok számszaki ellenőrzése (1) A bizonylatok számszaki ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy nem történt-e valami hiba, a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. 6.2.3.A bizonylatok tartalmi ellenőrzése (1) A bizonylatok tartalmi ellenőrzése során a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását kell megvizsgálni. 6.3. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje (1) A bizonylatok feldolgozásakor a következők szerint kell eljárni: • a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell; • az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. (2) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. (3) A feldolgozás során megfelelő hivatkozással biztosítani kell a visszakeresés lehetőségét. 7. SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI 7.1.Szigorú számadású nyomtatványok (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is) szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.


Oldal 8 / 20

Bizonylati Szabályzat (2) Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. (3) A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét az egyesület sajátosságainak figyelembe vételével a titkár és a gazdasági titkár saját hatáskörében állapítja meg. (4) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámolását. (5) A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását a titkár vezeti. (6) Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok: • számlatömb; • egyszerűsített számla; • nyugta; • készpénzfizetési számla; • készpénzcsekk; • pénztárjelentés; • kiküldetési rendelvény; • bevételi és kiadási pénztárbizonylat; • raktári bevételezési, kiadási utalványok; • leltárfelvételi bizonylatok; • készletek leltárfelvételi íve; • tárgyi eszközök leltárfelvételi íve; • bélyegző, igazolvány nyilvántartása. 7.2. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása (1) A nyomtatványokról fajtánként a titkár által hitelesített nyilvántartást kell vezetni. (2) A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: • nyomtatvány neve és számjele; • a beszerzés kelte; • a tömb sorszáma (-tól, -ig); • a használatbavétel kelte; • a felhasználás kelte; • a kiselejtezés kelte. 7.3. A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása (1) A szigorú számadású nyomtatványok kezelésével megbízott ügyintéző (titkár) csak akkor adhat ki nyomtatványt felhasználásra, ha az átvétel tényét a nyilvántartásban az átvevő személy kézjegyével elismeri. (2) A szigorú számadású nyomtatványokat használók a felhasznált mennyiséggel kötelesek elszámolni.


Oldal 9 / 20

Bizonylati Szabályzat (3) A nyomtatványt vissza kell szolgáltatni további őrzésre a szigorú számadású nyomtatványt kezelőnek (titkárnak). (4) A visszavétel tényét a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. 7.4. A szigorú számadású nyomtatványok ellenőrzése (1) Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések (pl. számlavezető hitelintézet jelzőszáma) helyesek-e. 8. A BIZONYLATOK TÁROLÁSA (1) A bizonylatok tárolásánál elsődleges szempont, hogy biztosítsuk a hiánytalan, károsodásmentes megőrzést, valamint a gyors visszakeresés lehetőségét. (2) Bizonylatot a megőrzési helyéről elvinni csak feltétlenül szükséges esetben, és ideig, átvételi elismervény ellenében szabad. (3) A könyvelési bizonylatokat havonként időrendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. (4) A gazdálkodás évét megelőző három év összegyűjtött könyvelési anyagát a gazdasági titkár tárolja a könnyebb hozzáférhetőség érdekében. (5) Ezt követően gondoskodni kell az irattárnak történő átadásról, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. 9. A BIZONYLATOK SZÁLLÍTÁSA (1) A bizonylatok szállításánál követelmény, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre. 10. BIZONYLATOK MEGŐRZÉSE (1) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a számviteli törvény 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. • Az egyesület a költségvetési évről készített költségvetést, beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább10 évig köteles őrizni. • A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik.


