Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Egyszikűek
•
Gumós gyöktörzsű, 15-50 cm magas növény. Élénkzöld levelei tőállóak, hosszú nyelűek, lemezük 10-20 cmes, nyilas vállú, hullámos szélű, ritkán sötét foltos. Apró virágai tömött torzsavirágzatban tömörülnek, melyet világos sárgászöld, általában vörösesbarna szegélyű, 10-20 cm hosszú buroklevél borít. A termős virágok a virágzat buroklevél által eltakart alsó részén helyezkednek el. A porzós virágzatrész barnás a buroklevélből kilóg. Termése vörös színű bogyó.
Foltos kontyvirág Arum maculatum
Foltos kontyvirág - Arum maculatum
Foltos kontyvirág - Arum maculatum
Kis békalencse - Lemna minor •
A békalencsék egész földkerekségen elterjedt családjának mintegy 35 faja ismert. Rokonságuk köréből kerülnek ki a földkerekség legkisebb virágos növényei, általában néhány milliméteresek, lencse alakú testük rövid hajtástengelyből és egy attól alig elkülönülő levélből áll. Számos fajuk teljesen gyökértelen, virágzatuk is rendkívül redukált. A víz felszínén szabadon úszó növénykék. Hazánkban öt fajuk ismert. Az hazánkban gyakori apró békalencse (1-) 2-5 (-15) szártagja lapos, visszás tojásdad vagy kerekded, (1-) 2-4 (-7) × 1-5 mm-es. A púpos békalencse 1-6 szártagja félgömbös, (1-) 2,5-5,5 (-8) × 0,8-4 (-6) mm-es. Mindkét faj szártagjai alján egyetlen gyökér ered.
Vízi hídőr - Alisma plantago-aquatica
Virágkáka - Butomus umbellatus • 1,5 méter magasságot is elérő, kúszó gyöktörzsű évelő növény. Tőálló, méteres levelei háromélűek, legfeljebb 1 cm szélesek. A hengeres tőkocsányon ernyőszerű virágzat fejlődik, melyet max. 30 virág alkot. A virágoknak 3 szélesebb külső és 3 keskenyebb belső lepellevele van, melyek egyaránt 1-1,5 cm hosszúak, rendszerint halvány rózsaszínűek (ritkán fehéresek), sötét rózsaszínűen erezettek. A belső leplek a termésen maradók. • Hazánk mocsaraiban elég gyakori faj. A családnak öt nemzetsége ismert, fajaik javarészt a trópusokon élnek. Európában csupán a névadó nemzetség egyetlen faja él.
Virágkáka - Butomus umbellatus
Békatutaj - Hydrocharis morsus-ranae • Általában szabadon úszó, ritkábban gyökerező növény, 5-20 cm hosszú indákkal és 1,5-6 cm átmérőjű, kerekded-vese alakú, szíves vállú, a vízfelszínen úszó levelekkel. A virágok egyivarúak, a lepellevelek fehérek. Az ernyőben álló porzós virágok leplei kb. 1,5 cm-esek, a magányos, kocsányos termős virágoké 1 cm hosszúak. A termés kb. 1 cm-es, benne néhány kerek maggal. • Hazánkban főleg az Alföldön még elég gyakori növény.
Békatutaj - Hydrocharis morsus-ranae
Fésűs békaszőlő - Potamogeton pectinatus
Bodros békaszőlő - Potamogeton crispus
Hínáros békaszőlő - Potamogeton perfoliatus
Közönséges sprága - Asparagus officinalis
Közönséges sprága - Asparagus officinalis
Kónya sárma - Ornithogalum boucheanum • 20-50 cm magas, hagymás évelő növény. Tőlevelei 20-40 cm hosszúak, 1-1,5 cm szélesek. Tömött virágzatában 8-20 virág fejlődik. Lepellevelei hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, alapszínók fehéres, közepükön széles zöld csíkkal. Porzószálai szélesek, lepellevélszerűek, három csúcsúak. (A portokok a porzószál középső csúcsán találhatóak.) Virágai néhány nap alatt elnyílnak. Toktermései kb. olyan hosszúak, mint a bibe, erőteljesen bókolnak, lecsüngenek. • Hazánkban gyakori, délkeleteurópai elterjedésű növény. Elsősorban gyomtársulásokban, üdébb erdőkben, kertekben, parkokban láthatjuk.
Ernyős sárma - Ornithogalum umbellatum • (10-) 20-30 cm magas évelő növény, gömbölyű fehér hagymával és mellette több kisebb fiókhagymával. 6-9 tőálló levele hosszabb mint a virágzó hajtás, 2-5 mm széles, felső oldalán („színe”) közepén hosszanti fehér csíkkal. Az alsó virágok kocsányai sokkal hosszabbak a felsőknél, emiatt 5-20 virága ± egyszintben helyezkedik el, széles, sátorozó virágzatot alkot. Fehér lepellevelei 15-20 mm hosszúak, fonákukon zöld csíkkal. A termés hatélű, tojásdad tok. • Hazánkban gyakori faj, száraz és bolygatott gyepek, erdők virága.
