BIOLÓGIA helyi tanterv négyosztályos gimnázium évfolyamára

BIOLÓGIA helyi tanterv négyosztályos gimnázium 10-11-12. évfolyamára BEVEZETÉS A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7–8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye. A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet- és értékvédő. A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel a tanulókat arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez. A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl. Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-

1

Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük. A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család. A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is. A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék az élőlények (mikroorganizmusok, állatok, gombák, növények) testfelépítésének és életműködéseinek az evolúció során kialakult közös vonásait. Az életműködések alapján megértsék az élőlények egymásrautaltságát, megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű. Az állati viselkedés tanulmányozása során vonjanak párhuzamot az emberi viselkedéssel. Ahhoz, hogy elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához, végezzenek kísérleteket, vizsgálódásokat iskolai keretek között és használják ki az internet adta lehetőségeket ismereteik bővítéséhez, ismereteik továbbadásához. Fajismeretük bővítésével alapozzák meg ökológiai tanulmányaikat. Ismerjék, szeressék és védjék a természetet!

10. évfolyam Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 10. TANKÖNYV:

Biológia a gimnáziumok 10. évfolyama számára AP-101101

Tervezhetrő óraszám

2 óra/tanítási hét, összesen: 72 óra

új anyag feldolgozása: 50 óra gyakorlati óra:

6 óra

összefoglalás:

7 óra

ellenőrzés:

7 óra

év végi ismétlés:

2 óra

2

Tematikai egység

Bevezetés a rendszertanba – a rendszerezés alapjai

Órakeret

1 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési A rendszerezés alapelveinek megértetése, rendszerszemlélet kialakítása. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen szempontok szerint alakult ki az élőlények fejlődéstörténeti rendszere? Mi alapján taroznak az élőlények egy fajba?

Tematikai egység

Fejlesztési követelmények A főbb rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) ismerete és használata.

Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia

Órakeret 9 óra

A tematikai egység A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség nevelési-fejlesztési és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák egészségügyi és gazdasági jelencéljai tőségének értékelése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a fertőzés és hogyan küzdhető le? Miért nem hatásosak a baktériumellenes antibiotikumok a vírusfertőzésre? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobák tevékenysége, azok mezőgazdasági, élelmiszerés gyógyszeripari jelentősége.

Fejlesztési követelmények Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról: mikroszkópos kép értelmezése.

Egyszerű biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (sörélesztő) és az antibiózis folyamatának (antibiotikumok) Ismeretek: megfigyelése. Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, A fertőtlenítőszerek hatása. sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf A mikroszkóp, az internet és a élőlények működésének összefüggése. könyvtár használata az élőAz aerob és anaerob energianyerés. lények megismerésére. Prokarióták, eukarióták alapvető különbségei. Egysejtűek mikroszkópos vizsVírusok felépítése, szerepük a bioszférában. gálata (pl.: élővízből vett minta Baktériumok sejtes szerveződése. Életjelenségeik, anyag- alapján, vagy kész preparátum cseréjük, szerepük a bioszférában. felhasználásával). Kórokozó, valamint hasznos baktériumtörzsek ismerete. A legfontosabb ehető és mérgeOstorosok, állábasok, csillósok testszerveződése, szerepük a ző gombák felismerése, összebioszférában. hasonlítása. Gombák elkülönítése a növényektől és az állatoktól. A gombagyűjtés és gombafoA gombák felépítése, jellemzőik, rendszerük, szerepük a gyasztás szabályai. bioszférában. Ehető és mérgező gombáink. A zuzmók felépítése, szerepük a bioszférában. A zuzmók, mint a tiszta levegő indikátorai. 3

A zuzmósav szerepe a talajképződésben. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium, prokarióta, fogalmak eukarióta, csilló, ostor, álláb, sejtszáj, lüktető üregecske, bőrke, szimbiózis, zuzmósav, indikátor.

Tematikai egység

A növények 1. - növényrendszertan

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret

8 óra A nagy növénycsoportok jellemzése, környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A határozókönyvek felépítéséMilyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? nek logikája és használatuk Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? gyakorlása. Ismeretek: Testszerveződési típusok a növények országában: sejttársulás, telepes szerveződés (fonalas, lemezes, teleptestű szerveződés), szövetes szerveződés. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A szaporodás menete az egyes csoportokban. A törzs meghatározása a külső bélyegek alapján. A zárvatermőkön belül a kétszikűek és egyszikűek összehasonlítása, jellemzése, növények besorolása a két osztályba a külső bélyegek alapján. A természetvédelmi, illetve gazdasági-élelmezési szempontból fontos fajok ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mikroszkópos képek, illetve preparátumok vizsgálata. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján.

Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv (gyökér, szár, levél, virág, mag, termés), nemzedékváltakozás, alkalmazkodás, telep, spóra, előtelep, toboz, egylaki, kétlaki, csésze, szirom, lepel, szélbeporzás, rovarbeporzás.

4

Tematikai egység

A növények 2. – növényszervezettan és élettan

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret

16 óra A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. Összefüggések felismerése a szövetek, szervek alakja, felépítése és funkciója között. Legyenek tisztában a fotoszintézis, a növényi élet jelentőségével.



