Biológiai sokféleség és az Ökoszisztémák Értékelése 2011. június 22. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, Krisztina körút 99.
Hajdu Klára: Köszöntő CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület Kihívás: társadalom minden tagja – így a gazdasági élet is - részt vegyen a biodiverzitás megőrzésében. A természet önmagában is érték, de gazdasági-emberi szempontból is, ami összeköti a társadalom különböző szegmenseinek felelősségét.
Pataki György: A biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások jelentősége vállalati szempontból Budapesti Corvinus Egyetem, Környezezeti Menedzsment és Technológia Tanszék; Szent István Egyetem, ESSRG Vitaindító kérdések: Mit jelent a biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások a gazdaság számára? Hogyan lehet értelmezni a természet védelmét, mint értékteremtő üzleti lehetőséget? Közgazdászként hogyan lehet a természetnek értéket tulajdonítani? Magyarországon még meglehetősen új ez a tudományterület, nincsenek még magyar nyelvű szakkönyvek és magyar terminológia. Néhány fontos nemzetközi szakkönyv: Geoffrey Heal: Nature and the marketplace. Capturing the Value of Ecosystem Services – ökoszisztéma szolgáltatások értékének becslése, megragadása Gretchen Daily, Catherine Elison: The New Economy of Nature. The Quest to Make Nature Conversation Profitable –hogyan lehet nyereséges a természetvédelem? A természet, az ökoszisztéma valójában egy nagyon komplex rendszer, amely sokszintű, és a szintek között bonyolult, egymástól függő (interdependens) kapcsolat van. Ez a bonyolultság teszi nagyon nehézzé a természet piacosítását - teljes egészében még a tudomány sem A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
remélheti a természeti rendszer modellezését. Ugyanakkor ez a rendszer alapvető létfeltételeinket biztosítja – méghozzá ingyen. Ahogyan beszélhetünk különféle tőkefajtákról (humán, technikai, pénzügyi tőke stb.), ugyanúgy lézetik természeti tőke: állományi (stock jellegű) jelenség, amely bizonyos szolgáltatásokat (flow jellegű) nyújt. Nagyon fontos, hogy a biszféra, mint tőkeállomány (stock) nem helyettesíthető és nem kiváltható más tőkefajtákkal, ezért értékmegőrzően kell vele gazdálkodnunk. A bioszféra épsége nélkülözhetetlen az emberi élethez, amit jól demonstrál az ún. Bioszféra 2 kísérlet. A kísérlet során egy mesterséges, zárt rendszerben modellezték a földi ökológiai rendszert, annak komplex interakcióit. Ám a kísérlet egy év után összeomlott, mert a mesterséges bioszféra nem volt képes tovább biztosítani a létfenntartó szolgáltatásokat (lecsökkent a levegő oxigénszintje, eltűntek a beporzó rovarok stb.). Mi a természeti tőke (biológiai sokféleség) szerepe a gazdaságban? 1. Termelőképesség Mezőgazdaság, erdészet és az ezekre épülő iparágak közvetlenül érintettek, mert termelőképességük kulcsa a természeti tőke jó állapota. 2. Ellenállóképesség A produktivitás növelésén túl a biológiai sokféleség a fenti szektorok számára ellenállóképességet, rugalmasságot (rezilienciát) biztosít nem várt szélsőséges hatásokkal szemben. A 2004 november 19-i tátrai szélvihar például azért okozott rendkívül súlyos károkat a faállományban, mert az erdők faj- és korösszetétele nagy területen homogén volt. A mezőgazdasági monokultúrák sokkal sérülékenyebbek az időjárási szélsőségekkel vagy a kártevőkkel szemben, mint például a tradicionális, faji szinten és genetikailag is változatos kisparaszti gazdaságok. Utóbbiakban a sokféleség egyfajta biztosítékot ad bármiféle hirtelen, váratlan hatással szemben. 