Fürtös gyöngyike - Muscari racemosum •
10-20 (-35) cm magas hagymás növény, rendszerint sok kis fiókhagymával. Tőálló levelei szálasak, keskeny-szálasak, 1,55 mm szélesek, összegöngyöltek, a virágzó szárnál hosszabbak, visszahajlók. 30-50 illatos virága tömött, végálló fürtben nyílik, az alsó termékeny virágok feketésvagy sötétkékek, 5-7 mm hosszúak, 3-4 mm szélesek, bókolók, a felső meddő virágok kisebbek, világoskékek, felállók. A lepelcső csúcsi része kicsiny, zárt, fehér gyűrűben végződik, a lepelcimpák visszahajlók. • Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon és az Alföld egyes részein elég gyakori. Száraz (sokszor kissé gyomos) gyepekben fordul elő.
Fürtös gyöngyike - Muscari racemosum
Üstökös gyöngyike - Muscari comosum • 30-60 cm magas hagymás évelő. Tőálló levelei szálasok, 1-2,5 cm szélesek. Hengeres szárán hosszú, laza fürtvirágzat fejlődik, melynek alsó részén, ritkán és ± vízszintesen álló, termékeny, sárgás- vagy zöldesbarna színű, rövid kocsányú virágok vannak. A fürt felső részén lévő meddő virágok kékeslilák, hosszú, felfelé hajló kocsányúak, üstököt alkotnak. A lepel fogacskája krémszínű vagy sárgásbarna. • Hazánkban gyakori növény.
Üstökös gyöngyike - Muscari comosum
Hóvirág - Galathus nivalis •
•
7-15 (-25) cm magas hagymás évelő növény. 2 (3) tőálló levele szürlészöld, szálas, virágzáskor 5-13 cm hosszú és 2,5-7 mm széles, terméséréskor a 30 cm hosszúságot és az 1 cm szélességet is elérheti. Hengeres tőkocsányán 22-30 mm hosszú begöngyölt szélű hártyás buroklevél tövében egy bókoló, alsó állású magházú virág fejlődik. A fehér külső leplek 1235 × 4-11 mm-esek, a belsők 611 mm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, zöld rajzolattal. Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon elég gyakori, az Alföldön szórványos. Nyirkos, sziklás erdőkben és ligetekben él. Kíméletet érdemlő faj!
Hóvirág - Galathus nivalis
Tavaszi tőzike - Leucojum vernum • 12-25 (-35) cm magas hagymás faj. Általában csoportokban jelenik meg. Tőálló levelei élénkzöldek, 1025 cm hosszúak, kb. 1 cm szélesek, viszonylag vastagok, húsosak, csúcsuk tompa. Tőkocsányán hártyás 25-40 mm hosszú buroklevél tövében általában 1, ritkábban 2 bókoló, harang alakú virág nyílik. A lepellevelek egyformák, fehérek, csúcsuk felé sárgás vagy zöld folttal. • Hazánkban a NyugatDunántúlon, a Bakonyban és Bereg-Szatmári-síkon fordul elő. Liget- és láperdőkben és más üde talajú erdőkben él.
Tavaszi tőzike - Leucojum vernum
Sárga hagyma - Allium flavum • 15-40 cm magas hamvasderes hajtású növény. A félhengeres, 2-3 mm széles levelek virágzáskor rendszerint már elszáradóban vannak. A sokvirágú, sarjhagymácskák nélküli laza virágzatot igen hosszú buroklevél borítja, mely virágzáskor már elszáradt, összepöndörödött. A porzók kinyúlnak a hosszú kocsányú, élénksárga virágokból. • Hazánkban a középhegységekben elég gyakori, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön ritkább. A sárga hagyma virágszíne nemzetségének hazai fajai között egyedülálló.
Sárga hagyma - Allium flavum
Hegyi hagyma - Allium montanum
Medvehagyma - Allium ursinum • 20-50 cm magas, csoportosan növő hosszúkás hagymájú geofiton, 2-3 lándzsás, elliptikus, hegyes csúcsú, lapos, széles tőlevéllel és erős hagymaszaggal. Fehér, csillagszerűen kinyíló virágai lapos vagy enyhén gömbölyded álernyőben fejlődnek. Hat lepellevele egyforma, kb 8-10 mm hosszú. • Hazánkban a Dél-Dunántúlon elég gyakori, észak és kelet felé fokozatosan ritkul, az Alföldön igen szórványos, feltehetően bükk-kori maradvány.
Medvehagyma - Allium ursinum
Ágas homokliliom - Anthericum ramosum • 30-80 cm magas növény, rendszerint terpedten ágas (ritkán egyszerű) fürtvirágzattal. A levelek 15-30(-50) cm hosszúak és 3-5 (-10) mm szélesek. A murvalevelek sokkal rövidebbek mint a kocsányok. A lepellevelek fehérek, 9-14 mm hosszúak. A belső leplek közel kétszer szélesebbek (4-6 mm) a külsőknél. A porzók kb. 2 mmrel rövidebbek a lepleknél, a bibe legfeljebb kissé görbül felfelé, általában egyenes. Toktermése gömbös, 5-6 mm nagyságú. • Hazánkban gyakori növény.
Ágas homokliliom - Anthericum ramosum
Tarka sáfrány - Crocus reticulatus [C. variegatus] • 4-10 cm magas, karcsú, törékeny virágú növényke. Tőlevelei keskeny-szálasak 1-2 mm szélesek, világoszöldek, középen hosszanti fehér csíkkal. A kihegyesedó csúcsú lepelcimpák alapszíne a fehértől a liláig változik. A belső leplek rendszerint sötétebbek, a külsőkön barnás, ibolyás vagy feketés csíkok vannak. A sárgás, narancsszínű vagy sötétvörös bibe háromhasábú. • Hazánkban a Duna-Tisza közén, a Mezőföldön elterjedtebb, a Nyírségben, a Gödöllőidombvidéken, Külső-Somogyban, a Bakonyalján és a Kis-Alföldön egy-két helyen él.
