Jóváhagyva Biharnagybajom Község Képviselő-testülete 31/2015.(III.31.) számú határozatával
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció
Készült a Biharnagybajom Község Önkormányzatának megbízásából 2014-2015. évben CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025. Debrecen, Széchenyi utca 8 sz.
CÍV IST ERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepció Jóváhagyva Biharnagybajom Község Képviselő-testülete 31/2015.(III.31.) számú határozatával
•
Megbízó:
Biharnagybajom Község Önkormányzata Szitó Sándor polgármester • Témafelelős tervező: Zsemberi István okl. építészmérnök vezető településtervező - TT-1/É-09-0016 területrendező tervező - TR-09-0016
Konzulens: Szitó Sándor polgármester Jeney Lajos DLA. okl. építészmérnök
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
2
TARTALOM BEVEZETÉS -
A településfejlesztési koncepció célja, feladata, kialakításának módszere
I. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ELEMZÉS:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A Táji és természeti adottságok vizsgálata A település társadalma, humán infrastruktúrája A település gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Az épített környezet vizsgálata Közlekedés Közművesítés Környezetvédelem (Külön környezeti értékelés c. dokumentációban!)
SWOT ANALÍZIS II. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: 1. JÖVŐKÉP 2. CÉLOK 1. A regionális kapcsolatok, térszerkezeti helyzet javítására megfogalmazható fejlesztési célok és feladatok 2. A természeti adottságokhoz való alkalmazkodáshoz, az igazgatási terület felhasználásának alakításához megfogalmazható fejlesztési célok, feladatok 3. A demográfiai viszonyok jövőképe 4. Közlekedés 5. A gazdaságfejlesztés céljai 6. Üdülés, idegenforgalom fejlesztésének céljai, feladatai 7. A település múltjából, hagyományaiból megtartandó értékek meghatározása 8. Az igazgatási terület települési területen kívüli részének fejlesztése 9. A települési terület (a belterület és hozzá kapcsolódó egyéb beépítésre szánt területek) fejlesztése 10. Lakóterület fejlesztés 11. A területfelhasználás fejlesztésére vonatkozó elvárások a gazdaság fejlesztésével összefüggésben 12. Zöldterületek fejlesztése 13. Intézmények fejlesztése 14. Felszíni vízelvezetés 15. Ivóvízellátás, termálvizek 16. Energiaellátás 17. Környezetvédelem 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ.
3.1: TELEPÜLÉSRENDEZÉSI PROGRAM: 3.2: ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (Külön kötetben!)
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
3
BEVEZETÉS Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) a településrendezési tervek készítésének folyamatát, az egymásra épülő munkarészek jóváhagyásának rendjét, a tervek tartalmát és formáját új alapokra helyezte. A rendezési terveket, mint a települések jelenét és jövőjét jelentősen befolyásoló dokumentumokat, szerepükhöz méltóan, alapos előkészítés után, az érdekeltek (lakosság, érdekképviseleti és államigazgatási szervek, hatóságok) széles körű bevonásával kell készíteni. A rendezési tervek készítésének első, indító része, a településfejlesztési koncepció elkészítése, majd jóváhagyása. „A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.” (Étv.) A településfejlesztési koncepció célja
A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszú távra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. A koncepció alapján a települési önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közös célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma. A Településfejlesztési koncepció célja: A település „küldetésének”, jellegének, a távlati fenntartható fejlesztés fő céljainak, stratégiai és cselekvési irányainak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti (művi és természeti) szempontok integrálásával, együttes kezelésével, és ezzel a továbbtervezés megalapozása, mind a közösségi stratégiai-operatív, mind a rendezési-szabályozási tervezés számára, egyúttal a közös célok irányába mutató privát aktivitások generálása, illetve csatornázása. A településfejlesztési koncepció feladata
A településfejlesztési koncepció feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az alkalmazkodás lehetőségét a hazai és nemzetközi fejlődési trendekhez.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
4
A településfejlesztési koncepció hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják az optimális megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. A településfejlesztési koncepció útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez szükséges szervezetek létrehozásához, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. A képviselő-testület gazdasági programot, oktatási, művelődési, kulturális, szociális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport koncepciót dolgozott, illetve dolgoz ki, közép és hosszútávra, melyben a település igényeit fogalmazza meg a térséggel összhangban. A település életét és távlati fejlődését egy-egy témában meghatározó koncepciókat a rendezési terv készítéséhez, a terv jellege által igényelt mélységig fel kell használni, be kell építeni. Ehhez nyújt segítséget az -
Országos Területrendezési terv Hajdú-Bihar Megye Területrendezési terve A fejlesztési kistérségek programjai
A Koncepció kialakításának módszere
A Koncepció a település vezetésével való konzultációk, valamennyi érdekelt véleményének megkérdezése, szóbeli és írásos javaslatok összegzése és értékelése után került összeállításra. A településfejlesztési koncepció összeállításában több fontos nemrégiben elkészített, illetve készítés alatt lévő dokumentum került felhasználásra. Ezek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak voltak: -
Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014 Polgármesteri program 2010-2014 Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Sportfejlesztési koncepció
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
5
I. FEJEZET
HELYZETFELTÁRÁS ÉS ELEMZÉS 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet Települési szerepkör, közlekedési kapcsolatok: Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. Területe 6135 ha, ebből belterület 275 ha. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető. A 42-es főközlekedési útról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasútállomással rendelkezik.
A mai Hajdú-Bihar megye déli részei, lényegében a Sárrétek vidéke, Bihar vármegyéhez tartozott. A Kis- és a Nagy-Sárrét körzete az elmúlt évezred során mindvégig az Alföld legritkábban lakott térségei közé tartoztak, de az árvízmentesítési és lecsapolási munkálatok következtében igen gyorsan nőtt itt is az eltartóképesség, mely bevándorlással is elősegített gyors népességnövekedést eredményezett. A Püspökladány- Berettyóújfalu- Nagyvárad tengelyhez északról és délről fontos térszerkezeti vonalak csatlakoztak Debrecen és az É-Tiszántúl, illetve Gyula, vagyis a D-Tiszántúl irányából. Nagyvárad, mint regionális központ – a várostól Ny-ra – legyezőszerűen szétnyíló közút- és vasúthálózatot hívott életre az első világháború előtt, s az igen forgalmas útvonalak jelentős része ugyancsak érintette a Sárrétek településeit. A két világháború közötti Magyarország a területi revízióban bízott, ezért nem szüntette meg Csonka-Bihar vármegyét, bár területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata nem volt, hiszen az útvonaldarabok között nem volt összeköttetés, s a hozzátartozó területek egymással éppen az előzőek miatt semmiféle térszerkezeti kapcsolatban nem álltak egymással. Az újabb vesztes háború, s az azt követő békeszerződés közigazgatási változtatásokra kényszerítette a magyar kormányzatot. Csonka-Bihar vármegye esetében a két szomszédos megye között osztotta fel a térséget. Csonka-Bihar településeinek nagyobbik hányada HajdúBihar megye része lett. Napjainkban az önkormányzatok feladataik hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb ellátása érdekében kívánnak részt venni a kistérségi együttműködésekben. A települések képviselő-testületei más képviselő-testületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakítanak ki kistérségi együttműködéseket. Az ilyen koordinációnak azonban csak ott lesz létjogosultsága, ahol az együvé tartozás tudata él, s a többé-kevésbé szoros települési, vonzási kapcsolatoknak mély földrajzi alapjuk van. Biharnagybajom község három országos főútvonal által közrefogott területrész súlypontjában helyezkedik el. Északi irányban közúton 12 km távolságra lehet elérni Báránd települést és a 42 sz. főutat. Déli irányban ugyancsak 12 km távolságra található a Békés megyei Füzesgyarmat, ahol a 4206 sz. távlatban országos főúttá fejlesztendő mellékút található.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
6
Biharnagybajom
Részlet Hajdú-Bihar Megye TrT vizsgálati dokumentációjából (Településrendszer) M4 és M 47 autópályák nyomvonala aktualizálva az OTrT 2013. évi módosításának tervezete alapján.
A Sárréti területrész délkeleti szélén, a 47-es számú út északnyugati szélén a 4 sz. országos főutat lehet közel fél óra alatt gépjárművel elérni. A települést tehát közvetlenül nem érintik forgalmas főutak, de minden irányban negyed-, félórányi járásra elérhetőek azok. A hatályos Megyei területrendezési terv még a sárrét, és ezzel együtt Biharnagybajom közvetlen érintésével jelöli az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalát. Ma azonban egyértelművé vált (és az egyeztetések lezárása után parlamenti jóváhagyás előtt álló) országos területrendezési tervmódosítás tervezete áthelyezte a gyorsforgalmi út nyomvonalát a délbihari részről a 42 sz. főúttól északra lévő (Báránd- Kaba- Tetétlen- Földes irányú) nyomvonalra. A fenti tájékoztató ábrán ez utóbbi nyomvonal látható. A megyei TrT szerinti (már túlhaladott) nyomvonal esetén Biharnagybajom és Nagyrábé közigazgatási határán volt valószínűsíthető csomóponti kapcsolat az autópályára. Mai ismereteink szerint (reálisan) a 4212 sz. Biharnagybajom - Sárrétudvari út és a 42 sz. főút találkozása és Püspökladány belterülete között lesz az autópályához kapcsolódó csomópont legközelebb elérhető. (A 42 sz. főút és autópálya kereszteződésében. Püspökladány belterülete és a 42 sz. főút 4212 sz. Sárrétudvari irányú mellékút csatlakozása megközelítően 15 km távolságra van közúton.) A közeli autópálya fejlesztések feltehetően nem gerjesztenek Biharnagybajomon keresztül növekvő gépjármű forgalmat, de a településről gyorsan elérhetőek lesznek. A gyorsforgalmi útfejlesztéseknek tehát csak pozitív hatásai várhatóak.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
7
Részlet Hajdú-Bihar Megye TrT vizsgálati dokumentációjából (Településrendszer) M4 és M 47 autópályák nyomvonala aktualizálva az OTrT 2013. évi módosításának tervezete alapján.
Feltételezett autópálya csomópont. A Kistérségi együttműködés:
Hajdú-Bihar megyét 1994-től hét kistérségre osztották. Ezek egyike a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás volt (2013. június 30-tól megszűnt), amely három várost (Püspökladány, Nádudvar, Kaba) és 10 községet (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen) fogott össze. A kisrégió 955 km2 területén 55 300 ember él, a megye lakosságának közel 10 %-a. A peremi fekvésű térség egyik sajátosságát az adja, hogy nem sorolható egyetlen tájegységhez sem, hiszen északi területei a Hortobágyhoz, északkeleti része a Hajdúsághoz, végül déli, délkeleti részei a Nagysárréthez tartoznak. Valójában átmeneti vidék ez HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyék között. A település-együttes zömét adó sárréti falvak az elmúlt évszázadokban Békés, de leginkább Bihar vármegye részét képezték. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
8
Statisztikai kistérség: A közigazgatási rendszer átalakítása, a járások ismételt kialakítása (részben vagy esetenként jelentősebben) megváltoztatta a települések kapcsolatrendszerét, a lakosság ellátásában biztosítandó feladatköröket. Járás- Járási központ: A megye járásokra történt felosztása, járási központok kialakítása csak részben esik egybe a statisztikai kistérségi felosztással. A Püspökladányi statisztikai kistérség esetében Nádudvar városa az, amelyik nem a Püspökladányi járáshoz, hanem a Hajdúszoboszlói járáshoz tartozik.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
9
2. A területrendezési tervekkel való összefüggések 2010. szeptember hónapban a megye közgyűlése elfogadta Hajdú- Bihar megye területrendezési tervét. A megyei területrendezési terv figyelembe vette a települések hatályos településszerkezeti terveit is, melyek tartalmazták a meghatározó, távlati fejlesztési elhatározásokat is. A megyei Területrendezési terv kidolgozásakor lehetőség volt a hatályos rendezési tervhez képest figyelembe vetetni az éppen aktuális, elindított módosítási fejlesztési elképzeléseket is, ha azok az országos területrendezési tervvel, és a térség érdekeivel összehangoltan készültek, illetve azok elhatározásaival nem álltak ellentétben. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálatakor a hatályos megyei Területrendezési terven kívül meg kell vizsgálni az Országos területrendezési terv (OTrT) 2014. 02. 01.-től hatályos módosítását is. Különösen fontos ez, hiszen Biharnagybajom község és a dél-Bihari települések számára fontos változás, hogy az M4 gyorsforgalmi út megyei TrT-ben még itt szereplő nyomvonala, jóval északabbra került, a 42 sz. főúttól északra. Biharnagybajom közigazgatási területének megyei TrT-ben szereplő érintettsége az M4 gyorsforgalmi út vonatkozásában már nem joghatályos szerkezeti elem. Hajdúszovát
4
Derecske Kaba
M35
Püspökladány M4 47 Földes
42 Sárrétudvari Szerep
Berettyóújfalu
Biharnagybajom Nagyrábé
M47
OTrT 2014. 02.01.-től hatályos módosítása - az ország szerkezeti tervének részlete
Az OTrT elfogadott módosítása a meghatározó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében tervezett jelentős változáson kívül Biharnagybajom vonatkozásában részben csökkentette a közigazgatási terület déli szélére előirányzott erdőgazdálkodási térséget, és ugyanitt egy kisebb vegyes felhasználású térség is kijelölésre került. A település közigazgatási területének meghatározó többi részét, a települési térséget leszámítva, mezőgazdasági térségbe sorolja. Az erdőgazdálkodási térség kijelölésnek Biharnagybajom esetében nincs valós indoka, mely már a megyei TrT készítésekor is vizsgálat tárgyát képezte. Sajnos az eltérésre vonatkozó szabályokat figyelembe véve kevés eredménnyel. A hatályos megyei területrendezési terv Térségi szerkezeti tervének alábbiakban bemutatásra kerülő részletén még szerepel az M4 gyorsforgalmi út Biharnagybajom közigazgatási területét is érintő, úgynevezett dél-Bihari Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
10
nyomvonala, és a közlekedési hálózatfejlesztési javaslat részét képező BiharnagybajomNagyrábé közötti, 4213 sz. térségi jelentőségű úton javasolt csomópont. Az OTrT folyamatban lévő módosítását figyelembe véve, reálisan számolni kell a megyei TrT módosítására, ahol az eltérések átvezetésére is sor kerülhet. A közlekedési kapcsoltok esetében Püspökladánytól mintegy 1- 1,5 km távolságra, a 42 sz. főút és M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalának kereszteződésében lehet számítani felhajtási lehetőséget jelentő legközelebbi csomóponti kapcsolatra. Biharnagybajom számára a térségi jelentőségű 4212 sz. Püspökladány- SárrétudvariBiharnagybajom- Füzesgyarmat- (Szeghalom) irányú, szomszédos Békés megyéhez is kapcsolatot képező út kiemelt jelentőséggel bír. Fontos közlekedési kapcsolatot jelent a település számára a 4213 sz. Biharnagybajom- Nagyrábé- Bakonszeg- Berettyóújfalu irányú, ugyancsak térségi jelentőségű, országos mellékút. Ezek vonatkozásában térségi szintű változást nem irányoz elő a területrendezési terv. A hatályos megyei TrT Térségi szerkezeti tervének részlete
Az OTrT elhatározása alapján a megyei TrT erdőgazdálkodási térséget jelölt ki Biharnagybajom közigazgatási területének dél-nyugati szélét érintően.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
11
A Megyei területrendezési terv és a Településrendezési terv kötelező illeszkedésének előírásait figyelembe véve meg kell találni a lehetőséget arra, hogy a települési (tulajdonosi) érdekeket minél kevésbé sértő módon, a valós területhasználatot figyelembe véve legyen a település szerkezeti tervében kijelölve erdő területfelhasználás. (A jelenleg követett gyakorlat szerint a településeknek közigazgatási területükre vetítve kell a megengedett eltérési mértéket figyelembe véve teljesíteni a felsőbbszintű tervekkel az egyezőséget. (Jelen esetben a megyei TrT-ben Biharnagybajom közigazgatási területére meghatározott erdőgazdálkodási térség nagyságát legalább 85%-ban biztosítani kell.) Az országos- és térségi övezetekkel való összhang vizsgálata: A megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti tervével való összefüggések vizsgálata
mellett, a térségi övezetekkel és azok szabályaival való összefüggéseket is elemezni szükséges. Fontos továbbá az ebből adódó kötelezettségek, feladatok meghatározása is. Biharnagybajom község igazgatási területét az aláhúzással megjelölt országos és térségi övezetek érinti. A területrendezési tervben meghatározott övezetek: Ökológiai hálózat térségi övezetei (magterület-, ökológiai folyosó-, puffer terület övezete) 3/2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3/4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3/6. Tájképvédelmi területek övezete (országos és térségi) 3/7. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete 3/8. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete 3/9. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3/10. Együtt tervezendő térségek övezete 3/11. Rendszeresen belvízjárta területe övezete 3/12. Nagyvízi meder övezete 3/1.