Oldal 10 / 20

Bizonylati Szabályzat • •

A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

(2) A bizonylat megőrzés legfőbb követelménye, hogy a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján bármikor visszakereshetők legyenek. (3) A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összeses adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (pl. CD lemezen történő őrzés). 11. BIZONYLATI ALBUM (1) A bizonylati albumban az egyes számlaosztályokhoz tartozó legfontosabb bizonylatok és analitikus nyilvántartások rendszere szerepel. Ennek keretében a bizonylatok adattartalmát és az ajánlott bizonylatok áramlási rendje, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatványok mintái, a forgalmazási szám jelölése szerepel. 11.1. Befektetett eszközökkel kapcsolatos bizonylatok 11.1.1. Immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolási bizonylatai (1) Az eszközök nyilvántartásba vételéről, az abban bekövetkezett változásokról (növekedés, csökkenés) bizonylatot kell kiállítani, amelynek mennyiségi és érték adatokat kell tartalmaznia. (2) A bizonylatokon feltüntetésre kell, hogy kerüljenek: • az immateriális javak, tárgyi eszközök megnevezését, azonosító adatát, leltári számát; • a számlarend szerinti főkönyvi számla számát; • az állományba vétel és egyéb változások keltét, a gazdasági művelet megnevezését; • a növekedés, csökkenés bizonylatainak számát; • az eszközök beszerzési, előállítási értékét, • a várható használati időt; • a leírás módját, mértékét; • a használati idő végén várható maradványértéket, ami egyesületünknél nulla; • az eszköz értékadataiban bekövetkezett változások értékadatait (tervszerinti, terven felüli értékcsökkenés, nettó érték, értékhelyesbítés, stb.); • a tárgyi eszközök esetében a tartozékok jegyzékét; • beszerzést igazoló bizonylat számát, idejét.


Oldal 11 / 20

Bizonylati Szabályzat (3) Az immateriális javak, tárgyi eszközök, ingatlanokhoz tartozó vagyoni értékű jogokra vonatkozóan az ajánlott bizonylat és nyomtatvány minták az alábbiak: • Állományba vételi bizonylat épületekről és egyéb építményekről (száma: 11-45) • Állományba vételi bizonylat műszaki és egyéb berendezésekről, gépekről, felszerelésekről és járművekről (száma:11-46) • Betétlap tartozékok felsorolására (száma: 11-47) • Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata gazdálkodó szervezetek között (száma:11-67) • Immateriális javak, tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata (száma:1243) (4) A bizonylatok általában négy példányban készülnek, amelyből: • egy példány a főkönyvi könyvelés; • egy példány az immateriális javak és tárgyi eszköznyilvántartás; • egy példány a nyilvántartás bizonylata; • a tőpéldány a kiállító szervezeti egységnél a tömbben marad. 11.1.2. A befektetett eszközök közül az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának nyomtatványai: (1) Ezek a nyomtatványok mind kézi, mind számítógépes feldolgozás esetén alkalmazhatók. (2) Immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartó lapja (száma: 12-391) (3) Az eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan. A jelentős értékű tárgyi eszközöket, immateriális javakat egyedileg kell nyilvántartani. (4) Értékcsökkenés elszámolásának nyilvántartó lapja (száma: 12-392) (5) Ez a nyilvántartó lap a kézi feldolgozásban történő egyedi és/vagy csoportos immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási lehetőségét biztosítja. 11.2. Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok (1) A pénztári pénzforgalom bizonylatolására rendszeresített nyomtatványok szigorú számadásra kötelezettek. (2) Ezek a bizonylatok gépileg előre sorszámozott, 25 garnitúrát tartalmazó tömbökben készülnek. A tömböket használatba vételkor a borítólap belső oldalán a számvitel rendjéért felelős vezetőnek, titkárnak aláírásával hitelesítenie kell. A bizonylatok kézi kitöltésre alkalmasak. (3) A bizonylat felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében csak folyamatos gépi sorszámmal ellátott tömböket szabad használatba venni. Ezen kívül a pénztárosnak a be- és kifizetések idősorrendjében éves folyamatos sorszámmal is célszerű a bizonylatokat ellátnia a bizonylatcím alatt kijelölt helyen. (4) A befizetendő vagy kifizetendő összeget a bizonylat fejrészében számmal is és betűvel is fel kell tüntetni. A bizonylatok táblázatos része több sorból áll. Ezekben a sorokban az összeget, - ha az több tételből áll - a könyvviteli elszámolásnak megfelelően kell részletezni. A pénztárbizonylatokhoz csatolni kell a vonatkozó alapokmányokat. Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 12 / 20