Tarka sáfrány - Crocus reticulatus [C. variegatus]
Mocsári nőszirom - Iris pseudacorus • 50-120 cm magasra növő mocsári növény, kúszó, elágazó gyöktörzzsel. Szára vaskos, tömör. Kard alakú, 1-3 cm széles levelei közül az alsók majdnem olyan hosszúak, mint a virágzó hajtás. Virágzatában zöld murvalevelek hónaljában, 4-12, hosszú kocsányú, sárga virág fejlődik. A külső lepellevelek 4-8 cm hosszúak, csupaszok, tövükön barnás vagy vöröses rajkzolatúak. A belső lepellevelek felállók, kicsik, rövidebbek mint a sziromszerű bibék. A toktermés 4-5 cm hosszú, tompán háromélű. • Hazánkban mocsarakban, árkokban, patak- és tópartokon gyakori növény.
Mocsári nőszirom - Iris pseudacorus
Madárfészek - Neottia nidus-avis • (10-) 15-35 (-50) cm magasra megnövő viasz-szerű korhadéklakó, halványbarna, néha világos sárgás növény. 4-6 levele redukálódott, hüvelyes, pikkelyszerű, 2-6 cm hosszú. A virágzat tömött, hengeres, 5-20 (30) cm hosszú fürt, de az alja felé a virágok lazábban helyezkednek el. Néhány virág sokszor a szár közepe alatt is fejlődik. A külső és belső lepellevelek hasonlók, tojásdad alakúak, 4-6 mm hosszúak, sisakszerűen összeborulók. A mézajak 9-13 mm hosszú, két szélesedő hasábja ívesen széthajló. Magháza 8-10 mm hosszú, kocsánya csavarodott. • Domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori, az Alföldön igen nagy ritkaság.
Madárfészek - Neottia nidus-avis
Agárkosbor - Orchis morio • 6-40 (-50) cm magas növény. Levelei részben tőállók, részben szárölelők. Tőlevelei 2,5-12 cm hosszúak, kb. a közepükön a legszélesebbek (0,5-2 cm). Virágzatát 5-25, általában lazán álló, kb. 1,5 cm-es virág alkotja, melyek színe nagyon változékony: legtöbbször sötét bíborvörös, de előfordulnak lilás, rózsaszín, zöldes és fehéres virágú példányai is. A mézajak gyengén háromkaréjú; a középső karéj erősen kicsípett. A labellum világosabb középső részén rendszerint sötétbíbor pettyek vagy foltok láthatók. Lepellevelei tompák, sisakszerűen összeborulók, hosszirányban jellegzetesen, zöldesen erezettek. Hazánkban viszonylag gyakori.
Agárkosbor - Orchis morio
Soktérdű salamonpecsét - Polygonatum odoratum
• 15-40 (-65) cm magas, gyöktörzses faj. Szára ferdén felálló, szögletes. Levelei tojásdadok vagy széles-lándzsásak, két sorban állnak, hónaljukban csüng az 12 fehér, illatos, 2 cm-es virág, melynek 6 cimpája zöldes. • Hazánkban elég gyakori.
Soktérdű salamonpecsét - Polygonatum odoratum
Gyöngyvirág - Convallaria majalis • 10-20 cm magas növény, elágazó, kúszó, a talajba akár 50 cm mélyre is lehatoló gyöktörzzsel. Virágzó hajtásainak (1) 2 (-4), széles-lándzsás, 15-22 cm hosszú és 6-10 cm széles, kihegyezett csúcsú, fényes fonákú levele van. 7-20 tagú, egyoldalú laza virágzatában bókoló, fehér, igen illatos virágok fejlődnek. A hattagú, forrt virágtakaró gömbölyded, 5-9 mm hosszú és 8-11 mm széles, cimpái kissé visszahajlók. Termése piros, bókoló bogyó, szeptemberre érik be. • Hazánkban elég gyakori növény. Homoki tölgyesekben, liget-, sziklás erdőkben fordul elő. Minden része erősen mérgező!
Gyöngyvirág - Convallaria majalis
Őszi kikerics - Colchicum autumnale • Hagymagumós évelő faj. Levelei széles lándzsásak, 15-35 cm hosszúak és 2-5 (-7) cm szélesek, tavasszal jelennek meg. Virága lilás vagy rózsaszín (esetleg fehéres), 8-25 cm hosszú, a lepelcimpák 10-15 mm szélesek. A bibeszál csúcsa vastagodó, meggörbült. Háromrekeszű toktermése a virágzást követő év június-júliusában érik be. Az egész növény igen mérgező, hatóanyaga a colchicin, mely légzés- és szívbénulást okoz, gátolja a sejtosztódás során a megkétszereződött kromoszóma szerelvények szétválását • Leggyakoribb kikericsünk. Csak az Alföld egyes részein (Tiszántúl, Nyírség) szórványos. Kivételesen tavasszal is nyílhat.
Őszi kikerics - Colchicum autumnale
... tyúktaréj - Gagea pratensis
Tulipán – Tulipa sp.
