BIRÓ A. ZOLTÁN Kulturális értékek és regionális fejlesztéspolitika Cultural values and regional development policy European Union regards multiculturality as a value, his development policy is urging the visualization and utilization of cultural identities of different regions. This is a real challenge for those interested in Szeklerland’s development and a big responsibility for the regional elite. The study is based on the results of a regional foresight research of the elite group in the Szeklerland region, Romania. This study presents the opinions of the regional elite groups about the region’s cultural values, regional and cultural identity, regional image in the context of regional characteristics. The basic conclusion of the study is that a paradigm shift is needed for the recognition and utilization of cultural facilities. Regional actors must notify and acknowledge the functions that cultural values can have in regional, local development, and only than regional cultural values can became regional advantages.
A fejlesztéspolitikai gyakorlatban – különösen az elmaradott térségek helyzetbehozására irányuló tervezésekben és programokban – a kulturális értékek hasznosítására egyre nagyobb figyelem irányul. Ez a folyamat minden bizonynyal kapcsolatban van azzal a fölismeréssel, hogy a vidéki térségek és a települések imázsa, a térségi vagy lokális adottságok vizuális-diszkurzív megjelenítése a fejlesztési gyakorlatnak éppen olyan fontos eleme, mint az infrastrukturális beruházás vagy éppen a munkahelyteremtés. Ma már sok szakértő hangsúlyozza, hogy a térség vagy a település sikeres imázsa meghatározó része a fejlesztési forrásokért folyó versenynek (CSITE 1999, KOVÁCH – KRISTÓF 2007), de kulcsfontosságú eleme az egyre inkább teret hódító regionális vagy lokális léptékű identitás építési folyamatoknak is. A lokális vagy regionális identitás alkotó elemeiként működő, vagy ilyen alkotóelemekké transzformálható kulturális értékek szerepe ezért kulcsfontosságú lehet (RAY 1998). A kulturális értékek fejlesztéspolitikai szerepe több szállal kötődik az adott térség elitjéhez. Különösen így van ez periferikus vagy félperiferikus térségekben, ahol a helyi elit a fejlesztéspolitikai terveknek és programoknak közvetlen és/vagy közvetett módon is résztvevője. Az általunk vizsgált székelyföldi térségről (Románia) ugyanez mondható el, ahol a professzionális fejlesztéspolitikai gyakorlat intézményesített modelljének most szerveződő formáit a térségi elitek a közvetlen szerepvállalás révén, illetve a mindennapi magatartásmódok és vélemények révén közvetett módon is befolyásolják. Kutatási programunk keretében arra kerestük a választ, hogy a térségi elitek miként viszonyulnak a térségi fejlesztéspolitikát meghatározó olyan összetevőkhöz, mint kulturális értékek, a térségi identitás, illetve a térségi imázs. Kutatási módszerként három évig tartó foresight típusú programot választottunk (HAVAS – NYÍRI 2002, GERTLER – WOLFE 2004), amely Delphi típusú kérdőívre alapozva, a célcsoport aktív bevonásával hívja elő a térségi fejlesztéssel kapcsolatos kulcsfontosságú témakörökben az elitek elvárásait, azok vélt érvényesülései esélyeit, illetve várható térségi hatásait (BIRÓ 2007, BIRÓ 2008). Jelen tanulmány keretében a kulturális értékekkel, a térségi identitással és a térségi imázzsal kapcsolatos viszonyulások néhány fontosabb aspektusát mutatom be, röviden jelezve a térségi kontextust is. 77
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2010 A székelyföldi térségben az utóbbi években többszintű térségi öndefiníciós folyamat indult be, ennek fontos részét képezik a regionális, a kistáji és lokális identitás rehabilitációjával kapcsolatos kezdeményezések, másfelől pedig a különféle léptékű és irányultságú fejlesztéspolitikai koncepciók és programok. Ezt a folyamatot több külső tényező is támogatja. Ezek között említhető a regionális fejlesztést vagy a vidékpolitikát támogató EU-programok ösztönző hatása, a lokális jelleg újbóli fölértékelődése a globális folyamatokkal szemben, a periferikus térségek versenyképességének növelésére irányuló kihívások, s nem utolsó sorban az olyan újszerű szakmai-fejlesztéspolitikai értelmezések, mint a kultúragazdaság (RAY 1998). A térségi