Bizonylati Szabályzat (5) A bizonylatok utalványozásának, ellenőrzésének a befizetést vagy kifizetést megelőzően kell megtörténnie. (6) Bevételi pénztárbizonylat (száma: 318-102/A) (7) Kiadási pénztárbizonylat (száma: 318-103) (8) A pénztáros csak szabályszerűen kiállított és utalványozott bizonylat alapján teljesíthet kifizetést. A kiadási pénztárbizonylaton a pénz átvevőjének személyi azonosító számát fel kell tüntetni. (Ez lehet a személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély száma.) (9) Ha a kifizetés címzettje nem személyesen veszi fel a pénzt, akkor meghatalmazást kell a pénz átvevőjének felmutatnia, az elszámolásra felvett összeg bizonylatához pedig csatolni kell az engedélyezett igénylést. 11.2.1. Pénztárjelentés (1) A pénztárjelentés-tömbök szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok. A pénztárjelentések általában gépileg előre sorszámozott, 25 vagy 50 kétlapos garnitúrát tartalmazó tömbökben készülnek. A nyomtatványtömböket használatbavétel előtt a fedőlap belső oldalán a számvitel rendjéért felelős vezetőnek hitelesítenie kell. (2) A nyomtatvány előoldalának jobb felső részén fel kell tüntetni azt a napot vagy időszakot, amelyre a pénztárjelentés vonatkozik. (3) A pénztárjelentésen fel kell jegyezni: • a befizetések és a kifizetések hivatkozási számát, folyamatos éves sorszámát, amelyet a pénztárbizonylatokon a bizonylatcím alatt található helyen tüntettek fel; • a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylat előnyomott gépi sorszámát; • a gazdasági esemény rövid, de lehetőleg pontosan meghatározó szöveges leírását (a pénzforgalmi nyilvántartás oldal - és tételszámát) a vékony vonallal elválasztott részben célszerű feljegyezni.); • a befizetett, illetve a kifizetett összeget. (4) Egy időszak forgalmi tételeinek feljegyzéséhez átvitelezéssel több lapot is fel lehet használni. (5) Ha az utolsó oldalon üres sorok maradnak, azokat áthúzással érvényteleníteni kell. (6) A következő időszak forgalmi tételeinek feljegyzését új oldalon kell kezdeni. A pénztárzárlat készítésekor a bevételi forgalomhoz a nyitó-, a kiadási forgalomhoz pedig a záró pénzkészletet hozzá kell adni. A két összegnek egyeznie kell. (7) A "Pénztárellenőrzés" mezőbe a záráskor meglévő pénzkészletet kell címletenként beírni. A forgalom összeadása utáni záró pénzkészletet össze kell hasonlítani a pénztárellenőrzés szerinti pénzkészlettel és ennek alapján kell a többletet, a hiányt vagy az egyezőséget megállapítani. (8) A "Mellékletek" rovatba a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatok darabszámát kell beírni. A pénztárjelentést a pénztárosnak és a pénztárellenőrzést végző személynek alá kell írnia.