Barna palka - Cyperus fuscus •
•
Egyéves sűrűn gyepes növény, 3-20 (-45) cm-es, gyakran heverő hajtásokkal. A tőlevélhüvelyek barnás vagy pirosasbarnák. Szára háromélű, egyenes, 2-3 lapos, max. 4 mm széles, csúcsa felé érdes levéllel. Keskeny nyelvecskéje van. A murvalevelek erőteljesek, elállóak, hosszabbak az ecsetvirágzatnál, melynek ágain az 5-2 virágú, 7-10 mm hosszú, feketésbarna vagy zöldes füzérkék fejecskeszerűen tömörülnek. A porzók száma 2, a bibéké 3. Az élesen háromoldalú, sárgásfehér termés igen kicsi. Hazánkban elég gyakori. Nedves, szabad talajfelszíneken: vízpartokon, folyóhordalékon, mocsarakban, ártereken, rizsföldeken, gyomtársulásokban él.
Keskenylevelű gyapjúsás - Eriophorum angustifolium • Évelő, lazán gyepes, 30-70 cm-es faj. Szára hengeres. Levelei 2-5 mm szélesek. A legfelső szárlevél hüvelye általában felfújt. Virágzatában 3-5 (-8) darab, virágzáskor felálló, termésérleléskor bókoló füzérke van, melyek kocsányai simák, kopaszok. A fehér lepelserték 3-4 cm hosszúak. A porzók és bibék száma 3. A pelyvák hosszan kihegyezett, vörösbarna. A termés 3 mm hosszú, 1 mm széles, feketésbarna, szárnyasan háromélű. • Hazánkban a Dunántúlon és a Középhegységben és a Duna-Tisza közén szórványos. Mészkerülő, tőzegmohás- és fűzlápokban, lápréteken, magassásosokban él.
Keskenylevelű gyapjúsás - Eriophorum angustifolium
Tavi káka - Schoenoplectus lacustris • Évelő, 1-2 méter magasra növő faj. Szára hengeres, sötétzöld színű, belül bélszövettel telt. Tőlevélhüvelyei barnásak vagy bíborosak. Az alsó levelek lemeze fejletlen vagy hirányzik, a felsőké barázdált, rövid és keskeny. Szára csúcsán sokvirágú, ülő vagy rövid nyeles füzérkékből álló ecsetvirágzat található. Pelyvái sötétbarnák, felső részükön pirosan pontozottak, erősen kicsípett csúcsúak. • Hazánkban gyakori. Megjelenésében és termőhelyigényében is hasonló hozzá az ált. kisebb termetű, sötétpirosan pontozott pelyvájú kötő káka (Sch. tabernaemaontani).
Szürkekáka - Scirpoides holoschoenus [Holoschoenus romanus] •
Évelő, 30-90 (-150) cm magas, tömött zsombékot képző növény. Szára hengeres, finoman barázdált. A tőlevélhüvelyek foszladozók. A levelek 1 mm szélesek, összegöngyöltek. Virágzatában egy ülő és 4-28 nyeles, gömbös, 0,8-1,5 cm átmérőjű füzérkéje van. A murváskodó levelek a szárhoz hasonlóak, sokkal hosszabbak a virágzatnál, az alsó gyakran feláll. A pelyvák feketéspirosak, zöld középcsíkkal. A porzók száma 3. A lepelserték általában hiányoznak. A kicsi, tojásdad termés háromélű, barnásfehér, sima. • Hazánkban az Alföldön nem ritka. Homokpusztákon, nedves buckaközökben, mocsárréteken él.
Erdeikáka - Scirpus sylvaticus
Zsióka - Bolboschoenus maritimus •
•
Évelő, rövid, gumós végű tarackos faj. Hajtása 30-120 cm magas, felső részén érdes, leveles, káromszögletű. Tőlevélhüvelyei barnásak vagy feketések. Levelei 4-8 (-10) mm szélesek, hosszúak. 1-3 cm-es, hosszúkás-tojásdad alakú füzérkéi barnák, magányosak vagy többesével fejecskeszerű virágzatot alkotnak, ülők vagy nyelesek. A pelyvák szélestojásdadok, csúcsuk mélyen kicsípett. 3 porzója és 3 (ritkán 2) bibéje van. Általában 6 lepelsertéje van, melyek ritkán hiányoznak. A termés kb. 3 mmes, fényesbarna, homorú. Hazánkban főként az Alföldön gyakori. Mocsarakban, vizpartokon, szikeseken, ártereken fordul elő.
Mocsári csetkáka - Eleocharis palustris
Keskenylevelű sás -Carex stenophylla
Rókasás - Carex vulpina • Sűrűn gyepes növény. Szára 30–80 (-100) cm-es, 3-élű, szárnyas, oldalai homorúak. Levele 4–10 (-12) mm széles, a szárlevelek nyelvecskéje 2-5 mm hosszú. 3–6 (-10) cm hosszú, sötétbarna, sűrű virágzata 5–10 (-14) tojásdadhosszúkás, egymással összeérő füzérkéből áll. A füzérkék csúcsán porzós, tövén termős virágok vannak. A bibék száma 2. A tömlő (3,5) 4–6 mm, fénytelen, rozsdabarna, csőre kétfogú. • Hazánkban nem ritka. Vízpartokon, mocsarakban, nedves erdőkben és vizenyős réteken él.