3. Tudás Mai gazdaságunk tudás alapú gazdaság. A biológiai sokféleségben rengeteg tudásnyerési lehetőség rejlik, pl. gyógyszeripar, élelmiszeripar területén. A Föld faji, genetikai sokfélesége rendkívül nagy, a földi fajok pontos száma a tudomány számára ismeretlen (még nagyságrendje is vita tárgya). 4. Kulturális szolgáltatások: pl. turizmus, tudomány-oktatás területén. Példák: ñ (negatív) Vándorgalambok: az eredetileg milliárdos nagyságrendű populációt az ember 1914-re kipusztította. Tudományos tanulmányok igazolták, hogy összefüggés van a Lyme-kór észak-amerikai terjedése és a galambok kipusztulása között. A madarak ugyanis táplálékkonkurensei voltak olyan erdei rágcsálóknak és rőtvadaknak, amelyek a kullancsok hordozói. A galambok kipusztulásával ezek az emlősfajok elszaporodtak, és velük együtt a Lyme-kórt terjsztő kullancsok is. ñ (pozitív) New York kiváló vízminőségéről volt híres a 20. század elejéig. A 20. század elejére azonban a vízminőség leromlott: a Hudson folyó vízgyűjtő területének jelentős része beépült, ill. intenzív mezőgazdaság folyt rajta. Ezáltal a megmaradt természetes vizes élőhely víztisztító képessége csökkent, illetve a mezőgazdasági művelés jelentős szennyezőforrássá vált. Elkezdtek számolni: víztisztító üzem építése 6-8 milliárd A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
dollárba került volna – ehelyett 1,5 milliárd dollárból visszaállították a vizes élőhelyet. Megegyeztek a gazdákkal, önkormányzatokkal stb. 6 év alatt. New York városa fizet az ökoszisztéma szolgáltatásokért (ún. payment for ecosystem services, PES) a gazdáknak, hogy ökológiai gazdálkodást folytassanak, vízpartokat érintetlenül hagyják stb. Ugyanez a modell vállalati szinten is működik.
Kriza Máté: Vállalati Ökoszisztéma Értékelés Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) World Business Council for Susutainable Development (WBCSD) bemutatása: globális szervezet, kb. 200 nemzetközi nagyvállalat alkotja a tagságot. A WBCSD tagok stratégiájának része a fenntartható fejlődés előmozdítása. Regionális szervezetei közé tartozik a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH). WBCSD Vision 2050 jelentése – hogyan lehet 2050-re az akkori népességnek (várhatóan 9 milliárd embernek) élhető életet biztosítani, mi ebben a válallatok szerepe. Az ökoszisztémaszolgáltatások szerepe egyre inkább felértékelődik a vállalatok szemében globális szinten, egyre inkább bekerül a vállalati gondolkodásba (Magyarországon még nem annyira). Financial Times több cikkje is foglalkozott a témával. Az adott vállalat és az ökoszisztéma közötti kapcsolatot függés és hatás egyszerre jellemzi, ami kockázatokkal jár és egyúttal lehetőségeket teremt. A vállalatok döntései mögött különféle hajtóerők vannak: befektetők/vevők kritériuma, társadalmi elvárások (természeti értékekek tudatosodása), jelentési elvárások, szabályozás. Néhány példa: Mennyi az értéke egy méhállománynak (nem csak eszmei érték)? Pl. Kínában egyes területeken méhek híján az embereknek kell beporzani – ennek komoly ára van. Financial Times 2011. márc. 22-i száma is felhívja rá a figyelmet. A természeti tőke erdőírtásból fakadó éves vesztesége 1,35 billió euró (~ Nagy-Britannia és Franciaország Éves GDP-je) A rovarok beporzásának éves gazdasági haszna 190 milliárd dollár (Walmart 2010-es működési bevétele) WBCSD új kiadványa: CEV – Guide to Corporate Ecosystem Valuation, Vállalati Ökoszisztéma Értékelés A kiadvány egy keret, útmutató ahhoz, hogyan lehet az ökoszisztéma-értékelést integrálni a vállalati működésbe (nem CSR!). Nem árlista, számológép vagy önmagában elégséges módszer, de segít eldönteni, hogy: Szükséges-e a CEV egy vállalatnak? pl. ha nincs közvetlen kapcsolat az ökoszisztémákkal, akkor nem feltétlenül. Hogyan történjen az értékelés? Háromszintű hierarchia az értékek között: minőségi – mennyiségi – pénzbeli → pénzbeli nem mindig lehetséges és szükséges. A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
A CEV-ben érintett multinacionális vállalatok elkötelezettségüket fejezték ki a módszer mellett. CEV 5 fázisa: 1. Behatárolás 2. Tervezés: költségek-hasznok, ütemezés 3. Értékelés: maga az alkalmazás; belső és külső kommunikáció is része 4. Alkalmazás 5. Beágyazás a vállalat működésébe: pl. PES A CEV a vállalatok számára a következő területeken nyújt segítséget: ñ Az ökoszisztémákkal szembeni függés és hatás tudatosítása ñ Kockázatok kezelése és új üzleti lehetőségek felismerése ñ Az ökoszisztémát nem károsító döntések meghozatala ñ Kormány, pénzügyi szektor, B2B ügyfelek elvárásainak figyelembe vétele ñ Kiegészít más eszközöket Az előadás diái hamarosan letölthetők a CEEweb oldaláról.
Panelbeszélgetés Résztvevők: Hajdu Klára, CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület (HK) Kriza Máté Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (KM) Márta Irén, Holcim Hungária Zrt. (MI) Pataki György, Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék (PGy) Tóth Péter, Agrár Európa Kft. (TP) moderátor: Kovács Eszter, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet (KE) KE: Hogyan látják az egyes szektorok szerepét a folyamatban, ill. hogyan kerülhet ez be a vállalatuk napi gyakorlatába? MI: Előrelátó módon gondolkodik a cégcsoport. 2007-es szerződés IUCN-Holcim: IUCN központi épületének környezettudatos felújítása, A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
bővítése, energiatakarékos megoldások, technikai újítások. A munka kapcsán döbbentek rá, hogy a Holcim nem csak technikai tudását adhatja, hanem maga is tanulhat az IUCN-től. IUCN független szakmai csoportot alakított, 10 országot végiglátogatott, és javaslatokat tesz, majd monitorozza az ökoszisztéma szolgáltatásokkal való kapcsolatot. Eredményeik szerint Magyarország a környező országoknál előbbre jár, de a Natura 2000 területek nincsenek megfelelően kezelve. WBCSD-Holcim együttműködés: Angliában konkrét CEV vizsgálat történt kavicsbánya esetén. TP: Tanácsadó-elemző cég, mezőgazdaság, élelmiszeripar, vidékfeljesztés – főleg EU CAPpal kapcsolatban (Közös Agrárpolitika, angolul Common Agricultural Policy). Az EU-ban az agrár ágazat a legtámogatottabb: az EU költségvetés több, mint 50%-a fordítódik rá. A CAP az EU egyik legrégebbi, legkidolgozottabb policy-ja, abban benne van a biodiverzitás megőrzése, támogatások is csatlakoznak hozzá. Ahhoz, hogy ezt a támogatást megkaphassák a gazdálkodók, szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük - Helyes mg-i gyakorlat előírások - Helyes mg-i és környezeti állapot A mezőgazdaság elsősorban ellátó szolgáltatás (és mint ilyen, közvetlenül függ a természeti tőkétől), de az élelmiszeripar jelentős környezetszennyező is (természeti tőkére való hatás). A mezőgazdaság ugyanakkor mindig több volt, mint egyszerű élelmiszerellátó ágazat: számos egyéb