Oldal 13 / 20

Bizonylati Szabályzat (9) Időszaki pénztárjelentés (száma: 13-20) (10) Ezen a nyomtatványon külön oszlop van a pénztári esemény napjának beírására. (11) Ez a nyomtatvány csak kisforgalmú pénztárak forgalmának vezetésére használható ott, ahol a gazdálkodó szervezet vezetője mentesítette a pénztárost a napi pénztárzárlat készítése alól. Ez általában csak olyan pénztáraknál ajánlatos, ahol a pénztári befizetések és kifizetések együttes tételszáma általában a napi 10 darabot. Ebben az esetben is azonban - a tételszámtól és összegtől függetlenül - legalább 10 naponként célszerű pénztárzárlatot készíteni. 11.2.2. Az elszámolásra kiadott készpénz igénylése és nyilvántartása (1) Készpénzigénylés elszámolásra száma: (13-134) (2) Ezen a nyomtatványon kell igényelni a házipénztárból elszámolási kötelezettség mellett kifizetendő összegeket. A nyomtatványon fel kell tüntetni az összeg felvételére jogosult személy nevét, a felvétel jogcímét, az engedélyező aláírását és az elszámolás határidejét. (3) A tömbből kitépett első példányra a pénztárosnak fel kell jegyeznie a kiadási pénztárbizonylat számát és csatolnia kell a bizonylathoz. (4) Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása (száma: 13-135) (5) A nyomtatvány első oszlopában a sorszámot évente 1-től kezdődően, folyamatosan kell vezetni. Ezt a sorszámot kell feljegyezni a kiadási pénztárbizonylatra is. (6) Az összeg felvételére és az elszámolás határidejére vonatkozó adatokat az igénylési nyomtatványról kell ide átvezetni. (7) A felvett előleg elszámolása a házipénztárban bruttó módon történik. Erre a nyomtatványra fel kell jegyezni az elszámolás időpontját, valamint az elszámolásról kiállított kiadási pénztárbizonylat alapján a ténylegesen felhasznált összeget és a felvett összeg visszafizetését igazoló bevételi pénztárbizonylat számát. 11.3. Számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok 11.3.1. Számlázás (1) A számlázással kapcsolatban eleget kívánunk tenni az Áfa törvényben megjelölt számla-, egyszerűsített számla- és nyugta-nyomtatványok (a továbbiakban: számla) adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatoknak minősülnek. (2) Az egyik követelmény az, hogy e bizonylatok kibocsátójának a nyomtatványok beszerzéséről olyan számlával kell rendelkeznie, amelyen a nyomtatványt értékesítő forgalmazó feltüntette a nyomtatványok megnevezését, sorszámát (-tól, -ig), valamint a vevő nevét és adóigazgatási azonosító számát. (3) A másik követelmény az, hogy e bizonylatok kibocsátójának a beszerzett nyomtatványokat a szigorú számadású nyomtatványokról előírtaknak megfelelően kell kezelnie és nyilvántartania. (4) A rendelet előírja, hogy adóigazgatási azonosításra csak a nyomtatott sorszámozással előállított bizonylatok alkalmasak. Ez alól kivétel a számítógéppel előállított számla, ha a gépi program a sorszámozást kihagyás vagy ismétlés nélkül biztosítja. Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 14 / 20

Bizonylati Szabályzat (5) Számla egy számlaértékkel, háromkulcsos Áfa táblázattal (6) Ebbe a csoportba csak a kézi kitöltésű 10-09 számú nyomtatvány tartozik. E számla használata akkor célszerű, ha egy számlán több Áfa-kulcs alá eső tétel szerepel. /A számlázott termékeket és szolgáltatásokat célszerű Áfa kulcsok szerint csoportosítani./ (7) Csak a gépi sorszámmal ellátott számlanyomtatványok forgalmazhatók és használhatók. A számla -- kiállításakor -- kézi sorszámot is kaphat a gazdálkodó szervezet által a kimenő számlákról vezetett nyilvántartás alapján. (8) A számla, számlatömb szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványnak minősül. 11.3.2. Készpénzfizetési számlák (1) A törvény értelmében az egyszerűsített számla kiállítására a készpénzfizetési számlatömböket kell felhasználni. (2) A készpénzfizetési számlának tartalmaznia kell a termék megnevezését és statisztikai besorolását, mennyiségi egységét és mennyiségét, Áfa-val együtt számított egységárát és ellenértékét tételesen és összesen, valamint azt a százalékértéket, amely a 44. § (2) bekezdése szerint az adót is tartalmazó árból az abban lévő adó összegének a megállapításához szükséges (felülről számított Áfa.) (3) A három példányos számlánál az első példány a vevőé. A második kitéphető példány, - amelyen "Áfa visszaigénylésre nem alkalmazható" felülnyomás van, - a kibocsátó könyvelési bizonylata. A harmadik a tőpéldány. (4) A számlatömbök szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványnak minősülnek. 11.3.3. A kimenő számlák és az Áfa befizetési kötelezettség nyilvántartása (1) A nyomtatványok mindazokat az adatokat tartalmazzák, amelyek a kimenő számlák pénzforgalmával összefüggnek és a késedelmes fizetésből adódó követelések nyilvántartásához szükségesek. (2) Kimenő számlák és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nyilvántartása (száma: 1517) (3) Ez a nyomtatvány a vevők fizetési teljesítésének és az Áfa fizetési kötelezettségnek a nyilvántartására alkalmas. A kimenő számlák hiánytalan felvezetését a számlaszámok folyamatos sorrendje biztosítja. A nyilvántartást a könyveléssel havonta egyszer egyeztetni kell. 11.3.4. A beérkezett számlák és az előzetesen felszámított Áfa nyilvántartása (1) A bankszámláról kiegyenlítendő számlákat ezen a nyomtatványon kell nyilvántartani. Ha az adatok teljessége érdekében a készpénzzel kiegyenlített számlák forgalmi adataira is szükség van, úgy azokat havonta a pénztárjelentésből elegendő egy sorban gyűjtve áthozni. (2) Beérkezett számlák és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nyilvántartása (száma: 15-30)