Korai sás - Carex praecox • Lazán gyepes, hosszan tarackos növény. Szára (5-) 10–30 (-45) cm magas, vékony, hajlékony, általában bókoló. Levele (0,6-) 1– 2 mm széles, gyakran összesodort. (1-) 2–3 cm hosszú, visszás tojásdad virágzatát, 3–5 (-7) keskeny lándzsás, barna, csúcsán termős virágú füzérke alkotja. A bibélk száma 2. A tömlő (2-) 2,5–3 (-4) mm-es, barna, csupasz, mélyen 2-fogú csőrű. • Hazánkban mindenütt gyakori. Száraz gyepekben és száraz erdőkben fordul elő.
Hegyi sás - Carex montana
Lappangó sás - Carex humilis
Borzas sás - Carex hirta • Tarackos, lazán gyepes, (5-) 10-60 (-80) cm magas, tompán háromélű szárú, rendszerint igen szőrös növény. A levél 2-4 (-6) mm széles, lapos, legalább a hüvelye sűrűn szőrös. Virágzata laza, nyúlánk. Az (1-) 2–3 (-5) porzós füzérke 10-30 mm hosszú, keskeny hengeres lándzsás, nyeles. A termős füzérkék (10-) 20–40 (-45) × 710 mm-esek, egymástól távol erednek, számuk 2–3 (-4). A tömlő 3-bibés, 5–7,5 mm, tojásdad-kúpos, ± felfújt, sűrű rövid szőrű, 1-2 mm-es csőre mélyen kétfogú. • Hazánkban gyakori.
Bükksás - Carex pilosa
Réti sás - Carex distans • Sűrűn vagy zárt gyepben lazán gyepes növény. Szára (5-) 20–60 (100) cm magas, tompán 3-élű, sima, csak az alján hüvelyes szárlevél. Levele lapos, (1,5-) 2–5 (-6) mm széles, szürkészöld, rövidebb a szárnál. A virágzat nyúlánk, 1 (2) végálló, hengeres, 15–30 (-40) × 2–5 mm-es porzós füzérkével és 2–3 (-5) rövid hengeres, 10–30 (-35) mm hosszú és 6–8 mm széles, egymástól távol álló termős füzérkével. A 3-bibés tömlő, (3,5-) 4–5 mm hosszú, tojásdad, csupasz, fénytelen, barna v. sötétzöld, csőre 0,7–1 mm, 2 foga szétálló. • Hazánkban szikeseken, kaszálókon, mocsár- és lápréteken, legelőkön zavart gyepekben gyakori növény.
Mocsári sás - Carex acutiformis
Mezei perjeszittyó - Luzula campestris
Pillás perjeszittyó - Luzula pilosa
Békaszittyó - Juncus effusus •
•
Évelő, sűrűn gyepes, élénkzöld faj. Hengeres, belül folytonosan béllel kitöltött szára 40-90 cm magas, fényes, sima, csak a tövén van levélhüvely. Hajtása tövén sárgásbarna levélhüvelyek találhatók. Laza ecsetvirágzata a szár csúcsán található, látszólag oldalsó helyzetű, ágain a virágok magányosan fejlődnek. Hengeres, hosszú, a szár folytatásának látszó mrvalevele sokkal hosszabb, mint a virágzat. A lepellevelek 1,5-2 mm hosszúak, a külsők kissé nagyobbak, zöldesek. A porzók száma rendszerint 3, ritkán 6. A fényes barna tok csúcsán bemélyedt. Hazánkban mindenütt igen gyakori növény. Lápokban, mocsarakban, nedves réteken, iszapos helyeken, nedves legelőkön él.
Fülemüleszittyó - Juncus articulatus •
•
Évelő, 10-60 cm magas, kúszó gyöktörzsű, laza gyepet alkotó faj. Hengeres levelei egyenesek, belül üregesek, válaszfalakkal fiókokra osztottak. Legfeléjebb 10 cm hosszú ecsetvirágzata a szár csúcsán található, ágai merevek, terpedtek. Félgömbös, legfeljebb 5 mm széles fejecskéi általában 5-15 virágból állnak. 6 virágtakaró levele 3 mm-nél kissé hosszabb, egyforma, lándzsás. A porzók száma 6. Hegyes, tojásdad alakú toktermése fényes feketésbarna, kb. akkora mint a virágtakaró vagy kissé hosszabb. Hazánkban gyakori faj. Nedves réteken, szántókon, legelőkön, vízpartokon, folyóhordalékon, szikeseken, árkokban, mocsarakban él.
Fülemüleszittyó - Juncus articulatus
Ágas békabuzogány - Sparganium erectum • 80-150 cm magas, erőteljes, kúszó gyöktörzsű növény. Levelei felállók, sötétzöldek, merevek, tövükön háromélűek, -1,5 cm szélesek, fonákoldalukon kiemelkedő főerük a csúcsig húzódik. A virágzó hajtás 30-60 cm magas. A virágzat oldalágai lomblevélszerű murva hónaljából erednek, 2-3 termős és több porzós virágzati gömböt viselnek. Termésének alakja szerint több alfaját különböztetik meg. • Hazánkban nem ritka, árkokban, mocsarakban gyakran állományalkotó.
