Biológus Bsc. Sejtélettan II.
Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban
Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12.
A gasztrointesztinális rendszer felépítése
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Digestive_system_diagram_edit.svg
Szekréció a gasztrointesztinális rendszerben Nyál - Nyálmirigyek
Epe - Máj
Gyomornedv - Gyomor nyálkahártya Hasnyál - Pancreas Vékonbélnedv - Vékonybél nyálkahártya
Felszívás a gasztrointesztinális rendszerben Szájüreg - egyes gyógyszerek
Gyomor - alkohol
Vékonybél - minden tápanyag - víz, elektrolitok
Vastagbél - víz, elektrolitok
Rectum - víz, elektrolitok - mesterséges táplálás kapcsán egyes tápanyagok, egyes gyógyszerek, alkohol
A nyál összetétele és funkciója Víz és elektrolitok - Nedvesítés (beszéd) - Falat képzése Amiláz - Emésztés (poliszaharidok) Mucin - Falat képzése Lizozim - Baktericid hatás IgA antitestek - Immunológiai hatás Kalciumkötő fehérje - Fogak védelme
A nyál összetétele és funkciója Serosus nyál - emésztés - híg - nagy térfogat - emésztőenzimben gazdag
Mucinosus nyál - védelem - ragadós - kis térfogat - mucinban gazdag
A nyálelválasztás H2O Na+ K+ 2Cl-
Primer nyál - izozmotikus - NaCl
ClH2O ClNa+
K+ K+
ATPáz
Na+
A nyálelválasztás H2O Na+ K+ 2Cl-
Primer nyál - izozmotikus - NaCl Secundaer nyál - hipozmotikus - Na+↓ - K+↑ - Cl-↓ Ha a nyálelválasztás intenzitása fokozódik, - Na+ koncentrációja nő - Cl- koncentrációja nő - K+ koncentrációja csökken - ozmotikus koncentrációja nő
Cl-
K+ K+
H2O Cl-
ATPáz
Na+
Na+
Cl-
Cl-
Na+
K+ Na+
ClATPáz
Na+
H2O H+ K+ Na+ H+
K+ ATPáz
Na+
Na+
A nyálelválasztás szabályozása
Kizárólag idegi
Szimpatikus: - adr → β2 → mucosus nyál Paraszimpatikus: - ach → M3 → serosus nyál - VIP/SP → R → serosus nyál
A gyomornedv HCl - Pepszin aktiválása és pH optimumának biztosítása - Fehérjék denaturálása - Baktericid hatás Pepszinogén - Fehérjeemésztés – aromás aminosavak után (pepszin) Mucin - Gyomor védelme önemésztés ellen HCO3- Gyomor védelme önemésztés ellen Intrinsic factor - B12 vitamin védelme az emésztéstől Egyéb elektrolitok Víz Lipáz (?)
A gyomor szekréciós sejtjei Exokrin sejtek Fősejtek - pepszinogén Parietális sejtek - 150 mM H+ - 150 mM Cl- intrinzik faktor Mucinosus nyaki sejtek, felszíni epithelsejtek - mucin - 45 mM HCO3- 150 mM Na+ Endokrin sejtek G-sejtek - gasztrin Enterokromaffin-szerű (ECL) sejtek - hisztamin D-sejtek - szomatosztatin
A sósav elválasztása
A gyomornedv elválasztás szabályozása
HCl
COX
Ach (n.X.)
PGE
D-sejt M3 H2 Histamin
CCKB
–
Gastrin
Somatostatin Ach (n.X.)
G-sejt ECL
Gastrin
GRP (EIR) SIR Proteinek
Az epe
Összetétele • Víz • Epesavas sók • Foszfolipidek • Bilirubin • Koleszterin • Egyéb anyagcsere végtermékek • Elektrolitok Funkciói • Zsíremésztés elősegítése (emulgeálás) • Zsírfelszívódás (micellák) • Detoxikáció
Az epe elválasztása Hepatociták
Cholangiociták Secretin, VIP cAMP Somatostatin
ClHCO3Cl-
A pancreas és a pancreasnedv Pancreasnedv - Víz - Szabályozó molekulák - HCO3- Egyéb elektrolitok - Proenzimek, enzimek •
•
•
Inaktív proenzimek – tripszinogén – chimotripszinogén – proelasztáz – prokarboxipeptidáz – profoszfolipáz Aktív enzimek – α-amiláz – ribonukleáz – dezoxiribonukleáz – lipáz – eszterázok Szabályozó molekulák – kolipáz – tripszin-inhibitor – CCK-elválasztást szabályozó peptid
Funkciói - Valamennyi tápanyag enzimatikus bontása - Gyomortartalom HCl tartalmának semlegesítée (pH optimum biztosítása)
A hasnyál elválasztása
A vékonybél hámja
A vékonybélnedv elválasztása
A szénhidrátok és aminosavak felszívódása
SGLT glükóz, galaktóz
fruktóz
A szénhidrátok és aminosavak felszívódása
A glycocalix szerepe Glycoproteinek és glycolipideidek által kialakított hálózat Szerepe: - strutúrált víz – diffúziót gátolja - enzimek rögzítése – szénhidrát és fehérje emésztés - immunológiai funkció
A zsírok felszívódása Kizárólag lumináris emésztés Trigliceridek → 2-monogliceridek és szabad zsírsavak Micellák Luminális membránon: - diffúzió Intracellulárisan: - reszintézis - lipoproteinek Bazolaterális membránon: - exocitózis - nyirok-kapillárisokba
Az elektrolitok felszívódása a vastagbélben
Javasolt irodalom:
Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, 3. kiad., Medicina, Bp. 2003. 245-295. o.