BIHARNAGYBAJOM
Országos ökológiai hálózat: „Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségi természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.” (OTrT)
A megyei TrT Az országos ökológiai hálózat övezetét tovább bontotta magterületre, ökológiai folyosóra és puffer területre. Az övezetekben az alábbi szabályokat kell betartani.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
12
A Magterület övezetének előírásai (OTrT törvény) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket a tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete (OTrT törvény.) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. -
Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete (OTrT törvény)
Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
13
BIHARNAGYBAJOM
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: „országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdő társulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak.” A Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének előírásai (OTrT törvény)
termőhelyi adottságú - Kiváló erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. - Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: Az OTrT módosítása a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” övezetét tartalmazza, a megyei TrT-ben meghatározott „Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület” övezete helyett. A kettő lehatárolása azonos! „ országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.”
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
14
Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások: (OTrT törvény) - Az övezet által érintett területre a területi tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. - Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. - A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. - Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Rendszeresen belvízjárta terület: „kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik”
A rendszeresen belvízjárta terület övezetének előírásai (OTrT törvény) - A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. - Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhet ki.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
15
Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. 02. 01.-től hatályos módosítása által bevezetett, Biharnagybajom közigazgatási területét is érintő új országos és térségi övezetek. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: „az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak.” Az övezetre vonatkozó előírások: (OTrT törvény)
- Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. - Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Országos vízminőség-védelmi terület övezete: „országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak.” - Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. - Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
16
3. Természeti-táji adottságok A Nagy-Sárrét a bihari térség jellegzetes kistája 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, a Sebes-Körös hordalékkúpjának Ny-i lábánál alakult ki. É és D felől folyóhátak fogják közre, amelyek csaknem teljesen zárt, rossz lefolyású mélyedést alakítottak ki. A típusos felszíni formák folyóvízi (folyóhát, elhagyott medrek, morotvák stb.) és parti dűne eredetűek. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amely É-ról és D-ről a folyóhátak szélére is rátelepül. A gyors feltöltődésű medencébe a Berettyón kívül a Kálló-ér is ide szállította hordalékát, sőt a Nagykunságon keresztül a Tisza, az Ér völgyén át a Kraszna árvize is eljutott ide. A felső 10 m-es rétegben csak helyenként fordul elő néhány cm vastag „iszapos”, agyagos, tőzegcsík, de az iszapos, homokos rétegek helyett gyakran víz-átnemeresztő agyag keletkezett. Ezzel kapcsolatos az elmocsarasodás. A nagysárréti település éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi középhőmérséklet 10,1 Celsius fok, a napsütéses órák száma évente átlagosan 2000. Évente 530 mm csapadék hull, döntően a vegetációs időszakban. A község uralkodó széljárása az északi és a déli. Számottevőek a felszín alatti vizek, bár kihasználtságuk nem jelentős. A kistáj Ny-i határa a Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti 18 km-es szakasza, míg Keleten a Kék-Kállóra vagy Kálló-főcsatornára támaszkodik. A Kálló veszi fel Bakonszegnél a Keletifőcsatornát, amely 20 km-es alsó szakaszán a kistájban halad, de Bakonszeg alatt 11-km-en át a Kálló medrében éri el torkolatát, a Berettyót. Ellenkező irányban, a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Makkod-csatorna, az Alsófutaki-csatorna. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Az egykori nagy területű mocsár- és lápvidéket sűrű csatornahálózat csapolja le és belvízmentesíti, melynek hossza mintegy 1000 km2. A felszíni vizek jobbára mesterségesek, csatornák. Az átlagosan 4-6 méteren álló talajvíz döntően nátriumot és szulfátot tartalmaz. Sok artézi kút van, mélységük átlagosan 200 méter körüli. Biharnagybajom 47 Celsius fokos melegvizű kútja jelenleg le van fojtva. A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai között a fűznyár-égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a pusztai tölgyesek említhetők. Az erdőművelésbe vont területeket fiatal és középkorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. A mezőgazdaságilag hasznosított területek jellemzőbb kultúrái a búza, a kukorica, a lucerna és a napraforgó. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
17
A kistáj magja a hajdani Nagy-Sárrét hordalékkúp és folyóhátak közé zárt, ma is gyenge lefolyású, magas talajvízállású ártéri síksági teknője. Talajai főleg lecsapolt és telkesített síkláptalajok, amelyeken főleg réteket, legelőket, rétlápokat és láperdő maradványokat találunk. Szántókkal csak a szigetszerűen kiemelkedő hátasabb felszíneket hasznosítják. É-ról és D-ről ehhez holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn szabdalt alacsony fekvésű ártéri síkság csatlakozik, amelynek talajai D-ről főleg réti talajok. É-ról pedig réti és mélyben sós réti csernozjomok. Ennek megfelelően utóbbin kizárólagos a szántóföldi hasznosítás, amíg a réti talajokon a rét és legelő is előfordul. Így a kistáj mindenképpen erősen kultúrsztyep jellegű. Végül Nyugaton, a HortobágyBerettyó mellékén folyóhátak közé zárt magas talajvizű, rossz lefolyású, alacsonyártéri síkság húzódik, amely többnyire elszikesedett. A szántóföldeket a láposok magas talajvizű szikesein típusos szikes növényzetű legelők tarkítják.
15: Réti csernozjom, 20: Réti szolonyec, 21: Sztyeppesedő réti szolonyec, 23:Réti talaj, 27: Lecsapolt és telkesített síkláptalaj, (Hajdú-Bihar megye talajtípusai (Az Észak-Alföld atlasza IX. „Genetikai talajtérkép” lapjának részlete) Talajai talajvízhatás alatt képződtek, főleg a réti csernozjom és ennek sós változatai jellemzőek. Termőképességük jó. Növényzetében a löszgyepek és kis területen a szikesek társulásai jelennek meg. A kistáj települései alacsonyabb rendű közutak mentén helyezkednek el. A terület üdülési vonzereje, fogadókészsége jelentéktelen. A térség elzártsága miatt a vadász- és horgászlehetőségek idegenforgalmi kihasználása sem megfelelő.
A Biharnagybajomról szóló korabeli írások gyakran megemlítették, hogy mocsarak közt fekszik, a szántók és a rétek egy részét a mocsarak elöntötték. A török idők alatt bekövetkezett térszínsüllyedés is hozzájárulhatott a föld ilyen mérvű elvizesedéséhez. A vízzel szembeni védelem tavasszal különösen nagy terhet rótt az itt lakókra. A természetes áradások mellett a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is súlyos károkat okoztak a sárréti földműveseknek. A XIX. század elején kezdődő, nagymérvű ármentesítési munkálatok idején ez a térség is magára vonta a figyelmet. Vasvári Pál 1820-ra készítette el a Kis- és Nagy-Sárrét vízszabályozási tervét. Az ármentesítés során mintegy 2500 kh vált termőre a Sárréten, de ezen kívül a kinti földeken is biztonságosabbá vált a növénytermesztés. A mocsarak lecsapolása előtt a Sárrét volt Európa egyik leggazdagabb madárlelőhelye mind a vízimadarak tömegét, mind a fajok számát tekintve. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
18
A daru volt a sárrétiek legkedvesebb madara. A folyószabályozások után azonban megváltozott s helyzet, eltűnt, illetve megritkult az egykoron paradicsomi madárvilág. A környék védett madara a túzok, amely ma turisztikai kuriózumnak számít. Szűcs Sándor az 1970-es években a jelenről szólva így írt: „ A Sárrét ma már csak kis foltokban létezik, de valaha 150 ezer km-nyi területen, mint náderdő, süppedő láp és mocsárvilág létezett. A pákászok vízi világa ma már a múlté, a vadvizeket lecsapolták, a nádasok helyét mindenütt művelik.” Tájvédelmi körzet jelenleg nem érinti Biharnagybajom közigazgatási területét, de az ábrán sárga színnel jelölt (gyep - legelő) területek a tájvédelmi körzet távlati bővítéseként vannak nyilvántartva. A bővítésről való döntésig az érintett területeket semmilyen ebből adódó természetvédelmi korlátozás nem érinti. A kunhalmok helyét a zöld színű körök mutatják a mellékelt ábrán. Ex. Lege védett terület a település közigazgatási területén nem található. Natura 2000 különleges természetmegőrző terület az igazgatási terület keleti szélén található, viszonylag kis kiterjedéssel.
4. A település társadalma, humán infrastruktúrája Az utóbbi években jelentősen fogyatkozó a népességszám, melynek oka az országosan is jellemző negatív demográfiai folyamatokban keresendő: a házasságkötések és születések számának csökkenése, miközben a halálozások száma magasabb, mint a születések száma. Az első hivatalos magyarországi népszámláláskor, 1870-ben Nagybajom népessége 3519 fő volt, amit ezután egy kis visszaesés követett, de a századfordulóra már négyezernél többen lakták a községet, sőt 1910-ben 4314 főről tudott a statisztika. Némi csökkenés után a húszas években megint dinamikus fellendülés következett a község demográfiájában, amely törés nélkül folytatódott a hatvanas évekig. 1941-ben 4725, 1949-ben 5142, 1960-ban 5155 főt számláltak. Ezután drámai fordulat következett, a lakosság száma 1970-ben már 4000 alá, 3728 főre esett, 1990-ben mindössze 3008, 2001-ben 2936, 2013-ban 2899, 2014. január 1-én 2904 lakosa volt a községnek. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
19
Biharnagybajom a megye közepes lakosságú községei közé tartozik, a település állandó lélekszáma 2014. január 1-én 2904 fő. Ez a népesség 61,35 km2 területen él, így a népsűrűség 47 fő/km2 - a kistérség községeihez hasonló. Lakónépessége az 1950-es évek végén érte el maximumát, azóta csökken. A népesség számának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind az elvándorlás szerepet játszik. Várhatóan hosszabb távon a negatív tendenciák fognak érvényesülni. Biharnagybajom népességszáma 2014. január 1-én: 2904 fő volt. A népességszám változása Biharnagybajomban
Fő
6000 4000 2000
18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 41 19 49 19 60 19 70 19 90 19 97 20 01 20 11 20 12 20 13 20 14
0
Év
Évszám 1870 1910 1941 1949 1970 1990 1997 2001 2011 2013 2014
Népességszám 3519 fő 4314 fő 4725 fő 5142 fő 4000 fő 3008 fő 3149 fő 2936 fő 2932 fő 2899 fő 2904 fő
A fiatalok megtartása a település jövőjének és fejlődésének fontos eleme. A település legfontosabb feladata a népességmegtartó képesség erősítése, az elvándorlás megakadályozása, mely alapot teremthet a jövőbeni fejlesztéseknek. A település népességmegtartó erejét meghatározó módon a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése tudja növelni. A település lakhatósága, a lakosok identitásérzetének nélkülözhetetlen eleme a közbiztonság és a társadalmi stabilitás. A településen a népesség korcsoport szerinti megoszlása:
A demográfiai adatokat jelentősen befolyásolja az elvándorlás, hiszen a kevés számú munkahely nem ösztönzi maradásra a fiatalokat. A férfiak és a nők aránya 2013. január 1-én nagyjából 50-50% (1445 nő és 1454 férfi él a településen). Az állandó népesség életkor szerinti megoszlása kedvező a településen, hiszen a lakosság 28 %-a a 0-18 év közötti korosztályhoz tartozik, míg a 60 év felettiek aránya 18 %. A középkorúak, vagyis a 19-60 év közötti népesség aránya 54 %. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
20
Munkahelyek, foglalkoztatás
A munkaképes korú népesség 2013. januárjában 1813 fő – a népesség 60 %-a. A nyilvántartott munkanélküliek száma 331 fő volt – ez 18,26 %-os munkanélküliségi rátát jelent. A településre vonatkozó mutatók magasabbak, mind az országos, mind a megyei átlagnál.
5. A település gazdasága Biharnagybajom – gazdasági szerkezetét tekintve mezőgazdasági gyökerekkel rendelkező település. A helyi gazdaságélénkítés legfontosabb eleme a mezőgazdaság újjáélesztése a településen, különös tekintettel a magas hozzáadott értékű, azaz emberi munkaerő igényű ágazatok, mint például a zöldség-, gyümölcs és gyógynövénytermesztés, állattenyésztés és az így megtermelt nyersanyagokat fogadó feldolgozóipar. Szintén munkahelyeket teremthet az idegenforgalomban meglévő potenciál helyi szinten történő kihasználása. Az önkormányzat, mint munkáltató, közvetlenül a szociális földprogram, illetve szociális szövetkezet beindításával tud tenni a munkanélküliség ellen. Ehhez azonban szükséges az önkormányzati földterületek helyzetének a rendezése, újabb területek megszerzése, valamint a zártkertek rendezése. A településen 2013-ban 38 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, illetve kb. 450 fő rendelkezett őstermelői igazolvánnyal. Egyéni vállalkozás (akik nem őstermelők): 78 Betéti társaság (Bt.): 8 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): 21 Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.): 3 Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.): o Szövetkezet: 3 Egyéb szervezeti forma: 3 A legnagyobb vállalkozás a Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., mely 130-140 főnek ad munkát – növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. Jelentősebb számú munkaerőt foglalkoztat a Hungaroprogest Kft., ruhaipari vállalkozás; az IMKI-Food Kft., mely vágóhidat tart fent a településen, valamint a Községi Önkormányzat. Az egyéni vállalakozások közül legnagyobb a kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozások száma. A településen keresztülhalad a Püspökladány – Szeghalom vasútvonal. A települést közúton Sárrétudvari, Nagyrábé és Füzesgyarmat felől lehet megközelíteni. A füzesgyarmati út mellett benzinkút működik. Pénzintézetek közül postahivatal és takarékszövetkezet üzemel. Bankfiók 16 kilométerre Püspökladányban, míg vámszabad terület 25 kilométerre, Berettyóújfaluban található.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
21
Üdülés és idegenforgalom: A település legjelentősebb turisztikai potenciálja a 49 Celsius fokos termálvízkút, mely ásványvíz minőségű. Turisztikai adottságai közül még megmenthetőek az évszázados hagyományokra épülő zártkertek. Szép hagyományai vannak a gyékényfonásnak. Idegenforgalmi látványosság a kovácsmúzeum, a Szűcs Sándor emlékház, valamint a műemlék jellegű református templom. A falusi turizmus szolgálatába állíthatók a hagyományos életmódot folytató parasztporták is. A Szűcs Sándor emlékházat 1982 körül helyezték védelem alá a Községi Tanács kezdeményezésére. 2000-ben óriási változáson ment át a ház és az egész porta. A ház rendbetételében civil szervezetek tagjai valamint az utca lakói is részt vettek. Évek óta működik a gyerekek számára a Hagyományőrző tábor, melynek célja, hogy erősítse a gyermekekben a hagyományőrzés igényét, és életben tartsa Szűcs Sándor hagyatékát. Ez a program évek óta nagyon népszerű a bajomi gyermekek számára, akik nagy örömmel vesznek részt rajta.
6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Lakásgazdálkodás: Lakással való ellátottság (2011. év) Összes ingatlan:
1163 db
Lakott ingatlan:
1100 db
Oktatási, nevelési létesítmények: - Bölcsőde - Napköziotthonos Óvoda - Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola A községi önkormányzat egy bölcsődét, egy óvodát (két telephelyen) tart fenn. Az általános iskola 2013. január 01-től állami fenntartású. A 26 férőhellyel rendelkező bölcsődét 2006-ban újították fel. Jelenleg társulási keretek között, a Támasz Szociális Alapszolgáltató Központ tagintézményeként működik. A 150 férőhelyes óvodai nevelés jelenleg két épületben – egy irányítás alatt – folyik. A Mátyás király úti óvoda a község ún. „Kisbajomi”, a Bacsó Béla úti óvoda a „Nagybajomi” részen található. A Mátyás király úti óvoda 2012-ben lett felújítva és tornaszobával kibővítve. A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ. 1989-ben került átadásra a háromszintes, modern, nyolc tantermes, kollégiumi férőhellyel rendelkező új iskolaépület, mely mára felújításra szorul. Az intézmény hagyományos szerkezetű nyolc évfolyamos általános iskola. A középiskolások döntő többsége Debrecenbe, Püspökladányba és Berettyóújfaluba jár át tanulni.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
22
Művelődési, kulturális sportlétesítmények: A közművelődést a Szűcs Sándor Általános Művelődési Központ szolgálja. A biharnagybajomi községi könyvtár az ÁMK keretein belül működik, a megyei könyvtárral megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. Írásos, nyomtatott dokumentumok, kéziratok, audiovizuális ismerethordozók és multimédiás dokumentumok egyaránt megtalálhatók a könyvtárban. A több mint 13.500 könyvet tartalmazó könyvtár technikailag jól felszerelt. 2007-ben alakult meg a Biharnagybajomi Sportegyesület. A sportélet legjelentősebb képviselője a helyi labdarúgó csapat, mely megyei II. osztály déli csoportjában szerepel. A helyi súlyemelő szakosztály országos sikerekkel büszkélkedhet, de működik még karate szakosztály is, illetve a Biharnagybajomért Egyesület keretein belül (már több mint tíz éve) mazsorett csoportok . A községben két bitumenes pálya és egy sportpálya található. Vallási élet A lakosság döntőrészt református, kevés kivételt jelent néhány római katolikus. Ők a bárándi Anyaszentegyházhoz tartoznak. Egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális létesítmények: - Idősek Napközi Otthona - Védőnői Szolgálat - Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgáltatás A háziorvosi ellátásban két orvos vesz részt, és fogorvos is működik Biharnagybajomban. Az orvosok munkáját védőnő, valamint anya- és gyermekvédelem segíti. A településen gyógyszertár van, kórház és mentőállomás Berettyóújfaluban található. Szakrendelő-intézet 16 km-re Püspökladányban működik. Az állatorvosi körzetek száma kettő.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
23
7. Az épített környezet vizsgálata A) TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS:
A Nagy-Sárrétet észak felől határoló hatalmas folyóhát egyik apró erekkel szabdalt szárazulatán terül el a mai Biharnagybajom falu. A folyószabályozások előtt határának nagy része beláthatatlan nádas és mocsár volt, amelyből csak a 86 m tengerszint feletti területek emelkedtek ki. A Sárrétek kiterjedése talán a XVIII. század végén volt a legnagyobb. A kéziratos térképek csaknem a Poros-halom, Görbő-halom, Csata-halom és ama rábéi határba eső Nagy-halom vonaláig jelzik a nádas, a mocsár északi kiterjedését. Biharnagybajom első említése 1215, a Váradi Regestrumban. Kettős falu, az egyik – a Békés megyei – helyi szabad birtokosoké, a másik – a Bihar megyei – a bihari várnépeké. A bajomi nemesek e „másik bajombeli” várnépekkel és rábéi nemesekkel pereskedtek halászó helyek, nádasok és szigetek birtokáért. Megegyeztek, hogy a halászó helyeket és nádasokat egyenlően elosztják, a szigetek közül kettő pedig a rábéiaké és a bihari várnépeké. A bajomi nemeseket nem tudjuk biztosan a Sártványvecse nembelik későbbi birtokos családhoz kapcsolni. A XIII. század második felétől a nemzetség úgynevezett Bajoni-Borsi ága a falu birtokosa. Papját a pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk (1332-37). Egy 1423. évi adatból tudjuk, hogy egyházát Szent András apostol tiszteletére emelték. A templom koragótikus stílusban épült. Bajom – ugyanúgy, mint Rábé – egyház-szervezetileg nem a szeghalmi esperességhez, hanem a szabolcsihoz tartozott. Ugyanis a bihari (később váradi) püspökség a korábban alapított egri püspökségtől kivett területen létesült. A Bajoni-Borsi ág 1342-ben osztotta meg falvait. 1342 előtt a Bajoniak elzálogosították bajomi részeiket a Zelemérieknek, de 1342-51 között visszaváltották. 1349-ben nem tisztázott jogon a váradi püspökség ezekre tartott igényt. Így a Bajoniak 1351-ben kénytelenek voltak 10 márkáért zálogbirtokként átadni. A Bajoni és püspöki részek teljes népessége a XV. század elején 200-220 lélek lehetett A birtokos család 1412-ben pallosjogot kapott uradalmára, melynek központja Bajom. 1449-ben birtokcserével megszerezték a püspöki részeket. Mivel birtokaik többsége Békésben feküdt, kérésükre Mátyás király 1459-ben Bajom részeit és az újonnan megszerzett Zámot Szabolcs megyéből Békésbe, 1499-ben pedig II. Ulászló Bajomot Bihar megyébe helyeztette át. 1514ben a felkelt parasztok elfoglalták az akkor kezdetlegesen megerősített udvarházat. 1499-ben még egy települést említenek, de 1517-ben már Nagy- és Kisbajomot. 1540-1550 körül épült ki a vár, jelentősége 1555 után nőtt meg. 1552-ben a dika-adójegyzék szerint Bajoni Ferencnek 35 jobbágyportája, 2 pusztatelke és 1 adómentese volt. A Habsburg I. Ferdinándhoz már 1542 tavaszán átpártolt Bajoniak kérésére 1552-től a település mezővárosi rangot kapott, évente két országos vásárral. Bajoni Jánosnak Szigetvár ostrománál esett hősi halálával a fiúág kihalt. A várba már évekkel korábban János Zsigmond ültetett várnagyot, Csukath Pétert. Az ő emlékét őrizte a vár régi, kb. 1500 méteres széles árka, Csukath-árok vagy Csukath-árka néven, melyen a hagyomány szerint vízimalom volt. Az uradalmat az 1571-ben I. Miksa által fiúsított Bajoni Zsófia birtokolta, bár egy pár évig a Bebekek is elfoglalták néhány tartozékát. Az 1594. évi urbáriuma szerint 1 bíró, 9 telkes jobbágy, 1 adómentes szegény, 1 házi szolga, 1 disznópásztor, 2 darabont volt. 1 ácsot és 1 szabadost, mint a várhoz tartozó szolgálót írtak össze. Serényi Mihálynak – Bajoni Zsófia harmadik férjének – évi 2 forint volt a cenzus, emellett adtak évi 10 forintos és 1 váltótehenet. A szolnoki várban élő török hűbérbirtokosoknak 240 forintot, 6 tehenet, szilvát, körtét, vajat, túrót, s még ruhaanyagokat is szolgáltattak.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
24
A váruradalom1608-ban Nagy András hajdúgenerális kezébe került. Őt hűtlensége miatt kivégezték. Ezután Lónyai Farkasé, majd Bethlen Gábor 1615-ben 10.000 magyar forintért zálogadományba adta Petneházy Istvánnak. Özvegye 1657-ig földesura az uradalomnak, halála után Bánffy Zsigmond kapta meg. 1659-ben magyar-török ütközet zajlott a mai Csatahalom környékén, ami a magyarok súlyos vereségét hozta. Bajomnak 1000 forint sarcot kellett volna fizetnie a töröknek, de erre képtelen volt, s helyette Debrecen városa fizette meg a sarcot. A törökök Várad elfoglalása után a várat lerombolták. A felszabadult Bihar megye 1692. évi összeírásában a mezővárosban 2 jobbágyot, 1 kunt, 8 kuriális nemest és 11 személyében nemest írtak össze. Az utóbbiak telkeik után bizonyos taksát fizettek.
Bajom 1783-ban
Bajom az erdélyi törvénykönyvben a kiváltságos hajdúvárosok között van felsorolva, de ennek okleveles igazolása nincs. 1715-ben 19 jobbágyot, 1720-ban 4 nemest és 40 jobbágyot írtak össze. 1806-ban majdnem az egész község a tűzvész martaléka lett. Kisbajom csak 1809 után kezdett benépesülni. 1829-ben 29 ház volt benne. Egy ideig így két Bajom létezett, egy kis sebes ér választotta el őket egymástól, de később a két település egybeolvadt. 1850-ben mezőváros, Nagy-Bajom néven szerepel, 3895 fő lakta. Ekkor még 18 ezer holdnyi területéből 14 ezer hold nádas-rétség volt. Innen a Sárrét belső legelőiről kikerült nagy állatcsordákat irányították a debreceni vagy még távolabbi, külföldi vásárokra. A gyékénnyel is számottevő kereskedést folytattak. Gyökeres változást a XIX. század második fele hozott a falu életébe, miután a mocsarakat lecsapolták, elkezdődött a vasút és a közutak építése, felvirágzott a háziipar (gyékényfonás), s a közigazgatási átszervezések következtében Biharnagybajom Bihar vármegye sárréti járásának székhelye lett. A mocsarak lecsapolása után mezőgazdasági termelése erősen fellendült. A fejlődés az első világháború és a forradalmak után megtorpant, 1919-ben a község rövid időre román megszállás alá került. A világháborút lezáró döntés, a trianoni békediktátum felettébb rossz hatással volt Biharnagybajom gazdasági, társadalmi és kulturális életére, a természetes regionális központ, Nagyvárad nélkül az egész térség szinte légüres térbe került. Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
25
A második világháború szintén jelentős emberáldozatot követelt. Biharnagybajom 1944. október 8-tól 15-ig súlyos német-szovjet csaták színhelye volt. Változást hozott a település életébe az a tény, hogy megkezdték a már korábban felkutatott olajlelőhelyek kiaknázását. A MASZOVOL, később MASZOLAJ Rt. – közös magyar-szovjet vállalat – 1947-től 1950-ig 1000 embert foglalkoztatott. Hirtelen megnőtt a község lakossága (1959-ben közel 6000 fő volt), az olajbányászat azonban a 60-as években megszűnt, elköltözött az Ostyagyár is, csak a Dózsa Termelőszövetkezet és a Késüzem maradt. A tanácsrendszer bevezetését bizonyos közigazgatási reform kísérte, minek következtében megszüntették a sárréti járást, a község így 1950-ben megszűnt járási székhely lenni, ezzel regionális szerepköre elveszett. Az 1960-as évektől a lakosság jelentősen csökkent, sok fiatal elvándorolt. B) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI:
A község épített környezetének értékeit feltáró és rendszerező, a megőrzésük érdekében szükséges teendőket, illetve a velük kapcsolatos bánásmódot meghatározó, az épített örökség helyi védelmével foglalkozó rendelet készítése szükséges. Ezt megelőzően jelen fejlesztési koncepcióban a legfontosabb értékek kerülnek meghatározásra. Azok, melyeket az értékvédelmi szabályozásban és a rendezési terv készítésében egyaránt figyelembe kell venni. A település történelme és a kultúra fejlődése valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, és ha lehetséges ezek együttesét, utcaképeket, településrészeket, ezek hiányában esetleg jellegzetes – kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat - kell állítani. -Településszerkezet:
Ha Biharnagybajom térképére tekintünk, az első jellemvonás, ami rögtön feltűnik, a település ívelt alaprajzi elrendezése, a másik az utcák vonalának, a telektömbök és a telkek alakjának szabálytalansága. Ennek a sok egyéni vonást hordozó településszerkezetnek a kialakulásában különböző történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi tényezők játszottak szerepet. Biharnagybajom és határának régi vízrajzát Szűcs Sándor kitűnő tanulmányban mutatta be, egyben jellemezve azt az életformát is, amit a mocsár kényszerített a közelében lakókra. A település belsejében a református templom közvetlen közelében egykoron vár állott. Bajomi Ferenc megerősített kúriáját a mohácsi vész után valóságos várrá alakította át. Magyar várrá, amely a kor tüzérségi támadásainak jól ellent tudott állni. A vár komoly hadi jelentőséggel bírt. A Bajomi vár nem kőerősség volt, hanem fából és döngölt földből „magyar módra” épült, mint a többi alföldi, mocsári váraink, s csak a végső menedékül szolgáló kastély, őrtorony és puskapor raktár volt téglából. Bajom településszerkezete évszázadokon keresztül „had”-as jellegű volt. (Négy utcával határolt tömböket alakítottak ki, amelyeket fából és földből épült védmű védett. Ezen belül egykor rokon, egy nemzetséghez tartozó népesség lakott. Ez a népesség kisebb támadásokkal
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
26
szemben megvédte területét. A védműn kapuk voltak, ahol árvizes időben csónakkal közlekedtek.) Bajom vára nemcsak építőanyagát, hanem beosztását tekintve is úgynevezett magyar vár volt, s az egész várost (mint védőövet) magába foglalta. A belső várat, külső várat és a huszárvárat, vagy katonavárost meg lehetett találni benne. Valószínű, hogy a település mostani félkörös formája a vár legnagyobb kiterjedése idején, a hajdútelepítéskor alakult ki. Északi vonulatát az itt elfolyó mocsaras ér kanyarulata határozta meg. A várnak északra fekvő részében halastó, madarászkert volt. Az erődített település belső és külső erődítésének feltételezett helyét Szűcs Sándor néprajzkutató leírása alapján mutatja be az alábbi ábra. Az erődített települési szerkezet olyan értéket képvisel, melynek megőrzése, újra érezhetővé, érzékelhetővé tétele nem csak idegenforgalmi vonzerő lehet, hanem a településtudat (identitás tudat), az otthonosság érzésének, a történelmi múlt élőbbé tételének is fontos eszköze lehet.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
27
A Bajomi várat 1692-ben a törökök rombolták le. 1715-ben a váradi kapitány a megmaradt részt is eltüntette. A vár falának utolsó maradványai, bástyái a XVIII. század közepén még láthatóak voltak. Azóta (lévén a tégla ritka építőanyag a környéken) már a maradékot is elhordták. Még az alapok kőanyagát is kiszedték, ezért helyét pontosítani, ma már szinte lehetetlen feladatnak tűnik. -Meghatározó településképi együttesek, épületek:
A község épületei helyi hagyományos építészeti értékük alapján jelenleg öt kategóriában vannak nyilvántartva. 1.) Műemlék, illetve műemléki védelemre érdemes épületek 2.) Kiemelt helyi védelemre érdemes épületek 3.) Helyi védelemre érdemes épületek 4.) Helyi értéket képviselő épületek, nyilvántartásba vétel céljából 5.) Jellegzetes épületek, nyilvántartásba vételük megfontolást igényel Szűcs Sándor (1905-1982) a bihari táj szülötte és kiemelkedő néprajztudósa ebben a házban született, és itt is élte termékeny életét. Az ősi ház alapjait még 1755-ben rakta le a Nemes család, akiktől Szűcs Sándor anyagi ágon örökölte. A kisnemesi házhoz föld, legelő és szőlőskertek is tartoztak, nagy kertészettel, állattartással, méhészettel. Szűcs Sándor-emlékház és kovácsműhely-múzeum (Petőfi utca 4.) Műemlék
Amikor szülei ideköltöztek 1896-ban, újjáépítették a gazdasági épületeket, majd 1906-ban a lakóházat is. Ez eredetileg hagyományos, háromosztatú parasztház volt faoszlopos tornáccal és búbos kemencével, amely a mai napig megvan. Befalazták a tornácot, és egy szobát is toldottak hozzá. Az 1980-as években helyreállítva emlékházat létesítettek benne.
Polgármesteri Hivatal épülete
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
28
A református templomot 1757-ben kezdték el építeni. A templom 176061-re lett kész. 1761. november 30-án, advent első vasárnapján szentelték fel. A torony építéséhez 1785. július 13-án kezdtek neki. Téglából építették a már meglevő alapra, amelyet a templom építésekor már leraktak. 1787-ben fejeződtek be a torony építésével kapcsolatos munkálatok. Eredetileg egyhajós volt a templom, de 1802-ben egy nagyobb kőből álló portikust ragasztottak az asszonyok számára a templom északi részéhez. 1804-ben készültek el a padok, a szószék, a mennyezet. 1824-ben készült el a déli portikus. Az idők folyamán több renoválásra is sor került. 1944-ben a háború következtében a templom fala, teteje, és a torony sisakja erősen megrongálódott. A háború okozta károkat 1947-48-ban javították ki. Ekkor lett csonka a torony költségkímélés végett. A toronysüveg helyreállítása 1984-ben történt meg, de ez az eredeti süveget építészetileg meg sem közelítette. 2004-2006 között teljes felújításra került sor. Református templom
8. Közlekedés Biharnagybajom a Nagysárrét szívében, Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Debrecentől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető. A 42-es főközlekedési útról letérve Püspökladánytól 17 kilométerre, Berettyóújfalutól 30 kilométer távolságban érhető el. A Püspökladány-Szeghalom vonalon saját vasútállomással rendelkezik. Biharnagybajom község három országos főútvonal által közrefogott területrész súlypontjában helyezkedik el. Északi irányban közúton 12 km távolságra lehet elérni Báránd települést és a 42 sz. főutat. Déli irányban ugyancsak 12 km távolságra található a Békés megyei Füzesgyarmat, ahol a 4206 sz. távlatban országos főúttá fejlesztendő mellékút található. A Sárréti területrész délkeleti szélén a 47 számú északnyugati szélén a 4 sz. országos főutat lehet közel fél óra alatt gépjárművel elérni. A települést tehát közvetlenül nem érintik forgalmas főutak, de minden irányban negyed- fél órányi járásra elérhetőek azok. A hatályos Megyei területrendezési terv még a sárrét, és ezzel együtt Biharnagybajom közvetlen érintésével jelöli az M4 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalát. Ma azonban egyértelművé vált (és az egyeztetések lezárása után parlamenti jóváhagyás előtt álló) országos területrendezési tervmódosítás tervezete áthelyezte a gyorsforgalmi út nyomvonalát a délBiharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
29
bihari részről a 42 sz. főúttól északra lévő (Báránd- Kaba- Tetétlen- Földes irányú) nyomvonalra A megyei TrT szerinti (már túlhaladott) nyomvonal esetén Biharnagybajom és Nagyrábé közigazgatási határán volt valószínűsíthető csomóponti kapcsolat az autópályára. Biharnagybajom számára a térségi jelentőségű 4212 sz. Püspökladány- SárrétudvariBiharnagybajom- Füzesgyarmat- (Szeghalom) irányú, szomszédos Békés megyéhez is kapcsolatot képező út kiemelt jelentőséggel bír. Fontos közlekedési kapcsolatot jelent a település számára a 4213 sz. Biharnagybajom- Nagyrábé- Bakonszeg- Berettyóújfalu irányú, ugyancsak térségi jelentőségű, országos mellékút. Ezek vonatkozásában térségi szintű változást nem irányoz elő a területrendezési terv.
Biharnagybajom
A közlekedéshálózat távlati (jelenlegi információk szerint várható) fejlesztésének javaslata. (saját feldolgozás !)
A tervezettként jelölt autópálya nyomvonalak közül csak az M4 autópálya (országhatár) Nagykereki- Derecske közötti szakasz rendelkezik építési engedéllyel. Egyéb vonatkozásban az OTrT még nem jóváhagyott javaslata van ábrázolva. A csomóponti kapcsolatok csak részben elhatározottak.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
30
SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK - Az Erdély felé irányuló jelentős közlekedési forgalom közvetlenül nem halad át a településen, zavaró hatásai nem jelentkeznek, de viszonylag rövid időn belül elérhetőek a forgalmas utak. - A településen keresztülhalad a Püspökladány – Szeghalom vasútvonal. - A megye déli szélén való elhelyezkedés ellenére sem számít „peremtelepülésnek”, hiszen közvetlen vasúti és közúti kapcsolata van Békés megye felé. - Hagyományokkal rendelkező állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés. - Évszázados hagyományokra épülő zártkerti művelés. - Nagy hagyományú gyékényfonás. - Az ember és táj harmonikus kapcsolata (legelő területek, vizes élőhelyek és lakóterületek közelsége.) - Népi hagyományok és a helyi születésű Szűcs Sándor néprajzkutató és munkásságának eredményei. (Műemléki védettségű tájház, gyűjtemények, tanulmányok, stb.) LEHETŐSÉGEK - A Sárrét természetes központi szerepköréből és történelmi hagyományaiból adódó lehetőségek. - A szomszédos településekkel való együttműködés lehetőségeinek kihasználása. - Közúti és vasúti kapcsolat a szomszédos megye közeli települése Füzesgyarmat irányába. (megyén átnyúló kapcsolatok, kerékpárút) - A közeli autópálya-fejlesztések feltehetően nem gerjesztenek Biharnagybajom településen keresztül növekvő gépjárműforgalmat, de a településről gyorsan elérhetőek lesznek. - A magas hozzáadott értékű, azaz emberi munkaerő igényű ágazatok, mint például a zöldséggyümölcs és gyógynövénytermesztés, állattenyésztés és az így megtermelt nyersanyagokat fogadó feldolgozóipar fejlesztésének lehetőségei. - A település jelentős turisztikai potenciálját jelentő 49 Celsius fokos termálvízkút, mely ásványvíz minőségű. - Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező település, amely a középkorban a sárrét szívében kiépített alföldi várával és erődített településszerkezetével oltalmat adott, és a térség meghatározó szerepkörű települése volt. Az ebből adódó turisztikai lehetőségek kihasználása. (Rendezvények, lovasturizmus.) GYENGESÉGEK - A forgalmas utak elkerülik a települést. - A két közúti és vasúti csomóponti kapcsolatot is jelentő járási központtól (Püspökladánytól és Berettyóújfalutól) közel azonos távolságra „félúton”, viszonylag távol helyezkedik el Biharnagybajom. - A megye déli peremén való elhelyezkedés, a megyeszékhely Debrecen távolsága. - Jelentősebb munkát igénylő kötött talaj, ami csak megfelelő tápanyag utánpótlással és műveléssel terem gazdagon. - Magas munkanélküliség.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
31
VESZÉLYEK - Ha nem sikerül a kistérség önkormányzataival közös, kölcsönös előnyökön, munkamegosztáson alapuló, egymást erősítő és nem konkurenciaharcra épülő idegenforgalmi koncepciót kidolgozni, Biharnagybajom idegenforgalma a várakozásokhoz képest elmaradhat. - Az autópálya építésekkel, főutakkal érintett települések magukhoz vonzzák a potenciális gazdasági befektetőket. - A népesség számának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind az elvándorlás szerepet játszik. Várhatóan hosszabb távon a negatív tendenciák fognak érvényesülni. - Nem sikerül befektetőket találni a tervezett gazdaságfejlesztéshez.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
32
II. FEJEZET
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG Településfejlesztési koncepciója 2013
TARTALOM 1. JÖVŐKÉP 2. CÉLOK
1. A regionális kapcsolatok, térszerkezeti helyzet javítására megfogalmazható fejlesztési célok és feladatok 2. A természeti adottságokhoz való alkalmazkodáshoz, az igazgatási terület felhasználásának alakításához megfogalmazható fejlesztési célok, feladatok 3. A demográfiai viszonyok jövőképe 4. Közlekedés 5. A gazdaságfejlesztés céljai 6. Üdülés, idegenforgalom fejlesztésének céljai, feladatai 7. A település múltjából, hagyományaiból megtartandó értékek meghatározása 8. Az igazgatási terület települési területen kívüli részének fejlesztése 9. A települési terület (a belterület és hozzá kapcsolódó egyéb beépítésre szánt területek) fejlesztése 10. Lakóterület fejlesztés 11. A területfelhasználás fejlesztésére vonatkozó elvárások a gazdaság fejlesztésével összefüggésben 12. Zöldterületek fejlesztése 13. Intézmények fejlesztése 14. Üdülés és idegenforgalom fejlesztése 15. Felszíni vízelvezetés 16. Ivóvízellátás, termálvizek 17. Energiaellátás 18. Környezetvédelem 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ
1. TERÜLETRENDEZÉSI PROGRAM 2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (Külön kötetben!) Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
33
1. JÖVŐKÉP A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan.
Biharnagybajom a Nagy-Sárrét, a bihari térség jellegzetes kistáján található olyan település (közepes méretű község), amely jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik. Olyan település, amely a középkorban a sárrét szívében kiépített alföldi várával és erődített településszerkezetével oltalmat adott, és a térség meghatározó szerepkörű települése volt. A jövőkép kialakításakor figyelembe kell venni, hogy Biharnagybajom településnek egyrészt meg kell találnia a helyét a napjainkban alakuló kistérségi hálózatban, másfelől a hasonló tulajdonságokkal rendelkező környező települések mellett specializálódnia kell egyes feladatokra. Biharnagybajom a település történelmi hagyományait, a táj és település jellegzetes kapcsolatát megőrizve, és szükség szerint újra élesztve, az itt élő emberek tapasztalatára és szolgalmára alapozva képzeli el jövőjét. Általánosan megfogalmazott cél: Biharnagybajom nyugodt- biztonságos- élhetőbb, mezőgazdasági, történelmi múltjára és értékeire büszke és arra építkező települési jellegét megőrizni, erősíteni. •
• •
Nyugodt- biztonságos-élhetőbb – elsődleges célcsoport a település lakossága, a fejlesztés iránya a helyi anyagi és humán közszolgáltatások színvonalának emelése; másodlagos célcsoport a nem állandó lakosok; a fejlesztés iránya a turisztikai szálláshelyek és szolgáltatások. Mezőgazdasági – a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett, helyett speciális termékek előállítása és az erre kiépülő feldolgozóipar kialakítása; a folyamat támogatása. Történelmi múltjára és értékeire büszke és arra építkező – összekapcsolódik az élhetőség fogalmával, itt a hangsúly a kellemes, a sajátos táji adottságú és történelmi atmoszférát sugárzó környezet kialakításán van, a célcsoport a turisták; ötvözni kell a történeti értékeket felidéző és a falusi jelleg előnyeit.
O Biharnagybajom olyan település, ahol jó élni, ami perspektívákat nyújt a fiatalok számára is. A természeti és környezeti adottságokat kihasználó mezőgazdasági termelés és az arra épülő feldolgozó ipari (kisüzemi) és energiai előállító tevékenység a gazdaság és ellátás területén adódó munkalehetőségek mellett megfelelő megélhetést biztosít az itt élők számára. A környező településekkel szoros szövetségben kínálja egyedi turisztikai szolgáltatásait. Történelmi hagyományaira építkező sajátos rendezvényeivel (várjátékokkal, lovas turisztikai eseményeivel, létesítményeivel), különleges településszerkezetével és védett épületeivel, a természeti környezettel (legelő területekkel és vizes élőhelyekkel) szoros kapcsolatban élő kedvelt idegenforgalmi célpont.
O Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
34
2. CÉLOK A település átfogó fejlesztését szolgáló célok és részcélok meghatározása. A jövőkép, a településfejlesztési elvek és célok kapcsolata, az elérésük érdekében szükséges feladatok előzetes megfogalmazásával kiegészítve. 1. A regionális kapcsolatok, térszerkezeti helyzet javítására megfogalmazható fejlesztési célok és feladatok:
A térségben lévő települések közös érdeke, az országos, a megyei és (megyehatáron is átnyúló) kistérségi fejlesztési elhatározások figyelembe vétele, az ahhoz való alkalmazkodás, illeszkedés. Cél a magasabb szintű, tervekben megfogalmazott fejlesztési elhatározásokat, javaslatokat a települési érdekekkel összhangba hozva elősegíteni a település gazdasági, társadalmi fejlődését, élhetőbbé tételét. Fontos pontosítani, és a készülő településrendezési tervbe beépíteni az országos területrendezési terv elhatározásain kívül a megyei területrendezési terv kistérségre és Biharnagybajom községre vonatkozó kötelező elhatározásait és iránymutató javaslatait. 2. A természeti adottságokhoz való alkalmazkodáshoz, az igazgatási felhasználásának alakításához megfogalmazható fejlesztési célok, feladatok:
terület
A természeti- táji adottságokhoz igazodó földhasználat mára javarészt kialakultnak tekinthető. A táj alapvető jellegének megváltoztatása nem szükséges. A természeti védelemre érdemes területek, a Natura 2000 védettségű területek, az országos ökológiai hálózat lehatárolása és védelem alá helyezése, a védettségből adódó szabályok kidolgozása már megtörtént. Az elérendő cél, hogy a település és a táj harmonikus kapcsolata, értékei, a beépített területek, az idegenforgalmi és a gazdasági területek fejlesztése, bővítése után is megmaradjon. Ennek egyik eszközét kell, hogy képezzék a megfelelően kidolgozott helyi szabályok. További elérendő cél, hogy új vállalkozások, munkahelyek teremtésével, a táj értékeire alapozott idegenforgalommal, a turizmus fejlesztésével az itt élők gazdasági helyzete és életminősége javuljon. Cél az ember és táj harmóniájának megőrzése, és ahol ez megbomlott az ember korábbi beavatkozása miatt, ott azt ismételten helyre kell állítani. Ezáltal biztosítani az egészségesebb, nyugodtabb, eredményesebb feltételeket a településen élők és az ide látogatók számára. Ennek érdekében : - Növelni kell az erdőterületek arányát főként gyenge minőségű szántó és gyepterületek felhasználásával. - A mezővédő erdősávok és a külterületi út menti fásítások újratelepítését kell szorgalmazni. - Újra kell gondolni a természeti viszonyokból adódó sajátosságok kezelésének módját, a település ezekhez történő alkalmazkodásának módját. Az időszakosan megjelenő jelentős csapadékmennyiség tárolását záportározók létesítésével javasolt megoldani, mely területek kijelölésekor a környezeti, történeti adottságok figyelembe vétele is szükséges. - Az ember és táj kapcsolatát korábban jellemző legeltetéses állattartás, és a lakóterületen történő mezőgazdasági állattartás ismételt előtérbe kerüléséből adódó feladat a szükséges legelőterületek megőrzése, vagy újbóli kijelölése, használati értékük megóvása, a belterületi kapcsolódás feltételeinek, lehetőségének biztosítása, vagy megteremtése.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
35
3. A demográfiai viszonyok területén megfogalmazott cél:
Az elmúlt évtizedek tendenciáját tekintve a község népességszáma az elkövetkező 15-20 évben lényegesen nem fog változni. A népesedés magyarországi tendenciáit szem előtt tartva a népességszám csökkenésének megállítása és egy szerény távlati növekedés prognosztizálása a korábbinál reálisabb jövőképet mutat. Biharnagybajom távlati, irányadó népességszámát 3000 főben szükséges figyelembe venni. A települési identitástudat erősítésével, a képzett munkaerő igénnyel jelentkező gazdasági vállalkozások számának és nagyságának növelésével, az idegenforgalom turizmus lehetőségeinek bővítésével és ezzel új munkahelyek teremtésével növelni lehet a fiatal korosztály helyben tartásának esélyét is. 4. Közlekedés:
A felsőbbszintű tervek közlekedésfejlesztési elhatározásait megismerve Biharnagybajom közigazgatási területét érintően nem kell gyorsforgalmi út és főútfejlesztéssel számolni. Távlatban is a már kialakult közlekedési infrastruktúra (országos mellékút hálózat és vasúti nyomvonal) nyomvonalait kell figyelembe venni. Ezek esetében cél a minél korszerűbb és használhatóbb minőség elérése, figyelembe véve a térségben tervezett autópálya (gyorsforgalmi út) fejlesztések településről történő elérhetőségét is. A gyorsforgalmi úthálózat nyomvonalainak, csomópontjainak véglegesítése után a településfejlesztési koncepció közlekedésfejlesztésre vonatkozó elhatározásait javasolt felülvizsgálni. Cél, az országos és térségi meghatározó gyorsforgalmi és főúthálózat minél gyorsabb és biztonságosabb elérésének biztosítása, a településen átmenő zavaró forgalom kivédése. További cél, a belterületen áthaladó országos közúthálózat megfelelő paraméterekkel történő átvezetésének, fejlesztéseinek biztosítása, az ehhez szükséges közlekedési területek biztosítása, a lakókörnyezet környezetvédelmi elvárásainak figyelembe vételével. Az országos közúthálózatot is figyelembe véve szükséges kijelölni, felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni a települési gyűjtőúthálózat rendszerét. Ennek célja, a településen belüli közlekedési lehetőségek, kapcsolatok gyorsabbá, biztonságosabbá, tétele, a környezeti terhelések csökkentése. A kiszolgáló utak, lakóutak fejlesztése során olyan szélességű közterületek kialakítására kell törekedni, ahol a közlekedési területek mellett a szükséges közművesítés és szükség esetén parkolóhely is elhelyezhető legyen. A közlekedéshálózat elemeinek fejlesztését a településszerkezeti értékekre (erődített település, belső vár - külső erődfal - települési kapuk) figyelembe vételével javasolt megtervezni és végrehajtani. (Pl: az egykori belső vár területén megkülönböztetett útburkolat, vegyes használatú utak kialakítása. A külső erődítést követő körút mellett eltérő, egyedi kialakítású vízelvezető árok és átereszek, stb. kialakítása. Az úthálózat fejlesztéseinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település körül lévő legelőterülőetek megközelítésére is, gondolva a belterületi mezőgazdasági állattartással, legeltetéssel kapcsolatosan felmerülő igényére is. (Szükség esetén csordahajtó utak kijelölése, vagy ilyen fajta igénybevétel kizárása, ahol ez indokolt.)
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
36
5. A gazdaságfejlesztés céljai:
A jövőben a mezőgazdaság strukturális átalakítása és versenyképességének növelése, valamint a magasabb hozzáadott értéket és nagyobb foglalkoztatást eredményező ágazatra épülő termelési szerkezetváltás, a mezőgazdasági termékfeldolgozás kiépítése és a termék piacra kerülésének segítése vezethet egy olyan korszerű mezőgazdasági működéshez, mely az ágazat szerepének kikerülhetetlen csökkenése mellett is a helybéli lakosság megélhetésének fontos területe marad. Kiemelt szerep juthat a kertészeti ágazatoknak (pl. zöldség, gyümölcs, gyógy- és dísznövénytermesztés stb.) A helyi igények kielégítésére, és a munkanélküliség csökkentésére lehet megoldás az is, ha bővül a településen a szolgáltató szféra, a szakipari munkások köre. A helyi fejlesztések fontos feladata részben az infrastruktúra és a humán erőforrások fejlesztésével a befektetők számára kedvező környezetet teremteni, de emellett a belső piaci igények kielégítését célzó helyi vállalkozások fejlesztését is elősegíteni. Tovább kell növelni a település tőkevonzó képességét, akár helyi, akár térségi, vagy más befektetők számára. A gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében továbbra is szorosan együtt kell működni a térség önkormányzataival. A mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepének megőrzése mellett a község közlekedési (főként jövőbeli közlekedési) adottságait, a természeti értékek adta lehetőségeket kihasználva jelentősen fejleszteni kell az ipari, gazdasági és idegenforgalmi gazdasági ágazatot. Ezekhez a község szerkezetéhez szervesen illeszthető, megfelelő fejlesztési területeket kell kijelölni. A kialakult tulajdonviszonyokra is tekintettel a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaságból élők segítését, az önkormányzat rendelkezésre álló eszközeivel is támogatni szükséges. A feltételek biztosításával különösen támogatni kell a mikro gazdaságok (állattenyésztés, növénytermelés, gyümölcstermesztés terén egyaránt) feldolgozási tevékenységét. Az állattenyésztésben a magas hozzáadott értékű emberi munkaerőt igénylő ágazatokat kell talpra állítani. A volt szőlőskertekben a tulajdonosok összefogásával és megfelelő szakember irányításával jól értékesíthető, nagy kézi-munka igényű, helyben feldolgozható kultúrákat javasolt telepíteni. Alapvető cél, hogy a településen élők életminősége jelentősen javuljon hosszabb távon. Feldolgozó ipar fejlesztése és telepítése szükséges, a mezőgazdaságban előállított termékek jelenleg elszállításra kerülnek, ezen termékeket helyben kell tartani, és itt kell feldolgozni. Az energiahatékonyság javítása szempontjából fontos feladat az önkormányzat által fenntartott intézmények energiafelhasználásának, és ezen keresztül a fenntartási költségeknek a csökkentése. Az intézmények rekonstrukciója során az energiafelhasználás csökkentése érdekében alternatív eljárások beépítése indokolt a megtérülési idő figyelembe vételével. A község megtartó erejének egyik fontos eleme a munkaképes korú lakosság helyben tartása, munkahelyek teremtése. Fontos továbbá, hogy kiemelt támogatást élvezzenek azon jellegű fejlesztések, amelyek segítségével az ipari termelést össze lehet kötni a mezőgazdasági termeléssel. További, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési igények: - üzlethelyiségek kialakítása - új, az igényekhez alkalmazkodó piac építése - szociális földprogram beindítása, szociális szövetkezet alakítása Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
37
A gazdaság fejlesztése területén megfogalmazott célok elérése érdekében megfogalmazott önkormányzati feladatok: -
A meglévő és tervezett szolgáltatási és gazdálkodási területek infrastruktúrális adottságainak javítása (megfelelő minőségű utak kialakítása, a csapadékvíz elvezetési problémáinak megoldása). Figyelemmel kell kísérni az ipari- és mezőgazdasági övezetek (és fejlesztésre kijelölt területek) hasznosítását. Elő kell készíteni a fejlesztési területek hasznosíthatóságát (útépítés, előközművesítés, területrendezés). A Helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében vállakozói térkép összeállítás. Elfogadói kedvezmény rendszerének kialakítása a településen. Kedvező feltételek megteremtése a befektetők számára. A munkahelyteremtés ösztönzése a helyi adópolitikában.
6. Üdülés, idegenforgalom fejlesztésének céljai, feladatai:
A cél olyan létesítmények és szolgáltatások kialakítása, működtetése, amelyek kielégítik a különböző szükségletekkel rendelkező turisták igényeit, valamint minőségben és árban is egyaránt versenyképesek a turisztikai piacon. Fontos a helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban. A cél elérése érdekében a környező településekkel szoros szövetségben kell kínálni a turisztikai szolgáltatásokat. A település történelmi hagyományaira, sajátos rendezvényeire, (várjátékokra, falunapra, lovas turisztikai eseményekre, és létesítményekre) különleges településszerkezetére, védett épületeire, a természeti környezettel (legelő területekkel és vizes élőhelyekkel) kialakított szoros kapcsolatára lehet és kell alapozni az idegenforgalom fejlesztéseit. Az idegenforgalommal kapcsolatosan megvalósítandó fejlesztési feladatok: -
A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban. A helyi lakosság ösztönzése a vendégek fogadásához elengedhetetlen szálláshelyek és étkezési lehetőségek kialakítására. A vendéglátás színvonalát alapvetően meg kell emelni. Vissza kell nyúlni a hagyományos sárréti étkezési kultúrához, ami a meglévő erdélyi őshonos behatásokkal gazdagítva vendégcsalogató lehet. A település turisztikai arculatának fejlesztése, kiemelten kezelve azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. A „kulcsos ház” (olcsó önkormányzati szálláshely) intézményének kialakítása. Ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetőségek megteremtése, a testvérvárosi kapcsolatokat is figyelembe véve. Bajom történelmének, történetének további kutatása, a szájhagyomány útján és az elbeszélésekből származó, még fennmaradt legendák ápolása, összefoglalása, majd helytörténeti kiadványokba foglalása. (Turisztikai kiadvány, ajándéktárgyak készítése.) Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
38
-
Az idegenforgalom, illetve település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvények számának növelése, támogatása. (Várjátékok, falunap, stb.) Szűcs Sándor emlékház szerepének újragondolása, tágabb rendezvényi lehetőségeket magában foglaló kiaknázása.
7. A település múltjából, hagyományaiból megtartandó értékek meghatározása:
Biharnagybajom a Nagy-sárrét jellegzetes települése, amely jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik. Olyan település, amely a középkorban a sárrét szívében kiépített alföldi várával és erődített településszerkezetével oltalmat adott, és a térség meghatározó szerepkörű települése volt. A népi, kulturális, társadalmi szokásokon, hagyományokon kívül megőrzendő értéket jelent: -
-
Az erődített települési szerkezet olyan értéket képvisel, melynek megőrzése, újra érezhetővé, érzékelhetővé tétele nem csak idegenforgalmi vonzerő lehet, hanem a településtudat (identitás tudat), az otthonosság érzésének, a történelmi múlt élőbbé tételének is fontos eszköze lehet. Ezen belül az egykori belső vár és környezete, a külső palánk, a külső településkapuk (sorompók) helye. A település meghatározó régi középületei, temploma, a népi építészet megmaradt értékes elemei, Szűcs Sándor néprajzkutató műemléki védettségű szülőháza, a helyi értékvédelmi kataszterbe is felvett épületek, kerítések és díszes kapuzatok,. Az ember és a sárréti táj harmonikus kapcsolatát érzékeltető települési környezet, a beépített területek- a vizes élőhelyek, legelő területek együttese. A természeti védettség alatt álló gyep- legelő területek, kunhalmok. A régészeti nyilvántartásba felvett területek.
8. Az igazgatási terület települési területen kívüli részének fejlesztése:
A településrendezési tervben a mezőgazdasági területek felhasználhatóságának módját, a gazdálkodási területek (magángazdaságok) területének nagyságát is jelentősen befolyásoló új szabályokat az általános szakmai szempontok mellett az Európai Uniós elvárások, a gazdálkodók érdekeinek, és a támogatási rendszer igénybevehetőségének együttes mérlegelésével kell kialakítani. Az Európai Unióban is elfogadott családi gazdaságok (megközelítően 30 ha nagyságú földterületeket művelő gazdaságok) kialakítására tekintettel. Az erdőterületek növelését elsősorban gazdasági erdőterületek létesítésével szükséges megvalósítani. A főutak mellett szükséges kijelölni azokat a külterületi fő dűlőutakat, azaz a mezőgazdasági területek megközelítését biztosító jelentősebb helyi mellékutakat, melyek meghatározó jelentőségűek. (A külterületet szervező legfontosabb utak kijelölése a településszerkezeti tervben.) A régészeti lelőhelyek, kunhalmok megóvása érdekében a készülő szabályozási terven pontosan fel kell tüntetni a lelőhelyeket, és utalni kell az általánosan betartandó előírásokra. Az infrastrukturális adottságokat, valamint a környezetvédelmi feltételeket is figyelembe véve biztosítani kell a gazdaságfejlesztés távlati lehetőségeinek is megfelelő fejlesztési területeket. Ezen belül a meglévő és fejlődőképes vállalkozások területbővítésének lehetőséget adva, és új vállalkozások letelepülésének elősegítésére megfelelő nagyságú fejlesztési területek kijelölése.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
39
9. A települési terület (a belterület és hozzá kapcsolódó egyéb beépítésre szánt területek) fejlesztése:
A település szerkezetét, terület-felhasználását a természeti, táji, környezeti, műszaki infrastruktúra adottságainak figyelembevételével kell fejleszteni. A fejlesztések meghatározásakor figyelembe kell venni a község szerkezeti, területfelhasználási adottságait, a történelmileg kialakult szerkezetét, a műemléki és építészeti értékek védelmét is. - A belterületet meghatározó közlekedésszerkezet fejlesztése során az országos közúthálózathoz kapcsolódó gyűjtőút hálózat kijelölése, kiegészítése az új gazdasági fejlesztési területek figyelembe vételével, szükség esetén új vasúti átjáró kijelölésével. - A környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek elhelyezhetősége, fejleszthetősége érdekében kijelölni az érintett lakóövezeteket, meghatározva a lakókörnyezet biztonságát jelentő településrendezési, szabályozási feltételeket. - A kegyeleti parkok és környezetük rendezése. - A belterület közelében elhelyezkedő gazdasági területek és lakóterületek kapcsolatának rendezése. - Települési kapu kijelölése, a településre érkezők méltó fogadtatása érdekében igényes települési környezet, településkép kialakítása. (idegenforgalmi hasznosítású terület, közpark kialakítása.) - A belterülethez csatlakozó vizes élőhelyek, területek igényes és települési hagyományoknak megfelelő rendezése. (Záportározók, horgásztavak, parkosított- ligetes területek kialakítása.) - Az egykori belső vár helyén lévő településrész településképi és történeti rekonstrukciós feladatai. - Az egykori külső erődfal (palánk) vonalának és kapuknak (sorompóknak) szabályozásitelepülésképi eszközökkel történő érzékeltetése. 10. Lakóterület fejlesztés:
A lakóterület-fejlesztés meghatározásakor alapvető szempont a jelenlegi utcaszerkezet megőrzése, a jelenlegi beépítési módhoz igazodó építési övezetek kialakítása. A tömbbelső feltárások biztosítását lehetőség szerint építési tilalmak, jelentősebb korlátozások bevezetése nélkül kell betervezni, illetve megvalósítani. Távlati fejlesztési lehetőséget a belterületben lévő, beépítetlen lakóterületek, vagy az avult épületek ingatlanjainak újbóli beépítése jelenthet. Ki kell jelölni a település azon lakóterületeit (falusias lakóövezeteit), ahol a telekadottságok, a környezeti adottságok a nagyobb mértékű állattartás számára is kedvezőbbek, melyek igény esetén a legeltetéses állattartásba is bekapcsolódhatnak. (Pl. csordahajtó utak kijelölése és azokhoz való csatlakozás lehetősége, vagy a lakótelkek vége a legelő területekhez közvetlenül csatlakozik. 11.
A területfelhasználás fejlesztésére vonatkozó elvárások, a gazdaság fejlesztésével összefüggésben:
A vállalkozásra alkalmas új gazdasági területek kijelölésénél a gazdasági területek pozíciójának javításán túl fontos szempont a lakó- és intézményterületek és az idegenforgalom fejlesztése során számításba vehető területek védelme is.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
40
A lakó- és intézményterületeken működő kézműipari, kisüzemi és egyéb gazdasági tevékenységek esetében a környezet elvárásaihoz (környezetvédelmi, településképi elvárásokhoz) igazodni tudó vállalkozások helyben tarthatóságát, az erre alkalmatlan, vagy a környezeti alkalmazkodáshoz szükséges méreteket túllépő vállalkozások ipari-gazdasági területekre való áttelepülését szükséges a készülő rendezési tervében ösztönözni, szabályozni, illetve előírni. A rendezési tervvel kapcsolatos alapvető igény, hogy elegendő területfejlesztési lehetőség álljon rendelkezésre, megfelelő közúti kapcsolat és közműellátás biztosításával, megoldva a szomszédos lakóterületek és intézményterületek szükséges védelmét, lehatárolását is. A külterületen a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari-gazdasági tevékenység elhelyezését kell előtérbe helyezni. A mezőgazdasággal semmilyen kapcsolatban nem lévő ipari tevékenységek színteréül a belterületen, vagy annak közelében kijelölt különálló ipari területeket kell megjelölni. 12.
Zöldterületek fejlesztése:
A táji, természeti adottságok megőrzése és fejlesztése: A természeti területek kijelölése (ökológiai hálózat, Natura 2000, természetmegőrző területek) megtörtént. A vonatkozó jogszabályok a védelem szabályait tartalmazzák. Az önkormányzat feladata a védett területekhez csatlakozó részeken olyan helyi szabályok meghozatala, amely a táj egységes arculatának megőrzését, a település tájban való harmonikus megjelenését, a beépített területek feltáruló táj látványértékeinek megőrzését, esetenként javítását szolgálja. További feladat a települési szintén értéket képviselő tájértékek meghatározása és védelme, és ennek érdekében helyi intézkedések, szabályok meghozatala. - A belterületen lévő zöldterületek fejlesztése, egységes rendszer kialakítása: Törekedni kell az egységes zöldfelületi rendszer kialakítására, a belterületen lévő parkok, fásított területek, vízfelületek, utcákat kísérő fasorok, a belterülethez csatlakozó kertségek, erdős ligetes területek, gyepterületek, vízfolyások és azokat kísérő zöldfelületek összekapcsolására, ezáltal értékesebb, a szélsőségesen változó időjárási viszonyok elviselhetőségét is megkönnyítő, védelmet is biztosító természetes környezet kialakítására. Fontos feladat az anyaggödrök revitalizációja, (rendezése és új funkciókra történő kialakítása.) a kegyeleti parkok és környezetük rendezése. - Az idegenforgalom fejlesztését is szolgáló zöldterületi fejlesztések: A rekreáció és idegenforgalom céljait szolgáló fejlesztések környezetében kiemelt figyelmet kell fordítani a zöldterületi fejlesztésekre. - Védelmet szolgáló zöldterületek kialakítása: A belterület közelében tervezett gazdasági területek és lakóterületek között lehetőség szerint védő erdősávokat kell betervezni annak terhére, aki miatt a védelem kialakítása szükséges. E lehetőség hiányában gazdasági területen belüli védőzónát (korlátozott hasznosítású, fásított területet) szükséges előírni. A belterülettől távolabb mezővédő erdősávok telepítését (visszatelepítését) szükséges szorgalmazni, a termőtalaj deflációja (szél pusztító hatása) elleni védelem érdekében. 13.
Intézmények fejlesztése:
Multifunkcionális tér kialakítása állandó szolgáltatások színhelye lehet, ami elérhetővé teszi a fiatalok és idősebbek számára egyaránt, hogy elérhessék azokat a dolgokat, amire igényük van. Az intézmények rekonstrukciója során az energiafelhasználás csökkentése érdekében Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
41
alternatív eljárások beépítése indokolt a megtérülési idő figyelembe vételével. Az alternatív energiahasznosítási rendszerek alkalmazásával megvalósul az épületek költséghatékonyabb fenntartása, csökken a környezetterhelés. Oktatási, nevelési létesítmények A jelenlegi intézményhálózat alkalmas a jövőben is a közoktatás feladatainak ellátására. A közoktatási intézmények tárgyi feltételeinek fejlesztését állandó feladatként kell kezelni. Cél, hogy a település közoktatása a jövőben tartósan jó színvonalon, költséghatékonyan működjön. Lehetőségeihez mérten fejleszteni, komfortosítani kell a következő évtizedben az intézményrendszer infrastruktúráját, javítva a humánerőforrás feltételeket (iskola épületek komplex felújítása, a szociális jelzőrendszert, az óvodai és iskolai egészségügyi ellátást és prevenciót, a közművelődés ágazati szolgáltatásait). Művelődési, kulturális létesítmények: Az oktatási- művelődési létesítményekhez kapcsolódva igényes és korszerű szolgáltatásokat nyújtó kulturális centrumot szükséges működtetni, figyelembe véve a település léptékét, a lakosság igényeit és az idegenforgalom szezonális elvárásait is. Az üdülési célú területen vagy a belterületen szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas területet, szabadtéri színpadot is javasolt kialakítani. Egészségügyi létesítmények: -
A környezeti ártalmak megszüntetését, jelentős csökkenését kell elérni. A szolgáltatások vonatkozásában el kell mozdulni a jó egészséget fenntartó szolgáltatások, az egészségmegőrzés irányába. (Pihenő-játszó parkok, sportbázis kialakítása.) A népességen belül az idősek arányának emelkedésével kell számolni. (Ellátó intézmények bővítése, fejlesztése,) Az egészségügyi intézmények fejlesztéséhez megfelelő területeket kell biztosítani, környezetüket a létesítmények igényszintjének megfelelően kell alakítani, szabályozni. A közszolgáltatást biztosító intézmények teljes körű akadálymentesítését biztosítani szükséges. Bentlakásos idősek otthonának a kialakítása.
Sport létesítmények - szabadtéri pályák, grundok, játszóterek állapotának felmérése, korszerűsítése, átalakításuk az uniós szabványoknak megfelelően - a versenysporton belül az utánpótlás nevelés kiemelt feladattá tétele - szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása - az idősek és fogyatékkal élők gyógytorna és más egészségmegőrző lehetőségének szervezése, biztosítása - a sportszakember képzés helyi szintű támogatása - a lovas sport feltételeinek megteremtése 14. Felszíni vízelvezetés: A most elkészült beruházás elég nagy százalékban kezeli a korábbi problémákat a rendszer karbantartási munkálatait közfoglalkoztatás keretében tudja megoldani az önkormányzat.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
42
15.
Ivóvízellátás, termálvizek:
Cél az ivóvíz minőségének javítása (arzénmentesítés), a beruházás folyamatban van. hálózat rekonstrukciója sokkal fontosabb volna. 16.
A
Szennyvízelvezetés
Uniós direktíva, hogy Magyarországon 2015-ig meg kell oldani a folyékony települési hulladék kezelését olyan szinten, hogy az megfeleljen a közösségi elvárásoknak. Biharnagybajom a szomszédos Sárrétudvarival képez egy agglomerációt e téren. 17.
18.
Energiaellátás
közvilágítás költségeinek csökkentése, energiatakarékos izzók alkalmazása az intézmények energiafelhasználásának korszerűsítése alternatív energiaforrások használata Környezetvédelem:
Települési környezet: - A rendezési tervben javaslatot kell kidolgozni a roncsolt területek rendezésére, rekultiválására. - Az egyes telkek előírt zöldterületi fedettségét biztosítani kell. Nem engedhető meg a „szokásos” nagy kiterjedésű betonfelületek létesítése. Levegőminőség védelem: - Mind a gazdasági szektorban, mind a közlekedési struktúrában a káros emissziók túlzott megjelenését hatékony eszközökkel kell akadályozni. - A közlekedési légszennyezés mérséklésében jelentőséggel bíró zöldfelületi tényezők (utcai fasor, előkertek növényállománya) nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a település utcáin és telkein. - Levegőminőségi szempontból tovább kell javítani a település belterületi útjainak szilárd burkolatú fedettségét. - A tüzeléstechnikai légszennyezés mértéke a vezetékes gázellátás továbbépülésével jelentősen csökkenthető. - A környezetre ártalmas létesítmények körül, a tulajdonos terhére védőerdők, erdősávok telepítését kell előírni. - A belterület (lakóterületek) közelében lévő állattartó telepek, állattartás környezetzavaró hatásait településrendezési és szabályozási eszközökkel csökkenteni kell. Zaj és rezgésvédelem: - Az úthálózat megfelelő hierarchiájának meghatározásával, forgalomszabályozással el kell érni, hogy a településen átmenő forgalom minél kisebb mértékben érintse a belterületet. - A vasúti forgalom esetleges megnövekedése esetén szükségessé váló zajvédelmet megfelelő műszaki megoldásokkal, védőterülettel kell biztosítani.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
43
Talaj és vízvédelem: - A belvízjárta területek, valamint az öntözéssel gazdálkodó területek a talajösszetétel és szerkezet alapján szikesedésre erősen hajlamosak. Ezért rendkívül fontos a külterületi csapadék- és belvízlevezető hálózat felélesztése, valamint az öntözéshez rendelt hosszú távú talajjavítási program megfogalmazása. - A volt vályogvető gödröket állandó vízfelületként, záportározóként a belvízi védekezés rendszerébe be kell kapcsolni. - A felszíni és felszín alatti vizeket leginkább veszélyeztető tevékenységek, az állattartó telepek, a folyékony hulladék elhelyezés, a szemétlerakás, a közműhiány. Ezek összefüggenek a talajvédelmi igényekkel, melyek megfelelő megoldása mindkét környezeti elem védelmét szolgálja. - Hulladékudvar kijelölése talaj- és vízvédelem szempontjából is fontos feladat. - A bontásból kikerülő építőanyagokat lehetőleg újra kell hasznosítani, építési törmelék ne kerüljön talajtakarással történő elhelyezésre. - Szennyvízelvezetéssel nem rendelkező területeken a zárt szennyvíztároló kialakítása, és a szippantással történő szennyvízelszállítást a szennyvíztisztító telep kiépítését követően, a közművel ellátható területeken fokozatosan meg kell szüntetni. - Az elhullott állatok gyűjtésének megoldására meg kell találni a legkevésbé talaj és környezetterhelő megoldást. - Az egykori agyaggödrök revitalizációja szükséges. Hulladékgazdálkodás: - A településen összegyűjtött hulladékot Berettyóújfalu igazgatási területén kialakított regionális hulladéklerakóba szállítják. - Hulladékudvar kijelölése szükséges. - A bontásból kikerülő építőanyagokat lehetőleg újra kell hasznosítani, építési törmelék ne kerüljön talajtakarással történő elhelyezésre. Ennek érdekében a törmelék feldolgozását, újrahasznosítását megoldó kisüzem, inert hulladéklerakó létrehozását kell szorgalmazni. (Elsődlegesen az építési, bontási hulladékok feldolgozásával és a hulladékok maximális arányú újrahasznosításával foglalkozó üzem.) - A településen keletkező zöld hulladék hasznosítását vagy komposztálással, vagy (és) biomassza üzem létesítésével javasolt biztosítani.
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
44
3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI PROGRAM: A település képviselő-testülete a Településrendezési terv teljes körű felülvizsgálatát tartotta szükségesnek. E felülvizsgálat első lépéseként került kidolgozásra Biharnagybajom Településfejlesztési Koncepciója, és e koncepció önálló fejezeteként jelen Településrendezési Program. A településfejlesztési koncepcióra alapozottan készülő Településrendezési Terv az alábbi elvárásoknak feleljen meg: •
Adjon teret, megfelelő szabályozott lehetőséget a gazdasági vállalkozások fejlődéséhez, újak településéhez.
•
Tegye lehetővé a település arányos és egészséges fejlődését, ezen belül jelölje ki a lakóterület-fejlesztés igények szerinti területeit, alakítsa ki az ökológia szempontokat is kielégítő egységes zöldfelületi rendszert.
•
Biztosítson területeket a település idegenforgalmának növelését szolgáló létesítmények fejlesztéséhez, újabbak kialakításához, kijelöléséhez. A településszerkezet területfelhasználást érintő fejlesztései, a helyi építési szabályzat és mellékletét képező szabályozási terv által megfogalmazott szabályok segítsék elő, illetve ösztönözzék a település hagyományaira épülő turisztikai fejlesztéseket. (Egykori középkori vár, várjátékok, lovaglás, a sárrét egykoron jellemző világa, vizes élőhelyek.)
•
Pontosítsa, illetve jelölje ki a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével az országos és megyei tervekben szereplő közútfejlesztési elhatározások nyomvonalait és tervezett csomópontjainak helyét. Hozza összhangba a helyi úthálózati hierarchiát (az országos fő- és mellékutak, helyi gyűjtőutak, a külterületet szervező fő mezőgazdasági utak rendszerét) a tervezett országos és megyei fejlesztési elhatározásokkal.
•
A helyi értékeket, az épített és természeti környezet védelmét tiszteletben tartó, helyi adottságokra épülő szabályozásával, építési előírásaival tegye lehetővé a település építészeti környezetének minőségi javulását.
•
Kapjanak hangsúlyos szerepet a településszerkezet, településkép formálásában, fejlesztésében Biharnagybajom történelmi hagyományai, a település középkorban betöltött meghatározó szerepe, a különleges értéket jelentő, egyedi erődített településszerkezet (az egykori, erős sövény közé vert földfalakból és bástyákból készült várfal és az általa védett belső vár területe, az árokkal, földfeltöltéssel erősített külső erődítést jelentő, települést körül vevő palánk, az erődített településbe való bejutás védett pontjai, az úgynevezett sorompók.)
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
45
Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy meghatározásra kerüljön a településfejlesztés fő iránya, és csak a fő iránynak megfelelő, abba beleillő településfejlesztésre kerüljön sor a településfejlesztés és működtetés valamennyi területén! Településfejlesztési célok: -
gazdaságélénkítő és munkahelyteremtést elősegítő fejlesztések bajomi turizmus és identitás erősítését szolgáló fejlesztések ésszerű településrendezés közintézmények fejlesztése jóléti fejlesztések
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2014.
46
RÁ
BÁ
!"
ND
RÁ
N
BÁ
NAGYRÁBÉ
!
<-- Báránd
ND
ND
# !
RÁ
$ %
BÁ
Belterülethatár - meglévõ
m lo
<-
T MA YAR
-
FÜ
G ZES
-S z
ha
RÁBÉ
NAGY
É ÁB
YR
G NA
'!" #
eg
!)
* +
!) '
& (!
RMAT
FÜZESGYA
(!
'!"
'
SÁRRÉ
!
ttyó
3 B ere
TUDV
# #
--> 421
% $
ARI
%'
"
&
%
RR SÁ
ÉT
VA UD
RI
(!!
!
%
RÁ BÉ
NA GY
&
&
ny
ökladá
sp <-- Pü
<-P
Ökológiai hálózat térségi övezete - Magterület
%
Ökológiai hálózat térségi övezete - Ökológiai folyosó
y
án
Ökológiai hálózat térségi övezete - Pufferterület
ad
Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület térségi övezete
kl
Rendszeresen belvízjárta terület övezete (MRT alapján)
pö
UD VA RI
ORSZÁGOS- ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK LEHATÁROLÁSA
üs
SÁ RR ÉT
Közigazgatási határ
JELMAGYARÁZAT
RÁ
BÁ
!"
ND
RÁ
BÁ
N
NAGYRÁBÉ
<-- Báránd
ND
ND
# !
RÁ
$ %
BÁ
JELMAGYARÁZAT
I
É
ÁB YR
G NA
om al
gh
<-
--> 4212 S
F
T MA
AR GY
ES ÜZ
-S ze
!)
'!" #
!"
* +
!) '
SÁRRÉ
RMAT
FÜZESGYA
& (!
(!
RÁBÉ
Ñ
'
NAGY
'!"
Ñ
!
TUDV
# #
ARI
% $
-->
%'
"
&
%
Ñ
RR SÁ
Ñ
ÉT
VA UD
RI
(!!
!
%
Ñ
BÉ
RÁ
GY
NA
&
&
ny
ökladá
Ñ
sp <-- Pü
<-P
%
y
Tervezett tájvédelmi terület
án
Régészeti nyilvántartásba vett terület
ad
Natura 2000 Különleges természetmegõrzõ terület
kl
Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület
pö
üs
UD VA R
Kunhalmok
SÁ RR ÉT
Belterülethatár - meglévõ
Ñ
Közigazgatási határ
421 3
Be rett
<-- Báránd
#!",# !"#$%&'# $13$4" $13$4"
#
#&
",
#!
%&
#$
!"
($ ,1/($
($
N
'#
+&%,
($
($
"/,
0 "" + & ) +,# "
$13$4" $13$
4"
($
!"#$%&'# ($
($
($
-.
($
($
%3#*$5&)53; ,($
+&%,
'#
($
($
!"#$%&'#
)#*%&
!"#$%&'#
)#*%& $13$4" $13$4"
!"#$
%&'#
($
)%!"+&
($
+&%,
'# ($
$13$$13$ 4" 4"
Ñ
)%!"+&
!"#$%&
)#*%&
($
($
" () '' # ! "
y#
-.