Ágas békabuzogány - Sparganium erectum
Keskenylevelű gyékény - Typha angustifolia • 1-3 m magas vízben vagy vízparton növő növény keskenyszálas, 3-10 mm széles levelekkel. A termős virágok 2035 cm hosszú, 13-25 mm vastag feketésbarna buzogányt alkotnak, tőlük 3-8 cm-es szárrész választja el a porzós virágzatot. • Hazánkban gyakori faj. A gyékények nemzetségének 1015 faja ismert. Vaskos, kúszó gyöktörzsükből egyenesen felálló, lapos levelek fejlődnek. Egylaki növények, jellegzetes szélmegporzású torzsavirágzattal („buzogány”), melyben alul a termős, felül pedig a porzós virágok vannak. Repítőszőrös terméseik széllel terjednek.
Széleslevelű gyékény - Typha latifolia • 1-2,5 m magas, vízben vagy vízparton növő faj. Levelei kékeszöldek, széles-szálasok, 8-20 mm szélesek. Az (5-) 1025 cm hosszú és éretten 2-3 cm széles, sötétbarna vagy barnásfekete termős buzogányvirágzat és a vékonyabb porzós virágzat összeér, azaz közöttük nincs csupasz tengelyrészlet. A porzó virágzat 0,7-1,2-szer hosszabb a termősnél. • Magyarországon mocsarakban, lápokban, tavakban, folyópartokon gyakori, állományalkotó faj, mely kb. 2 méteres vízmélységig életképes.
Széleslevelű gyékény - Typha latifolia
Fedélrozsnok - Bromus tectorum •
• • • • •
Alaktani jellemzők: Legfeljebb 60 cm magas, magányos vagy csoportosan növő hajtású, kopasz vagy ritkásan szőrös egyéves növény. Az alsó levéllemezek szőrösek, a felsők kopaszok vagy szőrösek. A buga eleinte igen tömött, később fellazul, 5-20 cm hosszú, egyoldalú, bókoló. A virágzat csomóin 2-7, vékony oldalág ered. A füzérkék 10-20 (25) mm hosszúak, általában bókolnak, számuk oldaláganként 2 és 8 között változhat. A pelyvák fehéres hártyás szegélyűek, szálkahegyben végződnek. A toklászok 8-12 mm hosszúak, szintén fehér hártyás szegélyűek. A szálka a toklász csúcsán ered, olyan hosszú vagy hosszabb mint a toklász. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: V – VI. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.
Meddő rozsnok - Bromus sterilis •
•
Lazán bokros növésű, egy- vagy kétéves faj. Szára 30-60 cm magas, elágazás nélküli. Levéllemeze 15-25 cm hosszú és 2-7 mm széles, szőrös. A bugaágak szétállók, bókolók, érdesek, nem csavarodottak. A füzérkék 10-20 mm hosszúak, 4-10 virágúak. A külső toklász csúcsának két foga között eredő 15-30 mm-es szálkát visel. Hazánkban közönséges. Akácosokban, laza, meleg, bolygatott talajokon, utak mentén fordul elő. Magyarországon tucatnyinál több rozsnokfaj él. Képviselőik a homokpusztáktól, a sztyeppréteken vetéseken keresztül a bükkösökig megtalálhatók. Füzérkéik orsó alakúak, általában 1 cm-nél nagyobbak, virágzatuk laza buga.
Réti csenkesz - Festuca pratensis
Magyar csenkesz - Festuca vaginata
Barázdált csenkesz - Festuca sulcata
Sziki mézpázsit - Puccinellia limosa
Gumós perje - Poa bulbosa • 10-30 cm magas, felálló hajtású, csomókban növő, megvastagodott tövű évelő fű. Tőlevelei ált. szálasak, a szárlevelek lemeze lapos 1-1,5 mm széles. Tömött bugavirágzatában gyakran sarjnövénykék vannak, melyek a talajra hullva legyökereznek. 5 mm-es füzérkéi 4-10 virágúak.
Gumós perje - Poa bulbosa
Egynyári perje - Poa annua
Ligeti perje - Poa nemoralis •
Alaktani jellemzők: (15-) 30-60 (100) cm magas, évelő, lazán gyepes növény. A szár kopasz, sima. A legfelső levelek lemeze, hosszabb a levélhüvelynél vízszintesen elálló vagy ferdén felfelé irányuló. A buga 5-8 cm hosszú, laza, hosszúkás-tojásdad alakú. A füzérke rendszerint 2-5, ritkán 1 virágú. A toklász kihegyesedő vagy tompás csúcsú. • Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). • Életforma: Hemikriptofiton. • Virágzási idő: V – VII. • Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.
Ligeti perje - Poa nemoralis
Réti perje - Poa pratensis
Rezgőfű - Briza media •
•
Tarackoló, lazán gyepes fűfaj. Virágzó hajtásai símák, felállóak, 30-50 cm magasra nőnek. A levéllemez 10-15 cm hosszú, 2-4 mm széles, kopasz. A levélhüvely zárt, síma. A bugavirágzat laza, széles háromszög alakú. A bugaágak símák, sokszor csavarodottak, eleinte felállók, később vízszintesen állnak. A 3-10 virágú, 4-7 mm hosszú bókoló füzérke tojásdad, kerek vagy szív alakú, lapos. Az ibolzyás színű pelyva háta ormós, a külső toklász gyengén ormós vagy lekerekített. Lecsüngő, szellő rezgette füzérkéi miatt ismert csokordísz. Hazánkban elég gyakori, tápanyagban szegény, mezofil legelők, rétek növénye.