Oldal 15 / 20

Bizonylati Szabályzat (3) A nyomtatvány vezetésének célja a beérkezett számlákkal kapcsolatos ügyvitel lebonyolításán kívül - a teljesítés napját figyelemmel kisérve - az előzetesen felszámított Áfa alapján levonható összeg nyilvántartása. 11.4. A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások bizonylatai • a jelenléti ív és a munkaidő igazolása; • szabadságengedély és nyilvántartás; • a munkabérek folyósításának bizonylatai: − dolgozók bérelszámolási lapja; − bér- és levonás karton; − tartozások nyilvántartása. (1) Az egyesületnél ilyen bizonylatok nem kerülnek vezetésre. 11.5. Hivatali, üzleti utazások nyomtatványai 11.5.1. Kiküldetési rendelvény (1) A kiküldetési rendelvényt két példányban kell kiállítani, eredeti példány az egyesületé, a második példány a tagé. Meg kell őrizni az elévülési idő lejártáig (akkor is, ha a kifizetett összeg után nincs adókötelezettség) [Szja törvény 25. § (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés]. 11.6. Aláírási- és utalványozási jogkörök nyilvántartása (1) Az aláírási és utalványozási jogkört külön szabályzat tartalmazza. A nyilvántartását naprakészen kell vezetni. Az egyesületnél utalványozási jogkörrel az elnök rendelkezik 11.7. Leltározási nyomtatványok (1) A leltározási nyomtatványok az eszközök és készletek mennyiségi felvétellel megállapított leltárának készítését segítik elő, mind az évzáró leltár, mind pedig az évközi részleltárak, elszámoltató leltárak esetében. (2) A számviteli törvény előírása szerint a gazdálkodó szervezeteknek a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell készíteniük, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza mennyiségben és értékben a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és a forrásokat. (3) A leltár készítésének, a leltározás végrehajtásának módját a számviteli politikában, az írásba foglalt Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat rögzíti. (4) Minden leltározással kapcsolatos nyomtatványon fel kell tüntetni a leltár fordulónapját és a leltárfelvétel időpontját. (5) A leltározáshoz használhatók leltárfelvételi jegyek és leltárfelvételi ívek. (6) A leltárfelvételi jegyek egypéldányosak és általában 100 lapos tömbökben készülnek. A leltározás megtörténtét a jegyről leválasztott és az eszközre ragasztással vagy más módon ráerősített szelvény igazolja.


Oldal 16 / 20

Bizonylati Szabályzat (7) A leltárfelvételi ívek és összesítők kétpéldányos nyomtatványokból állnak. Ezek alkalmazása esetén a második példány a leltározási helyen marad. 11.7.1. Tárgyi eszközök leltározási nyomtatványai (1) Leltárfelvételi lap ingatlanok felvételére (száma: 14-10) (2) Leltárfelvételi jegy tárgyi eszközök vagy egyéb, egyedi számmal ellátott eszközök felvételére (száma: 14-11) (3) Ez a bizonylat - az ingatlanokon és a közúti gépjárműveken kívül - bármely tárgyi eszköz leltározására alkalmas. Előoldalán tartalmazza az eszköz azonosításához szükséges adatokat, hátoldalán pedig a tartozékok felsorolását. Ha a tartozéknak van azonosító száma, akkor azt darabonként egy sorban kell feltüntetni. (4) Tárgyi eszközök leltárfelvételi ív és összesítő gépekhez, berendezésekhez (száma: 14-15) (5) Kimutatás a tárgyi eszközök hiányáról vagy többletéről (száma: 14-16) 11.7.2. Készletek leltározási nyomtatványai (1) Készletek leltárfelvételi íve (száma: 14-20) (2) A nyomtatvány alkalmazható: egy vagy kisszámú leltározási hely esetén a készletek közvetlen felvételére, egyúttal a könyv szerinti készlettel szemben fennálló különbözet kimunkálására és értékelésére. 11.8. Selejtezési nyomtatványok (1) A tárgyi eszközök és készletek selejtezési jegyzőkönyvei több oldalból állnak. A jegyzőkönyvek egyes fejezeteinek kitöltésére egy-egy oldal áll rendelkezésre. Ha a szükséges adatok feltüntetésére a kijelölt rész nem elég, akkor a jegyzőkönyv A/4 méretű irodai papírlapokkal bővíthető, amelyeken a jegyzőkönyv számát és a folyamatos oldalszámot fel kell tüntetni. 11.8.1. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezésének bizonylatai (1) Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve (száma: 11-90) (2) Ez a jegyzőkönyv a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak közül a szellemi termékek selejtezésének a bizonylata. A selejtezés részletes adatait a jegyzőkönyvhöz csatolt selejtezési jegyzék, a selejtezésből visszanyert anyagok jegyzéke, valamint az esetleges megsemmisítésről szóló jegyzőkönyv egészíti ki. (3) Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek), tárgyi eszközök jegyzéke (száma: 11-91) (4) A jegyzéken a selejtezendő immateriális javakat (szellemi termékeket), tárgyi eszközöket főkönyvi számlák szerinti csoportosításban kell felsorolni. A tárgyi eszköz tartozékok a "Megnevezés" oszlopban sorolhatók fel. A jegyzéken a selejtté válás oka és a hasznosítás módja kódszámokkal is kifejezhető. A kódrendszert - sajátosságainak megfelelően - a gazdálkodó szervezet alakítja ki. 11.8.2. Készletek selejtezésének bizonylatai (1) Készletek selejtezési jegyzőkönyve (száma: 11-93) Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 17 / 20

Bizonylati Szabályzat (2) Ez a jegyzőkönyv a készletek selejtezésének bizonylata. A jegyzéken a készletek adatait főkönyvi számlánként célszerű felsorolni. A selejtezés részletes adatait a jegyzőkönyvhöz csatolt selejtezési jegyzék, valamint az esetleges megsemmisítésről szóló jegyzőkönyv egészíti ki. (3) Selejtezett készletek jegyzéke (száma: 11-94) (4) A jegyzéken a selejtezésre javasolt készleteket főkönyvi számlák szerinti csoportosításban kell felsorolni. (5) A jegyzéken a selejtté válás oka és a hasznosítás módja kódszámokkal is kifejezhető. A kódszámrendszert - sajátosságainak megfelelően - a gazdálkodó szervezet alakítja ki. (6) A hasznosítás során visszanyert értéket is tartalmazza, ami csökkenti a készlet selejtezési veszteségét. 11.9. Szigorú számadású nyomtatványok jegyzéke (1) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása (száma: 15-46/B) (2) A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: • nyomtatvány neve és számjele; • a beszerzés kelte; • a tömb sorszáma (-tól, -ig); • a használatbavétel kelte; • a felhasználás kelte; • a kiselejtezés kelte. (3) Szigorú számadású nyomtatványok: • Bevételi pénztárbizonylat; • Kiadási pénztárbizonylat; • Belföldi kiküldetési utasítás; • Pénztárjelentés; • Készpénzfizetési számla; • Számlatömb; • Készletek leltárfelvételi íve; • Tárgyi eszközök leltárfelvételi íve; • Bélyegző, igazolvány nyilvántartása. 11.10. Egyéb pénzforgalommal kapcsolatos nyomtatványok • Átutalási megbízás; • Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása; • Meghatalmazás egyszeri alkalomra. 11.11. Számviteli nyilvántartással, könyveléssel kapcsolatos bizonylatok • Épületek, építmények egyedi nyilvántartólapja; • Betétlap tartozékok felsorolására; • Beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartólapja; • Selejtezési jegyzőkönyvek; Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 18 / 20

Bizonylati Szabályzat • • • • •

Bérszámfejtés bizonylata; Vegyes Bizonylatok; Szerződések; Pályázatokkal kapcsolatos szerződések; Támogatási szerződések.