szolgáltatást nyújt, pl. táj, élővilág, talaj, ivóvíz stb. FAO-jelentés szerint a mezőgazdasági növényi génforrások 70%-a elveszett a 20. sz. kezdete óta. Ez a tendencia Magyarországon is jellemző, mert az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság egyre intenzívebbé (és ezzel összefüggésben faj- és fajta-szegényebbé) vált, az ebből fakadó szennyezés pedig fokozódott. A most egyeztetés alatt lévú új Nemzeti Vidékstratégia ebben alapvető fordulatot hozhat: intenzívről sokoldalú, kicsi, önfenntartó gazdálkodás felé fordul. KE: Mennyire zöld a CAP? Hogyan zöldíthető? - gyakran felmerülő kérdés, 2013 utáni CAP szabályozás vitája most zajlik. HK: Civil szervezetek szerepe: kommunikáció + konstruktív partnerek a folyamatban, amelynek eredményeképpen az ökoszisztémák pénzbeli értékelése megjelenik a vállalati és nemzetgazdaságban is. Még mindig a szemléletváltás elején vagyunk, amelyhez fontosan a meglévő eszközök, EU-s szakpolitikák. Valóban van trend a Közös Agrárpolitika zöldítésére, de ugyanakkor az intenzifikáció nem állt meg: itt még nem sikerült megfelelő célokat kitűzni (aktuális hír: az EU Környezetvédelmi Tanácsülésen élénk vita alakult ki a Biodiverzitás Stratégia mezőgazdasági és halászati célkitűzései körül). A meglévő eszközök mellett azonban struktúrális változásokra is szükség van. International Resource Panel jelentés: felére kell csökkenteni a fejlett világ erőforrás-felhasználását ahhoz, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások ne degradálódjanak tovább. Ebben a vállalatoknak is lesz szerepe. Nem csak új lehetőségek teremtődnek, hanem korlátok is: ehhez olyan új üzleti modellek kidolgozása szükséges, amelyek az új korlátokkal meg kell tudnak küzdeni. NGOk A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
szerepe itt is van, h közreműködik ezen modellek kidolgozásában. Akkor van értelme, ha a vállalati döntéshozatalban is megjelenik, nem csak a kommunikációban. KE: Fontos megemlíteni az EU új Biodiverzitás Stratégiáját, melynek célkitűzései között szerepel a következő: „A tagállamok a Bizottság segítségével 2014-ig feltérképezik és értékelik a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotát, felmérik ezen szolgáltatások gazdasági értékét, és 2020-ig előmozdítják ezen értékeknek az uniós és nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerekbe történő beépítését.” PGy: Kutatók, tudományos élet szerepe: felhívni a gazdaság szereplőinek figyelmét Magyarország kiemelkedő természeti értékeire. A Pannon biogeográfiai régió NyugatEurópához képest jó helyzetben van: a természeti tőke még jobb állapotban van. Ugyanakkor könnyű ezt elvesztíteni: hazánkban sincs már például igazi őserdő. A tudomány üzenete: tudomást kell vegyen mind a makrogazdaság, mind a vállalati szféra arról, hogy itt hatalmas érték van. Nemzeti számlarendszerekbe, KSH kimutatásokban be kell kerülnie. Új szlogen: „working with nature”. Az új megközelítés a gazdasági értéketeremtést a természettel együttdolgozva kívánja elérni. Nem feléli, hanem megőrzi, sőt akár növeli is a természeti értékeket. Környezetvédelem, természetvédelem megítélése „szükséges rossz”-ból értékteremtő lehetőséggé változik. Példa: Őrség, Vend-vidék: természeti tőke (turizmus) itt nagyon fontos, mert kevés a megélhetési lehetőség. Hagyományosan kisparaszti szálaló erdőgazdálkodás folyt. Az erdőt évszázadok óta úgy tekintették, mint egy bankbetétet: egyik generáció sem viheti el, csak a kamatokkal