Rezgőfű - Briza media
Csomós ebír - Dactylis glomerata • Sűrű csomókban növő évelő, 50120 cm magas, szürkészöld faj. Szára a levélhüvelyekkel együtt kétoldalról összenyomott, lapos. Levéllemeze 20-45 cm hosszú, (2) 4-14 mm széles, csúcsa kihegyezett. Fülecskéje nincs. Virágzata háromszögletű, egyoldalra néző, füzéres buga. Füzérkéi a bugaágak végén tömötten, csomókban állnak. A az alsó bugaágak virágzskor szétnyílnak, utána összecsukódnak. A felső pelyva és a külső toklász ormós, szőrös. Az alsó virágok külső toklásza 1-2 mm-es szálkában végződik. • Hazánkban gyakori, termesztik is.
Csomós ebír - Dactylis glomerata
Egyvirágú gyöngyperje - Melica uniflora •
• • • • • • •
Alaktani jellemzők: 30-60 cm magas, tarackos évelő növény. A levéllemez 36 mm széles, színén pelyhes. A nyelvecske teljesen körülöleli a szárat, túloldalán hosszú fogat képez, A laza bugavirágzatban 3-4 virágú füzérkék találhatók. A virágok közül egy termékeny, a többi meddő. A külső toklászok fényesek, szálkátlanok körülveszik a szemtermést. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Hemikriptofiton, geofiton. Virágzási idő: V – VI. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. középhegység; Északi-középhegység. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 5 faja él.
Angolperje - Lolium perenne • Évelő, télen is zöldelő csomókat képző faj. 2-4 mm széles levéllemeze hegyes csúcsú, színe hosszbarázdáktól érdes, sötétzöld, fonáka fényes. Szára 10-40 (-70 cm) magas, felálló, ívesen felemelkedő vagy szétterülő, sima. A szaggatott, lapos kalászvirágzatban 7-20 mm hosszú, elliptikus füzérkék váltakozva, a keskenyebb oldalukkal a főtengely felé fordulva ülnek. A pelyvák és a toklászok egyaránt szálkátlanok. • Hazánkban taposott helyeken, legelőkön, üde gyepekben igen gyakori, takarmánynövényként termesztik és zöldterületek, parkok, sportpályák gyepszőnyegeibe is vetik.
Angolperje - Lolium perenne
Kékperje - Molinia caerulea
Tarackbúza - Elymus repens • Hosszan kúszó és elágazó, 2-3 mm vastag, sárgásbarna tarackokkal rendelkező, (20-) 50-150 cm magas, felálló, sima szárú szálfű. Levelei érdesek, max. 5 mm szélesek, szürkés- vagy fakózöldek. Fülecskéi hosszúak, egymást is átfedhetik. Szaggatott, 8-12 cm hosszú kalászában a 10-20 mm hosszú, 3-8 virágú, lapos füzérkék egyesével, váltakozva, szélesebbik oldalukkal a főtengely felé nézve ülnek. A pelyvák hossza a 12 mm-t is elérheti, csúcsuk tompa vagy szálkaszerű hegyben végződik. • Hazánkban közönséges, szántókon, parlagokon, kertekben, utak szélén, mezsgyéken, száraz gyepekben fordul elő.
Egérárpa - Hordeum murinum
Nád - Phragmites australis • (1-) 1,5-3 (-4) méter magas, hosszan tarackoló évelő faj. Szára kemény, 1-2 cm vastag. Levelei 3550 cm hosszúak, 1-3 (-5) cm szélesek, kékeszöldek. Terebélyes bugavirágzata 20-50 cm hosszú, eleinte felálló, később bókoló. A buga ágai kissé érdesek, teljes hosszukban lándzsás, 10-15 mm hosszú, 2-5 virágú, szálkátlan füzérkéket viselnek, melyekben az alsó virág porzós, a többi kétivarú. A buga virágzáskor laza, egyébként ágai összehúzódnak. • Hazánkban gyakori faj. Álló és lassan folyó vizekben (3 m mélységig) és partjaikon, folyók árterületein, szikeseken, mocsarakban, ligeterdőkben, lápokon, lápréteken, úszólápokon, szántókon él.
Nád - Phragmites australis
Csillagpázsit - Cynodon dactylon •
• • • • •
Alaktani jellemzők: Tarackos évelő növény. Hajtása rendszerint a talajfelszínen kúszó. A fiatal levéllemezek tövükön hosszú szőrszálakat viselnek, később lekopnak, az idősebb levelek szürkészöld színűvé válnak. A nyelvecskét szőrkoszorú képezi. Virágzata füzéres ernyő. Az ágakon ülő füzérkék lefelé és egy oldalra néznek. A toklászok és a pelyvák lila színűek. A külső toklász szálkátlan. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Geofiton. Virágzási idő: VII – X. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.
Csillagpázsit - Cynodon dactylon
Szőrfű - Nardus stricta • Évelő fű melynek, igen sűrű, tömött csomói süppedékeny gyepet alkotnak. Vékony, összegöngyölt, szürkészöld, kemény, érdes tapintású leveleinek a talajban hosszú, világos, hagymaszerűen duzzadt tövű levélhüvelyei vannak. Virágzata 3-8 cm hosszú, szaggatott kalász, benne 5-9 mm hosszú, egy oldalra néző, egyvirágú, sötét, lilás színű füzérkék fejlődnek, melyek virágzás előtt és után a kalászorsóhoz símulnak. • Hazánkban az Északiközéphegység és a Dunántúl nyugati részén fordul elő. Legeltetett hegyi- és mészkerülő (néha vizenyős) réteken, átmeneti lápokon él.