A növényi szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Egyszerű élettani vizsgálatok (pl. ozmózis). Kísérletek önálló elvégzése. Ismeretek: Osztódószövet, bőrszövet, alapszövetek, szállítószövet jel- Évgyűrűk vizsgálata. lemzése. A növények gondozása élettani Az egyes szervek (gyökér, szár, levél, virág, termés) felépí- hátterének felismerése. tése és szerepe a növények életében. Módosult szervek. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Magyarázat a fonnyadásra, a duzzadásra. Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű? Mi a különbség a puhafa és a keményfa között? A növények ivartalan szaporítási módjai, s azok gyakorlati jelentősége. A növények életének szakaszai. Hogyan reagálnak a növények a külvilág ingereire? Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A növények szövetei – jellemzés. Felismerés mikroszkópos metszetről. Gyökér, szár, levél keresztmetszetén az egyes szövettípusok felismerése. Mi a különbség az állatok és a növények táplálkozása/anyagcseréje között?

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, fotoszintézis, kemoszintézis, nemzedékváltakozás, aktív transzport, passzív transzport, háncsrész, farész, kambium, légzés, párologtatás, gumó, hagyma, tarack, gyöktörzs, dugványozás, oltás, bujtás, szemzés, klónozás, csírázás, palánta, taxis, tropizmus, nasztia, auxin.

Az állatok 1. Rendszertan

Órakeret 20 óra

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterje5

céljai

dése összefüggéseinek felismertetése. Az evolúciós újítások felismertetése. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható.



Egyszerű vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. Az állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Önálló kutatómunka a bionika eredményeiről. Ismeretek: Ismerjék a közegészségügyi, A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. természetvédelmi, illetve gazA nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, dasági-élelmezési szempontból férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) fontos csoportokat, fajokat. felismerése, rendszertani besorolása, jellemzése testfelépítésük alapján. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában I. A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati szervezetek felépítésében, működésében és a technikában.  átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Értsék, hogy a bioszférában az ökológiai egyensúly szempontjából minden szervezet lényeges és fontos, nincsenek hasznos és káros állatok. Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (I.)?

megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes szelekció az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára.

Kulcsfogalmak/ Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, törzs, osztály, rend, család, faj, bionika, galléros-ostorosok, vándorsejt, csalánsejt, ektoderma, fogalmak entoderma, mezoderma,ősbélüreg, ősszáj, újszáj, bélcsíra, hímnős, váltivarú, sugaras szimmetria, álsugaras szimmetria, kétoldali szimmetria, elsődleges (nem valódi) testüreg, másodlagos testüreg, belső váz, külső váz, szelvényezetlen test, szelvényezettség, . Tematikai egység

Az állatok 2. Szervezettan és élettan

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése állati szervek és szövetek megfigyelése során.

6



Egyszerű vizsgálatok, kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése, értékelése, a mikroszkópos képek elemzése. Mikroszkóp biztos, készségszintű használata. Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai: hámszövetek, kö- Preparátumok, makettek, terepi tő-és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet. tapasztalatok ábrázolása. Az egyes életműködések és az állatcsoport rendszertani Az állati szervek felépítésének helyzete közötti összefüggések ismerete. megismerésén keresztül az életAlkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág folyamatok kapcsolataiban az evolúciójában II. okság és korreláció elemzése. Mozgás és kültakaró, valamint az élőhely kapcsolata. Önálló kutatómunka a bionika Táplálkozás és életmód kapcsolata. eredményeiről. Vérkeringés, légzés és életmód kapcsolata. A szaporodási mód és élőhely kapcsolata. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). Az érzékelés, az idegrendszer és az életfolyamatok, életmód kapcsolata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, mozgása, idegrendszere, táplálkozása, légzése, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (II.)?

Állati szövet és szerv, bőrizomtömlő, kitin, elszarusodott bőr, vedlés, aktív mozgás, passzív mozgás, helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgás, mozgás aktív és passzív szervei, perisztaltika, ötsugaras végtag, hajlító izmok, feszítő izmok, sejten kívüli emésztés, sejten belüli emésztés, előbél, középbél, utóbél, külső légzés, belső légzés, gázcsere, légcsere, kopoltyú, tüdő, légcsőrendszer, mellkas, rekeszizom, zárt keringés, nyílt keringés, szív, artéria, véna, kapilláris, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, szűrlet, Kulcsfogalmak/fogalmak visszaszívás, aktív kiválasztás, elővesécske, vesécske, vese, nefron, ivaros szaporodás, ivartalana szaporodás, belső megtermékenyítés, külső megtermékenyítés, váltivarú, hímnős, petesejt, hímivarsejt, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés, zigóta, barázdálódás, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, receptorok, adekvát inger, fül, egyszerű szem, egyszerű szem, összetett szem, hólyagszem, hálózatos idegrendszer, dúcidegrendszer, csőidegrendszer, bionika Tematikai egység Előzetes tudás

Az állatok viselkedése (Etológia)

Órakeret 7 óra

Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.

A tematikai egység Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös nevelési-fejlesztési sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés, mint alkalmazcéljai kodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

7


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Hogyan adják eme információkat egymás tudtára? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Miért verődnek különböző szervezettségű csoportokba az állatok? Mi a társas életmód előnye?

Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl.: hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemIsmeretek: zése. Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult Az állati és emberi magatartásformák és azok kombinációi. kommunikáció formáinak Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. összevetése példákon keresztül. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, zárt genetikai program, nyitott genetikai program, adaptáció, tanulás, önfenntartás, fajfenntartás, párzás, kommunifogalmak káció, territoriális magatartás, agresszió, altruizmus, komfortmozgások.

8

Növényszervezettan, növényélettan

Növényrendszertan

A rendszerezés alapjai, vírusok, monérák, protisták

ÓRA

Részletes tanmenet-javaslat TÉMA

TANKÖNYV

1.

A rendszerezés alapjai

6 – 9. old.

2.

A vírusok törzse

9 – 12. old

3.

Monerák: Baktériumok és Kékbaktériumok törzsei

12 – 15. old

4.

Állati protisták törzsei (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok)

15 – 18. old

5.

Mikroszkópos gyakorlat

6.

Valódi gombák törzse

7.

Gombafelismerési gyakorlat

8.

Zuzmók törzse

9.

ÖSSZEFOGLALÁS

10.

ELLENŐRZÉS

11.

Növényi protisták törzsei. Moszatok törzsei.

25 – 27. old

12.

Mohák törzse

28 – 29. old

13.

Harasztok törzse

29 – 31. old

14.

Nyitvatermők törzsének általános jellemzése, rendszere

31 – 34. old

15.

Zárvatermők törzse. A kétszikűek és egyszikűek osztályának összehasonlítása

16.

Növényhatározási-fajfelismerési gyakorlat

17.

ÖSSZEFOGLALÁS

18.

ELLENŐRZÉS

19.

A növények szövetei, mikroszkópos bemutatással vagy vetítéssel

46 – 49. old

20.

A gyökér

49 – 51- old

21.

A szár

51 – 53. old

22.

A levél

54 – 55. old

23.

A virág

55 – 57. old

24.

A termés

57 – 58. old

25.

A növények víz- és ásványianyag-felvétele, ozmózis, plazmolízis. Minimumtörvény

59 – 61. old

26.

A növények táplálkozása, anyagcseretípusok. A növények légzése. A párologtatás

61 – 64. old

18 – 23. old 23 – 24. old

9

35. old

Állatrendszertan I. Gerinctelenek Állatrendszertan II. Gerincesek Állatszervezettan

27.

A növények anyagszállítása, kiválasztása, raktározása

60., 64 – 65old

28.

A növények szaporodása

65 – 67. old

29.

A növények egyedfejlődése

67 – 69. old

30.

A növények ingerlékenységi mozgásai

69 – 71. old

31.

Növényi hormonok

71 – 72. old

32.

Gyakorlati óra: növényszervezettan és növényélettan. Mikroszkóp használata

33.

ÖSSZEFOGLALÁS

34.

ELLENŐRZÉS

35.

Szivacsok törzse

74 – 75. old

36.

Csalánozók törzse

75 – 77. old

37.

Laposférgek törzse

77 – 78. old

38.

Fonálférgek törzse

78. old

39.

Gyűrűsférgek törzse

82 – 83. old

40.

Puhatestűek törzse

79 – 82. old

41.

Ízeltlábúak törzsének általános jellemzése

84. old

42.

Az ízeltlábúak főbb rendszertani egységei

84 – 94. old

43.

ÖSSZEFOGLALÁS

44.

ELLENŐRZÉS

45.

Tüskésbőrűek törzse. Előgerinchúrosok, Fejgerinchúrosok törzsei. Gerincesek törzsének általános jellemzése.

96 – 99. old

46.

Halak általános jellemzése

99 – 102. old

47.

Kétéltűek osztályának általános jellemzése, rendszere

102 – 103.old

48.

Hüllők általános jellemzése, rendszere

104 – 107. old.

49.

A madarak osztályának általános jellemzése

107 – 113. old

50.

Az emlősök osztályának általános jellemzése

114 - 123. old

51.

Határozási-felismerési gyakorlat

52.

ÖSSZEFOGLALÁS

53.

ELLENŐRZÉS

54.

Az állati – emberi szövetek

125 – 132. old

55.

Az állatok táplálkozása

138 – 141. old.

56.

Az állatok légzése

141 – 145. old.

57.

Az állatok keringése

145 – 148. old.

58.

Az állatok kiválasztása

148 – 151. old.

10

Etológia – az állatok viselkedése

59.

Az állatok kültakarója és mozgása

132 – 137. old.

60.

Az állatok szaporodása

151 – 155. old

61.

Az állatok érzékelése és idegrendszere

158 – 165. old

62.

ÖSSZEFOGLALÁS

63.

ELLENŐRZÉS

64.

Öröklött magatartásformák

165 – 167. old.

65.

Tanult magatartásformák

167 – 170. old.

66.

Önfenntartási és fajfenntartási magatartásformák

170 – 175. old.

67.

Az állatok kommunikációja

175 – 177. old.

68.

Az állatok társas viselkedése

177 – 180. old.

69.

ÖSSZEFOGLALÁS

70.

ELLENŐRZÉS

71.

Év végi ismétlés

72.

Év végi ismétlés II.

.

11

11–12. évfolyam A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában az ökológiai szemlélet kialakítása, az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása.


Biológia a gimnáziumok 11. évfolyama számára AP 111101




3 óra

összefoglalás:

6 óra

ellenőrzés:

6 óra


2 óra

Tematikai egység Előzetes tudás

A sejtek molekuláris felépítése

Órakeret 13 óra

A víz jelentősége. Alapvető szerveskémiai ismeretek: zsírok oldékonysága, szénhidrátok szerepe az életünkben, fehérjék jelentősége, a DNS jelentősége. Felépítés, lebontás, energiatermelés.

Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végA tematikai egység bemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonevelési-fejlesztési nosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az céljai öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek működését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Melyek az élethez szükséges legfontosabb szerves molekulák? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai

12

Fejlesztési követelmények Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek elemzése. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Értsék és magyarázzák az egyes

energiát hasznosító sejtek felépítése és működése? molekulák élő sejtben betöltött Hogyan kapcsolhatók össze a felépítő és lebontó folya- szerepének és a molekula matok? szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit. Ismeretek: Ismerjék a víz elsődleges szerepét a földi életben. Az élő rendszerek energiaszükA sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. El- ségletének megértése, a sejtsődleges és másodlagos biogén elemek, nyomelemek. szintű energiaátalakító folyaIsmerjék a szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fe- matok lényegi ismerete, kaphérjék, nukleinsavak) előfordulását és szerepét mindennapi csolatuk belátása. életünkben. A DNS szerkezetének és örökítőanyag-szerepének össze- A sejtek közötti anyag- és inkapcsolása formációforgalom jelentőségéAz ATP szerkezetémek és energiaraktár-szerepének nek belátása, példákon kereszösszekapcsolása tül. Az enzimműködés lényege. A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó Legyenek képesek a legegyés a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges for- szerűbb sejtbiológiai kísérletek rása. elvégzésére Az intermedier anyagcsere fő folyamatainak alapegyenlete, (fehérjedenaturáció, lipidek olszakaszai, energia- és anyag-mérlege, helye a sejten belül. dékonyságának összehasonlítáA sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. sa, stb.) Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biogén elem, nyomelem, hidrátburok, lipidek, neutrális zsírok, foszfatidok, szteroidok, monoszaharidok, diszaharidok, poliszaharidok, trióz, pentóz, hexóz, ribóz, dezoxiribóz, szőlőcukor, glükóz, cellulóz, kitin, glikogén, keményítő, aminosavak, polipeptidlánc, nukleotid, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, DNS, RNS, kettős spirál, enzim, aktiválási energia, kicsapódás (koaguláció), denaturáció, hidrogénhíd-kötés, anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, fehérjeszintézis, riboszóma, kódszótár, sejtlégzés, erjedés, glükolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció, fotoszintézis, kemoszintézis


A sejtek mikroszkópos felépítése

Órakeret 9 óra

A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók: sejthártya, sejtplazma, sejtmag. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.

Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és körA tematikai egység nyezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és műnevelési-fejlesztési ködésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések céljai megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

13

Fejlesztési követelmények Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek

Milyen módon lehet vizsgálni az egyes sejtalkotókat? Hogyan függ össze egy sejtszervecske felépítése és funkciója? A sejtszervecskék közötti kapcsolatrendszer felismerése Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? Ismeretek: A sejtmembrán. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái.

elemzése példákon. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése Ismerjék az egyes sejtalkotók és működésük közötti összefüggéseket

A sejtplazma, az endolpazmatikus membrán, a Golgiapparátus, a mitokondriumok, a zöld színtestek. Kapcsolják össze a sejtszintű és Endoszimbionta elmélet. a szervezetszintű élettani foA sejtek mozgásszervei (csillók, ostorok). lyamatokat, életjelenségeket Sejtközpont. A membránfelszínt csökkentő vagy növelő folyamatok szerepe. Sejtmag, kromoszómák. Setciklus. Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása. sejtplazma, endolpazmatikus membrán, Golgi-apparátus, mitokondriumok, Kulcsfogalmak/ zöld színtestek, endoszimbiózis, csilló, ostor, álláb, sejtközpont, sejtmag, fogalmak kromoszóma, kromatinállomány, sejtciklus, mitózis, meiózis, génkicserélődés Tematikai egység

Előzetes tudás

Az ember szervezettana és élettana I. Önfenntartó életműködések

Órakeret 17 óra

A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A kötő- és támasztószövetek felépítése, csoportosítása. Az izomszövetek jellemzői, működésük. Az egyes szövetféleségek szervezetben, szervekben való előfordulása. A szerveinket veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. Belső környezet fogalma. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. Higiéniai alapismeretek.