öndefiníciós folyamat nyilván belső forrásokból is táplálkozik, de a fentebb említett külső hatások külön dinamizáló tényezőcsoportot jelentenek. A térségi identitáshoz, imázshoz, a kulturális értékekhez sorolható komponensek ebben az öndefiníciós folyamatban kiemelten fontos szerepet kapnak. Ennek többféle oka van, csak utalásszerűen említjük meg a fontosabbakat. A kulturális értékeket előtérbe helyező szemlélet legfontosabb mozgatórugója ebben a térségben etnikai jellegű. Az 1989 előtti kommunista rezsim sokféle eszközzel szorította háttérbe a térség magyar kulturális értékeit, ideértve a települések adminisztratív összevonásának gyakorlatát, a térségi művelődési intézmények munkájának korlátozását, a helyi művelődési élet megszüntetését, a települések magyar nevének megváltoztatását. Az 1989 után beindult intenzív identitás rehabilitációs folyamatok (intézményalapítások, ünnepek, névadások stb.) ezért értelemszerűen a kulturális aspektusokat helyezték előtérbe. A rehabilitációs folyamatok mellett a kulturális értékek előtérbe hozását támogatja a térségbe irányuló turizmus, a lokális identitás építési folyamatok fölértékelődése, s nem utolsósorban az az egyszerű tény, hogy a természeti értékek mellett a kulturális értékek képezik a térségi identitást kifejező elemkészletet. A fentiek alapján okkal feltételezhetjük, hogy a térségi elitek is fontosnak tartják a kulturális értékeket, a fejlesztéspolitikai gyakorlatban, a térség jövőjének alakulásában azoknak vélhetően fontos szerepet szánnak. A kutatási program során 1200 személyt kértünk a 11 témakörben 130 tételt tartalmazó Delphi kérdőív kitöltésére. A feldolgozás során négy elit kategóriát alakítottunk ki (adminisztratív elit, gazdasági elit, humán elit, technokrata elit), de elemeztük az eredményeket életkori csoportok (40 év alattiak, 40-50 év közöttiek, 50 év felettiek), illetve lakóhely (falu-város) szerint is. A kulturális értékek, a térségi identitás és a térségi imázs témaköréhez 16 kérdés tartozott, ezek eredményeit önálló tanulmányokban is feldolgoztuk. A részelemzések eredményeinek fejlesztéspolitikai szempontú értékelése egész sor olyan következtetésre ad lehetőséget, amelyek a térségi fejlesztéspolitika kidolgozói számára nem kerülhetők meg. Lássuk a legfontosabb következtetéseket. A mellékelt ábrák elitcsoportok szerinti bontásban mutatják az egyes folyamatokhoz kapcsolódó térségi elvárásokat. A kulturális értékek vonatkozásában azt tapasztaltuk, hogy a térségi elitek szerint a gazdasági-társadalmi változások egyértelműen a kultúra ellenében hatnak, és ennek következménye a térségre nézve negatív. Ennek ellenére a térség kulturális értékeinek megtartásában vetett bizalom magas, a térségi elitek bíznak abban, hogy a térségi érték tár tartalma, mennyisége, társadalmi
78
BIRÓ A. Z.: KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA szerepe nem csökken lényegesen. Ugyanakkor a kulturális értékek gazdasági hasznosítása tekintetében a vélemények nagyon megoszlanak, miközben egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a hasznosítás – ha sor kerülne rá – pozitív hatással járna a térségre nézve.
1. ábra A gazdasági tevékenység mellett a kulturális élet fokozatosan háttérbe szorul (valószínűség foglalkozási terület szerint)
2. ábra A gazdasági tevékenység mellett a kulturális élet fokozatosan háttérbe szorul (negatív-pozitív hatás foglalkozási terület szerint)
79
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2010
3. ábra A térség jelenlegi kulturális értékei meg fognak őrződni (valószínűség foglalkozási terület szerint)
4. ábra A térség gazdaságilag is hasznosítani tudja kulturális értékeit (valószínűség foglalkozási terület szerint)
80
BIRÓ A. Z.: KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA A hivatalosnak nevezhető társadalmi nyilvánosságban a hétköznapi beszédben is folyamatosan napirenden van a térségi identitás kérdése. Ebben a kontextusban nem véletlen, hogy a térségi identitás erősítése iránti igény az elitek körében is nagyon erős. Hangsúlyozzuk, hogy ez az igény alapvetően hitszerű, érzelmi jellegű. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a lokális identitások erősödésének a térségi elitek nagyobb esélyt adnak mint a térségi identitásnak.
5. ábra Lényegesen megerősödik a regionális (székelyföldi) identitás (valószínűség foglalkozási terület szerint)
6. ábra Lényegesen megerősödik a regionális (székelyföldi) identitás (negatív-pozitív hatás foglalkozási terület szerint) 81
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2010
7. ábra A megerősödő helyi közösségek jelentik majd a térségben a legfontosabb közösségi erőt (valószínűség foglalkozási terület szerint) A térség ismertebbé tételének igénye és gyakorlata a Székelyföldön viszonylag új keletű jelenség, legalábbis ami az ilyen irányú törekvések megalapozottságát és rendszeres végzését illeti. A térség ismertebbé tétele az elitek számára úgy jelenik meg mint kitörési lehetőség. Ugyanakkor ezen a téren is tapasztaljuk azt az ambivalenciát, amely az identitás tematika kapcsán is fölmerült: a térségi elitek vélekedése szerint a lokális kezdeményezések ismertsége fog növekedni jobban, nem a térség ismertsége. Ez utóbbi tűnik fontosabbnak, de növekedési esély lokális téren mutatkozik. Mintegy ellenpontozva jó néhány térségi turisztikai kezdeményezést, az elitek véleménye alapján nem lenne célszerű megoldás ha a térség csak etnikai skanzenként jelenne meg. Összefoglalásként azt kell hangsúlyoznunk, hogy a kutatás eredményei tükrében meggyőzően mutatkoznak meg azok a területek, fejlesztési lehetőségek, politika- és projektalkotási dimenziók, amelyek esetében a térségi elitek támogatása egyértelmű vagy éppen nagyon magas. Ez hasznos fölismerés lehet, hiszen nem csupán az ezeken a területeken indítandó programok társadalmi támogatottsága látszik biztosnak, hanem a társadalmi részvétel, az erőforrás bevonás lehetőségét is előrevetíti. De ugyanolyan jól megmutatkoznak azok a területek és témakörök is, ahol a fejlesztési politikák kidolgozásához vagy a programok indításához még jelentős alapozásra, előkészítő munkára volna szükség. A kutatási eredmények a kulturális értékek esetében pozitív viszonyulást jeleznek. Azonban a térség kulturális adottságainak felismeréséhez és hasznosításához szemléletváltásra van szükség: a szereplőknek a jelenleginél fokozottabb mértékben kell tudatosítaniuk a kulturális értékeknek a térségi, a lokális fejlesztésben való komplex szerepét. Csak ebben az esetben válhatnak tényleges, gazdasági értelemben is hasznosuló térségi versenyelőnnyé a térségi kulturális értékek. 82
BIRÓ A. Z.: KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA
8. ábra A térség ismertté tétele a legfontosabb kitörési lehetőség (valószínűség foglalkozási terület szerint)
9. ábra Az egyes sikeres települések lesznek ismertebbek és nem a térség egésze (valószínűség foglalkozási terület szerint)
83
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2010
10. ábra Ez a vidék csak etnikai skanzenként lesz érdekes a turisták számára (valószínűség foglalkozási terület szerint)
11. ábra Ez a vidék csak etnikai skanzenként lesz érdekes a turisták számára (negatív-pozitív hatás foglalkozási terület szerint)
84
BIRÓ A. Z.: KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA
Szakirodalom BIRÓ A. Z. (szerk., társszerző) (2007): Székelyföldi elitek jövőképe. Alutus Kiadó, Csíkszereda. BIRÓ A. Z. (szerk., társszerző) (2008): Székelyföldi jövőképek – térségi fejlesztéspolitika. Alutus Kiadó, Csíkszereda. CSITE A. (1999): A paraszti közösségtől a ruralitásig: A nemzetközi vidékkutatások utóbbi harminc évének néhány kulcsproblémája. Szociológiai Szemle, 9.3.134–153. GERTLER, M. S., WOLFE, D. A. (2004): Local social knowledge management: community actors, institutions and multilevel governance in regional foresight excercises. Futures, 2004/2. 45-65. HAVAS A., NYIRI L. (2002): Az Előretekintés (Foresight) regionális szinten. A módszer alkalmazásának lehetőségei Magyarországon az EU-csatlakozás időszakában. Budapest. KOVÁCH I., KRISTÓF L. (2007): Közvetítő szereplők a vidéki javak és szolgáltatások piacán. In: KOVÁCH I. (szerk.): A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. L’Harmattan Kiadó. 105-119. RAY, C. (1998): Culture, intellectual power and territorial rural development. Sociologia Ruralis, 38.1.3-21.
85