Franciaperje - Arrhenatherum elatius • Laza, magas csomókban növő, 50150 cm-esre megnövő fűfaj. A levéllemez 30-40 cm hosszú, 5-10 mm széles, lapos, általában ritkásan szőrös, kissé érdes tapintású, élénkzöld. A laza buga 30-40 cm hosszúságot is elérhet, egyenes vagy enyhén bókol. A virágzat csomóin 5-7 egyenlőtlen hosszúságú, érdes bugaág ered. A hosszúkás. kétvirágú füzérke 10 mm hosszú, az alsó virág porzós. A felső, kétivarú virág külső toklászának alsó részéről vagy közepéről térdesen meghajlott sötét szálka ered. A pelyvák hegyesek, hártyásak. • Hazánkban üde réteken, kaszálókon gyakori, értékes szénát adó faj.
Ezüstperje - Corynephorus canescens
Karcsú fényperje - Koeleria cristata • Csomós növésű, 20-50 (-70) cm magas, felálló hajtású évelő növény. Tőlevelei begöngyültek. Levéllemezei 5-10 (-18) cm hosszúak és 1-2 mm szélesek, a levélhüvellyel együtt szőrösek vagy érdesek. 2-10 cm hosszú bugavirágzata tömött, keskenyhosszúkás, fénylő. Virágzáskor kinyílik, előtte és utána zárt. A füzérkék 4-5 mm hosszúak, 2-4 virágúak, kopaszok. A toklászok szálkátlanok. • Hazánkban sztyeppréteken, sziklagyepekben, bokoerdőkben elég gyakori. A fényperjék további két hazai faja száraz gyepekben, három ritka képviselője pedig nedves réteken található.
Fehér tippan - Agrostis stolonifera
Siska nádtippan - Calamagrostis epigeios • 60-120 (-150) cm magasra növő, hosszú tarackokat fejlesztő és kiterjedt állományokat alkotó fűfaj. Levéllemeze lapos, 1,5-2 cm széles, kopasz, de érdei igen érdesek, hosszúsága elérheti a 70 cm-t. A nyelvecske 7-9 mm-es. Bugavirágzata terebélyes, ágai virágzáskor szétállnak. A füzérkék egyvirágúak, a pelyvák 5-7 mmesek, szálkahegyűek, hosszúkáslándzsásak. A kétfogú külső toklász hosszú szálkában végződik, tövében hosszú szőrök vannak. • Hazánkban irtásréteken, száraz gyepekben országszerte gyakori, tömeges növény. A nemzetségnek hazánkban 8 képviselője él, valamennyien nagytermetű, terebélyes bugájú fajok.
Sima komócsin - Phleum phleoides
Sima komócsin - Phleum phleoides
Réti ecsetpázsit - Alopecurus pratensis
Kunkorgó árvalányhaj - Stipa capillata
Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum • Kis csomókat alkotó évelő fűfaj. Szára 10-50 cm magas, felálló. Levéllemeze 10-15 cm hosszú, lapos, gyéren szőrös. Levélhüvelye domború, csúcsa hosszan szőrös. Tompa, 1-5 mm hosszú nyelvecskéje van. Virágzata 1-7 (10) cm hosszú, alsó részén fellazuló tömött, füzérszerű buga. Füzérkéi 3 virágúak, csúcsi termékeny virága szálkátlan, az alsó virág szálkája 2-4 mm-es, a középsőé 4-9 mm-es, kiállhat a füzérkéből. Az egész növény – különösen szétdörzsölve – kellemes szénaillatú (kumarin). • Hazánkban viszonylag gyakori. Enyhén savanyú talajokon, száraz gyepekben és nyílt erdőkben fordul elő.
Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum
Pirók ujjasmuhar - Digitaria sanguinalis
Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli •
• • • • • •
Alaktani jellemzők: Méteresnél is nagyobbra növő, felemelkedő, a tövén legyökerező, lapított, gyakran vöröses szárú, egyéves növény. A levéllemez szürkészöld színű, 1-2 cm széles, lefelé simítva érdes. Nyelvecskéje helyén világos sáv látható. A buga 10-20 cmt is elérhet, tengelye érdes. A tojásdad füzérkék kétvirágúak, a felső kétivarú, az alsó porzós. Az alsó, kisebb pelyva körülöleli a felső, nagyobb, hegyes csúcsú pelyvát. A porzós virág külső toklásza szálkátlan, vagy változó hosszúságú szálkát visel, Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: VII – X. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 3 faja él.
Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli
Fakó muhar - Setaria [pumila] glauca •
• • • • • •
Alaktani jellemzők: Felálló szárú, egyéves gyomnövény. Levéllemeze hosszú fedőszőröket visel. A nyelvecske helyén rövid szőrkoszorú található. A rövid bugaágakon egy füzérke található, melynek tövénél 5-6, rókavörös vagy sárgás serteszőr ered. A füzérke feléig érő pelyvák közül az alsó 3, a felső pedig 5 erőteljes erű. A meddő virág külső toklásza öterű, a fertilis virágé keresztirányban redős, sárgás színű. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: VII – IX. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 3 faja él.
Fenyérfű - Botriochloa ischaemum
Fenyérfű - Botriochloa ischaemum