Az egészséges életmódot szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati A tematikai egység készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény nevelési-fejlesztési felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségcéljai megőrzésre irányuló attitűdök, életviteli és gyakorlati készségek képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Melyek a táplálkozással, légzéssel, keringéssel, kiválasztással, mozgással, kültakarónkkal összefüggő gyakoribb meg-

A táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüg-

14

betegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Hogyan alkot egységes rendszert szervezetünk a szervek önálló működése kapcsán? Ismeretek: Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Előbél, középbél, utóbél. Az ember légző szerv-rendszerének felépítése, működése és egészségtana. Felső légutak, alsó légutak, tüdő. Az ember keringési szervrendszerének fellépítése, működése és egészségtana. A szív. Az érrdenszer. A vér. A nyirokkeringés. Az ember immunrendszere. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. A vese. Az ember mozgási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Csont- és izomrendszerünk. Az ember kültakarójának felépítése és egészségtana. A bőr.

gésbe hozása. Folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. A dohányzás kockázatainak elemzése, értelmezése. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése.

Tápanyag, étel, élelmiszer, étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia, légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, Kulcsfogalmak/ pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérplazma, fertőzés, járvány, veleszületett immufogalmak nitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), védőoltás, immunizálás, immunológiai memória homeosztázis, ízület, függesztő öv, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció, csontsűrűség, hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember szervezettana és élettana II.

Órakeret 8 óra Önreprodukáló életműködések Ivaros, ivartalan szaporodás. Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő

15

önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit? Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Mi az alapvető különbség a férfi és női nemi működések között?

A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése.

Ismeretek: Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. A nem kívánt terhesség elkerülésére szolgáló módok, eszközök. Nemi betegségek. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak történései, biológiai jellemzői.

Legyenek képesek felelősségteljes szexuális életre.

Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.

Döntésképesség a védekezési módokról a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében. Döntésképesség a nemi úton terjedő betegségek kivédésének módjairól. Ismerjék az egyedfejlődési szakaszok fontosabb testi, lelki, magatartásbeli jellemzőit.


Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), tüsző, sárgatest, tüszőhormon (ösztrogén), és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, erekció, ejakuláció, orgazmus, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. Az ember szervezettana és élettana III.

Tematikai egység

Önszabályozó életműködések I. Idegi szabályozás

Előzetes tudás

Órakeret 16 óra

Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. Csőidegrendszer fogalma.

Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelA tematikai egység mezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok nevelési-fejlesztési alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A céljai tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

16

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: MI a különbség a vezérlés és a szabályozás között? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Milyen közös és egyedi sajátosságok jellemzik érzékszerveinket? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Hogyan szerveződik az emberi agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Ismeretek: Az inger fogalma, típusai. Adekvát inger. A receptorok. Kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Mechanikai és hőérzékelés. Hallás-egyensúlyozás. A fül felépítése. A látás. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz (akkomodáció). Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Nyugalmi és akciós potenciál. Szinapszisok. A szinapszisok működésére ható anyagok Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. . Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, szabályozó működése. Az agytörzs felépítése szabályozó működése. A nagyagy felépítése, érző és mozgató működése. Vegetatív szabályozás, szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer. A stressz fogalma. Magasabbrendű idegműködés (tanulás, alvás, kommunikáció, érzelmek). Az idegrendszer egészségtana. Fejfájás, migrén, epilepszia, depresszió, stroke, Alzheimer-kór, Parkinson-kór).

17

Fejlesztési követelmények A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján. Az egészséges életmódra való törekvés, igény kialakítása, erősítése.

Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), gliasejt, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, axon, idegrost, ideg, pálya, ingerületátvivő anyagok, reflexkör, szomatikus és vegetaKulcsfogalmak/ tív idegrendszer, dúc, mag, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzéfogalmak kelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, szürkeállomány, fehérállomány, hálózatos állomány, piramissejt, piramispálya, extrapiramidális pálya, gerincvelői ideg, agytörzsi ideg (agyideg). Az ember szervezettana és élettana IV. Tematikai egység

Önszabályozó életműködések II. Kémiai szabályozás

Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A stressz biológiai értelmezése.

A tematikai egység Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról nevelési-fejlesztési és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes céljai (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai szabályozásnak? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, szállításukat és hatásukat? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek alkalmazása?

Fejlesztési követelmények A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormonreceptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése

Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockáIsmeretek: zatok és megelőzési lehetőA hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai. ségek felismerése, következteA hormonhatás jellemzői. Belső elválasztású mirigy tések levonása. fogalma. A hipofízis-hipotalamusz rendszer felépítése és működése. A Érvelés a teljesítményfokozó és hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. izomtömeg-növelő szerek haszA pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy. nálata ellen. A hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek). A mellékvese. A nemi mirigyek hormontermelése. Hormonrendszerünk egészségtana, hormonbetegségek, hormonális elváltozások.

18

Kulcsfogalmak/ Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy, növekedési hormon, pajzsmirigyserkentő hormon, fogalmak mellékvesekéreg-serkentő hormon, tüszőserkentő hormon, sárgatestserkentő hormon, tejelválasztást serkentő hormon, oxitocin, vazopresszin, pajzsmirigy, tiroxin, kalcitonin, mellékpajzsmirigy, parathormon, hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek), inzulin, glukagon, mellékvesekéreg és mellékvesevelő hormonok, adrenalin, here, petefészek, tüsző, sárgatest, ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron, HCG.

19

TÉMA

TANKÖNYV

1.

A biogén elemek és a víz

5 – 7. old.

2.

Lipidek

9 – 12. old

3.

Szénhidrátok

12 – 15. old

4.

Fehérjék

15 – 18. old

5.

Nukleinsavak

18 – 22. old

6.

Intermedier anyagcsere. A kémiai reakciók és az enzimek.

22 – 24. old

7.

Felépítő folyamatok. A fotoszintézis

24 – 27. old

8.

DNS-megkettőződés. A genetikai kód.

28 – 34. old

9.

Fehérjeszintézis

28 – 34. old

10.

Lebontó folyamatok. Glükolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció.

34 – 39. old

11.

Gyakorlati óra: egyszerűbb biokémiai kísérlet elvégzése

12.

ÖSSZEFOGLALÁS

13.

ELLENŐRZÉS

14.

A sejtek vizsgálati módszerei

39 – 41. old

15.

Sejtmembránok, sejtfal, sejtplazma, endoplazmatikus membránremdszer, Golgi-apparátus

41 – 45. old

16.

Mitokondriumok, zöld színtestek. Endoszimbionta elmélet.

46 – 48. old

17.

A sejtek mozgásszervei

48 – 49. old

18.

A sejtmag és a kromoszómák

50 – 53. old

19.

A sejtciklus. A sejtosztódás típusai: mitózis és meiózis.

53 – 58. old

20.

Mikroszkópos gyakorlati óra: sejtalkotók vizsgálata

21.

ÖSSZEFOGLALÁS

22.

ELLENŐRZÉS

23.

Tápanyagaink, élelmiszereink

Önfenntartó és önreprodukáló életfolyamatok

Az ember szervezettana és élettana

Sejttan

ÓRA

Részletes tanmenet-javaslat

62 – 69 és 80 – 85. old

24.

Az ember táplálkozása

69 – 77. old

25.

A táplálkozás egészségtana

77 – 80. old

26.

Az ember légzése

86 – 89. old

27.

A légzés egészségtana

90 – 94. old

28.

Az ember keringése. Nyirokkeringés

95 – 100. old

20

Önszabályozás

Az ember szervezettana és élettana II.

29.

A vér összetétele. Vércsoportok, véralvadás.

100 – 104. old

30.

A keringés egészségtana

104 – 106. old

31.

Immunrendszerünk

106 – 108. old

32.

Elsősegélynyújtás – gyakorlati óra

110 – 112. old

33.

ÖSSZEFOGLALÁS

34.

ELLENŐRZÉS

35.

Az ember kiválasztása. A kiválasztás egészségtana

113 – 118. old

36.

Az ember mozgása, csontrendszere

119 – 123. old

37.

Az ember izomzata, az izomműködés élettana

123 – 126. old

38.

A mozgási szervrendszerünk egészségtana

126 – 129. old

39.

Az ember kültakarója. Bőrünk egészségtana

130 – 134. old

40.

Az ember szaporodása. Hím nemi szervek

135 – 136. old

41.

Az ember szaporodása. Női nemi szervek

137 – 139. old

42.

A szaporodásunk élettana

139 – 142. old

43.

Az ember szexuális élete. Nemi úton terjedő betegségek

44.

Fogamzásgátlás, családtervezés

143 – 148. old

45.

Az ember egyedfejlődése

149 – 158. old

46.

ÖSSZEFOGLALÁS

47.

ELLENŐRZÉS

48.

Az érzékelés alapjai. Reflexkör, a bőr receptorai. Interoceptorok

159 – 161. old

49.

Kémiai érzékelés: az ember kémiai érzékelése

161 – 162. old

50.

Az ember hallása és helyzetérzékelése.

162 – 164. old

51.

Az ember látása. A hólyagszem

52.

A látás élettana. Érzékszerveink egészségtana

164 – 169. old

53.

Az idegszövet. Elemi idegi jelenségek: nyugalmi és akciós potenciál. Szinapszisok

170 – 173. old

54.

Az idegrendszerünk általános felépítése

173. old

55.

A gerincvelő felépítése és működése

173 – 176. old

56.

Az agytörzs felépítése és működése

176 – 177. old

57.

A nagyagy felépítése, érző-működése.

177 – 179. old

58.

A nagyagy mozgató működése. A kisagy.

179 – 180. old

59.

Vegetatív működések szabályozása

180 – 182. old

60.

A nagyagy magasabbrendű működése

182 – 184. old

61.

Idegrendszerünk egészségtana

184 – 187. old

21

62.

ÖSSZEFOGLALÁS

63.

ELLENŐRZÉS

64.

A hormonális szabályozás. Hipotalamusz-hipofízis rendszer

188 – 189. old

65.

A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy

190 – 191. old

66.

A hasnyálmirigy Langerhans-szigetei

191 – 192. old

67.

A mellékvese

192 – 193. old

68.

Nemi mirigyeink hormonális működése

193 – 195. old

69.

ÖSSZEFOGLALÁS

70.

ELLENŐRZÉS

71.

Év végi ismétlés I.

72.

Év végi ismétlés II.

22


Biológia a gimnáziumok 12. évfolyama számára AP 121102




5 óra

összefoglalás:

4 óra

ellenőrzés:

4 óra


4 óra



Örökléstan (genetika)

Órakeret 17 óra

A faj fogalma. Mitózis, meiózis. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan vezethető vissza az élőlények változatossága, sokfélesége a fehérjemolekulákra? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége a biológiai sokféleségnek?

Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése.

Ismeretek: Mendel módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások: domináns-recesszív, kodomináns, intermedier kölcsönhatás. Kapcsolt öröklődés. Az ivari kromoszómákhoz köthető öröklődés tipikus példái, az ivarmeghatározás genetikai alapjai. Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye).

Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében).

23

Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében).

Családfa értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minőségi és mennyiségi jel-

Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A mutáció, jelentősége, típusai A környezet hatása a mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Géntechnológia, génmanipuláció, klónozás

leg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése. Értsék a legfontosabb géntechnológiai módszerek alapelvét, jelentőségét Tudjanak vitázni, érvelni a géntechnológiai módszerek mellett illetve ellene Legyen kialakult etikai állásfoglalásuk a témával kapcsolatban




Gén, allél,genotípus, fenotípus, domináns, recesszív, intermedier, kodomináns, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás), ivari kromatinrög, pontmutáció, kromoszóma-mutáció, kromoszómaszám-mutáció, klónozás, őssejt. Az élővilág törzsfejlődése – biológiai evolúció

Órakeret 13 óra

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az evolúciós gondolat váltoHogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó kö- zásának értelmezése. rülményekhez? Populációgenetikai folyamatok Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi értelmezése. jelezhető előre a jövőből? Ismeretek: A populációgenetikai modell – Hardy-Weinberg törvény (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Az evolúció darwini leírása: létért való küzdelem, természetes szelekció, adaptáció, fajkeletkezés.

24

Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása.

Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. Nem adaptív evolúció – a véletlen szerepe. Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékai. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora.

Érveljenek az evolúció, mint egzakt tudomány mellett, annak bizonyítékaival Értsék, hogy az élővilág és környezete állandóan változik

A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: Az élet keletkezése, eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kiválogatódás (szelekció), adaptáció, szétterjedés, izoláció, konvergencia, divergencia, homológ szervek, analóg szervek, génáramlás, genetikai sodródás, alapítóelv, kövület (fosszília), korreláció, törzsfa, élő kövület, Környezettan – Ökológia I. Egyed feletti szerveződési szintek

Órakeret 13 óra

Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre. A faj fogalma.


Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Hogyan függ össze egy környezeti tényező egy faj sűrűségével? Hogyan függ össze a létért való küzdelem a környezet eltartóképességével? A rókák veszettség elleni immunizálása hogyan befolyásolhatta az adott terület kisemlős állományának egyedszámát? Gazdasági téren hogyan használja ki az ember a populációk között feltárt kölcsönhatásokat? Ismeretek: Egyed feletti szerveződési szintek A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populációk közti kölcsönhatások. A társulások előrehaladó és ciklikus változásai. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendező25

Fejlesztési követelmények Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti

désének okai. szerveződési szinteken. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Biomok és bioszféra. Gaia-elmélet. Fajlista, korfa, szaporodási ráta, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, Kulcsfogalmak/fogalmak versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, flóra, fauna, aszpektus, szukcesszió, diverzitás, termelők, fogyasztók, lebontók, ökoszisztémák, biomassza, táplálékpiramis, biom, bioszféra. Környezettan – Ökológia II. Tematikai egység

Előzetes tudás

Az élőlények és az élettelen környezet. Környezetvédelem és természetvédelem.

Órakeret 17 óra

Életközösségek, populációs kölcsönhatások. Genetikai sokféleség.

Ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, A tematikai egység földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. nevelési-fejlesztési A környezeti károk, globális ökológiai problémák, katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek, az élettelen környezeti tényezők az élővilág elterjedését? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk-e ezen feltételeket? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?

A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása.

Ismeretek: Élettelen környezeti tényezők: a fény, a hőmérséklet, a levegő, a víz, a talaj. Környezetvédelmi problémák: ózonlyuk, globális éghajlatváltozás, savas esők, levegőszennyezés, vízszennyezések, talajerózió, hulladékok, radioaktív környezetszennyezés, zajártalom, tájrombolás. E krízisek emberi tényezői, hatásuk, megoldási lehetőségek. Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A

Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben.

26

A természetvédelem és környezetvédelem jelentőségének értelmezése.

Lássák be, hogy az ember által végzett tevékenységek oly mértékben és iramban változtatják meg bioszféránkat, hogy ehhez az evolúció nem képes alkalmazkodni

természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom.

Legyenek képesek érvelni a környezetvédelem elvei, céljai mellett, tudjanak vitatkozni az ökológiai problémákról Igyekezzenek alternatív megoldásokat találni a környezeti konfliktusokra Érveljenek a környezetbarát megoldások, technológiák mellett Alakítsanak ki ökocentrikus életszemléletet, életmódot


Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés, fény, ózon, freon, UVsugárzás,hőmérséklet, üvegházhatás, fosszilis energiahordozó, megújuló energiaforrás, savas kiülepedés, állandó és változó vízállapotú növények, eutrofizáció, közműolló, talajerózió, defláció, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, natúrpark, ökoturizmus

27

ÓRA

Részletes tanmenet-javaslat

TÉMA

TANKÖNYV

4 – 7. old

1.

Genetikai alapfogalmak

2.

Mendeli öröklődés I. Domináns-recesszív öröklésmenet, egy tulajdonság változatai

3.

Mendeli öröklődés II. Két tulajdonság domináns-recesszív öröklődése, Mendel törvényei

4.

Mendeli öröklődés III. Intermedier, kodomináns öröklésmenetek

5.

Mendeli öröklődés IV. Több, nem kapcsolt tulajdonság együttes öröklődése

6.

Génkölcsönhatások

7.

Genetikafeladatok gyakorlása

8.

Kapcsolt öröklődés, rekombináció. A géntérképezés

16 – 19. old

9.

Ivari kromoszómákhoz kapcsolt öröklődés, ivar-meghatározás genetikai alapjai

19 – 24. old

7 – 13. old

13 – 15. old

10. Emberi öröklődés

27 – 30. old

11. Családfaelemzés

30 – 33. old

12. A mutáció. Az ember kromoszómaszerelvényének rendellenességei

34 – 39. old

13. Mennyiségi jellegek öröklődése

40 – 43. old

14. Géntechnológia, génsebészet, klónozás

44 – 48. old

15. Genetikafeladatok gyakorlása 16. ÖSSZEFOGLALÁS 17. ELLENŐRZÉS 18. Az evolúció fogalma

49. old

19. A populációk genetikai egyensúlya, Hardy-Weinberg szabály

49 – 51. old

20. Evolúciós elméletek, Darwin munkássága

58 – 60. old

21. Létért való küzdelem és természetes szelekció

51 – 53. old

22. Adaptáció, új fajok kialakulása

54 – 56. old

23. Nem adaptív evolúciós folyamatok. Génáramlás, genetikai sodródás

57 – 58. old

24. Az evolúció bizonyítékai

60 – 64. old

25. Az élet keletkezése a Földön

64 – 67. old

26. A földtörténeti őskor és ókor

68 – 71. old

27. A földtörténeti középkor és újkor

71 – 76. old

28

28. Az ember evolúciója

76 – 82. old

29. ÖSSZEFOGLALÁS 30. ELLENŐRZÉS 31. Egyed feletti szerveződési szintek.

87. old

32. A populáció

87 – 92. old

33. Populációk kölcsönhatásai a társulásban

93 – 97. old

34. A társulás

97 – 102. old

35. Hazánk társulásai – gyakorlati óra

102 – 112. o

Az ökoszisztémák A víz, a szén, az oxigén, a nitrogén és a foszfor körforgása. Az ökoszisztémák energiaforgalma. Az ökoszisztémák élőlényei: termelők, fogyasztók, lebontók. Táplálékláncok, táplálkozási piramis. 40. Biomok: A földrajzi övezetesség során tanultak felelevenítése, kiegészítése.-gyakorlati óra 41. A bioszféra. Gaia-elmélet 36. 37. 38. 39.

113 – 118. o

118 – 125. o 126 – 127. o

42. ÖSSZEFOGLALÁS 43. ELLENŐRZÉS 44. Az élőlények és a környezet

83 – 87. old

45. A fény – az ózonlyuk-problémakör

128 – 134. o

46. A hőmérséklet. A globális felmelegedés és éghajlatváltozás problémaköre

134 – 141. o

47. A levegő. A savas esők és a levegőszennyezés problémaköre

142 – 149. o

48. A víz. A vízszennyezés problémaköre I. Az ivóvíz és a közműolló. Szennyvíztisztítás 150 – 161. o 49. A vízszennyezés problémaköre II. Tavak, folyók, tengerek szennyezése 50. A talaj 51. Magyarország talajtípusai. Talajkárosító folyamatok

161 – 166. o

52. A hulladékok

166 – 169. o

53. Radioaktív környezetszennyezés

170 – 171. o

54. A népességrobbanás, a közlekedés, a települések ökológiai hatásai

172 – 174. o

55. A fenntartható fejlődés és a bioszféra jövője

174 – 175. o

56. Gyakorlati óra: Környezetszennyezés folyamatának vizsgálata 57. Természetvédelem I. Természetvédelem terület nélkül

175 – 177. o

58. Természetvédelem II. Természetvédelmi területek.

178 – 180. o

59. ÖSSZEFOGLALÁS 60. ELLENŐRZÉS

29

61. Év végi ismétlés I. 62. Év végi ismétlés II. 63. Év végi ismétlés III. 64. Év végi ismétlés IV.

30

BIOLÓGIA helyi tanterv négyosztályos gimnázium évfolyamára

Recommend Documents