Biharnagybajom Község Önkormányzatának. Gazdasági Programja

Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011 - 2014

A Képviselő-testület elfogadta a 93/2011. (VI. 30.) számú KT határozatával.

1

Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint a gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: − a fejlesztési elképzeléseket, − a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, − a településfejlesztési politika célkitűzéseit, − az adópolitika célkitűzéseit, − az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az önkormányzat gazdasági programjában foglaltak megvalósítása az éves költségvetések elfogadásán, illetve végrehajtásán keresztül realizálódik. Az évek költségvetései részletesen tartalmazzák az ellátandó működési feladatokat, a fejlesztési, beruházási célokat, a megvalósításra kerülő fejlesztéseket, mindezek pénzügyi feltételrendszerét a mindenkori pénzügyi szabályozás, illetve a költségvetési lehetőségek függvényében. A Képviselő-testület a gazdasági program elfogadásával tudomásul veszi, hogy az abban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselő-testületnek biztosítania kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez azonban nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van − a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve − az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű, átgondolt kihasználására. A program alapkérdése, hogy egy meglévő adottságok mellett a tervezhető pénzügyi kondíciók figyelembevételével, hogyan lehet megfelelni a Biharnagybajom község létét alapvetően meghatározó feladatoknak. Mindezt figyelembe véve megállapítható, hogy Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a község feladatcentrikus működtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. Program, melynek célja, hogy Biharnagybajom fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható és javítható legyen. A Gazdasági Program a működésre és fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a település fenntartható fejlődését segítik elő, ugyanakkor prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. 2

I. BIHARNAGYBAJOM TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAI Biharnagybajom község Hajdú-Bihar megye délnyugati részében, a Nagy-Sárrét szívében, a megyeszékhelytől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető: közúton a 42-es főúttól, Püspökladánytól (a 4212. számú másodrendű úton haladva) 16 kilométer, Berettyóújfalutól (a 4213. számú másodrendű úton haladva) 25 kilométer távolságban érhető el. Vasútállomása a Püspökladány-Szeghalom mellékvonalon helyezkedik el. Püspökladánytól vasúti úton 23 kilométerre, Szeghalomtól 24 kilométerre található. − területe 6135 ha ebből belterület 275 ha − lakosság 2932 fő − ingatlanok száma 1210 − lakott ingatlanok száma 924 − önkormányzati ingatlanok száma 19 − vállalkozások száma 130 ebből őstermelők száma 81 − működő üzlet 29 db

1. Infrastrukturális ellátottság 1.1. Ivóvíz hálózat Településünk belterületének ivóvíz hálózati lefedettsége 100%-os, a hálózati vízbekötések száma a településen 1031 db. A vízvezeték hálózat hossza 23389 méter. 1.2. Belterületi úthálózat Biharnagybajom belterületén összesen 21647 fm út található, melyből 18,3 km az Önkormányzat kezelésébe tartozik. A burkolatlan utak hossza meghaladja a 4,5 km-t, mely a burkolt utakkal szemben közel 21%-os arányt jelent. 1.3. Gázhálózat Biharnagybajom belterületén a hálózati lefedettség kb. 75%, a bekötések száma pedig kb. 50%-os az összes ingatlant figyelembe véve.

2. Demográfiai adatok Biharnagybajom állandó lakosainak száma 2011. január 1-jén 2932 fő. Az állandó népesség száma 1980 óta folyamatosan – 1981 és 2011 között 759 fővel – csökken. Várhatóan hosszabb távon a negatív tendenciák fognak érvényesülni. Az állandó népesség 1990. január 1-jén Hajdú-Bihar megyében 564.002 fő, Biharnagybajomban 3206 fő volt.

3

2.1. Lakosságszám alakulása

4

A diagramokon jól megfigyelhető, hogy országunk, megyénk és településünk népesség számának alakulására 1989 óta a folyamatos csökkenés jellemző, a lakosok száma egyre kevesebb. 2.2. Születés és halálozás

Az adatok alapján megállapítható, hogy 2002-től kezdve a születések száma folyamatosan csökken a településen. A halálozási számadatok ingadozóak.

5

2.3. Migráció

2.4. Korösszetétel korcsoport

nemenkénti megoszlás férfi nő összesen

1991.

2011.

464 464 928

439 413 852

20-59

férfi nő összesen

863 805 1668

797 720 1517

60 és feletti

férfi nő összesen

269 370 639 3235

228 335 563 2932

0-19

A település 1991. és 2011. január 1-jei adataiból azt tudjuk megállapítani, hogy lényegében az eltelt 20 év alatt a lakosság korcsoportos összetételében százalékos arányban változás nem történt. (0-19 éves korosztály 1991-ben 28,6 %, 2011-ben 29 %; 20-59 korosztály 1991-ben 51,6 %, 2011-ben 51,7 %; 60 és e feletti korosztály 1991-ben 19,2 %, 2011-ben 19,7 %)

3. Szociális helyzet A gazdasági-társadalmi háttér tényezői a lakosság szociális helyzetében halmozott hatással jelentkeznek. A lakosság elöregedőben van az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása következtében. A születő kevés számú gyermek is szociális hátrányokkal küzdő családba érkezik. Az aktív korú lakosság jelentős hányada állás nélkül maradt, a munkahellyel rendelkezők között is számottevő az alacsony keresettel rendelkezők aránya. Ezek miatt a lakosság jelentős rétege szociálisan rászorulónak minősül. 6

4. Munkanélküliség alakulása településünkön

Biharnagybajomban a regisztrált álláskeresők száma emelkedést mutat. A településünkre vonatkozó mutatók magasabbak, mind az országos, mind a megyei átlagnál.

5. Kisebbség Településünkön az országban megtalálható kisebbségek közül a cigány kisebbség található meg, Biharnagybajomban a cigány nemzetiségű lakosság becsült száma 600-700 fő között mozog. A 2010. október 3-án megtartott önkormányzati képviselők és kisebbségi önkormányzati képviselők választásán községünkben megválasztásra került a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A választást megelőzően Biharnagybajomban is létrejött a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének helyi szervezete, melynek tagjai közül kerültek megválasztásra a kisebbségi önkormányzat képviselői. A Kisebbségi Önkormányzat és a helyi szervezet segítséget nyújtanak a kisebbséggel kapcsolatos ügyekben, kérdésekben. 7

II. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE 1. Vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona, tárgyi eszközei a 2010. évi zárómérleg alapján 1.441.475 eFt. Biharnagybajom Község Önkormányzatának vagyona (bruttó értékben) eFt-ban 2007. 2008. 2009. 2010. forgalomképtelen 1.199.209 1.199.203 1.225.135 1.248.003 korlátozottan forgalomképes 288.476 289.141 309.314 416.466 forgalomképes 79.427 78.600 89.710 105.531 összesen 1.567.112 1.566.944 1.624.159 1.770.000 Az önkormányzati vagyon az elmúlt négy évben növekedést mutat, melynek oka, hogy az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével saját erőből, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, valamint sikeres pályázatokon vett részt és azok eredményeképpen nőtt a vagyon.