11.12. Egyéb használatos nyomtatványok • Iktatókönyv. 12. ALKALMAZOTT BIZONYLATOK ÉS A FELDOLGOZÁS ÚTJA 12.1.Tárgyi eszközökkel kapcsolatos bizonylatok 12.1.1. Tárgyi eszköz állománybavételi bizonylat gépekről, berendezésekről, felszerelésekről (1) Titkár: alapbizonylatok alapján kiállítja, és 1 példányt átadja a gazdasági titkárnak, 1 példányt irattározza. (2) Gazdasági titkár: ellenőriz és rögzíti az adatokat. 12.1.2. Tárgyi eszköz állománycsökkenési bizonylat selejtezés, hiány, értékesítés elszámolásáról (1) Titkár: alapbizonylatok alapján kiállítja, és 1 példányt átadja a gazdasági titkárnak, 1 példányt irattározza. (2) Gazdasági titkár: ellenőriz és rögzíti az adatokat. 12.1.3. Gazdálkodó szervezeten belüli immateriális javak, tárgyi eszközök átadási átvételi bizonylata (1) Titkár: alapbizonylatok alapján kiállítja, és 1 példányt átadja a gazdasági titkárnak. (2) Gazdasági titkár: Ellenőriz és rögzíti az adatokat. 12.1.4. Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap (gép, berendezés, felszerelés, jármű) (1) Gazdasági titkár: az alapbizonylatok alapján naprakészen vezeti és negyedévente egyezteti a főkönyvi könyveléssel. 12.2 Pénzforgalmi bizonylatok 12.2.1. Bevételi pénztárbizonylat (1) Pénztáros: folyamatosan vezeti bevételezéskor, 1 példány a befizetőé, 1 példány a pénztárjelentés mellékleteként a gazdasági titkáré. (2) Gazdasági titkár: a pénztárjelentéssel együtt megkapott bizonylatokat lekönyveli. 12.2.2. Kiadási pénztárbizonylat (1) Pénztáros: kiállítja a bizonylatot és bevezeti a pénztárjelentésbe. (2) Gazdasági titkár: a pénztárjelentéssel együtt megkapott bizonylatokat bekönyveli.


Oldal 19 / 20

Bizonylati Szabályzat 12.2.3. Időszaki pénztárjelentés (1) Gazdasági titkár (pénztáros): folyamatosan vezeti a bevételi és a kiadási bizonylatok alapján, hetente lezárja. Ellenőrzi és aláírja a pénztárjelentést, havonta egyezteti a záró egyenlegeket. 12.2.4. Készpénzigénylés elszámolásra (1) Pénztáros: Kiállítja és utalványoztatja az összeget. (2) Pénztárkiadási bizonylathoz csatolja. 12.2.5. Számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok (1) Számlázás: gazdasági titkár átutalásos, a pénztáros készpénzfizetési számlát állít ki. 12.3. Belföldi kiküldetési utasítás, rendelvény (1) Igénybe vevő: kiállítja az első oldalt. (2) Elnök: a kiküldetést engedélyezi (3) Igénybe vevő: az utazás megtörténte után kiállítja a nyomtatványt és csatolja a mellékleteket. (4) Gazdasági titkár: utalványozza a kifizetést. 12.4. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartó lapja (1) Pénztáros: szigorú számadásra kötelezett nyomtatványokat nyilvántartásba veszi, folyamatosan kezeli és vezeti a változások adatait. 13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Az Egyesület Bizonylati Szabályzatát a 18/2012 (07.05.) számú Egyesület Elnökségi Határozatával fogadta el. Az új szabályzat 2012. július 05.-én lép hatályba, és a Szervezési és Működési Szabályzat mellékleteként kell kezelni. (2) A Szabályzat előírásait az Egyesület tagjainak kötelező betartani. (3) A Szabályzat aktualizálásáról a gazdasági titkár köteles gondoskodni.

Csallóközi József sk. elnök


Oldal 20 / 20

BIZONYLATI SZABÁLYZAT

Recommend Documents