'#
+ ) ,# # #
'#
'#
!"#$%&
A A A A A A --> 42 A A 13 B A A ere A A ttyóú A A jfalu A A A
$&+02#$5356 $13$4"
%" ,1/ ($
!"#$%&
($
0#3)9
+&%,
!"#$%& '#
%&"/+0
,1/8%&
($
:#"($
($
!"#$%& '#
"/, ($
($
Ñ
#
($
!"#$%&
!"#$%&
+&%,
'#
($
!"#$%&
)#*%&
>5'/?',($
?6#&$5356 +&% ,
+&%,
$13$4"
-. ($
($
! " ""# #"
-. =/5)#'2#0$13$1 +33%)+"
'#
+&%,
!"#$%& -.
+&%,
($
)#*%&
-.
"/4&<",5&$
%3#*$5&)53; ,($
($
$
:#"(
)#*%&
$#'2#
-.
$ Ñ +#$"# #" !"#$%&'#
A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A
3)9
$13$4"
%&0#
+&%,
($ '#
,1/8
!"#$%&
+&%,
+&-@+/ # S #A A A A($ A )%!"+& A A
k# Ñ
$5)5$;
j
($
($
)#*%&
!"#$%& '#
($
($
($
$13$4" ($
$13$4" )5.7
!"#$%&
'#
($
!"#$%&
'#
($ ($
#$%&'#
+ ) ,# # #
!"
!"#$%&
'#
-.
!"#$
!"#$%&
'#
-.
'#
!"#$%&
'#
%&'#
($
!"#$%&'#
!"#$
($
!"#$%&
($
($
($
($
($
!"#$%& '#
,1/8%&0#3)9 :#"($ !"#$%&'#
($
!"#$%&
!"#$%& '#($
!"#$%&'#
-.
'#
($
($
($
!
#
"
%&'#
($
($
($
($ !"#$%&
'# ($
($
,1/($
'#
($
$13$4"
($
$13$4"
!"#$%&'#
($
!"#$%&
($
'#
%&'# !"#$
!"#$%&
($
!"#$%&'#
+&%,
$13$4"
3$4"
$1
($
($
!"#$%&'# ($
($
!"#$%&'#
!"#$%&'#
-.
!"#$%&
'#
($
($
al
om
"
3$4
$1
!"#$%&'#
($
!"#$%&'#
-S ze
"
3$4 #
&'
#
%$!"
--> 4212 Szeghalom
gh
!"#$%&'#
$1
<-
$ %&
($
($
($
'# !"#$%&
!"#$%& '#
($
-.
!"#$7
($
($
'#
($
,1/8%&0#3)9 :#"($ +&%,
($
($
!"#$%&
'#
+&%,
!"#$%&
/% # "# ! + "
($
($
($
($ )%!"+&
($
($
($
($
,($
($
($
($
'#
($
!"#$%&
+&%,
)#*%&
+&%,
+& %,
-. -.
0#
'#
($
($
'#
%& !"#$
A A A AA
!"#$%&
3$#3+'%" ?",%3#
04"/"40@+/
($!"#$%&'
´"
($
+&%,
($
+&%,
+&%,
+&%,
?",7 ?",7 3$7 3$7 3$7 ?",7
%&"/+0%" ,1/($
+&%,
p# Ag#Ao#ú#A o#A A A S #A Ai # #p z# 3$#3+'%" ?",%3#
($
)#*%&
4&
o
!"#$%& '#
o
#S#A A A A A A
3$#3+'%" ?",%3#
z#
-.
)#*%&
$#'2#
s#
#
($
A
´"
+&%,
+&%,
+&%,
ÖÖ ÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖ
$13$4" !"#$ %&'#
($
ÖÖ ÖÖÖÖ
%&'#
ÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖ o# Ö ÖÖÖÖÖ o 8# # ÖÖÖÖÖÖÖ ÖÖ
!"#$
+&%,
($
0+/8%0#.A+33%)+"
ÖÖ
A A A A A A A A AA
Ñ k# .10$4& $5)5$;
!"#$%&'# !"#$%&'#
!"#$%&'#
($
!"#$%&'#
$5)5$;
($
,1/$
# !"#$%&' ($
'#
#'2#001.1&
!"#$ %&
$ % & "
"" # % " #'()
($
"/5)4$35,A $5356
($
+&%,
k#
($
($
+&%,
-. " '- # S#
-.
($
+&%,
%&"/+0%" ,1/($
!"#$%&'#
%&"/+0%" ,1/($
($
($
+&%,
:# "( $
A A A A A A
*! ##$&&)
($
$5)5$;
ny A
,1 /8%& ($ 0# 3)9
'#
Ñ
!"#$%&
($
($
ÖÖÖ ÖÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖÖ
y
)#*%&
($
%&'#
ökladá
án
%&'# !"#$
-.
$13$4$13$4 " "
!"#$
+&%,
sp <-- Pü
ad
($
!"#$%&'# $13$4" $13$4"
!"#$%&'#
($
kl
$13$4" $13$4" #!",# !"#$%&'#
pö
($
üs
.10$4&
($
<-P
($
'#
($
%&
!" #$
($
($
!"#$%&'#
($
($
+&%,
%,
+&
($
($
!"#$%&'#
)#*%&
-.
" %&'#$13$4 "!"#$
$13$4
!"#$%&'#
+&%,
Gyûjtõút, fõdûlõút, külterületi feltáró út - tervezett Vasútvonal Kerékpárút - térségi jelentõségû Kerékpárút - helyi
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG # S A A
Szintbeni közúti csomópont
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI Szintbeni vasúti átjáró FELÜLVIZSGÁLATA "TERVÉNEK ´
"TERV JELMAGYARÁZATA SZERKEZETI ´ Szintbeni vasúti átjáró - tervezett
Nagyközépnyomású gázvezeték Nagyfeszültségû elektromos vezeték Mûemlék épület Helyivédett épület Helyi értéket képviselõ, de nem védett épület Helyi értéket képviselõ kerítés Mûemléki környezet határa Egykori - külsõ várfal helye Védöõtávolságok Kunhalmok Régészeti lelõhelyek
ÖÖÖ ÖÖÖ JELMAGYARÁZAT Közigazgatási határ Belterülethatár - meglévõ Intézmények jele Egészségügyi központ
p ú i k z o g s jy 08
Egyházi központ Igazgatási központ Kegyeleti park Mûvelõdési központ Oktatási központ Posta Sportközpont Temetõ Termálstrand Vasútállomás
Vízmû Országos mellékút Országos mellékút - tervezett. Gyûjtõút, fõdûlõút, külterületi feltáró út Gyûjtõút, fõdûlõút, külterületi feltáró út - tervezett Vasútvonal A A Kerékpárút - térségi jelentõségû Kerékpárút - helyi
# S " ´ " ´
Szintbeni közúti csomópont Szintbeni vasúti átjáró Szintbeni vasúti átjáró - tervezett
Nagyközépnyomású gázvezeték Nagyfeszültségû elektromos vezeték Mûemlék épület Helyivédett épület Helyi értéket képviselõ, de nem védett épület " Helyi értéket képviselõ kerítés Mûemléki környezet határa Egykori - külsõ várfal helye Védöõtávolságok Kunhalmok Régészeti lelõhelyek
ÖÖÖ ÖÖÖ
Ñ
Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: Lf Lakóterület - Falusias Lf Lakóterület - Falusias - tervezett Lke Lakóterület - Kertvárosias Lke Lakóterület - Kertvárosias - tervezett Lk Lakóterület - Kisvárosias Lk Lakóterület - Kisvárosias - tervezett Vt Vegyes terület - Településközpont Vt Vegyes terület - Településközpont - tervezett K-Sp Különleges terület - Sportterület K-Sp Különleges terület - Sportterület - tervezett K-Kp Különleges terület - Kegyeleti park K-Kp Különleges terület - Kegyeleti park - tervezett K-T Különleges terület - Temetõ területe K-T Különleges terület - Temetõ területe - tervezett
Ñ
Területhasználat szerkezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: Lf Lakóterület - Falusias Lf Lakóterület - Falusias - tervezett Lke Lakóterület - Kertvárosias Lke Lakóterület - Kertvárosias - tervezett Lk Lakóterület - Kisvárosias Lk Lakóterület - Kisvárosias - tervezett Vt Vegyes terület - Településközpont Vt Vegyes terület - Településközpont - tervezett K-Sp Különleges terület - Sportterület K-Sp Különleges terület - Sportterület - tervezett K-Kp Különleges terület - Kegyeleti park K-Kp Különleges terület - Kegyeleti park - tervezett K-T Különleges terület - Temetõ területe K-T Különleges terület - Temetõ területe - tervezett K-Vt Különleges terület - Vásártér K-Vt Különleges terület - Vásártér - tervezett K-Szt Különleges terület - Szennyvíztisztító K-Szt Különleges terület - Szennyvíztisztító - tervezett K-Mü Különleges terület - Mezõgazdasági üzemi terület K-Mü Különleges terület - Mezõgazdasági üzemi terület - tervezett K-Id Különleges terület - Idegenforgalmi célú K-Id Különleges terület - Idegenforgalmi célú - tervezett Gksz Gazdasági terület - Kereskedelmi Gksz Gazdasági terület - Kereskedelmi - tervezett Gip Gazdasági terület - Ipari Gip Gazdasági terület - Ipari - tervezett BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK: KÖk Közúti közlekedési terület - Kötöttpályás (vasút) KÖ Közúti közlekedési terület - Szerkezeti jelentõségû KÖgy Közúti közlekedési terület - Vegyeshasználatú zóna Zkp Zöldterület - Közpark Zkp Zöldterület - Közpark - tervezett Eg Erdõterület - Gazdasági Eg Erdõterület - Gazdasági - tervezett Ev Erdõterület - Védelmi Ev Erdõterület - Védelmi - tervezett Ek Erdõterület - Közjóléti Ek Erdõterület - Közjóléti - tervezett Má Mezõgazdasági terület - általános Mko Mezõgazdasági terület - Korlátozott felhasználással Mb Mezõgazdasági terület - Belterületi Mk-1 Mezõgazdasági terület - Kertes V Vízgazdálkodási terület V Vízgazdálkodási terület - tervezett Tk Természetközeli terület Kb-Sp Különleges beépítésre nem szánt - Nagykiterjedésû sportolási Kb-Sp Különleges beépítésre nem szánt - Nagykiterjedésû sportolási - tervezett Kb-Kt Különleges beépítésre nem szánt - Burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt Különleges beépítésre nem szánt - Burkolt vagy fásított köztér - tervezett Kb-Id Különleges beépítésre nem szánt - Idegenforgalmi Kb-Id Különleges beépítésre nem szánt - Idegenforgalmi - tervezett
+
' ' '
'
'
'
' ' ' ' '' '
! "
-
+
+
/
)
*
$
*
+
% '!
% !
' ' ' ' ' ' '
+
,
*
" %
+
<
< '
4
(
+
4 +
$
$
+
+
+
+
, )
+
'
12
#
ÖÖÖ Ö ÖÖÖ ÖÖ ÖÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖ ÖÖÖ ÖÖÖ ÖÖÖ ÖÖÖÖÖÖ ÖÖ Ö ÖÖ ÖÖÖ Ö ÖÖÖÖÖ ÖÖ
' '' ' ' '' ' ' '
'
, "%
' ' ' ' '
4
<
<
+
"
$ 1 !%#$ ' $' 2"3 #"" %# 2 3 ++ +$"' $
<
4
*
+
+
S #
<
ÖÖ ÖÖ Ö ÖÖÖ Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö ÖÖ Ö Ö ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ Ö Ö ÖÖ Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö ÖÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖÖ ÖÖÖ Ö
'
' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '
$
4
' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '
<
ÖÖÖ # Ö ÖÖ Ö ÖÖÖ Ö ÖÖÖÖ Ö
*
'
5
' ' '
'
Ö Ö Ö ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ Ö
-
#
)
,
.
+ "0 2
$
!%#$ $& $'( !" #$! & $#"$ ) * #
ÖÖ ÖÖ ÖÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖÖ ÖÖ
'
'
'
,
+
%"3 +
' ' '
* . "
'
7
12
k# ' ' ' ' '
"3
Ñ ' ' '
$
&
" %
' '
!% $# +$"% $"
* .
"
&
+
&
$
4
#
/3
#
!0
'
"
'
0#
+
&
4
´"
4
-
!0
+
$
'!
4
%
% '!
-
A
1 +$"% " $* !! "%! 0'! " '( %# *#( *$"
# o s# 8# o# z# ú# o# # p# g# o# o S# i p# # z# ÖÖÖÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖ ÖÖÖÖÖÖ ÖÖÖÖ Ö Ö Ö ÖÖÖÖÖÖ Ö Ö Ö Ö ÖÖÖ Ö ÖÖÖ Ö ÖÖÖ Ö Ö Ö ÖÖÖ Ö
*
"
7 7 A A A A A A A A7 (A ) A A A A A A A A A A A A 7
A A A A AA A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A * A A
$ % A A A A
A A A A +A A A
o#S#
7
#
'' '' '
$
'
#
$ (
'
"
(
A A A A A A A A A A A A A A A A A A , "%
A A
-. / .$* $ A A A A $ !+(0 AA !
,$#(#& (#
'' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '' ' '
Ñ
'
(((
A A A
´"
$
$
'
# k
3 "
' ' ' ' ' ' ' '' ' '
'
+
N
# S
$
'' ' '
$
$
!" #$! $
$
''
$
$
. *(. ' 6!*
'
+
+
((
$
!
$
$
$
(
'
A A A A A A A A A A A A A A A A A
$
ny
3.2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (Külön kötetben!)
Biharnagybajom község Településfejlesztési koncepciója – 2013.
46