Vagyonelem megnevezés Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

nettó érték (eFt) 2006

2010

1.011.722

975.000

246.981

342.789

9.456

21.746

8

A forgalomképtelen törzsvagyon az alábbiakból tevődött össze • •

2006-ban: 279 db föld (temető, sportpálya, utak és járdák alatti földek), 8 db épület (ravatalozó+ravatalozónál iroda, sportöltöző + KMB épület + melléképületek), 367 db építmény (utak, járdák, temetői kerítés, csatornák, árkok) 2010-ben: 281 db föld (temető, sportpálya, utak és járdák alatti földek), 4 db épület (ravatalozó+ravatalozónál iroda, sportöltöző + KMB épület + melléképületek), 373 db építmény (utak, járdák, temetői kerítés, csatornák, árkok)

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon az alábbiakból tevődött össze • •

2006-ban: 37 db föld (intézményekhez tartozó udvarok), 34 db épület (intézmények, szolgálati lakások és ezek melléképületei), 32 db építmény (melléképületek, kerítések) 2010-ben: 29 db föld (intézményekhez tartozó udvarok), 29 db épület (intézmények, szolgálati lakások és ezek melléképületei), 25 db építmény (melléképületek, kerítések)

A forgalomképes vagyon az alábbiakból tevődött össze • •

2006-ban: 119 db föld (mocsár, beépítetlen terület, szántó, zártkert), 4 db épület (mozi, mázsaház, Rákóczi út 28.), 4 db építmény (Rákóczi út 28. szám alatti kerítés, melléképület) 2010-ben:114 db föld (mocsár, beépítetlen terület, szántó, zártkert), 4 db épület (mozi, mázsaház, Rákóczi út 28.), 7 db építmény (Rákóczi út 28. szám alatti kerítés, melléképület

Összességében megállapítható, hogy a 2006 óta bekövetkezett minimális szerkezetátalakulás ellenére is az ingatlanvagyon vagyonelem szerinti megoszlása továbbra is kedvezőtlen, mert nagyon nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. A 2006. évhez viszonyított vagyonnövekedés 71.376 eFt. 1.2. Pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt négy évben az alábbiak jellemezték: Az Önkormányzatnak a működőképessége fenntartásához külön állami támogatást kellett igénybe vennie. Az ÖNHIKI pályázatok eredményei a következők voltak:

ÖNHIKI eFt ÖNHIKI egyéb eFt

2006 46.382 -

2007 40.946 8.000

2008 30.156 3.000

2009 33.681 7.000

2010 28.211

− Működési hitel felvételére nem került sor. − Fejlesztési hitel felvételére nem került sor. − A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva volt. 9

1.3. A költségvetés főbb szerkezete Az Önkormányzat költségvetési rendeletében a költségvetési főösszeg az elmúlt öt évben 559 - 668 millió forint között mozgott. 1.3.1. Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakult (teljesítési oldalon): A kiadások összege 2007-2010 között eFt-ban Megnevezés 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. személyi jellegű kiadások 228.440 230.076 244.537 249.131 275.102 munkaadókat terhelő járulékok 72.719 74.100 76.272 69.241 65.819 dologi jellegű kiadások 116.107 127.087 125.811 146.751 132.928 speciális célú támogatások, pénzeszközátadás 68.859 86.083 103.571 95.940 72.574 működési kiadások összesen 486.125 517.346 550.191 561.063 546.423 felhalmozási kiadások összesen 123.308 65.042 8.595 71.642 121.252 kiadások összesen 609.433 582.388 558.786 632.705 667.675 A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy: − A személyi juttatások nagyságát és arányát növeli a kötelező munkabéremelés

(minimálbéremelés, kötelező átsorolások),; csökkenti az átgondoltabb személyi juttatás-gazdálkodás miatti megtakarítás, a létszámcsökkentés miatti megtakarítás. − A dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát növeli az infláció, az áremelkedések; csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás. − A felhalmozási jellegű kiadások mértéke a pályázatokon történő eredményes részvétel határozza meg továbbra is. 1.3.2. Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakult: Megnevezés intézményi működési bevételek önkormányzat sajátos működési bevételei önkormányzat költségvetési támogatása felhalmozási és tőkebevételek átvett pénzeszközök támogatási kölcsön visszatérülés pénzforgalmi bevétel pénzmaradvány igénybevétele bevételek összesen

A bevételek összege 2007-2010 között eFt-ban 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 18.399 22.773 19.423 21.214 21.739 176.092 244.326 133.593 138.302 138.010 280.181 269.850 389.201 430.901 413.278 4.788 12.740 7.416 8.635 6.354 143.980 56.736 34.702 62.429 52.278 1..329 899 884 709 565 624.769 607.324 585.219 662.190 632.224 7.594 8.269 13.131 16.155 41.518 632.363 615.593 589.350 678.345 673.742 10

A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség. Az elkövetkező időszakban komoly kihatással lehet a bevételeink alakulására az, hogy Kormány a jelenlegi normatíva alapú finanszírozását a feladatalapú finanszírozásra kívánja átalakítani. 1.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében az alábbi feladatokat rögzíti: − A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és az

elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. − Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a Gazdasági Programban meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.

2. A 2007-2010 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának értékelése Objektíven nagyon nehéz megítélni, hogy mi az, ami teljesült és mi az, ami nem, az előző időszak gazdasági programjából, hisz sok esetben a célcsoportok meghatározásánál jelentős számú feladat is meghatározásra került, amelyek közül sok megvalósult, viszont vannak még a mai napig megoldásra váró feladatok. Ezért én úgy gondolom, hogy az előző ciklus gazdasági programjáról megállapítható, hogy a gazdasági program célkitűzései részben teljesültek. A fejlesztési célok közül az alábbiak valósultak meg: −

autóbuszvárók átépítése főtér rekonstrukció Rákóczi út 17. sz. alatti épület felújítása, Idősek napközi otthonának kialakítása egészségház épületének felújítása rendőrőrs épületének felújítása Kossuth utcai orvosi rendelő akadálymentesítése − művelődési ház épület felújítása − közintézmények akadálymentesítése (részben) − belterületi útépítések:  Zalka Máté utca  Ady Endre utca − − − − −