lehet gazdálkodni, a stock-ra vigyázni kell. A szocializmus idején a szlovén kisebbség magánerdei magántulajdonban maradhattak, míg az Őrség erdeit államosították, állami erdészetekben intenzív gazdálkodás kezdődött. Ma óriási különbség van a két terület erdeinek természetessége, a természeti tőke állapota között. KE: nem csak az erdőnek kell változatosnak lennie, hanem a gazdaság is akkor életképes, ha sokszínű. KM: Magyarországon még bizonyos feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a vállalatok üzleti gyakorlatába bekerüljenek az új módszerek. Egyelőre még nem látják ebben az üzleti lehetőségeket. Fontos ezeket a lehetőségeket kommunikálni feléjük, de önmagában nem elég („stick and carrot”). Állami szabályozásokra is szükség van, illetve arra, hogy a számviteli és pénzügyi mutatókban megjelenjen a természeti (és humán) tőke. Jelenleg ez nem jelenik meg, ezért lehetséges, hogy a kolontári katasztrófa növeli a GDP-t (újjáépítés miatt), míg az elpusztult erdészeti és humán tőkének nincs nyoma a GDP-ben. Amíg ebben nincs változás, addig a vállalatok részéről az elköteleződés pusztán altruizmus. Ökoszisztéma szolgáltatásokért fizetés (PES) üzleti lehetőségeit is szükséges megteremteni: az állam fizessen azoknak a vállalatoknak, gazdálkodóknak stb, akik fenntartják ezeket a szolgáltatásokat. Kérdések, hozzászólások A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
Babocsay Gergely, Károly Róbert Főiskola: Nem lehet mindent pénzben kifejezni. Erre jó példa Vida Gábor egy korábbi MTAkonferencia felszólalása: hogyan tudom én, mint gyermek pénzben kifejezni mindazt a szeretetet és törődést, amit édesanyámtól kaptam? Az ökoszisztéma funkciók csak akkor vannak meg maradéktalanul, ha az ökoszisztémák érintetlenek. Ezért nagyon fontos az élőhely-rehabilitáció nagy területen, akár gazdasági veszteségek árán is. Hidas András, Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ: Fontos megemlíteni a leromlott ökoszisztémák helyreállítási költségének hatalmas nagyságrendjét: sokkal többe kerül, mint megőrízni! A természeti mellett a humán erőforrások értékelése is fontos: hagyományos kisgazdaságok tudása elvész. Fontos lenne, hogy a fiatalok nevelésében helyt kapjon a gazdálkodás. A genetikai erőforrások megszűnése állatokra fokozottabban igaz. 4 világcég uralja a világállományt, nagyon szűk genetikai állomány jellemző, ami nagyon kitett a járványoknak, pl. madárinfluenza esete. Másik példa: tejelő szarvasmarha állományban holstein friz egyeduralma, beltenyészet, nagyon kicsi genetikai variabilitás. Kriston László, Piac és Profit magazin 2 kiegészítés New York példához: -
Larry King palackozott new yorki vizet árul (vagyis ma is kiemelkedő a vízminőség)
-
ugyanakkor fracking (kőzúzás) hatása érezhető
Böröcz Lajos, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége Holland tanulmányt készült arról, hogy hol milyen turisztikai attrakciók vannak: Magyarországon a természeti értékeket emeli ki. Ennek az értéknek a fenntartásához érdemes hozzájárulni. Turizmus új hozzáállása: megéri kímélni a természetet, mert egy értékesítési pluszt ad. Fenntarthatósági kritériumok egyre gyakrabban megjelennek a szállodák működésében. TP: Két vitaindító téma: 1. Géntechnológia mint ökoszisztémákba való beavatkozás megítélése (Magyarország elvileg GMO-mentes) 2. dilemma: ökoszisztéma fenntartására nincs alternatíva, ugyanakkor a Föld növekvő népességét el is kell látni élelmiszerrel. Hogy lehet ezt összeegyeztetni? PGy: Aktívan keresni kell a megoldásokat, a negatív helyzetjelentés korrekt, ebből kell vhogy kitörni. A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