11

A fejlesztési célok közül nem valósultak meg a következők: − iskolaépület energiatakarékossági felújítása − bennlakásos idősek otthonának létesítése − fecske- és krízisház kialakítása − szennyvízberuházás közösen Sárrétudvarival és Szereppel − önkormányzati szálláshely kialakítás − település szintű belvízrendezés − kerékpárút építés Ezen fejlesztési célok megvalósítása alapvetően a pályázati lehetőségek elmaradása, illetve egy esetben az eredménytelen pályázás miatt maradt el. Az Önkormányzat pályázati rendszerére elmondható, hogy a benyújtott pályázatok összességében igazodtak a Gazdasági Program céljaihoz. Az előző Gazdasági Programot felölelő időszakban (2007-2010) a következő pályázati tevékenység történt: 2007. Nyertes: ÉAOP-4.1.5-2007-0168 - Biharnagybajom Kossuth utcai rendelő komplex akadálymentesítése Bruttó bekerülés: 5.148.249.- Ft Ebből támogatás: 4.633.425.- Ft Önerő: 514.824.- Ft Nem nyertes: HÖF CÉDE - Rendőrőrs épületének felújítása Bruttó bekerülés: 9.488.136.- Ft Ebből támogatás: 8.539.322.- Ft Önerő: 948.814.- Ft ÉAOP- 4.1.1/2f - Mátyás király úti Óvoda épület-felújítása, tornaszoba kialakítása Bruttó bekerülés: 212.000.000.- Ft Ebből támogatás: 201.400.000.- Ft Önerő: 10.600.000.- Ft 2008. Nyertes: ÉARFT-2008-LEKI - Zalka Máté utca útépítés Bruttó bekerülés: 22.300.000.- Ft Ebből támogatás: 19.930.932.- Ft Önerő: 2.369.068.- Ft ÉARFT-2008-HÖF-TEKI - Tájékoztatást elősegítő információs rendszer fejlesztése Biharnagybajomban Bruttó bekerülés: 4.473.000.- Ft Ebből támogatás: 4.026.240.- Ft Önerő: 446.760.- Ft 12

ÉARFT-2008-LEKI - Biharnagybajomi Egészségház felújítása Bruttó bekerülés:14.901.157.- Ft Ebből támogatás: 13.411.041.- Ft Önerő: 1.490.116.- Ft Nem nyertes: Biharnagybajom bel- és külterületi vízrendezése Bruttó bekerülés: 80.077.500.- Ft Ebből támogatás: 72.697.500.- Ft Önerő: 7.380.000.- Ft Rendőrőrs épületének felújítása Bruttó bekerülés: 21.287.367.- Ft Ebből támogatás: 19.158.630.- Ft Önerő: 2.128.737.- Ft 206/2008 (VIII.26.) Korm. rendelet alapján bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 1. Iskola rekonstrukció Bruttó bekerülés: 52.622.938.- Ft Ebből támogatás: 49.991.790.- Ft Önerő: 2.631.148.- Ft 2. Óvoda rekonstrukció Bruttó bekerülés: 52.610.086.- Ft Ebből támogatás: 49.979.581.- Ft Önerő: 2.630.505.- Ft HÖF TEKI 2008 – Utcabútorok vásárlása Biharnagybajom Községben Bruttó bekerülés: 2.082.600.- Ft Ebből támogatás: 1.874.340.- Ft Önerő: 208.260.- Ft KÖZKINCS-08 – Biharnagybajomi Szűcs Sándor Művelődési Ház és Könyvtár megújítása Bruttó bekerülés: 6.000.000.- Ft Ebből támogatás: 5.400.000.- Ft Önerő: 600.000.- Ft 2009. Nyertes: Püspökladányi Kistérség 3 éves szociális felzárkóztató program keretében „Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Biharnagybajomi telephelyének felújítása, korszerűsítése” Bruttó bekerülés: 34.375.000.- Ft Ebből támogatás: 29.700.000.- Ft Önerő: 4.675.000.- Ft

13

ÉARFT-LEKI-2009 - Ady Endre utca útépítése Biharnagybajom központjában Bruttó bekerülés: 20.397.684.- Ft Ebből támogatás: 18.357.916.- Ft Önerő: 2.039.768.- Ft ÉARFT-CÉDE-2009 - Biharnagybajomi Rendőrőrs felújítása Bruttó bekerülés: 19.157.619.- Ft Ebből támogatás: 17.241.857.- Ft Önerő: 1.915.762.- Ft 8/2009. (II.26.) ÖM rendelet alapján „A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános és Művészeti Iskola telephelyének (Biharnagybajom, Rákóczi út 28.) infrastrukturális fejlesztése” Bruttó bekerülés: 5.556.000.- Ft Ebből támogatás: 5.000.000.- Ft Önerő: 556.000.- Ft ÉAOP-4.1.5-09-2009-0074 - Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Polgármesteri Hivatalban Bruttó bekerülés: 15.538.755.- Ft Ebből támogatás: 14.761.817.- Ft Önerő: 776.938.- Ft 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet alapján „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér épület-felújítási munkálatai Biharnagybajomban” Bruttó bekerülés: 64.608.601.- Ft Ebből támogatás: 51.686.881.- Ft Önerő: 12.921.720.- Ft A 135/2008. (I.18.) FVM rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból falumegújításra- és fejlesztésre igénybe vehető támogatás (MVH-6.352.01.01) Biharnagybajom Főterének rekonstrukciója Bruttó bekerülés: 58.187.423.- Ft Ebből támogatás: 46.549.938.- Ft Önerő: 11.637.485.- Ft Nem nyertes: ÉARFT-TEKI-2009 – Térfigyelő belterületén Bruttó bekerülés: 19.939.159.- Ft Ebből támogatás: 17.945.223.- Ft Önerő: 1.993.936.- Ft

kamerarendszer

kiépítése

Biharnagybajom

ÉARFT- TEKI-2009 – A biharnagybajomi Napraforgó Óvoda új telephelyének kialakítása (új óvoda építése) Bruttó bekerülés: 235.617.248.- Ft Ebből támogatás: 200.0000.000.- Ft Önerő: 35.617.248.- Ft

14

ÉAOP-5.1.2/D-2-09 – Biharnagybajom belterületi bel- és csapadékvíz-hálózatának felújítása Bruttó bekerülés: 147.699.105.- Ft Ebből támogatás: 132.929.194.- Ft Önerő: 14.769.911.- Ft 2010 Nyertes: Nemzeti Diverzifikációs Program keretében - Biharnagybajom központjának fejlesztése közpark kialakításával (Biharnagybajomból Elszármazottak Baráti Körének Egyesülete közreműködésével) Bruttó bekerülés: 42.865.361.- Ft Ebből támogatás: 42.865.361.- Ft Önerő: 0.- Ft KVM K-36-10-00002R - Fáskerti temetőnél lévő hulladéklerakó rekultivációja Bruttó bekerülés: 6.227.000.- Ft Ebből támogatás: 6.227.000.- Ft Önerő: 0.- Ft Nem nyertes: JESZ 2010/II – Defibrillátor beszerzése Bruttó bekerülés: 570.000.- Ft Ebből támogatás: 470.000.- Ft Önerő: 100.000.- Ft 1/2010 (I.19.) ÖM rendelet alapján – Közösségi busz beszerzése Bruttó bekerülés: 16.287.812.- Ft Ebből támogatás: 13.030.250.- Ft Önerő: 3.257.562.- Ft

3. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések Az Önkormányzatnál a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban: Nemzeti Diverzifikációs Program keretében - Biharnagybajom központjának fejlesztése közpark kialakításával (Biharnagybajomból Elszármazottak Baráti Körének Egyesülete közreműködésével) Bruttó bekerülés: 42.865.361.- Ft Ebből támogatás: 42.865.361.- Ft Önerő: 0.- Ft ÉAOP-4.1.1/2/A – „A becsület és az erény gyökere a jó nevelés” – kapacitásfejlesztő óvodabővítés Biharnagybajomban Bruttó bekerülés: 107.108.034.- Ft Ebből támogatás: 100.000.000.- Ft Önerő: 7.108.034. - Ft

15

4. A különböző szintű fejlesztési, szolgáltatási és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség Az Önkormányzat Gazdasági Programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési, szolgáltatás megvalósítási és biztosítási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az Önkormányzat az alábbi országos programokban lehet érintett:  Új Széchenyi-terv Az Önkormányzatot az alábbi régiós program érinti:  Észak-Alföldi OP Az Önkormányzat részt vesz a következő térségi programokban:  LEADER Az Önkormányzat a következő társulás által kezdeményezett programokban vesz részt:  Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás  Sárréti Kistérségi Területfejlesztési Tanács  Bihari Szilárd Hulladékkezelő- és Hasznosító Társulás

III. A GAZDASÁGI PROGRAM 1. Fejlesztési elképzelések Biharnagybajom Községi Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. A Képviselő-testület fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe: − melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy − melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik − melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során – az alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következőket: − azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 10 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy 16

−

melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő − melyek munkahelyet teremtenek Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a Gazdasági Program további részei, az adott témakörökhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) 1.1. Ipar, mezőgazdaság A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. Településünk a Püspökladányi kistérség tagjaként az országos átlag alatti fejlettségű terület. A gyengén fejlett gazdaság – a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően – mezőgazdaság orientált. A településünkön működő vállalkozásokat az iparűzési adó befizetések nagyságának szemszögéből vizsgálva, megállapítható, hogy jelenleg 4 vállalkozás fizet milliós nagyságrendű adót, míg rajtuk kívül 28 adózó fizet 100 ezer forintot meghaladó méretű iparűzési adót. A jövőben, a mezőgazdaság strukturális átalakítása és versenyképességének növelése, valamint a magasabb hozzáadott értéket és nagyobb foglalkoztatást eredményező ágazatokra épülő termelési szerkezetváltást, a mezőgazdasági termékfeldolgozás kiépítése és a termék piacra kerülésének segítése vezethet egy olyan korszerű mezőgazdasági működéshez, mely az ágazat szerepének kikerülhetetlen csökkenése mellett is a helybéli lakosság fontos tényezője marad. Kiemelt szerep juthat a kertészeti ágazatoknak (pl. zöldség, gyümölcs, gyógy- és dísznövény termesztés stb.). A helyi igények kielégítésére, és munkanélküliség csökkentésére lehet megoldás az is, ha bővül településünkön a szolgáltatói szféra, a szakipari munkások köre. Célok: − A rendezési tervben foglaltak figyelembevételével a meglévő szolgáltatási és gazdálkodási területek infrastrukturális adottságainak a javítása, gondolva itt a kül- és belterületi utak állapotának a rendezésére, illetve a csapadékvíz elvezetési problémák megoldására elsősorban. − Figyelemmel kell kísérni az ipari- és mezőgazdasági övezetként megjelölt területek hasznosítását. Ezeket a területeket népszerűsíteni és vonzóvá kell tenni. Szorgalmazni kell a vállalkozások megtelepedését a területen. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. − A helyi vállalkozások támogatása érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. − Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. − Szorgalmazni kell a településen az elfogadói kedvezmények rendszerét. 17

−

Törekedni kell arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. − A munkahelyteremtés ösztönzését a helyi adópolitikába is be kell építeni. 1.2. Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika azért is fontos ágazat, mert munkahelyteremtő és népességmegtartó képessége jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: − A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban − Ösztönözni kell a lakosságot a vendégek fogadásához elengedhetetlen szálláshelyek és étkezési lehetőségek kialakítására. − Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. − A „kulcsos ház” (olcsó önkormányzati szálláshely) intézményét ki kell alakítani, mely célra legmegfelelőbb a Posta 7. szám alatti régi INO épület. Ennél az épületnél még mindig nagy probléma a talajvíz szigetelés szakszerűtlen kialakítása, melyet minél hamarabb meg kell oldani. − Keresni kell egyéb ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait, például testvér települési kapcsolatok kialakítása révén. − Bajom történelmének, történetének további kutatása, a szájhagyomány útján és az elbeszélésekből származó, még fennmaradt legendák ápolása, összefoglalása, majd helytörténeti kiadványba foglalása Turisztikai kiadványt, ajándéktárgyakat kell készíteni. − Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, bővíteni a rendezvénynaptárt (várjátékok, falunap, stb.). Biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. a Szűcs Sándor ház szerepének újragondolása, tágabb rendezvényszervezési lehetőségeket magában foglaló kiaknázása. 1.3. Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét.

18

Településünk számára az alábbi infrastrukturális fejlesztések a legfontosabbak: • ivóvíz vezeték rendszer és ivóvíz minőségjavítás • közúthálózat és járdaépítés • szennyvízcsatorna rendszer kiépítés E területekre vonatkozó konkrét célokat a Gazdasági Program további részei tartalmazzák. Az informatika terén fenn kell tartani azt, hogy: • Az Önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható. • Az internet-hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell az IKSZT-ben.

2. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése 2.1. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliség aránya 18%. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: − a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat − segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen − hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozói kedvet élénkítse, a munkanélküliek számára olyan fórumokat szervez, melyen megismerhetik az egyéni, illetve családi vállalkozások lehetőségeit, adópolitikájával segíti ezen vállalkozások megerősödését − aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez honlapján hirdetési lehetőséget biztosít − a lehetőségekhez képest kedvezményeket biztosít azon helyi vállalkozások számára, akik helyi munkaerőt alkalmaznak − rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal 2.2. Közmunkások foglalkoztatása A közmunkaprogram előnyt biztosít az állás nélküli személyeknek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. 19

A közmunkások foglalkoztatásával az Önkormányzat: − kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit − minden évben közfoglalkoztatási tervet készít, ennek keretében megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, összehangolja a feladatokat és az érintett személyek tudását és tapasztalatát

3. A településfejlesztési politika célkitűzései Biharnagybajom Községi Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyek fenntartását is vállalni tudja. 3.1. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések: −

Folyamatosan aktualizálni kell a település honlapját. − A honlapon biztosítani kell a helyet: o a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak o a vállalkozói térképnek o a turisztikai kiadványnak o a település intézményeinek o a helyi civil szervezeteknek o a településen megrendezett programoknak − A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. 3.2. A településfejlesztés átgondoltsága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során: − meghatározásra kerüljön a településfejlesztés fő iránya − csak a fő iránynak megfelelő, abba beleillő településfejlesztésre kerüljön sor a településfejlesztés és működtetés valamennyi területén − a konkrét településfejlesztési cél meghatározása során csak azok a célok kerüljenek véglegesen a gazdasági programba, illetve a költségvetési tervekbe, melyek:  olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak,  több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, valamint  a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak 20

A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen Gazdasági Program, valamint az éves költségvetési tervek, az önkormányzati működés egyes területére vonatkozó működési és fejlesztési programok, koncepciók, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni:  melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés

    

eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 10 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy melyek hosszú távon a település élhetőbbé válását szolgálják melyek hozzájárulnak munkahely-teremtési feltételek kedvező alakulásához melyek kedvezően befolyásolják a településnek a környező településekhez viszonyított súlyát, jelentőségét melyek széles körben számíthatnak a lakosság, valamint az egyéb érintettek közvetlen és közvetett erkölcsi és anyagi támogatottságára beruházások esetében azokat, melyek gazdaságosságát, üzemeltethetőségét, kihasználtságát előzetes eljárásban igazolták

3.3. Településrendezési terv Az Önkormányzat településrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A Képviselő-testület feladata, hogy:  a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet és megtegye a szükséges lépéseket a rendezési terv módosítására (aktualizálására)  biztosítsa a rendezési terv és a településfejlesztési célok harmonizációját  lépéseket tegyen a rendezési tervben szereplő fejlesztések megvalósítására

3.4. Felkészülés a pályázatokra A Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt nyílt meg az Új Széchenyi terv, ezért szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében:  felelősöket kell kijelölni az Önkormányzat különböző szintű, jellegű pályázatok

figyelemmel kisérésére  figyelni kell a már meglévő tervek hatályosságát, szükség esetén kérni kell a tervek felhasználhatósági idejének a módosítását  ki kell alakítani és működtetni kell azt a rendszert, amely segíti a lakosság, valamint szervezetek és vállalkozók pályázati forrásokhoz való hozzájutását

21

3.5. Településfejlesztési célok Az Önkormányzat településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. A részletes célokat a Gazdasági Program más részei tartalmazzák. Általános településfejlesztési célok: 1. Gazdaságélénkítő és munkahelyteremtést elősegítő fejlesztések − − − −

szilárd burkolatú utak építése üzlethelyiségek kialakítása (MOZI, ÁFÉSZ áruház) új, az igényekhez alkalmazkodó piac építése szociális földprogram beindítása

2. Bajomi turizmus és identitás erősítését szolgáló fejlesztések −

− − − − − −

önkormányzati vendégház országzászló visszaállítása főtér- és közterület rendezés agyaggödrök revitalizációja Szűcs Sándor ház és a kovács múzeum fejlesztése kerékpárút építés román katonai emlékmű és katonák áthelyezése a köztemetőbe

3. Ésszerű településrendezés − településrendezési terv felülvizsgálata 4. Közintézmények fejlesztése − iskola épületek komplex felújítása − Mátyás király úti óvoda felújítása és bővítése − bentlakásos idősek otthonának a kialakítása − kisbusz beszerzése − új szolgálati lakások kialakítása 5. Jóléti fejlesztések −

ivóvízminőség javítás − közösségi terek kialakítása (kondi terem, lovas pálya, ifi klub) − térfigyelő rendszer kiépítése 22

−

fecske- és krízisház létesítése − csapadékvíz elvezető rendszer felújítása − szennyvízkezelés megoldása − riasztórendszer kiépítése a közintézményekbe

4. Az adópolitika célkitűzései Az Önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az:  jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, ezáltal közvetlenül hat a településen keletkező anyagi források nagyságára, illetve  hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire, valamint arra, hogy milyen mértékben hajlandóak részt vállalni a településfejlesztési kiadásokban. 4.1 A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. Adónemekből származó bevételek 2007. iparűzési adó kommunális gépjárműadó összesen

21.840 2793 7921 32.554

2008. eFt-ban 21.636 2699 10357 34.692

2009.

2010.

2011. évi terv

24.594 2792 10866 38.252

22.162 2559 9133 33.854

24.000 3200 13000 40.200

A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselő-testülete: − minden évben a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket − adófajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a kedvezmények és mentességek rendszerét, a várható bevételeket − adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve a fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról − csak olyan adórendeleteket fogad el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, illetve nem hat a vállalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként

23

Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy: − az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adó-végrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről − az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről − az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásáról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást) − az önkormányzati adóhatóság éljen adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenőrzési jogával, és az adóellenőrzések eredményéről a képviselő-testület legalább évente tájékoztatást kapjon Az adópolitika növelése érdekében az Önkormányzat rendszeresen tájékozódik arról, hogy a település környéken milyen adópolitika, milyen adókat és milyen összegben és feltételekkel működtetnek. Cél, hogy a vállalkozók adóztatása területén olyan helyzet alakuljon ki, amely vonzóvá teszi a települést a vállalkozók számára. A helyi iparűzési adó kedvező feltételeire fel kell hívni a vállalkozások figyelmét a gazdaságfejlesztéssel összefüggő tájékoztató és reklám anyagokban is. 4.2 Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése Az adópolitikai célok teljesítése érdekében a következő célokat kell teljesíteni: −

a hivatali dolgozók teljesítménykövetelményeit meghatározó célokat az itt leírt követelményeknek megfelelően kell a Képviselő-testületnek meghatároznia − a munkaköri leírásokat úgy kell megfogalmazni, hogy a dolgozók feladat- és hatásköre egyértelműen tisztázott legyen − a belső ellenőrzési rendszer működtetésénél megfelelő súllyal szerepeljen az adóztatás

5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. A Képviselő-testület – az önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve – a következő közszolgáltatásokra vonatkozóan rendelkezik:

24

− − − − − − − − − − − − − −

vízrendezés és csapadékvíz elvezetés csatornázás köztemető fenntartás helyi közutak és közterületek fenntartása helyi tűzvédelem közbiztonság helyi feladatainak ellátása gondoskodás a bölcsődéről, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás egészségügyi ellátásról gondoskodás a szociális ellátásról gondoskodás gyermek és ifjúsági feladatokról közösségi tér biztosítása közművelődési tudományos művészeti tevékenység, sport támogatása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

5.1. Közigazgatás Az Önkormányzat közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. Alapvető célkitűzés, hogy az intézmények ügyeiket a jogszabályok keretei között gyorsan, segítőkészen és felesleges bürokrácia nélkül oldják meg. Alapvető követelmény a törvényes, szakszerű és minőségi jogalkalmazás, az ügyintézés színvonalának folyamatos emelése. Feladat: Az ügyfélszolgálati kartában megfogalmazott alapelvek és vállalások intézményeinknél történő alkalmazása. Alapelvek: 1. Minőségi szolgáltatás – ügyfelekhez közeli ügyintézés, állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentése. 2. Ügyfélbarát hozzáállás – szolgáltató jelleg erősítése. 3. Civil kapcsolatok – társadalmi partnerek véleményének kikérése. 4. Költséghatékonyság – hatékony működési mechanizmus és ügyintézés kialakítása.

túlzott

Fentiek érdekében az alábbiakat vállalják: 1. Az ügyintézés helyén, illetve az ügyfélszolgálatokon, valamint a Hivatal honlapján az

elérhetőségi adatokat, egyéb információkat naprakészen biztosítjuk. 2. A Hivatal épületében tájékoztató táblákkal segítjük az ügyfelek eligazodását, ennek során lehetőség szerint biztosítjuk az esélyegyenlőséget. 3. Könnyen átlátható, gyakran aktualizált internetes honlapot működtetünk. A Ket. 164. §-a szerinti elektronikus tájékoztató szolgáltatást közérthető formában biztosítjuk. A leggyakrabban előforduló ügyekhez nyomtatvány és iratmintákat teszünk közzé.

25

4. A jogszabályok keretei között biztosítjuk az elektronikus ügyintézést, ügyfeleink

5. 6. 7. 8.

9.

10.

figyelmét felhívjuk az elektronikus elérhetőségeik megadásának lehetőségére (telefonszám, e-mailcím) meghatározott eljárási cselekményeknél elsősorban a kapcsolattartás ezen módjával élünk. Biztosítjuk a személyes, papíralapú és elektronikus ügyintézés egyenértékűségét. Az ügyfeleink igényeihez igazodó ügyfélfogadási rendet alakítunk ki, ennek érdekében kikérjük az ügyfelek véleményét, amit rendszeresen értékelünk. Döntéseinket közérthető módon indokoljuk. Az ügyfelek problémáinak megoldására törekszünk, ennek érdekében igyekszünk minél teljesebb körű tájékoztatást adni. Egyszerűsítjük az ügyintézésünket, elősegítjük az adminisztrációs terhek csökkentését, amihez várjuk az ügyfelek javaslatait is. Az ügyintézés során felmerült jogalkalmazási problémákat rendszeresen elemezzük, szükség esetén jogszabály-módosítási javaslatot teszünk a jogalkotó szervek részére, amit közzéteszünk a honlapon. Szolgálatkészen, pontosan, udvariasan, jogszerűen és felelősségteljesen végezzük munkánkat. Fokozott figyelmet fordítunk az ügyintézők szakmai és kommunikációs készségének továbbfejlesztésére. A közérdekű információkat az elektronikus információs szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerint tesszük közzé.

5.2. Az épített- és természeti környezet védelme A Képviselő-testület az épített- és természeti környezet védelme érdekében: − áttekinti a védelmet igénylő vagy védelem alá vonandó építészeti, valamint természeti értékeket − szükség szerint módosítja a helyi védelemről szóló rendeletét − a helyi építészeti védelmet igénylő épületek esetében vizsgálja azok megóvásának lehetőségét Az épített környezet védelme érdekében kitűzött célok: − a tulajdonosok segítése abban, hogy az épített környezet méltó védelmet kapjon − önkormányzati ingatlanok felújítása, különösen a Szűcs Sándor emlékház A természeti környezet védelme érdekében kitűzött célok: −

helyi környezetvédelmi akciók indítása, illetve csatlakozás más szerv által hirdetett környezetvédelmi programokhoz, − a helyi környezeti értékek megismertetése, népszerűsítés, a természeti értékekben rejlő turisztikai lehetőségek feltárása és kihasználása − természeti értékekre felhívó jelzések, táblák készítése

26

5.3 A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodása Az Önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során: − − −

felmérést készít a helyi lakásgazdálkodási helyzetről, a lakásigényről (beleértve a nem megfelelő lakáskörülmények felszámolása miatt jelentkező igényeket is) gondoskodik a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletek felülvizsgálatáról javítja a különböző közszolgáltatások fenntartásához szükséges szolgálati lakás, bérlakás, szociális bérlakás állomány állagát

5.4. Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az Önkormányzat kötelező feladata az egészséges ivóvízellátás biztosítása. Az ivóvízzel történő ellátás a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. szolgáltatón keresztül történik. (A szolgáltatónál az Önkormányzat részben tulajdonos.) Az ivóvíz hálózat tekintetében cél, hogy megtörténjenek a szükséges felújítások és bővítések. Legégetőbb probléma az ivóvíz arzénmentesítésének az elvégzése, melyre minél hamarabb pályázatot kell benyújtani. A gerincvezetékek cseréjét minél hamarabb meg kell kezdeni, és folyamatosan ki kell cserélni őket. A község területén található csapadékvíz-elvezető rendszer általában nyílt. Cél, hogy a csapadékvíz elvezetése megfelelő módon történjen, az kárt ne okozzon. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a rendszer nem megfelelően működik. A csapadékvíz a vízgyűjtő szerepet betöltő Sárréti főcsatornába kerül. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadék hullik településünkre, akkor várható a belvíz okozta problémák folyamatos megjelenése, ebből kifolyólag mindenképp szükséges a csapadékvíz-elvezető csatornák szakszerű felújítása. A rendszer karbantartási munkálatait csak közfoglalkoztatás keretében tudjuk megoldani. 5.5. Csatornázás Uniós direktíva, hogy Magyarországon 2015-ig meg kell oldani a folyékony települési hulladék (szennyvíz) kezelését olyan szinten, hogy az megfeleljen a közösségi elvárásoknak. Településünk a szomszédos Sárrétudvarival képez egy agglomerációt e téren. Már rendelkezünk a létesítési engedélyekkel, jelenleg a pályázati stádiumban vagyunk. 5.6. Köztemető-fenntartás Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos feladatait, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalattal kötött szerződés alapján lát el.

27

A köztemető-fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása és színvonalának emelése érdekében az alábbi feladatok ellátására van szükség: −

át kell tekinteni az Önkormányzat köztemető rendeletét − elő kell készíteni a terület bővítésével kapcsolatos teendőket 5.7. Helyi közutak és közterületek fenntartása A Képviselő-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekedik, melyek megfelelnek a település igényeinek és egyben településfejlesztési célok is. Új utak építése szükséges a következő területeken: − Bem József utca − Deák Ferenc utca (ruhagyár felőli rész) − Gyalogér − Jókai utca − Kazinczy utca − Kölcsey utca − Könyök utca − Nyugati sor − Petőfi utca − Szabadság utca − Várkert utca − Zrínyi utca (egy szakasza) A közútkezeléssel összefüggésben fontos, hogy az Önkormányzat: − − −

lépést tegyen annak érdekében, hogy az utak állaga ne romoljon figyelemmel kísérje azokat a tényezőket, melyek az utak állapotában kárt okoznak hatékony eszközöket dolgozzon ki annak érdekében, hogy egyes utakat csak az arra feljogosítottak használják

A fentiek érdekében gondoskodni kell az utak menti tájékoztató táblák és egyéb forgalomszabályozó tárgyak, jelek elhelyezéséről. A Képviselő-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg: − fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztántartására − be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett település-virágosítási programba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét − gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról

28

5.8. Köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat: − kötelezően gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. által − biztosítja a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét − évente legalább egy alkalommal megszervezi a lomtalanítást − közterületeken hulladékgyűjtő edényeket biztosít, gondoskodik azok rendszeres ürítéséről − gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról 5.9. Helyi tűzvédelem Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: − támogatja a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet − az önkormányzati intézmények vonatkozásában figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést − tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtéről 5.10. Közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: − támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél − támogatja a polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőrszervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatást nyújt részükre) − felhívja a Rendőrség figyelmét a tudomására jutott, a közbiztonságot veszélyeztető körülményekre − a külterületek vagyonvédelmét mezőőri szolgálat fenntartásával segíti A közbiztonsággal kapcsolatos fejlesztési célkitűzések: − térfigyelő kamerák kihelyezése a település bevezető útjaira és a forgalmasabb közterületekre − gyalogátkelőhelyek létesítése a kiemelten veszélyes csomópontokban − a települési közvilágítás bűnmegelőzési célzatú felmérése, bővítése és javítása − a közintézmények riasztórendszereinek kiépítése 29

5.11. Energiatakarékosság Az Önkormányzat költségvetésében évről évre növekvő mértékű az energiahasználat díjának a mértéke, ezt mindenképp csökkenteni kell. Ezzel kapcsolatban az alábbi fejlesztéseket kell megvalósítani: − közvilágítás költségeinek csökkentése, energiatakarékos izzók alkalmazása − az intézmények energiafelhasználásának korszerűsítése − alternatív energiaforrások használata 5.12. Gondoskodás az alapfokú nevelésről és az oktatásról Az Önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programját. A minőségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat. Az Önkormányzat a közoktatás biztosítása és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el: − felülvizsgálja a közoktatáshoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programot − továbbra is gondoskodik: • az óvodai ellátásról • az általános iskolai ellátásról − az intézményhálózatot Általános Művelődési Központ formájában működteti a 2011/12-es tanévtől Az intézménynél kezdeményezni kell: − az energiatakarékossági szempontok előtérbe kerülését: a fűtés, a víz és villamos energia költségek csökkentését − a tagintézményektől a jogszabályban előírt kötelező eszközállomány biztosítására, pótlására, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó tervet kér − szorgalmazza az oktatási intézmények közötti kapcsolat építését és fenntartását − az Önkormányzat segíti a tagintézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását Az új NAT elvárásaihoz idomulva meg kell alkotni a helyi sajátosságokra épülő, a helyi együttélés igényeinek megfelelő egységes oktatási és nevelési stratégiát. A stratégia vezérfonala pedig mindenképp a következő kell, hogy legyen: hazánk szeretetére, őseink, időseink, embertársaink tiszteletére és a munka megbecsülésére kell nevelni fiataljainkat. Előtérbe kell, hogy kerüljön a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelés. Továbbá fontos, hogy az alapvető erkölcsi fogalmakat és az etikus magatartás alapjait (igazság, becsület, tisztesség) minden bajomi diák megismerje.

30

Feladat: − El kell érni, hogy az iskolapadból kikerülő gyermekeink képesek legyenek egy családi háztartás vezetésére. Ennek érdekében erősíteni kell a gyakorlókert és a háztartási ismeretek szerepét. − Meg kell szilárdítani az iskolában a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet. Az integráció fogalmának át- és újraértelmezése: a differenciált oktatást kell előtérbe helyezni, ahol mindkét irányba átjárást kell biztosítani, lehetőséget adva a kiemelkedésre. − A tehetséges tanulók támogatása mellett létre kell hozni egy ösztöndíjat a jó képességű, de hátrányos helyzetű, bizonyos szociokulturális hátránnyal induló gyermekek részére is. Ennek kialakításába is javaslom kikérni a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat véleményét is. Az oktatási tevékenység biztosításához a következő fejlesztésekre, felújításra van szükség: − meglévő iskolaépületek komplex felújítása és min. a szabvány kosárlabdapálya méreteit magába foglaló tornaterem megépítése szükséges a jelenlegi tornaszoba kiváltása helyett 5.13. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselőtestület a Gazdasági Program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon biztosítja: − fenntartja: • a háziorvosi ellátást (Kossuth út 3/C. és a Rákóczi út 2. szám alatti rendelőben) • védőnői ellátást (Rákóczi út 7. szám alatt lévő Egészségházban) • fogászati ellátást (Rákóczi út 7. szám alatt lévő Egészségházban) • ügyeleti ellátás (Rákóczi út 2. szám alatt lévő rendelőben) A háziorvosi ellátást a Pilasand Bt-vel és a Galenus 2000 Bt-vel, a fogászati ellátást a Dento-Web Fogászati Kft-vel kötött feladatellátási szerződéssel, az ügyeleti ellátást az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft-vel kötött szerződés alapján biztosítjuk. − Az általános egészségügyi helyzet javítása érdekében kezdeményezi az egészségügyi, higiéniai szempontból nem megfelelő, illetve sérülékeny településrészek felkutatását, és a helyzet javítására vonatkozó programok kidolgozását, majd megvalósítását. − A közterületeken és az önkormányzati területeken saját erőből gondoskodik a parlagfű-mentesítésről.

5.14. Gondoskodás a szociális ellátásról Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el: 31

− a Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét − évente egy alkalommal beszámoltatja a szociális alapellátást végző intézményt tevékenységéről. − a szociális ellátásokat és szolgáltatásokat 2011. július 01-től teljes mértékben társult keretek között biztosítjuk a lakosság számára. Feladatok: − törekedni kell a háromgenerációs családi modell megvalósítására, annak érdekében, hogy a bölcsek (szépkorúak) korában lévők teljes körű támogatást, gondozást kapjanak − biztonságos, ugyanakkor ésszerűen működő, a közös felelősségvállalásra épülő szociális háló megteremtése − települési munkaerő piaci- és értékrend közvetítő stratégia kialakítása: a településen mélyszegénységben élő, a munkaerőpiacról kiszorult, alacsonyan képzett lakosok felzárkóztatási lehetőségek kialakítása, mely elősegítheti a kialakult ellentétek feloldását is (pl.: szociális szövetkezet kialakítása) 5.15. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: − évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi rendeletet − a rendelet-módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket − az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: − családsegítő szolgálat − gyermekjóléti szolgálat − bölcsőde − az Önkormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, programot, rendezvényt, amely az ifjúság kulturált szabadidő eltöltését szolgálja 5.16. Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása Ezen tevékenységek legfőbb színtere a Várkert 35. szám alatt található Szűcs Sándor Művelődési Ház, amely ez évtől integrált közösségi és szolgáltató tér (IKSZT) formájában működik. Az Önkormányzat a közművelődés és a kultúra tevékenységekkel kapcsolatban, az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg: 32

− − − − −

felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani biztosítani kell a működéshez szükséges költségvetési forrásokat bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (koncertek, felolvasó estek, kiállítások stb.) − szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását és a tárlat bővítését − el kell kezdeni a felkészülést a település első írásos említésének a 800. évfordulójára való megemlékezésnek − támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését A Képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. Ennek érdekében: − gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos karbantartásáról, rendben tartásáról − támogatja a Biharnagybajomi Sportegyesületet − segíti és szorgalmazza a Sportegyesület pályázati tevékenységét A helyi sportélettel kapcsolatos feladatok: − sport- és szabadidő-szervezéssel foglalkozó szakreferens alkalmazása, aki koordináló szerepet tölt be a sportban érintettek körében − szabadtéri pályák, grundok, játszóterek állapotának felmérése, korszerűsítése, átalakításuk az uniós szabványoknak megfelelően − a versenysporton belül az utánpótlás nevelés kiemelt feladattá tétele − szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása − az idősek és fogyatékkal élők gyógytorna és más egészségmegőrző lehetőségének szervezése, biztosítása − a sportszakember képzés helyi szintű támogatása − a lovas sport feltételeinek megteremtése településünkön 5.17. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalán keresztül biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az Önkormányzat biztosítja a kisebbségek és civil szervezeteik részére a kulturális és sport létesítmények használatát, illetve együttműködési megállapodásban rögzítette a közös feladatokat. 5.18. Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése A Képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében a következő közszolgáltatásokat biztosítja, illetve az alábbi intézkedéseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében:

33

− a Képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal és az egészségügyi, szociális ellátást végző intézmények, személyek folyamatosan együttműködnek egymással az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében − támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak − ellenőrzi, hogy  a középületekben, közművelődési intézményekben dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehessen  kulturális rendezvények sorába épüljenek be a dohányzás, alkohol, drog fogyasztás ártalmaira irányuló programok Az egészséges életmóddal kapcsolatos fejlesztési célok: − szabadidő park, jóléti erdő létrehozása, kialakítása

6. Településüzemeltetési politika célkitűzései Biharnagybajom településüzemeltetési politikájának célkitűzései a következők: −

Az Önkormányzat a közszolgáltatások biztosítása és színvonalának emelése vonatkozásában meghatározottakat a lehető legmegfelelőbb szolgáltatóval végezze, figyelembe véve: 1. a gazdaságosság 2. a hatékonyság 3. az eredményesség követelményeit.

−

A településüzemeltetési feladatok főbb szervezési, lebonyolítási feladatait a Polgármesteri Hivatal végezze, ezzel biztosítva azt, hogy a feladatok ellátása átlátható, összehangolható, szükség esetén átszervezhető legyen. A településüzemeltetés során az Önkormányzat Képviselő-testületének figyelemmel kell kísérnie az egyes közfeladatokkal kapcsolatban felmerülő kiadásokat és a vele szemben keletkező bevételeket adott évben, illetve több év viszonylatában. A növekvő költségvetési kiadással és a csökkenő költségvetési bevétellel járó közfeladatok esetében rendszeresen vizsgálni kell azt, hogy a közszolgáltatás biztosítása más szolgáltatóval, illetve más módon nem lehetséges-e. A településüzemeltetés során biztosítani kell a megalapozott költségvetéssel, és a likviditás folyamatos figyelemmel kisérésével azt, hogy az üzemeltetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon. A pénzügyi problémák bekövetkezésének lehetőségét előre kell jelezni, hogy a szükséges átcsoportosítás végrehajtható legyen. A településüzemeltetés során kiemelt feladat, hogy olyan térítési díj, illetve az ellenszolgáltatásért biztosított közszolgáltatásokért olyan ellenérték kerüljön megállapításra, amely igazodik a felmerült költségekhez. Vizsgálni kell az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és egyéb hasznosítható ingó eszközök kihasználtságát. Tervet kell készíteni a kihasználtság növelésére.

−

−

− −

34

7. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: − Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrásának növelésére. − A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. (A feladatok olyan formában, illetve feltételekkel történő megteremtésére törekedik, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja.) − Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás, a bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. − A Képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat. − Az Önkormányzat törekedik arra, hogy a Gazdasági Programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.

ÖSSZEGZÉS A 2011-2014. közötti önkormányzati időszakban a felsorolt feladatok szem előtt tartva a következő módon kell gazdálkodni: 1. Az Önkormányzatnak maradéktalanul el kell látnia a kötelező feladatait. 2. Meg kell őrizni és törekedni kell a gazdálkodás likviditási biztonságára. 3. Meg kell teremteni a lehetőségét a folyamatos fejlesztéseknek, gazdálkodásunk, működésünk átgondolásával, szükséges változtatásaival. 4. Az elkövetkező időszakra tervezett fejlesztéseket fontossági sorrendbe kell állítani, mely során a kiindulási alap azok támogatottsága a kistérségi, regionális, országos és Uniós fejlesztési tervekben. 5. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az önként vállalt feladataink közül minél többet ebben az időszakban is támogatni tudjunk, egyben át kell ezen feladatainkat tekinteni minden évben. 6. Meg kell hozni azon döntéseket, amelyek az elkövetkezendő évek költségvetéseiben lehetővé teszik a biztonságos működés és folyamatos fejlesztés lehetőségeit.

35