Pozitív példa: Hévízen óriási a nyomás szállodafejlesztésre, emiatt egy vizes területet akartak feltölteni, degradálni. Ha ez megtörénik, akkor a tó nem tudja többé biztosítani az ökoszisztéma szolgáltatásokat (víztisztítás), enélkül pedig maga a hővízforrás tisztasága is megszűnne. Kompromisszumos megoldás született: értékesebb területrész megőrzése, kevésbé rétékes területen építkezés + biodiversity offset – kompenzálás elveszett területért. Costa Rica példája: gyógyszeripari cégekkel szerződés az esőerdők megőrzése érdekében. A gyógyszercég feltérképezheti az erdőt, de ennek fejében fizeti a megőrzését. Corta Rica ezáltal esőerdeit jobban megőrzi mint mások, mert bekapcsolaja őket piaci folyamatokba. GMO: gazdaságilag, ökológiailag, társadalmilag Mo-on nem lenne kifizetődő. Vannak veszélyei, főleg az elsőgenerációsaknak. Emellett genetikailag iszonyú homogenizálást jelentene. Ellátási lánc: Magyarországon a top éttermek már gondolkoznak azon, hogy helyi forrásokból szerezzenek be biztonságos, jó minőségű alapanyagot – Budapesten van egy ilyen étterem, aki ezáltal versenyelőnyhöz jut, mert ez egy megkülönböztető jegy a piacon. A gazdákkal kapcsolatokat épít ki a hagyományos fajták megőrzéséért. MI: Lakhatás – Vision 2050 Épületek energiahatékonysága, CO2-kibocsátása, hulladékképzése terén jó szabályozórendszerre és gazdasági hatékonyságra van szükség. Zöld építési minősítési rendszerek már léteznek beruházók számára. Holcim 2003: világméretű tudásmegosztás. Alapítványt hoztak létre a fenntartható építkezésért, minden évben világversenyt írnak ki: a cél az innováció, gazdaságosság növelése. 2008: európai nyertes pályázat. KE: javaslat: a Holcim versenyben legyen több kapcsolódás az ökoszisztémákhoz, pl. tájsebek, CO2 elnyelők, városi építészetben városi biodiverzitás fenntartása. MI: Bányászat és rekultiváció területén a fentiek megvannak (Holcim – IUCN együttműködés) KM: Az üzleti sokféleség kulcsfontosságú – piaci mechanizmusokban is sokféleségre kell törekedni, helyi sajátosságokra építeni jó üzleti modellt. Az üzleti szféra is hasonló, mint az ökoszisztéma: ha diverz, akkor mindig vannak új niche-ek, stabilabb. Ugyanakkor ezt nehezíti, hogy a legtöbb vállalatnál rövidtávon gondolkodás, short termism jellemző. HK: 9 milliárd ember ellátása valóban nagy kihívás, ugyanakkor Európában az élelmiszerek 40%-a jelenleg kidobásra kerül + az étrendünk is nagy erőforrás-igénnyel jár (pl. húsfogyasztás). Szabályozók megcélzása: valóban fontos, ezért a közeljövőben egy másik fórummal a döntéshozókat célozzuk meg. A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
Üzleti szféra szempontjából az az érdekes, hogy egy szigorúbb szabályozórendszerre az üzleti szféra hogyan reagál. Időben fel kell készülni új üzleti modellekkel, hogy ne sokkhatásként élje meg, hanem soft landing legyen– 20-30 évre előre gondolkodni. Zárszók: TP: Agrárfejlesztés és ökoszisztéma gazdálkodás szoros összehangolása szükséges. PGy: Nincs egy fajta megoldás, hanem párbeszéd, kísérletezés - sokféle megoldásban mindenki elindul jó irányba. KM: Folytassuk máskor is! MI: Egyesült nemzetek helyett egyesült természet (KÖVET-konferencia), mert mi is atermészet része vagyunk.
A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium
